A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései"

Átírás

1 C Kecskeméti Főiskola A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer tevékenységének célkitűzései S E K K E M 2 É 0 T I 0 0 F Ő I S K O L A A Kecskeméti Főiskola által a Szegedi Tudományegyetemmel közösen benyújtott, a Tudáshasznosulást, tudástranszfert szolgáló eszköz- és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen és a Dél-alföldi Régióban című pályázat célja a regionális gazdasági szereplőkkel kialakított együttműködésen keresztül növelni a Kecskeméti Főiskola tudományos, innovációs és gazdasági potenciálját. A Kecskeméti Főiskola és a regionális gazdaság közötti tudományos és gazdasági együttműködés megerősítése érdekében a gépipari, automatizálási, műanyagipari, logisztikai, járműipari, agrárinnovációs és humán ágazatokban alkalmazható technológiatranszfer szolgáltatásokat megalapozó módszertani fejlesztést hajtunk végre. Az új technológiatranszfer-szolgáltatások kifejlesztése és nyújtása révén a szellemi tulajdon eljutása a kutatóhelytől a vállalkozásig szabályozott, megbízható, a felsőoktatási és vállalkozási félnek egyaránt kedvező keretek között valósulhat meg. A Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer gyakorlatának megerősítése céljából az alkalmazott szokványok módszertani kézikönyvekben, eljárási szokványokban és típusszerződésekben kerülnek rögzítésre. A Kecskeméti Főiskola feladatának tekinti, hogy a képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók, valamint a főiskolával partneri státuszban álló vállalkozások képviselői megbízható ismeretekkel rendelkezzenek a szellemi tulajdon létrehozásának, védelmének és hasznosításának viszonyrendszeréről. E cél elérése érdekében kidolgozzuk a szellemi tulajdon átfogó menedzsmentjére épülő képzések módszertani hátterét, s egy széles körű részvételre építő képzési programot valósítunk meg a Kecskeméti Főiskolán és vállalkozási partnereinél. A főiskola profiljához legjobban illő technológiatranszfer megoldások installációja érdekében elmélyült tapasztalatcserét valósítunk meg a technológiai szolgáltatások nyújtása terén sikeres szervezetekkel, és a helyi, regionális igényekre épülő szolgáltatási kínálatot alakítunk ki Kecskeméten és vonzáskörzetében. A Kecskeméti Főiskola innovációs potenciáljának hatékony megjelenítése érdekében kollaborációs és koordinációs tevékenységeket valósítunk meg az érdekelt vállalkozások körében. A főiskola vállalkozási partneri körét a jelen program révén kiszélesítjük, az innovációs együttműködésekben érdekelt vállalkozások részére tartalommenedzsment és technológiatranszfer szolgáltatásokat nyújtunk térítésmentesen. Az ipari kapcsolatok fejlesztése mellett a Kecskeméti Főiskola technológiatranszfer szervezetének személyi és technikai feltételeit egyaránt fejlesztjük, az ipari kapcsolatok intézményes formáit a technológiatranszfer szervezet napi gyakorlatává tesszük. A Kecskeméti Főiskola kezelésében lévő kutatási eredmények hasznosítása érdekében a kutatási, iparjogvédelmi és üzleti hasznosítási feladatokat integráló pilot projekteket hajtunk végre. A technológiatranszfer pilot projektek révén előálló szellemi tulajdon menedzsmenttapasztalatokat a régió vállalkozásainak érdekében is fel kívánjuk használni, ezért a Kecskeméti Főiskola az érdekelt vállalkozások részére kisvállalkozási innovációs mentorprogramot hirdet, melyben a szellemi tulajdon létrehozásától az üzleti hasznosításig technológiatranszfer tanácsadást nyújt a vállalkozásoknak. A szellemi tulajdon hasznosításának egyik legeredményesebb formája a spin-off vállalkozás, ezért a hasznosító vállalkozások létrehozásának és menedzselésének folyamatában a Kecskeméti Főiskola kezdeményező szerepet kíván vállalni. 1 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

2 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Dísznövénytermesztési és Kertfenntartási Csoport Új lehetőségek a vágott és cserepes dísznövények felhasználásában Zöldfelületi növényalkalmazási lehetőségek vizsgálata A kutatási téma megfogalmazása Az intézeti csoport dísznövény-termesztési és dísznövényfel használási kutatási témákkal foglalkozik. Ennek keretében feladatunk az energiatakarékos, környezetbarát hidrokultúrás dísznövény-termesztési technológiák fejlesztése a vágott virág és a cserepes dísznövények előállításában. Vizsgáljuk a korszerű palántanevelési technológiák fejlesztésének lehetőségét. A dísznövény-felhasználási kísérletek elsősorban a várostűrő képességre, a klímaváltozás következtében bekövetkező szélsőséges időjárási viszonyok tűrésére, azaz a stressztűrésre vonatkoznak. A dísznövény-felhasználási kutatások másik csoportját a virágkötészeti témák jelentik, amelyek a virágkötészet fejlesztésére, a vágott virágok vázatartósságának vizsgálataira terjednek ki. A vizsgálatokat segítik az elmúlt időszakban beszerzett növényházi vágott rózsa termesztésénél használható phytomonitor berendezés (PHYTECH gyártmány), valamint a fás szárú növények vastagodását szolgáló dendrométer műszer, amely szintén PHYTECH gyártmány. Az intézeti csoport kutatásaiban részt vesznek az intézeti csoport munkatársain kívül a főiskolai kar hallgatói is. A kutatási téma értékelése Er ő sség ek: Jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatók (két fő tudományos minősítésű, egy fő PhD iskolában tanul) Aktív hallgatói részvétel a kutatásokban Növényházi és szabadfelület kutatások részére korszerű kutatási műszerek Oktatás és kutatás egységes szemlélete Publikálási lehetőségek Gy en g e ség ek: Kis létszámú intézeti csoport Anyagi háttér részbeni hiánya Szűkös kutatási segédszemélyzeti létszám Külföldi tanulmányi utak részvételének hiánya Leh e tő ség ek: Pályázati lehetőségek feltárása Kooperációk külső termesztő üzemekkel, kereskedelmi cégekkel Értékesítési folyamatokban való részvétel Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának fokozása Külkapcsolatok fejlesztése A világgazdasági válságból adódó takarékossági intézkedések fokozódása A hazai dísznövénytermesztés fejlődésének megszűnése Pályázati források, támogatási rendszerek csökkenése Kutatási célokból felhasználható keretek csökkenése A kutatási eredmények hasznosíthatósága Szakmai kapcsolatrendszerek erősítése termelési értékesítési szervezetekkel abból a célból, hogy a kutatási eredményeket gyakorlatban alkalmazni lehessen. Az ilyen együttműködés elősegíti a közös pályázás lehetőségét támogatási és fejlesztési források növelésére. Növelni kell a hazai és belföldi tudományos fórumokon a kutatási eredmények szélesebb körű megismertetését. Fel kell tárni az impact faktoros publikálási lehetőségeket külföldi konferenciákon és szakfolyóiratokban. A kutatási eredményeket a kari honlapon is közzé kell tenni annak érdekében, hogy az intézményen belül (intranet) és a világhálón is megismerhessék. Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 2

