EURÓPAI TÜKÖR 2006/2. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL FOLYÓIRATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI TÜKÖR 2006/2. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL FOLYÓIRATA"

Átírás

1 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL ÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI HIVATAL FOLYÓIRATA

2 Tartalom G. MÁRKUS GYÖRGY: Az EU válságszindrómája és az átalakuló modernitás Az EU a WTO Doha-forduló motorja Interjú BALÁS PÉTERREL, az Európai Bizottság kereskedelmi fôigazgató-helyettesével GYÖRKÖS PÉTER: 2005 a fordulatok éve FORGÁCS IMRE: Miért kell iparûzési adót fizetni? JUHÁSZ-TÓTH ANGÉLA SZALAY KLÁRA: Az európai uniós döntéshozatal kontrollja a nemzeti parlamentekben I SCHÖPFLIN GYÖRGY: A brit elnökség esete az Európai Unióval RIEGER LÁSZLÓ SZÔKE GYULA: A évi gabonaintervenció jellemzôi Magyarországon BOD TAMÁS: Jótékony felzárkózási kényszerben Békés megye eredményei, gondjai és tervei az EU-ban Szemle KORMÁNY ATTILA: Jogharmonizációs eredmények és kihívások az Európai Unióban NAGY SÁNDOR GYULA: Az európai uniós támogatások hatékonyságának értelmezése és mérésének módszerei Uniós aktualitások DEZSÉRI KÁLMÁN: Az EU osztrák elnökségének feladatai és céljai Országgyûlés Külügyi Hivatala KOVÁCS KRISZTIÁN: Pénzügyi szolgáltatások az EU-ban ben: közelebb a fogyasztóhoz Központi Statisztikai Hivatal BAKSAY GERGELY: A maastrichti kritériumok teljesülése az elôzetes 2005-ös adatok alapján Konferenciák Szociálpolitika az Európai Unióban Monitor English summaries Az Európai Tükör januári számában a Befogadó Európa? Nemzetközi kulturális konferencia Budapesten címû cikk végérôl sajnos lemaradt a szerzô neve: Zongor Attila. Kedves szerzônktôl és olvasóinktól elnézést kérünk.

3 3 G. MÁRKUS GYÖRGY Az EU válságszindrómája és az átalakuló modernitás A nyugati modernitás elavulttá vált. Ezt a modellt, amely a kapitalizmus, a demokrácia, a jogállam és... a nemzeti szuverenitás elegye volt, újra kell tárgyalni és tervezni. Ez jelenti a nyugati pártalapú demokrácia sokat vitatott válságának lényegét. A kelet-nyugati konfrontáció végét követô megnövekedett öntudat jegyében akár radikalizálódásra, akár megreformálásra is sor kerülhet. Nem szabad feladnunk az európai modernitás vívmányait, a parlamenti demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, az egyén szabadságát, ám szakítanunk kell azzal, ahogy ezek az ipari társadalom öntôformáiba kerülve érvényesültek. (Beck 1993:17) Woody Allen rendezô-színész mondja az Annie Hall prológusában: nem szeretne olyan klub tagja lenni, amely még ôt is felveszi. A magyar társadalom széles csoportjai mindmáig nem tették túl magukat a rendszerváltással kapcsolatos csalódásaikon, azon a sokak számára traumatikus tapasztalaton, amelynek lényegére már évekkel ezelôtt Ferge Zsuzsa mutatott rá: megkaptuk a szabadságot, de elveszítettük a biztonságot. (Ferge:1995) Miután bekerült a panaceának hitt Európai Unióba, az átlagpolgár azt tapasztalja, hogy a csodavárás ismét csak nem jött be. (Aki újságot olvas, azt is tudja, hogy a gazdag országok politikusai tizedszázalékokon vitatkozva zárkóznak el az ô gondjaitól és reményeitôl.) Az értelmiségi pedig kénytelen rájönni: a nyugat másodrangú polgáraként az egyik válságból, anélkül, hogy az megoldódott volna, egy másik európai, sôt globális, súlyosbodni látszó válságba került. A rendszerváltás (utó)válságából belecsöppen Európa patologikus jelenségektôl sem mentes, rossz közérzettel (European Social Unease Cuperus:1995) kísért modernitásválságába, amit sok más mellett jelzett Lisszabon csôdje, a francia és a holland nem-ek is. Ami azonban vigasztalhat bennünket, magyar européereket: ha nem kerültünk volna be, a válság még nyomasztóbb lenne Az EU válságáról beinduló vita a nyilvánosságban a korántsem jelentéktelen fajsúlyú aktualitásokra koncentrál: referendumokra, a költségvetési patthelyzetre, az ellenállásra a bôvítésekkel szemben. Az Európa-politika depolitizáltságát (Mair:1995) igazolva, többnyire figyelmen kívül hagyják a mélyebb társadalmi, kulturális, történelmi és demokráciaelméleti összefüggéseket. Holott a társadalomtudományoknak volt és van mondanivalójuk, hozzátennivalójuk a ma még fôleg csak önigazolásokat keresô politikusok és az izgalmas részigazságokra vadászó újságírók fejtegetéseihez. Ezért mellôzve az eseménytörténet tárgyalását megkísérlem a politikai szociológia törésvonalakkal foglalkozó vonulatának (Lipset-Rokkan:1969) gondolatiságát becsatornázni az Európa-vitába.

4 4 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2 FEBRUÁR I. Krízis-dimenziók Rossz közérzet Európában Jean Monnet (in Cuperus:2005) szólt arról, hogy kétfajta dinamika létezhet, a reményé (ô ezt tapasztalta és hirdette) és a félelemé (ma ezt éljük meg). S. Freud írt a harmincas években a fasizálódás nyomán kialakuló rossz közérzetrôl a kultúrában (Unbehagen in der Kultur), ma Európa válságjelenségei váltják ki mind több emberbôl az elbizonytalanodást. Unbehagen in Europa mondhatnánk itt a kontinensen, a nyertesnek bizonyuló és magukat nyertesnek tudó angolszászok és ázsiaiak magabiztos optimizmusával szemben. Sokáig tûnt úgy, hogy (Nyugat-)Európában: egyre többet fogyaszthatnak; egyre több lesz a munka; egyre nagyobb lesz a biztonság, a társadalmi és a nemzetek közötti béke; egyre több demokráciát (W. Brandtot idézve) mernek. A fin du siècle beköszöntött. Az európai elit azt sem tudja eldönteni, hogy a globalizáció részének vagy a globalizáció elleni védôbástyának tekintse magát. Pedig ha ez utóbbi opciót választja, akkor az Uniót éppenséggel maga alá gyûrheti a globalizáció, és Mario Monti ex-fôbiztos szavaival Európa Sanghaj külvárosává válhat. (Joffe:2005) Az Arany Hatvanas éveket, s átmenetileg fellángoló eufóriáját a kontinentális Nyugat-Európában a félelem dinamikája váltja fel: A keynesi-jóléti állam fénykoráról még a liberális R. Dahrendorf is mint Európa szociáldemokratizálásáról beszélt. (Dahrendorf:1983) Mára a 2/3-os társadalmat, a középosztályosodást, a gazdasági dinamizmust és a teljes foglalkoztatottságot a polarizáció, a közép elvékonyodása, a növekedés stagnálása, a tömeges munkanélküliség váltja fel. Miközben a szociális államot nem egyszerûen karcsúsítják, hanem alapjait is kikezdik... Az európai versenyképesség áraként Európának és az európai jóléti államok polgárainak önfeladását követelik: a lemondást társadalom-modelljükrôl (Dahrendorf:1996) Diszfunkcionálissá válik a multikulturalizmus, az európai progresszió Nagy Ábrándja. A szubkultúrák párhuzamos vagy egymást ellenségeknek tekintô társadalmakká, gettókká alakulnak. Paul Scheffer már 2000-ben feltûnést keltett és heves vitákat váltott ki, amikor Az érkezés Országa The Land of Arrival címû munkájában arra mutatott rá, hogy a türelem közönnyé, az egymás mellettiség drámává alakul. (Scheffer:2003, Cuperus:2005) S az egykor becsábított migránsok frusztrált és lázadó gyermekei-unokái az erôszak és a gyûlölet spiráljának beindítóivá válnak. Egyre többen fordulnak el a másik nagy ábrándtól: magától Európától. Európai identitás mint társadalmi jelenség gyakorlatilag nem létezik. A gazdasági konjunktúra évtizedei csak a jót sugallták. Annál drasztikusabban mutatkoznak ma meg az integráció ellentmondásai, (U. Beck szavait idézve a rizikótársadalomról) nem szándékolt mellékhatásai. (Beck: 2003)

5 AZ EU VÁLSÁGSZINDRÓMÁJA ÉS AZ ÁTALAKULÓ MODERNITÁS 5 Az Uniót politikai jellegûvé formáló politikusok szembesülni kényszerülnek a politikum európai paradoxonaival. A világ legszupranacionálisabb integrációja a világ legnacionálisabb, kulturálisan, politikailag egyik legdiverzifikáltabb kontinensén teremtôdött meg. Sokáig tûnt úgy, hogy politikai erejét az államok sokszínûségének igenlésébôl és megszelídítésébôl meríti a kozmopolita államalapítás kísérlete. (Beck:2001) Az elmúlt idôszakban a kulturális identitás nélküli unióban a magát megtagadottnak vélô nemzet bosszújának (Cuperus:2005) vagyunk a tanúi. A határait voluntarista módon kiterjesztô, a birodalmi módon túlterjeszkedô (Cuperus ír imperial overstretch-rôl) több százmilliós unióról mindinkább kiderül, hogy valójában mûvi elit-konstrukció (Mair:2005), amelynek legitimációja sincs: a legdemokratikusabb országok demokrácia-hiányos együttese állt elô. A politikai jelleg és a vindikált politikai identitás a politikai célok (a finalitás ) tisztázatlanságával jár együtt. Az európaizálódás mint homogenizációs kísérlet A népirtás(ok)ba torkolló II. világháborút követô idôszakban (Nyugat-)Európában történelmi imperatívusz teremtôdött meg. A nemzetállami rivalizálások meghaladásának, az integrációs folyamatok elindításának elmulasztása azzal fenyegetett, hogy: folytatódhatnak az önpusztító folyamatok; civilizációs visszaesés következik be; Európa mint gazdasági-hatalmi entitás gyengül, és végsô soron fokozatosan periferializálódik; (Nyugat-)Európa képtelen lesz ellenállni a szovjet befolyásnak. Az európaizálódás eszméje és folyamata az évszázados európai tendenciákkal való szakításként tételezôdött. (Bartolini:2006) Mind a béke-küldetés, mind a periferializálódásnak való ellenállás missziója szembeállította az integráló politikai eliteket az európai történelemnek a Római Birodalom bukásával kezdôdô fô vonulatával: az elkülönüléssel, a határok meghúzásával, a differenciálódással. Nem véletlen, hogy a francia-német kibékülés elôfeltétele és a lényeget feltáró velejárója volt az európai integrációnak. A keleti bôvítésnek viszont egyik legproblematikusabb eleme az a tény, hogy az új tagországok messze vannak attól, amit németül Vergangenheitsbewälltigung-nak, a múlttal való szembenézésnek mondanak Sôt, sok helyütt és sok vonatkozásban inkább a nemzeti múlt nosztalgikus újraélesztése folyik. A történelmi távlatokban gondolkodó, Stein Rokkan hagyományait folytató politikai szociológia Európa politikai fejlôdésének következô szakaszait különböztette meg: az adminisztratív határokat teremtô hatalmi centrumok (államok) kialakulása (state building); a kapitalizmus kifejlôdése; a nemzetté válás (nation building); a demokratizálódás;

6 6 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2 FEBRUÁR a jóléti újraelosztás (Sozialstaatlichkeit, social citizenship). (Rokkan: 1980, Flora: 1981, 1983, Bartolini: 2006) Történelmi cezúra? Több mint egy évezreden át tartott a politika nacionalizálódása. A globalizáció viszont felgyorsította a nemzetállami határokon való túllépést európai dimenzióban az egységesülés, a szabványosodás tendenciáit kényszerítette ki. Az európaizálódás politikailag destrukturálja a nemzetállamot. (Bartolini:2006) Több-kevesebb eredménnyel megkérdôjelezi: az állami szuverenitást és határokat; az ipari kapitalizmus nemzetállam-centrikus intézményeit, a kulturálisan homogén nemzetek elvét; a reprezentatív demokrácia gyakorlatát; a jóléti (nemzet)államot. Inherens és meghatározó feszültség alakult ki a liberalizált gazdasági folyamatok, tranzakciók szabadsága, kötetlensége és a szociális biztonság kötöttségébôl, állami kötelezettségébôl fakadó politikai legitimáció között. (Bartolini:2006) Szembekerült a periferializálódás visszafordításának, a gazdasági teljesítmény növelésének kényszere a korábbi fejlôdési szakaszok vívmányainak fenntartásával, az ún. rajnai kapitalizmussal (Albert:1991), az európai társadalommodellel (Dahrendorf:1996). Ezzel együtt feltûnik a poszt-bipoláris világállapot kezelésére adható adekvát válasz(ok) hiánya: gazdaságilag a globalizálódó digitális kapitalizmusra ( Lisszabon sikertelensége), politikailag a transzatlanti kapcsolatok feszültségének megoldására. Európai törésvonalak (cleavages) Vizsgáljuk meg az európaizálódás, az integráció szempontjából az Európa politikatörténetében kialakult négy Rokkan óta klasszikusnak számító törésvonalat (Lipset Rokkan:1969): 1. Milyen tartalmakat hordoz ma a kronológiailag elsô centrum-periféria (C- P) törésvonal, vagyis a kulturálisan (is) alávetett területek, lakosságok ellenállása a centralizáló hatalmak behatolásának? 1. A globalizációban domináns régió(k) és a periferializálódás veszélyének kitett Európa közötti cleavage gazdasági, hatalmi-területi és kulturális dimenzióban. 1. Az EU-n belül a nemzetállami szuverenitás ôrzése és a hagyományos határokon túlterjeszkedô európaizálódási folyamat (például Törökország felvételének témája) közötti ellentét. 1. Az egyes országokon belül: a szupranacionális európaizálódást támogató s az annak ellenálló, azt lazító erôk, érdekcsoportok. Ide tartoznak az integráció finalitását (föderalizmus C, nemzetek Európája P) illetô konfliktusok is országok, s országokon belüli csoportok, irányzatok között.

7 AZ EU VÁLSÁGSZINDRÓMÁJA ÉS AZ ÁTALAKULÓ MODERNITÁS 7 1. Az EU-n belüli mag és az abból kiszorítottak hatalmi-gazdasági-kulturális konfliktusa, többek között az új tagok és a régiek viszonya. 1. Egy lehatárolt (EU mint erôd) és egy nyitott/expanzív Európa hívei közötti megosztottság. 1. Befogadás/kirekesztés (különösképpen a migráció) problémaköre. 1. Az európai roma etnikummal kapcsolatos konfliktusok. (Thelen:2005) 2. Vallási törésvonalak 1. Az EU keresztény jellege és öröksége körüli felfogások ütközése. 1. Az európai muzulmán jelenléttel és általában a multikulturalizmus vallási vetületével kapcsolatos konfliktusok. 3. Város-vidék közötti, termelési módok közötti konfliktusok * 1. Az európai kérdések kapcsán tartott népszavazások Európa-szerte meghaladottnak vélt területi megosztottságokat hoztak felszínre: a kozmopolita városok és a gazdaságilag is marginalizált vidék között. 1. Agrártámogatási konfliktusok. 1. A hagyományos nagyipari fordista és a poszt-fordista termelési-regulációs módok (Lipietz:1998), a nagyüzemi jellegû régi és az Új Gazdaság közötti törésvonal, gazdasági jellegû, valamint kulturális (életmódra vonatkozó), a materialista és a nem-materialista értékorientációk közötti vita. 4. Munka tôke törésvonal 1. A neoliberalizmus és a jóléti állam, illetve a szociál-protekcionizmus ellentéte. 1. Közösségi és nemzetállami szintû viták az Unió céljairól, jövôjérôl. 1. A cultural politics, a kulturális politizálás posztmodern formáinak elôtérbe kerülése, a gazdasági-társadalmi cleavage-ek alárendelôdése kulturális-területi törésvonalaknak (Márkus G.: 2005, 2001, 1998; Lipset:1967; Kriesi: 2005) Demokráciadeficit Az európai válságszindróma egyik összetevôje az alábbi, a reprezentatív demokrácia hiányosságára utaló diszkrepancia: egyrészt sajátos és kiélezett (régi vagy átalakult) formában (újra)jelentkeznek a felvázolt törésvonalak, másrészt a posztmodernitás és a globalizáció körülményei között nem látszanak olyan politikai aktorok, akik/amelyek a demokratikus legitimáció és reprezentáció elvei szerint adekvát módon megjelenítenék ezeket a cleavage-eket. Válságjelenségeket mutatnak a nagy néppártok. Az európaizálódást vezérlô bürokratáknak, eliteknek már hosszabb ideje nincs tényleges (weberi értelemben vett) legitimációja. Ez a deficit nem egyszerûen vélet- * Eredetileg: ipar mezôgazdaság

8 8 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2 FEBRUÁR len hiba, hanem egy tudatos stratégia következménye. Már Jean Monnet-vel egyértelmûvé vált az európai témák policy-vá, szakértôi kérdésekké redukálása, depolitizálása, kivonása mind a (politics értelmében vett) politika, a néppártok közötti verseny, mind a politikai nyilvánosság ellenôrzô-alakító és demokratikus kontrollja alól. (Mair:2005) Az európai ész cselének bizonyult az is, hogy gyáva kormányok Európa nevében (és ostora nyomán) olyan (piacosító G. M. Gy) reformlépésekre merészkedtek, amilyeneket különben, soha nem tettek volna. (Joffe:2005) A populisták elôretörését az elmúlt években egyebek között az magyarázza, hogy ezek a pártok negatív elôjellel szakítottak a tabuval, és éppen az Európa-ellenességet tették egyik fô témájukká. Az új tagországokban is tapasztaltuk, hogy a fô áramlathoz tartozó (mainstream) pártok racionális-technokrata módon unalmasan érvelnek az EU mellett, a populisták viszont izgalmasan mobilizálnak Európa ellen. A populista jobboldal az európaizálódást egyszerre osztály- és kultúrharcosan ( mi és ôk ), fôleg a kulturális dimenziókban, szimbólumokkal operálva, érzelmi töltettel tematizálja. Hiszen a valóságban is Hanspeter Kriesi szavaival a magasan kvalifikált és kozmopolita polgárok lesznek nyertesek, az alacsony képzettségû patrióták pedig a vesztesek. (Kriesi:2005) Maga az integráció mesterséges konstrukció. Olyan ház Peter Mair (Mair:2005) hasonlatával, amelyet pártpolitikusok építettek fel, de amelyben egyre kevesebb hely marad a pártoknak és a pártpolitikának. Politikai mûrôl van szó, amelynek társadalomalakító potenciálját, politikai jellegét már csak azért is redukálják, mert a politika mint alrendszer egyre gyengébbé válik mind a gazdasággal, mind pedig a kulturális szférával szemben. Peter Mair arra a következtetésre jut, hogy az európai demokratikus deficit nem annyira közösségi szintû okokra vezethetô vissza, hanem arra: az egyes társadalmak szintjén tapasztaljuk a pártok, elsôsorban a hagyományos pártok, a pártrendszer válságát/kiüresedését. A nemzetállami szintû demokratikus választások, a választási ciklusok, egyáltalán a reprezentatív demokrácia rendszere válnak a problémamegoldás szempontjából is terhessé és diszfunkcionálissá. Vagy talán lehetséges Benjamin B. Barber már másfél évtizede hasonló következtetésre jutott (Barber:1995), hogy a poszt-nacionális, posztmodern világ (s ezen belül Európa) egyben poszt-demokratikus is lesz? Ezt látszik alátámasztani a Die Zeit kiadója: a francia és a holland nem a nemzet lázadása volt a posztdemokratikus Leviathán ellen (Joffe:2005) Identitásproblémák Lényegi következménye a konstruáltságnak az, amit a politológusok a no demos tézisben fejeznek ki, azt állapítva meg, hogy nincs európai nép, nyilvánosság, civil társadalom. Szükségszerûen hiányzik hát az Európai Unió kohéziót és cselekvôképességet biztosító identitása. Ezt illusztrálja az Eurobarometer felmérése a Gallup Hungary közremûködésével. (Eurobarometer Gallup:2003)

9 AZ EU VÁLSÁGSZINDRÓMÁJA ÉS AZ ÁTALAKULÓ MODERNITÁS 9 1. táblázat. Nemzeti és európai identitás 1.1. Csak nemzeti azonosságot vallók százalékos arányai: EU EU új tagállam 33 Magyarország Elôször nemzeti, aztán európai identitást vallók: EU EU új tagállam 54 Magyarország Elôször európai, aztán nemzeti identitásúak: EU-15, 25 8 Új Csak európai identitást vallók: EU-15, 25 4 Új 10 2 Magyarország 0 Forrás: Gallup i.m. Voluntarista utópiának tûnik az a habermasi jámbor óhaj (Sollen) is, hogy ha már, úgymond, lehetetlen és talán nem is kívánatos a kulturális jellegû identitás akkor meg kell teremteni a demokratikus nemzetállamok mintájára a szupranacionális európai alkotmányos patriotizmusra épülô politikai identitást. (Habermas:2001) Ez már csak azért sem lehetséges, mivel meghatároz/hat/atlan a célul kitûzött politikai berendezkedés jellege. Az identitás hiánya sok szempontból diszfunkcionális, kritikus szintre szorítja le a kohéziót (ahogy ez 2005 ôszén-telén a költségvetés siralmas alkudozásaiban is megnyilvánult). Claus Leggewie mutat rá, hogy a jobb- és baloldali populizmusok sajátos szimbiózisa miatt mind a globalizáció, mind az európai integráció bírálata során csúnya ellenségképekkel operálnak. Az antiamerikanizmus, az antikapitalizmus mellett az antiszemitizmus is manifesztté válik. (Leggewie:2005) A magyar nemzeti identitás eurokonformitásának kérdôjelei Számos vizsgálat számol be a magyar lakosság körében tapasztalt nacionalista értelmezési mintákról és a nem jelentéktelen mértékû idegenellenes sztereotípiákról ben zárult le a Gallupnak az akkori Országimázs Központ megbízásából végzett identitásvizsgálata. (Gallup:2002) Ennek adataiból kirajzolódik egy olyan típusú nemzettudat, amely Jane Austen klasszikus regényének címével jellemezhetô: Büszkeség és balítélet. Az utóbbi kifejezésen a magyar, úgymond, nemzeti jellem balsors -központúságát értve (Hunyady:2004)

10 10 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2 FEBRUÁR 2. táblázat. Országimázs-összetevôk Egyetértôk százalékos aránya Büszke 90 Fényes múlt 88 Történelmi sérelmek * 98 Sikeres ország 53 Jó gazdasági teljesítmény 42 Szolidáris, igazságos társadalom 30 * RESSENTIMENTS megszenvedte már jellegû történelemszemlélet. Forrás: Gallup 2002 adatai alapján Aligha várható a magyar társadalom többségétôl ôszinte szembenézés a múlttal, igazi európai összetartozási tudat kialakulása, ha a fenti szemlélet politikai motiváltságú erôsödésére, bebetonozására kerülne sor II. A második modernitás kihívása Az Európai Unió, az integrációs stratégia elbizonytalanodása összefügg az eddigi fogalmaink szerinti, vagyis az elsô az ipari társadalom struktúráihoz és logikájához kapcsolódó modernitás elavulásával. Ennek az újabb Nagy Átalakulásnak az elméleti kereteit legplasztikusabban Ulrich Beck mûvei vázolják fel. (Beck:1986, 1993, 2001, 2005) Beck mellett Anthony Giddens, Zygismund Baumann, Christopher Lash és Wilhelm Zapf munkássága említendô meg. (Beck Giddens Lash:1994) Az új paradigma üzenete az, hogy Max Weber kifejezésével a világ varázstalanításának, azaz a racionalizáció és a felvilágosodás diadalmenetének tartott klasszikus modernizáció egyre folytathatatlanabbá válik. Európa Amerika mögött lemaradt, sôt ma már attól tarthatunk, hogy Kína, sôt India is (a maga 7%- os növekedési rátájával) lekörözi Európát. S ahhoz, hogy ne folytassuk-folytassák a folytathatatlant, egyfajta rendszerváltásra van (lenne) szüksége az ipari modernitásnak s magának Európának is. Ulrich Beck a frankfurti iskola kritikai örökségébôl kiindulva a differenciálódás, a pluralizálódás, a miliôk elkülönülése, valamint a globalizáció és az ökológiai-válság folyamatait feldolgozva jut el a reflexív modernizáció paradigmájához. A vagy-vagy világát felváltó és-világ Ulrich Beck a két ellentétes, de egymást átható modernitás kulcsfogalmait a futurista Kandinsky egy 1927-es tanulmányában fellelhetô ellentétpárra vezeti vissza. Ami eddig volt-van, az a vagy-vagy általi elválasztottságra épült, a jövô viszont az és egymás mellettiségére. Egyértelmûség áll szemben bizonytalanság-

11 AZ EU VÁLSÁGSZINDRÓMÁJA ÉS AZ ÁTALAKULÓ MODERNITÁS 11 gal, szakosodás a sokféleséggel, kiszámíthatóság a többértelmûséggel. Leépülnek a határok, de az is kiderült, hogy az embereknek milyen nehéz, sôt milyen elviselhetetlen határok nélkül, vagy-vagy nélkül, illetve a posztmodernitás fogalmaival a felgyorsulásnak és a határok eltûnésének, tér és idô összesûrûsödésének körülményei között élni. Egyszerû modernitás Nos, mibôl áll össze az európai struktúrákat ma is domináló régi, ipari modernitás? Az a modernitás, amely napjainkban eltérô mértékben, az egyes országok adottságaitól függôen egyszerre meghaladott (Észak-Amerikában) és jelenlevô (Európában)? (És mely számos régióban még elérendô, kiteljesítendô célként tételezôdik...) 1. Az ipari társadalom modernitásában az emberek életpályáját, élethelyzetét az osztálystruktúra határozza meg. Az osztályok rendies szocio-kulturális elemeket is ôriznek, ám alapjukat az ipari termelés folyamatában elfoglalt hely, a tôke és a munka közötti ellentét képezi. Az osztályok, illetve nagycsoportok szerinti szerkezet, a rétegzôdés körülményei között a foglalkozás, a keresômunka jellege szerint alakul a szociális egyenlôtlenség dinamikája, eszerint alakulnak az egyének fogyasztási és szabadidô-eltöltési szokásai, politikai nézetei, kötôdései. 2. Az ipari társadalmak a strukturális funkcionalizmus által leírt differenciált alrendszereknek köszönhetôen válnak teljesítôképesekké. Autonóm, binárisan kódolt részrendszerek (Luhmann:1984) törvényszerûségeiben a szembenállás logikája jelenik meg: az erkölcsben a jó és a gonosz, a gazdagságban a kifizetôdô és a ki nem fizetôdô, az esztétikában a szép és a csúnya, a politikában pedig a barát és az ellenség kettôssége, ahogy ezt a német politikatudós C. Schmitt, a vagy-vagy klasszikus teoretikusa kifejti. (Scmitt:1963) 3. Az egyszerû modernitás mozgásformája lineáris és egydimenziós racionalizációs folyamat, a mindig többet -jellegû tervezô célracionalitás jegyében. A kockázat-társadalom Ezt a modernitást radikalizálja, alakítja át a reflexív modernizáció mint az ipari modernitás alapjainak önátalakulása. A nem-szándékolt hatások nyomán bekövetkezô változások (Csernobil-effektus) meghatározóvá válnak. (Beck 1993:72 76) A reflexív modernitás elválaszthatatlan a kockázattársadalom létrejöttétôl, amennyiben a ma oly divatos tudás-alapú társadalom koncepciójának ellentmondva nem a tudásra, hanem a következmények nem-tudására épül. A mellékhatások korában élünk, s ez az, amit kezelni kell, mind módszertanilag, mind a mindennapi életben és a politikában. (Beck 1994:175) Ulrich Beck, a klasszikus szociológia téziseivel szakítva, a második modernitást posztracionális jellegûnek látja. Éppen a célracionalitás rendjének csôdje ala-

12 12 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2 FEBRUÁR pozza meg a rizikótársadalmat. Az ipari társadalom és a jóléti állam kialakulása annak az elôfeltételezésnek a jegyében ment végbe, hogy az emberi-társadalmi lét összefüggései kiszámíthatóvá és ellenôrizhetôvé tehetôk. Azonban éppen az ellenôrzés és az irányítás igényének a mellék- és utóhatásai vezettek el a kiszámíthatatlanság visszatéréséhez. A rizikótársadalomban éppen az elôre nem látott mellékhatás lesz a változások motorja. A kockázati problémák az ambivalencia elismerését kényszerítik ki. (Beck 1993:45, 49) A második modernitás az alábbi jellemzôket mutatja: 1. A sok vonatkozásban súlyosbodó társadalmi egyenlôtlenségek a társadalomhoz tartozó emberekkel együtt individualizálódnak. Az osztályok és a nagycsoportok elmosódnak, eltûnôben vannak. A reflexív modernizáció eltörli az osztályok meglétének kulturális elôfeltételeit. Az életformák függetlenednek a munkafolyamatban elfoglalt helytôl. Az osztály- és rétegzôdéselméletek egyre kevésbé képesek leírni a társadalmi folyamatokat. 2. A korábban szigorúan elkülönült alrendszerek között és ezeken belül megszûnôben van az ellentét-jelleg, a szembenálló kategóriák egymással kombinálhatók lesznek. Az elkülönülés, a differenciálódás problematikussá válik. A társadalom szintjén a koordinációt és az autonómiát egyaránt lehetôvé tevô összekapcsolódások, hálózatok, egyeztetések alakulnak ki. Ez az, amit hálózati társadalomnak is neveznek. (Castells:2000) 3. Az ipari társadalom lineárisan haladó racionalitásának visszaszorulása az eddigi intézményi bizonyosságokat kérdôjelezi meg: leküzdhetôk-e az elôttünk álló kihívások a versengô demokrácia, a piacgazdaság és a jóléti társadalom eddig alternatíva nélkülieknek tartott intézményeivel? (1993:75 80) A családtól kezdve a jogon át a politikai pártokig, s hozzátesszük: végül, de nem utolsósorban, az európai integráció szervezeti, irányítási formáiig, a társadalmi intézmények alól kicsúszik az a strukturális alap, amelyre épültek. Antimodernitás a második modernitásban Társadalmi szintûvé válik az önveszélyeztetés. A modernizáció folytatódása az ipari modernitás alapjait ássa alá. Mindez még további közösségvesztést, szociális dezintegrációt idézhet elô. Az és elvének megfelelôen ez a három tendencia: a régi modernitás folytatódása, az új típusú modernizáció, továbbá a modernitás-elôttiség és modernitás-ellenesség nem vagy-vagy-módon, tehát nem egymással szemben mûködve, hanem az egymásmellettiség komplex viszonyai között érvényesül. A rizikótársadalom lényegéhez tartozik az elôreláthatatlanság. Minél inkább visszaszorítják az és kiszámíthatatlanságai a vagy-vagy bizonyosságait, annál elviselhetetlenebbé válhat az és világa. Mennyi bomlást visel el az ember? kérdezi Beck. A világ varázstalanítása weberi tézisének helyére C. Schmitt logikája lép: az élet veszélyeztetettsége leegyszerûsítést hoz magával, mindenekelôtt barát-ellenség dichotómiát. (C. Schmitt:1963)

13 AZ EU VÁLSÁGSZINDRÓMÁJA ÉS AZ ÁTALAKULÓ MODERNITÁS 13 III. Európai alternatívák Beck három forgatókönyv érvényesülését tartja lehetségesnek: 1. Radikalizálódás, az antimodernitás, a barbárság térnyerése. 2. A reflexív modernitás társadalmi ellenôrzése, humanizálása, a rizikótársadalom önkorrekciója. 3. Visszalépés az ipari modernitáshoz. Úgy véljük, a modernitás-válság sújtotta Európa jövôje összefüggésbe hozható a fenti alternatívákkal, bár nem egyszerû egybeesésrôl van szó. Az EU távlatait felvázolni próbáló politikusok és értelmiségiek körében a jövôkép három alapsémája alakult ki: az elsô modernitás keretei közötti koherencia helyreállítása: amire a nemzeti (jóléti) állam nem képes, azt európai szupranacionális szinten szabályozva megvalósítani; piaci, többközpontú, az inkoherenciát vívmánynak tartó individualista és globalizáció-párti Európa-koncepció; re-nacionalizálás: a nemzeti szuverenitás és identitások primátusa. Az alternatíva megválasztásában a nagy politikai-ideológia irányzatok mindeddig nagyjából elkülönültek. A jobboldali tradicionalisták és nacionalisták a harmadik, a neoliberálisok a második opció mellett kötelezték el magukat. A baloldali alternatíva többnyire az elsô modernitás szupranacionális megôrzése volt. A kihívás nem annyira az, hogy valami újat találjunk ki, hanem az, hogy az európai nemzetállam nagy vívmányait a nemzeti határokon túl más formában ôrizzük meg. Új csupán az az entitás lesz, amely ily módon keletkezik majd. (Habermas:2001) A Blair-féle fordulat viszont a piaci-globalista irányba tartott. Jelenleg pedig újabb szociáldemokrata elmozdulás tanúi lehetünk, amely egy nem-neoliberális bal-jobb konvergencia jele lehet. Egyre több baloldali értelmiségi és politikus látja a nemzetállam szerepének rehabilitációjában, vagy legalábbis a nemzeti sajátosságok, a diverzitások felértékelésében az Unió és az európai társadalmak válságjelenségeibôl vezetô kiutat. René Cuperus, az európai szociáldemokrácia think-tank-jeinek egyik vezetô társadalomtudósa a nemzetállamhoz való visszatérést sürgeti. Ez jelenthet írja horgonyt a bizonytalan idôkben, ez optimalizálhatja a gazdasági teljesítményt, a nemzeti szinten állhat helyre a bizalom politikusok és állampolgárok között, és teremthetô meg egy harmonikus több-etnikumú társadalom. Európának könnyítenie, és nem akadályoznia kell ezt a folyamatot. Más szavakkal: a nemzetállamon múlik az EU, az európai szociális modell és a harmonikus több-etnikumú társadalom jövôje. (Cuperus 2005:22) Hasonló megnyilvánulások olvashatók az utóbbi idôkben Peter Mandelson egykori New Labour ideológus fôbiztostól is. (u.ott) Úgy véljük, van valami igazság a már-már elcsépelt argumentumban: az EU mindig talált valami kiutat, ha nagy válságba került. Az Európai Unió vezetô politikusainak számos tévedése ellenére is mindig kész volt az önkorrekcióra. Talán éppen az alapiránynak a viták során csak negatívumként felfogott eldöntetlensége

14 14 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2 FEBRUÁR mint az új modernitás felé mutató erény volt eddig is az EU életképességének és jövôképességének a titka. Európa írja U. Beck, az új modernitás teoretikusa nem más, mint a permanens válság. Ám éppen ezzel magyarázható sikertörténete is. A jelenlegi válságot félreértjük, mert hibásak az elvárásaink Európával szemben. Lehetséges, hogy egy Európára adott igen rejtôzik az alkotmányról tartott francia és holland népszavazásokon kimondott nem mögött. A nem-nek, a demokrácia e vitális kifejezésének, feltehetôleg európai motívumai vannak. Az európai szkepticizmus hangja ez. Könnyen félreértik azok, akik Európát csak egy technokrata konszenzusmodell és a nemzetállami homogenitás mintájára tudják elképzelni. Európa azonban a különbség és a partikularitás elismerésén alapul. Ez teljesen új dolog, amely nem értelmezhetô sem az államelmélet, sem a demokrácia-elmélet fogalmaival. (Beck:2005) Irodalom Albert, Michel (1991): Capitalisme contre capitalisme. Paris. Seuil. Barber, Benjamin B. (1995): Jihad vs McWorld. New York. Random House. Bartolini, Stefano (2006): Re-Structuring Europe: Centre-formation, system building and political structuring between the nation state and theeuropean Union. Oxford University Press. (Megjelenés elôtt) Beck, Ulrich (1986): Risikogesellchaft. Auf dem Weg in eine andere Moderne. Frankfurt/Main: Suhrkamp Verlag. Beck, Ulrich (1993): Die Erfindung des Politischen. Zu einer Theorie reflexiver Modernisierung. Frankfurt/Main: Suhrkamp Verlag. Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság Századvég Kiadó. Beck, Ulrich (2001): Der kosmopolitische Staat. EUROZINE , 4.p. Beck, Ulrich (2005): Die Lebenslüge der deutschen Politik. Die Welt Beck, Ulrich Giddens, Anthony Lash, Scott (1994): Reflexive Modernisation. Cambridge: Polity Press. Castells, Manuel (2000): The Network Society. Oxford. Blackwell. Cupereus, René (2005): European Social Disease: a Threat to the EU? Wiardi Beckman Stichting. Amsterdam. Dahrendorf, Ralf (1986): Die Chancen der Krise. München. Dahrendorf, R. (1996): Die Quadratur des Kreises Freiheit, Solidarität und Wohlstand. Transit. 12, p. Eurobarometer Gallup Hungary (2003): Európaiság és nemzeti identitás az EUban. EB-59 CCEB Flora, P. (1981): Stein Rokkans Makro-Modell der politischen Entwicklung Europas: ein Rekonstruktionsversuch.Kölner Zeitshcrift für Soziologie und Sozialpsychologie p.

15 AZ EU VÁLSÁGSZINDRÓMÁJA ÉS AZ ÁTALAKULÓ MODERNITÁS 15 Flora, P. (1983): Introduction S. Rokkan s Macro Model of Europe, in: Flora et al. State, Economy and Society in Western Europe. Frankfurt. Ferge Zsuzsa (1995): Szabadság és biztonság. Esély. 5. sz. Gallup Hungary (2002): Országkép vizsgálat. Habermas, Jürgen (2001): Hamburg Lecture. Elôadás június 21-én, a Hamburgi Egyetemen. Hunyady György (2004): A nemzetek jelleme és a nemzeti szterotípiák. Joffe, Josef (2005): Von wegen Wohlfahrt und Gerechtigkeit, Die Zeit, 24. Kriesi, Hanspeter (2005): Parties as mobilizing agents of the political conflict potentials linked to European integration. Universitaet Zürich. Leggewie,Claus (2005): Haessliche Feindbilder gesucht. Internationale Politik. 7. Juli Márkus, György G. (1998): Törésvonal-szerkezet és pártrendszer. In: Kurtán S. et al. ed. Magyarország évtizedkönyve. Demokrácia Kutatások Alapítvány. Budapest old. Márkus, György, G. (2001): A politikai törésvonalak Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. Általános Vállalkozási Fôiskola, Budapest. Tudományos Közlemények 4. szeptember old. Márkus, György G. (2005): Magyar szín/ek/ az európai pártrendszerek palettáján Tíz tézis a politikai megosztottságról. Általános Vállalkozási Fôiskola, Budapest. Tudományos Közlemények 12. április old. Lipietz, Alain (1998): Nach dem Ende des Goldenen Zeitalters Regulation und Transformation kapitalistischer Gesellschaften. Argument. Berlin Hamburg. Lipset, S. M. (1969): Revolution and Counter-Revolution: Change and Persistence in Social Structures. London. Luhmann, Nicholas (1984): Soziale Systeme. Grundrisse einer allgemeinen Theorie. Frankfurt. Mair, Peter (2005): Popular Democracy and the European Union Polity. Eurogov. Rokkan, Stein (1970): Citizens, Elections, Parties. Oslo. Universitetsforlaget. Rokkan, Stein (1980): Eine Familie von Modellen für die vergleichende Geschichte Europas. Zeitschrift für Soziologie (9) Rokkan, Stein Urwin, Derek: (1982): The Politics of Territorial Identity. London. Sage. Scheffer, Paul (2003): The Land of Arrival. Amsterdam. Schmitt, Carl (1963): Begriff des Politischen. Berlin. Duncker und Humblot. Thelen, Peter (2005): Roma: Angekommen nach 600 Jahren?

16 16 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2 FEBRUÁR Az EU a WTO Doha-forduló motorja Interjú Balás Péterrel, az Európai Bizottság kereskedelmi fôigazgató-helyettesével A világgazdasági partnerek a WTO Doha-fordulójában nem ellentételezték eddig megfelelôen az Európai Unió kompromisszumkészségét. Ez a megállapítás Hongkong után is igaz állítja Balás Péter, aki maga is az Európai Bizottságot képviselte a decemberi, miniszteri szintû tanácskozáson. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) legutóbbi találkozója még az úgynevezett Doha-forduló részét képezi. Milyen várakozásokat lehetett hozzá fûzni, különösen a két évvel ezelôtti, látványos cancúni kudarcot követôen? Az 1995-ben létrejött WTO történetében ez az elsô körtárgyalás-sorozat (forduló), noha elôdszervezetének, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT) már voltak hasonló fordulói. A 2001-ben, a katari Dohában hozott határozat alapján beindított tárgyalássorozatot azért nevezik fordulónak, mert a WTO összes tagja között, a szervezet teljes tevékenységi területérôl folytatott, átfogó tárgyalásokat vetített elôre. Mégpedig két céllal: a világkereskedelem liberalizálása minél nagyobb kört érintsen, de úgy, hogy közben minden résztvevô a számára elfogadható gazdasági egyensúlyt alakíthasson ki. Ugyanakkor általánosan elfogadott cél volt, hogy a fejlôdô országok érdekeinek, fejlesztési szempontjainak különösen nagy hangsúlyt kell kapniuk. Ezt tükrözi a tárgyalássorozat hivatalos neve is: Doha Fejlesztési Forduló (közhasználatú angol rövidítéssel DDA). Itt adok-kapok alkukról van szó, mindenkinek szektoronként ipar, mezôgazdaság, szolgáltatások eltérôek az érdekei, s bizony engedményeket is kell tennie. Noha nem szívesen hallgatják ezt az elméleti közgazdászok, de tudomásul kell venni: a WTO-ban a tárgyalások meghatározóan merkantilista elvek szerint zajlanak, ami azt jelenti: nem annyira a piacnyitás elméleti elônyeit veszik figyelembe a tagországok, hanem a hazai termelôi lobbik érdekeit tartják szem elôtt, s ennek megfelelôen a saját kiviteli feltételeiket akarják javítani. Igen fontosak itt a szociális és a politikai szempontok, ideértve a munkahelyek védelmét vagy a fizetési mérleg egyensúlyát, amelyek az export növelése, illetve az import visszafogása mellett szólnak. A dohai elveknek megfelelôen két nagy területen indultak meg a tárgyalások. Egyfelôl az árukereskedelem (ipari és mezôgazdasági termékek), illetve a szolgáltatások kereskedelme feltételeinek javításáról, vagyis a piacra jutási témákról, másrészt pedig az ún. szabályalkotásról, azaz új nemzetközi kereskedelmi szabályok kialakításáról. Ezek a tárgyalások 2002 eleje óta, elhúzódóan folynak a dolog nehézkességét az is kifejezi, hogy most, Hongkongban sem sikerült végsô megállapodásra jutni. Európai szempontból sajnálatos például, hogy miközben a mezôgazdasági piacra jutás teljesen elôtérbe került, addig az ipari és szolgáltatási termékek piacainak megnyitása, vagy a szabályalkotás, mondjuk a dömpingeljárásokra vonatkozóan, igencsak háttérbe szorult.

17 AZ EU A WTO DOHA-FORDULÓ MOTORJA 17 A WTO csaknem másfélszáz tagot tömörít. Kik a fôbb szereplôk, milyen érdekek vezetik ôket? Kezdve a saját házunk táján: az egyik fôszereplô éppen az Európai Unió, amelynek 25 tagállamát kizárólagos felhatalmazással az Európai Bizottság képviseli a WTO-ban. Ez azt jelenti: Brüsszel itt maga jár el a tagországok helyett, amelyek ugyan maguk is WTO-tagok, jelen is voltak Hongkongban, de közvetlenül nem vettek részt a tárgyalásokban. Ugyanakkor, az alább említett egyeztetési mechanizmus keretében, a Bizottság természetesen folyamatosan konzultál a tagállamokkal. Fôszereplô természetesen az Egyesült Államok, a fejlôdô világból Brazília, India, mellettük Kanada, Japán, Kína, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia, Indonézia, a jobbára mezôgazdasági érdekektôl vezérelt Ausztrália és Új-Zéland, valamint Argentína, Chile, a Dél-afrikai Unió, Egyiptom, s Európából még az EU-n kívüli Svájc, Norvégia. Kelet-Európából Oroszország és Ukrajna WTO-felvételi folyamata jelenleg tart, miként néhány arab országé is míg másoké az ô térségükbôl még meg sem kezdôdött. G4-nek, a Négyek Csoportjának nevezik a WTO-n belül az EU-t, az USA-t, Brazíliát és Indiát, mint a kompromisszumot kialakító szereplôket. Nagyjából huszonötös-harmincas az a kör, amely a tényleges tárgyalási fórumot jelenti, s amelyet a genfi WTO-szlengben a zöld szalonnak neveznek, mert nagyköveti szinten rendszerint a WTO-vezérigazgató jelenleg Pascal Lamy volt EU-biztos tárgyalójában egyeztetnek. Fontos viszont tudni: a WTO-ban minden döntés csak egyhangúlag születhet, szavazás gyakorlatilag nincs, ami megnehezíti a folyamatot. A végsô megállapodásban ugyanis figyelembe kell venni minden WTO-tag, még a legkisebb országok érdekeit is. Az országok érdekszövetségeket alkotnak, de általában nincsenek állandó barátok vagy ellenfelek. Különösen érzékeny szektor például a mezôgazdaság, az EU számára is. Ennek a területnek a zászlóvivôje hagyományosan az ún. cairnsi csoport volt az élen az ausztrálokkal, amelyhez korábban Magyarország is tartozott, ám közben megváltozott a pozíciója. A cairnsiek kiemelt szerepét újabban átvette a három éve alakult, a fejlôdô világ számottevô országait tömörítô G20 csoport. Melyek a fô akadályok, amelyek nehezítik a megegyezést? A tárgyalások kétségkívül nem haladnak olyan gyorsan, mint ahogyan elôirányozták ôket végéig elvileg le kellett volna zárni a teljes fordulót, noha a jóval kisebb taglétszámú GATT-ban is közel kétszeresére húzódtak az egyeztetések: az 1986-ban indult Uruguay-forduló 1990 helyett csak négy évvel késôbb zárulhatott le. Reméljük, hogy a Doha-forduló esetében ez nem így lesz. Annál is inkább, mivel az amerikai kormánynak legkésôbb 2007 elejéig van tárgyalási mandátuma, márpedig vannak kétségek azt illetôen, hogy az elnökválasztást megelôzô évben a Kongresszus meghosszabbítaná-e ezt a felhatalmazást. Az akadozás fô oka röviden az, hogy túl kevés ország érdekelt a WTO-tárgyalások sikerében, legalábbis kevesen állnak készen a megegyezéshez szükséges áldozatok meghozatalára. Korábban az EU-t és a közös agrárpolitikát (KAP) tekintették a fô kerékkötônek. Ám 2003, a KAP reformjának beindulása óta az EU komoly lépéseket tett ezen a számára érzékeny területen. A legutóbbi éppen a cukorrendtartás átalakítása volt. A

18 18 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2 FEBRUÁR reform lényege: a termelést ösztönzô támogatásokat a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó szubvenciókká alakítják át, s csökkentik például a belsô árakat, közelítve ezzel a világpiaci árhoz. Ajánlatként már az elôzô Európai Bizottság idején is felmerült a mezôgazdasági exporttámogatások felszámolása ezt a fejlôdô országok, mint egy anakronizmus felszámolását, ôszintén szólva joggal is követelték. Más kérdés s errôl Hongkongban nem is született egyezség, hogy a liberalizált agrárkereskedelem elôtt nem csak az olyan közvetlen exporttámogatások jelentenek akadályt, mint amelyekkel az EU él, hanem az olyan bújtatottak is, mint például az amerikai állami hitelek, az anakronisztikus exportmonopóliumok vagy a túltermelésbôl adódó készletek nemzetközi segélynek álcázott piacra dobása. Milyen engedményekre volt kész az EU, s mit könyvelhet el végül? Az engedmények kérdését az Unión belül is heves viták kísérték. A legutolsó, októberi ajánlat értelmében az EU egy szûk, különösen érzékeny termékkört leszámítva a legmagasabb importvámok 60 százalékos csökkentését javasolta. Ez a jelenlegi százalékos szintrôl kiindulva azt jelenti, hogy ebben a termékkörben nemigen maradna 50 százaléknál magasabb vám. Ezen túlmenôen az EU a vámkvóták bôvítését is ajánlotta. Úgy érzem, nem túlzás azt állítani, hogy kezdeményezéseivel az EU a Doha-forduló motorjaként mûködött, miközben a világgazdasági partnerek nem ellentételezték eddig megfelelôen a kompromisszumkészségét. Ez a megállapítás Hongkong után is igaz. Decemberben ugyanis arról az önmagában nem túl jelentôs tényrôl született megállapodás, hogy egy évszámot 2013-at rendeltek a közvetlen agrárszubvenciók felszámolásának követelményéhez, miközben továbbra sem ismert, hogy például az USA, Ausztrália vagy Kanada hogyan fogja felszámolni a saját agrártámogatásait. Igaz, a párhuzamosság elvének jegyében külön munkaprogramot dolgoztak ki az ilyen, egyéb támogatási formák megszüntetésére. El kell ismerni azt is: az EU határozott támogatásával és saját példája nyomán, a legszegényebb országok érdekében rögzítették, hogy a mindent, csak fegyvert nem (Everything But Arms, EBA) elvét követve 2008-ig, néhány kivételtôl eltekintve (97 százalékban) felszabadítják számukra a teljes importot. Ugyanígy: gyorsított liberalizációt tûztek ki a gyapottermelésben és -kereskedelemben, amelyhez pedig igen komoly amerikai lobbiérdekek kötôdnek. Európa mindamellett sajnálja, hogy jobbára a feltörekvô gazdaságok, Brazília, India és Argentína ellenállása miatt nincs áttörés az ipari termékek kereskedelmének liberalizálása, s még kevésbé a szolgáltatások liberalizálása tekintetében. Igencsak elmaradtak a várakozásoktól a szabályalkotási tárgyalások: továbbra is széles körben vitatják például a dömpingeljárások reformjának céljait, részleteit. Az EU ebben kiegyensúlyozó szerepet próbált játszani, hiszen egyrészt maga is alkalmaz dömpingeljárást, másrészt az európai exportôrök révén szenvedô alanya a gyakran túl szigorúnak, méltatlannak tartott amerikai gyakorlatnak. Különös európai érdek a szabályalkotásban a földrajzi eredetvédelem erôsítése. A tokaji bortól a dijoni mustáron át a parmezán sajtig igaz, hogy külsô, elsôsorban tengerentúli gyártók visszaélnek az európai földrajzi helyekhez kötött elnevezésekkel a megállapodást itt komoly tengerentúli lobbiérdekek nehezítik.

19 AZ EU A WTO DOHA-FORDULÓ MOTORJA 19 A fô hongkongi konkrétum, hogy az EU 2013-ban véget érô költségvetési ciklusához igazodva, lebontják a mezôgazdasági exporttámogatásokat. Ám a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének kimutatása szerint ezek egyébként is csökkenôben vannak: már csak évi 2,8 milliárd euróra rúgnak az EU-ban, a 90-es évek 10 milliárd eurójával szemben. Mégis, a tagországok megosztottak az agrárium, illetve a piacvédelem megítélésében. Hogyan alakult ki az Európai Bizottság tárgyalási mandátuma? Mit jelentenek az úgynevezett vörös vonalak, amelyeket Peter Mandelson EU-biztos sem léphetett át? A Bizottság felhatalmazása elég általános jellegû volt. Itt azt jelentette, hogy nem léphette át a KAP reformjának 2003-as kereteit. Erre vonatkozóan részletes számítások készültek, hogy például a prognózisok szerint a támogatások csökkentése mit jelenthet a gazdák jövedelmében, azaz milyen kiegészítô intézkedésekre lehet szükség. A Bizottság a tagállamokkal Hongkongban is két szinten konzultált: egyrészt a sokszor hajnalig húzódó tárgyalások után, már minden reggel az ún. 133-as bizottság keretein belül, amelynek neve az EU-alapszerzôdésnek a kereskedelempolitikát szabályozó passzusára utal, másrészt a többször is összehívott miniszteri szintû Tanács keretében. Örömmel lehetett megállapítani, hogy a bizottsági pozíció széles körû támogatást kapott: a tagállamok egyetértettek abban, hogy most már másoknak kell elôrelépniük, s letenniük valamit az asztalra. Minden bizonnyal nehéz tárgyalások elé nézünk még. SZÔCS LÁSZLÓ

20 20 EURÓPAI TÜKÖR 2006/2 FEBRUÁR GYÖRKÖS PÉTER 2005 a fordulatok éve Hosszabb idô kell ahhoz, hogy hitelesen értékelhessük a 2005-ös évet. Az EU-25 elsô teljes éve tele volt fordulatokkal. Döntôen negatív fordulatokkal. Az év végén egy pozitív lépéssel talán mégis sikerült új irányba állítani az Unió hajóját. A pénzügyi perspektíváról született megállapodás soha jobbkor nem jöhetett volna. Jelentôsége messze túlmutathat a kiés befizetések 2013 végéig szóló rendszerén. Megteremtôdhetnek ugyanis a feltételek a 2005-ös év eseményei által felzaklatott, irányt veszteni látszó, döntésképtelenségtôl szenvedô Európai Unió lehiggadásához, konszolidációjához, és a stabilitás erôsítésével párhuzamosan a megújulás, a reformok higgadt elôkészítéséhez. Természetesen nincs garancia arra, hogy ez így be is következik. A 2006-os éve jól kezdôdik, de nem láthatjuk elôre, miként végzôdik. Ne feledjük, 2005 nyarán az EU gyomorbajos állapotban ment nyári szabadságra, az év vége mégis meghozta a várt nyugalmat és a brit elnökség értékelése Az elsô félévi luxemburgi elnökség nagy elánnal és ütemes teljesítménnyel indult. A tavaszi csúcson felülvizsgálatra került a lisszaboni stratégia és a Stabilitási és Növekedési Egyezmény. Sokakban gyökeret vert az a meggyôzôdés, hogy ezek után Luxemburg és Juncker miniszterelnök lehet az egyetlen garancia a pénzügyi perspektíva megoldására. A májusi brit és az észak-rajna-vesztfáliai választások után a tárgyalások fokozatosan felgyorsultak. A politikai környezetet azonban alaposan átírta a francia és a holland népszavazás. Ennek eredményeként a júniusi EiT igazi válság-csúcstalálkozóvá vált és nem tudta teljesíteni küldetését. Bár az Alkotmányszerzôdés ratifikációja tekintetében a felfüggesztési klauzula az adott helyzetben megfelelô eredmény volt, a pénzügyi perspektíva kapcsán talán elsôsorban nem is a megállapodás elmaradása, hanem sokkal inkább a konfliktus jellege és stílusa eredményezett igencsak válságközeli helyzetet. Nagy-Britannia meghatározó szerepet játszott abban, hogy a júniusi EiT kudarcba fulladt. Sokan Blairt tették felelôssé a válságért, és abból indultak ki, hogy a brit miniszterelnök, ha nem is rombolja majd tovább, de leállítja az európai építkezést. Mások már ekkor úgy nyilatkoztak, hogy túl szép is lett volna, ha ilyen korán döntés születhet a legösszetettebb és leginkább konfliktusos dossziéról. A francia és a német belpolitikai fejlemények tükrében reálisan volt feltételezhetô az is, hogy az egyes európai vezetôk közötti személyes konfliktusok elvezethetnek az európai erôviszonyok átrendezôdéséhez. Két fejlemény azonban gyorsan átformálta a politikai környezetet. Blair június 23-án rendkívül érdekes beszédet mondott az Európai Parlamentben. Hitet tett az európai integráció mellett, egyensúlyba helyezte annak gazdasági és politikai

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 4.rész 2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása

A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása A nemzetközi kereskedelem szabályai: A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer megalkotása 1 2 3 Előszó 4 1. A Multilaterális Kereskedelmi Rendszer születése és a GATT

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Európai Közgazdászok egy Alternatív Gazdaságpolitikáért Európában EuroMemorandum Csoport. Lisszabonon túl

Európai Közgazdászok egy Alternatív Gazdaságpolitikáért Európában EuroMemorandum Csoport. Lisszabonon túl Európai Közgazdászok egy Alternatív Gazdaságpolitikáért Európában EuroMemorandum Csoport Lisszabonon túl Gazdasági és szociálpolitikai irányzatok, és alkotmányos sarokkövek az európai szociális modellhez

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL DÉLKELET EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 3. No.2. (Fall 2012 Ősz) AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL Thanos Skouras professzor elıadása Budapesten HEGEDÜS ZSUZSANNA Kivonat

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét!

A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában. Jó szerencsét! A palagáz-kitermelés helyzete és szerepe a világ jövőbeni földgázellátásában Jó szerencsét! Holoda Attila ügyvezető igazgató Budapesti Olajosok Hagyományápoló Köre Budapest, 2014. február 28. A palagáz

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Az Európa előtt álló új típusú kihívások

Az Európa előtt álló új típusú kihívások Az Európa előtt álló új típusú kihívások talas.peter@uni-nke.hu NKE NETK SVKK Az előadás vázlata A hatalmi erőviszonyok eredőiről A nemzetközi biztonság struktúrájának változása Az új hatalmi realizmus

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben