vasstárs :16De Page 1 Vass Csaba Bevezetô fejezetek a társadalom-gazdaságtanba

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "vasstárs9 28.10.2005 9:16De Page 1 Vass Csaba Bevezetô fejezetek a társadalom-gazdaságtanba"

Átírás

1 vasstárs :16De Page 1 Vass Csaba Bevezetô fejezetek a társadalom-gazdaságtanba

2 vasstárs :16De Page 2 Kölcsey füzetek XIV.

3 vasstárs :16De Page 3 Vass Csaba Bevezetô fejezetek a társadalom-gazdaságtanba Természet- és Társadalombarát Fejlôdésért Közalapítvány Kölcsey Intézete, 2005

4 vasstárs :16De Page 4 Vass Csaba, 2005 Természet- és Társadalombarát Fejlôdésért Közalapítvány Kölcsey Intézete, 2005 Felelôs kiadó Kulin Ferenc, a Kölcsey Intézet igazgatója Tipográfia és borítóterv Ivanov György Nyomta a Press+Print Kft., Kiskunlacháza Felelôs vezetô Tóth Imre ISBN ISSN

5 vasstárs :16De Page 5 Bevezetô A rendszerváltozást megélõ, illetõleg az abban felnövekvõ nemzedékek okkal-joggal gyanakvóak a különbözõ gazdaságtanokkal szemben. Akik megtapasztalták a szocializmus valóságát, egyszersmind a politikai gazdaságtan komolytalanságáról is meggyõzõdhettek. Akik számára pedig a piacgazdasági teóriák hordozták a jobb lét ígéretét, egy újabb nagy átverés áldozatainak érzik magukat. S miután kortársaink többségének mindkét csalódásban része volt, feltehetõleg kevesen hiszik el, hogy nem csak a politikai manipuláció szándékával lehet a gazdaság törvényszerûségeirõl beszélni. Ha a társadalom-gazdaságtani tanulmányok olvasóit újabb ezúttal kellemes csalódás éri, azt éppen az indokolja, hogy szerzõjük, Vass Csaba elmetszi és kezünkbe adja a gazdaságot és politikát oly rafináltan összegabalyító szálakat. Könyvébõl e felfejtõ mûvelet nyomán az alábbi kép bontakozik ki. Európa újkori történetében három olyan mélyreható folyamat zajlott le, amely radikálisan megváltoztatta a társadalom és a gazdaság viszonyát. A természet- illetõleg a mûszaki tudományok fejlõdése a gyorsuló növekedés pályájára állította az ipari tevékenységet, a jogfejlõdés kivonta a munka és a tulajdon szféráját az állam ellenõrzése alól, s végül a felvilágosodás antropológiája az emberi képességek korlátlan képezhetõségének eszméje révén zöld jelzést adott az emberi szükségletek megállíthatatlan terjeszkedésének is. A három tendencia külön-külön is dinamikusabb volt annál, semhogy eltûrje a politikai intézmények szabályozó szerepét, együttesen pedig oly hatalmas erõt képviselt, hogy csak idõ kérdése volt, mikor fogja maga alá gyûrni, majd irányítani a társadalmak hagyományos hatalmi struktúráit. Elérkezett ez az idõ. Azok a gazdasági erõk, amelyek kezdetben csupán a politikától való függetlenségükért harcoltak, ma már nem tûrik el, hogy létezzen politika tõlük függetlenül. Valamikor a gazdaság minden mozdulata az emberi közösségek természetes szükségleteihez igazodott, ma hatal- 5

6 vasstárs :16De Page 6 mas intézményrendszerek oktatás, tömegkommunikáció, közigazgatás formálják és szervezik a társadalmakat, hogy megfeleljenek a manipulált szükségleteket termelõ gazdaság követelményeinek. S miközben ez utóbbinak a dinamikája kulturális és ökológiai léthatárokat feszeget, a társadalmak hol a politikai robbanás, hol a biológiai összeomlás veszélyével küzdenek. Vass Csaba gazdaságtani elemzései ebben a nagy mintegy fél évezredet felölelõ történelmi keretben vizsgálják közelmúltunk és jelenünk tapasztalatait, s ez a tágas viszonyítási rendszer a diagnózis néhány sarkalatos tételét is elõrevetíti. Ezek egyike a gazdasági globalizáció folyamatában történt minõségi fordulatot írja le. Egy másik a rendszerváltozás társadalomszerkezeti konzekvenciáit világítja meg. A harmadikként említhetõ tétel pedig a voltaképpeni társadalomgazdasági víziót: a katasztrófával fenyegetõ tendenciák megfordíthatóságának esélyét vázolja fel. Lássuk õket közelebbrõl! 1. A gazdaságtörténet de inkább az egész nyugati típusú civilizáció történetének minõségi fordulata a modern kornak a globalitás korszaka általi meghaladásaként jellemezhetõ. Nem azt jelenti ez, hogy globalizációs jelenségek ne tûntek volna fel a modern kapitalizmus kezdeteinél, s hogy a globalitás kifejlett szakaszából eltûnnének a modernizáció áldásai és nyûgei. Mégis döntõ különbséget tesz a két korszak létminõsége között, hogy míg az elõbbiben a profit maximalizálására törekvõ piaci erõk igyekeznek kiterjeszteni befolyásukat a hatalmi intézményekre, az utóbbiban a hatalom birtokába jutott gazdasági erõcsoportok tetszésük szerint manipulálják a piaci viszonyokat. A modernizáció hõsei a gazdaságot kitépik társadalmi beágyazottságából, s ettõl kezdve nem a gazdaság mûködik társadalmi indítékok alapján, hanem a társadalom élete zajlik gazdasági indítékok alapján Bármennyire embertelen világ is ez, a gazdasági racionalitás uralmához ha súlyos áldozatok árán is lehet alkalmazkodni. Amikor azonban a gazdaság is elveszíti tájékozódóképességét, a piac szereplõi védtelenekké válnak. A globalizációs vállalkozások már nem egyszerûen tárgyi javakat, de nem is csak gazdasági profitot, hanem politikai hatalmat: a nemzeti kormányok feletti hatalmat termelnek: a globalizációban a vállalkozások elsõdleges céljává a hatalomtermelés vált. Kérdés persze: mi ennek a hatalomnak a célja. Éppen Vass Csaba hangsúlyozza Foucault-ra hivatkozva, mennyire helytelen, hogy a közfelfogás többnyire negatív sajátosságokat tulajdonít a hata- 6

7 vasstárs :16De Page 7 lomnak. Mintha az lenne a lényege, hogy tilt, parancsol, elnyom és kifoszt. Holott rendeltetése szerint elsõsorban alkot, védelmet nyújt, szervez és irányít. Abból tehát, hogy ezúttal globális méreteket ölt, nem következik szükségszerûen, hogy valami rosszat mûvel. Úgy tûnik azonban, létezhet olyan hatalmi struktúra, amelyet nem lehet törekvéseivel mégoly magasztos céljaival sem igazolni. Ha egy rendszer folytonosan károsítja, pusztítja saját természeti és emberi erõforrásait, önmaga is pusztulásra van ítélve. A globalitás hatalmi rendszere márpedig így mûködik. S ez az ontológiai abszurditás értelmetlenné teszi a politikai célok mérlegelését. 2. Azok a remények, amiket térségünk társadalmai a piacgazdaság iránt tápláltak, a rendszerváltozás immár másfél évtizedes tapasztalatai alapján igazolhatatlannak bizonyultak. Igaz, a globalitás erõi itt is megvetették a lábukat, s egy szûk társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt rendkívül keskeny sávban látványos eredményeket produkáltak, környezetük egészére gyakorolt hatásuk azonban romboló. Nem arról van ugyanis szó, hogy csak lassan képesek felzárkóztatni a létezett szocializmus leépült övezeteit, hanem arról, hogy elszigetelt, idegen testként vannak jelen egy magára hagyott, hanyatló régióban. A globalitás helyi peremgazdaságaként funkcionáló multinacionális vállalatok nemhogy nem járulnak hozzá a nemzeti jövedelem bõvített újratermeléséhez, hanem a nemzeti vagyon rejtett tartalékait is felélik. A magyarországi makrogazdaságok olyan két végén lyukas tömlõre emlékeztetnek, amelynek mindkét végén s közel azonos teljesítményû szivattyúrendszer található, amelyek megállás nélkül szívják a tömlõben egyre apadó mértékben újrakeletkezõ forrásokat. A rendkívül tõkeigényes nagyvállalatok elenyészõen kis létszámú munkaerõt foglalkoztatnak, ezért az általuk behozott külföldi tõkétõl nem várható, hogy jelentõs mértékben növeli a részarányát akár a foglalkoztatásban, akár a személyi jövedelem termelésben. Így állhat elõ a paradox helyzet: a fejlett világ áru- és tõkeáramlásába történõ bekapcsolódás mértékével fordítottan arányos az ország gazdasági és szociális állapota. Az összes magyarországi vállalkozásban összesen 2,2 millió embert foglalkoztatnak. Ha azt feltételezzük, hogy õk családjukat képesek eltartani, akkor mintegy 7,5 millió magyar polgár megélhetése biztosított. A maradék majdnem 3 millió polgár tartozik viszont a történelembõl kiesettek közé, s ez a két véres világháború közti»három- 7

8 vasstárs :16De Page 8 millió koldus«újratermelését jelenti a rendszerváltozás által. A magyar populációnak ezt a létbizonytalansággal küszködõ hatalmas tömegét roncstársadalomnak, az általa mûködtetett töredékes gazdaságot pedig roncsgazdaságnak nevezi Vass Csaba. Vannak azonban a magyar makrogazdasági szerkezetben olyan egyének is, akik sem a szervezett gazdaságban, sem a járadékosok között nem szerepelnek, a legelemibb civilizációs eszközökkel sem rendelkeznek. Lélekszámuk megdöbbentõen nagy: 1,1 és 1,3 millió között mozog. A roncstársadalom alatt létezik tehát egy páriatársadalom is. A rendszerváltozás történetének gyilkos iróniája, hogy e két történelem alatti társadalmi rétegnek a korösszetétele és mûveltségi mutatói javuló tendenciát jeleznek. Értsd: egyre több fiatal és egyre több értelmiségi (munka nélküli diplomás) csúszik vagy zuhan a vegetálás, majd a visszafordíthatatlan nyomor állapotába. 3. A világhatalmi törekvések bírálói óhatatlanul magukra idézik a vádat, miszerint bukott rendszerek és kompromittálódott ideológiák utóvédharcosaiként támadják a szabadság világát. Aki a nemzetállamok szociális és kulturális intézményrendszerének meggyengülése miatt aggódik, az nacionalista. Aki a fogyatkozó jóléti társadalmak és a népességrobbanást produkáló szegény országok várható konfliktusaira figyelmeztet, az rasszista. Aki pedig a politikai hatalmat is bekebelezõ tõkekoncentráció veszélyeit elemzi, az a marxizmust akarja rehabilitálni. Vass Csaba társadalom-gazdaságtani tanulmányai valószínûleg ez utóbbi vádat fogják kiprovokálni. Távolról sem a szerzõ óvatlansága miatt. Nagyon is tudatos a figyelmeztetése, mely szerint a marxizmus legalapvetõbb doktrínája nem Marxtól, hanem Sztálintól származik. Attól a Sztálintól, akinek a politika szolgálatába állított gazdasági rendszere mélyebb rokonságot mutat a globalitás korának hatalomszerkezetével, mint ez utóbbi vér szerinti õse: a liberális piacgazdaság. Mindkettõ lábbal tiporja a piac törvényszerûségeit. A különbség csak annyi, hogy Sztálin nem hagyta létrejönni, a neoliberalizmus pedig nem hagyja továbbélni a piacot. A main stream politikai ideológia kritikájának marxistává bélyegzése következésképpen két legyet üt egy csapásra: eltereli a figyelmet a sztálini és a liberális gazdaságpolitika lényegi hasonlóságáról, másrészt saját bûnének stigmáját üti az ellenfélre. Holott az ellenféltõl ez esetben a rendszerkritikus Vass Csabától mi sem áll távolabb, mint hogy mentegesse 8

9 vasstárs :16De Page 9 a marxizmust. Mindössze azt a tapasztalatot konstatálja, hogy a keleti és a nyugati típusú globalizáció közös lényegi sajátossága az ember eszközzé torzítása, s arra a tényre utal, hogy a modern kori politika természetének erre a súlyos fogyatékosságára elsõként a XIX. századi kapitalizmus mélyszerkezetét tanulmányozó Marx figyelmeztetett. A társadalom-gazdaságtani szemlélet persze nem redukálható a marxi diagnózisra, de nem is diszkvalifikálható pusztán azért, mert rokoni szálak kötik a klasszikus kapitalizmus kritikusához. A diagnózis ugyanis ma is érvényes: miközben a termelés szükségleteihez idomított ember társas kötelékei elsorvadnak, s a személyiség sokdimenziós birodalma az ökonómiai szubjektum szerepére szûkül, a gazdaság létalapja rendül meg. Nem azért, mert miként a main stream közgazdászai vélik a fogyasztói mentalitás uralkodóvá válása miatt kielégíthetetlenné válnak a materiális szükségletek. A jóléti társadalmak pazarló életmódja, a pszichikai kényszerré váló túlfogyasztás csak tünete, nem pedig oka a rendszer ismétlõdõ kríziseinek. Az igazi ok mélyebben rejlik: a munkában igénybe vett emberi tõkét (készségek és energiák) nem pótolják a fogyasztásban elhasznált javak. Mert míg a munka az egész emberrel gazdálkodik, a gazdaság csak részlegesen törleszt. A termelõ és alkotó tevékenységben nemcsak a szaktudás és a fizikai erõnlét jut szerephez, hanem a tevékeny ember érzelmi kondíciója, morális felkészültsége, mi több, az emberi lét egyetemes problémái iránti felfogóképessége (érzékenysége) is. Ahogyan Vass Csaba mondja: a komplett emberi személyiség kialakulása a fizikai-biológiai (hominizációs) és társadalmi (szocializációs) értékelsajátításon túl emberiességi (humanizációs) és egyetemleges (szakralizációs, ill. univerzalizációs) javak birtoklását is feltételezi. Olyan értékeket és javakat tehát, amelyeket csak a felnevelõ közösségek és intézmények idõigényes és fáradságos munkájával lehet közvetíteni. A személyiségértékeket teremtõ és továbbadó közösségek ily módon éppoly nélkülözhetetlen feltételei a jól mûködõ gazdaságnak, mint a megmunkált nyersanyag s a felhasznált energia. A modern kor és a globalitás kora gondatlanul bánik ezzel is, azzal is. S a gondatlanság visszaüt. Az olyan gazdaság, amelyik nem érez felelõsséget a munkálkodó ember egészlegességéért, olyan fogyasztókat táplál, akik nem osztoznak semmiféle közös ügy iránti felelõsségben. A konzumidióták nem csak igénytelenek. Elõbb-utóbb veszélyesek is. 9

10 vasstárs :16De Page 10 Vass Csaba globalitáskritikájának hatalom-központúsága, illetõleg a gazdaság irracionalitását hangsúlyozó diagnózisa látszólag talán többféle rendszerellenzékiség számára kínál szellemi muníciót. A társadalomgazdasági szemlélet egyes elemei felismerhetõk a radikális fundamentalizmusok érvelésében, más mozzanatai pedig annak a fajta mérsékelt antiglobalizmusnak az ideológiájában jelennek meg, amelyet akár szalonkonzervativizmusnak is nevezhetünk. Az egyik azért vonja ki magát a folytonos rendszerkorrekció fáradságos munkájából, mert csak a teljes összeomlás utáni forradalmi megújulás lehetõségében hisz, a másik csak annyi abszurditást lát a fennálló világrendben, amennyi az emberi természet megszüntethetetlen sajátosságaiból fakad. Az elõbbi minden természeti és társadalmi katasztrófában az új korszak közeledtének jelét látja, az utóbbi az egyén morális készségeinek ápolására, a demokratikus nyilvánosságra és a nevelés intézményeire bízná a kóros közállapotok permanens gyógykezelését. A fundamentalisták megvetik, a szalonkonzervatívok túlbecsülik a politikai eszközöket. Vass Csaba rendszerbírálata noha a radikalizmus és a mérséklet jegyeit egyaránt magán viseli egyik irányzatot sem igazolja. Radikalizmusa azt jelenti, hogy tarthatatlannak ítéli a nem legitim világhatalmi képzõdmények mûködését a legitim politikai intézmények által gyakorolt korlátozó, ellenõrzõ funkció túlsúlya nélkül. Kétségtelen, hogy ebbõl a szemléletbõl értelemszerûen következik egy konzervatív politikai fordulat követelése. Ám ez nem antiglobalizmus. Annak minden válfajától különbözik, hiszen a modern kor veszélyes tendenciáit elidegenedettségét, végletes anyagelvûségét, irracionalitását korrigálhatónak tartja. Azaz a mérséklet bölcseletét képviseli a jelen totális tagadásával szemben. Ezen árnyalt világkép, s az általa hitelesített rendkívül rokonszenves radikális konzervativizmus gondolati konstrukciójának egyetlen pontja tûnik sérülékenynek. Arról a pontról van szó, ahol az embert meghatározó természeti és társadalmi erõvonalak metszik egymást: ahol a kultúra és a politikum dimenziója érintkezik. Illetõleg ahol ennek a két dimenziónak érintkeznie kellene. A felismerés, mely szerint a természeti környezet átalakításának, illetõleg az anyagi javak termelésének folyamatában az átalakító, a termelõ szubjektum erõit és képességeit is folytonosan újra kell termelni, a gazdasági racio- 10

11 vasstárs :16De Page 11 nalitás szemléleti határain belül fogalmazódik meg. Következésképpen az olyan gazdaságpolitika, amelyik a termelési költségekbe az embertermelés kiadásait is beszámítja, megfelel a társadalomgazdaság követelményeinek, anélkül azonban, hogy túllépne a gazdasági, illetõleg hatalmi öncélúság korlátain. Vass Csaba elemzései ezen a ponton egy filozófiai problémát vetnek fel. Ha tudniillik a hatalomelvû globalizációt a gazdasági (=társadalomgazdasági!) racionalitás megmentheti a katasztrófától, az ember még fokozottabban ki lesz téve a globalizációval együtt járó civilizációs ártalmaknak. Míg egyfelõl tehát adva van a hatalom és az emberi közösségek ökonómiai kiegyezésének esélye, ennek arányában növekedhet az ökológiai egyensúlyvesztés kockázata. Vass Csaba jól látja ezt az ellentmondást, s meg is kísérli feloldását. Maga a kísérlet is azt jelzi azonban, hogy a társadalomgazdasági gondolkodás önmagában nem ad választ a posztmodern globalizáció problémáira, csupán egyik módját jelentheti a sérült létharmónia korrekciójának. Itt válik megkerülhetetlenné a kérdés: hogyan értelmezendõ Vass Csaba történetszemléletének a hanyatláselméletek (Spengler, Huizinga, Ortega stb.) szerzõire emlékeztetõ tétele, miszerint a modern kori nyugati fejlõdés egész íve a létrontás történeteként fogható fel, mert civilizációjával összezúzta a szakralitást õrzõ organikus kultúrák világát. Egyáltalán: mit jelent ebben a kontextusban a szakrális, s mit az annak szinonimájaként használt létharmónia, illetve létteljesség fogalma? Hol van az emberi viselkedésben, a társadalom szerkezetében, a történelmi folyamatban az a határvonal, amelyen innen önpusztító erõk lépnek mûködésbe (ld.: létrontás ), s amelyen túl rossznak és jónak dinamikus egyensúlyából fakadó harmóniáról beszélhetünk?! Vajon a civilizációk történetében rendre ismétlõdõ minõségi korszakváltásokról van-e szó, avagy minden korábbihoz képest végletes és végzetes! fordulatot jelent-e az újkori keresztény Európában kezdõdõ modernizáció?! Vass Csaba itt nem taglalja ezt a rendkívül komplex (kulturális antropológiai, teológiai, etikai, értékelméleti stb.) problémát, ám okfejtései és retorikája mégis nyilvánvalóvá teszik, hogy ez utóbbi kérdésre válaszol igennel. Világképében mindaz, ami a modernitás jegyeit viseli magán, egyúttal az ember és a természet, az egyén és a közösség, a kultúra és a civilizáció egységét megbontó tendenciákat is magában hordozza. E tendenciák 11

12 vasstárs :16De Page 12 ugyanis nem pusztán megzavarják a létharmóniát, hanem radikálisan felszámolják azokat a közösségi struktúrákat, melyeket e harmóniát õrzõ és újrateremtõ szakrális szervezõ elvek mûködtetek. A szerzõ részint máshol publikált, részint még kéziratban lévõ értekezései gazdag illusztrációs példatárral és árnyalt elemzésekkel érvelnek e szemlélet használhatósága mellett, de nem adnak választ arra a kérdésre: hogyan ötvözhetõ a szakralitás, a létharmónia hiányát számon kérõ szkeptikus korszakdiagnózis a társadalomgazdasági logikára támaszkodó rendszerkritika optimizmusával. Azt gondolom, hogy a nehézséget elsõsorban a szakrális fogalmának kétértelmûsége okozza. Történeti értelemben a modernséget megelõzõ korok kultúrái minõsülnek szakrálisnak, a szó létminõségre (létteljességre, létközeliségre) utaló jelentése pedig értéktartalmat fejez ki. Vass Csaba szóhasználatában a két jelentésréteg gyakran egymásra csúszik, s ezáltal szakralitásfogalma vitatható következtetéseket sugalmaz. A modernitás radikális tagadásából kiinduló, illetõleg e tagadást konklúzióként sugalló történelemnarratívák nem tûrik a cselekvést sürgetõ rendszerkritikai gondolkodást. Mi több: logikájuk természetes dinamikája tökéletesen kioltja egymást. Az elõbbi a katasztrófapróféciák retorikájának tökéletesítésére, az utóbbi politikai aktivitásra ösztönöz. De nem csak ez utóbbi iránti erõsebb vonzalmam tart távol a radikális tagadás álláspontjától. Kultúratörténeti ismereteim sem közelíthetõk ahhoz. Nem igazolható tudniillik, hogy a premodern kultúrák értékminõségi értelemben is szakrálisak voltak, és az is vitatható, hogy a modernitás, s az abból kinövõ globalitás természetével összeegyeztethetetlen lenne a létteljesség, a létharmónia állapota. A régi és az új, az archaikus és a modern létszerkezet viszonya nem redukálható a szakrális igenlésének és tagadásának ellentétére. Különbségük lényege sokkal inkább a szakrálisra irányuló attitûd intenzitásában, másfelõl az abszolútnak, a szentnek minõsülõ értékmozzanat jellegében ragadható meg. Míg az archaikus, illetõleg premodern kultúrákban a szakrális többnyire valami profán elemhez számosság, territórium, antropomorf mitológia, idolumok stb. kötõdik, a modernitás az emberi létminõség, létteljesség realizálhatóságát ígérõ eszméket emeli a szent rangjára. Ilyen eszme rejlik a felvilágosodás rációkultusza mögött, s ilyenek a szabadság, az egyenlõség és a nemzetiség (testvériség) a francia forradalomtól örökölt uralkodó eszméi is. Az Ószövetség monoteizmusa és a 12

13 vasstárs :16De Page 13 kereszténység szeretetvallása e tekintetben egyaránt a modernség szellemi bölcsõjének tekinthetõ. A romantika kora éppen ezekre az eszmékre és tradíciókra támaszkodva igyekszik minden korábbi szellemi mozgalomhoz képest példátlan lendülettel reszakralizálni a modernitást. A példák arra is figyelmeztetnek, hogy a szakrális elem jelenléte nem garanciája egy kultúra életképességének. S talán nem is az a döntõ, hogy archaikus vagy modern: anyagi vagy spirituális képzetek alapozzák-e meg a szent fogalmát, hanem az, hogy a létteljességet igénylõ magatartásban egyensúlyban van-e az evilági otthonosság szükséglete a transzcendenshez forduló vallásos odaadással. Ahol ez az egyensúly létrejön, ott élõ kultúrát, létharmóniát tapasztalunk. Ha felbillen: morális, szociális és kulturális hanyatlás jelei mutatkoznak. A globalitás kora nem csupán a szakrálistól eltávolodott anyag- és hatalomelvû célképzetek s az azokra irányuló törekvések kudarcát tette nyilvánvalóvá, hanem a realitások iránt érzéketlen, az életvilágtól elforduló spiritualitás csõdjét is. A XXI. század emberének tehát nem valami számûzött és régen elfeledett szakralitásképzeteket kell visszacsempésznie hanyatló kultúrájába. Célszerûbben jár el, ha ki-ki a saját világában összeforrasztja e kultúrát átható eleven vallási tradíciók és a jelen világára vonatkozó szellemi tapasztalatok érintkezõ felületeit. Az a tudás, amit Vass Csaba könyvébõl meríthet, a gondolkodásmód, amit a társadalomgazdaság módszertanából eltanulhat, segíteni fogja ebben. S aki kedvet kap a szerzõ korábban publikált munkáinak olvasásához, a fentebb vázolt ellentmondást sem fogja feloldhatatlannak látni. Kulin Ferenc 13

14 vasstárs :16De Page 14 Elôszó A közgazdaságtannal való meghitt viszonyomat már az elsõ igaz, a politikai gazdaságtan kritikájaként megírt néhány mondat felbontotta. Karl Marx a hatvanas évek második felében még mindenki számára kötelezõ olvasmány A tõke címû mûvének második bekezdését a következõképpen kezdi: Az áru mindenekelõtt külsõ tárgy, dolog, amely tulajdonságainál fogva valamiféle emberi szükségleteket elégít ki. E szükségletek természete, hogy például a gyomorból vagy a képzeletbõl fakadnak-e, mit sem változtat a lényegen. Karl Marx: A tõke, I. Magyar Helikon, l. Úgy gondoltam, s gondolom ma is, hogy ha a szükséglet fogalmát ilyen egyszerûen, a puszta megléthez, az élethez szükséges javakkal azonosítjuk, akkor foglyai maradunk egy ugyan erõteljesen domináns, mindazonáltal az emberiség számára a pusztulás veszélyével járó hatalomnak, a modern gazdaság szellemtelenül igénytelen uralmának. S fûztem tovább e gondolatot bármilyen kritika következik is ezek után, éppen a Marx által is megidézett lényeget tekintve marad a bírálat azonos platformon a bírálttal, a tõke uralmával. Ennek következtében a harc amit ezen az alapzaton állva lehet meghirdetni sem egyéb, mint a kisemmizettek számára korántsem másodlagos, de mégiscsak lehangolóan lapos kenyérharc, amit egy hataloméhes, de méltatlansága okán korábban az uralomtól távol tartott oligarchia a maga céljai érdekében használ fel az uralmat birtoklók ellen. Nem töltöttek el megnyugvással ugyanakkor a szükségletek lélektani magyarázatai sem, amelyek minõségileg üres, tartalmilag azonban tárgyra irányuló hajtóerõként beszélték el az embert valójában önmaga fölé emelõ indítékait. Nem vitattam, s ma sem vitatom, dõreség is lenne vitatni, hogy ezek 14

15 vasstárs :16De Page 15 az alantas vagy az alantas helyzetbe kényszerítetteknél az emberi lét alatti biológiai rétegeikbõl feltörõ hajtóerõk léteznek, csupán elkeserített az a tény, hogy a lélek- és a társadalomtudomány a létrontásnak ezeket a jómódú vagy nyomorgó áldozatait tekinti etalonnak a szükségletek meghatározásakor. Az ember nem végzõdik, hanem még el sem kezdõdik ezeknél a hajtóerõknél; az ember méltósága indítékait is magasabbra emeli. Ezért is állt távol tõlem a Marx szükségletelméletét rekonstruáló Heller Ágnes interpretációja is, aki a szükségleteknek ezt a rontott fogalmát állította szocializmuskritikai álláspontjának középpontjába. Úgy gondoltam, hogy a sztálini típusú diktatúra bírálata ennek a torz szükségletfogalomnak alapján, éppen, mert e kitüntetett kérdésben áll azonos talapzaton vele, a diktatúrákból szükségképpen nem ki-, hanem az e téves szükségletfogalom alapján felépített másik típusú diktatúra táborába való átálláshoz vezet. Meg kell azonban vallanom, hogy prognózisom megvalósulása miatt nem elégedettséget érzek, inkább egy kritikai társadalomtudomány megalkotásának elszalasztása miatt kelnek bennem rossz érzések. A szükségletekrõl, s doktori dolgozatom ennek az álláspontomnak a kifejtése, úgy gondoltam, hogy azok nem a puszta biológiai életfenntartásnak, hanem a szó eredeti értelmében vett létfenntartásnak képezik az erõközpontját. Ennek megfelelõen azokat az önmagunk létminõségéhez való, és az exokron jövõ, illetve az exokhoremikus térviszonyok a kozmikus egész által közvetített létviszonyaként határoztam meg. 1 Ebbõl a létperspektívából 1 E két kategóriát A szociális idõ és kezelési képessége címû egyetemi doktori disszertációmban definiáltam. Kiindulópontom az volt, hogy a számossági eszközökkel leírható kronológiai idõ mellett a társadalmak ontoszociális elemzése, illetve mozgásuknak megértése szempontjából lényeges a társadalmi idõ és a társadalmi tér irány szerinti minõségeinek múlt, jelen, jövõ meghatározása is. Ezek közül a jövõnek két típusát különböztettem meg: azt, amelyik az adott létminõségû valóságon belül közeleg, s azt, amely egy új létminõségû társadalmi valóságba átlépéshez szükséges. Az elsõre a hitel intézménye a megfelelõ példa, a másodikra a terv. A hitel nemcsak hogy nem lép ki a fennálló viszonyokból, hanem annak fennállását megerõsíti; a terv lényege a szükségleteknek megfelelése következtében az új létminõségû társadalmi valóságba való kilépés. Az elközelgõ típusú idõt, mert belül marad a társadalmi valóság létminõségén, a görögben képezhetõ endokron jövõ névvel, míg a terv típusú irány 15

16 vasstárs :16De Page 16 szerinti idõminõséget az ugyancsak görög exokron megnevezéssel adtam vissza. Az idõ irány szerinti minõségeihez hasonlóan határoztam meg a társadalmi tér minõségeit is: azt a térstruktúrát, amely a belsõ szerint éli életét, endokhoremikusnak, míg azt, amelyben társadalom és kozmikus környezete integrálódik exokhoremikus términõségnek neveztem el. Miután az idõ és a tér irány szerinti minõségeit meghatároztam, vált láthatóvá, hogy ezek a társadalmi intézményekben, illetve a társadalmi valóság szervezõ elvében, s ezért egészében bennefoglaltan léteznek, s mind az intézményeket, mint a társadalmi valóságokat az ontoszociális elemzés szempontjai szerint éppen a bennük foglalt téridõ minõségek alapján is megkülönböztethetjük. Így bizonyult a klasszikus párttársadalom az endokron múlt szerintinek, amennyiben a mûködtetéséhez szükséges politikai tõke az 1945 elõtti sztálini normáknak megfelelõ érdemleges tett volt. Ebbõl nyilvánvalóvá vált az is, hogy a klasszikus párt- s a késõbbi piaci szocialista társadalom, ontoszociális jellegébõl adódóan nem lehetett alkalmas a tervezés gyakorlatához. E fogalmak révén megoldhatónak véltem azt a bevezetõben a marxi elemzésnek felrótt kérdést is, hogy a szükségletek a gyomorból, vagy a fejbõl származnak-e? Láthatóvá vált ugyanis, hogy ami a gyomorból származik, annak a szociális téridõ minõsége endo típusú, míg a szükséglet az egyénnek, közösségnek az exokron jövõ és az exokhoremikus tér által szervezett viszonya. Végül csak utalhatok e helyütt arra, hogy a társadalmi valóság szociális, vagyis társadalmi létet leíró téridõ minõsége révén az ontoszociális analízis a szociológia számára azokat a társadalmi mozgásokat és mozgástípusokat, például a társadalmi létviszonyok minõségének megváltozását amire példa a feudalizmus kapitalizmussá átalakítása, amelyeket addig nem tudott, is megnevezhetõvé és leírhatóvá tegye. Az adott társadalmi létminõségen belüli, például cirkuláris mozgásokat intraszociális mozgásként, illetve az egyidejûleg létezõ, de különbözõ létminõségû társadalmak közötti mozgást például a pápua bennszülöttnek az ausztrál angol társadalomba való átlépését interszociális mozgásként azonosítsa. S végül azt a mozgást is, mikor egy adott társadalmi létminõségû társadalmat tagjai, vagy külsõ erõk létminõségében megváltoztatnak a transz-szociális mozgás kategóriájával adja vissza, megmutatva, hogy a forradalom, a szociológiában csak politikai metaforának bizonyuló kategória milyen hosszú és összetett mozgást feltételez. 16

17 vasstárs :16De Page 17 szemlélve a terv és a racionális kalkuláció közötti ontológiai távolság valóban nem bizonyul túlságosan nagynak, ezért, gondoltam, a valódi kritikai megközelítés élének egyszerre kell mindkettõ ellen irányulnia. Tájékozódásomat az általam igényelt kritikai megközelítés felépítésére két irányban kezdtem meg. Az exokron jövõ által szervezett önmagunkhoz való létviszonyként felfogott szükséglet, ami nem a szinonimájaként használt szubjektív igény, hanem objektív viszony, kínálta az egyik irányt: a létviszonyok és az életviszonyok megkülönböztetését. Ez a megközelítés vezetett el annak felismeréséhez, hogy a társadalmi létnek különbözõ minõségei is lehetségesek. Ez önmagában nem különösebben eredeti gondolat, hiszen Marx a társadalmi formáció elméletében, illetve egyik kritikusa, Max Weber cselekvéstípus elméletében, s követõik, illetve kritikusaik álláspontjaiban a történelmi osztályozás különbözõ típusaival különféleképpen, de megkülönböztették az egyes korszakokat egymástól. Hiányérzetem ezekkel a megkülönböztetésekkel kapcsolatban a szükséglet fogalmánál említett létviszonyok szintjéig való lehatolás elmaradása miatt támadt. Ez a hiányérzet különösképpen ifjúságom társadalmi rendszere, a szocializmus gazdasági viszonyainak leírásakor erõsödött fel bennem: amit politikai gazdaságtanáról mondtak, zsargont használva mellébeszélésnek tûnt számomra, ahogyan pedig a közgazdaságtan írta le, az nem különbözött az egyébként igen nagy hévvel bírált tõkés gazdaság leírásától. Adam Smith módszerét, a politikai gazdasági elemzést alkalmazva errõl a szocialista rendszerrõl a már említett doktori értekezésemben azt láttam be, hogy azt csak akkor írhatjuk le híven, ha megértjük, hogy gazdasága éppen létminõségét tekintve különbözik a tõkéstõl. Ez utóbbit, elfogadva az önmagáról adott meghatározást, gazdaságias létminõségû gazdaságként határoztam meg, s hozzá viszonyítva a szocializmusbeli gazdaságot az idézõjelet azért a késõbb is lényeges szerephez jutott felismerés miatt teszem ki, mert ha a tõkést nevezzük gazdaságinak, akkor minden, tõle létminõségében különbözõ szervezõdést másként kell neveznünk, hacsak nem akarjuk összetéveszteni, vagy összekeverni õket politikaias gazdaságnak ismertem meg. Ezen azt értem, hogy a fogyasztás felõl gazdaságinak tûnõ intézmények és cselekvések a mélyebb elemzés elõtt felfedik politikai minõségüket: felépítésük, céljuk, eljárási elvük ezt szokás racionalitásnak nevezni, szereplõik és minden más elemük politikai létminõségû. 17

18 vasstárs :16De Page 18 Ennek megfogalmazása után már a gazdaságok létminõség-különbségeirõl szóló általánosítás sem tûnt túlságosan nehéznek: a gazdaság, szemben azzal, amit a közgazdasági tankönyvek állítanak, nem egynemû minden korban és minden térben. Azaz nem egy gazdaság van, hanem sokféle gazdaság lehetséges s nemcsak a Weber által megkülönböztetett gazdálkodó, gazdasági és gazdaságilag szabályozó típusok, de nem is csak az általam igen nagyra becsült Polányi Károly által népszerûsített reciprok, redisztributív és piaci gazdaságszervezetek, s mindegyik különbözõ létminõségû gazdaságban mások, mással, más céllal és más sikerkritériumok alapján gazdálkodnak, mint az összes többi gazdaságban, inkluzíve a piacgazdaságban. A gazdaságias és a politikaias gazdasági létminõségek felismerése és ezek több kötetben való leírása szükségképpen vezetett el annak a kérdésnek a felvetéséhez, hogy a tradicionálisnak nevezett korszak gazdasági létminõségét miként határozhatjuk meg. S e ponton kerültem szembe a legnehezebb, ideológiailag a legerõteljesebben körülbástyázott dogmákkal, melyek kétszáz év óta vetnek gátat ezek megértésének útjába. A kérdés megoldásához nem nyújtottak segítséget azok az egyébként számomra nagyon fontos szerzõk sem, akik e korszakok gazdaságát tanulmányozták, s komoly leírásokat adtak azokról. Polányi Károly munkájáról úgy véltem, hogy az nem a gazdaságok létminõségeit, hanem szervezeti különbségeit, illetve az újraelosztás alakzatait írja le, mikor a kétféle reciprocitást és a redisztribúciót megkülönbözteti a piactól, s bár e gazdaságok felépítésének és mûködésének megértése szempontjából a szerkezetek leírását de csak azok létminõségének megfejtése után alapvetõ jelentõségûnek tartom, megoldása mégis továbbgondolásra sarkallt. Végül Hajnal Istvántól, s közvetlen, illetve közvetett tanítványaitól kaptam ösztönzést arra, hogy milyen irányba gondolkodjam tovább a hagyományos, konkrétan az általa vizsgált középkori gazdaság létminõségérõl. Hajnal s nyomában két évtizeddel késõbb Polányi is, a gazdaság mibenlétérõl való gondolkodás számomra egyik alapvetõnek számító mûvében, A nagy transzformációban a kölcsönös szolgálatok rendjeként írta le a korai hûbéri társadalmat és annak gazdaságát. Azt, hogy az érdekvezérelte piaci versenyhez, a gazdaságosított gazdasághoz viszonyítva a kölcsönös szolgálatokon alapuló gazdaságot és gazdálkodást hogyan határozhatjuk meg, Hajnal István tanítványának, Bibó Istvánnak kevés sze- 18

19 vasstárs :16De Page 19 mélyes tanítványa közül a Szesztay Andrásnak adott szóbeli közlését felidézõ megjegyzése igazított útba, aki szeretetstruktúrának nevezte a kölcsönös szolgálatokat. Egy évtized felvilágosodással való vívódásra volt szükség, hogy ennek a megjegyzésnek a mélységét megértsem. A felvilágosodás, s hû örököse, a marxizmus leninizmus a szeretetet, az azt magába foglaló vallással együtt felépítményi jelenségnek tartja, s mint felépítményi babonát hagyja figyelmen kívül, amikor a hagyományos társadalmakat, gazdaságaikat, ezek velünk élõ intézményeit, mint például a családot, vagy akár a velünk együtt élõ hívõk valóságát beszéli el. Paul Ricoeur találó kifejezésével a gyanú hermeneutikájának módszerét alkalmazza a felvilágosodás és minden örököse, mikor e belülrõl erõsen tagolt korok leírásába fog. A gyanú hermeneutikája kivonja e korokból mindazt, amit vallásinak nevez, mondván, hogy az csak a hatalmi szándékok leplezésére szolgáló ideológia, illetve puszta babona, a tudomány feladata viszont a mögöttük ható anyagi érdekek felmutatása, s hogy szemben azzal, amit õk gondoltak, e késõi kor kutatója jobban tud mindazoknál, akik akkor aktív részesei voltak az intézmények felépítésének és mûködtetésének. Az eljárás ismerõs, a gyanú hermeneutikáját alkalmazók is, ha érdekeik úgy kívánják, visszavetítés név alatt olvassák ellenfeleikre, hogy ezzel hallgattassák el ideológiai vetélytársaikat. A gazdaságok s ahogyan késõbb jelzem, tágabban: a társadalmi valóságok létminõség-különbségeinek kialakulását egy minden tevékenység részét képezõ, de a felvilágosodás hevületében elfeledett dimenzió mûködésének, a létmûveletek következményének tartom. 2 Létmûveleteknek az emberi cselekvés legalapvetõbb rétegében is hatni képes mûveleteket nevezem, amelyek az adott cselekvõnek a léthez való viszonyát jelölik ki, s amelyek e kijelölésnek megfelelõen a társadalmi valóság létminõségének felépítéséért, mûködtetéséért, fenntartásáért, illetve megváltoztatásáért viselik a felelõsséget. A létmûveletek csak emlékeztetnek a logikai mûveletek- 2 A létmûveletekrõl a társadalmi valóságokról, azok kialakulásáról, felépítésérõl és mûködésérõl szóló válogatásban adok számot, illetve ennek elméleti megalapozását magába foglaló A társadalmi tér, a társadalmi idõ, a társadalmi cselekvés és a társadalmi mozgás elméletéhez címû monográfiát készülök publikálni. 19

20 vasstárs :16De Page 20 re, voltaképpen azok alapját képezik, melyek nélkül a formális logika szabályainak követése, amint azt korunk életválságai mutatják, súlyos, a földi élet pusztulásának elõidézési lehetõségében megmutatkozó árat kell fizetnünk. Az e kötetben szereplõ tanulmányok a létmûveletekkel kapcsolatban nem tartalmaznak eligazítást, csak e létmûveletek eredményeit, a különbözõ létminõségû gazdaságokat mutatják be. 3 A szellemi tartalmak létminõség-szervezõ és -megtartó erejének a felvilágosodás kritikájára építõ felismerése vezetett oda, hogy a hagyományos korok gazdaságainak némelyikét szakrális gazdaságként ismertem fel, mivel azokban szakrálisan értelmezhetõ társadalmi szereplõk, szakrális javakkal, szakrális célokat követve és szakrális sikerkritériumot alkalmazva mûködtetik gazdaságaikat. Ehhez Bachofennek az anyajogról, illetve Fustel de Coulanges-nak a korai római társadalomról szóló elemzései adtak ösztönzést. Attól függõen, hogy e korok a transzcendensrõl hogyan gondolkodtak, másként építették fel s mûködtették sokszínû szakrális gazdaságaikat. Még csak néhányat volt alkalmam leírni, s közülük is csak a Nagykunságban szinte még ma is velünk élõ mágikus gazdaságról szólót közlöm e tanulmányban, mivel ez megfelelõen kis terjedelmû ahhoz, hogy ne terhelje túl e kötetet. A kun mágikus gazdaság a huszadik század hatvanas éveinek közepéig szinte változatlan, s a perifériastátusban lévõ vidékük érintetlensége miatt csak a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes évek elején, a szovjetglobalizációs kísérlet éveiben kezdett modernizálódni, ám ezt a folyamatot a western globalizáció, hatalomra jutván, ismét megszüntette. A visszaesés következtében kialakuló páriatársadalom tagjai, hogy elkerüljék a lassú, vagy éppen a rapid éhhalált, visszanyúltak nagyapáik módszereihez, többnyire, vagy részlegesen azonban már feledve a mágikus értelmi valóságot, csak az eljárást idézték fel. A létezett szocializmus idején, az ellenzéki vezetõk egyikeként többször nyílt alkalmam Nyugat-Európában idõzni, s az elsõ magyar ökofilozófiai válogatásbeli László Ervin-cikk elméleti vitája után, a nyolcvanas évek közepén ott szembesültem a globalizáció gyakorlati tapasztalataival is, ahol 3 A létmûveletekkel kapcsolatos álláspontomat A társadalmi tér, a társadalmi idõ és a társadalmi valóság, illetve mozgás fogalmához címû könyvemben fejtem ki. (Megjelenés elôtt). 20

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM II. A VIZSGA LEÍRÁSA

TÖRTÉNELEM II. A VIZSGA LEÍRÁSA TÖRTÉNELEM II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 90 pont 60 pont 90 pont 60 pont A

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16.

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16. Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia 2013. április 16. Szervezetek szociológiája A szervezetek és a tagjai Weber és a bürokrácia Taylor és a

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez

ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez 1 ÚTMUTATÓ ÉS TANANYAGBEOSZTÁS Lányi András Jakab György ETIKA Tankönyv a középiskolák 11. évfolyama számára című tankönyvéhez Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2 A tankönyvről A tankönyv ismeretanyaga

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Az előadás vázlata, témakörei. 1. Vállalkozás- cég jellemzői. 2. Gazdasági körforgás. 4. Gazdálkodás 2011.01.31.

Az előadás vázlata, témakörei. 1. Vállalkozás- cég jellemzői. 2. Gazdasági körforgás. 4. Gazdálkodás 2011.01.31. Az előadás vázlata, témakörei Az emberi erőforrás menedzsment elméleti alapjai Bemutatkozás, tantárgyi követelmények Vállalkozás- cég jellemzői Gazdasági körforgás Termelési tényezők- inputok Gazdálkodás

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam.

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. KÖVETELMÉNYEK Témakörök: Az üzleti vállalkozások csoportosítása, környezete Vállalatalapítás, vállalkozás típusok

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés

Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés A konfliktusok forrása a Családi Vállalkozásokban - illetve a nézeteltérések kezelése oly módon, hogy az eredmény mind az üzlet, mind a család javát szolgálja Chris

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.

Részletesebben

GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS

GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS GUBCSI LAJOS TARAFÁS IMRE A LÁTHATATLAN PÉNZ MÁSODIK, ÁTDOLGOZOTT ÉS BŐVÍTETT KIADÁS KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ BUDAPEST 1983 írta: DR. GUBCSI LAJOS DR. TARAFÁS IMRE TARTALOMJEGYZÉK Az első kiadást

Részletesebben

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. Gondolatok a DEKA-ról 1 Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének. 1. A DEKA (Demokratikus Kerekasztal) társadalmi mozgalom Magyarország újrademokratizálásáért, a társadalmi párbeszéd

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan

REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS. 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan REGIONÁLIS ÉS KÖRNYEZETI GAZDASÁGTAN MESTERKÉPZÉS 1. A mesterképzési szak megnevezése: regionális és környezeti gazdaságtan 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Kezdeném a pozitív dolgokkal:

Kezdeném a pozitív dolgokkal: Válasz az opponensi véleményekre a Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című doktori értekezés kapcsán Először is szeretnék köszönetet

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE SZAKMAI KONZULTÁCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT KONFERENCIA OKTATÁSI HIVATAL - TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Budapest, 2015. május 6. MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a

Részletesebben

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet

Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Ki őrzi az őrzőket? 1 1. rész A legfontosabb alapok, melyeken mind az új, mind a régi, úgyszintén a vegyes eredetű egyeduralmak nyugszanak: a jó törvények és a jó hadsereg.

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján

Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A 01 Further analysis instruments Útmutatás a vállalkozás kompetenciaszükségletének meghatározásához a vállalkozási stratégia alapján A folyamatközpontú szakmai alapképzés és az alkalmazottak vállalati

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A nagy dilemmák Ford Pinto (rosszat/rosszul) Drágám, baj van a géppel - írta Mateo (rosszat/jól) Az öreg belefirkált (jót/rosszul)

A nagy dilemmák Ford Pinto (rosszat/rosszul) Drágám, baj van a géppel - írta Mateo (rosszat/jól) Az öreg belefirkált (jót/rosszul) A nagy dilemmák Ford Pinto (rosszat/rosszul) Drágám, baj van a géppel - írta Mateo (rosszat/jól) Az öreg belefirkált (jót/rosszul) ne kapkodjuk el a választ!!! Hogy hozzánk csábítsuk az önéhez hasonló

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése.

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. AZ ALAPJÖVEDELEM elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. A lustaságot, semmittevést nem engedhetjük meg magunknak, ezért is szükség van FNA-ra! Fúrkós bot

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben