Kárpátalja, mint turisztikai desztinácó; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kárpátalja, mint turisztikai desztinácó; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat"

Átírás

1 Kárpátalja, mint turisztikai desztinácó; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat Szilágyi Zsuzsanna 1 Sass Enikő 2 Gönczy Sándor 3 1. Kárpátalja legfontosabb turisztikai attrakciói és a hozzájuk köthető főbb turisztikai terméktípusok A 63 7 km 2 -en elterülő Ukrajnának mindössze két olyan térsége van, amely turisztikai célterületként funkcionál. Első helyen a Krím-félszigetet kell megemlíteni, ahol a tengerpart és a Krími-hegység tart számot a legnagyobb érdeklődésre. Második helyen Kárpátalja és a vele határos megyék nyugati területei állnak. 1. ábra Kárpátalja területe (szerk. Molnár D. I.) Az 192-ig a történelmi Magyarország részét képező Kárpátalja ma Ukrajna legnyugatibb megyéjeként négy országgal (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia) határos (1. ábra). Összterülete km 2 (Zasztavecka et al., 1996), amely négyötöde hegyvidék, egyötöde síkság. Az Északkeleti-Kárpátokat a szarmata-pannon Vihorlát-Gutini-vulkáni vonulat és a kréta-paleogén korú Flis-Kárpátok alkotják. A síksági területek szintén két részből tevődnek össze, a Csap-Munkácsi-medencéből és a Máramarosimedencéből. A hegyvidék gerincét széles, folyóvölgyekhez köthető hágók törik át. Az Ung folyó völgyéből az Uzsoki-hágó, a Latorca völgyéből a Vereckei-hágó, a Nagyág-völgyéből a Toronyai-hágó, a Fekete-Tisza völgyéből pedig a Tatár-hágó ad átjárhatóságot kelet felé. A megye 18 közigazgatási egységből áll, ezen belül 13 járás és 5 megyei alárendeltségű város található. Kárpátaljának összesen városa, 19 városi jellegű települése 4 és 579 községe van. Lakóinak száma , amelyből mintegy (12,6 %) magyar. Települései közül csak a megyeközpont, Ungvár népessége haladja meg a főt. A lakosság 36,7 %-a városban, 63,3 %-a pedig falvakban él. A megye területének 56,6 % az erdő, 35,7 % a mezőgazdasági hasznosítású, s mindössze 3,5 % a beépített terület aránya (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25). 1 Tanársegéd, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék. 2 PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék. 3 Főiskolai oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. 4 A szovjet rendszerből visszamaradt településkategória, amely átmenet a falu és a város között. Lakosságát a városi népességhez sorolják. 1

2 Kárpátalja leglátogatottabb, legismertebb turisztikai adottságai a természeti értékek, amelyeken a következő idegenforgalmi termékek/termékelemek alapulnak: természetjárás, lovas- és kerékpáros turizmus, termál- és gyógyturizmus, vízhez kötődő turisztikai tevékenységek, vadászat, borturizmus, valamint téli sportolás. Kárpátalja különleges természeti értékei a Szinevéri Nemzeti Park és a Kárpáti, illetve az Uzsoki Bioszféra Rezervátum területén élveznek védettséget. Összterületük (133 5 ha) a megye területének alig több mint 1 %-a. A látványosságok közül kiemelkedik a Nárciszok Völgye, ahol májusban több mint 25 ha-nyi kiterjedésű nárcisz mezőben gyönyörködhetünk. A Kárpáti Bioszféra Rezervátum igazgatósága alá számos további a sajátos mikroklíma következtében kialakult mediterrán növénytársulásokat őrző terület tartozik (pl. Fekete-hegy, Gyulai-hegy, Kuzijszki Rezervátum). Kárpátalja ugyancsak kiemelt fontosságú természeti attrakciója a Csornohora-gerinc, amely hat 2 m-t meghaladó csúcsot hordoz. Itt található Ukrajna legmagasabb pontja, a Hoverla (2 61 m), valamint legnagyobb tengerszint feletti magasságban fekvő tava, a Neszamovite, amely egy jég által kimélyített cirkuszvölgy legmélyebb részét tölti ki. Ez utóbbitól is jobban ismert a csuszamlásos eredetű Szinevéri-tó, és a sóbányászat következtében beszakadt Szlatinai-sós-tavak. A hegyekben több vízesés is található, amelyek közül legkönnyebben a Sipot-vízesés közelíthető meg. Nagyon szép látványt nyújt a Hoverla oldalában lévő, csak gyalogszerrel elérhető, 6 m magas Huk-vízesés is. A felsorolást még tovább folytathatnánk a Lumsori-, Szkakalo-, Pliska-, Dragobrati- stb. vízesésekkel (Vas et al., 1983; A legismertebb gyalogtúra útvonalak a Csornohorát jellemzik (pl. Hoverla, Petrosz), ugyanakkor előszeretettel látogatják a történelem során fontos szerepet játszó hágókat (pl. Vereckei-, Tatár-, Uzsoki-), a régi Magyar-Lengyel, Cseh-Lengyel határterületeket, a hegyvidéki tavak környékét (Bretszkul, Neszamovite) és a Gorgánok gerincén kiépített turistaösvényeket (http://www.turkul.com). A kárpátaljai lovas turizmus a nagy esztétikai élményt nyújtó, de gyalogosan nehezebben megközelíthető természeti látnivalók környezetében kezd kialakulni. Egy-egy lovas túra általában félóra-4-5 óra hosszú, és minden esetben kísérővel történik. A magasabb hegyvidéken (pl. a Szvidovecen a Dragobrati turistatelep) a glaciális formakincsekben bővelkedő látnivalókat mutatják be ebben a formában, illetve gerinctúrákat is beiktatnak. Ezen kívül a lovas turizmus kiépülése jellemzi a szanatóriumok környékét (Királyfiszállás (Szolocsin), Jakivszk, Rónafüred (Lumsori)) is. Klasszikus értelemben vett lovaglásra Beregszászban (Berehovo) és Ungváron (Uzshorod) van lehetőség, ahol több tíz hektáros terület áll rendelkezésre. A kerékpáros turizmus keretein belül az egy napos, 3-5 km-es túráktól a hat napig tartó, 2-22 km-es túrákig válogathatunk. A bátrabbak számára gerinctúrákat is szerveznek az m magas Biliznyicára és környékére (http://www.turkul.com; A természet különleges vonzerején alapszik a termál- és gyógyturizmus. Kárpátalján több mint 3, gyakran kiemelkedő gyógyhatással is rendelkező termál- és ásványvízforrás van (www.karpatalja.org.ua). Napjainkban azonban, csak mintegy 36-at használnak ki (Vas et al., 1983). A legjelentősebb gyógyüdülők a Sajáni-szanatórium, a Kárpáti-szanatórium, a Kvitka Polonin, a Szinyák-szanatórium, a kaszonyi Sós-tó és az Ukrajnában egyedülálló aknaszlatinai allergológiai kórház, amelyet 28 m mélyen egy elhagyott sóbányában alakítottak ki. A vízhez kötődő turizmus kínálatában a horgászás és a vízparti üdülés is kiemelkedő szerepet játszik. A kárpáti hegyi patakokban több helyen (Erdőpatak (Liszarnya), Kovácsrét (Kusnica), Zárnya (Priborzsavszke)) fogható pisztráng. E mellett az erdőgazdaságok pisztrángtelepeket is fenntartanak. Kitűnő lehetőségek vannak a folyami horgászatra a Tisza, a 2

3 Borzsa és a Latorca alföldi szakaszain. Több mesterséges tó is (Horboki-, Pisztraházi (Pisztraljove)-, Fornosi-, Beregkisalmási (Zalusz)-víztározók, Dédai-tó, Fehér Amur-tó, Sajáni-tó stb.) található a megye területén, ahol biztosítottak a horgászás, csónakázás, vízi biciklizés stb. feltételei. Egyelőre kevésbé jellemző módon, de a Taracon és a Felső-Tiszán már megjelent a vadvízi evezés (www.karpatalja.org.ua; A megye erdeiben, mintegy ha-on folyik vadgazdálkodás (pl. Nagybocskó (Vel.Bicskiv)-, Dolhai (Dovhe)-, Salánki- és Beregújfalui-vadgazdas), ahol a belföldi és a külföldi vadászok egyaránt hódolhatnak szenvedélyüknek (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25; Kárpátaljának két ismertebb borvidéke van, a Szerednyei és a Beregszászi, ahol évi átlagban 3 ezer tonna szőlő terem (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25). A Szerednye környéki gazdák mintegy 15 különböző száraz és félédes bort kínálnak eladásra. A beregvidéken kb. 3 5 ha-nyi szőlő található. Itt alakult meg 23. februárjában a Szent Vencel Borrend, amely a szőlészet és a borászat hagyományainak az ápolását és a minőségi borászat fejlesztését tűzte ki célul. Borkóstolásra a Makkosjánosi (Janosi) központjában található Beregvidéki Borházban nyílik lehetőség m átlagmagasságú hegyeinek köszönhetően Kárpátalja kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a téli sportoláshoz, amelynek kedvelői a kiszolgáló infrastruktúra folyamatos bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb számban keresik fel. Az érdeklődőket 23 sífelvonó várja. A sípályák átlagos hossza több mint 7 m, azonban a legnagyobbak elérik az 1 (Kékesfüred (Szinyák), Hajasd (Voloszjanka), Alsó-Szinevér (Szinevir), Körösmező (Jaszinya)), 1 2 (Felsőhidegpatak (Verh.Sztudenij)), 1 8 m-t Padóc (Podobovec) is. A gyermekek és a kezdők számára m hosszú pályák is adottak (Királymező (Uszty-Csorna), Hajasd (Voloszjanka)). Az épített örökség igen előkelő helyet foglal el a vidék vonzerőleltárában. A magyarok körében a tatárjárás után épült várak, mint például a munkácsi-, a huszti-, az ungvári-, a nevickei- és a Nyalábvár (Nagyszőlős) a legnépszerűbbek. Román és gótikus stílusban épült középkori templomokat elsősorban az alföldi területeken találunk (pl. Beregdédán (Dijda), Nagybégányban (Vel.Bijhany), Beregszászban, Csetfalván, Nagyszőlősön). A XVII-XVIII. században a Kárpátokban számos fatemplomot is építettek, amelyeket többek között Körösmező és Huszt környékén, a Nagyág felső folyásánál, az Ung bal oldali mellékvölgyei mentén vagy az Uzsoki-hágónál tekinthetünk meg. Kárpátalja viszonylag kevés kastélya az 1711-ben megkötött szatmári béke után épült. A legjelentősebbek közülük a beregvári (Karpati) Schönborn-kastély, a nagyszőlősi Perényi-kastély, a munkácsi Rákóczi-kastély és a beregszászi Bethlen-kastély (Deschmann, 199). Kárpátalja területén 44 múzeum üzemel (www.transcarpathia.org). Ezek legnagyobb része néprajzi jellegű, illetve képtár, de találunk itt földtani, könyvtörténeti, zoológiai, erdészeti és történelmi gyűjteményt is. A leglátogatottabbak talán az ungvári skanzen és a Szinevéri Nemzeti Parkban kialakított Faúsztatási Múzeum. A megyébe látogató turistákat számos állandó rendezvény várja. A legjelentősebbek a Magyar Kultúra Napján és a március 15-én szervezett összejövetelek, de szintén nagyszámú résztvevőt vonz a Kárpátaljai Magyar Zenésztalálkozó (Beregszász), az Aréna sátortábor (Bene), a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor (Salánk), valamint a Kárpátalja Magyar Népzenei és Néptánctábor (Tiszapéterfalva). Talán kevéssé ismert a vidék népművészete, holott messzire nyúló hagyományai vannak, pl. a beregi szőttesnek (Nagybereg (Vel.Berehi) központtal), Visken (Viskovo) a csuhéfonásnak, Beregújfalun, Szernyén és Gáton a gyékényfonásnak (www.karpatalja.org.ua). Ezek mellett szinte minden faluban szőnek rongypokrócot, Iza pedig a kosárfonás fellegvára. 3

4 Bár a falusi turizmus fogalmát a szakirodalmi szerzők többféleképpen értelmezik, s gyakran a különböző országokban is mást értenek e megnevezés alatt, mint komplex turisztikai termék, kínálati elemei között számos vonzerő szerepet kaphat. Kárpátalján az elnevezés a jövedelemkiegészítő vidéki vendégfogadást (általában szállásadást és étkeztetést, ritkábban idegenvezetés és/vagy programok szervezését) jelenti, amelynek alapjait többek között a magyar történelem számos, a területhez köthető emléke, a nyelvi korlátok hiánya, a természeti és kulturális értékek és nem utolsó sorban Magyarország közelsége teremtette meg. A kárpátaljai falusi turizmus főként magyarországi turistákat megcélozva, elsősorban a magyarok által lakott falvakban alakult ki. Napjainkban a Beregvidék több településén (Váriban, Benében, Csetfalván, Nagybaktán, Beregdédán, Borzsován stb.) számos család fogad vendégeket. A Felső-Tisza-vidékén Visk a falusi turizmus fellegvára. A Zöld Falusi Turizmus Szövetség Viski Társadalmi Szervezetének keretein belül mintegy 15-2 család működik együtt (internetes honlap, tapasztalatcsere stb.). Vendégeiket 1-3 ágyas szobákban szállásolják el. A viskiek az idegenvezetés mellett programszervezéssel is foglalkoznak, amelynek kínálati elemei a következők: 2-6 napos kirándulás, gyalogtúra, horgászás, vesszőfonás, kukoricacsuhéból készült használati és dísztárgyak elkészítése, csónakázás, téli sportolás. 2. Kárpátalja turizmusa a számok tükrében A Szovjetunió széthullása előtt Kárpátalján jellemzően állami üdülők, szanatóriumok és rehabilitációs központok működtek, amelyekbe munkahelyi beutalóval lehetett elhelyezést nyerni, vagyis a betegellátásban és a különböző ágazatok dolgozói között a férőhelyeket a központi hatalom osztotta el. A birodalom felbomlását követő, a turizmust is érintő megtorpanás az inflációval, az állam gazdasági szerepvállalásának jelentős visszaesésével, a munkanélküliség ugrásszerű, drasztikus növekedésével, illetve ezzel párhuzamosan az életszínvonal jelentős csökkenésével magyarázható. Az 199-es évek közepétől kezdődő privatizációs hullám a kárpátaljai turizmust kiszolgáló létesítményeket 2 körül érte el. Az első magán szanatórium például, 85 férőhellyel 21-ben kezdte meg működését. 24-ben viszont már 12 privát szanatóriumot tartottak számon, amelyek egyszerre 2 86 vendég elhelyezésére voltak alkalmasak (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25). 24-ben több mint 6 -en gyógyultak Kárpátalja szanatóriumaiban. A évi statisztikai adatok szerint a létesítményeket elsősorban a belföldi turisták vették igénybe. Külföldről csak kevesen szálltak meg. Közülük a volt Szovjetunióból érkezők száma volt a legnagyobb, mintegy 382 fő. Második helyen, 49 fővel a Németországból érkezett álltak, Magyarországról pedig mindössze hárman vették igénybe ezt az üdülési formát (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25). A 2-24 közötti időszakban Kárpátalján nőtt a nemzetközi turistaérkezések, valamint a belföldi turizmusban résztvevők aránya, míg ugyanebben az időszakban csökkent a kiutazók aránya (2. ábra). Ennek eredményeként a turizmus szerkezete alapvető módosuláson ment keresztül. Míg 2-ben a kiutazó turizmus volt, addig 24-re a belföldi turizmus lett meghatározó. 4

5 % 2% 4% 6% 8% % Beutazó turizmus Belföldi turizmus Kiutazó turizmus 2. ábra Kárpátalja turizmusának szerkezete, 2-24 (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25) A legfontosabb küldőországok Oroszország, Magyarország és Szlovákia (3. ábra). A vonzerőknek megfelelően a turisták több mint 8 %-át az aktív pihenés motiválta (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25) Oroszország Szlovákia Magyarország Macedónia Lengyelország Németország 3. ábra A Kárpátaljára érkező külföldiek országonkénti megoszlása (fő) (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25) A hazánkból érkező turisták nagyobb számban csak a rendszerváltás után jelentek meg a megyében, s eleinte főként azokat az útvonalakat választották, amelyek mentén eljutottak a magyar történelem fontos eseményeinek színhelyeire (pl. a Vereckei-hágóra, a Munkácsi várba). Ahogy bővült a Kárpátaljára látogatók köre, úgy növekedett a meglátogatott attrakciók száma is (pl. Szinevéri-tó, tiszaújlaki turul emlékmű, Huszti vár, Fekete- és Fehér- Tisza összefolyása, aknaszlatinai sóbánya, Hoverla). A Magyarországról érkező turisták jellemzően magyarlakta falvakban szállnak meg. Általában minden, falusi turizmusba bekapcsolódott falu mintegy 4-8 vendéget képes fogadni, ez alól Visk az egyetlen kivétel, ahol megközelítőleg 12 ember tud egyidejűleg megszállni. Azokban a falvakban, ahol már 5

6 évek óta foglalkoznak vendégfogadással főszezonban közel teljes a kapacitáskihasználtság, ugyanakkor azok, akik a tevékenységet nem rég űzik, kevés szállóvendéget könyvelhetnek el. A falvak nagy része kizárólag magyarországi turistákra van berendezkedve, Visken azonban oroszok is előszeretettel nyaralnak, és az ukrajnai nagyvárosok lakói közül is egyre többen fedezik fel Kárpátalját. A turizmus fejlődését jelzi, hogy a kereskedelmi szálláshelyek száma folyamatosan növekszik. Míg 2-ben összesen 117 létesítmény volt a megye területén, 24-re ez a szám 123-ra változott (4. ábra). szlálláshelyek (db) Gyógyüdülők Rehabilitációs központok Üdülőközpontok Szállodák 4. ábra Kereskedelmi szálláshelyek számának változása Kárpátalján, 2-24 (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25) A férőhelyek száma összességében csökkent: a 2-ben igénybe vehető ágyak száma 24-re 7 %-kal esett vissza ( ). Leginkább a rehabilitációs központok befogadóképessége mutat csökkenő tendenciát, amely az ilyen típusú egységek számának fogyatkozásával függ össze. Kedvező azonban, hogy a szállodák és üdülőközpontok befogadóképessége 7 18 %-kal nőtt az említett időszakban (5. ábra). férőhelyek száma (db) Gyógyüdülők Rehabilitációs központok Üdülőközpontok Szállodák 5. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek változása (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25) 6

7 3. Az empirikus kutatás célja és módszerei Kárpátalja turisztikai termékeinek, illetve ezen belül a falusi turizmus hatékony fejlesztése és sikeres piacra vitelének érdekében nélkülözhetetlen a turisztikai kereslet felmérése, a megye, mint turisztikai desztináció imázsának feltárása, valamint a Kárpátaljára érkező turisták elégedettségének vizsgálata. Kutatásunk a vidék egyik legjelentősebb küldőpiacáról, a Magyarországról érkezett vendégekre terjedt ki. Alapvetően leíró, feltáró jellegű felmérésünk során a következő kérdéskörökre kerestük a választ: Milyen a Kárpátaljára érkező magyarországi turisták szociodemográfiai összetétele? Hogyan szervezték meg, illetve bonyolítják le a megkérdezettek kárpátaljai utazásukat? Mit jelent Kárpátalja, mint úticél a Magyarországról érkezett vendégek számára? Milyen Kárpátalja ismertsége és imázsa a magyarországi vendégek körében? Mennyire elégedettek a Kárpátaljára látogatók az utazás során tapasztalt szolgáltatásokkal, illetve adottságokkal? A kutatás kivitelezéséhez kérdőíveket állítottunk össze, amelyeket 25. áprilisától novemberig töltettünk ki. A kérdőívezést Kárpátalja határmenti, főleg magyarok lakta területére korlátoztuk (Bene, Borzsava, Vári, Mezőkaszony, Visk, Nagyszőlős, Beregszász, Salánk, Csetfalva, Déda). A felmérés során kérdezőbiztosok segítségével dolgoztunk. A 25 db kitöltött kérdőívből 248-at tudtunk felhasználni. A kiértékelést SPSS 8. szoftver segítségével végeztük el. Egyelőre kizárólag esetszám-arányokat vizsgáltunk. Lehetőség lenne jóval szélesebb körű elemzésre is, azonban terjedelmi korlátok miatt ezt egy következő feldolgozásban kívánjuk elvégezni. Az átláthatóság kedvéért néhány kérdésnél (pl. a Kárpátaljával kapcsolatos asszociációknál, valamint a legkellemesebb, legkellemetlenebb élményeknél) a válaszokat utólag kategorizáltuk. A kérdőíves felmérésbe került minta szociodemográfiai jellemzői általában a falusi turizmus célcsoportjának tulajdonságaival álltak összhangban. A megkérdezettek nagyobb része nő volt (1. táblázat), és mintegy 2/3-uk a 36 évnél idősebb korkategóriába esett. A legtöbb válaszadó (8 %) átlagosnak ítélte jövedelmét. A foglalkozás tekintetében legnagyobb arányban a szellemi dolgozók képviseltették magukat, de nem sokkal maradtak el tőlük a nyugdíjasok sem. Az általunk megkérdezettek 45 %-a felsőfokú diplomával rendelkezett, 33 %-a pedig érettségizett. A vendégeket küldő települések típusaira vonatkozó eredményeket értékelve 71 %-kal a városból érkezettek túlsúlyát kaptuk. 7

8 4. A vizsgálat eredményei 1. táblázat A minta jellemzői (%) Nemi összetétel Kormegoszlás Nő 52,8 18 év alatt 8, Férfi 47, év 27,4 Jövedelem év 33,3 átlagos 79,7 55 év felett 31,2 átlagon felüli 13,9 Foglalkozás átlagon aluli 6,4 szellemi foglalkozású 28,9 Iskolai végzettség nyugdíjas 21,1 egyetem/főiskola 44,2 diák 15,7 gimnázium 33,5 vállalkozó,7 szakmunkásképző 13,2 fizikai dolgozó 9,9 általános iskola 6,2 vezető alkalmazott 9,9 egyéb 2,9 egyéb 3,7 A küldő települések típusa város 7,6 városi jellegű település 29,4 Mivel kutatási céljaink összetettek, a kivitelezéssel kapcsolatos lehetőségeink pedig viszonylag szűkek voltak, el kellett tekintenünk a nagyon mélyreható és hosszadalmas imázsés/vagy elégedettségvizsgálatoktól, s ezek egyszerűsített változatait igyekeztünk ötvözni. Épp ezért nem tudtuk kihasználni például a Chon modellje által hangsúlyozott előzetes fogadóhelyi imázs és tényleges látogatás eredményének összehasonlítását, illetve az elégedettségvizsgálat legnagyobb előnyeként megemlíthető fontosság/teljesítmény mátrixok alkalmazását (Mundruczó Graham, 1996; Hegymegi Szemrédi, 22). 5. Az utazás szervezése és lebonyolítása Az utazás célterületéről alkotott imázs és elégedettség fontosságát hangsúlyozza, hogy felmérésünk szerint a legtöbb Kárpátaljára utazó magyarországi turista az ismerőseitől hallott beszámolók alapján döntötte el, hogy meglátogatja a megyét (6. ábra). Más információforrások sokkal kevésbé voltak népszerűek, azonban a globális trendeknek megfelelően a desztinációval kapcsolatban még mindig többen érdeklődtek Interneten, mint kiadványokban. A Kárpátaljára történő utazás megszervezésében a rokonok/barátok/ismerősök 37,1 %- os aránya mellett jelentős szerep az egyéb kategóriában (13,9 %-ban) megemlített úti társaknak, egyesületeknek, kluboknak, valamint egyháznak, az iskoláknak (13,9 %) és a magyarországi utazási irodáknak (13,1 %) jutott. A szálláshelyek előzetes lefoglalását a legtöbb esetben (76,9 %) az utazás szervezője intézte. 8

9 %, a válaszok arányában ,5 2,3 61,5 7,3 4,6 8,1,8 11,9 Internet 6. ábra Milyen információforrás alapján döntötte el, hogy Kárpátaljára utazik? A megkérdezettek alapvetően társasággal, legnagyobbrészt (46,3 %-ban) pedig csoporttal érkeztek. Mindezek után nem meglepő, hogy túlnyomó többségük (78,6 %-uk) autóbuszt vett igénybe. A válaszadók 77,6 %-a 4-7 napig maradt Kárpátalján, és a határhoz közeli, magyarok által lakott településeken szállt meg (7-8. ábra). Falusi portán a vendégek 75,9 %-a, míg szállodában mindössze a megkérdezettek 8,3 %-a aludt. A kárpátaljai falusi vendéglátás jellegzetességeit mutatja az is, hogy a magyarországi látogatók szintén 72,4 %-a a szálláshelyén étkezett. Az éttermeket csak a válaszadók 16,6 %-a próbálta ki. 9

10 9 8 77,6 7 %, a válaszok arányában , 12, nap,8 7. ábra Hány napot töltött Kárpátalján? 8. ábra Mely településen szállt meg?

11 6. Kárpátalja, mint úti cél jellemzői Felmérésünk alkalmával Kárpátalja leginkább a fővárosból, Pest megyéből, valamint Győr-Moson-Sopron megyéből fogadott vendégeket (9. ábra). Ezeken túlmenően kimagasló számú turista érkezett a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is. 9. ábra Mely településről érkezett? A megye, mint turisztikai termék fejlődő életciklusára utal, hogy a válaszadók 76, %- a még soha nem járt Kárpátalján. A korábban már jártak 67,8 %-a azt válaszolta, hogy ez volt 2-5. alkalom. Kárpátalján a falusi turizmus fogalma még korántsem jelent komplex, jól elhatárolható célcsoporttal rendelkező turisztikai terméket, amit az is alátámaszt, hogy noha a kérdőíves felmérésben résztvevők 75,9 %-a falusi szálláshelyet vett igénybe, csak 11, % nyilatkozott úgy, hogy utazásának fő célja a falusi üdülés (. ábra). A Kárpátaljára érkezett és általunk meginterjúvolt magyar turisták legfontosabb célja a többféle turisztikai tevékenységet magában foglaló kirándulás volt, attól függetlenül, hogy milyen típusú szálláshelyen szálltak meg. 11

12 %, a válaszok arányában ,8 14,2 11, 8,5 4,1,4 Kirándulás Egyéb Falusi üdülés Látogatás Túrázás Konferencia. ábra Mi jelenlegi utazásának fő célja? Kutatásunk eredményei alapján Kárpátalja, mint úti cél a Magyarországról érkezettek körében ismeretlensége, történelmi emlékhelyei, valamint természeti környezete miatt közel egyformán bizonyult vonzónak (11. ábra). 3 27,6 26,6 26,2 %, a válaszok arányában ,8 6,5 6,3 Meg szeretném ismerni Történelmi emlékhelyek Természeti környezet Egyéb Nem én választottam Kedvező árszínvonal 11. ábra Miért épp Kárpátalját választotta? A 12. ábrából kiderül, hogy a magyarországiak számára Beregszász mellett még mindig a Munkácsi vár és a Vereckei-hágó a legnépszerűbb turisztikai látványosság. Ezeken túl viszonylag nagy népszerűségnek örvend Ungvár, valamint a Huszti vár. 12

13 %, a válaszok arányában ,4 9,7 84,7 69,8 68,5 52,8 5, 5, 46,8 36,7 21, 6,9 Munkácsi vár Beregszász Ungvár Huszti vár Rahó Tisza forrásvidéke Szojva Szinevéri-tó Aknaszlatina Vereckeihágó Sipotvízesés Hoverla 12. ábra Mely idegenforgalmi látnivalókat nézte/nézi meg Kárpátalján? Az általunk megkérdezettek kárpátaljai tartózkodásuk során leginkább a természeti látnivalók megtekintésével (96 %), városnézéssel (92 %), valamint a történelmi emlékhelyek felkeresésével (92 %) töltötték szabadidejüket. Viszonylag kevesen (25 %) látogattak rendezvényt, s még elenyészőbb volt azoknak a turistáknak az aránya, akik sportoltak (6 %) vagy gyógykezelésen vettek részt (1 %). 7. Kárpátalja ismertsége és imázsa, illetve az utazás során tapasztalt elégedettség A Magyarországról érkezők tevékenységeit, közvetetten pedig a területről, mint turisztikai desztinációról kialakított véleményt az is befolyásolja, hogy a turisták az utazást megelőzően milyen ismeretekkel rendelkeztek a célterület legfontosabb turisztikai vonzereiről. A 13. ábra azt mutatja, hogy a magyarországi turisták elsősorban Kárpátalja történelmét, valamint természeti látnivalóit ismerték korábban. Mindez egybecseng utazásaik leggyakoribb programpontjaival. Az építészeti értékek ismertsége már gyengébb volt, s a válaszadók az átlagosnál sokkal kevesebbet tudtak a megye népművészeti értékeiről, gasztronómiájáról és rendezvényeiről. 13

14 7 6 6,7 55, %, a válaszadók arányában ,7 4,7 37,3 19,4 16,3 49,6 45,5 28,4 28,9 2, 17,2 26,9 41,6 24,2 38,9 38,9 15,6 25,6 11,4 5,7 5,7 7,3 6,6 5, 4,7 2,4 semmi kevés átlagos átlagosnál több 13. ábra Milyen előzetes ismeretei voltak Kárpátalja: Egy fogadóterület imázsáról nagyon sokat elárulnak az odaérkező vendégek szabad asszociációi. Az általunk megkérdezett magyaroknak legtöbbször pozitív gondolata támadt, Kárpátalja említésekor (14. ábra). A válaszadók 56,3 %-ának a család jutott eszébe, valószínűleg a családias vendéglátás miatt. Ezen túlmenően a szép táj 18,8 %-os, illetve a magyarság 14,7 %-os aránya jelentősebb. %, a válaszadók arányában ,3 Család 18,8 Szép táj 14,7 Magyarság 3,1 2,2 1,8 1,3 1,3,4 Fehér folt 14. ábra Mi jut eszébe, ha azt a szót hallja, hogy Kárpátalja? Szülőföld Terror Kedves enberek Szegénység Ukrajna 14

15 A turisztikai adottságok és szolgáltatások minősítése még pontosabban fejezi ki Kárpátalja imázsát, valamint utal a turisták elégedettségére, amely az elvárásoknak és a tapasztalt élményeknek az összevetéséből adódik. Az eddigi eredményeket is alátámasztva a meginterjúvoltak igen nagy arányban kiválónak értékelték a tájképet és a természeti értékeket (2. táblázat). Annak ellenére, hogy a Magyarországról érkezettek közül Kárpátaljáról viszonylag keveseknek jutott eszébe az emberek kedvessége, figyelemre méltó, hogy a vendégszeretetet a turisták 91,9 %-a jónak/kiválónak érzékelte. Ugyancsak szembetűnő a magyarok elégedettsége az igénybevett szálláshelyek minőségét illetőleg. Az építészeti és a néprajzi adottságok már inkább csak jók a turisták megítélése szerint. A legtöbben kiválónak minősítették a szálláshelyek árszínvonalát, de viszonylag sokan voltak azok is, akik valószínűleg összehasonlítási alap híján nem tudták azt értékelni. A vendéglátóhelyekről szintén vagy jó volt a legtöbb vélemény vagy nem tudtak róla mit mondani a megkérdezettek. Kedvező, hogy a vásárlási lehetőségeket, valamint a szolgáltatások minőségét kevesen vélték gyengének. A megye megközelíthetőségéről sokféleképpen nyilatkoztak válaszadóink, viszont mindössze 3,2 %-uk gondolta úgy, hogy az kiváló. Hangsúlyos gyenge osztályzatot kapott a környezet tisztasága és az útviszonyok. A turisták legkevésbé a sportolási és szórakozási lehetőségekről, illetve az elérhető információkról tudtak nyilatkozni. A válaszadók 53,6 %-a nem ismerte Kárpátalja közbiztonságát, ami arra utal, hogy annak árnyoldalaival sem találkoztak. 2. táblázat Kárpátalja néhány turisztikai adottságának és szolgáltatásának minősítése nem tudom gyenge közepes jó kiváló Tájkép 4,, 2, 16,1 77,8 Környezeti tisztaság 6,1 42,9 37,7,5 2,8 Természeti értékek 5,2,4 6, 25,8 62,5 Építészeti értékek 11,7 5,6 21,4 39,1 22,6 Néprajzi értékek 25,4 1,6 17,7 33,2 22,2 Szórakozási lehetőségek 54,8 13,7 17,7 9,7 4, Vásárlási lehetőségek 27,8 6,5 25,8 29,4,5 Elérhető információk 35,9 16,5 26,6 17,3 3,6 Sportolási lehetőségek 71,8,1 8,9 6, 3,2 Megközelíthetőség 2,6 23, 23,4 29,8 3,2 Útviszonyok 8,9 59,7 28,2 2,8,4 Közbiztonság 53,6 8,1 15,7 19,4 3,2 Szálláshelyének minősége 6,6,8 6,9 34,7 52, Szálláshelyének árszínvonala 32,3, 2,8 25, 39,9 Vendéglátóhelyek minősége 38,3 4,8 19, 25,8 12,1 Vendéglátóhelyek árszínvonala 46,6,8 6,1 28,7 17,8 Vendégszeretet 5,2, 2,8 14,5 77,4 Szolgáltatások minősége 21,8 3,2 15,3 33,1 26,6 Mint ahogyan a felmérésből is kiderült az utazási döntések meghozatalánál fontos motiváló tényező volt az ismerősök véleménye. Ezért szükséges megismerni a turisták kárpátaljai tartózkodása folyamán szerzett legkellemesebb és legkellemetlenebb élményeit. Látható, hogy a megye vendégei leginkább a vendégszeretetet emelték ki a legkellemesebb élmények között (15. ábra). Viszonylag magas értéket képvisel az egyéb kategória is, amelyen belül vagy nem tudtak választani a sok jó tapasztalatból vagy a borral és gasztronómiával kapcsolatos élményeket emelték ki. A táj szépsége szintén sokaknak tetszett, a látnivalók közül pedig konkrétan a Vereckei-hágót említették meg. 15

16 35 31,2 %, a válaszok arányában ,3 7,4 6,2 5,6 3,7 3,1 25,6 Vendégszeretet A táj szépsége Verecke Baráti kapcsolatok Történelmi emlékek Túrázás Kellemes időtöltés Egyéb 15. ábra Kárpátaljai tartózkodása során szerzett legkellemesebb élményei A legkellemetlenebb élmények között a legkülönfélébb egyéni problémát, illetve a rosszat nem tapasztalók válaszait magában foglaló egyéb kategória után a második helyen a higiéniai és infrastrukturális hiányosságok szerepelnek (16. ábra). A válaszadók 16,9 %-a nem volt megelégedve a környezet állapotával sem. Ezek mellett többen említették még a kéregetők jelenlétét, valamint a nehézkes határátkelést ,7 21,7 22,8 %, a válaszok arányában ,9,1 6,9 Higiéniai hiányosságok Infrastrukturális hiányosságok Környezet állapota Kéregetők Határátkelés Egyéb 16. ábra Kárpátaljai tartózkodása során szerzett legkellemetlenebb élményei 16

17 Az út alatt érzékelt hiányosságok jobbára egybecsengtek a legkellemetlenebb élményeknek, illetve új elemként a szórakozóhelyek kialakítására születtek javaslatok. Végül azt is megvizsgáltuk, hogy milyen végső benyomásokkal távoznak a turisták Kárpátaljáról. A legtöbb vendég (59,8 %) úgy gondolta, hogy lehetőség szerint valamikor visszatér. Egyértelműen kedvező élményekről és biztos visszatérési szándékról a megkérdezettek 34,6 %-a nyilatkozott. Azonban 5,7 %-ban akadtak negatív kicsengésű válaszok is. 8. Összegzés Empirikus kutatásunk eredményei a véletlenszerű megkérdezés és a viszonylag kis elemszám miatt fenntartásokkal kezelendők, azonban a magyarországi vendégek számára nyújtandó turisztikai termékek tökéletesítéséhez, illetve az egyes termékek Magyarországon történő hatékony kommunikációjához számos információt nyújt. Leginkább csodálatos természeti környezetének, valamint épített és kulturális örökségének köszönhetően Kárpátalja turisztikai potenciálja óriási. A kárpátaljai turizmus fejlettségi állapota azonban még mindig jobban tükrözi történetét, valamint gazdaságának alakulását. A kiutazó turizmus megtorpanása mellett kedvező, hogy a megye erős belföldi vendégforgalmat mondhat magáénak, s a külföldi turisták közül is egyre többen fedezik fel. A legfontosabb küldőpiac Oroszország, Magyarország és Szlovákia. A belföldi turisták előszeretettel látogatják Kárpátalja gyógy- és rehabilitációs létesítményeit, míg a külföldiek körében az aktív turisztikai tevékenységek a legkedveltebbek. A statisztikai adatok alapján a megye szálláshelyeinek típus szerinti megoszlása még meglehetősen hiányos, a kapacitás és a szolgáltatások köre azonban folyamatosan bővül. Primer kutatásunk során a Kárpátaljára érkező külföldiek második legnépesebb csoportjának jellemzőit, utazási szokásait, ismereteit és véleményét vizsgáltuk. Empirikus felmérésünk eredményeit figyelembe véve a következő fontosabb megállapításokat tehetjük: A megyébe érkező magyarországi turista nagyrészt 18 év feletti, felső- vagy legalább középfokú végzettséggel, átlagos jövedelemmel rendelkező és városban lakó szellemi foglalkozású, nyugdíjas vagy diák. Mivel a legtöbben ismerősök információira hagyatkozva döntöttek a kárpátaljai utazásról, azt lehet mondani, hogy Magyarországon meglehetősen csekély a terület reklámja. A kommunikációs csatornák közül az egyébként népszerű Internet és még jellemzőbben a kiadványok hatékonysága is alacsony, amin változtatni kell. A marketing által megcélzott csoportok Magyarországon elsősorban a különféle egyesületek, klubok, egyházak, iskolák, továbbá a magyarországi utazási irodák szolgáltatásait igénybevevő egyének lehetnek. A turisták általában 4-7 napot töltenek Kárpátalján, s tartózkodásuk alatt a magyar-ukrán határhoz közeli, magyarlakta falvakban szállnak meg, illetve étkeznek. Habár lehetősége adott, a megyében a falusi turizmus, mint komplex turisztikai termék, egyelőre nem létezik. A magyarországi vendégek közül a legtöbben kirándulni érkeznek Kárpátaljára, amely legtöbbször a falusi szálláshelyről történő történelmi-kulturális és természeti értékekhez való utazást, illetve ezek megismerését, megtekintését jelenti. A magyarországi turisták körében, részben ismertségük növelésével, jelentősen lehetne fejleszteni a rendezvénylátogatást, a bor és gasztronómiai témájú utazásokat, illetve a sportoláshoz kapcsolódó, valamint a termál- és gyógyturisztikai terméktípust. 17

18 Felmérésünk alapján a magyar turisták hiányolják a kárpátaljai szórakozóhelyeket. A vendégek információi elsősorban a népművészet, a gasztronómia és a rendezvények terén hiányosak, de sokan nem ismerik eléggé Kárpátalja építészeti örökségét, sportolási és szórakozási lehetőségeit sem. A megkérdezettek értékítélete alapján, a magyarok körében a Kárpátalját népszerűsítő témákból a tájképi elemek, a természeti értékek, valamint a vendégszeretet és a falusi szálláshelyek minősége lehet a leghatékonyabb. A Magyarországról érkező turisták elégedettségének növelése, valamint általában a turizmus fejlődése érdekében Kárpátalján nélkülözhetetlen az infrastrukturális ellátottság bővítése, az utak állapotának, illetve a higiéniai viszonyoknak a javítása, a környezet tisztán tartása, valamint a határátlépés megkönnyítése. Összességében a magyarországiak Kárpátaljával, mint turisztikai desztinációval való elégedettségét, és egyben a turisztikai kínálat fejlesztésének indokoltságát, jelzi, hogy kutatásunk alkalmával a válaszadók mintegy 25 %-a volt visszajáró vendég, kb. 6 %-uk pedig hajlandóságot mutatott a visszatérésre. Irodalom Deschmann A. (199). Kárpátalja műemlékei. Tájak Korok Múzeumok Egyesület. Pannon Nyomda, Veszprém. Hegymegi J. Szemrédi J. (22). Elégedettségi vizsgálat Budapest mint turisztikai termék pozicionálásának, fejlesztésének és piacravitelének meghatározására. Turizmus Bulletin, 22/4. Magyar Turizmus Zrt. Budapest. Kárpátalja szanatóriumok és turizmus (25). (Закарпаття санаторії та туризм) Статистичний збірник. Головне управління статистики у Закарпатській області. Ужгород. Kárpátalja statisztikai évkönyve (25). (Закарпаття 24. Статистичний щорічник). Головне управління статистики у Закарпатській області. Ужгород. Mundruczó Gy. Graham S. (1996). Turizmus elmélet és gyakorlat. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. p. 53. Zasztavecka et. al., (Заставецька, О. В., Заставецький, Б. І., Дітчук, І. Л., Ткач, Д. В.) (1996): Географія Закарпатської області. Підручники & посібники. Тернопіль. Vas et al., (Ваш С. К. Жмайло Ю. В. Заяц А. А. Зуенко Г. И. Иваницкий О. М. Пруница С. Ю.) (1983). Советское Закарпатье Путеводитель справочник. Карпати, Ужгород

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

BAZ és KÁRPÁTALJA megye programcsomag

BAZ és KÁRPÁTALJA megye programcsomag Turisztikai szegmens: A programkörzetekben található Árpád-kori ill. középkori várak, várromok látogatásának megszervezése és kommunikációja mindkét régióban Örökségturizmus Kapcsolódó turisztikai Kulturális

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk

Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig. Üdülési csekk Több minőségi kategóriára is osztható az exkluzív szolgáltatásoktól a szociálpolitikával támogatott kínálatig Üdülési csekk 1982-ben vezették be Franciaországban a dolgozók megvásárolhatták (havi keresetük

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 0 Készítette: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Összefoglaló Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

1. nap. Helyszín (település) Tevékenységek megnevezése és leírása. Dátum Időpont 2012.

1. nap. Helyszín (település) Tevékenységek megnevezése és leírása. Dátum Időpont 2012. Dátum Időpont 14. 1. nap A nyírbátori, tákosi, csarodai református templomok meglátogatása. Annak rögzítése, hogy mi jellemzi ezt a vallást, mi a templomaikat. Megfogalmazzuk, miért ez a vallás az uralkodó

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2005 A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig

A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig MELLÉKLETEK Egyetemi doktori (PhD) értekezés Szerző: Molnár D. István Témavezető: Prof. Dr. Süli-Zakar István DEBRECENI

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES

Részletesebben

A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében

A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében Magyar Turizmus Zrt. A nemzeti parkok ismertsége és imázsa a magyar lakosság körében Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya

Részletesebben

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai

A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette: a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság turisztikai termékek A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május

IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, 2016. május 14 16. Komplex rendezvény 2013-tól A rendezvény 2013-tól évente Pünkösdkor a események harmonikusan

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Beszámoló 2011 - Tourinform Fonyód

Beszámoló 2011 - Tourinform Fonyód Beszámoló 2011 - Tourinform Fonyód Már negyedik éve a Fonyódi Turisztikai Egyesület működteti a helyi szezonálisan nyitva tartó (június 15. augusztus 31.) Tourinform irodát, mely 2011 nyarán idén a megszokottól

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

KÁRPÁTALJAI ÉRTÉKTÁR. Külhoni Nemzeti Értékek gyűjtése. Molnár Eleonóra Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület

KÁRPÁTALJAI ÉRTÉKTÁR. Külhoni Nemzeti Értékek gyűjtése. Molnár Eleonóra Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület KÁRPÁTALJAI ÉRTÉKTÁR Külhoni Nemzeti Értékek gyűjtése Molnár Eleonóra Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület molnar.eleonora@gmail.com Előadás vázlata A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület bemutatása Az értékfeltáró

Részletesebben

BudapestKözép-Dunavidék

BudapestKözép-Dunavidék BudapestKözép-Dunavidék Marketingterv 2009 Budapest- Közép-Dunavidék Marketingterv 2009 A régióban Budapest, Visegrád, Esztergom és Göd a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A belföldi turizmus jellemzõi a turisztikai régióban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Budapest, Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

UKRAJNA A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA

UKRAJNA A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA Budapest, 2007. június 20. Miért éppen Ukrajna? mert Ukrajnában 46 millió ember él és a statisztikák szerint 10 év alatt csak 2%-uk járt Magyarországon turistáként; mert 2000-től

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár ? A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja dr. Horváth Alpár Kontextus Sóvidék-Hegyalja HACS 41-313.-as intézkedés, Falusi turisztikai tevékenységek ösztönzése pályázati kiírás Sóvidék-Hegyalja

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A 2011. MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. 1 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...

Részletesebben

A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei

A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Kárpátalja domborzata

Kárpátalja domborzata Kárpátalja domborzata A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Szerbiáig. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Közrezárja a Kárpátmedencét. A Kárpátok

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon 1 Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállításokat rendezett Székesfehérváron (2009. november 5-7.) és Dunaújvárosban (november

Részletesebben

MÉDIAAJÁNLAT 1. sz. melléklet. Érvényes: december 6-tól, a Médiaajánlat mellékleteként, azzal együtt értelmezve

MÉDIAAJÁNLAT 1. sz. melléklet. Érvényes: december 6-tól, a Médiaajánlat mellékleteként, azzal együtt értelmezve MÉDIAAJÁNLAT 1. sz. melléklet Érvényes: 2016. december 6-tól, a Médiaajánlat mellékleteként, azzal együtt értelmezve Tartalomjegyzék: 1. Gyulai óriásplakát... 2 2. Gyulai hengeroszlop... 3 3. Gyulai hirdetőtábla...

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER TURISZTIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Témakör: A turizmus elmélete, a turizmus alapjai, alapfogalmai, tendenciái A turizmus fogalma,

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Hollandia április

Hollandia április A hónap h küldőországa Hollandia 5. április A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (WTO, IPK, KSH) A Magyar Turizmus Rt. által ben végzett elsődleges kutatás a holland lakosság

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján

Jelentés a KTK évi nyílt napi rendezvényén. kitöltött kérdőívek alapján Jelentés a KTK 2016. évi nyílt napi rendezvényén kitöltött kérdőívek alapján A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2016. január hónapban több aktuális esemény mellett- a leendő hallgatóira is fókuszált. Ennek

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és Kutatási tanulmány Bevezetés A Szolnoki Főiskola célja a Támop 4.1.1 projekt keretében egy olyan DPR rendszer kidolgozása, amely több szempontból képes segíteni az intézmény munkáját. A projekt keretében

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben