Греко-католицька церква в районі Тісогат Берегської жупи від заснування Мукачівської Єпархії до Тріанону

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Греко-католицька церква в районі Тісогат Берегської жупи від заснування Мукачівської Єпархії до Тріанону"

Átírás

1 Міністерство освіти та науки України Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ Кафедра Історії і Суспільствознавства Дипломна работа Греко-католицька церква в районі Тісогат Берегської жупи від заснування Мукачівської Єпархії до Тріанону студента 3-го курсу Мароші Іштвана Йосиповича студент третього курсу кафедри історії (другий диплом) Керівник: Д-р. Шовш Калман кандидат історичних наук 1*. Рекомендовано до захисту кафедрою історії (протокол від 2008 року) 2*. Затвердити рецензентом кваліфікаційної роботи / дипломної роботи проректор з навчальної та наукової роботи Черничко С. С року. 3*. Скерувати у ДЕК до захисту проректор з навчальної та наукової роботи Черничко С. С року. Берегове, 2008

2 Сторінка Вступ 7 1 Історія Мукачівської греко-католицької Єпархії від 13 заснування (1771.) до Тріанонського договору 1.1 Ужгородська унія (1646.) і заснування єпархії (1771.) Історія Мукачівської Єпархії від Марії Терезії до 15 компромісу 1867 року 1.3 Історія і територіальний поділ Мукачівської Єпархії до Тріанонського договору Висновки Особливості Берегської жупи і району Тісогат, адміністративний і релігійний устрій 2.1. Географічне положення і характерні риси Берегської жупи 2.2. Формування району Тісогат та його національний і релігійний склад Формування району Тісогат Населення, релігійний склад і національна свідомість району Тісогат 2.3. Берегівський деканат і район Тісогат 2.4. Висновки 3. Історія греко-католицьких громад району Тісогат 3.1. Загальна греко-католицька картина району Тісогат у довгому XIX ому столітті 3.2. Історія греко-католицьких сіл району Тісогат рр на основі архіву епархії і шематизмів Берегово Чома

3 Яноші Велика Бийгань Балажієво Мезевгомок Берегдийда Берегдаровц Квасово 3.3. Висновки Наслідки Тріанонського договору на греко католицькі села району Тісогат 4.1. Територіальна і духовна єдність району Тісогат 4.2. Жупа Берег і район Тісогат в період укладення мирного договору 4.3. Територіальні зміниу структурі району Тісогат внаслідок Тріанонського договору 4.4. Висновки Висновки 100 Резюме 102 Додаток 104 Використана література 110 3

4 Ukrajna Oktatásügyi és Tudományos Minisztériuma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék Bereg vármegye Tiszaháti járásának görög katolikussága a Munkácsi egyházmegye felállításától a Trianon-i döntésig Diplomamunka Készítette: Marosi István másoddiplomás, harmadik évfolyamos történelem szakos hallgató Témavezető: Dr. Soós Kálmán Történelem tudományok kandidátusa Beregszász

5 Oldalszám Bevezetés 7 1. Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye rövid története az egyházmegye felállításától (1770) a Trianoni döntésig 1.1. A ungvári egyházi unió (1646) és az egyházmegye felállítása (1770) 1.2. Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye rövid története Mária Teréziától a kiegyezésig 1.3. Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye területi felosztása és története a Trianoni döntésig 1.4. Összegzés Bereg vármegye és a Tiszaháti járás jellegzetessége, közigaz-gatási és vallási berendezkedése 2.1. Bereg vármegye földrajzi elhelyezkedése, jellegzetességei 2.2. A Tiszaháti járás kialakulása, népessége, felekezeti összetétele A Tiszaháti járás kialakulás A Tiszaháti járás népessége, felekezeti összetétele és nemzettudata 2.3. A Beregszászi Esperesi Kerület és a Tiszaháti járás 2.4. Összegzés A Tiszaháti járás görög katolikus egyházközségeinek története 3.1. A Tiszaháti járás görög katolikusainak általános képe a hosszú XIX. században 3.2. A Tiszaháti járás görög katolikus közösségeinek részletes története között az egyházmegyei levéltár és a schematismusok alapján Beregszász

6 Tisza(Bereg)csoma Makkosjánosi Nagybégány Balazsér Mezőhomok-Beregdéda Beregdaróc Kovászó 3.3. Összegzés A Trianoni békediktátum következménye a Tiszaháti járás görög katolikus egyházközségeire 4.1. A Tiszaháti járás területi és szellemi egysége 4.2. A trianoni békediktátum következtében létrejött területi változások a Tiszaháti járásban 4.3. Trianon következménye a Tiszaháti járásra és az itt éló görög katolikusaira 4.4. Összegzés Befejezés 101 Rezümé 103 Mellékletek 105 Felhasznált irodalom 111 6

7 Bevezetés A trianoni döntésnek a magyarság tekintetében megtapasztalt és megélt tragédiája hosszú évtizedek óta (olykor erőteljesebben, olykor pedig kevésbé élesen) folyamatos kérdésként él és foglalkoztatja azokat, akik azt fájó pontként és történelmi igazságtalanságként élik meg. A nagypolitika azonban számos esetben nem észleli azokat a folyamatokat, érzéseket, amelyek az egyes hatalmi döntések következményeként az adott régióban valóságos jelenségként lekövetkeztethetőek. A Párizs környéki békék következtében átrajzolódott térképen nemcsak területi egységeket szakítottak el egymástól, s tettek addig szomszédos faluként élő közösségeket különböző országok tagjaivá. Több esetben abszolút figyelmen kívül hagyva a területi egységek szellemi-lelki összekapcsolódásából eredő egységét, s a gazdaság, közigazgatás, kulturális és egyházi élet számára pedig határokat szabtak. Pedig világosan nyomon követhetőek azok a folyamatok, amelyek évszázadokon keresztül alakították az egyes térségeket. Esetünkben Bereg vármegyét. Miért lett fájóbb a Trianoni békediktátum névvel fémjelzett határ-módosítás, mint bármely más, előző évszázadokban, évezredekben lezajlott háborúk végén létrejött területi osztozkodás? A kérdés jogosan feltehető. Hiszen a területszerzések, honfoglalások, népvándorlások, hódító háborúk ugyanúgy figyelmen kívül hagyták egy adott ország, s egy adott terület népességének, etnikumainak az érdekeit, mint a Párizs környéki békék. Nyilvánvalóan azért más ez az előzőekben tapasztalttól, mert a hosszú XIX. század folyamán a felvilágosodás és a napóleoni háborúk eredményeként kialakult Európában már nem kizárólag a királyi családok legitimálódása határozza meg a döntéseket, hanem a nemzeti érdekek. A bécsi döntés még a legitim uralkodóházak alapján hozta egyensúlyba Európát. A bő száz évvel később bekövetkező Párizs környéki békék pedig már nemzeti érdekeket vettek alapul. Az emberiség a XIX. század folyamán egy szellemi átalakuláson ment keresztül. Nagy lépés ez a szellemi nagykorúság tekintetében. A jobbágyfelszabadítás, a nemzeti irodalmak létrejötte, az egyház élet nemzeti alapokon való szervezése, a harc a nemzeti nyelvért az egyházi liturgiában és igehirdetésben, az iskolázottság szorgalmazása, a nemzeti 7

8 érdekérvényesítés szempontjai azokat a folyamatokat hozták markánsan előtérbe, amelyek a nemzetnek, mint személynek és összetartó kapocsnak a fogalmát mélyítették az emberekben. Amiről nem tudok, az nem is fáj Mondhatjuk a középkori emberről. Számára egy határmódosítás az életet nem sokban változtatta meg. Királyt úgyis szolgálnia kellett, robotot úgyis végeznie kellett. Mindegy, hogy melyik adószedő hajtja be a járandóságot, mindenképpen be kell szolgáltatni. Ráadásul még az egyházi életben sem történik változás, hisz a latin nyelv használata a római-latin egyházi életben egységet teremtett, s nem tűnt fel egy esetleges uralkodóváltás. 1 A modern értelemben vett nemzeteszmének a kialakulása azonban a rendi társadalom felbomlását eredményezte. Ez tette az embereket társadalmi szinten egyenlővé és szolgáltatta a korábbi vertikális felépítményt (fent a király és az uralkodói réteg, lent pedig a jobbágy és a szolgaság) a horizontálisan egymás mellett elképzelt emberek közösségévé és rendek közösségévé. Előzőekben ugyanis a társadalmi csoportok közötti átjárhatatlanság lehetetlenné tette az eszmék és a gondolatok, következésképpen a nyelv, a tudományok, a technika, kultúra áramlását. Ezzel vált lehetővé, hogy egy politikai párt tagja legyen a földesúr és a paraszt is, s egy politikai célért küzdjenek. 2 Így létrejött a nemzeteszme, mint a közös lét és élet legmélyebb megnyilvánulása és szimbóluma. A nemzet fogalmában való elmélyülést elkerülendő ki kell jelenteni, hogy az előző évszázadokban egy uralkodóház területi veszteségeiről lehetett csak beszélni, az I. világégés után pedig már nemzeti államok veszteségeiről, melynek tudatossága mélyebben fájt az egyszerű embernek is, mint előtte a felvilágosulatlan tömegek számára. A nemzet megtestesítője már nem a király, így a nemzettest széttörése nem egy földterületet, s azon élő szinte személytelen jobbágyok elvesztését (ami többnyire csak anyagi kár volt) jelenti, hanem a test széttörését. Nagyon találó a Csonka-Magyarország kifejezés, mert a csonkaság testi valósága a lelki betegséget is maga után hozza. Csonkává tenni pedig csak azt lehet, aki előtte egészséges, fejlett, önmagával harmóniában élő volt. 1 A nyelvi váltást az egyházi életben a reformáció és az egyházi unió tudatosítja. Előbbi fontos vívmányaként jelenik meg Európában, utóbbi esetében pedig a kereszténység kezdeteitől folyamatosan jelenlévő hagyományra döbbenhet rá Európa. A keleti (bizánci) egyház ugyanis mindig népnyelven végezte az egyházi szertartásokat. 2 Vö. Ring É., Nemzet és állam Kelet-Közép-Európa történelmében az első világháború előtt, in.: Rubicon, 2001 (12. évfolyam), 8-9. szám, o. 8

9 Nem csoda, hogy a nemzet, mint az emberi szervezet és személyiség a káros döntés után élénken akarta a revíziót, ami a gyógyulásnak a jele lett volna, s valószínűleg nemcsak a büszkeség miatt. A téma meghatározása és a kutatás forrásainak a vizsgálatakor kiderül, hogy könyvtárnyi írás készült már Trianon káros következményeiről az elmúlt közel kilenc évtizedben. Ezért ezt a témát egy konkrét megvalósulási körben kívánjuk feldolgozni, hogy a Tiszaháti járásként közigazgatási egységet képező terület görög katolikussága hogyan fejlődött ki egyházi közigazgatási egységgé, melynek neve az egyházi igazgatásban a Beregszászi Esperesi Kerület volt. Bővebben foglalkozunk azzal a ténnyel, hogyan hatott erre a területre a Trianoni döntés, milyen következményekkel járt, hogyan szakította szét ezt a területet. Hogyan valósultak meg a nagyhatalmak áltál megfogalmazott elvek, milyen tények alapján épült fel a magyar védekezés rendszere (melyet sajnos nem vettek figyelembe.) Szemléltető példának tekintjük a területet, melyen keresztül bemutatható a terület egyházszervezete, kulturális és szellemi élete, oktatása, gazdasága a rendelkezésünkre álló adatok alapján. Dolgozatunk a görög katolikus egyház történetével foglalkozik Bereg vármegye Tiszaháti járásában. Fontos megjegyezni, hogy a helységnevek közlését az 1910-es helységnévtárban szereplő módon tesszük. Az 1910-es járási beosztás alapján hét teljesen kifejlődött és szervezett görög katolikus egyházközség került a Tiszaháti járásba, s nyolcadikként egy (Beregdaróc) a Mezőkaszonyiba. Ezzel az egyházközséggel azért foglalkozunk, mert Makkosjánosi, illetve Mezőhomok filiája volt. Teljesen kifejlődött és szervezett egyházközségnek az tekinthető, amely templommal, vagy legalább kápolnával, parókiával, és/vagy kántortanítói lakással rendelkezett. Dolgozatunkban konkrétan és részletesen csak azokkal az egyházközségekkel foglalkozunk, amelyek a Trianoni döntéssel lezárható időpontig megszerveződtek a fentebb említett kritériumok alapján, s a lehető legteljesebb egyházi ellátásban részesültek. Három olyan filia is volt még a tárgyalt járás területén, amely ugyan a Tiszaháti járásba tartozott közigazgatásilag, de a Felvidéki járásba tartozó Alsóremetéhez tartozott egyházilag. Ezek Nagybereg, Beregújfalú, Kígyós voltak. Ezeknek az egyházközségeknek nem volt magas a taglétszáma. Legfeljebb között, vagy az alatt mozgott. 9

10 A teljesen kifejlődött és szervezett görög katolikus egyházközség kritériumok azért fontosak, mert jelzik a teljes liturgikus rend jelenlétét, s a felekezeti iskolában való oktatás megvalósulását. Az egyház közösséget és kultúrát, nyelvet megtartó jellege szempontjából nem elhanyagolható ez a gyakorlat. Lényegileg a dolgozat három részre oszlik. Elsőben fel kívánjuk vázolni az egyházmegye kialakulását, azon belül bővebben a Beregszászi Esperesi Kerület szerveződését, fejlődését, összekapcsolódását. A későbbiekben látszik majd, hogy ez terület gyakorlatilag a XIX-XX. század fordulójára érte el a teljes szervezettségét. Arányosan követte ebben a Magyar Királyság Észak-Keleti felföldjén elterülő Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye fejlődési ütemét. Második részben Bereg vármegye és a Tiszaháti járás jellegzetességeit, közigazgatási és vallási berendezkedését vizsgáljuk. Különös tekintettel figyelünk a kialakulására. Harmadikban a jelenleg templommal rendelkező egyházközségeket kívánjuk elemezni. Ezek: Beregszász, Makkosjánosi, Tiszacsoma, Beregdéda, Beregdaróc, Balazsér, Mezőgecse, Nagybégány, Kovászó. Az akkori és jelenlegi filiákkal csak érintőlegesen foglalkozunk. A fellelhető, illetve általunk elért anyagok alapján dolgozzuk fel a történetüket a trianoni döntéssel bezárólag. Negyedik részben pedig az első világháború utáni területrendezés által beálló változásokat szeretnénk vázolni és részben elemezni az adott térségben. A kutatás forrásaként dolgozatunkban három elsődleges és egy másodlagos negyedik forráscsoportra támaszkodhatunk: Az első csoportba a már meglévő, a témában megjelent könyvek, tanulmányok, elemzések szolgálnak forrásul főleg az általános részre vonatkozóan. Ezen a téren a Trianoni döntés kapcsán keletkezett műveket lehet felhasználnunk, mivel helytörténeti munkák kevésbé vannak a témában, vagy hiányosak és pontatlanok. A békediktátumokat megelőző időszaknak bőséges egyetemes történeti feldolgozása van. Erre az időszakra vonatkozóan helytörténeti forrásként használható monográfiakötet Lehoczky Tivadar nevéhez kapcsolódik. Bereg vármegye történetét az 1880-as évek elejéig tárja fel részletesen. Az egyes görög katolikus egyházközségekre vonatkozóan azonban ő is keveset közöl. Nem kizárt az a tény, hogy kevés egyházi anyag állt rendelkezésére, ugyanis erőteljes szervezettség és a szellemi fellendülés ezen a területen a görög katolikus egyházközségek 10

11 életében a kiegyezés után történik meg, melynek hatásai ebben az időben kezdenek érezhetővé válni. Lehoczky másik munkája is fontos, melyet a bereg megyei görög katolikus lelkészségekről írt. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy meglehetősen pontatlan és nem jelzi a forrásanyagot sem. Csak időnként utal rá, honnam vette az adatokat, s azokat sem jelöli meg pontosan. Második a Munkácsi Egyházmegye schematizmusainak gyűjteménye, amely tartalmazza minden egyházközség legfontosabb adatait, papjainak nevét, templomainak építési idejét és titulusát 3. De fontos közigazgatási és infrastrukturális közlemények is szerepelnek benne, mint például az egyes egyházközséghez legközelebbi vasút, posta, távírda, stb. Az egyházi sematizmusok szinte teljesen eltűntek. Bendász István egyháztörténész hagyatékában maradt meg a sorozat nagy része (összesen 37 példány 4 ). Ezek jelenleg az Ungvári Romzsa Tódor Teológiai Akadémia könyvtárába vannak átadva. Az Ungvári Állami Levéltár Beregszászi fiókjában is csak egy egész és egy töredékes példány található belőle. Ezek még a századforduló után is követik az egyházi hagyományokat, és latin nyelven íródtak. Nagyon fontos adatforrás lehet nemcsak a görög katolikus egyházra vonatkozóan, mert tartalmazza az összlakosságot és a felekezetek szerinti lélekszámot minden községben olyan községben, ahol görög katolikusok előfordulnak. Az egyházi összeírások mellett fontos forrás még a helységnévtárak 5 anyaga, melyek a közigazgatás rendszerének a meghatározására alkalmas anyagként használhatóak. Több esetben pedig népszámlálási adatokat is közöl. Harmadik forráscsoportként pedig a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyei Levéltár ide vonatkozó anyagait használjuk, mely az Állami Levéltár Beregszászi fiókjában található a 151-es fond jelzéssel. Ennek a forrásnak a feltárása jelenti a legnagyobb nehézséget, ugyanis mind a feldolgozatlanság, részben a rendezetlenség, az iratok nem megfelelő 3 Titulus ebben az esetben a templom védőszentjét, illetve a címünnepét jelöli, akinek, illetve amely ünnep tiszteletére szentelték fel a templomot. Ez a nap legtöbbször (de nem kizárólag) egybeesik a felszentelés napjával is. Ezen a napon minden egyházközségben templombúcsút tartanak. Ez a templom születésnapi ünnepe. 4 A teljes gyüjtemény számát a levéltári anyag feldolgozása után lehetne meghatározni. Más forrásból nem lehetséges az egyházmegye kiadványait rekostruálni. Nagy valószínűséggel a meglévő 37 köteten kíül adta még ki néhány egy-két példányt. 5 Magyarországon 1873-tól adnak ki helységnévtárakat között 10 helységnévtár található digitalizát formában a oldalon. 11

12 témaköri megjelölése, s legfőképpen az adminisztratív bürokrácia komoly problémát okozott a kutatómunkában. Könnyen előfordulhat, hogy rajtam kívülálló okok miatt nem találtam rá minden anyagra. Ezért ez a forráscsoport nem tekinthető kimerítetten feltártnak. Negyedik forrás lehetne az egyes egyházközségek levelezése, dokumentumai és az anyakönyvei. Sajnos ezt nem tudjuk maradéktalanul felhasználni, ugyanis ezek az 1940-es években megkezdődött egyházüldözés áldozatai lettek. Erre az időszakra vonatkozóan nem található szinte semmilyen dokumentum az egyházközségekben, az anyakönyveket is beleértve. Így ezeket a forrásokat a lehetőségek hiányában nem tudjuk feldolgozni, nagy valószínűséggel teljesen elvesztek. Az egyes egyházközségek levelezését a püspökséggel lehet rekonstruálni, mivel azok megtalálhatóak az egyházmegyei archivumban. Viszont az egyházközségeknek egyéb irányú levelezései teljesen megsemmisültek. A püspökséggel folytatott levelezés többnyire rekonstruálható, hiszen a beérkezett leveleket iktatták, és azokra válasz is készült. A vizsgált időszak időbeni behatárolásaként a Mária Teréziától Trianonig terjedő időszakot jelöljük meg. Mária Terézia teszi le az alapokat és szervezi meg az egyházmegye rendszerét. Ez az egyik mérföldkő, hiszen Bacsinszky András püspök ( ) működésével kezdődik meg egy olyan alapvetés, amely az egyházmegye felemelkedésének, szellemi, lelki fejlődésének az igazi hordozója lett. A következő időszak Pócsy Elek ( ), Popovics Bazil ( ), Pankovics István ( ), Pásztélyi János ( ) püspökök tevékenységének az időszaka, amely a nemzeti ébredés, a reformkor, a szabadságharc utáni időszak problémáival jellemezhető. Firczák Gyula ( ) és Papp Antal ( ) püspökök időszaka a századforduló egyre erősödő ruszin problémáit, a pánszláv agitációt, a skizma mozgalmat, az első világháborút és az azt lezáró bizonytalan, tragikus trianoni döntést hordozza. A legnagyobb probléma az állam részéről, hogy nem tud mit kezdeni a ruszinokkal, összemosódnak vallási, nemzeti és szociális kérdések. Trianonnal új szakasz kezdődik, hiszen megszakad a kapcsolat az anyaországgal, amit hosszú bizonytalanság és kiútkeresés jellemez. 12

13 1. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye rövid története az egyházmegye felállításától (1770) a Trianoni döntésig 1.1. A ungvári egyházi unió (1646) és az egyházmegye felállítása (1770) A kárpátaljai görög katolikus egyház 6 története első ránézésre is eseménydús, ami a hányatottságára és nehéz küzdelmeinek az évszázadaira mélyen rányomta pecsétjét. Éreznünk és látnunk kell, hogy ez az egyház folyamatosan az identitását kell, hogy védje és kifejezze, tudatosítsa. Az is nehezíti az önazonosságot, hogy soknemzetiségű egyházról lévén szó, erősen érződnek benne a kulturális hatás jelei. A meghatározó nemzetként jelenlévő ruszinság alapján kialakul a nézet, hogy az egyházmegye főpásztorai a ruszinok püspökei. A későbbi egyházmegyei osztódás következtében a létrejövő eperjesi püspök is a ruszinok püspöke lesz. Így kibővül egy a kör és két püspöke lesz a Kárpát-medencében a ruszinoknak (a munkácsi és az eperjesi), egy a románoknak (a fogarasi). A magyar görög katolikusok pedig ezekbe az egyházmegyékbe vannak betagozódva egészen 1912-ig, a Hajdúdorogi Egyházmegye felállításáig. Nagyon nehéz markáns határvonalat húzni a nemzetiségek között. S még inkább kijelenthető, hogy a nemzetiségi alapon létrejövő egyházmegyék nem kizárólagosan a lelki irányításra megjelölt nemzetiségeket foglalták magukba, hanem mindenütt maradtak magyar egyházközségek, vagy olyanok, melyekben nagy számban éltek magyar ajkú hívek. Magának a ruszinok-, magyarok-, románok- püspöke fogalomnak is megkérdőjelezhető a létjogosultsága, hiszen ez jelenleg lehetőséget teremt a Kárpátalján, Partiumban és Felvidéken rekedt magyar görög katolikusoknak ukrán, román és szlovák görög katolikusokká való erőszakos átalakításra. Az első nagyobb szakasz az egyházi uniótól az egyházmegye felállításáig terjed, amely több mint száz év történéseit hordozza magában. Már magának az ungvári uniónak a létrejötte sem pusztán vallási kérdés, hanem szociális, gazdasági és kulturális. Európának, melynek adott időszakában egyik meghatározó tényezője volt a Magyar Királyság (Rex Hungariae) több jelentős esemény alakítja és rajzolja a határait: a reformáció kezdete és határai, s az ebből adódó 6 Magyarországon 1773 óta az egyesülteket (ti.: Rómával) görög katolikusoknak, a nem egyesülteket pedig görög kaeletieknek nevezik. Az előbbit a magyarországi unitus püspökök kérésére Mária Terózia királynő hozta be, az utónnit pedig az 1868:IX.Tc rendelte el. (vö.: Pirigyi I., Bizánci szertartásó egyházak, in.: Gesztelyi T. (szerk.), Egyházak és vallások a mai Magyarországon, Akadémiai kiadó, Budapest, 1991, 55kk) 13

14 vallásháborúk, a mohácsi vész és az állandósuló török veszély, a három részre szakadt ország hegemóniája, a jezsuita rend eltörlése, a Rákóczi szabadságharc eseménysorozata, stb. A külső tényezők alakítják ki a keretet, melynek tartalmát a belső folyamatok formálják. A görög katolikus egyház kialakulása csak részlegesen tekinthető hitbeli kérdésnek. A hitbeliség annyiban mutatkozik meg, hogy a hívek a nagy egyházszakadás után újra egyesültek Rómával és a pápával. Ennek az eseménynek a szellemi, kulturális és gazdasági hozadéka legalább annyira fontos, mint a vallási. 7 A szellemi és szociális felemelkedésnek egyetlen lehetséges útja volt ebben az időben, hogy a papság aki szinte kizárólagosan jelentette a népnevelés eszközét és lehetőségét, kilépjen a jobbágysorból, magasabb műveltségre tegyen szert, s teljesítse a népnevelő hivatását. Az ortodox egyházban ez nem volt megvalósítható, mert ott még ennek felismerése nem történt meg. A népnevelés vallási hatásának felismerésére még sokat kell várni, mert lényegében a XIX. század es (több helyen az as években) éveivel esik egybe az egyházközségek népiskoláinak a kialakítása. Az ungvári unió (1646. április ) tehát csak elindítója volt annak a folyamatnak, amely végső soron oda fog vezetni, hogy a Felvidéken a Kárpátoktól egészen le az Alföldig megteremtődik egy homogén nemzeti csoport. Ez a ruszin névvel jelölt nemzetiség a görög katolikusság hatására alakul egységessé, s bár rengeteg probléma tépdeli, de a görög katolikus egyház kebelén ki tud alakítani egy sajátos kultúrát és nemzeti eszmét 9, melyet a jelenkor és a közelmúlt politikai irányzatai megpróbálnak elvenni. Az első uniós eskütételt még kettő követi. A munkácsi és a máramarosi unió továbbviszi Erdély irányába a folyamatot ben megtörténik a munkácsi unió, s 7 A vallási oldalt elbagatellizálni és profanizálni nem lehet és nem is szabad. Viszont a történelmi igazságnak a velejárója annak kimondása, hogy a cuius regio, eius religio elv ebben az időszakban jelentősen meghatározó vallási kérdés. Másrészről azt is látni kell, hogy a felvidéki görög katolikusok számára más felemelkedési útra lehetőség nem létezett, hiszen az írástudatlanság, szellemi elmaradottság, olyan méreteket öltött, amely a korabeli körülmények között is siralmas volt. 8 Az ungvári vár udvarán lévő templomban 63 pap tette le a katolikus egyházhoz való tartozást kifejező esküt. 9 Medve Z., Proklâtyj vrag ili drug naroda? Kul`tura greko-katoliĉeskih rusinov, in.: Studia Russia XX. Budapest, 2003, o. 14

15 1721-ben a máramarosi unióval pedig az itt élő görög keletiek visszakerültek a munkácsi egyházmegyébe. Ezzel az uniós folyamat végetért a térségben. 10 Ez a folyamat bár több részletben zajlott le, egy cél körül mozgott, mégpedig a Rómával való egyesülés gondolatkörében. Ez az uralkodó részéről a katolicitás kiterjesztését, a ruszin nép és papság részéről pedig a felemelkedés lehetőségét jelentette. Bő száz év annak a vitájában telik el, hogy ki legyen a kegyúr, ki gyakorolhassa a főkegyúri jogot A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye rövid története Mária Teréziától a kiegyezésig Mária Terézia teszi le az alapokat és szervezi meg az egyházmegye rendszerét. Ez az egyik mérföldkő, hiszen Bacsinszky András püspök ( ) működésével kezdődik meg egy olyan alapvetés, amely az egyházmegye felemelkedésének, szellemi, lelki fejlődésének az igazi hordozója lett. Bacsinszky András a ruszin felvilágosodás képviselőjének tekintik. 11 Az egyházmegye felállítása az uralkodó részéről nem volt teljesen önzetlen. Előtte lebeg a ruszin és magyar nép szabadságvágya. S látja az óriási elmaradottságot gazdasági és szellemi vonatkozásban. Szinte teljes az analfabetizmus a felvidéki területen, nincs szervezett egyházvezetés, egy többnyire magyar főuraknak elkötelezett ruszinság él egy tömbben Elkerülendő az újabb zavargásokat Mária Terézia az egyházmegye felállítása és megszervezése mellett dönt. S egyben pótolja a jezsuita rend betiltása által keletkezett űrt is. Megszervezi az egyházmegyei központot, felállítja a szemináriumot, biztosítva a papképzést, levéltár és könyvtár létesül. Bacsinszky András működése Mária Terézia kegyúri tevékenysége alatt igazi lendületet ad a görög katolikus papságnak. 10 vö.: Pirigyi I., A magyarországi görög katolikusok története, I., Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, 1990, 99. o. 11 Удварi, I., Образчикы з iсторiю Пудкарпатсьскых Русинув XVIII. Столїіє, Удаsвателїство В. Падяка, 2000, ст. 15

16 A következő időszakban Pócsy Elek ( ), Popovics Bazil ( ), Pankovics István ( ), Pásztélyi János ( ) püspökök tevékenységének ideje a nemzeti ébredés, a reformkor, a szabadságharc, s az azt követő időszak problémáival jellemezhető. Itt kezdenek beérni és tartalommal megtöltődni a Bacsinszky által lerakott alapok. A hívek számának látványos növekedése jellemző. Egyházközségek alakulnak, s kialakulnak azok a szervezeti egységek, amelyek a megfelelő működést biztosítani tudják. Felállítják a fő- és alesperesi kerületeket, megszervezik az espereskerületi könyvtárakat, egyes egyházközségekben a 40-es, a többiben az 50-es 60-as években elkezdődik a felekezeti oktatás. A Tiszaháti járásban például ekkor épülnek az új templomok, egyes helyeken már a parókiák is. Az es szabadságharcból is bőven kiveszi a részét az egyházmegye. 12 Ebben az időszakban állítják fel az Eperjesi Egyházmegyét, ami alátámasztja a fejlődést mind lélekszámban, mind pedig minőségben. I. Ferenc József február 6-án állította fel az Eperjesi Egyházmegyét, amelyet szeptember 22-én VII. Pius pápa kanonizált. 13 A nemzeti ébredés is erre időszakra tehető, melyben egyszerre történik meg a magyar és a ruszin nép nemzettudatának, s integrációjának megvalósulása. Nagyon érdekes ezen a téren, hogy az Észak-keleti Felvidéken élő ruszinság a Magyar hazát tekinti sajátjának. Pásztélyi István tevékenysége már a kiegyezés utáni időszakra esik, amely Magyarország történetében egy erőteljes fejlődést eredményez. Bár az Osztrák- Magyar Monarchiában sok kötöttséggel kénytelen együtt élni, mégis óriási eredményei vannak a nemzeti alapokon nyugvó fejlődésnek. Ennek hatásai a gazdaságban is jelentkeznek a 1880-as évekre. Az egyház életben erre az időszakra tehető egy szintúgy erőteljes tudati és anyagi fejlődés, bár egy viszonylagos szegénység mindig jellemző a görög katolikus egyházra. Ez az időszak pedig átvezet bennünket Firczák Gyula és Papp Antal püspökök időszakába. 12 vö. Bendász I., az es szabadságharc és a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye c. munkájával (kiadva KMKSZ, Ungvár, 1997) 13 Pirigyi I., A magyarországi görög katolikusok története, II., 76. o. 16

17 1.3. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye területi felosztása és története a Trianoni döntésig A Munkácsi Egyházmegye területi felosztása több részletben zajlott le. Az egyik jelentős felosztás az előbb említett Eperjesi Egyházmegye kiválása volt 1816-ban, amelytől kezdve már a Magyarországon élő ruszinoknak két püspöke volt, a munkácsi és az eperjesi. Az Eperjesi Egyházmegye egyébként a Kassai külhelynökségből alakult és Abaúj, Borsod, Gömör, Sáros, Torna vármegyékre és Zemplén megye északi részére terjedt ki. 14 A megmaradt Munkácsi Egyházmegyéből 1823-ban a Nagyváradi Egyházmegyéhez csatolták a szatmári főesperességet, amely 72, többnyire magyar parókiát foglalt magába. 15 Jelentős hívősereg vált ki a Munkácsi Egyházmegyéből a Hajdúdorogi Egyházmegye felállítása által. A hajdúdorogi mozgalommal fémjelzett kezdeményezés a magyar liturgikus nyelv használata miatt indult el. A szabadságharc után felélénkült nemzeti mozgalmak lendületében fellángolt a görög katolikus magyarok nemzeti érzése. Rómának valószínűleg nem volt tudomása a nagy számú magyar görög katolikusról Magyarországon, mert a munkácsi és eperjesi püspököt, amint már többször említettük, a ruszinok püspökének kezdte nevezni. A jogos magyar igény hosszú harc folytán 16 végül összekapcsolódott az önálló egyházszervezet szükségszerűségével, s végül május 6- án Ferenc József király, mint legfőbb kegyúr megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét, melyet június 8-án X. Pius pápa kanonizált. Az alapítással az egyházmegyébe lett szervezve 162 prókia. Ezek közül 1 az esztergomi, 8 az eperjesi, 70 a munkácsi, 4 a szamosújvári, 44 a nagyváradi és 35 a fogarasi egyházmegyéből. A magyar parlament az évi XXXV. Törvénycikkben, melyet a hajdúdorogi görög katolikus püspökségről hozott, így rendelkezett: A hajdúdorogi görög katholikus egyházmegyének felállítása törvénybe iktattatik és ezen egyházmegyének mindenkori püspöke az évi VII. tc. 7. -a értelmében a főrendiházi tagság jogával ruháztatik fel vö. Pirigyi I., A magyarországi görög katolikusok története, II., 73. o. 15 vö. uo. 44. o. 16 Folyamatának részletesen elemzése megtalálható Pirigyi I., A magyarországi görög katolikusok története, II., 86kk és Bottlik J., Hármas kereszt alatt, 162kk művek vonatkozó részeiben. 17 www. 1000ev.hu, évi XXXV. törvénycikk 17

18 A hajdúdorogi egyházmegye felállítása után is maradtak magyar parókiák a Munkácsi egyházmegyében, főleg Bereg, Ung és Ugocsa megyékben a Tisza vonalától északra. Az igazi fellendülés időszaka a Munkácsi Egyházmegyében Firczák Gyula püspök ( ) nevéhez kapcsolódik. Még szemináriumi rektorsága idején elkezdi bevezetni a magyar nyelvet a szemináriumi oktatásba, megszervezi a magyar egyházirodalmi iskolát. Tanítóképző Tanintézetet alapított, s intézetet a kántortanító árvák és özvegy papnék számára. A ruszinok számára több hitel- és fogyasztási szövetkezet alapított. Egyik kezdeményezője volt az un. hegyvidéki akciónak, amely a ruszin nép szellemi és anyagi felemelkedését célozta meg segíteni. Firczák a tömeges amerikai kivándorlást a szegénységben látja, s gondolata szerint azt megakadályozhatná a segély és a segélyező tervek. Felemeli szavát, hogy a közel 500 ezer görög katolikus közül nincs egyetlen főispán, képviselő, törvényszéki elnök, sem királyi tanfelügyeő. Ráérez a ruszinok mellőzésére. 18 Szóba került a Gergely naptár kérdése, amelyet a ruszin nép elutasítsa miatt levett a napirendről. Foglalkozott a liturgikus könyvek kiadásának kérdésével. Az egyik legnagyobb problémája az elindult Nagylucskáról és Izáról elindult skizmamozgalom volt, amely az első világháború után érte el csúcspontját. Papp Antal püspöksége idején között az egyik legnehezebb időszak következik be. Az első világháború idején megvádolják a görög katolikus papokat, hogy kémkednek és az orosz hadsereggel együttműködnek. Ezt az állítást sikerül visszautasítani és bizonyítást is nyer, amiért maga Tisza István miniszterelnök kér elnézést a görög katolikus papságtól. A püspök idején történik meg a cirill betűk helyett a latin betűk bevezetése, amely éppúgy kudarcot vallott, mint a Gergely naptárra való határozati úton való áttérés. Mindkettő az orosz agitáció és a pravoszláv egyház malmára hajtotta a vizet. Mindkét intézkedés a magyar kormány nyomására jött létre. Mindkettő kudarcot vallott. Sőt maga a püspök is lemondott a munkácsi püspökségről és 1924-ben kinevezték a miskolci exarhátus (kormányzóság) kormányzójává vö.: Mayer M., Kárpátukrán (ruszin) politikai és társadalmi törekvések , Budapest, Akadémiai kiadó, 1977, 99kk 19 vö.: Pirigyi I., A magyarországi görög katolikusok története, II., o. 18

19 Az ő püspöksége idején történik meg a nagy törés, amely a Párizs környéki békékkel a görög katolikus egyház fejlődésében, szervezettségében egy óriási éket ütött. Ez egyrészt a felerősödő pánszláv agitációra építő pravoszláv ideológiában, másrészt pedig a határok által elválasztott magyar területek szétszabdaltságában ölt formát. Az addig integráns egységként létező görög katolikusság több ország területére kerül Összegzés Az ungvári unióval a görög katolikus egyház a fejlődés síkjára lép. A papság felszabadulása a jobbágysorból, a szellemi élet fejlesztése előbb utóbb arra szintre emelkedik, hogy az egyházi életre és a nemzeti érzés megfogalmazására hatást gyakoroljon. A Munkácsi Egyházmegye felállításával (1771) Mária Terézia ratifikálja ezt a szándékot, s egyben ezt a többnemzetiségű vidéket, a Keleti Felföldet pozitív irányba befolyásolja. A görög katolikus egyház XIX. századi fejlődése nagymértékben összekapcsolódik a magyar nemzettudat kialakulásával, s a ruszin nép, a ruszin egyház integrálásával a magyar hazába. A szellemi felvilágosodás terén ezen a téren az egyik legnagyobb erővé a görög katolikus egyház válik. Olyan erős a magyar érzés, hogy az es szabadságharc idején nem tudják visszafogni még központilag sem a papnövendékeket, s a papságot attól, hogy valamilyen formában részt vegyenek a harcokban. Az erőteljes magyar érzés ezen a peremvidéken a pánszláv eszme célponjává is válik, s így a XIX. század végi felemelkedéssel egyidőben ezzel, s az erre épülő pravoszláv agitációval is meg kell küzdeni. De mutatja a görög katolikus egyház szellemi és nemzeti érettségét, hogy a ruszin nép felemelése érdekében milyen nagy erőket mozgat meg. Ennek két kiemelkedő alakja van a század fordulóján Bacsinszky András, XIX-XX. század fordulóján pedig Firczák Gyula püspök. Végül minden nemzeti törekvésnek, szociális és gazdasági felemelkedésnek gátat szab a trianoni döntés, amely szétszakítja egymástól a nemzet- és egyházrészeket. 19

20 2. Bereg vármegye és a Tiszaháti járás jellegzetessége, közigazgatási és vallási berendezkedése 2.1. Bereg vármegye földrajzi elhelyezkedése, jellegzetességei Bereg és Ung vármegye földrajzilag egységnek tekinthető annak ellenére, hogy a két vármegye két különböző központtal rendelkezik, az ősi vármegyék közé sorolható mindkettő. A földrajzi hasonlóság 1. ábra Bereg vármegye térképe ((lazarus.elte.hu/maps/1910/vmlist.htm) 20

21 nyilvánvaló, hiszen mindkettőnek van két egymástól jól elválasztható területe, melyet a Ungban a Vinna Tiba Nevicke Rákos (itt érünk be Beregbe) vonal szel ketté, Beregben pedig a Rákos Munkács Ilosva Bilke vonal teszi meg ugyanezt. Ettől a vonaltól dél-nyugatra sík vidék, északkeletre hegyvidék terül el. Beregben a megyeterület fele esett az Alföldre. Érdekesség, hogy az 1330-as évek előtt a síkságom mintegy 80 település volt, míg a hegyek között ugyanekkora 2. ábra Ung vármegye térképe (forrás: 2. ábra Ung vármegye térképe (lazarus.elte.hu/maps/1910/vmlist.htm) 21

22 területen mindössze hat (Kölcsény, Szentmiklós, Szolyva, Baranka, Kusnica és Verecke) ábra A nemzetíségek elhelyezkedése az Osztrák-Magyar Monarchiában Ezek a települések többnyire szláv eredetűek voltak. A középkori okmányokban szereplő neveik alapján jól kimutatható szláv eredete, illetve szláv személynévre való utalása. De a rutén telepítés is hozott erre a vidékre szlávokat. A XIV. században Beregben is elindult rutén telepítés. Itt van a XIV-XVIII. századi népmozgások fontos átjárója a Kárpátok hegyein az Orosz Kapu, vagy más néven a Vereckei-hágó. 21 Az Orosz Kapu megnevezésnél érdekes megállni annyira, hogy megjegyezzük, ha nem is volt a Kárpát-medence és a Kárpátok hegyvonulatának része teljesen mentes a szláv-ruszin 20 vö.: Kristó Gy., Nem magyar népek a középkori Magyarországon, Budapest, Lucidus kiadó, 2003, 101. o. 21 uo. 22

23 népességtől mindenesetre a középkor markánsan elkülönítette egymástól a két népet. Beregben a betelepítés a XIV. század első felét követően nagy méreteket öltött. A XV. században hoztak létre hegyvidéki falvakat (1430: Holubina, Nepolna, 1440: Duszona, Martinka, 1465: Szuszló, 1484: Bobuviha, Vizsnice) A rutének egyedül Beregben hoztak létre bizonyos fokú önálló szervezeteket román mintára. Ekkor alakulnak ki a kenéz és a vajda tisztségek a térségben. Ez az alsó szintű igazságszolgáltatás eszköze volt, de nem alakult ki az egész ruténságot átfogó intézményrendszer. A kenéz, és a kiváltságosabb soltész tisztség kialakulása után elsősorban a szervezési feladatok ellátásában volt jelentős. Béla király ugyanis rájuk bízza a tatárjárás után elnéptelenedett vidék betelepítését, illetve a megmaradt csoportok összegyűjtését. Elvégzett munkáik miatt ezek a családok kiváltságosak lettek és örökölhetővé vált tisztségük. 22 A két nép találkozása hozta létre azt a helyzetet, hogy a rutén és a vlach (oláh) népet gyakran összemossák, valószínűleg a területi egymásmelletélés, az egyházi szertartási rendszer, és az alapszintű közigazgatás egyezése miatt. De lehetséges ez azért is, mert a rutének élére vlach vezetők álltak, s ők irányították a betelepítést. 23 Bereg vármegye ősi szláv lakosságára utal a helységnevek szláv eredete is: Galgó, Tarpa, Csaroda, Szernye, stb., ezeken a településeken a honfoglalás után is évig szlávul beszélhettek, majd a kétnyelvűség után elmagyarosodtak. 24 A ruténok első csoportja a XI. században, majd a XIII. századtól kezdve szivárogott át Galíciából Máramaros, Bereg, Ung és Zemplén megyék gyéren lakott hegyes vidékeire. Első betelepítésükről egy 1326-ban kelt oklevélben olvasunk, egy Kálmán király által betelepített rutén csoportról. 25 A mai történelemfelfogás szerint a ruszinok a XIII. századtól kezdtek betelepedni, annak ellenére, hogy a szláv kontinuitást vallók azt mondják, hogy a honfoglaló magyarok rutén hercegséget találtak ezen a területen. 26 A Ruszból betelepülők hozták 22 vö.: Lehoczky T., Bereg vármegye, Hatodik Síp Alapítvány Mandátum Kiadó, Budapest- Beregszász, 1996, 200kk. 23 uo. 24 vö.: Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, I., Budapest, , o. 25 Kiszely I., A magyar nép őstörténete, (kiadatlan, internetes változat: 26 vö.: Tóth I., Elég volt az álomból? - Kárpátalja és a ruszinok, in.: Rubicon, 1. évf. (1990), 5. szám 23

24 magukkal a Rutenus elnevezést, ami a magyar nyelvben rutén és ruszin változatban terjedt el, s idővel jelentéstartalma megváltozott. 27 A népesség meghatározásakor lényeges számunkra a tisztánlátás és teljesség végett, hogy az Északkeleti Felvidékről egységként beszéljünk. Ezen a téren, mivel nagy térségben helyezkedett el a ruszin nemzetiségű lakosság, nem beszélhetünk kiemelten Bereg vármegyéről, hanem csak az egész térség részeként. A ruszin homogenitás megnyilvánulása, és a Galíciai térséggel való összefüggése jól mutatja a nemzetiségek elhelyezkedési területeit az Osztrák Magyar Monarchiában is. A kulturális hatásra is nyugodtan utalhatunk, hiszen a ruszinok által használt fatemplomok, melyek közül még ma is áll néhány, Galíciából érkeztek. Sokszor ott készültek, s csak a helyszínen rakták őket össze. 28 Ez a tény is bizonyítja a nyelvi és kulturális hatásnak az egységét. Nagyon érdekes következtetésre juthatunk akkor, ha összevetjük egymással a nyugati és a keleti templomépítészeti hagyományokat Magyarországon a reformáció után abban a térségben, ahol görög katolikusok és római katolikusok éltek együtt. Itt főként az Ungvár-Munkács-Beregszász- Tiszaújlak vonal, és a Tiszaujlak-Vásárosnamény-Csap vonalnak a Tisza folyásával lezárható részére kell gondolnunk. Ezen a részen számos templom van, amely a reformáció idején protestáns lett, a hozzá tartozó hívek áttértek az új hitre. (Elég a dolgozatunkban tárgyalt falvak közül említeni Nagybégány, Beregdéda református templomait, amelyek akkor lettek reformátussá.) Ezek a templomok akkor már kőépítmények voltak. Viszont ugyanezen területen a kelti szertartásúak által használt templomok fából készültek, s csak a XIX. század folyamán épülnek ezekben az egyházközségekben kőtemplomok. A tények azt mutatják, hogy a Kárpát-medencének ebben a térségében a szlávok, ruszinok nem voltak jelen, hanem betelepítés, beszivárgás folytán érkeztek meg. Ezt bizonyítja továbbá a szertartásrendszerük megmaradása is. Nyilvánvaló tény az számunkra, hogy a szent-istváni egyházszervezés olyan dominánsan és határozottan történt, hogy ellenmondást nem tűrően felszámolt minden nem római egyházhoz kapcsolható kötődést. A megkezdődött bizánci hittérítés teljesen elsorvadt akkor, mikor István egyértelműsítette a Rómához való hűséget és megalkotta az 27 vö.: Font M., Házasságok és hadjáratok - Keleti szláv magyar kapcsolatok a középkorban, in.: Rubicon, 1990 (10. évf.), 3. sz., 87. o. 28 vö.: Thaler T. Zsidi V., Kárpátalja és Észak-Partium (Barangolás a fatornyos templomok hazájában), Anno kiadó, 2007, 20kk 24

25 egyházszervezetet. Magyarországon Árpád-házi királyaink idején csak nyugati egyházszervezet alakul ki. A görög szertartásúakat is a latin püspökségek alá sorolják be. István és László királyaink korában tehát nem volt még kötődés a Kárpátok északi oldalával, a jelenlegi Galíciával. Annál is inkább, mert az orosz nép keletre, a lengyel nép pedig északra ebben az időszakban veszi fel a kereszténységet. Előbbi bizánci, utóbbi latin szertartás szerint. A Szent László korában megvalósuló szabolcsi zsinat 29 határozatai is azt tükrözik, hogy milyen erős volt abban az időben a bizánci hagyomány, s a magyarok görög vallásbeli szokásokat követtek. 30 Egyes egyháztörténészek, mint például Pirigyi István szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a bizánci szertartásúak lettek volna többségben Magyarországon. 31 Sokkal inkább volt szándékában Szent László királyunknak Magyarország presztizsének emelése a keresztény nyugaton. Ennek egyik része a keresztény térítők szentté avatása (Szent István, Szent Imre, Szent Gellért), másik pedig elhatárolódás a bizánci kereszténységtől, s nyíltan felvállalni, illetve terjeszteni a nyugati hitet. Az a tény, hogy bizánci szertartású püspökség mégsem jött létre Magyarországon egészen az ungvári unióig, sőt inkább a Mária Terézia általi létrehozott Munkácsi Egyházmegye felállításáig (1770), egyértelműsíti azt a tényt, hogy az országban a nyugati kereszténység felülemelkedett és a keleti, bizánci hagyományokat magába olvasztotta. A hierachikus felépítése is ezt a célt szolgálta. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy azok a keleti keresztények, akik Magyarországon a középkorban megjelentek, kívülről jöttek a térségbe népmozgás következtében. Galíciából a ruszinok, Havasalföld felől a románok és a balkán felől a szerbek és görögök. A Kassa-Epejes-Ungvár-Volóc-Huszt-Máramaros vonal környékéig beszivárgott szláv lakosság jelenléte bizonyítja, hogy a nyugati hierachia kiépítése után érkezhetettek, pont az előbb említett tények miatt. Fontos lehet számunkra az a tény is, hogy az árpád-kori időből csak bizánci-görög hagyományon alapuló kolostorokról tudunk. (Másként nem is lehetett, hiszen nehéz lenne elképzelni, hogy a Kijevi Rusz megkeresztelkedése előtt, vagy azzal egy időben kiterjedt keresztény egyházszervezet és kolostori hálózat működhetett volna.) A keleti kereszténység sajátos vonása pedig, hogy a népnemzeti hagyományokat a liturgikus nyelv használatában jeleníti meg elsősorban. Ezen a téren a pünkösdjén kezdődött a szabolcsi zsinat. 30 Budai É., Magyarország históriája, I. kötet, Pest, I883, o. 31 Szent László törvényeiben a papi nősülést és a böjti fegyelmet tárgyalják. Ebben az időben már csak a bizánci egyház maradványai vannak meg Magyarországon. Ezzel a zsinattal lett visszaszorítva a görög szertartás. 25

26 reformáció hozott újdonságot Európában, de a keleti világban ez egyértelmű volt. A Bizánc által megkeresztelt népek nem végezték szertartásaikat görög nyelven, szemben a római egyház latin liturgikus nyelvével. Ha tehát a térségben megjelentek ruszin nyelvű (továbbá említhetjük a szerbeket és a románokat is) keleti keresztények, azok későbbi időben jöhettek. A honfoglalás-kori szláv őslakosság vallásának a megállapítsa és meghatározása nehéz feladat. Egymsának ellentmodó (sok esetben ideológiai és nemzeti érzésektől fűtött) publikációk születnek (születtek). Istenhitükről az biztosan elmondható, hogy nem voltak keresztények, hiszen a szlávok megkeresztelkedése 988-ban történt és Valgyimir nagyfejedelem ( ) nevéhez fűződik. Éppen ezért a magyar honfoglalás-kori szláv lakosság minedn bizonnyal pogány istenhitet vallott. 32 Dolgozatunk szempontjából az a tény fontos, hogy a Vereckei-hágó, vagy régi nevén Orosz-Kapu utal arra, hogy a Galiciából érkező lakosság később, a középkorban jelent meg a térségben magával hozva a saját vallását, bizonyos egyházszervezetét. Ennek a ruszin beszivárgásnak az egyik színtere az általunk vizsgált Bereg vármegye, amely ennek az útvonalnak a mentén fekszik. A tatárjárás után megindult betelepítése egészen a Tisza vonaláig lejöhettek, sőt egész Szabolcs vármegyébe és az Alföldön Kecskemétig jelen lehettek szórványosan a beszivárgott ruszin telepesek. A jelenlegi magyarországi görög katolikusok azonban elmagyarosodtak. Egyre nagyobb teret kapott a magyar nemzeti ébredés, s ez a nép pedig őseitől örökölte a lojalitását a nemzete iránt. Ezt az elmagyarosodott szláv lakosságot a Tokaj-Nyíregyháza-Mátészalka-Szatmárnémeti vonaltól északra, a Kassa-Ungvár-Munkács-Nagyszőlősig tehető. A XVIII. század közepén meginduló gazdasági és létszámbeli gyarapodás ez utóbbi vonaltól északra elősegítette a ruszin népesség fejlődését. A magyarság kiszorul ebből, lejjebb húzódik az Alföld irányába kilométerre. 33 A térségben kulturálisan megerősödik a szláv népesség. Ebben az időben építik a gótika és barokk stílusjegyeit magukon hordozó fatemplomokat. 34 A szláv hatás a fentebb említett, két vonallal közrefogható térségben is érzékelhető. Gondoljunk csak a jelenlegi Magyarország görög katolikus templomaiban fellelhető ószláv feliratokra. Vagy a fatemplomoknál maradva a szentendrei skanzenben kiállított mándoki fatemplomra, amely ugyanabban az időben épült és ugyanazokat a 32 A szláv jelenlétről inkább állná meg a helyét az a hipotézis, hogy déli szlávok (fehér horvátok: А. Ш. Бенедек, Русині, gens fidelissima, ПоліПрінт, Ужгород, 2001, cт) éltek a térségben a honfoglaláskor, akik 6. században elindult a szláv népvándorlással érkeztek a térségbe. (www.wikipedia.hu-népvándorláskor szócikk) 33 vö.: Thaler T. Zsidi V., Kárpátalja és Észak-Partium, 6. o. 34 uo. 26

27 stílusjegyeket hordozza magán, mint a kárpátaljai fatemplomok. S nem utolsó sorban a XIX. században éppen a Tiszaháti térségben is előforduló fatemplomokra, amelyeknek létéről már csak a görög katolikus egyház schematismusaiból tudunk, hogy léteztek, mert jelzik őket. Ha léteztek, akkor bizonyosan úgy nézhettek ki, mint azok a fatemplomok, amelyek még jelenleg is megvannak Kárpátalja, Partium és Erdély Kárpátokkal szegélyezett térségében. Esetünkben azonban a keleti szertarás szláv nyelvű népcsoportját vizsgáljuk, amely nem a Balkánon keresztül érkezett a Kárpátok gyéren lakott hegyvonulatainak déli lejtőire. Ez a betelepítés egy irányból jöhetett, mégpedig Galícia felől. Itt nyer értelmet egyébként a Vereckeihágó az Orosz-Kapúként való megnevezése is. Mintegy azt jelöli, ahol átjött, átszivárgott ez a jelzett népcsoport, illetve amelyen keresztül két egymástól elkülönült terület átjárhatósága biztosítva volt. Ez a népesség a fentebb említett vármegyéken kívül Sáros, Szepes, Abaúj és Szabolcs vármegyékben telepedik le. Lényegében a Tisza-, Talabor-, Latorca-, Ung-, Bodrog folyók térségében. (Román nyelvi eredetű keleti szertartásúak is jelen vannak a térségben Bihar vármegyében.) Az észak-keleti Felvidék térségében megtelepedő népcsoport a magával hozott vallási és szertartási rendszert tovább gyakorolta, s a bizánci szertartás gyakorlata annyira erős és fontos volt e nép számára, hogy később az egyházi unió kapcsán is ragaszkodnak annak megtartásához. 35 A Kárpát-medencébe való kettős irányú betelepedést mi sem bizonyítja jobban, hogy a magyarországi görög katolikus egyházban végzett szertartások rendjében a gyökerek keresése jelenleg is két liturgikus hagyomány eldöntetlen kérdésének a légkörében mozog. Ez az úgynevezett görög és szláv hagyomány közötti választás kérdését veti fel. Magyar liturgikus szövegek ugyanis nem keletkeztek, hanem fordításban lettek használatosak. De a tényt konstatálja, hogy a történelmi Magyarország területén élő görög katolikusnak nevezett vallás két irányból érkezett (egyrészt a Balkánon keresztül Bulgáriából, s a szerb és a román nyelvű területeken, másrészt Oroszország felől Galícián keresztül. Ezeknek az érvényesülési, elterjedési aránya külön munkákat és kutatásokat igényel. 35 vö.: Hodinka Antal és Pirigyi István ide vonatkozó kutatásival és leírásaival: Hodinka A., A munkácsi görög-katolikus püspökség története, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, Bendász I., A magyarországi görög katolikusok története, I-II., Nyíregyháza,

28 A tény azonban az, hogy a görög katolikusság magyar nemzettudatot alakít ki. Ennek eklatáns példája, hogy még mindig lehet olyan öreg emberekkel találkozni a Kárpátok hegei falvaiban, akiknek nem idegen a magyar szó, a magyar kultúra. A munkácsi egyházmegye papjai között a XIX. században és a XIX-XX. század fordulóján nem volt olyan pap, aki ne beszélt volna magyarul, ne ismerte volna a magyar kultúrát. Talán itt nyer igazi értelmet Papp Antal püspök válaszlevele a Vallási és Közoktatási miniszternek, aki szeptember 13-án kelt levelében kéri a püspököt, hogy preventív módon oktassák a fiatal papokat, hogy a pánszlávizmust elkerülhessék, s meg ne mételyezze a népet. A püspök válasza a lényeges számunkra: A munkácsi egyházmegye papságának őseitől örökölt erényei közé tartozik a magyar hazának szeretete. Eme érzést már az anyatejjel szívják magukba, s miután nekünk sem nemzetiségi, sem felekezeti középiskoláink nincsenek, a királyi katolikus és főgimnáziumokban ezek az otthonról vitt érzések még megerősödnek, s egész lényüket áthatják, úgy hogy a magyar kultúra emlőin nevelt, s ezáltal teljesen áthatott ifjak kerülnek a papnevelő intézetünkbe. Az felügyeletem alatt működő intézményben a magyar szellem tovább folytatódik, s az magyar egyházirodalmi iskola is működik, amely a magyar egyházirodalmat népszerűsíti. (Eddig szószerinti az idézet.) A püspök jelzi, hogy pont az Oroszországból érkező propaganda az, amely el akarja hitetni, hogy a papság magyar érzelmű. A püspök kifejezi, hogy a sok vád között ez az egyedüli igaz vádpont. 36 Az Oroszországból érkezett propagandának és schizmamozgalomnak voltak Bereg vármegyében gócpontjai, mint például Nagylucskán és Bilkén. Következő mély érzelmű levele Papp Antal püspöknek akkor fogalmazódik meg, amikor a görög katolikus papságot megvádolják azzal, hogy együttműködnek az orosz hadsereggel. Ebbe a vádba belefoglalják a ruszinokat is. Miután a vádak hamisságáról bizonyítás született, Tisza István miniszterelnök felvidéki útja során bocsánatot kér az ártatlanul meggyanúsított ruszin néptől és görög katolikus papságtól. Ekkor születik meg a püspök újabb levele, melyben ott vannak az utalások arra vonatkozóan, milyen mély elkötelezettség volt a ruszin népben és a görög katolikus papságban a magyar haza iránt ben írja körlevelében: Örömmel közlöm szeretett papságommal, hogy amit folyó év október havában XVII. számú körlevelemben jeleztem ártatlanul maggyanúsított és meghurcolt egyházmegyei papságunk a nagy nyilvánosság előtt a magyar királyi Miniszterelnök úr ő Nagyméltósága részéről az általa f. é. október 30-án hozzám 36 F Op. 3. Jegy. hr Az egész irat ezzel a témával kapcsolatos levelezést tartalmazza. 28

29 intézett és a hírlapokban is közölt levelében fényes elégtételt nyert A Felvidéken tett látogatásból kitűnik, hogy az orosz betörés területén a görög katolikus papság magatartása kifogástalan hazafiságú A betörő oroszok terjeszkedésük gátjának tartják a görög katolikus papságot (Eddig a szószerinti idézet.) Továbbá kifejezi óhaját, hogy a ruszin nép felemelése érdekében végzett magyar kezdeményezések végrehajtásában segítségére lesznek a kormánynak. Jelzi, hogy egyes ruszinok együttműködtek az oroszokkal, de ezzel nem a népet ítéli el, hanem látja az elmaradott szellemi szintet és a félrevezethetőséget. A nép felemelésében nagy feladata van görög papságnak A püspök egyébként jelzi, hogy II. Rákóczi Ferenc óta nem hangzott el olyan mély érzelmű s tiszteletteljes levél és kérés, mint Tisza miniszteré. Felhívja a figyelmét a papságnak a munkára, a felvilágosításra, nevelésre a schizma elleni munkára. Szenteljük azért legodaadóbb buzgósággal minden erőnket a gondjainkra bízott nép erkölcsi és kulturális színvonalának felemelésére, hogy katolikus hitét és magyar haza iránt való szeretetét öntudatos meggyőződéssel érleljük benne, hogy itt a Kárpátok alján e nép hűsége ezer éves hazánknak bevehetetlen védővára legyen továbbra is. 37 A magyar hazának a szeretete és a magyar nemzethez való tartozásnak a tudata nyilvánvaló tény a Munkácsi Egyházmegye papsága számára, így beleértve a Bereg vármegyét is. A püspök egy újabb körleve még inkább alátámasztja és kifejezi ezt az elkötelezett magyar eszmét az egyházmegye, s a benne tömörülő hívősereg részéről. A püspök levele az első világháború után létrejövő Magyarország belső rendjének a megszervezéséhez nyújtandó egyházi segítség kapcsán beszél a nemzettudatról: Egyházmegyénk hívei mindenkor hazafias hűséggel küzdöttek hazánk függetlenségéért. Rákóczi ruszin kurucait, Kossuth rutén huszárjait ugyanaz a nemes hazaszeretet lelkesítette, mint a mostani világháború rutén hőseit, kik a harcmezőn és itthon egyaránt meg nem tántoríthatatlanul ragaszkodtak hazájukhoz. Midőn most Magyarország a világháború rettenetes véráldozatai és szenvedései árán, egy rövid, de annál lelkesebb és mondhatni vértelen politikai újjáalakulás folytán elérte teljes függetlenségét, lehetetlen, hogy híveink őszinte örömmel ne köszöntsék a szabadságnak felvirradó hajnalát. Meg vagyok róla győződve, hogy híveink mindenütt az ősöktől öröklött hűséggel állanak őrt ennek az új független Magyarországnak az ő vérükkel is megszentelt határain annál is inkább, mert ez a 37 A levél megtalálható a F Op. 25. Jegy. hr iratban. 29

30 megújhodott demokratikus Magyarország népünk részére is megadja mindazokat a jogokat, melyek az emberi méltóság elismeréséből, s a szabadság, egyenlőség és testvéri szeretet elveiből folynak. De ez a rohamos átalakulás akkor lesz ránk üdvöt hozó, ha azt az igazság és a szeretet fogja áthatni, ha a kedélyeket az építkezés, nem a rombolás szándéka fogja irányítani. Bele kell tehát abba vinni az evangélium szellemét és apostoli buzgósággal kell azon dolgoznunk, hogy híveinket a szabadság mámora el ne kábítsa, s ne ragadja oly féktelenségre, mely a haza, az egyház és általában a társadalmi egyensúly érdekeit veszélyezteti. Felhívom tehát Nagytisztelendőségteket, hogy e nagy fontosságú időben vezessék híveiket szent vallásuk magasztos tanítása és hazafias tradícióink szellemében! 38 Bereg vármegyét sem mint politikai járást, sem mint főesperességet nem lehet különválasztani a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyétől. Még annak ellenére sem, hogy az alföldi területei messze esnek a hegyvidéki járásoktól, ahol hangsúlyosabban megjelent a szegénység, az analfabetizmus, a vallási izgatás politikai háttere 39. Bereg vármegye Tiszaháti járása már az alföldi régióhoz tartozott. Mint periférikus területet, s mint Magyarország részét a szegénység jelentősen megviselte. De azt meg kell állapítani, hogy a szegénység, földhiány a Szerednye-Munkács-Tiszaújlak vonaltól délnyugati irányba nem jelentett akkora problémát, mint a vármegye hegyvidéki járásaiban. Ezen a területen két járás (Tiszaháti és Mezőkaszonyi) teljes egészében, egy (Munkácsi) pedig félig terül el. Látnunk kell, hogy ezekben a járásokban a magyar lakosság van domináns többségben. Ez még akkor is igaz, ha tudatában vagyunk annak, hogy a szinte minden görög katolikus közösségben kétnyelvű (ruszin-magyar) szertartásvégzés volt. (Minden bizonnyal egy átmeneti zóna része volt ez a térség, a Hajdúdorog központú magyar liturgikus mozgalom hatósugarába került nyírségi és szabolcsi területek és a tisztán ruszin területek között.) Ezekben az egyházközségekben, s a vármegye zömében magyarok lakta járásaiban minden bizonnyal a magyar tudat volt a jellemző a szertartás ószláv nyelve mellett. 38 A levél a F Op. 4. Jegy. hr ban található. 39 A vallási izgatás politikai gyökerét magának a magyar kormánynak sem igazán sikerült lokalizálni. Sejtések és magánnyomozások nyilvánvalóan voltak az ügyben, de nem tudta sikeresen felvenni a harcot sem a felvidéki megyékben, sem pedig a Kárpátaljáról Amerikába származottak körében. A magyar diplomácia sikertelensége mutatkozik meg mindkét irányban, melynek végső következménye az ország szétdarabolása lett Trianonnal bezárólag. Ennek érvei és részletes, dokumentumokkal alátámasztott leírása megtalálható: Botlik J., Hármas kereszt alatt, Görög Katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig ( ), Hatodik síp Alapítvány - Új mandátum Könyvkiadó, 1997, , o. 30

31 Így kulturálisan sem került abba a helyzetbe a lakosság, hogy a magyar nemzeti ébredés politikai és gazdasági hatásainak eredményeként idegen testként érezze magát 40, mint mondjuk a ruszin érezhette. Pontosabban fogalmazva a ruszin nemzet, amely a XIX. százada második felében a pánszláv eszme látókörébe került, s mint támadási felület Magyarországra nézve is veszélyesnek bizonyult. A XX. század elején kialakult kárpátaljai schizmamozgalom egyértelműen politikai indíttatású volt. A hosszú XIX. századnak a terméke. A ruszin nemzeti ébredésnek egy olyan kívülről irányított káros eszmerendszernek a megfogalmazódása, amelyet nem vallási, hanem politikai érdekek mozgattak. Mélyen és egyértelműen érzékeli ezt a helyzetet a görög katolikus egyházvezetés. Annál is inkább mert pont 19. században a ruszin szellemi felemelkedés egyik legfontosabb pillére volt. Bár azt is meg kell említenünk, hogy a galíciai behatás az unió óta problémát jelentett. A püspökök bécsi szinódusának is az egyik legfontosabb megoldandó kérdése volt az egyház könyvek használata. A könyvek ugyanis szláv nyelvből lettek átalakítva a legszükségesebb változásokkal. Viszont soha nem volt belőlük elegendő, így Oroszországból érkezett az utánpótlás (egyéb egyházi irodalom tekintetében is), ami kellően szlávbarát (illetve oroszbarát) volt. Mária Terézia tesz ugyan kísérletet a probléma megoldására azzal, hogy felállítja a Typographia Orientalis nyomdát, de a probléma teljesen nem oldódik meg A ruszin nemzet idegen testként való érzetét a magyar társadalomban vesd össze a következő gondolatmenettel: Történetileg tekintve a felfokozott belső és interregionális (sőt interkontinentális) vándormozgalom első nagy hulláma a XIX. századra, arra az időszakra esett tehát, amely a modern európai nemzet megteremtésének, illetve a nemzet-állam-építését célzó erőfeszítéseknek is helyt adott. Mindezen folyamatok egyik döntő mozzanatát Ernest Gellner tézisét magunkévá téve abban látjuk, hogy a piaci gazdaság, a polgári társadalom, valamint az alkotmányos-liberális állam triászában kikristályosodó modernitás előfeltételezi, egyszersmind elő is segíti a kulturális egyneműsödést. A folytonos növekedési kényszer, fejti ki Gellner egyik rövidebb írásában, a hagyományok szakadatlan megtagadására, vagyis véget nem érő újításra-megújulásra szorítja mindezen társadalmakat. Az innováció előfeltétele a szüntelen foglalkozási mobilitás... Az eltérő munkahelyek közötti mozgás képessége és esetenként a más társadalmi pozícióban levő emberekkel történő kommunikálás és együttműködés azt kívánja meg egy ilyen társadalom tagjaitól, hogy képesek legyenek szóban és írásban formális, pontos, kontextustól független módon kommunikálni más szóval művelt, írástudó, az üzenetek rendezett, normákhoz igazodó előadására képes emberek kell hogy legyenek... A modern társadalom tagjának általános jellemzői: írástudó, mobil, formálisan egyenlő; mindezt áthatja a merőben képlékeny, folytonos, úgymond részeire esett egyenlőtlenség és egy közös homogén kultúra, melyet az írni-olvasni tudás hordoz, és az iskola sajátíttat el. In.: Gyáni G., A vándorlás, mint kulturális jelenség, a tanulmány az 5/0084/2002 sz. A magyarországi bevándorlás c. NKFP projekt keretében készült. 41 Vö.: Pirigyi I., A magyarországi görög katolikusok története, II., Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1990, 7kk. 31

32 Az orosz behatásnak Bereg vármegyében inkább a hegyvidéki járásokban, területeken voltak hatásai. Valószínűleg a nyelvi és kulturális kapcsolat miatt, amely a ruszin népet annak ellenére odakötötte a galíciai részekhez, hogy a magyar kormány többé kevésbé próbálta annak lehetőségét keresni, hogy felzárkóztassa ezt a vidéket. A hegyvidéki akció is a terület gazdasági felemelésére irányult a földhözjutás elésegítése által A Tiszaháti járás kialakulása, népessége, felekezeti összetétele A Tiszaháti járás kialakulás A járások kialakulása már a XVIII. század végén létezik. Erre abból a tényből lehet következtetni, hogy a görög katolikusok 1786-os összeírásában már a későbbi helységnevek szerepelnek, csak más területi beosztással. Makkosjánosi a Mezőkaszonyi járásban (in processu Kaszony) szerepel filiáival (Balazsér, Kisbégány, Nagybégány, Kaszony, Homok, Déda) együtt. Beregászász és filiái (köztük Tiszacsoma is) az akkori Tiszaháti járásban (in processu Tiszahát) heleyzkednek el. Jól mutatja a terület egységét és a hívek, parókiák alacsony számát, hogy ehhez a járáshoz tartozott még Nagydobos (filiái Vitka és Vásárosnamény) is. A Magyarországon 1873 óta megjelenő helységnévtárak tanúskodnak a közigazgatási beosztásokról. Az évi helységnévtár az évi népszámlálások alapján készült. A vármegyék a közigazgatás elősegítése érdekében kismegyékre, járásokra oszlanak. Bereg vármegyében két színmagyar járás volt, a Mezőkaszonyi és a Tiszháti. Itt a Tisza-völgyében 29 településen a Tiszahát mezőségén 22, a Szernye-mocsár körül 14, és Munkács város déli részén a Sajgó-erdőnél 3 faluban (Dercen, Fornos, Izsnyéte) éltek összefüggő egységben a magyarok, s Beregrákoson, Pászikán és a háromnegyed részben magyar, Munkácson pedig nyelvszigetnek tekinthetően éltek magyarok. 42 Az 1910-ez népszámláláskor a Kisdobrony-Nagydobrony-Csongor-Barkaszó-Izsnyéte-Dercen-Fornos- Beregújfalú-Felsőremete vonal volt az elválasztó az északra elhelyezkedő ruszin és német (sváb) lakosság között. 42 Botlik J., Közigazgatás és nemzetiségi politika Kárpátalján, I., Magyarok, ruszinok, csehek és ukránok között, Nyíregyháza, 2005, 45kk 32

33 Magyar vonatkozásban lényegében csak a Tiszaháti járásban beszélhetünk görög katolikusokról. A Magyar görög katolikusok elenyésző számban előfordultak a Munkácsi járásban Gorond és Izsnyéte községekben (ezekben a községekben egyébként nagy számú ruszin nyelvű görög katolikus közösség élt), a Mezőkaszonyiban Barkaszó, Tisza-Szalka és Beregdaróc községekben voltak magyar ajkú görög katolikusok. Ez utóbbi, mint Makkosjánosi, később pedig mint Mezőhomok filiája mindig a később kialakuló Tiszaháti járáshoz tartozott. Az 1877-es helységnévtár 43 7 járást jelöl: Beregszászi első- 44, Beregszászi második- 45, Kaszonyi- 46, Munkács-latorca balparti-, Munkács-latorca jobbparti-, Felvidéki-, Vereckei járás. Az 1882-es helységnévtár jelöli először a Tiszaháti járást, összevonva benne a két beregszászi járást. 47 Ugyanez a beosztás van az 1888-as 48 és 1902-es 49 helységnévtárban is. Az 1902-es 50 pedig már az öt járás mellett két (Munkács és Beregszász) rendezett tanácsú várost jelöl. Emellett körjegyzőségek szerint ossza fel a járásokat. A Tiszaháti járás nyolc körjegyzősége oszlik: Benei-, Gulácsi-, Macsolai-, Makkosjánosi-, Nagybégányi-, Nagyberegi-, Surányi-, Vásárosnaményi körjegyzőség A vármegye ipara nagyrészt a két rendezett tanácsú városra összpontosult. A XIX. század végére még Volócon, Szolyván, Őrhegyalján vannak ipari létesítmények. A ruthén, vagy hegyvidéki akció lényege arra irányult, hogy mintagazdaságok és egyéb segélyezések megvalósítása által földhöz és munkához juttassák a ruthén lakosságot. A vasúthálózat fejlesztése is erre irányult a Munkács, Kisszolyva, országhatár útvonalnak, az 1887-es a Tiszahátot átszelő (Ungvár-Csap-Bátyú- Beregszász-Nagyszőlős-Királyháza) vasútvonal bekapcsolásához. S újabb hegyvidéki részeket 43 Kollerffy Mihály (szerk.), A Magyar korona országainak helységnévtára, Budapest, Atheneum 1877, o. 44 Bakta, Balazsér, Bene, Bégány (Nagy), Bégány (Kis), Borzsova, Búcsú, Csetfalva, Déda, Gát, Homok, Jánosi, Kigyós, Kovászó, Macsola, Muzsaj (Nagy), Oroszi (Sáros), Újfalu (Bereg-), Végardó (Bereg-). 45 Asztély, Badaló, Csarod, Csoma, Fejércse, Gecse, Gergelyi, Gulács, Halábor, Hete, Jánd, Márok, Namény (Vásáros-), Papi (Márok-), Surány, Tákos, Tarpa, Tivadar, Ugornya, Vári 46 Ide tartozott Daróc. 47 Kollerffy M.-Dr. Jekelfalussy J., A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára, Budapest, 1882: Tiszháti-, Kaszonyi-, Munkácsi-, Felvidéki-, Vereckei járásokat jelöl. 48 Dr. Jekelfalusi J., A Magyar Korona Országainak helységnévtára, Budapest, Atheneum, 1888, o. 49 Dr. Jekelfalusi J., A Magyar Korona Országainak helységnévtára, Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1892, o. 50 A Magyar Korona országainak helységnévtára, Budapest, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, 1902, 123kk 33

34 3,793 3,344 3,634 3,834 4,292 4,923 80,299 61,043 81,853 54,645 81,108 68,635 86,703 70,825 90,877 91, ,866 91, , ,029 ezer 145, , , , , , ,243 kapcsolt be az között megépült két gazdasági vasút (Beregszász-Kovácsrét, Beregszász- Szajkófalva vasútvonallal). 51 A gazdaság élénkítésére lényegében a felvidéki járásokban volt igen nagy szükség. Az alföldi járásokban és megyékben nem volt akkora a fölhiány és szociális elmaradottság. Ezeken a részeken is voltak Schönborn birtokok, de nagyobb és használhatóbb földterületekkel rendelkeztek az emberek, mint a hegyvidéken. Így az alföldi járások, ahol a magyarok elhelyezkedtek, teljesen más problémákkal kellett megközdeni, így a mentelitás alakulása is más volt A Tiszaháti járás népessége, felekezeti összetétele és nemzettudata Ha a helységnévtárakban (röv.: hnt), népszámlálások (röv.: népsz) alkalmával és a schematismusokban (röv.: schem) megjelenő adatokat összevetjük, láthatóvá válik, hogy a görög katolikusok egész Bereg vármegyére vonatkoztatva a XIX. század második felében mindig több mint 50 %-os arányt tettek ki. Ez a létszám azt jelentette, hogy a megye meghatározó vallási felekezetének számított, ha tudatosítjuk, hogy a maradék kevesebb, mint 50 % még további felekezetekre oszlott. 4. ábra Bereg vármegye összlakossága, görög katolikusainak, egyéb felekezeteinek és a Tiszaháti járás görög katolikusainak száma hnt1869 (schem1870) népsz1880 (schem1881) hnt1888 (schem1888) hnt1890 (schem1891) hnt1900 (schem1899) népsz1910 (schem1908) népsz1921 Görög katolikusok száma Bereg vármegyében a schematizmusok szerint Görög katolikusok száma a Tiszaháti járásban a schematismusok szerint Egyéb felekezetek Összlakosság Bereg vármegyében 51 Erről részletesebben 3.1. A Tiszaháti járás görög katolikusainak általános képe a hosszú XIX. században c. fejezetben írunk. 34

35 Ennek a 80 és 107 ezer közötti görög katolikusnak a nagy hányada a felvidéki ruszin járásokban helyezkedett el. A felvidéki akcióban résztvevő ruszinság görög katolikus tudata azonban integránsan csatlakozott az alföldi magyar területekhez, ahol azonban már nem volt ilyen túlsúly. Az alföldi területeken a vallási megoszlás már sokkal színesebb. Négy vallási felekezet van jelen azokban az egyházközségekben amelyeket görög katolikus szempontból dolgozatunkban vizsgálunk. Egyházközségek Beregszász Nagybégány Makkosjánosi Kovászó Mezőhomok Beregdéda Tiszacsoma Balazsér Beregdaróc 5. ábra Felekezetek szerinti megoszlás az 1890-es népszámlálás alapján Hívők száma Görög katolikus Római katolikus Református Zsidó Beregszászt leszámítva, ahol a reformátusok voltak nagy többségben, de jelentős számú római katolikus és zsidó vallású ember élt, a görög katolikusok kisebbséget képeztek. A járás falvaiban azonban jellemző, hogy Nagybégányt, Beregdédát és Beregdarócot kivéve nagy arányú a görög katolikus túlsúly. További vizsgálódásokra lenne szükség, hogy ennek okát meghatározzuk. A vallási identitásból visszavetítve vonhatjuk le a következtetést, hogy ezekben a községekben valaha homogenizált vallási közösségek telepedtek le. Ez volt a jellemző a többi községre is más szempontból (főleg a református hit szempontjából). A zsidó közösség szinte miden helységben képviseltette magát, de lényegesen kisebb százalékban, kivéve Beregszászt. A nemzettudat tekintetében pedig általánosan kijelenthető, hogy a magyar eszme volt teljes egészében fölényben. Ebben a tekintetben csak Kovászó jelentett kivételt, bár azt is meg kell jegyezni, hogy a XIX-XX. század fordulóján több egymás után következő schematismusban is 35

36 Beregdaróc Balazsér Tiszacsom Beregdéda Mezőhomo Kovászó Makkosján Nagybégán Beregszás Százalékarány magyar van jelölve liturgikus nyelvként, holott a ruszinság nagy többségben van a községben, s néhány zsidón és reformátuson kívül nincs más vallású lakos. 100% 90% 80% 70% 6. ábra Nemzetiségek szerinti megoszlás az 1890-es népszámlálás szerint 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 Egyházközségék Magyar Ruszin Egyéb Ha az 5. és 6. ábrát összevetjük egymással, világosan kitűnik, hogy ebben az időszakban milyen erős a magyar tudat ezekben az községekben. Mezőhomokot és Kovászót leszámítva nincs jelentős számú ruszin identitást valló lakos. Beregdarócon, Beregdédában és Nagybégányban például senki nem vallja magát ruszinnak. Balazséron, Makkosjánosiban, Beregszászon és Tiszacsomán is csak jelentéktelen a hányaduk. Markánsan érzékeltetve ezzel azt a véleményünket, hogy a Tiszaháti görög katolikusság erőteljesen magyar érzelmű és identitású volt a századforduló környékén. Papp Antal püspököt már idéztük, aki a ruszin papság ragaszkodását is az anyatej hasonlatával érzékelteti 52, mennyivel inkább volt tehát magyar érzelmű és tudatú a Tiszaháti járás görög katolikussága, akik ráadásul már az alföldi területen, a tömbmagyarság területén éltek. Marina Gyula ruszin nemzetiségű görög katolikus pap életrajzi könyvében 53 is ezt a magyar tudatot fejezi ki, ráadásul ruszin területen élve. 52 F Op. 3. Jegy. hr Marina Gy., Ruténsors Kárpátalja végzete, Patria Publisching Co. Ltd., 1977 Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség,

37 2.3. A Beregszászi Esperesi Kerület és a Tiszaháti járás A Tiszaháti járás, mint politikai egység és a Beregszászi Esperesi Kerület, mint egyházi közigazgatási egység, területileg nem fedte egymást. Dolgozatunkban elsősorban a Tiszaháti járás görög katolikusainak a történetével foglalkozunk az egészben (Bereg vármegye, Munkácsi egyházmegye) elhelyezve azt. A kérdés tárgyalásában a visszavetítés elvét követjük, és az 1910-es népszámláláskor fennálló területi egységeket vizsgáljuk. Egy 1786-os irat szerint ugyanis más beosztásai voltak a területeknek. A Beregszászi Esperesi Kerület pedig, mint egyházi egység folyamatosan alakult ki. Az egyházmegye fejlődése igyekezett követni az úgynevezett politikai megye határvonalait, azon belül osztotta fel a főespresi és esperesi kerületeket. A vármegyei főesperességek (Archi-Diaconatus) kerületi esperességekre (Districtus) voltak felosztva. A Bereg vármegyei főesperesség 11 kerületi esperességre volt felosztva: beregszászi, borhalmi, beregrákosi, borzsovai, kisalmási, krajnai, munkácsi, szentmiklósi, szolyvai, vereckei, valóci. Ez a felosztás az 1915-ben kiadott schematismuban szerepel, amely utolsó egyházi jegyzék volt a Trianon előtti Magyarországon. 54 Az 1910-es népszámlálás követi a fennálló megye és járási rendszert. A Tiszaháti-járás az 1910-es közigazgatási reform idején jött létre. A Bereg vármegyei öt járás egyike, melyek a következők voltak: Tiszaháti (székhelye: Beregszász), Mezőkaszonyi (székhelye: Mezőkaszony), Munkácsi (székhelye: Munkács), Felvidéki (székhelye: Ilosva), Szolyvai (székhelye: Szolyva). S két rendezett tanácsú város volt még a vármegyében, Beregszász és Munkács. Az 1910-es népszámlálás és az 1915-ös egyházi összeírás áll egymáshoz időben és tartalomban olyan közel, hogy összevethető legyen egymással. Az 1910-es népszámláláskor ugyanis felekezetek szerint is rangsorolták az ország népességét. Az 1878, 1893, 1896, 1899, 1908, 1915-ben kiadott görög katolikus egyházi összeírások (schematismusok) szintén közölteg adatokat a vallási hovatartozásra vonatkozóan. 54 Schem1915,44 Az egyházi összeírások (schematismusok) egységes jelölésének rövidítése: Schem(Schematismus)1915(a kiadásának éve),44(oldalszám az aktuális összeírásból) 37

38 A beszélt nyelvre azonban ninbcs biztos adatunk, mert a schematismusokban szereplő bejegyzés a nyelvre (lingva) vonatkozólag a liturgia nyelvét jelenti. A hétköznapi érintkezés nyelve valószínűleg a magyar volt a Beregszászi Esperesi Kerület Tiszaháti járásra eső részeiben. A XIX. század második felében, de jobbára a kiegyezés után a latin közigazgatási nyelv is átvált a magyarra. Ezt bizonyítja az egyházmegyei iratokban olvasható levelezések nyelve is. Az általunk kutatott egyházközségek levelezése a püspökséggel is latin nyelvű volt az említett század 40-es éveiig. Azonban a nyelvhasználat nem kizárólag a latin. Egy példa Gribóvszky András makkosjánosi parókus levele Bacsinszky András püspökhöz szeptember 19-én a homoki egyházközség kehelyvásárlása ügyében magyarul íródott. 55 Vagy Csebi Pogány Ferenc levelezése a püspökséggel a kovászói parókussal folytatott vitájáról. 56 Az egyházmegyei központtal való levelezésben általános tendencia, hogy az egyházközségek vezetői, illetve más személyek által megfogalmazott levelek ha latin, szláv, vagy magyar nyelven íródtak is, a válasz rájuk minden esetben latin nyelvű volt. A es évektől válik általános tendenciává, hogy magyarul folyik a levelezés. Visszatérve a közigazgatási reformra megállapíthatjuk, hogy a Tiszaháti-járás a következő falvakat foglalja magába: Makkosjánosi, Kisbégány, Nagybégány, Homok, Déda, Balazsér, Beregszész-Végardó, Nagybereg, Kigyós, Beregújfalú, Nagymuzsaj, Bene, Kovászó, Sárosoroszi, Nagyborzsova, Csetfalva, Tiszakóród, Halábor, Csoma, Nagybakta, Gecse, Macsola, Gelénes, Mezővári, Asztély, Búcsú, Surány, Márok, Márokpapi, Csaroda, Tákos, Fejércse, Tarpa, Gulács, Tivadar, Jánd, Gergelyi, Ugornya. Beregszász pedig, mint székhely kiemelt helyet foglalt el, rendezett tanácsú város státusszal. 57 A Beregszászi Esperesi Kerület, mint Bereg Vármegyei Alesperesség nem követi a járási közigazgatás határát. A Beregszászi Esperesi Kerülethez a Tiszaháti járásból az 1908-as és 1915-ös schematismusok szerint Beregszász és filiái 58, Kovászó és filiái 59, Makkosjánosi és filiái 60, Mezőhomok és filiái 61 tartoztak. A felvidéki járásból az 1908-as schematismus szerint 55 vö.: F Op. 5. Jegy. hr o. 56 vö.: F Op. 3. Jegy. hr ban található az egész levelezés. 57 lásd: Bereg vármegye térképén dolgozatunk 18. oldalán. 58 Asztély, Badaló, Beregardó, Bulcsu, Csaroda, Fejércse, Halábor, Hete, Macsola, Márokpapi, Mezőgecse, Nagyborzsova, Nagymuzsaly, Beregsurány, Tarpa (és környéke), Tákos, Tiszacsoma, Tivadar, Vári és környéke 59 Bene, Sárosoroszi 60 Balazsér, Csákymajor, Csikósgorond, Gát, Kisbégány, Nagybégány, Nyárasgorond 38

39 Alsóremete és filiái 62, Beregkövesd és filiái 63, Makarja és filiája 64, Falucska és filiái 65. Az 1915-ös schematismus szerint Beregkövesd filiái leválnak, s Falucska emelkedik parókia rangra. Alsóremete három filiája pedig (Beregújfalu, Nagybereg, Kígyós) a Tiszaháti járás területén volt. A mezőhomoki egyházközség filiái közül pedig Beregdaróc a mezőkaszonyi járáshoz tartozott. Az egyházi beosztás szerint a Beregszászi Esperesi Kerület két területi és nyelvi egységből tevődött össze. A görög katolikus szempontból kétféle liturgikus nyelvű (magyar és ruszin) egyházközségekből, amelyek a Tiszaháti járásban voltak és a beregi hegyektől, illetve a Szernyemocsártól észak-keletre lévő teljesen ruszin nyelvű egyházközségekből. Ezen a területen Felsőremete jelentett kivételt, ahol az említett összeírás ruszin és magyar nyelvet jelöl. 66 A Tiszaháti-járáson következésképpen a Beregszászi Esperesi Kerületen kívül is voltak még kétnyelvű, magyar és ruszin egyházközségek Bereg vármegyében, amelyek a munkácsi (politikai) járásban és a Munkácsi Esperesi Kerületben helyezkedtek el. Ezek a következők voltak az 1915-ös schematismus alapján: Gorond és filiái 67, Munkács és filiái 68. Az egyházi összeírásokból nem lehet eldönteni, hogy ezekben az egyházközségekben milyen arányban voltak a magyar és ruszin anyanyelvűek. A alábbi diagrammon szereplő adatok a népszámlálások adatait leszámítva hagyhatnak kívánnivalót maguk után, legalábbis amit a hitelesség megkövetelhet. Mindenesetre a szemléltetésnek nagyon jó példája, mert bár számokban lehetnek eltérések, vagy torzítások, de az arányokat megfelelően érzékeltetik. Az összlakosságra vonatkozó adatokat a népszámlálások és helységnévtárak 69 jegyzékéből vettük, az egyházi adatokat pedig az egyházmegyei összeírásokból (schematismus). 61 Barabás, Mezőhomok, Beregdéda, Gelénes, Beregdarócz 62 Beregújfalu, Felsőremete, Kígyós, Nagybereg 63 Beregpálfalva, Falucska, Komlós 64 Bárdháza 65 Beregpálfalva és Komlós 66 Schem1915,45 67 Beregsom, Csonkapapi, Hetyen, Izsnyéte, Kisgut, Mezőkaszony, Nagygut, Rafajnaújfalú, Zápszony 68 Alsóschönborn, Derczen, Felsőkerepecz, Fornos, Munkácsváralja, Pósaháza, Várpalánka 69 Magyarországon az 1873-as évtől adnak ki helységnévtárat. Ezekben időnként jelzik valamelyik népszámlálásnak az adatát. A helységnévtárak közül közötti 12 kötet van digitalizálva, melyek megtalálhatóak a honlapon. 39

40 ábra Bereg vármegye összlakossága, görög katolikusok száma Bereg vármegyében és görög katolikusok száma a Tiszaháti járásban hnt1869 (schem1870) népsz1880 (schem1881) hnt1888 (schem1888) hnt1890 (schem1891) hnt1900 (schem1899) népsz1910 (schem1908) népsz1921 hnt-helységnévtár, schem-schematismus, népsz-népszámlálási adatok Bereg vármegye összlakossága a népszámlálások ill. helységnévtár szerint Görög katolikusok száma a Tiszaháti járásban a schematismusok szerint Görög katolikusok száma Bereg vármegyében a schematizmusok szerint Ugyanezek az összeírások az alábbi diagramm szerint százalékos arányban mutatják, hogy Bereg vármegye összlakosságához képest a görög katolikusok száma több mint 50 %-ot tett ki 1869 és 1921 között. Az előző időszakra vonatkozóan a népszámlálási adatok hiányában nincs lehetőségünk ugyanezt bemutatni. E diagramnak és a következőnek a számadatai mutatják, hogy a vármegyében a kiegyezés után folyamatosa nő a hívek száma egészen az 1910-es összeírásig. A Tiszaháti járásban azonban alig növekszik a hívek száma. Bereg vármegye görög katolikusainak a tekintetében 1910 és 1921 között van egy jelentős létszámesés. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a trianoni döntés után sokan áttelepülnek a Csonka-Magyarországra. Nem valószínű, hogy ilyen rövid idő alatt, a cseh érában domináns pravoszlavizálás ilyen méretű hívősereget tudott volna elvonni a görög katolikus egyháztól. Az is csak feltételezés lehet részünkről, hogy a skizmamozgalom, melynek két gócpontja egyébként Bereg vármegyében volt (Nagylucska és Bilke), ilyen nagy számú hívősereget vitt volna el. 40

41 8. ábra Bereg vármegye és Tiszaháti járás Görög katolikusok száma Bereg vármegyében Görög katolikusok száma a Tiszaháti járásban hnt1869 (schem1870) 3344 népsz1880 (schem1881) 3634 hnt1888 (schem1888) 3834 hnt1890 (schem1891) 4292 hnt1900 (schem1899) 4923 népsz1910 (schem1908) népsz1921 Annak érzékeltetésére, hogy a Tiszaháti járás nagyobb görög katolikus közösségeiben a magyar tudat a domináns, s csak a szertartásnak a nyelve az ószláv, itt van előttünk a következő táblázat. Alábbi táblázatunk azt hivatott bizonyítani az évi népszámlálási adatok alapján, hogy a görög katolikusok magyar nemzetiségűek voltak. A táblázaton nem tüntettük fel a kis létszámú vallásokat (izraelita, evangélikus, görög keleti). Ezeknek a száma ebben a kérdésben elhanyagolható. Kivéve Beregszászt, ahol a zsidók száma 2100 ebben az évben. A többi községben pedig 50 körüli, vagy az alatti az izraeliták száma. A községekben a történelmi egyházak közül a római katolikus és református egyházakhoz tartozókat magyaroknak tekinthetjük. A magát ruszinnak vallót pedig automatikusan sorolhatjuk a görög katolikus egyházhoz. Jól látható lesz számunkra, hogy a görög katolikus egyház híveinek a tudata magyar. Ebből a szempontból csak Kovászó jelent kivételt, ahol a görög katolikusok 79,1 %-a ruszin nemzetiségű. Homoknak a ruszin lakosságaránya van még 50 % fölött valamelyest. Viszont ezt a két községet a jelenlegi állapota és a közös templomépítése miatt egynek kezeljük dolgozatunkban. Ha ehhez az elvhez következetesek vagyunk, akkor látható, hogy a két község összlakosságához viszonyított aránya a 70 Dr. Jekelfalussy J., A Szent Korona országainak helységnévtára, Budapest, 1892, 108kk 41

42 ruszinoknak csak 13,4 %. Beregszász tekintetében megdöbbentő ez az adat, mert csak az összlakosság 2,4 % ruszin nemzetiségű. A többi egyházközség tekintetében Makkosjánosit kivéve (8,6%) nem közelíti meg az 5 százalékot sem. Község Összlakosság Magyar nemzetiségű 9. ábra A falvak lakossága az 1890-es népszámlálási adat alapján 71 Ruszin nemzetiségű Görög katolikus Római katolikus Református Beregszász Balazsér Déda Homok Kovászó Makkos- Jánosi Nagy- Bégány Csoma Darócz Mindez bizonyítja, hogy Bereg vármegye Tiszaháti járásában a liturgikus nyelv vegyes használata ellenére a görög katolikusok magyar tudattal rendelkeztek. Ilyen értelemben az oroszvallásúak ráakasztott jelző vallás liturgikus nyelvére vonatkozik. Továbbá jelzi azt is, hogy milyen irányból, milyen néptől kapta a szertartásrendszerét ez a nép. Tudatában és elkötelezettségében azonban magyar. Nagy kérdés tehát, hogy a Hajdúdorogi Egyházmegye felállításakor (1912) milyen elveket vettek alapul. Milyen jelek alapján döntötte el az egyházkormányzat, hogy ez a minden tekintetben magyar, és többnyire homogén görög katolikus térség (az Ugocsában és Ungban lévővel együtt) miért maradt a Munkácsi Egyházmegye kebelében, amely ősidőktől kezdve a magyarországi ruszinok, a hajdúdorogi pedig a magyarországon élő magyar görög katolikusok lelki gondozása miatt jött létre. 71 Hnt1892,108 42

43 Amikor a Tiszaháti járás és a Beregszászi Esperesi Kerület között keressük az egyezést, akkor meg kell állapítanunk, hogy egy folyamatos változás és egymásmellettiség figyelhető meg. Bereg vármegyének a folyamatos, államilag megvalósított közigazgatási átalakításai hozzájárulnak az esperesi kerület területi változásához. Nyilvánvalóan ezt a folyamatot a népesség számának növekedése és a különböző politikai elképzelések tették lehetővé. A görög katolikus egyházmegye fejlődése is ezt a hatást képezte le. Az egyházon belül is jól megfigyelhető a népesség számának növekedésével a hívek számának az emelkedése. Népesség számának növekedése nyilvánvalóan tükrözi a vallási közösség fejlődését is. Ez mind Bereg vármegyében, mind pedig a megye magyarlakta területein egyértelműen tükröződik, ahogy már láttuk az egyik fenti ábrán,. A politikai község, járás, megye fogalma rendre áttevődött az egyházi közigazgatás kialakulására is. Ezen a téren megfelelően nyomon követhető a folyamat, ha összevetjük egymással Bereg vármegye közigazgatási alakulását és az egyházmegyei változásokat, melyeket az egyházi összeírások és schematizmusok területi beosztásai tükröznek számunkra Összegzés Bereg vármegye járási beosztása igyekezett követni és szolgálni azokat az igényeket, amelyeket támasztott a földrajzi, közigazgatási szükségszerűség. A Beszkidektől a Tisza folyásáig tartó terület két részből tevődött össze, a hegyvidéki és alföldi régióból. Ezek területi integritása kiforrott és meghatározó. A Vereckei-hágó, más szóval az Orosz-kapu biztosította az átjárást Galícia irányába. Népessége a hegyvidéki részen többnyire ruszin, s jelentős magyarság él az alföldi két járásban (Tiszaháti és Mezőkaszonyi járások). A vizsgált időszakban ezekben a járásokban magyarok éltek. Ennek ellenére ki lehet jelenteni, hogy ezeknek a járásoknak a lakói a magyar haza elkötelezett hívei, bár nem tekintik magukat magyar nemzetiségűnek. Jelentős problémát okoz a szláv agitáció Bereg vármegyében, amely Nagylucskán és Bilkén van. A megkezdődő skizmatikus mozgalom előfutára a második világháború előtt. 43

44 A Tiszaháti járás a közigazgatási fejlődés folyamán fokozatosan alakult ki. A Tiszaháti járás nem esett egybe a görög katolikus egyház közigazgatási egységével, mely szintén mutatja a fejlődés lehetőségét. Bereg vármegyében 5 politikai járás és 11 esperesi kerület alakult ki a XIX-XX. század fordulójára, s a XX. század első két évtizedében is ezek az egyházi és állami közigazgatási egységek voltak jelen. Vallásilag a hegyvidéki járások a városokat (Munkács, Szolyva) leszámítva görög katolikusok voltak. Az alföldi járásokban pedig a vallási többszínűség volt a jellemző. De többnyire görög katolikus, református és római katolikus vallás volt jelen. Kis számban voltak evangélikusok. Az izraelita (zsidó) vallásúak a városokat leszámítva, ahol nagyobb létszámban éltek, szintén kis létszámban voltak jelen a falvakban. 44

45 3. A Tiszaháti járás görög katolikus egyházközségeinek története Azokat az egyházközségeket vizsgáljuk, amelyek a Trianoni döntésig templommal, vagy kápolnával, parókiával és/vagy kántortanítói lakással rendelkeztek. A felsorolt tények mutatják azt a fejlettségi fokot, amely szükséges volt ahhoz, hogy az tevékenységet egyház meghatározó tudjon folytatni a saját környezetében. Ezek a görög katolikus egyházközségek a trianoni döntésig: Beregszász, Tiszacsoma, Makkosjánosi, Mezőhomok-Beregdéda, Nagybégány, Balazsér, Beregdaróc, Kovászó. Ezek a helységek Beregdaróc kivételével a Tiszaháti járásban helyezkedtek el. Itt volt Bereg vármegye magyar görög katolikusainak központja. Egy tömbben több mint 90 %- a élt a Bereg vármegyei magyar görög katolikusoknak. A már említett Gorond, Izsnyéte falvakban és Munkács városában csak kisszámú magyar görög katolikus élt. Ezeken az egyházközségeken kívül volt még harmincegy olyan filia, ahol száz körül, vagy az alatt volt a hívek száma. Ezektől csak Nagymuzsaly és Gát tér el, ahol 200 fölé, sőt Gát esetében az 1915-ös schematismus szerint 455 görög katolikus volt. Ezekben a falvakban (filiákban) gyakorlatilag a keresztelőn, esketésen és temetésen kívül nem volt más ellátottság. A mezőkaszonyi járásban lévő falvakban is gyakorlatilag ugyanez volt a helyzet. 10. ábra A Tiszaháti járás görög katolikus egyházközségeinek elhelyezkedése (a térkép: vm. részlet) 45

46 A Beregszászi Esperesi Kerület Felvidéki járásához tartozó parókiái közül (Alsóremete, Beregkövesd, Makarja, Falucska 72 ) egyedül Alsóremete az, amelyben időszakosan magyar nyelvet is jelöltek. Meg kell jegyeznünk, hogy Mezőhomok és Beregdéda tekintetében együtt kell beszélni egyházközségről. Mint a későbbiekben kiderül a valaha két község szorosan egymás mellett élt, közös templommal, de két iskolával. A következőben a Tiszaháti egyházközségek történetével foglalkozunk, amelyek között Beregszász, Makkosjánosi és Kovászó ősi parókiának (Paróchia antiqua) 73 van jelölve, ami az egyházmegye felállítása előtti (1771) alapításra utal. Különálló parókiaként Mezőhomok csak 1888-tól van jelölve, bár egyes utalások szerint már a XIX. században is lehetett itt helyben lakó pap 74, de később filiává minősítették. A többi filiák közül pedig Tiszacsoma, Beregdaróc, (Mezőhomokhoz kapcsolódva) Beregdéda, Balazsér, Nagybégány egyházközségeivel foglalkozunk A Tiszaháti járás görög katolikusainak általános képe a hosszú XIX. században A Tiszaháti járás görög katolikusainak a lélekszámváltozása az alábbi diagramm szerint két ponton mutat nagy ugrást. A század fordulója környékén és az 1880-as évek végén. A két meghatározó fordulat, amely a hívek lélekszámváltozását megnövelte, első esetben a Mária Terézia által felállított egyházmegye szervezett működéséhez köthető. A szervezettség nem elsősorban a missziót jelenti (abban az értelemben, hogy más vallásokból, avagy akatolikusokból (ti.: nem katolikus) lettek volna katolikus keresztények), hanem a bekövetkezett reformokkal valamelyest fejlődésnek indult ez a vidék is, ami növelte az összlétszámot, így a görög katolikusok létszámát is. 72 Schem1915,44kk 73 Schem1821,13kk 74 Vö.: Lehoczky T., A Beregmegyei Görögszertartásu Katholikus Lelkészségek története a XIX. század végéig, KMKSZ, Ungvár, 1999 (eredetit: Grünstein Mór nyomdájában, Munkács, 1999), 125. o. 46

47 hívek száma (fő) 11. ábra A Tiszaháti járás görög katolikusainak lélekszámváltozása 75 Balazsér Beregdaróc Beregszász Mezőhomok-Beregdéda Kovászó Makkosjánosi Nagybégány Tiszacsoma A schematismusok kiadási évei Az egyházmegye megalapításával 76, s a székhely Ungvárra való áthelyezésével (1775) egyidőben Mária Terézia megalapította az Ungvári Papnevelő Intézetet (1775), és Bécsben a Szent Borbálai intézetet, amely szintén a görög katolikus papképzést szolgálta, s felállította az egyházmegyei káptalant. káptalant(1776). Komoly szellemi élet indult meg az egyházmegyében, mely a görög katolikus papság szellemi képzetségének köszönhető. Gyakorlatilag azt is mondhatjuk, hogy Mária Terézia tervei itt, a XIX. század első évtizedeiben kezdenek igazán beérni. Mint minden jó kezdeményezésnek a gyümölcsözéséhez, ehhez is idő kell. Bacsinszky András ( ), Pócsy Elek ( ), Popovics Bazil ( ) püspökök tevékenysége esik erre az időszakra, akik tovább fejlesztették a papképzést, szerkezetileg átalakították az egyházmegyei adminisztrációt, átszervezték a főesperesi és esperesi kerületeket, folyamatosan alakították a görög katolikusság képét a kitűzött elvek mentén. Második esetben a növekedés a kiegyezés után kialakult nemzeti fejlődéssel magyarázható. A térség gazdasági élete megélénkül, s kijelenthető, hogy ez nem a hegyvidéki (rutén) akciónak köszönhető ebben a térségben. Ez a terület ugyanis lényegében messze van a hegyvidéktől, az Alföld részét képezi. A földhiány sem sújtja annyira, mint a hegyvidéki járásokat, s így az amerikai kivándorlás sem jellemző 75 Az adatok megtalálhatóak a schematismusokban. Lista az irodalomjegyzékben ben XIV. Kelemen pápa állította fel 47

48 (csak egyedi esetekről lehet beszélni). Mivel ez a térség szinte teljes egészében magyar területnek tekinthető (kivéve a görög katolikus liturgia magyar-ruszin nyelvét) a pánszláv agitáció sem jellemző. Ezért ezt a lényegi változást a gazdasági-kulturális-szellemi fejlődéssel lehet magyarázni. Bereg vármegyében Munkács és Beregszász a két gazdasági központ. Munkács emellett kereskedelmi központtá is kinövi magát a kedvező fekvésének köszönhetően. Beregszász tekintetében a gyárak kialakulása és a vasúthálózat kedvező alakulása jelentette a kedvező fejlődési lehetőséget. Kárpátalja vasútvonalai között keletkeztek. Az akkori időszakban a legjobb szállítási lehetőséget biztosította, így a gazdaság és termelés legalapvetőbb szükséglete volt. A Csap-Bátyú- Beregszász-Nagyszőlős-Királyháza-Taracköz-Máramarossziget vonalhoz a Bátyú-Munkács vasútvonallal Beszkiden át Galíciába vezetett az út. Beregszásznál pedig a Borzsavölgyi Gazdasági Vasút kapcsolódott be. Szinte pókhálószerűen hálózta be az egész Borzsa-völgyet Nagyszőlőstől fel Kovácsrétig. 77 Ezzel a vasútépítési tervrendszerrel egyébként Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros minden városa be lett vonva a gazdasági vérkeringésbe. Az 1885-ben elhatározott Vásárosnamény-Beregszász- Beregardó-Makkosjánosi-Gát vonal tervei és előkészületei elkezdődtek, de nem valósult meg soha. 78 Az oktatás területén az igazi fejlődés a Tiszaháti járása görög katolikus felekezeti iskoláiban szintén a század végén tapasztalható. Nagy valószínűséggel a XIX. század közepén jönnek létre egyházi iskolák, melynek tanítói egyben az egyházközségek kántorai is voltak. Szervezett tanítás a felekezeti iskolákban az 1840-es évek közepétől valószínű. Bár egyes utalások alapján arra következtethetünk, hogy korábban is volt valamilyen oktatás. Egy iskolai törzskönyv szerint például Mezőhomokon között is volt már tanítás, de csak az imádságot tanítottak. Később aztán bejött a rendes tanítás, de csak a hittant, bibliát és orosz olvasást tanított a tanító. 79 További alapos kutatásokat igényel, hogy az ban Bacsinszky András püspök által felállított tanítóképző hogyan töltötte be a feladatát, s miért csak a század közepére alakul ki a rendszeres, szervezett oktatás. Az alábbi diagrammon látszik, hogy többnyire a hívek lélekszámnövekedésével arányosan növekszik az tanulók száma is. Legalábbis az egyházi nyilvántartások ezt mutatják. Miután az elemi oktatás tekintetében a felekezeti iskolák voltak előtérbe helyezve, ezért ezeket, a schematismusokban megjelenő adatokat hitelesnek tekinthetjük. Igen erőteljes növekedést csak Kovászó tekintetében, A kárpátaljai vasúthálózat történetének bővebb leírását lásd: Bebeš, K., Vasúti Közlekedés Kárpátalján, Budapest, 1996 és Botlik J., Egestas Subcarpathica, Adalékok az Északkeleti-Felvidék és Kárpátalja XIX-XX. századi történetéhez, Hatodik síp, Budapest, 2000, o. 78 Vö.: Botlik J., Egestas Subcarpathica, 52. o. 79 vö.: F Op. 4. Jegy. hr o. 48

49 tanulók száma látványos visszaesést pedig kizárólag Makkosjánosiban tapasztalunk. Miután ezek, a számadatok alapján kialakított görbén nagyon változóak, s általános törvényszerűségeket nem fedezhetünk fel, majd az egyes egyházközségek vizsgálatánál térünk vissza. 12. ábra A görög katolikus felekezeti iskolákban tanulók száma között Balazsér Beregdaróc Beregszász Mezőhomok-Beregdéda Kovászó Makkosjánosi Nagybégány Tiszacsoma Schematismusokban jelzett évek A szellemi, egyesületi életben is történtek a XIX. század végén szerveződések: Beregszász és környékén is fellendült az egyesületi szellemi élet. Számos érdekvédelmi-, művészeti-, gazdasági- csoport alakult. Egyházi énekkarok és egyéb olyan lehetőség biztosította a szellemi élet fejlődését, amelyekben részt vettek a görög katolikusok is, illetve felekezeti alapon maguk szervezték azt (pl. Beregszászi Görög Katolikus Énekegyesület) vö.: Dr. Benda Mária, Egyesületi és társadalmi élet Bereg vármegyében, Beregszászi Nyomda és Kiadóvállalat, Beregszász, 2003, 29. o. - Beregszászi Görög Katolikus Énekegyesület leírása 49

50 3.2. A Tiszháti járás görög katolikus közösségeinek részletes története között Az egyházközségek történetének feldolgozását három téma köré csoportosítjuk: Első pontban az egyházközség kialakulásáról és fejlődéséről a XIX. század folyamán. Néhány szóban minden egyházközségnél a falu kialakulásáról is szólunk. Beszélünk a nyelvi sajátosságokról és a hívek lélekszámának a változásáról. Második pontban a templommal kapcsolatos adatokról lesz szó. Harmadik pontban a felekezeti oktatásról beszélünk Beregszász Beregszászról, egykori Lampertházáról, (egyes források szerint Lampertszász, Luprechzaza 81 ) sokat és sokféleképpen írtak. Csak azokra utalunk tehát, amit a görög katolikus egyházi összeírás fontosnak tart. A honfoglalás millenniumán kiadott schematismus szerint 1247-ben IV. Béla királyunk kiváltságot ajándékozott a városnak. Ami tehát már feltételezi a jóval előbbi létezést. Megerősítve azt, amit általánosan elfogadnak a történetírók, hogy I. Szent László királyunk testvére, Lampert herceg alapította a várost. Lehoczky Tivadar szerint a szász alapításról tanúskodó, két birkózó bika által kirúgott aranyszelencéből való alapítás inkább rege, mint valóság. 82 A szász telepeseknek a valamikori jelenléte azonban bekerült a köztudatba. Az Árpád-kori település kapcsán leírják, hogy 1320-ban is a kiváltságot nyert szent királyainktól. 83 Lampertszásza előtagja később a beregi erdősipánságnak, illetve Bereg vármegyének a nevével cserélődött fel, mert az Árpád-kor végén itt volt a beregi ispán fő helye, ahol a megyegyűléseket tartották vö.: Kiss L., Földrajzi nevek etimológiai szótára, I., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 198. o. 82 Botlik J.-Dupka Gy., Magyarlakta települések Kárpátalján, o. 83 uo. 84 vö.: Kiss L., im., 198. o. 50

51 Az ősi parókia (parochia antiqua) címmel illetett Beregszászi egyházközség 85 alapítása valószínűleg 1640 volt. 86 Ezt erősíti Lehoczkynak is a véleménye, aki szerint a XIX. század elején a Rákóczki birtokból vettek el részt szepesi kincstár által. A kevés ruszin, akik itt éltek, s akik nem mellesleg a munkás és a vagyontalan osztályból valók voltak, sokáig nem tudtak itt önnáló egyházat szervezni, hitközséget alapítani. A város kérésére 1725-ben kapnak egy szűk telket a Kis-Kassa nevű telken a görög katolikus lelkész részére. Itt épült a pap és a kántor részére egy-egy kis, egyszobás ház, és templom Szűz Mária tiszteletére. Az 1825-ös 87 schematismusból kiderül, hogy ez az Örömhírvétel tiszteletére épült templom volt. A templom tornyában két 80 fontos, 44 kg súlyú harang volt. A kehely is csak ónból volt öntve. A parókus nem kapott sem földet, sem rendes fizetést. Csak a stólából és az egyházadóból (ágybér, vagy párbér) járó részt kapta, ami igen alacsony díjazás volt. 88 Ez a probléma a következő időszakra is megmarad, amit jól világít meg a Beregszászi Óhitű Eklesia Előljárói - nak levele, amelyet március 12-én írtak a püspöknek. Tartalma így hangzik: igen kevés számból álló és sekélly jövedelmezésű Beregszászi Görög Egyesült Sz. Eklésiának, midőn a régi időben tsak fa darabokból készült igen nyers és már majdnem használhatatlan Egy Háza helyett más fundusra és fundamentumra állandót szándékozván építeni. Három vagy négy azon időbeli Sz. Eklésiának a tagjai (vagy az ősiségre, vagy a templomépítés időszakára utal) készpénzben, illetve más egyéb segítséggel segítették az építkezést. A templom hosszú idő alatt épült fel, s néhai Zlotzki (Zlotszki) János esperes alatt fel is szenteltetett. Misealapítvány lett fogadva, amit Hajdú Jeromos is jónak tartott és folytatt. Most azonban nagyobb adóterhek lettek kiszabva Beregszászra, amelynek az elengedését kérik a hívek, s kérik visszahelyezésüket az előző kategóriába. 89 A Zlotszki János esperes alatt épített templom 1825-ben készült el az Árok utcán, klasszicista stílusban. (Ugyanitt parókiát is építettek.) Lehoczkytól tudjuk, hogy 1879-ben fel is újították és bádogtetővel látták el. Ez a ma is álló templom a Kis-Kassa-i templom helyett lett építve (Annak titulusa Nagy Szent Bazil volt). Ha ilyen szegény volt az egyházközség, akkor 85 Schem1821,13 86 Botlik J.-Dupka Gy., Magyarlakta települések Kárpátalján, o. 87 Schem1825,13 88 vö.: Lehoczky T., A Beregvármegyei Görögszertartásu katholikus Lelkészségek története a XIX. század végéig, 92kk 89 vö.: F Op. 9. Jegy. hr o. 51

52 valószínűleg vagy segélyekből, vagy gyűjtésből építették a templomot. Az 1812-es schenatismustól kezdődően többször is jelzik, hogy Beregszász is Schönborn birtok volt (D(eus). Terrae C. Schönborn). A báró azonban valószínűleg nem gyakorolt a templom felett kegyúri jogot, bár az egyházközség végső elkeseredésében többször kérte azt. 90 templomépítésnek az aktáit és az adományozókat eddig nem sikerült megtalálni. Így tudásunk, ismereteink csak töredékesek. Lehoczky leírásában maradt meg, hogy az előbbi telek egy Molnár nevű polgárhoz került, aki ott más dolgokat épített, így teljesen eltűnt a parókia és a fatemplom is. 91 Az egyházközség sanyarú helyzetét folyamatosan kíséri a szegénység. Korniczki János Mihály parókus idejében 1733 körül csak parókiális telekkel rendelkezik a pap, nincs egyéb földje, vagy külső telke. Egy 1772-i jegyzőkönyvi felvétel szerint, Jávorszky lelkészsége idején a paplak pincéje és kamrája is pusztulásnak indult. 92 A csekély jövedelem miatt gyakran volt pap nélkül. Utóda Zámborszky volt az, aki a fentebb említett kegyúri jog felajánlását is megtette. Végül a folyamatos szegénység és többszöri próbálkozás után a Helytartótanács 1797-ben visszaminősítette káplánsággá. Filia hijján csak azért tartották meg az egyházközséget, hogy a börtönben raboskodó ruszinok ellátását biztosítani tudják. Pedig előzőleg a megyei bizottság azt javasolta, hogy szervezzenek egyházközséget a következő filiákkal: Csoma (173 hívő), Mezővári (27 hívő), Macsola (17 hívő), Ardó (24 hívő), Gecse (13 hívő), Surány (1 hívő), Márokpapi (48 hívő), Csaroda (0 hívő), Borsova (4 hívő), Muzsaj (4 hívő), Hetyen (1 hívő), Asztély (6 hívő), Kigyós (2 hívő). Beregszásznak ekkor 197 görög katolikus lakosa van, az 1772-es 82-vel szemben. A parókia ekkor náddal fedett és düledező. A hívek lélekszámváltozása a fellelhető adatok és utalások szerint négy ponton változik gyökeresen a vizsgált időszakban. Annak ellenére, hogy ősi parókiának számít, nem rendelkezett jelentős lélekszámmal. Az első jelentős változás közötti húsz évben tapasztalható. Az egyházmegye felállítása környéki időben, 1772-ben csak 82 hívőről 203-ra nő a hívek száma. Ezt a 200 körüli lélekszámot megtartja az egyházközség egészen a második jelentős változásig, 1835-ig. Ez az időszak az új templom felépítése (1825) után egy évtizeddel kezdődik és 1872-ig tart. A 400-as lélekszám egyébként már abban az időben egy jelentős 90 Lehoczky T., A Beregvármegyei Görögszertartású, 93. o. 91 Lehoczky T., A Beregvármegyei Görögszertartású, 94. o. 92 uo. A 52

53 egyházközségnek számít. A stabilitáshoz minden bizonnyal hozzájárult, hogy az egyházközség jelentősebb lélekszáma, a városi életmód velejárói és az iskolai oktatás erősödött. Ettől az időszaktól állandósul az egyházközség felekezeti iskolája. Erre az időszakra tehető egy olyan jelentős parókus tevékenysége, mint Hajdú Jeromos, aki mielőtt Munkács város közkedvelt parókusa lett, Beregszászban teljesített szolgálatot. Róla, mint a szabadságharc és magyar felemelkedés nagy elkötelezettjéről Mészáros Károly 93 elismeréssel beszél. Hajdú Jeromos (már ugyan munkácsi parókusként) kihirdette a debreceni országgyűlés határozatait, amelyért Csurgovics János helynöktől (püspök-helyettes) megrovásban és háziőrizetben részesült. Nagy szónok és országgyűlési képviselőjelölt volt hívek száma (fő) Beregszász A schematismusok kiadási évei között. Az előző adatok egyéb összeírásokból származnak. 13. ábra Beregszász görög katolikusainak lélekszámváltozása a fellelhető egyházi összeírások szerint A harmadik változás a hívek számában közötti visszaesésben mutatkozik, amit aztán a negyedik időszak 1878-tól kezdődő először mérsékelt, később meredek emelkedése követ. 37 év alatt a hívek száma 454-ről 1816-ra emelkedik. Ez az óriási növekedés nem magyarázható demográfiai robbanással. Sem azzal, hogy esetlegesen évente átlagosan 37-el többen születtek, mint meghaltak. Sokkal inkább azzal, hogy a kiegyezés utáni gazdasági fejlődés a térségre is erős hatással volt, s a gazdasági élet fejlődése, az ipar fejlődését is magával hozta, ami az embereket a városba vonzotta. Az is elképzelhető, hogy a környező egyházközségekből (falvakból) a gyárak, munkahelyek miatt beköltöztek a városba az emberek. Ezek a lakhelyváltozások nem vallási indíttatásúak voltak, de hatást gyakoroltak az egyházi életre is. Ez a tény az 1. melléklet alapján is valószínűsíthető. Ott ugyanis látszik, 93 Helytörténész, politikus, ügyvéd, író az es forradalom és szabadságharc résztvevője. 94 Mészáros K., A görög katholika Egyház és nép irodalmi és tudományos férfiai, in.: Kobály J., Sine ira et studio, KMKSZ, Ungvár, 1998, 144. o. 53

54 tanulók (fő) hogy míg a Beregszász környéki falvakban többször van hívőszám csökkenés, addig Beregszászban folyamatos és erőteljes emelkedés tapasztalható. 14. ábra A beregszászi görög katolikus felekezeti iskolában tanulók száma Beregszász A schematizmusok kiadásának évei A felekezeti iskolában az egyházmegye által, megfelelő képzettség és kántortanítói ellátottság mellett 1845-től kezdődik el az oktatás. Bár Lehoczky leírásában az első templom és kántor idejéből utal tanításra, az akkori nem volt ugyanaz a szervezett keret, amit a felekezeti iskola biztosított. Az 1843-as évi második szemeszteri iskolai összeírás szerint már különálló épületben van az egyházi iskola. 95 Az 1847-es és os, illetve 1893-as visszaesést leszámítva a diákok száma között mozgott. A hívek és tanulók számának összevetéséből viszont nyilván-valóan látszik, hogy a hívek számának az erőteljes növekedése nem hozza magával az iskolában tanulók számának növekedését. A XVIII. századi parókusi, kántori szükségletek szegényes jellegéhez képest a 20. század elejére, az 1910-es évekre jelentős egyházközséggé növi ki magát Beregszász. Az 1890-es kimutatás a maga 1076 hívőjével csak a negyedik a város felekezetei között, de már jelentősebb anyagi ellátottságban részesült. Egy a levéltárban található irat szerint Szőllősy János kántortanító, aki év augusztus 26-tól szolgál, díjlevele a kinevezéssel együtt jelzi a különböző helyről és forrásból adódó jövedelmeket. Ebből kiderül, hogy tandíjból, 95 F Op. 9. Jegy. hr o ábra Hívek és tanuló összesített jegyzéke hívek száma tanulók száma 54

55 stólából, az egyházközség készpénzéből áll a jövedelme. Ezen kívül volt 11 hold 1519 négyszögöl szántóföldje, 15 köböl tengeri (kukorica) jövedelme. Tanítói lakás: 2 szoba, 1 konyha, 1 kamra, 1 istálló, 1150 négyszögöl kert. Az iskola fűtésére 8 ürméter fát kap. A tanítói fizetés 800 koronára való kiegé-szítéséhez a sz évi vallási és közoktatási miniszteri rendelet alapján kap államsegélyként 235 koronát. Az március 7-i díjlevél alapján a jövedelem 752 korona 12 fillér volt. Ezt nem egészítették ki. Sándor Pálnak 1901-ben még csak 4 köböl tengeri volt kiutalva. Az ő fizetése ekkor nem lett kiegészítve, hanem amit fizetett az egyházközség annyival rendelkezett (515 korona 12 fillér.) 96 Hol van ez már az 1700-as évek föld nélküli, pár karajcárból álló jövedelméhez képest? Itt ugyan a kántortanító jövedelmét soroltuk, de nem sokkal volt nagyobb akkor a pap díjazása sem. 97 Segélyekben részesült az egyházközség is az 1910-es évektől. Az évi koronás egyházi építkezési segélyből Beregszász több ízben is kapott: 1912-, 1913-, 1914-es években 1000 korona összeget ben pedig ugyanilyen összegben az egyházi iskola lett támogatva. 98 A felhasználásáról nem találtunk eddig semmilyen adatot Tisza(Bereg)csoma 99 Zsidó 26% Reformátu s 40% Görög katolikus 13% Római katolikus 21% 16. ábra Beregszász felekezeti megoszlása 1890-ben (in.: Hnt1892,108kk) A néhol Bereg-, néhol pedig Tisza előtaggal ellátott község 1327-től Chamaként szerepel. Személynévből keletkezett magyar névadással. A XIII. században a Choma személynév volt. A megkülönböztetésül szolgáló Tisza- előtag a Tiszaháti járással kapcsolatos. 100 Az alapjául szolgáló 96 A F Op. 2. Jegy. hr jelzésű iratban van bőven leírva 97 Az Görög katolikus évi XIV. törvénycikk Római katolikus rendelkezik Református a lelkészi jövedelmek kiegészítéséről. (vö.: Magyar Ruszin Egyéb Zsidó Az utána Evangélikus következő schematismusok azt is jelzik, hogy mennyivel lett kiegészítve (a falu egy-egy parókus 35jövedelme %-a) 7 Az F Op. 4. Jegy. hr iratban vannak feltüntetve, hogy az egyes egyházközségek a koronás egyházi államsegélyből mennyi támogatást kaptak. 99 Hnt1907,1049 (Rövidítés: Hnt(Helységnévtár)1907(kiadásának éve)1049(oldalszám)) 100 Kiss L., Földrajzi, I., 649. oldal ábra Tiszacsoma vallási megoszlása 1890-ben (in.: Hnt1892,108kk)

56 személynév eredete nem tisztázott. 101 Fényes Elek azt írja, hogy orosz falu Bereg vármegyében, Gabonája, fája bőséggel. Főura a Bay család. 102 Előtte 50 évvel pedig a Kajdi család volt a birtokos, amint az 1786-os összeírásból kiderül. 103 Az 1814-es egyházi adatban már Beregszásszal együtt a Schönborn birtokok közé van sorolva. 104 A nyelvhasználatra vonatkozó első adat (s szinte végig) ruszin és magyar. Nagyon érdekes kérdés felvetni, (s ez további kutatásokra ad alapot) hogy a nyelvhasználat mit jelentett. Az orosz megjelölés többször előfordul több községnél is. Bár később fogjuk látni, hogy milyen erős a magyar tudat itt és a többi egyházközségben egyaránt. Csoma ruszin telepítésére az 1896-os schematismus utal, ahol azt írják, hogy Csoma, 1365-től mindmáig rutén lakos ingatlana. 105 Figyelemfelkeltő, ha összevetjük egymással az előző két diagrammot és a jellemzéseket a falura 18. ábra Tiszacsoma nemzetiségi megoszlása 1890-ben (in.: Hnt1892,108) vonatkozóan. Igaz, hogy kis létszámú közösségről van szó, de nyilvánvalóan látszik, hogy a ruszin liturgikus nyelv, s esetlegesen egy beszélt helyi ruszin dialektus nem jelenti azt, hogy itt kizárólag szláv nép lett volna. Sokkal inkább bizonyítja azt a tényt, hogy a község folyamatosan elmagyarosodott. S a magyar szövegeknek a folyamatos megtanulása és bevezetése mutatkozik meg ebben. Egy századfordulón kialakult helyi vita a kántortanító személyéről alaposan megossza a közsséget. Folyamatos és hosszú vádaskodésok vannak, Keresztény András és Sztároszta Elek kántortanítók között. Egy falusi személyeskedésből kialakult vita közben írt levél 106 mutatja a magyar liturgikus nyelv hozzáigazodását a beszélt nyelvhez: Miután a most eltávozott éneklész tanitó élczes hangjával a szent isteni tiszteletet templomunkban, a legnagyobb megelégedésűnkre bevezette magyar nyelven, hogy az továbbranézve alá ne süllyedjen, mély alázattal könyörgünk méltóságos Püspök úr kegyelmes színe előtt méltóztatnék részünkre egy oly megfelelő e.tanítót kinevezni, aki a volt tanító úr által bevezett rendszeres éneket továbbra fenntarcsa annál is inkább mivel mi egy maroknyi gör. kat. nép 101 Kiss L., Földrajzi, I., 339. oldal 102 Fényes E., Magyarország geográfiai szótára, Pest, 1851(internetes változat: Csoma címszó 103 Az F Op. 1. Jegy. hr. 3713, 6-7. o. 104 Schem1814, Schem1896,3 106 Vitát, s az ezzel kapcsolatos levelezést a F Op. 2. Jegy. hr.326-os iratban lehet megtalálni. Több levél, adat, vádaskodás, röpcédula található benne. 56

57 körös körül ref. egyházzal körülvétettünk, s ugyanők nagyon megbírálják a mi szent végzéseinket. 107 A kárpátaljai rutén őslakosság bizonyítéka mellet az 1896-os összeírás tovább templom eredetére és építőjére. Az e század elején (XIX. század) Kajdi helyi földesúr birtokában volt a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt fatemplommal. 108 Vagy ő építette, vagy már előbb létezett a templom. Amint a következőkben kiderül, az új tanteremmel összekapcsolt kápolna az Istenszülő tiszteletére (mint az előző fatemplom is) épített templom között épül fel. Minden bizonnyal volt tehát az egyháznak fatemploma, kántortanítói lakása és iskolája is. Hogy ez hogyan nézett ki, nincsenk rá utalások. De minden bizonnyal leromlott állapotba került, ha mindezek építése komolyan szóba került a századfordulón. Az 1901-es év levelezései bőven szolgáltatnak adatot, hogy lássuk az iskola és kápolna felépítésének körülményeit. Bereg vármegye főispánja 584. számú levelében, június 23-án Dolinay Miklós görög katolikus kanonoknak és egyházmegyei főtanfelügyelő úrnak írja, hogy a Csoma község görög katolikus lakosai egy küldöttséggel az eredetiben csatolt kérvényt adták be hozzá. Jelzi, hogy nem ismeri az ügyet, de kiadta a királyi tanfelügyelőnek, hogy vizsgálja ki. Szintén csatolta az iratot is. Mivel az egyházhoz tartozik az iskola, s nem hajlandó a kért államosítást megtenni az egyházmegye és az egyházi tanfelügyelőség tudta nélkül, s csak azon esetben helyesli a felekezeti iskola államosítását, ha az derül ki, hogy az iskolát más úton nem lehet a törvény kereteinek megfelelővé tenni. (A helyiek valószínűleg át akarták adni az iskola fentartásánek és az új iskola építésének a terheit a vármegyének.) A királyi tanfelügyelőség a püspökségnek megküldi véleményét, hogy saját hatáskörben intézkedjen, s a rendelkezésekről és az esetleges véleményekről tájékoztatást adjon szeptember 5-én ismételt kérés érkezik a vélemény-nyilvánításra és a rendelkezésekre a főispán részéről, s kéri vissza a beküldött véleményeket. 107 F Op. 2. Jegy. hr o. A levél kelt: B. csomán november 1-én. Aláírói (alattvalói jelzéssel): Bakkancsos András, Bakkancsos István, Bakkancsos Lajos, Bányász György, Kosztyu Péter, Bakkancsos Elek, Bakkancsos János, Kosztyu János, Papp Ferenc, Kosztyu György, Popovits István, Pősze István, Lázár Sándor, Csirpák József, Koszúly András, Tóth Mihály, Papp Gergely, Jakab József, Bányász József, Bányász János, Csirpák István, Kosztyu József, Fekete Sándor, Popovics József, Végső (?) János 108 schem1896,3 109 vö.: F Op. 3. Jegy. hr o. 57

58 Minden bizonnyal elindult az ügy kezelése, mert november 18-én a kerületi esperes ír levelet az ügyben a püspökségre, amelyben elemzi a helyzetet. Holozsnyay Tivadar levelében a főtanfelügyelő kanonoknak (Dolinay Miklósnak) jelzi, hogy visszaküldte Sztároszta Elek kérvényét és a b. csomai hívek folyamodványát. A b. csomai népet annyira ismerem már, hogy mikép humorosan kell jelentenem, hogy ezen hitközség csak azon esetben fogja iskoláját felépíteni, ha ezen építkezés nagyon utánnanéző vezetőre bizatik vagy ha az egész hitközség erkölcsi pressió alá kerül. Az építkezés vezetésére a beregszászi esperes úr lenne illetékes, erkölcsi presszióra ha szabad magamat hivatalos állásomban így kifejeznem, itt az alkalom. Csomának nemcsak iskolája, de temploma sincs (Lehet, hogy a régi fatemplom már használhatatlan?). Terv szerint most egyszerre építhetne iskolát, tanítói lakást és az iskola mellett kápolnát. Ha ez egyszerre most fel nem épül, úgy Csomának vagy iskolája vagy temploma nem lesz soha, sőt talán egyik sem. Ha ez nem lesz visszaélés hivatalos állásommal, úgy szeretném biztosítása végett arra kérnem Nagyságodat, hogy méltóztassék Ő Nagyméltóságának (A püspökre utal. Valószínüleg még folyik a vita a kántortanító személyéről!) előterjeszteni, hogy Csomán be ne töltessék az éneklész tanítói állás és egyben kántor hiján szüneteljen a szertartások, szt. misék végzése is mindaddig, míg a jelenlegi összeomlás előtt álló iskola és tempom helyett új kápolnával kapcsos iskola nem építtetik. A b.csomai nép igen könnyelmű, de hiszem, hogy ilyen erős alkalmazás öntudatára ébreszetené. 110 Minden bizonnyal hatásos lett az esperes közbelépése, mert május 27-én megtörténik az iskola szentelése, melyet kápolnával együtt építettek fel. Matyaczkó Tivadar egyházmegyei főtanfelügyelőt küldi a püspök a szentelésre. Egyben megbízza, hogy Holozsnyay Tivadar, szentszéki ülnök, kerületi esperesnek, a tisza-csomai iskola felépítése körül kifejtett buzgóságáért a püspök megbízásából az egyházmegyei főhatóság elismerését tolmácsolja F Op. 2. Jegy. hr o. 111 Az utasítás az F Op. 2. Jegy. hr ös iratban található május 16. Jankovics János, püspökhelyettes aláírásával kelt a 3267:1906-os számú püspöki levél. 58

59 hívek és tanulók száma 19. ábra Hívek és tanulók számának alakulása Tiszacsomán hívek száma tanulók száma schematizmusok kiadásának évei Tiszacsoma, annak ellenére, hogy Beregszász filiája volt, egyenletesen fejlődött egészen 1876-ig. Több más egyházközségtől eltérően, ahol a XVIII. század végén és a XIX. század elején van a nagy ugrás a hívek lélekszám növekedésében, Tiszacsomán már az 1792-es összeíráskor 150 körüli lélekszám van, ami a közeli falvak (Balazsér, Nagybégány) es számához képest magas közötti ingadozáshoz képest 1886-tól 1893-ig százzal nő a hívek száma és eléri a 400-at. Utána még egy nagy visszaesés következik 1908-ig, amit újra egy nagy arányú növekedés követ, s átlépik a 400-as határt. A tanulók számának alakulásában is van változatosság, hol növekedő, hol pedig csökkenő tendencia mutatkozik körüli létszám tapasztalható, amit először 1891-ben sikerül átlépni. Majd a rövid visszaesés után a század végén szintén 50 fölé emelkedik az egyházi iskolákban tanulók száma. Az 1915-ös schematismus szerint pedig már 65 a tanulók száma, akiket Purzás Jenő kántortanító tanít. 112 Ez a folyamatos emelkedés mind a hívek lélekszámában, mind pedig a tanulók számában a trianoni döntésig érik be igazán. Közvetlen utána 1923-ban lett az új, önálló parókia felállítva Schem1915, Schem1938,46 59

60 Makkosjánosi A Tiszaháti járás ősi parókiák között Makkosjánosi volt a legbiztosabban fejlődő. Beregszász bizonytalan helyzetével szemben nem lehet tudni olyan időszakról, amikor megszűnés, vagy leminősítés veszélyeztette volna. Fényes Elek leírása szerint Makkosjánosi magyar-orosz falu, Bereg vármegyében, Beregszászhoz 1 mérföldnyire: 5 római katolikus, 258 görög katolikus, 208 református, 7 zsidó lakosa van. Görög katolikus és református szentegyháza van. Búzája, fája, nádja, szénája van elég, malommal is rendelkezik. Az időszerű főura gróf Schönborn. 114 A XIV. századtól van saját egyháza, temploma Szent Erzsébetről lett elnevezve. Ez az egyházközség a reformáció idején áttért a protestáns vallásra. Erzsébet királyné birtokában volt a falu, aki a Munkácsi uradalom tulajdona volt. A kevés görög katolikus miatt a 18. század közepéig nincs egyházközségük ban alapítják meg az egyházközséget, s a 40 lélekből álló ruténság kezdett templomot építeni 1748-ban ben Beregszász is a filiája. A megalapításától kezdve, Beregszásztól eltérően soha nem kellett visszaminősíteni. Az alapítás éve alátámasztja az 1821-es schemetismuban való besorolását, mely az ősi parókia (parochia antiqua) jelzéssel illeti. Református (189) 21% Római katolikus (21) 2% Zsidó (29) 3% 20. ábra Makkosjánosi vallási megoszlása 1890-ben Görög katolikus (647) Római katolikus (21) Református (189) Zsidó (29) Görög katolikus (647) 74% Az 1775-ös összeírás szerint a fatemplom paticsfalból volt, képfal nélkül, s kelyhe is csak ónból készült. A paplak egy szoba, konyha és pincéből áló rozzant faalkotmány 114 vö.: Fényes E., Magyarország, Makkosjánosi címszó 60

61 volt. A kántorlak kicsi, nyomorult, nem lehet benne lakni. 115 helytartótanácsi rendezéskor is meghagyták státuszában az egyházközséget. 116 Az 1797-es Az egyházközség Beregszászhoz hasonlóan egy sor filiával rendelkezett, akkor is, amikor előbbit a leminősítés veszélyeztette. Az eddig megtalált adatok szerint már 1775-ben a jövedelmének az összeírásakor több filiát jelölnek: Homok, Déda, Nagy-, Kis Bégány ra tovább bővül a filiák száma. Homokon és Dédán kívül még öt filiát jelöl 118, de még mindig nincs megjelenítve Balazsér és Beregdaróc, ahol később templomot is építettek ban 119 a Kaszonyi járáshoz tartozott (in processu Kaszony) Balazsér, Kisbégány, Nagybégány, Kaszony, Homok, Déda ben a munkácsi esperességhez tartozik Beregszász, Dobos, Újdávidháza, Jánosi, Kovászó, Nagyleányfalva, Nagylucska, Makaria, Munkács, Oroszvég, Podhering, Remete, Sztrabicsó a filiáikkal együtt 120 Az egyházközség és a filiák lélekszámának folyamatos bővülése eredményeként 1887-től szétválik Makkosjánosi és Mezőhomok. Makkosjánosi filiája Balazsér, Gát, Kis- és Nagybégány lesz, míg Mezőhomoké Barabás, Beregdaróc, Beregdéda, Dédai ipartelep, Gelénes lesz. 21. ábra Makkosjánosi nemzetiségi megoszlása 1890-ben (Hnt1892,108) Ruszin (77) 9% Egyéb (19) 2% Magyar (790) Ruszin (77) Egyéb (19) Magyar (790) 89% Az egyházközség nyelvhasználatára az első utalás az 1821-es schemtaismusban van. Attól kezdve egészen az 1908-as schematismusig ruszin és magyar nyelvűnek jelzik. Csak az 1908-as schematismuban van magyar nyelv jelölve. Ha a felekezeti és a 115 vö.: Lehoczky T., A Beregvármegyei Görögszertartásu, 136. o. 116 uo. 117 F Op. 1. Jegy. hr o. 118 uo. 17. o. 119 F Op. 1. Jegy. hr o. 120 vö.: Bendász I.-Koi I., A Munkácsi Görög Katolikus egyházmegye lelkészségeinek évi összeírása, Nyíregyháza, 1994, 47. o. 61

62 vallási megoszlást egybevetjük, világosan kiderül, hogy a község nagyrészt magyar identitással rendelkezett, az örökölt liturgikus nyelvi jellemzők a görög katolikusok körében maradt meg vegyes használatúnak. De 1915-re ez is magyarrá változott. Makkosjánosi tekintetében a templom titulusa a bő száz év alatt kétszer is változott. Az eredetileg Szent Mihály tiszteletére épített fatemplom már az egyházmegye felállításakor (1771) is áll. Ez Makkosjánosi első görög katolikus temploma, amely a fentebb jelzett módon nagyon szegényes. Helyére vonatkozóan nincs adat. Az új, kőtemplom építését a 1896-os, 1908-as és 1915-ös schematismus is 1798-ra teszi. A schematismusok azonban 1837-ig Szent Mihály templomról beszélnek. S csak ettől az évtől jelzik az egyházközség templomát Krisztus feltámadásáról nevezettnek. Nagy valószínűséggel ténylegesen 1798-ban épült a jelenleg is álló kőtemplom, de eredetileg a régi templom védőszentjének nevét viselte. Ez az új építkezés azért is valószínűsíthető, mert az 1775-ös összeírásban már nagyon rossznak minősítik a templom állapotát. Minden bizonnyal 1837 körül lett a titulusváltás, melynek nem sikerült eddig a nyomára bukkanni. Makkosjánosi tekintetében a templom titulusára vonatkozóan volt még egy váltás 1905-ben. Ennek dokumentálható forrása az 1915-ös 121 schematismus. Ebben jelzik, hogy a Szentszék apostoli levele erejéből 1905-től a Boldogság Szűz Mária oltalmának ünnepéül október 14-e lett elrendelve, amellyel 10 éves teljes búcsú jár. ( Et vigore Brevis Apostolici ab anno pro festo Protect. B. M. Virg. 14-a Octobris ad decem annos plenaris indulgentiis provisa ). Ennek a dátumnak van még egy érdekessége, hogy a templombúcsú időpontja október 14, ami a Julián naptár szerinti időpontot jelzi. Itt még nem történt meg a naptárváltás, mert a Gergely naptár szerint ez az ünnep október elsején van. 22. ábra Hívek és tanulók számának alakulása Makkosjánosban 121 Schem1915,49 62

63 hívek és tanulók száma hívek száma tanulók száma schematizmusok kiadásának évei A hívek és a tanulók számának alakulása tekintetében egy folyamatos emelkedés tapasztalható. Két alkalmat leszámítva ( és között) a hívek száma folyamatosan nő. Az 1772-es 150 hívőszámhoz viszonyítva 1915-re több mint 5,5 szörösére nő a létszám (852 fő). Ugyanez tapasztalható az iskolás gyerekek számának vizsgálatánál is. Szervezett felekezeti iskolát 1845-től jeleznek az egyházközségben. Annak működésében nincsenek akadályok, nehézségek. Meg kell azt is jegyeznünk, hogy ilyen magas tanulói létszám a Tiszaháti járás egyetlen görög katolikus iskolájában sincs. Ezzel egyedülálló Makkosjánosi az egyházközségek között ebben az időszakban. A szellemi életnél maradva meg kell jegyeznünk, hogy ebben az egyházközségben gondozzák az 1837-ben alapított esperesi könyvtárat is. A 70 teológiai kötettel alapított könyvtár 1872-re 176 kötetre bővül, utána nem jelzik a könyvek számát ig folyamatosan az aktuális makkosjánosi parókus a könyvtáros, utána a mezőhomoki és az alsóremetei parókus, illetve adminisztrátor végzi ezt a feladatot. Az egyházközség anyakönyve 1835-től volt vezetve, mert az ezt megelőző időszak könyvei a parókiával együtt egy tűzvészben elégtek. 122 Ezt követően minden összeírásban jelzik ezt a tényt. Tűzvész azonban máskor is sújtotta az egyházközséget. Az 1911-ben leégtek a gazdasági épületek. Holozsnyai Tivadar évi május 12-i levelében írja püspöknek a püspöknek, melyben jelzi, hogy a 3 évvel korábban leégett gazdasági épületek újjáépítésére a balazséri és a nagybégányi filia régi szokás szerint az összes kiadások felét fedezik. Ez nagy teher a filiáknak. Kéri a püspököt, hogy 122 Schem

64 segítsen a filiák terhén 1000 korona segéllyel, s lehetőleg még abban az évben folyósítsa. Főleg Balazsér van komoly gondban ben a makkosjánosi lelkészi lakáshoz járultak hozzá pár ezer koronával. Valószínűleg megkapták, mert a lapszéli jegyzetben a püspökség ráírta 21. számmal iktatva, 5. hó 17-én, egyházi építkezés címén 1000 korona. 123 Ebből az is kiderül, hogy 1905-ben teljesen új parókia épült, melyet az 1908-as schematismusban jeleznek (Dom. par. nova). Egyházi építkezésre az évi korona összegű segélyből 1909 és 1911-ben korona összeget kapott az egyházközség, melynek elköltésére nincsenek meg az egyházi utalások. Ugyanitt az is kiderül, hogy 1909-ben leégtek az egyházközség gazdasági épületei. Annak újjáépítéséhez a balazséri és a nagybégányi filia régi szokás szerint az összes kiadások felét fedezte ben pedig ugyanezen két egyházközség a lelkészi lakás felőjításához járult hozzá. 125 A segítségnyújtás nagy teher a filiáknak, ezért kéri a püspököt, hogy segítsen a filiák terhén 1000 koronával, s lehetőleg még abban az évben folyósítsa azt. 126 Az adományok között meg kell említeni Zozulya János nyugalmazott kántortanító hagyatékát, aki a makkosjánosi és leányfalusi egyházra hagyott egy szőlődarabot az oroszvégi 136. számú telekjegyzékben 514. helyrajzi számmal bejelölve. Erre vonatkozóan árverést tartottak Munkácson. 127 Az elhunyt (Zozulya) János és Márta tiszteletére misealapítványt hoztak létre. 128 Az egyházi építkezésre kapott koronás segélyek listájából kiderül, hogy 1912-ben Balazsér és Nagybégány 1000 korona segélyt kapott, ami minden bizonnyal a Makkosjánosi egyházközség gazdasági épületeinek újjáépítése miatt lett kiutalva Nagybégány 123 F Op. 4. Jegy. hr o. 124 Az F Op. 4. Jegy. hr iratban vannak feltüntetve, hogy az egyes egyházközségek a koronás egyházi államsegélyből mennyi támogatást kaptak. 125 F Op. 4. Jegy. Hr lo. 126 F Op. 4. Jegy. hr o. 127 F Op. 2. Jegy. hr o. Az árverés teljes lefolyása, hírdetése, stb. is megtalálható az iratban. 128 Uo. 129 Az F Op. 4. Jegy. hr iratban vannak feltüntetve, hogy az egyes egyházközségek a koronás egyházi államsegélyből mennyi támogatást kaptak. 64

65 A nagybégányi görög katolikus közösség az egyházmegye felállítása (1771) és a századforduló közötti évtizedekben keletkezhetett és szerveződött. Körülbelül a XIX. század első évtizedében érik el a hívek százas létszámot. Fényes Elek leírása szerint Nagybégány határa róna és igen termékeny, csakhogy néha a Szernye vize elönti; tölgyes erdejök derék; lakosai a közel lévő szőlőkben, s kõbányákban is kereshetnek pénzt. Főurai a Bégányi, Füzeséry, Mezõ családok. A falu egyébként több forrás alapján is minden valószínűség szerint a Bégányi családról kapta a nevét 130, akik a XI. századtól birtokolták a falut. Vannak időszakok, mint például a XIX. század közepe, amikor nagybégányt Fiscus R. (Vitti) birtokolja, s csak kisbégány a Bégány-i család tulajdona (Familia Bégány). 131 Nagybégány ben Bygan, Behen, 1397-ben Noghbegan néven szerepel. Árpád kori településről van szó, amelynek egy Szent György nevű temploma volt, s ez később református lett. Ennek a templomnak a papja pápai tizedet fizetett egy összeírás szerint az Árpád korban ben a betörő tatárok elpusztították a falut. 132 A megalakulás első három évtizedében még vannak bizonytalanságok a létezést illetően. Az 1775-ös összeírásban a hívek számának feltüntetése nélkül Makkosjánosi filiájaként szerepel Kisbégánnyal együtt. S mint ilyen az akkori területi beosztás szerint a Kaszonyi járáshoz tartozott ben , 1814-ben 134 -ben már 112 fő a közösség lélekszáma. Ettől kezdve aztán az egyházközség egyenletes fejlődéssel növekszik lélekszám tekintetében. Három időszak van az egyházközség XIX. századi történetében, amikor megduplázódik a lélekszám között 50-ről 100 fölé, között százról közel 200-ra nő a hívek száma. A harmadik időszak pedig 1893 és 1899 között alakul, amikor a erőteljes lélekszám-növekedés mutatható ki. 200-ról 400-ra nő a létszám, s az ezt követő évek visszaesése után 1915 környékére 450 fölé nő a hívek száma. 130 Főleg Lehocky munkái alapján terjedt el ez a vélemény. Minden forrás az ő monográfiájára (Bereg vármegye monográfiája c. munkája) hivatkozik. 131 F Op. 1. Jegy. hr o. 132 Botlik J.-Dupka Gy., Magyarlakta települések Kárpátalján, 76. o. 133 Bendász Koi, A Munkácsi Görögszertartású, 47. o. 134 Schem1814,35 65

66 hívek és tanulók száma A magyarázatokra további kutatások lennének a szükségesek. Főleg a század végén történt növekedés nagy kérdés. Viszont nagy valószínűséggel elmondható, hogy a hívek számának növekedésében a természetes népszaporulat mellett közrejátszott az is, hogy a községnek jó fekvése volt, amely lehetővé tette a fejlődést. A község mellett építették meg a Csap-Bátyú- Beregszász-Királyháza vasútvonalat, s az egyéb úthálózat is kedvező fekvést biztosított számára. A Nemes földbirtokos család, akik a XIX. század végén birtokolták a falut, bár protestánsok voltak, de a szeszgyárukban, illetve földjeiken valószínűleg több munkahelyet teremtettek. Szőlője, hegye, elegendő jó minőségű földje volt a falunak, s emellett Beregszász is könnyen megközelíthető volt. Bár az is igaz, hogy a nagybégányi nép annyira szegény, Holozsnyay Tivadar esperes egyik püspökségre címzett leveléből ez is kiderül 500 lélekre alig esik 12 gazda. 135 Nagy valószínűséggel a görög katolikusokra vonatkozik ez a létszám és megjegyzés, mert abban az időben körülbelül ennyi a hívek száma. 23. ábra Hívek és tanulók számának alakulása Nagybégányban hívek száma tanulók száma schematizmusok kiadásának évei Az egyházközség lélekszám-növekedésével ellentétben, amely összhangban volt a környező egyházközségekével, a szellemi ébredés lassabban valósul meg. Míg a környező görög katolikus közösségek tekintetében (Mezőhomok, Beregdéda, Makkosjánosi) már az 1840-es évektől van szervezett felekezeti oktatás és egyházi iskola, addig itt csak az 1870-es évek környékén alakul tól jelzik a schematismusok a felekezeti oktatást Nagybégányban. 135 F Op. 2. Jegy. hr o. 66

67 A Balazséron, február 21-én kelt iskolai törzskönyv szerint a Nagybégányi egyházközség a Bereg Vármegyei Főesperességhez tartozott. Azon belül a Beregszász Esperesi Kerület Makkosjánosi lelkészetéhez, amely Bereg vármegye Tiszaháti járásában volt. Nagyon fontos adatok vannak az iskolára és az oktatásra vonatkozóan tényként közölve ebben az iratban. 136 Az iskola alapításáról és történetéről ezt jegyzik be: 1879-ben épült az előző görög katolikus (gkhat.) iskola egy fedél alatt tanítói lakással. Ma az egész épület kántortanítói lakás előtt a két katolikus (khat.) felekezet gyermekei a református iskolába jártak ban együtt építettek a görög és római katholikusok ben elváltak egymástól, s ebben az évben már mindhárom felekezetnek külökülön volt iskolája re elkészül az új iskola (Erről később írunk.) Így a jelenleg (2008) már parókiaként működő épület volt az iskola. Ez két tényből (utalásból) következik. Egyrészt az iskolatörténetből, amely a törzskönyv bejegyzése alapján két szobás különálló tanítói lakás -ról tanúskodik. Ha 1879-ben egy fedél alatt volt az iskola és a tanítói lakás is, akkor nyilvánvalóan ez volt a később két szobásra alakított tanítói lakás. Másik tény pedig az épület építéséből adódik. A 2006-os átalakításakor 137 lett megszűntetve a két bejárat. Az egyik az első nagy szobába vezetett, ami nyilvánvalóan elég volt az 1878-ban , 1881-ben diákot számláló iskolának. Utána következik a lényeges növekedés, amely a századfordulóra eléri a es átlagot, sőt 1896-ben 80-at 140 tett ki. Az február 21-i 141 állapotot a következő adatok rögzítik: A mostani iskola 1901-ben épült. Vályogból, zsindellyel fedve, a hitközség a saját költségén építtette. 1 tanterem, 1 kápolna. Két szobás különálló tanítói lakás. Az iskolához kötött ingatlanok megnevezése a törzskönyv szerint: szántó a nagybégányi 179 számú tjkvben (telek jegyzéki könyv) 7 hold 1582 öl és 3 hold 368 öl rét. A kántortanító 136 F Op. 4. Jegy. hr o. 137 Ezt az épületet a görög katolikus egyház betiltásakor a többi ingatlannal együtt elvették. A hívek jelenlegi visszaemlékezéseiből kiderül, hogy nem emlékeznek, hogy az épületen bármilyen változtatás lett volna. Kivéve a tetőszerkezetet. 138 Schem1878, Schem1881, A Munkácsi Egyházmegye görög szert. kath. népiskolái az évben, 3. o. 141 F Op. 4. Jegy. hr o. 67

68 fizetése a hitközségtől (a javadalmi jegyzőkönyv szerint): 44 korona párbér, 169 korona 2 fillér az ingatlanok jövedelme, 32 korona kántori stóla. Emellett az államtól 556 korona tanítói törzsfizetés, 200 korona tandíjmegváltást kapott. Az úgynevezett politikai községtől nem kapott támogatást és semmilyen segélyt. Kántortanítók 1879-ig oklevél nélkül működtek Nagybégányban között Csopej János, között Havasi János, között Csontos György, között Szigeti István, között Zavagyák Mihály, : Suszta Emil, május 10-től: Szabó József. (Ez utóbbi két évszámot (1917 és 1918) később jegyezték be a törzskönyvbe, hiszen az 1912-be lett eredetileg kiállítva. A kántortanítói lakástól különálló iskolaépület igénye a század végén bekövetkezett lélek- és tanulószám növekedéssel van összefüggésben. Az új iskolaépület, amelyet kápolnával kapcsoltak össze, között épült fel. A folyamata és a támogatása az egyházmegyével folytatott esperesi levelezésből jól nyomon követhető. Kiderül, hogy minisztériumi, egyházmegyei támogatásból, könyöradományból (vö.: gyűjtés) és legfőképpen saját forrásból jött össze a szükséges összeg az építkezésre. Holozsnay Tivadar esperes (aki egyben Makkosjánosi parókusaként a hozzá tartozó filia parókusa is volt.) évi április 30-án kelt levelében 142 jelenti az esperes a püspöknek, hogy nagybégányi iskola nem felel meg a követelményeknek. Ezért szeptember 21-én tartott hitközségi gyűlésen elhatározták, hogy új tantermet építenek, s mivel Nagybégány távol van az anyaegyházközségtől, temploma pedig nincs, jóllehet közel 500 görög katolikus lelket számlál, elhatározták, hogy az iskolát kápolnával együtt építik meg. A nagybégányi nép annyira szegény, 500 lélekre alig esik 12 gazda. Az építkezésbe tőke nélkül megyünk bele. Utal a püspök által november 10-én jóváhagyott jegyzőkönyvre, melyben jelzik a püspöknek, hogy csak abban az esetben fognak bele az építkezésbe, ha kívülről támogatva lesznek. Bíznak a hívek Őfelségéhez és a kultuszminiszterhez, illetve a szegény templomok alapjához benyújtott kérvényük pozitív elbírálásában. Várják a két másik helytől jöhető támogatásokat, mely valószínűleg szintén kevés lesz a 2000 koronás költségvetésre vetítve. 142 F Op. 2. Jegy. hr o. 68

69 Kéri, hogy kérvényezhessék a könyöradomány gyűjtést a belügyminiszternél. A Bereg Vármegyei alispánnál nyújtottak be kérelmet, de azt mondták, ha meg akarják kapni, akkor csak tavasszal kérjék, mert adott esetben nagyon sok kérvény van beadva. Jelzi, hogy a kérvényhez szükséges költségvetések és tervek jóváhagyás alatt állnak, ezért nem tudja beküldeni. Az egész építkezés körülbelül 2000 koronába fog kerülni. A hívek előrevetítik, hogy amennyiben látják a kívülről jövő segítségnek a lehetőségét, azonnal segítenek is. Ezt elővetítve elsőként özv. Gajdos Jánosné 200 koronát kíván felajánlani. Ha megkapják a könyöradomány gyűjtésének engedélyét, az aratás környékén meg is lehet kezdeni a gyűjtést, úgy szeptember környékén elkészülhetünk a kápolna a tanteremmel. Már a kövek ki vannak hordva. A vályogvetés tavasszal kezdődik, amikor az idő engedi. A hívek közötti gyűjtésből 500 koronát remélnek. A püspökhelyettes számú levelével engedélyezi a belügyminiszternél a kérvény beadását a Bereg Vármegyei hatóság útján. További kérések is megfogalmazódtak. Az esperes junius 1-én kelt levelében kéri a püspököt a vallásalapból való támogatásra: Nagy-Bégányban Isten segítségével egy kápolnát óhajtanánk építeni kapcsosan az új tanteremmel. Amennyiben a nagybégányi hívek majd mind napszámból élnek és semmiféle egyházi vagyonnal nem rendelkeznek: jónak láttam nemes törekvésünk előmozdítása végett a vallásalapból is segélyt kérni 143 A püspökség szeptember 4-én kelt sz. felterjesztésére Dr. Károlyi L. Árpád osztálytanácsos június 25-én válaszol, s a miniszterre hivatkozva jelzi, hogy hajlandó a nagy-bégányi kápolnaépítés költségeinek a részbeni fedezésére a vallásalap évi költségvetési terhére segélyül 200 Koronát engedélyezni, mely összeg a jelzett évben az esetben fog kiutalványoztatni, ha igazolást nyer ama körülmény, hogy az összeggel az építési munkálatok befejezhetőek lesznek F Op. 2. Jegy. hr o. 144 uo o. 69

70 Holozsnyai esperes aztán április 1-én kelt levelében kéri a püspökséget, hogy utalják át a 200 koronás támogatást, mert befejeződött az iskola építése. 145 A püspök április 8-án jelzi a miniszternek, 146 hogy teljesen befejeződött az építkezés és az június 25-én sz. alatt kelt levél alapján utalja ki a megígért 200 korona segélyt. 147 A következő oldalon a folyósítás folyamata is le van jegyezve és dokumentálva. A püspökég pedig visszaigazolta, hogy átadták a támogatást. Ez az épület szolgált istentiszteleti helynek és iskolának is egyben. Ezen az egy területen elhelyezkedő kántortanítói lakás, parókia és valószínűleg a gazdasági épületek is szolgáltak a nagybégányi görög katolikus egyházközség lelki kiszolgálására, amely a trianoni békeszerződésig (s utána is nagyon sokáig) a Makkosjánosi lelkészség filiája maradt, azzal a Kisbégánnyal együtt, amelyben eddig az időszakig viszonylag kevés számú görög katolikus élt Balazsér Fényes Elek leírásában Balazsér magyar-orosz falunak van feltüntetve, mely Beregszászhoz 1 mérföldre fekszik. A következő adata nagyon érdekes, főleg amiatt, hogy a református egyház mennyire leépült a faluban a XX. században ben 29 római-, 185 görög katolikus, 415 református, 30 zsidó laka volt. Református anyatemploma. Van termékeny földe, rétje, szõleje, erdeje. F(ő). u(rai). Buday, Dolmay, b. Perényi, stb. 148 A falu neve a Balazey névalakból eredeztethető, amely személynév volt, s a falu a magyar névadással kapta nevét ben Bolosoynak hívták. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű, Blazsej (boldog). A balazsér pedig valószínűleg az ér vízfolyás befolyásolása által jött létre. 149 A falun keresztül folyik a Vérke, s abba becsatlakozik Nagybégány irányából a falusiak által csak Kubiknak nevezett vízelvezető. Az ér megnevezés 145 uo 184. o. a 144. iktatószámú esperesi levél 146 uo o. 147 uo. 148 Fényes E., Magyarország Geográphiai Szótára, Balazsér szócikk 149 Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótár, A-K, Akadémiai kiadó, Budapest, o. 70

71 mindkettőből származhatott. Bár utóbbi a későbbi vízgazdálkodás és talajvíz-elvezetés következménye is lehet, így inkább az előzőre gondolhatunk. Az Árpád kori települést a Káta nemzetség alapította és birtokolta. De az 1786-os bejegyzés szerint Fr. Buday, Lad. Pogány a birtokosok. 150 A XV. században csúcsíves főtemplomát Zsigmond király idején Szent Barnabás tiszteletére építették. Az első nagy átalakítást már a reformátusok végezték rajta között. Többek között toronnyal látták el. 151 A görög katolikus egyház az 1700 években alakul. 152 A balazséri egyházközség mindig a makkosjánosi egyházközség filiája volt. Annak ellenére, hogy a környék egyik legrégibb egyházközsége. A 1821-es schematismus, amely jelzi az ősi parókiák listáját, ez említett mater-eclessia mellé sorolja, bár látszik, hogy az egyházmegye felállítása előtt jött létre. 24. ábra Görög katolikus hívek és a felekezeti iskolában tanulók száma Balazséron a schematismusok alapján hívek száma tanulók száma Az egyházközség lélekszámváltozásaira jellemző az ingadozás. Az első nagy emelkedés 1792 és 1816 között figyelhető meg. Ekkor van az igazi nagy fellendülése az egyházközségnek. Ebben az időszakban 21-ről (1792) 273-ra nő, ami 13-szoros növekedést jelent. Utána ugyan egy évtizedre visszaesik a létszám, de között 150 F Op. 1. Jegy. hr o. 151 Botlik J.-Dupka Gy., Magyarlakta települések 56. o. 152 uo. 71

72 a legnagyobb lélekszámot eléri, amit az egyházközség XIX. századi történetében jegyeztek, mégpedig 300 fölé megy a hívek száma. Aztán megint nagy arányú csökkenés van, mígnem lassan 1876-ra megint 300 fölé nő a közösség létszáma. A Balazsérra jellemző nagy esés megint bekövetkezik, hiszen öt év alatt a felére csökken a közösség. S ebből a helyzetből következik be az ismételt lélekszám-növekedés (melyben azért vannak további visszaesések), amely a századfordulóra és az azt követő két évtizedre megint megközelíti a 300-as határt. Ez az az időszak, amely a egyházmegyében és a térség magyarsága számára egy általános lélekszám- és gazdasági növekedést mutat. Így ennek a keretében tapasztalható a balazséri közösség fejlődésében is a növekedés. Ez az ingadozás jellemző az iskolai oktatásra, s azon belül a tanulók számára is. Az első adat 1864-ből való. Az egyházközség fejlődésében tapasztalható növekedéssel arányos a tanulók lélekszám-növekedése, mint az azt követő drasztikus csökkenés a tanulók számára is hasonló erővel hat. Szintúgy jellemző a század utolsó évtizedében a növekedés mind lélekszámban, mind pedig a tanulók számában. Holozsnyay Tivadar megelégedve jellemzi az egyházközséget, amikor az írja, ezen a vidéken egyetlen község sem őrizte meg annyira a görög katolikus jellegét, mint Balazsér. Szereti az Isten házát, betartja, mint ahogy ősei betartották a böjtöt, ragaszkodik úgy a haza, mint szertartása nyelvéhez: szépen beszél 26. ábra Balazsér nemzetiségi megoszlása 1890-ben (Hnt1892,108kk) 25. ábra Balazsér felekzeti megoszlása 1890-ben Görög katolikus Római katolikus Református Zsidó Magyar Ruszin Egyéb magyarul és oroszul. Ezzel azt óhajtom 72

73 méltóságod előtt beigazolni, hogy ezen valláserkölcsi szempontból felfogott rossz vidéken ez még legjobb nép. 153 Mindez azért figyelemre méltó, mert ha összevetjük a felekezeti és nemzetiségi megoszlást, meglepő adatokat látunk ben a népszámlálás idején szinte mindenki magyarnak vallotta magát, s a falu 44 %-a görög katolikusnak. Nem valószínű, hogy áttelepítés lett volna. Sokkal inkább az a valóság, hogy a szertartás nyelve ószláv, következésképpen, amikor Holozsnyay írja a levelét a püspöknek, akkor mindkét nyelv egyformán beszélése a szertartás nyelvére és a hétköznapi beszédre külön-kölön vonatkozik. Fatemplomra, amely több környező községben jellemző volt, utalást nem találunk. A jelenlegi templom építésére és felszerelésére vonatkozóan Holozsnyai Tivadar esperes-parókus püspökséggel folytatott levelezéséből találhatunk fontos tényekként vehető utalásokat. Mikor a Makkosjánosiban leégett gazdasági épületek felépítésére gyűjtik az anyagi szükségeket, kiderül csak 30 ház van a faluban és 1897-ben templomot építettek (Szent Péter és Pál tiszteletére), mely munkákba még most is tartozik az egyházmegye 3600 koronával ben új ikonosztázion építettek. 154 A templom belső bútorzatára vonatkozóan (ez egyes darabokat nem jelzik) 1901-ben kap segélyt az egyházközség, mert az új templomnak az oltáron és néhány szerkönyvön kívül nincs semmilyen berendezése. 155 A könyöradomány gyűjtésére is megkapják az engedélyt, s emellett a szegény templomok alapjából az 1903-as év terhére 150 korona támogatásban részesítik az egyházközséget a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium engedélye alapján. 156 Ebből a levelezésből derül ki az is, hogy az egyházközség ebben az időszakban egy nagyon komoly munkába, mégpedig az egyházi iskola kialakításába fogott bele. A balazséri iskola építése, amintt a püspökség és az esperes levelezéséből kiderül, nagyon komoly áldozatok árán a saját költségén és egyéb támogatások útján valósult meg ban kezdte el az esperes-parókus szervezni az iskola építését, az 1901-ben írt levélből kiderül, hogy a hívek már gyűjtik az iskolára a költségeket. 157 (Ezért nem tudják pl. a templom belső berendezéseit megvásárolni önerőből.) Iskolájuk pedig rossz. Miértis az elmúlt évben 153 F Op. 2. Jegy. hr o. 154 F Op. 4. Jegy. hr. 163, o., 175-ös iktatószámú esperesi levél 155 F Op. 2. Jegy. hr o. 156 A F Op. 2. Jegy. hr. 116-os levéltári iratban több levél is ennek az adományozásnak a kérvényét és a lebonyolítás folyamatát igazolja. 157 F Op. 2. Jegy. hr o. 73

74 méltóságod magas utasítására oda hangoltam a híveimet, belementek egy külön álló tanterem építésébe. Ennek tervrajza és költségvetése még az elmúlt év végén jóváhagyatott. Eddig készen áll a kőmennyiség és a szükséges vályog, de pénz nélkül nem fognak a munkához, mert a vállalkozót azonnal fizetni kellene. A nép csekély száma és nagy adósága miatt még az ungvári számláját sem tudja rendezni. (ti. az adóságait a templomépítés miatt.) Az november 15-én írt levélből kiderül, hogy az iskola falai felépültek, tető alá került az épület, de a szegénység útját szegi további törekvéseinknek, tavaszig kénytelenek voltunk elhalasztani iskolánk további befejezését. Hogy a tavasszal több erkölcsi erővel és bátorsággal mehessenek bele a balazséri hívek iskolájuk építésébe, fiúi mély hódolattal esedezem Méltóságodnál, kegyeskedjék a balazséri törekvő, de szegény hitközséget a szegény templomok alapjából némi segéllyel megajándékozni A november 18-án püspökségre érkezett levelet átküldték az alapkezelőséghez véleményes nyilatkozat céljából. 158 Az iskola 1902-ben készült el, ami az 1912-ben készült iskolai törzskönyvből kiderül több, más adattal és információval együtt. a legidősebb balazséri lakosok azt állítják, hogy a múlt század es évei között volt az első iskolai tanítás Balazséron. De eleinte csak házról házra hordták a két iskolai lócát. 70-ben egy viskót építettek, az leégett. A 80-as években épült a két szobás ház. Egyik a tanítói lakás, másik a tanterem volt. Most az egészet tanítói lakásul alakították át. (Az iskola alapítása és története pontban írták ezt le.) Ez alapján az iskola február 21-i adatai: augusztusában épült. Vályogból, zsindellyel fedve, az egyházközség költségén épült. 1 tanterem, 10 méter hosszú, 6 méter széles, 3,5 méter magas. 2 szobás különálló tanítói lakás. Az iskolához kötött ingatlanok megnevezése: szántó a balazséri 74. számú a tjkv-ben (telek jegyzéki könyv(?)) 13 hold 829 öl, rét 3 hold, legelő 107 öl. A kántortanító fizetése a hitközségtől (a javadalmi jegyzőkönyv szerint): 24 korona értékben fa, 48 korona 52 fillér értékben az ingatlanok jövedelme, 24 korona kántori fizetés stóla címén. Az iskola államsegélye: 704 korona tanítói törzsfizetés, 120 korona tandíjmegváltás, 500 korona tanítói kárpótlék. A politikai községtől kapott segélyek: 24 koronát fizet Balazsér község 1912-től a tanítói nyugdíj-alap javára. Kántortanítók: : Leviczki Géza, : Brascsajkó Mihály, : Tóth Sándor, : Török Antal, : Mályár János, : Medvigy Ödön, a jelenlegi Szitár János. 158 F Op. 2. Jegy. hr o. 74

75 A törzskönyv adatait a bemutatott okmányok alapján állították ki Balazséron, február 21- én. Aláírói voltak: Holozsnyay Tivadar, esperes-lelkész, Szitár János, tanító. 159 Holozsnyai Tivadar 1911-ben a püspökségre írt leveléből még az is kiderül 160, hogy 1909-ben a kántortanítói lakot építették át a drága pénznélküli világban". Valószínűleg ez volt az a bizonyos volt iskolaépület (egyben a kántortanítói lakással), amelyet az új iskolaépület felépítésekor átalakítottak kántortanítói lakássá. A Balazsér szempontjából legmozgalmasabb két évtized után a XX. század első két évtizedében ezekkel az ingatlanokkal ellátva végzi az egyházközség a szellemi lelki élet szervezését Mezőhomok-Beregdéda Mezőhomok és Beregdéda egyházközségeket együtt tárgyaljuk, bár az egyházi összeírások külön jelölik azokat. A két falunak nemcsak a jelenlegi közigazgatási jellegzetessége teszi ezt szükségessé, hanem az a tény, hogy több tekintetben összekapcsolódik és folyamatosan összenő a két község. A falu jellemzését a korabeli időkben Lehoczky és Fényes Elek teszi meg. Beregdédáról azt írja Fényes Elek, hogy magyar falu, Bereg vármegyében, a Tiszaháton református anyatemplommal. Agyagos fekete földje mindent megterem, fája, szénája bőséggel. De leginkább nevezetes timsógyáráról, melyet a szerencsétlen Perényi Zsigmond báró birtokolt. Állandóan dolgozik e gyárban 16 munkás, kik télen timsókóégetéssel foglalkoznak, s a nyári 8 hónap alatt a munkások száma 25-el szaporodik. A timsókövet a báró saját nagy-muzsalyi bányájából hozzák. Készül évenként mázsa kitűnő jóságú timsó, helybeli ár szerint 6 pengő forintjával. A helységet többen birtokolják. 159 Az összeírás teljes szövege a F Op. 4. Jegy. hr. 210-es iratban található. 160 F Op. 2. Jegy. hr o. 175-ös iktatószámú levél 75

76 A falut 1904-től hívják Beregdédának. A helységnévtár 161 egy 1353-as okmányra utalva Déda-ként közli 162. Személynévből keletkezett a falunév magyar névadással. A megyei hovatartozásra utaló Bereg-előtag pusztán megkülönböztető jellegű. 163 Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű magyar déd rokonságnévből keletkezett. E rokonságnévből a szlávságban is alakult ki személynév, pl.: Dêdь. 164 Mezőhomokot pedig orosz falunak jelzi Fényes Elek, melynek fája, szénája van elég, földje is termékeny. Homok a tájra, föld anyagára utal, mező pedig a mezőségre utal. A Lónyay nemzetség a főúr a községben. Beregdédát egyébként 1474-ben Szilágyi Erzsébet birtokolta a munkácsi várral, 1486-ban pedig Corvin János ban több településsel együtt a tatárok elpusztították ben több Bereg megyei gyűlést is tartottak itt. A timsógyárát pedig 1849-ben elkobozta az Osztrák kormány. 165 Hitéleti szempontból a két település ugyan külön van kezelve az egyházmegyei adatok alapján, de a felekezeti iskolán kívül semmi nem válik ketté, hanem templomot, s értelemszerűen parókiát is közösen építettek. Arra sincs semmilyen utalás, hogy esetleg a régi fatemplom esetleg külön létezett volna. Bár azt meg kell jegyezni, hogy az idős helyi emberekben jelenleg is él a tudat, hogy a faluban (Beregdédában) szerzetesek éltek valaha. Egy Lazán Polikárp nevű szerzetesatyának a neve volt és van még a legidősebbek emlékezetében. A schematismusokban azonban nincs erre vonatkozó utalás. (Azt azonban tudatosítani kell, hogy a szerzetesi intézmények nem minden esetben voltak az egyházmegyei joghatóság alá vonva.) Lehoczky egy 1748-as összeírásra utalva azt állítja, hogy Mezőhomokon volt parókia. Később azonban visszaminősítették filiává 166 és Makkosjánosihoz csatolták. Ugyanő írja, hogy 1850-ben Szabados Mihály parókussága idején minősítették újra parókiává. Ez az adat azonban teljesen helytelen. Szabados Mihály, aki ténylegesen volt Mezőhomoki parókus, csak 1857-ben született és 1882-ben szentelték pappá. A 161 A Hnt1907 nem csak betűrendes része található az interneten. 162 Nagy Imre (szerk.), Anjoukori Okmánytár, I-VI., Budapest , 6. kötet 82.o. 163 Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótár, I., 201. o. 164 uo Bottlik J. - Dupka Gy., Magyarlakta települések 60. o. 166 Lehoczky T., A Beregmegyei Görögszertartásu Katolikus., 125. o. 76

77 Mezőhomoki parókia pedig az 1888-as schematismustól jelölődik önnáló egyházközségnek között válik anyaegyházközséggé, s filiaként megkapja Barabást, Beregdarócot, a dédai gyártelepet és Gelénest filiának. Ugyanebben az összeírásban 1887-től jelzik az anyakönyvek vezetésének az évét, így nagy valószínűséggel ez a parókia alapításának az éve is. Azt a tényt, hogy volt régi parókia, illetve anyaegyházközség, nagyban erősíti az 1891-es összeírástól több schematismus is, amelyekben az anyakönyvnek a kezdetét 1786-ra teszik. Lehoczky is ezt az évet jelöli meg az anyakönyv kezdetének. Az 1775, 1783 és 1786-os összeírás szerint is már létezik Homok és Déda, da csak jánosi filiájaként. Ezt a tényt erősíti egy 1797-ben kelt levél, melyben az akkori parókus kelyhet kér az egyházközségnek Bacsinszky András püspöktől, s kiderül a Makkosjánosihoz tartozás ténye. Egy elhasználódott kehelyről ír Gribovszky János (makkosjánosi) parókus, mely feltételezi a templom régebbi keletkezését. 168 A levél szövegét az archaikusság miatt érdemes teljes egészében idéznünk: Kegyelmes Excellentiád, nekünk Kegyes Pátrónus Urunk! Ezen két expressus emberemtől el köldetett levelem által, szántam meg instálni Kegyelmes Excelenciádot az egész Homoki hallgatóimmal együtt, hogy t. i. Homokon a Kehely már oly annyira el romlot, hogy rajta szolgálni tovább nem lehet, azért fáradságommal annyira vettem ezen szegény Ecclesiát, hogy össze szedvén 28. Rftot ezen expressus által elküldettem kegyelmes Excellentiádhoz, méltóztassák azért kegyelmesen szegény szükségünkhöz fogható árához szánt kelyhet adni, és annak elhozásáról azon expessus embereket meg tanitatni, melyről midőn kegyelmes rendelésit el várnám, Atyai áldásban, és Szentséges kezeinek tsókolások közt maradok és maradnak Kegyelmes Excellentiádnak, Sign. Jánosi die , Alázatos fia Gribórszky András Parókus és az egész Homoki alázatos szolgái. Lehoczky idézett kánoni vizitációs jegyzőkönyvéből kiderül, hogy Mezőhomoknak akkor (1748-ban) 40 görög katolikus lakosa volt és azoknak a fatemploma nyomorult. Ez az a fatemplom, amely Szent Miklós tiszteletére volt szentelve ban jelzik 167 Schem1888,3 168 F Op. 5. Jegy. hr o. 77

78 először, hogy letették az új kőtemplom alapkövét (Homok cum Eccl. Lig. Ad S. Nicolaum Comfess. In cujus locum nova mur. erigitur) ben pedig azt jelzik, hogy 1863-ben felszentelték az új kőtemplomot (Homok cum Eccl. mur. Ad. S. Nicol. Epp. Myrensem benedicta) 170. Ettől kezdve több mint tíz évig azt jelzik, hogy ez a templom titulusa, s csak 1876-ban jelenik meg először, hogy a templom Jézus mennybemenetelének tiszteletére lenne szentelve. Nem jelölnek semmilyen pápai engedélyt, aminek a titulusváltáshoz meg kellett volna lenni. Mindenesetre megtörtént a váltás, s mind a mai napig ezen az ünnepen történnek a templombúcsúk. A templomépítésre lefolyására (eddig) nem találtunk még semmilyen adatot, illetve egyházmegyei levelezést. Viszont apáról fiúra száll az a történet, hogy az akkori ősök, akik építették a templomot jártak adományt gyűjteni. A régi templom köré építették az újat, s mikor az elkészült, lebontották a régit. Ennek annyiban van valóságalapja, hogy a 2008-as szentélyfelújításnál a jelenlegi oltár alatt megtalálták a régi kőoltár maradványait. A templom mellett a parókiaépület története kérdéses abból szempontból, hogy hol lehetett, hogyan nézett ki, és mikor épült az előző parókia. A jelenleg is álló parókia, ahogy Holozsnyay esperes püspökséggel történő levelezéséből kiderül, 1909-ben épült. Lehoczky pedig 1904-ben azt írja, hogy a templom kőből van építve, úgy a paplak is. Ez valószínűleg egy előző, vagy ideiglenes épület lehetett, hiszen 1888 és 1904 között kellett valahol lakni a papnak. Az 1909-ben épült parókiának az építési tényét alátámasszák a levelezések. Az esperes leírja: azelőtt (1912) három évvel építettük fel a mezőhomoki lelkészi lakást. A 17 ezer koronára tervezett építkezés az anyag és munkaerő váratlan áremelése, valamint a gazdasági épületek teljes átalakítása több mint 19 ezer koronába került. Csak a befejezéskor vettük észre, hogy az újabb kivetés már lehetetlen, mert ez egyet jelentett volna a nép végletekig zsigerelésével. 169 Schem1843, Schem1864,21 78

79 hívek és tanulók száma Időközben a mezőhomoki Ripics Lászlóné is megtagadta a rája eső 600 korona összeg térítését. Újabb per folyik ellen, de volt már kettő, s most sem lehet tudni, hogy hogyan jönnek ki belőle. 171 A csekély létszámú, alig 40 házból álló anyaegyház nagy terhekkel van sújtva, amelynek kér az esperes a püspöktől 1000 korona segélyt. A nagy tehernek már így is megvan a negatív hatása, mert teljesen elszegényedett a nép, s még maga az építtető főkurátor is Amerikában kényszerül dolgozni. Valószínűleg megkapták, mert a lapszéli jegyzetben a püspökség ráírta 22. számmal iktatva, 5. hó 17-én, egyházi építkezés címén 1000 korona. 172 S az egyházi építkezésre kiutalt koronás segély között 1912-nél szerepel Mezőhomok 1000 koronás segéllyel. 173 Az esperes által jelzett Ripics Lászlánéval folytatott hosszas vita és bírósági eljárásnak is megvan a nyoma az egyházmegyei levéltárban ben zajlottak le ezek a tárgyalások, melyben a Ripics Lászlóné arra hivatkozik, hogy ő római katolikus, s neki nem kell hozzájárulnia a görög katolikus parókia építéséhez ábra Görög katolikus hívek és a felekezeti iskolában tanulók száma hívek száma tanulók száma a schemetismusik kiadásának évei A hívek számára vonatkozóan, melyet amiatt, hogy a két egyházközség együtt építette a templomát, (s az iskolaügyet leszámítva) mindenben együtt gondolkodott, egy létszámban kezeljük. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hívek száma az egyházi 171 F Op. 4. Jegy. hr ban van leírva az ügyteljes lefolyása 172 F Op. 4. Jegy. hr o. 176-os iktatószámú levél 173 Az F Op. 4. Jegy. hr iratban vannak feltüntetve, hogy az egyes egyházközségek a koronás egyházi államsegélyből mennyi támogatást kaptak. 174 Az ügy teljes lefolyása a F Op. 4. Jegy. hr. 158-as számú iratban van. 79

80 Magyar Ruszin Egyéb összeírások szerint többnyire azonos volt, néha Beregdédában voltak többen, mint Mezőhomokon. 29. ábra Beregdéda felekzeti megoszlása 1890-ben (Hnt1892,108) Görög katolikus Római katolikus Református Zsidó 28. ábra Mezőhomok felekezeti megoszlása 1890-ben (Hnt1892,108kk) Görög katolikus Római katolikus Református Zsidó A lélekszámot jelző diagramból kiderül, hogy 1839-ig szinte folyamatos növekedés tapasztalható. Az azt követő 20 év alatt felére csökken a közösség. Majd kisebb nagyobb ingadozásokkal, de folyamatosan nő a közösség és megközelíti a 800 lelket. Az 1890-es népszámlálási adatok mutatják a felekezeti arányokat. A nemzetiségi arányok ettől sokkal árnyaltabbak. Talán ez az egyházközség az, amely a legnaggyobb arányban tartalmaz a ruszin lakosokat a magyar járásban. Itt csak Mezőhomokon. Nem véletlen tehét, hogy az egyházi adatok a századforduló környékén többször csak ruszin nyelvet jelölne, ami nyilvánalóan a liturgikus nyelvet jelöli. Ez a ruszin jelenlét a kisebb arányt jelentette. Az 1890-hez legközelebbi 1891-es adat szerinr 493 görög katolikus van a két községben, addig ebből ruszin csak 144. Ez a szám csak kb. egynegyede a két község görög katolikusságának összesen. 30. ábra Mezőhomok és Beregdéda nemzetiségi megoszlása 1890-ben (Hnt1892,108kk) 3 8 Beregdéda Mezőhomok

81 Az egyházi oktatás terén vált csak szét a két egyházközség. Mindkettőnek a törzskönyvi adatai mutatják be a történetét és az állapotát a XX. század elején. A mezőhomoki görög katolikus iskola története és adatai szintén az 1912-es törzskönyvben van lefektetve. Ez alapján nem állapítható meg az alapítása. Az iskola egy rozoga nádfedelű épület volt, egybekötve a kántor-tanítói lakkal az iskolában. Egy hosszú deszkalábú asztal volt ellátva lócakkal. Az as évek táján a tanítás csakis nagy tápi időszakban tartatott, de csak az imádságra. Később aztán bejött a rendes tanítás, de csak a hittant, bibliát és orosz olvasást tanított a tanító. Az február 10-i állapot szerint az akkori iskola évben épült, kőalapon vályogból, melyet a görög katolikus egyház építtetett. Egy 9 méter 56 centiméter hosszú, 6 méter 22 cm széles és 2 méter 88 cm magas tanterem volt. Az iskolához tartozott egy ház (kántortanítói lakás) és kert 1 hold 94 öl területen. Szántó 5 hold 889 öl és legelő 8 hold 278 öl területen. Mindhárom a mezőhomok 35/a. számú telekkönyvi bejegyzés szerint. A törzskönyv megjegyzése szerint: a javadalmi jegyzőkönyvek alapján az ingatlanok összes mennyisége 11 hold 499 négyszögöl. A feltüntetett adatok az újabb kataszteri adatok alapján készültek. A kántortanító fizetése a hitközségtől (a javadalmi jegyzőkönyv szerint) 70 korona értékben természetben (nincs jelölve miben), 75 korona 14 fillér értékben az ingatlanok jövedelme, 32 korona kántori fizetés stóla címén. Az iskola államsegélye 150 korona tandíjmegváltás. Megjegyzésben szerepel: a tanítói fizetésnek legújabb rendelete alapján államsegély 1896 korona. A politikai községtől nem kapott segélyeket. Kántortanítók: év jelölése nélkül: Püspöki Tivadar, között Kabáczy János, között Kaszárda György, között Suszta János, között: Szocska Mihály, 1886-tól Drohobeczky János. A törzskönyv Balazséron, február 20-én készült Holozsnyay Tivadar esperes, Popovics Endre lelkész és Drohobeczky János tanító aláírásával. 175 Ugyanilyen fontos dokumentum a beregdédai görög katolikus iskola törzskönyvi jegyzőkönyve is. Ez az iskola alapításának az évét 1896-ra, a milleneumra teszi. Iskola alapításra a szomszédos Mezőhomok község távolsága és az akkori rossz út indították az egyházközséget. 175 F Op. 4. Jegy. hr

82 Az augusztus 7-i állapotok szerint az iskola anyaga kő és vályog. A kölcsönökből és felajánlásokból épült épületben 10 méter hosszú, 6,4 méter széles és 3 méter magas tanterem van. A tanári lakás 3 szobából állt. Az iskolához ház (kántortanítói lakás) és kert tartozott 1334 négyszögöl területen. De nem egyértelmű az elhelyezkedése a telekkönyv szerint. A kántortanító fizetése a hitközségtől (a javadalmi jegyzőkönyv szerint) 92 korona tanítói fizetésből, 30 korona egyéb jövedelemből, 230 korona 50 fillér értékben természetben (nincs jelölve miben) juttatásból és 20 korona kántori stólából állt. Az iskola 1027,5 korona államsegélyt kapott tanítói törzsfizetésre. A politikai községtől nem kapott segélyt között Ipák Mihály, között Iván József, 1914-től pedig Csedreki István teljesítettek kántortanítói szolgálatot augusztus 7-én Beregdédán Dudits Emil esperes, Popovics Endre helyettes lelkész, iskolaszéki elnök és Csedreky István tanító vették fel a jegyzőkönyvet. 176 Az 1910-es évek hangulatát jelzi az esperesi látogatás jegyzőkönyve. Itt csak Mezőhomokról vannak az adatok, mivel Beregdéda filiának van jelölve. Ebbe az esperes bejegyzi, hogy az utrenyére kevesen járnak, de liturgián és vecsernyén a Beregdaróc kivételével a hívek részvétele tömeges. Ünnepnapokon mindig prégikál a pap, vasárnap pedig nem minden alkalommal. Felekezeti iskolája van a falunak. Hétfőn és csütörtökön 9-11 között tartja a hitoktatást a pap, felnőtteknek pedig nagyböjt. Esti tanfolyam viszont nincs. Az egyházközségben 75 fős rőzsafűzér társulat működik. 4 vegyes vallású, 10 vegyes szertartású és 4 vadházasságban élő család van a többi görög katolikus család mellett. Keresztelő 38, házasság 7, temetés pedig 21 volt (Csak Mezőhomok, Beregdéda nélkül!). A filiákba 2 hetente végez liturgiát. Az esperesi bejegyzés szerint a templom külső és belső állapota kifogástalan. A templomi könyvek katolikus approbátióval vannak ellátva. Az iskolaba új padik kellenek, de nagyon pontos lenne inkább átépíteni az egész iskolát. A lelkész buzgó a lelkipásztorkodásban. Tapintatos, olyor azonban betegsége miatt törelmetlen. A lelkészlak pedig egészen új F Op. 4. Jegy. hr F Op. 4. Jegy. hr o február 17-én kelt. 82

83 Ez az adott időszak hangulat és tényei Mezőhomokon, s filiáival ilyen állaponban érkezik meg az elős világháború utáni időszak szétdarabolásához. Területileg is érinti a határmádosítás, mert az nayaegyházközség és a filiája között húzták meg a magyar-csehszlovák határt, amely véglegesen elválasztotta a filiákat (Beregdéda kivételével) az enyegyházközségtől Beregdaróc Beregdaróc előbb Makkosjánosi (1888-ig), később Mezőhomok filiája (1888-tól) egészen a 31. ábra Beregdaróc felekezeti megoszlása 1890-ben (Hnt1892,108kk) Görög katolikus Római katolikus Református Zsidó trianioni döntésig. Ennek a lelkészségnek a példáján lehet leginkább bemutatni, mennyire minden hagyták tekinteten kívül a lelki-szellemiközösségi együtthatókat a békediktátumok. Beregdaróc helységnév neve a régi magyar daróc foglalkozásnévből keletkezett. Ez szláv eredetű. Jelentése nyúzó. Azokat a vadászokat hívták így, akiknek a vadbőrnyúzás, a szíjhasítás és a szervlevétel volt a feladatuk. Bereg előtag megkülönböztetésül szolgál, hogy valaha Bereg vármegyéhez tartozott 178. A község 1890-ben 100 % ig magyarnak vallja magát. Felekezeti szempontból azonban változatos. Mintha ennél a falunál lenne egy törés a magyar és a ruszin-magyar települések 178 Kiss L., Földrajzi nevek, I, 197. o. 83

84 hívek és tanulók száma között. Bár az is elgondolkodtató, hogy Fényes Elek azt írja a faluról, hogy magyar-orosz falu. Földe nem sok, de mindent jól terem; erdeje igen nagy, s lakosi sok faedényeket, hordókat csinálnak s messze elhordják. Fő urak Lónyay, Darvay, Vitéz s mások. 179 A leírás az oroszmagyar jelzőt elképzelhető, hogy a görög katolikus vallásra érti. Az egyházközség az 1792-es összeírásban még nem szerepel, viszont ez véletlenszerű kimaradás is lehet. Az többi kisebb egyházközség ugyanis amely a legközelebbi, 1814-ben kiadott schematismus szerint már 150 körüli létszámmal rendelkezik (Nagybégány, 32. ábra Görög katolikus hívek és a felekezeti iskolában tanulók száma Beregdarócon hívek száma tanulók száma a schemetismusok kiadásának évei Tiszacsoma, Beregszász) a 1792-ben már szerepel. Ez azonban eldöntendő kérdés marad addig, amíg közötti időszakra vonatkozólag nem találunk adatokat. Amit az egyházközség életéről elmondhatunk, az 1814-től kezdődik. Ez tehát az első bejegyzés. Akkor 146 tagja van az egyházközségnek, amely folyamatosan növekszik a század közepéig ban éri el a csúcsot, amikor az egyházközségnek 374 tagja van. Ettől számítva visszaesés mutatkozik 1859-ig, amikortól aztán folyamatos emelkedése van a hívek lélekszámának egészen 1915-ig, egy rövidebb megszakítással. A felekezeti iskolában tanulók száma is folyamatosan és lassan növekszik től vannak bejegyzések a felekezeti iskolában tanulókról, viszont a többször idézett 1912-es törzskönyvi adatok szerint már az 1840-es évektől van iskolája a falunak. 179 Fényes E., Magyarország, Darócz címszó 84

85 A mezőhomoki lelkészet -hez tartozó iskola történetéről a következőket írják szószerint az 1912-es 180 törzskönyvbe (majd a következő adatok is onnan valók): 1840-ben épült az iskola. Az 1840-es években még iskolaépület nem volt, hanem összegyűltek naponként egyes szülőknél, hol csak vallástan tanítása volt 3-4 hónaponként ban felépítették az iskolaépületet és így kezdtek el rendszeresen működni ben leégett az egész községgel együtt. Másodszor leégett 1887-ben, akkor föl lett építve, mely manapság áll. Az iskola adatai február 10-én: 1843-ban épült. Kő és vályog, az egyházközség költségén épült. 1 tanterem, 8,7 méter hosszú, 6 méter széles, 3 méter magas. 2 szobás különálló tanítói lakás. Az iskola ingatlanai: 1391 öl ház és kert, 11 hold 896 öl szántó, 67 szám alatt 1 hold 900 öl rét, 2 hold 400 öl legelő, 2 hold 250 öl erdő. Mindezek a Beregdarócz 67. számú tjkvben (telek jegyzőkönyv) vannak bejegyezve. A kántortanító fizetése a hitközségtől (a javadalmi jegyzőkönyv szerint): 96 korona érték természetben (nincs jelölve miben), 120 korona 48 fillér érték az ingatlanok jövedelme, 10 korona kántori fizetés stóla címén. Egyéb 29 korona 76 fillér. 594 korona tanítói törzsfizetés, 150 korona tandíjmegváltás. Egy legújabb rendeletre hivatkozva pedig 1144 korona államsegély van jelölve. A politikai községtől nem kapott segélyeket. Kántortanítók felsorolása év nélkül történik: Sztároszta Elek, Orosz Miklós, Zavagyák Mihály, Ignácz Miklós, Paralunszky 181 János ( ), Pákh Irén, Kozák Elek. A törzskönyvi lap a bemutatott okmányok alapján lett kiállítva Balazséron, február 10-én. Holzsnyay Tivadar esperes, Popovics Endre lelkész és Kozák Elek tanító írták alá. Az 1896-os schematismus adatai szerint az Istenszülő születése (Nativ. B. M. Virg) tiszteletére épített templomot ben építették. Az alapkövének azonban már ben letették (Eccl. nova murata erigitur) 182. Hogy előtte és közben hol végezték a szertartásokat, mindezeideig nem derült ki. Beregdaróc tehát minden tekintetben Mezőhomok és Beregszász irányába orientálódva érkezik meg a XX. század elejére és éli egyház életét. 180 F Op. 4. Jegy. hr Az F Op. 4. Jegy. hr irat alapján. Ott van jelölve a kántortanítói személyi lapján. Felesége Demkó Anna, gk. kántortanító gyermeke. 182 Schem1864,20 85

86 Kovászó Az eddig vizsgált egyházközségek mindegyike túlnyomóan, vagy teljesen magyar volt. A Tiszaháti járás utolsó görög katolikus parókiális helyeként, mint ruszin nyelvsziget 183 szerepel Kovászó. Fényes Elek, Beregh vármegyei orosz-magyar falunak nevezi a Borsova mellett, Beregszászhoz 1 1/4 mérföldnyire. Legnagyobb részt görög katolikusok lakják. Már 1390-körül említik a falut. 184 Görög katolikus parókia és vízimalom szerepel még a leírásában. Bizonyára a magyar kova kőzet és az aszó, szárazpatak elhomályosult összetétele adja a falú nevét. S valószínűleg a magyar kovász szó alapszava is szerepel benne. 185 Főurának a Pogány, gr. Károlyi, Dessewffy családokat jelöli. 186 Az egyházi összeírásokban csak a Pogány családot jelölik meg kegyúrként. 187 Ezt támassza alá a püspökkel való levelezése Csebi Pogány Ferencnek, aki a helyi parókussal kerül vitába, akinek marhái bementek a tölgyesébe. Komoly vita alakulhatott ki közöttük, mert még a szolgabíró is be lett avatva az ügy elintézésében. Sérelmezi levelében, hogy így viselkednek vele, pedig az apja fundáltatta a parókiát és ő is segít minden szükségletének felsegélyezésében. Az is kiderül a levélből, hogy Papista (római katolikus) templom nincsen faluban. 188 Kovászó az ősi parókiák (parochia antiqua) közé tartozik, Bene és Sárosoroszi a filiája. Az egyházközséget 1750 körül állították fel. 189 Temploma az Istenszülő oltalma tiszteletére volt szentelve. Az ősiség ellenére a XVIII. század közepén (1748- as kánoni látogatásból kiderül) komoly mélypontja volt az egyházközségnek. A görög katolikus fatemplom pusztulásnak indult, amely egyébként ronda és düledező volt. A 183 Bihari Z. (főszerk.), Magyarok a világban, Kárpát medence, CEBA kiadó, Budapest, 2000, 242. o. 184 Schem1896/4 185 Kiss L., Földrajzi nevek etimológiai szótára, I., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 787. o. 186 Fényes E., Magyarország geographiai szótára (www.arcanum.hu/gesta), Kovászó címszó 187 Schem1814, Az ügy teljes lefolyása és az ezzel kapcsolatos levelezés megtalálható a F. 151, Op. 5. Jegy. hr kk mappában. 189 Schem1896,4 86

87 hívek száma helytartótanács a leépült egyházközséget vissza akarta minősíteni káplánsággá, de ez meghiúsul, s a XVII-XVIII. század fordulójára újra fellendül az egyházközség. 190 Az egyházközség lélekszámának változásaira XIX. században is a változatosság volt a jellemző. Néha 500 hívő közelébe, vagy afölé nő a lélekszám, néha pedig 300 alatt van a hívek száma. Mindez akár egy évtized leforgása alatt is meg tudott valósulni. 33. ábra A Kovászó görög katolikus egyházközség hívő és tanulószámának változása között hívek száma tanulók száma schematismusok adatai A tanulók számára vonatkozóan inkább jellemző a folytonosság és a kiegyensúlyozottság től jelzik Kovászón az egyházi iskolát, s az abban tanulóknak a számát. Az egyházközség nyelvhasználatára a ruszin és a magyar volt a jellemző. Az 1899-es schematismus kivételével, ahol csak a ruszin nyelvet jelölünk, mindig ez a jellemző től vezettek anyakönyvet az egyházközségben. A kőtemplomát ben építették. 191 A templom hosszú időn keresztül épülhetett, mert már az 1845-ös összeírás azt jelzi, hogy le van téve a templom alapköve Vö.: Lehoczky T., A Beregmegyei Görögszertartásu Katholikus Lelkészségek, 133. o. 191 Schem1896,4 192 Schem1845,19 87

88 1845-ben még fából épült parókiát jelölnek ben teszik le a parókia alapkövét, pontosabban kerül szóba az új parókia építésének terve (Par. Lig. Et nova Mur. Jam sub tecto est.) 193 és 1864-ben épül fel (Par nova Mur.) 194. A Papp Antal püspök által bevezetett naptárreform, minden bizonnyal a hívek többnyire ruszin volta miatt, itt sem jár sikerrel. Az november hó 17-én tartott rendes hitközségi gyűlésen visszarendeződik a Julián naptár. A többször megállapított elv itt is érvényesül, miszerint a keleti szertartás rendszere csak az imádságukra, lelki életükre vonatkozik. A nemzettudatukra a magyar haza tisztelete a jellemző. Erről a jegyzőkönyv bejegyzés tanúskodik: Egyben szent hitükhöz való törhetetlen ragaszkodásuk ünnepélyes kifejezése mellett, egy szívvel-lélekkel jelentik ki, hogy hazánkhoz a sírig hűek maradnak. 195 A 20. század második évtizedének kovászói egyházi hangulatát hitelesen jelzi az esperesi látogatás jegyzőkönyve, amely beszámol arról, a liturgián tömegesen, az utrényén és vecsernyén szép számmal vanna jelen a hívek. A pap minden vasárnap prédikál. Ebben az időben már görög katolikus felekzeti iskola nincs. Felnőtt hitoktatás van nagyböjtben, de az adott évben a téli esti oktatás elmaradt. Hittant a pap tanítja, a filiákban pedig az oroszi lelkész. A legfontosabb bűnök az iszákosság és a pörlekedés. A pap prédikál ellene, s kezdeményezte a főszolgabírónál a főszolgabírónál a vasárnapoi és ünnepnapi kocsmabezárást. Vegyes vallású és 193 Schem1859, Schem1864, F Op. 4. Jegy. hr o. A jegyzőkönyv kivonata: Jegyzőkönyv felvétetett Kovászón (Bereg m.) november hó 17-én tartott rendes hitközségi gyűlésen. Jelen voltak: Legeza József, helybeli lelkész, elnök, Szalonka Mihály és Kepics Ferenc egyházgondnok, Volosin János egyházfi, és a hitközségi tagok. Tárgy: a naptáregyesítés feletti határozat. Elnöklő lelkész a hívek kellő tájékoztatása után megkérdi a tagoktól: Óhajtják-e a naptáregyesítés további fenntartását, vagy pedig a régi, Julián-naptár visszaállítását kérik e? Határozat: Öt (5) hitközségi tag kivételével valamennyien a régi Julián-naptár visszaállítását kérik. Egyben szent hitükhöz való törhetetlen ragaszkodásuk ünnepélyes kifejezése mellett, egy szívvellélekkel jelentik ki, hogy hazánkhoz a sírig hűek maradnak. Előttünk: Bilkei László, Simon György, Turányi Péter, Kepics Ferenc, Szalomka Mihály (magyar kézírással aláírva) hitelesítjük Legeza József, h.lelkész, elnök. Csatolva a jegyzőkönyvet mellékelő levele a parókusnak 60. számmal. 50 hitközség jegyzőkönyve van ugyanebben az aktában, de a Tiszaháti járásból csak Kovászó. 88

89 szertartású házasság csak a filiákban van. Vadházasság pedig egy van. Az adott évben 53 keresztelés, 30 temetés és 3 házasságkötés volt. 196 Kovászó tehát egy visszarendeződött Julián naptárral, a magyar haza iránti elkötelezettséggel és teljes szervezettséggel (templom, parókia, iskola, kántortanítói lakás) érkezik meg az első világháború utáni időszakba Összegzés A Tiszaháti járásban nyolc görög katolikus egyházközség került 1920-ra abba a fejlettségi fokba, hogy temploma (kápolnája), kántortanítói lakása, és egyházi iskolája legyen: Beregszász, Tiszacsoma, Makkosjánosi, Balazsér, Nagybégány, Mezőhomok-Beregdéda, Beregdaróc, Kovászó. Ezek közül négyben lesz lelkészi lakás (Beregszász, Makkosjánosi, Mezőhomok, Kovászó), következésképpen ezek az egyházközségek válnak önnáló anyaegyházzá (mater). Láthatjuk, hogy teljesen kifejlett iskolahálózattal, megfelelő adminisztrációval, szervezettséggek rendelkező egyházközségek vannak a térségben. Az egyházközségek tagjai elkötelezettek a magyar hazának. Ezekben az egyházközségekben a skizmamozgalom sem jelenik meg, sőt a szegénység miatti amerikai kivándorlás sem jellemző. A papok lelki és szellemi felkészültsége megfelelőnek mondható, s az egyházi élet gyakorlása is a lehető legteljesebb. Így a közösségi megtartóerő és a tudatos vallásgyakorlat nagyon erős egy olyan közegben, ahol a keresztény vallások közötti pluralizmus a jellemző. 196 F Op. 4. Jegy. hr o. Az esperesi jegyzékönyv a következő évben január 27-én. 89

90 4. A Trianoni békediktátum következménye a Tiszaháti járás görög katolikus egyházközségeire 4.1. A Tiszaháti járás területi és szellemi egysége A trianoni békediktátum nem véletlenül kapta ironikusan a nevét. A háboróban vesztes megbüntetése a XX. század elején semmi esetre sem a kultúra és az emberi értékrend mentén történt, hanem egy korszakot lezáró büntetésként nehezedett a magyar népre, és hosszú időn keresztül a fejlődő magyar társadalomra. Ezt azért fontos kidomborítanunk, mert a magyar társadalom a magyar lelki alkatnak megfelelően integrálta magába a nemzetiségeket. Dolgozatunk témájában a ruszinokat, s ebből kifolyólag azokat a magyarokat, akik a ruszin nép közreműködésével kapták és élték meg görög katolikus vallásukat. A vallási érzés és a nemzeti tudat a vizsgált történelmi időszakban nyilvánvalóan szoros kapcsolatban volt egymással. Sok esetben egyet jelentett ez a tudati megnyilvánulás, s főleg a kelet-európai népeknél figyelhető meg erőteljesen. A kelet-európai népek tekintetében fontos szempont és feladat a jut a nemzetté alakulás tekintetében a kulturális hatásnak, az irodalomnak és az egyház tevékenységének. 197 Az Északkeleti Felvidéken, vagy inkább a magyar és ruszin görög katolikusok által lakott vidéken ezek a tudati hatások keverednek. Figyelemfelkeltő helyzetben van a Tiszaháti görög katolikusság, mert a Hajdúdorogi Egyházmegye felállítása óta (1912) a magyar görög katolikusok az újonnan alakult egyházmegyébe tartoznak. Valószínűleg a magyar görög katolikus hívek nagyobb száma határozta meg az egyházmegye területi alakulását, így az 1912-ben felállított egyházmegye területi határa Bereg vármegye széléig, a Tisza vonaláig hózódott. Ami azt jelentette, hogy nagy számban maradtak magyar görög katolikusok a Hajdúdorogi Egyházmegyén kívül is (a Munkácsi és az Eperjesi egyházmegyékben). A történelem és sokszor az azt alakító kisebb vagy nagyobb történelmi személyiségek elfeledkeznek a részletekről, mely nagyon lényeges az egyes ember szempontjából. 197 Kiss Gy. Cs., Nemzetté válás és regionalizmus Közép-Európában, in.: hu 90

91 Esetünkben a Tiszaháti görög katolikusok létéről, akik szintén magyar tudattal éltek. Sőt látjuk, hogy a ruszinok is többnyire a magyar haza iránti elkötelezettségükkel fejezték ki identitásukat. Papp Antal püspök levelét már idéztük, mely az anyatej allegóriájával fejezi ki a magyar haza szeretetét a ruszinok részéről. 198 Ez akkor hangzik el, mikor azzal vádolják görög katolikus papságot, hogy rajtuk keresztül érkezik a szláv provokáció Magyarországra. A XX. század eleji bő másfél évtizedben a ruszinság két különálló orientációja van jelen. Egyrészt a Magyarország területi integritását mindig is előtérben tartó magyarországi ruténság. Másrészt pedig a galíciai ruténság. Nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország számára az egyik legnagyobb próbatétel a ruténság problémájának megoldása lesz 199, sőt már évtizedek óta komoly probléma. Ezt támassza alá a Firczák Gyula ( ) püspök tevékenysége, s az ebből létrejövő Felvidéki akció a ruténság szellemi, gazdasági színvonalának a felemelése érdekében. 200 Ténylegesen az első világháborút lezáró, s a rendezés elvét elvben megfogalmazó nemzeti önrendelkezés joga szolgáltatta azt a miliőt, amelyben a kérdés felmerült, de amely a legnagyobb érdekérvényesítésre is lehetőséget adott a győztes nemzetek, illetve a zavarosban halászók számára. Az addig egy országban, de különböző egyházmegyékben élő magyar görög katolikusság számára is ez jelenti a nagy fordulópontot, hiszen területileg, szellemileg és lelkileg integrálva voltak Magyarországhoz. Ezért a különböző egyházmegyékben élő magyar görög katolikusok számára az egység tudata megvalósult, ami az egy hazához, nemzethez tartozás képében öltött formát. Ez az a bizonyos hungarus tudattal van összefüggésben, amely a XIX-XX. század fordulóján felerősödött gazdasági alapokon nyugvó nemzettudat kialakulásáig, egybeolvasztotta a Szent Korona országainak nemzetiségeit. Minden nemzet fejlődésének más a folyamata. 201 Magyarország tekintetében ez a soknemzetiségű mivolt jelentette az egyik fő szellemi töltést. De a létében szunnyadó legnagyobb veszélyt is, amelyet a XIX. században erőteljesen kidomborodó pánszláv agitáció komolyan és önmaguk számára hatásosan 198 F Op. 3. Jegy. hr. 523-as iratban található a teljes levelezés az ügyről. 199 vö. Bottlik J., Már Trianon előtt elvégeztetett című írásával (Kisebbségkutatás, ), amely részleteiben foglalkozik ezzel a kérdéssel. 200 Vö.: Botlik J., Hármas kereszt alatt, 114kk 201 Vö.: Bíró B., A nemzet mítosza, in.: Politikatudományi szemle, 2004, 1-2. szám 225. o. 91

92 ki is használt. Ha ironikusak akarunk lenni, azt is mondhatjuk, hogy azok a nemzetek (pl.: szerbek, románok), illetve a rájuk való hivatkozás (pl.: ruszinok) okozták a nemzet vesztét, akiket egy-egy történelmi időszakban befogadott és önmagába épített az ezeréves kárpát-medencei magyarság. A Bereg megyei görög katolikusság déli részében elterülő Tiszahát jelentette az átmenetet a magyar és a szláv nyelvű görög katolikusság között. Ungban és Ugocsában is volt ilyen sáv. Ezért eltúlzott azt gondolni, és véleményezni, hogy a kizárólag a Hajdúdorogi Egyházmegyében voltak magyar görög katolikusok, mint ahogy az a vélemény se állja meg a helyét, hogy a munkácsi és eperjesi püspök kizárólag a ruszinok püspöke lett volna. Sokkal inkább helytálló azt megállapítani, hogy a munkácsi és eperjesi püspökséghez kerültek azok vegyes parókiák, ahol ruszinok és magyarok együtt éltek. Fentebbi fejtegetéseinknél láttuk, hogy Bereg vármegye tekintetében ezekben az egyházközségben többnyire kevés volt a ruszin, kivéve Kovászót. A Beregszásztól délre folyó Tisza vonala volt a megyehatár. A magyar görög katolikus egyházközségek pedig a Tiszával szinte párhuzamos Csap-Bátyú- Beregszász-Tiszaújlak vasútvonal két oldalán helyezkedtek el. A két Beregszásztól délre eső egyházközség, Tiszacsoma és Beregdaróc, már erőteljes református közegben volt. Beregszásztól délre volt egy olyan sáv, ahol kisebb létszámban, szinte szórványban éltek a görög katolikusok. Az egyházmegye 1912-es határainak az átalakítása tehát jól láthatóan ezt a törésvonalat követte. Trianonig azonban nem volt igazi probléma, mivel mindegyik püspök területe a magyar közigazgatási határok közé esett, ami azt is jelentette, hogy ugyanazon ország szellemiségét, törvényeit, stb. vette figyelembe a saját kultúrkörében. Az igazi problémát a szétszakadás jelentette, ugyanis ez a szellemi egység megszűnt. A két (az eperjesit is beleértve három) egyházmegye különböző országhoz tartozott 1920 után. Magyarországhoz került a Hajdúdorogi-, a Csehszlovák Köztársasághoz pedig a Munkácsi és Eperjesi Egyházmegye. Ennek a targédiának a része, hogy magát a Tiszaháti járást is szétdarabolták, figyelmen kívül hagyva annak etnikai-, szellemi-lelki és gazdasági egységét.. 92

93 Bereg vármegyében a területi integritására jellemző, hogy a két déli járása a Tiszaháti és a Mezőkaszonyi olvasztotta magába a legnagyobb számban a magyarságot. Ezen belül pedig a Tiszaháti a magyar görög katolikusokat. A területi egység és a kulturális összetartozás, az éppen kialakult gazdasági egység, a vallási együvétartozás tudata figyelmen kívül hagyta a békediktátum megfogalmazóit. Nem véletlen tehát, hogy Apponyi Albert beszédének legfontosabb gondolata és érveinek alátámasztója a nemzet gazdasági-, földrajzi-, szellemi egysége. Apponyi képletesen és találóan fejezi ki az egység elvét és a szétdarabolásból eredő veszélyeket, amelyek előbb vagy utóbb ténylegesen jelentkeztek is. ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a béke elfogadása, vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával kötött béke feltételei mindenesetre szigorúak. De közülük egyik sem tartalmazott a nemzet életére olyan lényeges területi változtatásokat, mint azok, amelyeket velünk elfogadtatni akarnak. Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének kétharmad és népességének majdnem hétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól a gazdasági fejlődés majdnem összes feltétele megvonassék. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva határaitól, meg lenne fosztva szén, érc és sóbányáinak legnagyobb részétől, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, alpesi legelőitől, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen középső rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlődés minden forrásától és eszközétől ugyanakkor, amikor azt kívánják tőle, hogy többet termeljen Részeinek gazdasági függése szintén a legteljesebb, miután a közép hatalmas gazdasági üzemet alkot, a szélek tartalmazzák pedig mindazt az anyagot, amire a gazdasági fejlődés szempontjából szükség van 202 A gazdasági érdek és racionalitás figyelmen kívül hagyása Magyarország számára az egyik legnagyobb probléma volt. A XIX. század végén kialakult vasútépítéssel előidézett gazdasági központok Budapest orientáltságúak voltak. (Munkács, Beregszász, Ungvár, Csap. 202 Apponyi Albert beszéde a Trianoni "békekonferencián", in.: Hunnia 1998 december 25. Ezt a beszédet 1945 óta csak itt jelentették meg. 93

94 Bátyú.) Ez Kárpátalja tekintetében a döntés miatt átalakul Prága központúvá, s Pozony, Kassa, Ungvár alakul ki mellékközponttá. 203 A nemzetállamok létrejötte az első világháború után figyelmen kívül hagyta a többi nemzetiségek jelenlétét egy-egy térségben. Pedig sehol nem jött létre homogén állam, amely államok pedig attól kezdve már nem tekintették önmagukra kötelezőnek a nemzeti önrendelkezés jogát. Sőt a magyarság tekintetében kimondottan ellenségesnek mutatkoztak. Kárpátalján például a cseh érában magyarüldözés alakul ki, amelyet adminisztratív (népszámlálási adatok manipulálása) és erőszakos betelepítés útján oldottak meg a cseh hatóságok A trianoni békediktátum területi változásai a Tiszaháti járásban Az évi XXXIII. törvénycikkből 204 kiderül, hogyan húzták meg a határvonalat. A törvénycikk első paragrafusa világosan érzékelteti a kényszerhelyzetet: Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott és amely annak idején a m. kir. kormánynak a békeszerződés aláirására vonatkozó elhatározásánál is döntő súllyal bírt, a magyar állam törvényei közé iktattatik. 205 A 4. pontban Cseh-Szlovákországgal meghúzott határvonal leírása történik meg: A fentebb meghatározott 123. magassági ponttól északnyugat felé a Batár folyásán Magosligettől keletre körülbelül 1 km távolságnyira választandó pontig: a helyszínén megállapítandó vonal; innen a Batár folyása lefelé; innen a Badaló alatt, e község közelében választandó pontig: a Tisza folyása lefelé; innen észak-északnyugat felé, Darócztól északkeletre a helyszínén választandó pontig: a helyszínén megállapítandó 203 Botlik J.-Dupka Gy., Ez hát a hon tények, adatok, dokumentumok a kárpátaljai magyarság életéből, , Mandátum-Universum, Budapest-szeged, 1991, o évi XXXIII. törvénycikk az Észak-amerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről. 205 uo. 94

95 vonal, amely a Cseh-Szlovák Állam ruthén területén hagyja Badaló, Csoma, Macsola, Asztély és Déda helységeket s magyar területen Beregsurány és Darócz helységeket; innen északnyugat felé, a Fekete Víz és a Csaronda összefolyásáig: a helyszínén megállapítandó vonal, amely a 179. magassági ponton áthalad és ruthén területen hagyja Mezőkaszony, Lónyai-tanya, Degenfeld-tanya, Hetyén, Horváthi-tanya és Komjáthy-tanya helységeket, s magyar területen Kerek-Gordon-tanya, Berki tanya és Barabás helységeket; innen Szabolcs és Bereg vármegyék közigazgatási határától felfelé a helyszínén választandó pontig: a Csaroda folyása lefelé Esetünkben kiemelten csak a Bereg vármegyére vetített rendelkezéséket vettük ki. Az alábbi térkép azonban az egész csehszlovák-magyar határszakaszt bemutatja. 34. ábra Magyarország szétdarabolása a trianoni döntéssel (http://image.hotdog.hu/_data/members1/805/569805/images/trianon001.jpg) Jól látható az, hogy a szinte végig a vasúttal párhuzamosan történik meg a határ kijelölése, alaposan megfosztva Magyarországot a területi integritástól és a gazdasági fejlődéstől. Az adott történelmi időszakban ugyanis az utazás, a gazdaság elképzelhetetlen volt vasúthálózat nélkül. A kulturális hatás ebben a helyzetben 95

96 térkép alapján fel sem merült, mert a Tiszaháti és Mezőkaszonyi járás egységes volta egészen a Tiszáig lenyúlt. Ha kulturális, nemzetiségi elvek határozták volna meg a határmódosítást, akkor ezt a területet egyben kellett volna hagyni. Esetünkben Beregdaróc helyzete is kiemelten értékelhető. Az egyházközség előbb Makkosjánosi, utóbb Mezőhomok filiája volt. Tőle délre a Tisza vonaláig templommal rendelkező görög katolikus egyházközség nem volt. Mivel Beregdaróc és Beregdéda-Mezőhomok között húzták meg az államhatárt, ezért ez az egyházközség Magyarországra esett, teljesen önnáló egyházközségként úgy, hogy más parókiához a területi távolság miatt nem lehetett csatolni. A legközelebbi parokiális görög katolikus egyházközség Nagydoboson volt, amely több mint 40 kmre van. Így Beregdaróc hirtelen elszakad az anyaegyházközségeitől és 1920-ban a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez csatolják 206. Innentől az egyházközség helyzete a magyarországi görög katolikusok helyzetével fonódik össze, megszakad a kapcsolata az eddigi anyaegyházközségeivel, 1932-től lesz önnáló anyaegyházközség (mater) Trianon következménye a Tiszaháti járásra és az itt éló görög katolikusaira A trianoni békekonferenciát megelőző hosszú és komoly tárgyalások a győztes felek részéről elővetítették a vesztesek óriási anyagi, szellemi és presztizséből adódó veszteségét is. Az angolok-farncia álláspont elve ugyanis, hogy Magyarország rovására kell kielégíteni azokat az országokat, amelyekre a nagyhatalmak támaszkodhatnak a térségben, előre vetítette az ország és a nemzet szétdarabolását. 208 A Tiszaháti járás példája mutatja igazán, mennyire nem voltak tekintettel a nagyhatalmak a szociológiai, vallási és nemzeti (nemzetiségi) kérdésekre. A Tiszaháti- és Mezőkaszonyi járás területi egysége, népességének, kultúrájának az 206 Ugyanez a helyzete Kölcsének és Rudabányácskának is. Előbbi szintén a Munkácsi Egyházmegyéhez, utóbbi az Eperjesi Egyházmegyéhez tartozott. 207 Bendász I., Részletek a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye történetéből, KMKSZ, Ungvár, 1999, 159. o. 208 Ormos M., Szarajevótól a Csendes-Óceánig , in.: Ormos M. Majoros I., Európa a nemzetközi küzdőtéren, Felemelkedés és Hanyatlás, Osiris, Budapest, 19998, 260kk 96

97 összetartozása szembetűnő jelenség. Még az erőszakos magyarosítás 209 és más nemzetiségek erőszakos elsorvasztása se jellemző erre a területre, hiszen szinte teljes egészében magyar emberek lakták. Az elv azonban az volt, hogy csak színmagyar területek maradjanak meg Magyarországnak. 210 Így ténylegesen megvalósult az elv, miszerint a környező országok ágyának kielégítésére használják fel a Szent Korona országát. A Tiszháti járásnak a trianoni palotában lecsatol területe azonban nem volt színmagyar az adminisztráció szerint. Az egyházi schematismusok Beregdaróc kivételével ruszin és magyar nyelevet jelöltek meg Beregdaróc kivételével minden parókiális helyen. Itt kell megjegyeznünk, hogy az egyházi bejegyzések csak a parókiális helyek nyelvét jelölték, a filiákét nem. A 2. melléklet szerint, amely a 1890-es adatokat közli a nemzetiségek szerinti megoszlásról. Jól látható, hogy ebben a térségben Kovászót és Mezőhomokot leszámítva nincs jelentős arányú ruszinság, csak a liturgia nyelve van így jelölve. A hajdúdorogi egyházmegye felállításakor sem vették alapul ezt az elvet, mert ilyen alapon már akkor a magyarok számára alkotott Hajdúdorogi egyházmegyébe kellett volna csoportosítani Beregdarócot, Beregdédát, Nagybégányt, de Tiszacsomát és Balazsér, mert előbbiekben egyáltalán, utóbbiakban pedig csak 3-3 ruszin volt. Mi lehetett az elv azoknak, akik előkészítették az érveket? Egy szláv nemzeti jelenlétre alapuló gazdasági megcsonkítás azáltal, hogy a területen keresztülmenő vasútvonalat sok egyébbel együtt odaajándékozzák Csehszlovákiának. A trianoni államhatárok a Szent István-i Magyarországgal együtt szétrombolták a vele egyidős Katolikus egyházat 211 is, s valamennyi történelmi egyház szervezetében mélyreható változásokat okoztak. A hívek milliói mellett iskolák, kórházak, szociális intézmények majdnem fele került az utódállamokhoz ben görög katolikus élt Magyarországon, amiből maradt a Csonka-Magyarországon. A többi az utódállamokhoz került. A ruszinok és románok elcsatolásával lecsökkent a görög katolikusok száma. S ezek között a ruszinnak és románnak feltüntetett emberek 209 Jászi O., A Hansburg-Monarchia felbomlása, Gondolat, Budapest, 1982, 422kk 210 Ormos M., Szarajevótól a Csendes-Óceánig , 261. o. 211 Itt érthetjük az egyetemes katolikus egyházat, a római a görög katolikussal együtt! 212 Dr. Ravasz J., Magyarország és a magyar királyi honvédség a 20. századi világháborúban, , Puedra kiadó, 2000, 42. o. 97

98 között vallási alapon ruszinnak nevezett nagy számú magyar élt. Így a Tiszaháti járás magyar görög katolikussága is. A Munkácsi Görög Katolikus püspökség nagy része Csehszlovákiához, kisebb része Romániához került. (egy parókia és néhány filia (köztük Beregdaróc)) került Magyarországhoz. 213 Igazából csak összességében tudjuk felmérni azokat a változásokat, amelyek a térségben vallási téren lezajlottak. Magyarország a trianoni döntéssel a görög katolikusok 91,9%-át veszítette el. Kárpátaljai viszonylatban a görög katolikusok száma nam nagyon változott a döntéssel ben görög katolikus volt a jelenlegi Kárpátalja területén ( ből), 1930-ban pedig Az ortodoxok száma azonban Magyarországon csökkent ben ortodox, 1930-ban volt. Az ortodoxiának azonban óriási előretörése mutatható ki ugyanezen Kárpátalján ugyanebben az időben. Amíg Magyarországon 1910 és 1930 között az ortodoxok száma 0,8%-ról 0,5%-ra csökken, addig Kárpátalján az össznépességhez viszonyított aránya az ortodoxoknak 0,1 % volt 1910-ben, s 1930-ban 15,3% ortodox az össznépességhez viszonyítva. 214 Ezek az arányváltások mutatják, hogy a térség szellemi-lelki-nemzeti integritását milyen mértékben próbálták megbontani. Az idézett adatok elsősorban Kárpátaljára vonatkoznak. Nincsenek adataink arról, hogy a Tiszaháti járásban hogyan alakultak ezek az arányok. Ezen a területen a tömbmagyarságot, a többi járások, illetve vármegyék tömbmagyarságával együtt adminisztratív úton és az anyaországtól való elzárással igyekeztek ellehetetleníteni. Illetve oldani azt az erőteljes magyar arányt a csehszlovák népszámlálási manipulációkkal, amely jelen volt. Kárpátaljának orosz őslakossága nem volt. Az 1917-es orosz forradalom után jöttek be, és kezdték második hazájuknak tekinteni ezt a földet. Ugyanígy ukránok is jönnek Galíciából, aki agresszívebben igyekeztek saját kulturájukra formálni Kárpátalját. Ők részt is vettek a ruszinok deportálásában (1945). 215 Így tehát a két erő a Csehszlovák 213 uo. 214 vö.: Kocsi K., Változó vallási térszerkezet, szekularizáció és vallási újjáéledés a 20. századi Kárpát-Medencében, in.: földrajzi Értesítő, LIV. Évf füzet, 255kk Kárpátalja településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai ( ), Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1996, 25kk 215 Dr. Szabó L., Kárpátaljai Demográfiai adatok, 28. o. 98

99 magyartalanítás és a Galíciai ukrán terjeszkedés Kárpátalján találkozott, s megkezdte Trianon után a magyarság nemzetpusztítását és a pánszláv eszme terjesztését. Ezek pedig egyenes következményei voltak annak, hogy a nemzet egészére nézve az elézőidőszakban kialakult regionális, gazdasági, kulturális, kereskedelmi, mezőgazdasági egységek teljesen szétszakadtak. Ez pedig a XX. század egészére vetítve Kárpátalja belső egyensúlyának, vallási, nemzeti egységének a felborulásához vezetett Összegzés A trianoni békediktátum hatása a magyarság egészére nézve megmutatta káros hatását. A Tiszaháti járás kicsiben mutatja be, hogy egy kialakított területi és szellemi egységet hogyan hagytak figyelmen kívül. Még az általánosan elfogadott nemzeti önrendelkezés jog sem tud érvényesülni. Sőt az ellenkezője történik. Nemcsak, hogy nem kérdezik meg a járás magyarságát, hová szeretnének tartozni, de egy elfogadhatatlan elv alapján (ti. ruszin jelenlét) elcsatolják Magyarországnak egy integráns részét, amelyen keresztül vezette az út Verecke irányába, s onnan Galíciában. S elcsatolódott a járáson keresztülmenő vasútvonal, amely a fontos gazdasági tényező volt Magyarország számára. Emberi és anyagi pontenciát vesztett Magyarország egyházi és nemzeti téren egyaránt. 99

100 Befejezés Az ungvári unióval a görög katolikus egyház a fejlődés síkjára lép. A papság felszabadulása a jobbágysorból, a szellemi élet fejlesztése előbb arra a szintre emelkedett, hogy az egyházi életre és a nemzeti érzés megfogalmazására hatást gyakorolt. A Munkácsi Egyházmegye felállításával (1771) Mária Terézia ratifikálja ezt a szándékot, s egyben ezt a többnemzetiségű vidéket, a Keleti Felföldet, pozitív irányba befolyásolja. A görög katolikus egyház XIX. századi fejlődése nagymértékben összekapcsolódik a magyar nemzettudat kialakulásával, s a ruszin nép, a ruszin egyház integrálásával a Magyar Hazába. A szellemi felvilágosodás terén az egyik legnagyobb erővé a görög katolikus egyház vált. Olyan erős a magyar érzés, hogy az es szabadságharc idején nem tudják visszafogni még központilag sem a papnövendékeket, s a papságot attól, hogy valamilyen formában részt vegyenek a harcokban. Az erőteljes magyar érzés ezen a peremvidéken a pánszláv eszme célpontjává is válik, s így a XIX. század végi felemelkedéssel egyidőben, az erre épülő pravoszláv agitációval is meg kell küzdeni. De mutatja a görög katolikus egyház szellemi és nemzeti érettségét, hogy a ruszin nép felemelése érdekében milyen nagy erőket mozgat meg. Ennek két kiemelkedő alakja van a XVIII-XIX. század fordulóján Bacsinszky András, XIX-XX. század fordulóján pedig Firczák Gyula püspökök. Végül minden nemzeti törekvésnek, szociális és gazdasági felemelkedésnek gátat szab a trianoni döntés, amely szétszakítja egymástól a nemzet- és egyházrészeket. Bereg vármegye járási beosztása igyekezett követni és szolgálni azokat az igényeket, amelyeket támasztott a földrajzi, közigazgatási szükségszerűség. A Beszkidektől a Tisza folyásáig tartó terület két részből tevődött össze, a hegyvidéki és alföldi részből. Ezek területi integritása kiforrott és meghatározó. A Vereckei-hágó, más szóval az Orosz-kapu biztosított az átjárást Galícia irányába. Népessége a hegyvidéki részen többnyire ruszin, s jelentős magyarság él az alföldi két járásban (Tiszaháti és Mezőkaszonyi járások). Ennek ellenére ki lehet jelenteni, hogy ezeknek a járásoknak (ti. a hegyvidékieknek) a lakói a Magyar haza elkötelezett hívei, bár nem tekintik magukat magyar nemzetiségűnek. Jelentős 100

101 problémát okoz a szláv agitáció Bereg vármegyében, amely Nagylucskán és Bilkén a legerőteljesebb. A megkezdődő skismatikus mozgalom előfutára a első világháború előtt. A Tiszaháti járás a közigazgatási fejlődés folyamán fokozatosan alakult ki. A Tiszaháti járás nem esett egybe a görög katolikus egyház által Beregszászi Esperesi Kerülettel. Bereg vármegyében 5 politikai járás és 11 esperesi kerület alakult ki a XIX-XX. század fordulójára. A XX. század első két évtizedében is ezek az egyházi és állami közigazgatási egységek voltak jelen avármeggyében. Vallásilag a hegyvidéki járások lakoasi a városokat (Munkács, Szolyva) leszámítva görög katolikus volt. Az alföldi járásokban pedig a vallási többszínűség volt a jellemző. De többnyire görög katolikus, református és római katolikus vallás volt jelen. Kis számban voltak evangélikusok. Az izraelita (zsidó) vallásuak a városokat leszámítva, ahol nagyobb létszámban éltek, szintén kis létszámban voltak jelen a falvakban. Dolgozatunkban részletesen tárgyaltuk a Tiszháti járás egyházközségeit (Beregszász, Tiszacsoma, Kovászó, Makkosjánosi, Nagybégány, Balazsér, Beregdéda- Mezőhomok, Beregdaróc) a történeti, a vallási élet és a felekezeti iskolák szempontjából. Lezárásként pedig ennek a nagy és fejlett korszaknak a végén a Trianoni döntés káros következményeivel ismerkedtünk meg. Ez a döntés alapvetően megváltoztatta ennek a területnek az integritását, s elindult egy olyan folyamat, amely a XX. századi történelem nehéz időszakát hozta erre a térségre. Az addig egymáshoz kapcsolódott, nyelvileg és szellemileg Magyarország részeként létező egyházközségek elszakadnak az anyaországtól, s felborul az a több évszázada kialakult egység, amely vallásilag és etnikailag is egybekapcsolta a nemzetrészeket, illetve önmagába olvasztotta a nemzetíségeket. 101

102 Резюме З заключенням ужгородської унії греко-католицька церква стає на шлях розвитку.визволення духовенства від кріпосництва, і розвиток духовності досягла такого рівня, що міг оказати вплив на формування релігійної і національної свідомості.з заснуванням Мукачівської Єпархії (1771.) Марія Терезія сприяє цьому наміру і розвиток цього багатонаціонального краю направляє у позитивний напрям. Розвиток греко-католицької церкви ХІХ. століття у великій мірі зв'язанно з формуванням угорської національної свідомості і інтеграцією русинів і русинської церкви у Святостефанівську державу. В період духовного пробудження одною з визначних сил стає греко-католицька церква. Настільки сильна угорська ідентичність, що під час визвольної війни рр., даже силою не змогли стримати семінаристів ні духовенство від участі у цій боротьбі. Ця сильна угорська національна свідомість на окраїні у кінці ХІХ. і стає мишенью славянської ідеології, і з духовним підйомом паралельно ведеться боротьа з православною агітацією. Але в один час показує духовну і національну зрілість греко-католицької церкви, яка для підйому русинського народу мала великий потенціал. Свідком цього є діяльність єпископа Андрія Бачинського у кінці XVIII. на початку XIX. ст. і єпископа Юлія Фірцака на кінці XIX. початку XX ст. Але всім національним здобуттям, соціальним і економічним успіхам стає на перешкоді тріанонський договір, який розриває національні і церковні одиниці. Поділ Берегської жупи на райони здійснувався на основі географічної і адміністративної необхідності. Територія від Бескідів до Тиси складалася з двох частин: гірської і рівнинної. Верецький перевал, або «Руські ворота».забезпечував вихід до Галичини. Гірські райони заселяли переважно русини, значна частина угорців проживала у двох низовинних районах (Тісогат і Мезокосонь). Незважаючи на це можно сказати, що населення гірських районів були прихильниками Угорщини, хотя не важали себе угорцями по національності. Велику проблему представляла слав''янська агітація у Берегській жупі, 102

103 опорними точками якого були села Великі Лучки і Білки, це і було предвісником починаючого схизматичого руху після першої світової війни. Район Тісогат посупово формувася в процесі адміністративного розвитку, і не співпадало з Берегівським деканатом греко-католицької церкви. У Берегській жупі на кінці ХІХ століття було 5 районів і 11 деканатів. Цей поділ залишився і у перші десятиріччя ХХ ст. Населення гірських районів за виключенням міст (Мункач, Сойва) були греко-католиками. Для низовинних районів була характерна релігійна різноборвність, але в більшості були присутні греко-католики, римо-католики і реформати. Невелика частина населення відносилася до євангелістів, і до євреїв які проживали переважно у містах. У роботі детально обговорюються громади Тісогатского району (Берегсас, Тісочома, Ковасо, Маккошйаноші, Надьбегань, Балажер, Берегдейдо- Мезогомок, Берегдороц) з точки зору історичної і церковної. І на заключення - шкідливі наслідки Тріанону для цієї великої і розвиненої епохи Мукачівської Єпархії. Ця угода корінно змінила інтеграцію території і розпочався процес, який привів на цю землю важкі часи історії ХХ. століття. Громади сіл, які обєднанні були мовою і духовно і знаходилися у складі Угорського Королівства, відірвалися від рідної землі. Порушилася єдність, яка формувалася на протязі багатьох столітть і яка з єднувала національності, як в релігіозному так і в етнографічному плані. 103

104 hívek száma (fő) 4.5. Mellékletek 1. Melléklet A Tiszaháti járás (Bereg vármegye Beregszászi Esperesi kerülete) görög katolikusainak lélekszámváltozása a fellelhető egyházi összeírások szerint A schematismusok kiadási évei Balazsér Beregdaróc Beregszász Homok-Déda Kovászó Makkosjánosi Nagybégány Tiszacsoma 104

105 2. Melléklet A Tiszháti járás egyes egyházközségeinek nemzetiségi megoszlása 1890-ben (Hnt1892,108kk) 3. melléklet Felekezetek szerinti megosztás az 1890-es népszámlálás alapján (Hnt1892,108kk) Egyházközségek Görög katolikus Római katolikus Református Zsidó Beregszász Nagybégány Makkosjánosi Kovászó Mezőhomok Beregdéda Tiszacsoma Balazsér Beregdaróc Hívők száma

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye *

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Véghseő Tamás A Vatikáni Titkos Levéltár tekintélyes mennyiségű iratanyagot őriz a magyar görög katolikusoknak a magyar nyelvű liturgiáért

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza

FamilySearch.org. 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza FamilySearch.org 2013. szeptember 26. Magyarország Nyíregyháza Magyar levéltárak és a FamilySearch Több mint 50 éves együttműködés Hogyan tovább? A FamilySearch küldetése Egyéneknek és családoknak segítünk

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A hit átadása a mûvészet segítségével

A hit átadása a mûvészet segítségével HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása

V. A magyarországi írásbeliség kialakulása V. A magyarországi írásbeliség kialakulása I. A nyelvemlékekről általában I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma I. A nyelvemlékekről általában A nyelvemlék fogalma minden olyan forrás, amely

Részletesebben

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375

Pedagógiai Program. Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium OM:028375 Székhely: 5650 Mezőberény, Petőfi út 13-15. Telephely (Kollégium): 5650 Mezőberény, Petőfi út 14. Telephely (Gimnázium): 5650 Mezőberény,

Részletesebben

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Határidőn túl 4.3. 5168/2007

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Határidőn túl 4.3. 5168/2007 Pályázati Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok Érvénytelen pályázatok Érvénytelenség oka Nagygejőci református Határidőn túl 4.3. 5168/2007 Nagygejőc i ifjúsági központ létrehozása 4 000 000

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok Pályázati Érvénytelen pályázatok 4.2 1247/2008 Csapi 2. Sz. Középiskola Csap Művészeti programok lebonyolításához szükséges technikai eszközök 409 990 Érvénytelenség

Részletesebben

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar

A kormánytisztviselői lét ethosza. Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormánytisztviselői lét ethosza Dr. Jávor András Magyar Kormánytisztviselői Kar 2 Hivatásetikai Kódex - MKK Területi Etikai Bizottságok képzése - Hajdúszoboszló, 2013. augusztus 29-30. A XX. század hatása

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL Németh Péter A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL A középkorban, de közel a feudális kor végéig az egyházi intézmények közül a hiteleshelyi megbízatással rendelkezők látták el a tulajdonképpeni közjegyzői

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

1. nap. Helyszín (település) Tevékenységek megnevezése és leírása. Dátum Időpont 2012.

1. nap. Helyszín (település) Tevékenységek megnevezése és leírása. Dátum Időpont 2012. Dátum Időpont 14. 1. nap A nyírbátori, tákosi, csarodai református templomok meglátogatása. Annak rögzítése, hogy mi jellemzi ezt a vallást, mi a templomaikat. Megfogalmazzuk, miért ez a vallás az uralkodó

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok.

kozma.miklos@alsonem edi.hu gyorgy.balazs@alsonem edi.hu jozan.menyhert@alsone medi.hu szabo.kalman@alsonem edi.hu medi.hu torok. Az SZMSZ 1. melléklete A Képviselő-testület tagjai: Név Lakcím E-mail-cím Fogadóóra ideje, helye Alsónémedi Vincze József Kápolna u. 71. polgarmester@alsoneme Minden hónap első szerda polgármester di.hu

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában. Leltár

Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában. Leltár Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában Leltár I. Magyar történelem A) Történelem szakaszonként 1. I. 955 Őstörténetünk, honfoglalás, kalandozások, Kárpát-medence

Részletesebben

Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről

Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről D O K UM E N T UM Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2013. február 2015. február) (Folytatás) 6. A NEMZETISÉGEK ANYANYELVŰ HITÉLETE A Kormány az egyházi területen is támogatja a nemzetiségek

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Az Országgyűlés...12012 (...) OGY határozata

Az Országgyűlés...12012 (...) OGY határozata {remegiysz km : I S9 0 11 Érkezett : 2012 FFFR 1 4. Az Országgyűlés...12012 (...) OGY határozata a Máriapócsi Kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomba n betöltött szerepér ől Magyarország

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK

KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK UNGVÁR 1997 TARTALOM BEREGSZÁSZI JÁRÁS V Beregszász /EeperoBe Bakos/CBo6o,qa Szent László templom Bene/flo6pocinrm Jézus Szíve templom Bótrágy/EaTpaflb Szűz

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben