pi-net konferencia 2013

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "pi-net konferencia 2013"

Átírás

1 pi-net konferencia 2013 Nemzeti Tudományos Kerekasztal π-net A jövő tudósgenerációjának helyzete és a kihívásai a határon túli oktatás és tehetséggondozás szempontjából

2 Szerkesztők: Dr. Czene Gréta, Morvai Tünde, Séra Magdolna Szerzők: Fráter Olivér Csernicskó István Ferenc Viktória IllyésMagda Kántor Zoltán Morvai Tünde Papp. Z. Attila Sabic Norbert dr. Szenkovics Dezső dr. Soós Anna Tarnóczy Mariann dr. Tonk Márton Bartáné Dr. Varga Judit Kiadó: Doktoranduszok és Tudományos Kutatók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (Postgraduates International Network - PI-NET) pi-net konferencia 2013 Nemzeti Tudományos Kerekasztal π-net Kiadás éve: 2014 Támogató: Nemzeti Együttműködési Alap NEA-NO-13-SZ-0276 PI-NET Konferencia 2013 Szerkesztők, 2014 PI-NET, 2014 A jövő tudósgenerációjának helyzete és a kihívásai a határon túli oktatás és tehetséggondozás szempontjából

3 tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Magyar Doktorandusz Közösség (Morvai Tünde Séra Magdolna) Rövid áttekintés A Kárpát-medencei doktoranduszok és szervezetei A Magyar Doktorandusz Közösség tervei...16 Nemzetstratégiai Kutatóintézet (Fráter Olivér)...17 Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a politika és a tudomány határán (Ferenc Viktória Kántor Zoltán) A tudás megszerzése, összegzése A tudás megjelenítése A tudás átadása Publikációk...28 Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet (Papp Z. Attila) A kutatóhely fő feladatai 2013-ban A 2013-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2013-ban A 2013-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása Jelentősebb tudományos publikációk...38 A MTA tudományos nemzetegyesítése, a Domus Hungarica ösztöndíjprogram (Tarnóczy Mariann) Kapcsolattartás Támogatás...41 Collegium Talentum tehetséggondozás másképp (Bartáné Dr. Varga Judit) A kollégisták egyéni előrehaladása eredményeink Nemzeti Kiválóság Program Kapcsolataink, partnereink A Collegium Talentum évi támogatási összegei Vélemények a tehetséggondozó munkánkról...48 A Szabadkai Egyetem megvalósíthatósága a tudományos utánpótlás szempontjából (Sabic Norbert) Bevezető A Szabadkai Állami Egyetem szükségessége Vajdaság demográfiai jellemzői Felsőoktatás a Vajdaságban Tudományos káderállomány és utánpótlás Irodalomjegyzék...62 Tudományos utánpótlás Erdélyben (dr. Soós Anna Illyés Magda) BBTE múlt és jelen Tehetséggondozás a BBTE-n A tudományos utánpótlás képzésének kihívásai Összefoglalás...66 A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (dr. Tonk Márton dr. Szenkovics Dezső) Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Kar A kolozsvári szakok kínálata Felhasznált irodalom...70 A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az ukrajnai felsőoktatás (Csernicskó István) Az ukrajnai magyar felsőoktatás rövid története Demográfiai háttér Következmények Összefoglalás...75 Képanyag...77 Konferenciaprogram

4 köszöntő (Dr. Czene Gréta, elnök, PI-net) Magyar Doktorandusz Közösség (Morvai Tünde Séra Magdolna) Kedves olvasó! A Doktoranduszok és Tudományos Kutatók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (Postgraduates International Network, továbbiakban PI-NET) 1997 októberében alakult meg Budapesten azért, hogy képviselje tagszervezeteinek érdekét és artikulálja esetleges problémáit regionális, országos és nemzetközi szinten a felsőoktatási, tudományos és kutatási területek minden közreműködője irányába. A szervezet célja, hogy fórumot biztosítson fiatal magyar kutatóknak véleményük, tapasztalataik és ismereteik közreadására, közvetítésére, a posztgraduális képzést folytató intézmények közötti, nemzetek és tudományágak feletti kapcsolat előmozdítására. A PI-NET tagszervezetei a Magyar Doktorandusz Közösség tagjai is (TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása, Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége, Momentum Doctorandus és a Doktoranduszok Országos Szövetsége). A PI-NET immár négy alkalommal szervezett éves nemzetközi konferenciát azért, hogy lehetőséget biztosítson doktorandusz hallgatók és fiatal kutatók, valamint szervezeteik együttműködéseinek megteremtésére, továbbá fórumként szolgáljon a szakmai-tudományos ismeretek terjesztésére, kapcsolathálózatuk bővítésére és egy közös, tudományos hálózatban megvalósítható célok megfogalmazására. Konferenciáink minden alkalommal egy-egy területre fókuszálnak, amelyeket multidiszciplináris szemlélettel közelítünk meg és dolgozunk fel, hogy az összes tudományterület bevonásával olyan egységes és átfogó megközelítést kapjunk, amely új nézőpontból mutat rá az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására. Éves konferenciáinkon (Annual Conference) minden alkalommal egy külön napon nemzeti kerekasztalbeszélgetésre is sor kerül, ahol a régió doktoranduszai (Vajdaság, Erdély, Felvidék, Kárpátalja), valamint a külhoni magyar felsőoktatási intézményvezetők, oktatáspolitikusok, vesznek részt azért, hogy az összes területen érintett döntéshozó közvetlenül tudjon találkozni, eszmecserét folytatni egymással. A 2013-as konferencián megrendezett nemzeti kerekasztal-beszélgetésre meghívtuk a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Osztályát, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetét, a Balassi Intézetet, a Nemzetpolitikai Intézetet, a Nemzetstratégiai Intézetet, a határon túli területekről a felsőoktatási intézmények képviselőit és a tudományos élet főbb szereplőit. Az eseménnyel célunk az intézményesített határon túli együttműködés továbbfejlesztése és elmélyítése volt, amely széles értelemben jelenti a tudományos és hallgatói élet összekapcsolását szervezetünk és a határon túli közösségek és felsőoktatási szervezetek között. Konferencia kiadványunk a kerekasztal beszélgetésen elhangzottakat tartalmazza írott formában azért, hogy ne csak a beszélgetésben résztvevők, de a szélesebb nyilvánosság is megismerje a nemzeti kerekasztal beszélgetésen megjelent intézményeket, tevékenységeiket és gondolataikat. A konferencia kiadványhoz jó olvasást és kellemes időtöltést kívánok! 1. Rövid áttekintés 2010 tavaszán a Doktoranduszok Országos Szövetségének a kezdeményezéseként indult el a Kárpátmedencében működő Romániában több mint tízéves múlttal rendelkező magyar anyanyelvű vagy magyar témával foglalkozó doktorandusz-, valamint kutatói szervezeteknek a felkeresése és összefogása. A már meglévő szakmai és személyes kapcsolatok felgyorsították a régiókban a szervezetté válás folyamatát. Így Kárpátalján, Szlovákiában és Vajdaságban is megalakultak néhol újraszerveződött a magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat összefogó szervezetek. Az újraszerveződés után 2011 augusztusában Sárospatakon alakult meg a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK), ahol a magyarországi DOSZ, a szlovákiai TéKa, a kárpátaljai Momentum Doctorandus, a romániai RODOSZ (Romániai Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége), és a délvidéki VMDOK (Vajdasági Magyar Doktorandusz Közösség) együttműködési szándékukat fejezték ki annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében élő magyar doktoranduszok szakmai együttműködését, közéleti szerepvállalását segítsék elő. Az együttműködéssel egyfajta Kárpát-medencei doktorandusz hálózat jött létre, melynek elsődleges célja, hogy elősegítse a hazai és külföldi, illetőleg Európai Uniós tapasztalatok felhasználásával a doktori kutatások színvonalának az emelését, valamint a határon túli doktorandusz és kutatói szervezetek erősítését, közös érdekérvényesítő tevékenységét. Az elmúlt év alatt közös tudományos kutatásban, tudományos konferenciákon, szakmai továbbképzésben, vezetőképzőn, kerekasztal beszélgetésen, valamint Kárpát-medencei ifjúsági fórumokon, nyári fesztiválokon és szabadegyetemeken is részt vettünk. Sikerként könyvelhetjük el, hogy a szervezetek a Kárpát-medencei magyar doktoranduszokat érintő ösztöndíjprogramok, különböző támogatások kidolgozásában és az ezekről való döntéshozatali eljárásban is helyet kaptak. Az MDK tagszervezetei tagsággal bírnak a Doktoranduszok és Tudományos Szervezeteinek Nemzetközi Szövetségében (PI-NET). A PI-NET 2000-ben Budapesten bejegyzett szervezet több éves inaktivitását követőenaz MDK tagszervezeteinek támogatásával 2011-ben reaktiválódott. Az idén harmadszor szervezi meg az immár hagyományos tudomány havi éves konferenciáját, melyet minden évben egy témára fókuszálva a multidiszciplinaritás rendez meg. 4 5

5 1.1. A külhoni magyar doktoranduszok helyzete az Aranymetszés 2013 kutatás eredményei alapján 1 Talán nem szükséges bizonyítani, hogy a doktorandusz képzésben részvevő fiatalok egy ország vagy térség tudományos utánpótlását képezik. Ugyanakkor a felsőoktatás eltömegesedése statisztikai értelemben azt is jelenti, hogy az oktatás felsőbb szintjein egyre több hallgatóval kell számolni, ami felveti azt a kérdést is, hogy a doktoranduszképzésben való részvétel feltételezhetően nem kizárólag csak a tudós életpálya megalapozását jelenti, hanem az ifjúsági (felnőttkor előtti) életszakasz iskolai életpálya által megnyújtását is. Ez az ifjúsági moratórium a felnőtté válás előszobájának tekinthető: a doktoranduszok ugyan már felnőttek, felsőfokú végzettségen túl, ám a szakmai élet kiteljesedése előtt állnak. Szakmai identitás kialakításához kapcsolódó, illetve az ehhez kötődő munkahelykeresés és egzisztencia-teremtés kihívásai egyaránt érintik őket, amelyek feltételezhetően a magánéleti vonatkozásokra (családi állapot, gyerekvállalási kedv stb.) is kihatnak. Magyarország és a határon túli magyarok szempontjából többszörösen is összetett kérdés a doktoranduszok helyzete. Először is nem egyszerű definiálni a határon túli/külhoni magyar fogalmát, hiszen a PhD képzésben részvevők eleve nagyobb mobilitással rendelkeznek, egy jó részük alapképzésüktől függetlenül magyarországi intézményekbe végzi tanulmányait, és egyre inkább lehetséges, hogy már magyar állampolgár is. Ha így van, akkor felmerül a kérdés, egyáltalán még határon túli-e, avagy sem? De a fogalmi distinkciótól függetlenül talán fontosabb kérdés az, hogy az állampolgárság megszerzése hogyan hat ki- és vissza a szakmai karrierre. Mint jeleztük, a doktorandusz-lét eleve mobilitást és (szakmai, identitásbeli, magánéleti stb.) keresést feltételez, és e logikában az új állampolgárság óhatatlanul is új perspektívákat jelenthet. A szomszédos országokból származó magyar nemzetiségűek magyarországi szakmai integrációja individuális szinten sikerként tételeződhet, a magyarmagyar agyelszívás azonban visszahathat a hátramaradt közösségre. Minél többen vesznek részt a magyar PhD-képzésben, annál nagyobb mértékben fennáll a kockázata az értelmiségi kivándorlásnak. Míg a nagyobb erdélyi magyar közösségnek nagyságrendjét tekintve ez nem oly mértékű kockázat, a kisebb közösségeket ez a potenciális kivándorlás feltételezhetően jobban érinti. A kutatás keretében négy határon túli magyar régióból származó doktoranduszok körében on-line kérdőívezést bonyolítottunk. Az on-line kérdezés melletti fő érv az volt, hogy ily módon könnyebben el tudjuk érni, azokat is, akik a többségi nyelvű, avagy éppen Kárpát-medencén kívüli ország képzési szerkezetébe integrálódtak. Ugyanakkor azt is feltételeztük, hogy e célcsoport körében az on-line megkeresés nem ütközik technikai vagy más jellegű akadályokba. A lekérdezés elindítása előtt az egyes doktorandusz szervezetek aktualizálták a rendelkezésükre álló doktorjelöltekre vonatkozó adatbázisokat. Szintén a kutatás keretében beszereztük az Oktatási Hivataltól a magyarországi doktori képzésben részvevők részletes intézményi és szakterület szerinti adatokat a négy vizsgált országból származó magyar nemzetiségűekre vonatkozóan. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy mintegy külhoni magyar doktorandusz lehet, és ezek közel fele az anyaországban, a többiek szülőföldjükön magyarul vagy államnyelven, illetve más országokban tanul. 1 szemelvények a következő kutatási jelentésből: PAPP Z. ATTILA CSATA ZSOMBOR:ARANYMETSZÉS Külhoni magyar doktoranduszok a Kárpát-medencében, ÖSSZEGZŐ KUTATÁSI JELENTÉS, (http://mta.hu/data/cikk/13/18/48/ cikk_131848/352_palyamunka_%281%29.pdf )Letöltés ideje: magyar doktorandusz közösség Kutatásunk során közel 500 fő adatai alapján részletesen tárgyaltuk a doktoranduszok szociodemográfiai, munkapiaci helyzetét, valamint a doktori képzésben való részvétellel és jövőterveikkel kapcsolatos véleményeket. E fiatalok szakmai integrációja sok szállal az anyanyelvű tudományosság irányába mutat, de a legjelentősebb azok aránya, akik a szülőföldi magyar és államnyelvű szakmaiság együttes felvállalása által valamilyen egyensúlyt szeretnének elérni. 2. A Kárpát-medencei doktoranduszok és szervezetei 2.1 Kárpátalja Az első és a (rendszerváltozásig az egyetlen) magyarul végezhető egyetemi szintű képzés Kárpátalján a Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelv és irodalom szakos képzése volt. A rendszerváltás után 1996-ban jött létre a magyar tannyelvű Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola). A beregszászi főiskolával együttműködve, annak bázisán indított kertészmérnöki képzést a Budapesti Szent István Egyetem (1999), majd gazdálkodási szakot a Nyíregyházi Főiskola (2000). Az Ungvári Nemzeti Egyetemen (UNE) a Magyar Filológia tanszék mellett 2005-ben Magyar Történelem és Európa Integrációs képzés nyílt részben magyar nyelven ban magyar állami támogatással az UNE bázisán az említett két szakra alapozva, továbbá részben magyar nyelvű matematika és fizika tanszék indításával létrehozták a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kart. A Kijevi Szlavisztikai Egyetem Kárpátaljai Fiókintézete 2004-ben indította magyar-angol szakos tanárképzését. A 2012-es évtől azonban már nem hirdet felvételt. A Munkácsi Humán Pedagógiai Koledzs keretén belül működik egy csoport, ahol részben magyarul folyik az alsós tanítók képzése. A magyar tannyelven oktató intézmények megjelenése Kárpátalján mára segített csökkenteni azt a fokozott lemaradást, amivel a magyar kisebbség a diplomások száma tekintetében rendelkezett. A kedvező ösztöndíjrendszer, a tehetséggondozás következtében egyre több magyar diák döntött doktori tanulmányok folytatása mellett. A kárpátaljai magyar doktoranduszok egyrészt ukrajnai egyetemeken végzik tanulmányaikat, másrészt magyarországi intézményekben tanulnak magyarországi ösztöndíjjal vagy költségtérítéses formában. Az anyaországon továbbtanulók száma jelentősen meghaladja a szülőföldön tanulók számát. Egyrészt a szülőföldi PhD képzések ösztöndíjazása nem olyan kedvező, mint a magyarországiaké, másrészt nincs egy olyan program sem Kárpátalján, amit magyar nyelven lehetne végezni, illetve ahol lenne elegendő magyarul tudó professzor, hogy az értekezést magyar nyelven lehessen elkészíteni és megvédeni. Az érintett kárpátaljai doktoranduszok pontos számát, lokalitását, a munkaerőpiacon betöltött pozícióikat, doktori tanulmányaik jelenlegi állását, a tudományos világba való integrációs törekvéseik irányát és mértékét illetően rendkívül hasznos és hiánypótló kutatásnak minősűlt az Aranymetszés 2013 c. doktorandusz életpálya kutatás. A kutatás eredményeibők kiderül, hogy a kárpátaljai magyar doktoranduszok körülbelül 90%-a Magyarországon végzi doktori tanulmányait, főleg azért, mert helyben nincsenek magyar nyelven végezhető doktori iskolák. A magyarországi karrierépítés azonban nem automatikus: a doktoranduszok 64%-a doktori tanulmányai befejeztével Kárpátalján szeretne munkát vállalni, valamint nagyrészük a helyi és többségi tudományos életbe szeretne intergrálódni. Talán a 6 7

6 kárpátaljai doktoranduszok, doktorjelöltek tekintetében a legmeghatározóbb elemnek az számít, hogy összehasonlításban a kárpátaljai adatközlők adják a minta legfiatalabb korosztályát (kb. 20%-uk még 25 éves sincs), ami egyrészt a helyi oktatásszerkezeti sajátosságokkal magyarázható. A fiatal kor ellenére a közösség tradicionális értékrendet követ: magas a házasságban élők száma (37%), s szinte egyáltalán nem jellemző az élettársi kapcsolatok megléte. A kárpátaljai doktoranduszok körében nem jellemző a családalapítás késleltetésének trendje: a nők esetében a gyermekvállalás aránya kimagasló, a megkérdezettek 42%-ának már van gyereke (összehasonlításként Szlovákiában ez az arány 7%). A kárpátaljai magyar doktoranduszok szakmai támogatása érdekében 2011 elején alakult szervezetünk, a Momentum Doctorandus, melynek célja, hogy összefogja a kárpátaljai magyar származású vagy magyar témával foglalkozó doktoranduszokat, segítse fokozatszerzésüket, illetve tudományos integrációjukat. Noha fiatal szervezetről beszélünk, az elmúlt két év során sikerült több nagyobb szabású projektet is megvalósítanunk. Legfontosabb projektjeink: Kézzelfogható természettudomány c. természettudományokat népszerűsítő előadássorozat. Természettudományi labor kialakítása, eszközök beszerzése. A VIII. Kárpátaljai Területi Tudományos Diákköri Konferenciára benyújtott TDK dolgozatok írásos szakmai véleményezése a szervezet tagjai által, valamint a konferencia munkálatában való segítség. Az MTA DOMUS programja keretében megvalósuló ARANYMETSZÉS Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya-vizsgálat a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szervezetével és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségével együttműködve. Felvételi tájékoztató kiadvány szerkesztése és annak népszerűsítése a kárpátaljai magyar iskolákban. 2.2 Vajdaság magyar doktorandusz közösség Szerbiában nem létezik önálló magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmény, magyar nyelvű képzésre részben vagy teljes mértékben csak bizonyos szakokon van lehetőség. Az Újvidéki Egyetem jelenti, amelynek 14 kara közül 5 folytat részben vagy teljesen magyar nyelvű képzést. Az egyetlen teljes mértékben magyar tannyelvű kar a szabadkai székhelyű, 2006 óta működő Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. A Bölcsészettudományi Kar 17 tanszéke közül a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken folyik teljes mértékben magyar nyelven a képzés, továbbá a Zsurnalisztika Tanszéken a férőhelyek 10 százalékát tartják fenn a nemzeti kisebbségek számára. A Művészeti Akadémián kétévente nyitnak magyar színész-osztályt. A szabadkai székhelyű Közgazdasági és Építőmérnöki Kar pedig a kétnyelvű egyetemi modell elemeit hordozza, párhuzamosan alakítanak ki magyar és szerb csoportokat. Emellett magyarországi intézmények kihelyezett tagozatain végezhető magyar nyelvű képzés. A doktori képzést még kevesebb helyen lehet magyarul végezni, egyedül a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék ad erre lehetőséget, a teljesen magyar tannyelvű karon, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon pedig egyáltalán nincs még doktori képzés. A vajdasági felsőoktatás, tehetséggondozás fontos intézménye a 2001 óta működő Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, amely hároméves tutoriális ösztöndíjrendszerrel segíti a legtehetségesebb fiatal kutatókat óta minden évben megrendezik a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát, amelyen az egyetemisták mellett évről évre egyre több doktorandusz is bemutatkozik, továbbá a VMFK teremtette meg azt a lehetőséget az Újvidéki Egyetemen, hogy a hallgatók az általános tárgyakat magyar nyelven végezhessék el. Szerbiában a 2005-ös felsőoktatási törvény és vele a Bolognai Folyamat a 2006/2007-es tanévben lépett hatályba, ettől kezdve íratkozhattak be a hallgatók a háromciklusú képzési szerkezetű felsőoktatásba. Ezzel megváltozott a korábbi doktori rendszer is (magiszteri és doktori stúdiumok), amelyben nagyon hosszadalmas volt a fokozatszerzés, és bevezették a ma is működő PhD-képzést, amelyre a 2007/2008-as tanévtől lehetett először jelentkezni. A szerbiai doktori képzés jelenlegi helyzetét és a fejlesztések irányait részletesen tárgyalja Szerbia oktatásfejlesztési stratégiája (Strategija razvoja obrazovanja u Srbiji do 2020 godine. Službeni glasnik, ). 18 akkreditált felsőoktatási intézményben összesen mintegy 5000 aktív doktoranduszt tartanak számon, a háromciklusú rendszer bevezetése óta érezhetően megnőtt a hallgatók érdeklődése az oktatás e szintje iránt. Az oktatásfejlesztési stratégia szerint jelenleg a meghirdetett helyek száma nincs összhangban az egyetemek kutatói kapacitásával és a tudományos fejlődés meghatározott prioritásaival. Évente végzett doktor jut egy millió lakosra, és a doktori disszertáció elkészítése az előző időszakban, a Bolognai Folyamat előtt jelentősen több ideig tartott, mint 3 év. A jelenlegi doktoranduszoknak nem biztosított minden esetben a megfelelő környezet, gyakran kompetens mentoruk sincs a csekély kutatói kapacitás következtében. A doktori programokba olyan tanárokat vonnak be, akik nem elégítik ki a kritériumokat, valamint a programok 20-30%-a 3-5 mentorral működik, akik nagy része éppen csak megüti a mércét. A szerbiai felsőoktatás zárt, elhanyagolható a külföldi egyetemekkel közösen realizált programok száma, továbbá a tanárok és a hallgatók mobilitása sem megfelelő mértékű. Kevesebb, mint 0,5% az angol nyelvű doktori képzések aránya, alig találunk interdiszciplináris és multidiszciplináris programokat. A szerbiai doktori képzés helyzetéről a már említett stratégia mellett az Újvidéki Egyetem doktorandusz szervezete által 2010-ben és 2011-ben végzett kutatásból is tájékozódhatunk, továbbá az ARANYMETSZÉS Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat vajdasági eredményei is lényeges információkkal szolgálnak. A vajdasági magyar doktoranduszok mintegy 40%-a szülőföldjén, 60%-a pedig Magyarországon vagy más országban végzi doktori tanulmányait. Fontos kiemelni, hogy a munkahellyel rendelkezők 80%-a mégis Szerbiában dolgozik, és a válaszadók többsége szülőföldjén tervezi az életét annak ellenére, hogy vágyaik nincsenek összhangban az ország intézményi lehetőségeivel, és még a honosítás hosszadalmas és drága procedúrája is vár rájuk, ha hazatérnek Magyarországról. Lényeges, hogy a vajdasági magyarok a kisebbségi státusz ellenére is nagyobb arányban terveznek Szerbiában maradni, mint a szerbiai kutatás adatközlői, akiknek 64%-a nem lát perspektívát Szerbiában a fiatal kutatók számára, és szeretné elhagyni az országot. A szerbiai doktori képzés anyagi kérdései különösen fontosak, hiszen a magyarországi tandíjak nagyjából 600 eurónak felelnek meg éves szinten, Szerbiában viszont ennek majdnem háromszorosa az éves tandíj. A szerbiai kutatás adatközlőinek 28 24%-a nem fizet tandíjat, 15 18%-a 250 eurónál kevesebbet fizet, 18 20%-a euró közti összeget fizet, 29 36%-a közti összeget fizet, 10 12%-a pedig többet fizet 2000 eurónál. 8 9

7 magyar doktorandusz közösség A doktori képzés minőségét a szerbiai doktoranduszok felmérésének válaszadói szerint a következők javítanák legjobban, illetve a következő komponenseket tartják kiemelten fontosnak a képzés minősége szempontjából: a mentorral való kapcsolat, jobb anyagi helyzet, jobb hozzáférés a kutatáshoz és erőteljesebb részvétel az oktatásban, több lehetőség a külföldi tapasztalatszerzésre, kiemelt kutatói tevékenység. Szerbiában a doktoranduszok érdekvédelmével és képviseletével két szervezet foglalkozik. Az egyik az Újvidéki Egyetem doktoranduszainak és fiatal kutatóinak szervezete (Udruženje studenata doktorskih studija i mladih istraživača Univerziteta u Novom Sadu), mely az Újvidéki Egyetemen tanuló doktoranduszok segítését tűzte ki céljául 2008-ban, megalakulásakor. A másik, a vajdasági magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat tömörítő szervezet, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, amely 2001-ben jött létre. A kezdeti lelkesedés után az egyesület között csupán papíron létezett, majd 2011 májusában szerveződött újra, azóta aktív tevékenységet fejt ki. A szervezet eddigi tevékenysége: A vajdasági magyar doktoranduszok és fiatal kutatók adatbázisának elkészítése a Bethlen Gábor Alap támogatásával. Az MTA DOMUS programja keretében megvalósuló ARANYMETSZÉS Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya-vizsgálat a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával, a kárpátaljai Momentum Doctorandusszal és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségével együttműködve. A szervezetet regisztrálása tehetségpontként (PéHáDész Tehetségpont). A szervezet bemutatkozása a 11. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián novemberében Szabadkán A jó példa ragadós című tudományos életpályát népszerűsítő, pályaorientációs és tájékoztató előadássorozat a Balassi Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. A szervezet bemutatkozása a XI. Vajdasági Szabadegyetemen Kishegyesen 2013 júliusában Kihívások és lehetőségek címmel nemzetközi társadalomtudományi műhelykonferencia szervezése 2013 augusztusában Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. SPSS-képzés szervezése októberében (Nemzeti Tehtségprogram, Pro Scientia Naturae Alapítvány) Együtt az innovatív oktatásért című műhelymunka szervezése a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon október 26-án. A szervezet további tervei: kutatásmódszertani műhelymunkák szervezése a műszaki és természettudományok, valamint a humán- és társadalomtudományok terén is. Ki kicsoda a vajdasági magyar fiatal értelmiség körében című elektronikus és nyomtatott kiadvány készítése Közös projektumok a Kárpát-medencei magyar doktorandusz szervezetekkel Együttműködés serkentése a többségi szerbiai doktorandusz szervezettel. 2.3 Románia Az 1990-es évek elejétől kezdődően, egyre több szakon lehet magyar nyelven tanulni, ami a folyamatos fejlődésnek, illetve intézményépítésnek köszönhető. A 2011-ben életbe lépett jogszabály szerint Romániában jelenleg három állami egyetem minősül multikulturális egyetemnek (a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem), amely azt jelenti, hogy az államnyelv mellett kisebbségi nyelveken is lehet tanulni a keretei között. A kolozsvári székhelyű Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretében magyar és német tagozat működik, amelyek keretében értelemszerűen magyar és német nyelven lehet tanulni, illetve néhány kar esetében francia és/vagy angol nyelvű képzésben való részvételre is lehetőség van. Az intézményben 21 karon kerül sor részben vagy teljes mértékben magyar nyelvű képzésre, 77 szakon az alapképzésben, 32 szakon a mesterképzésben. Doktori tanulmányokat magyar nyelven a Hungarológia, a Filozófia, Ecumene Teológiai, Történelemtudományi és a Kémia Doktori Iskolákban lehet folytatni. A Hungarológia Doktori Iskolában ennek létrejötte óta, 2011-től van erre lehetőség ebben a formában, azonban magyar nyelvű doktori tanulmányok végzésére a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának keretében, ahol a Hungarológia Doktori Iskola működik, már 1989 előtt lehetőség volt. Azonban egészen a 2011/1. sz. Nemzeti Oktatási Törvény életbe lépéséig a romániai doktori képzés tutoriális jelleggel működött, vagyis nem szerveződött doktori iskolákba. Ebben a szervezési keretben, vagyis az egyes doktori iskolákban néhány éve van lehetőség magyar nyelvű doktori tanulmányok folytatására. A Filozófia Doktori Iskolában 2011 óta, a Történelemtudományi Doktori Iskolában 2012 óta, az Ecumene Teológia Doktori Iskolában 2011 óta, és a Kémia Doktori Iskolában a 2013/2014-es tanévtől kezdődően. Ezekben a doktori iskolákban magyar nyelvű disszertáció írására is van lehetőség. Néhány más doktori iskolában is lehet részben vagy egészben magyar nyelvű doktori képzésben részesülni, ez a lehetőség a doktori iskolában tanító tanároktól függ. A 2011/1 sz. Nemzeti Oktatási Törvény rendelkezései alapján[5] lehetőség van arra, hogy nem csak román, hanem más nyelven is megtörténhet a doktori disszertáció védése. Ennek következményeképpen jellemző, hogy egyre több doktori iskolában lehet magyar nyelvű disszertációt írni, így például 2012 novemberében magyar nyelven írt doktori disszertáció megvédésére került sor a Történelemtudományi Doktori Iskolában is. Másodikként a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet (MOGYE) említi a 2011-ben elfogadott Nemzeti Oktatási Törvény multikulturális egyetemként. A MOGYE keretében részben magyar nyelven is zajlik az oktatás, illetve a magyar nemzetiségű hallgatók számára külön felvételi helyek vannak fenntartva. A részben magyar nyelven zajló képzés keretében az elméleti tárgyakat magyarul, a gyakorlati tárgyakat pedig román nyelven sajátítják el. A MOGYE-n magyar nyelven doktori tanulmányok végzésére nincs lehetőség, ennek ellenére jelen pillanatban jelentős számú magyar nemzetiségű hallgató vesz részt a MOGYE keretében doktori képzésben (ld. 1. sz. táblázat). A harmadik multikulturálisként megnevezett egyetem a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Ennek keretében lehetőség van magyar nyelven tanulni, mind az alapképzésben, mind a mesterképzésben. Itt lehetőség van magyar nyelvű doktori disszertáció elkészítésére, magyar vezetőtanárral és a disszertáció magyar nyelven való megvédésére is

8 magyar doktorandusz közösség Nem multikulturális egyetem a Bukaresti Egyetem, de ennek keretében működik Hungarológia szakirány, az alapképzéstől a doktori képzésig, ahol magyar nyelven történik az oktatás. Továbbá a Nagyváradi Egyetemen folyik még magyar nyelvű képzés, pedagógia szakirányon, az alapképzés szintjén. Az itt felsorolt képzéseken kívül még a BBTE kihelyezett tagozatain zajlik magyar nyelvű oktatás a következő helyszíneken: Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, illetve Kézdivásárhely. A 2011-ben elfogadott oktatási törvény először említi a magyar nyelven történő doktori fokozatszerzés lehetőségét. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem keretében erre már több éve lehetőség volt, amennyiben erre igénye volt a doktorandusz-hallgatónak. A Romániában működő, nem állami felsőoktatási intézmények közül három egyetemen zajlik magyar nyelvű képzés. Elsősorban a kolozsvári székhelyű Protestáns Teológia Intézetet kell megemlítenünk, amelynek keretében folyamatosan zajlott (a XVII. századtól, és ez nem volt másképpen a kommunizmus évtizedei alatt sem), és zajlik a magyar nyelvű protestáns vallású teológusok képzése. Doktori képzésre ennek keretében nem kerül sor, hanem azok a lelkészek, akik számára fontos a doktori fokozat megszerzése, részben a BBTE Református Tanárképző Kara keretében működő doktori iskola, részben pedig a Debreceni Egyetem Református Hittudományi Karának doktori iskoláiban folytathatják tanulmányaikat. A Partiumi Keresztény Egyetem (a továbbiakban PKE), a Sulyok István Református Főiskola jogutóda. Ez utóbbi 1995-ben vált ki a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetből. A Partiumi Keresztény Egyetem, amely Romániában magánegyetemként működik, magyar állami fenntartású intézmény, nagyváradi székhellyel, és szeptember 30-án szerezte meg az intézményi állami akkreditációt. A következő tanévtől kezdődően a PKE elindított az alapképzés mellett három mesterképzést is, jelen pillanatban pedig tíz szakirányon zajlik mesterképzés. A PKE keretében mind az alapképzés, mind a magiszteri képzés magyar nyelven zajlik, kivételt képeznek az idegen nyelvek és irodalom szakirányú képzések. A PKE keretében doktori képzés nem létezik jelenleg, és doktori iskola létrehozására még nem kerülhet sor, amíg a nemrég elindított mesterképzések végleges állami akkreditációja meg nem történik. A 2000-es évek elején, a Magyar Köztársaság egy magyar nyelvű felsőoktatási intézményt alapított, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely a romániai besorolás szerint, magánegyetemként működik. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) szintén magánegyetemi státussal rendelkezik. A Sapientia-EMTE-nek négy kara van, és három helyszínen működik (Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában itt van két kara). Az intézmény március 28-án kapta meg a végleges állami akkreditációt. A Sapientia EMTE keretében a képzések magyar nyelven zajlanak, kivételt képeznek a Csíkszeredában zajló román és idegen nyelv képzések, illetve a Kolozsváron zajló jogászképzés. Ez utóbbi esetében a szaktantárgyak 40%-át román nyelven oktatják. A Sapientia-EMTE az állami akkreditációig kizárólag alapszintű képzés lebonyolítására volt jogosult, az állami akkreditáció megszerzése után lehetőség van saját mesterszakok indítására is. Mindeddig az volt az általános gyakorlat, hogy magyarországi egyetemek és főiskolák (Budapesti Corvinus Egyetem, Gödöllői Szent István Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola) kihelyezett mesterképzései zajlottak a Sapientia EMTE-n. Ez a 2013/2014-es tanévtől változó képet mutat, ugyanis a Sapientia EMTE 11 saját mesteri képzést indít el ettől az ősztől, mindhárom helyszínen lesz saját, nemzetköziesített mesteri képzés. Doktori iskolák indítására itt is, akárcsak a Partiumi Keresztény Egyetem esetében, csak a saját mesteri képzések állami akkreditációja után lesz lehetőség, ehhez azonban még néhány (pontosabban: 2+2) év szükséges. Erdélyben további néhány felsőoktatási intézményben van magyar nyelvű képzésre lehetőség, amelyek magyarországi egyetemek és főiskolák székhelyen kívüli képzéseiket jelentik. Marosvásárhelyen a Károli Gáspár Református Egyetem székhelyen kívüli képzése zajlik a Marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolán, Székelyudvarhelyen az Edutus Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Győri Széchenyi István Egyetem, illetve Nyárádszeredában zajlott a Budapesti Corvinus Egyetem Kertésztudományi Karának kihelyezett képzése, amely azonban 2013/2014-es tanévtől kezdődően nem indul Nyárádszeredában. 1. sz. táblázat A 2012/2013-as egyetemi évszámokban Forrás: Tonk Márton: Jelen és jövő az erdélyi magyar felsőoktatásban, kézirat; 2013 A felsőoktatási intézmények által közölt adatok (adatközlés időpontja: november) Intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Partiumi Keresztyén Egyetem (PKE) Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem (MME) Protestáns Teológiai Intézet (PTI) Kihelyezett szakok Oktatás helyszíne Kolozsvár és kihelyezett tagozatok magyar képzései (Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy) Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely Marosvásárhely Nagyvárad Marosvásárhely Kolozsvár Marosvásárhely, Nyárádszereda, Székelyudvarhely, Csíkszereda BSc hallgatók MSc hallgatók Más (PhD) Hallgatók összesen Főállású oktatók Összesen

9 A romániai felsőoktatásnak még két fontos vetülete van, az egyik az, hogy ez hogyan néz ki számokban, a másik pedig az érdekképviseleti jellege. Az érdekképviselet kérdésében pedig fontos, hogy Romániában nagyon gyorsan létrejöttek a hallgatói szervezetek, több létrejött már 1990-ben, a RODOSZ 1999-ben jött létre. Ennek a közelmúltig nem volt erős az érdekvédelmi tevékenység, ami annak köszönhető, hogy a magyar hallgatói szervezetek nem az egyetemek keretében működnek, hanem önállóan, és ez igaz a RODOSZ-ra is. 2.4 Szlovákia A szlovákiai magyar felsőoktatást négy intézmény alkotja, az egyetlen szlovákiai magyar nyelvű egyetem, a Selye János Egyetem (továbbiakban: SJE), a nyitrai Konstantin Egyetem (KE) Közép-Európai Tanulmányok Kara, a pozsonyi Comenius Egyetem (továbbiakban: CE) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem (továbbiakban: BME) Hungarológiai Tanszéke. A BA és MA szintű képzés mellett a négy intézményben magyar nyelvű Phd képzés is folyik, a SJE Református Teológiai Karán valamint a Tanárképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, a KE-n szláv nyelvek és irodalmak, valamint Kulturológia szakon, a CE-n szintén működik Magyar Nyelv és Irodalom Doktori Iskola, a BME-n pedig hungarológia szakon szerezhető doktori fokozat. A szlovákiai magyar egyetemisták azonban nem csak Szlovákiában tanulnak. A szomszédos államok közül Csehországban és Magyarországon nagy számú magyar nemzetiségű hallgató folytat felsőfokú tanulmányokat. Pontos adatokat a külföldön tanuló szlovákiai magyar nemzetiségű hallgatókról azonban nehéz közölni. Az utóbbi években a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók 15%-a volt a szlovák állampolgár. Feltételezhetően közülük a döntő többség magyar nemzetiségű. A 15%-nyi szlovák állampolgár, megközelítőleg 2500 szlovákiai magyar hallgatót jelent. A Csehországi Statisztikai Hivatal az állampolgárság szerint nyilvántartott adatai alapján a külföldi hallgatók 67%-a szlovák állampolgár. Ezek alapján feltételezésünk szerint a Csehországban tanuló szlovákiai magyar hallgatók száma fő. A felsőfokú tanulmányokat folytató szlovákiai magyarok aránya az szlovákiai országos átlag alatt van, az utóbbi években 4,5% körül mozog, a 14% körüli országos átlaghoz képest. A doktori képzésben résztvevő hallgatók aránya ennél még alacsonyabb. Becsléseink szerint kb. 400 doktorandusz hallgató tanul hazájában, a szomszédos országokban, valamint a különböző ösztöndíjlehetőségeknek köszönhetően szerte a világban. Az Aranymetszés 2013 elnevezésű a Kárpát-medencei doktoranduszok életpályáját vizsgáló kutatásban 98 szlovákiai magyar doktorandusz, doktorjelölt vett részt. Az ő életútjukat vizsgálva sikerült betekintést kapni a szlovákiai magyar leendő fiatal kutató generáció társadalmi hátteréről, a doktori képzésről alkotott véleményükről, munkaerőpiaci helyzetükről, további karrierelképzeléseikről, migrációs hajlandóságukról. A kutatás eredményeiből egyértelmű statisztikai bizonyosággal nem vonhatunk le következtetéseket a szlovákiai magyar doktoranduszokra, doktorjelöltekre vonatkozóan, azonban kiindulópontként szolgálhatnak a témával kapcsolatos további kutatások megvalósításához. Tanyelvi és területi szempontból magyar doktorandusz közösség láthattuk, hogy a szlovákiai szlovák nyelvű doktori iskolákban tanuló hallgatók nagyon kevés számban vettek részt a felmérésben, ugyanez vonatkozik a csehországi és magyarországi doktoranduszokra is. A regionális magyar tudományos élet fontossága szempontjából különös jelentőséggel bír a külhoni magyar tudományos elit utánpótlásának kérdése. A témát a Kárpát-medencére kiterjedően a Magyar Tudományos Akadémia a 2000-es évek elején vizsgálta a határon túli tudományos elit bevonásával, ekkor arra a következtetésre jutott, hogy a regionális magyar tudományos intézményrendszer kiterjesztésével a tehetséggondozás felkarolásával a tudományos utánpótlás számszerűen biztosítható, azonban szükség van arra, hogy megtalálja intézményes helyét. A (leendő) fiatal kutatói generáció ebben a helykeresési állapotot éli most meg. Szlovákiai magyar tudományos intézmények befogadó képessége az újonnan kikerülő fiatal kutatók felé igen csak szűkös, nem csak létszámbelileg, hanem a tudományterületek közötti eloszlást is figyelembe véve, hiszen főként a társadalomtudományok köré csoportosulnak ezek az intézmények. A szlovákiai magyar felsőoktatási intézmények munkaadói keretei szintén szűkösek. Saját doktori iskoláikban végzett doktoranduszaik számára nem képesek munkahelyet biztosítani, nem is lehet feltétlenül ez a céljuk. Erre több indok felsorakoztatható: egyrészt a felsőoktatás tömegesedésével a doktoranduszok száma is növekedett, a doktori iskoláknak pedig nem lehet kizárólagos célja a saját tudományos utánpótlás kinevelése. Másrészt kijelenthető, hogy annak ellenére, hogy expanzióról beszélünk, a szlovákiai magyar kisebbségre vonatkozó negatív demográfiai mutatók további létszámbeli növekedést a meglévő intézményekben különsebben nem tesznek lehetővé. A végzett fiatal kutatók többségénének a szlovákiai többségi nyelvű valamint a magyarországi és egyéb országok munkaerőpiacán kell majd magukat megméretni, a szlovákiai magyar tudományos és oktatási intézményrendszer befogadásukra nem (lehet) képes. A TéKa (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása) 2011-ben alakult Révko má romban. A TéKa célja, hogy olyan ifjúsági szervezetként működjön, mely a tudomány módszereivel segíti elő a szlovákiai magyar fiatalok tudományos és kulturális tevékenységének kibontakozását, miközben egyéneket és közösségeket fejleszt, nemzetközi kapcsolatokat ápol. Tudományos tevékenysége révén szorosan együttműködve elsősorban a szlovákiai és magyarországi, valamint egyéb nemzetközi intézményekkel. Legfontosabb projektjeink közé tartozott az elmúlt években: Balassi Bálint Intézet Márton Áron Szakkollégiuma megbízásából a szlovákiai magyar oktatási és tudományos intézmények, az Oktatási Kataszter kérdőíves felmérésének elkészítése. a szlovákiai magyar doktoranduszok és fiatal kutatók személyi adatbázisának létrehozása Dok to randuszok Országos Szövetségének támogatásával. Iskolaválasztási stratégia szórványban és a többségi helyzetben c. MTA-HTMTÖP által támogatott kutatás. Fiatal Kutatókért Program, szakmai műhely létrehozása, Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Mozaik 2011 kvalitatív kutatás Felvidék tanulmányírás. Emberi Erőforrások Minisztérium támogatásával a Fiatal Kutatókért Program megvalósítása

10 Többségi nyelvű iskolaválasztás szórványban és többségi helyzetben c. MTA-HTMTÖP által támogatott kutatás. Kárpát-medencei doktorandusz életpálya vizsgálat az MTA-HTMTÖP által támogatott kutatás. Emberi Erőforrások Minisztérium támogatásával a Szlovákiai magyar doktoranduszok kvalitatív vizsgálata c. kutatás megvalósítása. Pályaválasztás 2013 elnevezésű kutatás megvalósítása a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara megbízásából. Balassi Bálint Intézet Márton Áron Szakkollégiuma megbízásából a szlovákiai magyar oktatási és tudományos intézmények, az Oktatási Kataszter felmérése alapján tanulmánykötet írása, szerkesztése. 3. A Magyar Doktorandusz Közösség tervei között szerepel a következő évben: Közös pályázati rendszer erőteljesebb összehangolása. Kárpát-medencei ifjúsági fórumokon, valamint nyári fesztiválokon való közös részvétel. A helyi (regionális) tudományos és szervezeti életbe való erőteljesebb betagozódás. Szakmai együttműködés kialakítása az Országos Tudományos Doktori Tanáccsal (OTDT) a Határon Túli TDK (HTDK) megszervezése érdekében, illetve a Nemzeti Kiválóság Program szakmai vezetőjével különböző szakmai projektek mentén. A Kárpát-medencei doktorandusz-kutatás aktualizálása, az adatbázis frissítése. Közös Kárpát-medencei doktorandusz vándorkonferencia szervezése (egyik évben Magyarországon, másik évben rotációs elv alapján valamelyik határon túli magyar településen). A magyar doktoranduszok hálózatának kiterjesztése a diaszpórában élő magyar doktoranduszokra is. Nemzetstratégiai Kutatóintézet 1 (Fráter Olivér) A XX. század a magyar nemzetet történelmi szállásterületeivel együtt a Kárpát-medence, Európa és a világ számos államába kényszerítette és szórta szét. Az előrejelzések alapján, néhány évtizeden belül Magyarország lélekszáma további félmillióval fog csökkenni, a külhoni magyarság soraiban pedig elsősorban az asszimiláció és a Kárpát-medencéből való kivándorlás miatt több százezer főre becsülhető veszteségekkel számolhatunk. Mindez akkor történik, mikor az új európai berendezkedés a határokon átívelő nemzetegyesítés soha vissza nem térő történelmi pillanatát hozta el, hiszen a következő évtizedekben mint a társadalmi és gazdasági stabilitás alapvető tényezője a nemzetközösségeken belüli nyelvi és kulturális egység meggyőződésem szerint rendkívüli módon fel fog értékelődni. A nemzetegyesítésnek azon túlmenően, hogy segít megőrizni és erősíteni a nemzeti identitástudatot elsősorban a magyar és magyar kultúrkörhöz tartozó emberek szülőföldön való boldogulásához kell hozzájárulnia. A Kormány felismerve ezen célok es feladatok fontosságát, hozta létre a Miniszterelnökség háttérintézvényeként a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, melynek alapvető feladata az, hogy a XX. század zivataros eseményei miatt a világban szétszóródott és a Kárpát-medence számos országában széttagoltan elő magyarság, önazonosságát megőrizve szülőföldjén megmaradjon, sőt lehetőségeihez képest gyarapodjon. A siker elengedhetetlen feltétele, hogy a szétszóratott magyarságból új nemzetközösséget építsünk. Annak érdekében, hogy a magyarság megőrizhesse esélyeit a jövőépítéshez, ahhoz a következő évtizedekben a magyar humánvagyon felelős megóvására és gyarapítására van szükség. A magyar kormány az állampolgárság kiterjesztésével, illetve a nemzeti összetartozás melletti tanúságtétel törvényével a fentiek irányába közjogi értelemben az első lépéseket már megtette. A második a szakmai és politikai tudatosság megteremtése, illetve az új nemzetpolitikai eszmerendszer és stratégia megalapozása volna. Az elmúlt húsz év tapasztalata, hogy a külhoni magyar politikai érdekképviseletek, még a nemzetépítő magyar kormányok idején sem tudták megakadályozni, a határainkon kívül élő magyar közösségek számának és erejének apadását, összességében pedig a magyarok szülőföldjükön való térvesztését. Meggyőződésem, hogy a paradigmaváltás és a negatív trend megfordítása érdekében szükséges és megkerülhetetlen az ország-politika nemzetpolitikává történő alakítása. Ebben, a nemzeti konszenzus jegyében és kormányzati ciklustól függetlenül, a kezdeményező szerepet Budapestnek kell vállalnia. Mindezen folyamatba természetesen benne foglaltatik a külhoni magyar tudományos utánpótlás, a nemzeti felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés nemzeti vérkeringésébe történő szerves beillesztése, illetve integrációja is. 1 Jelen tanulmány az említett wokshopon elhangzott előadás kivonata

11 A harmadik lépés az így kialakított új nemzetstratégia megvalósításához szükséges gazdasági erő megteremtése, amelyhez meggyőződésem szerint az előzőekhez képest szintén paradigmaváltásra van szükség. Olyan összefüggő kárpát-medencei rendszerekben kell gondolkodnunk, amelyek saját természeti és emberi erőforrásainkon felül, európai uniós többletforrások bevonásával egy fenntartható, tervezett és rendezett magyar gazdálkodást tesz majd a jövőben lehetővé. Az elmúlt két évtizedben sok jó szándékú kezdeményezés indult hasonló céllal, de ezek sosem álltak össze egységes és jövőképközpontú stratégiává. A Kárpát-medencei új nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet lehetősége és felelőssége. Mindehhez az elmúlt fél évben megteremtettük a munkafeltételeket, és az alapítói szándéknak megfelelően meghatároztuk az NSKI stratégiavezérelt működését, melynek irányadó tételeit, a Kárpát-medencei magyar nemzetközösség összehangolt fejlesztési terve, a Kárpát-Haza program jelenít meg. Amely tervezet egyelőre Miniszterelnök úr asztalán fekszik. Az alapítás és a vezetők kinevezése óta eltelt időszakban sikerült jelentős alapozó lépéseket tennünk a működés feltételeinek megteremtése és a munkatársak kiválasztása érdekében. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet szakmai feladatait két kutatási igazgatóságon keresztül kívánjuk megvalósítani. Ezek a Kutatási, Stratégiai és Koordinációs, illetve a Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóságok. Meggyőződésünk szerint az új nemzetpolitika három részstratégiai alappilléren nyugszik. Egyrészt a közszolgálati és foglalkoztatási együttműködés keretein belül létrejövő oktatási, felnőttképzési, kutatási és innovációs alapon megvalósuló ÚJ TUDÁS-stratégián. Másrészt, a térségi és helyi magyar gazdasági növekedés, valamint energia- és erőforrás-koncentráció révén megvalósuló ÚJ GAZDÁLKODÁS-stratégián, amely a fenntartható gazdálkodás, vidék- és iparfejlesztés, öko- és biokultúra, valamint önfenntartó falu fejlesztésében fogalmaz meg feladatokat. Harmadrészt pedig az életenergia, család, gyermekvállalás, egészségmegőrzés, hitélet, kultúra és sport területein megfogalmazódó ÚJ GYARAPODÁS-stratégia mentén, amely a közösségi, lelki, jogi, szociális és egészségügyi gyarapodás vonatkozásában jelent kihívásokat a jövő számára. A megfogalmazott célkitűzéseket, a kitörési pontokat és a tervezett programokat ebben a hármas keretben fogalmaztuk meg, és ebben a hármas tematikában kezdtük meg azok kidolgozását. Amint azt az előzőekből hallottak alapján is láthatják, az általunk megfogalmazott nemzetstratégiai gondolat egyik legfontosabb lényegi eleme, a tudásközpontú társadalom célkitűzésének megvalósítása. Ehhez úgy gondolom, hogy mind a reáltudományok terén, mind pedig a humán műveltségünket meghatározó szférákban komoly nemzeti hagyománnyal és eredményekkel rendelkezünk. Tudós arcképcsarnokunk Pantheonjában olyan világklasszisokat találunk, akik a magyar nyelv teremtő ereje, a megtartó, befogadó és innovatív magyar kultúra bölcsője nélkül nem indulhattak volna bátran és okosan egykori Alma Matereinkből, fényt, tudást és dicsőséget szerezni hazánk és nemzetünk számára a nagyvilágban. Történelmi sajátosság, hogy a magyar nemzet kiteljesedésében, a reformáció óta és különösen a XVIII. század végétől, a magyar nyelv kitüntetett szerepet játszott. Léteznek a világnak olyan régiói, ahol lehetséges volt a nemzeti függetlenné válás, az egykori gyarmattartók birodalmi nyelvén, elég csak az amerikai kontinensre vagy Nyugat-Afrikára gondolnunk. Ám hazánkban a nyelvében él a nemzet eszméje mindmáig meghatározó. Nem véletlen, hogy sokan a nyelvvesztést a nemzetstratégiai kutatóintézet nemzetvesztéssel azonosítják, és a herderi-jóslat óta a magyarság megmaradását a nyelv megmaradásában látják. A külhoni magyar tudományos utánpótlás támogatását Intézetünk is fontos, meghatározó kérdésnek tartja, így az egyes elektronikus tananyagokhoz való hozzáférés biztosítása mellett, a használható, kurrens magyar nyelvű tananyagot tartalmazó nyomtatott tankönyvek, szakkönyvek és kiadványok határon túli közegbe történő eljuttatását is kiemelt feladatnak tekinti. Ennek jegyében vállaltuk el a Nemzetgazdasági Minisztériummal karöltve azt, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal mintegy 100 ezer tankönyvét segítünk eljuttatni a határon túli magyar anyanyelvű szak- és felnőttképzési intézményekhez, ezáltal is támogatva a külhoni magyar nyelven folyó szakképzési intézményrendszer erősítését. Meggyőződésünk továbbá, hogy a határon túli magyar tudományos utánpótlás feltétele az óvodától az egyetemig tartó képzési életpálya biztosítása. Figyelembe véve azt, hogy a külhoni területek eltérő oktatásszerkezeti sajátosságokkal rendelkeznek, elkezdtük összegyűjteni azokat a jó példákat és követendő gyakorlatokat, amelyek az egymásra épülő képzési szakaszokat egységes folyamatként értelmezik. Ilyen jó kezdeményezés volt, a 2009-ben a szabadkai Magyar Tannyelvű Karon megrendezett Óvodától egyetemig című konferencia is, mely azt a kérdést járta körül, hogy milyen lehetőségei vannak a néprajz oktatásának a magyar diákok és egyetemisták képzésében. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság által szervezett rendezvényen anyaországi és vajdasági magyar szaktekintélyek mondták el a témával kapcsolatos véleményüket és gondolataikat. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet megalapításának induló évében egyik feladataként azt vállalta fel, hogy azokra a külhoni térségekre és képzési szakaszokra összpontosít, ahol a legnagyobb veszélyét látja a nyelv-, kultúra- és identitásvesztésnek. Ezért is élvez prioritást Intézetünkben a szórványkollégiumok alkalmazott kutatási projektje, melyet elsősorban az általános iskolák felső tagozatai számára igyekszünk kidolgozni. Megítélésünk szerint ez az az életszakasz, amikor a család nyelvi megtartó közege már nem képes ellensúlyozni a többségi, államnemzet felől érkező asszimilációs hatásokat. Ezen életkorban már elég önálló a gyermek, hogy iskolabusszal ingázzon, vagy ha távolabb él a szórványkollégiumtól bentlakással oldja meg a jelenlétét. A tudományosan megalapozott döntések előfeltételeként, szükségesnek láttuk a szórványmagyarság állapotát leíró és elemző publikált szakmai anyagok, statisztikák és társadalomtudományos kutatások összegyűjtését, tartalomelemzését, majd ezen ismeretek beépítését a szórványkollégium-projekt szakmai koncepciójába. Mindezen célok és célkitűzések tudományos megalapozottságának részeként szakmai kapcsolatfelvételt kezdeményeztünk, az MTA Kisebbségkutató Intézetével és az MTA BTK Néprajztudományi Intézetével, hiszen A határon túli magyar szórványok kutatása címmel ők koordinálták a 2000-es évek derekán jelentős eredményeket hozó OTKA-kutatást. A kezdeményezéseket és előzményeket számba véve áttekintettük és feldolgoztuk többek között az említett két intézet és a kolozsvári Kriza János Társaság együttműködésével, az erdélyi Zsobokon Regionalitás, közösségépítés, szórványgondozás címmel megtartott tudományos értekezés anyagát és eredményeit is. A kutatásunk előkészítése céljából áttekintett és feldolgozott előzmények példáit még hosszan sorolhatnánk. Az elméleti alapozás mellett elindult a szórványkollégiumi hálózat gyakorlati megvalósításának tervezése is. Ennek keretében kapcsolatfelvétel és közös tervezés indult el alapvetően egyházi vonatkozásban, mert hitünk és meggyőződésünk szerint való, hogy az egyházak infrastruktúrája a legalkalmasabb rendszer a kárpát-medencei helyzetfelmérés feladatainak e vonatkozásban történő megkezdésére

12 nemzetstratégiai kutatóintézet Intézetünk részt vesz továbbá a tehetségpont program kidolgozásában is. Itt ezen a fórumon, ebben az órában is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy kivétel nélkül minden magyar gyereknek esélyt és lehetőséget kell adni a kibontakozásra és a nemzeti megmaradásra, amely feladat a szülővidék óvodáinál és elemi iskoláinál kezdődik. Mert meggyőződésünk szerint minden természeti erőforrásnál fontosabb a magyar nyelvet beszélő és magyar kultúrkörhöz tartozó ember. A biztos anyanyelvi alapon álló elemi iskolai bázison pedig megteremtődik annak a lehetősége, hogy a magyar oktatási nyelvű középiskolák biztosíthassák azt az anyanyelvi készség- és tudásbázist, melynek birtokában lehetővé válik a továbblépés az akár a szórványból, kistelepülésről vagy messzi csángóföldről érkező kisgyerek számára az egyetem irányába. A külhoni szakmai utánpótlás fejlesztésében elengedhetetlennek tartjuk a külhoni kutatótáborok és konferenciák szervezését, és az azokban történő altív részvételt. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet alapításától kezdve felvállalja a gyakorlati szempontokat érvényesítő falu- és vidékkutatások támogatását, különösen azok határokon túli kiterjesztését. Önfenntartó falu fenntartható vidék címen műhelykonferencia-sorozatot indítottunk, melynek témája a kérdés elméleti és tudományos igényű feltárása mellett, egy-egy jó gyakorlat megvalósításának bemutatása. Feladatként rendszeresítettük továbbá a befejezett- vagy folyó vizsgálatok és kutatások eredményeinek döntéshozók számára történő intézményes közvetítését és hasznosítható prezentálását. Kifejezett vállalásunk továbbá a sok szálon futó állami, önkormányzati és civil program feltárása és megismertetése, valamint az eredmények és következtetések szintézisének közös megfogalmazása. Ennek egyik példája a székelyföldi Énlaka, ahol 2007-ben részben helyi és civil kezdeményezésre a falu megmaradását és megerősítését célzó konferencia-sorozat indult. Intézetünk az idei évben a Pro Énlaka Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem mellett társszervezőként kapcsolódott be a programba, amelyben munkatársainak a terepen korábban szerzett tapasztalatát és tudását igyekezett hasznosítani. E kutatás folytatásában is elkötelezettek vagyunk. Így jövő nyári kutatótáborunkba, a hazai egyetemisták mellett résztvevőnek hívjuk a külhoni szervezeteket és fiatal kutatókat is, ezáltal is erősítve az erdélyi és székelyföldi tudományos utánpótlást. A Kárpát-medencei magyar tudományos integrációnak és hálózatépítésnek is ismerjük az előzményeit és a jó példáit. Így az ELTE PPK Andragógia Tanszéke által ben sikeresen megvalósított határon túli kurzusának eredményeit is. Ennek keretei között Ukrajnától Szlovénián át Erdélyen keresztül Szlovákiáig és a Délvidékig érkeztek egyetemi hallgatók Budapestre, akiket kulturális mediátorrá képeztek ki. Többségük ma is komoly szerepet játszik szülőföldjének tudományos életében. Egy másik példát említve: a Kriza János Néprajzi Társaság 2005-ben egy fórum keretében Kolozsváron látta vendégül a Kárpát-medencében működő magyar néprajzi társaságok képviselőit, hogy közös projektek, konferenciák és kiadványok terveiről tartsanak eszmecserét. A fenti rendezvények és események kapcsán a legnagyobb problémának azt tartjuk, hogy ezek az egyedi kezdeményezések nem folytatódtak, s ezen jó gyakorlatok a tudományos hálózatépítésben nem tudtak meggyökeresedni. Márpedig meggyőződésem, hogy a határon túlnyúló tudományos kapcsolatépítés és a szakmai utánpótlás támogatása akkor lehet sikeres, ha ezek a projektek hosszabb távon is működőképes és kiszámítható módon működnek. Ma már Komáromtól, Ungváron, Beregszászon, Kolozsváron, és Marosvásárhelyen át Újvidékig van magyar nyelvű felsőoktatás. Csíkszeredától Sepsiszentgyörgyön át Zentáig, Lendváig, Bécsig, Pozsonyig magyar kulturális- és tudományos intézetek, kutatóhelyek és múzeumok működnek. Ezen egyetemi és egyéb tudásközpontok számára a Nemzetstratégiai Kutatóintézet partnernek kínálkozik, hogy velük szoros szakmai együttműködésben szereplőjévé és aktív alakítójává váljon a határon túli magyar tudományos utánpótlás fejlesztésének és támogatásának. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a PI-NET szervezésében megrendezett konferencia és szakmai találkozás három napon át a tudomány és az etika viszonyának gondolatkörével foglalkozik. Számomra itt ebben a keretben az NSKI bemutatása és néhány nemzetstratégiai alapelv vázolása volt a felkérés szerinti feladatom. Mindezen túlmenően azonban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a nemzetépítésnek éppen olyan sarokköve az etikus hozzáállás, mint életünk bármely vonatkozásának, ahol a hitelességünk megőrzése mellett valódi sikereket akarunk elérni. Hiteles válaszokat és kitörési pontokat a címben megfogalmazott kérdéskörre vonatkozólag e mostani konferencia kapcsán is hallhattunk és kaphattunk. Maguk a szervezők is tudatosan vállalják a Kárpát-haza kutatóműhelyeinek, professzori és doktorandusz köreinek összekapcsolását. Azt gondolom, hogy közös meggyőződésünk Németh Lászlónak a nemzeti kiútkeresésben megtalált igazsága, a minőségi magyar és emberi életprogram tekintetében: A minőség azáltal, hogy van: győz! Nekünk tehát nem a sokaság, hanem a minőség által kell sikerre vinnünk dolgainkat. Szótárainkban a kvalitatívnak kell a kvantitatív előtt lennie és nem csak a hangzók abc sorrendje miatt. A tudomány berkeiben nagyon is értik, értitek kedves barátaim ezt a sorrendet. A számok táblázataiban kisebbségbe szorult magyar közösségek, családok és egyének számára is a minőségi kitörés az egyetlen békés megoldás az asszimiláció elkerülésére, a többségi társadalom számára is megkerülhetetlenné válásra és hosszú távon a nemzeti értékteremtésre: azaz a kiteljesíthető életre! Magam is, mint doktorandusz hallgató, itt szeretnék köszönetet mondani a szervezőknek azért a munkáért, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szintén alapozó és építkező szakaszában a nemzeti integráció jegyében ezzel az alkalommal is megvalósított

13 Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a politika és a tudomány határán (Ferenc Viktória Kántor Zoltán) A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) november 25-én tartotta első rendezvényét, a Jogsegély a gyakorlatban című nemzetközi konferenciát, amellyel megkezdte nyilvános működését. Alapítása óta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretében működik, helyileg a Budai Várnegyed patinás épületében, a Magyarság Házában (Szentháromság tér 6.) található. Az NPKI néhány munkatársa az alapítást megelőzően részt vett a novemberi Magyar Állandó Értekezleten elfogadott a Magyar nemzetpolitika a nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentum 1 kidolgozásában. A kutatóintézet szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára gyakorolja. Az NPKI létrehozásának célja az volt, hogy egy olyan, tudományos sztenderdek szerint működő intézmény jöjjön létre, amely a kutatási eredményeket a politika számára értelmezhető, hasznosítható formában tudja közvetíteni, ezáltal pedig hozzájáruljon a nemzetpolitikai döntések, programok hatékonyságához. Az intézet működésének két éve alatt szinte egyedülálló tudásra tehettek szert az itt dolgozó kutatók: a szakmai, tudományos megközelítések mellett a nemzetpolitika politikai és közigazgatási vetületét is megismerték. A kutatóintézet létrehozásának indokai, egyben kiemelt feladatai a teljesség igénye nélkül a következők voltak: közreműködik a nemzetpolitikai államtitkárság nemzetpolitikai stratégiával összefüggő tevékenységében, ennek kapcsán állásfoglalásokat terjeszt elő, háttéranyagokat, gyorselemzéseket, kutatási elemzéseket készít; a nemzetpolitika területén aktuális kérdésekkel foglalkozó konferenciákat, szemináriumokat kezdeményez, szervez és bonyolít le; kapcsolatot tart a feladatkörével összefüggő kérdésekben érintett társadalmi szereplőkkel, intézményekkel, a külhoni magyarok társadalmi szerveivel; javaslatokat dolgoz ki a külhoni magyar közösségek helyzetének alakulásával kapcsolatos magyar kormányzati politika alakítására; feladatkörével összefüggően biztosítja a nemzetpolitikai államtitkárság nemzetpolitikával kapcsolatos szakmai döntései megalapozottságát; A Nemzetpolitikai Kutatóintézet céljait három nagyobb csoportba lehet sorolni: (1) a tudás megszerzése és összegzése, (2) a tudás megjelenítése, (3) valamint a tudás átadása. 1 A dokumentum elérhető az intézet honlapján: 1. A tudás megszerzése, összegzése Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a politika és a tudomány határán Kiemelt feladatunk, hogy a nemzetpolitika számára releváns és hasznos tudást összegyűjtsük, és alkalmazhatóvá tegyük. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet egyik fontos feladata, hogy a nemzetpolitika számára hasznos konferenciákat, tanácskozásokat szervezzen. A 2012 a külhoni magyar óvodák éve program 2 kapcsán két alkalommal is szakmai megbeszélést rendeztünk határon túli magyar óvodapedagógusokkal abból a célból, hogy részletes problématérkép készüljön az óvodai oktatásról, illetve, hogy a legfontosabb beavatkozási pontok meghatározhatóak legyenek. Ugyanilyen megbeszélések előzték meg a 2013 a külhoni kisiskolások éve 3 és a 2014 a külhoni magyar felsősök éve 4 elnevezésű programokat. Megalakulásunk óta öt nemzetközi konferenciát és több mint tíz, Kárpát-medencei szakértők bevonásával zajló magyar nyelvű konferenciát szerveztünk aktuális témákban. A nemzetközi konferenciák elsősorban a nemzetpolitika kulcskérdései köré szerveződtek, céljuk egyrészt a külföldi tapasztalatok megismerése volt, másrészt pedig a magyar kérdés megismertetése a külföldi szakértőkkel. Ezért a kisebbségi jogok, az autonómia, az etnikai pártok, az állampolgárság, illetve a diaszpóra témái álltak a konferenciák középpontjában. Nemzetközi konferenciáinkra az adott téma elismert szakértőit hívtuk meg, így a Minority Rights in Practice (2011) című konferencián Alan Phillips, a Minority Rights Group International korábbi igazgatója, a Territorial Autonomies in Europe: Solutions and Challanges (2013) című konferencián pedig Andreas Gross, az Európa Tanács területi autonómiákról szóló jelentésének szerzője volt a rendezvény vitaindítója. További nemzetközi konferenciákat szerveztünk a következő címekkel: Kinstate Policies in Europe and Across the Globe (2012), Ethnic parties in Eastern- and Western-Europe (2012), Diaspora Engagement Governmental and Civil Approaches (2013). Magyar nyelvű konferenciáinkon külhoni magyar szakértők meghívásával igyekszünk minden aktuális Kárpát-medencei eseményre reagálni, így például 2012-ben az összes környező országban lezajlott választás eredményét kiértékeltük, de külön rendezvény-sorozatot szenteltünk az autonómia tárgykörének, valamint az iskolaválasztásnak is november 12-én a Szórvány Napja alkalmából szervezünk konferenciát, február én pedig az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából szerveztünk konferenciát a magyar nyelv használati feltételeiről külhonban. 5 Kutatási téren elsősorban a magyarországi és külhoni kutatókkal és kutatócsoportokkal való együttműködést helyeztük középpontba; olyan szakemberekkel működünk együtt, akik a legjobbak az adott kutatási területen ban a Külhoni magyar kisiskolások évéhez kapcsolódó kutatások jelentették a prioritást, de az iskola előtti korosztályokra vonatkozó, már megkezdett kutatások is folytatódtak. Az iskolai ciklusokra fókuszáló kutatások az NPKI kezdeményezésére és az intézet munkatársainak közreműködésével készültek, készülnek. Elkezdtük előkészíteni a 2014-ben aktuális, az 5-8. osztályosokra 2 A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága által indított program hivatalos honlapját lásd itt: https://www.facebook.com/felsosok?fref=ts 5 Korábbi konfereniáinkat lásd a honlapunkon:

14 vonatkozó kutatásokat is. A főbb oktatási témájú kutatások mellett tervezzük egy, az állampolgárság és a nemzeti identitás közötti összefüggések vizsgálatát célzó kutatás elkezdését is, valamint készül egy összehasonlító elemzés a nem-magyar pártokra voksolók arányáról és motivációiról. A Kutatóintézet a kutatásokban való közreműködés mellett háttéranyagokat készít a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága számára, véleményez programokat, részt vesz azok kidolgozásában. Mindemellett beszereztük a Kárpát-medencei magyar etnodemográfiai és választási térinformatikai adatbázisokat, munkatársaink pedig az adatbázisok kezeléséhez és önálló fejlesztéséhez szükséges oktatáson vettek részt. Egyik fő kutatásunk keretében az iskolaválasztás és a gyerekek iskolai teljesítménye közötti kapcsolatot vizsgáljuk az oktatás nyelve szerint, arra a kérdésre keresve a választ, hogy valóban az anyanyelvű iskoláztatás járul-e hozzá leginkább a gyerekek pozitív iskolai teljesítményéhez. 4 régió 3-3 településén (tömb, vegyes, szórvány magyar lakosság), összesen 24 iskola magyar és többségi nyelvű 4. osztályának kérdőíves lekérdezése 2013-ban zajlott. A kutatási eredményeket 2014 márciusa folyamán mutatjuk be az intézetben. A tudás megszerzésének egyik fontos eleme a nemzetpolitikai témákkal is foglalkozó intézetek, műhelyek tevékenységébe való bekapcsolódás, egymás munkájának megismerése. Kiváló szakmai kapcsolatot ápolunk a Kisebbségi Jogvédő Intézettel, a Magyar Külügyi Intézettel, valamint a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetével, már több alkalommal szerveztünk közös konferenciát. Külön öröm volt számunkra, hogy Intézetünk adott otthont 2013 januárjában a kárpátaljai Hodinka Antal Intézet Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben és a felvidéki Fórum Intézet Nyelvében él a národnostná mensina: kétnyelvűség Szlovákiában című kiállítások közös bemutatójának. Intézetünk minden nemzetpolitikai fórumon képviselteti magát legalább egy munkatárssal. A rendszeresen látogatott fórumok közé tartozik a Magyar Állandó Értekezlet és annak szakbizottságai, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és annak bizottságai, a Magyar Diaszpóra Tanács, valamint a Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottsága és Külügyi Bizottsága. Az intézet igazgatója hivatalból részt vesz a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottság értekezletein. Pozitívumként értékeljük, hogy az ilyen rendezvényeken való részvételre egyre gyakrabban kapunk felkérést ez azt mutatja, hogy a nemzetpolitikai, kisebbségpolitikai szakmai körökbe Intézetünk sikeresen beilleszkedett. 2. A tudás megjelenítése A nemzetpolitikai tudás megjelenítése három platformon történik: kiadványokban, az Intézet munkatársai által írt publikációkban, valamint a munkatársak által tartott előadások keretében. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet 2012 nyarától kezdve részt vesz a Kisebbségkutatás című folyóirat szerkesztésében. A Kisebbségkutatás szerkesztőbizottságának az NPKI két munkatársa, Kántor Zoltán és Ferenc Viktória is tagja. A folyóirat 2012/2-es számától kezdve jelennek meg a lapban az NPKI munkatársai által publikált tanulmányok, illetve az NPKI által felkért külső szerzők írásai. 6 A Kisebbségku- Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a politika és a tudomány határán tatás angol nyelvű testvérlapjának, az évente egyszer megjelenő Minority Studies-nak szintén közreműködünk a szerkesztésében, munkatársaink közül Kántor Zoltán, Herner-Kovács Eszter és Ludányi András szerkesztőségi tagok. A Minority Studies 2012-es száma az azévi választásokról, népszámlálási eredményekről és iskolaválasztási stratégiákról szólt, 2013-ban pedig tematikus különszámában a kettős állampolgárság és szavazati jog gyakorlatával foglalkozunk. 7 Elindítottuk a Nemzetpolitikai Könyvek sorozatot, amelynek első része Térvesztés és határtalanítás 8 címmel 2012-ben jelent meg, és a magyar nyelvhasználat lehetőségeit mutatja be a környező országokban. A sorozat további részeiben tervezzük a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács stratégiáinak kiadását, valamint az Autonómia a nemzetközi jogban című kötetet is. Ezen kívül a 2013 áprilisában rendezett autonómia konferenciánk anyagait is megjelentetjük önálló kötetben februárjától a kutatóintézet munkatársai nemzetpolitikai elemzéseket készítenek, amelyben a tények ismertetése, elemzése mellett állást foglalnak egy-egy a külhoni magyar közösségek szempontjából fontos, aktuális kérdésben. 9 Az NPKI munkatársai saját szakterületükön belül rendszeresen publikálnak szakmai folyóiratokban. A már említett Kisebbségkutatás és Minority Studies folyóiratokon kívül a következő lapokban jelennek meg publikációik: Nemzeti Érdek, Magyar Kisebbség, Iustum Aequum Salutare, Educatio, Külügyi Szemle. A magyar nemzetpolitikáról felhalmozott tudás megjelenítésének egyik legfontosabb módját az Intézet munkatársai által tartott előadások jelentik. Kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy a magyar nemzetpolitika és a külhoni magyarság aktuális kérdésköreit a nemzetközi tudományosság előtt is bemutassuk, ezért minden, nemzetpolitikai szempontból releváns nemzetközi konferencián igyekszünk részt venni ben Tartuban, Flensburgban és Belfastban, 2013-ban Wroclawban, Grazban és Flensburgban tartottak előadást az Intézet munkatársai, 2014-ben Bécsben, Dubrovnikban adnak elő. A nemzetközi konferenciák mellett természetesen Magyarországon és a Kárpát-medencében szervezett tudományos rendezvényeken is rendszeresen jelen vagyunk, csakúgy, mint a külhoni nyári egyetemeken, diáktáborokban ban a következő nyári táborokban tartottak előadást munkatársaink: Szinevér, Tusványos, Gombaszög, Kishegyes. 3. A tudás átadása A 2012-ben elfogadott Magyar Nemzetpolitika A nemzetpolitika stratégia kerete című dokumentum előirányozza olyan oktatási programok beindítását, amelyek a kormánytisztviselők nemzetpolitikai, külhoni magyarságra vonatkozó ismereteit gyarapítják, ezáltal pedig a kérdéskör iránti elkötelezettségüket növelik. A Nemzetpolitikai Államtitkárság ennek megfelelően 2012-ben elindította a közigazgatásban dolgozók számára a Nemzetpolitikai Továbbképzést, amelyet részben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet valósít meg. A továbbképzéseket évente két alkalommal 2-2 nap keretében valósítjuk meg. Eddig mintegy 200 közigazgatásban dolgozó alkalmazott vett részt a képzéseken. 6 Az NPKI közreműködésével eddig megjelent tanulmányblokkokat lásd: kisebbsegkutatas/1/ 7 Lásd: 8 A teljes kötet elérhető:

15 Szintén a közigazgatásban dolgozók nemzetpolitikai ismereteit bővítendő szeptember 1-től a közigazgatási alapvizsgába bekerült a Nemzetpolitika fejezet, 10 amelynek oktatási segédletét és vizsgakérdéseit a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársai dolgozták ki. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2012/2013-as tanév második félévétől kezdve elindítottuk a nemzetpolitika kurzust, amelynek keretében a hallgatók megismerkednek a nemzetpolitika elméleti alapjaival, a külhoni magyar közösségek történetével és aktuális helyzetével, illetve a kisebbségvédelem nemzetközi jogi és európai lehetőségeivel. A kurzus a 2013/2014-es tanévben is folytatódik. A nemzetpolitika intézményi alapjai c. szeminárium témái: nacionalizmus-elméletek, a magyar nemzetpolitika , külhoni magyar közösségek, kisebbségvédelem a nemzetközi jogban. Az Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében futó Humánerrőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban az ÁROP-225 kiemelt projekt keretében elkészítettük a Nemzetpolitikai alapismeretek c. tankönyvet és e-tananyagot. A kötet tartalmazza a külhoni magyarok és a magyar állam nemzetpolitikájára vonatkozó legfontosabb ismereteket (a nemzetpolitika fogalmi és tartalmi keretei, a szomszédos országok politikai rendszere, a külhoni magyar pártok, a külhoni magyarok demográfiája, oktatási körkép, a magyar állampolgárság kérdései). A tananyag szerzői a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, a Népességtudományi Kutatóintézet, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet szakmai közreműködésével a nemzetpolitika oktatását segítő honlapot hoztunk létre. 11 A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) 2012-ben szervezte meg első alkalommal a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemet, amelyen határon túli joghallgatók és már praktizáló jogászok ismerkedhettek meg a kisebbségi jogérvényesítés gyakorlati oldalával ban a nyári egyetem szervezésébe a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is bekapcsolódott. A nyári egyetem a Kárpát-medencében tanuló mintegy 30 jogászhallgató, valamint doktoranduszok számára biztosított olyan szakmai műhelyt, amelyben lehetőségük nyílt egymással, valamint oktatóikkal történő konzultációra, tapasztalatcserére, emellett elmélyíthették a nemzetközi, valamint európai szintű kisebbségvédelemre vonatkozó ismereteiket. A magyarországi és külhoni meghívott előadók között neves jogászok (alkotmánybíró, egyetemi tanárok, ügyvédek, jogvédők, kormányzati tisztviselők) és más szakemberek adtak elő. A KJI-vel való együttműködést a jó tapasztalatok alapján 2014-ben is folytatni fogjuk. Emellett tervezzük a nyári egyetemen résztvevő hallgatók jogvédelmi tevékenységének nyomonkövetését, és a jó gyakorlatok becsatornázását a résztvevők bevonásával kialakított szakmai együttműködő közösségbe. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet több munkatársa részt vesz a Napi Nemzetpolitikai Sajtószemle elkészítésében, amelyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság Stratégiai és Tájékoztatási Főosztálya küld ki a nemzetpolitikában és ahhoz köthető területeken dolgozó szakembereknek és más érdeklődőknek. Az NPKI munkatársai késő este illetve kora reggel szemléznek kb. 30 honlapot, köztük hírportálokat Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a politika és a tudomány határán és napi, illetve hetilapokat is. A Heti Nemzetpolitikai Összefoglaló az előző hét főbb nemzetpolitikai eseményeit gyűjti csokorba, elkészítésében szintén részt vesznek az NPKI munkatársai is. 12 A Nemzetpolitikai Kutatóintézet a megalakulása úta eltelt bő két év alatt ismert, számon tartott, jegyzett intézménnyé vált (úgy a magyarországi, mint a külhoni és a nemzetközi porondon). Rendezvényeinket a nemzetpolitika iránt érdeklődő közönség a kutatói, a politikai, a közigazgatási szférából rendszeresen látogatja. Intézetünk rendezvényein a nemzetpolitika és kisebbségkutatás magyarországi, külhoni és a nemzetközi tudományos élet legjelentősebb képviselői tartottak előadást. A Nemzetpolitikai Kutatóintézetben jelenleg összesen 3 főállású, 1 önkéntes, 1 félállású és 2 félállású külsős kutató dolgozik a felsorolt sokrétű tevékenység sikeres kivitelezésén. Az NPKI munkatársai tudományterületükön jegyzett kutatók, valamint fiatal, jól képzett pályakezdők. A munkatársak doktori fokozattal rendelkeznek, vagy doktori képzésben vesznek részt őszétől folyamatosan fogadunk szakmai gyakornokokat több hetes turnusokban. A gyakornokok bekapcsolódnak az NPKI napi feladataiba, részt vesznek annak rendezvényein, konferenciáin, valamint önálló kutatásra is lehetőséget kapnak az általuk választott témában Mind a napi, mind a heti sajtóösszefoglaló visszamenőleg is elérhető az NPKI holnapján: kiadvanyok/ 26 27

16 A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársainak publikációi ( ) Tanulmányok folyóiratokban Illyés Gergely: Vegyes párt vagy átszavazás? Magyar Kisebbség, sz. Herner-Kovács Eszter: Szerbiai választások 2012 a szétforgácsolt magyar politika. Kisebbségkutatás sz. Kántor Zoltán: Nemzet és állam: a magyar állam és a külhoni magyarok. Iustum Aequum Salutare, sz. Rákóczi Krisztián: Előrehozott parlamenti választások Szlovákiában a magyar politikai esélyek csökkenése. Kisebbségkutatás, sz. Illyés Gergely Kántor Zoltán: Románia 1989 után. Külügyi Szemle, sz. Illyés Gergely: Parlamenti választások Romániában: gyengülő magyar érdekképviselet a törvényhozásban. Kisebbségkutatás, sz. Ferenc Viktória: A határon túli magyar felsőoktatás tannyelve interjúelemzések Dél-Szlovákiából és Kárpátaljáról. Kisebbségkutatás sz. Kántor Zoltán: Nemzetpolitika: a magyar modell. Nemzeti Érdek, sz. Ferenc Viktória: School choice in Subcarpathia. The case of Beregszász (Berehovo) Minority Studies, sz. Herner-Kovács Eszter: Challenging the Conventional Wisdom on Ethnic Lobby Success in the United States: the Case of HHRF. Minority Studies, sz. Herner-Kovács Eszter Zoltán Kántor: Kin-state Policies in Europe. Minority Studies, sz. (Special issue: Trends and Directions of Kin-State Policies in Europe and Across the Globe) Nemzetpolitikai Kutatóintézet: a politika és a tudomány határán Csernicskó István Ferenc Viktória: A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és azok alkalmazhatósága Kárpátalján. In Eplényi Kata Kántor Zoltán (szerk.) Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika a 21. században. Budapest: Lucidus Kiadó, Halász Iván Tóth Norbert: A nemzetiségek jogai és jogvédelme. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Kántor Zoltán Rákóczi Krisztián: Nemzet, állam, kisebbség. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpolitikai alapismeretek Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Juhász Hajnalka Vizi Balázs Tóth Norbert: A nemzetpolitika folytatásának nemzetközi jogi, valamint uniós jogi keretei és környezete. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpolitikai alapismeretek Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Illyés Gergely Rákóczi Krisztián Herner-Kovács Eszter - Ferenc Viktória Varga Péter: A szomszédos országok politikai rendszere. Külhoni magyar pártok. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpolitikai alapismeretek Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Kántor Zoltán: A nemzetpolitika fogalmi és tartalmi keretei. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpolitikai alapismeretek Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Kántor Zoltán: Nemzetpolitika és kormányzat. In Kántor Zoltán (szerk.) Nemzetpolitikai alapismeretek Közszolgálati tisztviselők számára. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó, Ferenc Viktória: Language-in-education policies at minority higher education the case of Hungarian communities in Transcarpathia (Ukraine) and in South-Slovakia (Abstract). ICML XIV. University of Graz, Austria, Plurilingualism Research Unit Kántor Zoltán: Nation, national minority: the significance of definition. In Dácz Enikő (szerk.): Minderheitenfragen in Ungarn und in den Nachbarlandern im 20. und 21. Jahrhundert. Baden-Baden: Nomos, Tóth Norbert: A területi autonómia külső dimenziója: nemzetközi jogalanyiság, nemzetközi felelősség, külkapcsolatok. In Fedinec Csilla, Ilyés Zoltán, Simon Attila, Vizi Balázs (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Pozsony: Kalligram Kiadó, Kántor Zoltán: Nemzetpolitikai átalakulás: eo ipso új állampolgársági keretek. In Fedinec Csilla, Ilyés Zoltán, Simon Attila, Vizi Balázs (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Pozsony: Kalligram Kiadó, Könyvfejezetek 28 29

17 TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET (Papp Z. Attila) TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET kultúrája című kötet megjelenését az OTKA Publikációs programja támogatja, a könyv a L Harmattan Kiadónál fog megjelenni 2014 év elején. A Társadalmi konfliktusokra adott identitáspolitikai válaszok az európai, nemzeti és lokális szintek viszonylatában című MTA TK Intézetközi Kutatócsoport keretében olyan intézetközi kutatócsoportot (Identitáspolitika Műhely) hoztak létre, amely a társadalmi konfliktusokra és a gazdasági válságra adott többségi és kisebbségi válaszokat lokális, nemzeti és európai dimenzióban, illetve ezek kölcsönhatásaiban vizsgálja. Ezzel az eddigi kutatások szinergiáját, és a nemzetközi pályázatokban és publikációkban való megjelenését kívánják elérni. I. A kutatóhely fő feladatai 2013-ban A év új fejezetet nyitott az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének életében. Mivel az intézet vezetése, illetve belső osztályszerkezete átalakult, a 2011 és 2015 közötti periódusra szóló, valamint a projekt jellegű kötelezettségéken túlmenően, új kutatási irányok is kirajzolódtak. A év így a hagyomány és az újszerűség sajátos keveredéseként értelmezhető. Az elmúlt év eseményei, konferenciái, kutatásai természetesen az intézet szakmai profiljába illeszkednek, ugyanakkor igyekeztek újfajta szakmai tevékenységeket is beindítani: rendszeressé váltak a nyilvános ún. kisebbségi műhelyszemináriumok, a kéziratviták, elindították az intézet Facebook profilját, kibővítették a szakmai gyakorlat rendszerét, amelynek keretében Erasmus hallgatókat is fogadnak, bővítették az intézet nemzetközi kapcsolatrendszerét. A főbb kutatási irányok ugyan maradtak, hiszen lehetőségeikhez mérten továbbra is a magyarországi romákkal és más nemzetiségekkel, zsidósággal, határon túli magyarokkal, illetve a bevándorlókkal foglalkoznak. Ugyanakkor két újfajta kutatási irányt is megjelöltek: az intézetközi, interdiszciplináris identitáspolitikai, illetve a kisebbségi kompetenciák különféle aspektusait vizsgáló kutatásokat. A romakutatás területén idei évben lokális vizsgálatokat folytattak, a magyarországi nemzetiségek közül a német nemzetiség kutatása folytatódott. Szintén folytatták a bevándorlókkal és a külhoni magyarokkal kapcsolatos történeti, szociológiai és jogi vizsgálatokat. Újszerű és sajátos szakmai egymásra találás eredményeképpen idén kötetben jelent meg a kárpátaljai zsidóságról szóló monográfia is, amely sikerkönyvnek számít a magyarországi könyvpiacon is. Szinten 2013-ban jelent meg az intézet egyik munkatársának a romániai magyarságról szóló vaskos tanulmánykötete is. II. A 2013-ban elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények II. a. Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények 1. Identitáspolitikai tárgyú kutatások Az Újnacionalizmus: populáris kultúra és szélsőjobboldali politika című kutatás keretében az év folyamán befejezték és leadták a korábbi Változó nemzet diskurzusok című OTKA kutatást lezáró monográfia 10 tanulmányból álló kéziratát. A Nemzet a mindennapokban. Az újnacionalizmus populáris 2. Kisebbségi kompetenciák c. kutatás keretében zajlott kutatások ARANYMETSZÉS Kárpát-medencei magyar doktorandusz életpálya-vizsgálat: A kutatás célja a Kárpát-medencei doktoranduszok szocio-demográfiai hátterének, illetve szakmai koncepcióinak (tudományos életbe való integrálódás, a doktori iskolák megítélése stb.) feltárása. Online kérdőívezés zajlott 4 országban (Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna), illetve az elérhető statisztikai adatbázisok feldolgozása. Több folyóirat publikáció, illetve egy kötet is született. A kutatás eredményeit Magyarországon és a környező országokban is bemutatták. A kutatást az MTA Domus Pályázata támogatta. Kárpátaljai doktoranduszok életstratégiái: A kutatás során kvalitatív szociológiai módszerekkel arra keresték a választ, hogy az eltömegesedett felsőoktatás keretében a kisebbségi doktoranduszok milyen sajátos életpálya és motiváció-együttes által kerültek avagy döntöttek a doktori képzés folytatása mellett. A kutatás keretében 2013-ban a korábbi években (2011-ben és 2012-ben) elkészült 49 interjút az Atlas programban kódolták, illetve októberre elkészültek az elemzés kéziratai. A kutatási eredményekből könyvet is terveznek megjelentetni 2014-ben. Kisebbségi kompetenciák a kettős állampolgárság megítélése: Kilenc fókuszcsoportos beszélgetés készült külhoni magyarok körében a kettős állampolgárság megítéléséről (Szlovákiában, Ukrajnában/Kárpátalján, Szerbiában/Vajdaságban, Romániában/Erdélyben). A kutatás során arra próbáltak választ kapni, a honosítás által elérhető új magyar állampolgárság hogyan illeszkedik a kisebbségi élethelyzetekhez, a magyar-magyar, illetve magyar-többségi előítéletekhez. A kutatás első adatait november 25-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2013 rendezvénysorozat keretében mutatták be, a konferencia anyaga elérhető az intézet honlapján, illetve kötet megjelenését is. Iskolaválasztás és kompetenciák kisebbségben: A kutatás központi kérdése az volt, milyen mögöttes tényezők határozzák meg azt, hogy a kisebbségben élő külhoni magyarok nem anyanyelvükön, hanem államnyelven végzik tanulmányaikat. A külhoni magyarok iskolaválasztását 2013-ban részben kvalitatív interjúkkal vizsgálták, részben előkészítették az iskolaválasztás és kompetenciák viszonyrendszerének kvantitatív jellegű vizsgálatát, amelynek során választ akarnak kapni a kisebbségi és többségi nyelven tanulók szövegértési és matematikai kompetenciáiról. 3. Határon túli magyarokkal kapcsolatos kutatások A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája című kutatás a budapesti kormányzatok külhoni magyarokkal kapcsolatos tevékenységének (kisebbségvédelem, magyar-magyar kapcsolatok, támoga

18 táspolitika) feltárására irányul 1920-tól napjainkig. Az intézményeket működtetők világát a magyarságpolitika mellett a kisebbségi politika fogalmával közelítik meg. A vizsgálat során különbséget tesznek az önálló kisebbségi magyar nemzeti mozgalmak politikai közösségépítése és az adott ország magyarságpolitikáján (a magyarságdoktrína által létrejött intézményrendszeren) belüli érdekérvényesítés között. Kulcskérdés, hogy a párhuzamos nemzetépítések között a kisebbségi elitek, hogyan hatnak vissza rokonországuk politikájára. A Kisebbségek régi és új szerveződései című kutatás alapkérdése, hogy a kisebbségi elitek mit gondolnak saját társadalmukról, hogyan konstruálják meg azt, kit, miért, és hogyan képviselnek? A projekt részeként a tárgyévben összeállításra került egy 10 tanulmányból álló, a népszolgálat fogalomtörténetét taglaló tanulmánykötet és az erdélyi magyar társadalomtudományi kutatásokra, valamint a két világháború közötti erdélyi eszmetörténetre vonatkozó digitális szövegtár. Tanulmány készült a kisebbségi magyar közösségek 1989 utáni társadalmi átalakulásáról és az ukrajnai regionalizmusokról. Vizsgálták továbbá, hogy a kisebbségi kérdés miként jelent meg a magyar-román bilaterális kapcsolatokban az 1920-as években, és tanulmányok készültek a két világháború közötti kassai és eperjesi magyar egyesületek, valamint a kassai Kultúrreferátus nevű politikai háttérintézmény működéséről. A hűség völgye Nemzetépítés és a táj nacionalizálása egy erdélyi periférián című kutatás keretében az év során tanulmányok készültek a gyimesbükki ezeréves határ emlékhely-teremtési folyamatáról, az egykori határhoz irányuló nemzeti zarándoklatok ünnepszervezéséről és az ott elhangzott politikus-beszédek emlékezetpolitikai intencióiról. Az ezeréves határnál 2008 óta vezetett vendégkönyv feldolgozásával a turisták nemzet-, magyarság- és Trianon- képét vizsgálták. A Szolidaritás és hatalom című kutatás a határon túli magyarokra irányuló jótékonyság társas jelentésalkotásait és a cselekvések összehangolását vizsgálta. A kutatáshoz kapcsolódóan megtörtént a korábban zajlott kvalitatív adatgyűjtésből származó anyagok feldolgozása és elemzése. A Vajdasági magyar életútinterjúk második kötetének előkészítése keretében megtörtént 13 interjú begépelése, szerkesztése és az interjúalanyok portréinak megírásához szükséges biográfiai adatok összegyűjtése. A Korszakváltás lokális perspektívában: romániai átalakulása 15 erdélyi városban című projekt során 15 erdélyi városban helyi kutatók azt vizsgálták meg, hogy mit jelentett a településen a rendszerváltás mint töréspont, amely új közösségi szerveződéseket hozott létre. A helyi kezdeményezőket és a politikai mozgalmak rekrutációját, szelekcióját és a megosztott kultúrájú városokban zajló nemzetiesedését vizsgálták meg. Elkészültek városonként az december 15. és május 30. közötti kronológiák és dokumentációs összeállítások. A kelet-szlovák régiót és a kelet-szlovák embert létrehozó narratíva identitásképző szerepét, és az ezzel azonosuló értelmiségi csoport tevékenységét a Kelet-Szlovákia regionális fejlődési útja című kutatás keretében vizsgálták eperjesi, kassai és budapesti levéltári források alapján. 4. Kisebbségi jog A Közép-európai Kisebbségi Jogtár keretében ebben az évben került sor a (cseh)szlovákiai jogszabályok rendszerezésére, a hiányzó joganyag összeállítására, valamint megkezdődött ezek elemzése is. Sor került az adatbázis informatikai fejlesztésére. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET A közép-európai kisebbségek jogi helyzetének összehasonlító vizsgálata című projekt keretében megtörtént az összegyűlt joganyag online megjelenítése, az intézeti honlapon elérhető adatbázis nyilvánossá tétele, amely magyarországi, ausztriai, horvátországi és szlovákiai kisebbségi joganyagot tartalmaz. Az adatbázis állománya az évben kibővült a évi magyarországi és szlovákiai jogszabályokkal, valamint külső kutatók bevonásával megkezdődött a szerbiai és szlovéniai kutatás is. A kisebbségek közéleti részvételi joga Európában című OTKA kutatási program keretében a kisebbségek politikai részvételi jogai modelljeinek tipizálása kezdődött el. Könyvtári kutatómunka zajlott Bosznia-Hercegovinában és szakmai konzultáció a szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsokról. Publikáció született az Európai Unió és a kisebbségek tárgykörében. A Non-territorial Minority Autonomies című kutatás keretében 5 tanulmány készült el a nem területi autonómiák nemzetközi elveiről és gyakorlatairól, kanadai, skandináv és balti esettanulmányokkal. A tárgyévben ezek szakmai vitája, lektorálása zajlott. 5. Roma tárgyú kutatások A Hagyomány és modernizáció. A magyarországi cigányok/romák társadalomtörténete a hosszú 20. században című kutatás a cigányok/romák komplex társadalmi integrációja eredménytelenségének történelmi okait vizsgálja. A társadalomtörténeti feltáró munkával egy olyan szintézis megalkotása a cél, amely a politikai döntéshozóknak segítséget ad, egy társadalomtudományi ismereteket is figyelembe vevő, az eddigieknél sikeresebb stratégia kidolgozására. A Máltai Szeretetszolgálat monori jelenlét programját vizsgálta a Máltai Szeretetszolgálat Monori Programjának hatásvizsgálata című kvalitatív kutatás, ahol az érintett intézmények munkatársaival, valamint a lakossággal készített interjúk alapján a MSZ projektjei által kifejtett hatást vizsgálták a monori Tabán telepen élők társadalmi integrációja és a telep és környezete közötti viszony szempontjából. Az Etnopolitikai mobilizáció és roma pártok Magyarországon és Kelet-Közép-Európában című kutatás az etnikai törésvonal rendkívül csekély politikai szerepe ellenére feldolgozza a pártverseny állandó szereplőiként létrejött, számos, ugyanakkor korlátozott politikai mobilizációs és véleményformáló képességekkel bíró, etnikaiként meghatározható pártok jellemzőit és szerepét Magyarországon és a tágabb térségben a rendszerváltástól napjainkig. 6. Bevándorlókkal, migrációval kapcsolatos kutatások A Magyarországi helyzetkép az integrációs indikátorok tükrében című kutatás a magyarországi integrációról készült, nemzetközi indikátoroknak megfelelő helyzetképpel járult hozzá a hazai szakpolitikák megalapozásához, fejlesztéséhez. A korábbi módszertani előtanulmányok alapján készült a Zaragozai Miniszteri Konferencia Nyilatkozatának 11 szakpolitikai területéről egy-egy résztanulmány, melynek eredményeit tanulmánykötetben és zárókonferencián tették közzé. A Magyarországi kínai-magyar párkapcsolatok antropológiai vizsgálata című kutatás konkrét emberi viszonylatokon - interetnikus párkapcsolatokon - keresztül tanulmányozza a magyar-kínai viszonyrendszer egy szeletét. A kutatás vizsgálta, hogy milyen hatással vannak ezek a kapcsolatok a felek társadalmi mobilitására és integrációjára a magyar és a magyarországi kínai társadalomba

19 TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET 7. Judaisztikai tárgyú kutatások Az Elcsatolt területek zsidósága: Kárpátalja és Délvidék című projekt első szakaszaként a zsidó történelmi és kultúrtörténeti szempontból meglehetősen elhanyagolt Kárpátaljáról az előző években végzett történettudományi és judaisztikai kutatások eredményeként 2013-ban megjelent a Zsidók Kárpátalján: Történelem és örökség a dualizmus korától napjainkig c. monográfia. A projekt keretén belül a csehszlovákiai zsidóság két világháború közötti társadalomtörténetének néhány aspektusát elsősorban a kassai zsidóság intézményeit is vizsgálták. Héber kézirattöredékek magyarországi közgyűjteményekben című OTKA által támogatott kutatás 19 magyarországi közgyűjtemény állományában folyt kutatás. Három tucat korábban előkerült töredék mellett kb. két tucat újonnan előkerült töredék feldolgozása és dokumentálása kezdődött meg. Próbaüzemelés alatt áll a projekt honlapja, amelyen a kutatás adatai lesznek hozzáférhetők magyar és angol nyelven. A szegedi zsidó hitközség Hevra-könyvének feldolgozása című projekt keretében elkészült az 1872 és 1942 között, mindvégig héber nyelven vezetett egyesületi tagnyilvántartási könyv 2800 tagsági adatának adattár-jellegű feldolgozása, az első 100 oldal fordítása és a névmutató. Zsidók és zsidó élet Magyarországon a Holokausztot követően ( ) című komplex kutatáson belül a zsidó oktatás (gyerektáborok, ifjúsági mozgalmak, hitközségi iskolák, vallásoktatás, rabbiképzés) helyzetével foglalkoztak. A szakirodalom feltérképezése mellett sajtó és statisztikai források és az emlékiratok releváns adatainak kigyűjtése történt meg. A jiddis kultúra története Magyarországon című kutatás keretében a kárpátaljai és Erdély-máramarosi jiddis sajtó és szépirodalom anyagainak, forrásainak összegyűjtésére és fordítására irányult. Ezek alapján megjelent a Nekem itt zsidónak kell lenni című forrásgyűjtemény. 8. Magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatos kutatások 2013-ban megtörtént a Németek Magyarországon című kutatás módszertanának és szempontrendszerének kidolgozása, a szakirodalom áttekintése és DAAD ösztöndíj segítségével a németországi forrásfeltárás megkezdése. A határon túli német kisebbségek helye a magyar kormányzatok és a magyar kisebbségek politikai törekvéseiben ( ) című projekt keretében befejeződött a Magyar Nemzeti Levéltárban a Miniszterelnökség, a Sajtóarchívum, a releváns követségek anyagában található források feltárása. Emellett feldolgozásra kerültek a téma szempontjából központi jelentőségű magyar folyóiratokban megjelent publikációk. A die helfte hier und die helfte zu hause A magyarországi németek története című átfogó kutatáshoz kapcsolódó forrásfeltárás 2013-ban valamennyi levéltárban befejeződött. Magyarországon a Magyar Nemzeti Levéltárban 27, hét megyei levéltárban 143 fond, nyolc egyházi levéltárban 50 fond anyagát tárták fel. A magyarországi német kisebbség két világháború közötti történetének forrásfeltárása című munka keretében a Magyar Nemzeti Levéltárban a Miniszterelnökség iratai között fellelhető német vonatkozású dokumentumokat és a Belügyminisztérium vonatkozó iratait tárták fel. II. b. Tudomány és társadalom Az intézet számára stratégiai kérdésnek számít, hogy a kutatók által felhalmozott és publikált ismeretek, adatok az érdeklődők számára is elérhetővé váljanak. A 2013-as évet a nyitás éveként aposztrofálhatják, hiszen az elmúlt esztendőben mintegy 20 nyilvános szakmai rendezvényt (műhelyszemináriumokat és két nagyobb volumenű konferenciát is szerveztek: november 25-én Állampolgárság, honosítás, integráció 20 éves az állampolgársági törvény címmel a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében, december 5-én pedig Kisebbségi kompetenciák - Az etnokulturális közösségek működési sajátosságainak kutatása 1989 után). Az intézet a kutatóközpont részeként továbbá bekapcsolódott a Kutatók Éjszakájának országos rendezvénysorozatába, amelynek keretében filmvetítéssel egybekötött szakmai vita zajlott a fiatalok kivándorlásáról. Eseményeinkről, illetve más, kisebbségkutatással kapcsolatos hírekről, szakmai publikációkról az intézet honlapja, illetve a januárban indított Facebook profilunk folyamatosan tájékoztatta a szakmai közönséget. Nagyobb konferenciák Állampolgárság, honosítás, integráció 20 éves az állampolgársági törvény. Konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében november 25. Kisebbségi kompetenciák - Az etnokulturális közösségek működési sajátosságainak kutatása 1989 után december 5. Műhelyszemináriumok A jótékonyság nemzetiesítése - műhelyszeminárium november A magyarországi nemzetiségek alapvető demográfiai mutatóinak változásai, e létszámváltozás forrásai és tényezői november A nyelvi tájkép kutatása a nem városi tömbmagyarság körében kutatási beszámoló 2013.október 22-én 4. Diszkrimináció a közigazgatásban - alprogram beszámoló október 15-én. 5. Magyarok, székelyek transznacionális életvilágokban szeptember Egy elképzelt magyar régió - kutatási beszámoló szeptember 10-én 7. Migración húngara en México y Argentina ( ) című kötet bemutatója július Népszolgálat, egy fogalom változó tartalma és története Kutatási program beszámolója és kéziratvita június 18-án 9. Közép-európai kisebbségi jogtár - Projektbemutató május 7-én 10. A magyarországi roma közösségek integráltságának lehetséges szempontjai tíz település példáján Kutatási beszámoló április 23-án 11. A rába-vidéki szlovének a magyar Gulágon kutatási beszámoló március 19-én 12. A kolozsvári NEMZETI KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET kutatási programjainak bemutatója, március 12-én 13. A nacionalizmus új formái Magyarországon kutatási beszámoló március 5-én

20 14. Médiafogyasztás és politikai beállítódás a magyarországi kisebbségi elit körében - kutatási beszámoló február 19-én 15. Zsidók Kárpátalján. Történelem és örökség Kutatási beszámoló február 12-én. 16. Peremoktatásról varázstalanítva kutatási beszámoló és kéziratvita január 29.-én Médiamegjelenés Munkatársaik 2013-ban is jelen voltak a nyomtatott és elektronikus sajtóban az intézet profiljába vágó kisebbségi témák kapcsán. Az intézeti eseményekről, konferenciákról néha a sajtó is beszámolt ra konszolidálódott jelenlétük a szociális médiában is, év végén már több mint félezer követőnk volt, akiket naprakész információkkal láttak el. Továbbképzés Tatán a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság keretében az intézet egyik munkatársa Magyarok kisebbségben a 20. században. Előadások a történelem, a művelődés és a politika tárgyköréből címmel tudományos-népszerűsítő előadássorozatot szervezett, amely 2012 szeptembere és 2013 májusa között zajlik, amelybe több kutató is bekapcsolódott tavaszán felkérést kaptak az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai számára kisebbségi jogok, illetve a magyarországi nemzetiségek szocio-demográfia állapotának, területi megoszlása témakörében szervezett továbbképzés tartására. Intézetük munkatársai továbbá kvalitatív (Atlas.ti) és kvantitatív (SPSS) módszertani továbbképzéseket, szakkollégiumi előadásokat is rendszeresen tartanak nem csak Magyarországon, hanem a környező országokban is. Egyéb tevékenységek Az intézet rendszeresen fogad hallgatókat akár szervezett, csoportos, akár egyéni formában is, hiszen egyik fő céljuk, hogy az érdeklődő fiatal kutatók számára szakmai támogatást nyújtsanak. Szervezett formában a megújult szakmai gyakorlati program keretében, illetve egyes felsőoktatási intézmények (Pécsi Tudományegyetem, CEU, Sapientia) hallgatói, valamint különféle ösztöndíjasok kapcsolódnak intézetükhöz. Az intézet munkatársai továbbá nyári és szabadegyetemeken is előadtak. Az intézet munkatársai nagyszámú, részben tudományos ismeretterjesztő előadást tartottak Magyarországon, Nyugat-Európában, a szomszédos országokban, de Oroszországban, Törökországban is. Ezek az előadások nemcsak a szakmai közvéleményt vonzották, hanem az érdeklődő laikus közönséget is, és ennek révén az intézetben elért eredmények eljuthattak a témák iránt fogékony külföldi érdeklődők szélesebb rétegeihez is. Arra is volt példa, hogy munkatársuk középiskolásoknak tartott angol nyelven ismeretterjesztő előadást. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET Az intézet az akadémiai intézetek közül elsősorban a Társadalomtudományi Kutatóközpont többi intézetével, a Politikatudományi, a Jogtudományi, és a Szociológiai Kutatóintézettel, a Bölcsészettudományi Kutatóközponton belül a Néprajzi, az Irodalomtudományi, és a Történettudományi, illetve a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Kutatóintézetével, valamint a Nyelvtudományi Kutatóintézettel folytat közös kutatómunkát. A hazai egyetemi kutatóhelyek közül a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetével, illetve Szociológiai Intézetével, az Andrássy Egyetemmel, illetve az ELTE Interkulturális Pedagógia és Pszichológia Tanszékével működött együtt ban az intézet öt munkatársa volt valamely doktori iskola törzstagja vagy oktatója. 14 munkatárs különböző egyetemeken 41 elméleti és 42 gyakorlati kurzust tartott, 20 BA, 21 MA hallgató diplomamunkáját segítette, és 16 PhD hallgató disszertációjának készítését irányította. Az év folyamán összesen mintegy 15 egyetemi hallgató töltötte a szakmai gyakorlatát az intézetben, akiket pályázat útján fogadtak magyarországi és romániai (kolozsvári) egyetemekről. A hallgatók mellé tutort rendeltek, aki irányította intézeten belüli szakmai (tudományos és/vagy kutatási asszisztensi) munkáját. Az egyéb hazai műhelyek közül különböző projektek keretében együttműködés alakult ki a Külügyi Intézettel, a Közép-európai Kulturális Intézettel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel, a Tom Lantos Intézettel, valamint a Terra Recognita Alapítvánnyal. Az intézet több tagja is részt vett az OTKA Szociológia-Demográfia zsűrijének munkálataiban. A munkatársak több hazai és külföldi szakmai folyóirat a Pro Minoritate, a Kisebbségkutatás, a Magyar Kisebbség, a Modern Magyarország, az Educatio, a Fórum Társadalomtudományi Szemle, Társadalmi Együttélés szerkesztőségének munkájában is részt vettek. Szakértői és tanácsadói munkák NPKI, Magyar Országgyűlés Közművelődési Könyvtára, a KSH, a European Website of Integration számára. Ebben az évben igyekeztek új lendületet adni a nemzetközi együttműködéseknek. Több munkatársunk részt vett nemzetközi konferenciákon, illetve téli-nyári egyetemeken (ECPR, ECMI), illetve nemzetközi konferenciák és nyári egyetemek szervezésében is részt vettünk. Több munkatársunk vendégkutatóként vagy vendégtanárként bekapcsolódott külföldi intézetek munkáiba is (Romániában, Németországban, Izraelben, Törökországban, Ukrajnában, Szlovákiában, Görögországban stb.). IV. A 2013-ban elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása Az intézet a tárgyévben két nagyobb pályázatot nyert: egy OTKA-t (3 évre 25 M Ft.-t a Kisebbségi magyar közösségek kronológiájára), illetve konzorciumi tagként egy FP7-est (MIME). Ezeken kívül az NKA-tól könyvkiadásra, illetve kutatásra a Visegrádi Alapnál is kaptunk támogatást, egy munkatársuk pedig DAAD ösztöndíjjal három hónapot Németországban kutatott. III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2013-ban 36 37

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Erdélyi magyar doktorandusz hallgatók életpálya vizsgálata 1

Erdélyi magyar doktorandusz hallgatók életpálya vizsgálata 1 Székely Tünde Dániel Botond Talpas Botond Erdélyi magyar doktorandusz hallgatók életpálya vizsgálata 1 1. A magyar nyelvű felsőoktatás intézményei Romániában, különös tekintettel a magyar nyelvű doktori

Részletesebben

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió?

A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM. Utópia vagy merész vízió? A SZABADKAI MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ EGYETEM Utópia vagy merész vízió? AZ MNT FELSŐOKTATÁSI TERVEI ÉS EDDIGI EREDMÉNYEI Oktatásfejlesztési stratégiánk programjai és megvalósításuk: - Felsőoktatási ösztöndíjprogram

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR EGYETEMI HÁLÓZAT NEMZET-KÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK

AZ ERDÉLYI MAGYAR EGYETEMI HÁLÓZAT NEMZET-KÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ERDÉLYI MAGYAR EGYETEMI HÁLÓZAT NEMZET-KÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK dr. Tonk Márton dr. Szenkovics Dezső Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár JELENLEGI HELYZET A SAPIENTIA EMTÉ-N 2012.

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében 1 Ágyas Réka Novák Anikó Rózsa Rita Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében Bevezető Az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei

Részletesebben

Dél-Magyarországi Tehetségpontok I. találkozója www.tehetsegpont.ejf.hu

Dél-Magyarországi Tehetségpontok I. találkozója www.tehetsegpont.ejf.hu Dél-Magyarországi Tehetségpontok I. találkozója www.tehetsegpont.ejf.hu Eötvös József Főiskola Közgazdaság -tudomány Mérnöktudomány Neveléstudomány 2 Képzéstípusok Alapképzés (7 vagy 8 félév) Duális alapképzés

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra

A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Debreceni Egyetem makroregionális szerepköre, különös tekintettel a határon átnyúló kapcsolatokra

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi stratégiája: Korlátok és lehet ségek a nemzetközi fels oktatási kapcsolatok terén

A Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi stratégiája: Korlátok és lehet ségek a nemzetközi fels oktatási kapcsolatok terén A Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi stratégiája: Korlátok és lehet ségek a nemzetközi fels oktatási kapcsolatok terén a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat Hittudományi Tanácskozása,

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

15. éve a Magyarságkutató Tudományos Társaság szolgálatában

15. éve a Magyarságkutató Tudományos Társaság szolgálatában 15. éve a Magyarságkutató Tudományos Társaság szolgálatában Gábrity Molnár Irén: A magyar felsőoktatás jelene/jövője Vajdaságban Szabadka, 2006. 05. 24. Magyarságkutató Tudományos Társaság konferencia

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Egységes felnőttképzés kárpát-medencei hálózatban

Egységes felnőttképzés kárpát-medencei hálózatban Egységes felnőttképzés kárpát-medencei hálózatban A Pannonforrás Hálózat 2009. évi összehangolt programrendszere a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiumának támogatásával valósult meg. A PannonForrás

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA)

ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) ME BTK MAGYARTANÁRI MESTERKÉPZÉS (TANÁRI MA) A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (ME BTK) magyar szakos képzéseinek megtervezésekor alapvetően két tényezőt vettünk figyelembe: a hagyományos magyar

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

(A pályázat kódja: NTP-TDK-14) DÖNTÉSI LISTA

(A pályázat kódja: NTP-TDK-14) DÖNTÉSI LISTA Az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek 1. NTP-TDK-14-0001 Gazdaságés Társadalomtudományi Elmélet és gyakorlat - az Európai Unió kiemelt ügyei a hallgatók kutatásaiban 1 2. NTP-TDK-14-0002

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Cserediákprogramok. JoinEU-SEE, Basileus, Sigma, Eraweb, DAAD, CEEPUS, Balassi Intézet

Cserediákprogramok. JoinEU-SEE, Basileus, Sigma, Eraweb, DAAD, CEEPUS, Balassi Intézet Cserediákprogramok JoinEU-SEE, Basileus, Sigma, Eraweb, DAAD, CEEPUS, Balassi Intézet CSEREDIÁK- PROGRAMOK Felsőoktatási tájékoztató füzet 2015 A legismertebb, hazánkban is működő cserediákprogramokról

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

EGYSÉGES FELNŐTTKÉPZÉS KÁRPÁT-MEDENCEI HÁLÓZATBAN

EGYSÉGES FELNŐTTKÉPZÉS KÁRPÁT-MEDENCEI HÁLÓZATBAN EGYSÉGES FELNŐTTKÉPZÉS KÁRPÁT-MEDENCEI HÁLÓZATBAN Miskolc, 2009. október 13. Molnár György igazgató Békéscsabai Regionális Képző Központ TÉMAKÖRÖK ELŐZMÉNYEK (2004-2009) IDŐSZERŰ FEJLESZTÉSEK JÖVŐKÉP ELŐZMÉNYEK

Részletesebben

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány A Curie Alapítvány tevékenysége Alapítás 1993. Közhasznú alapítvány 1998. Regisztrált

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő A tehetségsegítő programokban korábban vagy jelenleg részt vevő tehetséges fiatalok kortárs tehetségsegítővé

Részletesebben

magyar felsıoktat Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a szimbolikus politizálás része

magyar felsıoktat Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a szimbolikus politizálás része A határon túli t magyar felsıoktat oktatás problémái, kihívásai 90-es évek fıbb f jellemzıi Demográfiai csökkenés Jogszabályi átalakulás Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a

Részletesebben

T Á M O G A T Á S Á R Ó L

T Á M O G A T Á S Á R Ó L A Generális Konvent elnökségének döntése a Kárpát-medencei Református Oktatási Alap 2012. évi gyűjtésére benyújtott PÁLYÁZATOK T Á M O G A T Á S Á R Ó L A döntést a Generális Konvent elnöksége a Debrecenben,

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról OKTATÁSI MINISZTER 8024-1/2006. TERVEZET! (OM honlap) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Felsőoktatási Nemzeti Pályatárs Ösztöndíj Programról Budapest, 2006. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Tartalmi

Részletesebben

Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról?

Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról? 1 Takács Zoltán Mit tudunk a vajdasági magyar doktoranduszokról? Bevezető A tanulmány a vajdasági magyar doktoranduszok aktuális helyzetének, karrierlehetőségeinek és mobilitási pályájának kérdésével foglalkozik.

Részletesebben

A bajai főiskola jövőképe

A bajai főiskola jövőképe A régió felsőoktatásának jelene és jövője konferencia A bajai főiskola jövőképe Melicz Zoltán Eötvös József Főiskola, Baja A bajai főiskola Két karú intézmény Neveléstudományi Kar (1870-ben alapított,

Részletesebben

VAJDASÁGI MAGYAR FELSŐOKTATÁS - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HELYZETKÉP, TÁVLATOK

VAJDASÁGI MAGYAR FELSŐOKTATÁS - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HELYZETKÉP, TÁVLATOK Tóth Karolina, abszolvens hallgató Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kar Belügyi irányzat VAJDASÁGI MAGYAR FELSŐOKTATÁS - JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, HELYZETKÉP, TÁVLATOK Bevezető A dolgozat fő témája a vajdasági

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

EMÖT Pontrendszer magyarországi PhD-hoz 2011/2012

EMÖT Pontrendszer magyarországi PhD-hoz 2011/2012 A Magyar Köztársaság Nemzeti Erıforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet által magyarországi felsıoktatási nappali tagozatos képzésre jelentkezett és a felsıoktatási intézmény rangsorolása alapján a költségtérítéses

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Hollósi Hajnalka A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

Részletesebben

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról

TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról MTT Könyvtár 10. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványa MTT, Szabadka, Branislav Nušić utca 2/I. TÁMOGATÁS ÉS HASZNOSULÁS

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok

Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok Érvénytelen pályázatok 3.6. 1604/2008 Vajdasági Rádió és Televízió Újvidék 3.6. 1377/2008 Temerini Kertbarátkör Temerin Újvidék Vágó berendezés beszerzése

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

A Könyvtári Intézet Határon túli könyvtári szakemberek képzése és továbbképzése programja

A Könyvtári Intézet Határon túli könyvtári szakemberek képzése és továbbképzése programja A Könyvtári Intézet Határon túli könyvtári szakemberek képzése és továbbképzése programja Országos Könyvtárügyi Konferencia, Magyar könyvtári hálózat Határok nélkül szekció Dr. Hangodi Ágnes Könyvtári

Részletesebben

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása

Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Előadás címe: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar bemutatása Károli Gáspár Református Egyetem Alapítása: Magyarországi Református Zsinat, 1993. február 24. Elvész az én népem, mivelhogy

Részletesebben

Üzleti Tervek Versenye

Üzleti Tervek Versenye Sikeres üzletmenet láttán mindig gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet! Drucker, Peter F. Támogatói mappa Üzleti Tervek Versenye utv.juniorbusinessclub.ro 2014 Tisztelt Hölgyem / Uram!

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat. Vajdaság Projekt

Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat. Vajdaság Projekt Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Vajdaság Projekt Tartalom 1. Bevezető...3 2. Környezet.3 3. Alapvető célok..5 4. Várt hatások.6 5. Eszközök...6 6. Alapvető célok bővebben.7 7. Várt

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail.

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Demjén Izabella Születési hely és idő: Ukrajna, Rát, 1989. május 5. Elérhetőség: demiza@gmail.com Tanulmányok: Alapfokú képzés: 1995 2004 Ráti Általános Iskola

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben. Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó 2014.01.23.

Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben. Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó 2014.01.23. Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó 2014.01.23. Előzmények 1999. OMFB Kooperációs Kutató Központ program, mely a tudomány, a kutatás,

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Harsányi Ilona Tehetséggondozás a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumában

Harsányi Ilona Tehetséggondozás a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumában Harsányi Ilona Tehetséggondozás a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumában A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma (BI MÁSZ) egyéb feladatai ellátása mellett a határon túli magyar fiatalok támogatásával

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002

Részletesebben

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják

Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Márton János Kik, miért és hogyan? Tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben ahogyan a résztvevők látják Egy kérdőíves kutatás tapasztalatai Magyar nyelvű tanító- és óvodapedagógus-képzés Erdélyben A

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Dr. Dávid László, egyetemi tanár

Dr. Dávid László, egyetemi tanár Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Menedzsment koncepció 2012 2016 BEVEZETŐŐ Dr. Dávid László, egyetemi tanár aki közel van a jövőhöz azé lesz a jövő Tankó S. Károly Jelenleg a Sapientia Erdélyi

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK KATEDRA ZA MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST 1959

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK KATEDRA ZA MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST 1959 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK KATEDRA ZA MAĐARSKI JEZIK I KNJIŽEVNOST 1959 Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén 1959. október 21-én kezdődött meg az oktatás.

Részletesebben