január 1-5. A Bné Akiva Debrecenben tartotta vezetőképző táborát.

Átírás

1 Eseménytár Az év zsidó vonatkozású krónikája január hónap január 1. Egyéves izraeli munkavállalása miatt írásban lemondott Schőner Alfréd főrabbi a Dohány utcai templom rabbi székéről, valamint tagságáról a magyarországi rabbikarban. Január 1-től Landeszman György kapott megbízást a Dohány utcai templom rabbi teendőinek ellátására. január 1-5. A Bné Akiva Debrecenben tartotta vezetőképző táborát. január 10. Zsidóság és liberalizmus címmel David Sidorovsky tartott előadást az MTA Judaisztikai Kutatócsoportja és a B,nai B,rith rendezésében az ELTE BTK-n. január A Keren Hajeszod (Zsidó Építő Alap) konferenciát rendezett Budapesten. A konferencia az Izraelbe tartó oroszországi nagy alija, valamint az etióp zsidóság bevándorlásának társadalmi, gazdasági kérdéseiről szólt. Gereben Ágnes Alija címmel írt az orosz bevándorlásról Izraelbe az ÉS június 14-i számában. január éves korában a parlament üléstermében szívroham következtében meghalt Demény Pál. január Vörös Károly történész Wahrmann Mórról tartott előadást a Mazsike Klubjában. Az előadás rövidített változata megjelent a Szombat 1991/4. számában Egy zsidó politikus a dualizmus korában alcímmel ( p.). 2. Ülésezett a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága (NÜB). Megromlott egészségi állapota miatt lemondott elnöki tisztéről November László. Helyére Lakatos Emilt választották, November László tiszteletbeli elnök maradt. 3. Megalakult a Menóra Egyesület. A szervezet célja kapcsolattartás és segítségnyújtás az idős, magányos hittestvéreknek. Az egyesület minden hónap utolsó

2 csütörtökjén este fél ötkor tartotta összejöveteleit az Országos Rabbiképző Intézetben. 4. A Kuvait leigázásáért folytatott iraki háború eszkalálódása következtében a leginkább veszélyeztetett állam Izrael lett. Magyarországon január 15-től az állami biztonsági szervek minden zsidó épület és iskola (köztük a BZSH és az ORI) számára fokozott őrizetet biztosítottak az Irakot pártoló, muzulmán terrorista szervezetek támadásaitól tartva. Ezen a napon egyébként az amerikai, a japán és a brit követség már felszólította Izraelben tartózkodó állampolgárait az ország elhagyására. A fokozott készültség következtében az oktatás már szünetelt Izraelben. január 17. A Gál György Sándor Idősek Klubjában (Páva u. 39.) készült a Magyar Rádió több nyilvános felvétele. Ezúttal az Ószövetségi történetek 5. része a Biblia asszonyairól - Debóra, Judit, Eszter - készült. Hegedűs Géza feldolgozását Sárospataki Zsuzsanna rendezte, a műsor főszerkesztője László György, szerkesztője Linka Ágnes volt. Február 8-án a Budapester Klezmer Band hangversenyének nyilvános rádiófelvétele készült el a Klubban. Márciusban a Kiss Józsefről készült emlékműsort vették fel a Páva utcai Klubban. A rendező Bognár Mónika, a szerkesztő Szepesi György volt. Április 22-én az Ószövetségi történetek 6. része Bölcs Salamon király és szerelmei címmel készült nyilvános rádiófelvétel. január Mint minden évben, most is koszorúzási ünnepséget rendeztek a Dohány utcai főtemplom sírkertjében budapesti gettó felszabadulásának 46. évfordulóján. A koszorúzáson a zsidó szervezetek, a Mazsihisz és a rabbikar tagjain kívül valamennyi parlamenti párt képviselője megjelent. Koszorút helyezett el többek között Szabad György, az országgyűlés elnöke, Für Lajos a kormány és a Honvédelmi Minisztérium, Pálos Miklós és Szabó Gábor a Miniszterelnöki Hivatal nevében. Az izraeli nagykövetség nevében Shlomo Marom (Marosi Tamás) nagykövet, valamint Chaim Gordon és Joel Barnea követtanácsosok koszorúztak. Az amerikai követség koszorúját Charles Thomas nagykövet helyezte el. A fővárosi önkormányzat nevében Székely Gábor alpolgármester és Szegvári Péter főjegyző vett részt az ünnepségen. 2. Az Elektrotechnikai Múzeumban (Bp. Kazinczy u. 21.) reliefet avattak Bródi Imre, az Egyesült Izzó mérnöke

3 emlékére. A relief Ágh Fábián szobrászművész és Barabás Lajos ötvös alkotása. Az avatóbeszédet Schweitzer József főrabbi tartotta, az ünnepségen jelen volt Schwartz István Mihály, a MUSZOE elnöke is. Bródi Imre, a krypton égő feltalálójának nevét viseli a TUNGSRAM Gyár egyik laboratóriuma is. január Az első iraki légitámadás elérte Tel-Aviv környékét. Néhány könnyebb sebesült és csekély anyagi kár volt a nap mérlege. 2. Zsidó szolidaritást! címmel jelent meg Engländer Tibor, a Magyar Cionista Szövetség elnökének nyilatkozata az Öböl-háborúról a Mai Nap című napilapban. 3. Shlomo Marom izraeli nagykövet a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet embermentő okleveleit adta át a Mazsihisz Dísztermében. Pápai Károly, Somogyi Károly, Burza László, Hevessy Dezső és dr. Kiss Gyula vehették át az oklevelet. Posztumusz kitüntetésben részesült Ottlik Géza és édesanyja, Jármel Lajos és Jármel Lajosné, Arnóczky Flóra, Herget Józsefné, Klement Károlyné, Megyeri Károly, Oláh György és dr. Urr Ida. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben kutatások folynak a zsidó áldozatok számbavételéről, így magyarországi zsidó áldozatok felkutatásáról is. Ez a második alkalom, hogy Magyarországon sor kerül Jad Vasem kitüntetések átadására. Az izraeli Jad Vasem Intézet először áprilisában ítélte oda a kitüntetést azoknak a magyarországi nem zsidó személyeknek, akik a holocaust idején segítséget nyújtottak az üldözötteknek. A kutatás vezetője Smuel Krakowski. A haifai egyetemen 1972 óta működik a Vágó Béla professzor alapította Kelet-európai Zsidó Dokumentációs Központ, amely szintén foglalkozik a magyar zsidóság történetének kutatásával. január Megalakult a Keresztény - Zsidó Társaság, az elnök Reviczky Ádám, ügyvezető elnökök Szentágothai János akadémikus és Schweitzer József főrabbi lett. A társelnök és egyben a szervezet főtitkára Szécsi József, katolikus teológus. Az elnökség tagjai: ifj. Fasang Árpád, Ghyczy György, Harmat Béla, Hegedűs Lóránt, Iványi Gábor, Landeszman György, Neumark Tamás, Raj Tamás, Singer Ödön, Tóth Sándor, Zala Tamás. Az alakuló ülést követően Bibliai családkép címmel előadás sorozat kezdődött. Az első előadást Schweitzer József főrabbi tartotta A Tóra családképe címmel.

4 2. A Mazsike Chagall Galériájában megnyílt ex libris kiállításon az egykori Standard Rt ben bebörtönzött mérnökének, Gergely Ödönnek ex-libris gyűjteménye volt látható. (A Chagall Galéria késő nyarán alakult zsidó képzőművészeti alkotások bemutatására. Bővebben lásd: Szombat, sz. 21. p.) január 22. Egy iraki Scud rakéta telibe talált egy kétemeletes házat Tel-Aviv peremvárosában, Rámát Ganban. 96 sebesült, 3 halott és 20 megrongálódott ház esett áldozatul. január A Mazsihisz szolidaritási nagygyűlést rendezett a megtámadott Izrael mellett a Goldmark Teremben. Felszólalt Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Landeszman György főrabbi, Shlomo Marom izraeli követ és Englander Tibor, a MACISZ elnöke. 2. Harmadik légitámadás Tel-Aviv ellen. A Knesszetben vita folyt a visszacsapásról. Benjamin Netanjahu külügyminiszter-helyettes az ellentámadás mellett volt. 3. Teller Ede első magyarországi útja során meglátogatta a Mazsihisz vezetőit a Síp utcai székházban, majd elment a Dohány utcai templomba is. A Mazsike zsúfolásig megtelt klubtermében Palugyai István beszélgetett a világhírű tudóssal. (Megjelent: Múlt és Jövő 1991/2. számában p.) 4. A holocaust során sérelmet szenvedettek kártalanításának elérése céljából megalakult a Holocaust Áldozatok Magyarországi Szövetsége. A szervezet létrehozásánál a Mazsike, a Mazsihisz és a MUSZOE bábáskodott, elnökké Ungár Lajost választották. január Háromtagú Mazsihisz küldöttség utazott az iraki támadás sújtotta Izraelbe. A küldöttség - melynek tagjai Zoltai Gusztáv, Landeszman György és Schweitzer József főrabbi voltak - egyike volt az első külföldi szolidaritási látogatásoknak, amelyek Izraelbe érkeztek. A január 29-ig tartó látogatás során magas szintű állami és vallási vezetők fogadták a magyar küldöttség tagjait. Ugyanezen a napon 30 önkéntes segítő indult Izraelbe a MACISZ szervezésében. Az önkéntesek többsége a Bethlen téri Oneg Sabbat Klub és a Herzl Kör tagja volt. A február 29-ig tartó kint tartózkodásuk alatt a polgári élet normalizálásában segédkeztek.

5 2. Eltemették Fedor Ágnes írónőt, aki december 27- én hunyt el. január 29. Izrael Állam Magyarországi Nagykövetségén (1026. Bp. Fullánk u. 8.) hároméves szolgálata leteltével Shlomo Marom búcsúztatta Chájim Gordon követségi főtanácsost. január 30. Pilinszky János Lágermementó című oratóriumát mutatták be a székesfehérvári Kölcsey Színházban. A Magyar Televízió januárjában indította el a magyarországi zsidóság felekezeti műsorát. A későbbiekben havonta egyszer, minden hónap második keddjén került adásba a műsor. Az adásonként 15 perces műsor főszerkesztője Kármán György volt, a sorozat rendezője Török Ilona. A januári műsor a szegedi zsinagógáról, a szegedi zsidóság történetéről és Löw Emmánuel szerepéről szólt. A műsorvezető Bogyai Katalin, az előadó Domán István főrabbi volt, közreműködött Tóth Emil főkántor, orgonán kísért Kármán György. A Magyar Rádió vallási műsorában, a Pax Rádióban a zsidó felekezetet Landeszman György vezető rabbi képviselte. Ugyancsak januárban indult az Oksferder Yidish című tudományos folyóirat David Katz szerkesztésében. A lap első számának bemutatója a London Press Centrumban volt január közepén. Bécsy Tamás és Kabdebó Loránt kezdeményezésére egynapos holocaust konferenciát tartottak Pécsett. A januári rendezvényre Csengeri Imre, a New York Institute for Holocaust Studies neves igazgatójának és szponzorának támogatásával és jelenlétében került sor. A konferencián megjelent Mayer Mihály pécsi püspök is. Januárban látható volt a Jossi Stern illusztrációinak kiállítása, amelyet az Énekek éneke új kiadásához készített illusztrációkból rendeztek a Chagall Galériában. A kötetet a Láng Kiadó és az Interpress Kiadó jelentette meg a karácsonyi vásárra Somlyó György fordításában. Debrecenben Gervai Tamás fotóművész kiállítását rendezték meg.

6 A Wesselényi utcai Zsidó Alapítványi Iskola és a debreceni Talmud Tóra 16 diákja vett részt a január közepén Zürichben megrendezett Szijum Misnajot tanulmányi versenyen. New Yorkban megtartották a Magyar Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozatának tisztújító közgyűlését. Az Amerikai Tagozat elnöke: Fürst László; alelnökök: Katona Judith, Maiman George, Weiss-Raymen Rita; az elnöki tanács tagjai: Berger Mihály, Csengeri Imre, Randolph L. Braham, Gáti N. Norman, Keller László, Roth József, Waldman J. Tibor, Zelig Ernst; lelki vezető: Schneier Artúr főrabbi. A Kortárs 1991/1. számában Végel László Eckhart gyűrűje, avagy a permanens polgárháború című írása jelent meg ( p.). Száraz György Bűvös körökben. Levelek, feljegyzések /Az Egy előítélet nyomában című könyvhöz fűződő levelek/ a folyóirat oldalán olvasható. Karsai László Mítoszok, rágalmak és pártpropaganda címmel kétrészes tanulmányt jelentetett meg a Kritika 1990/12. és 1991/1. számában (22-26.p. és p.). A Holmi 1991/1. számában Várkonyi Benedek írt tanulmányt Halász és Szomory. Egy kritika elő- és utóélete címmel ( p.). február hónap február 7. Az Új Élet című zsidó hitközségi folyóirat első számának 40. évfordulója alkalmából a Bartók Rádió jubileumi műsort készített "Fekete rózsa" címmel. A műsort összeállította D. Felder Katalin, rendezte: Dorogi Zsigmond. február 9. Az Újpesti Társasági Klubban (Bp. IV. Berzeviczy u. 8.) Róbert Péter történész tartott előadást a spanyol (szefárd) zsidók történetéről. Február 16-án Mezei András volt a klub vendége, aki az új antiszemitizmus eredetéről, okáról és következményéről beszélt. Áprilisban Vári Attila A kisebbség, avagy a másság méltósága címmel tartott itt előadást.

7 február 11. Ország Lili kiállítás nyílt meg Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színház Galériájában. február 14. Az MDF Országos Elnöksége nevében Furmann Imre és Farkas Gabriella alelnökök, valamint ifj. Fasang Árpád elnökségi tag látogatott el a Mazsihiszhez. A megbeszélés témája a kárpótlás, a zsidó temetők helyreállítása és az antiszemitizmus elleni fellépés volt. február 14. A Carl Lutz emlékének megörökítésére alakult Emlékbizottság pályázatának eredményhirdetését emlékülés keretében tartották a Budapest Galériában (V. Szabadsajtó u.). A pályázat nyertese Szabó Tamás szobrászművész és Farkas Ipoly építész lett. /A Carl Lutz Emlékbizottság elnöke: Marschall Miklós főpolgármester-helyettes, tagjai: Ráday Mihály és Zsigmond Attila országgyűlési képviselők; titkár: Henye Nándorné./ A svájci Carl Lutz Bizottság május 23-án adta meg hozzájárulását az emlékmű felállításához Max D. Dahinden svájci nagykövet útján. Az emlékművet július 5- én állították fel a gettó helyén, a Dob u. 12-ben. Az avatóbeszédet Demszky Gábor főpolgármester és Ervin Hofer svájci követségi ügyintéző tartotta. A Mazsihisz nevében Kéri Lajos emlékezett a svájci embermentőre. Az ünnepségen az országgyűlés elnöke is részt vett, a Mazsihiszt és az izraeli nagykövetséget több tisztségviselője képviselte. A több mint 60 ezer ember életét megmentő svájci diplomata emlékműve 6,2 millió forintba került, amit részben a budapesti önkormányzat, részben a svájci alapítvány fedezett. február 14. A Magyar Auschwitz Alapítvány és Dokumentációs Központ (Bp. Szabadság tér 16.) Kuratóriuma ülést tartott. Az ülés témája az éves munkaterv kialakítása, valamint a szervezeti és működési szabályzat elfogadása volt. A kuratórium fontosnak ítélte, hogy a holocaustról gyűjtött dokumentáció a kárpótlás ügyét is szolgája. A kuratórium elnöke: Straub F. Bruno akadémikus, ügyvezető titkár: Verő Gábor. február 17. Vásárhelyi Antal grafikus kiállítását rendezték meg a Chagall Galériában.

8 február A Magyar Televízió bemutatta Virág Teréz: Szilárd Gyula mondja című dokumentumfilmjét. A film a Soros Alapítvány - OSZK Történeti Interjúk Videotára támogatásával készült, vágó: Sipos András, operatőr: Metz Lóránt. 2. Keller László, a ZSVK Kelet-európai Irodájának vezetője Egerben ellátogatott Seregély István egri érsekhez, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökéhez. A találkozón szóba kerültek a keresztény - zsidó együttműködés, valamint az antiszemitizmus elleni fellépés kérdései. február 20. A MUSZOE és a Holocaust Áldozatok Magyarországi Szövetsége irodát nyitott a Kazinczy u. 41-ben. Az eseményről a TV Híradó is beszámolt. Az iroda főként a kárpótlási ügyek intézésében nyújtott segítséget a rászorulóknak. A hétfőtől csütörtökig óráig szóló ügyfélfogadási idő is ehhez alkalmazkodott. Avatóbeszédet Schweitzer József, az ORI főigazgatója mondott. február Hattagú magyar értelmiségi delegáció utazott Izraelbe az ottani World Cionist Organisation meghívására. A delegáció tagjai voltak: Bihari Mihály politológus, tanszékvezető egyetemi tanár, Csalog Zsolt író, ifj. Fasang Árpád zongoraművész, Gombár Csaba szociológus, Gulyás Gyula filmrendező és Engländer Tibor, a MACISZ elnöke. A meghívottak tanulmányozhatták, miként készült fel az ország az iraki támadásokra, hogyan él együtt a lakosság a kiosztott gázálarcokkal. február 21. Kádár Béla rajzaiból nyílt kiállítás a Chagall Galériában. február 22. Dalia Atlas, a haifai Technion Szimfónikus Zenekar és kórus karmestere vezényelte a MÁV Szimfonikus Zenekart a Zeneakadémián. Műsoron Tzci Arvi: Imádságok című műve (magyarországi ősbemutató), valamint Bartók Concertója és Brácsaversenye. február 23.

9 A hittudományi fakultásokról és tanintézetekről a 20-ik században címmel rendeztek nemzetközi konferenciát az ELTE-n. A tanácskozáson Schweitzer József Az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban címmel tartott előadást, amely olvasható a konferencián elhangzott előadásokból készült kötetben ( p.). február 24. Az Országos Filharmónia "Héber dallamok" címmel hangversenyt rendezett a Zeneakadémián. Műsorban közreműködött a Tomkins énekegyüttes, Csavlek Etelka, Perényi Miklós gordonka, Gergely Ferenc orgona, Prunyi Ilona zongora, Vígh András hárfa, Ambrus Ákos és Pásztor László kántorok, valamint az Operaház gyermekkórusa. február 28. Ervin Birnbaum főrabbi, a World Council of Synagogues főtitkára többnapos mesterkurzust vezetett az ORI Pedagógium főiskolai kara hallgatóinak a Peszach megünnepléséről, a Purim jelentőségéről, valamint az Öbölháború izraeli vonatkozásairól. Február elején a Bné Akiva és a Kadima Cserkészcsapat többnapos közös bécsi kirándulást szervezett a zsidó emlékek meglátogatására. Az utat a Medix Tours utazási iroda szervezte. A hónap közepén került sor a Mazsihisz Síp utcai Dísztermében régi iskolatársak találkozójára. A Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita hitközség egykori elemi, polgári és Tarjesz Emesz iskolájának (Dob u. 35.) mintegy 150 egykori diákja jelent meg a találkozón. A Balázs Pál szervezte összejövetelen Baráti Kör alakításáról, és márványtábla készítéséről döntöttek a résztvevők. A Valóság 1991/2. számában Benedek István Szondi anekdotárium című írása jelent meg ( p.). A Mozgó világ 1991/2. számában Réti György Az erdélyi atrocitásokról a második bécsi döntés után címmel közölt tanulmányt ( p.); Cornelius Castoriadis Gondolatok a rasszizmusról című írása ugyanitt ( p.) jelent meg. március hónap

10 március 1. Hamburgban tartotta éves közgyűlését a Zsidó - Keresztény Munkaközösség. Magyarországról Singer Ödön főrabbi vett részt a tanácskozáson, ahol beszámolt a magyarországi zsidó - keresztény párbeszéd helyzetéről. március 4. A Fórum Szállóban tartott sajtótájékoztatón számolt be Keller László, a ZSVK Kelet-európai Irodájának elnöke a szervezet tevékenységéről. Szólt arról, hogy a szervezet szorgalmazza a kárpótlás kiterjesztését a zsidó üldözöttekre, az antiszemitizmus elleni közös fellépésben támaszkodnak a keresztény - zsidó, valamint a társadalmi, állami szervezetetekkel kiépített kapcsolatokra. A ZSVK jelentős összeggel járul hozzá a Dohány utcai főtemplom rekonstrukciójához is. március A Budapesti Zsidó Hitközség - két emberöltő óta először - körzeti választásokat tartott az 1990.december 9-én elfogadott választási szabályzat szerint. (Az előzmények: a MIOK és BIH december 9-i közgyűlése (egyben plenáris) ülése kimondta a két szervezet megszűnését. A helyettük megalakuló a Mazsihisz és a Bzsh új alapszabályát a közgyűlést előkészítő társadalmi bizottság készítette el. A bizottságban világi zsidó szervezetek képviselői is részt vettek. Az elfogadott új alapszabály értelmében tavaszán hitközségi és szövetségi választásokat kell tartani. Ugyancsak az alapszabály mondja ki, hogy a zsidó közélet nem korlátozódhat a vallásos zsidóságra, ugyanakkor egy szervezet sem lehet kizárólagos képviselője a zsidóságnak.) A választási szabályzat szerint a választásokon az vehet részt, aki választási joggal rendelkező hitközségi tag, vagyis cselekvőképes, zsidó vallású és a hitközségi kultuszjáradékot befizette. A választásra jogosultak névsorát a hitközségi körzetek állították össze, majd legalább 5 főből álló jelölőbizottságot alakítottak. A jelölőbizottság állította össze a jelöltek névsorát, akik közül a választáson meg kellett választani a körzet legalább 3 tagú elöljáróját, a központi jelölőbizottság (KJB) 1 tagját és a 70 tagú BZSH közgyűlésen résztvevő küldötteket. A megválasztott új képviseleti tagok körzetenként: Dohány utcai körzet:

11 Beér Iván /akit a Mazsihisz kezdeményezésére a Legfelső Bíróság április 24-én rehabilitált büntetett előélete alól. Cionizmus vádja miatt ugyanis több társával ben börtönbüntetésre ítéltek./, Fogarasi György, Heisler András, Kéri Lajos (KJB), Raskó Lászóné, Reich Ferenc, Zala Tamás, Zoltai Gusztáv, Heisler László. Hegedűs Gyula utcai körzet: Bokor Benő, Fried Imre, Hevesi Sándor, Kertész Tibor, Lajtai Tamásné, Lőwbeer Sándor (KJB), Szántó Gábor, Weisz Pál, Zinner Tibor. Buda-Óbuda-Lágymányosi körzet: Hoffmann Andor, Szepesi Hugó, Haupt Illés, Friedmann Józsefné, Olti Ferenc, Tarján Ervin, Magén István. Bethlen téri körzet: Füredi Miklós (KJB), Engländer Tibor, Izsák László, Ster Jenő, Sterk Tibor, Schweitzer Gábor. Nagyfuvaros utcai körzet: Galambos József, Streit Sándor, Timár György, Polák Jenő, Gerendai Endre (KJB). Zuglói körzet: Barinkai Ferencné, Kardos Péterné, Lazarovits Ernő, Svéd Róbert, Vezér Endre, Krausz Károly (KJB). Hunyadi téri körzet: László Miklós, Glancz Gusztáv, Gervai László, Brüll István, Kornai Zoltán, Vida Tamás (KJB). Újpesti körzet: Kálmán József, Valló Imre, Kovács Iván (KJB). A választások után április 29-ére hívták össze a Bzsh képviselőtestületének alakuló közgyűlését, ahol megválasztották az új elnökség tagjait. Elnök: Kéri Lajos; ügyvezető igazgató: Zoltai Gusztáv; az elöljáróság tagjai: Beer Iván, Friedmann Józsefné, Herczog László, Hermann Róbert, Engländer Tibor, Karádi Gábor, Kővári Dezső, Olti Ferenc, Schweitzer Gábor, Szepesi Hugó, Timár György. március 11. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Főügyészség nevében Boholy Zoltán főügyész hivatalból - feljelentés nélkül - nyomozást rendelt el Szendi József: Csendőrsors Hidasnémetitől Floridáig című könyve ügyében közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt. A könyv Miskolcon az MDF megyei bizottságának kiadásában jelent meg. Március 12-én a könyv tartalmától az MDF Országos Elnöksége elhatárolta magát. Április 10-én a BAZ megyei Főügyészség nevében elfogató parancsot adtak ki Szendi József ellen, aki azonban a nyomozás ideje alatt elhagyta Magyarországot, ezért az

12 ellene folytatott nyomozást augusztus 6-án felfüggesztették. A könyv még fellelhető példányait lefoglalták. A Miskolci Városi Ügyészség elkészítette a vádiratot, mely szerint az abban foglaltak általában alkalmasak gyűlöletkeltésre. A lektorok - Orbán Endre és Gulyás István - közül Orbán ellen is eljárást indítottak. A felelős kiadó ellen a bíróság az eljárást bizonyítékok hiánya miatt megszüntette. március A Budapester Klezmer Band hangversenyt adott a Marczibányi téri Művelődési Központban. Fellépett Havas Judit, aki Kányádi Sándor jiddis műfordításaiból készített műsort, valamint jiddis dalokat énekelt. 2. Dalos György szerzői estjét rendezték meg a Mazsike Garai utcai Klubjában. A műsorvezető V. Bálint Éva volt. március Felavatták a második világháború sellyei áldozatainak - köztük 39 zsidó mártírnak - emlékművét. Az avatáson részvettek a pécsi hitközség vezetői, és Berger István főrabbi. (Míg az első világháború áldozatainak szinte minden településen állítottak emlékoszlopot, a második világháború után az egész országra kiterjedő emlékműállítás a szovjet megszállás miatt elmaradt. A rendszerváltozás után a 45 éve elmaradt kegyeletnyilvánítást pótlandó emlékmű állítási hullám "söpört" végig az országon. Tornai József és ifj. Fasang Árpád 1990-ben azt javasolták, hogy a vidékről elhurcolt zsidóság mártírjainak emlékét a magyar áldozatokkal együtt örökítsék meg a magyar községek és városok sírkertjeiben. Az óta felállított zsidó mártír emlékműveket - ahol egyáltalán készültek - a holocaust túlélők állították, a holocaust áldozatai nem számítottak az ország mártírjai közé. Az MDF kezdeményezésére kibontakozó emlékállítási hullám azonban meglehetősen vegyesre sikerült: a zsidó áldozatok nevét nemritkán "lefelejtették" az emlékművekről.) 2. Az Újfehértói Főtéren felavatott második világháborús emlékműre 450 zsidó mártír neve is felkerült. Az emlékmű létrehozásában Kun László görög-katolikus püspöknek jelentős szerepe volt. Az avatáson Asher Ehrenfeld rabbi vezetésével a debreceni hitközség több vezetője is jelen volt. 3. A Győri Zsinagógáért Alapítvány tagjai első ülésüket tartották a győri polgármesteri hivatalban. Az alapító okirat aláírása után határozatot hoztak arról, hogy

13 rövidesen kiírják a pályázatot a zsinagóga helyreállításának megvalósítási tervére. Az alapítvány elnöke Kolozsváry Ernő polgármester, titkára Z. Szabó László lett. Az alapítvány tagjai: Condor Com Rt, Győri városi önkormányzat, Győri Filharmonikus Zenekar, a Zeneművészeti Főiskola városi tagozata, Pro Patiente, Raoul Wallenberg Egyesület továbbá svájci és hazai vállalkozók. A Győri Zsinagóga helyreállítására a későbbiekben rendszeresen szerveztek hangversenyeket, melyek bevétele az alapítvány számláját gyarapította. Március 21-én Várjon Dénes zongoraművész adott hangversenyt a Győri Zeneművészeti Szakközépiskolában, március 7-én Hajdú Ildikó hegedűművész és Déri György gordonkaművész, március 12-én pedig Szenthelyi Miklós hegedűn, Szenthelyi Judit zongorán és Lendvai József hegedűn játszott a zsinagógáért. Május 29-én a Győri Városháza Díszterme adott otthont a Francois Lillenfeld trió jiddis népzenei koncertjének. március Menóra címmel kiállítás nyílt a szombathelyi Művelődési Központban a Budapesti Zsidó Múzeum anyagából. A tárlatot Acsay Judit nyitotta meg. 2. A magyar zsidóság társadalomtörténete sorozatban Bácskai Vera tartott előadást a Mazsike Klubban: A zsidók szerepe a polgárosodásban. A vállalkozók előfutárai címmel. 3. A Keresztény - Zsidó Társaság képviseletében Reviczky Ádám ügyvezető elnök és Szécsi József főtitkár Mazsihisz vezetőivel tárgyalt a hitközség székházában. A Zoltai Gusztáv igazgatóval és Landeszman György főrabbival megvitatták a társaság működésének aktuális kérdéseit. március Esterházy János születésének 100. évfordulója alkalmából elemző cikk jelent meg a Szombat című folyóirat 1991/2. számában Vadász Ferenc: Nur der Herr Graf stimmte nicht mit! címmel. 2. Tudományos emlékülésen megemlékeztek Cavallér József születésének 100. évfordulójára. Emlékező beszédet mondott Schweitzer József főrabbi az egykori lakóházán elhelyezett emléktábla avatásán (XII. Kiss János altábornagy u. 57.). Az emlékülés helye a KDNP Nagy Jenő utcai székháza. Előadást tartott Surján László, a KDNP elnöke, Gergely Jenő egyháztörténész és Kremnitzky Gábor tudományos kutató. március

14 1. A Bethlen téri Oneg Sabbat Klub és a pécsi hitközség Ifjúsági Csoportja baráti találkozót szervezett Pécsett. A résztvevők meghallgatták Cwi Moskovits: A mai izraeli szentírás tudomány, Landeszman György: Feliratok és amulettek a zsidó folklórban, valamint Schweitzer József: Bonyhád és Pécs - neológia ortodoxia című előadását. 2. Hertelendy László Legenda és valóság címmel tartott előadást Raoul Wallenberg tragikus sorsáról a KDNP Székházában. (Bp. XII. Nagy Jenő u. 5. ). /Raoul Wallenbergről április 24-én orosz illetékesek azt közölték Svédország moszkvai nagykövetével, hogy lezárult a KGB vizsgálata. Ennek során azt a korábbi verziót erősítették meg, mely szerint Wallenberg 1947-ben a moszkvai Ljubljankában halt meg. Augusztus 26-án azonban a moszkvai svéd követ azt jelentette, hogy az új KGB főnök, Vagyim Bakatyin lehetővé teszi, hogy szovjet-svéd vegyes bizottság derítse ki Wallenberg sorsát. Szeptember 1-én Bakatyin hozzájárult ahhoz, hogy Irwin Cotler kanadai Wallenberg-kutató tanulmányozhassa a szovjet titkosszolgálat idevonatkozó zárt dokumentumait. Szeptember 5-én Bakatyin öt, eddig titkos dokumentumot adott át Svédország moszkvai nagykövetének. Az eseményről sajtótájékoztatót is tartottak Moszkvában. November 7-én a svéd parlamentben a Wallenberg sorsát kutató vegyes bizottság tájékoztatót tartott, lényeges eredményekről azonban nem tudott beszámolni. December 15-én a lapok arról tudósítottak, hogy a vegyes bizottság folytatja a kutatásokat./ március 23. A holocausttagadók megtartották első nemzetközi konferenciájukat Münchenben. március A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében először rendezték meg a Zsidó Kultúra Napját. A Marczibányi téri Művelődési Központban egész napos rendezvénysorozattal ünnepeltek. Később hagyománnyá vált az évente rendezett Zsidó Kultúra Napjának megünneplése. Első alkalommal a Mazsike és a Múlt és Jövő című folyóirat közösen rendezte meg az eseményt. Bemutatták A komisszár című szovjet filmet, a Múlt és Jövő estjén Pelle János házigazda Hankiss Ágnessel beszélgetett, akinek írásaiból Kézdy György olvasott fel. Rudolf Péter Joseph Heller írásiból olvasott, a Gryllus testvérek Kányádi Sándor jiddis népdalgyűjtéséből, Bob Cohen klezmer zenét adott elő. Az

15 előtérben az Ájin-csoport tárlata volt látható, Raj Tamás rabbi a zsidó szokásokról tartott előadást. 2. A Józsáról elhurcolt zsidók emléktábláját a közösségi temető ravatalozójában helyezték el. Az avatáson a debreceni hitközség vezetői Asher Ehrenfeld rabbi vezetésével vettek részt. március 25. A református Skót Misszió küldöttsége Tamás Bertalan vezetésével látogatást tett a Mazsihisz vezetőinél. Az eszmecserén szó esett a 150 éves szervezet embermentő tevékenységéről a holocaust idején. Ennek elismeréseként Shlomo Marom izraeli nagykövet emléklapot adott át a Misszió képviselőinek. március 26. Az Oneg Sabbat és a Herzl Kör szervezésében - előkészítendő a Bzsh és Mazsihisz közgyűlést - Fórumot szervezett hitközségi ügyekről. A hitközség nevében Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató válaszolt a hitközség intézményeinek jövőjét firtató kérdésekre. Kérdések alapján szó volt arról, hogy meddig tudja biztosítani a hitközség az Anna Frank Gimnáziumba járók tandíjmentességét. /A hitközség gimnáziuma a 71. tanéve volt az 1990/91-es. A tanári létszám 20 fő, a tanulói összlétszám 135 fő volt, az intézmény igazgatója Berend Ivánné. A felvételre jelentkezők száma hosszú idő óta először növekedésnek indult. 1989/90-ben a jelentkezők nagy száma miatt 2 első osztályt kellett indítani, 90/91-ben 35 elsőst vettek fel./ A Kozma utcai temető körül az utóbbi időben kialakult botrányok és méltatlan állapotok rendezése is sürgős feladat. /A Bzsh Chervra Kadisa osztálya Hevesi Sándor igazgató vezetésével foglalkozik az üggyel./- Az Új Élet hitközségi folyóirat szerkesztését sok kritika érte. - A Szeretetkórház régi épületének rekonstrukciója 1991-ben a végéhez közeledett, a költségek felét a Népjóléti Minisztérium viselte. /A Losonczi András igazgató főorvos vezette intézményt 1990-ben 50 ággyal bővítették. Így a teljes férőhely 240 ágy lett./ - A Síp utcai székház üzlethelységeinek hasznosítására történtek lépések. március 27. Kozma Pál festőművész kiállítását Feledy Balázs nyitotta meg a Mazsike Chagall Galériában. március 28.

16 1. Az Amerikai Alapítványi Iskola (Mszoret Avot; American Endowment School, Wesselényi utcai iskola) 70 tanulója útnak indult Kanadába, az USA-ba, Angliába és Ausztriába hogy ott élő családoknál töltse a Pészachot, ismerkedjen a szokásokkal, hagyományokkal. A diákokat New Yorkban David Dinkens főpolgármester fogadta a városházán. (Az Amerikai Alapítványi Iskola avatóünnepsége december 17-én volt a Kongresszusi Központban. Az alapítás kezdeményezője David Moskovits amerikai üzletember volt, aki később alapítvány igazgatója lett. Az iskola alapítvány elnöke az alapító család tagja: Albert Reichmann. Az iskola igazgatói: Efráim Frisch és Hajdú Péter. Az avató ünnepségre ismertető füzet is készült az iskoláról Fülöp Károly szerkesztésében. A Fotókat Révész Tamás és Müller László készítette, a kiadványt a Reprográf Kft. gondozta.) 2. Hankiss Ágnes szerzői estjét rendezték meg a Mazsike Klubban. Közreműködött Kézdy György színművész. A Szombat című folyóirat 1991/2. számában Schweitzer József főrabbi életútjáról készített interjút Friss Róbert Rációval az érzelmek ellen címmel. Ugyanebben a számban található Karsai László filmvázlata Vitézy Lászlónak - egy talán soha el nem készülő filmjéhez "Zsidókérdés Magyarországon " címmel. A Liget 1991/1. számában jelent meg Leo Boeck A zsidóság lényege című munkájának részlete Darányi Sándor fordításában ( p.). A Soproni Szemle 1991/1. számában H. Elek Mária: Lager Felixdorf, az Ördögmalom című írása jelent megy ( p.). Kabdebó Lóránt az Új Írás 1991/3. számában jelentette meg Szabó Lőrinc igazolási pere a Magyar Újságírók Szövetségében című tanulmányát ( p.). Ludassy Mária Déja vu. /Zsidók, keresztények, szabadkőművesség című írása a Kritika 1991/3. számában jelent meg (23. p.). Gervai András Nekem sikerre volt szükségem címmel közölt beszélgetést Soros Györggyel ( p.). Vas István költővel Kovács Dezső beszélgetett Bölcsen teszi a költészet, ha elfordul a politikától címmel (3-5. p.).