TERVEZET. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete. Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Alapszabály

Átírás

1 A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Alapszabály A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el az Egyesület (nyilvántartási szám: ; régi nyilvántartási szám: 3892/1991) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát: I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete 2. Az Egyesület rövidített neve: MSZTE 3. Az Egyesület angol neve: Hungarian Grey Cattle Breeders Association 4. Az Egyesület székhelye: Budapest, 1134 Lőportár u Az Egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi. 6. Az Egyesület honlapjának címe: 7. Az Egyesület országos jellegű, jogi személyként működő elismert tenyésztő szervezet. Alapvető feladatait az állattenyésztésről szóló évi CXIV. törvény a szabja meg. 8. Az Egyesület bankszámlaszáma: Citibank Zrt II. Az Egyesület célja, tevékenysége 1. Az Egyesület célja az állattenyésztésről szóló évi CXIV. törvény 1. -ában rögzített feladatok folyamatos megvalósítása, így elsődlegesen az egyesület céljai között szerepel, hogy: a) elősegítse a magas színvonalú magyar szürke szarvasmarha tenyésztő tevékenység folytatását; b) az állatok tenyész- és haszonértéküket megőrizzék, illetve növeljék; c) az állattenyésztésben alkalmazott tenyésztési módszerek feleljenek meg a környezet- és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek; d) javuljon az előállított állati termék minősége, előállításának gazdaságossága és versenyképessége; e) hosszú távon megőrizhetők legyenek a nemzeti értéket képviselő fajta génjei, egyedei, illetve a faján belüli genetikai specifikumok, sajátosságok; f) biztosítsa a nemzetközi előírásokhoz való alkalmazkodást; g) együttműködjön hazai és külföldi, az egyesületéhez hasonló vagy céljainak megvalósítását elősegítő együttműködést biztosító szervezetekkel; h) a fajta és a fajta piacának védelme az eredetvédelem eszközeivel, továbbá a fajta ismertségének növelése marketing eszközökkel. 1

2 A védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a magyar szürke szarvasmarha fajtát nemzeti kinccsé nyilvánította. A nemzeti kinccsé nyilvánított állatfajták tenyésztését, állományának fenntartását, és az ezekkel összefüggő tevékenységeket az állam elősegíti. A védett őshonos és régi magyar tenyésztett állatfajták megőrzése nemcsak állami feladat, nemzeti kinccsé nyilvánításuk a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a magánszemélyek összefogására buzdít. A védett őshonos és régi magyar állatfajtáknak szerepe van az oktatásban, a művészetekben, nemzeti identitásunk megtartásában. Esztétikai értéket képviselnek, a bennük rejlő génállomány gazdasági jelentőséggel bír. A megfogalmazott célok sérelme nélkül az Egyesület a gazdaságos hasznosítást is szem előtt tartja. Az egyesület másodlagosan az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 2. Az Egyesület tevékenységi köre: Az Egyesület az 1. pontban megfogalmazott cél érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: - gondoskodik a magyar szürke szarvasmarha-fajta fenntartásáról, tenyésztési programot készít és ellenőrzi a tenyésztési program végrehajtását; - a tenyésztési adatokat (a tagok adatszolgáltatási közreműködésével) gyűjti és folyamatosan karbantartja; - felelősséget vállal a közhitelű törzskönyvezés szakszerű megvalósításáért, éves rendszerességgel jelentést ad ki az elvégzett tenyésztési munkáról; - szervezi a minőségileg megfelelő tenyészutánpótlás előállítását és felhasználását; - a fajta védelme és létszámának növelése érdekében közösségi marketing tevékenységet végez; a fajtával, mint hungarikummal kapcsolatos ismereteket belföldön és külföldön terjeszti: társadalmi érdeklődésre számot tartó kiadványokat és szakirodalmat jelentet meg, mely által megvalósulhat a fajta köztenyésztésbe való minél szélesebb körű bevonása őshonos jellegének megőrzése mellett; továbbá kiállításokat, rendezvényeket, vásárokat szervez a fajta népszerűsítése céljából; - a fajta fennmaradását veszélyeztető strukturális kérdésekben védi és képviseli a tenyésztők és a fajta érdekeit mind erkölcsi, mind pénzügyi tekintetben; - gazdasági szereplők üzleti kapcsolatainak, vállalkozói összejövetelek szervezése; - az élőállat export és import esetében a vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartatja; - segíti tagjait, hogy a fajtába tartozó minősített tenyész- és a Magyar szürkemarha hús (OFJ) tanúsítási rendszerben résztvevő vágóállatok, a fajta értékéhez méltó módon értékesüljenek; - együttműködik a többi őshonos állatfajtákat és húsmarhát tenyésztő egyesülettel és feladatának tekinti a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolását; - gondoskodik a szakmai és egyéb külső és belső információk áramoltatásáról, szaktanácsadásról; - szürkemarha törzskönyvezési tevékenység végzése; - géntartalék védelem. 2

3 III. Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok 1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult az Egyesület működésének veszélyeztetése nélkül. IV. A tagság 1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja és betartja, ismeri és betartja a tenyésztési szabályzatot, tartási technológiát és annak szellemében tevékenykedik, megfizeti a tagdíjat és a tagsággal együtt járó szolgáltatási díjakat, valamint rendszeresen, határidőre adatot szolgáltat. V. A tagsági jogviszony keletkezése 1. Az Egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani. Az Egyesület megalakulását követően a tagsági jogviszonyt az Egyesület honlapján található, megfelelően kitöltött a belépési szándéknyilatkozat-minta kitöltésével lehet kezdeményezni. A hiánytalanul kitöltött és aláírt belépési szándéknyilatkozathoz csatolni szükséges továbbá két rendes tag írásos ajánlását, valamint úgyszintén a belépés feltételéül szabott állatlétszám és fajtaazonosság ellenőrzéséről szóló igazolást. Az állatok törzskönyvi ellenőrzésre történő bejelentése úgyszintén a rendes tagság létesítésének előfeltétele. A fentieknek megfelelően összeállított belépési kérelmet az Egyesület székhelyére kell benyújtani. 2. A dokumentáció kézhezvételét követő első ségi ülés alkalmával az Elnökség ellenőrzi az okiratokat, és egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással javaslatot tesz a területileg illetékes regionális közgyűlésnek az új tag felvételére. Az Elnökség javasolhatja a felvétel megtagadását, ha jelen Alapszabály szerinti feltételek nem állnak fenn, vagy erkölcsi, illetve etikai okból úgy találja, hogy a jelentkező a tagságra nem méltó. Tagjelölt az Elnökség javaslatára meghívást kap a soron következő területileg illetékes regionális taggyűlésre, ahol be kell mutatnia magát, illetve részleteznie kell az Egyesülethez való csatlakozás indokait. Az Elnökség a Regionális közgyűlés által jóváhagyott tagfelvételt a következő Küldött-közgyűlés 3

4 napirendjére tűzi (és a tag jóváhagyott tagsági kérelmét a Küldött-közgyűlés számára felterjeszti), ahol a határozatképességre vonatkozó szabályoknak megfelelően a tagok egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással döntenek a tagfelvételről. A regionális közgyűlés tagfelvételt megtagadó döntése ellen az Elnökséghez a kézbesítéstől számított 8 napon belül benyújtott, de a Küldött-közgyűléshez címzett panasznak van helye. A Küldött-közgyűlés a panaszról a legközelebbi ülésén határoz. A tagfelvételi kérelmet jóváhagyó illetőleg a tagfelvételt megtagadó küldött-közgyűlési határozatot annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. 3. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a kérelmező a soron következő Küldött-közgyűlés elé terjesztheti új tagfelvételi kérelmét. 4. A tagjelölteknek személyesen vagy (a tagság által indokoltnak elfogadott esetben) megbízott, illetőleg jogi személy esetén a képviseleti joggal felruházott személy útján kell jelen lenniük a területileg illetékes regionális közgyűlésen, illetőleg a Küldött-közgyűlésen. 5. Tiszteletbeli tag az a hazai és külföldi természetes vagy jogi személy, akinek a fajta vagy az egyesület érdekében végzett tevékenysége, kimagasló teljesítménye alapján az egyesületi rendes tagok bármelyikének javaslatára a Küldött-közgyűlés a határozatképességre vonatkozó szabályok szerint, kétharmados szótöbbséggel, nyílt szavazással ezt a címet adományozza. 6. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magánszemély, jogi személy aki/amely az Egyesület rendes tagja nem kíván lenni, de pénzbeli vagy természetbeni támogatást kíván nyújtani az Egyesület részére az egyesületi célok megvalósítása érdekében. Ennek mértéke tetszés szerinti, de legalább az tagdíj hússzorosa. A pártoló tagsági jogviszony létesítését az Egyesület honlapján elérhető pártoló tagi szándéknyilatkozat kitöltésével kell kezdeményezni. A pártoló tagság feltételét képező természetbeni hozzájárulás módjáról, mértékéről és annak elfogadásáról a pártoló tag nyilatkozata alapján a Küldött-közgyűlés jogosult dönteni, a határozatképességre vonatkozó szabályok szerint, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással. 7. A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a rendes tag jogai nem illetik meg és a rendes tag kötelezettségei nem terhelik. A pártoló tagok az Egyesület szerveibe tagot, tisztségviselőt nem választhatnak, és a szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A pártoló tag részt vehet az Egyesület ülésein, szavazati joga nincs, tagdíjfizetésre nem köteles. A Küldött-közgyűlés írásbeli elutasító határozatával szemben a jelentkező a soron következő Küldött-közgyűlés elé terjesztheti új tagfelvételi kérelmét. 8. Jogi személyek tagsági jogaikat vezető tisztségviselőik, bejegyzett képviselőik vagy megbízottjaik útján gyakorolhatják. 4

5 VI. A tagsági jogviszony megszűnése 1. A tagsági jogviszony megszűnik: a./ A tag kilépésével, b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével (törlés), c./ A tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával, beleértve a tenyészet megszűnését. d./ A tag kizárásával. 3. A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolással megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozat Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. 4. A Küldött-közgyűlés a határozatképességre vonatkozó szabályoknak megfelelően, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jogszabály vagy jelen alapszabály rendelkezéseit vagy az Egyesület (közgyűlés) határozatait súlyosan vagy ismételten sértő, illetve az Egyesület céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít. 5. Kizárható a tag akkor is, ha hat (6) hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével vagy adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével. A tagdíj megfizetésének vagy az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat (6) hónapos mulasztás elteltét követően az Elnök írásban 6 hónapos póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A póthatáridő alatt az Egyesület a tag számára nyújtandó szolgáltatásokat felfüggeszti. Az elmaradt tagsági díj és szolgáltatások igénybe vételéből származó tartozások póthatáridőn belüli rendezését követően, valamint a póthatáridőn belüli megfelelő adatszolgáltatás esetén a tagsági jogviszony automatikusan visszaáll. 6. A kizárási eljárást bármely tag vagy Egyesületi szerv, illetőleg állandó vagy eseti szakbizottság kezdeményezésére a Küldött-közgyűlés folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a Küldöttközgyűlés ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen lehetőséget kell biztosítani számára a védelmében felhozható tények és bizonyítékok előadására. Az ülésen a tag (meghatalmazott) képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárásról szóló határozatot a Küldött-közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza, azt az Elnökség 15 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. 7. A kizárt tag a kizárást kimondó Küldött-közgyűlési határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület Elnökségéhez benyújtott, Küldött-közgyűléshez címzett fellebbezéssel élhet, melyet a soron következő Küldött-közgyűlés tárgyal. A Küldött-közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Küldött- 5

