1991. évi XLIX. törvény

Átírás

1 1. oldal évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetőképes, de tevékenységüket megszüntető gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja: 7008/2006. (AEÉ 1/2007.) APEH irányelv az adóhatóságnak a csőd- és felszámolási eljárásokban követendő hitelezői és hatósági feladatairól 7002/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelv az adóhatóság feladatairól a csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárásokban I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) 2 E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást. (2) 3 A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. (3) 3 A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. (4) 4 EBH Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk (1) bek., 365. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 3. (1) bek. e) pont, 4. (1) és (2) bek., 57. (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, évi XVIII. tv. (Szt.) 35., évi LIII. tv. (Vht.) 179. ]. EBH A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk (1) bek., évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 38. (4) bek., 48., 49. (1) és (4) bek.]. BH Jogerős fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. 1. (3) bek., 24. (2) bek., 27. (2) bek. a) és b) pontja, Pp (1) bek., 321. (1) bek.]. BH A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk (2) bek., 125. (1) bek., 375. (1) bek., az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 4. (1) bek., 38. (3) bek., 47. (1) bek., 48. ]. BH Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. (3) bek., 6. (2) bek., 26. (1) bek., 27. (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp (1) bek., 321. (1) bek., évi XCIII. tv. 44., 47. (3) bek., 62. (1) bek. i) pont, 64., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. (2) bek.]. BDT A Csődtv. 49. (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékű jogok megszerzéséből, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. BDT Amennyiben a perben megállapításra kerül, hogy az alperesként megjelölt betéti társaságot a cégjegyzékből már törölték, a pert csak a betéti társasággal szemben kell megszüntetni, a betéti társaság beltagjaival szemben a Gt a folytán fennálló önálló felelősségük miatt a per megszüntetésének nincs helye. 2. (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. 1 Kihirdetve: X. 22. A címet megállapította: évi V. törvény 135. (1). Hatályos: VII. 1-től. 2 Számozását módosította: évi LXXXI. törvény 1.. Módosította: évi V. törvény 134. a). 3 Beiktatta: évi LXXXI. törvény 1.. Hatályos: IX. 2-től. 4 Hatályon kívül helyezte: évi V. törvény 134. a). Hatálytalan: VII. 1-től.

2 2. oldal (2)-(3) 1 (4) 2 E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) 3 E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell. EBH Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 2. (4) bek., 27. (4) bek., évi CXXXII. tv. 19. (4) bek., 22. (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból történő törlése nem rendelhető el, ha a sportegyesületnek tartozása (köztartozása) áll fenn - Ilyen esetben a hitelezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást - amely a sportegyesületekre is kiterjed - megindíthassa [Ptk. 29. (1) bek., 63. ; évi II. tv. 12. (1) bek., 16. (1) bek. d) és e) pontja; évi CXLV. tv. 20. (3) bek., 21., 97. ; évi IL. tv. 2. (5) bek.]. BH I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata előtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csődtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. (5) bek., 3. (1) bek. a) pontja]. BH Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 2. (4) bek., 27. (4) bek., évi CXXXII. tv. 19. (4) bek., 22. (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH I. Pénzintézet ellen az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a bíróság az adós fizetésképtelenségét nem vizsgálja, ezért azt meg sem állapíthatja [1991. évi LXIX. tv. (Pit.) 89. (3) bek. b) pont, 89/B. (2)-(3) bek., az évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. törvény 2. (2) bek.]. BH I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. (1) bek., 3. a) pont, 24. (1) bek., Pp (2) bek.]. BH I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 6. (2) bek., Pp (1) bek., 237., 240. (1) bek.]. BH A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelező által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 3. a) pont, 27. (2) bek., évi VI. tv (1) bek., 367., 368. (1) bek., 369. (1) bek., Pp. 48. ]. BH A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezők követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendő; a hitelező követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 4. (2) bek., évi VI. tv. (Gr.) 75. (1) és (2) bek., 94. (1) bek.]. BH A csőd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezőik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. (1) bek., 685. c) pont, évi IL. tv. 2. (1) bek., 3. a) pont]. BDT A fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban beavatkozásra nincs törvényes lehetőség. KGD Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2., 3. ]. 1 Hatályon kívül helyezte: évi LX. törvény 233. (1) n). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 2 Beiktatta: évi CXXXII. törvény 36.. Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: évi I. törvény 80. (2) a). Hatályos: III. 13-tól.

3 3. oldal A személyi hatály a törvény perszonális specifikációja, azt a jogalanyi kört határozza meg, amelyek jogviszonyaira a törvény normatív szabályozást tartalmaz, azaz akik számára jogokat biztosít, illetve akikre kötelezettségeket ró. Az évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szakirodalmában előfordul a személyi hatály olyan (szűkebb) értelmezése is, mely e fogalmon azt érti, hogy a törvény személyi hatálya alá adósként mely jogalanyok tartozhatnak. Személyi hatályát illetően a Cstv. gazdálkodó szervezetekről rendelkezik. Mivel a csőd-, illetve a felszámolási eljárás Cstv. 1. (2) és (3) bekezdésében megfogalmazott definíciójából az következik, hogy egyik eljárás sem irányulhat több adós ellen, kizárt az adósi pertársaság, a gazdálkodó szervezetek kifejezés alatt érteni kell azokat a gazdálkodó szervezeteket is, amelyek nem adósi minőségben tartoznak a törvény hatálya alá. A Cstv. részletszabályai alapján azonban, a törvény személyi hatálya az (1) bekezdésben említett gazdálkodó szervezeteken és ezek hitelezőin kívül más, adott esetben sem gazdálkodó szervezetnek, sem hitelezőnek nem minősülő jogalanyokra is kiterjed. Például: a bíróságra, melyre a törvény számos eljárásjogi (közjogi) előírást tartalmaz; arra a harmadik személyre, akinek jogát, jogos érdekét a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása érinti [Cstv. 6. (4) bekezdés]; a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámolóra (Cstv. 6/B-6/C. ); a csődegyezség keretében az adós tartozását átvállaló, az adós vagyonában tulajdont szerző, kötelezettségeiért kezességet vállaló harmadik személyre [Cstv. 19. (6) bekezdés]; a nem gazdálkodó szervezetnek minősülő végelszámolóra [Cstv. 22. (1) bekezdés]; a felszámolóbiztosra [Cstv. 27/A. (3), (4), (6) bekezdés]; a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjére [Cstv. 31., Cstv. 33/A. (1) bekezdés]; a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorló személyre [Cstv. 33/A. (3) bekezdés]; az óvadék jogosultjára [Cstv. 38. (5) bekezdés]; az adóssal szerződést kötött személyre [Cstv. 40., Cstv. 47. (1)-(4) bekezdés]; az árverezőre, az árverési vevőre [Cstv. 49/B. (4) bekezdés]; az elővásárlásra jogosultra (Cstv. 49/C. ); az államra [Cstv. 62. (1) bekezdés]; a Cstv. 63. (2) bekezdésében említett befolyással rendelkező, illetve egyedüli tagra (részvényesre); a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tagra (részvényesre) (Cstv. 63/A. ). A törvény személyi hatálya alá tartozók, az eljárás megindítására jogosultak, illetve azok, akik ellen az eljárás megindítható, valamint a felek személyi köre - e fogalmak eltérő tartalmából adódóan - nem azonos. A Cstv. az eljárási szabályokon túl, számos olyan anyagi jogi rendelkezést is tartalmaz, mely az adóssal jogviszonyban álló, de a csőd-, illetve a felszámolási eljárásban részt nem vevő jogalany jogviszonyait is érinti, érintheti; a törvény személyi hatálya a jogalanyok szélesebb személyi körére terjed ki, mint az eljárásban félként résztvevők köre. Mivel a Cstv. 6. (4) bekezdése a kifogás előterjesztése szempontjából félnek tekinti azt a (hitelezőnek nem minősülő, ezért) harmadiknak nevezett személyt is, akinek jogát, jogos érdekét a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása érinti, illetve mert a felszámolási eljárás megindítására hivatalból is sor kerülhet, a felek személyi köre is eltér az eljárás megindítására jogosultakétól. Arra a kérdésre, hogy ki indíthat csőd- vagy felszámolási eljárást, nem a törvény személyi hatálya, hanem a Cstv. 7. (1) bekezdése, illetve a Cstv. 22. (1) bekezdés b) pontja ad választ [a hivatalból induló felszámolási eljárást a Cstv. 22. (1) bekezdés c) és d) pontja szabályozza], azt pedig, hogy ki ellen indítható csőd-, illetve felszámolási eljárás, a törvénynek az adós gazdálkodó szervezet fogalmát definiáló szabályai [Cstv. 3. (1) bekezdés a) és b) pontjai] határozzák meg. A (4) bekezdés a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit illetően a Cstv. külön törvényben évi CXXXII. törvény aiban - foglalt eltérésekkel való alkalmazását írja elő. Az (5) bekezdés alapján a törvény hatálya - adósi pozícióban [Cstv. 3. (1) bekezdés a) és b) pont] - a sportegyesületre is kiterjed. A Cstv. rendelkezéseit a biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni eljárásra a évi LX. törvényben, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások elleni eljárásra az évi CXII. törvényben, a magán-nyugdíjpénztárral szembeni eljárásra az évi LXXXII. törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár esetében az évi XCVI. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf /2003/4. A sportegyesület mint az egyesület speciális fajtája. 3. (1) 1 E törvény alkalmazásában: a) 2 gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező fő gazdasági társaságok, amelyek érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található; b) 3 adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; 1 Számozását módosította: évi XCII. törvény 41. (1) f). 2 Megállapította: évi XCIX. törvény 21. (3). Hatályos: VIII. 1-től. 3 Módosította: évi LXXXI. törvény 44. (5).

4 4. oldal c) 1 hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette; 2/2008. Polgári jogegységi határozat a felszámolási eljárást megelőző végelszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényről 2 d) 3 gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, végrehajtói irodánál az irodavezető fő vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező fő gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljárt személy; Az 1346/2000/EK rendelet szerint az a tagállam rendelkezik joghatósággal a fizetésképtelenségi főeljárás megindítására, amelynek területén az adós érdekeltségeinek központja található, területi fizetésképtelenségi eljárás megindítására pedig az a tagállam, amelynek területén az adósnak telephelye található. Az eljárásban az alkalmazandó jog az eljárás megindításának helye (fóruma) szerinti fő jog, a lex fori concursus. Külön kiemeli a Rendelet, hogy a lex fori concursus alapján kell megítélni, hogy egy adott tagállamban indítható-e fizetésképtelenségi eljárás az adós ellen, azaz az adott tagállam csődtörvényének alanyi hatálya kiterjed-e az adott jogalanyra. Ebből következik, hogy természetes személy ellen Magyarországon az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat követően sem lehet fizetésképtelenségi eljárást indítani, mindaddig, amíg a magyar jog nem teszi lehetővé természetes személyek ellen fizetésképtelenségi eljárás megindítását. A csődtörvény 3. -ának (1) bekezdés a) pontja taxatíve felsorolja, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül gazdálkodó szervezetnek. Egyértelművé kell tenni, hogy e rendelkezésből nem következik az, hogy csak a magyar jog szerinti gazdálkodó szervezetek ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás. A módosítás lehetővé teszi az új csődtörvény megalkotásáig is, hogy Magyarországon az 1346/2000/EK rendelet szerint fizetésképtelenségi - fő- vagy területi - eljárást lehessen indítani az olyan adós ellen, akinek a érdekeltségeinek központja Magyarországon található vagy Magyarországon telephellyel rendelkezik. Ez a magyar hitelezők védelmét is szolgálja, mert a magyar csődtörvény szerinti eljárással érvényesíthetik érdekeiket, s nem kell a külföldi, számukra ismeretlen és jóval drágább eljárást megindítaniuk, vagy abba bekapcsolódniuk. A módosítás így azt is lehetővé teszi, hogy a külföldön megindított főeljárás esetén Magyarországon másodlagos eljárást lehessen indítani, illetve külföldi főeljárás hiányában is a Magyarországon található telephely vonatkozásában területi eljárást lehessen indítani, amelyben a magyar jog alkalmazandó. Ha az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet érdekeltségeinek központja vagy a telephelye Magyarországon található, abban az esetben vagy az adóhatóságnál veszik nyilvántartásba mint adófizetésre kötelezettet, hiszen tevékenységet végez - a érdekeltségeinek központjában vagy a telephelyen -, s emiatt adófizetésre kötelezett az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 44. -ának (3) bekezdése, illetve a társasági adóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. -ának (1) és (3) bekezdései alapján, vagy pedig a cégnyilvántartásban veszik nyilvántartásba mint fióktelepet. Mindkét esetben be kell jelenteni az aláírásra-jognyilatkozat tételére jogosult személy nevét, s őt kell a külföldi székhelyű vállalkozásokkal szembeni eljárásokban vezetőnek tekinteni. Végül a meghatározás tartalmaz egy kisegítő szabályt, ha nincs e nyilvántartásokba bejegyzett személy. e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít; f) 4 (2) 5 EBH A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 36., 37. (2) és (3) bek., 57. (1) és (2) bek.; évi CXI. tv. (Art.) 53. (5) bek., 75. (4) bek.]. kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. 1 Megállapította: évi XXVII. törvény 1.. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: évi V. törvény 134. a). Hatálytalan: VII. 1-től. 2 Megjelent: Magyar Közlöny 2008/80. 3 Megállapította: évi XXVII. törvény 45. (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést 4 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXI. törvény 44. (5). Hatálytalan: IX. 2-től. 5 Hatályon kívül helyezte: évi CXLIV. törvény 320. i). Hatálytalan: VI. 16-tól.

5 5. oldal EBH Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk (2) bek., 227. (2) bek., 328., 329., évi XCI. tv. (a továbbiakban: Art.) 6. (2) bek., 23. (3) bek. g) pont, 25. (2) bek. f) pont, 49. (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont, évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 80., évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 10. (1) és (2) bek., 108. (2) bek., évi LXV. tv. 2. (8) bek., 55/ (IV. 11.) Korm. rendelet 5., 593/B/1998. AB határozat]. EBH Alaptőke leszállításához kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelező fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv (5) bek., 258., 260., 262. (1) és (2) bek., évi IL. tv. 3. (1) bek. c) pont]. EBH A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. (1) és (2) bek., 69. (6) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. a) pont, 27. (1) bek.]. EBH A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., a) pont, 27. (1) bek., évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. (1), (2) és (4) bek., 45/B. (4) bek., 69. (6) bek.]. EBH Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk (1) bek., 365. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 3. (1) bek. e) pont, 4. (1) és (2) bek., 57. (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, évi XVIII. tv. (Szt.) 35., évi LIII. tv. (Vht.) 179. ]. EBH Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek., 4. (1) és (2) bek., 38. (2) bek., 46. (5) és (7) bek., 57. (1) bek., 60. (4) és (6) bek.]. BH I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata előtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csődtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. (5) bek., 3. (1) bek. a) pontja]. BH Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk (2) bek., 227. (2) bek., 328., 329. ; évi XCI. tv. 6. (2) bek., 23. (3) bek. g) pont, 25. (2) bek. f) pont, 49. (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont; évi IL. tv. 3. (1) bek. c) pont, 80. ; évi XXXVIII. tv. 10. (1) és (2) bek., 108. (2) bek. ; évi LXV. tv. 2. (8) bek., 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. ; 593/B/1998. AB határozat]. BH A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított évi IL. tv. 3. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 36., 37. (2) és (3) bek., 57. (1) és (2) bek., évi CXI. tv. 53. (5) bek., 75. (4) bek.]. BH I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek. b) pontja, 4. ; 6. (2) és (4) bek. ; Pp. 50. (1) bek. ; Pp (1) bek.; 130. (1) bek. e) pontja; 157. a) pontja; évi CXLIV. tv. 53. (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH Alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség teljesíthető a hitelezői követelés ügyvédi letétbe helyezésével is. A cégbíróságnak azonban vizsgálnia kell, hogy a hitelező hozzájuthat-e, és hogyan a letétbe helyezett pénzösszeghez [1997. évi CXLIV. tv (1) és (2) bek., évi IL. tv. 3. (1) bek. c) pont]. BH Alaptőke leszállításához kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv (5) bek., 258., 260., 262. (1) és (2) bek., évi IL. tv. 3. (1) bek. c) pont]. BH A felszámolási eljárásban az adós résztulajdonosa által ebben a minőségben benyújtott kifogást alanyi jogosultság hiányában el kell utasítani. Ez esetben a további feltételek fennállását - kifogásolási határidő stb. - szükségtelen vizsgálni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 6. (2) és (4) bek., 8. (1) bek., 51. (1) bek., Pp. 3. (2) bek., 51. a) pont, 130. (1) bek. b), g) és j) pont]. BH Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368., az évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. (1) bek. a) pont, 4. (1) és (2) bek.]. BH olyan bizonyítékot nem nyújt be, amely a kérelem érdemi elbírálásához szükséges [Pp. 3. (3) bek., 163. (1) bek., 164. (1) bek., 190., 192., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 6. (2) bek., 51. (1) bek., 57. (1) bek. a), f) pont és (2) bek. a) pont].

6 6. oldal BH A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. 45. (1) és (2) bek., 69. (6) bek., évi LXXXI. törvénnyel és az évi XXVII. törvénnyel módosított évi IL. tv. 3. (1) bek. a) pont, 27. (1) bek.]. BH A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. a) pont, 27. (1) bek., évi XCVI. tv. 45. (1), (2) és (4) bek., 45/B. (4) bek., 69. (6) bek.]. BH A felszámolási eljárás kezdő időpontja után a hitelező nincs abban a helyzetben, hogy az adóssal szembeni pénzkövetelését perben érvényesítse, ezért az ilyen - a felszámoló által vitatott - követelésről a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak kell rendelkeznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 28. (2 bek. f) pont, 38., 46. (5) bek. a) és b) pont, (6) és (7) bek., 50. (2) bek.]. BH I. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező a felszámolási eljárás teljes tartama alatt félnek minősül, ezért a záróvégzés ellen akkor is jogosult fellebbezéssel élni, ha a nyilvántartásbavételi díjat nem fizette be [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek, c) pont, 22. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 46. (7) bek., 60., 63/A. ]. BH II. Ha az eljárást kezdeményező hitelező a nyilvántartásbavételi díjat nem fizeti be, és hitelezői igényére a zárótárgyaláson sem hivatkozik, nem kifogásolhatja, hogy a vagyonfelosztási javaslatban hitelezőként nem szerepel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont]. BH II. A felszámolónak az adós képviselőjeként kell gondoskodnia az adós gazdálkodó szervezet iratanyagának selejtezéséről, rendezéséről, meghatározott ideig történő őrzéséről. Az ezzel kapcsolatos kiadások pedig felszámolási költségnek minősülnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 38. (3) bek., 52. (1) bek., 53., Pp. 3. (1) bek.]. BH A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. e) pont, 46., 48. (3)-(4) bek., 57. (1)-(2) bek., 59., 63/A., évi LIII. tv. 41. (5) bek. c) pont, 56. (1) bek. b) pont, évi XVIII. tv. (Szvt.) 22., 23., 28., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8., 11. ]. BH A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., 28. (2) bek., 33. (1) bek., 46. (6) és (7) bek., 51. (3) bek.]. BH A felszámolási eljárásban a környezetvédelmi felügyelőségek ügyfélként nem vehetnek részt; a környezet-, a természet- vagy a műemlékvédelmi követelmények megsértésével kapcsolatos környezetvédelmi hatósági határozatok végrehajtása iránt kell csak intézkedniük a felszámolási eljárást folytató bíróságoknak, ha a határozatok alapjául szolgáló magatartás vagy mulasztás az adós terhére róható [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 6. (4) bek., 31. (1) bek. c) pont, 48. (3) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 3. (1) bek., 4. (1) bek., 8. (1) bek., 12. (1) bek.]. BH I. A lízingszerződés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után - olyan követelésnek minősül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezők követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehető [1991. évi XVIII. tv. 22., 23. (1)-(5) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 3. (1) bek. e) pont, 4. (2) bek.]. BH Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., 4. (1) és (2) bek., 38. (2) bek., 46. (5) és (7) bek., 57. (1) bek., 60. (4) és (6) bek.]. BH A felszámolási eljárásban a polgármesteri hivatal kifogása alapján indult eljárást - ha a polgármesteri hivatal nem hitelezőként, hanem a helység lakosainak meghatalmazottjaként, de írásbeli meghatalmazás nélkül kíván eljárni - meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. c) pont, 4. (1)-(2) bek., 6. (2) bek., 51. (1) bek., Pp. 67., 130. (1) bek. e) pont, 157. a) pont, 233. (1) bek., 251. (1) bek.]. BH II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minősül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5., évi XXVI. tv., évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az évi LXXXI tv.-nyel módosított évi IL. tv. 3. (1) bek. e) pont, 27. (1) bek., 57. (1) bek. b) pont].

7 7. oldal BH A földkiadó bizottság, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben - egyéb jogcímen - vagyoni követelése nincs, hitelezőnek nem minősül, a felszámoló tevékenységét pedig perben vagy a nem peres eljárásban - jogi személyisége hiányában, hiányzó perképessége miatt - nem kifogásolhatja [1993. évi II. tv., évi IL. tv. 3. c) pont, 6. (2) bek., 51. (1) bek., 61. (3) bek., Pp. 48. ]. BH I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. (1) bek., 3. a) pont, 24. (1) bek., Pp (2) bek.]. BH A felszámolási eljárásban is hivatalból kell vizsgálnia a bíróságnak az eljárásban szereplő hitelező perbeli jogképességét. Tekintettel arra, hogy az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának nyilvántartása nem közhiteles, ezért vita esetén a cégbíróság megkeresése útján kell a fél jogképességét tisztázni [Pp. 48., 50. (1) bek., évi VI. tv. 24. (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 3. c) pont, 18/1995. (IX. 15.) IM r. 2. (2) bek.]. BH I. A befektetőknek ígért hozamok betartásának hiánya, a befektetési alap rossz gazdálkodása, a tőkecsökkenés miatti bizalomvesztés a felszámolási eljárás megindítására a befektetési alappal szemben nem ad lehetőséget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (Cstv.) 3. b) és c) pont, 27. ]. BH Önmagában a kárszámla benyújtása és a kárigény előterjesztése alapján a biztosító részéről történő részkártérítés kifizetése sem jelent olyan elismerést, amelynek folytán - ha a jogszabályban előírt határidőn belül a teljes összeg kifizetése elmarad - a károsult a biztosító ellen hitelezőként felszámolási eljárást kezdeményezhet [Ptk. 318., 553. (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 3. f/1. és f/2. pont, 25. (1) bek. a) pont]. BH Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetők figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. (1) bek., Ptk. 72. (3) bek., 117. (2) és (3) bek., évi IL. tv. 3., 4. (1) és (2) bek., évi XVIII. tv. 22. (1)-(3) bek.]. BH Az adós gazdálkodó szervezet által bérbe adott helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a bérfizetés elmulasztása esetén a felszámoló - a bérbeadóra vonatkozó szabályok szerint - azonnali hatállyal jogosult felmondani [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. c) pont, 47. (1) bek., 51. (1) és (3) bek., 54., Ptk (2) bek.]. BH Nincs lehetőség a felszámolási eljárás folytatására, ha annak befejezéséről a bíróság ugyan jogszabálysértően döntött, de a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékből már törölték. Ilyen esetben a hitelező követelését - ha ennek feltételei fennállnak - külön bírósági eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. c) pont, 6. (2) bek., 28. (2) bek. f) pont, 52. (1) bek., 60. (1) bek., évi VI. tv. 46. (1) és (2) bek., 54. (2) és (3) bek., évi 23. tvr. (Ctvr.) 2. (1) bek., 22. (2) bek.]. BH A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 3. a) pont, 27. (2) bek., évi VI. tv (1) bek., 367., 368. (1) bek., 369. (1) bek., Pp. 48. ]. BH a törvényi tényállásban írt jogszabály-on a csődtörvény rendelkezéseit kell érteni [Btk. 290., 291/A., évi IL. tv. (Cstv.) 3. d) pont és 31. (1) bek.]. BH A hitelező követelése az adós által nem vitatott követelésnek minősül, ha az adós a követelést csak a hitelező felszámolás iránti kérelméről a bíróság által történt értesítését követően tette vitássá [1991. évi IL. tv. 3., 22. (1) bek., 24. (2) bek.]. BH A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. 3., 27. (1) és (2) bek.]. BH A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenségnek a törvényben meghatározott feltételei megvalósultak-e. A bíróság nem mérlegelheti az adós vagyoni helyzetét, így azt sem, hogy vagyona meghaladja a tartozásait [1991. évi IL. tv. 3., 27. ]. BH Az adós fizetésképtelenségének megállapítása során a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy a vele szemben kibocsátott és a jogerősítő záradékkal ellátott fizetési meghagyás jogerősítésének feltételei fennálltak-e [1991. évi IL. tv. 3., 27. (1) bek., Pp (1) bek.] BH Elismerés alapján nem állapítható meg egy cég fizetésképtelensége s ennek alapján ellene felszámolási eljárás nem indítható, ha az elismerést tartalmazó nyilatkozat szerint az adósnak a hitelezővel szemben - a hitelező követelését meghaladó összegű - érvényesíteni kívánt követelése van [1991. évi IL. tv. 3. c) pont, 3. f/1-f/2. pont, Ptk (1)-(3) bek., 365. (1) bek.]. BH A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelőbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv. 3., 51. (1) bek., évi VI. tv. 28. (1) bek., 35. (1) bek., 36. (1) bek.]. BH Az állami tulajdonban és az adós gazdálkodó szervezet kezelésében volt belterületi föld értékesítéséből befolyt vételár egésze a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának minősül; a vételár 50%-ára a föld fekvése szerint illetékes önkormányzat csak hitelezőként tarthat igényt [1991. évi IL. tv. 3. c) pont, 4. (1) és (2) bek., 57. (1) bek., évi XXXIII. tv. 51. (1) bek.].

8 BH Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3., 6. (2) bek., 22. (1) bek., 25. (1) bek., Pp (1) bek., 157. ]. BH Jogszabálysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelező kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül - megállapítja [1991. évi IL. tv. 3., 72. (1) bek.]. BH A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a hitelező a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető [1991. évi IL. tv. 3., 24. (1) bek., 25. (1) bek.]. BH Az állami vállalatok által kezelt ingatlanok értékesítése esetén a belterületi földek értékének 50%-a az illetékes területi önkormányzatot illeti meg. Ha az értékesítésre az állami vállalat felszámolása keretében kerül sor, az önkormányzat attól számított 30 napon belül köteles a felszámolónak igényét bejelenteni, amikor az ingatlan eladásáról tudomást szerzett, mert a jogszabályon alapuló követelése csak ekkor nyílott meg [1991. évi XXXIII. tv. 50., 51. (1) bek., évi IL. tv. 3. c) pont, 4. (1)-(2) és (4) bek., 57. (1) bek., évi LXXXI. tv. 4. ]. BH A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem tekinthető elismertnek az adós olyan tartozása, amelyre vonatkozólag tartozáselismerést jelentő nyilatkozatot tett, ha az adós a hitelező követelését utóbb - még a felszámolás iránti kérelem benyújtása előtt - vitássá tette [1991. évi IL. tv. 3. c) és f) pont, 22. (1) bek., 27. (2) bek., Ptk ]. BH Az egyesület nem gazdálkodó szervezet, ezért csőd-, illetve felszámolási eljárás ellene nem folytatható. Az egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, ezért a hitelezők vagy az ügyészségtől vagy az egyesület legfelsőbb szervétől kérhetik a szükséges intézkedések megtételét [Ptk. 58. (3) bek., 59., évi II. tv. 14. (1) bek., 16. (2) bek., 21. (1) bek., évi IL. tv. 3. a) pont.). BH Csődegyezség esetén a bíróság nem hoz egyezséget jóváhagyó végzést, hanem ha a csődegyezség alaki és tartalmi szempontból megfelelő volt, akkor a csődeljárást befejezetté nyilvánítja, ellenkező esetben azt megtagadja [Ptk (1) bek., Pp (2) bek., 233. (1) bek., évi IL. tv. 3. c) pont, 6. (2) bek., 17., 18. (1) bek., 19. (2) és (4) bek.]. BH A csőd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezőik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. (1) bek., 685. c) pont, évi IL. tv. 2. (1) bek., 3. a) pont]. BDT A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által indított perben vele szemben a felszámolási eljáráson kívüli követelés miatt beszámítási kifogás csak három konjuktív feltétel fennállása esetén érvényesíthető: a beszámítás jogával csak a felszámolási eljárásban hitelezőnek minősülő személy élhet; a követelésnek a felszámolás kezdő időpontjában fennállónak kell lennie; a követelés jogosultjának a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelezőnek kell lennie, azaz a követelés engedményezésére nem kerülhet sor a felszámolás alatt. BDT I. A beszámítás joga akár a felszámolási eljárásban, akár az adós gazdálkodó szervezet által indított perben csak az adós hitelezőjét illeti meg. BDT A fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban beavatkozásra nincs törvényes lehetőség. BDT A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. Amennyiben tehát a hitelező az adóssal megkötött adásvételi szerződésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételár-kifizetés hiányában a meglévő áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. BDT A végelszámolási eljárásban a hitelező, a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a végelszámoló minősül félnek. A végelszámoló intézkedése ellen hitelezői minőségben az nyújthat be kifogást, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben követelése áll fenn. A gazdálkodó szervezet tagja nem hitelező, kifogást nem jogosult benyújtani. KGD A követelés akkor minősül az adós részéről vitatottnak, ha azt a felszámolás iránti kérelemről szóló bírósági értesítés előtt bármilyen jogcímen vitatja [1991. évi IL. törvény 3. c) pont]. KGD A felszámolási eljárás során a bíróság a fizetésképtelenség bizonyítottsága, valamint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidő eredménytelen elteltének együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét. Önmagában a fizetési haladék eredménytelen eltelte miatt a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor [1991. évi IL. törvény 3. f) pont, 26. (3) bek., 27. (1) bek.]. KGD Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2., 3. ]. Lezárva: június oldal

9 Az (1) bekezdés a) pontja azokat a jogalanyokat sorolja fel taxatív módon, amelyek a Cstv. alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősülnek, szemben az évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. c) pontjában meghatározott alanyi körrel. A Cstv. több olyan szervezetet is (például a sportegyesületet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt) gazdálkodó szervezetnek minősít, ennek minden, a szervezet státuszát, képviseletét stb.-t érintő következménnyel együtt, melyet a Ptk. nem tekint gazdálkodó szervezetnek, csupán e szervezet gazdálkodó tevékenységével összefüggő jogviszonyokban írja elő - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok alkalmazását, illetve amelyet a Ptk.-beli felsorolás nem említ. Ugyanakkor a Ptk. alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősülő egyéni vállalkozó a Cstv. definíciója szerint nem számít annak. A Cstv. (1) bekezdés b) pont az adós - csőd-, illetve felszámolási eljárás szempontjából összevont - fogalmát határozza meg. E bekezdés, második fordulatával együtt (tartozását az esedékességkor előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni) a csődeljárás adósára vonatkozott, összhangban a csődeljárásbeli hitelező (2) bekezdés c) pontjában írt fogalmával. A hitelező kérelmére indult felszámolási eljárás adósának - összhangban a hitelező c) pontban írt fogalmával, s azzal, hogy a hitelezőnek az adós fizetésképtelenségére kell hivatkoznia - azt kell tekinteni, akinek a hitelező állítása szerint lejárt követelése van [Cstv. 3. (1) bekezdés b) pont első fordulata]. Azonban a évi LXI. törvény 33. (1) bekezdésével beiktatott, szeptember 1-jén hatályba lépő Cstv. 27. (5) bekezdése alapján az adós vagy a végelszámoló kérelmére induló felszámolási eljárásban is az adós e fogalma érvényesül, azaz a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelemben úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. A gazdálkodó szervezet meghatározása eleme az adós Cstv. 3. (1) bekezdés b) pontjában körülírt fogalmának, ezért csőd- vagy felszámolási eljárás csak az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezetek valamelyike ellen indítható. A (2) bekezdés c) pontja a hitelező csőd-, illetve felszámolási eljárásbeli, a két eljárás jellege és célja szerint differenciált fogalmát határozza meg, az utóbbin belül különbséget téve a felszámolási eljárásnak a felszámolás kezdő időpontja [Cstv. 27. (1) bekezdés] által elválasztott szakaszaiban érvényesülő hitelezőfogalom között. Az adós, illetve a hitelező fogalmának közös eleme, hogy mind az adós tartozása, mind a hitelező pénz-, vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése - összhangban a Cstv. 38. (3) bekezdésével - pénzszolgáltatás, melynek hiányában sem az adósi, sem a hitelezői minőség nem állapítható meg. A Cstv. 3. (1) bekezdés e) pontja a vagyont a számvitelről szóló, évi C. törvény befektetett eszköz, illetve forgóeszköz fogalma alapján határozza meg (2000. évi C. törvény ). A évi C. törvény 23. (1) bekezdése szerint a mérlegben befektetett, illetve forgóeszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatába bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló eszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. 4. (1) 1 A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló évi VI. törvény 49. -a alapján adták ki. (3) 2 Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá: a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel; b) 3 az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; c) 4 a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület; 1/2007. Közigazgatási jogegységi határozat a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény 4. (3) bekezdés c) pontja helyes értelmezéséről 5 d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló évi XXXII. törvény 7. (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel; e) 6 a 38. (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; f) 7 az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj. Lezárva: június oldal 1 Megállapította: évi LXXXI. törvény 4. (1). Módosította: évi V. törvény 134. a). 2 Megállapította: évi LXXXI. törvény 4. (2). Hatályos: IX. 2-től. 3 Megállapította: évi CIII. törvény 4.. Hatályos: I. 22-től. 4 Módosította: évi XXXII. törvény 11. (3) e). 5 Megjelent: Magyar Közlöny 2007/23. 6 Beiktatta: évi CXX. törvény 439. (1). Hatályos: I. 1-től. 7 Beiktatta: évi VI. törvény 2.. Hatályos: VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

10 10. oldal A gyakorlatban felmerült, hogy az adós vagyonába (leginkább a felszámolási vagyonba) tartozónak minősítették a szakszervezeti tag munkavállaló munkabéréből levonásra kerülő szakszervezeti díjat. Ezen szakszervezeti díj jogosultja azonban természetesen nem a munkáltató (az adós), hanem a kedvezményezettként megjelölt szakszervezet. A munkáltató csupán a Munka Törvénykönyvének (Mt.) 21. (6) bekezdésében, illetve a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló évi XXIX. törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget a tagdíj munkabérből történő levonásával és továbbutalásával. A Cstv. 4. (3) bekezdésének kiegészítése ezért külön is megjeleníti a munkavállalótól levonásra kerülő szakszervezeti tagdíjat és egyéb érdek-képviseleti tagdíjat, mint olyan pénzeszközt, amely nem tartozik az adós vagyonába. (4) 1 A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni. (5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának. EBH I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség. A jogellenes vagyonmozgás egyúttal az évi IV. törvény ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem a évi XLIX. törvényben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. törvény 4., 34. (2) bek., 38. (3) bek., évi IV. törvény 361. ]. EBH A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4., 38. (3) bek., 57. ]. EBH I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. (1) bek., 28. (2) bek., 34. (2) bek., 57. (1) bek., 58. (1) bek.]. EBH Felszámolás alá került gazdálkodó szervezet által kötött szerződés semmissége jogkövetkezményeinek rendezése érdekében kötött engedményezési szerződés is minősülhet a további hitelezők kijátszására irányuló jogügyletnek. Az e körben vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 4. (1) bek., 40. (1) bek. c) pontja]. EBH Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalattól (állami gazdaságtól) elvont vagyon erejéig az elvonás arányában fennálló felelősség megállapítása, számítási módja stb. körében irányadó szempontok [Ptk (1) és (2) bek., 274. (1) bek., 301., 329. (1) bek., évi LIV. tv. 53. (1) és (2) bek., évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. (3) bek. a), b), c) és d) pont (4) bek., 62. (1) bek., évi CXXI. tv (4) bek., évi LXXXVIII. tv., évi LXXXVII. tv. 3., 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12., Pp (1) bek. d) pont]. EBH A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek., (2) bek., 34. (1) bek., 57. (1) bek., 61. (4) bek., évi VI. tv. 17., 165. (7) bek., 169. (1) bek., 183., Ptk (1) bek., 344. (1) bek.]. EBH A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. (1) bek., 48. (1), (2) és (3) bek., 54., 59. (1) bek., évi XVIII. tv. 23. (3) bek., 114/ (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. (1) bek., 59. (1) bek.]. EBH A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk (1) bek., évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. (1) bek., 28., 30. (2) bek., 46. (1) bek., 48., 50. (1) bek., 52. (1) bek. d) pontja, évi VI. tv. 54. (3) bek., 121., évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) és (2) bek., 50. (1) bek., 60. (1) bek., 63. ]. 1 Megállapította: évi LXXXI. törvény 4. (3). Hatályos: IX. 2-től.

11 11. oldal EBH Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk (1) bek., 365. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 3. (1) bek. e) pont, 4. (1) és (2) bek., 57. (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, évi XVIII. tv. (Szt.) 35., évi LIII. tv. (Vht.) 179. ]. EBH Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek., 4. (1) és (2) bek., 38. (2) bek., 46. (5) és (7) bek., 57. (1) bek., 60. (4) és (6) bek.]. BH II. Az évi XLIX. törvény jelen eljárásban alkalmazandó, május 1. napjáig hatályban volt 38. (5) bekezdése csak a szerződés alapján nyújtott óvadékra rendelkezett akként, hogy a felszámolás kezdő időpontjában a megállapodás megszűnik és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni [1991. évi XLIX. törvény 4. (1) bek., 38. (5) bek.]. BH I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség. - A jogellenes vagyonmozgás egyúttal az évi IV. törvény ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem az évi XLIX. tv.-ben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. törvény 4., 34. (2) bek., 38. (3) bek.; évi IV. törvény 361. ]. BH II. A közigazgatási határozattal átengedett halászati jog január 1-jével megszűnt, így vagyoni értékű jogként nem tartozhat a felszámolási vagyon körébe [1997. évi XLI. tv. 53. és 54. ; évi IL. tv. 4., 48. ]. BH A felszámolás kezdő időpontját követően, de annak közzétételét megelőzően, a hitelezői igényeket a cég vezetése jogszerűen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 4., 34., 38. ]. BH Az ingatlan-nyilvántartás szerint az adós tulajdonában álló önálló ingatlanként nyilvántartott étterem a felszámolási vagyon része, a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy az étterem feletti rendelkezési jogot - a vállalattól való elvonással - megszerezte [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek.; évi LXXIV. tv. 2. (1) bek., 7. (1) bek., 13. (1) bek.; Ptk (2) bek.]. BH A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4., 38. (3) bek., 57. ]. BH I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek. b) pontja, 4. ; 6. (2) és (4) bek. ; Pp. 50. (1) bek. ; Pp (1) bek.; 130. (1) bek. e) pontja; 157. a) pontja; évi CXLIV. tv. 53. (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368., az évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. (1) bek. a) pont, 4. (1) és (2) bek.]. BH II. A felszámoló jogszerűen jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelően tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag őt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) bek., 57., 58. (1) bek.]. BH A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. (1) bek., (2) bek., 34. (1) bek., 57. (1) bek., 61. (4) bek., évi VI. tv. 17., 165. (7) bek., 169. (1) bek., 183., Ptk (1) bek., 344. (1) bek.]. BH I. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 4. (1) bek., 48. (1), (2) és (3) bek., 54., 59. (1) bek., évi XVIII. tv. 23. (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 4. (1) bek., 59. (1) bek.].

12 12. oldal BH A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk (1) bek., évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. (1) bek., 28., 30. (2) bek., 46. (1) bek., 48., 50. (1) bek., 52. (1) bek. d) pontja, évi VI. tv. 54. (3) bek., 121., évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) és (2) bek., 50. (1) bek., 60. (1) bek., 63. ]. BH A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk (2) bek., 125. (1) bek., 375. (1) bek., az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 4. (1) bek., 38. (3) bek., 47. (1) bek., 48. ]. BH I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. (1) bek., 38 (3) bek., 46. (3) bek., 51. (1) bek., 57. (1) bek a), d) és f) pont, évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. (2) bek.]. BH I. A lízingszerződés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után - olyan követelésnek minősül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezők követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehető [1991. évi XVIII. tv. 22., 23. (1)-(5) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 3. (1) bek. e) pont, 4. (2) bek.]. BH Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., 4. (1) és (2) bek., 38. (2) bek., 46. (5) és (7) bek., 57. (1) bek., 60. (4) és (6) bek.]. BH Maradványföldek felszámoló által történő értékesítése miatt az adós szövetkezet volt tagjai igényeiket csak a felszámolási eljárás keretében - a felszámolásra irányadó jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével - érvényesíthetik [Ptk (1) bek., évi IL. tv. 4. (3) bek., 28. (2) bek f) pont, évi II. tv. 25., évi XCIII. tv. 1. (1) bek. b) pont, Pp. 49. (1) bek.]. BH A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontja után - a szerződést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 4. (1) bek., 34. (2) bek., 40. (1) bek., 61. (4) bek., Ptk (2) bek., 234. (1) bek., 237. (1) bek., Pp. 9. (1) bek.]. BH I. A felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehető figyelembe, maga az óvadék azonban nem [Ptk ai, 320. (2) bek., évi LXXXI. törvénnyel módosított évi IL. tv. 4. (1)-(2) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont]. BH I. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerűsége [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek., 62., 63., évi LIV. tv. (tv.) 53. (1) bek.]. BH I. A vámraktárban a vámhivatal jogerős határozata alapján elhelyezett árukészlet felett a tulajdonosnak nincs rendelkezési joga, az tehát a tulajdonos ellen indult felszámolási eljárás során nem tekinthető a felszámolás körébe tartozó vagyonnak [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1)-(2) bek., 38. (1) bek., évi 2. tvr. 2. (1)-(3) bek., 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes r. (R.) 38/A. (1) bek., 41. (1) bek. c) pont, 45. (1) bek. a) pont]. BH A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. (1) és (2) bek., 48. (1) bek., 54., 57. (1) bek., 58. (1) bek., Ptk e) pont, 173. (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. (4) és (5) bek.]. BH Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) bek., 31. (1) bek. 51. (3) bek., Ptk (3) bek., 145. (2) bek., 373. (5) bek., 375. (1) bek.]. BH Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetők figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. (1) bek., Ptk. 72. (3) bek., 117. (2) és (3) bek., évi IL. tv. 3., 4. (1) és (2) bek., évi XVIII. tv. 22. (1)-(3) bek.]. BH A hitelező követelésének kielégítése, ha a gazdálkodó szervezet a részére tulajdonjogfenntartással eladott dolgot a felszámolás közzététele előtt értékesítette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) bek., 57. (1) bek., Ptk. 94. (2) bek., 119., 368. (1) és (2) bek.]. BH Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4., 48. (1) bek., 57. (1) bek., 58. (1) bek.].

13 BH A kárpótlás biztosítására szolgáló termőföldnek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként történő figyelembevételéhez szükséges feltételek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1)-(3) bek évi XXV. tv. 17. (1) bek., évi II. tv. 25. (1) bek.]. BH Az engedményezési szerződés megkötésének időpontjában még létre sem jött követelés - érvényesen - nem engedményezhető; az ilyen szerződés ellenére ezért a követelés összege továbbra is az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának a része [Ptk (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 4. (2) bek., 51. (1) bek.]. BH A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét nem kezelik letétként, ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehető, és a tagok a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért a törzstőke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követően nem tartoznak felelősséggel [1988. évi VI. tv. 22. (1) bek., 54. (3) bek., 155. (1) bek., 178. (1) bek., évi IL. tv. 4. (1) bek., 63. ]. BH A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezők követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendő; a hitelező követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 4. (2) bek., évi VI. tv. (Gr.) 75. (1) és (2) bek., 94. (1) bek.]. BH Ha állami tulajdonban álló ingatlan a megyei vagyonátadó bizottság döntésétől függően kerülhet az önkormányzat tulajdonába, csak ennek a döntésnek az ismeretében lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az ingatlan a kezelésére korábban jogosult adós felszámolás alá tartozó vagyonának része-e [1991. évi IL. tv. 4., évi LXV. tv (3) bek., évi XXXIII. tv. 10. (1) bek.]. BH a Kpt. hatálybalépése (1991. augusztus 10.) előtt indult felszámolási eljárásokban a felszámolók nem kötelesek - a visszaható hatállyal nem rendelkező Kpt. alapján - a kárrendezési hivatal értesítése figyelembevételével a termőföld-kijelölési kötelezettség teljesítésére [1986. évi 11. tvr. 17. (4) bek., évi IL. tv. 4. (3) bek.]. BH I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek., 6. (1) bek., 38. (3) bek., Pp. 51. c) pont]. BDT A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthető a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelező visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelőző időszakban a hitelező az adóssal szerződéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. KGD A lakásszövetkezet felszámolása esetén sem lehet eltekinteni attól a rendelkezéstől, hogy a szövetkezeti tulajdonú gondnoki lakást a tulajdonosok vagy a tagok közös tulajdonába kell adni (1991. évi XLIX. törvény 4., 6., 38., 64. ; évi CXLI. törvény 8. ) KGD A felszámolás alatt álló szövetkezet vagyonába tartozik a külön jogszabály hatálya alá nem tartozó ún. maradványföld (1991. évi XLIX. törvény 4. ). A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik - a Cstv. 4. (3)-(5) bekezdésében írt kivételekkel és korlátozásokkal - az adós minden vagyona, amellyel az eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet azt követően, az eljárás tartama alatt szerez. A Cstv. nem tartalmaz kétféle vagyonfogalmat, azt a Cstv. 3. (1) bekezdés e) pontja és a Cstv. 4. (1) bekezdése együtt határozza meg. Eszerint: vagyon a számviteli törvény által befektetett, illetve forgóeszköznek minősített vagyontárgyak összessége, amely felett az adósnak rendelkezési joga áll fenn; a rendelkezési jog megszerzésével válhat valamely vagyontárgy utóbb (a kezdő időpontot követően) a felszámolási vagyon részévé. A felszámolási vagyon az adós aktív, a hitelezők kielégítését szolgáló vagyona, melybe beletartoznak az adós ingó, ingatlan vagyontárgyai, követelései, vagyoni értékű jogai. Rendelkezésen azokat a vagyontárgyakat illetően, melyek tulajdonjog tárgyai lehetnek, vagy amelyekre a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell [Ptk. 94. (2) bekezdés] a rendelkezési jogot mint a tulajdonjog részjogosítványát (Ptk ), a követelések és vagyoni értékű jogok esetében, pedig az átruházás (Ptk ), illetve a követelés jogosult akaratából való megszüntetésének (elengedés, lemondás) jogát kell érteni. A Cstv. 4. (2) bekezdés az adós vagyonának minősíti a tulajdonában (kezelésében) lévő vagyont, a leányvállalata, tröszt esetében pedig a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az évi VI. törvény 49. -a alapján adták ki. A kivételeket a Cstv. 4. (3) bekezdése tartalmazza, a feloldástól függően a vagyonhoz tartozó rögzített hadiipari készletekről a (4) bekezdés rendelkezik; az (5) bekezdésben írt, a védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a vagyonnak. Az állam a Cstv. 62. (1) bekezdése alapján felel a Cstv. 4. (3) bekezdés b) és d) pontjai, valamint a (4) bekezdés alapján a felszámolási vagyonba be nem vonható vagyon értéke erejéig. E bekezdés e) pontja a Cstv. 38. (6) bekezdésére utal, melyet azonban a évi XXVII. törvény 73. (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezett. 1/2007. Közigazgatási jogegységi határozat a Cstv. 4. (3) bekezdés c) pontjának helyes értelmezéséről (1) 2 Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni Lezárva: június oldal 1 Megállapította: évi LXXXI. törvény 5.. Hatályos: IX. 2-től. 2 Módosította: évi V. törvény 134. a).

14 14. oldal a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről; b) 1 a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. -ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről. (2) 2 A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során. A hatályos szabályozás alapján nem lehet egyértelműen meghatározni az illetékes eljáró bíróságot abban az esetben, ha az adós más cégbíróság (nyilvántartó bíróság) illetékességi területére teszi át székhelyét és a felszámolási eljárás iránti kérelmet ezen székhely-áthelyezési időszakban nyújtják be. Ebben az időszakban az adós iratai már átkerülnek az új székhely szerinti bírósághoz, illetve a cégjegyzék adatai már tartalmazzák az új székhelyet - bejegyzés alatt státusszal - azonban az még nem hatályos, ugyanakkor a székhely-áthelyezéssel érintett cégbíróság a társasági határozat meghozatalára visszamenőleges hatállyal jegyzi be később a módosított székhelyet. Ilyen esetekben - a korábbi és az új székhely szerinti - bíróságok az illetékesség kérdésében nem tudnak egyértelmű döntést hozni, így vagy egyik bíróságon sem, vagy mindkettő előtt megindul a felszámolási eljárás. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás (csőd-, illetve felszámolási eljárás) megindítására az a bíróság az illetékes, amelynek területén a kérelem benyújtásának időpontjában az adós bejegyzett székhelye található. A későbbi, visszamenőleges hatályú cégbírósági döntésnek - így a kérelem benyújtásának időpontjában bejegyzés alatt álló státusszal feltüntetett új székhelynek - e tekintetben relevanciája nincs. (3) 3 Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a 39. (1) bekezdésében foglaltak szerint, illetve azt követően több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a (2) bekezdésének f) pontja, illetve a 68. (1) bekezdése szerint - bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. E hitelezők maguk közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezőkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat. (4) 2 A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. BH A hitelezői választmány képviseleti szerv - A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet vizsgálata körében ellenőrizheti a évi IL. törvény 5. (3) bekezdésében írt feltételek meglétét, vagy hiányát - Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a hitelezői választmány nevében, képviselőjeként, illetve maga a hitelezői választmány a jelen esetben igényelheti-e a felszámolói tájékoztatást, illetve jogosult-e kifogás előterjesztésére [1991. évi XLIX. tv. 5. (3) bekezdés]. BH A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az évi IL. törvény 5. -ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 5. (2), (3) és (4) bek., 28. (2) bek. f) pont, 39. (1) bek., 68. (1) bek., Pp. 72., 130. (1) bek. b) pont]. BH A felszámoló a hitelezői választmány vagy a hitelezők 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetéről. Az egyes hitelezők tájékoztatását a közbenső mérleg biztosítja [az évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 5. (1) bek. a) pont, 51. (1) bek., 57. (1) bek. a) pont]. BH A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. (3)-(4) bek., 6. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 46. (3) és (6) bek., 51. (1) bek., 54. ]. BH A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. (1) bek. a) pont, 48. (1) és (2) bek., 50. (2) bek., 51. (1) és (3) bek., 59. (1) bek.]. 1 Módosította: évi CIX. törvény 126. (2) b). 2 Módosította: évi V. törvény 134. a). 3 Megállapította: évi XXVII. törvény 2.. Hatályos: VIII. 6-tól.

15 15. oldal Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő és a felszámoló részéről a csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamán, a Cstv. 5. (1) bekezdés a) pontja alapján az adós vagyoni és pénzügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatás illeti meg a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját. Ez utóbbit csak akkor, ha hitelezői választmány nem alakult; nincs ésszerű indok a tájékoztatás megtagadására, ha a tájékoztatást nem hitelezői csoport, hanem egy, a hitelezői követelések 10%-át meghaladó követeléssel rendelkező hitelező kéri. A tájékoztatás az adós aktuális vagyoni és pénzügyi helyzetére vonatkozik, terjedelme nem azonos a hitelezők közbenső mérlegben történő, a mérleg által felölelt időszakra vonatkozó részletes tájékoztatásával [225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. ]. Nincs elvi akadálya annak, hogy a tájékoztatás konkrét felszámolói intézkedésre irányuljon. A szóban forgó tájékoztatás kérését meg kell különböztetni a felek iratbetekintési jogától, melyet a felszámolónak kérelemre biztosítania kell; e jog azonban nem gyakorolható a felszámolói munka túlzott, a szükségeset meghaladó mértékű zavarásával, s nem róhat indokolatlan (pl. másolási) költséget az adósra. A Cstv. 5. (1) bekezdés b) pontja szerint a munkavállalókat érintő kérdésekről az erre feljogosított szerveket kell tájékoztatni. Amennyiben a tájékoztatás terjedelmével, részletességével, az arra való jogosultsággal, illetve az iratbetekintési jog gyakorlásával összefüggésben vita támad, annak elbírálása - kifogásra - a felszámolási eljárást lefolytató bíróság feladata. A hitelezői választmány célját, rendeltetését, megalakulásának rendjét a Cstv. 5. (2)-(4) bekezdései rendezik. A Cstv. számos helyen [Cstv. 39. (3) bekezdés, Cstv. 40. (5) bekezdés, Cstv. 46. (2)-(4) bekezdés, Cstv. 47. (6) bekezdés, Cstv. 49. (1), (2) bekezdés, Cstv. 49/A. (2) bekezdés, Cstv. 50. (5) bekezdés, Cstv. 54., Cstv. 63/B. (3) bekezdés] a hitelezői választmány részére tájékoztatási, egyetértési, hozzájárulási, észrevételezési jogot biztosít, melyet a választmány az azt létrehozó, illetve ahhoz utóbb csatlakozott hitelezők érdekeinek képviselőjeként gyakorol. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf /2004/3. A hitelezői választmány saját nevében kifogás előterjesztésére nem jogosult. 6. (1) 1 A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. (2) 1 A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. (3) 2 Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy - a 6/A. esetén kívül - a csődeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye. (4) 3 A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. ) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül. EBH A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6., 38., 72., 78. ]. EBH A hitelezőknek a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. törvény 50. (5) bek.; 6. (2) bek.; évi III. törvény 104. (1) bek.]. EBH II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerződés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., Pp. 51. a) pont, 130. (1) bek. b) pont]. EBH A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 51. (1) bek., Pp. 3. (1) bek., 51. ]. EBH A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. (3) bek., 50. (6) bek., 56. (2) bek., 60. (1) bek.]. BH Pénzügyi intézmény ellen felszámolási eljárás megindítását a hitelező nem kérheti. A felszámolási eljárást a bíróság az adós pénzügyi intézmény illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérelmére indíthatja meg [1996. évi CXII. törvény 30., 177., 179., 180., évi XLIX. törvény 6., 25. ]. BH I. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után - a hitelező elállása vagy a felek közös kérelme alapján - akkor sincs lehetőség az eljárás megszüntetésére, ha a kérelem a végzés közzététele előtt megérkezett a bíróságra [1991. évi XLIX. törvény 6. (3) bek., évi III. törvény 27., 157. e), f) pont]. 1 Megállapította: évi VI. törvény 3.. Hatályos: VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: évi CIV. törvény 27. (1). A felvezető szöveget módosította: évi V. törvény 134. a). 3 Megállapította: évi XXVII. törvény 3. (2). A második mondat szövegét megállapította: évi XCI. törvény 228. (1). Módosítva: évi V. törvény 134. a) alapján.

16 16. oldal BH II. Az ügyviteli hiányosságokra visszavezethető késedelem a mulasztás kimentésére nem ad alapot [1991. évi XLIX. törvény 6. ; évi III. törvény 105., 107. ]. BH A csődeljárás iránti kérelem elutasításának van helye, ha az adós ellen a felszámolási eljárás korábban megindult, mint ahogy a csődeljárás iránti kérelem a bírósághoz megérkezett. Amennyiben a bíróság ezt a tényt az eljárás későbbi szakaszában észleli, a csődeljárást meg kell szüntetnie [1991. évi XLIX. törvény 6., 8., évi III. törvény 130. (1) bek. d) pont, 157. a) pont]. BH A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásának időpontjáról - az évi III. törvény szabályai szerint - a bíróságnak nem kell a feleket értesítenie. Ha a felek a fellebbezésben, illetve az arra adott észrevételben valamely kérelmet nem terjesztenek elő, viselik annak kockázatát, hogy a később előadott kérelmet a bíróság már nem veheti figyelembe, ha időközben a fellebbezést érdemben elbírálta [1991. évi XLIX. törvény 6. (3) bek.; évi III. törvény 106., 107., évi III. törvény 257. (1) bek.]. BH Az évi XLIX. törvény 51. -ának (4) bekezdése a kifogást elbíráló végzés elleni rendes jogorvoslatra jogosultak körét az évi III. törvény általános szabályaitól eltérően határozza meg, s a fellebbezés jogát csak a két ellenérdekű félnek - a felszámolónak és a kifogást benyújtó félnek - biztosítja - Abból a szabályozásból, amely szerint a Pp. rendelkezéseit a felszámolási eljárásban a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni, jelen esetben az következik, hogy érdekelt harmadik személy felülvizsgálati kérelmet sem nyújthat be a kifogást elbíráló jogerős végzés ellen [1991. évi XLIX. törvény 6., 51. ; évi III. törvény 270. (2) bek.]. BH A központi költségvetést megillető adókövetelések tekintetében a hitelező képviselőjeként az állami adóhatóság jár el. A felszámolási eljárás megindítására a jogi személy székhelye szerinti adóhatóság illetékes. Ha ezt követően az adós székhelye megváltozott, ez nem hat ki a felszámolási eljárást lefolytató bíróság illetékességére, a hitelező képviseletének ellátása azonban az új székhely szerinti adóhatóság feladata, amely jogutódként az eljárásba önként beléphet [2003. évi XCII. tv. 72. (3) bek., 74. c) pont; évi XLIX. törvény 6. ; évi III. törvény 42., 61. ]. BH A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6., 38., 72., 78. ]. BH A felszámolási kérelem megváltoztatására csak az elsőfokú végzés meghozataláig van lehetőség. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által sem érintett eljárási költség megfizetésének elmulasztása miatt csak a jelen eljárás jogerős befejezése után akkor terjeszthető elő megalapozottan az adós ellen újabb felszámolási kérelem, vele szemben a végrehajtás is eredménytelen lesz [1991. évi IL. törvény 6., 27. ; évi III. törvény 146. ]. BH Az adóvégrehajtási eljárás szünetelése azzal a jogkövetkezménnyel is jár, hogy a szünetelés időtartama alatt foganatosított végrehajtási cselekmény hatálytalan, azonban a szünetelés előtt foganatosított végrehajtási cselekmény joghatálya továbbra is fennáll. E körülményre az adókövetelés eredménytelen végrehajtására alapított felszámolási kérelem vizsgálatánál figyelemmel kell lenni [1991. évi IL. törvény 6. (2) bek.; 27. (2) bek. b) pontja; évi XCI. tv. 91. (2) bek.]. BH A hitelezők tekintetében - a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására - megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. tv. 50. (5) bek., 6. (2) bek.; Pp (1) bek.]. BH A másodfokú eljárásban érvényesülő keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbező hitelező - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezői igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elő [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 46. (6) bek., 51. (1) bek.; Pp (1) bek.]. BH A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő) [1991. évi IL. törvény 6. (2) bek., Pp ]. BH I. A bíróság fizetésképtelenséget megállapító határozatához - annak kézbesítésétől - kötve van, azt nem módosíthatja és nem helyezheti hatályon kívül. A döntés jogerőre emelkedése előtt benyújtott, a felszámolási kérelem visszavonását tartalmazó beadvány határidőben előterjesztett fellebbezésnek tekintendő [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek. ; Pp (1) bek., 235. (2) bek., 237., 238. (1) bek.]. BH I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye - A gazdasági társaság adós a cégjegyzékből való törléssel jogképességét elveszíti, így vele szemben az eljárás nem folytatható, hanem az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., évi CXLIV. tv. 53. (2) bek., Pp. 50. (1) bek., 111. (1) bek., 130. (1) bek. e) pontja és 157. a) pontja]. BH A hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan nem vehető igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelező a közbenső mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbenső mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás előterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 50., 51. ; Pp (1) bek. d) pontja].

17 BH Ha a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti - mert az adós igazolja a követelés vitatását -, a végzés jogerőre emelkedése után ugyanezen követelés vonatkozásában akkor sem lehet újabb felszámolási eljárást kezdeményezni, ha az adós időközben az általa vitatott követelés egy részét megfizette [1991. évi IL. törvény 6. (2) bek., Pp (1) bek.]. BH I. Nem kizárt, hogy valamely adós ellen több hitelező által - egymástól függetlenül - indított eljárásban a bíróság külön-külön megállapítsa az adós fizetésképtelenségét. Bármelyik fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után azonban ugyanazon adós ellen már csak egy felszámolási eljárást folyhat. Ilyen esetben a helyes eljárás az, ha a bíróság az ügyek egyesítését rendeli el [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 38. (3) bek.; Pp (2) bek., 227. (1) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM r.]. BH I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek. b) pontja, 4. ; 6. (2) és (4) bek. ; Pp. 50. (1) bek. ; Pp (1) bek.; 130. (1) bek. e) pontja; 157. a) pontja; évi CXLIV. tv. 53. (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH A bíróság az előtte ugyanazon adós ellen különböző hitelezők kérelmére indult felszámolási eljárásokat nem köteles egyesíteni. Az egyesítés csak lehetőség. Ha a bíróság egy hitelező kérelmére az adós felszámolását jogerősen elrendeli, a további eljárásokat meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 6. (2) bek., 27. (2) bek. a)-c) pontjai, Pp (1) bek. d) pont, 149. (2) bek., 157. a) pont, 229., 123/1973. (IK ) IM utasítás]. BH I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. (2) bek., 8. (3) és (4) bek., 9. (4) és (6) bek., 17. (3) bek., 18. (2) és (4) bek., 19. (1) és (4) bek., 21. (3) bek., Pp (1) bek. d) pont, 234., 237., 239., 244. (1) és (3) bek.]. BH A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezője között a csődtörvény rendelkezéseitől eltérő, kedvezőbb besorolásra vonatkozó szerződés - mint jogszabályba ütköző - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk (2) bek., 234. (1) bek., 240. (3) bek., az évi LXXXI. törvénnyel és az évi XXVII. törvénnyel módosított évi IL. tv. 6. (2) bek., 51. (1) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont, Pp (4) bek., 109. (4) bek.]. BH A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. (5) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. törvénnyel módosított évi IL. tv. 6. (4) bek., 8. (1) bek., 51. (1) bek., évi CXLV. tv. 52. (1) bek., 54. (1) bek. b) és d) pont]. BH A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellőzhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. (2) bek., 24. (2) és (3) bek., 25. (1) bek. c) pont, 27. (2) bek. b) pont, 63/A. (3) bek., évi CXLV. tv. (Ctv.) ai, Pp (1) bek., 102. (3) bek.]. BH Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. (2) bek., 59. (1) bek., 60. (1) bek., Pp ]. BH II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerződés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp. 51. a) pont, 130. (1) bek. b) pont]. BH II. A felszámolási eljárásban a meghallgatás kitűzése csak lehetőség, annak elrendelése a bíróság mérlegelésétől függ [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., évi III. törvény 113., 125. (2) bek.]. BH Felszámolási eljárás esetén ha az adós gazdálkodó szervezetet a cégbíróság a cégnyilvántartásból törölte (esetleges jogszabálysértő törlés esetén is), az eljárás félbeszakadása helyett megszüntetésnek van helye, figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárásban a félbeszakadás kizárt [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. (2) bek., Pp (1) bek., 130. (1) bek. e) pont, 157. a) pont, évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek.]. BH Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékből, s ezáltal jogképessége megszűnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 6. (2) bek., 27., évi CXLIV. tv. 53. (2) bek., Pp (1) bek., 130. (1) bek. e) pont, 157. a) pont, 158. (1) bek., 275/B., évi XCIII. tv. 57. (1) bek a) pont, 80. (1) bek. i) pont, 81. (2) bek.]. BH A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály előírása szerint - készített közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem minősül pervezető végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 50. (5)-(6) bek., Pp (1) bek.]. BH A felszámolási eljárásban is szabályszerű a bírósági iratoknak olyan postai kézbesítése, amikor a címzett távollétében a küldeményt ún. helyettes átvevő veszi át. A helyettes átvevő átvételi jogosultságának feltételei [Pp. 99. (1) és (4) bek., 107. (1) bek., 109. (3) bek., 164. (1) bek., Ptk b) pont, évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 133/1993. (IX. 29.) Korm. r. 15. (1) bek., (2) bek. a) pont]. Lezárva: június oldal

18 BH A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minősíthető előzetesen végrehajthatóvá [Pp f) pont, 232. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 56. (2) bek., 58. (1) bek., 59. (1) bek.]. BH A felek jogviszonyában bekövetkezett elévülés kihat a felszámolási eljárásra is, ezért az anyagi jogszabályok szerint már elévült követelés az adóssal szemben felszámolási eljárás keretében hitelezőként sem érvényesíthető [Ptk (1) bek., 325. (1) bek., 326. (1) bek., 389., 395. (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., évi XCII. tv. 40. (1) bek., (4) bek a) pont, (8) bek.]. BH A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. (3)-(4) bek., 6. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 46. (3) és (6) bek., 51. (1) bek., 54. ]. BH A birtokvita eldöntése nem tartozik a felszámolási eljárást folytató bíróság hatáskörébe [Ptk (2) bek., évi 11. tvr. (Ptké.) 26. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 51. (1) bek., Pp (1) bek. b) pont, 157. a) pont]. BH Tanúbizonyítás a felszámolási - nemperes - eljárásban is megengedett. Lényeges eljárási szabályt sért a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a tanúbizonyításra vonatkozó indítványt az ellenérdekű hitelezővel nem közli, illetőleg ha a kért bizonyítást nem a hitelező jelenlétében megtartott meghallgatáson veszi fel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., Pp. 5., 136/B. (2) bek., ai, 196. (1) bek.]. BH Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 35. (2) bek. b) pont, 44., 50. (1) bek., 57. (1) bek. g) és e) pont, 58. (1) bek., Ptk. 301., évi II. tv. 105/C. (1) bek., évi 18. tvr (2) bek.]. BH Ha jogszabály egy adott szerződésre nem, a felek megállapodása pedig csak a szerződés változtatására, kiegészítésére ír elő írásbeli alakot, a szerződés szóbeli felmondása is érvényes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel, valamint az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. (2) bek., 27. (2) bek. a) pont, Ptk (3) bek., Pp (6) bek., 164. (1) bek.]. BH Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. (3) bek., 6. (2) bek., 26. (1) bek., 27. (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp (1) bek., 321. (1) bek., évi XCIII. tv. 44., 47. (3) bek., 62. (1) bek. i) pont, 64., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. (2) bek.]. BH I. Az engedményezéssel jogutóddá lett gazdálkodó szervezet a jogszabályban előírt feltételek mellett hitelezővé válik, annak jogaival - például a csődeljárásban az iratbetekintés jogával - és kötelezettségeivel együtt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 46. (5) bek., Ptk ]. BH I. A felszámoló jogszabálysértő vagy valakinek a jogos érdekét sértő intézkedése ellen benyújtható kifogás előterjesztésére jogszabályban előírt határidő nem jogvesztő jellegű. A határidő elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető [Pp (1) bek. h) pont, ai, az évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 6. (1)-(2) bek., 51. (1) bek.]. BH II. A felszámoló intézkedése elleni kifogást idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerős végzés ellen felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő [Pp (1) bek., 270. (2) bek., évi IL. tv. 6. (2) bek.]. BH A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de - tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 6. (2) bek., 34. (1) és (3) bek., 41. (1) bek., 51. (1) bek.]. BH A Ptk.-nak a beszámításra vonatkozó rendelkezései a felszámolási eljárásokban annak ellenére nem alkalmazhatók, hogy az évi IL. tv. (Cstv.) az anyagi jogi szabályoktól való eltérésre vonatkozó kifejezett rendelkezést - mint lex speciális - nem tartalmaz [Ptk ai, évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 36. ]. BH A felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasító másodfokú végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Pp (1)-(2) bek., évi IL. tv. 6. ]. BH Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén az eljárás felfüggesztése kizárt [1997. évi XXII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 63/A. (1)-(3) bek., Pp (1) bek.]. BH A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. (2)-(3) bek., 50. (6) bek., 51., 56. (2) bek., 60. (1)-(2) bek., Pp ]. Lezárva: június oldal

19 19. oldal BH II. Több hitelezőnek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezők csak egyszerű pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelező esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 27. (2) és (4) bek., 28. (2) bek. e) pont, 34. (2) bek., Pp. 51. c) pont]. BH A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezői kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (3) bek., 50. (6) bek., 56. (2) bek., 60. (1) bek.]. BH I. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a felszámolási eljárást lefolytató bíróság az arra vonatkozó bejelentés vizsgálata nélkül hoz határozatot, hogy az adós kft. ügyvezetőjének személye megváltozott [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek, Pp. 72. ]. BH I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 26. (1)-(2) bek, 27. (1) bek. a) pont, 27/A. (1) bek., 34., Pp. 48. ]. BH A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 27. (2) bek., Pp (2) bek., évi XCIII. tv. 78. (3) bek., 80. (1) bek.]. BH A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetőivel, illetőleg volt vezetőivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság előzetesen felhívta őket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 31., 33. (1) bek., Pp. 5. (1) bek.]. BH Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozását a felszámolási eljárás kezdeményezéséről történt értesítését megelőzően írásban nem vitatta ugyan, de egyéb módon bizonyítani tudja, hogy a követelést vitássá tette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. (2) és (4) bek., 6. (2) bek.]. BH A hitelezők kérelmére indult felszámolási eljárás a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemtől való elállás folytán csak akkor szüntethető meg, ha a kérelmétől a hitelezők mindegyike eláll [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 6. (2) bek., Pp ]. BH I. A csődeljárás iránti kérelemmel kapcsolatban a hiánypótlásra a törvényben megállapított határidőt a bíróság nem hosszabbíthatja meg [Pp (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 10. (3) bek. b) pont]. BH I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 6. (2) bek., Pp (1) bek., 237., 240. (1) bek.]. BH Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetőt - az ügy körülményeitől függően - a feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. (1) bek., 33. (1)-(2) bek., 6. (2) bek., Pp. 5. (4) bek.]. BH Az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolásának elrendelésére vonatkozó végzés jogerőre emelkedése után a megyei bíróság illetékességének hiányát már nem veheti figyelembe [1991. évi IL. tv. 6. (1) és (2) bek., Pp. 43. (1) bek., 139. ]. BH A felszámolási eljárás során a fellebbezésében jogosult a követelését az eredetileg nem követelt járulékokra kiterjeszteni [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp (1) bek.]. BH Az adós felszámolása ismételten nem rendelhető el, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele más hitelező kérelme alapján már megtörtént [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp (1) bek.]. BH Az adós szerződésének és más jognyilatkozatának a felszámoló által történt megtámadása esetén az ügy az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósági hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 6. (1) bek., 40. (1) bek.]. BH II. Ha a munkavállaló követelése a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben vagyoni teljesítésre irányul, ennélfogva az a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos, e követelését csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 6. (1) bek., 38. (3) bek.]. BH A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 22. (1) bek., 65. (1) bek., Pp (2) bek.]. BH II. Ha a kifogásnak helyt adó - a felszámolót fizetésre kötelező - végzésben a bíróság nem rendelkezett a teljesítési időről, a végzés kiegészítésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp. 217., 225. (6) bek., 226. ]. BH A felszámolási eljárás felfüggesztését indokolttá teheti az, hogy a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság elutasította ugyan, de az elutasításról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása még folyamatban van [1991. évi IL. tv. 6. (2j bek., 22. (2) bek., Pp (2) bek.].

20 20. oldal BH Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3., 6. (2) bek., 22. (1) bek., 25. (1) bek., Pp (1) bek., 157. ]. BH A felszámolási eljárás és a peres eljárás - a per megszüntetésének a szempontjából - nem minősülnek ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított eljárásoknak [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp (1) bek., 157. ]. BH A felszámolási eljárás nem peres jellege nem változtat azon, hogy az adós fizetésképtelenségére vonatkozó határozat meghozatala előtt a bíróságnak - a szükséges keretben - bizonyítást kell lefolytatnia, és ennek alapján a fizetésképtelenség tekintetében érdemi döntést kell hoznia. A bizonyítás lefolytatásának mellőzésével hozott határozat fellebbezés esetén a határozat hatályon kívül helyezésére ad alapot [1991. évi IL. tv. 6. (1) és (2) bek.]. BH A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemtől való elállás esetén az eljárás megszüntetésének van helye [Pp. 157., évi IL. tv. 6. (2) bek.]. BH A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjét a pénzbírság kiszabásának lehetőségére előzetesen figyelmeztette [Pp. 5. (1) és (3) bek., évi IL. tv. 6. (2) bek., 31., 33. (1) bek.]. BH A csődeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelező - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 19. (2) bek., Pp (1) bek.]. BH I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek., 6. (1) bek., 38. (3) bek., Pp. 51. c) pont]. BH A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Az illetékesség vizsgálatánál viszont a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló helyzetet kell figyelembe venni. E tekintetben nem a cégbíróság által történt bejegyzés, hanem a társasági szerződés módosításának időpontja az irányadó [1991. évi IL. tv. 6. (1) bek., évi VI. tv. 24. (1) bek., Pp. 42. ]. BH II. A hitelező követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatban a bíróság által hozott jogerős végzés ellen - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazásával - felülvizsgálatnak van helye [Pp (2) bek., évi 11. tvr. 4. (4) bek., évi IL. törvény 6. (2) bek.]. BH Szabad foglalkozású természetes személy által készített tanulmányterv díja, amelyet eseti megrendelés alapján készített a felszámolás alá kerülő adós részére, nem munkabér jellegű költség, s ezért - felszámolás esetén sorrendiségi előnyt nem élvez [1986. évi 11. tvr. 4. (4) bek., 30. (1) bek., évi IL. tv. 6. (2) bek., 57. (2) bek. a) pont, Pp. 75. (1) bek., 78. (1) bek.]. BH A csődeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csődeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 11. (3) bek. a)-d) pontjai, 22. (2) bek., Pp (1) bek. i) pont, 220. (1) bek. a)-e) pontjai, 222. (1) bek.]. BH A felszámolási eljárás lefolytatása az adós gazdasági társaság székhelye szerinti másodfokú megyei bíróság hatáskörébe és illetékessége alá tartozik. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy - bár a módosított társasági szerződés szerint a gazdasági társaság székhelyét már korábban a megye területére helyezte át - a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásakor a székhely változásának cégbejegyzése még nem történt meg. Az adat, jog vagy tény változásának cégbejegyzése ugyanis - ha a törvény kivételt nem tesz - visszamenőleges hatályú [1988. évi VI. tv. 24. (1) bek., évi IL. tv. 6. (1) bek.]. BH A csődeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály előírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csődeljárás intézményét nem ismerő - jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6., 11. (3) bek., 82. (2) bek., évi 11. tvr., Pp (1) bek. i) pont]. BDT A felszámolás kezdő időpontja szabályozásának megváltozásából nem következik, hogy e módosítás az adós fizetésképtelenségét megállapító végzés kötőerejét vagy anyagi jogerejét feloldaná. A kérelemre indult eljárás e szakaszában a jogerő beálltát követő, a bíróság számára törvényben előírt - hivatalból, haladéktalanul végzendő - közzétételi kötelezettség folytán az eljárást kezdeményező hitelező rendelkezési joga - elállásra vonatkozó jognyilatkozata - nem vehető figyelembe. BDT A fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban beavatkozásra nincs törvényes lehetőség. BDT I. A felszámolási eljárás elsődleges célja nem az adós reorganizációja. A felszámolónak az a kötelessége, hogy az adós vagyonát mielőbb értékesítse és a hitelezői igényeket kielégítse. Abban a kérdésben, hogy az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatása mennyiben ésszerű, kizárólag a felszámoló jogosult dönteni, mivel tevékenységét önálló felelősség mellett végzi. Nincs mód arra, hogy az adós vagy annak legnagyobb hitelezője a felszámolást maga irányítsa. BDT A csődeljárás iránti kérelem elutasításának van helye, ha megállapítható, hogy a kérelem benyújtását megelőzően az adós felszámolása iránti kérelmet terjesztettek elő.