A NÉMETEK ÉS MAGYAROK TÖRTÉNELMI KRONOLÓGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NÉMETEK ÉS MAGYAROK TÖRTÉNELMI KRONOLÓGIÁJA"

Átírás

1 A NÉMETEK ÉS MAGYAROK TÖRTÉNELMI KRONOLÓGIÁJA Csapatösszeállítás a labdarúgó-világbajnokság döntıjében, 1954 Donauschwäbisches Zentralmuseum, Ulm (DZM 9881) A népvándorlás korától a Keleti Frank Királyságig A hunok megjelenése Európában Kr. u. 375 táján népvándorlást idéz elı. A népvándorlás során germán népek települnek le a Nyugatrómai Birodalom területén. A keleti germánok fokozatosan elveszítik származási területükhöz főzıdı kapcsolataikat és összeolvadnak a helybéli lakossággal. A nyugati germán népek a Frank Birodalomban egyesülnek, amely az ókori Római Birodalom bukása után új nagyhatalommá válik. 1/30

2 751-tıl a Karoling-család tagja, Kis Pippin ( ) uralkodik a Frank Birodalomban. Fia, Károly ( ) Nyugat-Európa leghatalmasabb uralkodója lesz, 800 karácsonyán III. Leó pápa Rómában császárrá koronázza. Nagy Károly ezáltal a kereszténység világi uralkodójává válik. Pecsétjének felirata: Renovatio Imperii Romani (A Római Birodalom megújítása). 843-ban a Frank Birodalmat a verduni szerzıdésben örökösödési viszályok miatt három részre osztják: a Nyugati Frank Királyságra, a Keleti Frank Királyságra és egy közbülsı birodalmi területi egységre hullik szét. A Keleti Frank Királyság a Német Birodalom elıfutára szintén széttagolódik A magyar honfoglalás A 9. század végén a hatalomért és élettérért folyó küzdelmek mozgásba hozzák a középázsiai sztyeppén élı népeket. A magyarok törzsszövetsége a szomszédos kelet-európai térségbıl nyugat felé vonul. Árpád fejedelem vezérletével átkel a Kárpátokon és bevonul a középsı Duna-vidékre, ahol ekkor többnyire szlávok élnek. A magyar honfoglalás véget vet a népvándorlásnak, területileg elválasztja egymástól a délszlávokat és a nyugati szlávokat, hatást gyakorol a német birodalom fejlıdésére: olyan nagy a fenyegetettséget jelent számukra az elırenyomuló lovas nép, hogy a német hercegségek védelmük érdekében szövetkezni kényszerülnek egymással A magyarok kalandozó hadjáratai és a Lech-mezei vereség A honfoglalást követıen magyar lovascsapatok számos zsákmányszerzı hadjáratot indítanak nyugati és déli irányban: behatoltak a Keleti Frank Királyság és a Morva Fejedelemség területére, elırenyomultak Itáliáig, a Nyugati Frank Királyságba, a Pireneusfélszigetig és Bizáncig. Gyızelmeik révén gazdag zsákmányra tesznek szert és biztosítják hatalmukat a szomszédos népekkel szemben. A Keleti Frank Királyság uralkodója, I. Henrik ( ) fegyvernyugvást vásárol a magyaroktól. Ez idı alatt várakat építtet és nehézfegyverzető lovassereget állíttat fel. Azonban a döntı gyızelmet fiának, I. Ottónak ( ) sikerül kivívni: 955. augusztus 10-én Augsburg mellett, a Lech folyó mezején vívott csatában a magyar sereg vereséget szenved. Ottó a gyızelem után megkapja a Nagy melléknevet. 2/30

3 962 A Német-római Császárság megalapítása I. (Nagy) Ottó német király ( ) a magyarok felett aratott gyızelme és sikeres itáliai hadjárata után hosszú idıre megerısíti hatalmát. A 911 óta hat hercegségre széthullott Keleti Frank Királyság I. (Nagy) Ottó uralma alatt Német-római Császárság néven ismét egyesül február 2-án XII. János pápa I. (Nagy) Ottót Rómában császárrá koronázza. A Német-római Császárság sok hercegségbıl és fejedelemségbıl áll, amelyek hercegei és fejedelmei a birodalmi politikában a királyválasztás és a birodalmi győlésben való képviselet útján vesznek részt. Ugyanakkor vonatkoznak rájuk a birodalmi törvények és a birodalmi győlés határozatai. A birodalom 1806-ig áll fenn A magyar államalapítás A Lech-mezei csata után Géza ( ) fejedelem megerısíti hatalmát: szorgalmazza a kereszténység felvételét, 973-ban keresztény hittérítıket hív az országba (többek közt Salzburgból, Passauból, Bizáncból). Géza megkeresztelteti fiát, Vajkot, aki Passau védıszentje után az István nevet kapja. Feleségül kéri számára Gizella bajor hercegnıt 995-ben. Ezáltal rokoni kapcsolatot teremt a német uralkodóházzal: Gizella bátyja, Henrik 1002-ben német király, majd 1014-ben német császár lesz december 25-én Istvánt a II. Szilveszter pápától és III. Ottó császártól kapott koronával Magyarország elsı királyává koronázzák. Megkoronázása a magyar államalapításra teszi rá a pecsétet, Magyarország a keresztény Nyugathoz csatlakozik. I. István ( ) Magyarországot nyugati mintára szervezett állammá alakítja. Hatalmi központja a királyi udvar. Tíz püspökség alapításával a kereszténység térhódítását, az egyházszervezet kiépítését támogatja. Az országot közigazgatási egységekre (megyékre) osztja. 12. század közepe A szászok letelepedése Magyarországon II. Béla ( ) és II. Géza ( ) magyar királyok uralkodása idején a Németrómai Császárság területérıl telepeseket toboroznak. Feladatuk a magyar határok védelme és az ország gazdasági fejlıdésének elısegítése. Számos falut és várost alapítanak Erdélyben és a Szepességben. Jóllehet ezek a német 3/30

