ELÉGSÉGES-E A MAI MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER? ÖNGONDOSKODÁSI LEHETŐSÉGEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELÉGSÉGES-E A MAI MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER? ÖNGONDOSKODÁSI LEHETŐSÉGEK"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány ELÉGSÉGES-E A MAI MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER? ÖNGONDOSKODÁSI LEHETŐSÉGEK Készítette: Kovács József Budapest, 2006

2 Tartalomjegyzék Bevezető től 97-ig... 7 A magyar nyugdíjrendszer 1997-es reformja... 9 I. A magyar nyugdíjrendszer bemutatása I.1. A nyugdíjreform által létrejött hárompilléres nyugdíjrendszer I.1.1. A fenntarthatatlan társadalombiztosítási nyugdíjrendszer I Az ország implicit adóssága I A rendszer fenntarthatatlanságának okai I Amiken változtatni lehetne I Módosuló nyugdíjszámítási szabályok I Súlyos tényező: az emberi tájékozatlanság I.1.2. A magánnyugdíjpénztárak rendszere I A 2. pillér indulása I Befizetés és felhalmozás I A befektetés szerkezetének kialakulása induláskor I A befektetések mai helyzete I A nyugdíjpénztári tagok díjterhelése I Esettanulmány a nyugdíjpénztári felhalmozásról I.1.3. A harmadik pillér I A pénztárak adókedvezménye I A pénztári tagok díjterhelése I A kiegészítés modellje II. A nyugdíjrendszeren kívüli megtakarítási formák II.1. Nyugdíj-előtakarékossági számla (4. pillér) II.2. Befektetési alapok II.2.1. Az ING Befektetési Alapjai II.2.2. Az alapok működésének feltételei II.2.3. Az ING Befektetési Alapok és költségeik II.2.4. Adóvonatkozások II.3. Biztosítások II.3.1. Unit-linked biztosítások

3 II.3.2. Járadékbiztosítások III. Az ING biztosító unit-linked típusú termékei III.1. Egyszeri díjas Unit-linked választék III.1.1. Befektetési szerkezet III.1.2. Az egyszeri díjas Unit-linked biztosítások költségszerkezete III.1.3. A biztosítás maradékjogai III.1.4. Az ügyfelek tájékoztatása III.2. Folyamatos díjas unit-linked választék III.2.1. Forint alapú Unit-linked III Adókedvezmény III A szerződés megkötése III Költségszerkezet III Esettanulmány eseti díjakról III Maradékjogok III.2.2. Élet-plusz III Az Élet Plusz költségszerkezete III.2.3. Euró alapú unit-linked III Befektetési szerkezet III Biztosítási szolgáltatás III Díjfizetés III Az Euro Alap unit-linked költségszerkezete III Adókedvezmény III Maradékjogok IV. Összefoglalás IV.1. Irányt mutató szakmai viták Melléklet Felhasznált irodalom

4 Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Időskori függőségi arány Magánnyugdíjpénztárak díjterhelése A magánnyugdíjpénztári járadék összege Önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése Többletjóváírás rendszeres díjra Többletjóváírás eseti díjra Ábrák A 65 éves és idősebb népesség a éves korúak százalékában Születéskor várható élettartam (években) Magyarország, A magánnyugdíjpénztári felhalmozás alakulása Várható nyugdíjba meneteli korhatárok

5 Bevezető Visszatekintve az elmúlt évtizedre az egész világon a nagy társadalmi biztonsági rendszerek s bennük a nyugdíjrendszer átalakításának voltunk tanúi. Az elmúlt évtizedben Magyarországon is nagyon sok változás történt e téren. Mivel a nyugdíjrendszer hosszú időre, alapvetően befolyásolja a népesség döntő részének életfeltételeit, jelentős hatást gyakorol a gazdaságpolitikára és az állami költségvetés mozgásterére, ezért nagyon fontos, hogy azt gondosan tervezzék meg. 1 Banyár József és Mészáros József ezekkel a gondolatokkal vezették be nyugdíjrendszerről szóló elemzésüket az Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer című könyvükben. A 2003-ban készült mű ma is nagyon aktuális, e bevezető második mondata pedig a legfontosabb gondolatot fogalmazza meg. A nyugdíjrendszer kialakulása is hosszú időre vezethető vissza. Alapja az emberiség fejlődésének útja, vagyis hogy az egyes emberek fokozatosan kilépnek a törzsi vagy nagycsaládi kötelékekből, és egyre egyedülállóbbá, individuálissá válnak. Ez a folyamat szorosan összefügg azzal, hogy a régi törzsi, nagycsaládi kapcsolatok helyét egyre kifinomultabb, strukturáltabb társadalmi rendszerek veszik át, melyek intézményrendszereiken keresztül biztosítani tudják az egyén érdekeit és szükségleteit. A biztosító intézmények kialakulása a nagyközösség tagjait ért károk egyre szélesebb körben történő porlasztásával kezdődött. A teherviselők körének egyre szélesebbé tételével, majd jogosultságaik formalizálásával egyenes úton haladtak az intézményesülés felé, s a rendszert egyre inkább függetlenné tették az egyes egyén teherviselő képességétől. Ez a folyamat persze szorosan összefügg a társadalmak gazdagodásával, az emberek napi szükségleteik kielégítésének szorításától szabadulva a jövő tervezése felé kezdtek fordulni, melyhez egyre több eszköz állt rendelkezésükre. Sajnos, ha az időskori ellátás szempontjából nézzük e történetet a fejlődés komoly gondokat okozott a nagycsalád azon idős tagjai számára, akikről a rokoni kapcsolatok fellazulása miatt nem maradtak gondoskodók. Tehát a családok felbomlásával a politika szembe találta magát egy nagyszámú öreg népességgel, amely képtelen már magáról gondoskodni, és más se gondoskodik róluk. 1 Banyár József Mészáros József: Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer(bevezető) 6

6 Másrészt a politikának arra is rá kellett döbbennie, hogy hiába ösztönzi az aktívakat az öregkorra történő takarékoskodásra, próbálkozása nagyrészt süket fülekre talál. Mindezek miatt a politika egyre szélesebb rétegek körében kényszertakarékosságot írt elő. Kézenfekvő volt az állami alkalmazottak és munkások körében kezdeni, ahol már ténylegesen megvalósult a bérből élés, s ahol ezáltal már nagyszámban fel is bomlottak a biztonságot adó nagycsaládok. A kényszertakarékosságot az állam szociális segélyező rendszerrel egészítette ki azoknak, akiknek takarékoskodása nem volt kellő mértékű ahhoz, hogy időskori ellátásukat önmaguk fedezzék. A rendszer bevezetésével és működtetésével elérték a kívánt célt, egyre szélesebb rétegekre terjesztették ki, amikor kitörtek az egész Európán végigsöprő háborúk, s a nyugdíjrendszer mögött álló összes tartalék megsemmisült. A lebombázott épületekben tönkrementek a kifizetésekre szóló értékpapírok, az állam pedig csődbe ment. Az állam ebben a helyzetben, látva a sok ellátatlan időskorút, illetve azokat, akiknek életpályájuk során összegyűlt kényszer-megtakarítása a háború miatt elveszett, választás elé került: vagy kölcsönt vett fel, s ebből a kölcsönből finanszírozta az esedékessé váló nyugdíjakat, vagy (ahogyan Magyarországon is történt) államosítás során feltőkésítették a nyugdíjrendszert. Mindkét esetben felállították a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer intézményét, amely két funkciót valósított meg: a nyugdíjcélú kényszer-megtakarítást és az időskori jövedelemredisztribúciót. A rendszer egészen a 90-es évekig sikeresen működött, azonban az évtized elején általánossá vált privatizáció során az állami vagyon nyugdíjvagyon jellege gyakorlatilag elfelejtődött, s maradt egy külső államadósságon alapuló felosztó-kirovó rendszer től 97-ig Így már a rendszerváltáskor széles körben elfogadottá vált, hogy szükség van az egységes, kötelező társadalombiztosítási rendszer alapvető reformjára. Az örökölt felosztó-kirovó rendszert igazságtalannak, nem megfelelőnek és fenntarthatatlannak tekintették; pénzügyi problémái tovább súlyosbodtak a rendszerváltás gazdasági átalakulása folyamán. 2 Banyár József Mészáros József: Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer 7

7 Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a jövőben csak olyan rendszer lesz életképes, amely számol az öngondoskodással. Ez pedig olyan saját számlás megtakarítási rendszer létrehozását igényli, amely beleépülve a társadalombiztosítási rendszerbe, vagy amellett külön ágként működve, tagjai számára biztosítja azokat a kiegészítő - egyes esetekben pótló jellegű - szolgáltatásokat, amelyeket az általuk vállalt tagdíjak vagy egyéb hozzájárulások lehetővé tesznek. Magyarországon az első, átfogó nyugdíjreform-javaslat 1991-re nyúlik vissza, amikor országgyűlési határozattal egy hárompilléres megközelítést hagytak jóvá. Az első pillér a költségvetésből finanszírozott, egyösszegű állampolgári alapnyugdíj volt; a második pillér keresethez kapcsolt, járulékból finanszírozott járadékot jelentett, szoros összefüggéssel a járulék és a járadék között; a harmadik pedig egy önkéntes, kiegészítő pillért takart. Az első két pillér állami, a harmadik magánigazgatású lett volna. A határozat célja az volt, hogy különválassza a szociális támogatási funkciót, amelyet az első pillér valósított volna meg, a szociális biztosítás funkciójától, amelyet a második pillér vett volna át. Ez az ben elképzelt hárompilléres tervezet azonban sohasem valósult meg a gyakorlatban, kivéve az önkéntes nyugdíjpénztárak bevezetését, amelyek létrehozták a harmadik pillért. A 90-es évek folytatásában azonban mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az állami felosztókirovó nyugdíjrendszer egyre kezelhetetlenebb terhet ró az országra. A hozzájárulás és az ellátás kapcsolatának gyengesége, valamint a kedvezőtlen demográfiai hatások folyamatosan növelték a nyugdíjkiadásokat. Ez pedig növekvő költségvetési hiányt, emelkedő inflációt, illetve az egyéb szociális, vagy oktatási kiadások csökkentésének kényszerét okozta végén államháztartási reformbizottságot hoztak létre a helyzet megoldására. Tanácsukat a meglévő állami felosztó-kirovó rendszer alapos átstrukturálását - végül nem fogadták el. A reformot bíráló társadalombiztosítási szakértők által az új rendszer számos alkalommal súlyos bírálatokat kapott. A bírálók szerint a reform túlzottan radikális lépés, mivel a szakítás a korábbi rendszerrel két alapvető változást is eredményez: kollektív helyett egyénivé válik az időskorról való gondoskodás, másrészt pedig az öregségi nyugdíjak fő szolgáltatója már nem állami, hanem piaci intézmény lesz. Ez pedig előre felvet bizonyos garanciális problémákat. 8

8 A jövőbeli nyugdíjak színvonala a nyugdíjtőke hozamrátáihoz kötődik, így a befektetési kockázatot a biztosítottak viselik. A magas infláció veszélyezteti a felhalmozott nyugdíjtőke reálértékét ezzel a kockázattal szemben pedig egy magánnyugdíjalap nem tud biztosítani. További problémát jelent az is, hogy a nyugdíj-szolgáltatás legnagyobb részét kitevő intézmény a piaci kockázatoknak is ki van téve. Kis ország lévén, Magyarország tőkepiacára is jelentős hatással vannak a nagy pénzügyi piacok, ezek mozgása, esetleges összeomlása súlyos veszteséget okozhat a nyugdíjalapoknak. Végül pedig azt is megjegyezhetjük, hogy a tőkésítésre való áttérés nem védi meg automatikusan az időskori biztonsági rendszereket a demográfiai kockázattól. A magyar nyugdíjrendszer 1997-es reformja A hosszan tartó szakmai viták és egyeztetések után 1997-re elkészült a magyar politikai élet döntéshozói által elfogadott reform, mellyel szakítottak az ország hagyományos társadalombiztosítási rendszerével és részlegesen privatizálták az időskori ellátásról történő gondoskodást. A nyugdíjbiztosítás rendszerének átfogó reformja január 1-jén lépett hatályba. Az előző rendszer jelentős átalakításának célja a nyugdíjasok védelme mellett a pénzügyi fenntarthatóság megerősítése volt. A reform választás elé állította mindazokat, akik szolgálati éveik letöltését már az előző társadalombiztosítási rendszerben megkezdték. Továbbra is maradhattak kizárólagosan a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, de be is léphettek valamelyik magánnyugdíjpénztárba, megtartva tagságukat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is, csökkentett nyugdíjjárulékkal és csökkenő jogszerzéssel. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből teljesen kilépni nem lehetett, senki sem választhatta azt, hogy kizárólag a magánnyugdíj-rendszerben legyen tag. Mindazok, akik átléptek, a vegyes rendszer tagjai lettek, s az átlépéssel lemondtak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az átlépésig megszerzett jogaik negyedéről. Az átlépőknek azonban a jogszabály megengedte, hogy 2000 végéig megváltoztassák döntésüket, és veszteség nélkül visszaléphessenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A pályakezdők nem választhattak, számukra a vegyes rendszer kötelező volt. Ez a szabályozás garantálta, hogy hosszú távon a vegyes rendszer kizárólagossá váljon. 9

9 I. A magyar nyugdíjrendszer bemutatása I.1. A nyugdíjreform által létrejött hárompilléres nyugdíjrendszer A 3 pillér a következő: Az első, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, mely továbbra is felosztó-kirovó elven, állami irányítás alatt működik. Az új, második pillér teljesen tőkefedezeti elven működik: a biztosított pénztártagok befizetett tagdíjai tőkét képeznek, amely fedezetül szolgál a nyugdíjszolgáltatáshoz. A harmadik pillér az 1993-tól bevezetett önkéntes nyugdíjpénztári rendszer, melyhez a tagok önkéntesen csatlakozhatnak, és amelyben minden pénztártag a befizetése alapján részesedik a szolgáltatásokból. Az első és második pillérből álló vegyes rendszerben a dolgozóknak körülbelül 60%-a vesz részt, míg az első pillérben maradók aránya körülbelül 40% lett az átlépések után (a dolgozók körülbelül 48%-a lépett át önként az új rendszerbe). Azoknak a dolgozóknak, akik önkéntes döntésük alapján átléptek a vegyes rendszerbe, a társadalombiztosítási nyugdíjuk lecsökken. Összege az 1997-ig szerzett nyugdíjjogosultságuk 75%-a lesz. Az átlépést tehát akkor nevezhetik hasznos döntésnek, ha a magánnyugdíjpénztári befizetéseik hozamai ellentételezni fogják ezt a veszteséget. Számítások szerint annak a személynek, aki már legalább 17 évet dolgozott az előző nyugdíjrendszerben, érdemes volt maradnia, mivel az átlépéssel elvesző nyugdíjjogosultságát már nem tudná kitermelni az új rendszerben. Sajnálatos az tény minden átlépőnek, hogy egyelőre még a kezdeti remények sem teljesülnek a magánnyugdíj-pénztárak hozamait illetően. A már több mint 8 éve működő pénztárak befektetési politikája sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a kockázatok mérséklésére, mint a magasabb hozamok elérésére. Továbbá olyan nagy költséghányaddal dolgoznak ezek a pénztárak, hogy végeredményben éppen csak megőrzik a befizetések reálértékét. 10

10 I.1.1. A fenntarthatatlan társadalombiztosítási nyugdíjrendszer A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből jelenleg a GDP majdnem 3%-át elérő összeg hiányzik, finanszírozása évente ekkora hiányt és államadósságot termel. Ennek hozzávetőlegesen fele a magánnyugdíjpénztárakba fizetett járulékok miatti kiesés fedezete, amely nem számít valós hiánynak, hiszen ebből majd alacsonyabb nyugdíjfizetési kötelezettsége is lesz az államnak. A másik meghatározó rész azonban valós deficit. Tavalyi évben a nyugdíjkiadások mintegy 400 milliárd forinttal haladták meg azt az összeget, amely a járulékfizetésekből befolyt az állami nyugdíjpillérbe. Ha a nyugdíjra jogosultak számát megszorzom a havi átlagnyugdíjak összegével, kiderül, hogy a bevételekből alig több mint tíz havi járandóságot lehetne kifizetni, mialatt a kormányok a tizenharmadik havi nyugdíjat is évek óta kiosztják. I Az ország implicit adóssága Országunk irányítói jelenleg azon dolgoznak minden erejükkel, hogy az euró bevezetéséhez szükséges kritériumoknak képesek legyünk megfelelni, ennek egyik pontja a költségvetési hiány leszorítása a GDP 3%-a alá. Mivel az őszi változások sorozatában az egyik fix pontot a kormányfő azon kijelentése jelentette, miszerint nem enged a 13. havi nyugdíjak kifizetéséből, ez előre vetítette azt, hogy ennek a költségét is máshonnan kell előteremteni, más szóval elvonni, ha nem akarja, hogy tovább növekedjen a hiány. Ha nem nézek semmilyen nemzetközi politikai, illetve gazdasági kötelezettségvállalást, melyet uniós belépésünkkel vállaltunk, és feltételezem, hogy a jelenlegi finanszírozási helyzet továbbra is fennmarad (vagyis minden évben 3% hiányát kell finanszírozni az állami nyugdíjrendszernek), akkor ezzel együtt fennmarad a nyugdíjrendszer implicit adóssága is. Ez a szám azt fejezi ki, hogy mekkora vagyonra lenne szüksége az államnak ahhoz (kockázati díjaktól mentesen), hogy képes legyen finanszírozni a nyugdíjfizetéseket. Ez az összeg ma a nemzeti össztermék 240 százalékára tehető a Magyar Nemzeti Bank becslései alapján 3. Nyugdíjrendszerünk implicit adóssága a reform évében 59%-ra rúgott. A rendszer eladósodottságán a nyugdíjjárulék 4,5%-os csökkentése közel a GDP 100%- ával rontott, 152%-ra emelve azt. A 13. havi nyugdíj hatása a GDP további közel 50%-a, s 3 Orbán Gábor Palotai Dániel: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága 22.o. 11

11 így az eredeti, 1997-es nyugdíjreform-kori 59%-os GDP-arányos nettó implicit eladósodottságot ez a két hatás 198%-os szintre vitte fel. Ezt a további egy-egy százalékpontos, jogszabályban már szereplő beígért járulékcsökkentés még közel 40 százalékponttal tovább rontja, és adja a jelzett körülbelül 240 GDP százalékos implicit hiányt. Az egyetlen ok, hogy a pénzpiacok csak kismértékben veszik figyelembe ezt a mutatót a magyar állampapírok árazásánál, pont az, hogy szintén fenntarthatatlannak ítélik meg a helyzetet, és számítanak a pozitív változásra. I A rendszer fenntarthatatlanságának okai A fenntarthatatlanság egyik fő oka, hogy szűk a járulékfizetők köre. Az EU országai közül Magyarországon messze a legalacsonyabbak között van az adófizetési hajlandóság. Miután a közszolgáltatások jelentős része olyan, hogy annak hasznából mindenki részesül, még akkor is, ha személyesen nem járul hozzá a költségekhez, ezért senki sem érez elegendő ösztönzést arra, hogy önként fizessen. Ennek egyik legegyszerűbb módja, ha eleve eltitkoljuk munkaviszonyunkat, vagy csak a minimálbér összege után fizetjük azt meg. Egy másik módszer pedig a munkajövedelem vállalkozói bevételként történő kimutatására ösztönöz. Azok akik eleve eltitkolják munkaviszonyukat súlyos kockázatnak teszik ki magukat, ezzel azonban sokan nincsenek is tisztában. Aki nem rendszeresen vagy nem teljes munkaidőben dolgozik - például idénymunkát vállal az nem csak éves átlagban jár rosszul. Csakhogy számukra a munkaadók legtöbbször nem kínálnak választási lehetőséget: vagy feketén dolgoznak, vagy sehogy. A potyautasok másik része - akinek akár még lenne is lehetősége bejelentve dolgozni - sajnos még ma is azt hiszi, hogy a nyugdíj-megállapítás alapja az utolsó néhány évben bevallott kereset. Mindvégig a minimálbéres konstrukcióban dolgoznak hiszen több marad zsebben és bevárják az utolsó pár évi magasabb befizetési kötelezettséget. Azonban ez nem így van! Az új törvények szerint az 1987-et követő minden év keresete beleszámít a nyugdíjalapba. Így az éveken, évtizedeken át folytatott munkajövedelem- 12

12 eltitkolás hátrányosan fogja érinteni mindazokat, akik megszerzik ugyan a nyugdíjjogosultságot, de nyugdíjba vonulásuk után még hosszú ideig élnek. A minimálbérre bejelentett dolgozók száma pedig napjainkban az főt is meghaladja! A foglalkoztatási kedvezményes rendszerből részesülők nem nevezhetők potyautasoknak, túlzott kedvezményeikkel mégis nagy terhet jelentenek a nyugdíjrendszernek. A fegyveres testületek tagjai, a bányászok és a művészek már 25 év szolgálati év után elmehetnek nyugdíjba és rájuk jelenleg még érvényes az is, hogy a nyugdíjazást megelőző utolsó év keresete alapján állapítják meg a nyugdíjukat. Módosítás itt biztosan várható, hiszen ekkora kedvezmény már erősen igazságtalan, még akkor is, ha munkakörüket nézzük. A javaslat szerint a szolgálati idő szerinti jogosultsági feltétel egyelőre maradna, a járadékot viszont már a jövő évtől az életkereset alapján számolnák ki, 2008-tól pedig fokozatosan közelítenék az öregségi nyugdíj általános feltételeihez. A potyautasok harmadik részét azok a vállalkozók alkotják, akik vállalkozói jövedelmüket ügyes trükkök segítségével tüntetik el, így nem kell nyereségük után adót fizetniük. Ezt nevezi a mai magyar üzleti köznyelv "elköltségelés"-nek. Ez úgy történik, hogy a munkavállalók névleges bérét irreálisan alacsonyra vagy nullára határozzák meg, viszont olyan természetbeni juttatásokat kapnak munkáltatójuktól - többnyire saját egyszemélyes cégüktől -, amelyek nagyrészt közvetlenül személyi fogyasztási célokat szolgálnak. Ezek között vannak jelentős kiadási tételek (pl. szolgálati lakás, autó, mobiltelefon, számítógép), és vannak viszonylag jelentéktelenebbek (egészség- és nyugdíjpénztári befizetés, étkezési jegy, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, stb). Az elköltségelés módszerének kialakulása a rendszerváltásra vezethető vissza, amikor az állam minden erővel igyekezett segíteni a magánvállalkozások kialakulását, megerősödését. Ezt a célt jól szolgálta, hogy a kormányzat támogatta az adó- és járulékkedvezményeket, vagyis az elköltségelés megannyi formáját. Ezt a szabályrendszert azonban nem lehetett leszűkíteni csak a kezdő kisvállalkozókra, így végeredményben azok a cégek is kaptak (és kapnak) ebből a támogatásból, akiknek erre kevéssé vagy egyáltalán nincs szükségük. A kialakult és bevált elköltségelési formákra - csaknem százféle jogcímen adható teljes mértékben adó- és járulékmentes juttatás - nagyon gyorsan vállalkozások ezrei mozdultak rá. Hasonló mondható el az állam kedvezményes, átalányelvre épülő közteherviselési formáinak bevezetéséről. Ilyen az egyszerűsített vállalkozási adó (EVA), az alkalmi 13

13 munkavállalói könyv (AMK) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO). Itt arról van szó, hogy a kormányzat az álvállalkozók meghatározott köre számára a normális adó- és járulékterheknél lényegesen kisebb kulcsokat és fizetési kötelezettséget állapít meg, remélve, hogy a fekete- és szürkegazdaság résztvevői közül viszonylag sokan hajlandók lesznek legalább a csökkentett terheket vállalni, s így végeredményben mindenki jobban jár. Természetesen ez a rendszer is kiskapuk tömegét hozta létre. Az EVA esetében például az történt, hogy bár a főkapun sikerült néhány tízezer, eddig semmit se fizető vagy viszonylag sok jövedelmet letagadó kisvállalkozót átterelni, a sok-sok kiskapun azonban nagyszámú, korábban normálisan adózó és járulékfizető cég is átsétált. A fenntarthatatlanság másik oka az, hogy Magyarországon nagyon alacsony a foglalkoztatási ráta. Ennek egyik oka a nagyszámú előnyugdíjas. Egy 2000-ben készült OECD felmérés szerint az átlag magyar munkás több mint hat évvel kevesebbet tölt munkában, mint az OECD átlag, amely 40 év. Vagyis Magyarországon az átlagos munkában töltött évek száma férfiak esetében 35,4 év, nők esetében nézve pedig 32,8 év. A felsőoktatásban való részvétel hosszának kitolódása, a hazai gyereknevelés-támogatási rendszer mind hozzájárulnak ennek kialakulásához. Emellett az is általános, hogy Magyarországon az emberek nem a törvényes öregségi nyugdíjkorhatár elérését választják nyugdíjba menetelük időpontjául. A rendszer nagyvonalúságából is adódik (a születési időtől függő szolgálati idő rendszere), hogy mialatt az irányadó nyugdíjkorhatár 62 év, addig a nőknél a nyugdíjazás valódi korcentruma 57,7 év, a férfiaknál pedig 60 év. A szolgálati évek ilyen alacsony számát azonban nem a hosszan felsőoktatásban maradók, vagy a gyermeket nevelők okozzák. Az alacsony nyugdíjba-meneteli kort és a szolgálati évek alacsony számát a rokkantnyugdíjazások nagy száma okozza. A korhatár alatti és feletti rokkantnyugdíjasok esetében együttesen az átlagos szolgálati idő alig haladja meg a 26 évet. A jelenlegi saját jogú nyugdíjasok 33%-a, több mint 800 ezer fő rokkantnyugdíjasként ment nyugdíjba, melynek kevesebb mint fele korhatárt betöltött nyugdíjas. Ez rendkívül magas arány, amely jórészt az elmúlt év tömeges munkahelyvesztéseinek következménye. Vagyis a rokkantnyugdíjasoknak (valószínűleg) nagy többsége nem tisztán egészségügyi okokból, hanem orvosi kapcsolatok segítségével került a rendszerbe, és emellett akár még dolgoznak is tovább, bővítve a feketegazdaságot. Az aktív korú rokkantnyugdíjasok nagy száma így többszörösen terheli az államháztartást: 14

14 egyrészt, mivel feketén dolgoznak nem folyik be utánuk sem jövedelemadó, sem nyugdíjjárulék, másrészt megnövelik a nyugdíj- és egészségügyi kiadások mértékét. A járulékfizetők köréből szándékosan kimaradókat sürgősen be kellene terelni a befizetők közé, ezt indokolja Magyarország legvalószínűbb demográfiai folyamata is re a 0-19 évesek száma mindenképpen kevesebb lesz a jelenlegi szintnél, a korcsoport létszáma akár a felére is csökkenhet addigra. A munkaképes korúak (20-64 évesek) száma 2010 után már jelentősen, biztosan csökken, hiszen kilépnek közülük az 1950-es években született nagy létszámú korosztályok. Ezt követően akkor várható újabb csökkenés, amikor elhagyják a korcsoportot az 1970-es évek generációi re a mai létszámnak mintegy a háromnegyede kalkulálható. Eközben a 65 évesek és idősebbek száma akár másfélszeresére, vagy duplájára is emelkedhet 2050-ig. A 65 éves és idősebb népesség a éves korúak százalékában 4 1.sz. ábra 4 ENSZ

15 Ennek következménye az, hogy egyre több nyugdíjasról egyre kevesebb aktív befizetőnek kell gondoskodnia. 5 Időskori függőségi arány 6 1. sz. táblázat Év ,4 19,8 20,2 21,6 24,6 30,2 33,7 40,6 49,7 I Amiken változtatni lehetne A fenti elemzésből jól látszik, hogy a nyugdíjrendszer számos pontján van szükség beavatkozásra. A megoldást mindenképpen egy olyan rendszer adja, amely pénzügyileg fenntartható, már önmagában is ösztönözni képes a munkaerőpiacon maradást, és ezzel együtt igazságos az összes benne résztvevő számára, vagyis mind a befizetőknek, mind a jogosultaknak. Ennek a rendszernek az eléréséhez azokat az eszközöket kell használni, melyekkel rövidtávon képesek lehetünk hatást gyakorolni. Ilyenek a nyugdíjjárulékok mértéke, a nyugdíjkorhatár és az indexálási szabály, amely meghatározza a nyugdíjak évenkénti módosításának mértékét. A járulékok tekintetében a magas rátájú országok körébe tartozunk, annak ellenére, hogy 1999 óta több lépésben 4,5%-kal csökkent a járulékkulcs (26,5%-ra). Véleményem szerint a befizetések megoszlása a munkáltató és a munkavállaló között aránytalanul működik. Ha a munkáltató járulékfizetési terheit csökkentenék, akkor többen lennének hajlandóak befizetni az összeget a nyugdíjkasszába (több ember dolgozna bejelentve), ezzel többlet járulékbevételhez jutna az állam. 7 Ezáltal annak is megteremtődne az esélye, hogy a munkavállalókra többletként nehezedő járulékteherből némi csökkentést lehessen elérni. Megfelelő kommunikációval pedig elérhető volna, hogy az emberek megértsék saját érdeküket e lépéssel kapcsolatban. (A kommunikációt valós állami marketingtevékenységként értelmezem, véleményem szerint a következetes állami kommunikáció hangsúlyosabb használatával sikereket lehetne elérni ilyen és hasonló témákban. Ha hiteles, ismert és független gazdasági szakemberek rendszeresen és 5 Forrás: KSH (1996, A. táblázat, o.) 6 Megjegyzés: Az időskori függőségi ráta a 64 éven felüliek és a év közöttiek létszámaránya 7 Ehhez persze hozzá tartozik, hogy sokkal szigorúbb állami ellenőrzés megvalósítására is szükség volna 16

16 nyilvánosan - a médiában közérthetően megmutatnák a változások hatásait, pozitív eredményeket lehetne elérni az emberek hozzáállásában). Ez azonban saját feltételezés, hiszen az eddigi járulékcsökkentés sem teljesítette a hozzá fűzött reményeket. A nyugdíjkorhatár emelése már régen betervezett lépés a nyugdíjrendszerben, azonban mértéke még mindig túl alacsony január 1-jétől ugyanis az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen a 62. életév lesz. Ettől az időponttól kezdődően a férfiakra és a nőkre azonos szabályok fognak vonatkozni az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság tekintetében. Ennek értelmében az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárhoz képest a nőknél három évvel korábban, az 59. életév betöltésétől állapítható meg legkorábban az előrehozott öregségi nyugdíj. A férfiak esetében megmarad a 60. életév, ehhez 2012-ben pedig felzárkózik a nők ilyen irányú korhatár minimuma is. Ha összehasonlítjuk a nyugdíjkorhatárt az európai uniós országokkal - még akkor is, ha 62 évre emelik - Magyarország az egyik, ahol a legkevesebb időt töltenek munkában az emberek a nyugdíj előtt. Az Európai Unióban a jellemző nyugdíjkorhatár 65 év, ennek bevezetése Magyarországon is indokolt lenne. A hazai nyugdíjkorhatár emelését ugyanis lehetővé teszi a születéskor várható élettartam emelkedése: becslések szerint a mostani 72,5 évről 2050-ig 80-ra, vagyis 7,5 évvel emelkedhet a várható élettartam. Születéskor várható élettartam (években) Magyarország, sz. ábra 8 ENSZ

17 Legcélszerűbb tehát az volna, ha ezen változtatnának, vagyis korhatáremeléssel kiszélesítenék a járulékfizetők körét. Ezzel a lépéssel megnövekedne a foglalkoztatottság, és több járulék folyna be, mialatt a nyugdíjas évek száma csökkenne. Emellett bevezetésre került az is, hogy 2007-től korkedvezményes nyugdíjra alapesetben nem lehet szerezni új jogosultságot (de továbbra is elismer a rendszer bizonyos, jogosultságot biztosító, munkában eltöltött időt). A korai nyugdíjba vonulás szankcionálására pedig az előrehozott járandóságok havi mértékét 0,1-0,4 százalékkal csökkentik a 2008 után megállapított nyugdíjak esetében. A nyugdíjrendszer harmadik külön megvizsgálandó kulcs-eleme a nyugdíjreform idején bevezetett svájci indexálás, melyben a nyugdíjak éves indexálása félig az inflációhoz, félig pedig a bérindexhez van kötve. Így a nyugdíjak növekedési üteme - a reálbér-csökkenés esetét leszámítva - elmarad a bérekétől, ugyanakkor mégis tovább feszíti a finanszírozást, mivel reálértelemben folyamatosan emeli a nyugdíjakat. A társadalombiztosításnak sokkal kevésbé lenne megterhelő egy tisztán infláció-követő rendszer, melyben a nyugdíjak reálértékét nem növelnék évente 1-2%-kal, hanem csak szinten tartanák. Ez azonban nagyon rövid idő alatt a nyugdíjak alulértékeltségéhez vezet a bérekkel történő összehasonlításban. Lehetőség lenne viszont arra is, hogy a svájci indexálás ne alakuljon át teljes mértékben árindexálásra. Finnországban például 20:80 arányban szerepelnek a bérek és az árak az indexben, amely amellett, hogy kevésbé megterhelő a társadalombiztosításnak, mégis kismértékben bár, de követi a reálbérek emelkedését. A megléphető lépések köre eléggé beszűkült a sokéves politikai ígérgetések miatt, azonban több olyan terület van még, amely megkívánja a szigorítást, és amelyekben már sürgetik is a határozott lépéseket. Eredményt elérni viszont nem lehet pusztán egy egyszerű korhatáremeléssel. Egyrészt azért, mert a jelenleg érvényben lévő szankciók a korai, illetve ösztönzők a későbbi nyugdíjba menetelre nem rendelkeznek elég erővel. A tervezett változtatásokkal azonban komoly eredményeket lehet elérni, ha mindezt határozottan és következetesen hajtják végre. Az egyik ilyen változtatás, egy új típusú rokkantsági rendszer bevezetése. Már jövő év második felétől változtatnának a rokkantsági rendszeren, ami elsősorban a korhatár alatti és a munkaképességüket részben elvesztett, II. és III. csoportú rokkantellátásban részesülőket érintené több mint 400 ezer embert. Ők a jövőben nem rokkantnyugdíjban, hanem 18

18 járadék jellegű ellátásban részesülnének, ami munkavállalás esetén a megszerzett jövedelmet egészítené ki, de csak egy meghatározott jövedelmi szint (minimálbér) alatt. Feltétele a kifizetésnek a rehabilitációs szervekkel történő aktív együttműködés. Ha a minősítés alapján az egészségkárosodás ellenére a dolgozónak van esélye visszatérni az állásába, vagy legalábbis a munkaerőpiacon maradni, nem kaphat rokkantsági nyugdíjat, hanem úgynevezett rehabilitációban való részvételre ösztönző rehabilitációs járadékot folyósítanának számára. A rehabilitációs járadék három évig kapható majd. Ha a rehabilitáció ez alatt az idő alatt nem hoz eredményt, és a munkaképesség csökkenése eléri a 67 százalékot, akkor rokkantnyugdíjas lehet az érintett. Ha ezt a szintet nem éri el az egészségkárosodás, akkor nem válik jogosulttá rokkantnyugdíjra, csak szociális-, vagy munkanélküli ellátást kaphat. Így, a kötelező felülvizsgálat már képes lesz kiküszöbölni azokat az eseteket, amikor indokolatlanul kerül be valaki a rokkantnyugdíjazás rendszerébe. A korhatár előtti nyugdíjaztatás rendszerének minél erőteljesebb visszaszorítása érdekében is fellép a kormány. A korhatár előtti nyugdíjasok ugyanis eddig tovább dolgozhattak, és miközben felvették nyugdíjukat, nem kellet tovább járulékot fizetniük. Ennek megakadályozására az előrehozott nyugdíjak esetében 2008-tól megtiltják a nyugdíj melletti munka lehetőségét január 1-jétől pedig ez a szabály kiterjed mindazokra, akik korhatár alatt nyugdíj mellett dolgoznának. A jövőben az érintetteknek dönteniük kell, hogy az előre hozott nyugdíjat vagy a munkajövedelmet választják. Ha úgy döntenek, hogy dolgozni akarnak, nekik is meg kell fizetniük a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a jövedelmükből, mint bármely munkavállalónak. Természetesen ezt a nyugellátás összegében érvényesíteni fogják, ami évente 0,4 százalékkal megemeli járulékalapot képező jövedelmüket. I Módosuló nyugdíjszámítási szabályok 2008-tól változnak a nyugdíjszámítási szabályok is. A jelenlegi nyugdíjakat az 1988-tól a nyugdíjazásig elért, adóval csökkentett, részlegesen valorizált kereset átlagából kell megállapítani mégpedig úgy, hogy a nyugdíjazás előtti utolsó három év keresete teljes értéken szerepel, a megelőző éveket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére kell felszorozni. 19

19 Ez komoly igazságtalanságot eredményezett, hiszen a különböző években megállapított nyugdíjak színvonala között jelentős ingadozás mutatkozott, például az induló nyugdíjak színvonala 2005-ben a nettó átlagkereset 78 százaléka volt, szemben az átlagosan regisztrált 64 százalékkal. Az aránytalanságok csökkentése céljából január elsejétől minden év keresetét, amelyet a nyugdíj-megállapításhoz figyelembe vesznek, a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni, ugyanakkor a nettó nyugdíj megállapításához az adókkal és járulékokkal is csökkentett tényleges nettó kereseteket kell figyelembe venni. I Súlyos tényező: az emberi tájékozatlanság A Generali-Providencia megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet - a Széchenyi István Szakkollégium közreműködésével embert megkérdezve végzett el egy felmérést, amelynek célja az emberek nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozottságának felderítése volt. A felmérés eredménye 9 azt mutatta meg, hogy az aktív korú lakosság meglehetősen tájékozatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban: Mindössze 44 százalékuk tudja, hogy jelenleg 62 év az érvényes nyugdíjkorhatár. Ennél jóval kevesebben tudják, hogy a munkaadók mennyi nyugdíjjárulékot fizetnek, a magánnyugdíjpénztári tagok közül pedig csak nagyjából minden nyolcadik van tisztában azzal, hogy a társadalombiztosítástól milyen mértékű ellátásra számíthat. A nyugdíj kiszámításának módja minden nyugdíj előtt állót nagyon komolyan érint, mégis csak 39 százalék tudja, hogy a szolgálati idejüknek melyik szakasza alapján fogják megállapítani a nyugdíjuk mértékét. Ezek az információk mind szükségesek lennének az embereknek ahhoz, hogy rádöbbenjenek az öngondoskodás szükségességére. Ha a társadalom tagjainak pontosabb képe lenne arról, hogy mit várhatnak a nyugdíjrendszertől, akkor talán kevesebben lennének kitéve az öregkori elszegényedés veszélyének. 9 Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet összefoglalója június

20 I.1.2. A magánnyugdíjpénztárak rendszere A reformmal megszülető vegyes rendszer indulásakor nagyon biztató volt az emberek hozzáállása a magánnyugdíjpénztárakhoz (vagy bizalmatlansága az állami rendszer felé). Az átlépések száma meghaladta a várakozásokat. A hivatalos előrejelzés 1,5 millió átlépővel számolt, a tényleges szám azonban elérte a 2 milliót a gazdaságilag aktív népesség 48 százalékát akik közül valamivel kevesebb mint 150 ezer volt kötelezően belépő, azaz pályakezdő. 10 Ahhoz, hogy megértsük a mai helyzetet, meg kell ismernünk a magánnyugdíjpénztári piac kialakulását. I A 2. pillér indulása 11 Ahogyan azt már az imént említettem, a magánnyugdíjrendszer tervezése során mintegy 1,5 millió ember csatlakozásával számoltak. Ehhez képest a mintegy 60 pénztár-alapítási engedély iránti kérelem már eleve meglehetősen soknak hangzik. A gazdaságossági követelmények természetesen gyorsan kialakították a piac koncentrálódását. Ugyanis mindössze 21 élte túl az első három évet, s a pénztárak száma idővel még tovább csökkent. A megmaradt pénztárak vagyona azonban jelentősnek ígérkezett az első pár évben. A két legnagyobb pénztár betétei 2000 végén meghaladták a 150 millió eurót, mellyel már az első 500 legnagyobb európai nyugdíjalap sorába tartoztak. 12 A nagy pénztárak piaci részesedése már a magánnyugdíjpénztári piac kialakulásának kezdetén is meghatározó volt. A legnagyobb pénztárnak már a működés első évében sikerült elérnie a 20 százalékos piaci részesedést, és ezt a pozíciót azóta növelnie is sikerült 28,8%-ra, míg a 4 legtöbb tagot tömörítő pénztár összesen 75%-os részesedéssel bír a piacon. Az első évek koncentrálódását maguk mögött tudva azonban már nem tudnak rohamos növekedést produkálni a pénztárak. Az új belépők megszerzése mellett elkezdődött a másik 10 Közgazdasági Szemle, 49. évf., június (489. o.) 11 Közgazdasági Szemle, 49. évf., június (500. o.) 12 Europe s Top IPE, szeptember 21

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor?

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

Magánnyugdíjpénztár mint a magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplője

Magánnyugdíjpénztár mint a magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplője az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/corvinus Magánnyugdíjpénztár mint a magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplője 2013. december 3. Budapesti Corvinus Egyetem dr. Lukács

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon

Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el. előtakarékossági piacon MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe a hazai megtakarítási és nyugdíj-el előtakarékossági piacon Előadó: dr. Hardy Ilona Előadó: az Aranykor

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok,

nyugdíjbiztosítás Hosszú távú nyugdíjcélok, Hosszú távú nyugdíjcélok, nyugdíjbiztosítás Alapozza meg nyugdíjas éveit! Kezdjen megtakarítani mielőbb, hogy a gondtalan évek alatt az anyagi kérdések se okozhassanak problémát! ÖNGONDOSKODÁS 22 Milyen

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Választható portfóliók Januártól indul az Évgyűrűknél. A nyugdíj-megtakarítás befektetési pályája követi a tag életpályáját

Választható portfóliók Januártól indul az Évgyűrűknél. A nyugdíj-megtakarítás befektetési pályája követi a tag életpályáját SAJTÓKÖZLEMÉNY Választható portfóliók Januártól indul az Évgyűrűknél A nyugdíj-megtakarítás befektetési pályája követi a tag életpályáját Budapest 2007. október 31. Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár a kötelező

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ,

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magán-, valamint önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) 2013 április, Budapesti Corvinus Egyetem Haladó pénzügytan dr.

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Befektetési Politika Kivonata

Befektetési Politika Kivonata "H O N V É D" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 1135 Budapest, Aba utca 4. Tel/Fax: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37. www.hnyp.hu Befektetési Politika Kivonata Önkéntes Nyugdíjpénztár A Befektetési Politikát

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó

Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó A jelen tájékoztatóban nyújtott adóügyi következményekre vonatkozó információk az idei évre szólnak, pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Nyugdíjrendszer és makrogazdaság

Nyugdíjrendszer és makrogazdaság Nyugdíjrendszer és makrogazdaság A tervezett intézkedések nemzetgazdasági hatása 2010. október 15. Tartalom Nyugdíjrendszer és pénzügyi egyensúly A költségvetés konvergencia pályája A magánnyugdíjpénztárak

Részletesebben

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában

A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában 2009.03.17. 10:22 A pénztárak szerepe a magyar bankok stratégiájában Pénztárkonferencia 2006. november 8-9. PSZÁF Előadó: dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank Magyarország a lakossági megtakarítási

Részletesebben

. részére. Tisztelt.!

. részére. Tisztelt.! . részére Tájékoztatjuk, hogy Ön jelenleg (vagy nyugdíjazásakor) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban Felügyelet) nyilvántartása szerint a(z) (név, postacím) magánnyugdíjpénztár tagja/tagja

Részletesebben

Már most Ön is gondoskodhat munkavállalói leendő nyugdíj-kiegészítésének biztosításáról, melynek egyik formája az önkéntes nyugdíjpénztári számla.

Már most Ön is gondoskodhat munkavállalói leendő nyugdíj-kiegészítésének biztosításáról, melynek egyik formája az önkéntes nyugdíjpénztári számla. Tisztelt Munkáltató! Egész Európára jellemző a társadalom elöregedése, így a nyugdíjra jogosultak számának emelkedése. Az aktívkorú lakosság száma és az államkasszába áramló nyugdíjra fordítható bevételek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

Sorszám PSZÁF kód Megnevezés ISIN/ azonosító kód Tétel neve Ár (ezer Ft), illetve kötvény esetében árfolyam (%) Darab, illetve kötvény esetében név Könyv szerinti Piaci Darab, illetve kötvény esetében

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Nyugdíjmentés öngondoskodás

Nyugdíjmentés öngondoskodás Nyugdíjmentés öngondoskodás A postások szolgálatában a 15 éves önkéntes nyugdíjpénztár Postások Szakmai Egyesülete 2011.06.23. A PÉNZTÁR KÜLDETÉSE 2 Célunk, hogy az öngondoskodás megvalósításában felelős

Részletesebben

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now!

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Kihívások, innováció, szerkezet és összhang más alrendszerekkel Bodor András előadása Pénzügyi Csúcstalálkozó IV. Budapest, 2006. augusztus

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai MOTTÓ: MAGUNK FORMÁLJUK SZERENCSÉNKET, S ÚGY HÍVJUK SORS... Az önkéntes nyugdíjpénztárak működése és sajátosságai Előadók: Hanák Márta ügyvezető Jakab Ilona befektetési kontroller 2015. augusztus 31. TARTALOM

Részletesebben

ÖtletAdó. Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok

ÖtletAdó. Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok ÖtletAdó Év végi megtakarítási és befektetési ajánlatok Az alább leírtak nem minősülnek sem adótanácsadásnak, sem a jogszabályok hivatalos értelmezésének, kizárólag általános tájékoztatási célt szolgálnak.

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2012. FEBRUÁR 29. MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT

HÍRLEVÉL 2012. FEBRUÁR 29. MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT HÍRLEVÉL 2012. FEBRUÁR 29. MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI ÁGAZAT A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKRÓL A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV sarkalatos törvényt az Országgyűlés

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap

LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap I. A célok meghatározása és az Alap 2016. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2016. évi költségvetése

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell

Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem. Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell 2010. Október 18. Első számú prioritás a megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelem Nem létezik egyetlen ideális nyugdíjrendszer modell A népesség idősödése a korábban vártnál gyorsabb ütemben következett

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Nyugdíjbiztosítás. 20% adójóváírás!

Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Nyugdíjbiztosítás. 20% adójóváírás! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Nyugdíjbiztosítás 20% adójóváírás! Ma tegyünk a holnapért! Van, akinek már csak pár éve van hátra a nyugdíjazásig, és vannak olyanok, akiknek olyan távolinak

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

rokkantsági nyugdíjat a 27 évet meghaladó szolgálati idő után többletévenként további 0,5 %-kal, legfeljebb 10 %-kal kell emelni.

rokkantsági nyugdíjat a 27 évet meghaladó szolgálati idő után többletévenként további 0,5 %-kal, legfeljebb 10 %-kal kell emelni. TÁJÉKOZTATÓ a nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2007. januári emeléséről, a 2007. évben megállapításra kerülő nyugellátások minimumösszegeiről, valamint a 2007. januári korrekciós

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

BIZALOM. Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. 1146 Budapest, Borostyán u. 1/B. Tel./Fax.: 351-0372, 351-4843. Hozamfelosztási Szabályzat

BIZALOM. Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. 1146 Budapest, Borostyán u. 1/B. Tel./Fax.: 351-0372, 351-4843. Hozamfelosztási Szabályzat BIZALOM Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár 1146 Budapest, Borostyán u. 1/B. Tel./Fax.: 351-0372, 351-4843 A ot a Nyugdíjpénztár Igazgató Tanácsa 2006. július 14-i ülésén fogadta el. 1. Bevezetés

Részletesebben

A Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár bemutatkozik leendő Munkáltatójának. 2015. év

A Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár bemutatkozik leendő Munkáltatójának. 2015. év A Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár bemutatkozik leendő Munkáltatójának 2015. év Témáink A Tradíció Nyugdíjpénztárt életre hívó gondolat Alaposan leszorított költségek A választás szabadsága: kettős nyugdíjpénztári

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

Pannónia Nyugdíj Kötvény. Éppen itt az ideje...

Pannónia Nyugdíj Kötvény. Éppen itt az ideje... Pannónia Nyugdíj Kötvény Éppen itt az ideje... Jól megérdemelt nyugdíjas évek Képes lesz gondoskodni megélhetéséről nyugdíjas korában? Ez a kérdés valamennyiünket érint, hiszen ki ne szeretne kényelmes

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

DR. JUHÁSZ ISTVÁNNÉ NYUGDÍJBA KÜLDÖTT PÉNZTÁRAK?

DR. JUHÁSZ ISTVÁNNÉ NYUGDÍJBA KÜLDÖTT PÉNZTÁRAK? DR. JUHÁSZ ISTVÁNNÉ NYUGDÍJBA KÜLDÖTT PÉNZTÁRAK? 2010. december 7. A Nemzeti Együttműködés Programja ITT AZ IDŐ, HOGY MEGTEREMTSÜK A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGOT! Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI

MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI AZ MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI Budapest, 2012. október 18. 1 A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének javaslata a korengedmény rendszerének átalakítására:

Részletesebben

(E törvény alkalmazásában:) 46. Biztosítással járó jogviszony:

(E törvény alkalmazásában:) 46. Biztosítással járó jogviszony: TÁJÉKOZTATÓ A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslatról A Törvényjavaslat jelentős változásokat

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani.

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani. Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁSI ÉS KULTÚRÁLIS BIZOTTSÁGA Nyírbogdány, Kéki u.2. K É R E L E M Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Nyugdíjpénztári Változásokról

Nyugdíjpénztári Változásokról Nyugdíjpénztári Változásokról Juhász Attila Tőke és Hitel Consulting Kft /Duna House HC Alügynöke/ Elérhetőségem: 06-20-2415015 attila_777@yahoo.com V I G Y Á Z A T!!! A következő információk alkalmasak

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

kockázatai A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

kockázatai A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kockázatai Mennyiben jelenthet megoldást befektetési/megtakarítási céljai elérésére, nyugdíjas évei, illetve gyermekei anyagi biztonságára nézve a befektetési

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 16% Minimálbér, bruttó: 105 000 Garantált bérminimum, bruttó

Részletesebben

DR. JUHÁSZ ISTVÁNNÉ MÚLT, JELEN, JÖVŐ BESZÉLJENEK A SZÁMOK! 2010. NOVEMBER 24.

DR. JUHÁSZ ISTVÁNNÉ MÚLT, JELEN, JÖVŐ BESZÉLJENEK A SZÁMOK! 2010. NOVEMBER 24. DR. JUHÁSZ ISTVÁNNÉ MÚLT, JELEN, JÖVŐ BESZÉLJENEK A SZÁMOK! 2010. NOVEMBER 24. A Nemzeti Együttműködés Programja ITT AZ IDŐ, HOGY MEGTEREMTSÜK A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGOT! Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak

Részletesebben

2010. évi adatszolgáltatások K jelű nyomtatványok

2010. évi adatszolgáltatások K jelű nyomtatványok 2010. évi adatszolgáltatások K jelű nyomtatványok Mint ahogy azt már korábbi években is megszoktuk, idén, 2010-ben is a magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása és ellenőrzése céljából az állami

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer reformja (A reform reformja)

A magyar nyugdíjrendszer reformja (A reform reformja) A magyar nyugdíjrendszer reformja (A reform reformja) A Magyarországon jelenleg is folyó, átfogó nyugdíjreform célja a rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt finanszírozhatatlan, az államháztartás egyensúlyát

Részletesebben

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank 2/2014. számú módszertani útmutatója

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank 2/2014. számú módszertani útmutatója 1 Pénztári iktatás helye: A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank 2/2014. számú módszertani útmutatója a magánnyugdíjpénztárak közötti átlépésekre

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás

Megtakarítási program az Ön által választott célra. Regnum Életbiztosítás Megtakarítási program az Ön által választott célra Regnum Életbiztosítás Akár évi 130 000 Ft értékű adókedvezménnyel! Rendszeres megtakarítással a biztos jövőért Céljaink megvalósítása jelentős kiadással

Részletesebben

Hogy ne kelljen számolgatnia, ebben a táblázatban megtalálja az elvárt emelés mértékét, amelynek végrehajtása esetén, a kompenzációt igénybe veheti:

Hogy ne kelljen számolgatnia, ebben a táblázatban megtalálja az elvárt emelés mértékét, amelynek végrehajtása esetén, a kompenzációt igénybe veheti: Internet: Tisztelt Ügyfelünk! Elsőként szeretnék a Rezon Iroda minden dolgozója nevében szerencsés és BOLDOG ÚJ ÉVET kívánni. Nemcsak a BÚÉK betűi, mi is egy kicsit megrészegedtünk a sok változástól, ami

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Nyugdíjpénztári hozamok (2004-2013)

Nyugdíjpénztári hozamok (2004-2013) i hozamok A Magyar Nemzeti Bank jogszabályi kötelezettségének eleget téve (281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 24. (2) bekezdés, illetve 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 20. (2) bekezdés), ezúton teszi

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Az előadás képei letölthetőek:

Az előadás képei letölthetőek: Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Biztosítási díjak adózása 2015 Budapest, 2014. december 15. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Biztosítási

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató)

A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) A magyar nyugdíjrendszer pénzintézeti szereplői (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, TBSZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató) 2014. november 13. marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu

Részletesebben

Szolgáltatási Szabályzat Elfogadva: a 10/2013. számú igazgatótanácsi határozattal

Szolgáltatási Szabályzat Elfogadva: a 10/2013. számú igazgatótanácsi határozattal Vasutas Önkéntes Nyugdíjpénztár 1145 Budapest, Columbus u. 35. Levélcím: 1590 Budapest, Pf. 83. Szolgáltatási Szabályzat Elfogadva: a 10/2013. számú igazgatótanácsi határozattal 1. A Nyugdíjpénztár szolgáltatásai

Részletesebben

Készítette: Királykuti Míra 2012. Január 3.

Készítette: Királykuti Míra 2012. Január 3. 2011. évi CLXVII. Törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról Tájékoztató Főszabály: cél a profiltisztítás, ennek fényében

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben