Orvosdiagnosztikai laborasszisztens

Átírás

1 Orvosdiagnosztikai laborasszisztens A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma Az ovosdiagnosztikai laborasszisztensek az egészségügyi jellegű szakmák körébe, azon belül az asszisztens foglalkozási szakmacsoportba tartoznak ben az asszisztens szakmacsoport száma fő körül mozgott. A szakmacsoporthoz a következő szakmák tartoznak: fogászati asszisztens, általános asszisztens, általános asszisztens egészségügyi intézményben, általános rendelőintézeti asszisztens, klinikai fogászati higiénikus, egyéb asszisztensek, gyógyászati asszisztens, gyógyfoglalkoztató asszisztens, gyógyfoglalkoztató segédasszisztens, orvosi laboratóriumi technikai asszisztens Munkahelyek jellege Az orvosdiagnosztikai laborasszisztensek többsége állami költségvetésből támogatott egészségügyi szervezeteknél/praxisoknál-, kutatóintézetekben tevékenykedik (pl.: ÁNTSZ, kórházak, szűrő-, vérellátó-, szociális intézetek). Kisebb, de egyre növekvő hányaduk, az ügyfelek által közvetlenül finanszírozott magán-egészségügyi szervezeteknél, versenypiaci cégek (pl.: gyógyszer-, élelmiszeripari cégek, stb.) kutatórészlegeinél kerül alkalmazásra. Szűkebben véve a laboratóriumok feladata, hogy a kliensek vizsgálati anyagaiból (vér, széklet, vizelet, stb.) az orvosok részére információt szolgáltassanak. Tágabban értelmezve a szakma képviselői ma már olyan laboratóriumokban is dolgoznak, amelyek nem kizárólag gyógyítási célzatú, hanem fogyasztási termékek (pl. élesztő, gyógyszer, kozmetikum, stb.) előállításához kapcsolódó mikrobiológiai-, illetve kémiai kutatásokkal foglalkoznak. Az orvosdiagnosztikai laborasszisztensek asszisztensi munkakörben tevékenykednek. Munkájukat szakorvos-, illetve más diplomás (pl. biológus, kémikus) felügyelete mellett önállóan végzik. A pályakezdőkre nem jellemző, hogy egyéni vállalkozóként vagy cég alapításával kapcsolódnának be a munkaerőpiacra, mert a diagnosztikához szükséges modern berendezések (pl. ioncserélő-, desztilláló-, fotometriás-, hematológiai berendezések, mikroszkópok stb.) és a szakértő humánerőforrás beszerzése és fenntartása meglehetősen tőkeigényes, ugyanakkor a biztos megrendelői kör kiépítése referenciák hiányában évekbe telik. A pályakezdő orvosdiagnosztikai laborasszisztensek szinte kivétel nélkül alkalmazottként kerülnek foglalkoztatásra. Az asszisztensek a második legnépesebb foglalkozáscsoport az egészségügyön belül. Az országban dolgozó ápolók többsége 10 főnél nagyobb szervezetekben, intézményekben dolgozik.

2 Munkarend, Bérezés Az orvosdiagnosztikai laborasszisztensek hiánya miatt egyre gyakoribbá válik az egy műszakos munkarend mellett a két műszak vállalásának követelménye. A túlórázás lehetősége főként az orvosi laboratóriumokban nem jellemző, mert a fáradságból eredő pontatlanság ebben a szakmában súlyos következményekkel járhat (pl.: a rossz diagnózis miatt félrekezelhetik a beteget). A folyamatos munkavégzés időtartama legtöbbször napi 6 vagy 8 óra. Általában összességében 1-2 órát fed le a páciensekkel való tényleges foglalkozás (mintavétel pl.: vérvétel, leletkiadás), míg a 8 órás munkaidő többi része már konkrét diagnosztikai tevékenységet foglal magában. Gyakori, hogy a tevékenységeket egymással párhuzamosan kell végezni, ezért a megosztott figyelem fontos részét képezi ennek a hivatásnak. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint az orvosdiagnosztikai laborasszisztensek pályakezdőként bruttó 90 ezer forint körül keresnek, a szakmára jellemző átlagos kereset 110 ezer forint körül van. Az átlagos fizetések inkább az állami támogatású intézményekben elérhető béreket közelítik meg, a magánszervezetek által finanszírozott munkakörökben ennél jóval magasabbak az elérhető jövedelmek. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A szakmai iránti keresletet két tényező erőteljesen meghatározza: egyrészt a magyar lakosság egészségügyi állapota és az ezzel összefüggő egészségügyi politika, másrészt a fogyasztóvédelem. A fogyasztói piacon folyamatosan növekvő termékbőség és az egyre nagyobb volumenű külpiaci forgalom a fogyasztási cikkek rendszeres ellenőrzését követeli meg. Ennek fontos részét képezi a romlandó áruk laboratóriumokban végzett diagnosztikai bevizsgálásai. A szigorú fogyasztóvédelem az EU egyik legfontosabb alapelve, így ezen a területen egyre több diagnosztikai szakemberre lesz szükség. Az Európai Unió haláloki statisztikájában Magyarország számos megbetegedés területén az élmezőnyben szerepel. A magyar lakosság további egészségromlásának megakadályozására, illetve a közegészség javítása érdekében az országos egészségügyi politika populációs szintű prevenciós (megelőző) programok végrehajtásába kezdett. A betegségek korai felismerésének legalapvetőbb módszere az emberektől vett mintákon (vér, széklet, nyál, egyéb váladékok) végzett laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok. A lakossági szűrővizsgálatok száma ennek megfelelően évről évre növekszik, így ezen a területen is egyre emelkedik a képzett szakemberek iránti igény. A lakosság fokozatos elöregedésével

3 természetes módon egyre több ember fog részesülni valamilyen egészségügyi ellátásban, amely szintén egyre növekvő tehertételt jelent a labormunkával támogatott orvosdiganosztika területén. A szakmában elhelyezkedni kívánók elhelyezkedési lehetőségei a jövőben várhatóan bővülnek. A szakmában dolgozók száma 2015-re a maihoz képest 10%-al magasabb lesz, ez évente körülbelül 1300 fő új munkavállalónak biztosít munkalehetőséget 2015-ig. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) Az orvosdiagnosztikai laborasszisztensek esetén várhatóan Budapesten és valamivel kisebb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lesz legnagyobb a létszámnövekedés. Életkormegoszlás Magyarországon a éves asszisztensek aránya a legmagasabb-, míg a éves szakmabeliek száma az egyik legalacsonyabb az életkori eloszlásban. Az életkori eloszlás adatai a szakma középtávon várható elöregedését jelzik előre. Az orvosdiagnosztikai laborasszisztens hivatást választóknak közös jellemzője, hogy szeretnek más embereken segíteni, kedvelik a gépeket, gépi berendezéseket, képesek a hosszan tartó fokozott figyelemre, a különösen precíz munkavégzésre. A szakma az álló testhelyzetben-, zárt térben-, kézi- és gépi eszközökkel végzett asszisztensi munka iránt érdeklődőknek a legmegfelelőbb, akik képesek az előírásoknak megfelelően veszélyes anyagokkal (pl.: emberi váladékokkal, vegyszerekkel) önállóan és csapatban egyaránt dolgozni, gyakran jelentős pszichikai igénybevétel mellett. A fokozott lelki megterhelés abból adódik, hogy a laborasszisztensek munkája gyakran megosztott (tehát párhuzamosan több tevékenységet is végeznek), de mindemellett a diagnosztika területén nem szabad a legkisebb hibát sem elkövetniük, mert az akár emberi életekbe kerülhet. A pálya nem való azoknak, akik szétszórtak és nem képesek a figyelem koncentrált megosztására. A cserélődés/szakmaváltás okai leggyakrabban a munkakörülményekkel, az elérhető bérekkel, a munkahely távolságával vannak összefüggésben. Az azonos bér melletti jobb munkakörülmények, a közelebbi munkahely lehetősége sokszor állnak a munkahelyváltás hátterében. Az utóbbi években gyakori volt a közfinanszírozású intézményekből a magán-egészségügyi-, kutatói szervezetekbe való áramlás.

4 Orvos diagnosztikai laborasszisztens 25,0 20,0 % 15,0 10,0 5,0 0, X korcsoport (év) Fő feladatok, munkakörülmények Az orvosdiagnosztikai laborasszisztens önállóan végzi el a minták (vér-, széklet-, vizelet-, egyén anyagok) minőségi és mennyiségi elemzését. Az asszisztens munkája felett diplomás vezető (orvos, kémikus, biológus) gyakorol felügyeletet. Az asszisztens munkakörének leggyakoribb elemei: mintavétel, az önálló mintavétel irányítása (pl.: vérvétel), az elemzéshez szükséges technikai feltételek biztosítása (steril tűk, kémcsövek, lombikok, mintatároló edények, tárgylemezek, a vizsgálathoz szükséges anyagok pl.: reagensek, műszerek), az anyagok megadott szempontok szerinti elemzése, az elemzés eredményeinek számítógépes dokumentálása, lelet kiadása/továbbítása. A hivatást gyakorlok a következő vizsgálatokat végzik el a leggyakrabban: hematológiai (vér) vizsgálatok, vizeletvizsgálatok, székletvizsgálatok, gyomor- és bélnedvek kémiai vizsgálata, szövetvizsgálatok, egyéb mikrobiológiai vizsgálatok. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások Az orvosdiagnosztikai laborasszisztensek legfontosabb kompetenciái: jó átlátó képesség, precizitás, kiváló koncentrációs képesség, fokozott figyelem, megosztott figyelem készsége, pszichikai terhelhetőség, fizikai állóképesség, kézügyesség. Az asszisztensek munkájában alapvető követelmény a sterilitás biztosítása. Az orvosdiagnosztikai laborasszisztensek veszélyes anyagokkal dolgoznak, így az elemzés során a védőeszközök (gumikesztyű, védőköpeny, védőszemüveg, orvosi maszk) viselése kötelező jellegű. Az új szakképzési rendszerben az orvosdiagnosztikai laborasszisztens szakképesítés érettségire épülő alapképzésben szerezhető meg. A szakképesítés hivatalos elnevezése: orvosi laboratóriumi technikai asszisztens. A szakma iskolai rendszerben és felnőttképzésben egyaránt tanulható, a képzési idő 2,5 év, felnőttképzésben legfeljebb 2500 óra. Az (orvosi) diagnosztika folyamatosan fejlődik, így mind az orvosoknak/kémikusoknak/biológusoknak, mind az asszisztenseknek fel kell készülniük az élethossziglan való tanulásra. Minden szakmának van egy kerete, amely nem vagy csak lassan változik az évek során (ilyen az alapvető elméleti tananyag például a szerves/szervetlen anyagok rendszere) és létezik egy képlékenyebb része, amely a technológiai változásoknak, az új anyagok-, eszközök megjelenésnek/fejlődésnek függvényében állandóan változik. A szakma képviselőinek elengedhetetlen az újítások naprakész ismerete, ezért munkájuk mellett állandó továbbképzésben kell részt venniük.. Az (orvosi) diagnosztikával foglalkozó szervezetek jelenleg-, illetve a közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei az

5 asszisztensekkel szemben: - a szakterület magas szintű ismerete, - alapfokú angol és/vagy német beszéd- és íráskészség (külföldi szakirodalmak megismeréséhez) - a számítógép felhasználói szintű ismerete (adminisztrációhoz), - modern diagnosztikai eszközök kezelésnek ismerete - szakmai tapasztalat, - önálló munkavégzés képessége, - felelősségteljes, precíz munka, - kézügyesség. Az együttműködésre való hajlam az orvosi diagnosztika területén kimondottan fontos készség, hiszen csak egymás munkáját támogatva lehet eredményes tevékenységet folytatni a kliensek gyógyulása érdekében. Karrier Az orvosdiagnosztikai laborasszisztensek karrierje gyakran nem a szervezet hierarchiájában való emelkedéssel, hanem az anyagi megbecsülés növekedésével mutatható ki. A nagyobb egészségügyi intézményekben az asszisztensek általában nem töltenek be vezető pozíciót. A karrier, az anyagi megbecsültség inkább a magánszervezeteknél értelmezhető, mert az egészségbiztosítási pénztár támogatásából fenntartott kórházak, praxisok a legtöbb esetben gazdálkodási problémákkal küszködnek. Az állami egészségügyi rendszerben a vizitdíj bevezetése ennek a helyzetnek az átmeneti áthidalásául is szolgál. Az anyagi megbecsültség az évek számával emelkedik, hiszen ebben a szakmában kimondottan nagy szerepe van a sokéves tapasztalatnak. Az asszisztensek juttatása szintén a magánszférában értelmezhető igazán: leggyakoribb eleme prémium és az étkezési hozzájárulás. Magyarországon az egészségügyi asszisztensek, ápolók presztízse az orvosok megbecsültségéhez képest meglehetősen alacsony. A nem magánszervezeteknél dolgozó asszisztensek jelentős részének bruttó 90 és 110 ezer forint között van a fizetése, amely önmagában is jelzésértékkel bír. A külföldön elérhető magasabb keresetek húzó hatása jelentős mértékű migrációval jár együtt, amely itthon munkaerőhiányban jelentkezik. Jelenleg is közel álláshely betöltetlen. Rövidtávon szükséges lesz a szakma presztízsének emelése, amelynek elsősorban a bérekben kell megmutatkoznia, különben krónikus ápoló- /asszisztenshiány alakulhat ki az országban. Utóbbi következménye a szakma felértékelődése lesz, így várhatóan jelentősen emelkedni fognak a szakmában elérhető jövedelmek. Magyarországon jelenleg a magánszektor kínál a szakmában olyan átlagbéreket, amelyekre hosszú távon is lehet alapozni.