6 közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 15 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. 8. Amennyiben a tag nem felel meg a tagsági jogviszony létesítésére vonatkozó, alapszabályban rögzített feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület küldött-közgyűlése dönt a határozatképességre vonatkozó szabályoknak megfelelően, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. 9. A pártoló tagsági jogviszony megszűnik: a./ a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; b./ a pártoló tagságról szóló írásbeli lemondással; c./ ha az Elnökség a pártoló tagsági jogviszonyt indokolt határozatával megszünteti; d./ ha az alapszabály úgy módosul, hogy a pártoló tagság jogintézménye megszűnik; e./ amennyiben az egyesület megszűnik, vagy megszüntetésre kerül. A pártoló tagsági jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a pártoló tag, vagy annak hozzátartozója az addig befizetett vagy rendelkezésre bocsátott vagyoni, illetőleg természetbeni hozzájárulást semmilyen jogcímen nem követelheti vissza. VII. A tagok jogai 1. Az Egyesület tagja jogosult: a./ az Egyesület tevékenységében részt venni; b./ az Egyesület szolgáltatásait, kedvezményeit igénybe venni, önálló rendezvényeit díjtalanul látogatni; c./ a közgyűléseken részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni; d./ amennyiben rendes tag, úgy szavazati jogát gyakorolni; e./ az Egyesület irataiba betekintetni, az Egyesület tisztségviselőitől, a szakbizottságok vezetőitől felvilágosítást, tájékoztatást kérni; f./ arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn, tisztségviselőt jelölni minden a Küldöttközgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagnak írásban vagy szóban joga van; g./ az Egyesület évi jelentésének és a tenyésztéshez kötődő kiadványainak átvételére. A tag a közgyűlésen (küldött és regionális egyaránt) a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető ének a közgyűlés kezdetén átadni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. A Küldött-közgyűlésen a rendes tagok szavazati jogukat a küldötteken keresztül gyakorolják. A rendes tagokat (ill. a Küldött-közgyűlésen a küldötteket) szervezeti kérdésekben tagsági jogon 1-1 szavazati jog illeti meg. Tenyésztési kérdésekben a Tenyésztési 6

7 Bizottság véleménye mérvadó. VIII. A tagok kötelezettségei 1. Az Egyesület rendes tagja: a./ Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. b./köteles a tagdíjat és szolgáltatási díjakat azok esedékességéig megfizetni. c./ Köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani, a Küldött-közgyűlés és Elnökség határozatait végrehajtani. d./ Köteles a lakcímét, elérhetőségét, továbbá az állattartáshoz és tenyésztési tevékenységhez kötődő (korábban a belépési szándéknyilatkozatban lajstromozott) adatait, valamint azok megváltozását a változást követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni. e./ Köteles a tenyésztési programot és technológiát megismerni és betartani. f./ Köteles az Egyesülettel összefüggésbe hozható eseményeken az Egyesület jó hírnevének fenntartása érdekében megfelelő magatartást tanúsítani. 2. Az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagja: a./ Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. b./köteles az általa felajánlott anyagi vagy természetbeni támogatást, vállalt hozzájárulást esedékesség szerint megfizetni. c./ Köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani, a Küldött-közgyűlés és Elnökség határozatait végrehajtani. d./ Köteles a lakcímét, a elérhetőségét, továbbá az állattartáshoz és tenyésztési tevékenységhez kötődő (korábban a belépési szándéknyilatkozatban lajstromozott) adatait, valamint azok megváltozását a változást követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni. e./ Köteles a tenyésztési programot és technológiát megismerni. IX. Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnésére a Ptk. 3:48. -a irányadó. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak Egyesülettel egyesülhet és csak Egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás 7

8 teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 3. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a vezető tisztségviselők felelősségére a Ptk. 3:86. -ában rögzített szabályok irányadók. 1. Az Egyesület szervei: a./ Küldött-közgyűlés b./ Regionális közgyűlések c./ Elnökség d./ Felügyelő bizottság e./ Állandó Bizottságok f./ Eseti Bizottságok X. Az Egyesület szervei Az Egyesület fenti szerveinek részletes, pontosan körülírt feladatait, a szervezetükre és működésükre vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza. A Küldött-közgyűlés 2. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Regionális közgyűlések által delegált tagok összességéből álló Küldött-közgyűlés. A Küldött-közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az Elnökségen kívül az összehívásra jogosult által meghívottak, továbbá az alapszabály vagy a Küldött-közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 3. A Küldött-közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály, Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ ), valamint a Munkaügyi Szabályzat és Ügyrend elfogadása és módosítása; b) a tenyésztési program megállapítása, elfogadása, módosítása; c) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; d) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása, beszámoltatása és díjazásának megállapítása; e) az éves költségvetés és munkaterv elfogadása, a tagdíj és az eredmény felhasználás módjának megállapítása; f) az éves beszámoló - ezen belül a korábban az Elnökség által jóváhagyott, az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; g) a Felügyelő Bizottság megválasztása, beszámolójának megtárgyalása, elfogadása; h) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll; i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető 8

9 tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt; j) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; k) választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; l) állandó szakbizottságok és eseti bizottságok megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása; m) végelszámoló kijelölése; n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal. 4. A Küldött-közgyűlés évente legalább egy alkalommal, a Regionális közgyűlések üléseit követően, a tárgyév március 31. napjáig ülésezik, azonban indokolt esetben évente több alkalommal is összehívható. 5. A Küldött-közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok kétharmada - az okok és cél megjelölésével - vagy az Elnökség kezdeményezi, illetőleg a bíróság elrendeli. 6. A Küldött-közgyűlést az Elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény vagy a küldött nyugtázó válaszlevele esetén). A küldött-közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a Küldött-közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat az azokhoz tartozó mellékletekkel. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Küldött-közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Küldött-közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A küldött-közgyűlési meghívót az előterjesztett napirendi pontok mellékleteivel az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A küldött-közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A Küldött-közgyűlés a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. A Küldött-közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a határozatképes közgyűlésen jelenlévők a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához legalább kétharmados arányban hozzájárulnak. A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldött-közgyűlés az ülésen az első napirendi pontban dönt. Ha a Küldött-közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a közgyűlést akkor lehet megtartani, ha 9

10 azon valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a megtartásához. 7. Az Elnök köteles a Küldött-közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott Küldött-közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. 8. A Küldött-közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét (50 % + 1) képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 9. A Küldött-közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Küldött-közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint a két fős szavazatszámláló bizottságot. 10. A Küldött-közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A közgyűlésről hangfelvétel is készül, a kivonatolt jegyzőkönyv csupán a döntések lényegét tartalmazza. 11. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 12. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 13. A Küldött-közgyűlés határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület a vezető tisztségviselőket érintő, 10

11 kérdésekben a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbségével dönt. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 14. A megismételt Küldött-közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül az eredeti időponthoz képest egy órával később határozatképes, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban felhívták. 15. A Küldött-közgyűlési határozatokat a levezető a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. Regionális-közgyűlés 16. Az Egyesület az alábbi - ország területét lefedő - régiókban fejti ki tevékenységét: Dunántúl: (Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Veszprém, Vas, Zala, Somogy, Tolna, Baranya megyék) Közép- és Dél-alföld: (Budapest és Pest megye, Bács-Kiskun, Szolnok, Békés, Csongrád megyék) Észak- és Kelet-Magyarország: (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Hajdú-Bihar megyék) 17. A Regionális közgyűlések minden régióban évente legalább egy alkalommal, az országos Küldött-közgyűlés megtartását megelőzően üléseznek. 18. A Regionális közgyűléseket az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval (és a napirendi pontokhoz tartozó mellékletekkel) előzetesen egyeztetett helyszínre hívja össze írásban, igazolható módon. A regionális közgyűlésen az adott régióhoz tartozó tagok, tagjelöltek és meghívottak vehetnek részt. Szavazati joguk csak a rendes tagoknak van. 19. A Regionális közgyűlések összehívása és a határozathozatal tekintetében a Küldött-közgyűlés összehívására és határozathozatalára vonatkozó szabályok irányadóak. Össze kell hívni a regionális közgyűlést továbbá: Ha a területileg illetékes tagok kétharmada ok és cél megjelölésével kezdeményezi; az Elnökség javaslatára. 11

12 20. A Regionális közgyűlések hatásköre: a) a Küldött-közgyűlésen az adott régiót képviselő küldöttek megválasztása; b) az adott régiót érintő problémák, kérdések összegyűjtése és megoldási javaslatok Küldöttközgyűlés elé terjesztése; c) az Alapszabály és tenyésztési program, Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Munkaügyi Szabályzat módosítására irányuló javaslatok kidolgozása; d) az egyesületi tisztségviselők megválasztására irányuló javaslatok Küldött-közgyűlés elé terjesztése; e) a működési feltételek javítására, fejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozása és Küldöttközgyűlés elé terjesztése; f) az Egyesület munkatervének és költségvetésének megállapítására vonatkozó javaslatok kidolgozása és Küldött-közgyűlés elé terjesztése. 21. Küldöttek és megválasztásuk: Azok a rendes tagok, akik a tárgyévet megelőző törzskönyvi záráskor 200-nál kevesebb, az Egyesület által nyilvántartott tehénnel rendelkeznek, megyénként egy-egy küldöttet választanak. Azon tagok, akiknek 200-nál több tehenük van, önállóan jogosultak küldöttet küldeni a Küldött-közgyűlésre. Küldöttnek csak a Regionális közgyűlésen megjelent tag választható. A Regionális közgyűlésen megjelent rendes tag minden további 200 tehén után újabb küldöttet küldhet. A küldöttek megválasztása: A választás módja nyílt szavazás, a küldött-jelölteket egyszerű többséggel választják meg a jelen lévő tagok. A jelen lévők egyszerű többségi kérésére titkos szavazást kell elrendelni. A küldöttek megbízatása legkevesebb egy évre, alapvetően következő regionális részközgyűlésig szól. Lemondás vagy visszahívás esetén is a Regionális közgyűlés illetékes a küldöttek pótlására. Elnökség 22. Az Elnökség az Egyesület 7 ségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Küldött-közgyűlés (regionális közgyűlések) kizárólagos hatáskörébe. 23. Az Elnökség tagjait a Regionális-közgyűlések javaslatára a Küldött-közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. Az Elnökség tagjait a rendes tagok közül kell választani. Az Elnökség tagjai megbízatásuk lejártával újra választhatóak. 24. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. 12

13 Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással; c./ lemondással; d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület Elnökségéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 25. Az Egyesület vezető tisztségviselői: Elnök, valamint az egyes régiókat (Dunántúl, Közép- és Délalföld, Észak- és Kelet-Magyarország) képviselő három al és további három ségi tag. Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. 26. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: a./ a beszámolók előkészítése és azoknak a Küldött-közgyűlés elé terjesztése; b./ az éves költségvetés és beszámoló megvitatása és annak a Küldött-közgyűlés elé terjesztése; c./ az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldött-közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon; d./ az Elnökség által összehívott Küldött-közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; e./ részvétel a Regionális és Küldött-közgyűléseken és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; f./ a Küldött-közgyűlés határozatainak végrehajtatása; 13

14 g./ az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és h./ tenyésztési, tartási, takarmányozási, értékesítési, személyi, tiszteletdíjat érintő kérdésekben javaslat készítése és a Küldött-közgyűlés elé terjesztése; i./ az Egyesület Alapszabályának, Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint Munkaügyi Szabályzatának és Ügyrendjének előkészítése, Küldött-közgyűlés elé terjesztése; j./ meghatározott cél elérése érdekében állandó- és/ vagy eseti szakbizottságok létrehozása; k./döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal. Az Elnökség tagjai kötelesek a Küldött-közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnökségi tag a Küldött-közgyűlésen más ségi tag meghatalmazott útján is képviseltetheti magát. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető ének a közgyűlés kezdetén átadni. 27. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tarja. Az Elnökségi ülést az Elnök (akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben megjelölt al) legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval és az aktuális napirendi pontokra vonatkozó mellékletekkel, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. 28. Az Elnökség határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - legkésőbb 30 napon belül az Elnökségi ülést ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések akkor is határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak kevesebb, mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy 14

15 f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 29. Az Elnökség határozatait az Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül útján, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. Az Elnökség köteles munkájáról legalább évente egyszer a Küldött-közgyűlés előtt beszámolni. 30. Az Elnök: képviseli az Egyesületet harmadik személyek, a bíróság és más hatóságok előtt, mely képviseleti jogkör érvényesen nem korlátozható; az Egyesület adminisztratív szervezetének SZMSZ szerinti kialakítása, vezetése, mint a munkáltatói jogok gyakorlója; gondoskodik a Küldött-közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról; az Elnökségi és Küldött-közgyűlési ülések előkészítése, összehívása és levezetése (amennyiben a Küldött-közgyűlés más levezető öt nem választ); az Elnökség tevékenységéről szóló éves beszámoló tervezetének előkészítése és az Elnökség általi jóváhagyás után elfogadás végett a Küldött-közgyűlés elé terjesztése; a költségvetés tervezetének és az éves gazdálkodási beszámolónak, valamint a mérlegnek az ség általi jóváhagyás után elfogadás végett a Küldött-közgyűlés elé terjesztése; a Küldött-közgyűlés és az Elnökség határozatainak az érintettekkel történő közlése; javaslatot tesz az Elnökségnek az állandó és eseti szakbizottságok létesítésére és azok tagjainak megválasztására; biztosítja a Munkaügyi Szabályzatban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak maradéktalan betartását és érvényesülését; cégszerű aláírási joggal rendelkezik; az SZMSZ rendelkezései szerint jogosult az Egyesület bankszámlája felett rendelkezni. jogosult az egyes feladatok ellátását esetenként írásban az Elnökség bármely tagjára átruházni, az Elnökség írásbeli megbízása alapján önálló utalványozási joga van a költségvetés keretein belül. Az Alök: akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített sorrendben helyettesítik az Elnököt; az Elnök akadályoztatása esetén, az SZMSZ rendelkezései szerint jogosultak az Egyesület bankszámlája felett rendelkezni, az SZMSZ-ben szabályozott módon közreműködnek az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakításában valamint a Küldött-közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásában; 15

16 részt vesznek Elnökségi és Küldött-közgyűlési ülések előkészítésében, összehívásában; közreműködnek a költségvetés tervezetének és az éves gazdálkodási beszámolónak, valamint a mérlegnek az előkészítésében. Az Elnökségi Tagok: az Elnök irányításával az Elnökségen belül kiemelt szakmai tevékenységet végeznek; az Elnökség irányítása mellett képviselik területük érdekeit; részt vesznek az Elnökség ülésein. 31. Felügyelő Bizottság Az Egyesület felügyelő-ellenőrző szerve, amely 3 tagból áll, tagjait a Küldött-közgyűlés 5 év határozott időtartamra választja meg. Tagjait azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik. A Felügyelőbizottsági tagok összeférhetetlenségére a vezető tisztségviselőkre megállapított kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni. A Felügyelő Bizottság évente legalább négy alkalommal ülésezik, legalább 30 nappal az éves Küldött-közgyűlés megtartását megelőzően. A Bizottság tagjai az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. A Felügyelő Bizottság ülését a bizottság e hívja össze azzal, hogy menetére, összehívására és határozatképességére az ségi ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Szavazategyenlőség esetén a bizottság ének szavazata dönt. A Bizottság ülésén jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell az ülés helyszínét és időpontját, a megjelent és távol lévő tagok nevét, a jegyzőkönyv számát, a tárgyalt ügyek, indítványok, hozzászólások összefoglalását, valamint az esetleges szavazás eredményére vonatkozó adatokat és az évenkénti, folyamatos sorszámozással hozott határozatokat. Feladatai: tagjai közül öt választ, meghatározza ügyrendjét; ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, számláit, mérlegét, az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását; a vizsgált tárgyév vonatkozásában munkatervet készít, melyben meghatározásra kerül, hogy az adott évben mely számviteli és ellenőrzési feladatok kerültek vizsgálat alá; ellenőrzi és felügyeli az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok és az alapszabály rendelkezéseinek betartását, végrehajtását; 16

17 az Egyesület könyveibe, irataiba, számláiba és bizonylataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja; a vezető tisztségviselőktől írásos jelentést vagy felvilágosítást kérhet; e tanácskozási joggal vehet részt az Elnökségi üléseken; köteles tájékoztatni a Küldött-közgyűlést, illetve annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan szabálysértés vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése, következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Küldött-közgyűlés döntését teszi szükségessé; a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény, összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén köteles a Küldött-közgyűlést tájékoztatni; a Felügyelő Bizottság tagjai kötelesek a saját régiójuknak megfelelő Regionális közgyűléseken részt venni, munkájáról a Küldött-közgyűlésnek tartozik beszámolni. 32. A Bizottságok Az Egyesületen belül az alábbi bizottságok működnek: 1. Tenyésztési Bizottság (állandó bizottság) 2. Bikaminősítő Bizottság (állandó bizottság) 3. Jelölőbizottság (eseti jelleggel működő bizottság) A Küldött-közgyűlés hatáskörébe tartozik az állandó szakbizottságok és eseti bizottsági tagok és ök megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása az ség javaslata, előterjesztése alapján. 33. Az Egyesület alkalmazottai: Az Egyesület a munka végzése érdekében díjazás ellenében alkalmazottakat (ügyvezető/titkár, törzskönyv-vezető, tenyésztésvezetők, adminisztrátor) vehet fel, a feladatok nagyságától és pénzügyi lehetőségeitől függően. Az alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó alapvető szabályokat az Egyesület Munkaügyi Szabályzata, valamint a munkavállalók munkaszerződései tartalmazzák. XI. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a Küldött-közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az ség beszámolót készít, amelyet elfogadás céljából a Küldöttközgyűlés elé terjeszt. Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. 17

18 Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételek megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. Az Egyesület bevételei az alábbiak: a tagdíjak és a pártoló tagok pénzbeli hozzájárulásai; az Egyesület rendezvényeinek, programjainak bevételei; pályázati és állami támogatások; egyéb támogatások, adományok és felajánlások; egyéb, működésből, szolgáltatásból, az Egyesület cél szerinti tevékenységének végzéséből fakadó bevételek.; kamat jellegű bevételek. Az Egyesület nyereséget nem képez, pénzeszközét a fajta fenntartására és a támogatásra használja fel (nonprofit szervezet) a közgyűlés határozata alapján, a költségvetés szerint. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért nem felelnek. Az Egyesület pénzeszközeit elsősorban bankszámláján kezeli. Az Egyesület működésével kapcsolatosan kezelt irataiba - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok közzétételéről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével munkanapokon, munkaidőben az Egyesület székhelyén (az iratőrzés helye) bárki betekinthet az Egyesület tisztségviselőjének jelenlétében és az iratokról saját költségén másolatot kérhet. Az Egyesület céljainak elérése érdekében Ügyrend létrehozása szükséges, melyet az Elnökség terjeszt elő és a Küldött-közgyűlés fogad el és a tagok részére kötelezővé teszi. Ennek tartalmaznia kell: Ügyvitel, ügykezelés, iratkezelés szabályozása; Pénzügyi és számviteli nyilvántartás, bizonylatrend és az utalványozás pontos szabályozása, adatszolgáltatás; Pénzkezelés, fogyóeszköz igénylés, beszerzés, leltározás, selejtezés szabályozása; Szerződéskötés, kötelezettségvállalás rendje. XII. A vagyoni hozzájárulás 1. Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év szeptember 15. napjáig kell egy összegben, az Egyesület 18

19 házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. 2. A tagdíj összege,- Ft azaz forint. 3. Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül köteles az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. XIII. Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak. Kelt:...,. év.... hó... napján aláírás Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: Ezen Alapszabályt a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete a május 26. napján Németkéren, május 27. napján Lakitelken, valamint május 28. napján Balmazújvárosban 10:00 órakor megtartott közgyűlések javaslatai alapján, a május 29. napján órakor megtartott Küldött-közgyűlésen hozott határozataival módosította. 19