4 bevándorlók a Rajna-vidékrıl, a Mosel-vidéki Frankföldrıl, Flandriából és Luxemburgból, Türingiából és Szászországból, továbbá francia és itáliai területekrıl származnak, egységesen erdélyi illetve szepességi szászoknak (lat. Saxones) nevezik ıket. Közvetlenül a királyi hatalom alá tartoznak és bizonyos privilégiumokat kapnak: területi autonóniát, az önálló bíráskodás jogát, önigazgatást. Ellenszolgáltatásként adót fizetnek. E jogokat és kötelezettségeket elsıként a II. András által 1224-ben kiadott kiváltságlevél, az ún. Diploma Andreanum foglalja írásba A tatárjárás és Magyarország újjáépítése 1241 tavaszán a mongol lovasseregek megtámadják Lengyelországot és Magyarországot. Nagy pusztítást végeznek és a lakosság soraiban súlyos veszteségeket okoznak. A német-lengyel és a magyar sereg egyaránt alulmarad a támadókkal szemben. A tatárok katonai fölényük ellenére 1242-ben elvonulnak, miután a nagykán hirtelen elhalálozott. A pusztítást az újjáépítés idıszaka követi. Ismételten német bevándorlók telepednek le az országban Béla IV. ( ), Károly Róbert ( ), I. (Nagy) Lajos ( ) és Zsigmond ( ) hívó szavára. A telepeseknek adókedvezményeket és kiváltságokat biztosítanak. A Kárpátok hegyvonulata mentén, a stratégiailag kedvezı fekvéső helyeken német városjogú kézmőves-, kereskedı- és bányászvárosok jönnek létre. Az ország védelmét és gazdasági fejlıdését szolgálják. Az ország belsejében a németek mellett olaszok és franciák ún. latinok is letelepednek Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A keresztény balkáni népek 1389-ben vereséget szenvednek a török hadaktól az elsı rigómezei csatában (Amselfeld/Kosovo). A törökök egy év múlva már a magyar végeket támadják. A keresztény Nyugatot fenyegetı török elleni védekezés lesz a Magyar Királyság külpolitikájának legfontosabb feladata. Zsigmond király keresztes hadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására, amely azonban 1396-ban a nikápolyi csatában (Nikopolis) vereséggel végzıdik. A török elleni védekezés terhe elsısorban a közvetlenül fenyegetett területekre hárul. Hunyadi János (? ) 1431 óta áll Zsigmond szolgálatában tıl erdélyi vajda, hadvezérként részt vesz a husziták és a törökök elleni küzdelmekben és 1452 között az ország kormányzója. Konstantinápoly eleste után (1453) ismételten hadjáratot indít a török ellen ban a nándorfehérvári csatában (Beograd/Belgrád) legnagyobb katonai gyızelmét aratja, diadala évtizedekre feltartóztatja a törökök elırenyomulását. 4/30

5 Zsigmond, három ország uralkodója Luxemburgi Zsigmond, IV. Károly német császár és cseh király második fia 1385-ben nıül veszi Máriát, I. (Nagy) Lajos magyar király leányát. Két évvel késıbb Zsigmondot Magyarország királyává, 1410-ben a Német-római Birodalom, 1419-ben Csehország királyává koronázzák ban a Német-római Birodalom császára lesz. Zsigmond az elsı olyan uralkodó, aki megpróbál olyan közép-kelet-európai birodalmat teremteni, amely jobban képes védelmezni önmagát az elırenyomuló törökkel szemben. Zsigmondot veje Albert osztrák fıherceg, magyar trónon az elsı Habsburg uralkodó követi ben Magyarország királyává, egy évvel késıbb Csehország királyává és német császárrá választják októberében bekövetkezett halála után 1440-ben utószülött fiát, V. Lászlót a Visegrádról ellopott koronával megkoronázzák. Ezzel nyugtalan idıszak kezdıdik, amely eltart egészen 1458-ig Magyarország politikai és kulturális virágzása I. (Corvin) Mátyás uralkodása idején I. (Corvin) Mátyás, Hunyadi János hadvezér fia, a középkori Magyarország utolsó jelentıs uralkodójának számít. 32 évi uralma idején megerısíti a központi hatalmat, adóreformot vezet be, állandó hadsereget állít fel. Hadat visel a török ellen Bosznia és Szerbia területén (1479/83), elfoglalja 1468-ban Morvaországot, Sziléziát és Luzsicát ben elfoglalja Bécs városát, s országa fıvárosává teszi. I. Mátyás országát hosszú idıre belsı renddel ajándékozza meg. Mint a humanizmus és a képzımővészetek barátja és támogatója számos külföldi mővészt és tudóst hív udvarába, akik hozzájárulnak a renaissance kibontakozásához Magyarországon. Könyvtára, a Bibliotheca Corviniana, Európa legjelentısebb könyvtárai közé tartozik A reformáció október 31-én Luther Márton ágostonrendi szerzetes kiszögezi egyházkritikai téziseit a kastélytemplom kapujára Wittenbergben. 95 tételében a katolikus egyházban fennálló viszonyok miatti felháborodásának ad hangot, amely mindenekelıtt a búcsúcédulák árusítására és a vezeklés gyakorlatára vonatkozik. Ez a reformáció kezdete (lat. reformatio: átalakítás,megújulás). A különbözı protestáns egyházak létrejöttéhez vezet (pl. evangélikus, református, kálvini). Több írásmőben terjeszti Luther gondolatait az egyházról, a szentségekrıl és a papságról, ezek, hála az újonnan felfedezett könyvnyomtatásnak, gyorsan sokszorosíthatók. Oly 5/30

6 kifejezıen fordítja le a bibliát német nyelvre, hogy szófordulatai átmennek az általános szóhasználatba. Luther bibliafordítása az újfelnémet írodalmi nyelv alapját képezi. A reformáció gyorsan terjed Magyarországon is. A jelentıs részben németajkú és német kultúrájú szabad királyi városokban (mindenekelıtt Felsı-Magyarországon és Erdélyben) Luther írásai rendkívül kedvezı fogadtatásban részesülnek Magyar diákok német egyetemeken Wittenberg városa a reformáció központjává válik. A választófejedelmi egyetemen Martin Luther és Philipp Melanchthon tananyagokat és oktatási módszereket dolgoz ki, amelyeket azután Közép-Európa legtöbb lutheránus egyeteme átvesz ben iratkozik be az elsı Magyarországról érkezı diák a Wittenbergi Egyetemre; 1600-ig a a magyar beiratkozók száma meghaladja az ezret. A legtöbben Erdélybıl érkeznek. Melanchthon tanítványa, Sylvester János 1539-ben írja meg az elsı magyar-latin grammatikát, 1541-ben magyarra fordítja az Új Testamentumot. Az erdélyi szász Heltai Gáspár, a késıbbi reformátor, 1530-ban és 1543-ban szintén Wittenbergben tanul. Az elsı teljes bibliafordítás ugyancsak egy wittenbergi diáktól származik: Károli Gáspártól. Bibliája 1590-ben jelenik meg Vizsolyban ( Vizsolyi Biblia ). Más német egyetem is vonz magyar hallgatókat: 1560 és 1620 között Heidelbergben 304, Lipcsében 72, Marburgban 49, Tübingában 46 és Jénában 27 a beiratkozók száma augusztus 29. A mohácsi csata és Magyarország három részre szakadása 1521-ben az oszmán sereg I. Szulejmán szultán vezetésével elfoglalja Nándorfehérvárt ban legyızi a magyar sereget a Mohács melletti csatában, ahol a magyar király, II. Lajos ( ) életét veszti ben a törökök Bécs kapui elıtt állnak. A német birodalmi rendek, attól félve, hogy az oszmánok képesek lennének meghódítani Európát, 1529 és 1737 között biztosítják az ún. török segélyt: e pénzeszköz felhasználásával erıdrendszert létesítenek az osztrák örökös tartományok és az Oszmán Birodalom között, az Adriától egészen a Keleti-Kárpátokig ben a török elfoglalja az orzág középsı részét és Budát. Magyarország három részre szakad: az ország nyugati és északi része (a Magyar Királyság) a Habsburg Monarchia része lesz. Az ország középsı része török hódoltsági terület. Az Erdélyi Fejedelemségben magyar arisztokraták uralkodnak; külpolitikájuk részben a szultán, részben a Habsburgok felé orientálódik. Ez az állapot százötven évig fennáll. 6/30

7 Magyarország felszabadítása a török uralom alól A 17. század végén a törökök ismét Közép-Európa ellen támadnak és Bécs városát ostromolják. A kahlenbergi csatával (1683. szeptember 12.) azonban fordulóponthoz érkeznek: az európai hadsereg Sobieski János lengyel királlyal és Lotharingiai Károly hadvezérrel az élen legyızi a törököt. A következı években Magyarországot számos német hadvezér és katona segédletével lépésrıl lépésre visszafoglalják a töröktıl ban visszahódítják Budát, 1697-ig Magyarország egész területe felszabadul a Száva vonaláig és a középsı Duna-vidékig. A karlócai (szerb. Karlovci) (1699) és a pozsareváci (szerb. Požarevac) (1718) béke véget vet az Oszmán Birodalom terjeszkedésének Európában. E békeszerzıdések lehetıvé teszik Ausztria felemelkedését, nagyhatalommá válását: 1687-ben a magyar rendek a pozsonyi (szlov. Bratislava) országgyőlésen elismerik a Habsburgok fiúági örökösödési jogát a magyar trónra Német telepesek toborzása Az és évi békekötéssel a Kárpát-medencét végérvényesen visszahódítják a töröktıl. Ezt követıen mind a császári vezetés Bécsben, mind pedig a magyar egyházi és világi földbirtokosok azon fáradoznak, hogy új telepeseket toborozzanak az elhagyott, elnéptelenedett területek újbóli benépesítésére és használhatóvá tételére. Kedvcsinálónak számos kedvezményt kínálnak, például többéves adómentességet. Baden-Württembergbıl, Bajorországból és Hessenbıl, Svábföldrıl, Pfalzból és Ausztriából vonulnak az emberek a Duna mentén a visszahódított területekre. Sokak a háborúk, éhínségek és adóterhek okozta gazdasági nehézségek elıl akarnak elmenekülni, s remélik szerencséjüket Magyarországon megtalálni. Csak 1786-ban szünteti be II. József ( ) a betelepítések állami támogatását. Addig mintegy német telepes vándorol Magyarországra. Az ország különbözı részein élnek: a Dél-Dunántúlon (az ún. Sváb Törökörszágban), a Buda körüli településeken, Szatmárban (rum. Satu Mare) és környékén, a Bánátban és Bácskában. Ezeket a telepeseket a többi nép általánosítva sváboknak nevezi. A 20. században a duna(ment)i svábok elnevezést kapják. 7/30

8 18. század A vándorló kézmővesek A török kiőzése után az egykori hódoltsági területen lévı szabad királyi városokban új céheket alapítanak. A Magyar Királyság és a Német Császárság területén egyaránt köteles minden kézmőves legény, aki mester kíván lenni, több, a munkáját igazoló ún. bizonyságlevélre szert tenni. Ezért a legény kénytelen vándorolni. Sok német kézmőves vándorol Magyarországra, néhányan hosszabb idıre le is telepednek itt. Ugyígy fordítva: magyar legények is vándorútra kelnek Németországba. E vendorlások során munkafolyamatok és kézmőves szokások átadására kerül sor. A magyar nyelvben a mai napig megtalálhatók német kézmővesipari szakkifejezések, mint például a hóbli vagy a dübli A német Vormärz Vormärz-nek nevezik a bécsi kongresszus (1815) és az 1848 márciusában kitört forradalom közötti idıszakot ben öt európai nagyhatalom (Ausztria, Poroszország, Nagy-Britannia, Oroszország és Franciaország) képviselıi találkoznak Bécsben. Miután Napóleont Waterloo-nál véglegesen legyızték, tartós békét kívánnak teremteni. A restauráció (helyreállítás) politikája mellett döntenek: a francia forradalom (1789) elıtti, régi hatalmi viszonyokat kívánják visszaállítani. Az újonnan alapított Német Szövetségben konzervatív légkör és politikai rezignáltság uralkodik. A biedermeier és a romantika kultúrája visszafelé tekint, nélkülöz minden politikát. Ellenállás mindenekelıtt az irodalom, az írók körébıl indul ki: a "Fiatal Németország csoportja politikai változásokért és jobb életkörülményekért száll síkra. Közéjük tartozik Christian Dietrich Grabbe, Ludwig Börne és Bettina von Arnim. Megjelenı írásaikat azonban 1835-ben a szövetségi győlés betiltja A magyar reformkor Néhány arisztokrata, gróf Széchenyi Istvánnal ( ) és gróf Batthyány Lajossal ( ) az élen Magyarország modernizálásáért küzd. Céljukat a liberális köznemesség tagjai támogatják. A reformországgyőléseken az ország politikai, társadalmi és gazdasági átalakításáról vitáznak. 8/30

9 A reformerek a különbözı társadalmi rétegek érdekegyesítésére törekszenek. Liberális nemzet megvalósítását tőzik ki célul. A számát tekintve nem jelentıs polgárság szerepét a liberális köznemesség veszi át, Magyarország elmaradottságának felszámolására torekedve. Míg Széchenyi elsısorban a mezıgazdaság modernizálásán fáradozik, addig Kossuth Lajos ( ) és köre az iparfejlesztést szorgalmazza. Az 1847-ben nyilvánosságra hozott Ellenzéki Nyilatkozat a liberális nemesi ellenzék követeléseit fogalmazza meg: felelıs kormányt, népképviseletet, közteherviselést, kötelezı örökváltságot Forradalom a német államokban 1848 február, Párizs: diákok, munkások és a nemzeti gárda tagjai az utcákon barrikádokat emelnek. Lemondásra kényszerítik a királyt és kikiáltják a köztársaságot. A forradalom magával ragadja egész Európát: márciusban a Német Szövetség legtöbb államát is. A felkelık célja: egységes nemzetállam és liberális alkotmány. A március 18.-i berlini barrikádharcok után Frigyes Vilmos porosz király egybehívja a nemzetgyőlést (Frankfurti Parlament, május május 31.). A nemzetgyőlés választott képviselıkbıl áll, akik javarészt a polgárság soraiból valók. Új, össznémet alkotmánytervezetet készítenek, amelyben az alapvetı jogokat rögzítik: minden polgár egyenlıségét, szólás-, sajtó- és gyülekezési szabdságot. Amikor a német nemzetállamról van szó, a képviselık a kisnémet egységet választják ben a forradalom elbukik, a nemzetgyőlést feloszlatják. Néhány vívmány azonban megmarad Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848 március 15-én vér nélkül gyız a forradalom Pesten. Célja a polgári nemzetállam megvalósítása. A márciusi ifjak 12 pontja, Petıfi Sándor ( ) Nemzeti dala tükrözi a forradalmi demokraták követeléseit. A bécsi udvar az áprilisi törvényekben garantálja az ország belpolitikai önállóságát. Magyarországot perszonálúnió köti össze Ausztriával. Gróf Batthyány Lajos alakítja meg az elsı független, az országgyőlésnek felelıs magyar kormányt. A bécsi udvar hamarosan visszavonná engedményeit. Kossuth Lajos és követıi védelmezik a forradalom vívmányait. A forradalom szabadságharcba megy át áprilisában a kormány Debrecenbe menekül, ahol kikiáltják Magyarország függetlenségét. 9/30

10 I. Miklós cár I. Ferenc Józsefnek katonai segítséget nyújt nyarán Magyarországot két oldalról támadják. Kossuth Lajos kormányzó leköszön, számőzetésbe megy augusztus 13-án a magyar sereg Világosnál (rum. Şiria) leteszi a fegyvert az orosz sereg elıtt. Osztrák részrıl súlyos megtorló intézkedésekre kerül sor. Kivégzik gróf Batthyány Lajost és 13 tábornokot. Az ország katonai igazgatás alá kerül. 19. század 2. fele Kulturális kapcsolatok A 19. század második felében újfajta cserekapcsolatok bontakoznak ki Németország és Magyarország között: a zenészek, színészek, írók, politikusok, tudósok és képzımővészek világában, ahol az egyén nemzeti hovatartozása alig jut szerephez. A zenei életben kiemelkedı jelentıségő Liszt Ferenc és Richard Wagner kapcsolata. A gyıri születéső karmester, Richter János (Wagner tanítványa és munkatársa) karigazgató Münchenben és Budapesten. Münchenben Piloty Károly festıiskolája neves magyar festıket vonz: Székely Bertalant, Benczúr Gyulát, Liezen-Mayer Sándort, Wagner Sándort, Szinyei Merse Pált. Hollósy Simon festıiskolát tart fenn Schwabingban. Az építészetben is híres példák említhetık: így Rauscher Lajos, Kármán Géza Aladár. Avagy Lechner Ödön és Popp Ferenc, akik Budapesten és Münchenben szecessziós épületeket alkotnak. Schulek Frigyes, a budai Halászbástya építésze részt vesz a regensburgi dóm restaurálási és átépítési munkátataiban A Német Császárság megalapítása A német-római birodalom 1806-ban sok kis államra hullik szét. Nagyságát és hatalmát tekintve Poroszország és Ausztria a legjelenısebb közöttük. Az egységes nemzetállam a német egység megteremtését célzó kísérletek meghiúsulnak az érintettek egyetnemértése és hatalmi törekvései miatt. Így csupán laza szövetség jön létre (Német Szövetség, 1815). Majd csak a porosz-francia háborút ( ) követıen sikerül az egyesítés. A III. Napóleon felett aratott gyızelem után a dél-német államok hazafias lelkesedéstıl főtve Poroszországgal összefogva megalapítják a német császárságot, Ausztria részvétele nélkül. I. Vilmos porosz királyt január 18-án Versailles-ben német császárrá kiáltják ki. 10/30

11 Otto von Bismarck birodalmi kancellár 1871-tıl 1890-ig irányítja a birodalmat I. Vilmos ( ), III. Frigyes (1888) és II. Vilmos ( ) császársága idején. A Német Császárság 1918-ig marad fenn miként az Osztrák-Magyar Monarchia is Az osztrák-magyar kiegyezés Bár Ausztria 1849-ben fegyveres erıszakkal elfojtja a magyar függetlenségi törekvéseket, a konfliktus megoldatlan marad. A katonai elnyomás és a neoabszolutizmus évei következnek Magyarországon. Kül- és belpolitikai kudarcok után kompromisszumot kell keresni, amely mind a Habsburg uralom mind pedig a magyar törekvések számára lefogadható ben az osztrák-magyar kiegyezés teremti meg a megoldást: az abszolutizmust követıen Magyarországnak ismét saját kormánya lesz gróf Andrássy Gyula miniszterelnökkel az élen. I. Ferenc Józsefet Magyarország királyává, feleségét Erzsébetet királynéjává koronázzák. Ezáltal dualista állam jön létre: az Osztrák-Magyar Monarchia, amelyben közös ügyek a külügy, hadügy és az ezek fedezését biztosító pénzügy. A Monarchia 1918-ig áll fenn éppúgy, mint a Német Császárság. Bár Magyarország immár nemzetállam, ennek ellenére soknemzetiségő állam marad június 13. július 13. A berlini kongresszus A balkáni válság ( ) és az orosz-török háború ( ) után összeül a nagyhatalmak Anglia, Franciaország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Oroszország és az Oszmán Birodalom kongresszusa Berlinben. Célja a béke biztosítása és a keleti kérdés megoldása. Valójában az Oszmán Birodalom örökségérıl van szó: az európai nagyhatalmak mindenekelıtt Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia rivalizálnak egymással az egykori oszmán területek birtoklásáért a Balkánon. A berlini szerzıdésben meghúzzák az új államok Románia, Szerbia, Bulgária és Montenegró határait. Az Osztrák-Magyar Monarchiát a szerzıdés felhatalmazza Bosznia és Hercegovina katonai megszállására. 11/30

12 1879. október 7. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Német Birodalom kettıs szövetsége A két császár szövetsége gr. Andrássy Gyula, 1871 novemberétıl az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere és Otto von Bismarck német birodalmi kancellár egyezkedése nyomán jön létre. Garantálják egymásnak a kölcsönös fegyveres segélynyújtást egy Oroszországgal való konfliktus esetére. Ez a szövetség az elsı világháború végéig fennáll. Olaszország csatlakozásával (1882) a kettıs szövetségbıl Hármasszövetség lesz, amelyhez késıbb még Románia is csatlakozik Németország és Magyarország iparosítása Az 1830-as években az európai államokban mélyreható változások kezdıdnek: Angliából teret hódít az ipari forradalom. Míg 1830-ban a német lakosságnak 80 százaléka a mezıgazdaságból él, addig 1880-ban már kevesebb mint 50 százaléka. Az agrártársadalom ipari társadalommá fejlıdik. Az áttörés legszembetőnıbb jegye a gyárak, gépek, új technikák és a bérmunka megjelenése. A szén- és érclelıhelyekre alapozva Felsı-Sziléziában és a porosz Rajna-vidéken óriási iparkörzetek létesülnek. Magyarországon ez a folyamat a 19. század második felében bontakozik ki erıteljesen. A vas- és acélgyártás növekszik, egyre inkább a gépek határozzák meg a munka- és élettempót, a gyári munka megváltoztatja a társadalmat. Németországból sok technikai újítás jut el Magyarországra. A német birodalom az I. világháborúig Ausztria-Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere: 1910-ben teljes exportjának 48%-a oda irányul Az elsı világháború június 28-án Ferenc Ferdinánd fıherceget, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét Szarajevóban (Bosznia) tett látogatása során meggyilkolják. A merénylı Gavrilo Princip, szerb diák, egy nacionalista összeesküvı csoport tagja. A szervezet célja, hogy a Monarchia lemondjon Szerbia javára Bosznia-Hercegovináról. Egy hónappal késıbb Ausztria-Magyarország hadat üzen Szerbiának. Erre Oroszország általános mozgósítással válaszol, amire pedig Németország hadat üzen Oroszországnak. Ily módon hadüzenetek láncreakcióját váltják ki. 12/30

13 Ausztria-Magyarország és a Német Birodalom az ún. központi hatalmak a háborúban az Oszmán Birodalommal és Bulgáriával együtt szövetségesek. Az antant-hatalmak ellen (Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország) küzdenek, amelyhez 1915-ben Olaszország, majd 1916-ban Románia is csatlakozik. Az elsı világháborúban mintegy tízmillió ember hal meg, köztük kétmillió német és magyar október A Habsburg-monarchia felbomlása január 8-án Woodrow Wilson amerikai elnök kongresszusi üzenetében kihirdeti14 pontban összefoglalt tervezetét a világbéke biztosításáról,amely magába foglalja többek közt a Habsburg-monarchia népeinek önrendelkezési jogát, és a Népszövetség felállítását. A jövıben a Népszövetség feladata a világbéke fenntartása és valamennyi ország területi sérthetetlenségének s politikai függetlenségének biztosítása. Rendelkezése április 18-ig marad érvényben októberében néhány nap alatt széthullik a Habsburg-monarchia: Bécsben megalakul a német-osztrák nemzetgyőlés (október 21.), gróf Károlyi Mihály vezetésével Budapesten a Magyar Nemzeti Tanács (október 25.), Tomáš Garrigue Masaryk megalapítja Csehszlovákiát (október 28.) és a délszláv népek kiválnak az osztrák-magyar államszövetségbıl (október 29.). A november 4.-i fegyverszünettel a széthullott monarchia számára befejezıdik az elsı világháború Forradalom és köztársaság Németországban Az elsı világháború végén Németországban három csoportosulás küzd a politikai hatalomért: egyrészt a monarchisták, másrészt a demokrácia hívei, valamint az orosz példát követık, akik a munkás- és katonatanácsok kormányzását óhajtják november elején sok városban felkelés tör ki. Munkás- és katonatanácsokat alakítanak. November 9-én II. Vilmos császár lemond trónjáról és számőzetésbe megy, Hollandiába. Még ugyanazon a napon kikiáltják a Németországi Köztársaságot, a parlamenti demokráciát november 11-én Németország fegyverszüneti szerzıdést köt az antanthatalmakkal. A szociáldemokrata Friedrich Ebert birodalmi kancellárként átveszi a kormányhatalmat. Az elsı szabad és egyenjogú választáson 1919 februárjában a weimari köztársaság elnökévé választják. 13/30

14 1919 februárjában meggyilkolják Kurt Eisner bajor miniszterelnököt. Ez forradalom kitöréséhez vezet Bajorországban Április 7-én a munkás- és katonatanácsok központi tanácsa kikiáltja a müncheni tanácsköztársaságot, amelyet azonban alig négy hét után katonai erıvel levernek, élharcosait meggyilkolják illetve bebörtönzik Forradalom és a köztársaság Magyarországon Az elsı világháború végén Magyarországon katasztrofális háborús kimerültség uralkodik. A tüntetık új kormányt követelnek október végén, az ıszirózsás forradalom idején gróf Károlyi Mihály ellenzéki politikus átveszi a hatalmat november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdeti Magyarországon köztársaságot. Az új kormány polgári-parlamentáris demokráciát próbál kialakítani. De március 20-án eléri Magyarországot a hír: gyıztes ellenfelei Magyarországnak új határokat húznak a hatalmas külpolitikai nyomás a kormányt lemondásra kényszeríti. Ekkor az egyesült baloldal veszi át a vezetést Kun Béla irányításával, aki szovjet mintára proletárdiktatúrává akarja változtatni az országot. A kényszerintézkedések és tiltakozások káoszt teremtenek az országban. 133 nap múltán a bevonuló román csapatok véget vetnek a tanácsköztársaság uralmának. Horthy Miklós ellentengernagy vezetésével a vörösterrort a fehérterror váltja fel. A nemzeti forradalom során Horthy átveszi a hatalmat. Tiszti különítményei a tanácsköztársaság számos képviselıjét meggyilkolják március 1-én Horthyt az országgyőlés katonai egységek jelenlétében kormányzóvá választja ig van hatalmon január 18. A Párizs környéki békekonferenciák 1919 januárjától több Párizs környéki kastélyban tárgyalások folynak. A négy gyıztes hatalom (Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és Olaszország) a legyızött hatalmakkal békeszerzıdéseket köt. A Párizs környéki békeszerzıdések lezárják az elsı világháborút és megszabják Európa háború utáni átrendezıdését június 28-án Németország Versailles-ban írja alá a békeszerzıdést. Ausztria szeptember 10-én Saint Germainben, végül Magyarország június 4-én Trianonban. 14/30

15 1919. június 28. A német békeszerzıdés Versailles-ban A szerzıdés kimondja Németország demilitarizálását és meghatározza területi veszteségeit: Németország lemond Elzász-Lotaringiáról Franciaország javára, a Saarvidék 15 évre a Népszövetség ellenırzése alá kerül. Kelet-Poroszország és a Memelvidék Lengyelországhoz kerül, Danzig (Gdansk) ún. szabadállam lesz. Németországban a békeszerzıdést a gyıztes szövetséges hatalmak versailles-i diktátumának tekintik. Emiatt a német külpolitika alapvetı célja lesz az elszenvedett területi veszteségek revíziója június 4. A magyar békeszerzıdés Trianonban A szerzıdés következtében Magyarország területének 67%-át, lakosságának 58%-át veszíti el az Osztrák-Magyar Monarchia más utódállamai Ausztria, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia javára. Több mint 3 millió magyar él ettıl kezdve már kisebbségként az ország határain kívül. Sokak emigrálnak a következı években az ún. Csonka-Magyarország területére. A területi veszteségeket Magyarországon sokkhatásként élik meg. A külpolitika legfıbb célja a rákövetkezı években a békeszerzıdés pontjainak revíziója január 30. Adolf Hitler a német kancellár január 30-án Paul von Hindenburg államelnök Adolf Hitlert nevezi ki birodalmi kancellárrá. Hitler a felhatalmazási törvény segítségével építi ki hatalmát, amely lehetıvé teszi számára a különbözı pártok gleichschaltolását és a német nemzetiszocialista párttal egypártrendszert valósít meg. Németországot ezáltal központosított totális diktatúrává változtatja, amelyet az 1945-ben bekövetkezı összeomlásig irányít. A nemzetiszocialista külpolitika célja a versailles-i szerzıdés revíziója és ezzel egybekötve új élettér meghódítása. Külpolitikai és gazdasági érdekek vezetnek Németország és Magyarország egymáshoz való közeledéséhez: augusztus 22-én Horthy Miklós, Magyarország kormányzója elsı hivatalos látogatását teszi Adolf Hitlernél, két évvel késıbb másodszor is Berlinben jár, hogy az Imrédy Béla miniszterelnök társaságában tett látogatással a német-magyar barátságot megpecsételje. 15/30

16 1934. február 21. A magyar-német kereskedelmi szerzıdés június 17. és 19. között Gömbös Gyula ( ) magyar miniszterelnök látogatást tesz Adolf Hitlernél Berlinben. Elhatározzák, hogy fokozzák országaik gazdasági együttmőködését februárjában megkötik a magyar-német kereskedelmi szerzıdést, amely kimondja a német ipari késztermékek és a magyar agrártermékek jövıbeli árucseréjét, s annak módját. A hatások a késıbbiekben egyértelmően megmutatkoznak: Magyarország Németországba irányuló exportja az évi 12 százalékról 1943/44-ben 70 százalékra növekszik. Mivel azonban Magyarország már nem választhatja meg szabadon többi kereskedelmi partnerét, egyre inkább függ Németországtól, Németország pedig egyre jobban Magyarország adósa lesz. A két ország hamarosan kiterjeszti kapcsolatait a kultúra területére is május 28-án Josef Goebbels (birodalmi népfelvilágosító és propagandaminiszter) és Hóman Bálint (magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter) szellemi és kulturális együttmőködési szerzıdést köt november 25. Az Antikomintern Paktum Japán és Németország szövetséget köt 1936-ban a Kommunista Internacionálé (Komintern) ellen. Egy titkos kiegészítı jegyzıkönyvben kölcsönös segítségrıl biztosítják egymást a Szovjetúnió támadása esetére. Olaszország után (1937) Magyarország is csatlakozik 1939 februárjában az Antikomintern Paktumhoz szeptember 15. A zsidóellenes törvények szeptember 15-én a nemzetiszocialista párt birodalmi pártgyőlésen kihirdeti a nürnbergi fajvédelmi törvényeket. Célja, hogy a németországi zsidókat kizárja a közéletbıl és gazdaságból. Ily módon a teret hódító antiszemitizmus jogi megalapozást nyer. További törvények és rendeletek születnek. A birodalmi polgári törvénykönyv véget vet a németek és zsidók egyenjogúságának, a törvény a német nép és a német házasságok védelme érdekében megtiltja a vegyesházasságot. Hitler hatalomrajutása óta menekülnek el zsidó emberek a Német Birodalomból és más országban keresnek menedéket októberéig a német hatóságok 4380 zsidónak számító, Magyarországra kivándorolt személyt regisztrálnak, tényleges számuk ismeretlen. De Magyarországon is hivatalos politikai programmá válik az antiszemitizmus. 16/30

17 Zsidóellenes törvényeket hoznak, amelyek a zsidókat kirekesztik a gazdasági és társadalmi életbıl. A numerus claususról szóló törvénycikk már 1920 óta korlátozza az egyetemekre felvehetı zsidó származású hallgatók számát ban, 1939-ben és 1941-ben a magyar kormány három zsidótörvényt hoz a nürnbergi fajvédelmi törvények mintájára. A zsidótörvények kimondják a zsidók jogfosztását, tulajdonuk elkobzását, kirekesztésüket a magyar társadalomból augusztus A XI. Nyári Olimpiai Játékok Berlinben A külföldrıl érkezı tiltakozások és bojkottfelhívások ellenére a nemzetiszocialisták sikeresen kihasználják az olimpia sportrendezvényeinek látványosságát saját propagandájuk számára, hogy jobb képet fessenek Németországról a külföld szemében. Elsı alkalommal közvetítik az Olimpiai Játékokat a televízióban és elıször viszik futók fáklyával az olimpiai lángot Athénból a megnyitóra. Az antiszemita jelszavak eltőnnek a városképbıl, a zsidóellenes médiahajszát betiltják a játékok idejére. Arról pedig, hogy letartóztatják a Berlinben élı összes szintit és romát, s a Berlin melletti Marzahnban lévı táborba viszik, a bel- és külföld szinte semmit sem észlel. Éppoly kevéssé tőnik fel, hogy csupán néhány kilométerre Berlintıl felállítják a sachsenhauseni koncentrációs tábort. A német atléták 33 arany-, 26 ezüst- és 30 bronzérmet nyernek, utánuk következnek az Amerikai Egyesült Államok sportolói (24 arany-, 20 ezüst-, 12 bronzéremmel) és a magyarok (10 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzéremmel). A magyar vívó, Kabos Endre ( ) aranyérmet nyer egyéni kardvívásban. Kabos Endrét zsidó származása miatt 1944-ben Magyarország német megszállása után a németek internálják. Sikerül elmenekülnie, azonban a budapesti Margit híd felrobbantásakor ismeretlen körülmények között életét veszti as évek Magyar mővészek Németországban A 20. század elején Magyarországon élénk a mővészeti élet. A Tanácsköztársaság leverése (1919) után a fehér terror idején üldözik a konzervatív kormányzat politikai ellenfeleit, sok mővész Németországba emigrál. Berlin, az európai filmmetropolisz, vonzza magához a magyar színészeket, rendezıket és a forgatókönyvírókat is. Az 1917-ben alapított Ufa-nál (Universum-Film Rt.) folytatja 17/30

18 mővészi karrierjét például Korda Sándor rendezı ( ), Eggerth Márta (szül. 1912) és Rökk Marika ( ) színésznık. A Bauhausnál dolgozik és tanít ekkortájt több Magyarországról származó kiemelkedı mővész: így Moholy-Nagy László ( ), aki 1920-ban érkezik Berlinbe, s akit Walter Gropius 1923-ban a fémmőhely vezetıjévé nevez ki. Avagy a Pécsrıl származó Marcel Breuer ( ), aki 1925-tıl a bútormőhelyt vezeti, majd késıbb építészként válik ismertté szeptember 29. A müncheni egyezmény Adolf Hitler külpolitikai célja további területek bekebelezése márciusában sikerül a Német Birodalomhoz csatolnia Ausztriát. Ezután Csehszlovákia a következı célpontja Közép-Kelet-Európában. Ott ekkor mintegy 3 millió szudétanémet él szeptemberében konferenciára ül össze Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier Münchenben. Csehszlovákia, de még a szövetséges Szovjetúnió sem kap meghívást. Németország, Olaszország és Franciaország aláírja a müncheni egyezményt Csehszlovákia felosztásáról. A Szudéta-vidék a Német Birodalomhoz kerül, Szlovákia független állam lesz. Hitler beleegyezésével a magyar honvédsereg 1939 márciusában megkezdi Kárpátalja megszállását november 2. és augusztus 30. Az elsı és a második bécsi döntés A bécsi döntések részlegesen visszaállítják Németország és Magyarország elsı világháborús területi veszteségeit. Ez Csehszlovákia és Románia hátrányára történik. Az elsı bécsi döntésben 1938-ban a német és az olasz külügyminiszter Magyarországnak ítéli Szlovákia déli részét. Ezáltal közel 1 millió szlovák állampolgárból lesz magyar állampolgár, kétharmaduk magyar, egyharmaduk szlovák, rutén és német. A második bécsi döntés nyomán (1940) Romániának vissza kell adnia Magyarországnak Észak-Erdélyt Klausenburg/ Kolozsvár (rum. Cluj) központtal. Ez 2,5 millió lakost érint, közel a fele román és német. Egyidejőleg megkötik a bécsi kisebbségi megállapodást: Magyarország és Románia kötelezi magát, hogy a német kisebbségeknek különleges jogokat biztosít, az ún. népcsoportjogokat. Ezt kihasználva a Német Birodalom a magyarországi németeket háborús céljainak szekerébe fogja: az SS politikai szervezést folytat körükben és 18/30

19 ideológiailag uniformizálja ıket és 1944 között kb magyarországi németet toboroznak az SS soraiba Magyarország háború és béke között Gróf Teleki Pál ( ) miniszterelnöksége idején Magyarország 1939-ben csatlakozik az Antikomintern paktumhoz, 1940-ben a háromhatalmi egyezményhez. A kormányzat abbéli reménye, miszerint szövetségi politikája révén visszaszerezheti elsı világháborús területi veszteségeit, a visszacsatolások révén beteljesedni látszik. E politika fonákja azonban megmutatkozik 1941 áprilisában, amikor a német hadsereg Magyarország területén keresztül felvonul Jugoszlávia ellen. Nagy-Britannia a diplomáciai kapcsolatok megszakítását helyezi kilátásba Magyarországgal. Amennyiben Magyarország csatlakozik a támadáshoz, Nagy-Britannia és szövetségesei hadüzenetével kell számolnia. Teleki felelısnek érzi magát a kilátástalan helyzetért, április 3-án öngyilkosságot követ el. Magyarország kilép a Népszövetségbıl és Németországgal együtt megtámadja Jugoszláviát. A magyar hadsereg elfoglalja Bácskát, Baranya déli részét, Muraközt és a Muravidéket. Június 2-án a német csapatok megkezdik bevonulásukat a Szovjetúnióba. Négy nappal késıbb Magyarország is hadat üzen a Szovjetúniónak, a Harmadik Birodalom vazallusa lesz A második világháború Európában szeptember 1-én a Német Birodalom csapatai elızetes hadüzenet nélkül megtámadják Lengyelországot. Ezzel megkezdıdik Európában a második világháború, amely május 8-i befejezéséig majdnem 55 millió emberéletet követel. Magyarország és Németország kezdetben szövetségesek ben közösen támadják meg a Szovjetúniót. De fordul a kocka: 1944-ben a német hadsereg megszállja Magyarországot. A háború végeztével a hatalom új birtokosai Magyarországon válaszolnak erre az agresszióra, mégpedig a magyarországi német lakosság előzésével március 19. Magyarország német megszállása Amikor Adolf Hitler és Horthy Miklós 1944 márciusában találkozik a Salzburg melletti Klessheimben, Hitler kijelenti, hogy a német csapatoknak meg kell szállni Magyar- 19/30

20 országot. Két nappal késıbb megtörténik Magyarország német megszállása ( Margaréta hadmővelet ). Az Adolf Eichmann különítmény elıkészíti a magyarországi zsidó lakosság koncentrációs táborba történı elszállítását Auschwitzba és Birkenauba. Az új magyar kormány Sztójay Döme miniszterelnökkel, egykori berlini magyar követtel az élen követi a teljhatalmú megbízottként budapesti követ, Edmund Veesenmayer utasításait. Számos zsidóellenes rendeletet bocsátanak ki. Különleges egységet állítanak fel, amely támogatja a német csapatokat a zsidók begyőjtésében és deportálásában. Berlinhez hasonlóan Budapesten is létrehoznak egy intézetet 1944 április 15-én a zsidókérdés kutatására október 15. A nyilaskeresztes puccs és Horthy bukása augusztus 27-én az elırenyomuló orosz hadsereg átlépi a magyar határt. Amikor október 11-én a német határt is eléri, Horthy Miklós fegyverszünetet köt a Szovjetúnióval Moszkvában. Október 15-én felolvassa a rádióban a fegyverszünetet bejelentı nyilatkozatot. Még ugyanazon a napon nyilas puccsra kerül sor: a magyar nemzetiszocialisták német csapatok segítségével átveszik a hatalmat. Horthyt a németek lemondásra kényszerítik, a nyilasok vezérét, Szálasi Ferencet miniszterelnökké neveztetik ki. Magyarországon nyilas terror tombol, miközben a szovjet hadsereg egyre jobban az ország belsejébe hatol. Október és november folyamán a szovjet csapatok megszállják az Alföldet, november végén Budapestet ostromolják, január 18-án felszabadítják Pestet, február 13-án Budát is. Hamarosan, január 20-án Magyarország fegyverszüneti egyezményt ír alá a Szovjetúnióval Moszkvában áprilisában az utolsó német csapatok is elhagyják Magyarországot és ezzel az ország területén befejezıdnek a hadmőveletek A holokauszt Németországban és a vele szövetséges államokban 1933 óta a zsidók megkülönböztetését és üldözését a nemzetiszocialisták törvényben írják elı. Már 1933-ban létrehozzák a München melletti Dachauban az elsı koncentrációs tábort, kezdetben fıként politikai ellenfeleik számára november 9-rıl 10-re virradó éjjel, az ún. birodalmi kristályéjszakán zsinagógákat gyújtanak fel, temetıket gyaláznak meg, zsidókat tartóztatnak le ben megkezdıdik a zsidók gettókba és megsemisítı táborokba hurcolása. A Berlin melletti wannsee-i konferencián január 20-án határozatot hoznak valamennyi 20/30

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

javítóvizsga tételek tanév

javítóvizsga tételek tanév javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia

Részletesebben

8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!

8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Történelemtanulás egyszerűbben

Történelemtanulás egyszerűbben Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c

Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek

1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek 1922. Egyiptom függetlensége (brit protektorátus ) angol kézen marad a Szuezi- csatorna Brit és francia mandátum-területek - Irak önállósulása Örményország függetlenségi harca Vörös Hadsereg leveri, ua.

Részletesebben

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása

Részletesebben

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

MAGYARORSZAG TÖRTENETE

MAGYARORSZAG TÖRTENETE Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora század

III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora század III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 1. 10 15. század 936 973: I. Ottó uralkodása 955: az augsburgi vereség 972 997: Géza fejedelem 997 1038: I. István uralkodása 1077: Canossa-járás

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr. Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0

Részletesebben

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti 1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.

Részletesebben

Európa alkotmánytörténete

Európa alkotmánytörténete RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Történelem

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Történelem ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Történelem A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra,

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

I. Mátyás ( ) az igazságos

I. Mátyás ( ) az igazságos I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája január 1-től

A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája január 1-től A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája 2017. január 1-től 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Poliszok az ókori Hellászban K: Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században 1.2. Társadalmi és politikai

Részletesebben

A weimari köztársaság

A weimari köztársaság dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Történelem 5. évfolyam Az őskori ember Hogyan élt az őskori ember? Az élelemtermelés kezdete Mesterségek születése Az ókori Kelet Mezopotámia Az Egyiptomi Birodalom Távol-Kelet

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)

ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) 1. Miért lehetett népszerű a nemzetiszocializmus? A jóvátétel összege és a gazdasági válság Németországot nagy nyomorba taszította: Hitler programjában

Részletesebben

Hatályos január 1-jétől. B) TÉMAKÖRÖK

Hatályos január 1-jétől. B) TÉMAKÖRÖK B) TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai

Részletesebben

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.

Részletesebben

Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2

Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2 Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a Tárgyfelelős nyomtatási neve tárgycsoportban ANYISM01 Anyanyelvi ismeretek Kötelező

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc. Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS

Részletesebben

1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ!

1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1.TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik országban működött a Gestapo? 1.) Olaszország 2.) Németország X.) Szovjetunió 2. Mennyiben határozta meg a békeszerződés a német haderő létszámát az I.

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:... Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

integrációs folyamatok

integrációs folyamatok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Magyarország és a nemzetközi integrációs folyamatok 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Kétpólusú világrendszer

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben