Kárpátalja, mint turisztikai desztinácó; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat

Átírás

1 Kárpátalja, mint turisztikai desztinácó; Magyarországi turisták körében végzett imázs és elégedettségvizsgálat Szilágyi Zsuzsanna 1 Sass Enikő 2 Gönczy Sándor 3 1. Kárpátalja legfontosabb turisztikai attrakciói és a hozzájuk köthető főbb turisztikai terméktípusok A 63 7 km 2 -en elterülő Ukrajnának mindössze két olyan térsége van, amely turisztikai célterületként funkcionál. Első helyen a Krím-félszigetet kell megemlíteni, ahol a tengerpart és a Krími-hegység tart számot a legnagyobb érdeklődésre. Második helyen Kárpátalja és a vele határos megyék nyugati területei állnak. 1. ábra Kárpátalja területe (szerk. Molnár D. I.) Az 192-ig a történelmi Magyarország részét képező Kárpátalja ma Ukrajna legnyugatibb megyéjeként négy országgal (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia) határos (1. ábra). Összterülete km 2 (Zasztavecka et al., 1996), amely négyötöde hegyvidék, egyötöde síkság. Az Északkeleti-Kárpátokat a szarmata-pannon Vihorlát-Gutini-vulkáni vonulat és a kréta-paleogén korú Flis-Kárpátok alkotják. A síksági területek szintén két részből tevődnek össze, a Csap-Munkácsi-medencéből és a Máramarosimedencéből. A hegyvidék gerincét széles, folyóvölgyekhez köthető hágók törik át. Az Ung folyó völgyéből az Uzsoki-hágó, a Latorca völgyéből a Vereckei-hágó, a Nagyág-völgyéből a Toronyai-hágó, a Fekete-Tisza völgyéből pedig a Tatár-hágó ad átjárhatóságot kelet felé. A megye 18 közigazgatási egységből áll, ezen belül 13 járás és 5 megyei alárendeltségű város található. Kárpátaljának összesen városa, 19 városi jellegű települése 4 és 579 községe van. Lakóinak száma , amelyből mintegy (12,6 %) magyar. Települései közül csak a megyeközpont, Ungvár népessége haladja meg a főt. A lakosság 36,7 %-a városban, 63,3 %-a pedig falvakban él. A megye területének 56,6 % az erdő, 35,7 % a mezőgazdasági hasznosítású, s mindössze 3,5 % a beépített terület aránya (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25). 1 Tanársegéd, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék. szzsuzsi@juropnet.hu 2 PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék. seni@kmf.uz.ua 3 Főiskolai oktató, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. gonczys@kmf.uz.ua 4 A szovjet rendszerből visszamaradt településkategória, amely átmenet a falu és a város között. Lakosságát a városi népességhez sorolják. 1

2 Kárpátalja leglátogatottabb, legismertebb turisztikai adottságai a természeti értékek, amelyeken a következő idegenforgalmi termékek/termékelemek alapulnak: természetjárás, lovas- és kerékpáros turizmus, termál- és gyógyturizmus, vízhez kötődő turisztikai tevékenységek, vadászat, borturizmus, valamint téli sportolás. Kárpátalja különleges természeti értékei a Szinevéri Nemzeti Park és a Kárpáti, illetve az Uzsoki Bioszféra Rezervátum területén élveznek védettséget. Összterületük (133 5 ha) a megye területének alig több mint 1 %-a. A látványosságok közül kiemelkedik a Nárciszok Völgye, ahol májusban több mint 25 ha-nyi kiterjedésű nárcisz mezőben gyönyörködhetünk. A Kárpáti Bioszféra Rezervátum igazgatósága alá számos további a sajátos mikroklíma következtében kialakult mediterrán növénytársulásokat őrző terület tartozik (pl. Fekete-hegy, Gyulai-hegy, Kuzijszki Rezervátum). Kárpátalja ugyancsak kiemelt fontosságú természeti attrakciója a Csornohora-gerinc, amely hat 2 m-t meghaladó csúcsot hordoz. Itt található Ukrajna legmagasabb pontja, a Hoverla (2 61 m), valamint legnagyobb tengerszint feletti magasságban fekvő tava, a Neszamovite, amely egy jég által kimélyített cirkuszvölgy legmélyebb részét tölti ki. Ez utóbbitól is jobban ismert a csuszamlásos eredetű Szinevéri-tó, és a sóbányászat következtében beszakadt Szlatinai-sós-tavak. A hegyekben több vízesés is található, amelyek közül legkönnyebben a Sipot-vízesés közelíthető meg. Nagyon szép látványt nyújt a Hoverla oldalában lévő, csak gyalogszerrel elérhető, 6 m magas Huk-vízesés is. A felsorolást még tovább folytathatnánk a Lumsori-, Szkakalo-, Pliska-, Dragobrati- stb. vízesésekkel (Vas et al., 1983; A legismertebb gyalogtúra útvonalak a Csornohorát jellemzik (pl. Hoverla, Petrosz), ugyanakkor előszeretettel látogatják a történelem során fontos szerepet játszó hágókat (pl. Vereckei-, Tatár-, Uzsoki-), a régi Magyar-Lengyel, Cseh-Lengyel határterületeket, a hegyvidéki tavak környékét (Bretszkul, Neszamovite) és a Gorgánok gerincén kiépített turistaösvényeket ( A kárpátaljai lovas turizmus a nagy esztétikai élményt nyújtó, de gyalogosan nehezebben megközelíthető természeti látnivalók környezetében kezd kialakulni. Egy-egy lovas túra általában félóra-4-5 óra hosszú, és minden esetben kísérővel történik. A magasabb hegyvidéken (pl. a Szvidovecen a Dragobrati turistatelep) a glaciális formakincsekben bővelkedő látnivalókat mutatják be ebben a formában, illetve gerinctúrákat is beiktatnak. Ezen kívül a lovas turizmus kiépülése jellemzi a szanatóriumok környékét (Királyfiszállás (Szolocsin), Jakivszk, Rónafüred (Lumsori)) is. Klasszikus értelemben vett lovaglásra Beregszászban (Berehovo) és Ungváron (Uzshorod) van lehetőség, ahol több tíz hektáros terület áll rendelkezésre. A kerékpáros turizmus keretein belül az egy napos, 3-5 km-es túráktól a hat napig tartó, 2-22 km-es túrákig válogathatunk. A bátrabbak számára gerinctúrákat is szerveznek az m magas Biliznyicára és környékére ( A természet különleges vonzerején alapszik a termál- és gyógyturizmus. Kárpátalján több mint 3, gyakran kiemelkedő gyógyhatással is rendelkező termál- és ásványvízforrás van ( Napjainkban azonban, csak mintegy 36-at használnak ki (Vas et al., 1983). A legjelentősebb gyógyüdülők a Sajáni-szanatórium, a Kárpáti-szanatórium, a Kvitka Polonin, a Szinyák-szanatórium, a kaszonyi Sós-tó és az Ukrajnában egyedülálló aknaszlatinai allergológiai kórház, amelyet 28 m mélyen egy elhagyott sóbányában alakítottak ki. A vízhez kötődő turizmus kínálatában a horgászás és a vízparti üdülés is kiemelkedő szerepet játszik. A kárpáti hegyi patakokban több helyen (Erdőpatak (Liszarnya), Kovácsrét (Kusnica), Zárnya (Priborzsavszke)) fogható pisztráng. E mellett az erdőgazdaságok pisztrángtelepeket is fenntartanak. Kitűnő lehetőségek vannak a folyami horgászatra a Tisza, a 2