3 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Fel kell használni az FVM szaktanácsadási központ révén a tájékoztatás lehetőségét. Ugyancsak ebből a célból fontos az agrárkamarákkal való kapcsolaterősítés is, hogy a kutatási eredmények gyakorlatba kerüljenek. Helyi szakmai rendezvények, bemutatók szervezése a kutatási eredmények megismertetése és a gyakorlatba adaptálása céljából. További célkitűzések A kutatás hatékonyságának növelése. A publikációk számának, különösen az impact faktoros publikálási lehetőségek arányának növelése. A tudományos előremenetel gyorsítása az elért eredmények alapján. A szakmai elmélet és gyakorlat integrálása a fenti lehetséges megoldások vonatkozásában. Erősíteni kell a szakmai kapcsolatrendszert dísznövénytermesztő, -forgalmazó és -felhasználó cégekkel. Témavezető: Prof. Dr. Lévai Péter Kutatók: Turiné dr. Farkas Zsuzsa Horváth Zsuzsanna Partnerek: FITOLAND Kft. FLÓRALAND Kft. HIDROKULTÚRA 94 Kft. Finanszírozási forma: pályázat Kutatás ideje, időtartama: folyamatos 3 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

4 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Zöldség-, Gomba- és Gyógynövénytermesztési Csoport Nagy hatékonyságú összetett biokontrollkészítmények kifejlesztése a zöldség- és gombatermesztésben előforduló patogén mikroorganizmusok ellen című NKFP07A3- SZINER 07 pályázat Vándorfóliával kapcsolatos technológiai fejlesztés A kutatási téma megfogalmazása Az intézeti csoport zöldségtermesztési és -hajtatási kutatási témákkal foglalkozik. Ennek keretében jelenleg 2 nagy témában veszünk részt. Az egyik a Nagy hatékonyságú összetett biokontrollkészítmények kifejlesztése a zöldség- és gombatermesztésben előforduló patogén mikroorganizmusok ellen című, a másik vándorfóliával kapcsolatos technológia fejlesztése. Mindkét témában elsősorban hajtatási technológiákat vizsgálnak talajos és izolált termesztési módnál 4 zöldségfajnál (paprika, paradicsom, fejes saláta, fejes káposzta). Az első témában biológiai védekezési módokat tesztelünk provokációs fertőzési kísérlet keretében. Teszteljük a védekezés hatékonyságát a megbetegedés szempontjából, illetve vizsgáljuk a termésmennyiségre gyakorolt hatásukat. A másik témában különféle hasznosítási módokat próbálunk ki (egyszakaszos, többszakaszos hasznosítás). Vizsgáljuk a klímaszabályozás lehetőségét, különös tekintettel a nyári fokozott meleg idején. A kísérleteket többféle zöldségfajjal állítjuk be (paprika, salátafélék, káposztafélék, sárgadinnye). A kutatási téma értékelése Er ő sség ek: Jól képzett, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező oktatók (1 fő tudományos minősítésű, 1 fő egyetemi doktor) Növényházi, fóliás és szabadföldi területek a kutatáshoz Korszerű klímakomputeres vezérlés a fóliablokkban Korszerű növényregisztráló műszerek Aktív hallgatói részvétel Publikációs lehetőségek Gy en g e ség ek: Viszonylag alacsony a csoport létszáma Anyagi háttér részbeni hiánya Kevés a kutatási segéderő Külföldi tapasztalatok hiánya (kevés tanulmányi út) Leh e tő ség ek: Pályázati lehetőségek feltárása Konzorciumi kutatás termelőüzemekkel közösen Kutatási eredmények erőteljesebb megismertetése és átadása Ve szély ek: A zöldségtermesztés hazai visszaesése A világgazdasági recesszió következtében szűkülő felhasználói kör Egyre nehezebb a sikeres pályázatok elkészítése a szűkülő források miatt A kutatási eredmények hasznosíthatósága Olyan gesztorszervezetekkel kell a kapcsolatokat erősíteni, amelyek a termelők jelentős százalékát koordinálják. Itt a jelenlegi szerveződéseket számba véve elsősorban a TÉSZ -ek jöhetnek számításba. Ezek olyan EU-kompatibilis szervezetek, Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 4

5 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet 5 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

6 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 6

7 Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet amelyek koordináló szerepe jelenleg erősödik. A támogatási és fejlesztési pénzekre is ezeken keresztül lehet pályázni. Ezt látjuk a jövő szempontjából az egyik legfontosabb fejlesztési területnek. Ezek száma néhány tíz darab, amely kellő odafigyeléssel és súlyozással megszervezhetőnek látszik. Növelni kell a hazai és belföldi tudományos fórumokon a kutatási eredmények szélesebb körű megismertetését. Fel kell tárni az impact faktoros publikálási lehetőségeket külföldi konferenciákon és szakfolyóiratokban. Továbbra is élni kell a tömegtájékoztatásból adódó mindennemű lehetőséggel. Itt továbbra is fontos marad az írott sajtó, a meglévő szaklapok adta lehetőség. Bővíteni kell a rádiós és televíziós megjelenéseket és fejleszteni kell az on-line megjelenési formákat. Ez utóbbiban óriási lehetőség rejlik, amit feltétlenül ki kell használni.. De a hagyományos szakmai rendezvények szervezése is fontos, ahol személyes információátadás lehetséges. További célkitűzések Erősíteni kell a TÉSZ-szel a szakmai kapcsolatokat, ahonnan problémafelvetéseket is várunk, illetve feladatmegrendeléseket. A kutatás hatékonyságának növelése. A publikációk számának, különösen az impact faktoros publikálási lehetőségek arányának növelése. A tudományos előremenetel gyorsítása az elért eredmények alapján. A szakmai elmélet és gyakorlat integrálása a fenti lehetséges megoldások vonatkozásában. Témavezető: Dr. Kovács András Kutatók: Tóthné Taskovics Zsuzsa Raskó Istvánné dr. Partnerek: Flóratom Kft. Csárda-Agro Szövetkezet Kun-Trade Kft. KITE Zrt. Finanszírozási forma: NKFP07A3-SZINER 07 pályázat Kutatás ideje, időtartama: Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

8 Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Gyümölcstermesztési Csoport A gyümölcstermesztést veszélyeztető extrém időjárási hatások előrejelzése és gazdaságos védekezési technológiák kidolgozása Nemzeti Technológia Program Támogató: NKTH Szerződés száma: OM-00264/2008 Projekt futamideje: Projekt témája: A gyümölcstermesztést veszélyeztető extrém időjárási hatások előrejelzése és gazdaságos védekezési technológiák kidolgozása Projektvezető: Prof. Dr. Soltész Miklós egyetemi tanár, Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar A projekt célkitűzései és részfeladatai: 1. Extrém időjárási események előfordulási gyakoriságának és a változás irányának vizsgálata 2. Extrém alacsony hőmérsékletek által okozott kár felmérése 3. Extrém magas hőmérsékleti és sugárzási viszonyok hatásának felmérése 4. Az aszálykár előfordulása és hatása a gyümölcsösökben 5. Mennyiségben és időben extrém módon jelentkező csapadékok hatásának felmérése 6. A jégeső valószínűségének és hatásának felmérése 7. Extrém időjárási hatások érvényesülésének vizsgálata az állományklímában 8. Az időjárás hatása az ültetvények fenológiai folyamataira, az ökotoleranciát befolyásoló fajtatulajdonságok érvényesülésére és a gyümölcsminőséget meghatározó fajtatulajdonságokra 9. Az extrém időjárási hatások és a növényvédelem kapcsolatának vizsgálata 10. Stabil védelmi berendezések az extrém időjárási károk megelőzésére 11. Hagyományos és készenléti technológiai lehetőségek az extrém időjárás okozta károk megelőzésére, illetve a bekövetkezett kár mérséklésére 12. A klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó stratégia kidolgozása, matematikai modell megalkotása az extrém időjárási hatásokkal szembeni védelem optimalizálására Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 8

9 Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Szőlőtermesztési és Borászati Csoport NATURWEIN AT-HU környezetkímélő szőlőtermesztési technológia kidolgozása különböző adottságú területeken A kutatási téma megfogalmazása Az EU által támogatott ETE-( Európai Területi Együttműködés) program Ausztria és Magyarország határtérségének határon átnyúló együttműködési projektjeit segíti. A program célja az osztrák magyar határ mentén a gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai kapcsolatok elmélyítése, s ezáltal a regionális versenyképesség erősítése és az egyenlőtlenségek enyhítése. A szőlőültetvények intenzíven művelt monokultúrák, amelyek gyakran az indokolt vegyszeres kezelés mértékén is túlterheltek. Magyarország borvidékeinek, szőlőtermő területeinek nagy része környezetvédelmi területeken, tájvédelmi körzetekben vagy azok pufferterületein helyezkedik el. Ezeken a területeken intenzív mezőgazdasági tevékenység ugyan nem folytatható, de a nagy értékű szőlőültetvények, mint állókultúrák egyik napról a másikra nem szüntethetők meg, azonkívül gazdasági jelentőségükön túl figyelemre méltó tájesztétikai szerepet is betöltenek. Ezeken a fokozott környezeti érzékenységgel rendelkező területeken a korábbi évekre jellemző nagyadagú műtrágya- és peszticidfelhasználás a környezetkímélés érdekében tovább nem folytatható. Ezen elveket figyelembe véve kerestünk partnereket a fenti pályázati kiírásnak megfelelően a Fertő Hansági Nemzeti Park (határon átnyúló szőlőterületekkel rendelkezik) körzetében, hogy mind a termesztés-, mind a növényvédelmi technológiaváltás hatásait nyomon követhessük, a technológiaváltás tapasztalatait megoszthassuk a termelőkkel. Célunk egy olyan környezetkímélő növényvédelmet is magába foglaló termesztési módszer kidolgozása, amely jelentősen csökkenti a növényvédőszer-felhasználást, lehetővé teszi a korszerű előrejelző rendszerek és mezőgazdasági géppark alkalmazását, felhasználását. A programban végzett vizsgálatok közötti időszakra vonatkoznak, ezért végleges eredményről most még nem számolhatunk be. A program megvalósításában a KF-KFK Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Szőlőtermesztési Csoportjának munkatársai szaktanácsadóként vesznek részt. A programon belül megvalósul a termelők képzése és a szerzett tapasztalatokból és eredményekből írásos tananyag készül. A program erősségei Különleges táji adottságok Kedvező földrajzi fekvés Védettséget élvező természeti értékek Szőlőtermesztés évszázados hagyományai Jó megközelíthetőség Fertő tó klímakiegyenlítő hatása Jó kapcsolat a határmenti településekkel, mind az osztrák, mind a magyar oldalon Kiváló szakmai, szaktanácsadási háttér Korábbi kutatási tapasztalatok A program gyengeségei Kulturális és természeti értékek szűk körben való ismertsége Nincs egységes termesztéstechnológia a Fertő-Hansági szőlőterületeken Korszerű együttműködési formák ismeretének hiánya Környezetkímélő termesztéstechnológia ismeretének hiánya Korszerű növényvédő- és talajkímélő gépek használatának, ismeretének hiánya Nem megfelelő termelői összefogás, elégtelen információáramlás 9 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

