Nehéz élethelyzetben a rendvédelmi dolgozók

Átírás

1 Nehéz élethelyzetben a rendvédelmi dolgozók Több mint ezerötszázan töltötték ki azt az internetes kérdõívet, amelyet a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) állított össze. A felmérés a belügyi területen szolgálati jogviszonyban, közalkalmazottként illetve köztisztviselõként foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét és eladósodottságukat tárta fel. Megdöbbentõ, hogy miközben a célcsoport tagjainak több mint kilencven százaléka külföldi fizetõeszközben felvett hitelét törleszti, megtakarítása mindössze tizenkét százalékuknak van. A válaszadók többségének a családja a havonta nettó és forint jövedelembõl gazdálkodik. Mindössze tizenöt százalékuk családja él ennél többõl, forint feletti havi nettóból. Ugyanennyien jelölték be forint alatti családi nettó jövedelmet. Mivel a válaszolók nettó jövedelmének több mint egyharmadát elviszik a rendszeres havi kiadások (rezsi), megállapítható, hogy a többségük a hitel törlesztése nélkül is a létminimum alatt él. A felvett hitel havi törlesztõrészlete jelentõs terhet jelent az érintett családok számára. Az utóbbi években a törlesztõrészlet a családok állandó kiadásait a bevételek harminc százalékáról közel ötven százalékra emelkedve terheli meg. Nem csoda, hogy ilyen jövedelmi és kiadási viszonyok közt a válaszadóknak fele képtelen folyamatosan fizetni a felvett hitel terheit. Sõt, közel tíz százalékuk nyilatkozott úgy, hogy már bedõlt a hitele. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a hitelek többségét a lakhatás biztosítása érdekében vették fel, akkor el lehet képzelni, hogy a rendvédelmi területen dolgozók családjának többsége állandó létbizonytalanságban él. Ilyen körülmények között fegyelmezett és szakszerû munkát végezni rendkívüli önfegyelmet igényel. Ne feledjük el, hogy olyan emberekrõl beszélünk, akiknek életében a kötelességek teljesítése az egyik legfõbb erkölcsi érték. Belegondolni is rossz, mit éreznek, ha külsõ körülmények miatt képtelenek teljesíteni vállalt kötelezettségeiket. A kérdõívekbõl megismert napi megélhetési gondok és az életpálya bizonytalansága, illetve a szerzett jogaik elvesztésének lehetõsége hatalmas terhet jelent a belügyi szektorban dolgozók számára, ami megfelelõ érdekegyeztetés hiányában kiszámíthatatlanná teheti az érintettek reakcióit. A hosszú távon fenntartott megalázó helyzet viszont komoly feszültségforrás, amit kezelni kell. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy olyan kereseti csoportról beszélünk, amelynek az idei és a 2012-es adóváltozások tovább csökkenthetik a nettõ jövedelmüket, illetve az államadósság csökkentése további terheket róhat rájuk, akkor a politikai döntéshozóknak az ebbõl következõ további kockázatokkal kell számolniuk. A BRDSZ a felmérés eredményeit a kormánnyal folytatott újabb tárgyalások kezdeményezésére és az érintett foglalkoztatási csoportok élet- és munkakörülményeinek jobbítása érdekében szakmai érvrendszerének részeként fogja felhasználni. A felmérést készítõ, a válaszadókat képviselõ Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete ezúton (is) köszöni meg a kérdõívet kitöltõ tagjainak, hogy idõt szakítottak az adatszolgáltatásra. A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése 1

2 Miért készült a felmérés? Az eltelt egy év alatt több alkalommal is megremegett kollégáink szeme, amikor a médián keresztül tudomást szereztek arról, hogy a gazdasági válságra utalással szinte a duplájára nõtt az a hitelállományuk, aminek a segítségével vásároltak maguknak elsõsorban lakást, személygépkocsit, vagy egyéb használati tárgyat. Ha devizahitelt veszünk fel, az árfolyamkockázatot mindig a hitelt felvevõnek kell magára vállalnia? Kezdõdtek a családokban a finanszírozási problémák, s ha mellette véletlenül még valamelyik családtag, mint vállalkozó a körbetartozás áldozata is lett, akkor a család az összeomlás szélére került, kerül. Több alkalommal megkerestük a rendõrségi vezetõket, mérjék fel, hogyan állnak a családok a hitelekkel, az eladósodással. A válasz mindig az volt, ez nem az õ feladatuk. Ugyanígy válaszolt a belügyminiszter is, annak ellenére, hogy szociális érzékenységét mindig hangoztatta. Mindezek figyelembe vételével s talán azért is, mert ezekkel a kollégákkal és a kialakult helyzettel már nem törõdött senki, készítettük el e tárgykörben a felmérést, kérdõívet és tettük lehetõvé az összes rendvédelmi szakszervezet és szerv részére, hogy szakszervezeti tagságra tekintet nélkül, az adott szervnél dolgozó bármelyik munkavállaló kitölthesse. Sajnálatos módon az élet felülírt mindenféle elképzelésünket az elmúlt pár hét alatt. A BRDSZ vezetése úgy gondolja, hogy a jelenlegi társadalmi problémák eltakarják a rendvédelemben dolgozók szociális problémáit, igazából a törvényes kereteket feszegetõ, s az állampolgárokat megmozgató, s lassan minden családot negatív módon érintõ kormányzati döntések felülírják jelenkori történelmünket egyéni, képviselõi indítványokkal. Most fel lehetne tenni azt a kérdést, mégis miért foglalkozunk akkor mindezzel, miért értékeljük a beküldött válaszokat? Egy adott országban az aktuális, pillanatnyi történések következtében megoldásra kerülõ problémák a történelem távlatából csak pillanatoknak minõsülnek. Ezt figyelembe véve mi is úgy ítéltük meg, hogy a jelenlegi robbanásig feszülõ helyzet megszûnésével, a családoknál felhalmozódó problémák még nem nyernek megoldást. Ezért szükséges jelen felmérés eredményérõl, úgy ahogyan a BRDSZ megígérte, tájékoztatni a közvéleményt, az országgyûlési képviselõket és nem utolsó sorban a szakmai vezetõket. Mindenképpen meg kell ezt tenni, mert az elmúlt egy év alatt a rendvédelemben dolgozó hivatásosok, de fõleg a rendõrségen dolgozók céltáblái voltak és jelenleg is azok a médiának, a képviselõknek, a kormány tagjainak és a feltüzelt állampolgároknak. Az itt dolgozók a kialakult negatív kommunikáció miatt félelemben éltek és élnek, ami oda fog vezetni, hogy egyre inkább a szakmát elhagyva, máshol keresik saját és családjuk boldogulását, megélhetésüket. Nem okozott meglepetést, hogy a válaszolók majd mindegyikének havonta majdnem a duplájára emelkedett hiteltörlesztése, s mellette a lakásfenntartás költsége is sok-sok százalékkal nõtt. Történt mindez akkor, amikor a rendvédelmi ágazatban 2006 óta semmiféle bérintézkedés nem történt pozitív irányba, a bérek jelenleg a évi színvonalon állnak. AZ OBJEKTÍV ADATOK + A NEM szerint a válaszolók 68,60 százalék férfi, 31,40 százalék nõ (1. sz. táblázat); + az ÉLETKOR alapján az ifjúkort 16,54 százalék, a felnõtt korosztályt 83,05 százalék, ezen belül aktívak 57,89 százalék (31-40 év), kevésbé aktívak 21,08 százalék (41-50 év), nem aktív 4,08 százalék (51-60 év), az öregkort 0,18 százalék képviseli (2. sz. táblázat); + az ISKOLAI VÉGZETTSÉG-et illetõen 36,00 százalék szakközépiskolát, 17,43 százalék gimnáziumot, 11,20 százalék egyetemet, 10,32 százalék fõiskolát végzett stb. (5. sz. táblázat); a SZAKMAI ISKOLAI VÉGZETTSÉGE-nek a válaszolók 20,91 százaléka a Rendészeti Szakközépiskolát, 14,04 százaléka a Rendõrtiszti Fõiskolát, 11,58 százaléka a tiszti átképzõt, 8,12 százaléka a Tûzoltó Szakközépiskolát jelölte meg (6-7. sz. táblázat); + a CSALÁDI ÁLLAPOTA? kérdésre adott válaszok: 41,19 százalék nõs, 19,38 százalék élettárs, 15,42 százalék férjezett, 13,66 százalék egyedülálló, 10,45 százalék elvált (3. sz. táblázat); + a GYEREKEINEK SZÁMA? 32,33 százalékának kettõ, 27,88 százalékának egy, nincs gyermeke 29,14 százalékának (8. sz. táblázat); + az ELTARTOTTAK SZÁMA? 28,57 százalékánál kettõ fõ, 27,38 százalékánál egy fõ, nincs eltartott 32,79 százalékánál (9. sz. táblázat); + a JOGÁLLÁSA szerint, a válaszolók 70,52 százaléka szolgálati jogviszonyban áll, 16,72 százaléka közalkalmazott, 3,83 százalék a köztisztviselõ stb. (4. sz. táblázat). 2 A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése

3 A közvéleménykutatás elõzményei A politikai-, gazdasági-, bizalmi-, erkölcsi válság közepette, az ország gyors átalakítása során, stratégiai és taktikai döntések, illetve az érdekek harcának következtében felgyorsult a társadalmi folyamatok radikális megváltoztatása. Napirendre kerültek a fenntartható egyéni és társadalmi fejlõdés biztosítása, a kooperáció és az egészséges kompromisszumkötés kérdései. A szakszervezeti mozgalom is lassú erózión, változáson megy keresztül. Számukra is létkérdés, hogy létrejöjjön az összefogás, a szolidaritás egymással, a dolgozókkal való szoros együttmûködés, az érdekegyesítés, az egységes fellépés, hogy a munkavállalók által kivívott kötelezettségek és jogok megfelelõ harmóniájával megmaradjanak a szociális eredmények. Változatosabb, újabb módszerekkel hatékonyabban tudják megvédeni a szerzett jogokat. Ötleteikkel az új problémákra újszerû megoldásokat szeretnének elfogadtatni. A munkavállalók pozíciói egyre rosszabbak, ki vannak téve a mindenkori hatalom kényének-kedvének, az oktatási-, a munkahelyi-, a lakhatási-, a kulturális-, az élhetõbb élet esélyei instabilok. A napi megélhetés problémái-, az alulképzettség hátrányai, a munkanélküliség kísértete szövi át a hétköznapi életet. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének Intézõ Bizottsága úgy döntött, hogy a gyorsan változó, felpörgetett társadalmi viszonyok között még jobban kell ismernie a napról-napra átalakuló munkavállalók élet- és munkakörülményeit. Ennek érdekében egy témafeltáró közvéleménykutatás elvégzését javasolta, és fogadta el. A szociális helyzet felmérésére egy 27 kérdésbõl álló kérdõívet (I. sz. melléklet) szerkesztettünk, természetesen a felmérés nem terjed ki e téma minden részletére. Nemcsak a BRDSZ, más társszakszervezeti tagok is kitölthették a kérdõívet, mivel az összes rendvédelmi dolgozóról szól. Nyitott-, õszinte válaszokra-, saját empirikus tapasztalatokra várva indítottuk útjára a felmérést. A válaszadás teljesen önkéntes, anonim, és nem visszaellenõrizhetõ, személytelen. A feltett kérdések megválaszolására a BRDSZ vezetése üzleti célú internetes kérdõív lehetõséget vásárolt egy évre. A web-oldalon a kerdoivem.hu/kerdoiv/ /1/ elérhetõségen lehetett megnyitni, letölteni a kérdõívet. A program excel-ben értékelte a kapott adatokat. A kérdések egy része zárt, azaz eldöntendõ, a másik része félig zárt félig nyitott-, a harmadik része nyitott, azaz kifejtõ jellegû volt. A kérdések mellett egy illetve több válasz lehetséges, opcionális kérdés megjegyzéssel segítettük a kérdõív kitöltését. A felmérés, a kérdõív kitöltése án én óráig tartott. Ebben az idõszakban lehetett válaszolni az interneten keresztül feltett kérdésekre. A felmérés elérhetõségét a hírlevélben 3412 fõ kapta meg, azok, akik címüket a tagnyilvántartóba megadták. E- A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése mailban elküldték a titkároknak, a társszakszervezeteknek, BM vezetõknek, megyei fõkapitányoknak, városi-, kerületi kapitányságoknak, Bevándorlási Hivatalnak, Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörû Részvénytársaságnak (MNVZRT), tûzoltóságoknak, Rendõrtiszti Fõiskolának (RTF), rendészeti szakközépiskoláknak, Állami Egészségügyi Központnak (ÁEK), Központi Szolgáltató Fõigazgatóságnak (KSZF), Nemzetközi Oktatási Központnak (NOK), Terrorelhárítási Központnak (TEK), Nemzetvédelmi Szolgálatnak (NVSZ). A kérdõív elõszavában megkértünk minden rendvédelmi dolgozót, hogy a kérdõív kitöltésével segítse a munkát. A titkárok-, a bizalmiak-, a szakszervezeti tagok verbális szervezéssel kérték tagjaikat, minél többen vegyenek részt a felmérésben. Összesen 1589 fõ töltötte ki a kérdõívet. A határidõn túl érkezett kérdõíveket nem vettük figyelembe. A rendõrség korruptságát szolgáló-, az imázs rombolását-, a szavahihetõségét-, a tekintélyét lejárató megnyilvánulások, az ellenük való védekezõ fellépés valamint a szakszervezeti demonstrációk elõkészítése, szervezése, lebonyolítása, a munkáltatóval történõ tárgyalások kerültek az érdeklõdés középpontjába. Mindezek elvonták a figyelmet, minden erõt és tevékenységet lekötöttek. Végül 32 diagram és 37 táblázat készült el. A százalékos értékeket a megkérdezettek számához (1589 fõ = 100 százalék), ahol ettõl eltértünk, ott a válaszok számához (3069 = 100 százalék) viszonyítva adtuk meg. Az értékelés utáni eredményeket a BRDSZ vezetése eljuttatja az országgyûlési képviselõknek, a kormány tagjainak, azért, hogy az ágazatban dolgozók szociális helyzetét a valóságnak megfelelõen lehessen bemutatni, az eredmények alapján segíteni, illetve segítséget kérni. A felmérés adatait, a beérkezett véleményeket, a tapasztalatokat, a kritikai megjegyzéseket, a javaslatokat, a tanulságokat felhasználjuk a szakszervezeti elemzõ munkához, a szakszervezet jelenlegi és jövõbeni filozófiájának stratégiájának taktikájának kidolgozásához, az arculatváltáshoz, az erkölcsi-anyagi megbecsülés eléréséhez, a célrendszer kialakításához. A szakszervezeti tagok véleményére építve a szakszervezet vezetõségével együttesen érhetjük el, hogy a BRDSZ tevékenysége sokrétû demokratikus együttmûködési készséggel párosuljon, mindenki maximális aktivitásával, megelégedésére. A felmérés kapcsán problémáikkal a szakszervezeti vezetésnél jelentkezõ BRDSZ tagok konkrét ügyeivel is foglalkoznak. A valós vagy vélt, a megértett vagy fel nem ismert érdekeket, szükségleteket feltárva lehet diagnózist kialakítani és pozitív terápiát felállítva, az elõremutató célokat kitûzve végrehajtani a szakszervezeti feladatokat, a munkavállalók érdekében. 3

4 A kitöltött kérdõívek adatainak összesítése Az elkövetkezendõ idõben a figyelem középpontjába kerülnek a megtakarítás-, az öngondoskodás-, a pénzügyi tudatosság kérdései. Kívánatos lenne az életciklus-alapok bevezetése (target date fund), elõtérbe helyezése. Mennyi a család havi nettó összjövedelme? 24,67 százaléknak ( forint), 24,42 százaléknak ( forint), 15,86 százaléknak ( forint), 15,30 százaléknak ( forintig) stb. (6. sz. kérdés). Mekkora forintösszeg a család összes havi rezsije? 21,28 százaléknak ( forint illetve felette), 15,17 százaléknak ( forint), 12,47 százaléknak ( forint), 12,03 százaléknak ( forint) stb. (7. sz. kérdés). Van-e banki hitele? Banki hitellel 90,82 százalék igen, 7,80 százalék nem rendelkezik. A banki hitelezés még mindig lábadozik, a rossz hitelek negligálása folyik. A bankok nemigen adnak hitelt. A hitelpiac aktivitása a négy évvel elõtti állapotot tükrözi (8. sz. kérdés). Ha van hitele, milyen alapú? 41,42 százaléknak svájci frank, 28,15 százaléknak forint, 4,83 százaléknak euró, 23,64 százalék nem válaszolt. A felelõtlen hitelkihelyezés gyakorlatával szakítani kell (9. sz. kérdés). A hitel fajtája? 31,02 százaléka lakáshitellel, 18,18 százaléka gépjármû hitellel, 15,97 százaléka személyi kölcsönnel, 10,00 százaléka szabad-felhasználású hitellel rendelkezik, nem válaszolt 20,76 százalék. A többletjövedelem nagy része az ingatlanokba jelzáloghitel formájában áramlott (10. sz. kérdés). Mekkora volt a havi törlesztõrészlete, amikor felvette? 19,19 százaléknak forint), 16,93 százaléknak ( forint), 12,90 százaléknak ( forint), 10,64 százaléknak ( forint) volt a törlesztõrészlete, nem válaszolt 7,54 százalék (11. sz. kérdés). A törlesztõrészlet nettó fizetésének hány százalékát tette ki a felvételkor? 42,67 százalék (30 százalék illetve alatta), 27,00 százalék (31-40 százalék), 12,21 százalék (41-50 százalék) (12. sz. kérdés). Mekkora most a havi törlesztõrészlete? 22,22 százalék ( forint illetve felette), százalék ( forint), 12,46 százalék ( forint), 11,14 százalék ( forint), 10,76 százalék ( forint), 10,45 százalék ( forint) a törlesztõrészlete (13. sz. kérdés). A törlesztõrészlet nettó fizetésének hány százalékát teszi ki, a kérdõív kitöltésekor? 20,14 százalék (31-40 százalék), 17,62 százalék (41-50 százalék), 16,61 százalék (30 százalék, illetve alatta), 14,41 százalék (51-60 százalék), 13,22 százalék (71 százalék illetve felette), 10,20 százalék (61-70 százalék) (14. sz. kérdés). Van-e bedõlt hitele? 91,38 százaléknak nincs, 8,62 százaléknak van bedõlt hitele. A gazdasági krízist a pénzpiac ingadozása okozza (15. sz. kérdés). Tudja-e fizetni a részleteket? 57,21 százalék igen, 30,08 százalék nem folyamatosan, 3,34 százalék több mint 3 hónapos elmaradásom van, 2,39 százalék nem tudja fizetni a részleteket. Az adósok fizetõképtelensége miatt az ingatlanok a bankok tulajdonába kerülnek körülbelül 100 ezer adós 90 naptól régebben, nem törleszti lakáskölcsönét, (16. sz. kérdés). Van-e megtakarítása? 87,28 százaléknak nincs, 12,72 százalékának van megtakarítása. A felnõtt korosztály (31-40 év) egyszer kockázati terméket vásárol illetve megtakarítási célú biztosítást köt (17. sz. kérdés). Árverezik-e a tulajdonát? Még nem 93,52 százaléknak, 1,45 százaléknak folyamatban van, 0,31 százaléknak elárverezték (18. sz. kérdés) Melyik szervezetnél dolgozik? 48,46 százalék a Magyar Rendõrséget, 17,12 százalék a büntetés-végrehajtást, 15,74 százalék a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, 9,57 százalék a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságot, 3,53 százalék a Tûz- és Katasztrófavédelmet jelölte meg, (19. sz. kérdés). A szervezet közigazgatási besorolása? 34,49 százalék a helyi-, városi-, kerületi-, 31,09 százalék területi-, régió-, megyei-, 24,29 százalék országos hatáskörû szerv, 10,13 százalék minisztérium (20. sz. kérdés). A beosztása? 14,47 százalék elõadó, 9,82 százalék nyomozó, 8,06 százalék tûzoltási terület, 5,85 százalék járõr, 5,16 százalék biztonsági felügyelõ, 4,22 százalék körletfelügyelõ, 3,71 százalékügyeletes, 3,59 százalék alosztályvezetõ, 3,34 százalék vizsgáló (21. sz. kérdés). Milyen munkarendben dolgozik? 49,15 százalék hivatali, 26,12 váltásos, 21,21 százalék vezényléses, 3,52 százalék egyéni munkarendben dolgozik (22. sz. kérdés). 4 A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése

5 A válaszok részletes értékelése Az objektív adatok A válaszolók NEME szerint: 68,60 százalék férfi, 31,40 százaléka nõ, (Lásd 1. számú diagram, II. számú melléklet: 1. számú táblázat). A szakszervezeti tagság zöme az idõsebb korosztályhoz tartozik, akik inaktívak, kivéve a vezetõi posztokat. Az igazi utánpótlást a év közöttiek jelentik, (2. sz. diagram, II. sz. melléklet: 2. sz. táblázat). 2. sz. diagram 1. sz. diagram A választ adók ÉLETKOR szerinti megoszlása a következõ: (36-40 év között) 29,07 százaléka, (31-35 év között) 28,82 százaléka, (41-45 év között) 14,41 százaléka, (26-30 év között) 11,95 százaléka jelölte életkorát az elõre megadott rubrikába. A fiatalok (19-30 év között) 16,54 százaléka érdeklõdik e téma iránt. A szakszervezeti munkában kevesen vesznek részt, nemigen érinti meg õket e tevékenység. A juttatások is csábították a fiatalokat a rendõri pályára. A felnõtt korosztály a többség (31-45 év között) 72,30 százalék volt a legaktívabb, (46-60 év között) 10,75 százalékuk az óvatosabb, megfontoltabb, míg (61 év illetve felette) 0,18 százaléka idõsek, vették a fáradságot, hogy részt vegyenek a felmérésben. A férfiaknál (36-40 év között) 22,03 százalék, (31-35 év között) 20,96 százalék, (41-45 év között) 9,51 százalék, (26-30 év között) 8,49 százalék, a nõknél (31-35 év között) 7,86 százalék, (36-40 év között) 7,04 százalék, (41-45 év között) 4,90 százalék, (46-50 év között) 3,71 százalék szerepel az elsõ négy között. A fiatal felnõtt korosztályt (26-30 év között, 11,95 százalék) kellene hatékonyabban megszólítani, feladatokkal megbízni, az innovatív-, a kreatív-, a problémaérzékeny készségük kibontakozását segíteni. A szocializálódó fiatalok keresik önmagukat-, helyüket a társadalomban. A szakszervezeti tagság a szakszervezeti vezetés potenciális utánpótlását jelentik. A fiatalkorúak körülbelül 25 százaléka ma már munkanélküli. A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése A CSALÁDI ÁLLAPOTA? kérdésre adott válaszok: 41,19 százaléka nõs, 19,38 százaléka élettársi kapcsolatban él, 15,42 százaléka férjezett, a 13,66 százaléka egyedülálló, 10,45 százaléka elvált. A megélhetési problémák, az interperszonális kapcsolatok lazulása miatt, egyre jobban gyarapodik az élettársi kapcsolatban élõk, az egyedülállók, az elváltak tábora, (3. sz. diagram, II. sz. melléklet: 3. sz. táblázat). 3. sz. diagram A JOGÁLLÁSA? A kitöltõk megoszlása foglalkoztatási jogviszonyuk alapján: 70,52 százalékuk szolgálati jogviszonyban áll, 16,72 százalékuk közalkalmazott, 4,68 százalékuk kormánytisztviselõ, 3,83 százalékuk köztisztviselõ, nyugdíjas 2,49 százalék, munkavállaló 1,28 százalék, nyugdíj mellett tovább foglalkoztatott a válaszolók 0,49 százalék. Több válasz volt lehetséges, volt, aki a nyugdíjas kategóriában is jelölte magát és a tovább foglalkoztatott válaszlehetõségnél is. A BRDSZ nemcsak a közalkalmazottaknál, a rendõrségen is reprezentatív, így a hivatásos állomány érdekeit is teljes erõvel védi, többek között a szolgálati jogviszonyért, a foglalkoztatási korhatárért, az esélyegyenlõségért, a bérekért, az élet- és 5

6 munkakörülményekért stb. harcol, (4. sz. diagram, II. sz. melléklet: 4. sz. táblázat). A SZAKMAI ISKOLAI VÉGZETTSÉGE? Az elõre megadott válaszok alapján 20,91 százalék Rendészeti Szakközépiskolát, 14,04 százalék Rendõrtiszti Fõiskolát, 11,58 százalék tiszti átképzõt, 8,12 százalék Tûzoltó Szakközépiskolát, 7,31 százalék köztisztviselõi alapvizsgát végzett. A válaszok arányából kiderül, hogy az állomány fiatal kora miatt nem rendelkezik elégséges szakmai iskolai végzettséggel illetve szakmai tapasztalattal, (6. sz. diagram, II. sz. melléklet: 6. sz. táblázat) 4. sz. diagram AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG-et illetõen 36,00 százalékuk szakközépiskolai/szakiskolai, 17,43 százalékuk gimnáziumi, 11,20 százalékuk egyetemi, 10,32 százalékuk fõiskolai, stb. végzettséggel rendelkezik. A program hibája miatt egyéb kategóriába kerültek a technikummal, felsõfokú képesítéssel, tanfolyammal rendelkezõk, arányuk 16,17 százalék. A férfiak 26,43 százaléka a szakközépiskolai/szakiskolai, 11,77 gimnáziumi, 7,49 egyetemi, 6,80 százaléka fõiskolai, a nõk 9,57 százaléka szakközépiskolai/szakiskolai, 5,66 gimnáziumi, 3,71 egyetemi, 3,52 százaléka pedig fõiskolai végzettséget mondhat magáénak. Érzékelhetõ a középszintû iskolai végzettséggel (53,43 százalék) és a felsõfokú végzettséggel (21,52 százalék) rendelkezõk közötti feszültség, (5. sz. diagram, II. sz. melléklet: 5. sz. táblázat). 6. sz. diagram 5. sz. diagram Ami az egyéb iskolai végzettség kategóriába került válaszokat illeti: 13,81 százalék felsõszintû (egyetem, fõiskola), 7,00 százalék középszintû képzést (gimnázium, technikum, szakközépiskola), 6,73 százalék a BV alapfokú-, középfokú-, felsõfokú-, 4,16 százalék a Vám- és Pénzügyõr Iskola alsó-, középfokú képzést, a középfokú 2,00 százalék, a felsõfokú 1,19 százalék, az alapfokú végzettséget 0,37 százalék, tûzoltó tanfolyamot 0,37 százalék jelölte meg stb., (II. sz. melléklet: 7. sz. táblázat). A GYERMEKEINEK SZÁMA? A kérdõívet kitöltõk 32,33 százaléknak 2 gyermeke van, 27,88-nak 1 gyermeke, 8,38- nak 3 gyermeke, 2,27-nek 4 vagy több gyermeke van, 29,14 százaléknak pedig nincs gyermeke. Az ideális családmodell továbbra is a két gyerekét favorizálja, az egy gyerek egyre népszerûbb, a három gyerek ideálja nem jött be, a 4 vagy több gyerek száma alacsony, viszont a gyereknélküliek aránya egyre nõ. Ahhoz, hogy a gyermekszám növekedjen, biztonságos munkahely, pozitív elõmeneteli lehetõség, tisztességes fizetés, kulturált családi otthon, nyugodt családi, munkahelyi légkör stb. szükséges, (7. sz. diagram, II. sz. melléklet: 8. sz. táblázat). 6 A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése

7 százaléknál 1 fõ, 8,87 százaléknál 3 fõ, 2,39 százaléknál 4 v. több fõ, 32,79 %-nál nincs eltartott, (8. sz. diagram, II. sz. melléklet: 9. sz. táblázat). 7. sz. diagram AZ ELTARTOTTAK SZÁMA? A családokban az eltartottak számaránya a következõ: 28,57 százaléknál 2 fõ, 27,38 8. sz. diagram A többi kérdés 6. kérdés: MENNYI A CSALÁD HAVI NETTÓ ÖSSZ- JÖVEDELME? A kitöltõk bevallása alapján 24,67 százalék ( között), 24,42 százalék ( között), 15,86 százalék ( között), 15,30 százalék ( között) stb. volt a havi nettó jövedelme. A családok összjövedelme Ft között 19,45 százalék, Ft között 49,09 százalék, Ft között 24,29 százalék, Ft ill. felett 7,17 százalék, (9. sz. diagram, II. sz. melléklet: 10. sz. táblázat). A családok rezsije 27,64 százaléknál ( Ft), 22,85 százaléknál ( Ft), 21,28 százaléknál ( Ft ill. felette), 18,18 százaléknál ( Ft), 10,05 százaléknál ( Ft), (10. sz. diagram, II. sz. melléklet: 11. sz. táblázat). 9. sz. diagram 7. kérdés: MEKKORA FORINT ÖSSZEG A CSALÁD ÖSSZES HAVI REZSIJE? A megszólítottak 21,28 százalékának ( Ft ill. felette), 15,17 százaléknak ( Ft), 12,47 százaléknak ( Ft), 12,03 százaléknak ( Ft), 10,82 százaléknak ( Ft), stb. az összes havi rezsije. 10. sz. diagram 8. kérdés: VAN-E BANKI HITELE? Banki hitele 90,82 százaléknak igen van, 7,80 százaléknak nincs, 1,38 százalék nem válaszolt volt a válasz, (11. sz. diagram, II. sz. melléklet: 12. sz. táblázat). A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése 7

8 11. sz. diagram 9. HA VAN HITELE, MILYEN ALAPÚ? 41,42 százaléknak svájci frank, 28,15 százaléknak forint, 4,83 százaléknak euró, 1,53 százaléknak yen alapú hitele van. Nem válaszolt 23,64 százalék, mivel opcionális kérdés volt (12. sz. diagram, II. sz. melléklet: 13. sz. táblázat). 13. sz. diagram 11. kérdés: MEKKORA VOLT A HAVI TÖRLESZTÕ- RÉSZLETE, AMIKOR FELVETTE? A hitel felvételekor a törlesztõrészlet 19,19 százaléknak ( forint), 16,93 százaléknak ( forint), 12,90 százaléknak ( forint), 10,64 százaléknak ( forint), 9,38 százaléknak ( forint), 9,19 százaléknak ( forint), 6,86 százaléknak ( forint), 5,10 százaléknak ( forint illetve feletti), 2,27 százaléknak ( forint illetve alatti) volt a törlesztõrészlet. Nem válaszolt: 7,54 százalék (14. sz. diagram, II. sz. melléklet: 15. sz. táblázat). 12. sz. diagram 10. kérdés: HITEL FAJTÁJA? A válaszolók 31,02 százaléka lakáshitellel, 18,18 százaléka gépkocsi hitellel, 15,97 százaléka személyi kölcsönnel, 10,00 százaléka szabad-felhasználású hitellel, 4,07 százaléka általános banki hitellel rendelkezik. Nem válaszolt: 20,76 százalék., (13. sz. diagram, II. sz. melléklet: 14. sz. táblázat). 14. sz. diagram 12. kérdés: A TÖRLESZTÕRÉSZLET NETTÓ FIZETÉ- SÉNEK HÁNY SZÁZALÉKÁT TETTE KI A FELVÉTEL- KOR? A választ adók 42,67 százalékát (30 illetve alatta), 27,00 százalékát (31-40 között), 12,21 százalékát (41-50 között), 5,41 százalékát (51-60 között), 2,83 százalékát (61-70 között), 1,95 százalékát (71 illetve felette) tette ki felvételkor a nettó fizetésének. Nem válaszolt 7,93 százalék (15. sz. diagram, II. sz. melléklet: 16. sz. táblázat). 8 A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése

9 14. kérdés: A TÖRLESZTÕRÉSZLET NETTÓ FIZETÉ- SÉNEK HÁNY SZÁZALÉKÁT TESZI KI A KÉRDÕÍV KITÖLTÉSEKOR? A megszólítást vállalók 20,14 százalékát (31-40), 17,62 százalékát (41-50), 16,61 százalékát (30 százalék illetve alatta), 14,41 százalékát (51-60), 13,22 százalékát (71 százalék illetve felette), 10,20 százalékát (61-70) teszi ki a kérdõív kitöltésekor. Nem válaszolt: 7,8 százalék (17. sz. diagram, II. sz. melléklet: 18. sz. táblázat). 15. sz. diagram 13. kérdés: MEKKORA MOST A HAVI TÖRLESZTÕ- RÉSZLETE? A felmérésben résztvevõk 22,22 százalékának ( forint illetve felette), 12,84 százalékának ( forint), 12,46 százalékának ( forint), 11,14 százalékának ( forint), 10,76 százalékának ( forint), 10,45 százalékának ( forint), 7,30 százalékának ( forint), 3,71 százalékának ( forint), 1,76 százalékának ( forint illetve alatta) van a törlesztõrészlete. Nem válaszolt 7,36 százalék (16. sz. diagram, II. sz. melléklet: 17. sz. táblázat) 17. sz. diagram 15. kérdés: VAN-E BEDÕLT HITELE? (NEM TUDJA FIZETNI) A megszólítást elfogadók 91,38 százalékának nincs, 8,62 százalékának igen, van bedõlt hitele (18. sz. diagram, II. sz. melléklet: 19. sz. táblázat) 16. sz. diagram 18. sz. diagram A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése 9

10 16. kérdés: TUDJA-E FIZETNI A RÉSZLETEKET? A kérdõívet kitöltõk 57,21 százaléka igen, 30,08 százaléka nem folyamatosan, 3,34 százaléka több, mint 3 hónapos elmaradásom van, 2,39 százaléka nem tudja fizetni a részleteket. Nem válaszolt: 6,98 százalék, (19. sz. diagram, II. sz. melléklet: 20. sz. táblázat). 18. kérdés: ÁRVEREZIK-E A TULAJDONÁT? A választ küldõk 93,52 százaléknak még nem, 1,45 százaléknak folyamatban van, 0,31 százaléknak elárverezték a tulajdonát. Nem válaszolt: 4,72 százalék, (21. sz. diagram, II. sz. melléklet: 22. sz. táblázat) 21. sz. diagram 19. sz. diagram 17. kérdés: VAN-E MEGTAKARÍTÁSA? Akik vették a fáradságot és válaszoltak, 87,28 százaléknak nincs, 12,72 százaléknak igen, van megtakarítása (20. sz. diagram, II. sz. melléklet: 21. sz. táblázat) 19. kérdés: MELYIK SZERVEZETNÉL DOLGOZIK? A véleményüket leírók 48,46 százaléka a Magyar Rendõrségnél, 17,12 százaléka a Büntetés-végrehajtásnál, 15,74 százaléka a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, 9,57 százaléka a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságnál, 3,53 százaléka a Tûzés Katasztrófavédelemnél, 1,89 százaléka Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatalnál, 0,89 százaléka a Belügyminisztériumban, 0,82 százaléka HM Egészségügyi Központban, 0,57 százaléka a Rendõrtiszti Fõiskolán, 0,31 százaléka a Terrorelhárítási Központban, stb. dolgozik (II. sz. melléklet: 23. sz. táblázat). 20. sz. diagram 10 A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése

11 22. sz. diagram 20. kérdés: A SZERVEZET KÖZIGAZGATÁSI BESO- ROLÁSA? Az önkitöltéses kérdõíves interjút vállalók 34,49 százaléka helyi-, városi-, kerületi, 31,09 százaléka területi-, régió-, megyei, 24,29 százaléka országos hatáskörû szerv, 10,13 százaléka minisztérium sorolták be magukat (23. sz. diagram, II. sz. melléklet: 24. sz. táblázat). 21. kérdés: BEOSZTÁSA? A válaszolók (1309) 14,47 százaléka elõadó, 9,82 százaléka nyomozó, 8,06 százaléka tûzoltási terület, 5,85 százaléka járõr, 5,16 százaléka biztonsági felügyelõ, 4,22 százaléka körletfelügyelõ, 3,71 százaléka ügyeletes, 3,59 százaléka alosztályvezetõ, 3,34 százaléka vizsgáló, 3,21 százaléka osztályvezetõ, 3,02 százaléka csoportvezetõ, 2,83 százaléka ügykezelõ (II. sz. melléklet: 25. sz. táblázat). Az egyéb kategóriába (283 válasz) a következõ válaszok érkeztek: 1,45 százaléka KMB-s, 1,32 százaléka fõszemlész, 0,82 százaléka fõelõadó, 0,63 százaléka segédelõadó (II. sz. melléklet: 26. sz. táblázat). 22. kérdés: MILYEN MUNKARENDBEN DOLGOZIK? A nyilatkozók 49,15 százaléka hivatali, 26,12 százaléka váltásos, 21,21 százaléka vezényléses, 3,52 százaléka egyéni munkarendben dolgozik (24. sz. diagram, II. sz. melléklet: 27. sz. táblázat). 23. sz. diagram 24. sz. diagram A rendvédelemben dolgozók szociális felmérése 11