1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

Átírás

1 A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI FEJEZET ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A költségvetés társasági adóból származó évi bevételét - a gazdasági folyamatok mellett - a január 1-jén, illetve a 2011-ben évközben hatályba lépő szabályváltozások befolyásolják, így a veszteségelhatárolás adóévi felhasználhatóságának korlátozása, a reprezentáció és üzleti ajándék (mint adóalap növelő tétel) kikerülése a társasági adó hatálya alól, a beruházási adókedvezmény megszűnése, illetve a sportcélú támogatás utáni adókedvezmény évközi hatálybalépése. A központi költségvetésnek társasági adó címén 2012-ben 356,2 milliárd forint bevétele keletkezhet. Ez az összeg a évi módosított költségvetési törvény által előirányzott társaságiadó-bevételt 68,2 milliárd forinttal, 23,7%-kal haladja meg. A GDP arányában kifejezett társaságiadó-bevétel 2012-ben 1,2% lehet. A bevallás szerinti adózás előtti nyereség 2012-re tervezett összege 4920,2 milliárd forint. A évre tervezett társaságiadó-bevétel meghatározásánál figyelembe vett szabályváltozások közül a veszteségelhatárolás szűkítésének bevételnövelő hatása 31 milliárd forintra, a reprezentáció és üzleti ajándékozásra vonatkozó adóváltozás bevételcsökkentő hatása 1 milliárd forintra prognosztizálható. Így a ténylegesen adózás alá vont jövedelem (pozitív társaságiadó-alap) 3058,9 milliárd forint, a számított adó tervezett összege pedig 419,7 milliárd forint lehet. A fizetendő társasági adó meghatározásakor a vállalkozások több jogcímen csökkenthetik a számított adójukat. A évre vonatkozó tervben az érvényesíthető adókedvezményeknél 65,4 milliárd forint szerepel. Ezen összegnél figyelembe vételre került, hogy 2012-től már nem igényelhető a beruházási adókedvezmény, illetve hogy 2011 júliusától bevezetésre került a sportcélú támogatás utáni adókedvezmény rendszere. Az adócsökkentésekkel mérsékelt, fizetendő társasági adó tervezett összege 351,4 milliárd forint. Az adózás előtti nyereség arányában kifejezett fizetendő társasági adó (átlagos adóterhelés) 2012-ben 7,14% lehet. 1/3. ALCÍM: HITELINTÉZETI JÁRADÉK A hitelintézeti járadékból 2012-re tervezett költségvetési bevétel 8,1 milliárd forint. Ez a bevétel az előző évi költségvetési törvény által előirányzott összegnél 2,7 milliárd forinttal, 25%-kal kevesebb. A tervezés azzal számol, hogy a hitelintézetek állami támogatással összefüggő kamatjövedelme 2012-ben csökken. 1/4. ALCÍM: PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA A évben, évközben hatályba lépett jogszabály értelmében a pénzügyi szervezeteknek a es időszakban különadót kell fizetniük. A különadó alapja és mértéke a különböző tevékenységet végző adózóknál eltérő. Az adóalap számításának tervezett változtatása várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a

2 2 realizálható bevételekre. A pénzügyi szervezetek különadójából a évi költségvetésnek az előző évi hoz hasonlóan milliárd forint bevétele keletkezhet. 1/5. ALCÍM: CÉGAUTÓADÓ A központi költségvetés cégautóadóból származó évi várható bevétele 46 milliárd forint, ami az előző évi hoz viszonyítva jelentős, 63,7%-os növekedést mutat. A bevétel növekedése - az adózói morál javulásán túl - a gépjárműhajtómotor teljesítményének függvényében differenciált adókötelezettség bevezetésének tudható be. 1/6. ALCÍM: EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ A évi költségvetés az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) címén 179,1 milliárd forint adóbevétellel számol, ami a évre előirányzott bevételhez hasonló, attól 1 milliárd forinttal kevesebb. A évre vonatkozó tervezés azzal számol, hogy az eva alanyainak (adóbevallást benyújtó adózók) száma 2012-ben lényegesen nem változik, kb. 97 ezer lesz. Az eva adóbevallásban megjelenő alapjának évre tervezett összege 618 milliárd forint, míg az arra 30%-os adókulccsal számított eva összege 185,4 milliárd forint. A GDP arányában kifejezett eva-bevétel 2012-ben 0,6% lehet. 1/7. ALCÍM: BÁNYAJÁRADÉK A bányajáradék költségvetési bevétele 2012-ben az előző évi 88 milliárd forintos tal szemben 93 milliárd forint. A bányajáradék döntő részét, több mint 97%-át továbbra is a kőolaj és a földgáz termékek utáni befizetések jelentik. A tervezés azzal számol, hogy a kőolaj világpiaci ára a 110 USD/hordó szint felett stabilizálódik, ezáltal egész évben működik a kétszer +3%-os emelt bányajáradék-mérték, a hazai kitermelés tovább csökken; a földgáz import ára az év folyamán enyhén változik, az éves átlagár 95 Ft/m 3 körül alakul. A kitermelés határozott mértékben tovább csökken; az árfolyamok év közben mérsékelten változnak, a HUF/USD árfolyam 187 Ft körül ingadozik; a bányajáradék számítás és fizetés feltételei nem változnak. A külfejtéssel termelt szilárd ásványi nyersanyagok területén (elsősorban az építőanyag- és az építőipar igényeinek megfelelően), valamint az egyéb szilárd és gáznemű nyersanyagok kitermelésénél az előrejelzések szerint lényeges változás nem prognosztizálható a bányajáradék bevételekből. 1/8. ALCÍM: JÁTÉKADÓ A játékadóból a törvényjavaslat szerinti évi központi költségvetési 82,4 milliárd forint, amely a évi hoz képest 31,1 milliárd forint összegű növekedést mutat. Tekintettel arra, hogy a évi tendenciák alapján stagnáló játékadó bevétel prognosztizálható, a bevételváltozás a jogszabályi környezet változásának (pénznyerő automaták után fizetendő adó emelkedése, az online szerencsejáték adótárgyak körébe való bevonása) eredménye.

3 3 1/9. ALCÍM: ÖKOADÓ 1/9/1. ENERGIAADÓ A központi költségvetés energiaadóból évre tervezett bevétele 17,9 milliárd forint. A tervszám a évi ot 0,9 milliárd forinttal haladja meg. A évi prognózis a gazdasági teljesítmény növekedésével arányosan növekvő energia felhasználás feltételezése mellett készült. 1/9/2. KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJ A környezetterhelési díj évi tervezete 8,5 milliárd forint. A tervszám a évi tól 1 milliárd forinttal marad el. A fizetési kötelezettség az összes díj esetében 2009-ben elérte el a törvényi mérték 100%-át. A díjkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok továbbra is érvényben vannak. 1/10. ALCÍM: EGYÉB BEFIZETÉSEK Az egyéb befizetések tervezett bevételének 33 milliárd forintos összege 1 milliárd forinttal lépi túl a évi ot. A gazdálkodó szervezetek egyéb befizetéseinek döntő részét továbbra is az állami adóhatóság által beszedett bírságok, pótlékok teszik ki. Ezen a jogcímen jelenik meg a megszűnt adókötelezettségekkel kapcsolatos utólagos elszámolások pénzügyi hatása is. 1/11. ALCÍM: ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA Az energetikai vállalkozások a vonatkozó törvénymódosítás értelmében 2012-ben is kötelesek lesznek külön jövedelemadót fizetni, azonosan a 2011-ben alkalmazott szabályokkal. A évi költségvetés az energiaellátók jövedelemadója címén 14 milliárd forint bevétellel számol, amely összeg 6 milliárd forinttal, 30%-kal kevesebb a évre előirányzott összegnél. 1/12. ALCÍM: REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS A rehabilitációs hozzájárulás tervezett bevételének 65 milliárd forintos összege mivel annak mértéke január 1-jétől nem változik, az továbbra is Ft/fő megegyezik az előző évi tal. 1/13. ALCÍM: EGYES ÁGAZATOK TERHELŐ KÜLÖNADÓ Az egyes ágazatok terhelő különadó határozott időre szóló kötelezettség, amelynek eredményeként csak 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben (pénzforgalmi áthúzódás esetén még 2013-ban) jelent bevételt a központi költségvetés számára. A központi költségvetés évi várható bevétele ebből az adóból 155 milliárd forint, amely 6 milliárd forinttal, 3,7%-kal alacsonyabb az egy évvel korábban előirányzott összegnél. A mérsékelt csökkenés a gazdasági szereplők évi viselkedése az adózási szempontból kedvezőbb tevékenység-átrendezés jelei alapján, a megfontolt tervezési alapelvet követve prognosztizálható.

4 4 2. CÍM: FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK 2/1. ALCÍM: ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ A központi költségvetés évre tervezett általános forgalmi adó bevétele 2697,7 milliárd forint, amely a GDP mintegy 9,1%-ára tehető. A tervszám a bázisévi hoz (2489 milliárd forint) képest 208,7 milliárd forint (8,4%) növekményt jelent. A bázisévben egyszeri hatásként jelentkező, ún. negatív áfa ügy miatti visszatérítés 255 milliárd forintra becsült hatásának kiszűrésével korrigált bázishoz (2432,7 milliárd forint) képest a növekedés 265,0 milliárd forint (10,9%). A bázishoz képesti növekmény a kulcsváltozás és a makrogazdasági paraméterek változásának együttes hatásaként adódik évben az áfa bevételek bővülését túlnyomórészt a normál áfa kulcs 2 százalékpontos emelése, valamint a makrogazdasági folyamatok változása determinálják. Az áfa kulcs emelés hatásaként mintegy 150 milliárd forint éves többletbevétele keletkezhet a költségvetésnek. A személygépjármű bérlet utáni áfa levonási tilalmának feloldása 7-10 milliárd forinttal csökkentheti a bevételeket. A növekmény további részét a makrogazdasági paraméterek változása indokolja. A prognózis a gazdaság mérsékelt bővülését vetíti előre 2012-re. A gazdasági növekedés összetevői közül a beruházások és a külkereskedelem dinamikusabb bővülése mellett a fogyasztás növekedésének 0,2%-ra való mérséklődésére lehet számítani. Az infláció várható emelkedése miatt azonban az áfa bevételek legnagyobb forrását jelentő vásárolt fogyasztás jelentősebb növekedést mutathat. A lakossági beruházások utáni áfa bevételek tekintetében némi csökkenés várható az ingatlanpiac kedvezőtlen folyamatai nyomán. Az egyéb vásárlások ezen belül is kiemelten kezelve az államháztartás folyó termelő felhasználása és beruházásai után keletkező áfa bevételeket a takarékosabb állam követelménye és a közösségi fogyasztás volumenének csökkenése miatt folyóáron szerény mértékben növekedhet. 2/2. ALCÍM: JÖVEDÉKI ADÓ Jövedéki adóból a évi várható költségvetési bevétel 898,1 milliárd forintnak, azaz a GDP mintegy 3 százalékának felel meg. A tervszám a bázisévi hoz (881,1 milliárd forint) képest 17 milliárd forinttal (1,9%-kal) magasabb. A növekmény a jövedéki adóemelések és a makrogazdasági paraméterek változásának együttes hatásaként adódik. A forgalomváltozás a makropálya szerinti GDP volumen-, illetve háztartási fogyasztási volumenváltozásból kiindulva került meghatározásra, emellett azonban figyelembe lett véve az egyes specifikus termékkörökre jellemző trendek, valamint az adóemelések hatása is. Az összbevétel mintegy 58%-át teszi ki az üzemanyagok utáni jövedéki adó. Ezen belül, a trendnek megfelelően, a gázolaj utáni bevételek részesedése 61%, mely a benzin rovására 5%pontos átrendeződést jelent a bázisévhez képest. A benzin esetében a volumenek bázisévben tapasztalt csökkenését követően tárgyévben a forgalom növekedésével számolunk, összhangban az általános gazdasági növekedéssel, illetve várt fogyasztásbővüléssel. Az egyéb termékek (döntően alkoholok) utáni jövedéki adóbevételek az összes bevétel mintegy 10%-át teszik ki. Ezen belül a sör és a tömény szesz (alkoholtermék) után keletkezik a bevételek 95 százaléka. Az alkoholok utáni bevételek bővülése az adóemelés hatásának tudható be. A dohánytermékek után a

5 5 jövedéki adóbevételek körülbelül 33%-a keletkezik. Az új készletezési szabályok alapján idén az adóalanyoknak nincs lehetőségük nagy mennyiségű készlet felhalmozására az adóemelést megelőző 4 hónapban. 2/3. ALCÍM: REGISZTRÁCIÓS ADÓ A költségvetés évre tervezett regisztrációs adóbevétele 39 milliárd forint, mely a GDP 0,1%-ának felel meg. A prognózis a évi hoz (32,3 milliárd forint) képest 6,7 milliárd forinttal (20,7%-kal) magasabb. A növekedésben szerepet játszik a regisztrációs adótábla módosítása, mely által magasabb adó terhelné a kevésbé környezetbarát motorral szerelt gépjárműveket. 3. CÍM: LAKOSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 3/1. ALCÍM: SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A személyi jövedelemadó területén 2012-től folytatódik a kormány azon gazdaságpolitikai célkitűzésének végrehajtása, miszerint megvalósítja a 16%-os egykulcsos, arányos személyi jövedelemadó rendszert, amely nemcsak hogy igazságos, de a transzparencia növelésével az adórendszer, így a teljes nemzetgazdaság működését is hatékonyabbá teszi. Tavalyi évtől bevezetésre került az egységes 16%-os kulcs. A évtől a rendszer további tisztítását szolgálja az átláthatóságot és hatékonyságot nagymértékben romboló két torzító tényező, a szuperbruttósítás részleges és az adójóváírás intézményének teljes kivezetése. Mindezen hatékonyságot növelő intézkedések mellett a minimálbér szintje Ft-ra, a garantált bérminimum szintje Ft-ra emelkedik. Emellett annak érdekében, hogy az átalakításnak rövidtávon se legyenek vesztesei, megfelelő kompenzációs rendszer kialakítására kerül sor. Ennek forrása, hogy a szuperbruttósítás kivezetése két lépcsőben fog megtörténni (ellentétben az adójóváíráséval, amely 2012-től egy lépcsőben teljesen megszűnik), így 2012-től csak a havi bruttó Ft alatti keresetekre szűnik meg, az a feletti jövedelmek továbbra is az eddigi rendszer szerint, vagyis az adóalap 1,27-szeresének 16%-os kulcsával (20,32%-os effektív kulccsal) adóznak. Majd ezt követően kerülhet megvalósításra az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert teljes mértékében megtisztító utolsó lépésként a szuperbruttó intézményének megszűntetése, ezúttal a havi bruttó Ft feletti jövedelmek esetében is. A központi költségvetés 2012-re személyi jövedelemadóból tervezett bevétele az adóváltozások alapján 1550,7 milliárd forint. Ez a bevétel 187,7 milliárd forinttal, 13,8%-kal több a évi költségvetési törvény által előirányzott bevételnél. Az adóbevétel GDP-hez viszonyított aránya a tervek szerint 2012-ben 5,3% lehet. A költségvetési bevétel tervezésekor számításba vett adómódosítások (beleértve a 2011-ben, évközben hatályba lépett szabályváltozások 2012-re áthúzódó hatását is) a évi költségvetés személyi jövedelemadóból származó bevételét változatlan (a évben érvényben lévő) jogszabály feltételezett érvényesüléshez viszonyítva a következőképpen érintik:

6 6 milliárd forintban Adóváltozások hatása összesen* 109,3 ebből: - a 27%-os "szuperbruttó" intézményének teljes megszüntetése -332,2 - az adójóváírás intézményének teljes eltörlése - a 27%-os "szuperbruttó" intézményének havi bruttó 202 ezer forint feletti részén történő benntartása (sávosítás 20,32%-os kulccsal) - reprezentáció és üzleti ajándékozás SZJA törvény újbóli hatálya alá vonása 6,1 * Megjegyzendő, hogy a tervezett jogszabályi változásokból eredő jelentős többletbevételt nagy valószínűséggel eliminálni fogja a még elfogadásra váró kompenzációs mechanizmus. A évre vonatkozó tervezés azzal számol, hogy a nemzetgazdasági szintű bér- és keresettömeg 4,0%-kal emelkedik. Az összevontan adózó jövedelmek évre tervezett összege 8470,8 milliárd forint, amely megegyezik az összevont adóalap évre tervezett összegével. A családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap évre tervezett összege 7536,7 milliárd forint. A nemzetgazdasági szintű átlagos adóterhelés az összevontan adózó jövedelmek arányában 15,1%, s ehhez hasonló mértékű lehet az összevont adóalap arányában is. Az elkülönülten adózó jövedelmek után 2012-ben 97,5 milliárd forint bevallott adóbevételt lehet tervezni. A kifizetők például a természetbeni juttatások után, a társasházak által bevallott személyi jövedelemadó tervezett összege 146,4 milliárd forint. 3/2. ALCÍM: EGYÉB LAKOSSÁGI ADÓK Az egyéb lakossági adóbefizetések soron a saját gyümölcsből történő gyümölcspárlat főzés/főzetés után befolyó szeszadóból és egyéb vámbefizetések utólagos elszámolásából származó befizetések jelennek meg évben a költségvetésnek ezen a soron 150 millió forint bevétele származhat, mely a évi tól 50%-kal marad el. A gyümölcspárlat készítésre vonatkozó 50 literes adómentességi küszöb miatt évben sem számolunk ezen a címen érdemi adóbevétellel. Az egyéb lakossági vámbefizetések prognózisa az elmúlt időszak trendje alapján készült. 3/4. ALCÍM: LAKOSSÁGI ILLETÉKEK A törvényjavaslat az önkormányzatokat és a központi költségvetést együttesen megillető illetékbevételt 114,9 milliárd forintban rögzíti, ami a évi nál 15,2 milliárd forinttal kisebb. Az állami adóhatóság által beszedett illetékből a központi költségvetést és az önkormányzatokat évben megillető bevétel továbbra is megosztása kerül, azonban a korábbi évekhez képest azzal az eltéréssel, hogy a megyei önkormányzatoknak átengedett illetékbevételt központi forrás váltja fel. A központi költségvetés évi illetékbevételi a az előző évi hoz képest 20,6 milliárd forinttal lesz több. Az egyes illetékfajtákat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az állami adóhatóság által beszedett illetékbevétel esetében még szerény mértékű növekedés sem prognosztizálható nagy biztonsággal a év bázisán. A évben várható illetékbevételt alapvetően az illetéktörvény 88,5

7 ben hatályba lépő változása (gépjárművek szerzését terhelő vagyonszerzési illeték újradefiniálása kapcsán várható többletbevétel), valamint a megyei önkormányzatok forráscseréje (az illetéket központi támogatás váltja fel) determinálja. A megfontolt tervezés elvének szem előtt tartásával a visszterhes gépjárműszerzés utáni illeték esetében érzékelhető (45,5%-kal, 6,5 milliárd forinttal) több, az öröklés és az ajándékozás, valamint visszterhes ingatlanátruházás utáni illetékben a évhez képest változatlan bevétel várható (az egyes illetékfajták közötti szerény mértékű átrendeződés mellett). Ennek megfelelően visszterhes ingatlanátruházási illetékből 52,8 milliárd forint, a visszterhes gépjárműszerzésből 20,8 milliárd forint, az öröklést terhelő illetékből 3,3 milliárd forint, ajándékozást terhelő illetékből pedig 1,4 milliárd forint bevétel tervezhető. Az államigazgatási és bírósági eljárásokat terhelő illetékből származó bevétel várhatóan a évi szinten, 36,6 milliárd forintos összegben teljesül. 3/6. ALCÍM: MAGÁNSZEMÉLYEK JOGVISZONYÁNAK MEGSZŰNÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES JÖVEDELMEINEK KÜLÖNADÓJA A évben hatályba lépett jogszabály szerint a közszférában foglalkoztatott munkavállaló részére a munkaviszonya megszűnésével összefüggésben kifizetett, meghatározott korlátok (60 nap, 2 millió, illetve 3,5 millió forint) feletti juttatásból 98%-os különadót kell fizetni. Az említett adóköteles juttatások után a központi költségvetésnek 2012-ben 200 millió forint különadó-bevétele keletkezhet. 4. CÍM: EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 4/1. ALCÍM: VEGYES BEVÉTELEK Vegyes bevételek címen a központi költségvetés a évre 19,3 milliárd forint bevételt tervez. A korábban beváltott állami kezességekből és viszontgaranciákból várható 2,4 milliárd forintos megtérülés zömében a Hitelgarancia Zrt. befizetéseiből adódik. Az egyéb vegyes bevételek 17 milliárd forintos a többek között az önkormányzatok által jogosulatlanul igénybevett támogatások utáni kamattérítésekből, a felszámolásokból származó bevételekből, valamint a kezességvállalási díjakból tevődik össze. A kezesi díjbevételek az MFB Zrt. által meghirdetett hitelprogram, valamint a lakásvásárláshoz vállalt állami készfizető kezességek (ún. fészekrakó program, közszféra lakáshitelei) utáni befizetésekből származnak. Az Áht. 26. (4) bekezdése értelmében az egyéb bevételek között kerül majd elszámolásra az általános tartalék terhére elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtandó támogatások visszafizetett összege is. 4/2. ALCÍM: KÖZPONTOSÍTOTT BEVÉTELEK Központosított bevételek címen a központi költségvetés a évre 114 milliárd forint bevétellel számol. Itt jelennek meg a környezetvédelmi termékdíjak együttesen 60 milliárd forint, illetve az egyéb központosított bevételek (pl. vízkészletjárulék, földvédelmi járulék stb.) összesen 21 milliárd forint összegben.

8 8 Újdonság az idei évhez képest, hogy - tekintettel az Áht január 1-jétől hatályos 100/E. (3) bekezdésére a korábban intézményekhez vagy a fejezethez befolyt és ott felhasznált bírságok is a központosított bevételek között kerülnek elszámolásra, összesen 33 milliárd forintos összeggel. 5. CÍM: KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEK 5/1. ALCÍM: KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK A központi költségvetési szervek befizetési kötelezettségeinek évi tervezett összege 31,4 milliárd forint, mely a kizárólag saját bevételből gazdálkodó a költségvetési törvényben meghatározott intézmények tételesen megadott összegű befizetése. 7. CÍM: EGYÉB UNIÓS BEVÉTELEK 7/2. ALCÍM: VÁMBESZEDÉSI KÖLTSÉG MEGTÉRÍTÉSE Az EU közösségi bevételekből a magyar költségvetésben vámbeszedési költségtérítésként megjelenő, visszatartható összeg alakulását évben is az EU által alkalmazott közösségi vámtarifa, az EU vámkódex, az ezen alapuló közösségi és nemzeti végrehajtási szabályok és az EU saját forrásai elszámolására és utalására vonatkozó szabályok határozzák meg. Az így kialakuló bruttó vám 75%-a az EU közösségi saját forrásaként került kifizetésre, a 25% pedig a nemzeti költségvetésben beszedési költségként visszatartható. A vámköteles forgalom az összes importnak mintegy egyharmadát érinti. A makro prognózisok alapján az összes import a évben 8,1%-kal emelkedik, a harmadik országos forgalom ezt némileg meghaladó mértékben növekszik. A magyar behozatali szerkezetben nem várható olyan lényeges elmozdulás, amely miatt a kialakult átlagvám szintjében drasztikus változás következne be. Ezek alapján a bevételek meghatározásához a évben 0,57%-os átlagvám került figyelembe vételre. A évben mintegy 40,7 milliárd forintos bruttó vám becsülhető, melyet módosít a fennálló szabályozás által biztosított ún. egységes engedélyek kiadása ben ezen a címen 6,1 milliárd forint kiesés becsülhető. Mindezek hatásaként a magyar költségvetést megillető nemzeti rész összege 8,6 milliárd forintban tervezhető. 7/3. ALCÍM: CUKORÁGAZATI HOZZÁJÁRULÁS BESZEDÉSI KÖLTSÉG MEGTÉRÍTÉSE Az Európai Unió költségvetését illetik a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások is, amelyet a cukor-, az izoglükóz- és az inulingyártók teljesítenek. A vonatkozó uniós szabályok szerint a gyártók a cukor- és izoglükóz kvótákhoz igazodó termelési díjat fizetnek. A termelési díj összegét a közösségi jogszabályokban meghatározott tagállami termelési kvóták és a hozzájuk kapcsolódó termelési díjak mértéke határozza meg. A termelési díj beszedése a tagállamokra delegált feladat, akik a beszedéssel járó költségek fedezeteként a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat értelmében a beszedett díjak 25%-ának megtartására jogosultak. Ezen a jogcímen Magyarországot 2012-ben várhatóan 173,6 millió forint illeti meg.

9 9 7/4 ALCÍM: UNIÓS TÁMOGATÁSOK UTÓLAGOS MEGTÉRÜLÉSE A közösségi szabályozás értelmében az Európai Unió pénzügyi alapjaiból az Európai Bizottság által teljesített kifizetések együttes összege nem haladhatja meg a szóban forgó támogatáshoz nyújtott hozzájárulás Kohéziós Alap esetében 80%-át, strukturális alapok esetében pedig 95%-át. A megítélt támogatás utolsó 20, illetve 5%-át a hazai költségvetés előlegezi meg, és az ún. záró kifizetésre a program egészére vonatkozó pénzügyi elszámolás, az annak végrehajtásáról szóló záró beszámoló benyújtását és a Bizottság által történő elfogadását követően kerülhet csak sor. Mindezek figyelembe vételével 2012-ben ezen a soron kerül elszámolásra a Kohéziós Alapból finanszírozott és befejezett környezetvédelmi és közlekedési projektek hazai forrásból megelőlegezett utolsó 20%-a, illetve a 2009-ben zárult I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósult uniós fejlesztések utolsó 5%-a, összesen 39,8 milliárd forint összegben. 8. CÍM: TŐKE KÖVETELÉSEK VISSZATÉRÜLÉSE Tőkebevételeken a Magyar Állam külföldre és belföldre nyújtott deviza- és forinthiteleinek visszafizetését értjük ben az e követelésekből befolyó várható bevétel 631,4 millió forint. 8/1. ALCÍM: KORMÁNYHITELEK VISSZATÉRÜLÉSE E bevételek a volt rubel-, illetve dollár-elszámolású országoknak még jóval a rendszerváltás előtt nyújtott törlesztéseket tartalmazzák. A külföldi államokkal szemben fennálló kormányhitel követelések állománya folyamatosan csökken, jelenleg már azok teljes körű megtérülése sem lenne jelentős hatással a költségvetésre. A még fennálló követelések közül csak olyan viszonylatokban lehet számolni megtérüléssel, ahol ezt a hatályos szerződések, megállapodások, illetve az adós országok eddigi tényleges törlesztési gyakorlata azt megfelelő módon alátámasztják. A évi tervezett bevételek két ország törlesztésén alapulnak: Albánia esetében 2012-ben is a készpénzben történő törlesztéssel lehet számolni, melynek eredményeképpen az adott évben 269,3 millió forint bevétel várható. Nicaragua is készpénzfizetés útján törleszt, melyből 2012-ben 24,4 millió forint bevételre lehet számítani. 8/2. ALCÍM: NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÉS KÜLFÖLDI PÉNZINTÉZETEK BELFÖLDRE KIHELYEZETT HITELEINEK TŐKE-VISSZATÉRÜLÉSE A nemzetközi pénzpiacon felvett és az állam által továbbkölcsönzött fejlesztési hitelek belföldi kedvezményezettjei e jogcímre törlesztik tartozásukat. A japán Tengerentúli Alap (OECF) hiteleiből megvalósult önkormányzati fejlesztések adósai 337,7 millió forint tőketartozást fizetnek vissza 2012-ben a költségvetésnek. A belföldi adósok esetében már csak a várpalotai régió hét önkormányzatának hiteltörlesztésével lehet számolni 2012-ben.

10 CÍM: LAKÁSTÁMOGATÁSOK A lakástámogatások az állami lakáspolitika célkitűzéseinek megvalósulását szolgálják. A lakáspolitika a nemzetgazdaság fontos részterülete, társadalom- és gazdaságpolitikai célokat is egyaránt szolgál. A évi lakáspolitika kiemelt célkitűzése a lakáscélú előtakarékoskodásra ösztönzés eszközével a polgárok öngondoskodásának segítése, továbbá a devizahitel adósok helyzetének megerősítése, illetve rendezését szolgáló otthonvédelmi program egyes elemeinek végrehajtása. Az egyéb lakástámogatások évi kiadási ának összege 120,1 milliárd forintot tesz ki, amely a jelenleg is működő támogatási jogcímeken túl tartalmazza a jelzáloghitelük fizetésében 90 napon túli késedelemben álló, lakóingatlanukat eladó és helyette kisebb értékűt vásároló hiteladósok lakásvásárlási hiteleihez nyújtott kamattámogatások finanszírozási forrását. A teljesülés törvényi felhatalmazás alapján külön szabályozás nélkül is eltérhet az tól. 30. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK FOLYÓ TÁMOGATÁSA 30/2. ALCÍM: EGYÉB VÁLLALATI TÁMOGATÁSOK 30/2/1. TERMELÉSI TÁMOGATÁS A termelési támogatások között szerepel egyrészt a mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása, másrészt az egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás jogcíme, amelyek esetében a teljesülés törvényi felhatalmazás alapján külön szabályozás nélkül is eltérhet az tól. A mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek átvállalása a Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. által kifizetett, az uránbányászatban december 31-ig keletkezett baleseti járadékok és a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb kártérítési kötelezettségek központi költségvetés részéről történő megtérítésére szolgál és évi a 225 millió forint. Az egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatások évi a 5 millió forint, amely a vállalkozások folyó támogatásához kötődően korábbi években már megszűnt egyedi támogatási jogcímek miatt járó, azonban még igénybe nem vett támogatásokra nyújt fedezetet. 30/3. ALCÍM: NORMATÍV TÁMOGATÁSOK 30/3/3. EXIMBANK ZRT. KAMATKIEGYENLÍTÉSE Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése keretében kerül sor a szakosított hitelintézet által a magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozása érdekében nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének központi költségvetés terhére történő kiegyenlítésére. Az évi összege 6,5 milliárd forint. A 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet alapján működő rendszer a vállalkozások gazdálkodását, hitelezését segítő olyan kamattámogatási eszköz, amely a hazai exporttevékenység ösztönzését hivatott biztosítani és hatása az exporthiteleket finanszírozó pénzintézetek részére, illetve közvetlenül az exportőrök, külföldi vevők részére nyújtott devizahitelek a nemzetközi gyakorlatban szokásosnál kedvezőbb kamatfeltételein keresztül valósul meg. A teljesülés törvényi felhatalmazás alapján külön szabályozás nélkül is eltérhet az tól.

11 CÍM: FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS A közösségi közlekedésben az állam által biztosított utazási kedvezmények miatti szolgáltatói bevételkiesés ellentételezését szolgáló fogyasztói árkiegészítés évi kiadási a 93 milliárd forint, amely a GDP 0,3%-át teszi ki. Az előző évhez mért 15%-os csökkenése a helyközi közlekedésnek jutatott árkiegészítési tételek mérséklésén keresztül megvalósuló utazási kedvezményrendszer módosítására, illetve a kedvezményes utazások számának elmúlt évekhez hasonlatosan várható apadására vezethető vissza. A teljesülés törvényi felhatalmazás alapján külön szabályozás nélkül is eltérhet az tól. 32. CÍM: EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 32/1. ALCÍM: VEGYES KIADÁSOK A központi költségvetés egyéb kiadások címen 2012-re 14,7 milliárd forintot tervez a következőkre: A felszámolásokkal és szanálásokkal kapcsolatos kiadások együttes a évre vonatkozóan 2 milliárd forint. Magán- és jogi személyek kártérítésére 500 millió forint prognosztizálható. Ebből kerülnek kifizetésre többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága határozata alapján a közigazgatási és igazságügyi miniszter által képviselt Magyar Államot terhelő fizetési kötelezettségek is. A védelmi felkészítés ai többek között a honvédelmi és a vállalt szövetségi feladatok folyamatos ellátására, a fővárosi és megyei védelmi bizottságok működésére, illetve a speciális objektumok üzemeltetésére nyújtanak fedezetet. Az ezt szolgáló két összesen mintegy 1 milliárd forintot képvisel. Egyéb vegyes kiadások jogcímen a 2012-re tervezett mintegy 4,1 milliárd forint a Magyar Államkincstár pénzforgalmával kapcsolatban automatikusan teljesül, az érintett szervek (MNB, Magyar Posta stb.) intézkedései alapján. A személyi jövedelemadó 1%-ának közcélú felhasználására történő felajánlásból a civil kedvezményezettek számára tervezett kifizetés összege 7,1 milliárd forint. A Mehib Zrt. által behajtott összeg után a hatályos rendelkezések szerint 5%-os mértékű jutalékot, azaz várhatóan 0,5 millió forintot fizet majd a költségvetés. A évi EU csatlakozást megelőző időszakra vonatkozóan vám és importbefizetések bevételeként elszámolt, de az ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték és egyéb vámvisszatérítések fedezetére forrást kell képezni, melynek összege 1 millió forint.

12 CÍM: ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉS VISZONTGARANCIA ÉRVÉNYESÍTÉSE Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítéséből a évre 41,1 milliárd forint kifizetéssel lehet számolni. Az állami tulajdonú pénzintézetek (Diákhitel Központ Zrt., Magyar Fejlesztési Bank Zrt., Eximbank Zrt.) forrásbevonásainál, a Kormány felhatalmazása alapján vállalt egyedi állami kezességekhez és a kiállításokhoz kapcsolódó garanciáknál beváltásokra 2012-ben feltételezhetően nem kerül sor. 33/3. ALCÍM: EXIMBANK ZRT. ÁLTAL VÁLLALT GARANCIAÜGYLETEKBŐL EREDŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Az Eximbank Zrt. garanciaügyleteihez kapcsolódó állami készfizető kezességbeváltási a korábbi években nyújtott garancia ügyletekre biztosít fedezetet ben főként a kockázatos relációkba irányuló exportügyletekhez nyújtott kereskedelmi típusú garanciáknál várható beváltás 0,5 milliárd forintot meg nem haladó összegben. 33/4. ALCÍM: MEHIB ZRT. ÁLTALI BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A MEHIB Zrt. kárfizetési a (4,6 milliárd forint) alapvetően a kazah BTA Bank fizetésképtelenségével összefüggő fizetési kötelezettséget tartalmazza. E kárfizetési kötelezettség 2016 novemberéig áll fenn, melynek összege évi mintegy 3 milliárd forint. Csekélyebb összegű kifizetésekkel lehet még számolni a többi egyedi ügylet, illetve a C típusú és KKV kötvényesek potenciális kára kapcsán is. 33/5. ALCÍM: GARANTIQA HITELGARANCIA ZRT. GARANCIAÜGYLETEIBŐL EREDŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A Garantiqa Hitelgarancia Zrt-nél az elmúlt években a beváltási arány a gazdasági és pénzügyi válság miatt növekedett, a 6% körüli bukási ráta tartós fennmaradásával és későbbi években várhatóan meginduló csökkenésével számol. A beváltások alakulását 2012-ben is az éven belüli Széchenyi Kártyák és banki kártyahitel-termékek fogják meghatározni a költségvetési viszontgaranciás ügyletkörben, ami az összes állami hátterű beváltás több mint 30%-át jelenti. A társaság portfoliója a belföldi kereslet jelentős mozgásainak kiszolgáltatott szektoraira épül: kereskedelem, szolgáltatás, építőipar, feldolgozóipar ben a viszontgarancia mértékének 70%-ról 85%-ra történt módosítása is növelheti a beváltások összegét, így a várható kezesség érvényesítés 22,2 milliárd forint lehet. 33/7. ALCÍM: AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY GARANCIAÜGYLETEIBŐL EREDŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Az Alapítvány garanciaügyleteiből eredő beváltások összegét a válság elhúzódó hatásai, a hitelkockázatok növekedése, a kezességállomány tervezett bővülése és a költségvetési viszontgarancia mértékének 70%-ról 85%-ra történt módosítása határozza meg ben 2,1 milliárd forint beváltás várható.

13 13 33/10. ALCÍM: A KÖZSZFÉRÁBAN DOLGOZÓK LAKÁSHITELEIHEZ VÁLLALT KEZESSÉGBŐL EREDŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A közszférában dolgozók lakásvásárlásához nyújtott állami készfizető kezesség beváltása az előző években a pénzügyi válság következményeként ugrásszerűen megnőtt, míg első félévében mérséklődött. A forintban fennálló, fokozatosan csökkenő kölcsönállomány esetében a bukási arányt a közszférában dolgozók foglalkoztatási helyzete és fizetőképessége befolyásolja. A évi beváltási arány várhatóan az állomány 5,5%-ára tehető, amely 2,9 milliárd forint kiadást okozhat. 33/13. ALCÍM: AGRÁRHITELEKHEZ VÁLLALT KEZESSÉGEKBŐL EREDŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Az agrárhitelek kezességérvényesítés összege változatlan tendenciát mutat, 2012-ben 0,5 milliárd forint beváltása prognosztizálható. A beváltást főként az agrárszféra gazdálkodási, finanszírozási nehézségei okozhatják. 33/14. ALCÍM: A "FÉSZEKRAKÓ" PROGRAMHOZ VÁLLALT KEZESSÉGBŐL EREDŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A fészekrakó program keretében a fiatalok lakásvásárlásához vállalt kezesség beváltásának - a Kormány intézkedéseinek hatására bekövetkezett - enyhe csökkenése alapján, a évben 4,3 milliárd forintos nagyságrendben tervezhető. A kölcsönállomány jelentős része jelenleg CHF-ben denominált, az 5,5% körüli beváltási arány az otthonvédelmi program nyújtotta lehetőségek igénybevételével is számol. 33/15. ALCÍM: MFB ZRT. ÁLTAL NYÚJTOTT HITELEKBŐL ÉS VÁLLALT GARANCIAÜGYLETEKBŐL EREDŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG Az MFB Zrt. kezességvállalásaihoz és hitelnyújtásaihoz kapcsolódó állami kezesség beváltása 3,9 milliárd forintban prognosztizálható 2012-ben. Főleg az Élelmiszeripari, és Gazdaságélénkítési Bankgarancia programok, valamint a mezőgazdasági termelő és értékesítő szervezeteknek (TÉSZ-ek) nyújtott hitelek esetében várható nagyobb összegű kezességérvényesítés a költségvetés felé, valamint kisebb összegű (150,0 millió forint) beváltás az Európa Terv agrárhitel program hiteleiből várható. 33/16. ALCÍM: ÁTHIDALÓ HITELPROGRAMRA VÁLLALT KEZESSÉGEKBŐL EREDŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG A évi IV. törvény alapján vállalt un. áthidaló lakáshitelek türelmi idejének fokozatos lejárata ez évben megkezdődött, amely a programban részt vevő, eredendően is fizetési nehézségekkel küzdő adósok esetében állami kezességbeváltással is járt. E tendencia valószínűsíthetően a évben is folytatódni fog. A relatíve alacsony összegű adósságállományhoz kötődő kezességbeváltás várhatóan 13,0 millió forint lesz. 34. CÍM: KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK 34/2. ALCÍM: PÉNZBELI KÁRPÓTLÁS Pénzbeli kárpótlás célra a központi költségvetés 2012-ben 2,4 milliárd forint összegű ot tartalmaz. Ez az összeg az életüktől és szabadságuktól politikai okból

14 14 jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló évi XXXII. törvény alapján járó kárpótlási életjáradék kifizetésére nyújt fedezetet. A Párizsi Békeszerződésről szóló évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló évi X. törvény alapján fizetett kárpótlási életjáradék évi a 1,7 milliárd forint. A pénzbeli kárpótlások folyósításával kapcsolatban felmerülő költségek biztosítására 87 millió forint áll rendelkezésre. 35. CÍM: GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOKHOZ 35/1. ALCÍM: NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP TÁMOGATÁSA A magánnyugdíjpénztárban maradó személyek kieső járulékfizetéseinek összege megtérítésre kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára, melynek évi a 48 milliárd forint. A finanszírozási szabályokat a költségvetési törvény 31. -a tartalmazza. A Nyugdíjbiztosítási Alap további költségvetési támogatásban részesül a GYES-en, GYET-en lévők, valamint a munka-rehabilitáció keretében folyósított munkarehabilitációs díjban részesülők után, nyugdíj-hozzájárulás címen, amely ezen személyek után a költségvetés által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulékot (24%) tartalmazza. Ennek évi a 20,2 milliárd forint. 35/2. ALCÍM: EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP TÁMOGATÁSA Az Egészségbiztosítási Alap évi bevételei kiegészítésre kerülnek a Járulék címen átadott pénzeszköz tal, amely az Alap költségvetésében a Költségvetési hozzájárulások között jelenik meg. Ez a 427,1 milliárd forintos összeg a biztosítási jogviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkező személyek (nyugellátásban részesülők, kiskorú személyek, középfokú, felsőfokú nappali tanulmányokat folytatók stb.) után fizetett fix összegű, havi egészségügyi célú megtérítés fedezetéül szolgál. A Nyugdíjbiztosítási Alap profiltisztítása keretében a korhatár alatti rokkantsági nyugellátások és rehabilitációs járadék 2012-ben átkerülnek az Egészségbiztosítási Alapba. Az eddig a Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (NEFMI) között szereplő egészségkárosodási ellátások (megváltozott munkaképességűek járadékai, rokkantsági járadék, egészségkárosodottak járadékai) is 2012-től az Egészségbiztosítási Alapból kerülnek folyósításra. Az új törvényi sor, a Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz a (136,3 milliárd forint) ezen átvett ellátások finanszírozását szolgálja a Nyugdíjbiztosítási Alapból hasonló célra átadandó pénzeszközzel együtt. 36. CÍM: NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK KIADÁSAI A nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadások 2012-ben várhatóan 2,3 milliárd forintot tesznek ki, melynek 97%-a számolható el multilaterális segélyezési

15 15 tevékenységként. Valamennyi kiadás a nemzetközi pénzügyi szervezetekben vállalt tagságunkból, illetve az ebből adódó kötelezettségvállalásainkból ered. 36/1. ALCÍM: NEMZETKÖZI TAGDÍJAK Az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetek és pénzintézetek részére fizetett alaptőkehozzájárulások és tagdíjak 0,9 milliárd forint kiadást jelentenek 2012-ben. E fizetési jogcímek Magyarország nemzetközi pénzügyi szervezetekben vállalt tagságából erednek. A tagdíjakból eredő kiadás összességében az előző év több mint kétszerese, ami új tételek megjelenésével magyarázható. A Világbank a évi alaptőke emelés kapcsán kezdeményezte, hogy a tagországok rendezzék a nemzeti valutában befizetett rész után fennálló egyenleget, ezáltal is csökkentve a Világbank tőkeemelési szükségletének abszolút értékét. Magyarország egyenlege 26,5 millió USD forintellenértéke, amelyet az állam hat év alatt fizethet meg a Világbanknak, mentesítve ezáltal a jövőben hazánkat az árfolyam-ingadozásoktól. Kisebb összegű tagdíjat kell továbbá fizetni az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának (CEB), valamint a Brüsszeli Európai Nemzetközi Gazdasági Kutatóközpont (Bruegel) részére is. 36/2. ALCÍM: NEMZETKÖZI MULTILATERÁLIS SEGÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG Ezen alcímen 1,3 milliárd forint kifizetés várható. A befizetési kötelezettségek a következő jogcímeken állnak fenn: IDA (a Világbank Nemzetközi Fejlesztési Társulása) hozzájárulásunk, a legszegényebb, súlyosan eladósodott országok (HIPC) részére kedvezményes hitelnyújtási programban való részvétel kiadásai, az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz történt csatlakozásunkból adódó hozzájárulásunk, valamint az EU Szomszédsági Beruházási Eszközhöz csatlakozás költségei. 36/3. ALCÍM: EGYÉB KIADÁSOK Az egyéb kiadások 40,0 millió forintos összege letétőrzési díjat és az EBRD-nél hazánk képviseletét segítő tanácsadó költségeit fedezi. 37. CÍM: HOZZÁJÁRULÁS AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ 37/1. ALCÍM: ÁFA ALAPÚ HOZZÁJÁRULÁS Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulási kötelezettséget a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat és az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet írja elő. A hozzájárulás egyik eleme az áfa alapú befizetés, ami egy kalkulált, minden tagállamra egységes módszertan alapján kiszámított harmonizált áfa alapra vetített egységkulcs eredményeként kerül meghatározásra. A 2012-es hozzájárulás összege az Európai Bizottság előzetes költségvetési tervezetében foglalt adathoz igazodik, Magyarország esetében ez a kötelezettség 2012-ben várhatóan 37,1 milliárd forintot tesz ki. 37/2. ALCÍM: GNI ALAPÚ HOZZÁJÁRULÁS Az áfa alapú hozzájáruláshoz hasonlóan a GNI alapú hozzájárulást is a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat és az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet írja elő. Ez a hozzájárulás finanszírozza az EU költségvetési kiadásainak azon részét, amit a tradicionális saját források (vámok és cukorágazati hozzájárulások) és az áfa alapú hozzájárulások nem tudnak fedezni. Ezt a forrást az összes tagállam GNI-összegére

16 16 vonatkoztatott egységkulcs alkalmazásával számolják ki, a tagállami GNI-t pedig a közösségi szabályok alapján határozzák meg. Minden tagállam kivéve Hollandiát és Svédországot GNI arányosan köteles részt venni a finanszírozásban. A 2012-es hozzájárulás összege az Európai Bizottság előzetes költségvetési tervezetében foglalt adathoz igazodik, amely korrigálásra került a évi közösségi költségvetés többletének Magyarországra jutó becsült összegével. Magyarország esetében a GNI alapú hozzájárulási kötelezettség 2012-ben várhatóan 211,3 milliárd forintot tesz ki. 37/3. ALCÍM: BRIT KORREKCIÓ A brit korrekció az Európai Unió költségvetését finanszírozó a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat által előírt saját forrás rendszer egyik eleme, amely az Egyesült Királyság költségvetési egyensúlyhiányának kiigazítását szolgálja. Finanszírozása GNI-arányosan terheli a tagállamokat, kivételt képez ez alól Németország, Hollandia, Svédország és Ausztria, akik a normál finanszírozáshoz képest csak negyedrészben viselik a terheket. A 2012-es hozzájárulás összege az Európai Bizottság előzetes költségvetési tervezetében foglalt adathoz igazodik. Magyarországra e jogcímen 2012-ben várhatóan 14 milliárd forint befizetési kötelezettség hárul. 37/4. ALCÍM: HOLLANDIA ÉS SVÉDORSZÁG SZÁMÁRA TELJESÍTENDŐ BRUTTÓ GNI CSÖKKENTÉS Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat szerint Hollandia és Svédország éves GNI alapú hozzájárulásukból bruttó összegben meghatározott csökkentéseket élveznek. A kedvezményt a többi tagállam fejlettségével arányosan finanszírozza, összegét a brit korrekció kiszámítását és finanszírozását követően kell nyújtani, amelyre így a csökkentések nincsenek hatással. A 2012-es hozzájárulás összege az Európai Bizottság előzetes költségvetési tervezetében foglalt adathoz igazodik. Magyarországra e jogcímen 2012-ben várhatóan 1,9 milliárd forint befizetési kötelezettség hárul. 41. CÍM: KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEI A követeléskezelés költségei cím évi 1,7 millió forint ából 1,2 millió forint kapcsolódik a külföldi követelések lebontási, 0,5 millió forint pedig a belföldi követelések kezelési költségeihez. Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

17 Társasági adó Megnevezés évi teljesítés évi törv. mód. milliárd forintban évi A bevallott társasági adó főbb elemeinek alakulása 1. Adózás előtti nyereség 4 658, , ,2 2. Társasági adó alapja (pozitív) 2 670, , ,9 3. Számított adó 436,7 382,9 419,7 4. Érvényesített adókedvezmények * 89,7 88,6 65,4 5. Adómentesség 2,1 1,8 2,0 6. Visszatartott adó 1,0 0,9 1,0 7. Fizetendő társasági adó ( ) 343,9 291,5 351,4 8. Naptári évtől eltérő üzleti éves adózók becsült társasági adója 23,2 20,3 21,1 9. Speciális célú vállalkozások társasági adója 2,8 2,8 2,8 10. Átlagos társasági adóterhelés (7./1.) 7,4% 6,0% 7,1% 11. Pénzforgalmi és ESA szerinti adóbevétel 323,4 288,0 356,2 12. GDP , , ,0 13. Pénzforgalmi és ESA szerinti adóbevétel/gdp (11./12.) 1,2% 1,0% 1,2% */ Az érvényesített adókedvezmények összege kisebb mint a felsorolt jogcímeken bevallott adókedvezmények összesített értéke

18 Egyszerűsített vállalkozói adó Megnevezés évi teljesítés évi törv. mód. millió forintban évi 1. Egyszerűsített vállalkozói adó alapja , , ,4 2. Fizetendő egyszerűsített vállalkozói adó , , ,5 3. Pénzforgalmi és ESA szerinti adóbevétel , , ,0

19 Bányajáradék Megnevezés évi teljesítés évi évi Mennyiség Érték Járadék- Járadék Mennyiség Érték Járadék- Járadék Mennyiség Érték Járadék- Járadék kulcs kulcs kulcs kt; MGJ MdFt % MFt kt; MGJ MdFt % MFt kt; MGJ MdFt % MFt 1. Szénhidrogének -kőolaj 637,8 68,2 13, ,5 610,0 67, ,0 580,0 82,4 18, ,8 15,00 -földgáz 102,1 203,2 12, ,7 78,0 122, ,0 92,5 235,9 32, ,2 -egyéb (széndioxid) 50,3 40,0 40,0 2. Külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyag 5, ,3 5, ,0 5, ,0 3. Egyéb szilárd ásványi nyersanyagok és geotermikus energia 4. MOL Nyrt. befizetése 2,0 671, ,8 2,0 600, ,0 2,0 700,0 Összesen , , ,0

20 Általános forgalmi adó Megnevezés évi teljesítés évi törv. mód. milliárd forintban évi Vásárolt fogyasztás 1 967, , ,3 Lakossági beruházások 73,0 73,0 70,0 Egyéb vásárlás 284,7 282,3 349,5 Összesen (eredményszemléletben) 2 325, , ,8 Áthúzódás előző évről -53,1-25,0-64,9 Áthúzódás következő évre 59,9 30,0 64,8 PARAT ügy elszámolása -18,8 Pénzforgalmi befizetés 2 313, , ,7