3 Borzsa és a Latorca alföldi szakaszain. Több mesterséges tó is (Horboki-, Pisztraházi (Pisztraljove)-, Fornosi-, Beregkisalmási (Zalusz)-víztározók, Dédai-tó, Fehér Amur-tó, Sajáni-tó stb.) található a megye területén, ahol biztosítottak a horgászás, csónakázás, vízi biciklizés stb. feltételei. Egyelőre kevésbé jellemző módon, de a Taracon és a Felső-Tiszán már megjelent a vadvízi evezés ( A megye erdeiben, mintegy ha-on folyik vadgazdálkodás (pl. Nagybocskó (Vel.Bicskiv)-, Dolhai (Dovhe)-, Salánki- és Beregújfalui-vadgazdas), ahol a belföldi és a külföldi vadászok egyaránt hódolhatnak szenvedélyüknek (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25; Kárpátaljának két ismertebb borvidéke van, a Szerednyei és a Beregszászi, ahol évi átlagban 3 ezer tonna szőlő terem (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25). A Szerednye környéki gazdák mintegy 15 különböző száraz és félédes bort kínálnak eladásra. A beregvidéken kb. 3 5 ha-nyi szőlő található. Itt alakult meg 23. februárjában a Szent Vencel Borrend, amely a szőlészet és a borászat hagyományainak az ápolását és a minőségi borászat fejlesztését tűzte ki célul. Borkóstolásra a Makkosjánosi (Janosi) központjában található Beregvidéki Borházban nyílik lehetőség m átlagmagasságú hegyeinek köszönhetően Kárpátalja kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a téli sportoláshoz, amelynek kedvelői a kiszolgáló infrastruktúra folyamatos bővülésével párhuzamosan egyre nagyobb számban keresik fel. Az érdeklődőket 23 sífelvonó várja. A sípályák átlagos hossza több mint 7 m, azonban a legnagyobbak elérik az 1 (Kékesfüred (Szinyák), Hajasd (Voloszjanka), Alsó-Szinevér (Szinevir), Körösmező (Jaszinya)), 1 2 (Felsőhidegpatak (Verh.Sztudenij)), 1 8 m-t Padóc (Podobovec) is. A gyermekek és a kezdők számára m hosszú pályák is adottak (Királymező (Uszty-Csorna), Hajasd (Voloszjanka)). Az épített örökség igen előkelő helyet foglal el a vidék vonzerőleltárában. A magyarok körében a tatárjárás után épült várak, mint például a munkácsi-, a huszti-, az ungvári-, a nevickei- és a Nyalábvár (Nagyszőlős) a legnépszerűbbek. Román és gótikus stílusban épült középkori templomokat elsősorban az alföldi területeken találunk (pl. Beregdédán (Dijda), Nagybégányban (Vel.Bijhany), Beregszászban, Csetfalván, Nagyszőlősön). A XVII-XVIII. században a Kárpátokban számos fatemplomot is építettek, amelyeket többek között Körösmező és Huszt környékén, a Nagyág felső folyásánál, az Ung bal oldali mellékvölgyei mentén vagy az Uzsoki-hágónál tekinthetünk meg. Kárpátalja viszonylag kevés kastélya az 1711-ben megkötött szatmári béke után épült. A legjelentősebbek közülük a beregvári (Karpati) Schönborn-kastély, a nagyszőlősi Perényi-kastély, a munkácsi Rákóczi-kastély és a beregszászi Bethlen-kastély (Deschmann, 199). Kárpátalja területén 44 múzeum üzemel ( Ezek legnagyobb része néprajzi jellegű, illetve képtár, de találunk itt földtani, könyvtörténeti, zoológiai, erdészeti és történelmi gyűjteményt is. A leglátogatottabbak talán az ungvári skanzen és a Szinevéri Nemzeti Parkban kialakított Faúsztatási Múzeum. A megyébe látogató turistákat számos állandó rendezvény várja. A legjelentősebbek a Magyar Kultúra Napján és a március 15-én szervezett összejövetelek, de szintén nagyszámú résztvevőt vonz a Kárpátaljai Magyar Zenésztalálkozó (Beregszász), az Aréna sátortábor (Bene), a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor (Salánk), valamint a Kárpátalja Magyar Népzenei és Néptánctábor (Tiszapéterfalva). Talán kevéssé ismert a vidék népművészete, holott messzire nyúló hagyományai vannak, pl. a beregi szőttesnek (Nagybereg (Vel.Berehi) központtal), Visken (Viskovo) a csuhéfonásnak, Beregújfalun, Szernyén és Gáton a gyékényfonásnak ( Ezek mellett szinte minden faluban szőnek rongypokrócot, Iza pedig a kosárfonás fellegvára. 3

4 Bár a falusi turizmus fogalmát a szakirodalmi szerzők többféleképpen értelmezik, s gyakran a különböző országokban is mást értenek e megnevezés alatt, mint komplex turisztikai termék, kínálati elemei között számos vonzerő szerepet kaphat. Kárpátalján az elnevezés a jövedelemkiegészítő vidéki vendégfogadást (általában szállásadást és étkeztetést, ritkábban idegenvezetés és/vagy programok szervezését) jelenti, amelynek alapjait többek között a magyar történelem számos, a területhez köthető emléke, a nyelvi korlátok hiánya, a természeti és kulturális értékek és nem utolsó sorban Magyarország közelsége teremtette meg. A kárpátaljai falusi turizmus főként magyarországi turistákat megcélozva, elsősorban a magyarok által lakott falvakban alakult ki. Napjainkban a Beregvidék több településén (Váriban, Benében, Csetfalván, Nagybaktán, Beregdédán, Borzsován stb.) számos család fogad vendégeket. A Felső-Tisza-vidékén Visk a falusi turizmus fellegvára. A Zöld Falusi Turizmus Szövetség Viski Társadalmi Szervezetének keretein belül mintegy 15-2 család működik együtt (internetes honlap, tapasztalatcsere stb.). Vendégeiket 1-3 ágyas szobákban szállásolják el. A viskiek az idegenvezetés mellett programszervezéssel is foglalkoznak, amelynek kínálati elemei a következők: 2-6 napos kirándulás, gyalogtúra, horgászás, vesszőfonás, kukoricacsuhéból készült használati és dísztárgyak elkészítése, csónakázás, téli sportolás. 2. Kárpátalja turizmusa a számok tükrében A Szovjetunió széthullása előtt Kárpátalján jellemzően állami üdülők, szanatóriumok és rehabilitációs központok működtek, amelyekbe munkahelyi beutalóval lehetett elhelyezést nyerni, vagyis a betegellátásban és a különböző ágazatok dolgozói között a férőhelyeket a központi hatalom osztotta el. A birodalom felbomlását követő, a turizmust is érintő megtorpanás az inflációval, az állam gazdasági szerepvállalásának jelentős visszaesésével, a munkanélküliség ugrásszerű, drasztikus növekedésével, illetve ezzel párhuzamosan az életszínvonal jelentős csökkenésével magyarázható. Az 199-es évek közepétől kezdődő privatizációs hullám a kárpátaljai turizmust kiszolgáló létesítményeket 2 körül érte el. Az első magán szanatórium például, 85 férőhellyel 21-ben kezdte meg működését. 24-ben viszont már 12 privát szanatóriumot tartottak számon, amelyek egyszerre 2 86 vendég elhelyezésére voltak alkalmasak (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25). 24-ben több mint 6 -en gyógyultak Kárpátalja szanatóriumaiban. A évi statisztikai adatok szerint a létesítményeket elsősorban a belföldi turisták vették igénybe. Külföldről csak kevesen szálltak meg. Közülük a volt Szovjetunióból érkezők száma volt a legnagyobb, mintegy 382 fő. Második helyen, 49 fővel a Németországból érkezett álltak, Magyarországról pedig mindössze hárman vették igénybe ezt az üdülési formát (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25). A 2-24 közötti időszakban Kárpátalján nőtt a nemzetközi turistaérkezések, valamint a belföldi turizmusban résztvevők aránya, míg ugyanebben az időszakban csökkent a kiutazók aránya (2. ábra). Ennek eredményeként a turizmus szerkezete alapvető módosuláson ment keresztül. Míg 2-ben a kiutazó turizmus volt, addig 24-re a belföldi turizmus lett meghatározó. 4

5 % 2% 4% 6% 8% % Beutazó turizmus Belföldi turizmus Kiutazó turizmus 2. ábra Kárpátalja turizmusának szerkezete, 2-24 (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25) A legfontosabb küldőországok Oroszország, Magyarország és Szlovákia (3. ábra). A vonzerőknek megfelelően a turisták több mint 8 %-át az aktív pihenés motiválta (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25) Oroszország Szlovákia Magyarország Macedónia Lengyelország Németország 3. ábra A Kárpátaljára érkező külföldiek országonkénti megoszlása (fő) (Kárpátalja szanatóriumok és turizmus, 25) A hazánkból érkező turisták nagyobb számban csak a rendszerváltás után jelentek meg a megyében, s eleinte főként azokat az útvonalakat választották, amelyek mentén eljutottak a magyar történelem fontos eseményeinek színhelyeire (pl. a Vereckei-hágóra, a Munkácsi várba). Ahogy bővült a Kárpátaljára látogatók köre, úgy növekedett a meglátogatott attrakciók száma is (pl. Szinevéri-tó, tiszaújlaki turul emlékmű, Huszti vár, Fekete- és Fehér- Tisza összefolyása, aknaszlatinai sóbánya, Hoverla). A Magyarországról érkező turisták jellemzően magyarlakta falvakban szállnak meg. Általában minden, falusi turizmusba bekapcsolódott falu mintegy 4-8 vendéget képes fogadni, ez alól Visk az egyetlen kivétel, ahol megközelítőleg 12 ember tud egyidejűleg megszállni. Azokban a falvakban, ahol már 5

6 évek óta foglalkoznak vendégfogadással főszezonban közel teljes a kapacitáskihasználtság, ugyanakkor azok, akik a tevékenységet nem rég űzik, kevés szállóvendéget könyvelhetnek el. A falvak nagy része kizárólag magyarországi turistákra van berendezkedve, Visken azonban oroszok is előszeretettel nyaralnak, és az ukrajnai nagyvárosok lakói közül is egyre többen fedezik fel Kárpátalját. A turizmus fejlődését jelzi, hogy a kereskedelmi szálláshelyek száma folyamatosan növekszik. Míg 2-ben összesen 117 létesítmény volt a megye területén, 24-re ez a szám 123-ra változott (4. ábra). szlálláshelyek (db) Gyógyüdülők Rehabilitációs központok Üdülőközpontok Szállodák 4. ábra Kereskedelmi szálláshelyek számának változása Kárpátalján, 2-24 (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25) A férőhelyek száma összességében csökkent: a 2-ben igénybe vehető ágyak száma 24-re 7 %-kal esett vissza ( ). Leginkább a rehabilitációs központok befogadóképessége mutat csökkenő tendenciát, amely az ilyen típusú egységek számának fogyatkozásával függ össze. Kedvező azonban, hogy a szállodák és üdülőközpontok befogadóképessége 7 18 %-kal nőtt az említett időszakban (5. ábra). férőhelyek száma (db) Gyógyüdülők Rehabilitációs központok Üdülőközpontok Szállodák 5. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek változása (Kárpátalja statisztikai évkönyve, 25) 6

7 3. Az empirikus kutatás célja és módszerei Kárpátalja turisztikai termékeinek, illetve ezen belül a falusi turizmus hatékony fejlesztése és sikeres piacra vitelének érdekében nélkülözhetetlen a turisztikai kereslet felmérése, a megye, mint turisztikai desztináció imázsának feltárása, valamint a Kárpátaljára érkező turisták elégedettségének vizsgálata. Kutatásunk a vidék egyik legjelentősebb küldőpiacáról, a Magyarországról érkezett vendégekre terjedt ki. Alapvetően leíró, feltáró jellegű felmérésünk során a következő kérdéskörökre kerestük a választ: Milyen a Kárpátaljára érkező magyarországi turisták szociodemográfiai összetétele? Hogyan szervezték meg, illetve bonyolítják le a megkérdezettek kárpátaljai utazásukat? Mit jelent Kárpátalja, mint úticél a Magyarországról érkezett vendégek számára? Milyen Kárpátalja ismertsége és imázsa a magyarországi vendégek körében? Mennyire elégedettek a Kárpátaljára látogatók az utazás során tapasztalt szolgáltatásokkal, illetve adottságokkal? A kutatás kivitelezéséhez kérdőíveket állítottunk össze, amelyeket 25. áprilisától novemberig töltettünk ki. A kérdőívezést Kárpátalja határmenti, főleg magyarok lakta területére korlátoztuk (Bene, Borzsava, Vári, Mezőkaszony, Visk, Nagyszőlős, Beregszász, Salánk, Csetfalva, Déda). A felmérés során kérdezőbiztosok segítségével dolgoztunk. A 25 db kitöltött kérdőívből 248-at tudtunk felhasználni. A kiértékelést SPSS 8. szoftver segítségével végeztük el. Egyelőre kizárólag esetszám-arányokat vizsgáltunk. Lehetőség lenne jóval szélesebb körű elemzésre is, azonban terjedelmi korlátok miatt ezt egy következő feldolgozásban kívánjuk elvégezni. Az átláthatóság kedvéért néhány kérdésnél (pl. a Kárpátaljával kapcsolatos asszociációknál, valamint a legkellemesebb, legkellemetlenebb élményeknél) a válaszokat utólag kategorizáltuk. A kérdőíves felmérésbe került minta szociodemográfiai jellemzői általában a falusi turizmus célcsoportjának tulajdonságaival álltak összhangban. A megkérdezettek nagyobb része nő volt (1. táblázat), és mintegy 2/3-uk a 36 évnél idősebb korkategóriába esett. A legtöbb válaszadó (8 %) átlagosnak ítélte jövedelmét. A foglalkozás tekintetében legnagyobb arányban a szellemi dolgozók képviseltették magukat, de nem sokkal maradtak el tőlük a nyugdíjasok sem. Az általunk megkérdezettek 45 %-a felsőfokú diplomával rendelkezett, 33 %-a pedig érettségizett. A vendégeket küldő települések típusaira vonatkozó eredményeket értékelve 71 %-kal a városból érkezettek túlsúlyát kaptuk. 7

8 4. A vizsgálat eredményei 1. táblázat A minta jellemzői (%) Nemi összetétel Kormegoszlás Nő 52,8 18 év alatt 8, Férfi 47, év 27,4 Jövedelem év 33,3 átlagos 79,7 55 év felett 31,2 átlagon felüli 13,9 Foglalkozás átlagon aluli 6,4 szellemi foglalkozású 28,9 Iskolai végzettség nyugdíjas 21,1 egyetem/főiskola 44,2 diák 15,7 gimnázium 33,5 vállalkozó,7 szakmunkásképző 13,2 fizikai dolgozó 9,9 általános iskola 6,2 vezető alkalmazott 9,9 egyéb 2,9 egyéb 3,7 A küldő települések típusa város 7,6 városi jellegű település 29,4 Mivel kutatási céljaink összetettek, a kivitelezéssel kapcsolatos lehetőségeink pedig viszonylag szűkek voltak, el kellett tekintenünk a nagyon mélyreható és hosszadalmas imázsés/vagy elégedettségvizsgálatoktól, s ezek egyszerűsített változatait igyekeztünk ötvözni. Épp ezért nem tudtuk kihasználni például a Chon modellje által hangsúlyozott előzetes fogadóhelyi imázs és tényleges látogatás eredményének összehasonlítását, illetve az elégedettségvizsgálat legnagyobb előnyeként megemlíthető fontosság/teljesítmény mátrixok alkalmazását (Mundruczó Graham, 1996; Hegymegi Szemrédi, 22). 5. Az utazás szervezése és lebonyolítása Az utazás célterületéről alkotott imázs és elégedettség fontosságát hangsúlyozza, hogy felmérésünk szerint a legtöbb Kárpátaljára utazó magyarországi turista az ismerőseitől hallott beszámolók alapján döntötte el, hogy meglátogatja a megyét (6. ábra). Más információforrások sokkal kevésbé voltak népszerűek, azonban a globális trendeknek megfelelően a desztinációval kapcsolatban még mindig többen érdeklődtek Interneten, mint kiadványokban. A Kárpátaljára történő utazás megszervezésében a rokonok/barátok/ismerősök 37,1 %- os aránya mellett jelentős szerep az egyéb kategóriában (13,9 %-ban) megemlített úti társaknak, egyesületeknek, kluboknak, valamint egyháznak, az iskoláknak (13,9 %) és a magyarországi utazási irodáknak (13,1 %) jutott. A szálláshelyek előzetes lefoglalását a legtöbb esetben (76,9 %) az utazás szervezője intézte. 8

9 %, a válaszok arányában ,5 2,3 61,5 7,3 4,6 8,1,8 11,9 Internet 6. ábra Milyen információforrás alapján döntötte el, hogy Kárpátaljára utazik? A megkérdezettek alapvetően társasággal, legnagyobbrészt (46,3 %-ban) pedig csoporttal érkeztek. Mindezek után nem meglepő, hogy túlnyomó többségük (78,6 %-uk) autóbuszt vett igénybe. A válaszadók 77,6 %-a 4-7 napig maradt Kárpátalján, és a határhoz közeli, magyarok által lakott településeken szállt meg (7-8. ábra). Falusi portán a vendégek 75,9 %-a, míg szállodában mindössze a megkérdezettek 8,3 %-a aludt. A kárpátaljai falusi vendéglátás jellegzetességeit mutatja az is, hogy a magyarországi látogatók szintén 72,4 %-a a szálláshelyén étkezett. Az éttermeket csak a válaszadók 16,6 %-a próbálta ki. 9

10 9 8 77,6 7 %, a válaszok arányában , 12, nap,8 7. ábra Hány napot töltött Kárpátalján? 8. ábra Mely településen szállt meg?

11 6. Kárpátalja, mint úti cél jellemzői Felmérésünk alkalmával Kárpátalja leginkább a fővárosból, Pest megyéből, valamint Győr-Moson-Sopron megyéből fogadott vendégeket (9. ábra). Ezeken túlmenően kimagasló számú turista érkezett a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is. 9. ábra Mely településről érkezett? A megye, mint turisztikai termék fejlődő életciklusára utal, hogy a válaszadók 76, %- a még soha nem járt Kárpátalján. A korábban már jártak 67,8 %-a azt válaszolta, hogy ez volt 2-5. alkalom. Kárpátalján a falusi turizmus fogalma még korántsem jelent komplex, jól elhatárolható célcsoporttal rendelkező turisztikai terméket, amit az is alátámaszt, hogy noha a kérdőíves felmérésben résztvevők 75,9 %-a falusi szálláshelyet vett igénybe, csak 11, % nyilatkozott úgy, hogy utazásának fő célja a falusi üdülés (. ábra). A Kárpátaljára érkezett és általunk meginterjúvolt magyar turisták legfontosabb célja a többféle turisztikai tevékenységet magában foglaló kirándulás volt, attól függetlenül, hogy milyen típusú szálláshelyen szálltak meg. 11

12 %, a válaszok arányában ,8 14,2 11, 8,5 4,1,4 Kirándulás Egyéb Falusi üdülés Látogatás Túrázás Konferencia. ábra Mi jelenlegi utazásának fő célja? Kutatásunk eredményei alapján Kárpátalja, mint úti cél a Magyarországról érkezettek körében ismeretlensége, történelmi emlékhelyei, valamint természeti környezete miatt közel egyformán bizonyult vonzónak (11. ábra). 3 27,6 26,6 26,2 %, a válaszok arányában ,8 6,5 6,3 Meg szeretném ismerni Történelmi emlékhelyek Természeti környezet Egyéb Nem én választottam Kedvező árszínvonal 11. ábra Miért épp Kárpátalját választotta? A 12. ábrából kiderül, hogy a magyarországiak számára Beregszász mellett még mindig a Munkácsi vár és a Vereckei-hágó a legnépszerűbb turisztikai látványosság. Ezeken túl viszonylag nagy népszerűségnek örvend Ungvár, valamint a Huszti vár. 12

13 %, a válaszok arányában ,4 9,7 84,7 69,8 68,5 52,8 5, 5, 46,8 36,7 21, 6,9 Munkácsi vár Beregszász Ungvár Huszti vár Rahó Tisza forrásvidéke Szojva Szinevéri-tó Aknaszlatina Vereckeihágó Sipotvízesés Hoverla 12. ábra Mely idegenforgalmi látnivalókat nézte/nézi meg Kárpátalján? Az általunk megkérdezettek kárpátaljai tartózkodásuk során leginkább a természeti látnivalók megtekintésével (96 %), városnézéssel (92 %), valamint a történelmi emlékhelyek felkeresésével (92 %) töltötték szabadidejüket. Viszonylag kevesen (25 %) látogattak rendezvényt, s még elenyészőbb volt azoknak a turistáknak az aránya, akik sportoltak (6 %) vagy gyógykezelésen vettek részt (1 %). 7. Kárpátalja ismertsége és imázsa, illetve az utazás során tapasztalt elégedettség A Magyarországról érkezők tevékenységeit, közvetetten pedig a területről, mint turisztikai desztinációról kialakított véleményt az is befolyásolja, hogy a turisták az utazást megelőzően milyen ismeretekkel rendelkeztek a célterület legfontosabb turisztikai vonzereiről. A 13. ábra azt mutatja, hogy a magyarországi turisták elsősorban Kárpátalja történelmét, valamint természeti látnivalóit ismerték korábban. Mindez egybecseng utazásaik leggyakoribb programpontjaival. Az építészeti értékek ismertsége már gyengébb volt, s a válaszadók az átlagosnál sokkal kevesebbet tudtak a megye népművészeti értékeiről, gasztronómiájáról és rendezvényeiről. 13

14 7 6 6,7 55, %, a válaszadók arányában ,7 4,7 37,3 19,4 16,3 49,6 45,5 28,4 28,9 2, 17,2 26,9 41,6 24,2 38,9 38,9 15,6 25,6 11,4 5,7 5,7 7,3 6,6 5, 4,7 2,4 semmi kevés átlagos átlagosnál több 13. ábra Milyen előzetes ismeretei voltak Kárpátalja: Egy fogadóterület imázsáról nagyon sokat elárulnak az odaérkező vendégek szabad asszociációi. Az általunk megkérdezett magyaroknak legtöbbször pozitív gondolata támadt, Kárpátalja említésekor (14. ábra). A válaszadók 56,3 %-ának a család jutott eszébe, valószínűleg a családias vendéglátás miatt. Ezen túlmenően a szép táj 18,8 %-os, illetve a magyarság 14,7 %-os aránya jelentősebb. %, a válaszadók arányában ,3 Család 18,8 Szép táj 14,7 Magyarság 3,1 2,2 1,8 1,3 1,3,4 Fehér folt 14. ábra Mi jut eszébe, ha azt a szót hallja, hogy Kárpátalja? Szülőföld Terror Kedves enberek Szegénység Ukrajna 14

15 A turisztikai adottságok és szolgáltatások minősítése még pontosabban fejezi ki Kárpátalja imázsát, valamint utal a turisták elégedettségére, amely az elvárásoknak és a tapasztalt élményeknek az összevetéséből adódik. Az eddigi eredményeket is alátámasztva a meginterjúvoltak igen nagy arányban kiválónak értékelték a tájképet és a természeti értékeket (2. táblázat). Annak ellenére, hogy a Magyarországról érkezettek közül Kárpátaljáról viszonylag keveseknek jutott eszébe az emberek kedvessége, figyelemre méltó, hogy a vendégszeretetet a turisták 91,9 %-a jónak/kiválónak érzékelte. Ugyancsak szembetűnő a magyarok elégedettsége az igénybevett szálláshelyek minőségét illetőleg. Az építészeti és a néprajzi adottságok már inkább csak jók a turisták megítélése szerint. A legtöbben kiválónak minősítették a szálláshelyek árszínvonalát, de viszonylag sokan voltak azok is, akik valószínűleg összehasonlítási alap híján nem tudták azt értékelni. A vendéglátóhelyekről szintén vagy jó volt a legtöbb vélemény vagy nem tudtak róla mit mondani a megkérdezettek. Kedvező, hogy a vásárlási lehetőségeket, valamint a szolgáltatások minőségét kevesen vélték gyengének. A megye megközelíthetőségéről sokféleképpen nyilatkoztak válaszadóink, viszont mindössze 3,2 %-uk gondolta úgy, hogy az kiváló. Hangsúlyos gyenge osztályzatot kapott a környezet tisztasága és az útviszonyok. A turisták legkevésbé a sportolási és szórakozási lehetőségekről, illetve az elérhető információkról tudtak nyilatkozni. A válaszadók 53,6 %-a nem ismerte Kárpátalja közbiztonságát, ami arra utal, hogy annak árnyoldalaival sem találkoztak. 2. táblázat Kárpátalja néhány turisztikai adottságának és szolgáltatásának minősítése nem tudom gyenge közepes jó kiváló Tájkép 4,, 2, 16,1 77,8 Környezeti tisztaság 6,1 42,9 37,7,5 2,8 Természeti értékek 5,2,4 6, 25,8 62,5 Építészeti értékek 11,7 5,6 21,4 39,1 22,6 Néprajzi értékek 25,4 1,6 17,7 33,2 22,2 Szórakozási lehetőségek 54,8 13,7 17,7 9,7 4, Vásárlási lehetőségek 27,8 6,5 25,8 29,4,5 Elérhető információk 35,9 16,5 26,6 17,3 3,6 Sportolási lehetőségek 71,8,1 8,9 6, 3,2 Megközelíthetőség 2,6 23, 23,4 29,8 3,2 Útviszonyok 8,9 59,7 28,2 2,8,4 Közbiztonság 53,6 8,1 15,7 19,4 3,2 Szálláshelyének minősége 6,6,8 6,9 34,7 52, Szálláshelyének árszínvonala 32,3, 2,8 25, 39,9 Vendéglátóhelyek minősége 38,3 4,8 19, 25,8 12,1 Vendéglátóhelyek árszínvonala 46,6,8 6,1 28,7 17,8 Vendégszeretet 5,2, 2,8 14,5 77,4 Szolgáltatások minősége 21,8 3,2 15,3 33,1 26,6 Mint ahogyan a felmérésből is kiderült az utazási döntések meghozatalánál fontos motiváló tényező volt az ismerősök véleménye. Ezért szükséges megismerni a turisták kárpátaljai tartózkodása folyamán szerzett legkellemesebb és legkellemetlenebb élményeit. Látható, hogy a megye vendégei leginkább a vendégszeretetet emelték ki a legkellemesebb élmények között (15. ábra). Viszonylag magas értéket képvisel az egyéb kategória is, amelyen belül vagy nem tudtak választani a sok jó tapasztalatból vagy a borral és gasztronómiával kapcsolatos élményeket emelték ki. A táj szépsége szintén sokaknak tetszett, a látnivalók közül pedig konkrétan a Vereckei-hágót említették meg. 15

16 35 31,2 %, a válaszok arányában ,3 7,4 6,2 5,6 3,7 3,1 25,6 Vendégszeretet A táj szépsége Verecke Baráti kapcsolatok Történelmi emlékek Túrázás Kellemes időtöltés Egyéb 15. ábra Kárpátaljai tartózkodása során szerzett legkellemesebb élményei A legkellemetlenebb élmények között a legkülönfélébb egyéni problémát, illetve a rosszat nem tapasztalók válaszait magában foglaló egyéb kategória után a második helyen a higiéniai és infrastrukturális hiányosságok szerepelnek (16. ábra). A válaszadók 16,9 %-a nem volt megelégedve a környezet állapotával sem. Ezek mellett többen említették még a kéregetők jelenlétét, valamint a nehézkes határátkelést ,7 21,7 22,8 %, a válaszok arányában ,9,1 6,9 Higiéniai hiányosságok Infrastrukturális hiányosságok Környezet állapota Kéregetők Határátkelés Egyéb 16. ábra Kárpátaljai tartózkodása során szerzett legkellemetlenebb élményei 16

17 Az út alatt érzékelt hiányosságok jobbára egybecsengtek a legkellemetlenebb élményeknek, illetve új elemként a szórakozóhelyek kialakítására születtek javaslatok. Végül azt is megvizsgáltuk, hogy milyen végső benyomásokkal távoznak a turisták Kárpátaljáról. A legtöbb vendég (59,8 %) úgy gondolta, hogy lehetőség szerint valamikor visszatér. Egyértelműen kedvező élményekről és biztos visszatérési szándékról a megkérdezettek 34,6 %-a nyilatkozott. Azonban 5,7 %-ban akadtak negatív kicsengésű válaszok is. 8. Összegzés Empirikus kutatásunk eredményei a véletlenszerű megkérdezés és a viszonylag kis elemszám miatt fenntartásokkal kezelendők, azonban a magyarországi vendégek számára nyújtandó turisztikai termékek tökéletesítéséhez, illetve az egyes termékek Magyarországon történő hatékony kommunikációjához számos információt nyújt. Leginkább csodálatos természeti környezetének, valamint épített és kulturális örökségének köszönhetően Kárpátalja turisztikai potenciálja óriási. A kárpátaljai turizmus fejlettségi állapota azonban még mindig jobban tükrözi történetét, valamint gazdaságának alakulását. A kiutazó turizmus megtorpanása mellett kedvező, hogy a megye erős belföldi vendégforgalmat mondhat magáénak, s a külföldi turisták közül is egyre többen fedezik fel. A legfontosabb küldőpiac Oroszország, Magyarország és Szlovákia. A belföldi turisták előszeretettel látogatják Kárpátalja gyógy- és rehabilitációs létesítményeit, míg a külföldiek körében az aktív turisztikai tevékenységek a legkedveltebbek. A statisztikai adatok alapján a megye szálláshelyeinek típus szerinti megoszlása még meglehetősen hiányos, a kapacitás és a szolgáltatások köre azonban folyamatosan bővül. Primer kutatásunk során a Kárpátaljára érkező külföldiek második legnépesebb csoportjának jellemzőit, utazási szokásait, ismereteit és véleményét vizsgáltuk. Empirikus felmérésünk eredményeit figyelembe véve a következő fontosabb megállapításokat tehetjük: A megyébe érkező magyarországi turista nagyrészt 18 év feletti, felső- vagy legalább középfokú végzettséggel, átlagos jövedelemmel rendelkező és városban lakó szellemi foglalkozású, nyugdíjas vagy diák. Mivel a legtöbben ismerősök információira hagyatkozva döntöttek a kárpátaljai utazásról, azt lehet mondani, hogy Magyarországon meglehetősen csekély a terület reklámja. A kommunikációs csatornák közül az egyébként népszerű Internet és még jellemzőbben a kiadványok hatékonysága is alacsony, amin változtatni kell. A marketing által megcélzott csoportok Magyarországon elsősorban a különféle egyesületek, klubok, egyházak, iskolák, továbbá a magyarországi utazási irodák szolgáltatásait igénybevevő egyének lehetnek. A turisták általában 4-7 napot töltenek Kárpátalján, s tartózkodásuk alatt a magyar-ukrán határhoz közeli, magyarlakta falvakban szállnak meg, illetve étkeznek. Habár lehetősége adott, a megyében a falusi turizmus, mint komplex turisztikai termék, egyelőre nem létezik. A magyarországi vendégek közül a legtöbben kirándulni érkeznek Kárpátaljára, amely legtöbbször a falusi szálláshelyről történő történelmi-kulturális és természeti értékekhez való utazást, illetve ezek megismerését, megtekintését jelenti. A magyarországi turisták körében, részben ismertségük növelésével, jelentősen lehetne fejleszteni a rendezvénylátogatást, a bor és gasztronómiai témájú utazásokat, illetve a sportoláshoz kapcsolódó, valamint a termál- és gyógyturisztikai terméktípust. 17

18 Felmérésünk alapján a magyar turisták hiányolják a kárpátaljai szórakozóhelyeket. A vendégek információi elsősorban a népművészet, a gasztronómia és a rendezvények terén hiányosak, de sokan nem ismerik eléggé Kárpátalja építészeti örökségét, sportolási és szórakozási lehetőségeit sem. A megkérdezettek értékítélete alapján, a magyarok körében a Kárpátalját népszerűsítő témákból a tájképi elemek, a természeti értékek, valamint a vendégszeretet és a falusi szálláshelyek minősége lehet a leghatékonyabb. A Magyarországról érkező turisták elégedettségének növelése, valamint általában a turizmus fejlődése érdekében Kárpátalján nélkülözhetetlen az infrastrukturális ellátottság bővítése, az utak állapotának, illetve a higiéniai viszonyoknak a javítása, a környezet tisztán tartása, valamint a határátlépés megkönnyítése. Összességében a magyarországiak Kárpátaljával, mint turisztikai desztinációval való elégedettségét, és egyben a turisztikai kínálat fejlesztésének indokoltságát, jelzi, hogy kutatásunk alkalmával a válaszadók mintegy 25 %-a volt visszajáró vendég, kb. 6 %-uk pedig hajlandóságot mutatott a visszatérésre. Irodalom Deschmann A. (199). Kárpátalja műemlékei. Tájak Korok Múzeumok Egyesület. Pannon Nyomda, Veszprém. Hegymegi J. Szemrédi J. (22). Elégedettségi vizsgálat Budapest mint turisztikai termék pozicionálásának, fejlesztésének és piacravitelének meghatározására. Turizmus Bulletin, 22/4. Magyar Turizmus Zrt. Budapest. Kárpátalja szanatóriumok és turizmus (25). (Закарпаття санаторії та туризм) Статистичний збірник. Головне управління статистики у Закарпатській області. Ужгород. Kárpátalja statisztikai évkönyve (25). (Закарпаття 24. Статистичний щорічник). Головне управління статистики у Закарпатській області. Ужгород. Mundruczó Gy. Graham S. (1996). Turizmus elmélet és gyakorlat. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. p. 53. Zasztavecka et. al., (Заставецька, О. В., Заставецький, Б. І., Дітчук, І. Л., Ткач, Д. В.) (1996): Географія Закарпатської області. Підручники & посібники. Тернопіль. Vas et al., (Ваш С. К. Жмайло Ю. В. Заяц А. А. Зуенко Г. И. Иваницкий О. М. Пруница С. Ю.) (1983). Советское Закарпатье Путеводитель справочник. Карпати, Ужгород