Kárpátalja, mint turisztikai desztinácó; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kárpátalja, mint turisztikai desztinácó; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat"

Átírás

1 Kárpátalja, mint turisztikai desztinácó; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat Szilágyi Zsuzsanna 1 Sass Enikő 2 Gönczy Sándor 3 1. Kárpátalja legfontosabb turisztikai attrakciói és a hozzájuk köthető főbb turisztikai terméktípusok A 63 7 km 2 -en elterülő Ukrajnának mindössze két olyan térsége van, amely turisztikai célterületként funkcionál. Első helyen a Krím-félszigetet kell megemlíteni, ahol a tengerpart és a Krími-hegység tart számot a legnagyobb érdeklődésre. Második helyen Kárpátalja és a vele határos megyék nyugati területei állnak. 1. ábra Kárpátalja területe (szerk. Molnár D. I.) Az 192-ig a történelmi Magyarország részét képező Kárpátalja ma Ukrajna legnyugatibb megyéjeként négy országgal (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia) határos (1. ábra). Összterülete km 2 (Zasztavecka et al., 1996), amely négyötöde hegyvidék, egyötöde síkság. Az Északkeleti-Kárpátokat a szarmata-pannon Vihorlát-Gutini-vulkáni vonulat és a kréta-paleogén korú Flis-Kárpátok alkotják. A síksági területek szintén két részből tevődnek össze, a Csap-Munkácsi-medencéből és a Máramarosimedencéből. A hegyvidék gerincét széles, folyóvölgyekhez köthető hágók törik át. Az Ung folyó völgyéből az Uzsoki-hágó, a Latorca völgyéből a Vereckei-hágó, a Nagyág-völgyéből a Toronyai-hágó, a Fekete-Tisza völgyéből pedig a Tatár-hágó ad átjárhatóságot kelet felé. A megye 18 közigazgatási egységből áll, ezen belül 13 járás és 5 megyei alárendeltségű város található. Kárpátaljának összesen városa, 19 városi jellegű települése 4 és 579 községe van. Lakóinak száma , amelyből mintegy (12,6 %) magyar. Települései közül csak a megyeközpont, Ungvár népessége haladja meg a főt. A lakosság 36,7 %-a városban, 63,3 %-a pedig falvakban él. A megye területének 56,6 % az erdő, 35,7 % a mezőgazdasági hasznosítású, s mindössze 3,5 % a beépített terület aránya (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25). 1 Tanársegéd, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék. 2 PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék. 3 Főiskolai oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. 4 A szovjet rendszerből visszamaradt településkategória, amely átmenet a falu és a város között. Lakosságát a városi népességhez sorolják. 1

2 Kárpátalja leglátogatottabb, legismertebb turisztikai adottságai a természeti értékek, amelyeken a következő idegenforgalmi termékek/termékelemek alapulnak: természetjárás, lovas- és kerékpáros turizmus, termál- és gyógyturizmus, vízhez kötődő turisztikai tevékenységek, vadászat, borturizmus, valamint téli sportolás. Kárpátalja különleges természeti értékei a Szinevéri Nemzeti Park és a Kárpáti, illetve az Uzsoki Bioszféra Rezervátum területén élveznek védettséget. Összterületük (133 5 ha) a megye területének alig több mint 1 %-a. A látványosságok közül kiemelkedik a Nárciszok Völgye, ahol májusban több mint 25 ha-nyi kiterjedésű nárcisz mezőben gyönyörködhetünk. A Kárpáti Bioszféra Rezervátum igazgatósága alá számos további a sajátos mikroklíma következtében kialakult mediterrán növénytársulásokat őrző terület tartozik (pl. Fekete-hegy, Gyulai-hegy, Kuzijszki Rezervátum). Kárpátalja ugyancsak kiemelt fontosságú természeti attrakciója a Csornohora-gerinc, amely hat 2 m-t meghaladó csúcsot hordoz. Itt található Ukrajna legmagasabb pontja, a Hoverla (2 61 m), valamint legnagyobb tengerszint feletti magasságban fekvő tava, a Neszamovite, amely egy jég által kimélyített cirkuszvölgy legmélyebb részét tölti ki. Ez utóbbitól is jobban ismert a csuszamlásos eredetű Szinevéri-tó, és a sóbányászat következtében beszakadt Szlatinai-sós-tavak. A hegyekben több vízesés is található, amelyek közül legkönnyebben a Sipot-vízesés közelíthető meg. Nagyon szép látványt nyújt a Hoverla oldalában lévő, csak gyalogszerrel elérhető, 6 m magas Huk-vízesés is. A felsorolást még tovább folytathatnánk a Lumsori-, Szkakalo-, Pliska-, Dragobrati- stb. vízesésekkel (Vas et al., 1983; A legismertebb gyalogtúra útvonalak a Csornohorát jellemzik (pl. Hoverla, Petrosz), ugyanakkor előszeretettel látogatják a történelem során fontos szerepet játszó hágókat (pl. Vereckei-, Tatár-, Uzsoki-), a régi Magyar-Lengyel, Cseh-Lengyel határterületeket, a hegyvidéki tavak környékét (Bretszkul, Neszamovite) és a Gorgánok gerincén kiépített turistaösvényeket (http://www.turkul.com). A kárpátaljai lovas turizmus a nagy esztétikai élményt nyújtó, de gyalogosan nehezebben megközelíthető természeti látnivalók környezetében kezd kialakulni. Egy-egy lovas túra általában félóra-4-5 óra hosszú, és minden esetben kísérővel történik. A magasabb hegyvidéken (pl. a Szvidovecen a Dragobrati turistatelep) a glaciális formakincsekben bővelkedő látnivalókat mutatják be ebben a formában, illetve gerinctúrákat is beiktatnak. Ezen kívül a lovas turizmus kiépülése jellemzi a szanatóriumok környékét (Királyfiszállás (Szolocsin), Jakivszk, Rónafüred (Lumsori)) is. Klasszikus értelemben vett lovaglásra Beregszászban (Berehovo) és Ungváron (Uzshorod) van lehetőség, ahol több tíz hektáros terület áll rendelkezésre. A kerékpáros turizmus keretein belül az egy napos, 3-5 km-es túráktól a hat napig tartó, 2-22 km-es túrákig válogathatunk. A bátrabbak számára gerinctúrákat is szerveznek az m magas Biliznyicára és környékére (http://www.turkul.com; A természet különleges vonzerején alapszik a termál- és gyógyturizmus. Kárpátalján több mint 3, gyakran kiemelkedő gyógyhatással is rendelkező termál- és ásványvízforrás van (www.karpatalja.org.ua). Napjainkban azonban, csak mintegy 36-at használnak ki (Vas et al., 1983). A legjelentősebb gyógyüdülők a Sajáni-szanatórium, a Kárpáti-szanatórium, a Kvitka Polonin, a Szinyák-szanatórium, a kaszonyi Sós-tó és az Ukrajnában egyedülálló aknaszlatinai allergológiai kórház, amelyet 28 m mélyen egy elhagyott sóbányában alakítottak ki. A vízhez kötődő turizmus kínálatában a horgászás és a vízparti üdülés is kiemelkedő szerepet játszik. A kárpáti hegyi patakokban több helyen (Erdőpatak (Liszarnya), Kovácsrét (Kusnica), Zárnya (Priborzsavszke)) fogható pisztráng. E mellett az erdőgazdaságok pisztrángtelepeket is fenntartanak. Kitűnő lehetőségek vannak a folyami horgászatra a Tisza, a 2

3 Borzsa és a Latorca alföldi szakaszain. Több mesterséges tó is (Horboki-, Pisztraházi (Pisztraljove)-, Fornosi-, Beregkisalmási (Zalusz)-víztározók, Dédai-tó, Fehér Amur-tó, Sajáni-tó stb.) található a megye területén, ahol biztosítottak a horgászás, csónakázás, vízi biciklizés stb. feltételei. Egyelőre kevésbé jellemző módon, de a Taracon és a Felső-Tiszán már megjelent a vadvízi evezés (www.karpatalja.org.ua; A megye erdeiben, mintegy ha-on folyik vadgazdálkodás (pl. Nagybocskó (Vel.Bicskiv)-, Dolhai (Dovhe)-, Salánki- és Beregújfalui-vadgazdas), ahol a belföldi és a külföldi vadászok egyaránt hódolhatnak szenvedélyüknek (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25; Kárpátaljának két ismertebb borvidéke van, a Szerednyei és a Beregszászi, ahol évi átlagban 3 ezer tonna szőlő terem (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25). A Szerednye környéki gazdák mintegy 15 különböző száraz és félédes bort kínálnak eladásra. A beregvidéken kb. 3 5 ha-nyi szőlő található. Itt alakult meg 23. februárjában a Szent Vencel Borrend, amely a szőlészet és a borászat hagyományainak az ápolását és a minőségi borászat fejlesztését tűzte ki célul. Borkóstolásra a Makkosjánosi (Janosi) központjában található Beregvidéki Borházban nyílik lehetőség m átlagmagasságú hegyeinek köszönhetően Kárpátalja kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a téli sportoláshoz, amelynek kedvelői a kiszolgáló infrastruktúra folyamatos bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb számban keresik fel. Az érdeklődőket 23 sífelvonó várja. A sípályák átlagos hossza több mint 7 m, azonban a legnagyobbak elérik az 1 (Kékesfüred (Szinyák), Hajasd (Voloszjanka), Alsó-Szinevér (Szinevir), Körösmező (Jaszinya)), 1 2 (Felsőhidegpatak (Verh.Sztudenij)), 1 8 m-t Padóc (Podobovec) is. A gyermekek és a kezdők számára m hosszú pályák is adottak (Királymező (Uszty-Csorna), Hajasd (Voloszjanka)). Az épített örökség igen előkelő helyet foglal el a vidék vonzerőleltárában. A magyarok körében a tatárjárás után épült várak, mint például a munkácsi-, a huszti-, az ungvári-, a nevickei- és a Nyalábvár (Nagyszőlős) a legnépszerűbbek. Román és gótikus stílusban épült középkori templomokat elsősorban az alföldi területeken találunk (pl. Beregdédán (Dijda), Nagybégányban (Vel.Bijhany), Beregszászban, Csetfalván, Nagyszőlősön). A XVII-XVIII. században a Kárpátokban számos fatemplomot is építettek, amelyeket többek között Körösmező és Huszt környékén, a Nagyág felső folyásánál, az Ung bal oldali mellékvölgyei mentén vagy az Uzsoki-hágónál tekinthetünk meg. Kárpátalja viszonylag kevés kastélya az 1711-ben megkötött szatmári béke után épült. A legjelentősebbek közülük a beregvári (Karpati) Schönborn-kastély, a nagyszőlősi Perényi-kastély, a munkácsi Rákóczi-kastély és a beregszászi Bethlen-kastély (Deschmann, 199). Kárpátalja területén 44 múzeum üzemel (www.transcarpathia.org). Ezek legnagyobb része néprajzi jellegű, illetve képtár, de találunk itt földtani, könyvtörténeti, zoológiai, erdészeti és történelmi gyűjteményt is. A leglátogatottabbak talán az ungvári skanzen és a Szinevéri Nemzeti Parkban kialakított Faúsztatási Múzeum. A megyébe látogató turistákat számos állandó rendezvény várja. A legjelentősebbek a Magyar Kultúra Napján és a március 15-én szervezett összejövetelek, de szintén nagyszámú résztvevőt vonz a Kárpátaljai Magyar Zenésztalálkozó (Beregszász), az Aréna sátortábor (Bene), a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor (Salánk), valamint a Kárpátalja Magyar Népzenei és Néptánctábor (Tiszapéterfalva). Talán kevéssé ismert a vidék népművészete, holott messzire nyúló hagyományai vannak, pl. a beregi szőttesnek (Nagybereg (Vel.Berehi) központtal), Visken (Viskovo) a csuhéfonásnak, Beregújfalun, Szernyén és Gáton a gyékényfonásnak (www.karpatalja.org.ua). Ezek mellett szinte minden faluban szőnek rongypokrócot, Iza pedig a kosárfonás fellegvára. 3

4 Bár a falusi turizmus fogalmát a szakirodalmi szerzők többféleképpen értelmezik, s gyakran a különböző országokban is mást értenek e megnevezés alatt, mint komplex turisztikai termék, kínálati elemei között számos vonzerő szerepet kaphat. Kárpátalján az elnevezés a jövedelemkiegészítő vidéki vendégfogadást (általában szállásadást és étkeztetést, ritkábban idegenvezetés és/vagy programok szervezését) jelenti, amelynek alapjait többek között a magyar történelem számos, a területhez köthető emléke, a nyelvi korlátok hiánya, a természeti és kulturális értékek és nem utolsó sorban Magyarország közelsége teremtette meg. A kárpátaljai falusi turizmus főként magyarországi turistákat megcélozva, elsősorban a magyarok által lakott falvakban alakult ki. Napjainkban a Beregvidék több településén (Váriban, Benében, Csetfalván, Nagybaktán, Beregdédán, Borzsován stb.) számos család fogad vendégeket. A Felső-Tisza-vidékén Visk a falusi turizmus fellegvára. A Zöld Falusi Turizmus Szövetség Viski Társadalmi Szervezetének keretein belül mintegy 15-2 család működik együtt (internetes honlap, tapasztalatcsere stb.). Vendégeiket 1-3 ágyas szobákban szállásolják el. A viskiek az idegenvezetés mellett programszervezéssel is foglalkoznak, amelynek kínálati elemei a következők: 2-6 napos kirándulás, gyalogtúra, horgászás, vesszőfonás, kukoricacsuhéból készült használati és dísztárgyak elkészítése, csónakázás, téli sportolás. 2. Kárpátalja turizmusa a számok tükrében A Szovjetunió széthullása előtt Kárpátalján jellemzően állami üdülők, szanatóriumok és rehabilitációs központok működtek, amelyekbe munkahelyi beutalóval lehetett elhelyezést nyerni, vagyis a betegellátásban és a különböző ágazatok dolgozói között a férőhelyeket a központi hatalom osztotta el. A birodalom felbomlását követő, a turizmust is érintő megtorpanás az inflációval, az állam gazdasági szerepvállalásának jelentős visszaesésével, a munkanélküliség ugrásszerű, drasztikus növekedésével, illetve ezzel párhuzamosan az életszínvonal jelentős csökkenésével magyarázható. Az 199-es évek közepétől kezdődő privatizációs hullám a kárpátaljai turizmust kiszolgáló létesítményeket 2 körül érte el. Az első magán szanatórium például, 85 férőhellyel 21-ben kezdte meg működését. 24-ben viszont már 12 privát szanatóriumot tartottak számon, amelyek egyszerre 2 86 vendég elhelyezésére voltak alkalmasak (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25). 24-ben több mint 6 -en gyógyultak Kárpátalja szanatóriumaiban. A évi statisztikai adatok szerint a létesítményeket elsősorban a belföldi turisták vették igénybe. Külföldről csak kevesen szálltak meg. Közülük a volt Szovjetunióból érkezők száma volt a legnagyobb, mintegy 382 fő. Második helyen, 49 fővel a Németországból érkezett álltak, Magyarországról pedig mindössze hárman vették igénybe ezt az üdülési formát (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25). A 2-24 közötti időszakban Kárpátalján nőtt a nemzetközi turistaérkezések, valamint a belföldi turizmusban résztvevők aránya, míg ugyanebben az időszakban csökkent a kiutazók aránya (2. ábra). Ennek eredményeként a turizmus szerkezete alapvető módosuláson ment keresztül. Míg 2-ben a kiutazó turizmus volt, addig 24-re a belföldi turizmus lett meghatározó. 4

5 % 2% 4% 6% 8% % Beutazó turizmus Belföldi turizmus Kiutazó turizmus 2. ábra Kárpátalja turizmusának szerkezete, 2-24 (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25) A legfontosabb küldőországok Oroszország, Magyarország és Szlovákia (3. ábra). A vonzerőknek megfelelően a turisták több mint 8 %-át az aktív pihenés motiválta (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25) Oroszország Szlovákia Magyarország Macedónia Lengyelország Németország 3. ábra A Kárpátaljára érkező külföldiek országonkénti megoszlása (fő) (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25) A hazánkból érkező turisták nagyobb számban csak a rendszerváltás után jelentek meg a megyében, s eleinte főként azokat az útvonalakat választották, amelyek mentén eljutottak a magyar történelem fontos eseményeinek színhelyeire (pl. a Vereckei-hágóra, a Munkácsi várba). Ahogy bővült a Kárpátaljára látogatók köre, úgy növekedett a meglátogatott attrakciók száma is (pl. Szinevéri-tó, tiszaújlaki turul emlékmű, Huszti vár, Fekete- és Fehér- Tisza összefolyása, aknaszlatinai sóbánya, Hoverla). A Magyarországról érkező turisták jellemzően magyarlakta falvakban szállnak meg. Általában minden, falusi turizmusba bekapcsolódott falu mintegy 4-8 vendéget képes fogadni, ez alól Visk az egyetlen kivétel, ahol megközelítőleg 12 ember tud egyidejűleg megszállni. Azokban a falvakban, ahol már 5

6 évek óta foglalkoznak vendégfogadással főszezonban közel teljes a kapacitáskihasználtság, ugyanakkor azok, akik a tevékenységet nem rég űzik, kevés szállóvendéget könyvelhetnek el. A falvak nagy része kizárólag magyarországi turistákra van berendezkedve, Visken azonban oroszok is előszeretettel nyaralnak, és az ukrajnai nagyvárosok lakói közül is egyre többen fedezik fel Kárpátalját. A turizmus fejlődését jelzi, hogy a kereskedelmi szálláshelyek száma folyamatosan növekszik. Míg 2-ben összesen 117 létesítmény volt a megye területén, 24-re ez a szám 123-ra változott (4. ábra). szlálláshelyek (db) Gyógyüdülők Rehabilitációs központok Üdülőközpontok Szállodák 4. ábra Kereskedelmi szálláshelyek számának változása Kárpátalján, 2-24 (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25) A férőhelyek száma összességében csökkent: a 2-ben igénybe vehető ágyak száma 24-re 7 %-kal esett vissza ( ). Leginkább a rehabilitációs központok befogadóképessége mutat csökkenő tendenciát, amely az ilyen típusú egységek számának fogyatkozásával függ össze. Kedvező azonban, hogy a szállodák és üdülőközpontok befogadóképessége 7 18 %-kal nőtt az említett időszakban (5. ábra). férőhelyek száma (db) Gyógyüdülők Rehabilitációs központok Üdülőközpontok Szállodák 5. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek változása (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25) 6

7 3. Az empirikus kutatás célja és módszerei Kárpátalja turisztikai termékeinek, illetve ezen belül a falusi turizmus hatékony fejlesztése és sikeres piacra vitelének érdekében nélkülözhetetlen a turisztikai kereslet felmérése, a megye, mint turisztikai desztináció imázsának feltárása, valamint a Kárpátaljára érkező turisták elégedettségének vizsgálata. Kutatásunk a vidék egyik legjelentősebb küldőpiacáról, a Magyarországról érkezett vendégekre terjedt ki. Alapvetően leíró, feltáró jellegű felmérésünk során a következő kérdéskörökre kerestük a választ: Milyen a Kárpátaljára érkező magyarországi turisták szociodemográfiai összetétele? Hogyan szervezték meg, illetve bonyolítják le a megkérdezettek kárpátaljai utazásukat? Mit jelent Kárpátalja, mint úticél a Magyarországról érkezett vendégek számára? Milyen Kárpátalja ismertsége és imázsa a magyarországi vendégek körében? Mennyire elégedettek a Kárpátaljára látogatók az utazás során tapasztalt szolgáltatásokkal, illetve adottságokkal? A kutatás kivitelezéséhez kérdőíveket állítottunk össze, amelyeket 25. áprilisától novemberig töltettünk ki. A kérdőívezést Kárpátalja határmenti, főleg magyarok lakta területére korlátoztuk (Bene, Borzsava, Vári, Mezőkaszony, Visk, Nagyszőlős, Beregszász, Salánk, Csetfalva, Déda). A felmérés során kérdezőbiztosok segítségével dolgoztunk. A 25 db kitöltött kérdőívből 248-at tudtunk felhasználni. A kiértékelést SPSS 8. szoftver segítségével végeztük el. Egyelőre kizárólag esetszám-arányokat vizsgáltunk. Lehetőség lenne jóval szélesebb körű elemzésre is, azonban terjedelmi korlátok miatt ezt egy következő feldolgozásban kívánjuk elvégezni. Az átláthatóság kedvéért néhány kérdésnél (pl. a Kárpátaljával kapcsolatos asszociációknál, valamint a legkellemesebb, legkellemetlenebb élményeknél) a válaszokat utólag kategorizáltuk. A kérdőíves felmérésbe került minta szociodemográfiai jellemzői általában a falusi turizmus célcsoportjának tulajdonságaival álltak összhangban. A megkérdezettek nagyobb része nő volt (1. táblázat), és mintegy 2/3-uk a 36 évnél idősebb korkategóriába esett. A legtöbb válaszadó (8 %) átlagosnak ítélte jövedelmét. A foglalkozás tekintetében legnagyobb arányban a szellemi dolgozók képviseltették magukat, de nem sokkal maradtak el tőlük a nyugdíjasok sem. Az általunk megkérdezettek 45 %-a felsőfokú diplomával rendelkezett, 33 %-a pedig érettségizett. A vendégeket küldő települések típusaira vonatkozó eredményeket értékelve 71 %-kal a városból érkezettek túlsúlyát kaptuk. 7

8 4. A vizsgálat eredményei 1. táblázat A minta jellemzői (%) Nemi összetétel Kormegoszlás Nő 52,8 18 év alatt 8, Férfi 47, év 27,4 Jövedelem év 33,3 átlagos 79,7 55 év felett 31,2 átlagon felüli 13,9 Foglalkozás átlagon aluli 6,4 szellemi foglalkozású 28,9 Iskolai végzettség nyugdíjas 21,1 egyetem/főiskola 44,2 diák 15,7 gimnázium 33,5 vállalkozó,7 szakmunkásképző 13,2 fizikai dolgozó 9,9 általános iskola 6,2 vezető alkalmazott 9,9 egyéb 2,9 egyéb 3,7 A küldő települések típusa város 7,6 városi jellegű település 29,4 Mivel kutatási céljaink összetettek, a kivitelezéssel kapcsolatos lehetőségeink pedig viszonylag szűkek voltak, el kellett tekintenünk a nagyon mélyreható és hosszadalmas imázsés/vagy elégedettségvizsgálatoktól, s ezek egyszerűsített változatait igyekeztünk ötvözni. Épp ezért nem tudtuk kihasználni például a Chon modellje által hangsúlyozott előzetes fogadóhelyi imázs és tényleges látogatás eredményének összehasonlítását, illetve az elégedettségvizsgálat legnagyobb előnyeként megemlíthető fontosság/teljesítmény mátrixok alkalmazását (Mundruczó Graham, 1996; Hegymegi Szemrédi, 22). 5. Az utazás szervezése és lebonyolítása Az utazás célterületéről alkotott imázs és elégedettség fontosságát hangsúlyozza, hogy felmérésünk szerint a legtöbb Kárpátaljára utazó magyarországi turista az ismerőseitől hallott beszámolók alapján döntötte el, hogy meglátogatja a megyét (6. ábra). Más információforrások sokkal kevésbé voltak népszerűek, azonban a globális trendeknek megfelelően a desztinációval kapcsolatban még mindig többen érdeklődtek Interneten, mint kiadványokban. A Kárpátaljára történő utazás megszervezésében a rokonok/barátok/ismerősök 37,1 %- os aránya mellett jelentős szerep az egyéb kategóriában (13,9 %-ban) megemlített úti társaknak, egyesületeknek, kluboknak, valamint egyháznak, az iskoláknak (13,9 %) és a magyarországi utazási irodáknak (13,1 %) jutott. A szálláshelyek előzetes lefoglalását a legtöbb esetben (76,9 %) az utazás szervezője intézte. 8

9 %, a válaszok arányában ,5 2,3 61,5 7,3 4,6 8,1,8 11,9 Internet 6. ábra Milyen információforrás alapján döntötte el, hogy Kárpátaljára utazik? A megkérdezettek alapvetően társasággal, legnagyobbrészt (46,3 %-ban) pedig csoporttal érkeztek. Mindezek után nem meglepő, hogy túlnyomó többségük (78,6 %-uk) autóbuszt vett igénybe. A válaszadók 77,6 %-a 4-7 napig maradt Kárpátalján, és a határhoz közeli, magyarok által lakott településeken szállt meg (7-8. ábra). Falusi portán a vendégek 75,9 %-a, míg szállodában mindössze a megkérdezettek 8,3 %-a aludt. A kárpátaljai falusi vendéglátás jellegzetességeit mutatja az is, hogy a magyarországi látogatók szintén 72,4 %-a a szálláshelyén étkezett. Az éttermeket csak a válaszadók 16,6 %-a próbálta ki. 9

10 9 8 77,6 7 %, a válaszok arányában , 12, nap,8 7. ábra Hány napot töltött Kárpátalján? 8. ábra Mely településen szállt meg?

11 6. Kárpátalja, mint úti cél jellemzői Felmérésünk alkalmával Kárpátalja leginkább a fővárosból, Pest megyéből, valamint Győr-Moson-Sopron megyéből fogadott vendégeket (9. ábra). Ezeken túlmenően kimagasló számú turista érkezett a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is. 9. ábra Mely településről érkezett? A megye, mint turisztikai termék fejlődő életciklusára utal, hogy a válaszadók 76, %- a még soha nem járt Kárpátalján. A korábban már jártak 67,8 %-a azt válaszolta, hogy ez volt 2-5. alkalom. Kárpátalján a falusi turizmus fogalma még korántsem jelent komplex, jól elhatárolható célcsoporttal rendelkező turisztikai terméket, amit az is alátámaszt, hogy noha a kérdőíves felmérésben résztvevők 75,9 %-a falusi szálláshelyet vett igénybe, csak 11, % nyilatkozott úgy, hogy utazásának fő célja a falusi üdülés (. ábra). A Kárpátaljára érkezett és általunk meginterjúvolt magyar turisták legfontosabb célja a többféle turisztikai tevékenységet magában foglaló kirándulás volt, attól függetlenül, hogy milyen típusú szálláshelyen szálltak meg. 11

12 %, a válaszok arányában ,8 14,2 11, 8,5 4,1,4 Kirándulás Egyéb Falusi üdülés Látogatás Túrázás Konferencia. ábra Mi jelenlegi utazásának fő célja? Kutatásunk eredményei alapján Kárpátalja, mint úti cél a Magyarországról érkezettek körében ismeretlensége, történelmi emlékhelyei, valamint természeti környezete miatt közel egyformán bizonyult vonzónak (11. ábra). 3 27,6 26,6 26,2 %, a válaszok arányában ,8 6,5 6,3 Meg szeretném ismerni Történelmi emlékhelyek Természeti környezet Egyéb Nem én választottam Kedvező árszínvonal 11. ábra Miért épp Kárpátalját választotta? A 12. ábrából kiderül, hogy a magyarországiak számára Beregszász mellett még mindig a Munkácsi vár és a Vereckei-hágó a legnépszerűbb turisztikai látványosság. Ezeken túl viszonylag nagy népszerűségnek örvend Ungvár, valamint a Huszti vár. 12

13 %, a válaszok arányában ,4 9,7 84,7 69,8 68,5 52,8 5, 5, 46,8 36,7 21, 6,9 Munkácsi vár Beregszász Ungvár Huszti vár Rahó Tisza forrásvidéke Szojva Szinevéri-tó Aknaszlatina Vereckeihágó Sipotvízesés Hoverla 12. ábra Mely idegenforgalmi látnivalókat nézte/nézi meg Kárpátalján? Az általunk megkérdezettek kárpátaljai tartózkodásuk során leginkább a természeti látnivalók megtekintésével (96 %), városnézéssel (92 %), valamint a történelmi emlékhelyek felkeresésével (92 %) töltötték szabadidejüket. Viszonylag kevesen (25 %) látogattak rendezvényt, s még elenyészőbb volt azoknak a turistáknak az aránya, akik sportoltak (6 %) vagy gyógykezelésen vettek részt (1 %). 7. Kárpátalja ismertsége és imázsa, illetve az utazás során tapasztalt elégedettség A Magyarországról érkezők tevékenységeit, közvetetten pedig a területről, mint turisztikai desztinációról kialakított véleményt az is befolyásolja, hogy a turisták az utazást megelőzően milyen ismeretekkel rendelkeztek a célterület legfontosabb turisztikai vonzereiről. A 13. ábra azt mutatja, hogy a magyarországi turisták elsősorban Kárpátalja történelmét, valamint természeti látnivalóit ismerték korábban. Mindez egybecseng utazásaik leggyakoribb programpontjaival. Az építészeti értékek ismertsége már gyengébb volt, s a válaszadók az átlagosnál sokkal kevesebbet tudtak a megye népművészeti értékeiről, gasztronómiájáról és rendezvényeiről. 13

14 7 6 6,7 55, %, a válaszadók arányában ,7 4,7 37,3 19,4 16,3 49,6 45,5 28,4 28,9 2, 17,2 26,9 41,6 24,2 38,9 38,9 15,6 25,6 11,4 5,7 5,7 7,3 6,6 5, 4,7 2,4 semmi kevés átlagos átlagosnál több 13. ábra Milyen előzetes ismeretei voltak Kárpátalja: Egy fogadóterület imázsáról nagyon sokat elárulnak az odaérkező vendégek szabad asszociációi. Az általunk megkérdezett magyaroknak legtöbbször pozitív gondolata támadt, Kárpátalja említésekor (14. ábra). A válaszadók 56,3 %-ának a család jutott eszébe, valószínűleg a családias vendéglátás miatt. Ezen túlmenően a szép táj 18,8 %-os, illetve a magyarság 14,7 %-os aránya jelentősebb. %, a válaszadók arányában ,3 Család 18,8 Szép táj 14,7 Magyarság 3,1 2,2 1,8 1,3 1,3,4 Fehér folt 14. ábra Mi jut eszébe, ha azt a szót hallja, hogy Kárpátalja? Szülőföld Terror Kedves enberek Szegénység Ukrajna 14

15 A turisztikai adottságok és szolgáltatások minősítése még pontosabban fejezi ki Kárpátalja imázsát, valamint utal a turisták elégedettségére, amely az elvárásoknak és a tapasztalt élményeknek az összevetéséből adódik. Az eddigi eredményeket is alátámasztva a meginterjúvoltak igen nagy arányban kiválónak értékelték a tájképet és a természeti értékeket (2. táblázat). Annak ellenére, hogy a Magyarországról érkezettek közül Kárpátaljáról viszonylag keveseknek jutott eszébe az emberek kedvessége, figyelemre méltó, hogy a vendégszeretetet a turisták 91,9 %-a jónak/kiválónak érzékelte. Ugyancsak szembetűnő a magyarok elégedettsége az igénybevett szálláshelyek minőségét illetőleg. Az építészeti és a néprajzi adottságok már inkább csak jók a turisták megítélése szerint. A legtöbben kiválónak minősítették a szálláshelyek árszínvonalát, de viszonylag sokan voltak azok is, akik valószínűleg összehasonlítási alap híján nem tudták azt értékelni. A vendéglátóhelyekről szintén vagy jó volt a legtöbb vélemény vagy nem tudtak róla mit mondani a megkérdezettek. Kedvező, hogy a vásárlási lehetőségeket, valamint a szolgáltatások minőségét kevesen vélték gyengének. A megye megközelíthetőségéről sokféleképpen nyilatkoztak válaszadóink, viszont mindössze 3,2 %-uk gondolta úgy, hogy az kiváló. Hangsúlyos gyenge osztályzatot kapott a környezet tisztasága és az útviszonyok. A turisták legkevésbé a sportolási és szórakozási lehetőségekről, illetve az elérhető információkról tudtak nyilatkozni. A válaszadók 53,6 %-a nem ismerte Kárpátalja közbiztonságát, ami arra utal, hogy annak árnyoldalaival sem találkoztak. 2. táblázat Kárpátalja néhány turisztikai adottságának és szolgáltatásának minősítése nem tudom gyenge közepes jó kiváló Tájkép 4,, 2, 16,1 77,8 Környezeti tisztaság 6,1 42,9 37,7,5 2,8 Természeti értékek 5,2,4 6, 25,8 62,5 Építészeti értékek 11,7 5,6 21,4 39,1 22,6 Néprajzi értékek 25,4 1,6 17,7 33,2 22,2 Szórakozási lehetőségek 54,8 13,7 17,7 9,7 4, Vásárlási lehetőségek 27,8 6,5 25,8 29,4,5 Elérhető információk 35,9 16,5 26,6 17,3 3,6 Sportolási lehetőségek 71,8,1 8,9 6, 3,2 Megközelíthetőség 2,6 23, 23,4 29,8 3,2 Útviszonyok 8,9 59,7 28,2 2,8,4 Közbiztonság 53,6 8,1 15,7 19,4 3,2 Szálláshelyének minősége 6,6,8 6,9 34,7 52, Szálláshelyének árszínvonala 32,3, 2,8 25, 39,9 Vendéglátóhelyek minősége 38,3 4,8 19, 25,8 12,1 Vendéglátóhelyek árszínvonala 46,6,8 6,1 28,7 17,8 Vendégszeretet 5,2, 2,8 14,5 77,4 Szolgáltatások minősége 21,8 3,2 15,3 33,1 26,6 Mint ahogyan a felmérésből is kiderült az utazási döntések meghozatalánál fontos motiváló tényező volt az ismerősök véleménye. Ezért szükséges megismerni a turisták kárpátaljai tartózkodása folyamán szerzett legkellemesebb és legkellemetlenebb élményeit. Látható, hogy a megye vendégei leginkább a vendégszeretetet emelték ki a legkellemesebb élmények között (15. ábra). Viszonylag magas értéket képvisel az egyéb kategória is, amelyen belül vagy nem tudtak választani a sok jó tapasztalatból vagy a borral és gasztronómiával kapcsolatos élményeket emelték ki. A táj szépsége szintén sokaknak tetszett, a látnivalók közül pedig konkrétan a Vereckei-hágót említették meg. 15

16 35 31,2 %, a válaszok arányában ,3 7,4 6,2 5,6 3,7 3,1 25,6 Vendégszeretet A táj szépsége Verecke Baráti kapcsolatok Történelmi emlékek Túrázás Kellemes időtöltés Egyéb 15. ábra Kárpátaljai tartózkodása során szerzett legkellemesebb élményei A legkellemetlenebb élmények között a legkülönfélébb egyéni problémát, illetve a rosszat nem tapasztalók válaszait magában foglaló egyéb kategória után a második helyen a higiéniai és infrastrukturális hiányosságok szerepelnek (16. ábra). A válaszadók 16,9 %-a nem volt megelégedve a környezet állapotával sem. Ezek mellett többen említették még a kéregetők jelenlétét, valamint a nehézkes határátkelést ,7 21,7 22,8 %, a válaszok arányában ,9,1 6,9 Higiéniai hiányosságok Infrastrukturális hiányosságok Környezet állapota Kéregetők Határátkelés Egyéb 16. ábra Kárpátaljai tartózkodása során szerzett legkellemetlenebb élményei 16

17 Az út alatt érzékelt hiányosságok jobbára egybecsengtek a legkellemetlenebb élményeknek, illetve új elemként a szórakozóhelyek kialakítására születtek javaslatok. Végül azt is megvizsgáltuk, hogy milyen végső benyomásokkal távoznak a turisták Kárpátaljáról. A legtöbb vendég (59,8 %) úgy gondolta, hogy lehetőség szerint valamikor visszatér. Egyértelműen kedvező élményekről és biztos visszatérési szándékról a megkérdezettek 34,6 %-a nyilatkozott. Azonban 5,7 %-ban akadtak negatív kicsengésű válaszok is. 8. Összegzés Empirikus kutatásunk eredményei a véletlenszerű megkérdezés és a viszonylag kis elemszám miatt fenntartásokkal kezelendők, azonban a magyarországi vendégek számára nyújtandó turisztikai termékek tökéletesítéséhez, illetve az egyes termékek Magyarországon történő hatékony kommunikációjához számos információt nyújt. Leginkább csodálatos természeti környezetének, valamint épített és kulturális örökségének köszönhetően Kárpátalja turisztikai potenciálja óriási. A kárpátaljai turizmus fejlettségi állapota azonban még mindig jobban tükrözi történetét, valamint gazdaságának alakulását. A kiutazó turizmus megtorpanása mellett kedvező, hogy a megye erős belföldi vendégforgalmat mondhat magáénak, s a külföldi turisták közül is egyre többen fedezik fel. A legfontosabb küldőpiac Oroszország, Magyarország és Szlovákia. A belföldi turisták előszeretettel látogatják Kárpátalja gyógy- és rehabilitációs létesítményeit, míg a külföldiek körében az aktív turisztikai tevékenységek a legkedveltebbek. A statisztikai adatok alapján a megye szálláshelyeinek típus szerinti megoszlása még meglehetősen hiányos, a kapacitás és a szolgáltatások köre azonban folyamatosan bővül. Primer kutatásunk során a Kárpátaljára érkező külföldiek második legnépesebb csoportjának jellemzőit, utazási szokásait, ismereteit és véleményét vizsgáltuk. Empirikus felmérésünk eredményeit figyelembe véve a következő fontosabb megállapításokat tehetjük: A megyébe érkező magyarországi turista nagyrészt 18 év feletti, felső- vagy legalább középfokú végzettséggel, átlagos jövedelemmel rendelkező és városban lakó szellemi foglalkozású, nyugdíjas vagy diák. Mivel a legtöbben ismerősök információira hagyatkozva döntöttek a kárpátaljai utazásról, azt lehet mondani, hogy Magyarországon meglehetősen csekély a terület reklámja. A kommunikációs csatornák közül az egyébként népszerű Internet és még jellemzőbben a kiadványok hatékonysága is alacsony, amin változtatni kell. A marketing által megcélzott csoportok Magyarországon elsősorban a különféle egyesületek, klubok, egyházak, iskolák, továbbá a magyarországi utazási irodák szolgáltatásait igénybevevő egyének lehetnek. A turisták általában 4-7 napot töltenek Kárpátalján, s tartózkodásuk alatt a magyar-ukrán határhoz közeli, magyarlakta falvakban szállnak meg, illetve étkeznek. Habár lehetősége adott, a megyében a falusi turizmus, mint komplex turisztikai termék, egyelőre nem létezik. A magyarországi vendégek közül a legtöbben kirándulni érkeznek Kárpátaljára, amely legtöbbször a falusi szálláshelyről történő történelmi-kulturális és természeti értékekhez való utazást, illetve ezek megismerését, megtekintését jelenti. A magyarországi turisták körében, részben ismertségük növelésével, jelentősen lehetne fejleszteni a rendezvénylátogatást, a bor és gasztronómiai témájú utazásokat, illetve a sportoláshoz kapcsolódó, valamint a termál- és gyógyturisztikai terméktípust. 17

18 Felmérésünk alapján a magyar turisták hiányolják a kárpátaljai szórakozóhelyeket. A vendégek információi elsősorban a népművészet, a gasztronómia és a rendezvények terén hiányosak, de sokan nem ismerik eléggé Kárpátalja építészeti örökségét, sportolási és szórakozási lehetőségeit sem. A megkérdezettek értékítélete alapján, a magyarok körében a Kárpátalját népszerűsítő témákból a tájképi elemek, a természeti értékek, valamint a vendégszeretet és a falusi szálláshelyek minősége lehet a leghatékonyabb. A Magyarországról érkező turisták elégedettségének növelése, valamint általában a turizmus fejlődése érdekében Kárpátalján nélkülözhetetlen az infrastrukturális ellátottság bővítése, az utak állapotának, illetve a higiéniai viszonyoknak a javítása, a környezet tisztán tartása, valamint a határátlépés megkönnyítése. Összességében a magyarországiak Kárpátaljával, mint turisztikai desztinációval való elégedettségét, és egyben a turisztikai kínálat fejlesztésének indokoltságát, jelzi, hogy kutatásunk alkalmával a válaszadók mintegy 25 %-a volt visszajáró vendég, kb. 6 %-uk pedig hajlandóságot mutatott a visszatérésre. Irodalom Deschmann A. (199). Kárpátalja műemlékei. Tájak Korok Múzeumok Egyesület. Pannon Nyomda, Veszprém. Hegymegi J. Szemrédi J. (22). Elégedettségi vizsgálat Budapest mint turisztikai termék pozicionálásának, fejlesztésének és piacravitelének meghatározására. Turizmus Bulletin, 22/4. Magyar Turizmus Zrt. Budapest. Kárpátalja szanatóriumok és turizmus (25). (Закарпаття санаторії та туризм) Статистичний збірник. Головне управління статистики у Закарпатській області. Ужгород. Kárpátalja statisztikai évkönyve (25). (Закарпаття 24. Статистичний щорічник). Головне управління статистики у Закарпатській області. Ужгород. Mundruczó Gy. Graham S. (1996). Turizmus elmélet és gyakorlat. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. p. 53. Zasztavecka et. al., (Заставецька, О. В., Заставецький, Б. І., Дітчук, І. Л., Ткач, Д. В.) (1996): Географія Закарпатської області. Підручники & посібники. Тернопіль. Vas et al., (Ваш С. К. Жмайло Ю. В. Заяц А. А. Зуенко Г. И. Иваницкий О. М. Пруница С. Ю.) (1983). Советское Закарпатье Путеводитель справочник. Карпати, Ужгород

BAZ és KÁRPÁTALJA megye programcsomag

BAZ és KÁRPÁTALJA megye programcsomag Turisztikai szegmens: A programkörzetekben található Árpád-kori ill. középkori várak, várromok látogatásának megszervezése és kommunikációja mindkét régióban Örökségturizmus Kapcsolódó turisztikai Kulturális

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

1. nap. Helyszín (település) Tevékenységek megnevezése és leírása. Dátum Időpont 2012.

1. nap. Helyszín (település) Tevékenységek megnevezése és leírása. Dátum Időpont 2012. Dátum Időpont 14. 1. nap A nyírbátori, tákosi, csarodai református templomok meglátogatása. Annak rögzítése, hogy mi jellemzi ezt a vallást, mi a templomaikat. Megfogalmazzuk, miért ez a vallás az uralkodó

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

TURIZMUS KÁRPÁTALJÁN1

TURIZMUS KÁRPÁTALJÁN1 TURIZMUS KÁRPÁTALJÁN1 BERGHAUER SÁNDOR2 1. BEVEZETÉS Ukrajna ezen belül Kárpátalja a rendszerváltást követően hosszú éveken keresztül a reménytelenség földjévé vált. Közel másfél évtizedet kellett várni

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

KÁRPÁTALJAI ÉRTÉKTÁR. Külhoni Nemzeti Értékek gyűjtése. Molnár Eleonóra Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület

KÁRPÁTALJAI ÉRTÉKTÁR. Külhoni Nemzeti Értékek gyűjtése. Molnár Eleonóra Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület KÁRPÁTALJAI ÉRTÉKTÁR Külhoni Nemzeti Értékek gyűjtése Molnár Eleonóra Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület molnar.eleonora@gmail.com Előadás vázlata A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület bemutatása Az értékfeltáró

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások

Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások Turizmus kitörési pont? Belföldi utazási szokások, elvárások Velencei-tó a Természetes Egészs szség Területfejleszt letfejlesztési si Program stratégiai tervezés alapjainak vizsgálata Kérdőíves ves Felmérés

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A falusi turizmusban rejlő lehetőségek a Mezőkövesdi kistérség példáján

A falusi turizmusban rejlő lehetőségek a Mezőkövesdi kistérség példáján A falusi turizmusban rejlő lehetőségek a Mezőkövesdi kistérség példáján Vasas Attila PhD hallgató Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék E-mail: vassattila2001@yahoo.com 1. Bevezetés

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Kárpátalja megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljeskörű turisztikai vonzerő leltárára alapozott turisztikai programcsomagok gyűjteménye

Kárpátalja megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljeskörű turisztikai vonzerő leltárára alapozott turisztikai programcsomagok gyűjteménye HU0013/NA/49 Egységes határrégiós turisztikai kínálatfejlesztés A Nyíregyházi Főiskola Egységes határrégiós turisztikai kínálatfejlesztés (HU0013/NA/49) című pályázata keretében készült Kárpátalja megye

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Print portfolió és médiaajánlat

Print portfolió és médiaajánlat 2014 Print portfolió és médiaajánlat Cégünkről A MIDMAR Nonprofit Közhasznú Kft 2012 szeptemberében jött létre. Miskolc helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezete, amely 2012 októberétől a Nemzetgazdasági

Részletesebben

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN

PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN PIHENÉS NÉMETORSZÁGBAN A FEKETE- ERDŐ SZÍVÉBEN TRIBERGBEN, A KAKUKKOS ÓRÁK HAZÁJÁBAN Az 58 m 2 alapterületű két szintes 43. számú apartman Tribergben, a Feketeerdő szívében, egy szálloda komplexum 2. emeletén

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

A Leleményes hősök felmérés eredményei

A Leleményes hősök felmérés eredményei A Leleményes hősök felmérés eredményei Alapadatok 906 olyan visszajelzést kaptunk, amelyek vagy ifjúsági szervezettől származtak, vagy olyan településekről érkeztek, amelyeken noha nem létezik ifjúsági

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

A Kárpátaljai Magyarság a statisztikai adatok tükrében

A Kárpátaljai Magyarság a statisztikai adatok tükrében A Kárpátaljai Magyarság a statisztikai adatok tükrében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség eredeti szövege KMKSZ, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999. A Kárpát-medence ÉK-i részén,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012.

AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012. AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK 2012. TURISZTIKAI HATÁSVIZSGÁLAT VENDÉGKÖRELEMZÉS ÉS VENDÉGELÉGEDETTSÉG MÉRÉS 1 Készítette: SUPER GUIDE Bt. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Az egri és Eger környéki vendégek által

Részletesebben

JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS.

JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS. JELEN DOKUMENTUM NEM KÉPEZI SEM RENDELET, SEM PÁLYÁZATI KIÍRÁS MELLÉKLETÉT, ÍGY CSUPÁN A HACS ÁLTAL ADOTT TÁJÉKOZTATÁS. Októberben meghirdetésre kerülő Leader célterületek 1. célterület: Turisztikai tematikus

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége Sztojanovits Kristóf termék-csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 29. A lovas turizmus

Részletesebben

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Budapest, 2015. március 24. Guba Tamás Az egészségturizmus gazdasági jelentősége Statisztikai mutatók az elmúlt

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A ZÁRÓDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK FŐBB SZEMPONTJAI

A ZÁRÓDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK FŐBB SZEMPONTJAI 0002-06 Marketing tevékenység A piackutatás módszereinek és a marketing tevékenység eszközeinek bemutatása megadott célok és feltételek alapján A ZÁRÓDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK FŐBB SZEMPONTJAI 1. A záródolgozat

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 1. Általános információk Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 Projekt címe: Túra utak a Szatmár-Beregben Megvalósulás helyszíne: Szatmár-Bereg, Fehérgyarmat Kedvezményezett(ek) bemutatása: Szabolcs-Szatmár-Beregi

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet,

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Kérdőív. Adatgyűjtés a táborhely minősítéshez és hazai vízi turizmus fejlesztéséhez

Kérdőív. Adatgyűjtés a táborhely minősítéshez és hazai vízi turizmus fejlesztéséhez Kérdőív Adatgyűjtés a táborhely minősítéshez és hazai vízi turizmus fejlesztéséhez A kérdőív kitöltése maximum 15 percet vesz igénybe, kérem, hogy segítse a munkámat! A VÁLASZOKAT BÁRMILYEN MÓDOD JELÖLHETI,

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

Kutatási jelentés 2006. január 22.

Kutatási jelentés 2006. január 22. FÖLDRAJZI MOBILITÁS BUDAPESTEN Kutatási jelentés 00. január. TARTALOMJEGYZÉK. ÖSSZEFOGLALÁS.... A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI.... A KUTATÁS MÓDSZERTANA.... MUNKAHELYRE MENET.... MUNKÁJUK SORÁN VIDÉKRE UTAZÓK

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben