Vállalkozói ismeretek a szakképzésben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozói ismeretek a szakképzésben"

Átírás

1 Vállalkozói ismeretek a szakképzésben A szakértői csoport zárójelentése Európai Bizottság Vállalkozás és ipar

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG A kis- és középvállalkozások versenyképességének előmozdítása Vállalkozó szellem LEGJOBB ELJÁRÁS PROJEKT: VÁLLALKOZÓI ISMERETEK A SZAKKÉPZÉSBEN A SZAKÉRTŐI CSOPORT ZÁRÓJELENTÉSE Végleges verzió november 1

3 Jogi nyilatkozat Ezt a projektet az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok által kinevezett, a vállalkozói ismeretek oktatása terén dolgozó szakértők irányították az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága által koordinált versenyképességi és innovációs keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme CIP, ) keretén belül. Bár a munkát a Bizottság tisztviselőinek irányítása alatt végezték, a jelen dokumentumban kifejtett nézetek nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság véleményét. A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Borítóképek Fotolia (balra: Monkey Business, jobbra fent: Lisa F. Young, jobbra lent: Andres Rodriguez) További információ: Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság E.1. részleg: Vállalkozó szellem Fax: Más projektekkel kapcsolatos információk: Az Európai Bizottság és a vállalkozó szellem előmozdításának és a vállalkozással foglalkozó oktatás ösztönzésének a témájával foglalkozó nemzeti hatóságok által közösen végrehajtott további projektekkel kapcsolatos információk a következő honlapon érhetők el: 2

4 Tartalomjegyzék A SZAKÉRTŐI CSOPORT TAGJAI... 5 ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS Háttér Mi a vállalkozói ismeretek oktatása, és miért van szükség a vállalkozói ismeretek oktatására? Célkitűzések és módszertan A szakképzés (VET) definíciója ebben a projektben A JELENLEGI EURÓPAI HELYZET ÁTTEKINTÉSE Általános áttekintés Egyes európai országok eredményeinek rövid áttekintése PROGRAMOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Mit tanítsunk, hogyan tanítsunk? Tartalom és módszerek Tanárok és oktatók Az iskolák és a vállalkozások közötti együttműködés A minőség, az eredmények és a hatás értékelése A SIKER TÉNYEZŐI, KOCKÁZATOK ÉS AKADÁLYOK A siker tényezői és bevált gyakorlat a vállalkozóképzésben Kockázatok és akadályok NÉHÁNY PÉLDA A BEVÁLT GYAKORLATRA HOGYAN LÉPJÜNK ELŐRE: A VÁLLALKOZÓKÉPZÉSRE VONATKOZÓ STRATÉGIA A vállalkozóképzés átfogó keretrendszere Az iskolák és a tanárok támogatása

5 6.3. Együttműködés a vállalkozásokkal és az érdekelt felekkel Következtetések CSELEKVÉSEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

6 A SZAKÉRTŐI CSOPORT TAGJAI Ország Név Szervezet Elérhetőség Belgium Ilse Boeykens Flamand Gazdasági, Tudományos és Innovációs Minisztérium Didier Clarinval Agence de Stimulation economique Bulgária Milena Stoycheva Junior Achievement Bulgaria Cseh Köztársaság Lukas Hula Nemzeti Műszaki és Szakképzési Intézet Dánia Steen Albertsen Oktatási Minisztérium Németország Andreas Kepper Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie Észtország Tiia Randma Észt Kereskedelmi- és Iparkamara Spanyolország Manuela Moreno Montoro Oktatási Minisztérium Franciaország Brigitte Le Boniec Assemblée des Chambres Françaises de Commerce et de l Industrie (ACFCI) Patrick Feret Cité Scolaire de l Authie Olaszország Miriam Cresta Junior Achievement Italia Ciprus Andreas Eleftheriou Oktatási és Kulturális Minisztérium Lettország Sarmīte Valaine Szakképzési Hivatal Litvánia Daiva Bukantaité Vytautas Magnus Egyetem Luxemburg Gérard Zens Ministère de l Education nationale et de la Formation professionnelle Magyarország Leskóné Kecskés Ildikó Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hu Málta Yvonne Pulis Máltai Művészeti, Tudományos és Műszaki Főiskola Norvégia Jarle Tømmerbakke Ungt entreprenørskap Ausztria Gabriele Schmid Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztérium 5

7 Lengyelország Jacek Falkowski Nemzeti Oktatási Minisztérium Románia Gabriela Ciobanu Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Szlovákia Nadežda Redlich- Michalská Oktatási Minisztérium Szlovénia Dominika Sambolič JAPTI A Szlovén Köztársaság Vállalkozással és Külföldi Beruházással Foglalkozó Hivatala Finnország Tarja Riihimäki Oktatási Minisztérium Svédország Ylva Malm Skolverket Svéd Oktatási Nemzeti Ügynökség Egyesült Királyság Ron Downing Üzleti Innovációval és Készségekkel Foglalkozó Minisztérium Európai Bizottság Simone Baldassarri Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság Megfigyelőként részt vevő szervezetek: Europen-Pen International Suzana Temkov JA-YE Europe Caroline Jenner 6

8 ÖSSZEFOGLALÓ Az egyént a vállalkozó szellem teszi képessé az elképzelések megvalósítására. A vállalkozói programok és modulok eszközöket biztosítanak a diákok számára a kreatív gondolkodáshoz és az eredményes problémamegoldáshoz. A vállalkozói ismeretek oktatása különösen a szakmai alapképzés folyamán lehet hatékony, amelyet követően a diákok hamarosan belépnek a munkaerőpiacra, és a saját vállalkozás indítása járható út lehet számukra. A szakképzésnek az egyes országokban, de még az egyes országokon belül is különböző formái léteznek. Ez a jelentés a szakmai alapképzésre összpontosít (különösen a felső középfokú oktatásra és a felső szintű, nem felsőfokú oktatásra). A vállalkozóképzés valamilyen mértékben a legtöbb európai ország szakképzési nemzeti tantervében szerepel. Ráadásul néhány ország arról számol be, hogy a szakképzésben részt vevő diákok %-a vesz részt vállalkozói programokban szakképzésük ideje alatt. Az említett adatok mögött álló programok és tevékenységek mindazonáltal mind intenzitásukban, mind hatékonyságukban nagymértékben eltérhetnek egymástól. Mindenesetre az általános tapasztalat az, hogy még mindig vannak tennivalók ezen a területen. Ennek többek között a következők lehetnek a fő okai: a vállalkozóképzés nem szerepel a szakképzési rendszer minden részében; a diákok részvétele korlátozott; nem hatékonyak a tanítási módszerek; hiányzik a vállalkozóképzés gyakorlati része; a tanárok nem teljesen kompetensek; a vállalkozóképzés nem kapcsolódik egyes képzési tárgyakhoz vagy szakmákhoz; az üzleti szféra képviselőit nem megfelelő mértékben vonják be. Ezért a biztató adatok ellenére úgy tűnik, hogy a vállalkozóképzés elfogadottsága és hatékonysága az európai szakképzési intézményekben még mindig messze nem teljesen kielégítő. A tanárok kompetenciájának részleges hiányosságai sok esetben jelentenek problémát, legalábbis a vállalkozással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok tekintetében. Ezen a területen nagy fejlődésre van szükség. A legtöbb ország arról számol be, hogy vannak ugyan tanároknak szánt vállalkozóképzések, de ezek közül csak kevés alkalmaz szisztematikus megközelítést. Másrészről úgy tűnik, hogy nincs különösebb adminisztratív akadálya az iskolák és a vállalkozások közötti együttműködésnek, és ez a fajta együttműködés megfelelően kialakított, különösen azokban az országokban, ahol kettős rendszer működik. Nehéz lehet azonban a kis- és mikrovállalkozások részvételének biztosítása. Szakképzési területtől függetlenül a vállalkozói ismeretek oktatásának leghatékonyabb módja a diákoknak a gyakorlati projektekbe és tevékenységekbe való bevonása, amelyekben a gyakorlat általi tanulás kap hangsúlyt, és amelyek során a vállalkozással kapcsolatos valódi tapasztalatokra lehet szert tenni. A problémamegoldásra irányuló és tapasztalatorientált oktatás létfontosságú a vállalkozó szellem és a vállalkozói képességek kialakításához. 7

9 A legelterjedtebb tanítási módszerek az előadások, a számítógépes szimulációk és üzleti játékok, a diákvállalatok, a projektmunka és a csoportmunka, a vállalatlátogatások és a szakmai gyakorlatok. Bár sokfajta pedagógiai eszköz van, úgy tűnik azonban, hogy a leghatékonyabbnak tartott tanítási módszerek és a jelenleg használt módszerek általában igen messze vannak egymástól. Ennek magyarázata lehet, hogy nem minden tanár választja az aktív tanítási módszereket, vagy nem képes azok használatára. Egy másik probléma a konkrét projektekkel való interdiszciplináris foglalkozás hiányával kapcsolatos. A jelenlegi helyzet az, hogy a legtöbb tanár nem kapott vállalkozói ismeretekkel kapcsolatos képzést, következésképpen nincsenek tisztában a vállalkozási ismeretek helyes megközelítésével. A tanárok alap- és továbbképzése rendkívül fontos, a vállalkozói ismeretek oktatását azonban még nem vezették be szisztematikusan a tanároknak szóló képzési programokba. Sok esetben munkahelyi továbbképzést nyújtanak, amelyet külső szervezetek látnak el. A leghatékonyabb mód annak biztosítására, hogy a tanárok kompetensek és naprakészek legyenek ezen a területen, az, hogy a vállalkozói ismereteket a tanárképzés kötelező részévé tesszük. Az is fontos, hogy azok a tanárok, akik már elvégezték az alapképzést, továbbképzésen vehessenek részt. Az állami hatóságok számára az első lépés egy koherens megközelítés felé egy nemzeti vagy regionális szinten működő, a vállalkozói ismeretek oktatásával foglalkozó irányító vagy koordináló testület létrehozása lenne, amelyben mind az oktatási minisztérium, mind a gazdasági minisztérium képviselve van, és amelynek működésében más releváns minisztériumok és szervezetek (ideértve a vállalkozásokat tömörítő szervezeteket és a kkvkat) is részt vesznek. Következő lépésként a vállalkozói ismereteket kifejezett célkitűzésként kellene szerepeltetni a tantervben, mivel ez egyértelműen jelezné, hogy minden diák számára fontos dologról van szó. Emellett pedig a tanárok számára biztosított lenne, hogy tanítási órák keretében foglalkozzanak a témával. Manapság a nemzeti tantervekben a tartalomtól a kompetenciák felé való elmozdulás általános tendenciája figyelhető meg. Ennek a folyamatnak folytatódnia kellene: a kompetenciaalapú tanítás és tanulás megerősítése könnyebbé teszi a vállalkozói gondolkodásnak az iskolai programokba való beillesztését. Az állami hatóságok számára javasolt intézkedések többek között a következők: a karrierfeltérképezés kötelezővé tétele, a vállalkozói gondolkodás beillesztése a szakmai iránymutatásokba; tanácsadás az iskolák és tanárok részére a szakképzési tanterv összeállításában, továbbá a sikeres tapasztalatok és gyakorlatok megosztása a szakképzési intézmények között; azoknak a nonprofit vagy civil szervezeteknek a támogatása, amelyek célja a vállalkozói készségek előmozdítása és azok oktatása, és amelyek közvetítőként szerepelnek a szakképzési intézmények és a vállalkozások között. Saját felelősségi szintjükön a szakképzési intézményeknek a következők lennének a feladataik: 8

10 a vállalkozóképzés kiterjesztése minden tanulmányi területre a szakképzésen belül: az egyes tanulmányi területeken a gyakorlati képzés összekötése a vállalkozóképzés célkitűzéseivel, továbbá a vállalkozás indítása iránt érdeklődő diákok támogatása. valós tapasztalaton alapuló módszerek használata (projektmunka igazi vállalkozásokkal vagy a helyi közösséggel, tanulói minivállalatok stb.). olyan (vállalatoknál, vállalkozásokat tömörítő szervezeteknél, civil szervezeteknél dolgozó) szakértők elérhetőségének biztosítása, akik képzést és folyamatos támogatást tudnak nyújtani. Végezetül más szereplőknek is fontos feladatuk van: a vállalkozásokat tömörítő szövetségeknek támogatniuk kell a partnerségek kialakulását a szakképzési intézmények és a vállalkozások között, továbbá arra kell ösztönözniük az üzletembereket, hogy vegyenek részt a vállalkozói ismeretek oktatásában; az Európai Bizottságnak a bevált gyakorlatok, a tapasztalatok és módszerek megosztásához való hozzájárulásban, a figyelemfelhívásban és az uniós tagállamok folyamatainak ellenőrzésében és összehasonlításában van szerepe. 9

11 1. BEVEZETÉS 1.1. Háttér Amennyiben sikerre akarjuk vinni a növekedést és foglalkoztatást célzó Lisszaboni Stratégiát, Európának ösztönöznie kell a vállalkozói gondolkodásmód kialakulását a fiatalok körében, támogatnia kell az innovatív vállalkozások létrehozását, és egy olyan kultúrát kell elősegítenie, amely kedvezőbb a vállalkozói gondolkodásnak és a kis- és középvállalkozások növekedésének. Mostanára széles körben elismert az oktatás fontos szerepe a vállalkozói hozzáállás és magatartás kialakulásában, akár már általános iskolában. Az Európai Tanács márciusi tavaszi ülésszakán hangsúlyozták általában egy pozitív vállalkozói légkör, továbbá olyan keretfeltételek szükségességét, amelyek megkönnyítik és segítik a vállalkozó szellem kialakulását, és arra szólították fel a tagállamokat, hogy nagyívűbb intézkedéseket vezessenek be, ideértve a vállalkozással foglalkozó oktatást is. A 2006 októberében Oslóban megrendezett európai konferenciát követően, amely számos példát mutatott a bevált gyakorlatra, a Bizottság kiadta a vállalkozói ismeretek európai oktatására irányuló oslói menetrendet 1. Az volt az elképzelés, hogy olyan menüt készítenek, amelyből minden érdekelt kiválaszthatja a neki megfelelő elemeket Mi a vállalkozói ismeretek oktatása, és miért van szükség a vállalkozói ismeretek oktatására? A vállalkozói kompetencia az egyén azon képessége, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. Ez mindannyiunk számára támogatást nyújt a mindennapok során otthon és a társadalomban, az alkalmazottakat segíti a munkájuk során, és képessé teszi őket arra, hogy jobban megragadják a lehetőségeket, valamint az olyan speciálisabb készségek és tudás alapját képezi, amelyre a vállalkozóknak a társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységükhöz szükségük van 2. A vállalkozói ismereteket nem szabad összekeverni az általános üzleti és gazdasági tanulmányokkal, mivel ennek célja a kreativitás, az innováció és a vállalkozás elősegítése. Megállapodtunk ezért, hogy ebben a projektben akkor sorolunk már meglévő tevékenységeket és programokat a vállalkozói ismeretek körébe, ha az alábbi elemek közül legalább kettő szerepel benne: a) azoknak a személyes tulajdonságoknak és általánosan alkalmazható (horizontális) készségeknek fejlesztése, amelyek a vállalkozói gondolkodásmód és viselkedés alapját képezik; b) a diákok figyelmének felhívása a vállalkozásra és vállalkozásra mint lehetséges szakmai lehetőségekre; 1 Elérhető: 2 A Bizottság közleménye, A vállalkozói készségek előmozdítása az oktatás és a tanulás révén. COM(2006) 33 végleges. 10

12 c) gyakorlati vállalati projektekkel és tevékenységekkel, például tanulók vezette minivállalatokkal kapcsolatos munka; d) speciális üzleti készségek és ismeretek tanítása azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell egy vállalkozást elindítani és sikeresen működtetni. A vállalkozói programok és modulok a kreatív gondolkodáshoz, a hatékony problémamegoldáshoz és az üzleti elképzelések objektív elemzéséhez, valamint bármilyen adott projekt kommunikálásához, hálózatépítéséhez, vezetéséhez és értékeléséhez kínálnak eszközöket a diákoknak. A diákok magabiztosabban indítják el saját vállalkozásukat, ha ötleteiket támogató oktatási környezetben tesztelhetik. A vállalkozói oktatás előnyei mindazonáltal nem korlátozódnak a vállalatok, az innovatív vállalkozások és az új munkahelyek létrehozásának fellendítésére. A vállalkozói készségek mindenki számára hasznos kompetenciát jelentenek, segítik a fiatalokat abban, hogy kreatívabbak, magabiztosabbak legyenek, bármibe is kezdenek. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás 3 a kezdeményezőkészséget és vállalkozói kompetenciát jelöli meg a nyolc kulcsfontosságú kompetencia egyikeként, amelyet az oktatás és képzés minden szakaszában tanítani kell. A Bizottság és a nemzeti hatóságok közös elemzései 4 azt mutatják, hogy bár az egész Unióban számos vállalkozói oktatással kapcsolatos kezdeményezés van folyamatban minden szinten, ezek legnagyobb részét nem integrálták a tantervbe, nem képezik részét egy koherens keretrendszernek, és ennek eredményeképp a legtöbb diák még nem vehet részt vállalkozói ismereteket oktató tanfolyamokon és programokon. A vállalkozói ismeretek oktatása különösen a szakmai alapképzés folyamán lehet hatékony, mivel a diákok nemsokára belépnek a munkaerőpiacra, és a vállalkozás járható út lehet számukra. A legtöbb esetben azonban nem a vállalkozói készségeken van a fő hangsúly, mivel a szakképzett munkavállalók képzését tekintik elsődleges feladatnak Célkitűzések és módszertan Ezt az európai projektet a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP, ) 6 szerint a Legjobb Eljárás ( Best Procedure ) alkalmazásával dolgoztuk ki. A Legjobb Eljárást (a évi lisszaboni Európai Tanács felhatalmazása alapján) a bevált gyakorlatok cseréjének és a meglévő folyamatok közötti szinergiák kialakításának előmozdítása céljával hozták létre. A Legjobb Eljárás projektek a Bizottságot és a nemzeti közigazgatásokat érintő kérdéseket elemzik, hogy alaposabban megértsék mibenlétüket, a velük kapcsolatos munkát, továbbá hogy azonosítsák a bevált gyakorlatot /962/EK, HL L 394/10. Best Procedure projektek. A végleges jelentések a következő címről tölthetők le: 5 A szakértői csoport zárójelentése, Legjobb Eljárás Projekt: Vállalkozói oktatás és képzés, november. 6 Az 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat értelmében a évi vállalkozási és innovációs munkaprogram létrehozásáról szóló, január 14-i C(209) bizottsági határozat. 11

13 Céljuk, hogy támogassák a szakpolitikai változásokat a tagállamokban és más részt vevő országokban, és ennek a metodikának az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a projekteket a Bizottság közösen viszi véghez az érintett nemzeti közigazgatásokkal. Ez a projekt a 2006 februárjában elfogadott, A vállalkozói készségek előmozdítása az oktatás és a tanulás révén című bizottsági közleményre, továbbá a vállalkozói ismeretek európai oktatására irányuló oslói menetrendre épül. Szakértői csoportot állítottak fel, hogy információt gyűjtsön és osszon meg a vállalkozói ismeretek oktatásáról a szakképzésben, továbbá hogy megfelelő intézkedéseket javasoljon a témában. A Bizottság a nemzeti kormányokat kérte fel a szakértők kiválasztására. A kérdéssel foglalkozó egyes európai szervezetek és hálózatok képviselőit is felkérték, hogy megfigyelőként vegyenek részt a projektben (a szakértők teljes listája a jelentés elején található). Feladatainak részeként a szakértői csoport áttekintette a meglévő programokat és bevált gyakorlatokat. A munka fő célkitűzései részletesebben a következők: - a meglévő programok és a leggyakrabban használt tanítási módszerek áttekintése; - információgyűjtés a meglévő bevált gyakorlatokról és példák bemutatása; - a sikerhez vezető tényezők és a főbb akadályok azonosítása; - a vállalkozói ismeretek oktatásának előmozdításával kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása és cseréje; - a tapasztalatok cseréjének segítése; - a közpolitikák szerepének hangsúlyozása és a vonatkozó kísérő intézkedések azonosítása; - következtetések levonása és politikai cselekvésre vonatkozó ajánlások megfogalmazása. A csoport feladata a következő volt: a szükséges szakértelem összerakása; információ- és adatszolgáltatás a meglévő programokról; a részt vevő országok nemzeti hatóságaival való együttműködés biztosítása és aktív bevonásuk. A 23 uniós tagállam mellett Norvégia is úgy döntött, hogy részt vesz ebben a tevékenységben A szakképzés (VET) definíciója ebben a projektben A szakképzési programok egyrészt tantervükben térnek el a tudományos programoktól, másrészt abban, hogy céljuk általában a diákoknak bizonyos típusú foglalkozásokra és néhány esetben a munkaerőpiacra való közvetlen belépésre való felkészítése. A szakképzésnek különböző formái lehetnek a különböző országokban, de az egyes országokon belül is. A szakmai alapképzés általában felső középfokú végzettséget ad. Figyelembe véve az európai országok közötti különbségeket, a szakképzés ebben a projektben használt definíciója átfogó, és magában foglal minden szakképzést, műszaki és kereskedelmi képzést nyújtó iskolát és főiskolát, valamint a szakosított képzések minden lehetséges területét. A projekt tehát minden olyan oktatást és képzést szakképzésnek tekint, amely különbözik az általános, alsó szintű vagy tudományos oktatástól. 12

14 Ez a projekt a formális oktatási és képzési rendszereken belül nyújtott szakmai alapképzésre összpontosít. Az érintett oktatási szintek a felső középfokú szakképzésnek (ISCED 3. szint) és a felső szintű, nem felsőfokú oktatásnak (ISCED 4. szint) megfelelőek. Az egyes foglalkozásokra felkészítő képzések azonban felsőfokú képzések is lehetnek néhány országban, és a felső szintű és felsőfokú képzések közötti határok nem mindig világosan meghatározottak. Ezért, az egyes országok speciális helyzetétől függően, az ISCED 5B szintet is figyelembe vesszük. A szakmai alapképzésben részt vevő diákok életkora a nemzeti rendszertől függően változó lehet, és körülbelül 14 évtől (például Belgiumban) 29 évig (például Svédországban) terjed. Szintén nem minden esetben világosan meghatározott a szakmai alapképzés és továbbképzés közötti különbség. A fent említett életkorbeli különbségek jól szemléltetik, hogy milyen széles célcsoportja van ennek a munkának. A felnőtteket és a vállalati alkalmazottakat célzó szakképzési programokkal és kurzusokkal ez az elemzés nem foglalkozik. A nemzeti szakértők munkája rávilágított a szakképzési rendszerek sokszínűségére az európai országokban, továbbá a szakképzési intézmények és rendszerek sokféleségére még egy országon belül is. A szakmai alapképzés lehet iskolai rendszerű, vagy történhet részben iskolában, részben egy vállalatnál (mint a kettős rendszerben). Rendkívül nagy korbeli különbségek lehetnek a különböző rendszereknek és belépési kilépési pontoknak köszönhetően. Sok esetben külső szervezetek (például nem kormányzati szervezetek) tartanak gyakorlati tapasztalatokon alapuló vállalkozói programokat például szimulációk és minivállalatok segítségével. A következő kulcsfontosságú témák kívánnak külön figyelmet: az iskolák és a vállalkozások közötti együttműködés, az oktatási intézmények megnyitása a külvilág felé; tanárképzés; a projektmunka, a szimulációk és a diákvállalatok használata; a leghatékonyabb módszerek; a vállalkozói programok értékelésével és hatásával kapcsolatos vizsgálatok. 13

15 2. A JELENLEGI EURÓPAI HELYZET ÁTTEKINTÉSE 2.1. Általános áttekintés A vállalkozóképzés a legtöbb európai országban legalább bizonyos mértékben szerepel a szakképzés nemzeti tantervében. Ezek közül néhány országban (mint például Észtországban, Spanyolországban és Lengyelországban) a részvétel kötelező, a legtöbb esetben azonban a vállalkozóképzés választható tantárgy, vagy csak a szakképzés bizonyos részeiben kötelező, míg másokban nem. Érdekes azonban megjegyezni, hogy még azokban az országokban is, ahol a vállalkozóképzés a nemzeti tanterv része, általában úgy vélik, hogy a helyzet még nem kielégítő, és még mindig vannak tennivalók. Ez az iskolák és a diákok részvételének mértékével vagy az alkalmazott módszerek hatékonyságával kapcsolatos. A tennivalók főbb okai a következők: a tanítási módszerek nem hatékonyak; a vállalkozóképzés nem szerepel a szakképzési rendszer minden részében; a diákok csak korlátozott mértékben vesznek részt a képzésben; a tanárok nem teljes mértékben kompetensek; nincsenek bevonva az üzleti szféra képviselői; hiányzik a gyakorlati képzés; a vállalkozóképzés nem kapcsolódik bizonyos képzési témákhoz vagy szakmákhoz. Legalább kilenc ország (Ausztria, Ciprus, az Egyesült Királyság, Észtország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Románia és Spanyolország) arról is említést tesz, hogy a szakképzésben részt vevő diákok %-a vesz részt vállalkozói programokban szakképzésük során adott ponton. Ezek az adatok mindazonáltal csak jelzésértékűek, mert a fenti adatok alapját képező programok és tevékenységek egymástól intenzitásban és hatékonyságban nagymértékben eltérhetnek. Mindenesetre még a fent említett országok némelyikében is vannak érzékelhető hiányosságok a vállalkozóképzésekben. Ezért néhány biztató adat ellenére úgy tűnik, hogy az európai szakképzési intézményekben a vállalkozói oktatás növekedése és hatékonysága még mindig meglehetősen messze van a teljes mértékben kielégítő szinttől. A jelentésben részt vevő országok körülbelül fele állítja, hogy a vállalkozásindításra irányuló külön képzés teljes mértékben részét képezi az összes vállalkozói kurzusnak. Más esetekben a vállalkozói ismeretek célkitűzése tágabb, inkább a puha vállalkozói készségek fejlesztésére koncentrál, és csak néhány meghatározott tanulmányi területen szerepel a vállalkozásindításra irányuló képzés. Sok esetben problémaként szerepel a vállalkozói ismereteket oktató tanárok részleges kompetenciahiánya, legalábbis a vállalkozással kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikat illetően, még akkor is, ha megfelelő elméleti tudással rendelkeznek. Ezen a területen fontos a további fejlesztés. Sok ország jelentést tesz arról, hogy léteznek vállalkozói kurzusok tanárok számára is, de ezek közül kevés nyújt szisztematikus megközelítést. 14

16 Úgy tűnik, hogy nincs különösebb adminisztratív akadálya az iskolák és a vállalkozások közötti együttműködésnek, és ez a fajta együttműködés általában jól működik. Az országok jelentős többsége arról is beszámol, hogy nemigen okoz nehézséget az iskolák számára óraadót találni a vállalkozók és az üzleti szféra képviselői körében. Ennek sikere általában az iskola vagy a tanár proaktív kezdeményezésétől függ. Tehát a legtöbb esetben ez nem jelent különösebb problémát. Nehéz lehet azonban biztosítani a kis- és mikrovállalkozások részvételét. A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) fontos szerepet játszanak a vállalkozói oktatás megszervezésében a szakképzési intézményekben, különösen azáltal, hogy gyakorlati tapasztalatokon és projektmunkán alapuló programokat nyújtanak. Ezek a szervezetek általában szorosan kötődnek az üzleti szférához, és gyakran kapnak különböző támogatást az állami hatóságoktól. Különösen az olyan európai hálózatok, mint például a Junior Achievement-Young Enterprise (JA-YE) 7 és a Europen-Pen 8 támogatják széleskörűen a minivállalatokkal vagy a gyakorlócégekkel kapcsolatos programokat, ahol a diákoknak a saját valódi vagy virtuális cégükkel kell dolgozniuk. Ezek a programok széles körben elterjedtek, és minden európai országban jelen vannak (a JA-YE arról számol be például, hogy Dániában a szakképző intézmények 80%-a, míg Norvégiában a szakképző intézmények 66%-a ad lehetőséget a diákoknak arra, hogy létrehozzák minivállalatukat)

17 2.2. Egyes európai országok eredményeinek rövid áttekintése Ausztria A vállalkozóképzés a műszaki és üzleti iskolák és főiskolák, a gyakornokokat oktató nem nappali tagozatos szakképző intézmények, az idegenforgalommal foglalkozó iskolák és főiskolák, illetve a mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozó főiskolák tantervének része. Tehát minden szakképző iskola és főiskola tanterve tartalmaz vállalkozói oktatást biztosító elemeket. Néhány főiskolai tantervben a vállalkozóképzés és a vezetőképzés szakosodási lehetőség. Belgium A jelenlegi helyzet viszonylag hasonló Flandriában és Vallóniában, ahol meglehetősen sokféle tevékenység zajlik. Mind a köz-, mind a magánszféra képviselői kínálnak különböző vállalkozói tevékenységeket vagy projekteket a hagyományos oktatási és képzési rendszer kiegészítésére. A vállalkozóképzés nem része a tantervnek, így a diákok részvétele csak néhány tanulmányi területen kötelező. A diákok többsége számára a részvétel választható. A gyakorlatban gyakran a tanár vagy az iskolaigazgató dönti el, hogy a diákok részt vegyenek-e ilyen képzésben. A legtöbb tevékenység vagy projekt minden típusú iskola rendelkezésére áll. Csak néhány összpontosít a szakképző intézményekre. Annak érdekében, hogy az iskolákban magasabb legyen a választható tevékenységeken való részvétel, a vallon kormány egy 15 minősített intézkedésből álló koordinált programot javasol a tanárok számára (az alapfokú oktatástól az egyetemig). A Mindenkiben Van Kiválóság 9 elnevezésű programot a Gazdaságélénkítési Hivatal vezeti. Bulgária A felsőfokú szakmai végzettséget követelő szakmákban a vállalkozói tanulmányok minden diák számára kötelezők. Az alap- vagy középfokú szakmai végzettséget követelő szakmák esetében a vállalatvezetés és -irányítás szakképzési terület kivételével a vállalkozóképzés választható. A tanulói minivállalatok választható tárgyként a vállalkozói ismeretek oktatásának részét képezik a gazdasági és nem gazdasági szakképzést nyújtó középiskolák 10. és 11. évfolyamán. Vagy hetente kétszer vannak órák (72 óra), vagy hetente négyszer (144 óra). Ciprus A vállalkozóképzés minden műszaki és szakképzést nyújtó iskola nemzeti tantervében szerepel. Nincsenek szakosodott vállalkozói programok, illetve tevékenységek, de minden tantárgy szükség szerint tartalmaz vállalkozói elemeket. A vállalkozói oktatásra vonatkozó, 2010-ig érvényes nemzeti stratégia célja az, hogy vállalkozóképzést nyújtson minden műszaki vagy szakképző tanár számára

18 Cseh Köztársaság A Cseh Köztársaságnak két fő programja van, mindkettő a gyakorlati tapasztalatokon alapul: egyrészt a gyakorlócégek, másrészt a Junior Achievement tanulói vállalat program (tanulói minivállalatok). A gyakorlócégek nem kötelező tárgyként szerepelnek a kerettantervben, hanem olyan eszközként, amely a munkatapasztalatok megszerzését könnyíti. A vállalkozói ismeretek oktatása azonban nagymértékben függ attól, hogy az iskolák részt kívánnak-e venni a programokban. Dánia Dániában a szakképzési kurzusok általában ötvözik a tanítást (1/3) a munkatapasztalattal (2/3). Vállalkozói ismereteket a nemzeti jogszabály értelmében minden szakképzési programon belül oktatni kell, ezért mindig kínálni kell ilyen típusú képzéseket a diákok számára. A diákok számára a részvétel azonban mindig fakultatív. A helyzet némileg eltér a felső középfokú kereskedelmi és műszaki oktatásban, ahol a vállalkozói programok szintén opcionálisak a diákok számára, de a kötelező tárgyak egyike, a kommunikáció és informatika keretében oktatják a vállalkozó szellemmel vagy a vállalkozásindítással kapcsolatos kommunikációt és az innovatív gondolkodást, illetve a vállalkozással kapcsolatos ötletek kidolgozását. A dán szakképzési rendszer kapacitásának folyamatos megújításához az egyik kulcs a dán innovációs és fejlesztési program, amely az innovációt és a fejlesztést a szakképző főiskolák mindennapos gyakorlatának szerves részévé teszi. Észtország Észtországban minden szakképzésben szerepelnek vállalkozói programok és tevékenységek óta a vállalkozói programok minden szakképzésre vonatkozó nemzeti tantervben szerepelnek. Minden program minimum 40 tanítási órából (1 tanítási hétből) áll. Az átlag ennek kétszerese 80 tanítási óra (két tanítási hét). Számos tanterv kínál 120 tanítási órából (3 tanítási hétből) vagy még több órából álló vállalkozói programokat. Ezek közé tartozik a mezőgazdaság és a kertészet, a idegenforgalom, az élelmezés és más szolgáltatások, a kereskedelem, az alkalmazott művészetek és a kézművesség. A szakképzésben a vállalkozói programokkal kapcsolatos kihívások többnyire a tanítási módszerekkel kapcsolatosak. Több technika lenne szükséges a legalapvetőbb tanítási eszköz, az előadások kiegészítésére. Franciaország A vállalkozói készségek oktatása Franciaországban a karrierfeltérképezéssel és a pályaválasztási tanácsadással kapcsolatos. Ilyen típusú oktatásról a nemzeti tantervek azonban nem rendelkeznek, és ezeket többnyire a helyi hatóságok, az egyes iskolák vagy a szakmai szervezetek kezdeményezésére biztosítják, önkéntes tevékenységeken keresztül. Ennek eredményeképp, a mostanában tapasztalható fejlődés ellenére, a vállalkozással és a vállalkozó szellemmel kapcsolatos oktatást még nem ismerik el széles körben a francia oktatási rendszerben. 17

19 Németország Minden, a Kultusministerkonferenz (az oktatási miniszterek állandó konferenciája) által kidolgozott szakképzési kerettanterv előírja, hogy a szakképző intézmények betekintést nyújtsanak a foglalkoztatás különböző formáiba, ideértve a vállalkozást is, hogy támogassák a karrier- és életviteli terveket, amelybe beletartozik a vállalkozás is. Minden szakképző intézménynek ebben az összefüggésben kell működnie, így a vállalkozói gondolkodásmód és cselekvés oktatása a kialakított tanterv részét képezi. A vállalkozóképzés azonban még nem szerepel minden elismert szakképzési programban; az iskolai programok még mindig túl keveset foglalkoznak a vállalkozások létrehozásával és a vállalkozói készségekkel. Bár a kezdeti lépések megtörténtek, a szakképzés jövőbeni korszerűsítése során a vállalkozóképzést szisztematikusan a képzés részévé kell tenni. Magyarország A vállalkozói készségek a magyar nemzeti tantervben alapvető kompetenciaként szerepelnek, de a tanterv tartalma eltérő súlyt kapott a magyar országos képzési jegyzék 21 szakképzési területén. Jelenleg a magyar kompetenciaalapú moduláris szakképzési rendszer 422 képesítést kínál. Számos modul tartalmaz vállalkozói programokat, így a vállalkozói ismeretek a képzési programok többségében szerepelnek. Ahol a vállalkozói ismeretek nem szerepelnek a szakképzési programban, az iskolák a kötelező tanterven kívül oktathatják azt, és ezt többnyire meg is teszik. Olaszország A vállalkozói ismeretek nem része a hivatalos nemzeti szakképzési tantervnek. Ugyanakkor a jogszabályok arra hívják föl az iskolákat, hogy létesítsenek kapcsolatot a munkaerőpiaccal. A diákok részvétele nem kötelező. Számos helyi/regionális vállalkozói program van, amelyet a magánszektor és a közintézmények támogatnak, és amelyek csak kis létszámú hallgatót vonzanak. Van azonban három jelentős, nemzeti szinten működő vállalkozói program, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy gyakorlócégeknél vagy minivállalatoknál dolgozzanak. Luxemburg Néhány esetben a vállalkozói ismeretek oktatása beágyazódott az iskolai tantervbe (például a mezőgazdasággal, szállodákkal/éttermekkel foglalkozó képzések esetében, ahol minivállalatokat is használnak); továbbá az iskola által önállóan szervezett választható kurzusként szerepelhet; valamint esetenként tanórán kívüli tevékenységként vehető fel (vagyis a rendes iskolai órákon felül). Tanítási eszközként használnak minivállalatokat és gyakorlócégeket, és a kormány, a magánszektorral együtt, létrehozott egy nonprofit szervezetet az iskolai vállalkozóképzések támogatása céljával. A vállalkozóképzés azonban még nem érhető el minden diák számára, és a képzések nem alkalmaznak interdiszciplináris megközelítést: a vállalkozói ismeretek oktatása még mindig túl gyakran a gazdasági ismeretek oktatására korlátozódik. Litvánia A szakképzésről szóló nemzeti keretdokumentumok értelmében a vállalkozói ismereteket minden programba be kell illeszteni; azonban nincsenek gyakorlati útmutatók ennek végrehajtására. Ennek eredményeképp a vállalkozóképzés nem szerepel a szakképzési 18

20 intézmények képzési programjaiban. Így míg néhány iskola a legáltalánosabb vállalkozói készségek fejlesztését támogatja, a szakképzési intézményekben tanulók rendszerint nem rendelkeznek semmilyen speciális vállalkozói kompetenciával. Málta Máltán nincs szakképzésre vonatkozó nemzeti tanterv, és a vállalkozóképzés önálló tárgyként formálisan nem része az iskolai programoknak; ez alól kivétel egy kötelező vállalkozói modul, amely a Máltai Bölcsészettudományi, Természettudományi és Műszaki Főiskola egy speciális informatikai kurzusának része. Másrészről azonban a legtöbb kurzuson belül szerepelnek olyan tevékenységek és kezdeményezések, amelyek célja a vállalkozói gondolkodásmód kialakítása. Ezek közé tartozik a minivállalatokban, a szakmai gyakorlatokban, valamint az olyan tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel, mint amilyen például a pénzgyűjtés jótékony célra. Norvégia A vállalkozóképzést csak általánosságban említik a nemzeti tantervben, és a szakképzésben a 9 tárgyból legalább 7-ben szerepelnek vállalkozói programok. A vállalkozóképzés azonban nem kötelező. A helyi iskola döntheti el, hogy milyen módszereket alkalmaz, és hogy tart-e és milyen módon tart vállalkozóképzéseket. A diákok részvétele a vállalkozói programokban opcionális, ha az iskola vezetősége prioritásként kezeli ezeket a programokat a helyi tantervben. Amennyiben prioritást élvez az iskolában, csak akkor válik kötelezővé a diákok számára, ha a tanárok prioritásként kezelik a programot. A programokat főként a JA-YE Norway (az Ungt Entreprenørskap) szervezi. A vállalkozóképzés az oktatásban kormányzati stratégiai terv határozza meg a célokat és a küldetést, és a JA-YE ennek a stratégiának a része. A tevékenységek a körülbelül 450 szakképzési intézményből 300-ban szerepelnek. A legfőbb tevékenység a vállalati program (tanulói minivállalatok), amely átlagosan 4 5 tanítási órát jelent 30 héten keresztül. Ezek közül a vállalatok közül körülbelül 1400 vesz részt minden évben a szakképzésben, és átlagosan 8000 diák érintett ben a kormány elindított egy cselekvési tervet, amely a stratégiai tervre épül. Lengyelország Lengyelországban minden típusú középfokú és felső szintű, nem felsőfokú iskola tantervének része az alapvető vállalkozói ismeretek oktatása. A diákok részvétele kötelező. Továbbá minden szakképesítés vizsgaszabványa tartalmaz a vállalkozói ismeretekkel kapcsolatos vonatkozásokat. A vállalkozói ismeretek oktatása mindazonáltal meglehetősen elméleti. Ennek következtében a szakképzési intézmények diákjai rendelkezni fognak szakmai készségekkel amikor gyakornokként képzik őket munkahelyükön de nem rendelkeznek majd vállalkozói kompetenciákkal. Az Oktatási Minisztérium jelenleg készíti elő a szakképzés reformját, amely gyakorlatorientáltabbá tenné a vállalkozói ismeretek oktatását. Románia Romániában a vállalkozóképzés a következő módon képezi részét a középfokú műszaki és szakképzésnek: 19

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Pályázati lehetőségek az Egész életen át tartó tanulás programban Tempus Közalapítvány Előadó: Csesztregi Eszter Tempus Közalapítvány Pályáztatás Egész életen át tartó tanulás program: Leonardo / Erasmus

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

WP2 Képzési igények felmérés - Összefoglaló beszámoló

WP2 Képzési igények felmérés - Összefoglaló beszámoló 1. Célok és célcsoportok A WP2 célja az Entre-Coach szerepek, kompetenciák, a felnőttek tanulási szokásainak és az igényelt képzés tartalmának a meghatározása. A kutatás célcsoportja egyrészt az oktatási

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

HÍRLEVÉL. I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s

HÍRLEVÉL. I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s I V. é v f o l y a m 1. s z á m 2 0 1 4. m á r c i u s HÍRLEVÉL A TARTALOMBÓL: Kihívások és lehetőségek a felsőoktatásban 1 A 10. MELLearN Konferencia programja 2 MELLearN hírek 4 A MELLearN Felsőoktatási

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.2.2006 COM(2006) 33 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

TRANSPORT LEARNING Képzések önkormányzatoknak, civil szervezeteknek. 1. szám 2012. január. Tartalom. Kedves Olvasó! Szolgáltatásaink dióhéjban...

TRANSPORT LEARNING Képzések önkormányzatoknak, civil szervezeteknek. 1. szám 2012. január. Tartalom. Kedves Olvasó! Szolgáltatásaink dióhéjban... TRANSPORT LEARNING Képzések önkormányzatoknak, fejlesztési ügynökségeknek, szakmai és civil szervezeteknek istockphoto Tartalom Kedves Olvasó! Szolgáltatásaink dióhéjban... 2 Tudásbázis létrehozása Európa

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések

Általános tudnivalók. Szakközépiskolai képzések Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági - Gépészeti Szakképző Iskola 6500 Baja, Szent Antal u. 96. OM azonosító: 027975 Honlap: www.bereczki-baja.hu Telefon: (79) 423-744 Igazgató: Horváth

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Alma CG: A #costconsulting európai piacvezetője

Alma CG: A #costconsulting európai piacvezetője Alma CG: A #costconsulting európai piacvezetője Küldetésünk Cost Consulting: megtakarítások az eredményre ható összes költséggel kapcsolatban A COST CONSULTING ALAPELVEI Megtakarítások azonosítása és realizálása

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

E N E T O S H. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Oktatási és Szakképzési Hálózat

E N E T O S H. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Oktatási és Szakképzési Hálózat E N E T O S H AKTÍV HÁLÓZATI TEVÉKENYSÉG TERMÉKEK PARTNEREK Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Oktatási és Szakképzési Hálózat European Network Education and Training in Occupational Safety

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban Pálfy Miklós SOLART-SYSTEM Kft. 1. Bevezetés A megújuló energiaforrások, ezen belül a fotovillamos technológiák alkalmazása

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Köszöntöm a kedves vendégeket

Köszöntöm a kedves vendégeket SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK Köszöntöm a kedves vendégeket Budai Ferenc Az oktatás és a gazdaság kapcsolata avagy Mit tehet a szakképzés a gazdaság fellendítése érdekében? Egy sikeres oktatási rendszer önmagában

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Vállalkozói projektek - a következő lépések

Vállalkozói projektek - a következő lépések Vállalkozói projektek - a következő lépések Varga László projektmenedzser Együtt a vállalkozásokkal, együtt a vállalkozásokért Amiről szó lesz: Vállalkozásokkal kapcsolatos projektek közel másfél évtizede

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Az átívelő partnerség lehetőségei Kiválóság Nap, 2011.03.08. Radicsné Szerencsés Terézia, EGYMI, Kiskőrös Baranyi Béla, EDF DÉMÁSZ, Szeged

Az átívelő partnerség lehetőségei Kiválóság Nap, 2011.03.08. Radicsné Szerencsés Terézia, EGYMI, Kiskőrös Baranyi Béla, EDF DÉMÁSZ, Szeged Az átívelő partnerség lehetőségei Kiválóság Nap, 2011.03.08. Radicsné Szerencsés Terézia, EGYMI, Kiskőrös Baranyi Béla, EDF DÉMÁSZ, Szeged Partnerek Találkozás Pályázat Kiállítás Tanulás Modell EGYMI,

Részletesebben

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28.

KKV-knak szóló pályázati lehetőségek. Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. KKV-knak szóló pályázati lehetőségek Vántora Virág Pécs, 2010. június 28. 1. FP7 - Research for the Benefit of SMEs 2. Konzorcium építő pályázat 3. Bonus pályázat 4. Marie Curie Actions 5. KKV-knak szóló

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1.

Adatszolgáltatás. TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő pedagógusok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. Adatszolgáltatás TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0068 projektben résztvevő ok nyilvántartása a pályázati útmutató E1. pontja alapján Pedagógus neve 1. Bihari Sándorné 2. Gecse Istvánné neme életkora iskolai végzettsége

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Enterprise Europe Network. Dobos Erzsébet 2009.06.17.

Enterprise Europe Network. Dobos Erzsébet 2009.06.17. Enterprise Europe Network Dobos Erzsébet 2009.06.17. Új vállalkozásfejlesztési hálózat Létrejötte A CIP (Competitiveness and Innovation Programme) keretében hozta létre az Európai Bizottság 2008. február

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

A CAPINFOOD projekt adatai

A CAPINFOOD projekt adatai ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai

Részletesebben

Szent István Egyetem. SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Kar KÉRELEM TŰZVÉDELMI SZAKMENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE.

Szent István Egyetem. SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi Kar KÉRELEM TŰZVÉDELMI SZAKMENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE. Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar KÉRELEM TŰZVÉDELMI SZAKMENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉRE TARTALOMJEGYZÉK I. Adatlap 2 II. Képzési kimeneti követelmények (KKK) 3 III.

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2015-2016-os tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015-2016-os tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 2

MagyarOK 1.: munkalapok 2 1. Bemutatkozás munkalap Egészítse ki a szavakat! Maria Fernandes v _. Portugál vagyok. Portugáliában é _. Portói vagyok, de Lisszabonban é _. 54 (Ötvennégy) é _ vagyok. Spanyolul és portugálul b _. Most

Részletesebben

Amit tudni kell a pályázatról:

Amit tudni kell a pályázatról: A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA Amit tudni kell a pályázatról: Az EU élethosszig tartó tanulás programjának közoktatási intézményekre vonatkozó pályázata, Az Egész életen át tartó tanulás program gyerekkortól id skoriő

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról (Sajtóanyag 2009. június 25.) A kötelező

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Kezeljük a stresszt!

Kezeljük a stresszt! A munkavédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek #EUManageStress Kezeljük a stresszt! www.healthy-workplaces.eu Nevezési felhívás Európai Helyes Gyakorlat Díjak A

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

Enterprise Europe Network 2008.11.20.

Enterprise Europe Network 2008.11.20. Enterprise Europe Network Dobos Erzsébet Dobos Erzsébet 2008.11.20. Új vállalkozásfejlesztési hálózat Létrejötte A CIP (Competitiveness and Innovation Programme) keretében hozta létre az Európai Bizottság

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok 1. Tanfolyam címe: Analitikus

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. miért az. toborzás könnyen és átláthatóan az europass dokumentumokkal. europass. ÖnéletraJz?

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA. miért az. toborzás könnyen és átláthatóan az europass dokumentumokkal. europass. ÖnéletraJz? EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA europass ÖnéletraJz? toborzás könnyen és átláthatóan az europass dokumentumokkal munkált ató knak miért az miért kérje az europass ÖnéletraJzot? Jobb minőségű önéletrajzok

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben