vasstárs :16De Page 1 Vass Csaba Bevezetô fejezetek a társadalom-gazdaságtanba

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "vasstárs9 28.10.2005 9:16De Page 1 Vass Csaba Bevezetô fejezetek a társadalom-gazdaságtanba"

Átírás

1 vasstárs :16De Page 1 Vass Csaba Bevezetô fejezetek a társadalom-gazdaságtanba

2 vasstárs :16De Page 2 Kölcsey füzetek XIV.

3 vasstárs :16De Page 3 Vass Csaba Bevezetô fejezetek a társadalom-gazdaságtanba Természet- és Társadalombarát Fejlôdésért Közalapítvány Kölcsey Intézete, 2005

4 vasstárs :16De Page 4 Vass Csaba, 2005 Természet- és Társadalombarát Fejlôdésért Közalapítvány Kölcsey Intézete, 2005 Felelôs kiadó Kulin Ferenc, a Kölcsey Intézet igazgatója Tipográfia és borítóterv Ivanov György Nyomta a Press+Print Kft., Kiskunlacháza Felelôs vezetô Tóth Imre ISBN ISSN

5 vasstárs :16De Page 5 Bevezetô A rendszerváltozást megélõ, illetõleg az abban felnövekvõ nemzedékek okkal-joggal gyanakvóak a különbözõ gazdaságtanokkal szemben. Akik megtapasztalták a szocializmus valóságát, egyszersmind a politikai gazdaságtan komolytalanságáról is meggyõzõdhettek. Akik számára pedig a piacgazdasági teóriák hordozták a jobb lét ígéretét, egy újabb nagy átverés áldozatainak érzik magukat. S miután kortársaink többségének mindkét csalódásban része volt, feltehetõleg kevesen hiszik el, hogy nem csak a politikai manipuláció szándékával lehet a gazdaság törvényszerûségeirõl beszélni. Ha a társadalom-gazdaságtani tanulmányok olvasóit újabb ezúttal kellemes csalódás éri, azt éppen az indokolja, hogy szerzõjük, Vass Csaba elmetszi és kezünkbe adja a gazdaságot és politikát oly rafináltan összegabalyító szálakat. Könyvébõl e felfejtõ mûvelet nyomán az alábbi kép bontakozik ki. Európa újkori történetében három olyan mélyreható folyamat zajlott le, amely radikálisan megváltoztatta a társadalom és a gazdaság viszonyát. A természet- illetõleg a mûszaki tudományok fejlõdése a gyorsuló növekedés pályájára állította az ipari tevékenységet, a jogfejlõdés kivonta a munka és a tulajdon szféráját az állam ellenõrzése alól, s végül a felvilágosodás antropológiája az emberi képességek korlátlan képezhetõségének eszméje révén zöld jelzést adott az emberi szükségletek megállíthatatlan terjeszkedésének is. A három tendencia külön-külön is dinamikusabb volt annál, semhogy eltûrje a politikai intézmények szabályozó szerepét, együttesen pedig oly hatalmas erõt képviselt, hogy csak idõ kérdése volt, mikor fogja maga alá gyûrni, majd irányítani a társadalmak hagyományos hatalmi struktúráit. Elérkezett ez az idõ. Azok a gazdasági erõk, amelyek kezdetben csupán a politikától való függetlenségükért harcoltak, ma már nem tûrik el, hogy létezzen politika tõlük függetlenül. Valamikor a gazdaság minden mozdulata az emberi közösségek természetes szükségleteihez igazodott, ma hatal- 5

6 vasstárs :16De Page 6 mas intézményrendszerek oktatás, tömegkommunikáció, közigazgatás formálják és szervezik a társadalmakat, hogy megfeleljenek a manipulált szükségleteket termelõ gazdaság követelményeinek. S miközben ez utóbbinak a dinamikája kulturális és ökológiai léthatárokat feszeget, a társadalmak hol a politikai robbanás, hol a biológiai összeomlás veszélyével küzdenek. Vass Csaba gazdaságtani elemzései ebben a nagy mintegy fél évezredet felölelõ történelmi keretben vizsgálják közelmúltunk és jelenünk tapasztalatait, s ez a tágas viszonyítási rendszer a diagnózis néhány sarkalatos tételét is elõrevetíti. Ezek egyike a gazdasági globalizáció folyamatában történt minõségi fordulatot írja le. Egy másik a rendszerváltozás társadalomszerkezeti konzekvenciáit világítja meg. A harmadikként említhetõ tétel pedig a voltaképpeni társadalomgazdasági víziót: a katasztrófával fenyegetõ tendenciák megfordíthatóságának esélyét vázolja fel. Lássuk õket közelebbrõl! 1. A gazdaságtörténet de inkább az egész nyugati típusú civilizáció történetének minõségi fordulata a modern kornak a globalitás korszaka általi meghaladásaként jellemezhetõ. Nem azt jelenti ez, hogy globalizációs jelenségek ne tûntek volna fel a modern kapitalizmus kezdeteinél, s hogy a globalitás kifejlett szakaszából eltûnnének a modernizáció áldásai és nyûgei. Mégis döntõ különbséget tesz a két korszak létminõsége között, hogy míg az elõbbiben a profit maximalizálására törekvõ piaci erõk igyekeznek kiterjeszteni befolyásukat a hatalmi intézményekre, az utóbbiban a hatalom birtokába jutott gazdasági erõcsoportok tetszésük szerint manipulálják a piaci viszonyokat. A modernizáció hõsei a gazdaságot kitépik társadalmi beágyazottságából, s ettõl kezdve nem a gazdaság mûködik társadalmi indítékok alapján, hanem a társadalom élete zajlik gazdasági indítékok alapján Bármennyire embertelen világ is ez, a gazdasági racionalitás uralmához ha súlyos áldozatok árán is lehet alkalmazkodni. Amikor azonban a gazdaság is elveszíti tájékozódóképességét, a piac szereplõi védtelenekké válnak. A globalizációs vállalkozások már nem egyszerûen tárgyi javakat, de nem is csak gazdasági profitot, hanem politikai hatalmat: a nemzeti kormányok feletti hatalmat termelnek: a globalizációban a vállalkozások elsõdleges céljává a hatalomtermelés vált. Kérdés persze: mi ennek a hatalomnak a célja. Éppen Vass Csaba hangsúlyozza Foucault-ra hivatkozva, mennyire helytelen, hogy a közfelfogás többnyire negatív sajátosságokat tulajdonít a hata- 6

7 vasstárs :16De Page 7 lomnak. Mintha az lenne a lényege, hogy tilt, parancsol, elnyom és kifoszt. Holott rendeltetése szerint elsõsorban alkot, védelmet nyújt, szervez és irányít. Abból tehát, hogy ezúttal globális méreteket ölt, nem következik szükségszerûen, hogy valami rosszat mûvel. Úgy tûnik azonban, létezhet olyan hatalmi struktúra, amelyet nem lehet törekvéseivel mégoly magasztos céljaival sem igazolni. Ha egy rendszer folytonosan károsítja, pusztítja saját természeti és emberi erõforrásait, önmaga is pusztulásra van ítélve. A globalitás hatalmi rendszere márpedig így mûködik. S ez az ontológiai abszurditás értelmetlenné teszi a politikai célok mérlegelését. 2. Azok a remények, amiket térségünk társadalmai a piacgazdaság iránt tápláltak, a rendszerváltozás immár másfél évtizedes tapasztalatai alapján igazolhatatlannak bizonyultak. Igaz, a globalitás erõi itt is megvetették a lábukat, s egy szûk társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt rendkívül keskeny sávban látványos eredményeket produkáltak, környezetük egészére gyakorolt hatásuk azonban romboló. Nem arról van ugyanis szó, hogy csak lassan képesek felzárkóztatni a létezett szocializmus leépült övezeteit, hanem arról, hogy elszigetelt, idegen testként vannak jelen egy magára hagyott, hanyatló régióban. A globalitás helyi peremgazdaságaként funkcionáló multinacionális vállalatok nemhogy nem járulnak hozzá a nemzeti jövedelem bõvített újratermeléséhez, hanem a nemzeti vagyon rejtett tartalékait is felélik. A magyarországi makrogazdaságok olyan két végén lyukas tömlõre emlékeztetnek, amelynek mindkét végén s közel azonos teljesítményû szivattyúrendszer található, amelyek megállás nélkül szívják a tömlõben egyre apadó mértékben újrakeletkezõ forrásokat. A rendkívül tõkeigényes nagyvállalatok elenyészõen kis létszámú munkaerõt foglalkoztatnak, ezért az általuk behozott külföldi tõkétõl nem várható, hogy jelentõs mértékben növeli a részarányát akár a foglalkoztatásban, akár a személyi jövedelem termelésben. Így állhat elõ a paradox helyzet: a fejlett világ áru- és tõkeáramlásába történõ bekapcsolódás mértékével fordítottan arányos az ország gazdasági és szociális állapota. Az összes magyarországi vállalkozásban összesen 2,2 millió embert foglalkoztatnak. Ha azt feltételezzük, hogy õk családjukat képesek eltartani, akkor mintegy 7,5 millió magyar polgár megélhetése biztosított. A maradék majdnem 3 millió polgár tartozik viszont a történelembõl kiesettek közé, s ez a két véres világháború közti»három- 7

8 vasstárs :16De Page 8 millió koldus«újratermelését jelenti a rendszerváltozás által. A magyar populációnak ezt a létbizonytalansággal küszködõ hatalmas tömegét roncstársadalomnak, az általa mûködtetett töredékes gazdaságot pedig roncsgazdaságnak nevezi Vass Csaba. Vannak azonban a magyar makrogazdasági szerkezetben olyan egyének is, akik sem a szervezett gazdaságban, sem a járadékosok között nem szerepelnek, a legelemibb civilizációs eszközökkel sem rendelkeznek. Lélekszámuk megdöbbentõen nagy: 1,1 és 1,3 millió között mozog. A roncstársadalom alatt létezik tehát egy páriatársadalom is. A rendszerváltozás történetének gyilkos iróniája, hogy e két történelem alatti társadalmi rétegnek a korösszetétele és mûveltségi mutatói javuló tendenciát jeleznek. Értsd: egyre több fiatal és egyre több értelmiségi (munka nélküli diplomás) csúszik vagy zuhan a vegetálás, majd a visszafordíthatatlan nyomor állapotába. 3. A világhatalmi törekvések bírálói óhatatlanul magukra idézik a vádat, miszerint bukott rendszerek és kompromittálódott ideológiák utóvédharcosaiként támadják a szabadság világát. Aki a nemzetállamok szociális és kulturális intézményrendszerének meggyengülése miatt aggódik, az nacionalista. Aki a fogyatkozó jóléti társadalmak és a népességrobbanást produkáló szegény országok várható konfliktusaira figyelmeztet, az rasszista. Aki pedig a politikai hatalmat is bekebelezõ tõkekoncentráció veszélyeit elemzi, az a marxizmust akarja rehabilitálni. Vass Csaba társadalom-gazdaságtani tanulmányai valószínûleg ez utóbbi vádat fogják kiprovokálni. Távolról sem a szerzõ óvatlansága miatt. Nagyon is tudatos a figyelmeztetése, mely szerint a marxizmus legalapvetõbb doktrínája nem Marxtól, hanem Sztálintól származik. Attól a Sztálintól, akinek a politika szolgálatába állított gazdasági rendszere mélyebb rokonságot mutat a globalitás korának hatalomszerkezetével, mint ez utóbbi vér szerinti õse: a liberális piacgazdaság. Mindkettõ lábbal tiporja a piac törvényszerûségeit. A különbség csak annyi, hogy Sztálin nem hagyta létrejönni, a neoliberalizmus pedig nem hagyja továbbélni a piacot. A main stream politikai ideológia kritikájának marxistává bélyegzése következésképpen két legyet üt egy csapásra: eltereli a figyelmet a sztálini és a liberális gazdaságpolitika lényegi hasonlóságáról, másrészt saját bûnének stigmáját üti az ellenfélre. Holott az ellenféltõl ez esetben a rendszerkritikus Vass Csabától mi sem áll távolabb, mint hogy mentegesse 8

9 vasstárs :16De Page 9 a marxizmust. Mindössze azt a tapasztalatot konstatálja, hogy a keleti és a nyugati típusú globalizáció közös lényegi sajátossága az ember eszközzé torzítása, s arra a tényre utal, hogy a modern kori politika természetének erre a súlyos fogyatékosságára elsõként a XIX. századi kapitalizmus mélyszerkezetét tanulmányozó Marx figyelmeztetett. A társadalom-gazdaságtani szemlélet persze nem redukálható a marxi diagnózisra, de nem is diszkvalifikálható pusztán azért, mert rokoni szálak kötik a klasszikus kapitalizmus kritikusához. A diagnózis ugyanis ma is érvényes: miközben a termelés szükségleteihez idomított ember társas kötelékei elsorvadnak, s a személyiség sokdimenziós birodalma az ökonómiai szubjektum szerepére szûkül, a gazdaság létalapja rendül meg. Nem azért, mert miként a main stream közgazdászai vélik a fogyasztói mentalitás uralkodóvá válása miatt kielégíthetetlenné válnak a materiális szükségletek. A jóléti társadalmak pazarló életmódja, a pszichikai kényszerré váló túlfogyasztás csak tünete, nem pedig oka a rendszer ismétlõdõ kríziseinek. Az igazi ok mélyebben rejlik: a munkában igénybe vett emberi tõkét (készségek és energiák) nem pótolják a fogyasztásban elhasznált javak. Mert míg a munka az egész emberrel gazdálkodik, a gazdaság csak részlegesen törleszt. A termelõ és alkotó tevékenységben nemcsak a szaktudás és a fizikai erõnlét jut szerephez, hanem a tevékeny ember érzelmi kondíciója, morális felkészültsége, mi több, az emberi lét egyetemes problémái iránti felfogóképessége (érzékenysége) is. Ahogyan Vass Csaba mondja: a komplett emberi személyiség kialakulása a fizikai-biológiai (hominizációs) és társadalmi (szocializációs) értékelsajátításon túl emberiességi (humanizációs) és egyetemleges (szakralizációs, ill. univerzalizációs) javak birtoklását is feltételezi. Olyan értékeket és javakat tehát, amelyeket csak a felnevelõ közösségek és intézmények idõigényes és fáradságos munkájával lehet közvetíteni. A személyiségértékeket teremtõ és továbbadó közösségek ily módon éppoly nélkülözhetetlen feltételei a jól mûködõ gazdaságnak, mint a megmunkált nyersanyag s a felhasznált energia. A modern kor és a globalitás kora gondatlanul bánik ezzel is, azzal is. S a gondatlanság visszaüt. Az olyan gazdaság, amelyik nem érez felelõsséget a munkálkodó ember egészlegességéért, olyan fogyasztókat táplál, akik nem osztoznak semmiféle közös ügy iránti felelõsségben. A konzumidióták nem csak igénytelenek. Elõbb-utóbb veszélyesek is. 9

10 vasstárs :16De Page 10 Vass Csaba globalitáskritikájának hatalom-központúsága, illetõleg a gazdaság irracionalitását hangsúlyozó diagnózisa látszólag talán többféle rendszerellenzékiség számára kínál szellemi muníciót. A társadalomgazdasági szemlélet egyes elemei felismerhetõk a radikális fundamentalizmusok érvelésében, más mozzanatai pedig annak a fajta mérsékelt antiglobalizmusnak az ideológiájában jelennek meg, amelyet akár szalonkonzervativizmusnak is nevezhetünk. Az egyik azért vonja ki magát a folytonos rendszerkorrekció fáradságos munkájából, mert csak a teljes összeomlás utáni forradalmi megújulás lehetõségében hisz, a másik csak annyi abszurditást lát a fennálló világrendben, amennyi az emberi természet megszüntethetetlen sajátosságaiból fakad. Az elõbbi minden természeti és társadalmi katasztrófában az új korszak közeledtének jelét látja, az utóbbi az egyén morális készségeinek ápolására, a demokratikus nyilvánosságra és a nevelés intézményeire bízná a kóros közállapotok permanens gyógykezelését. A fundamentalisták megvetik, a szalonkonzervatívok túlbecsülik a politikai eszközöket. Vass Csaba rendszerbírálata noha a radikalizmus és a mérséklet jegyeit egyaránt magán viseli egyik irányzatot sem igazolja. Radikalizmusa azt jelenti, hogy tarthatatlannak ítéli a nem legitim világhatalmi képzõdmények mûködését a legitim politikai intézmények által gyakorolt korlátozó, ellenõrzõ funkció túlsúlya nélkül. Kétségtelen, hogy ebbõl a szemléletbõl értelemszerûen következik egy konzervatív politikai fordulat követelése. Ám ez nem antiglobalizmus. Annak minden válfajától különbözik, hiszen a modern kor veszélyes tendenciáit elidegenedettségét, végletes anyagelvûségét, irracionalitását korrigálhatónak tartja. Azaz a mérséklet bölcseletét képviseli a jelen totális tagadásával szemben. Ezen árnyalt világkép, s az általa hitelesített rendkívül rokonszenves radikális konzervativizmus gondolati konstrukciójának egyetlen pontja tûnik sérülékenynek. Arról a pontról van szó, ahol az embert meghatározó természeti és társadalmi erõvonalak metszik egymást: ahol a kultúra és a politikum dimenziója érintkezik. Illetõleg ahol ennek a két dimenziónak érintkeznie kellene. A felismerés, mely szerint a természeti környezet átalakításának, illetõleg az anyagi javak termelésének folyamatában az átalakító, a termelõ szubjektum erõit és képességeit is folytonosan újra kell termelni, a gazdasági racio- 10

11 vasstárs :16De Page 11 nalitás szemléleti határain belül fogalmazódik meg. Következésképpen az olyan gazdaságpolitika, amelyik a termelési költségekbe az embertermelés kiadásait is beszámítja, megfelel a társadalomgazdaság követelményeinek, anélkül azonban, hogy túllépne a gazdasági, illetõleg hatalmi öncélúság korlátain. Vass Csaba elemzései ezen a ponton egy filozófiai problémát vetnek fel. Ha tudniillik a hatalomelvû globalizációt a gazdasági (=társadalomgazdasági!) racionalitás megmentheti a katasztrófától, az ember még fokozottabban ki lesz téve a globalizációval együtt járó civilizációs ártalmaknak. Míg egyfelõl tehát adva van a hatalom és az emberi közösségek ökonómiai kiegyezésének esélye, ennek arányában növekedhet az ökológiai egyensúlyvesztés kockázata. Vass Csaba jól látja ezt az ellentmondást, s meg is kísérli feloldását. Maga a kísérlet is azt jelzi azonban, hogy a társadalomgazdasági gondolkodás önmagában nem ad választ a posztmodern globalizáció problémáira, csupán egyik módját jelentheti a sérült létharmónia korrekciójának. Itt válik megkerülhetetlenné a kérdés: hogyan értelmezendõ Vass Csaba történetszemléletének a hanyatláselméletek (Spengler, Huizinga, Ortega stb.) szerzõire emlékeztetõ tétele, miszerint a modern kori nyugati fejlõdés egész íve a létrontás történeteként fogható fel, mert civilizációjával összezúzta a szakralitást õrzõ organikus kultúrák világát. Egyáltalán: mit jelent ebben a kontextusban a szakrális, s mit az annak szinonimájaként használt létharmónia, illetve létteljesség fogalma? Hol van az emberi viselkedésben, a társadalom szerkezetében, a történelmi folyamatban az a határvonal, amelyen innen önpusztító erõk lépnek mûködésbe (ld.: létrontás ), s amelyen túl rossznak és jónak dinamikus egyensúlyából fakadó harmóniáról beszélhetünk?! Vajon a civilizációk történetében rendre ismétlõdõ minõségi korszakváltásokról van-e szó, avagy minden korábbihoz képest végletes és végzetes! fordulatot jelent-e az újkori keresztény Európában kezdõdõ modernizáció?! Vass Csaba itt nem taglalja ezt a rendkívül komplex (kulturális antropológiai, teológiai, etikai, értékelméleti stb.) problémát, ám okfejtései és retorikája mégis nyilvánvalóvá teszik, hogy ez utóbbi kérdésre válaszol igennel. Világképében mindaz, ami a modernitás jegyeit viseli magán, egyúttal az ember és a természet, az egyén és a közösség, a kultúra és a civilizáció egységét megbontó tendenciákat is magában hordozza. E tendenciák 11

12 vasstárs :16De Page 12 ugyanis nem pusztán megzavarják a létharmóniát, hanem radikálisan felszámolják azokat a közösségi struktúrákat, melyeket e harmóniát õrzõ és újrateremtõ szakrális szervezõ elvek mûködtetek. A szerzõ részint máshol publikált, részint még kéziratban lévõ értekezései gazdag illusztrációs példatárral és árnyalt elemzésekkel érvelnek e szemlélet használhatósága mellett, de nem adnak választ arra a kérdésre: hogyan ötvözhetõ a szakralitás, a létharmónia hiányát számon kérõ szkeptikus korszakdiagnózis a társadalomgazdasági logikára támaszkodó rendszerkritika optimizmusával. Azt gondolom, hogy a nehézséget elsõsorban a szakrális fogalmának kétértelmûsége okozza. Történeti értelemben a modernséget megelõzõ korok kultúrái minõsülnek szakrálisnak, a szó létminõségre (létteljességre, létközeliségre) utaló jelentése pedig értéktartalmat fejez ki. Vass Csaba szóhasználatában a két jelentésréteg gyakran egymásra csúszik, s ezáltal szakralitásfogalma vitatható következtetéseket sugalmaz. A modernitás radikális tagadásából kiinduló, illetõleg e tagadást konklúzióként sugalló történelemnarratívák nem tûrik a cselekvést sürgetõ rendszerkritikai gondolkodást. Mi több: logikájuk természetes dinamikája tökéletesen kioltja egymást. Az elõbbi a katasztrófapróféciák retorikájának tökéletesítésére, az utóbbi politikai aktivitásra ösztönöz. De nem csak ez utóbbi iránti erõsebb vonzalmam tart távol a radikális tagadás álláspontjától. Kultúratörténeti ismereteim sem közelíthetõk ahhoz. Nem igazolható tudniillik, hogy a premodern kultúrák értékminõségi értelemben is szakrálisak voltak, és az is vitatható, hogy a modernitás, s az abból kinövõ globalitás természetével összeegyeztethetetlen lenne a létteljesség, a létharmónia állapota. A régi és az új, az archaikus és a modern létszerkezet viszonya nem redukálható a szakrális igenlésének és tagadásának ellentétére. Különbségük lényege sokkal inkább a szakrálisra irányuló attitûd intenzitásában, másfelõl az abszolútnak, a szentnek minõsülõ értékmozzanat jellegében ragadható meg. Míg az archaikus, illetõleg premodern kultúrákban a szakrális többnyire valami profán elemhez számosság, territórium, antropomorf mitológia, idolumok stb. kötõdik, a modernitás az emberi létminõség, létteljesség realizálhatóságát ígérõ eszméket emeli a szent rangjára. Ilyen eszme rejlik a felvilágosodás rációkultusza mögött, s ilyenek a szabadság, az egyenlõség és a nemzetiség (testvériség) a francia forradalomtól örökölt uralkodó eszméi is. Az Ószövetség monoteizmusa és a 12

13 vasstárs :16De Page 13 kereszténység szeretetvallása e tekintetben egyaránt a modernség szellemi bölcsõjének tekinthetõ. A romantika kora éppen ezekre az eszmékre és tradíciókra támaszkodva igyekszik minden korábbi szellemi mozgalomhoz képest példátlan lendülettel reszakralizálni a modernitást. A példák arra is figyelmeztetnek, hogy a szakrális elem jelenléte nem garanciája egy kultúra életképességének. S talán nem is az a döntõ, hogy archaikus vagy modern: anyagi vagy spirituális képzetek alapozzák-e meg a szent fogalmát, hanem az, hogy a létteljességet igénylõ magatartásban egyensúlyban van-e az evilági otthonosság szükséglete a transzcendenshez forduló vallásos odaadással. Ahol ez az egyensúly létrejön, ott élõ kultúrát, létharmóniát tapasztalunk. Ha felbillen: morális, szociális és kulturális hanyatlás jelei mutatkoznak. A globalitás kora nem csupán a szakrálistól eltávolodott anyag- és hatalomelvû célképzetek s az azokra irányuló törekvések kudarcát tette nyilvánvalóvá, hanem a realitások iránt érzéketlen, az életvilágtól elforduló spiritualitás csõdjét is. A XXI. század emberének tehát nem valami számûzött és régen elfeledett szakralitásképzeteket kell visszacsempésznie hanyatló kultúrájába. Célszerûbben jár el, ha ki-ki a saját világában összeforrasztja e kultúrát átható eleven vallási tradíciók és a jelen világára vonatkozó szellemi tapasztalatok érintkezõ felületeit. Az a tudás, amit Vass Csaba könyvébõl meríthet, a gondolkodásmód, amit a társadalomgazdaság módszertanából eltanulhat, segíteni fogja ebben. S aki kedvet kap a szerzõ korábban publikált munkáinak olvasásához, a fentebb vázolt ellentmondást sem fogja feloldhatatlannak látni. Kulin Ferenc 13

14 vasstárs :16De Page 14 Elôszó A közgazdaságtannal való meghitt viszonyomat már az elsõ igaz, a politikai gazdaságtan kritikájaként megírt néhány mondat felbontotta. Karl Marx a hatvanas évek második felében még mindenki számára kötelezõ olvasmány A tõke címû mûvének második bekezdését a következõképpen kezdi: Az áru mindenekelõtt külsõ tárgy, dolog, amely tulajdonságainál fogva valamiféle emberi szükségleteket elégít ki. E szükségletek természete, hogy például a gyomorból vagy a képzeletbõl fakadnak-e, mit sem változtat a lényegen. Karl Marx: A tõke, I. Magyar Helikon, l. Úgy gondoltam, s gondolom ma is, hogy ha a szükséglet fogalmát ilyen egyszerûen, a puszta megléthez, az élethez szükséges javakkal azonosítjuk, akkor foglyai maradunk egy ugyan erõteljesen domináns, mindazonáltal az emberiség számára a pusztulás veszélyével járó hatalomnak, a modern gazdaság szellemtelenül igénytelen uralmának. S fûztem tovább e gondolatot bármilyen kritika következik is ezek után, éppen a Marx által is megidézett lényeget tekintve marad a bírálat azonos platformon a bírálttal, a tõke uralmával. Ennek következtében a harc amit ezen az alapzaton állva lehet meghirdetni sem egyéb, mint a kisemmizettek számára korántsem másodlagos, de mégiscsak lehangolóan lapos kenyérharc, amit egy hataloméhes, de méltatlansága okán korábban az uralomtól távol tartott oligarchia a maga céljai érdekében használ fel az uralmat birtoklók ellen. Nem töltöttek el megnyugvással ugyanakkor a szükségletek lélektani magyarázatai sem, amelyek minõségileg üres, tartalmilag azonban tárgyra irányuló hajtóerõként beszélték el az embert valójában önmaga fölé emelõ indítékait. Nem vitattam, s ma sem vitatom, dõreség is lenne vitatni, hogy ezek 14

15 vasstárs :16De Page 15 az alantas vagy az alantas helyzetbe kényszerítetteknél az emberi lét alatti biológiai rétegeikbõl feltörõ hajtóerõk léteznek, csupán elkeserített az a tény, hogy a lélek- és a társadalomtudomány a létrontásnak ezeket a jómódú vagy nyomorgó áldozatait tekinti etalonnak a szükségletek meghatározásakor. Az ember nem végzõdik, hanem még el sem kezdõdik ezeknél a hajtóerõknél; az ember méltósága indítékait is magasabbra emeli. Ezért is állt távol tõlem a Marx szükségletelméletét rekonstruáló Heller Ágnes interpretációja is, aki a szükségleteknek ezt a rontott fogalmát állította szocializmuskritikai álláspontjának középpontjába. Úgy gondoltam, hogy a sztálini típusú diktatúra bírálata ennek a torz szükségletfogalomnak alapján, éppen, mert e kitüntetett kérdésben áll azonos talapzaton vele, a diktatúrákból szükségképpen nem ki-, hanem az e téves szükségletfogalom alapján felépített másik típusú diktatúra táborába való átálláshoz vezet. Meg kell azonban vallanom, hogy prognózisom megvalósulása miatt nem elégedettséget érzek, inkább egy kritikai társadalomtudomány megalkotásának elszalasztása miatt kelnek bennem rossz érzések. A szükségletekrõl, s doktori dolgozatom ennek az álláspontomnak a kifejtése, úgy gondoltam, hogy azok nem a puszta biológiai életfenntartásnak, hanem a szó eredeti értelmében vett létfenntartásnak képezik az erõközpontját. Ennek megfelelõen azokat az önmagunk létminõségéhez való, és az exokron jövõ, illetve az exokhoremikus térviszonyok a kozmikus egész által közvetített létviszonyaként határoztam meg. 1 Ebbõl a létperspektívából 1 E két kategóriát A szociális idõ és kezelési képessége címû egyetemi doktori disszertációmban definiáltam. Kiindulópontom az volt, hogy a számossági eszközökkel leírható kronológiai idõ mellett a társadalmak ontoszociális elemzése, illetve mozgásuknak megértése szempontjából lényeges a társadalmi idõ és a társadalmi tér irány szerinti minõségeinek múlt, jelen, jövõ meghatározása is. Ezek közül a jövõnek két típusát különböztettem meg: azt, amelyik az adott létminõségû valóságon belül közeleg, s azt, amely egy új létminõségû társadalmi valóságba átlépéshez szükséges. Az elsõre a hitel intézménye a megfelelõ példa, a másodikra a terv. A hitel nemcsak hogy nem lép ki a fennálló viszonyokból, hanem annak fennállását megerõsíti; a terv lényege a szükségleteknek megfelelése következtében az új létminõségû társadalmi valóságba való kilépés. Az elközelgõ típusú idõt, mert belül marad a társadalmi valóság létminõségén, a görögben képezhetõ endokron jövõ névvel, míg a terv típusú irány 15

16 vasstárs :16De Page 16 szerinti idõminõséget az ugyancsak görög exokron megnevezéssel adtam vissza. Az idõ irány szerinti minõségeihez hasonlóan határoztam meg a társadalmi tér minõségeit is: azt a térstruktúrát, amely a belsõ szerint éli életét, endokhoremikusnak, míg azt, amelyben társadalom és kozmikus környezete integrálódik exokhoremikus términõségnek neveztem el. Miután az idõ és a tér irány szerinti minõségeit meghatároztam, vált láthatóvá, hogy ezek a társadalmi intézményekben, illetve a társadalmi valóság szervezõ elvében, s ezért egészében bennefoglaltan léteznek, s mind az intézményeket, mint a társadalmi valóságokat az ontoszociális elemzés szempontjai szerint éppen a bennük foglalt téridõ minõségek alapján is megkülönböztethetjük. Így bizonyult a klasszikus párttársadalom az endokron múlt szerintinek, amennyiben a mûködtetéséhez szükséges politikai tõke az 1945 elõtti sztálini normáknak megfelelõ érdemleges tett volt. Ebbõl nyilvánvalóvá vált az is, hogy a klasszikus párt- s a késõbbi piaci szocialista társadalom, ontoszociális jellegébõl adódóan nem lehetett alkalmas a tervezés gyakorlatához. E fogalmak révén megoldhatónak véltem azt a bevezetõben a marxi elemzésnek felrótt kérdést is, hogy a szükségletek a gyomorból, vagy a fejbõl származnak-e? Láthatóvá vált ugyanis, hogy ami a gyomorból származik, annak a szociális téridõ minõsége endo típusú, míg a szükséglet az egyénnek, közösségnek az exokron jövõ és az exokhoremikus tér által szervezett viszonya. Végül csak utalhatok e helyütt arra, hogy a társadalmi valóság szociális, vagyis társadalmi létet leíró téridõ minõsége révén az ontoszociális analízis a szociológia számára azokat a társadalmi mozgásokat és mozgástípusokat, például a társadalmi létviszonyok minõségének megváltozását amire példa a feudalizmus kapitalizmussá átalakítása, amelyeket addig nem tudott, is megnevezhetõvé és leírhatóvá tegye. Az adott társadalmi létminõségen belüli, például cirkuláris mozgásokat intraszociális mozgásként, illetve az egyidejûleg létezõ, de különbözõ létminõségû társadalmak közötti mozgást például a pápua bennszülöttnek az ausztrál angol társadalomba való átlépését interszociális mozgásként azonosítsa. S végül azt a mozgást is, mikor egy adott társadalmi létminõségû társadalmat tagjai, vagy külsõ erõk létminõségében megváltoztatnak a transz-szociális mozgás kategóriájával adja vissza, megmutatva, hogy a forradalom, a szociológiában csak politikai metaforának bizonyuló kategória milyen hosszú és összetett mozgást feltételez. 16

17 vasstárs :16De Page 17 szemlélve a terv és a racionális kalkuláció közötti ontológiai távolság valóban nem bizonyul túlságosan nagynak, ezért, gondoltam, a valódi kritikai megközelítés élének egyszerre kell mindkettõ ellen irányulnia. Tájékozódásomat az általam igényelt kritikai megközelítés felépítésére két irányban kezdtem meg. Az exokron jövõ által szervezett önmagunkhoz való létviszonyként felfogott szükséglet, ami nem a szinonimájaként használt szubjektív igény, hanem objektív viszony, kínálta az egyik irányt: a létviszonyok és az életviszonyok megkülönböztetését. Ez a megközelítés vezetett el annak felismeréséhez, hogy a társadalmi létnek különbözõ minõségei is lehetségesek. Ez önmagában nem különösebben eredeti gondolat, hiszen Marx a társadalmi formáció elméletében, illetve egyik kritikusa, Max Weber cselekvéstípus elméletében, s követõik, illetve kritikusaik álláspontjaiban a történelmi osztályozás különbözõ típusaival különféleképpen, de megkülönböztették az egyes korszakokat egymástól. Hiányérzetem ezekkel a megkülönböztetésekkel kapcsolatban a szükséglet fogalmánál említett létviszonyok szintjéig való lehatolás elmaradása miatt támadt. Ez a hiányérzet különösképpen ifjúságom társadalmi rendszere, a szocializmus gazdasági viszonyainak leírásakor erõsödött fel bennem: amit politikai gazdaságtanáról mondtak, zsargont használva mellébeszélésnek tûnt számomra, ahogyan pedig a közgazdaságtan írta le, az nem különbözött az egyébként igen nagy hévvel bírált tõkés gazdaság leírásától. Adam Smith módszerét, a politikai gazdasági elemzést alkalmazva errõl a szocialista rendszerrõl a már említett doktori értekezésemben azt láttam be, hogy azt csak akkor írhatjuk le híven, ha megértjük, hogy gazdasága éppen létminõségét tekintve különbözik a tõkéstõl. Ez utóbbit, elfogadva az önmagáról adott meghatározást, gazdaságias létminõségû gazdaságként határoztam meg, s hozzá viszonyítva a szocializmusbeli gazdaságot az idézõjelet azért a késõbb is lényeges szerephez jutott felismerés miatt teszem ki, mert ha a tõkést nevezzük gazdaságinak, akkor minden, tõle létminõségében különbözõ szervezõdést másként kell neveznünk, hacsak nem akarjuk összetéveszteni, vagy összekeverni õket politikaias gazdaságnak ismertem meg. Ezen azt értem, hogy a fogyasztás felõl gazdaságinak tûnõ intézmények és cselekvések a mélyebb elemzés elõtt felfedik politikai minõségüket: felépítésük, céljuk, eljárási elvük ezt szokás racionalitásnak nevezni, szereplõik és minden más elemük politikai létminõségû. 17

18 vasstárs :16De Page 18 Ennek megfogalmazása után már a gazdaságok létminõség-különbségeirõl szóló általánosítás sem tûnt túlságosan nehéznek: a gazdaság, szemben azzal, amit a közgazdasági tankönyvek állítanak, nem egynemû minden korban és minden térben. Azaz nem egy gazdaság van, hanem sokféle gazdaság lehetséges s nemcsak a Weber által megkülönböztetett gazdálkodó, gazdasági és gazdaságilag szabályozó típusok, de nem is csak az általam igen nagyra becsült Polányi Károly által népszerûsített reciprok, redisztributív és piaci gazdaságszervezetek, s mindegyik különbözõ létminõségû gazdaságban mások, mással, más céllal és más sikerkritériumok alapján gazdálkodnak, mint az összes többi gazdaságban, inkluzíve a piacgazdaságban. A gazdaságias és a politikaias gazdasági létminõségek felismerése és ezek több kötetben való leírása szükségképpen vezetett el annak a kérdésnek a felvetéséhez, hogy a tradicionálisnak nevezett korszak gazdasági létminõségét miként határozhatjuk meg. S e ponton kerültem szembe a legnehezebb, ideológiailag a legerõteljesebben körülbástyázott dogmákkal, melyek kétszáz év óta vetnek gátat ezek megértésének útjába. A kérdés megoldásához nem nyújtottak segítséget azok az egyébként számomra nagyon fontos szerzõk sem, akik e korszakok gazdaságát tanulmányozták, s komoly leírásokat adtak azokról. Polányi Károly munkájáról úgy véltem, hogy az nem a gazdaságok létminõségeit, hanem szervezeti különbségeit, illetve az újraelosztás alakzatait írja le, mikor a kétféle reciprocitást és a redisztribúciót megkülönbözteti a piactól, s bár e gazdaságok felépítésének és mûködésének megértése szempontjából a szerkezetek leírását de csak azok létminõségének megfejtése után alapvetõ jelentõségûnek tartom, megoldása mégis továbbgondolásra sarkallt. Végül Hajnal Istvántól, s közvetlen, illetve közvetett tanítványaitól kaptam ösztönzést arra, hogy milyen irányba gondolkodjam tovább a hagyományos, konkrétan az általa vizsgált középkori gazdaság létminõségérõl. Hajnal s nyomában két évtizeddel késõbb Polányi is, a gazdaság mibenlétérõl való gondolkodás számomra egyik alapvetõnek számító mûvében, A nagy transzformációban a kölcsönös szolgálatok rendjeként írta le a korai hûbéri társadalmat és annak gazdaságát. Azt, hogy az érdekvezérelte piaci versenyhez, a gazdaságosított gazdasághoz viszonyítva a kölcsönös szolgálatokon alapuló gazdaságot és gazdálkodást hogyan határozhatjuk meg, Hajnal István tanítványának, Bibó Istvánnak kevés sze- 18

19 vasstárs :16De Page 19 mélyes tanítványa közül a Szesztay Andrásnak adott szóbeli közlését felidézõ megjegyzése igazított útba, aki szeretetstruktúrának nevezte a kölcsönös szolgálatokat. Egy évtized felvilágosodással való vívódásra volt szükség, hogy ennek a megjegyzésnek a mélységét megértsem. A felvilágosodás, s hû örököse, a marxizmus leninizmus a szeretetet, az azt magába foglaló vallással együtt felépítményi jelenségnek tartja, s mint felépítményi babonát hagyja figyelmen kívül, amikor a hagyományos társadalmakat, gazdaságaikat, ezek velünk élõ intézményeit, mint például a családot, vagy akár a velünk együtt élõ hívõk valóságát beszéli el. Paul Ricoeur találó kifejezésével a gyanú hermeneutikájának módszerét alkalmazza a felvilágosodás és minden örököse, mikor e belülrõl erõsen tagolt korok leírásába fog. A gyanú hermeneutikája kivonja e korokból mindazt, amit vallásinak nevez, mondván, hogy az csak a hatalmi szándékok leplezésére szolgáló ideológia, illetve puszta babona, a tudomány feladata viszont a mögöttük ható anyagi érdekek felmutatása, s hogy szemben azzal, amit õk gondoltak, e késõi kor kutatója jobban tud mindazoknál, akik akkor aktív részesei voltak az intézmények felépítésének és mûködtetésének. Az eljárás ismerõs, a gyanú hermeneutikáját alkalmazók is, ha érdekeik úgy kívánják, visszavetítés név alatt olvassák ellenfeleikre, hogy ezzel hallgattassák el ideológiai vetélytársaikat. A gazdaságok s ahogyan késõbb jelzem, tágabban: a társadalmi valóságok létminõség-különbségeinek kialakulását egy minden tevékenység részét képezõ, de a felvilágosodás hevületében elfeledett dimenzió mûködésének, a létmûveletek következményének tartom. 2 Létmûveleteknek az emberi cselekvés legalapvetõbb rétegében is hatni képes mûveleteket nevezem, amelyek az adott cselekvõnek a léthez való viszonyát jelölik ki, s amelyek e kijelölésnek megfelelõen a társadalmi valóság létminõségének felépítéséért, mûködtetéséért, fenntartásáért, illetve megváltoztatásáért viselik a felelõsséget. A létmûveletek csak emlékeztetnek a logikai mûveletek- 2 A létmûveletekrõl a társadalmi valóságokról, azok kialakulásáról, felépítésérõl és mûködésérõl szóló válogatásban adok számot, illetve ennek elméleti megalapozását magába foglaló A társadalmi tér, a társadalmi idõ, a társadalmi cselekvés és a társadalmi mozgás elméletéhez címû monográfiát készülök publikálni. 19

20 vasstárs :16De Page 20 re, voltaképpen azok alapját képezik, melyek nélkül a formális logika szabályainak követése, amint azt korunk életválságai mutatják, súlyos, a földi élet pusztulásának elõidézési lehetõségében megmutatkozó árat kell fizetnünk. Az e kötetben szereplõ tanulmányok a létmûveletekkel kapcsolatban nem tartalmaznak eligazítást, csak e létmûveletek eredményeit, a különbözõ létminõségû gazdaságokat mutatják be. 3 A szellemi tartalmak létminõség-szervezõ és -megtartó erejének a felvilágosodás kritikájára építõ felismerése vezetett oda, hogy a hagyományos korok gazdaságainak némelyikét szakrális gazdaságként ismertem fel, mivel azokban szakrálisan értelmezhetõ társadalmi szereplõk, szakrális javakkal, szakrális célokat követve és szakrális sikerkritériumot alkalmazva mûködtetik gazdaságaikat. Ehhez Bachofennek az anyajogról, illetve Fustel de Coulanges-nak a korai római társadalomról szóló elemzései adtak ösztönzést. Attól függõen, hogy e korok a transzcendensrõl hogyan gondolkodtak, másként építették fel s mûködtették sokszínû szakrális gazdaságaikat. Még csak néhányat volt alkalmam leírni, s közülük is csak a Nagykunságban szinte még ma is velünk élõ mágikus gazdaságról szólót közlöm e tanulmányban, mivel ez megfelelõen kis terjedelmû ahhoz, hogy ne terhelje túl e kötetet. A kun mágikus gazdaság a huszadik század hatvanas éveinek közepéig szinte változatlan, s a perifériastátusban lévõ vidékük érintetlensége miatt csak a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes évek elején, a szovjetglobalizációs kísérlet éveiben kezdett modernizálódni, ám ezt a folyamatot a western globalizáció, hatalomra jutván, ismét megszüntette. A visszaesés következtében kialakuló páriatársadalom tagjai, hogy elkerüljék a lassú, vagy éppen a rapid éhhalált, visszanyúltak nagyapáik módszereihez, többnyire, vagy részlegesen azonban már feledve a mágikus értelmi valóságot, csak az eljárást idézték fel. A létezett szocializmus idején, az ellenzéki vezetõk egyikeként többször nyílt alkalmam Nyugat-Európában idõzni, s az elsõ magyar ökofilozófiai válogatásbeli László Ervin-cikk elméleti vitája után, a nyolcvanas évek közepén ott szembesültem a globalizáció gyakorlati tapasztalataival is, ahol 3 A létmûveletekkel kapcsolatos álláspontomat A társadalmi tér, a társadalmi idõ és a társadalmi valóság, illetve mozgás fogalmához címû könyvemben fejtem ki. (Megjelenés elôtt). 20

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat! Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

A TERMELÉS A TERMELÉS KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK

A TERMELÉS A TERMELÉS KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK Oktatók Dr. Sas Éva Dr. Nagy András A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok alkalmazkodnak a környezethez Az ember

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Elméleti közgazdaságtan I.

Elméleti közgazdaságtan I. Elméleti közgazdaságtan I. Alapfogalmak és Mikroökonómia http://pszf-elmgazd.hungaroweb.hu/ A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA 1 A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

III. A szociológia története

III. A szociológia története III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell

Részletesebben

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep

Egyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26. Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi

Részletesebben

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól.

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól. Érvényes: 2007. 01. 03-tól. 1 1. a) Mit értünk a szervezet fogalma alatt? Jellemezze a bürokratikus szervezetet! b) Mi a hospitalizáció és milyen hatással lehet a korai szeparáció a gyerekek szomatopszichés

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

MUNKAHELYEK ÉS TECHNOLÓGIÁK ÉPÍTÉSZETE MAI IPARI ÉPÜLETEGYÜTTESEK KOMPLEX MUNKAKÖRNYEZET -TERVEZÉSE

MUNKAHELYEK ÉS TECHNOLÓGIÁK ÉPÍTÉSZETE MAI IPARI ÉPÜLETEGYÜTTESEK KOMPLEX MUNKAKÖRNYEZET -TERVEZÉSE MUNKAHELYEK ÉS TECHNOLÓGIÁK ÉPÍTÉSZETE MAI IPARI ÉPÜLETEGYÜTTESEK KOMPLEX MUNKAKÖRNYEZET -TERVEZÉSE TÉZISFÜZET FODRÓCZY JÓZSEF ÉPÍTÉSZ PTE PMMK BREUER MARCELL DOKTORI ISKOLA - 2012 1 BEVEZETÉS Mint minden

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Fenntartható Fejlıdés. Töprengések a jövı forgatókönyv-írás feltételeirıl.

Fenntartható Fejlıdés. Töprengések a jövı forgatókönyv-írás feltételeirıl. Fenntartható Fejlıdés Töprengések a jövı forgatókönyv-írás feltételeirıl. Korunk, mint a megvalósult abszurditás világa. Mindenki tudja, hogy elpusztulunk, ha 3 percig nem jutunk levegıhöz 3 napig nem

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda?

Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Gyuris Ferenc ELTE Regionális Tudományi Tanszék (Budapest) Magyar Földrajzi Társaság Társadalomföldrajzi Szakosztály

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II.

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Az iránymutató Szabadság Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2015 Dr. Halász

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1

Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1 MAGYAR PEDAGÓGIA 94. évf. 3 4. szám 349 353. (1994) Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1 Vastagh Zoltán Janus Pannonius Tudományegyetem és Főiskola Az alternatív szó eredeti értelmében azt

Részletesebben

Pódiumviták előkészítése

Pódiumviták előkészítése MPNSZ 2013-as Konferencia «A fenntartható fejlődés emberközpontú holisztikus megközelítése» címmel. Az előkészítő egyeztetés helye és ideje: Pódiumviták előkészítése Budapesti Gazdasági Főiskola H 1055

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése

Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése 1. Marx és a marxizmus Jó pár évvel ezelőtt egy nemzetközi tudományos értekezleten azt a kérdést tették fel a neves amerikai társadalomtudósnak,

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEK A HAZAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot

Részletesebben