ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 23. szám 122. évfolyam június 22. TARTALOM

Átírás

1 23. szám 122. évfolyam június 22. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 17/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt Számviteli Politikájáról... 18/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt Értékelési Szabályzatáról... Utasítások 17/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV ZRt Számviteli Politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Oldal A évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A törvény előírása alapján a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kialakítottuk a MÁV ZRt. adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A MÁV Magyar Államvasutak ZRt. egyszemélyes részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A társaság alapítója és részvényese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója. 16/2007. (VI. 22. MÁV Ért. 23.) PÁVIGH. sz. portfólió-kezelési általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV ZRt számlarendje 5-ös számlaosztály magyarázatáról... Egyéb közlemények Elveszett felügyeletti igazolvány érvénytelenítése... Oldal 775 A MÁV ZRt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV ZRt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV ZRt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. A Számviteli Politika szervezeti hatálya A MÁV ZRt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV ZRt. valamennyi szervezeti egységére A Számviteli Politika időbeli hatálya Az utasítás rendelkezései először a üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli főosztályvezető 811

2 742 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A számviteli elszámolás értékelés során használt kategóriák: A Sztv. által előírtak figyelembevételével a MÁV ZRt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából: 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3.. (3) 3.): Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) minden esetben jelentősnek minősítjük. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában bármilyen összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett bemutatjuk. Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: o Minden esetben jelentősnek minősítjük a számla vagy egyéb számviteli bizonylat hiányában alkalmazott nyilvántartási érték és a később beérkezett számla vagy számlát helyettesítő dokumentum közötti különbözetet. o A vasutak közötti nemzetközi leszámolások esetén alkalmazott becslési eljárás esetén, a becsült és a tényleges összeg közötti különbséget minden esetben jelentősnek tekintjük. o Készletek és követelések értékvesztésének elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték közötti különbözetet egyedileg minősítjük. o A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a részesedés könyv szerinti és piaci értéke közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek és abban az esetben számoljuk el, ha az tartósan fennáll. o Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál jelentősnek minősítjük a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti tartósan (egy éven túl) fennálló különbözetet akkor, ha ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés mértékét. o A kötelezettségek, követelések (azon belül a devizás és deviza alapú követelések) devizás értékpapírok és pénzeszközök év végi átértékeléséből származó árfolyam különbözetet, függetlenül annak nagyságától tekintettel a MÁV ZRt. nemzetközi elszámolásaira mindig jelentősnek tekintjük. o A pályahálózat-hozzáférési szolgáltatásokon és a vállalkozó vasúti tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek Nem jelentős összegű hiba Mivel az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük, ezért a MÁV ZRt-nél a nem jelentős mértékű hiba kategóriát nem használjuk. 3.3 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3.. (3) 5.): A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük (a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja és ezért a már közzétett a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztők) ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-kal változik. A MÁV ZRt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. -ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Általános szabályok A Sztv. előírásai alapján a MÁV ZRt. könyveit a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven vezeti. A MÁV ZRt-nél a könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is megjelenítjük a tételeket. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát használjuk. Az ehhez kapcsolódó részletszabályokat az Értékelési Szabályzat tartalmazza. A MÁV ZRt-nél az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A számviteli politika keretében előírt Szabályzatokat a MÁV ZRt. alábbi utasításai tartalmazzák: 1. 18/2004. (VI.18. MÁV Ért. 25.) PVH sz. Leltározási Szabályzat (B 24. Sz. utasítás) 2. 41/2006. (MÁV. Ért. 46.) Pénzügyi irányítás Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás 3. A MÁV ZRt. Értékelési Szabályzata 4. Önköltség-számítási Szabályzat: 12/2007 (01.30) sz. Igazgatósági határozat. 5. Pénzkezelési Szabályzat: 27/2006. (VII.14. MÁV Ért. 33.) VIGH sz. B.3. Pénztárkezelői Utasítás, B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, P.5. számú Személypénztári és leszámolási utasítás, a 28/2003. (XII.23.) VIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint A bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás.

3 23. szám A MÁV ZRt. Értesítője Beszámolási kötelezettség A Sztv. előírásai szerint a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően a törvényben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A törvényi feltételek alapján a MÁV ZRt. az üzleti évről december 31-i fordulónappal éves beszámoló és konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett. Mivel a társaság kincstári vagyont kezel, a kincstári vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról kiemelten kell az éves beszámolóban beszámolni. A MÁV ZRt. az éves beszámolójában a MÁV ZRt. egészére vonatkozó mérleg és eredménykimutatás mellett az EU irányelvek követelményei figyelembe vételével az üzletágak számviteli elkülönítésének szabálya alapján elkészíti a három üzletág, a személyszállítás, pályavasút (infrastruktúra-üzemeltetés), gépészeti szolgáltatás, valamint a központi irányítás és szolgáltatás önálló beszámolóit. A vasúti törvény 27.. (5). bek alapján az éves beszámolóban a személyszállítási üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg a közszolgáltatás eredményét. 37. (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük az üzletágakon belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, c) a vontatás. 55. (11). bek alapján a hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak költségét, ráfordítását és bevételét a külön kiadásra kerülő önköltségszámítási szabályzatban leírt módon határozzuk meg. Az üzletágak számviteli elkülönítésének megvalósítását és az üzletágak közötti belső teljesítmény-elszámolás alapelveit belső normatív utasításban szabályozzuk Évközi zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a gazdálkodásról készített beszámolók (havi és negyedéves monitoring jelentések) alátámasztása érdekében a számviteli szervezet havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot hajt végre. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Az évközi könyvviteli zárlatok végrehajtására ütemterv készül, a Gazdálkodásirányítási rendszer moduljai egymásra épülő zárlati folyamatai figyelembe vételével. A zárlati teendők közül: az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, valamint a nem realizált árfolyam-különbözet elszámolását, a céltartalék képzést és az időbeli elhatárolásokat csak az év végi zárás keretében hajtjuk végre, valamint csak év végén vesszük föl a mérlegbe és eredménykimutatásba az előző évek eredményét érintő tételeket; az értékvesztés kivezetést, készletek árkülönbözet felosztását, céltartalék-felhasználást, az időbeli elhatárolások megszüntetését a folyamatos könyvvezetés során számoljuk el. A havi könyvviteli zárlat keretében mind a MÁV ZRt. egészére, mind az üzletágakra egyedileg készül mérleg, eredménykimutatás és cash-flow kimutatás. A negyedéves zárlat alapján készített monitoring jelentésben, tájékoztató jelleggel szerepeltetjük a tranzakciós rendszerekben nem könyvelt értékvesztés, céltartalékok és nem realizált árfolyam különbözetek alakulását, a fedezeti ügyletek értékelését, a kamatráfordításokat és a kamatbevételeket, a beérkezett, de még le nem könyvelt jelentős tételeket. A negyedéves zárlatok végzését a teljesítmények értékelésében elfoglalt kiemelt szerepükre tekintettel külön utasításban szabályozzuk (34/2006. (MÁV. Ért. 42.) Pénzügyi irányítás Pénzügyi vezérigazgatóhelyettesi utasítás az évközi könyvviteli zárlatok és a negyedéves beszámolók elkészítésével kapcsolatos feladatokról). Az utasítás a munkafolyamat és az alkalmazott módszerek definiálása mellett a munkafolyamatba épített ellenőrzés és a teljesség elve érvényesítésének eszközeit is tartalmazza. A MÁV ZRt. üzleti folyamatainak elemzése és az üzleti terv megalapozott előkészítése érdekében a negyedéves zárlatokkal azonos tartalmú évközi zárlatot kell végrehajtani a 8. és a 10. hónapot követően is Az éves beszámoló részei, elkészítésének menete Az éves beszámoló részei Az éves beszámoló mérlegből, eredmény kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámoló mellé üzleti jelentés is készül. A Sztv. 20 -ában meghatározott határértéket meghaladó mérlegfőösszeg alapján a MÁV ZRt. beszámolója az adatokat millió forintban tartalmazza. o A MÁV ZRt. a mérlegét a Sztv. szerinti A változatban készíti és a mérleg további tagolást nem tartalmaz. A kiegészítő melléklet tartalmazza az üzletágak mérlegeit. o Az eredménykimutatás a naptári év bevételeit és ráfordításait a MÁV ZRt. éves beszámolójában összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti A változat, a törvényi előírásokon túl további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő mellékletben be-

4 744 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám mutatjuk összköltséges eljárással az üzletágak eredménykimutatásait, amelyek tartalmazzák az üzletágak közötti belső elszámolás belső költségét és belső bevételét is. A kiegészítő mellékletben bemutatjuk a MÁV ZRt. eredménykimutatását forgalmi költség eljárással is. Ennek formája a 3. sz. melléklet szerinti A változat. o A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. Az éves beszámoló (mérleg, az eredmény-kimutatás és a kiegészítő melléklet) elkészítése a MÁV ZRt. Pénzügyi Igazgatóság Számviteli Főosztályának feladata. o Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95 -ában foglaltakon túlmenően a MÁV ZRt. vezetése a mindenkori igényeknek megfelelően határozza meg. Az üzleti jelentést a Pénzügyi Igazgatóság Központi Kontrolling Főosztálya készíti el. Az éves beszámoló részeit, a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet valamint az üzleti jelentést a Társaság vezérigazgatója írja alá Az éves beszámoló elkészítésének menete és határidői A törvény szerint az éves beszámoló fordulónapja tárgyév december 31. Az éves zárás keretében a főkönyvi zárást megelőző kiemelt munkafolyamatok határideje a következő: Készletmozgási bizonylatok feldolgozása Január 4. Vevő számlák kibocsátása Január 15. Beérkező számlák befogadása Január 20. Belső szolgáltatások elszámolásának befejezése Január 20. Kinnlevőség és kötelezettség modulok zárása Január 30. Befejezetlen beruházások utolsó aktiválása Február 2. A személyszállítás tárgyévi le nem számolt tételeinek kalkulált értéken történő elszámolása Február 10. Tárgyi eszköz modul zárása Február 12. Főkönyvi modul zárása (valamennyi zárlattal kapcsolatos tétel könyvelésének befejezése) Február 15. Könyvvizsgálat Február 15. március 15. A nemzetközi leszámolásokhoz kapcsolódó, tárgyévet érintő, de a mérleg készítéséig be nem érkezett bizonylatok alapján könyvelendő összeget a Személyszállítási Üzletág által készített kalkulációs szabályok alapján állapítjuk meg, és számoljuk el bevételként illetve költségként a tárgyidőszakra. A leszámolás után a kalkulált és a tényleges összegek különbözetét a leszámolás időszaka árbevételeként illetve költségeként számoljuk el. A MÁV ZRt-nél a Sztv. 3. (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja:(az előző évet érintő utolsó külső bizonylat elfogadásának napja): a tárgyévet követő év február 15. Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, az időbeli elhatárolásokat, az értékvesztéseket, visszaírásokat, a céltartalékokat, a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, egyéb, év végi rendező tételeket. A könyvelő szervezetek az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készítik el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli Főosztály írásbeli utasítására lehet könyvelni. Az évzáró főkönyvi kivonat, a leltárak valamint az éves beszámoló elkészítésének határideje (a beszámoló összeállításának időpontja): a tárgyévet követő április 20. A MÁV ZRt. vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő május 10-ig a ZRt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. A ZRt Igazgatósága által elfogadott éves beszámolót a Társaság Felügyelő Bizottsága is megtárgyalja, és a beszámolóról szóló jelentését a Felügyelő Bizottság ügyrendjében foglaltak szerint küldi meg az Alapítónak. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság üléseit úgy kell kitűzni, hogy az Alapító részére az előterjesztés május 20-ig elkészüljön. Az Alapítónak szóló az előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni:

5 23. szám A MÁV ZRt. Értesítője 745 az Igazgatóság által elfogadott éves beszámolót, valamint az Igazgatóság javaslatát az adózott eredmény felhasználásáról, a Felügyelő Bizottságnak a beszámolóról jelentését és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatát, a könyvvizsgálói záradékot és összefoglaló jelentést. A beszámoló leltétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónaptól számított 150 napon belül kell a cégbíróságnál letétbe helyezni és a céginformációs szolgálatnak meg kell küldeni. A MÁV ZRt. éves beszámolóját (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) az alapító által történt elfogadást követően a Társaság internetes honlapján is közzéteszi A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A törvény által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan a MÁV ZRt. mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a megértést segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő melléklet tartalmi tagozódása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és a vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza. A kiegészítő mellékletben rögzíteni szükséges még: a társaság a beszámoló összeállításakor milyen szabályrendszert alkalmaz, Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltát, a könyvvezetésért felelős személy nyilvános adatait, az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: alkalmazott értékelési eljárások és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklása, a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása; az ellenőrzés az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre, eszközökre, forrásokra gyakorolt hatása évenkénti megbontásban; a MÁV ZRt. befektetéseinek alakulására vonatkozó információk; a követelések értékelése (belföldi és nemzetközi bontásban); a kötelezettségek alakulásának, azon belül a kincstári vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek, a hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása, a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának és a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulása; a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból a leányvállalattal szembeni követelés, illetve kötelezettség összege; a kincstári és a MÁV ZRt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatása, külön bemutatva az átsorolásokat a kincstári eszközök forrásának és állományváltozásának jogcímenkénti alakulása; céltartalék képzés elvei, a céltartalékra képzett öszszeg jogcímei; azon kötelezettségek bemutatása, amelyek hátralévő futamideje több mint öt év ill. zálogjoggal vagy más, szerződésen alapuló mellékkötelezettséggel biztosítottak; azon pénzügyi kötelezettségek, melyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg; mérlegen kívüli tételként a függő és biztos kötelezettség vállalások és követelések összegei, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős fedezeti ügyletek részletes bemutatása; mérlegen kívüli egyéb tételek; kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék illetve annak felhasználása (kezességvállalás); saját tőke üzleti éven belüli változása és jogcímek szerinti megbontása; a Sztv. 88. alapján a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információk bemutatása ügyletfajtánként: eredményre gyakorolt hatás és cash-flow-ra gyakorolt hatás; a Társaság székhelye, internetes honlapja, pontos címének és elérhetőségének megadása; a költségek költségnem szerinti bemutatása; a költségek forgalmi eljárással történő bemutatása; környezetvédelemmel összefüggő információk; értékesítés nettó árbevételéhez kapcsolódó a törvény által előírt információk;

6 746 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításai, a jelentősebb K+F témák ismertetése; pénzügyi és a rendkívüli ráfordítások és bevételek bemutatása; Az exportértékesítést és az import beszerzést, az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerint, külön bemutatva a termékértékesítést, termékbeszerzést, szolgáltatást és igénybevett szolgáltatásokat. a MÁV ZRt eredménykimutatását forgalmi költséges eljárással, az üzletági mérlegeket és eredménykimutatásokat összköltséges eljárással, a Személyszállítási Üzletág eredménykimutatása elkülönítve mutatja be a közszolgáltatás, a közszolgáltatásnak nem minősülő személyszállítás és az egyéb tevékenységek eredményét, a Pályavasúti Üzletág eredménykimutatása elkülönítve mutatja be a vasúti pályahálózat működtetés és az egyéb tevékenységek eredményét (a vasúti pályahálózat hozzáférési szolgáltatások eredménye a főbb szolgáltatáscsoportokra elkülönítve is bemutatásra kerül); a Gépészeti Üzletág eredmény-kimutatása elkülönítve mutatja be a vontatás és az egyéb tevékenységek eredményét, a térségi vasutak által végzett tevékenység eredménykimutatásait, a központ esetén bemutatjuk a központi irányítás, a központi szolgáltatás, valamint a központ egyéb tevékenységének eredménykimutatását a MÁV ZRt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának jellemző mutatószámai, szöveges értékelése; pénzügyi helyzet változása, cash-flow kimutatás; üzletági cash-flow kimutatás; elszámolt értékvesztés ismertetése. III. A kiegészítő részben mutatjuk be a közvetlenül nem a beszámolóval összefüggő információkat, így a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegek támogatásonként (pl., Kohéziós Alap, KIOP); a kapott költségvetési támogatások (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.); a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, a bér- és személyi jellegű kifizetésekkel, állománycsoportonként megbontva. Minden, a MÁV ZRt-vel részesedési viszonyban álló gazdasági társaság nevét, és székhelyét, mely a MÁV ZRt leányvállalata, közös vezetésű vállalkozása, társultként kezelt, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, bemutatva a birtokolt részesedés arányát, saját és jegyzett tőkéjét, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, tartalékait, valamint. a részesedés állományváltozásának tárgyévi jogcímeit és azok összegét. A tárgyévi társasági adó adóalapját módosító tételek bemutatása; A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét. A MÁV ZRt. részvényeinek bemutatása Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV ZRt. üzleti jelentése a Sztv. 95 -ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér a MÁV ZRt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. A Központi Kontrolling Főosztály az üzleti jelentést az üzletágak és a központi irányítás különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze. Az üzletági mérlegeket és eredmény-kimutatásokat a Számviteli Főosztály készíti el A konszolidált éves beszámoló tartalma, készítésének menete A MÁV ZRt., mint anyavállalat, konszolidált éves beszámoló és konszolidált üzleti jelentés készítésére is kötelezett. Az összevont éves beszámoló összeállítása a magyar Számviteli törvényben foglaltak szerint történik. Az összevont éves beszámoló és üzleti jelentés a számviteli alapelvek figyelembevételével az anyavállalat és a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetéről hivatott megbízható és valós képet adni.

7 23. szám A MÁV ZRt. Értesítője 747 Az összevont éves beszámoló összevont (konszolidált) mérlegből, összevont eredmény-kimutatásból, összevont kiegészítő mellékletből áll. A konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségen túlmenően a törvény összevont üzleti jelentés készítését is előírja. o Az összevont mérleg és eredménykimutatás formája a Sztv. 6. sz. mellékletében foglalt kiegészítésekkel tér el az éves beszámolóra előírtaktól, és felvételre került a Társultként kezelt vállalatok részesedés értékelése változása sor. o Az összevont kiegészítő melléklet a Sztv-ben előírt tartalommal az analitikus nyilvántartások illetve az érdekeltségi viszonyban lévő vállalkozók adatszolgáltatása alapján készül. o A MÁV ZRt-vel többségi érdekeltségi kapcsolatban álló, konszolidációba bármely módszerrel bevont társaságok részére kötelezően előírásra került: o a kettős könyvvitel vezetése, o a konszolidált éves beszámolót alátámasztó könyvvezetés összehasonlíthatósága, o a MÁV ZRt-vel érdekeltségi viszonyban álló, konszolidációba bármely módszerrel bevont vállalkozóknak az éves beszámoló mérlegét a Sztv. 1. sz. mellékletben foglalt A változat, az eredménykimutatást összköltség eljárással A változat szerint kell elkészíteniük. o A konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok esetén az előző pontban foglaltakon túl kötelezően előírásra került: o a mérlegkészítés időpontja, o az eszközök, források értékelési szabályai. A konszolidáció alapelveit valamint az összevont éves beszámoló elkészítésének részletes szabályait a MÁV Vállalatcsoport számviteli politikájáról és konszolidált éves beszámolójának elkészítési szabályzatáról szóló utasítás tartalmazza. Az összevont éves beszámoló elkészítésének határideje: tárgyévet követő április 20. A MÁV ZRt vezérigazgatója az összevont éves beszámolót a tárgyévet követő május 10-ig a ZRt Igazgatósága elé terjeszti. A konszolidált éves beszámolót ugyancsak az Alapító fogadja el. Az alapítói ülésre az előterjesztést a tárgyévet követő május 20-ig kell megküldeni. A Sztv. alapján a MÁV ZRt. az alapító által elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont éves beszámolóját a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Cégbíróságnál letétbe helyezni és a céginformációs szolgálatnak megküldeni. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a MÁV ZRt. internetes honlapján nem teszi közzé Könyvvezetési kötelezettség Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés belső szabályait a MÁV Magyar Államvasutak ZRt. Számlarendje (a hozzákapcsolódó számlamagyarázatokkal) és Számviteli Szabályzata 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH sz.) foglalják öszsze. A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs Rendszerben (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve a MÁV Rt. sajátosságainak megfelelő változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. Az Oracle Financials integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000 (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak módosításai tartalmazzák Számlarend A számlarend alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, biztosítsa a ráfordítások és bevételek üzletágak szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint tevékenységekre és termékekre történő elkülönítését, és ezek eredményének értékelését. Biztosítsa az üzletágak mérlegszintű elkülönítését. A számlarend keretében: az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, a kijelölt számlák tartalmát az egyes számlaosztályokhoz külön-külön készült Számlamagyarázat tartalmazza. A MÁV ZRt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint

8 748 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV ZRt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: Főkönyv kód: A MÁV ZRt. főkönyvén belül az üzletági főkönyv az egyenlegező szegmens. Az egyes szervezeti kódok hozzárendelése egyértelműen történik. Értékei a következők lehetnek: P Pályavasút G Gépészet S Személyszállítás K Központi irányítás és szolgáltatás Könyvelő egység kód: Manuális kontírozásnál a rögzítő felhasználó személy szervezeti hovatartozása által meghatározott kód, amely a számviteli szolgáltatás egyes könyvelő egységei által rögzített tételek elhatárolására szolgál. Főkönyvi számla: A gazdasági eseményeknek a Sztv. által előírt a MÁV ZRt. sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező a 0, 1-4, 5 és 8-9 számlaosztályok számláit tartalmazza. Szervezeti kód: A gazdasági események elszámolása a MÁV ZRt. önálló szolgálati helyeire (költséghely) történik. Valamennyi szolgálati hely egyértelműen be van sorolva az üzletági gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve az üzletági főkönyvi kódhoz. Tevékenységi kód: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, termékekre különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (51-59) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben előírt tevékenységi elkülönítéssel és az Önköltségszámítási Szabályzattal összhangban és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. Pályaszakasz: az alaptevékenység költségeinek és árbevételeinek földrajzi elkülönítésére szolgál (állomási és pályastatisztikai szakasz). A pályaszakaszra történő elszámolás során a vasúti pálya létesítményei, valamint az állomásokon végzett tevékenységek költségei és a pályavasút pályahasználati díjbevételének vonali (kalkulált) bevételei kerülnek elszámolásra. MÁV Kft kód: a MÁV ZRt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók esetén a partnert jelölő kód. Célszervezet: A gazdasági események MÁV ZRt. szervezetei közötti elszámolásánál használt szegmensérték, amely azt mutatja, hogy az adott vállalaton belüli tranzakció mely két MÁV szervezeti egység között jött létre. A főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabály) a Számviteli Szabályzat és az egyes számla osztályok számlamagyarázatai tartalmazzák. A számlamagyarázatok a számlaosztályok szerint rendszerezve tartalmazzák az egyes főkönyvi számlák tartalmát és a számlaösszefüggéseket. A belső elszámolás rendje biztosításához a főkönyvek közötti elszámolásokat szolgáló főkönyvi számlák mellett kötelező a célszervezet szegmens megjelölése is. A MÁV ZRt. az előző évek eredményét módosító tételeket a Előző évek eredményét javító elszámolások és a Előző évek eredményét rontó elszámolások főkönyvi számlákon elkülönítve számolja el. E számlákhoz kapcsolódóan a könyveléssel egyidőben egyrészt az eredménykimutatás sorai szerinti részletezésben vezetett analitikus nyilvántartást, másrészt az ellenszámlákról mérlegsorok szerinti részletezettségű analitikát vezetünk. Év végén a Sztv. és a Számviteli Politika Általános szabályok c. fejezetében foglaltak szerint minősítjük jelentősnek, illetve lényegesnek majd az analitikus nyilvántartás alapján helyezzük az összegeket a megfelelő mérleg és eredménykimutatás sorokba és szükség esetén középső oszlopba A számviteli munkafolyamatok szabályozása A MÁV ZRt. a főkönyvi könyvelését a Társaság 3 elkülönült üzletága és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 4 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek vezetése a számviteli szolgáltatás szervezeteinek feladatát képezi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. Az üzletági főkönyvek vezetése helyszín szerinti megbontásban a következő módon történik: A személyszállítás és a gépészet főkönyvének vezetése a főkönyvelőség székhelyén történik. A pályavasút főkönyvét a főkönyvelőség székhelyén kívül még 3 helyszínen (könyvelő egység) vezetik. A központi irányítás és szolgáltatás főkönyvét a főkönyvelőség központján kívül még 3 helyszínen (könyvelő egység) vezetik. A számviteli szolgáltatás szervezetébe nem tartozó Nyugdíj Igazgatóság által rögzített tranzakciók ugyancsak ebben a főkönyvben jelennek meg. A könyvelő egységek feladatelhatárolása egyrészt területi, másrészt funkcionális elven történik. A főkönyvelőségek a szervezetükhöz tartozó valamennyi könyvelő egység szakmai munkáját irányítják, ellenőrzik és azért felelősséggel tartoznak. Az egységenként történő könyvvezetés azonos szabályok és elvek szerinti végrehajtását az egységes számlarend és számviteli szabályzat biztosítja. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatot lehet felvenni.

9 23. szám A MÁV ZRt. Értesítője 749 Bizonylat jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a nemzetközi elszámoló központok által megküldött leszámolások, amelyeket az összemérés és a teljesség alapelvének érvényesítése végett az időbeli elhatárolással szemben a tárgyidőszakra le kell könyvelni, valamint a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A végleges bizonylatok alapján a rendezést a következő módon kell elvégezni: az időbeli elhatárolás és a tényleges érték közötti különbözetet visszamenőleg előző éveket érintő tételként kell elszámolni. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró december havi főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a Számviteli Főosztály éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: valamennyi bizonylat rögzítéséről, a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (számviteli szabályzat, zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését az Értékelési szabályzat tartalmazza Eszközök A törvény alapján a mérlegben eszközként mutatjuk ki a MÁV ZRt. rendelkezésre, használatára bocsátott, a működést szolgáló befektetett eszközöket, a forgóeszközöket a bérbe vett eszközök kivételével függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a MÁV ZRt-hez, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások. A Sztv. 23. (2) bekezdése előírja, hogy a vagyonkezelőnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a jogszabály alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező eszközöket is. A Pályavasút mérlegében eszköz oldalon a kincstári és működtető eszközök, ezek forrásaként a kincstári vagyonhoz kapcsolódó hosszúlejáratú kötelezettségek és jegyzett tőke szerepel. Ezen eszközöket a kiegészítő mellékletben külön bemutatjuk. A kincstári eszközök a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kerülnek nyilvántartásba vételre. Az eszközkategóriák üzletághoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes üzletágakhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az üzletág tevékenységét és működését szolgálják, az üzletág feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a MÁV ZRt. tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását megváltoztatjuk: a befektetett eszközt átsoroljuk a forgóeszközök közé, vagy fordítva. (5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról) Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk Befektetett eszközök A befektetett eszközök besorolása a Sztv a alapján történik. Ennek megfelelően ide soroljuk mindazon eszközöket, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként a 47/2004. (XI.5. MÁV Ért.45.) PVH számú utasítás az 1. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza. Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint külön utasítások tartalmazzák: a 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH sz. az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről,

10 750 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV ZRt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól szóló utasítás (B.1. sz. utasítás), a 115/1997.(MÁV Ért 52) PGSZF számú, a beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolása tárgyú utasítások tartalmazzák. A Sztv. 57 (3) bekezdés szerint a törvényben meghatározott befektetett eszközöknél lehetőség nyílik a vállalkozó számára, a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazására. A MÁV ZRt. a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazásának lehetőségét fenntartja, a nyilvántartási és a piaci érték közötti eltérést minden esetben egyedileg minősíti jelentősnek vagy nem jelentősnek Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamit az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV ZRt. az alapítás átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékek között mutatjuk ki. A szellemi termékek között csak a korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vételének szempontjából a jelentős mérték meghatározása egyedileg történik. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását és az elszámolására vonatkozó előírásokat a 16/2003. (MÁV Ért. 45.) sz. utasítás tartalmazza. Az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy öszszegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy öszszegben értékcsökkenési leírásként. Az üzletágak számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között a Sztv. alapján azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a MÁV ZRt. tevékenységét. Ide soroljuk még ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket. üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök, Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A január 1-t követően beszerzésre kerülő tárgyi eszközök esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, a naponta elszámolandó értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan a számadó (eszközgazdálkodó) által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét.

11 23. szám A MÁV ZRt. Értesítője 751 Az alapbizonylatnak a számadónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. Az üzletágak számviteli szétválasztását szabályozó, 36/2004. (X.15. MÁV Ért.42.) PVH számú utasítás tételesen megadja a beruházások üzletágakhoz való hozzárendelésének szabályait. A kincstári és működtető vasúti tárgyi eszközök a pályavasúti üzletágnál kerülnek nyilvántartásra Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának részletes meghatározását a főbb tárgyi eszközcsoportonkénti részletezésben a MÁV ZRt. Beruházási utasítása (24/2004 (III.19. MÁV Ért. 12.) VIG) szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan kizárólag a létrehozandó vagyon tulajdonosa (kincstári vagyont érintő, MÁV ZRt. beruházása) alapján megbontva tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. Az üzletági beruházások számviteli elszámolását a 7/2005. (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás szabályozza Az amortizációs politika elemei A MÁV ZRt. az értékcsökkenés elszámolásánál a Sztvben meghatározott szabályokon túl a következő egyedi szabályozást alkalmazza: A MÁV ZRt. az 50 ezer Ft feletti, illetve a január 1-t követő beszerzések esetében a 100 ezer Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök tervszerinti leírását lineárisan, a várható hasznos élettartam figyelembevételével, napi értékcsökkenés számításával számolja el. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolásánál alkalmazott leírási kulcsot eszközkategóriánként határozzuk meg. A leírási kulcsot akkor változtatjuk meg, ha az eszköz kategória besorolása megváltozik és az új kategóriába sorolt eszközök leírási kulcsa eltérő. Az azonos kategóriába sorolt eszközök azonos kulccsal amortizálódnak. Felújítások esetén akkor változtatjuk meg a leírási kulcsot, ha az az eszköz funkcióinak bővítését, vagy alapvető funkcióinak a megváltoztatását eredményezi és így az eszköz, átkategorizálásra kerül. Az értékcsökkenés elszámolásakor maradványérték nem kerül megállapításra. Az értékcsökkenés mértékére nézve két típusú normát állapítunk meg: A MÁV ZRt. főkönyvében költségként megjelenő, számviteli törvény szerinti értékcsökkenést; A társasági adóalap számításánál figyelembe veendő amortizációs normát, amely alapján számított értékcsökkenés a GIR analitikus nyilvántartásában és a főkönyvben a 0. számlaosztályban elszámolásra kerül. Az 50 ezer Ft alatti, illetve a január 1-t követő beszerzések esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti eszközöknél az értékcsökkenési leírás egy összegben a használatba vételkor kerül elszámolásra. Az egy összegben leírt eszközök értékének nyilvántartása a GIR Tárgyi eszköz moduljában az egyéb eszközöktől elkülönítetten történik. Terven felüli értékcsökkenés számolható el, ha a szellemi termék, a tárgyi eszköz és beruházás értéke tartósan lecsökken, mert az eszköz feleslegessé vált, megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány következtében; az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értékénél, ez esetben a terven felüli értékcsökkenés csak központi engedéllyel számolható el. Földterületre, műemléki védettségű ingatlanokra, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenést nem számolunk el. A kincstári vagyon értékcsökkenésének elszámolásakor, a MÁV ZRt. tulajdonú eszközökével azonos leírási kulcsot alkalmazunk. A kincstári eszközök értékcsökkenését a MÁV ZRt. eredménye terhére számoljuk el, ugyanakkor visszapótlási kötelezettségként a hosszú lejáratú kötelezettségek között is kimutatjuk A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása, nyilvántartása A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV ZRt. mint vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, adott kölcsön. A MÁV ZRt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk.

12 752 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Főkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. I. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a MÁV ZRt. részére. Az üzletági elkülönítés keretében a részesedéseket a központi irányítás és szolgáltatás eszközei között mutatjuk ki. A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (MÁV Kft kód) kötelező alkalmazásával történik a MÁV ZRt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. II. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV ZRt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. A nyilvántartás ugyancsak a központi irányítás és szolgáltatás főkönyvében történik. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kockázatmentesnek tekintjük azokat a hosszúlejáratú, lejáratig tartott értékpapírokat, amelyek a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III.9.) PM rendelet értelmében nulla százalékos kockázatú tételnek minősülnek. Ezen értékpapírok esetében nem számolunk el értékvesztést. III. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél az adóssal kötött szerződés szerint a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket mutatjuk ki Készletek fogalma, tartalma, csoportosítása A készletek a vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A készletek nyilvántartása készletszervezetenkénti bontásban a GIR készletgazdálkodási moduljában történik. Az készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza (37/2004. (X.22. MÁV Ért 43.) PVH. számú utasítás). Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁV ZRt. tulajdonát nem képező bizományba, bérmunkára, valamint állami céltartalékként átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. Ezen készleteket a 0-s számlaosztályban nyilvántartjuk. A MÁV ZRt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: vásárolt készletek (anyagok, kereskedelmi áru, egyéb áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek), saját termelésű készletek (befejezetlen termelés ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a MÁV szolgáltatás nyújtásához vagy termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munka-, egyen-, és védőruhákat is. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell még elszámolni a vendéglátó egységekben: az áruval együtt mért és annak árában értékesített, illetve a külön felszámított csomagolóanyagokat, az ételek készítéséhez felhasználandó nyersanyagokat, fogyasztói forgalomba kerülő, az áruval együtt eladott üveggöngyölegeket, függetlenül attól, hogy a MÁV azokat betétdíj visszafizetése mellett a fogyasztóktól köteles visszavenni.

13 23. szám A MÁV ZRt. Értesítője 753 A kereskedelmi áruk közül az elárusítható nyomtatványokat, díjszabásokat és menetrendkönyveket kivételezésig a GIR Készlet modulban tartjuk nyilván, kivételezés után pedig a felhasználás a főkönyvi modulban kerül elszámolásra. Az Utasellátó által a vendéglátó egységei részére vásárolt nyersanyagok elszámolása a főkönyvben költségként történik, az év végi zárókészlet értéke kerül átvezetésre a készletek közé a 2. számlaosztályba. A polgári védelmi anyagok nyilvántartása a GIR-en kívül, egyedileg történik. A polgári védelmi anyagok és a kereskedelmi készletek nyilvántartására és értékelésére vonatkozó szabályokat az Értékelési Szabályzat tartalmazza. Saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a MÁV ZRt. saját maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is.) saját termelésű (gyártott) anyagok Követelések A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak (ideértve az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamit a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is). A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a 39/2004. (MÁV. Ért. 44.) Pénzügyi irányítás Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a 3.számlaosztály magyarázatáról szabályozza. A követelést mindig az az üzletág köteles nyilvántartásba venni, amelynek tevékenységéhez kapcsolódóan felmerül. A szolgáltatásnyújtásból eredő követelések (vevők) közé csak a már teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten tartjuk nyilván. A mérlegbe azokat a tételeket állítjuk be elismert vevő követelésként, amelyek esetén a fordulónapi vevő egyenlegközlő szerinti tartozását az adós elfogadja vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással. Elismertnek tekintjük a 50 ezer Ft-ot illetve 200 EUR-t meg nem haladó követeléseket, ez esetben egyenlegközlőt nem küldünk ki. Ha a teljesítés még nem történt meg, de pénzügyileg már rendezésre került az összeg, a MÁV ZRt. által kiállított bizonylat alapján a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a bel- és külföldi követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be. A követelések nyilvántartása jellemzően a GIR Kintlévőség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban álló adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek) A részesedési viszonyban álló társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító alapján (MÁV Kft kód) kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes üzletágak mérlegeiben az üzletágak egymással kapcsolatos elszámolásait külön mérlegsoron mutatjuk ki.

14 754 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerint értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A MÁV ZRt. követelései rendezéséhez körváltókat bocsát ki illetve fogad el. A körváltók alkalmazásának szabályait a /1995. számú utasítás szabályozza. A váltókövetelések között körváltó követelés a mérlegben nem szerepelhet. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt. Az egyéb követelés mérlegtételként mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés között megtörtént (főkönyvileg e tételek átrendezésre nem kerülnek) Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség fedezetére szolgál. Határidős fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁV ZRt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettség kezelése. Határidős ügylet csak fedezeti céllal köthető. Árfolyamkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: deviza swap, deviza forward, deviza árfolyam opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar), deviza order, cross-currency swap. Kamatkockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: kamat swap, kamat opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar), FRA (forward rate agreement). Áru kockázat kezelésére használható ügylettípusok a következők: áru forward, áru swap, áru opciós ügyletek (cap, floor, collar, zero cost collar). Az árfolyam- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 14/2006. (MÁV. Ért. 13.) Pénzügyi irányítás Általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a devizagazdálkodásról, a deviza árfolyam kezelésével kapcsolatban szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a 16/2005. (MÁV. Ért. 18.) Pénzügyi irányítás Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítás a határidős ügyletek számviteli elszámolására szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következők: 1. Az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyamkülönbözetet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba veszszük. 5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövőbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vett árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejűleg kivezetjük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a fordulónap utáni, mérlegkészítésig lezárt ügyletek nyereségét a bevételek aktív időbeli elhatárolásával, a lezárt ügyletek időarányos veszteségét a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor. 7. A fordulónapon nyitott pozíciójú, de a mérlegkészítéséig le nem zárt ügyletek esetén, amennyiben a mérleg készítéséig rendelkezésre álló információk szerint az ügyleten várhatóan veszteség fog realizálódni, céltartalékot képzünk, ha a várható veszteség mértéke jelentős. 8. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 9. A pénzügyi instrumentumok a Sztv. 59/A szerinti valós értékelésének lehetőségét a MÁV ZRt. nem alkalmazza. 10. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve Értékpapírok A forgóeszközöknél az értékpapírok között a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki. Az üzletágak vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutatják ki.

15 23. szám A MÁV ZRt. Értesítője Pénzeszközök A Sztv. alapján a pénzeszközök a készpénz, a csekkek, és a bankbetétek értékét foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban mutatjuk ki. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét. A MÁV ZRt. pénzforgalma jellemzően az üzletágak részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyek kezelését a főkönyvelőségek és a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály végzik. A MÁV ZRt. központi bankszámláiról indított kifizetések valamennyi üzletághoz kapcsolódhatnak. A MÁV ZRt. likvid pénzeszközeinek optimális felhasználása érdekében létrehozta a központi pénzgazdálkodási rendszert, melynek lényege az, hogy a főkönyvelőségek/üzletágak központi rendelkezésbe bevont saját bankszámláin megjelenő bevétel központosításra kerül, és a szintén központilag begyűjtött fizetési kötelezettségek között a tartozás jellege és lejárata alapján dönt azok kifizetési sorrendjéről. A kifizetésekhez biztosított fedezet jóváírása és a számlakifizetések már az üzletágak saját bankszámláin megjelenő tranzakciók. A MÁV ZRt. pénzeszközeit részben HUF, részben deviza alapú bankszámláin tartja nyilván. A deviza-betétszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál. A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható. Deviza betétszámlával a központi irányítás és szolgáltatás mellett üzletágak is rendelkezhetnek. A MÁV ZRt. a leányvállalatok feletti kontroll, a rendszerben résztvevők pénzügyi pozíciójának optimalizálása és a hatékonyabb csoportszintű forrásbiztosítás érdekében cash-pooling rendszert vezetett be, melynek megvalósítására és működtetésére egyes számlavezető bankjaival szerződést kötött. A MÁV ZRt. a Zero Balancing cash-pooling rendszert alkalmazza, melynek működési alapelve a következő: A rendszerben résztvevő leányvállalatok bankszámláinak egyenlege a banki nap végén átvezetésre kerül egy központi pool számlára, melynek tulajdonosa az anyavállalat. A MÁV ZRt. Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztálya a rendelkezésre álló összesített források és a résztvevők forrásigényének mérlegelése alapján dönt a források belső átcsoportosításáról. A forrásátcsoportosítás, melynek elszámolási bizonylata a tagok bankszámla-kivonatai, napi rendszerességgel történik. Kamatelszámolásra (terhelő/jóváíró) a tárgyhót lezárását követően kerül sor. A bank csak a központi pool számla egyenlege alapján számol el kamatot, a bankkal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint. A résztvevő leányvállalatok a keresztfinanszírozásra belső kamatokat alkalmaznak. A kamatok elszámolására a tárgyhót követő hónap meghatározott napjáig kerül sor, a számlavezető bank által készített elszámolás alapján. A MÁV ZRt. bankszámláinak elszámolása, így a deviza betétszámlák elszámolása is, a GIR pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A MÁV ZRt. készpénzbevételei kezelésére és kiadásai teljesítésére több típusú pénztárat tart fenn. o A házipénztár: A számviteli szolgáltatás főkönyvelőségei és annak területi könyvelő egységei által működtetett központi pénzkezelő hely. A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV ZRt. valutapénztárt (valutát kezelő házipénztár) tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztár bevételeit kiadásai fedezetére felhasználja. A pénztár ellátmányát a devizaszámlát vezető banktól igény szerint vételezi. o A kézipénztár: Az üzletágak szervezetei által működtetett, az üzletmenet folytonosságát biztosító, nem kiemelt jelentőségű pénzkezelő hely. Kezelője a házipénztárból vagy a számadópénztárból vesz fel pénzöszszeget kiadásai fedezésére. Működésükre, elszámolásukra vonatkozó rendelkezéseket az 27/2006. (VII.14. MÁV Ért. 28.) VIGH számú utasítás szabályozza. o A MÁV ZRt. állomásain lebonyolódó készpénzforgalom kezelése az állomási pénztárak feladata. Az állomási pénztárak munkáját, elszámolásait a P. 5. számú személypénztári utasítás szabályozza. Az állomási pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történő be illetve kifizetések, a folyamatos pénzbeszállítások elszámolása, egyeztetése, ellenőrzése MÁV ZRt szinten központilag történik. Az állomási pénztárak tárgyhavi bevételi és kiadásai alapján, a pénztárakat felügyelő számadó pénztár havonta összesítő kimutatást, főszámadást készít. A házi és kézi-, valamint a valuta pénztárak, illetve az állomási főszámadások rögzítése a GIR Főkönyvi modulban történik. Az állomási főszámadás feldolgozása az erre a célra fejlesztett informatikai rendszerekben történt feldolgozást követően ugyancsak a főkönyvi modulban történik Aktív időbeli elhatárolás Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el:

16 756 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám költségek időbeli elhatárolása bevételek időbeli elhatárolása halasztott ráfordítások A Sztv. előírása alapján aktív időbeli elhatárolásként mutatjuk ki: A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. Azokat a bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, különösen a határátmeneti bevételek, személykocsibér elszámolások, a MÁV ZRt. nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódóan a vasúti szolgáltatásért a külföldi vasutak által beszedendő összegek. A nemzetközi le- illetve elszámolások időbeni elhúzódásából adódóan az olyan bevételeket számoljuk el itt, amelyek a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak, de később válnak csak esedékessé. A nemzetközi menetdíj-leszámolásokra vonatkozó vasútközi megállapodásokban rögzített leszámolási határidők miatt a tárgyévben teljesített valamennyi személyszállítási szolgáltatás leszámolására, főkönyvi elszámolására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor. A személyszállítási Üzletág a rendelkezés álló tárgyévi és előző évi értékesítési és leszámolási adatok alapján, vasutankénti bontásban a tárgyévet követő február 10-ig kalkulációt készít a tárgyévre vonatkozó, még le nem számolt tételekről. A tárgyévi főkönyvben ez a kalkulált érték kerül elszámolásra időbeli elhatárolásként. A leszámolást követően a kalkulált és a leszámolt összegek közötti különbözetet az előző éveket módosító tételként számoljuk el. A Sztv (1) bekezdése alapján adódó többletkötelezettséget (vagyis ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), mely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont hitelviszonyt megtestesítő befektetett vagy forgó eszközöknél kimutatott értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő Kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. A tartozás átvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, mérleg fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamvesztesége halasztott ráfordításként átvezetésre kerül az aktív időbeli elhatárolások közé. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyam veszteséget csökkenteni kell az érintett deviza kötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel, annak pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolásával. Az elhatárolást meg kell szűntetni a hiteltartozás törlesztésekor a törlesztőrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel finanszírozott eszközt az állományból kivezették. A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizaszámlán meglevő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi Források A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait a 30/ (IX.15.. MÁV Ért. 37.) PVH. számú utasítás a 4. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza forrástípusonkénti csoportosításban Saját tőke A saját tőke a Társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött eredménytartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A saját tőke részeként a Sztv. 58. szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű) az értékelési tartalék alkalmazhatóságát a vagyonértékelés eredményeként kimutatott pozitív különbözet esetén a Társaság figyelembe veheti. I. A Jegyzett tőke az Alapító Okirat szerinti, a cégbíróságon bejegyzett tőke. II. A tőketartalék tartalma: Növekedéseként kell kimutatni: a) a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet

17 23. szám A MÁV ZRt. Értesítője 757 b) Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. c) Jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben. d) A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a feloldás alapján. A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék, ellentételezésére felhasznált összeget, c) jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét. Az a)-d) pontok szerinti összegekkel csak a le nem kötött tőketartalék csökkenthető úgy, hogy a tőketartalék negatív nem lehet. III. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, b) a jegyzet tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, d) a veszteség pótlásához nem szükséges korábban MÁV alapítású társaság részére ilyen címen adott pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg. e) jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. f) Az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján. Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni: a) az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, b) a jegyzet tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege, d) a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e) a MÁV alapítású társaságok részére mint tulajdonosnak veszteség fedezetére teljesített törvényi előíráson alapuló pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. f) jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg. g) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó a jegyzett tőke leszállításával arányos eredménytartalék-kivonás összegét. Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tőketartalékkal, a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során a mérlegkészítésig megállapított az előző év(ek)re vonatkozó jelentősebb összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. IV. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. V. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a) A jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. b) Más jogszabály szerint vagy a MÁV ZRt. elhatározása alapján lekötött kötelezettség fedezetét jelentő tartalékot. Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

18 758 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám a) a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet b) a veszteség fedezetére a megszavazott, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig még nem teljesített fizetendő pótbefizetés összegét, c) Más jogszabály szerint vagy a MÁV ZRt. elhatározása alapján lekötött kötelezettség fedezetét jelentő, vagy saját célokat szolgáló tartalékot. d) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni az alapítás-átszervezés aktivált értékéből és a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget. e) A devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett nem realizált árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbözetének összegét Céltartalék Céltartalék képzés várható kötelezettségekre A Sztv (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettség, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettségek, környezetvédelmi kötelezettségek), amelyek a mérleg fordulónapon feltételezhető vagy bizonyos hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosítottuk. A mérleg fordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérleg fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válik ismertté. Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: Korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére. A korengedményes nyugdíjhoz és végkielégítéshez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni, a Humán irányítás adatszolgáltatása alapján. A garanciális kötelezettségekre, a környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására. A környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, majd ezt követően a lekötött tőketartalékot. A céltartalék képzéshez szükséges adatszolgáltatás a Társasági Szolgáltatás EBK Főosztály feladata. A függő kötelezettségekre (kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség) történő céltartalékképzés a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály, illetve a Portfolióhasznosítási Főosztály adatszolgáltatása alapján történik. A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre céltartalékot a Jogi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján képzünk. Céltartalék képzés jövőbeni költségekre A Sztv (2) bekezdése alapján a törvény előírásai alapján céltartalék ké pez hető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A várható költségekre abban az esetben képzünk céltartalékot, ha a várható költség jelentős és az esemény egyedi értékelése alapján a jövőbeni költségeire, ráfordításaira a tartalék képzése szükséges. A várható költségekre képzendő céltartalékról az üzletágak és főtevékenységi kör vezetők javaslata alapján a MÁV ZRt. vezérigazgatója dönt. A Számviteli Főosztállyal a céltartalék képzésére vonatkozó javaslatot véleményeztetni kell. Egyéb céltartalék képzés A MÁV ZRt. a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások mérlegfordulónapi értékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteségét elhatárolja. Év végén az elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzünk. A hitel visszafizetésével vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz értékesítésével, könyvekből történő kivezetésével a képzett céltartalékot feloldjuk Kötelezettségek tartalma A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz pénznyújtáshoz, valamint kincstári vagyon részét képező eszköz kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek: o hosszú lejáratúak, o rövid lejáratúak és o hátrasoroltak.

19 23. szám A MÁV ZRt. Értesítője 759 Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hitelre vonatkozó legfontosabb adat. A kincstári vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket ugyancsak hosszúlejáratú kötelezettségként tartjuk nyilván. A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a kapcsolt vállalkozásokat jelölő, a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító ún. Kft kód alapján a konszolidációs körök kialakítása után történik. A hosszú lejáratú kötelezettségeit a MÁV ZRt. az alábbi bontásban tartja nyilván: Beruházási és fejlesztési hitelek: itt mutatjuk ki az e célra forintban és devizában felvett hiteleket, a folyósító pénzintézettel azonos tagolásban. Adott időszakban a mérlegtétel a már folyósított és a törlesztett összeg különbözetét mutatja. Egyéb hosszú lejáratú hitelek közt tartjuk nyilván a nem beruházási, fejlesztési célú hitelek állományát. Kötvénykibocsátásból eredő kötelezettségek. Biztosítékként átvett pénzeszközökként tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb futamidejű olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a félnek vissza kell fizetnünk. A kincstári vagyon forrásszámláján mutatjuk ki a kincstári eszközök forrását, illetve az abban beállt változásokat, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként. Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerződésekből fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelő összegben, egyéb hosszúlejáratú kötelezettségként. Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a választható béren kívüli javadalmazási rendszer keretében nyújtott lakástámogatásokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettséget. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettség állományát az egy évet meg nem haladó kötelezettségek alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a: rövid lejáratú kötelezettségeket, amelyek a vevőktől kapott előlegek, a bel-, külföldi, valamint a beruházási szállítókkal és a bel-, és külföldi alvállalkozókkal szembeni kötelezettségeink, valamint a faktoring és váltótarozások, rövid lejáratú tartozásokat: itt kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú hitelek, a rövid lejáratú likviditási hitelek, a folyószámla, valamint rulirozó hitelek devizanemenként, bankonként, szerződésenként. (a folyószámla és rulirozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek rendezésre), a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, a tartós passzívák és egyéb forrásokat, passzív elszámolásokat az állami költségvetéssel. Függő és jövőbeni biztos kötelezettség A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség olyan általában harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Ide tartoznak a MÁV által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket Passzív időbeli elhatárolások A Sztv. értelmében passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni: a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását: a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként, kerül számlázásra, különösen a határforgalmi és személykocsibér kiadások. a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a MÁV ZRt-vel szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt évhez kapcsolódó kártérítési igényt késedelmi kamatot az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget.

20 760 A MÁV ZRt. Értesítője 23. szám a költségek (ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a Humán Irányítás adatszolgáltatása szerinti prémiumot, jutalmat, azok járulékait. A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. és a halasztott bevételeket: a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében). rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (viszszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amenynyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük) Az eredménykimutatás Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedménnyel csökkentett ÁFA-t nem tartalmazó ellenértékét január 1-től az értékesítés nettó árbevételeként mutatjuk ki a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott ÁFA-t nem tartalmazó ellenértékét is. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: alaptevékenység belföldi árbevétele alaptevékenységen kívüli belföldi árbevétel alaptevékenység export árbevétele alaptevékenységen kívüli export árbevétel csoportosításban. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (díjbevétel, visszatérítés (számlareklamáció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár, személyszállítás fogyasztói árkiegészítése) szerint. Felárként számoljuk el a HÜSZ-ben meghatározott felárként érvényesített díjelemeket. Bevételt csökkentő tételek: Visszatérítésként, illetve számlareklamációként számoljuk el a 73 (2) c pontjának megfelelően a teljesítés időpontjában a vevő által elfogadott, reklamáció során utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített ÁFA-t nem tartalmazó értékét, illetve a számlakorrekcióval kapcsolatos reklamációk értékét. Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (73. (1)). Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített ÁFA-t nem tartalmazó értékét. Export árbevételként mutatjuk ki a vásárolt és saját termelésű készletek külföldi vevőnek-külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybevevőnek végzett szolgáltatásnyújtások értékét függetlenül attól, hogy a kiegyenlítés devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban történik. A számlaosztály főkönyvi számlái mellett a szervezet, illetve a tevékenységek (a X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tevékenységi sor) és MÁV-érdekeltségű gazdasági társaságnak történő értékesítés esetén a kft kód alkalmazása kötelező. Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Itt kell elszámolni: a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, a kapott kötbért, késedelmi kamatot, költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket (a személyszállítási közszolgáltatás és a pályahálózat működtetésére kapott költségtérítés); az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintő tételeket; a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteit stb. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyam-különbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el.