A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései

Átírás

1 C Kecskeméti Főiskola A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései S E K K E M 2 É 0 T I 0 0 F Ő I S K O L A A Kecskeméti Főiskola által a Szegedi Tudományegyetemmel közösen benyújtott, a Tudáshasznosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen és a Dél-alföldi Régióban című pályázat célja a regionális gazdasági szereplőkkel kialakított együttműködésen keresztül növelni a Kecskeméti Főiskola tudományos, innovációs és gazdasági potenciálját. A Kecskeméti Főiskola és a regionális gazdaság közötti tudományos és gazdasági együttműködés megerősítése érdekében a gépipari, automatizálási, műanyagipari, logisztikai, járműipari, agrárinnovációs és humán ágazatokban alkalmazható technológiatranszfer szolgáltatásokat megalapozó módszertani fejlesztést hajtunk végre. Az új technológiatranszfer-szolgáltatások kifejlesztése és nyújtása révén a szellemi tulajdon eljutása a kutatóhelytől a vállalkozásig szabályozott, megbízható, a felsőoktatási és vállalkozási félnek egyaránt kedvező keretek között valósulhat meg. A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer gyakorlatának megerősítése céljából az alkalmazott szokványok módszertani kézikönyvekben, eljárási szokványokban és típusszerződésekben kerülnek rögzítésre. A Kecskeméti Főiskola feladatának tekinti, hogy a képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók, valamint a főiskolával partneri státuszban álló vállalkozások képviselői megbízható ismeretekkel rendelkezzenek a szellemi tulajdon létrehozásának, védelmének és hasznosításának viszonyrendszeréről. E cél elérése érdekében kidolgozzuk a szellemi tulajdon átfogó menedzsmentjére épülő képzések módszertani hátterét, s egy széles körű részvételre építő képzési programot valósítunk meg a Kecskeméti Főiskolán és vállalkozási partnereinél. A főiskola profiljához legjobban illő technológiatranszfer megoldások installációja érdekében elmélyült tapasztalatcserét valósítunk meg a technológiai szolgáltatások nyújtása terén sikeres szervezetekkel, és a helyi, regionális igényekre épülő szolgáltatási kínálatot alakítunk ki Kecskeméten és vonzáskörzetében. A Kecskeméti Főiskola innovációs potenciáljának hatékony megjelenítése érdekében kollaborációs és koordinációs tevékenységeket valósítunk meg az érdekelt vállalkozások körében. A főiskola vállalkozási partneri körét a jelen program révén kiszélesítjük, az innovációs együttműködésekben érdekelt vállalkozások részére tartalommenedzsment és technológiatranszfer szolgáltatásokat nyújtunk térítésmentesen. Az ipari kapcsolatok fejlesztése mellett a Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer szervezetének személyi és technikai feltételeit egyaránt fejlesztjük, az ipari kapcsolatok intézményes formáit a technológiatranszfer szervezet napi gyakorlatává tesszük. A Kecskeméti Főiskola kezelésében lévő kutatási eredmények hasznosítása érdekében a kutatási, iparjogvédelmi és üzleti hasznosítási feladatokat integráló pilot projekteket hajtunk végre. A technológiatranszfer pilot projektek révén előálló szellemi tulajdon menedzsmenttapasztalatokat a régió vállalkozásainak érdekében is fel kívánjuk használni, ezért a Kecskeméti Főiskola az érdekelt vállalkozások részére kisvállalkozási innovációs mentorprogramot hirdet, melyben a szellemi tulajdon létrehozásától az üzleti hasznosításig technológiatranszfer tanácsadást nyújt a vállalkozásoknak. A szellemi tulajdon hasznosításának egyik legeredményesebb formája a spin-off vállalkozás, ezért a hasznosító vállalkozások létrehozásának és menedzselésének folyamatában a Kecskeméti Főiskola kezdeményező szerepet kíván vállalni. 1 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

2 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Dísznövénytermesztési és Kertfenntartási Csoport Új lehetőségek a vágott és cserepes dísznövények felhasználásában Zöldfelületi növényalkalmazási lehetőségek vizsgálata A kutatási téma megfogalmazása Az intézeti csoport dísznövény-termesztési és dísznövényfel használási kutatási témákkal foglalkozik. Ennek keretében feladatunk az energiatakarékos, környezetbarát hidrokultúrás dísznövény-termesztési technológiák fejlesztése a vágott virág és a cserepes dísznövények előállításában. Vizsgáljuk a korszerű palántanevelési technológiák fejlesztésének lehetőségét. A dísznövény-felhasználási kísérletek elsősorban a várostűrő képességre, a klímaváltozás következtében bekövetkező szélsőséges időjárási viszonyok tűrésére, azaz a stressztűrésre vonatkoznak. A dísznövény-felhasználási kutatások másik csoportját a virágkötészeti témák jelentik, amelyek a virágkötészet fejlesztésére, a vágott virágok vázatartósságának vizsgálataira terjednek ki. A vizsgálatokat segítik az elmúlt időszakban beszerzett növényházi vágott rózsa termesztésénél használható phytomonitor berendezés (PHYTECH gyártmány), valamint a fás szárú növények vastagodását szolgáló dendrométer műszer, amely szintén PHYTECH gyártmány. Az intézeti csoport kutatásaiban részt vesznek az intézeti csoport munkatársain kívül a főiskolai kar hallgatói is. A kutatási téma értékelése Er ő sség ek: Jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatók (két fő tudományos minősítésű, egy fő PhD iskolában tanul) Aktív hallgatói részvétel a kutatásokban Növényházi és szabadfelület kutatások részére korszerű kutatási műszerek Oktatás és kutatás egységes szemlélete Publikálási lehetőségek Gy en g e ség ek: Kis létszámú intézeti csoport Anyagi háttér részbeni hiánya Szűkös kutatási segédszemélyzeti létszám Külföldi tanulmányi utak részvételének hiánya Leh e tő ség ek: Pályázati lehetőségek feltárása Kooperációk külső termesztő üzemekkel, kereskedelmi cégekkel Értékesítési folyamatokban való részvétel Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának fokozása Külkapcsolatok fejlesztése A világgazdasági válságból adódó takarékossági intézkedések fokozódása A hazai dísznövénytermesztés fejlődésének megszűnése Pályázati források, támogatási rendszerek csökkenése Kutatási célokból felhasználható keretek csökkenése A kutatási eredmények hasznosíthatósága Szakmai kapcsolatrendszerek erősítése termelési értékesítési szervezetekkel abból a célból, hogy a kutatási eredményeket gyakorlatban alkalmazni lehessen. Az ilyen együttműködés elősegíti a közös pályázás lehetőségét támogatási és fejlesztési források növelésére. Növelni kell a hazai és belföldi tudományos fórumokon a kutatási eredmények szélesebb körű megismertetését. Fel kell tárni az impact faktoros publikálási lehetőségeket külföldi konferenciákon és szakfolyóiratokban. A kutatási eredményeket a kari honlapon is közzé kell tenni annak érdekében, hogy az intézményen belül (intranet) és a világhálón is megismerhessék. Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 2

3 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Fel kell használni az FVM szaktanácsadási központ révén a tájékoztatás lehetőségét. Ugyancsak ebből a célból fontos az agrárkamarákkal való kapcsolaterősítés is, hogy a kutatási eredmények gyakorlatba kerüljenek. Helyi szakmai rendezvények, bemutatók szervezése a kutatási eredmények megismertetése és a gyakorlatba adaptálása céljából. További célkitűzések A kutatás hatékonyságának növelése. A publikációk számának, különösen az impact faktoros publikálási lehetőségek arányának növelése. A tudományos előremenetel gyorsítása az elért eredmények alapján. A szakmai elmélet és gyakorlat integrálása a fenti lehetséges megoldások vonatkozásában. Erősíteni kell a szakmai kapcsolatrendszert dísznövénytermesztő, -forgalmazó és -felhasználó cégekkel. Témavezető: Prof. Dr. Lévai Péter (levai.peter@kfk.kefo.hu) Kutatók: Turiné dr. Farkas Zsuzsa Horváth Zsuzsanna Partnerek: FITOLAND Kft. FLÓRALAND Kft. HIDROKULTÚRA 94 Kft. Finanszírozási forma: pályázat Kutatás ideje, időtartama: folyamatos 3 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

4 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Zöldség-, Gomba- és Gyógynövénytermesztési Csoport Nagy hatékonyságú összetett biokontrollkészítmények kifejlesztése a zöldség- és gombatermesztésben előforduló patogén mikroorganizmusok ellen című NKFP07A3- SZINER 07 pályázat Vándorfóliával kapcsolatos technológiai fejlesztés A kutatási téma megfogalmazása Az intézeti csoport zöldségtermesztési és -hajtatási kutatási témákkal foglalkozik. Ennek keretében jelenleg 2 nagy témában veszünk részt. Az egyik a Nagy hatékonyságú összetett biokontrollkészítmények kifejlesztése a zöldség- és gombatermesztésben előforduló patogén mikroorganizmusok ellen című, a másik vándorfóliával kapcsolatos technológia fejlesztése. Mindkét témában elsősorban hajtatási technológiákat vizsgálnak talajos és izolált termesztési módnál 4 zöldségfajnál (paprika, paradicsom, fejes saláta, fejes káposzta). Az első témában biológiai védekezési módokat tesztelünk provokációs fertőzési kísérlet keretében. Teszteljük a védekezés hatékonyságát a megbetegedés szempontjából, illetve vizsgáljuk a termésmennyiségre gyakorolt hatásukat. A másik témában különféle hasznosítási módokat próbálunk ki (egyszakaszos, többszakaszos hasznosítás). Vizsgáljuk a klímaszabályozás lehetőségét, különös tekintettel a nyári fokozott meleg idején. A kísérleteket többféle zöldségfajjal állítjuk be (paprika, salátafélék, káposztafélék, sárgadinnye). A kutatási téma értékelése Er ő sség ek: Jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatók (1 fő tudományos minősítésű, 1 fő egyetemi doktor) Növényházi, fóliás és szabadföldi területek a kutatáshoz Korszerű klímakomputeres vezérlés a fóliablokkban Korszerű növényregisztráló műszerek Aktív hallgatói részvétel Publikációs lehetőségek Gy en g e ség ek: Viszonylag alacsony a csoport létszáma Anyagi háttér részbeni hiánya Kevés a kutatási segéderő Külföldi tapasztalatok hiánya (kevés tanulmányi út) Leh e tő ség ek: Pályázati lehetőségek feltárása Konzorciumi kutatás termelőüzemekkel közösen Kutatási eredmények erőteljesebb megismertetése és átadása Ve szély ek: A zöldségtermesztés hazai visszaesése A világgazdasági recesszió következtében szűkülő felhasználói kör Egyre nehezebb a sikeres pályázatok elkészítése a szűkülő források miatt A kutatási eredmények hasznosíthatósága Olyan gesztorszervezetekkel kell a kapcsolatokat erősíteni, amelyek a termelők jelentős százalékát koordinálják. Itt a jelenlegi szerveződéseket számba véve elsősorban a TÉSZ -ek jöhetnek számításba. Ezek olyan EU-kompatibilis szervezetek, Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 4

5 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet 5 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

6 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 6

7 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet amelyek koordináló szerepe jelenleg erősödik. A támogatási és fejlesztési pénzekre is ezeken keresztül lehet pályázni. Ezt látjuk a jövő szempontjából az egyik legfontosabb fejlesztési területnek. Ezek száma néhány tíz darab, amely kellő odafigyeléssel és súlyozással megszervezhetőnek látszik. Növelni kell a hazai és belföldi tudományos fórumokon a kutatási eredmények szélesebb körű megismertetését. Fel kell tárni az impact faktoros publikálási lehetőségeket külföldi konferenciákon és szakfolyóiratokban. Továbbra is élni kell a tömegtájékoztatásból adódó mindennemű lehetőséggel. Itt továbbra is fontos marad az írott sajtó, a meglévő szaklapok adta lehetőség. Bővíteni kell a rádiós és televíziós megjelenéseket és fejleszteni kell az on-line megjelenési formákat. Ez utóbbiban óriási lehetőség rejlik, amit feltétlenül ki kell használni.. De a hagyományos szakmai rendezvények szervezése is fontos, ahol személyes információátadás lehetséges. További célkitűzések Erősíteni kell a TÉSZ-szel a szakmai kapcsolatokat, ahonnan problémafelvetéseket is várunk, illetve feladatmegrendeléseket. A kutatás hatékonyságának növelése. A publikációk számának, különösen az impact faktoros publikálási lehetőségek arányának növelése. A tudományos előremenetel gyorsítása az elért eredmények alapján. A szakmai elmélet és gyakorlat integrálása a fenti lehetséges megoldások vonatkozásában. Témavezető: Dr. Kovács András (kovacs.andras@kfk.kefo.hu) Kutatók: Tóthné Taskovics Zsuzsa Raskó Istvánné dr. Partnerek: Flóratom Kft. Csárda-Agro Szövetkezet Kun-Trade Kft. KITE Zrt. Finanszírozási forma: NKFP07A3-SZINER 07 pályázat Kutatás ideje, időtartama: Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

8 Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Gyümölcstermesztési Csoport A gyümölcstermesztést veszélyeztető extrém időjárási hatások előrejelzése és gazdaságos védekezési technológiák kidolgozása Nemzeti Technológia Program Támogató: NKTH Szerződés száma: OM-00264/2008 Projekt futamideje: Projekt témája: A gyümölcstermesztést veszélyeztető extrém időjárási hatások előrejelzése és gazdaságos védekezési technológiák kidolgozása Projektvezető: Prof. Dr. Soltész Miklós egyetemi tanár, Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar A projekt célkitűzései és részfeladatai: 1. Extrém időjárási események előfordulási gyakoriságának és a változás irányának vizsgálata 2. Extrém alacsony hőmérsékletek által okozott kár felmérése 3. Extrém magas hőmérsékleti és sugárzási viszonyok hatásának felmérése 4. Az aszálykár előfordulása és hatása a gyümölcsösökben 5. Mennyiségben és időben extrém módon jelentkező csapadékok hatásának felmérése 6. A jégeső valószínűségének és hatásának felmérése 7. Extrém időjárási hatások érvényesülésének vizsgálata az állományklímában 8. Az időjárás hatása az ültetvények fenológiai folyamataira, az ökotoleranciát befolyásoló fajtatulajdonságok érvényesülésére és a gyümölcsminőséget meghatározó fajtatulajdonságokra 9. Az extrém időjárási hatások és a növényvédelem kapcsolatának vizsgálata 10. Stabil védelmi berendezések az extrém időjárási károk megelőzésére 11. Hagyományos és készenléti technológiai lehetőségek az extrém időjárás okozta károk megelőzésére, illetve a bekövetkezett kár mérséklésére 12. A klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó stratégia kidolgozása, matematikai modell megalkotása az extrém időjárási hatásokkal szembeni védelem optimalizálására Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 8

9 Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Szőlőtermesztési és Borászati Csoport NATURWEIN AT-HU környezetkímélő szőlőtermesztési technológia kidolgozása különböző adottságú területeken A kutatási téma megfogalmazása Az EU által támogatott ETE-( Európai Területi Együttműködés) program Ausztria és Magyarország határtérségének határon átnyúló együttműködési projektjeit segíti. A program célja az osztrák magyar határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatok elmélyítése, s ezáltal a regionális versenyképesség erősítése és az egyenlőtlenségek enyhítése. A szőlőültetvények intenzíven művelt monokultúrák, amelyek gyakran az indokolt vegyszeres kezelés mértékén is túlterheltek. Magyarország borvidékeinek, szőlőtermő területeinek nagy része környezetvédelmi területeken, tájvédelmi körzetekben vagy azok pufferterületein helyezkedik el. Ezeken a területeken intenzív mezőgazdasági tevékenység ugyan nem folytatható, de a nagy értékű szőlőültetvények, mint állókultúrák egyik napról a másikra nem szüntethetők meg, azonkívül gazdasági jelentőségükön túl figyelemre méltó tájesztétikai szerepet is betöltenek. Ezeken a fokozott környezeti érzékenységgel rendelkező területeken a korábbi évekre jellemző nagyadagú műtrágya- és peszticidfelhasználás a környezetkímélés érdekében tovább nem folytatható. Ezen elveket figyelembe véve kerestünk partnereket a fenti pályázati kiírásnak megfelelően a Fertő Hansági Nemzeti Park (határon átnyúló szőlőterületekkel rendelkezik) körzetében, hogy mind a termesztés-, mind a növényvédelmi technológiaváltás hatásait nyomon követhessük, a technológiaváltás tapasztalatait megoszthassuk a termelőkkel. Célunk egy olyan környezetkímélő növényvédelmet is magába foglaló termesztési módszer kidolgozása, amely jelentősen csökkenti a növényvédőszer-felhasználást, lehetővé teszi a korszerű előrejelző rendszerek és mezőgazdasági géppark alkalmazását, felhasználását. A programban végzett vizsgálatok közötti időszakra vonatkoznak, ezért végleges eredményről most még nem számolhatunk be. A program megvalósításában a KF-KFK Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Szőlőtermesztési Csoportjának munkatársai szaktanácsadóként vesznek részt. A programon belül megvalósul a termelők képzése és a szerzett tapasztalatokból és eredményekből írásos tananyag készül. A program erősségei Különleges táji adottságok Kedvező földrajzi fekvés Védettséget élvező természeti értékek Szőlőtermesztés évszázados hagyományai Jó megközelíthetőség Fertő tó klímakiegyenlítő hatása Jó kapcsolat a határmenti településekkel, mind az osztrák, mind a magyar oldalon Kiváló szakmai, szaktanácsadási háttér Korábbi kutatási tapasztalatok A program gyengeségei Kulturális és természeti értékek szűk körben való ismertsége Nincs egységes termesztéstechnológia a Fertő-Hansági szőlőterületeken Korszerű együttműködési formák ismeretének hiánya Környezetkímélő termesztéstechnológia ismeretének hiánya Korszerű növényvédő- és talajkímélő gépek használatának, ismeretének hiánya Nem megfelelő termelői összefogás, elégtelen információáramlás 9 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

10 Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet A program lehetőségei Környezetkímélő technológia kidolgozása Peszticidterhelés csökkentése az ültetvényekben Ökológiai egyensúly helyreállítása Okszerű tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem, Talajvédelem Új innovatív fejlesztések (talajművelő gépek, növényvédő gépek, füvesítéshez vetőgépek alkalmazása) Környezetkímélő szőlőtermesztési technológia kidolgozása Tapasztalatcsere a határ mindkét oldalán tevékenykedő termelők között Környezetvédelmi képzés, oktatási tananyag kidolgozása, fejlesztése Környezettudatos szemléletváltás lehetőségének megteremtése A program veszélyei Tervezési szintek összhangjának megteremtése Együttműködés, összefogás fejlődésének elmaradása Érdekellentétek Negatív környezeti hatások növekedése Forráshiány Háttérterületek kiszorulása, lemaradása Az előző évben megkezdett környezetkímélő gazdálkodás pozitív hatása nem egyik évről a másikra érvényesül, egy több évre kiterjedő folyamatról van szó, melynek hatása csak később jelentkezik. Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 10

11 Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Külső közreműködő: Dr. Németh Krisztina Kutató: Dr. Szőke Lajos Partnerek: NYME Mosonmagyaróvár Bioforschung Ausztria Sopvin Kft. Sopron Pannonhalmi Apátsági Pincészet egyéni termelők Finanszírozási forma: Határokon átnyúló közös fejlesztési program, EU-pályázat Kutatás ideje, időtartama: Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

12 Környezettudományi Intézet Környezettudományi Intézet Nitrogén kalibrációs kísérlet Kutatási téma megfogalmazása A talaj-trágya-növény kapcsolat bonyolultabb annál, minthogy a talajba felvehető formájú tápanyagot adunk trágyázáskor, a növény pedig ezt a talajból felveszi. A talaj a trágyával reakcióba lép, és ennek termékeként a tápanyagot gyorsabban szolgáltatja, mint a trágyázás előtt. A trágyával kiadott tápelem valójában a talajra jellemző tápanyagformákká alakul át. Ha a talaj és a növény közti kapcsolatot tudományos igénnyel vizsgáljuk, akkor tápelemenként különbséget kell tennünk a talajban adott időpontban a növény által felvehető formában található, és a növény tápelem-felvételi időszaka alatt szolgáltatható tápanyagmennyiség között. A két mennyiség között a leglényegesebb különbség, hogy a talajmintában adott időpontban felvehető formában lévő tápelemmennyiség meghatározható, a másik viszont nem a talajminta vagy a talaj felvehető tápanyagtartalma, mert csak egy talaj-növény rendszerben és a szolgáltatási idő hosszának figyelembevételével értelmezhető. A talaj tápanyag-szolgáltatásának mérésére bevezetett talajvizsgálati módszerek csak egy jelet adnak, egy dimenzió nélküli számot, amiről mindössze azt tudjuk, pontosabban azt feltételezzük, hogy nagysága arányos a talaj tápanyag-szolgáltatásával. Fizikai értelmet a talaj-tápanyagvizsgálati eredmények csak azáltal nyerhetnek, hogy kalibráljuk őket. A talaj-tápanyagvizsgálati értékek kalibrációjának logikája pontosan megegyezik bármelyik műszeres analitikai módszer által szolgáltatott jel kalibrációjával. A műszeres analízisnél kalibrációs oldatsorozatot, növekvő koncentrációjú standard sort készítünk, a talajvizsgálati értékek kalibrációjához növekvő tápanyag-szolgáltatású talajsorozatot kell készítenünk. A kutatási téma értékelése Er ő sség ek: Jól hasznosítható eredmények a trágyázási szaktanácsadásban Precízebb műtrágya-adagolás Jobb terméseredmények Gy e n g e s é g e k: A kalibrációs kísérlet pontos kivitelezése több tényező függvényében alakul: így pl. az egyenetlen talajtulajdonságok, az időjárás bizonytalansága, a műtrágya egyenletes kijuttatásának esetleges pontatlanságai negatív irányban befolyásolhatják az eredményt. Az eredmények széles körben történő ismertté tétele nem megoldott. Lehetőségek A talaj a termesztési igényekhez alkalmazkodó feltöltése szükséges tápanyagokkal. A trágyázási szaktanácsadás kiszélesítése a termesztett növények igényeihez alkalmazkodó trágyázási ismeretekkel. Veszélyek Az eredmények hasznosításában érintettek nem ismerik fel a kalibrációs kísérletek jelentőségét. Az ipari partnerekhez (pl. konzervgyárakhoz) nem jutnak el a kísérleti eredmények, ill. az eredmények hasznosításának lehetőségei. A kutatási eredmények hasznosíthatósága Gyakorlatban közvetlenül felhasználható eredményt akkor kapunk, ha a kalibrációt kisparcellás kísérlettel végezzük. A kísérleti területet úgy kell megválasztani, hogy arra a tápelemre gyenge szolgáltatású legyen, amelyikre a kalibrációt el szeretnénk végezni. Egy vagy több évig tartó trágyázással olyan parcellákat kell kialakítani, amelyeken a kalibrálni kívánt tápelem Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 12

13 Környezettudományi Intézet szolgáltatása az igen gyengétől a túlzottig változik, miközben a többi tápelem szolgáltatása minden parcellán azonos és bőséges. A talajvizsgálatot a kalibrálandó módszerrel (vagy módszerekkel) elvégezve, a kísérleti parcellán termelt növényre nézve megtörténik a kalibráció, ha a vízszintes tengelyen a talajvizsgálati értékeket, a függőleges tengelyen pedig a termés mennyiségét, minőségét, beltartalmi értékét stb., egyszóval a termesztés célját képező termésadatot ábrázoljuk. Természetesen a kísérlettel nyert kalibráció szigorúan véve csak az adott talajféleségre és az adott évhez hasonló időjárású évekre érvényes. A kalibrációs kísérletek lehetővé teszik, hogy külön tudjuk vizsgálni a talajellátottság, és külön a trágyázás termésre gyakorolt hatását. További célkitűzések A 2006 óta folyó kalibrációs kísérletben a nitrogéntrágyázás terméseredményekre gyakorolt hatását vizsgáljuk, csemegekukorica jelzőnövénnyel. Olyan kalibrációs görbéket szerkesztettünk, amelyekről leolvasható, hogy különböző nitrogénellátottságú talajokon, kg tavaszi nitrogén műtrágyaadagok kijuttatása esetén, mekkora fosztatlan csőtermés, vagy mekkora szem-szárazanyag termés várható. A jövőben az évente megismételt kísérletek eredményeképpen olyan kalibrációs eredmények születhetnek, amelyek segítségével pontosan, ezáltal gazdaságosan meghatározható az adott területen, az adott növény esetében, az adott évben kijuttatandó műtrágya mennyisége. Ezáltal a kalibrációs kísérletek eredményei a jövőben jól használhatók a tápanyaggazdálkodási szaktanácsadásban. Az eredmények jól hasznosíthatók a termesztett növényeket felhasználó üzemek, cégek esetében is. Így pl. a Kecskeméti Konzervgyár megfelelő minőségű és beltartalmú zöldségnövényekhez, pl. csemegekukoricához juthat, amelyből egészséges élelmiszereket állíthat elő. Témavezető: Prof. Dr Buzás István (buzas.istvan@kfk.kefo.hu) Kutató: Hoyk Edit (hoyk.edit@kfk.kefo.hu) Partner: Kecskeméti Konzervgyár Finanszírozási forma: pályázat Kutatás ideje, időtartama: 2006 óta folyamatos 13 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

14 Környezettudományi Intézet Arzéntartalmú öntözővizek hatása a kertészeti termesztésben Kutatási téma megfogalmazása Az arzén (As) egy már régóta jól ismert, a hazai kútvizekben is előforduló toxikus elem. A szakértők javaslatai alapján összeállított jogszabályok szerint ivóvizünk legfeljebb 10 mikrogramm/l [201/2001. Kormányrendelet], növényi eredetű élelmiszereink (pl. zöldségfélék) pedig 500 mikrogramm/kg koncentrációban tartalmazhatják [8/1985. (X. 21.) EüM rendelet]. Szervetlen formái súlyos mérgek, fogyasztásuk esetén az emberi test egésze károsodik, az idegrendszer, a vese, a vérképző rendszer, a légzőszervek és a máj működése csökken; valamint szaporodási és genetikai anomáliák, rákképződés is előfordulhatnak. Az arzén jelenléte a hazai felszín alatti vizekben természetes, ám a magyarországi vízszolgáltatóknak komoly fejtörést okoz, hiszen a fogyasztásra szánt víz megtisztítása igen költséges feladat. Megfeledkezünk azonban arról, hogy az ország egyes részein arzénnel szennyezett öntözővízzel öntözött, közvetlen fogyasztható zöldségfélék szintén jelentős arzénforrást jelenthetnek a lakosság számára. Ezt a veszélyes arzénforrást kívánjuk modellezni, mértékét pedig termesztési kísérletekkel megbecsülni. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézetének valamint Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumának összefogásában, arzénnel szennyezett öntözővízzel kapcsolatos kísérletsorozatunk 2006-ban, hajtatásban nevelt káposztapalánták vizsgálatával kezdődött. Kimutattuk, hogy az előbbi tesztnövény a fentebbi határértéket meghaladó mértékben halmozta fel az arzént ig hidrokultúrában termesztett tv-paprikával, fejes salátával, szabadföldi sárgarépával és zöldséggel végeztük el több ismétlésben a kísérletet. Célunk volt kimutatni, hogy a dél-alföldi régióban jellemző, természetes módon előforduló magas kútvízarzén-koncentráció mellett milyen mértékben akkumulálódhat ez a toxikus elem a növények egyes részeiben, különös figyelmet fordítva a fogyasztásra szánt termékekre. A kutatási téma értékelése A kísérletsorozat során megállapítottuk, hogy a fenti két intézet együttműködésében lehetőségünk van a probléma hiteles kiértékelésére, erősségünk, hogy a kar zöldségtermesztő berendezései (fóliasátrak, üvegházak, automata öntözőberendezések), oktatóterei kiválóan alkalmasak a kísérletek beállítására és elvégzésére, a kar akkreditált vizsgálólaboratóriuma pedig a gyakorlatban alkalmazható legmodernebb vizsgálóberendezésekkel alkalmas tanúsított eredmények mérésére a vizsgálandó növényekből. A nevezett intézetek oktató-kutatói megfelelően nagy gyakorlattal rendelkeznek mezőgazdasági, kertészeti kísérletek tervezésében, kivitelezésében és kiértékelésében, tehát személyi akadályai sincsenek a munka hiteles elvégzésének. További lehetőségeink, hogy számtalan különböző fajú tesztnövénnyel elvégezhetjük a kísérletet, és hallgató szakdolgozók bevonásával könnyen elvégezhetők a jelentős kézimunka-igényű feladatok (pl. mintavétel, előkészítés) is. A team gyengesége, hogy az analitikai feladatok jelentős eszközigényét véges anyagi forrásokból kell fedezni, így pl. a mintaszámok tervezését tekintve a kutatók esetenként kompromisszumokat, egyszerűsítéseket kénytelenek elfogadni. A kutatási eredmények hasznosíthatósága A következő években meg kell oldani, hogy a kutatók az eredményeket minél szélesebb körben publikálják. Jelenleg a témában 8 publikáció született, ebből 2 nemzetközi konferencián hangzott el. A problémára megoldás további PhD-hallgató kollégák és főiskolai oktató kollégák, esetleg hallgatók bevonása a munkába, akik saját tudományos tevékenysé- Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 14

15 Környezettudományi Intézet gük részeként a nevezett kísérletsorozat publikációjában is részt vesznek. A kísérletsorozat folytatásához stabil, megfelelő összegű anyagi forrást kell biztosítani, melyet saját forrásainkon túl pályázati források elnyerésével lehet elérni. További célkitűzések További zöldségfajok bevonásán kívül tervezzük terepi kísérleti feladatok elvégzését is, mely projekt keretén belül tervezzük dél-alföldi, öntözésre használt kútvizek, a gyakorlati termesztésből származó zöldségminták, esetleg a lakosságtól származó haj-, bőrszövet- és egyéb minták vizsgálatát arzéntartalomra, melyből következtethetünk e toxikus elem táplálékláncban történő mozgására, esetleg akkumulálódására. Témavezető: Hüvely Attila (huvely.attila@kfk.kefo.hu) Kutatók: Dr. Kovács András, Borsné dr. Pető Judit, Prof. Dr. Buzás István Dísznövények termesztéstechnológiája és növényvédelme Kutatási téma megfogalmazása A KF Kertészeti Főiskolai Karának Növényvédelmi Csoportja 2005-ben a NÖVÉNYVÉDELEM című tudományos szaklaptól kapta azt a megtisztelő megbízást, melynek értelmében a különleges dísznövények növényvédelmi és technológia ajánlásának elkészítésével bízta meg a tanszéket. E munka keretén belül a nagy gazdasági értéket jelentő és képviselő dísznövényfajok teljes növényvédelmi technológiájának kidolgozását tűztük célul. Így válhatott lehetővé a tulipán, a jó szagú v. sárga cickafark, a díszricinus, a dísznapraforgó, a leander, a nőszirom stb. teljes növényvédelmi technológiájának közlése a NÖVÉNYVÉDELEM című szaklapban. Jelenleg olyan virágok növényvédelmi technológiájának kidolgozásán munkálkodunk, amelyek kettős hasznosításuk révén egyaránt szolgálnak gazdasági (pl. olajtartalmuk révén), illetve szárazvirág-kötészeti célokat is. Ilyen többek között a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius) ill. az articsóka (Corylus spp.). Ezen növények különösen az ország déli részén (Bácsalmás, Bácsszőlős, Mélykút, Kunbaja stb.) jöhetnek számításba, viszonylag nagy felületen termesztve. Használatukkal elsősorban a globális felmelegedés következtében egyre inkább elsivatagosodó homokterületeken érhetünk el más növényekkel nem pótolható árbevételt. Finanszírozási forma: költségvetési, 100%-ban Kutatás ideje, időtartama: 2006-tól folyamatosan A kutatási téma értékelése Er ő sség ek: Korszerű növényvédelmi technológiák kidolgozása Természet- és környezetvédelmi szempontok figyelembevétele Biodiverzítás és ökoszisztéma nem sérül Felhasználóbarát, emberre és állatra nem veszélyes 15 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

16 Környezettudományi Intézet Várhatóan a feldolgozott dísznövények mennyiségi és minőségi termése növekedni fog Hiánypótló kutatás + fejlesztés sorozat A feldolgozott dísznövények szélesebb körű elterjedése várható (ismertté válásuk) Legújabb/legmodernebb baktericid, fungicid, insekticid, herbicid szerek bemutatása, tesztelése és a vizsgálatok következményeként azok szélesebb körű elterjedése várható Gy en g e ség ek: Folyamatos munkát, fejlesztést igényel (kórokozókkal, kártevőkkel folyamatos verseny) Nagy szakmai precizitást, felkészültséget igényel (középfokú, felsőfokú növényvédelmi végzettség) Témavezető: Dr. Horváth Zoltán (horvath.zoltan@kfk.kefo) Kutató: Vecseri Csaba Partner: Tolna Megyei MGSZH Finanszírozási forma: költségvetés Kutatás ideje, időtartama: folyamatos A Kertészeti Főiskolai Kar akkreditált Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriuma A Kecskeméti Főiskola immár 35 éve fennálló Kertészeti Főiskolai Kara 2002-ben alapította a Környezettudományi Intézetet. Kezdettől fogva a környezettudatos, fenntartható agrártermelési módszerek oktatásával, kutatásával foglalkoztunk az intézetben. Munkánk támogatására agrokémiai laboratóriumot építettünk és pontos műszerekkel, modern berendezésekkel szereltük fel. Az elmúlt 8 évben több, az elérhető csúcstechnológiát képviselő analitikai berendezést, mérőműszert is sikerült beszerezni. Ilyen például a francia Jobin Yvon műszergyártó vállalat Ultima 2 típusú ICP-készüléke, mely az emissziós berendezések között napjaink zászlóshajójának tekinthető. Segítségével a mikroelemek, de a szennyező nehézfémek mennyiségét is nagy biztonsággal meg tudjuk határozni. A jelentős műszaki és személyi fejlesztés eredményeként egyre több minta vizsgálata vált lehetővé. Laboratóriumunk a tudományos kísérletekhez szükséges talaj-, növény-, víz-, trágya-, komposzt- és különböző tápközegminták tápelem- és károselem-tartalmának meghatározása mellett, a gazdálkodók számára is egyre nagyobb számban végzett hasonló vizsgálatokat, így nagyobb mintaszámú sorozatvizsgálatok gyors elvégzésére rendezkedtünk be. A gazdák növekvő vizsgálati igényének kielégítésére 2006 októberében intézetünkön belül önálló szolgáltató laboratóriumot alapítottunk. A létrejött Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium vezetője Prof. Dr. Buzás István, a szakterület elismert képviselője. Vezetésével dolgozták ki a ma is működő talaj- és növényvizsgáló laboratóriumok módszereit, és a talaj-, növényvizsgálatokra épülő, trágyázási szaktanácsadás alapjait. A gazdálkodók körében jól ismert az általa szerkesztett Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 16

17 Környezettudományi Intézet Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer, az úgynevezett Kék könyv, valamint a Növénytáplálás zsebkönyve. Ezekben fektették le a jelenlegi trágyázási szaktanácsadási módok alapelveit. A laboratóriumi minőségirányítási rendszer kiépítése után 2007-ben a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálta a szolgáltatásra specializálódott Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumunkat. Szervezetünk 2007 decembere óta minőségügyi tanúsítvánnyal rendelkezik a talajok fizikai, kémiai paramétereinek, valamint talaj- és növényminták tápanyag- (makro-, mezo- és mikroelem) és nehézfémtartalmának vizsgálatára. A laboratórium akkreditációs nyilvántartási száma NAT /2007. A fentieken kívül a laboratórium számos egyéb vizsgálattal is szolgálja a termelőket. Nagy pontossággal végzi például gabonaminták (búza, árpa, kukorica) nedvességtartalmának, sikértartalmának, fehérjetartalmának, keményítőtartalmának, olajos növények (repce és napraforgó) olajtartalmának meghatározását, kertészeti öntözővíz- és tápoldatvizsgálatokat, közegoldat- és drénvízvizsgálatokat. Vállaljuk továbbá zöldség- és gyümölcsminták beltartalmi értékeinek (cukor-, sav- és egyéb tartalmának) meghatározását. Igény esetén szakértőink elvégzik a helyszíni mintavételt, elkészítik az ültetvénytelepítéshez vagy egyéb célra szükséges talajvédelmi terveket, tápanyag-utánpótlási javaslatokat, összeállítják a trágyázási terveket, esetleg segítenek a gazdálkodóknak a gazdálkodási napló kitöltésében. Elérhetőségeink: Cím: 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Telefon: 06/76/ ; 06/20/ Fax: 06/76/ vizsgalolabor@kfk.kefo.hu 17 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

18 Műszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet Műszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Csoport Kertészeti és élelmiszer-ipari hungarikumok marketing és ökonómiai elemzése A kutatás célkitűzései Szekunder kutatásokat végzünk az országeredet, etnocentrizmus, az élelmiszer-fogyasztói magatartás, régiómarketing témakörökben, mert ebben az elméleti megközelítésben a hungarikum az országeredet szerinti megkülönböztetés adott országra vonatkoztatott speciális esete. Elemezzük a hungarikum fogalom sokszínűségét és javaslatot teszünk egy új definíció meghatározására. A kertészeti és élelmiszer-ipari hungarikum termékek hazai fogyasztói megítélésének kutatására kérdőíveket szerkesztünk, amelyben a hipotéziseink: Hp. 1. Az etnocentrizmus függ a nemtől, a családi állapottól, az iskolai végzettségtől és az életkortól. Hp. 2. A fogyasztók képesek azonosulni a jellegzetes, regionális termékekhez kötődő üzenetekkel. Hp. 3. Az élelmiszerfogyasztó vásárlási és fogyasztói döntéseiben a beszerzési hely ismerete befolyásoló tényező. Hp. 4. A hungarikum termék jelleg esélyt ad arra, hogy a vásárlók a magasabb árban elismerjék a kiváló, egyedi tulajdonságokat és így a magas ár kevésbé befolyásoló tényező a vásárlási döntéseikben. Hp. 5. A márkahű fogyasztó a márkához, jelöléshez kapcsolódó minőségért hajlandó többet fizetni. Szakértői mélyinterjúkat készítünk a Dél-alföldi Régióban hungarikum termékeket termesztőkkel és előállítókkal. A megkérdezés alapját adja az itt termesztett kertészeti- és élelmiszer-ipari termékek SWOT analízisének elkészítéséhez, valamint az imázsprofil- és az ökonómiai vizsgálatokhoz Elemzzük, hogy a kertészeti hungarikumok termesztése hogyan biztosítja a megélhetést családi szinten. Célunk, hogy az eredmények felhasználhatók legyenek a gyakorlatban, a felsőoktatásban és a szaktanácsadásban. Oktatói munkánkban arra törekszünk, hogy a felnövekvő generáció ismerje a magyar nemzeti örökséghez tartozó hagyományos kertészeti és élelmiszer-ipari termékeket, azok történetét, a speciális előállítási módját. Tudják, hogy mik tartoznak a hungarikumok közé, és tisztában legyenek azok igazi értékeivel. Témavezető: Prof. Dr. Ferencz Árpád (ferencz.arpad@kfk.kefo.hu) Kutató: Dr. Nótári Márta Partnerek: FVM AMC Hungarikum termékeket előállító vállalkozások Finanszírozási forma: költségvetés Kutatás ideje, időtartama: folyamatos Kertészeti ágazatok munkaszervezési és ökonómiai elemzése A kertészeti termelés legkritikusabb területe az ültetvénykultúrák létesítése, jövedelmező fenntartása a magas beruházási és termelési költségek miatt. A gyümölcs- és szőlőkultúrák életképességének javítása a magyar gazdaság alapvető feladata. Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 18

19 Műszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet Nemcsak nemzetgazdasági szinten, hanem tudományos megközelítésből is szükségesnek tartjuk az ágazat megsegítését. A kutatás célkitűzései Kertészeti ültetvények adatfeldolgozási módszereinek kidolgozása Munkaszervezési és ágazati ökonómiai vizsgálati módszerek adaptálási lehetőségének feltárása a szőlő- gyümölcs ágazatokra Klasszikus vizsgálati módszerek a kertészeti termelés sajátosságára történő átdolgozása Saját munkaszervezési és ökonómiai módszerek kidolgozása az ültetvénykultúrákra A szőlő- és gyümölcsültetvények normáinak megállapítása műveletenként eltérő vizsgálati módszert igényel, amelyet az ágazatok elemzésekor figyelembe kell venni A kézi- és a gépi munkák vizsgálatára legjellemzőbb munkaszervezési módszerek kiválasztása Az Európai Unióban az ágazati életképesség vizsgálati módszereinek adaptálása a magyar kertészeti kultúrákra A kutatási eredmények hasznosíthatósága A kertészeti ágazatokban javasolt munkaszervezési módszerek alkalmazásával a magyar vállalkozások képesek lennének versenyképességüket jelentős mértékben növelni. A módszereket konkrét vállalkozások számos kertészeti kultúráján keresztül vizsgáljuk, az eredmények jól adaptálhatók. Műveleti norma kidolgozási módszereit és az ágazatokra megállapított részletes műveleti normáit nemcsak a termesztő szakemberek, hanem a kertészeti felsőoktatás is képes hasznosítani. A gyakorlat számára legtöbb információt szolgáltató ökonómiai értékelési módszerek kidolgozása, a meglévők adaptálása folyamatosan megvalósul. A vizsgálatok eredményeit folyamatosan publikáljuk hazai és nemzetközi konferenciákon és tudományos cikkekben Témavezető: Prof. Dr. Ferencz Árpád (ferencz.arpad@kfk.kefo.hu) Partnerek: Debreceni Egyetem SZIE Kertészeti vállalkozások Finanszírozási forma: költségvetés Kutatás ideje, időtartama: folyamatos 19 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

20 Műszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet A kutatási téma értékelése További célkitűzések: A témára orientált, gépész, vegyész, elektronikai, ökonómus szakemberekből álló team életre hívása Konkrét fejlesztési projekt megfogalmazása Külső partnerek felkutatása és bevonása a fejlesztőmunkába Pályázati források felderítése Szükséges pályázati önrész biztosításához anyagi források Nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése, különös tekintettel a határon túli magyar anyanyelvű kollégákra Helyspecifikus a Duna Tisza-közi Homokhátság ökológiaiökonómiai viszonyainak legjobban megfelelő megoldások felkutatása, azok ipari/mezőgazdasági megvalósítása Segít Akadályoz Biomassza energetikai hasznosítása A kutatási téma megfogalmazása A fosszilis energiahordozók használata során fellépő CO 2 - kibocsátás növekedése világméretű problémává vált, ezért jelentősek az alternatív és megújuló energiaforrások fejlesztésére irányuló törekvések. A napenergia a fotoszintézis során kémiai energiává alakul, biomassza keletkezik. A biomassza keletkezése során ugyanannyi CO 2 kötődik le az atmoszférából, mint amennyi annak elégetése során kibocsátásra kerül. Az energetikai hasznosítás során a légkör oxigénje és a biomasszában lévő szén kémiai reakcióba lép, CO 2 és víz keletkezik. A folyamat ciklikus, mert a keletkező szén-dioxid új biomassza keletkezésére fordítódhat. Ellentétben a többi energiaforrással, a biomasszából előállított energia sok esetben olyan hulladékok felhasználásával állítható elő, melyek egyébként a környezetet veszélyeztethetik. A biomasszából energia közvetlen égetéssel, anaerob körülmények között végzett biogáz-előállítással, valamint metanol- és etanol-előállítással nyerhető ki. Belső Külső Biomassza megtermelésére S W Szűkös belső financiális források alkalmas terület Nincs kialakult, a (tanüzem) témára koncentráló Részben rendelkezésre főiskolai szintű álló géppark csapat O T Társadalmi-gazdaságikörnyezetvédelmi kutatási terület Divatossá vált ez a szempontból megfogalmazósott igények EU-s elvárások Témavezető: Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István (pekary.istvan@kfk.kefo.hu) Kutató: Dr. Viola Miklós Partner: MAGYAR MEGÚJULÓ ENERGIA SZÖVETSÉG Finanszírozási forma: költségvetés Kutatás ideje, időtartama: folyamatos Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 20