14. Veszélyeztetettségi kategóriák példákkal. Magyarországról kipusztult és eltűnt növényfajok.

Átírás

1 14. Veszélyeztetettségi kategóriák példákkal. Magyarországról kipusztult és eltűnt növényfajok.

2 VÖRÖS KÖNYVEK, VÖRÖS LISTÁK Sokszínűek, sok szempontúak, sokféle élőlénycsoportra, nem feltétlenül jogi védelem is 1989 első magyarországi Vörös Könyv (Rakonczay). A Mo.-on kipusztult és veszélyeztetett állat- és növényfajokkal foglalkozik. Németh Ferenc írta a hajtásos növényeket. Előzménye egy ban elkészített Vörös Lista Vörös lista Magyarország veszélyeztetett és védett fa- és cserjefajai Bartha Dénes 46 FAJ

3 Veszélyeztetettségi kategóriák 1989-ből 1) Kipusztult vagy eltűnt: kipusztult: 50 éve nem került elő, azelőtt rendszeresen szaporodott, pl. magyar mézpázsit. eltűnt: 10 éve nem kimutatható, de élőhelye megvan 2) Közvetlenül veszélyeztetett: rendkívül kis létszám, izolált állományok, nemzetközi jelentőség pl. tornai vértő. 3) Aktuálisan veszélyeztetett: kis létszám, csökkenő tolerancia, megszűnő élőhely, peremhelyzet. Pl. kis holdruta, tátorján 4) Potenciálisan veszélyeztetett: peremhelyzet, szigetszerű előfordulás, érzékeny, ritka, szép. Pl. tavaszi hérics, orchideák

4 Az IUCN 1994-ben módosított rendszere (9): Extinct (kihalt) Extinct in wild (kihalt a természetben) Critical (fokozottan veszélyeztetett) Endangered (veszélyeztetett) Vulnerable (potenciálisan veszélyeztetett) Susceptible (érzékeny) Conservation dependent (védelem függő) Low risk (alacsony kockázatú) Data deficient (adathiányos)

5 Veszélyeztetettségi kategóriák jogi értelmezése Kipusztult, ha az elmúlt ötven évben nem nem látta senki. Eltűnt, ha az utóbbi tíz évben nem látták. (A fenti mintegy félszáz faj többsége vizes élőhelyeken élt.) Kipusztulástól közvetlenül veszélyeztetett fajok: Kis egyedszámban és izolált populációkban, pl. hagymaburok, óriás útifű Aktuálisan veszélyeztetett fajok: Kicsit jobb helyzetben, élőhely felszámolás miatt visszaszorulóban lévő populációk Potenciálisan veszélyeztetett növényfajok: Közepes egyedszámmal, előforduló védett növények Létükben egyenlőre nem veszélyeztetett védett fajok: Árvalányhajak, tavaszi hérics, magyar bogáncs stb. Ismeretlen veszélyeztetettségű fajok

6 Németh Ferenc több szempontú komplex rendszere A Vörös Listában minden virágos és virágtalan edényes növény, amely az államterületünkön honos, vagy tartósan meghonosodottnak tekinthető Tulajdonságok, amelyek jellemzik a pótolhatatlanságot és a veszélyeztetettséget: információhiány

7 I. Génkészlet pótolhatatlansága (minden élőlényre igaz különböző mértékben)

8 A) Filogenetikai elszigeteltség Monotipikus család képviselője 1 Monotipikus nemzetség képviselője 2 Monotipikus alnemzetség képviselője 3 Rokonságtól jól elkülönült, kevéssé kereszteződő, stabil faj 4 Alcsoportok, agg. kisfajok, apomiktikus fajok 5 Bizonytalan értékű taxonok -

9 B) Areanagyság bennszülöttségi jelleg Egyetlen lokális állomány lokális állomány 2 Egy flóratartomány legalább felén 3 Az európai flóraterületet nem meghaladó 4 Az előzőnél nagyobb 5 Ismeretlen areájú faj -

10 C) Areadiszjunktság Csak lokális, diszjunkt állományokban 1 Nálunk lokális, különben összefüggő area 2 Elterjedési súlypontja nálunk van 3 Areahatára nálunk van 4 Áthúzódó areájú fajok 5 Adventív fajok -

11 D) Hazai előfordulások kora Pre- ill. interglaciális melegkori fajok 1 Glaciális ill. postglaciális hidegkori fajok 2 Postglaciális melegkori 3 Egyéb őshonos fajok 4 Neofiton adventív fajok 5 Bizonytalan korú fajok -

12 II. A veszélyeztetettség mértékének jellemzői

13 A) Hazai állományok kiterjedése Egy lokális állomány lokális állomány lokális állomány 3 Ország kétharmadánál kisebb elt. 4 Ország kétharmadánál nagyobb elt. 5 Instabil állományokban ismert faj -

14 B) A legnagyobb hazai állomány nagyságrendje 10 vagy kevesebb egyed egyed nél több 5 Ismeretlen egyedszám -

15 C) Terjeszkedési-pusztulási tendencia 1 Irodalomból ismert állomány több mint kétharmada kiveszett 2 Több mint egyharmada kiveszett 3 stagnáló 4 terjeszkedőkiveszett 5 Ismeretlen tendenciájú -

16 D) Degradáció tűrés Degradációt nem tűrő 1 Degradációt kevéssé tűrő 2 Közepesen tűrő 3 Jól tűrő 4 Degradációt kedvelő 5 Ismeretlen degradáció tűrésű -

17 Kihalásról: Jelenkorban a Föld fajgazdagsága igen nagy, de a kihalási sebesség is a leggyorsabb Hátterében az ember pusztító tevékenysége Jelentése lehet: 1. Kihalt 2. Vadon kihalt 3. Helyileg kihalt 4. Ökológiai értelemben kihalt nem tudja szerepét betölteni eredeti közösségében

18 A magyar flóra a XX. század elejétől jelentősen változott. A Kárpát-medencében a századelőn mintegy 3360 faj, 1920 után az ország növényfajainak száma 2100 körüli volt. Napjainkban 2150 körül (Simon T.) A század eleje óta növekedés: - behatóbb feltárás - másrészt a botanika fejlődött (korszerűbb fajfogalom) - egyes fajok visszaszorulása, kipusztulása - új jövevények megjelenése

19 Nagy szintézis időszaka az 1920-as évek - Jávorka Sándor - Magyar Flóra és az Iconographia Florae Hungariae

20

21 Növényhatározók: Jávorka Sándor Soó Rezső Kárpáti Zoltán 1968 Simon Tibor 1992, 1994, 2000 Soó Rezső 6 kötetes Synopsisa ( )

22 I-VI

23 A magyar flóra dinamikája az utóbbi ~ 100 évben 1900 után hazánkban megközelítőleg 130 új növényfajt (illetve alfajt) és további kb. 80 kisfajt (pl. a Ranunculus és Sorbus nemzetségekből) írtak le a botanikusok. Ugyanezen idő alatt további kb. 140 ma már többé-kevésbé állandósultnak vehető adventív faj került a flórába.

24 Új fajok között van: magyar cifra kankalin: Primula auricula subsp. hungarica (Borbás) Soó tonnai vértő: Onosma tornensis Jávorka magyar kökörcsin: Pulsatilla hungarica Soó mecseki zergevirág: Doronicum x sopianae Gáyer et Szita magyar palástfű: Alchemilla hungarica Soó

25 mátrai kőnaspolya: Cotoneaster matrense Domokos{II-82.} magyar nyúlfarkfű: Sesleria hungarica Ujhelyi1960Borbás magyar kőris: Fraxinus angustifolius subsp. pannonicus Soó et Simon magyar vadkörte: Pyrus magyarica Terpó Jávorka-fényperje: Koeleria javorkae Ujhelyi magyar pikkelypáfrány: Ceterach javorkaeanum Vida et Soó Horánszky-cickafark: Achillea horanszkyi Ujhelyi nyugati és nádképű kékperje (Molinia coerulea, M. arundinacea) kisfajai (5): Milkovits

26 1989-ben egy osztrák kutató Bugacon egy nőszőfüvet talált, 90-ben Epipactis bugacensis néven új fajként írta le Zöldessárga virág, a murvák rövidebbek a virágnál, bennszülött faj, ritka, azóta fokozottan védett

27 Ismert fajok Mo-i új előfordulásai: Mintegy 130-ra tehető azoknak a fajoknak a száma, amelyeket 1900 előttről nem jeleztek. Pl. virginiai holdruta (Botrychium virginianum) királypáfrány (Osmunda regalis) tőzegorchidea (Hammarbya paludosa) hagymaburok (Liparis loeselii) keleti gyertyán (Carpinus orientalis) erdélyi hérics (Adonis transsilvanicus) hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia) stb.

28 Adventív fajok A magyar flóra gyarapodását jelentik az országba századunk eleje óta bevándorolt és többé-kevésbé meghonosodott fajok. Véletlen behurcolódással (pl. vetőmagvakkal), a kereskedelem és a közlekedés révén, kertekből vagy mezőgazdasági kultúrákból kivadulással, spontán terjedés (szél, folyóvizek, állatok közreműködésével) stb. Utóbbi két évszázad során több száz ilyen idegen faj került be, ezek közül a meghonosodottak hazai aránya kiteszi a magyar flóra 4-5%-át ( faj), egyedszámuk pedig még ennél is nagyobb részesedésű.

29 Megítélésük többoldalú az adventív fajok térnyerése a spontán flóra elszegényítését jelenti, mivel a flóra kozmopolitává válása irányába hatnak. Jelentős részük egyéves gyom, lásd ÖZÖNNÖVÉNYEK A hínártársulásokban kevés adventív fajt találunk: A csavarthínár (Vallisneria spiralis) vagy az egykor rohamosan terjedő átokhínár (Elodea canadensis) ma már erősen visszaszorult. Újak: vízililiom, kagylótutaj, moszatpáfrány (Azolla caroliniana) a Balatonban, vagy a mediterrán vízidara (Wolffia arrhiza).

30 A bolygatott mocsári-patakparti növényzetben: a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a kanadai aranyvessző (S. canadensis), a kúpvirág (Rudbeckia laciniata) a japánkeserűfű (Reynoutria japonica) és a japán komló (Humulus scandens), néhány egyéves is: az amerikai süntök (Echinocystis lobata) vagy a díszes keletázsiai nebáncsvirág (Impatiens glandulifera). Az Alföld homokján: a dél-ázsiai fenyércirok (Sorghum halepense), az amerikai selyemkóró (Asclepias syriaca); egyéves amerikai jövevény az átoktövis (Cenchrus pauciflora) és a szálkás libatop (Chenopodium aristatum). A szik- és homokfásításra kitűnően bevált ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), valamint a keleti tamariska (Tamarix tetrandra) és a szürke tamariska (T. ramosissima) sokfelé teljesen őshonosként viselkedik.

31 A vetési és ruderális gyomnövényzetben igen nagyszámban: 8-10 disznóparéj (Amaranthus spp.) libatopok (Chenopodium spp.) parlagi madársóska (Oxalis dillenii) ligetszépe fajok (Oenothera spp.) parlagfű (Ambrosia elatior) íva (Iva xanthiifolia)

32 Fásszárúak: kanadai nyár (Populus canadensis) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) kései meggy (Padus serotinus) gyalogakác (Amorpha fruticosa) parti szőlő (Vitis riparia) közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta) amerikai kőris (Fraxinus americana) stb. A felmelegedéssel további mediterrán, szubmediterrán elterjedésű fajok várhatók: kőfalak réseiben a sárga keltike (Corydalis lutea) kövi varjúháj (Sedum reflexum subsp. glaucum) kőfali pintyő (Cymbalaria muralis) kerti oroszlánszáj (Antirrhinum majus)

33 Kipusztult fajok, eltűnőben levő fajok A megjelenés,elterjedés, egyes ritkább fajok kipusztulása egyaránt természetes folyamat, a mérték nem mindegy. Meghatározó a tudatos vagy szándéktalan emberi tevékenység! Száz év alatt 100-nál is több faj pusztult ki Mo.-ról!

34 A nedves élőhelyek veszteségei: sárkánygyökér (Calla palustris) hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica) havasi hízóka (Pinguicula alpina) tőzegrozmaring (Andromeda polifolia) A száraz élőhelyekről eltűnt fajok: magyar mézpázsit (Puccinellia pannonica) komlógyertyán (Ostrya carpinifolia) szerpentin-kövirózsa (Jovibarba hirta subsp. adenophora) csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) törökpirosító (Peganum harmala).

35 Sziki mézpázsit herbáriumi lapja Pannon endemizmus volt a terjeszkedő Budapest áldozata

36 A Calla palustris egykor Magyarországon is élt

37 3. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez 3. A) számú melléklet Közösségi jelentőségű növényfajok Marsilea quadrifolia négylevelű mételyfű, Vincetoxicum pannonicum magyar méreggyilok, Echium russicum piros kígyószisz Cirsium brachycephalum kisfészkű ászát, Crambe tataria tátorján, Thlaspi jankae Janka-tarsóka, Aldrovanda vesiculosa aldrovanda, Gladiolus palustris mocsári kardvirág Iris aphylla subsp. hungarica magyar nőszirom Iris humilis subsp. arenaria homoki nőszirom, Dracocephalum austriacum osztrák sárkányfű, Colchicum arenarium homoki kikerics, Cypripedium calceolus rigópohár (Boldogasszony papucsa) Paeonia officinalis subsp. Banatica, bánáti bazsarózsa, Himantoglossum adriaticum adriai sallangvirág Himantoglossum caprinum bíboros sallangvirág Liparis loeselii hagymaburok, Pulsatilla grandis leánykökörcsin Pulsatilla patens tátogó kökörcsin, Angelica palustris réti angyalgyökér Apium repens kúszó zeller, Seseli leucospermum magyar gurgolya, Buxbaumia viridis zöld koboldmoha

38 Kiemelt jelentőségű közösségi növényfajok Dianthus diutinus - tartós szegfű Linum dolomiticum - pilisi len Pulsatilla pratensis subsp. hungarica - magyar kökörcsin Pyrus magyarica - magyar vadkörte Ferula sadleriana- magyarföldi husáng Onosma tornensis - tornai vértő