10 Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet A program lehetőségei Környezetkímélő technológia kidolgozása Peszticidterhelés csökkentése az ültetvényekben Ökológiai egyensúly helyreállítása Okszerű tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem, Talajvédelem Új innovatív fejlesztések (talajművelő gépek, növényvédő gépek, füvesítéshez vetőgépek alkalmazása) Környezetkímélő szőlőtermesztési technológia kidolgozása Tapasztalatcsere a határ mindkét oldalán tevékenykedő termelők között Környezetvédelmi képzés, oktatási tananyag kidolgozása, fejlesztése Környezettudatos szemléletváltás lehetőségének megteremtése A program veszélyei Tervezési szintek összhangjának megteremtése Együttműködés, összefogás fejlődésének elmaradása Érdekellentétek Negatív környezeti hatások növekedése Forráshiány Háttérterületek kiszorulása, lemaradása Az előző évben megkezdett környezetkímélő gazdálkodás pozitív hatása nem egyik évről a másikra érvényesül, egy több évre kiterjedő folyamatról van szó, melynek hatása csak később jelentkezik. Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 10

11 Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet Külső közreműködő: Dr. Németh Krisztina Kutató: Dr. Szőke Lajos Partnerek: NYME Mosonmagyaróvár Bioforschung Ausztria Sopvin Kft. Sopron Pannonhalmi Apátsági Pincészet egyéni termelők Finanszírozási forma: Határokon átnyúló közös fejlesztési program, EU-pályázat Kutatás ideje, időtartama: Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

12 Környezettudományi Intézet Környezettudományi Intézet Nitrogén kalibrációs kísérlet Kutatási téma megfogalmazása A talaj-trágya-növény kapcsolat bonyolultabb annál, minthogy a talajba felvehető formájú tápanyagot adunk trágyázáskor, a növény pedig ezt a talajból felveszi. A talaj a trágyával reakcióba lép, és ennek termékeként a tápanyagot gyorsabban szolgáltatja, mint a trágyázás előtt. A trágyával kiadott tápelem valójában a talajra jellemző tápanyagformákká alakul át. Ha a talaj és a növény közti kapcsolatot tudományos igénnyel vizsgáljuk, akkor tápelemenként különbséget kell tennünk a talajban adott időpontban a növény által felvehető formában található, és a növény tápelem-felvételi időszaka alatt szolgáltatható tápanyagmennyiség között. A két mennyiség között a leglényegesebb különbség, hogy a talajmintában adott időpontban felvehető formában lévő tápelemmennyiség meghatározható, a másik viszont nem a talajminta vagy a talaj felvehető tápanyagtartalma, mert csak egy talaj-növény rendszerben és a szolgáltatási idő hosszának figyelembevételével értelmezhető. A talaj tápanyag-szolgáltatásának mérésére bevezetett talajvizsgálati módszerek csak egy jelet adnak, egy dimenzió nélküli számot, amiről mindössze azt tudjuk, pontosabban azt feltételezzük, hogy nagysága arányos a talaj tápanyag-szolgáltatásával. Fizikai értelmet a talaj-tápanyagvizsgálati eredmények csak azáltal nyerhetnek, hogy kalibráljuk őket. A talaj-tápanyagvizsgálati értékek kalibrációjának logikája pontosan megegyezik bármelyik műszeres analitikai módszer által szolgáltatott jel kalibrációjával. A műszeres analízisnél kalibrációs oldatsorozatot, növekvő koncentrációjú standard sort készítünk, a talajvizsgálati értékek kalibrációjához növekvő tápanyag-szolgáltatású talajsorozatot kell készítenünk. A kutatási téma értékelése Er ő sség ek: Jól hasznosítható eredmények a trágyázási szaktanácsadásban Precízebb műtrágya-adagolás Jobb terméseredmények Gy e n g e s é g e k: A kalibrációs kísérlet pontos kivitelezése több tényező függvényében alakul: így pl. az egyenetlen talajtulajdonságok, az időjárás bizonytalansága, a műtrágya egyenletes kijuttatásának esetleges pontatlanságai negatív irányban befolyásolhatják az eredményt. Az eredmények széles körben történő ismertté tétele nem megoldott. Lehetőségek A talaj a termesztési igényekhez alkalmazkodó feltöltése szükséges tápanyagokkal. A trágyázási szaktanácsadás kiszélesítése a termesztett növények igényeihez alkalmazkodó trágyázási ismeretekkel. Veszélyek Az eredmények hasznosításában érintettek nem ismerik fel a kalibrációs kísérletek jelentőségét. Az ipari partnerekhez (pl. konzervgyárakhoz) nem jutnak el a kísérleti eredmények, ill. az eredmények hasznosításának lehetőségei. A kutatási eredmények hasznosíthatósága Gyakorlatban közvetlenül felhasználható eredményt akkor kapunk, ha a kalibrációt kisparcellás kísérlettel végezzük. A kísérleti területet úgy kell megválasztani, hogy arra a tápelemre gyenge szolgáltatású legyen, amelyikre a kalibrációt el szeretnénk végezni. Egy vagy több évig tartó trágyázással olyan parcellákat kell kialakítani, amelyeken a kalibrálni kívánt tápelem Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 12

13 Környezettudományi Intézet szolgáltatása az igen gyengétől a túlzottig változik, miközben a többi tápelem szolgáltatása minden parcellán azonos és bőséges. A talajvizsgálatot a kalibrálandó módszerrel (vagy módszerekkel) elvégezve, a kísérleti parcellán termelt növényre nézve megtörténik a kalibráció, ha a vízszintes tengelyen a talajvizsgálati értékeket, a függőleges tengelyen pedig a termés mennyiségét, minőségét, beltartalmi értékét stb., egyszóval a termesztés célját képező termésadatot ábrázoljuk. Természetesen a kísérlettel nyert kalibráció szigorúan véve csak az adott talajféleségre és az adott évhez hasonló időjárású évekre érvényes. A kalibrációs kísérletek lehetővé teszik, hogy külön tudjuk vizsgálni a talajellátottság, és külön a trágyázás termésre gyakorolt hatását. További célkitűzések A 2006 óta folyó kalibrációs kísérletben a nitrogéntrágyázás terméseredményekre gyakorolt hatását vizsgáljuk, csemegekukorica jelzőnövénnyel. Olyan kalibrációs görbéket szerkesztettünk, amelyekről leolvasható, hogy különböző nitrogénellátottságú talajokon, kg tavaszi nitrogén műtrágyaadagok kijuttatása esetén, mekkora fosztatlan csőtermés, vagy mekkora szem-szárazanyag termés várható. A jövőben az évente megismételt kísérletek eredményeképpen olyan kalibrációs eredmények születhetnek, amelyek segítségével pontosan, ezáltal gazdaságosan meghatározható az adott területen, az adott növény esetében, az adott évben kijuttatandó műtrágya mennyisége. Ezáltal a kalibrációs kísérletek eredményei a jövőben jól használhatók a tápanyaggazdálkodási szaktanácsadásban. Az eredmények jól hasznosíthatók a termesztett növényeket felhasználó üzemek, cégek esetében is. Így pl. a Kecskeméti Konzervgyár megfelelő minőségű és beltartalmú zöldségnövényekhez, pl. csemegekukoricához juthat, amelyből egészséges élelmiszereket állíthat elő. Témavezető: Prof. Dr Buzás István Kutató: Hoyk Edit Partner: Kecskeméti Konzervgyár Finanszírozási forma: pályázat Kutatás ideje, időtartama: 2006 óta folyamatos 13 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

14 Környezettudományi Intézet Arzéntartalmú öntözővizek hatása a kertészeti termesztésben Kutatási téma megfogalmazása Az arzén (As) egy már régóta jól ismert, a hazai kútvizekben is előforduló toxikus elem. A szakértők javaslatai alapján összeállított jogszabályok szerint ivóvizünk legfeljebb 10 mikrogramm/l [201/2001. Kormányrendelet], növényi eredetű élelmiszereink (pl. zöldségfélék) pedig 500 mikrogramm/kg koncentrációban tartalmazhatják [8/1985. (X. 21.) EüM rendelet]. Szervetlen formái súlyos mérgek, fogyasztásuk esetén az emberi test egésze károsodik, az idegrendszer, a vese, a vérképző rendszer, a légzőszervek és a máj működése csökken; valamint szaporodási és genetikai anomáliák, rákképződés is előfordulhatnak. Az arzén jelenléte a hazai felszín alatti vizekben természetes, ám a magyarországi vízszolgáltatóknak komoly fejtörést okoz, hiszen a fogyasztásra szánt víz megtisztítása igen költséges feladat. Megfeledkezünk azonban arról, hogy az ország egyes részein arzénnel szennyezett öntözővízzel öntözött, közvetlen fogyasztható zöldségfélék szintén jelentős arzénforrást jelenthetnek a lakosság számára. Ezt a veszélyes arzénforrást kívánjuk modellezni, mértékét pedig termesztési kísérletekkel megbecsülni. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézetének valamint Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumának összefogásában, arzénnel szennyezett öntözővízzel kapcsolatos kísérletsorozatunk 2006-ban, hajtatásban nevelt káposztapalánták vizsgálatával kezdődött. Kimutattuk, hogy az előbbi tesztnövény a fentebbi határértéket meghaladó mértékben halmozta fel az arzént ig hidrokultúrában termesztett tv-paprikával, fejes salátával, szabadföldi sárgarépával és zöldséggel végeztük el több ismétlésben a kísérletet. Célunk volt kimutatni, hogy a dél-alföldi régióban jellemző, természetes módon előforduló magas kútvízarzén-koncentráció mellett milyen mértékben akkumulálódhat ez a toxikus elem a növények egyes részeiben, különös figyelmet fordítva a fogyasztásra szánt termékekre. A kutatási téma értékelése A kísérletsorozat során megállapítottuk, hogy a fenti két intézet együttműködésében lehetőségünk van a probléma hiteles kiértékelésére, erősségünk, hogy a kar zöldségtermesztő berendezései (fóliasátrak, üvegházak, automata öntözőberendezések), oktatóterei kiválóan alkalmasak a kísérletek beállítására és elvégzésére, a kar akkreditált vizsgálólaboratóriuma pedig a gyakorlatban alkalmazható legmodernebb vizsgálóberendezésekkel alkalmas tanúsított eredmények mérésére a vizsgálandó növényekből. A nevezett intézetek oktató-kutatói megfelelően nagy gyakorlattal rendelkeznek mezőgazdasági, kertészeti kísérletek tervezésében, kivitelezésében és kiértékelésében, tehát személyi akadályai sincsenek a munka hiteles elvégzésének. További lehetőségeink, hogy számtalan különböző fajú tesztnövénnyel elvégezhetjük a kísérletet, és hallgató szakdolgozók bevonásával könnyen elvégezhetők a jelentős kézimunka-igényű feladatok (pl. mintavétel, előkészítés) is. A team gyengesége, hogy az analitikai feladatok jelentős eszközigényét véges anyagi forrásokból kell fedezni, így pl. a mintaszámok tervezését tekintve a kutatók esetenként kompromisszumokat, egyszerűsítéseket kénytelenek elfogadni. A kutatási eredmények hasznosíthatósága A következő években meg kell oldani, hogy a kutatók az eredményeket minél szélesebb körben publikálják. Jelenleg a témában 8 publikáció született, ebből 2 nemzetközi konferencián hangzott el. A problémára megoldás további PhD-hallgató kollégák és főiskolai oktató kollégák, esetleg hallgatók bevonása a munkába, akik saját tudományos tevékenysé- Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 14

15 Környezettudományi Intézet gük részeként a nevezett kísérletsorozat publikációjában is részt vesznek. A kísérletsorozat folytatásához stabil, megfelelő összegű anyagi forrást kell biztosítani, melyet saját forrásainkon túl pályázati források elnyerésével lehet elérni. További célkitűzések További zöldségfajok bevonásán kívül tervezzük terepi kísérleti feladatok elvégzését is, mely projekt keretén belül tervezzük dél-alföldi, öntözésre használt kútvizek, a gyakorlati termesztésből származó zöldségminták, esetleg a lakosságtól származó haj-, bőrszövet- és egyéb minták vizsgálatát arzéntartalomra, melyből következtethetünk e toxikus elem táplálékláncban történő mozgására, esetleg akkumulálódására. Témavezető: Hüvely Attila Kutatók: Dr. Kovács András, Borsné dr. Pető Judit, Prof. Dr. Buzás István Dísznövények termesztéstechnológiája és növényvédelme Kutatási téma megfogalmazása A KF Kertészeti Főiskolai Karának Növényvédelmi Csoportja 2005-ben a NÖVÉNYVÉDELEM című tudományos szaklaptól kapta azt a megtisztelő megbízást, melynek értelmében a különleges dísznövények növényvédelmi és technológia ajánlásának elkészítésével bízta meg a tanszéket. E munka keretén belül a nagy gazdasági értéket jelentő és képviselő dísznövényfajok teljes növényvédelmi technológiájának kidolgozását tűztük célul. Így válhatott lehetővé a tulipán, a jó szagú v. sárga cickafark, a díszricinus, a dísznapraforgó, a leander, a nőszirom stb. teljes növényvédelmi technológiájának közlése a NÖVÉNYVÉDELEM című szaklapban. Jelenleg olyan virágok növényvédelmi technológiájának kidolgozásán munkálkodunk, amelyek kettős hasznosításuk révén egyaránt szolgálnak gazdasági (pl. olajtartalmuk révén), illetve szárazvirág-kötészeti célokat is. Ilyen többek között a sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius) ill. az articsóka (Corylus spp.). Ezen növények különösen az ország déli részén (Bácsalmás, Bácsszőlős, Mélykút, Kunbaja stb.) jöhetnek számításba, viszonylag nagy felületen termesztve. Használatukkal elsősorban a globális felmelegedés következtében egyre inkább elsivatagosodó homokterületeken érhetünk el más növényekkel nem pótolható árbevételt. Finanszírozási forma: költségvetési, 100%-ban Kutatás ideje, időtartama: 2006-tól folyamatosan A kutatási téma értékelése Er ő sség ek: Korszerű növényvédelmi technológiák kidolgozása Természet- és környezetvédelmi szempontok figyelembevétele Biodiverzítás és ökoszisztéma nem sérül Felhasználóbarát, emberre és állatra nem veszélyes 15 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

16 Környezettudományi Intézet Várhatóan a feldolgozott dísznövények mennyiségi és minőségi termése növekedni fog Hiánypótló kutatás + fejlesztés sorozat A feldolgozott dísznövények szélesebb körű elterjedése várható (ismertté válásuk) Legújabb/legmodernebb baktericid, fungicid, insekticid, herbicid szerek bemutatása, tesztelése és a vizsgálatok következményeként azok szélesebb körű elterjedése várható Gy en g e ség ek: Folyamatos munkát, fejlesztést igényel (kórokozókkal, kártevőkkel folyamatos verseny) Nagy szakmai precizitást, felkészültséget igényel (középfokú, felsőfokú növényvédelmi végzettség) Témavezető: Dr. Horváth Zoltán Kutató: Vecseri Csaba Partner: Tolna Megyei MGSZH Finanszírozási forma: költségvetés Kutatás ideje, időtartama: folyamatos A Kertészeti Főiskolai Kar akkreditált Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriuma A Kecskeméti Főiskola immár 35 éve fennálló Kertészeti Főiskolai Kara 2002-ben alapította a Környezettudományi Intézetet. Kezdettől fogva a környezettudatos, fenntartható agrártermelési módszerek oktatásával, kutatásával foglalkoztunk az intézetben. Munkánk támogatására agrokémiai laboratóriumot építettünk és pontos műszerekkel, modern berendezésekkel szereltük fel. Az elmúlt 8 évben több, az elérhető csúcstechnológiát képviselő analitikai berendezést, mérőműszert is sikerült beszerezni. Ilyen például a francia Jobin Yvon műszergyártó vállalat Ultima 2 típusú ICP-készüléke, mely az emissziós berendezések között napjaink zászlóshajójának tekinthető. Segítségével a mikroelemek, de a szennyező nehézfémek mennyiségét is nagy biztonsággal meg tudjuk határozni. A jelentős műszaki és személyi fejlesztés eredményeként egyre több minta vizsgálata vált lehetővé. Laboratóriumunk a tudományos kísérletekhez szükséges talaj-, növény-, víz-, trágya-, komposzt- és különböző tápközegminták tápelem- és károselem-tartalmának meghatározása mellett, a gazdálkodók számára is egyre nagyobb számban végzett hasonló vizsgálatokat, így nagyobb mintaszámú sorozatvizsgálatok gyors elvégzésére rendezkedtünk be. A gazdák növekvő vizsgálati igényének kielégítésére 2006 októberében intézetünkön belül önálló szolgáltató laboratóriumot alapítottunk. A létrejött Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium vezetője Prof. Dr. Buzás István, a szakterület elismert képviselője. Vezetésével dolgozták ki a ma is működő talaj- és növényvizsgáló laboratóriumok módszereit, és a talaj-, növényvizsgálatokra épülő, trágyázási szaktanácsadás alapjait. A gazdálkodók körében jól ismert az általa szerkesztett Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 16

17 Környezettudományi Intézet Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer, az úgynevezett Kék könyv, valamint a Növénytáplálás zsebkönyve. Ezekben fektették le a jelenlegi trágyázási szaktanácsadási módok alapelveit. A laboratóriumi minőségirányítási rendszer kiépítése után 2007-ben a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálta a szolgáltatásra specializálódott Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumunkat. Szervezetünk 2007 decembere óta minőségügyi tanúsítvánnyal rendelkezik a talajok fizikai, kémiai paramétereinek, valamint talaj- és növényminták tápanyag- (makro-, mezo- és mikroelem) és nehézfémtartalmának vizsgálatára. A laboratórium akkreditációs nyilvántartási száma NAT /2007. A fentieken kívül a laboratórium számos egyéb vizsgálattal is szolgálja a termelőket. Nagy pontossággal végzi például gabonaminták (búza, árpa, kukorica) nedvességtartalmának, sikértartalmának, fehérjetartalmának, keményítőtartalmának, olajos növények (repce és napraforgó) olajtartalmának meghatározását, kertészeti öntözővíz- és tápoldatvizsgálatokat, közegoldat- és drénvízvizsgálatokat. Vállaljuk továbbá zöldség- és gyümölcsminták beltartalmi értékeinek (cukor-, sav- és egyéb tartalmának) meghatározását. Igény esetén szakértőink elvégzik a helyszíni mintavételt, elkészítik az ültetvénytelepítéshez vagy egyéb célra szükséges talajvédelmi terveket, tápanyag-utánpótlási javaslatokat, összeállítják a trágyázási terveket, esetleg segítenek a gazdálkodóknak a gazdálkodási napló kitöltésében. Elérhetőségeink: Cím: 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Telefon: 06/76/ ; 06/20/ Fax: 06/76/ Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

18 Műszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet Műszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Csoport Kertészeti és élelmiszer-ipari hungarikumok marketing és ökonómiai elemzése A kutatás célkitűzései Szekunder kutatásokat végzünk az országeredet, etnocentrizmus, az élelmiszer-fogyasztói magatartás, régiómarketing témakörökben, mert ebben az elméleti megközelítésben a hungarikum az országeredet szerinti megkülönböztetés adott országra vonatkoztatott speciális esete. Elemezzük a hungarikum fogalom sokszínűségét és javaslatot teszünk egy új definíció meghatározására. A kertészeti és élelmiszer-ipari hungarikum termékek hazai fogyasztói megítélésének kutatására kérdőíveket szerkesztünk, amelyben a hipotéziseink: Hp. 1. Az etnocentrizmus függ a nemtől, a családi állapottól, az iskolai végzettségtől és az életkortól. Hp. 2. A fogyasztók képesek azonosulni a jellegzetes, regionális termékekhez kötődő üzenetekkel. Hp. 3. Az élelmiszerfogyasztó vásárlási és fogyasztói döntéseiben a beszerzési hely ismerete befolyásoló tényező. Hp. 4. A hungarikum termék jelleg esélyt ad arra, hogy a vásárlók a magasabb árban elismerjék a kiváló, egyedi tulajdonságokat és így a magas ár kevésbé befolyásoló tényező a vásárlási döntéseikben. Hp. 5. A márkahű fogyasztó a márkához, jelöléshez kapcsolódó minőségért hajlandó többet fizetni. Szakértői mélyinterjúkat készítünk a Dél-alföldi Régióban hungarikum termékeket termesztőkkel és előállítókkal. A megkérdezés alapját adja az itt termesztett kertészeti- és élelmiszer-ipari termékek SWOT analízisének elkészítéséhez, valamint az imázsprofil- és az ökonómiai vizsgálatokhoz Elemzzük, hogy a kertészeti hungarikumok termesztése hogyan biztosítja a megélhetést családi szinten. Célunk, hogy az eredmények felhasználhatók legyenek a gyakorlatban, a felsőoktatásban és a szaktanácsadásban. Oktatói munkánkban arra törekszünk, hogy a felnövekvő generáció ismerje a magyar nemzeti örökséghez tartozó hagyományos kertészeti és élelmiszer-ipari termékeket, azok történetét, a speciális előállítási módját. Tudják, hogy mik tartoznak a hungarikumok közé, és tisztában legyenek azok igazi értékeivel. Témavezető: Prof. Dr. Ferencz Árpád Kutató: Dr. Nótári Márta Partnerek: FVM AMC Hungarikum termékeket előállító vállalkozások Finanszírozási forma: költségvetés Kutatás ideje, időtartama: folyamatos Kertészeti ágazatok munkaszervezési és ökonómiai elemzése A kertészeti termelés legkritikusabb területe az ültetvénykultúrák létesítése, jövedelmező fenntartása a magas beruházási és termelési költségek miatt. A gyümölcs- és szőlőkultúrák életképességének javítása a magyar gazdaság alapvető feladata. Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 18

19 Műszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet Nemcsak nemzetgazdasági szinten, hanem tudományos megközelítésből is szükségesnek tartjuk az ágazat megsegítését. A kutatás célkitűzései Kertészeti ültetvények adatfeldolgozási módszereinek kidolgozása Munkaszervezési és ágazati ökonómiai vizsgálati módszerek adaptálási lehetőségének feltárása a szőlő- gyümölcs ágazatokra Klasszikus vizsgálati módszerek a kertészeti termelés sajátosságára történő átdolgozása Saját munkaszervezési és ökonómiai módszerek kidolgozása az ültetvénykultúrákra A szőlő- és gyümölcsültetvények normáinak megállapítása műveletenként eltérő vizsgálati módszert igényel, amelyet az ágazatok elemzésekor figyelembe kell venni A kézi- és a gépi munkák vizsgálatára legjellemzőbb munkaszervezési módszerek kiválasztása Az Európai Unióban az ágazati életképesség vizsgálati módszereinek adaptálása a magyar kertészeti kultúrákra A kutatási eredmények hasznosíthatósága A kertészeti ágazatokban javasolt munkaszervezési módszerek alkalmazásával a magyar vállalkozások képesek lennének versenyképességüket jelentős mértékben növelni. A módszereket konkrét vállalkozások számos kertészeti kultúráján keresztül vizsgáljuk, az eredmények jól adaptálhatók. Műveleti norma kidolgozási módszereit és az ágazatokra megállapított részletes műveleti normáit nemcsak a termesztő szakemberek, hanem a kertészeti felsőoktatás is képes hasznosítani. A gyakorlat számára legtöbb információt szolgáltató ökonómiai értékelési módszerek kidolgozása, a meglévők adaptálása folyamatosan megvalósul. A vizsgálatok eredményeit folyamatosan publikáljuk hazai és nemzetközi konferenciákon és tudományos cikkekben Témavezető: Prof. Dr. Ferencz Árpád Partnerek: Debreceni Egyetem SZIE Kertészeti vállalkozások Finanszírozási forma: költségvetés Kutatás ideje, időtartama: folyamatos 19 Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar

20 Műszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet A kutatási téma értékelése További célkitűzések: A témára orientált, gépész, vegyész, elektronikai, ökonómus szakemberekből álló team életre hívása Konkrét fejlesztési projekt megfogalmazása Külső partnerek felkutatása és bevonása a fejlesztőmunkába Pályázati források felderítése Szükséges pályázati önrész biztosításához anyagi források Nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése, különös tekintettel a határon túli magyar anyanyelvű kollégákra Helyspecifikus a Duna Tisza-közi Homokhátság ökológiaiökonómiai viszonyainak legjobban megfelelő megoldások felkutatása, azok ipari/mezőgazdasági megvalósítása Segít Akadályoz Biomassza energetikai hasznosítása A kutatási téma megfogalmazása A fosszilis energiahordozók használata során fellépő CO 2 - kibocsátás növekedése világméretű problémává vált, ezért jelentősek az alternatív és megújuló energiaforrások fejlesztésére irányuló törekvések. A napenergia a fotoszintézis során kémiai energiává alakul, biomassza keletkezik. A biomassza keletkezése során ugyanannyi CO 2 kötődik le az atmoszférából, mint amennyi annak elégetése során kibocsátásra kerül. Az energetikai hasznosítás során a légkör oxigénje és a biomasszában lévő szén kémiai reakcióba lép, CO 2 és víz keletkezik. A folyamat ciklikus, mert a keletkező szén-dioxid új biomassza keletkezésére fordítódhat. Ellentétben a többi energiaforrással, a biomasszából előállított energia sok esetben olyan hulladékok felhasználásával állítható elő, melyek egyébként a környezetet veszélyeztethetik. A biomasszából energia közvetlen égetéssel, anaerob körülmények között végzett biogáz-előállítással, valamint metanol- és etanol-előállítással nyerhető ki. Belső Külső Biomassza megtermelésére S W Szűkös belső financiális források alkalmas terület Nincs kialakult, a (tanüzem) témára koncentráló Részben rendelkezésre főiskolai szintű álló géppark csapat O T Társadalmi-gazdaságikörnyezetvédelmi kutatási terület Divatossá vált ez a szempontból megfogalmazósott igények EU-s elvárások Témavezető: Prof. Dr. Sztachó-Pekáry István Kutató: Dr. Viola Miklós Partner: MAGYAR MEGÚJULÓ ENERGIA SZÖVETSÉG Finanszírozási forma: költségvetés Kutatás ideje, időtartama: folyamatos Kutatás és fejlesztés Kertészeti főiskolai Kar 20

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata

A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A tudomány és a hulladékkezelés kapcsolata Dr. Gyuricza Csaba, dékán XVI. Hulladékhasznosítási Konferencia Gyula, 2014. szeptember 18-19. Témakörök SZIE

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása

Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Pirolízis szakmai konferencia Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Pirolízis Technológiai Kutatóközpont bemutatása Dr. Puskás János, dékán 2013. szeptember 26. TÁMOP Nemzetközi

Részletesebben

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében

Dr. SZŐKE LAJOS. főiskolai tanár. A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében Dr. SZŐKE LAJOS főiskolai tanár A helyi meteorológiai mérések szerepe és alkalmazása a szőlő növényvédelmében 37.Meteorológiai Tudományos Napok Az agrometeorológia kihívásai és helyzete Magyarországon

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere Tartalomjegyzék I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere 1. A korszerű tápanyagellátás jellemzői............................................... 11 2. A korszerű tápanyagellátás

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése

AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése Leonardo da Vinci innovációtranszfer projekt Dr. Balázs Katalin, projektvezető Szent István Egyetem MKK-KTI

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Gépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor

Gépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor Gépüzemeltetés a gyakorlatban Fecsó Gábor Helyzetkép SZAKMAI OLDAL - A mezőgazdasági vállalkozások vezetésének képzettsége és tapasztalata általában agronómiai jellegű. - Új technológiák megerősödése (

Részletesebben

Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában. Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende

Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában. Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende Kémiai kóroki tényezők a növénytermesztés ágazatában Készítette: Dr. Dóczi Ildikó Mende Bemutatkozás Pest megyében, Sülysáp és Úri község közötti területen található Sűrűpuszta, ahol két mezőgazdasági

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

ISTERVIN SZEMINÁRIUM. Győrújbarát, október 16. Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével

ISTERVIN SZEMINÁRIUM. Győrújbarát, október 16. Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével ISTERVIN SZEMINÁRIUM Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével Dr. Vér András projektvezető Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben