Virágzó/érett középkor Időszak:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Virágzó/érett középkor Időszak:"

Átírás

1 Félévi vizsga Esti gimnázium, 10. osztály Történelem Az érett és a késő középkor Név: 1.) A feladat a középkor nagyobb korszakaival kapcsolatos. a) Helyezze el az alábbi eseményeket, jelenségeket az alábbi táblázatban! (Elemenként 0,5 pont) b) Határozza meg, melyik századokra esnek az egyes korszakok! (Elemenként 0,5 pont) Korai középkor Időszak: Virágzó/érett középkor Időszak: Hanyatló/késői középkor Időszak: 1. A Magna Charta kiadása 2. A nagy pestisjárvány kezdete 3. Az augsburgi csata 4. A Canossa-járás 5. A százéves háború befejezése 6. I. Szent István uralkodása 7. Az első keresztes hadjárat meghirdetése 8. A Nyugat Római Birodalom bukása 9. Az oszmán törökök beveszik Bizáncot 10. I. Szent László uralkodása 11. Husz János megégetése 12. A wormsi konkordátum 9 pont 2.) A feladat a középkori mezőgazdasági technika fejlődésére vonatkozik. (2006, középszint) Egészítse ki az ábrák állításait a szöveg és ismeretei felhasználásával úgy, hogy megfeleljenek az Igaz vagy Hamis megjelöléseknek! (Elemenként 0,5 pont)

2 Állítások a). -nak nevezzük azt a földművelő módszert, amikor a földterületet két részre osztották. Az egyik felét bevetették, a másikat pedig hagyták. b) A.. felváltotta a.-ot, így az állatok sokkal nagyobb erőt tudtak kifejteni. c) A kétnyomásos gazdálkodás termést biztosított, mint a háromnyomásos. d) A háromnyomásos gazdálkodás azt jelenti, hogy a termőföld egyik harmadába..., másik harmadába.. vetették el a magokat, egyharmada pedig. maradt. Igaz Hamis X X X X 8 pont 3.) A feladat a középkori egyházszervezettel kapcsolatos. Az alábbi szövegben négy hibás állítást talál. Írja a táblázat bal oldali oszlopába, majd a jobb oldali oszlopban javítsa ki ezeket a hibás állításokat! (Elemenként 0,5 pont) A kereszténység Krisztus halála után alig egy évtizeddel államvallássá vált a Római Birodalomban. Ezután az egyház felett a római császárok hatalma érvényesült. Öt egyházi központ alakult ki: Alexandria, Konstantinápoly, Róma, Jeruzsálem és Antiochia, melyek püspökeit megkülönböztetésül kanonokoknak nevezték. A birodalom kettéválása után keleten a helyzet változatlan maradt, a császárok egyház feletti uralma tovább érvényesült. A nyugati birodalomfélben egyre nagyobb tekintélyt élvezett Ravenna püspöke, akit pápának kezdtek nevezni. Az elnevezés korábban minden püspököt megilletett, idővel azonban az előbb említett püspök különleges tekintélyének kifejezője lett. A pápa megerősödése ahhoz vezetett, hogy 1054-ben, Konstantinápoly behódolása után végül az egész keresztény egyház fejévé vált. 1.) 2.) 3.) 4.) Hamis állítás Javított állítás 4 pont 4.) A feladat az invesztitúraharc történetével kapcsolatos. (2008, középszint) Egészítse ki a szöveget a hiányzó szavakkal! (Elemenként 1 pont) A pápák és császárok több évszázados küzdelme (1.).. ( ) pápaságával kezdődött, aki az egyházat az egész világ fölött uralkodó szervezetté kívánta emelni. A német király, IV. Henrik ( ) még nem volt (2.).-rá koronázva, s csak a pápa kezéből kaphatta meg a koronát. A pápa dekrétumban fogalmazta meg a világi hatalommal szembeni elsőbbségét, mire IV. Henrik a wormsi birodalmi gyűlésen megfosztotta méltóságától a pápát. A pápa válaszképpen (3.). IV. Henriket az egyházból. Több évtizedes szembenállás után a pápaság és a császárság az invesztitúra kérdésében (4.) - ben [évszám] Wormsban kompromisszumot kötött. 4 pont

3 5.) A feladat a keresztes hadjáratokkal kapcsolatos. A térképvázlat alapján válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont) a) Határozza meg a keresztes hadjárat fogalmát! b) Milyen tényezők segítették a keresztesek első győzelmeit? c) Fejtse ki, miért húztak hasznot a keresztes hadjáratokból az itáliai városok! d) Sorolja fel azt a négy szentföldi várost, amelyeket érintett az első keresztes hadárat! 7 pont 6.) A feladat a középkori városok történelmével kapcsolatos. (2005, emelt szint) Válaszoljon a kérdésekre az alábbi céhszabályzat tanulmányozásával! 1. Párizsban senki sem lehet takács, csak ha ipart vásárol a királytól. Ezt pedig a király nevében az adja el, aki megvette a királytól. [...] 2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara műveléséhez, és ha nem mesternek a fia. 3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de a házán kívül egyet sem. [...] 8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, azt is csak egy évre és 4 párizsi souért, vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség nélkül. 17. Az atyamester és két, három vagy négy esküdt köteles ellenőrizni, hogy a mester elegendő vagyonnal és tudással rendelkezik-e, hogy tanulót fogadhasson. [...] 47. Az említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napfelkelte előtt, különben a mester 12, a segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni. (XIII. századi céhszabályzat)

4 a) Válassza ki az előírásokból, mely feltételeknek kellett eleget tennie annak, aki a takács céh tagjává szeretett volna válni! Írja be a táblázatba a sorszámot! (Elemenként 1 pont) b) Húzza ki a táblázatban azokat az előírásokat, amelyek nem voltak előírt feltételek a céhtagság elnyeréséhez! (Elemenként 1 pont) Előírások a) Értenie kellett a mesterséghez. b) Ipart kellett vásárolnia a királytól. c) Nem dolgozhatott napfelkelte előtt. d) Három szövőszéket kellett tartania. e) Az egyik céhes mester fiának kellett lennie. Sorszám b) Milyen célt szolgáltak a szabályok? Két célt említsen! c) Határozza meg, hogy a szövegben szereplő személyek közül (pl. atyamester) kik nem voltak céhtagok! Kettőt említsen! 7.) A feladat a középkor két nagy stílusirányzatával kapcsolatos.(2006, középszint) Oldja meg a feladatot a képek és a rajzok segítségével! 9 pont a) Nevezze meg a képeken látható stílusirányzatokat! b) Írja be a képek alatt lévő körökbe az odaillő rajzok sorszámát! (Nem tud minden üres kört kitölteni!

5 8 pont 8.) A feladat a rendiség kialakulásával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a forrásrészlet alapján! 12. Hadmegváltási és más adót csakis királyságunk közös tanácsával lehet kivetni, kivéve azt az esetet, amikor miértünk váltságdíjat kell fizetni (...) 13. London városának legyen meg minden ősi szabadsága és szabad szokása, mint a többi város, mezőváros, község és kikötő éljen összes szabadságával és szabad szokásával. 14. Ha nem az említett három adóról van szó, hanem más adó kéréséről vagy a hadmegváltási adó kivetéséről, úgy a királyság közös tanácsának megtartása végett (névre szóló) pecsétes meghívólevelünket fogjuk küldeni az érsekekhez, püspökökhöz, apátokhoz, grófokhoz és a nagy bárókhoz ( ) meghívásuk meghatározott napra, mégpedig legalább negyvennapos határidőre és meghatározott helyre szóljon. Mindezekben a meghívólevelekben a meghívás okát meg fogjuk jelölni. Ha ilyenformán megtörtént a meghívás, a kitűzött napon kerüljön az ügy tárgyalásra a megjelentek tanácsával, még akkor is, ha nem mindegyik meghívott jön el. 39. Egyetlen szabad embert se fogjanak el, vessenek tömlöcbe, fosszanak meg javaitól, helyezzenek törvényen kívül vagy száműzzenek, vagy más módon ne tegyenek tönkre, s mi sem fogunk ellene támadni, se mást nem fogunk ellene küldeni törvényes ítélet nélkül, melyet a vele egyenlők hoztak hazája törvényei alapján. 52. Akit mi megfosztottunk birtokaitól, váraitól, kiváltságaitól vagy jussától a vele egyenlők törvényes ítélete nélkül, annak mindazt tüstént vissza fogjuk juttatni. És ha emiatt viszály támadna, az ügyben az a huszonöt báró ítélkezzék, akikről a béke biztosításával kapcsolatban alább történik említés. (...) 61. Mindezeket az elmondottakat megengedtük Isten kedvéért, királyságunk megjavítása céljából, valamint a köztünk és a bárók közt keletkezett viszály kedvező lecsendesítése végett. Mindörökre örvendezni kívánván ezek teljes és szilárd tartósságának, az alább leírt biztonságot engedélyezzük nekik. Ti. azt, hogy a bárók válasszanak tetszésük szerint huszonöt bárót az országból, akik saját erejükhöz képest tartoznak őrizni, megtartani s őriztetni a békét és a szabadságokat, amelyeket nekik adtunk és jelen oklevelünkkel megerősítettünk (...) És ha mi vagy ha országon kívül vagyunk, a mi udvarbíránk a bejelentéstől számított negyven napon belül nem orvosolná a sérelmet, abban az esetben ( ) ezek huszonöten pedig az egész ország közösségeivel nyugtalanítsanak és sanyargassanak bennünket minden módon, ahogyan csak bírják: vegyék be várainkat, foglalják el földjeinket, birtokainkat, amíg véleményük szerint az orvoslás meg nem történt. Személyünk, a királyné és gyermekeink személye azonban épségben maradjon. Mihelyt az orvoslás megtörtént, ragaszkodjanak ismét hozzánk, miként előbb tették. (Magna Charta Libertatum)

6 a) Gyűjtse össze az oklevél kiadásához vezető sérelmeket! (5 pont) b) Állapítsa meg, mely társadalmi csoportokat érintettek ezek! (2 pont) c) Állapítsa meg, hogy a dokumentum mely ügyekben korlátozza az uralkodót! (5 pont) d) Magyarázza meg, miért tartják ezt a dokumentumot az angol rendi kormányzáshoz vezető első lépésnek! (2 pont) 9.) A feladat a XVI. századi Oszmán Birodalomra vonatkozik. (2005, emelt szint) Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont) 14 pont Ezek a legjobb emberei, akiket minden fegyver forgatására kioktatnak, és begyakorolnak: puskára, íjra, szablyára, dárdára stb. Fehér süveget viselnek, [ ] Állandóan a császár körül tartózkodnak, [ ] mindenféle önkényeskedéseket művelnek, mert senkinek sincsenek alárendelve, egyedül csak a császárnak, és nem büntetheti meg őket semmiféle felsőbbség, sem kádi, sem pasa [ ] Keresztény országokban, keresztény szülőktől született, rablással szerzett katonaság ez [ ]. Zsoldjuk eleinte alacsony, de azután egészen heti nyolc akcséra növekszik, a császár háromhavonként fizeti őket [ ]. (Hans Dernschwam: Törökországi útinaplójából) a) Hogyan nevezték a török hadsereg képeken ábrázolt katonáit? b) A török hadsereg mely fegyverneméhez tartoznak a forrásban említett katonák? Húzza alá a helyes választ! 1. nehézfegyverzetű gyalogság 2. tüzérség 3. könnyűlovasság c) Milyen típusú volt a török hadsereg? Húzza alá a helyes választ! 1. népfelkelő 2. rendi-banderiális 3. zsoldos d) Mi a Török Birodalom terjeszkedésének mozgatórugója? Húzza alá a helyes választ! 1. birtokpolitika 2. nacionalizmus 3. zsákmányszerzés 5 pont

7 10.) A feladat a magyar nép őstörténetével kapcsolatos. (2006, emelt szint) A források és ismeretei alapján válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont) A magyar pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük lovassal vonul ki. Főnökük neve K.nde [kündü]. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük, Dzs.lanak [gyula] hívják. Minden magyar a Dzs.la nevű főnökük parancsait követi háború dolgában, a védelem és más ügyekben. Sátraik vannak és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. [ ] A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. A magyarok tűzimádók. [ ] [Ezek] a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak. Állandóan portyára mennek a szlávok ellen. (Ibn Ruszta földrajztudós és Gardizi perzsa történettudós munkáiból) a) Mi a szerepe a forrásban megnevezett K.nde-nek [kündü] és Dzs.la -nak [gyula] a magyar törzsszövetségen belül? b) Nevezze meg a forrás alapján a vándorló magyarság államformáját! c) Milyen célokat szolgáltak a kalandozó hadjáratok? Soroljon föl kettőt! 11.) A feladat a Szent István-i államhatalom jellemzőivel kapcsolatos. (2006, középszint) Oldja meg a feladatokat az ábra és a szöveg alapján! 5 pont a) Írja be a megfelelő fogalmat az ábra üresen hagyott helyére! (1 pont) b) Fogalmazza meg néhány szóban, hogy kik voltak az ispánok! (2 pont) c) Határozza meg az ábra alapján az államszervezet két fő részét! Nevezze meg a hatalom ezen típusait! (Elemenként 0,5 pont.)

8 ... hatalom.... hatalom 14. Ha valakinek a szolgája másnak a szolgáját megöli, a [gyilkos] szolgát adják a [megölt] szolga helyébe, vagy váltsa meg [ura] és [a gyilkos] vezekeljen, ahogy mondottuk. 15. Ha valaki az ispánok közül megrögzött szívvel és lelkéről megfeledkezve ami távol legyen a hűséget megtartók szívétől felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, a királyi tanács határozata szerint ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival, és vezekeljen az egyházi törvények parancsa szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, ugyanazon tanács végzése szerint a rokonoknak fizessen tíz tinót, és vezekeljen, ahogy mondottuk. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanezt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal, és vessék alá az említett böjtnek. (Szt. István I. törvénykönyvéből) d) Gyűjtse ki a szövegből a korabeli magyar társadalom rétegeit! (Elemenként 1 pont.) ) Válasszon ki az alábbi témák közül egyet és fejtse ki röviden! (20 pont) 7 pont a) A feladat a középkori városfejlődéssel kapcsolatos. Mutassa be és elemezze a forrás, az atlasz és ismeretei alapján, hogyan jöttek létre a nyugat-európai városok, mi jellemezte jogállásukat, belső felépítésüket és gazdasági életüket! A papság, a főesperesek és az előkelők minden eszközt felhasználtak arra, hogy a közemberektől pénzt csaljanak ki, követeik által tárgyalni kezdtek velük, és felajánlották nekik, hogy amennyiben megfelelő összeget fizetnek, felhatalmazzák őket kommuna alakítására. Azonban lássátok, hogy mit értettek ezen a kárhozatos és új szón: a lakosok, fej szerint egy bizonyos összeggel tartoznak megváltani évenként uraikkal szemben a szolgai állapotukból folyó rendes kötelezettségeiket, és törvényesen megállapított kártérítést fizetnek abban az esetben, ha a törvényt megszegik. Ezzel a kikötéssel teljesen szabadok lettek minden egyéb tehertől és szolgáltatástól, amelyet egyébként a szolgarendűekre róni szokás. A köznép megragadta ezt az alkalmat, hogy megszabaduljon egy sereg kellemetlenségtől és valóságos pénzhegyeket adott ezeknek a kapzsi embereknek, kiknek a marka olyan, mint valami soha be nem tölthető feneketlen mélység. [ ] De ki tudná kellőképpen elmondani, micsoda felháborodás támadt akkor, midőn ugyanezek az emberek, kik a nép ajándékait elfogadták és bőven osztogatták ünnepélyes ígéreteiket, meg akarták semmisíteni azt, [ ] hirtelen nagy riadalom támadt a városban. Az embertömeg ezt kiáltozta: Communia, communia! A polgárok karddal, fejszékkel, íjakkal és bárdokkal felfegyverezve, lándzsákat és gerelyeket ragadva, nagy tömegben özönlötték el a Boldogságos Szűz bazilikáját, majd megrohanták a püspöki palotát. (Guibert de Nogent önéletrajzából, XII. század) b) A feladat a középkorral kapcsolatos. Mutassa be a források és ismeretei alapján az egyház szerepét a középkori művelődésben és a mindennapokban! Isten háza tehát, amelyet egynek hiszünk, három részre oszlik: egyesek imádkoznak, mások harcolnak, és ismét mások dolgoznak. Ez a három rész, mely együtt létezik, nem szenvedheti a szétválasztást. A szolgálat, amit egyik végez, a mások kettő munkájának a feltételét adja, mindenki a maga részéről köteles az együttest segíteni. (Adalbéron: Vers II. Róberthez, a frankok királyához) A jobbágyok vasárnaponként a templomba jártak misére, itt kötöttek házasságot, itt keresztelték meg a gyermekeiket, s elhunyt hozzátartozóikat a templom körüli temetőben helyezték végső nyugalomra. A nagy egyházi ünnepeken ugyancsak a templomban gyűltek össze, majd a templomkertbe vonultak, ahol a földesúr bort és húst méretet ki számukra. (tankönyvi szöveg)

9 Jaj annak, kit a végső perc halálos bűnben talál. Boldogok, kik szent akaratodban megnyugosznak. (Assisi Szent Ferenc) c) A feladat a középkori Magyarország korai történetére vonatkozik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar kalandozó hadjáratok célját, a sikerek és kudarcok okát! Értékelje a magyarokról kialakított eltérő vélemények okait! A magyar kalandozások céljával kapcsolatban Kellner megállapítja, hogy a [...] magyar támadások elsősorban kolostorok és templomok ellen irányultak, ahonnét arany, ezüst és más kincseket zsákmányoltak. A nemesfémtárgyak mellett fontos bevételi forrás volt a védelmi pénz, amelyet béke fejében fizettettek ki. Egy harmadik lehetőségként kínálkozott a foglyok kiváltásáért követelhető váltságdíj. Az elfogott emberek egy részét a Kárpát-medencébe hurcolták, ahol szolgaként alkalmazták őket. Összefoglalásként Kellner megállapítja, hogy a magyarok [...] általában a zsákmányért indítottak háborút [ ] Ez a megközelítés meglehetősen egyoldalú, hiszen [ ] a magyar kalandozások többsége mögött nyugati felkérés állt, tehát a nyugati uralkodók a magyarokat egymás elleni harcaikban használták fel. (Zimonyi István:Magyar kalandozások a Nyugat szemével) Az Úr testet öltésének 889. évében a magyarok igen vad és minden szörnyetegnél kegyetlenebb népe [...] Természetük dölyfös, lázadozó [...] Mindig hajlamosak idegen elleni vagy otthoni felkelésre; természetüknél fogva hallgatagok, készebbek cselvetésre, mint a beszédre. (Regino prümi apát) A magyarok [...] pogány és igen kegyetlen népe Itáliába jött, gyújtogatva és rabolva mindent elpusztított, az emberek legnagyobb részét leöldöste, de sokakat fogolyként életben is tartott. (Velencei krónika a 899. évi kalandozásról) A magyarok népe vadságát csaknem minden nemzet tapasztalta [...] A türkök hátat fordítva, mintha megfutamodnának, serényen kilőtt nyilaikkal igen sokat leterítenek. (Liudprand: Antapodosis) Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak [...] (Sankt Gallen-i Történetek) [...]Azt készséggel elismerem, mint magánembert nem töltenek el büszkeséggel a magyarok pusztításai szerte Európában, de [...] felelőssé sem tettem elődeinket. Ők azt tették, amit akkor, abban a történeti helyzetben, olyan létformák között tenniük kellett. (Kristó Gyula történész) Ámde szólni fogunk a türkök szervezetéről és harcrendjéről [...] Ez a nép [...] a fáradalmat és nehézségeket derekasan tűri, dacolnak a hőséggel és faggyal és a szükségekben való egyéb nélkülözéssel, mint afféle nomád nép [ ] Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcban legtöbbjük kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják. Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal szerzik meg az előnyt. [...] Jobbára a távolharcban [...] a szétszóródó harci alakulatokban lelik kedvüket. (Részlet Bölcs Leó bizánci császár Taktika című művéből)

10 0-20 pont = pont = pont = pont = pont = 5

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 7. 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Történelem emelt

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 7. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Történelem emelt szint

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 21. TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 21. 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Történelem

Részletesebben

Karikázza be a mohácsi vész okai, körülményei közül azt a négyet, amelyek a forrásszövegben is megtalálhatók! (Elemenként 1 pont)

Karikázza be a mohácsi vész okai, körülményei közül azt a négyet, amelyek a forrásszövegben is megtalálhatók! (Elemenként 1 pont) Félévi vizsga Esti gimnázium, 11. osztály Történelem Kora újkor, újkor Név: 1.) A feladat a mohácsi csatával kapcsolatos. (Mintafeladatok) Keresse meg, és javítsa ki a mohácsi csata körülményeit bemutató

Részletesebben

A.) B.) C.) Állam neve Kép betűjele Kép betűjele. Kína D.) E.) India B.) F.) Egyiptom A.) C.)

A.) B.) C.) Állam neve Kép betűjele Kép betűjele. Kína D.) E.) India B.) F.) Egyiptom A.) C.) 1. A következő feladat a folyammenti civilizációk korával kapcsolatos. Mely államokhoz köthetőek az egyes képek. Értelemszerűen töltsd ki a táblázatot, segítségképpen beírtuk az elsőt! (elemenként 0,5

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 9. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem

Részletesebben

Szentnek kiáltjuk. Prohászka Ottokár jelentősége

Szentnek kiáltjuk. Prohászka Ottokár jelentősége Szentnek kiáltjuk Prohászka Ottokár jelentősége Prohászka Ottokár jelentőségét csak a magyar katolikus egyház történetének egészében mérhetjük fel. Ennek tükrében azonban számos, ma is élő, máig a megértést

Részletesebben

A MAGYAR VILÁGI NAGYBIRTOK TÖRTÉNETE

A MAGYAR VILÁGI NAGYBIRTOK TÖRTÉNETE TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖNYVTÁR ÚJ SOROZAT A HUSZADIK SZÁZAD SZERKESZTÉSÉBEN ÁGOSTON PÉTER A MAGYAR VILÁGI NAGYBIRTOK TÖRTÉNETE 1913 GRILL KÁROLY KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA BUDAPEST, IV., VERES PÁLNÉ-UTCA 3 ÁGOSTON

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 4. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 4. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Történelem

Részletesebben

AZ EGYHÁZ TÖRTÉNELME MINT ÜDVTÖRTÉNET

AZ EGYHÁZ TÖRTÉNELME MINT ÜDVTÖRTÉNET 1 AZ EGYHÁZ TÖRTÉNELME MINT ÜDVTÖRTÉNET VÁZLAT az egyháztörténelem tanításához 9. ÉVFOLYAMON 2 3 ISTEN NÉPE "Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság ismeretére. " (Tim 2,

Részletesebben

A MAGYAROK TÜRK MEGNEVEZÉSE BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS DE ADMINISTRANDO IMPERIO CÍMÛ MUNKÁJÁBAN

A MAGYAROK TÜRK MEGNEVEZÉSE BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS DE ADMINISTRANDO IMPERIO CÍMÛ MUNKÁJÁBAN Takacs_Zoltan.qxd 2005.02.16. 17:34 Page 2 SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTÕJE 28 SZOMBATHELY, 2004 pp. 317 333 A MAGYAROK TÜRK MEGNEVEZÉSE BÍBORBANSZÜLETETT KONSTANTINOS DE ADMINISTRANDO IMPERIO

Részletesebben

TÖRTÉNELEM II. KÉPESSÉGFEJLESZTŐ MUNKAFÜZET ÉRETTSÉGI ADATTÁR

TÖRTÉNELEM II. KÉPESSÉGFEJLESZTŐ MUNKAFÜZET ÉRETTSÉGI ADATTÁR F ORRÁSKÖZPONTÚ TÖRTÉNELEM KAPOSI JÓZSEF SZÁRAY MIKLÓS TÖRTÉNELEM II. KÉPESSÉGFEJLESZTŐ MUNKAFÜZET ÉRETTSÉGI ADATTÁR NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ 2 ÉVSZÁMOK 1000 1038: I. (Szent) István uralkodása. 1054: az egyházszakadás

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 20. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés

Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés Szerzetesi élet ez is egy mód az Istennek szentelt élet megélésére, ezzel foglalkozunk a mostani számban. Istennek szentelt élet A kifejezés megdobogtatja a legtöbbünk szívét! Azt hiszem azért, mert mindannyian,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK MAGYARORSZÁG ÉS AZ OSZMÁN HÓDÍTÁS 4 ÉLET A VÉGVIDÉKEN 7

TARTALOMJEGYZÉK MAGYARORSZÁG ÉS AZ OSZMÁN HÓDÍTÁS 4 ÉLET A VÉGVIDÉKEN 7 TARTALOMJEGYZÉK MAGYARORSZÁG ÉS AZ OSZMÁN HÓDÍTÁS 4 ÉLET A VÉGVIDÉKEN 7 A VÉGVÁRI VONAL 7 A VÉGVÁRAK SZEMÉLYZETE 8 MINDENNAPOK 9 VITÉZEK MINDKÉT OLDALON 10 VITÉZEK 11 A PORTYÁZÁS 11 A KÓTYAVETYE 12 RABOK

Részletesebben

Rudnay Egyed: A Nyugati kultúráról. Ősi Gyökér. 1990. szept.-okt. (Champly: Histoire de l Abbaye de Cluny. Paris. 1879) [2]

Rudnay Egyed: A Nyugati kultúráról. Ősi Gyökér. 1990. szept.-okt. (Champly: Histoire de l Abbaye de Cluny. Paris. 1879) [2] Botos László: ÖT ÉV VAN HÁTRA A nemzetek évszázadokban gondolkodnak, a magyar évezredekben. Trianoni tragédiánk, mint minden bajunk okozója taglalásához történelmünk vázlatos ismertetésével kell kezdenünk.

Részletesebben

1. FELADAT (7 pont) Hammurapi törvénygyűjteménye

1. FELADAT (7 pont) Hammurapi törvénygyűjteménye 1. FELADAT (7 pont) Hammurapi törvénygyűjteménye 1. Ha egy awelum ( szabad ember) gyilkossággal vádol egy szabad embert, de nem bizonyít: a vádló ölessék meg. 2. Ha egy szabad ember tanúként jelentkezik

Részletesebben

Az egyháztörténelem nagy alakjai

Az egyháztörténelem nagy alakjai PPEK 639 Bocsa József: Az egyháztörténelem nagy alakjai Bocsa József Az egyháztörténelem nagy alakjai mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában.

Részletesebben

UTAZÁSOK A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN

UTAZÁSOK A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN ly- DÜM A KÉ K I r A l v s A g UTAZÁSOK A MÚLTBAN ÉS A JELENBEN DÜMMERTH DEZSÓ A KÉT HUNYADI p a n o r á m a TARTALOM l-.lső fejezet A szereplők felv o n u ln ak... 9 A magyar királyeszme megtörése...

Részletesebben

Amiről szólnunk kell

Amiről szólnunk kell Botos László Amiről szólnunk kell A magyar történelemírás, tanítás és kutatás egyik legnagyobb szerencsétlensége, hogy még ebben a trianoni és az 1945 utáni kommunista lelket és szellemet kilúgozó időszakban,

Részletesebben

Luther és Kálvin felfogása a világi felsőbbségről és a neki való engedelmességről

Luther és Kálvin felfogása a világi felsőbbségről és a neki való engedelmességről Luther és Kálvin felfogása a világi felsőbbségről és a neki való engedelmességről LUTHER Az emberiség történetének e páratlan szellemóriása, aki hozzá a német irodalmi nyelvnek is megteremtője, kétségkívül

Részletesebben

1 I. évfolyam 01.szám

1 I. évfolyam 01.szám 1 I. évfolyam 01.szám Az olvasóhoz Kedves Edzőtárs! A dokumentum, amit hatalmas kíváncsisággal kezdesz olvasni nem más, mint az egyesület újságjának első száma. Azért készült, mert enyhíteni szerettük

Részletesebben

IV. (XX.) ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 2009. DECEMBER 17. 260 FORINT

IV. (XX.) ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 2009. DECEMBER 17. 260 FORINT 260 FORINT VOLTUNK! VAGYUNK! LESZÜNK! 2 BALSZEMMEL BALSZEMMEL Thürmer Gyula MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK

Részletesebben

Nálad költöm el tanítványaimmal a húsvéti vacsorát.

Nálad költöm el tanítványaimmal a húsvéti vacsorát. www.communio.hu/luxchristi 2009. Húsvét X. évf. 1. szám (36) A dunaharaszti és taksonyi katolikus egyházközségek lapja Nálad költöm el tanítványaimmal a húsvéti vacsorát. [Mt 26,18] Megváltó Krisztusunk!

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem. Hittudományi Doktori Iskola. Fekete Ágnes. Liturgia és idő

Károli Gáspár Református Egyetem. Hittudományi Doktori Iskola. Fekete Ágnes. Liturgia és idő Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Doktori Iskola Fekete Ágnes Liturgia és idő a magyar református istentiszteleti gyakorlat egy 1968-as és egy mai felmérés tükrében doktori értekezés Doktori

Részletesebben

Komáromi László A BIZÁNCI HATÁS KÉRDÉSE A KÖZÉPKORI MAGYAR JOGBAN ÉS A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZJOGBAN Doktori értekezés Budapest, 2007 Témavezető: Prof. Dr. Zlinszky János Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-

Részletesebben

Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, / Csak titkon érző lelke ohajtva sejt: / Léted világít, mint az égő / Nap, de szemünk bele nem tekinthet.

Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, / Csak titkon érző lelke ohajtva sejt: / Léted világít, mint az égő / Nap, de szemünk bele nem tekinthet. időszaki kiadvány III. évfolyam 2. szám Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, / Csak titkon érző lelke ohajtva sejt: / Léted világít, mint az égő / Nap, de szemünk bele nem tekinthet. Berzsenyi Dániel

Részletesebben

Az elmúlt idő nyomában

Az elmúlt idő nyomában www.szentlelek.catholic.ro Ezzel a sablonosnak tűnő gondolattal kezdeném: Karácsony táján mindig marad néhány percünk arra, hogy egymásra gondoljunk Áldásost, békést, szeretetteljest, boldogot és szerencsést

Részletesebben

2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja. Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ

2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja. Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ 2002. szeptember, XII. évf. 3. (31.) szám A Magyar Schönstatti Családmozgalom lapja Erõforrásunk a család Fotó: Varga Kata KOPOGTATÓ A házasság nem magánügy, hanem országépítõ közügy. Isten azt az építõkövet

Részletesebben