Munkaerő-piaci mobilitás Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerő-piaci mobilitás Magyarországon"

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskolája Munkaerő-piaci mobilitás Magyarországon PhD-értekezés SEBŐK MARIANNA Témavezető: DR. DÖVÉNYI ZOLTÁN egyetemi tanár,d.sc. Pécs, 2015

2 TARTALOMJEGYÉK BEVEZETÉS... 4 A TÉMA AKTUALITÁSA, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA... 5 KUTATÁSI KÉRDÉSEK - A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA... 7 AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE... 8 A KUTATÁS ÉRVÉNYESSÉGE ÉS MEGBÍZHATÓSÁGA AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE A MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS ASPEKTUSAI A SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS TÜKRÉBEN A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEGFONTOSABB FOGALMAK TISZTÁZÁSA, ÉRTELMEZÉSE MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS KERETRENDSZERE A Munkaadó, mint a munkaerő-piaci mobilitás szereplője A Munkavállaló, mint a munkaerő-piaci mobilitás szereplője Vállalkozói környezet Társadalmi és gazdasági tér MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS VIZSGÁLATÁNAK TUDOMÁNY-RENDSZERTANI HELYE NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Munkaerő térbeli mobilitása Európában és az Egyesült Államokban Lakossági mobilitás az OECD országokban Összegzés és következtetések A MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS PEREMFELTÉTELEI, TÉNYEZŐI MAGYARORSZÁG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI MUNKAERŐPIAC A hazai foglalkoztatás területi különbségei Foglalkoztatottság Foglalkoztatási kihívások 2020-ig az Európa Unióban és Magyarországon Munkanélküliség MIGRÁCIÓ INGÁZÁS INGATLANPIAC JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK BELFÖLDI MOBILITÁST AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA A MUNKÁLTATÓK ÁLTAL, ADÓKEDVEZMÉNNYEL BIZTOSÍTHATÓ MOBILITÁSI TÁMOGATÁSOK A MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS PEREMFELTÉTELEINEK ÉS TÉNYEZŐINEK ÖSSZEFOGLALÁSA, KÖVETKEZTETÉSEK ESETTANULMÁNYOK RÖVID BEMUTATÁSA A HAZAI MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS ELŐSEGÍTÉSÉRE Önkormányzati kezdeményezés Vállalkozások kezdeményezései

3 3. MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁSI KÖRKÉP EMPIRIKUS TAPASZTALATOK ALAPJÁN KUTATÓI HIPOTÉZISEK MINTAVÉTEL, KUTATÁSI NEHÉZSÉGEK MEGFOGALMAZÁSA KUTATÁSI MÉRŐESZKÖZ BEMUTATÁSA A ÉVI KUTATÁS ELŐZMÉNYEI A ÉVI EMPIRIKUS KUTATÁS A HAZAI MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS A kutatási minta alapeloszlásai A munkaerő-piaci mobilitással kapcsolatos vélemények elemzése A munkaerő mobilitást elősegítő intézkedések A mobilitást támogató programok céljai Atipikus foglalkoztatás és formái Munkaadók véleménye az atipikus foglalkoztatásról Az atipikus foglalkoztatás régi és új formáinak áttekintése a Munka Törvénykönyve (Mt évi I. törvény) alapján Munkaerő kölcsönzés A távmunka Mobilitási támogatások igénybevétele A távolság, mint befolyásolási tényező A mobilitást elősegítő programok a vállalati vezetők véleményei alapján ÉVI KONTROLLKUTATÁS TAPASZTALATAI ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK, JAVASLATOK, TOVÁBBI KUTATÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK A ÉVI KUTATÁS HIPOTÉZISEINEK IGAZOLÁSA A ÉS ÉVI KUTATÁSI PÁRHUZAMOK SZCENÁRIÓK Foglalkoztatást és Mobilitást Elősegítő Információs Központ létrehozása Javaslat a vállalkozások szerepvállalására Javaslat az állam szerepvállalására A KUTATÁS TOVÁBBI IRÁNYAI ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK TÁBLÁZATJEGYZÉK MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

4 BEVEZETÉS A nemzetközi kutatások hosszú évek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy vajon milyen okokra vezethető vissza a migráció hiánya, vagy éppen fokozott jelenléte egy adott térségben. Milyen motivációs tényezők segítik elő vagy éppen gátolják a munkavállalók migrációs képességét. A neoklasszikus migrációs elméletek feltételezése szerint az emberek jövedelmük vagy jólétük maximalizálása érdekében költöznek (HASS, H. DE ONLINE 2010). Hazánk belső vándorlási adataiból az látható, hogy a magyar népesség migrációs hajlandósága meglehetősen alacsony (DÖVÉNYI Z. 2009, 749. o.). Ez is alátámasztja a magyar társadalom helyhez kötött attitűdjét, nemcsak történelmi aspektusból, hanem munkavállalás szempontjából is. Az elmúlt évtizedek újszerű kihívása Magyarország munkaerő-piaci mobilitásának növelése, annak tükrében, hogy az eltérő földrajzi területen megjelenő munkaerő-piaci kereslet és kínálat egymásra találjon, növelve ezzel a foglalkoztatást és a vállalkozások működésének hatékonyságát. Vajon van-e erre hatékony megoldás? Eme egyszerűnek tűnő, de nagyon összetett kérdés megválaszolására teszek kísérletet e tudományos értekezésem keretén belül. Elfogadott tény, hogy vannak szegény és gazdag térségek, s az ezek közötti különbség folyamatosan növekszik. A gazdasági fejlettség a Föld bizonyos térségeiben koncentrálódik, s ezt a gazdaság és társadalom térbeli folyamatai alakítják ki (HARDI T. SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI. I. ONLINE 2006, 3. o.). Magyarországot is területi egyenlőtlenség jellemzi, melyek eltérő intenzitású társadalmi és gazdasági változások következményei. Máig érzékelhető egyfajta lejtő az ország nyugat-keleti, valamint észak-déli tengelyén, nem beszélve arról, hogy fővárosunkat (az agglomerációjával együtt) az ország többi részétől számos jelentős különbség választja el, többek között: az intézményrendszerek és a közlekedési hálózatok centrális jellege, gazdasági aktivitása (pl. vállalkozások és foglalkoztatottság magasabb aránya), a területi ellenpólusok hiánya ban Magyarország területének, népességének, gazdasági erőforrásainak összefüggő település- és vasút hálózatának, beépített értékeinek, közigazgatási struktúrájának jelentős részét veszítette el. Nemcsak az ország egysége, de a regionális erőterek is szétszakadtak (SÜLI-ZAKAR I. CSÜLLÖG G. 2003). Trianont követően Budapest, Magyarország térszervező központja, az addigi régiócentrumok (Pozsony, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Brassó) a határokon kívül rekedtek. 4

5 Az Európa Uniós csatlakozást (2004) követően Magyarországon, a határok elválasztó szerepének csökkenésével megindult a határon átnyúló régiók kialakulása, napjainkra a határok elválasztó funkciója jelentős mértékben megváltozott (HARDI T. HAJDÚ Z. MEZEI I. 2009). Az uniós tagországok között megszűnt a határellenőrzés (Schengeni Egyezmény), így a kontinens nagyobb részén az állampolgárok szabadon utazhatnak, az uniós polgárok jóval könnyebben tartózkodhatnak és vállalhatnak munkát más európai országokban. Kezdetben a külföldi munkavállalást az idegennyelvtudás hiánya nehezítette. Ennek hatása ma már kisebb mértékben érezhető, hiszen a nyelveket beszélő Y generációba tartozó fiatalok számára egyre inkább vonzó a külföldi munkavállalás. A hazánkba irányuló migráció egyik sajátossága, hogy elsősorban a környező országok magyar nemzetiségű állampolgárai közül kerülnek ki. A mobilitási kérdés vizsgálatánál a nyelvhasználat szempontja mellett legalább ekkora fontossággal bír a magyaroknak az európai átlagtól lényegesen eltérő, az ingatlan tulajdonláshoz való viszonya. A KSH évi adatai alapján, míg Európában (EU-27) a saját lakásban élő háztartások aránya 71% körül mozog, addig Magyarországon ez az arány 90% felett van. A migrációs hajlandóságot a saját lakás birtoklása mellett, a területi egyenlőtlenségekből fakadó nagymértékű lakásár-különbségek is visszafogják. A munkavállalók a családjukhoz, saját tulajdonukhoz, megszokott lakáshelyzetükhöz és lakókörnyezetükhöz ragaszkodva inkább vállalják az ingázás mindennapos fáradalmait, mintsem lakóhelyet változtassanak. A TÉMA AKTUALITÁSA, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA A térbeli mobilitás a XX. század második felétől a gazdasági, politikai folyamatok meghatározó eleme lett, és változó jellege miatt bekerült az érdeklődés központi körébe (LANGERNÉ RÉDEI M. 2010). A globalizáció világában a térbeli mobilitásra való hajlandóság alapképességgé kell, hogy váljon. Nagy területű és változatos népesség-összetételű országokban a térbeli mobilitás kérdésköre nem úgy merül fel, mint Magyarországon azaz, hogy van vagy nincs, hanem inkább abban a kontextusban, hogy mi az iránya. (Gondolok itt az USA-ra, vagy Indiában a Bangalore körül kialakult Szilícium-völgy munkaerő-piaci telítettségére.) Európai szinten is tapasztalható egy eddig jellemzően németországi központosodás a multinacionális vállalatok tekintetében, amely a felsővezetőket, valamint a speciális szaktudással rendelkező munkavállalói kört térbeli 5

6 mobilitásra kényszeríti. Ebben a célcsoportban van erőteljes mobilitási hajlandóság a magyarok tekintetében is. Ma jellemzően jelentős ipari foglalkoztatási gócpontok alakulnak ki országszerte, amelyeknek nagy a munkaerő vonzása is (pl. Győr, Kecskemét), itt biztosan elmondható, hogy egy-egy területen nincs elegendő, megfelelő speciális végzettséggel rendelkező munkaerő. Másrészről arról is kell beszélnünk, hogy ezek az erős munkaerőmágnes cégek egyik napról a másikra meg is szüntethetik a magyarországi tevékenységüket (lásd NOKIA Komáromban). Ilyen esetben ez több ezer képzett munkaerő felszabadulását jelenti, amelyet a környék biztosan nem tud rövid idő alatt felszippantani. Így tehát a cél ebben az esetben az, hogy mobil attitűdű munkaerővel rendelkezzen az adott vállalat, mert könnyebben lesz kezelhető a hirtelen megjelenő munkaerő kereslet kínálat egyensúlytalansága. Vezetőként és tanácsadóként több mint 20 évet foglalkoztam magyar vállalatok szervezetének, munkaerő struktúrájának fejlesztésével. Ilyen minőségemben sokszor találkoztam a munkaerő-piaci mobilitás kérdésével (egy adott térség nem rendelkezett elegendő számú képzett munkaerővel egy speciális feladat elvégzéséhez). Munkámban 15 évet kifejezetten a kkv-szektorban dolgoztam, a további időszakot pedig az állami szférában töltöttem el. Gyakorlati tapasztalataim az értekezés tárgyát illetően, e két forrásból táplálkoznak. A évi SBA-tájékoztató alapján a hazánkban működő vállalkozások 99,9 százaléka kisés középvállalkozásokból áll, akik Magyarországon a munkát vállalók 71,2 százalékát foglalkoztatják és a nemzeti össztermék 53,2 százalékát állítják elő. Munkám során gyakran találkoztam olyan munkaerő-mobilitási kérdéskörrel, amely kiemelt problémaként merült fel a munkáltatók részéről, mint például: gyártó cég vagyunk az Alföld közepén és nem találunk CNC gépkezelő szakembereket, vagy, hogy a környéken nincsenek jól képzett, releváns tapasztalatokkal rendelkező és idegen nyelveket beszélő vezetők, és a vidéki településen lévő közösségi helyek hiánya sem vonzó a leendő munkavállalók számára. Nagy nehézséget okoz a vezetőknek a hasonló jellegű problémák megoldása, mert az egyszerűnek tűnő feladat mögött komoly gazdasági és társadalmi kérdések húzódnak meg. Ahhoz, hogy a munkáltatók megnyerjenek egy jó szakembert, hogy az otthonától távol végezzen munkát, a munkáltatónak vonzó jövedelmi kereteket és legalább változatlan, vagy jobb életkörülményeket kell felajánlania a munkavállaló részére, mint amit a korábbi munkahelye biztosítani tudott. Kérdésként merül fel, hogy hol van az a határ, amikor mind a két fél megelégedettségére szolgál a rendelkezésre álló kompenzációs csomag? Hol van az a pont, ahol 6

7 a munkavállaló hajlandó vállalni a mindennapi ingázást, vagy netalán mobilizálni a családját és új lakóhelyre költözni a biztos megélhetés reményében, a munkáltató gazdasági számításai is azt mutatják, hogy ez még megéri? A munkaerő árát növelik a mobilitást támogató költségek. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) ajánlása szerint statisztikai szempontból a munkaerőköltség fogalomkörébe tartoznak a munkavállalóknak nyújtott lakástámogatások, valamint a dolgozók munkába járási költségeinek megtérítése is, amely növeli a humánerőforrás költséget. Jelen értekezés lényege, hogy megértve a történelmi alapokon nyugvó jelenlegi helyzetet, elemezve a kutatási eredményeket, hogyan lehetne valós megoldási szcenáriókat felállítani. Amikor arról beszélünk, hogy a vállalatok közötti egyik különbséget a munkaerő minősége és annak megfelelő menedzselése jelenti, akkor a földrajzilag mobilizálható munkaerő alapkérdés országhatáron belül, ami vállalati, egyben társadalompolitikai kérdés is. Érdeklődésem központjában olyan megoldások keresése áll, amely növeli a foglalkoztatást és egyben elősegíti a vállalkozások hatékonyabb működését. Meggyőződésem, hogy a földrajzi mobilitás vizsgálata és mélyebb megismerése elősegítheti a kutatók, gazdasági szakemberek munkáját, hogy olyan programokat dolgozzanak ki a politikai döntéshozók számára, mely a társadalmi- és gazdasági aktivitást növeli. KUTATÁSI KÉRDÉSEK A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI, HIPOTÉZISEK FELÁLLÍTÁSA A kutatásomat számos kérdés megválaszolása motiválta, amely nemcsak kutatói érdeklődésemből fakadt, hanem a szakmai érintettségem is befolyásolta. Az emberi erőforrás tervezés és gazdálkodás mindennapi kérdése, hogy egy gazdálkodó szervezet életében, a legjobb kompetenciákkal rendelkező munkavállalót nyerje meg a mindkét fél számára kedvező jövedelmi csomag ellenében. Hipotéziseimet az alábbi kérdések mentén fogalmaztam meg: Miért van ilyen nagymértékű munkaerő-piaci egyenlőtlenség? Míg az egyik régióban/megyében munkaerő-túlkínálat van, addig egy másik régióban/megyében munkaerőhiánnyal találkozhatunk? Miért van az, hogy a rendszerváltás után kialakult foglalkoztatási probléma alakulásában nincs számottevő változás? Gondolok itt pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, ahol a munkanélküliségi ráta nemcsak ma, hanem 25 évvel ezelőtt is az egyik legmagasabb volt (a KSH adatai szerint) az országban. 7

8 Mik a mobilitás főbb gátló tényezői, amiért a köznyelvben röghöz kötött társadalomként is emlegetik a magyar népet, holott ezt sem hazánk földrajzi távolságai, sem demográfiai mutatói nem indokolnák!? Hogyan lehetne elősegíteni a munkaerő-piaci egyensúlyt ma Magyarországon? Mi a munkáltatók véleménye ma erről a kérdésről és milyen intézkedésekkel segíti a kormány a fennálló jelenség megszüntetését? Van-e olyan megoldás, amely részben vagy egészben javíthatja a munkaerőpiac egyensúlyát? A kutatás célja a munkaadókra irányult. Célom volt annak feltérképezése, hogy: a vállalkozások vezetői hogyan gondolkodnak a munkaerő-piaci mobilitásról, milyen eszközökkel támogatják a munkavállalókat az ingázás, vagy éppen lakhelyváltoztatás tekintetében, milyen mértékben élik meg problémaként a magyar népesség mobilitási hajlandóságának meglehetősen alacsony szintjét, a foglalkoztatási politika hogyan és milyen eszközökkel támogatja a munkaadókat. Hipotéziseim szerint: a munkaerő-piaci mobilitás mértéke területi egyenlőtlenségeket mutat. a mobilitás megítélése függ a vállalat fő tevékenységétől. a vállalati munkavállalói létszám növekedésével növekszik az immobilitásból fakadó problémák mértéke is. a munkaerő mobilitásnak alacsony szintjével kapcsolatos problémák ösztönzőleg hatnak olyan vállalati programok elindítására, amelyek előmozdítják a mobilitást. a munkaadók a kiválasztás, toborzás során figyelembe veszik a mobilitás költségeit. a munkaadók támogatási rendszere nagyon szűkös. minél alacsonyabb a munkanélküliség egy adott területen, annál nagyobb problémaként élik meg a mobilitás hiányát a munkaadók. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE A munka alapja az empirikus kutatás, melynek segítségével gyűjtöttem (kvantitatív kutatás) és generáltam (kvalitatív kutatás) adatokat. 8

9 A kutatást az ide vonatkozó dokumentumelemzéssel kezdtem. A szekunder anyagok begyűjtése során azt tapasztaltam, hogy a munkaerő-piaci mobilitás témaköre viszonylag kevés szakirodalommal rendelkezik, ami megnehezítette a kutatás elméleti és gyakorlati keretrendszerének felállítását. Ezzel szemben széles spektrumú szakirodalom áll rendelkezésre a munkaerő-piaci mobilitás tényezői és peremfeltételei vizsgálatára, mint pl.: Magyarország területi különbségei; munkaerőpiac; migráció; ingázás; ingatlanpiac; jövedelmi különbségek. Megkerestem olyan kutatókat (telefonon, ben, személyesen), akik a választott kutatási területemmel valamilyen szinten foglalkoztak, mint pl.: Cseres-Gergely Zsombor a Munkaerő-piaci egyenlőtlenség és földrajzi mobilitás Magyarországon című tanulmány szerzője, Közelkép (2003) Michalkó Gábor MTA kutatója, térbeli mobilitás kutatócsoport vezetője Németh Zsolt KSH elnök-helyettese Hegedűs Henrik az IBM kutatás eredményeit publikálta valamint az NGM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárságát is. A szakirodalom nem hemzseg az olyan kutatásoktól, ami kiindulási alapul szolgált volna a saját kutatásom felépítéséhez, vagy összehasonlításához. A kutatásom témája elsősorban Magyarországra vonatkozik, de mindezek mellett fontosnak tartottam a nemzetközi kitekintést, ezért a külföldi szakirodalom felkutatásánál elsődleges célom nem az egyes kontinensek, vagy országok munkaerő-piaci mobilitás sajátosságainak bemutatása, hanem a munkaerő térbeli mobilitásának bemutatása, összehasonlító adatok feltárása volt. A primer adatok generálása során strukturált kérdőívet alkalmaztam, melyet egy kisebb csoport tekintetében mélyinterjúkkal egészítettem ki. A kérdőívek, interjúk segítségével végrehajtott felmérések arra valók, hogy az önkéntesen szolgáltatott adatok alapján megállapíthassuk, hogy az emberek hogyan gondolkoznak, és éreznek, vagy mit szándékoznak tenni (GRIFFIN, E. 2001, 16. o.). A felmérés során információkat kértem a vállalatok első számú vezetőitől és HR szakembereitől a munkaerő-piaci mobilitás minőségéről, a munkáltatók által biztosított eszközök használatáról. Az adatok elemzése során felhasználtam a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, valamint Eurostat és az OECD a kutatásomhoz kapcsolódó adatait is. Az adatokat Excel táblákba rendeztem, elemzésük SPSS 20.0 rendszerben történt, a térbeli ábrázolás során az IDRISI geoinformatikai programot alkalmaztam. 9

10 A KUTATÁS ÉRVÉNYESSÉGE ÉS MEGBÍZHATÓSÁGA A megbízhatóság érdekében figyelembe vettem Earl Babbie (2001) által megfogalmazottakat, amely szerint, amikor megkérdezünk embereket, csakis olyat kérdezzünk, amire a megkérdezett feltehetően tudja a választ. A kutatás során összeállított kérdőívek kitöltésére minden esetben azokat kértem fel, akik a legkompetensebbek voltak az adott szervezetnél e témakörben. Ez az első számú vezető és/vagy a HR terület vezetője, valamint gazdasági terület vezetője (pl. éves statisztikai létszám, támogatási formák létszámmegoszlása). Számos esetben a kérdezettek együttesen, vagy nagyobb szervezeteknél szakterületi felosztásban töltötték ki a kérdőíveket. A kérdőívek összeállítását követően tesztelési fázis következett, melyre két kategóriába tartozókat kértem meg a tesztelésre (3-3 fő bevonásával): - akik nem potenciális alanyai a kutatásnak (nem voltak érintettek), hogy ellenőrizzék a megfogalmazás érthetőségét, stilisztikáját; - a másik csoportba tartozók potenciális alanyok voltak, akik később élesben is kitöltötték a kérdőíveket. A beérkezett észrevételek alapján került véglegesítésre a kutatás során használt kérdőív, mindkét esetben (2014-ben és 2015-ben is). A kérdőívek tartalma összetett és kényes pontokat érintett. Emiatt is de talán a felfokozott és szinte mindennapos adatkérések miatt is a munkaadók nem szíves szolgáltatnak adatokat. A évi kutatásomból ismertem, hogy a kérdőíveket melyik cég töltötte ki, megjelölve a kapcsolattartó nevével és elérhetőségével. Itt manuális adatfeldolgozás történt, így volt alkalmam visszakérdezni, ha bármelyik kérdésre nem volt egyértelmű a válasz (mint pl.: egy válaszadási kérés helyett többet jelöltek be). A évi kutatás esetében a kerdoivem.hu szoftvert használtam, ahol a program lehetőséget adott a szabályok felállítására, így a hibalehetőségek számát minimálisra, egyes esetekben nullára sikerült csökkentenem. Babbie (2001, 169. o.) szerint, a megbízhatóság azt jelenti, hogy konzisztens eredményt ad a mérésünk, az érvényesség azt, hogy a mérendő fogalmat hitelesen tükröző eredményt kapunk. A kutatás megbízhatóságát támogatja az a tény, hogy a kutatási adatok tipizálhatóak, az alábbi kategóriák szerint: 10

11 - szubjektív adatok, mint pl. a munkaadók véleménye, a cégvezetők vagy humánvezetők értékelése a munkaerő-piaci mobilitás szintjéről; - objektív adatok, mint pl. közel fő munkavállaló esetében a létszám megoszlások típusa és alkalmazási mód szerint, illetve az atipikus foglalkoztatási adatok tekintetében; - egyéb adatok és információk, amelyek nem létszámfüggőek, pl. vélemények, tapasztalatok, javaslatok a munkaerő-piaci mobilitás serkentésére. A kutatás megbízhatóságát erősíti, hogy tizennyolc vezetővel (akik részt vettek a évi kutatásban is) készítettem interjút, a kérdőívek mélyebb megértése érdekében. AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE Az értekezést figyelembe véve a tudományos tartalmi és formai követelményeket a bevezető és befejező rész kivételével, négy fő fejezetre tagoltam. Az első fejezetben foglalkozom a munkaerő-piaci mobilitás témaköréhez kapcsolódó fogalmak áttekintésével, a kutatási terület tudomány-rendszertani helyének bemutatásával. Megfogalmazom a munkaerő-piaci mobilitás keretrendszerét, kitekintést teszek a nemzetközi szakirodalom feldolgozásával a munkaerő térbeli mobilitására, elsősorban a kontinensek és az európai országok összehasonlításával. A második fejezetben, a munkaerő-piaci mobilitás tényezőire és peremfeltételeire helyeztem a hangsúlyt. Itt olyan témák kifejtése történik, amelyek meghatározzák és egyben befolyásolják a munkaerő-piaci mobilitás jelenlegi helyzetét és működését (pl.: Magyarország területi különbségeinek felvázolása; körkép a jelenlegi munkaerőpiacról, migrációról, ingázásról és jövedelmi különbségekről). Felvázolom a kormányzati támogatásokat és a területfejlesztési politika e témához kapcsolódó irányait. Bemutatásra kerül a munkáltatók által, a vonatkozó jogszabályok betartása mellett rendelkezésre álló támogatási rendszer, valamint esettanulmányok, melyek példák a munkaerő-piaci mobilitás elősegítésére. A harmadik fejezetben mutatom be részletesen az empirikus kutatás eredményét. Ez tükrözi a hazai munkaadói véleményeket a munkavállalók mobilitási hajlandóságáról, illetve a mobilitást segítő támogatások rendszeréről. Részletesen elemzem és véleményt formálok a kétfázisú kutatásról, mely időben és földrajzi mértékben eltérő: az első országos szintű 11

12 felmérés, melyet 2014-ben végeztem, a második megyei szintű (Jász-Nagykun-Szolnok megye vonatkozásában), amely 2015-ben készült. A negyedik fejezetben, a kutatás eredményeként lehetséges szcenáriókat fogalmazok meg a munkaerő-piaci mobilitás szereplői részére, amelyek megoldásként előmozdíthatják a hazai térbeli munkaerő kereslet-kínálat egyensúlyát. 12

13 1. A MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS ASPEKTUSAI A SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS TÜKRÉBEN Ebben a fejezetben a témához kapcsolódó alapfogalmakat, legfontosabb definíciókat szeretném bemutatni. Fontosnak tartom a kutatómunkám során preferált megközelítések tisztázását, illetve a munkaerő-piaci mobilitás, mint fogalom értelmezését A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ LEGFONTOSABB FOGALMAK TISZTÁZÁSA, ÉRTELMEZÉSE Mint minden tudományágban, úgy a földtudomány terén is az egyes témakörhöz kapcsolódó fogalmak definíciója folyamatosan változik a tudományág fejlődésével, illetve a kutatások sokszínűségéből fakadóan eltérő értelmezések születnek. A doktori értekezésem egységessége miatt fontosnak tartom a témakörhöz kapcsolódó fogalmak tisztázását, alapvetően ismertetve az e témakörben elismert kutatók értelmezéseit, ezzel párhuzamosan bemutatva az általam is elfogadott fogalmakat és az általam is preferált megközelítéseket. A mobilitás, vándorlás és a migráció jelentése a hétköznapi érdeklődők számára nem tűnik egyszerű feladatnak. Számos, a témát érintő cikkekben és beszélgetésben sokszor tapasztalható, a fogalmak jelentésének keveredése. A magam részéről, az eddigi ismereteim alapján, a mobilitás szót tekintem a legtágabb kifejezésnek e szakterületen belül, amely helyváltoztatást jelent, nemcsak térbeli, hanem társadalmi szempontból is. Ezzel szemben a vándorlás olyan térbeli jelenség, amely szükségszerűen legalább két területet érint (indulási és érkezési területet). A vándorláson belül is megkülönbeztetünk belföldi, azaz országon belüli térbeli, földrajzi mozgást, illetve országok között, azaz országon kívüli vándorlást. A vándorlás semmiképpen sem tekinthető kivételes folyamatnak, hiszen a lakóhely változtatás egy természetes, az élettel együtt járó jelenség, így elmondható, hogy az emberek migrációja magával az emberiséggel egyidős. Amennyiben a területi, azaz földrajzi mobilitás lakóhely-változtatással jár együtt, akkor beszélhetünk vándorlásról, a köznyelvben is elterjedt idegen szóval migrációról (EKÉNÉ Z. I. DÖVÉNYI Z. 2010). A vándorlás (migráció) a térbeli mobilitás egyik formája, az ingázás mellett (1. ábra). A vándorlásokat a kritériumok függvényében többféleképpen bonthatjuk csoportokra (ACSÁDI GY. VARGA I. 1964; TÓTH J. TRÓCSÁNYI A. 1997; HAAGA, J. KEELY, C. REED, H. 1998). 13

14 1. ábra: A migráció osztályozása Illés S Belföldi vándormozgalom a XX. század utolsó évtizedeiben 19. o. alapján, Szerk. Sebők M. A migráció fogalma alatt, a potenciális munkaerő nemzetállamokon belüli szabad, többékevésbé rendszeres és céltudatos áramlását érti a közgazdász (LÉVAI I. 1993). A tértudományokat képviselő egyik földrajzi meghatározás rendkívül szimpla: egyének és csoportok állandó, vagy ideiglenes lakóhely-változtatása (JOHNSTON, R. J. 1981). A demográfusokat képviselő definíció már utal a migráció interdiszciplináris megközelítésének szükségességére: a vándorlás olyan egyensúlyra törekvő folyamat, amely két eltérő társadalmi környezettel rendelkező földrajzi pont között jön létre. Ennek során kölcsönhatás alakul ki a változó tartalmú emberi igények és a környezeti adottságok között, a hosszabb távon kialakítandó összhang céljából, amelynek egyéni szintű hordozója az ember (LANGERNÉ RÉDEI M. 1985). Ingázásnak minősül az a munkába járás, amely településhatár átlépésével jár. Két fajtája van: a napi ingázás és a távolsági ingázás. A lakóhelyük és a munkahelyük között naponta utazók a napi ingázók; a nem napi gyakoriságú, túlnyomó részt hetente, kéthetente, vagy annál ritkábban utazók a távolsági ingázók (2. ábra). 2 ábra: A mobilitás szerkezeti bontása, Szerk. Sebők M. 14

15 Az ingázás kialakulásának 4 feltétele van: 1. Szabad munkaerő a küldő településen. 2. Be nem töltött munkahely a fogadó településen. 3. Megfelelő közlekedési kapcsolat a két település között. 4. Az utazási időhosszúsága még elfogadható-elviselhető legyen az ingázó számára. (ILLÉS S. 2000) Végeredményben az ingázást a munkaerő-kereslet és munkaerőkínálat területi egyenlőtlensége váltotta és váltja ki (BŐHM A. PÁL L. 1985). Az időszak migrációs szempontból átvéve Szauter (1975) fogalomrendszerét interregionális (hosszú távú, megyék közötti) és intraregionális (rövid távú, megyén belüli) vándorlás szakaszaira osztható. Fontos megemlítenünk, hogy a vándorlások irányát tekintve, a szuburbanizáció (városból faluba irányuló vándorlás) és dezurbanizáció (a fővárosból kiköltözők hulláma, ami ma már túllépett az agglomeráció határain), fogalma szintén kapcsolódik a témakör rendszeréhez. Az európai urbanizáció szakaszokra bontása pedig elsősorban holland szerzők érdeme Klaasen, L.H. Paelinck, J.H.P. 1981, és van den Berg, L (ENYEDI GY. 2011, 7. o.). A holland iskola négy szakaszra bontotta az Európában zajló modern urbanizációt: 1) urbanizáció (városnövekedést értve ezen) 2) szuburbanizáció (az elővárosi gyűrű kialakulása), 3) dezurbanizáció (a vidéki térségek gyorsabb népességnövekedése), 4) reurbanizáció (a tömeges visszaköltözés a régi városközpontok felújított területeire) (ENYEDI GY. 2011) MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS KERETRENDSZERE A munkaerő-piaci mobilitás, mint fogalom terminológiája nem használatos a hazai szakirodalomban. Külföldi szakemberek Jason Long (Colby College) és Joseph Ferrie (Northwestern University) 2011-ben az alábbiak szerint foglalják össze a munkaerő- vagy dolgozói mobilitást a dolgozók földrajzi és foglalkozási mozgását: A munkaerő-mobilitás a dolgozók helyének változásait jelöli egyrészt fizikai terükön belül (földrajzi mobilitás), valamint az álláscsoportokon belül (foglalkozási mobilitás). A földrajzi mobilitás felosztható rövid távú és hosszú távú költözésekre, valamint önkéntes és kényszermigrációra. A foglalkozási mobilitás lehet oldalirányú (hasonló társadalmigazdasági státuszú állások széles csoportján belül) vagy függőleges (egyik állásból egy jobb vagy rosszabb állás felé). 15

16 A szakirodalom említést tesz, mind a munkaerőpiac, és mind a mobilitás (földrajzi mobilitás) fogalmáról külön-külön. Elemezve a munkaerő-piaci mobilitás kifejezést, mint fogalmat, illetve mint jelenséget, az a meglátásom, hogy több szereplő tevékenységének eredményeként és egymásra épülő kölcsönhatások összességeként értelmezhető, ami leginkább egy keretrendszerbe foglalva ábrázolható (3. ábra). 3. ábra: A munkaerő-piaci mobilitás keretrendszere, Szerk. Sebők M. A munkaerő-piaci mobilitás keretrendszerben való ábrázolásával azt szeretném szemléltetni, hogy ez a fogalom önmagában, mint jelenség nem értelmezhető, több szereplő tevékenységének eredménye és egymásra épülő kölcsönhatások összességeként azonban igen. A munkaerő-piaci mobilitás keretrendszerének szereplői: - Munkaadók - Munkavállalók - Vállalkozói környezet - Társadalmi-gazdasági tér Az áttanulmányozott szakirodalom, valamint az eddig általam fellelt mobilitási kutatások elsősorban sorban a munkavállalók, illetve a lakosság mobilitási hajlandóságával foglalkozik, egy kicsit megfeledkezve a gazdasági társaságok, azaz a munkaadók mobilitást támogató képességéről és munkaerő-piaci mobilitásról alkotott véleményükről. Ezért fontosnak találom a munkaerő-piaci mobilitás minden szereplőjének feltérképezését, amennyiben teljes képet szeretnénk kapni e jelenségről. 16

17 A Munkaadó, mint a munkaerő-piaci mobilitás szereplője Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása. Így kimondhatjuk, hogy a gazdasági társaságok, vagy vállalkozók elsődleges motivációja kivéve, ha nonprofit jelleggel jönnek létre minél magasabb profit elérése. Hisrich, R. D. és Peter, M. P. szerzőpáros (1991, 12. o.) így definiálja: a vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalja a felmerülő pénzügyi, pszichikai és szociális kockázatot, és megkapja az ennek a következtében létrejövő pénzbeli és személyes megelégedettséget nyújtó jutalmakat Egy vállalkozás a működése során különböző természetes- és jogi személyekkel kerül kapcsolatba, mint pl. tulajdonosok, hitelezők, partner cégek (vevők, szállítók), állami intézmények és nem utolsó sorban a munkavállalókkal. A vállalkozások a munkavállalóval való kapcsolatuk alapján Munkáltatókká válnak, melyet számos jogszabály definiál, illetve jogi keretek között szabályoz. A munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeit a évi I. törvény rögzíti, ahol a Munka Törvénykönyvéről (a továbbiakban: Munka tv.) 33. alapján a Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Az Adózás rendjéről szóló törvény, pontjai alapján, Munkáltató az a belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, a Tbj. 4. a) pontja szerinti foglalkoztató, akivel vagy amellyel a magánszemély a Munka tv.-ről szóló évi I. törvény szerint munkaviszonyt, vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka tv. rendelkezéseit is alkalmazni kell. A társas vállalkozások legelterjedtebb formái a gazdasági társaságok, melyeket cégeknek neveznek a köztudatban. A teljesség igénye mellett a vállalkozások az alábbi formákban működhetnek: Egyéni vállalkozásként Társas vállalkozásként, mint pl. - Közkereseti társaság /Kkt/ - Betéti társaság /Bt/ - Korlátolt felelősségű társaság /Kft/ - Részvénytársaság /Rt/ 17

18 Zártkörűen alapított /ZRT/ Nyilvánosan működő/nyrt/ - Európai részvénytársaság /SE/ Szövetkezetek. A vállalkozások méretét tekintve beszélhetünk: mikrovállalkozásokról, kis- és középvállalkozásokról, valamint nagyvállalatokról. A KSH meghatározása szerint a kkv fogalma a statisztikában, a évi XXXIV. törvény szerint az Európai Bizottság ajánlásával összhangban Magyarországon az a vállalkozás számít kis- és középvállalkozásnak, amely legfeljebb 249 főt foglalkoztat, éves nettó árbevétele nem éri el az 50 millió eurót vagy a mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót, valamint az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot. A statisztikai lehatárolás viszont kizárólag a létszám-kategória alapján történik: a legfeljebb 49 főt foglalkoztató vállalkozások kisvállalkozásnak, az fővel működő vállalatok középvállalkozásnak minősülnek. A 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező cég mikro-vállalkozásnak számít. A vállalkozások tulajdonosai lehetnek természetes személyek, valamint jogi személyek, tulajdonformájuk szerint, lehet: állami tulajdon magántulajdon vegyes tulajdon önkormányzati szövetkezeti. A vállalkozások (munkaadók) bemutatását nem csak azért tartom fontosnak, mert a munkaerő-piaci mobilitás egyik fő szereplői, hanem az empirikus kutatásom a munkaadókra irányul és a kutatás feldolgozása, az adatok vizsgálata az alábbi független változók mentén határoztam meg: - a vállalat tulajdonviszonya, - a cég mérete, - a vállalat tevékenységének ágazat, - a vállalatok földrajzi elhelyezkedése, regionális megközelítésben. A vállalkozások földrajzi elhelyezkedését, azaz mely szempontok mentén választják ki a tevékenységük helyszínét néhány szempont alapján érdemes áttekintenünk. A vállalkozások vonatkozásában a telephely, ill. elhelyezkedésének körültekintő megválasztása kiemelten fontos szempont, hiszen a termékeik vagy szolgáltatásaik iránti kereslet és az azok 18

19 előállításához szükséges források (inputok) ára a térben jelentős eltéréseket mutathat. A költségminimalizálásra és profitmaximalizálásra törekvő cégeknek tehát ezekhez alkalmazkodva, a teret hatékonyan használva kell kijelölniük működési helyüket (SMITH, D.M. 1981). A telephelyválasztás a vállalat versenyképességét szolgálja, ilyen versenyképességi tényező: a földrajzi fekvés (közelség a dinamikusan fejlődő régiókhoz) infrastrukturális helyzet, a településkörnyezet vonzó jellege (jól kiépített úthálózat, bekapcsolódás a hálózatokba) a helyi társadalom minősége (szakképzettsége, vállalkozó szellem stb.), (ENYEDI GY. 2004). A telephely-elméleti kutatások figyelembe veszik a termelés és fogyasztás mellett, számos más tényezőt is, mint pl. a települési és népességi viszonyokat, az infrastrukturális ellátottságot, a munkaerő- és tőkepiacot, a természeti tényezők szerepét stb. Paul Krugman nevéhez fűződik egy új kereskedelmi elmélet (NTT New Trade Theory) és ennek nyomán kidolgozott, új gazdaságföldrajzként (NEG New Economic Geography) ismertté vált tudományos megközelítés, aminek köszönhetően a közgazdasági gondolkodásban is széles körben tudatosult az a tény, hogy a javak előállítása konkrét földrajzi terekben történik (KISS K. ONLINE 2014, 32. o.). Krugman alapmodelljében és annak folyamatos továbbfejlesztésében egy olyan általános egyensúly elméletet dolgoz ki, amely a gazdasági folyamatok térbeli koncentrációját három tényező, a növekvő skálahozadék, a szállítási költség és az ipari termékek iránti kereslet kölcsönhatásai révén értelmez. A modell szerint a három paraméternek bizonyos határértékeket kell elérni annak érdekében, hogy a gazdaság térbeli koncentrációját eredményező folyamatok beinduljanak. Amennyiben a szállítási költségek és a növekvő hozadék megfelelő szintjei kialakulnak, az ipari termelés elkezd koncentrálódni azokon a területeken, ahol a már a kereslet egy viszonylag magas fokon kialakult (ÁCS J. Z. VARGA A. 2000) A Munkavállaló, mint a munkaerő-piaci mobilitás szereplője Munkavállaló az a személy, aki szervezett munkavégzés keretében munkát végez olvashatjuk a Munkavédelmi Törvény (Mvt.) bekezdésében. Humánpolitikai értelmezésem szerint számomra az a munkavállaló, aki rendelkezésre bocsájtja a tudását, munkaerejét a munkaadó részére, rendszeres jövedelem ellenében. 19

20 A munkavállalók elsősorban ott szeretnének munkát vállalni, ahol a lakóhelyük van, ami azt jelenti, hogy vélhetően a szabadidejüket is ott töltik el. Így megállapítható, hogy az optimális az lenne, ha az erre fordítható forrásokat is ott lehetne megtermelniük, ahol a lakóhelyük van. A statisztikai adatok alapján a foglalkoztatottak 42,9%-a 5 km-es körzeten belül dolgozik, míg 5-15 km közé esők majdnem elérik a 25%-ot. Amennyiben ehhez hozzáadjuk az otthon dolgozók arányát is, megállapítható, hogy a munkavállalók majd háromnegyede (73,2%) szinte a lakóhelyének vonzásköretében dolgozik (lásd 4. ábra). Kijelenthető, hogy ezen néhány kilométer nem távolság, a XXI. század közlekedési infrastruktúrájában. 4. ábra: A éves foglalkoztatottak megoszlása a lakó- és a munkahelyük közötti távolság szerint Magyarországon, Forrás: KSH Statisztikai tükör 2009/2, adatsor alapján újra szerk. Sebők M. Elméletben a szabad kapacitású munkaerő oda áramlik, ahol a magasabb bérek és az ezért vásárolható termékek/szolgáltatások az egyén számára megszerezhetőek, vagyis az infrastruktúrának is megfelelőnek kell lennie. Ez a logikai lánc azonban szimplán közgazdasági (makroszintű) megközelítés, vagyis az elméleti sík, amely egy 1970-ben leírt tanulmány (Harris-Todaro) alapján értelmezhető (Általános egyensúlyi modell). E szerint a vidéki települések és a város közötti népességmozgás egy egyensúlyi modell alapján működik, amelynek fontos változóit nem külső tényezők alakítják, hanem a modell belső tulajdonságai. A gondolatmenet lényege a következő: mivel a falusi emberek a minimálbér változásainak hatására koncentrálnak, a költözést motiváló változóként a városi bérek és a vidéki bérek várható különbségét használják, így kizárólag ez az, ami alapján a költözést mérlegelő egyén meghozza döntését. 20

Munkaerő-piaci mobilitás Magyarországon

Munkaerő-piaci mobilitás Magyarországon PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola Munkaerő-piaci mobilitás Magyarországon PhD-értekezés tézisei SEBŐK MARIANNA Témavezető: DR. DÖVÉNYI ZOLTÁN

Részletesebben

Fejlődés és fejlesztés, középpontban a munkaerő mobilitás és flexibilitás Németh Kinga, 2011.06.07.

Fejlődés és fejlesztés, középpontban a munkaerő mobilitás és flexibilitás Németh Kinga, 2011.06.07. Fejlődés és fejlesztés, középpontban a munkaerő mobilitás és flexibilitás Németh Kinga, 2011.06.07. Tartalom I. A munkaerő mobilitás és flexibilitás elméleti háttere II. Munkaerő mobilitás és flexibilitás

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP-1.2.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Támogatás célja GINOP-1.2.1-15 A hazai ipar fejlesztése érdekében Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKVk

Részletesebben

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról 1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS

A TÁMOGATÁS CÉLJA, RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a konvergencia régiókban c. könnyített elbírálású pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.3.6.B-12/1

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ Amiről szó lesz Fiatalok foglalkoztatási válsága Hazai körkép TÁMOP 2.3.6 pályázat Tartalma Folyamata Tapasztalatok

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése Varga Péter 2014. február 18. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-megismerési módszertanának és munkaerő-piaci összhangvizsgálatának fejlesztése Tartalom 1. NFSZ feladatai, szervezete 2. Fejlesztési

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA

GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA GINOP-1.2.2-15 MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KAPACITÁSBŐVÍTŐ BERUHÁZÁSAINAK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak. támogatása GINOP-1.2.2-15

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak. támogatása GINOP-1.2.2-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak Támogatás célja támogatása GINOP-1.2.2-15 A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése,

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe 1. előadás: Vállalkozások indítása Kecskemét, 2012. december 17. A B-Innovative projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg öt európai

Részletesebben

Global HR kompetenciák. Budapest, 2012. május 22. Slide 1

Global HR kompetenciák. Budapest, 2012. május 22. Slide 1 Global HR kompetenciák Budapest, 2012. május 22. Slide 1 Tartalom Kihívások a vállalatvezetés számára Hatása a munkára Új tipusú munkavállalók Tehetségek megtalálása, megtartása HR csapat szerepe Slide

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP-1.2.1-15)

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP-1.2.1-15) Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP-1.2.1-15) A pályázatok benyújtása 2015. július 9-től, 2017. július 10-ig lehetséges. Támogatás célja A hazai ipar fejlesztése

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához

Útmutató a vállalkozási elképzelés és a projektötlet megfogalmazásához, leírásához Vezetői összefoglaló (mutassa be az üzleti tervet, fejtse ki, miért érdemes éppen az Ön üzleti elképzeléseit támogatásban részesíteni max. 1200 karakterben!) Rövid állítások formájában összegezze azt,

Részletesebben

FACT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK INTÉZETE

FACT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK INTÉZETE FACT ALKALMAZOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK INTÉZETE FACT, z ahol a tények nem önmagukért beszélnek A tények önmagukban a döntési rendszernek csupán az inputjait képezik. A Fact Intézet abban segít,

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam.

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. KÖVETELMÉNYEK Témakörök: Az üzleti vállalkozások csoportosítása, környezete Vállalatalapítás, vállalkozás típusok

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK PIACI MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK PIACI MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÁSA Támogatás célja: A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program prioritásainak kiemelt célja a vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása. Felismerve a vállalkozások számára szűkösen rendelkezésre

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP-1.2.1-15)

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP-1.2.1-15) Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP-1.2.1-15) A pályázatok benyújtása 2015. július 9-től forráskimerülésig, de legkésőbb 2017. július 10-ig lehetséges. Támogatás

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Dr. Sasvári Péter - egyetemi docens Nagymáté Zoltán - doktorandusz 1 A kutatás célja Információbiztonság Információbiztonsági

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Lorem ipsum AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁMOP-GOP FORRÁSAI INDULÓ ÉS MÁR MEGLÉVŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

Lorem ipsum AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁMOP-GOP FORRÁSAI INDULÓ ÉS MÁR MEGLÉVŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA Lorem ipsum AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁMOP-GOP FORRÁSAI INDULÓ ÉS MÁR MEGLÉVŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA A fórum tematikája Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. Aktuális pályázati kiírások Kérdezz-felelek Aktuális

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ és a TÁMOP-2.3.6.-12/1 pályázat célja A pályázat célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése. Cél a vállalkozásalapítás

Részletesebben

Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály

Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály A teljesítmény alapú munkavállalói ösztönzés Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Pécsi Tünde Humánerőforrás Tervezési és Gazdálkodási Osztály Az ösztönzésről... Motivációról akkor beszélhetünk,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ és a TÁMOP- 2.3.6.- 12/1 pályázat célja A pályázat célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése. Cél a vállalkozásalapítás

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben