Felsőoktatás Magyarországon, gondok, jövőkép

Átírás

1 Felsőoktatás Magyarországon, gondok, jövőkép

2 Történet Első egyetemalapítások: 1367, Pécs , Óbuda Academia Istropolitana, (Pozsony, Vitéz János neve alatt) Tartós egyetem : Pázmány Péter, 1635 Nagyszombat, ami ben Budára költözött. Szakoktatás felsőfokon, mérnökképzés : 1763 Selmecbánya: Bányatisztképző Intézet 1797 Keszthely: Georgikon 1818 Magyaróvár, Gazdasági Tanintézet, 1856 Jozeph Polytechnicum 1848 A magyar egyetem alapszabályai Eötvös József 1872 Kolozsvár, 1891-től Ferenc József Tudományegyetem 1872 Ludovika 1865 Országos Színészeti Tanoda 1871 Képzőművészeti-, 1875 Zeneakadémia

3 Történet II. 1900/1901: hallgató 1912: Debrecen és Pozsony egyetem alapítása. Trianon után: A) Maradt, csak vonzáskörzete csökkent: Budapest (1921-től Pázmány Péter nevét viseli), Debrecen (1920-tól Tisza István nevét viseli). B) Anyaországba átköltözők: 1921: Szegedre költözik A kolozsvári Ferenc József Egyetem, 1923: Erzsébet Tudományegyetem Pécsre települt, Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba költözik, Felekezeti jogakadémiák áttelepülése: evangélikusok Eperjesről Miskolcra, reformátusok Máramarosszigetről Hódmezővásárhelyre költözik. Klebelsberg Kunó fejlesztő tevékenysége, a vidéki egyetemek erősítése 1935/36: hallgató (4625 Pázmány Péter Tudományegyetem, 2184 Műegyetem, 1185 Debrecen, 1380 Szeged, 1469 Pécs)

4 Történet III. A II. világháború utáni változások: Szakképzés centrikus oktatás: az univerzitás jelleget bontják Szétaprózott intézményhálózat. 1948: Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1949: Miskolci Nehézipari Egyetem 1951: Vegyipari Egyetem, Veszprém; Közlekedési Műszaki Egyetem, Szeged között a tanító- és óvóképzők főiskolává nyilvánítása: 29-ről 92-re emelkedett az intézmények száma államosították a felsőoktatást, 1950-től megszűntették a hittudományi karokat elem a bölcsészkarokból kiválnak a természettudományok 1965: nappali, fő esti tagozaton tanult a felsőoktatásban.

5 A rendszerváltás körüli helyzet 1973: a technikumokat kiemelik a rendszerből (55 az intézmények száma), de engedélyezik a főiskolai kihelyezett karok nyitását (+ 29 nappali képzést folytató intézmény). Szinte minden város küzd értük. 1997: 30 egyetem (25 állami, 5 egyházi), 58 főiskola (35 állami, 22 egyházi, 5 alapítványi) működött. 88 egység, amihez 30 feletti kihelyezett, intézmény székhelyén kívüli kar, tagozat működött.

6 Integráció Az átalakulás kényszere és lehetősége a 90-es években. Társadalmi igények: a képzés tömegesedése. A felhasználói szféra igényei: új, használható képzés, munkaerő-piaci igények figyelembe vétele. Finanszírozási gondok. Nemzetközi kihívások: EU, diplomák átválthatósága. Kifogások: Pazarlás és hiány egyszerre. Csak 15-18% fér be a népességnek az intézményekbe. Tartalmi megújulás kényszere, duális vagy lineáris képzés? Szétaprózott intézményhálózat.

7 Integráció II. A finanszírozás gondjai hozták a kényszert Bokros-csomag 1997 : 2. Világbanki hitel (később lemondják) 150 millió $ hitel +100 millió $ állami hozzájárulás a fejlesztésre. Feltétel: az integráció végigvitele. Külföldi példák (Ausztrália, Hollandia, GBR) Természetesen az ideológia is megszületett hozzá: Szakmai érvek: Emeli a képzés színvonalát Bővül az oktatási kínálat, hatékonyabb oktató foglalkoztatás, Új tudományterületek előtérbe kerülése, Universitas gondolat jegyében a sokszínű egyetem visszaállítása Anyagi előnyök: Párhuzamosságok felszámolása, Hatékonyabb forrás felhasználás, Kisebb igazgatási és gazdasági apparátus évi LII. törvény kimondja az integrációt, megnevezi az intézményeket. Barakonyi K. (1996) A felsőoktatási integráció hagyomány, kényszer és divat is egyben.

8 Vidéki egyetemek Magyarországon,

9 Állami főiskolák Magyarországon től

10

11

12 Az integrált felsőoktatás Magyarországon Egyetemi integrációk I. Szerves integrációk kialakulása. Debrecen, Szeged, Pécs múltja, elhelyezkedése alapján előnyei feltételezhetőek. II. Szakegyetem irányából szerveződő universitasok. Miskolc, Veszprém, Kaposvár, Sopron, Szent István Egyetem II. Budapest egyetemei Főiskolai integrációk Egyetemmé alakulási szándékok (Eger, Szombathely) Sokoldalú főiskolák (Nyíregyháza, Eger) Csapódó intézmények: Hajdúböszörmény, Sárospatak, Zsámbék, Gyöngyös Önálló, de több telephellyel rendelkező főiskolák:pl.: Szarvas

13 A Debreceni Egyetem

14 A Debreceni Egyetem nappalis létszámváltozásai ( ) KLTE (BTK,TTK,ITK, MFK, ÁJK, KTK) DOTE (OEC) DATE (ATC) W.I.P.F.* (HPFK) KONZERVATÓRIUM DRHTE ** TANÍTÓKÉPZŐ *** ÖSSZESEN ORSZÁG ÖSSZESEN Forrás: Az intézmények 1985 és 2000 közötti statisztikai jelentései + A év egyetemi integrációja átalakította a szervezeti felépítést, a KLTE adatai között a BTK, TTK, Jog- és Államtudományi Intézet, Közgazdaságtudományi Kar és a Műszaki Főiskolai Kar együtt szerepel * Warga István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény ** Debreceni Református Hittudományi Egyetem *** Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

15 A legnagyobb hallgatói létszámmal működő magyar egyetemek tagozatonkénti bontásban (2004/2005) (Forrás: Statisztikai Tájékoztató, Felsőoktatás 2004/05) Nappali Esti Levelező Távoktatás [fő] Pécsi T udományegyetem ( fő) Eötvös Lóránd T udományegyetem ( fő) Szegedi Tudományegyetem ( fő) Debreceni Egyetem ( fő) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ( fő)

16 A OEC hallgatói létszámának változása 1985 és 2005 között (nappali) Általános Orvosi Kar Fogorvosi Szak Gyógyszerész Szak Egészségügyi Főiskolai Kar 1368 Összesen

17 A TEK létszámai 2004/2005 Nappali Esti Levelező Távoktatás Összesen BTK TTK ÁJK KTK MFK HPFK Debreceni Konzervatórium Összesen

18 A felsőoktatás beiskolázási gondjai A merítés lehetősége demográfiai okokból behatárolt. Országos viszonylatban eltérőek az adottságok. Északkelet-Magyarország helyzete valamivel jobb. Az adatok realitása. A roma kisebbség aránya: 2001: 8% 2050: 23% A hallgatókért folyó harc felsőoktatási piac Vonzáskörzetek. Egymáshoz viszonyított vonzások.

19 Debrecen felsőoktatásának demográfiai háttere Dr. Teperics Károly

20 Debrecen oktatásának vonzáskörzete (2005) (A települések ezer lakosára jutó debreceni diákok száma alapján)

21 A Miskolci Egyetem vonzáskörzete (2004) (Porcs-Doszpoly J. 2004)

22 Miskolc felsőoktatásának beiskolázási területe (1997)

23 A debreceni felsőoktatási intézmények vonzása (1997)

24 Szeged felsőoktatási intézményeinek beiskolázási területe (1997)

25 A Coménius Tanítóképző Főiskolai Kar vonzása

26 A Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola beiskolázási területe (1997)

27 A Miskolci Egyetem és a Debreceni Egyetem kistérségekre gyakorolt vonzása (1997/1998)

28 A Szegedi Egyetem és a Debreceni Egyetem kistérségekre gyakorolt vonzása (1997/1998)

29 A főiskola választás klaszteranalízissel történő vizsgálata során kialakult jellemző klaszterek(1997/1998) I. : Szeged (38%), Eger (27%), Szolnok (20%) II. : Szeged (70%), Körös Főiskola (14%) III. : Eger (62%) és Szeged (13%), IV. : Nyíregyháza (52%) Eger (17%)

30 A felsőoktatási intézmény városának választása a megye településeiről kikerülő hallgatók esetében (1997/1998)

31 A debreceni felsőoktatás hallgatói megyénként (2004/2005) (forrás: KSH)

32 A megyék felsőoktatásban tanuló népességéből a debreceni hallgatók aránya (2004/2005) (forrás: KSH)

33 A Debreceni Egyetem Külföldi hallgatói (2004/2005)

34 A Debreceni Egyetem európai beiskolázása (2004/2005)

35

36

37 Népességszám változási tendenciák (forrás: Ghetau, V. 2004; Hablicsek L. 2005; Fodor Gy. 2005) Népességszám 2001 (magyar) Csökkenés ( ) A természetes fogyás kezdete Természetes fogyás ( ) Termékenységi mutató ( ) Vándorlási egyenleg ( ) (magyarmagyar) Magyarország % 1, magyar Erdély/Partium magyarok (Románia együtt) ( ) ( ) % (-1,3%) 1,05 (1,32) ( ) Kárpátalja magyarok (Kárpátalja együtt) ( ) (2200) % (0,25%) 1,12 (1,27) (-1 000)

38 A felsőoktatás korú alapsokaság számának csökkenése Erdélyben 1990 és 2020 között (Forrás: Erdei I. 2004) 58,72 Kolozs 66,55 Temes 62,96 Brassó 60,64 Szeben 23,59 Fehér 69,66 Hunyad 60,53 Arad 58,08 Máramaros 48,38 Bihar 59,76 Krassó-Szörény 45,47 Maros 40,49 Kovászna 44,03 Szatmár 32,15 Hargita 49,83 Beszterce-Naszód 39,94 Szilágy 19,69 Bákó 80 [-% ]

39 Magyarország régióinak demográfiai helyzete 2001-ben forrás: KSH Statisztikai Évkönyv, természetes változás migrációs egyenleg tényleges változás Közé p- Magyarország Köz ép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Ész ak - Magyarország És z ak -Al föl d Dél-Alföld [ezrelék]

40 Északkelet-Magyarország megyéinek népmozgalma (forrás: Népszámlálás,2001) Népességszám lakónépesség (1990) Népességszám (2001) Tényleges változás ( ) Természetes szaporodás / fogyás ( ) Vándorlási egyenleg ( ) Szabolcs- Szatmár-Bereg (0,5%) (1,2%) Hajdú-Bihar Ország összesen (-0,3%) (-3,6%) (1,1%) (1,9%)

41 A két magyarországi megye 2004-re vonatkozó demográfiai adatai (Forrás: KSH) Hajdú-Bihar Természetes fogyás [fő; ( )] Belföldi vándorlási különbözet [fő; ( )] Nemzetközi vándorlási különbözet [fő; ( )] Tényleges fogyás [fő; ( )] -996; (-1,8) -514; (-0,9) 617; (1,1) -893; (-1,6) Szabolcs-Szatmár-Bereg -711; (-1,2) ; (-3,8) 967; (1,7) , (-3,3)

42 Az Észak-Alföldi régió demográfiai mutatói kistérségenként

43 A 2004/2005-ös tanévben felsőoktatásba lépők életkor szerinti megoszlása (forrás: Felsőoktatási Statisztikai Tájékoztató, 2005) [%] 30,0 25,0 24,2 20,0 15,0 14,5 11,4 10,0 5,0 7,9 5,6 4,7 4,1 3,4 3,0 2,7 2,5 2,3 6,5 3,7 3,6 0,0 0,1 18 alatt felett

44 Magyarország 18 éven aluli népességének évenkénti összege a 2001-es Népszámlálás adatai szerint A 2005/2006-os tanévben éves csoport A 2010/2011-es tanévben éves csoport A 2015/2015-os tanévben éves csoport

45 A két megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 18 éven aluli népességének évenkénti összege a 2001-es Népszámlálás adatai szerint [fő] A 2005/2006-os tanévben éves csoport A 2010/2011-es tanévben éves csoport A 2015/2015-os tanévben éves csoport [korév]

46 A két megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) 18 éven aluli népességének évenkénti összege a 2001-es Népszámlálás adatai szerint [fő] A 2005/2006-os tanévben éves csoport A 2010/2011-es tanévben éves csoport A 2015/2015-os tanévben éves csoport [korév]

47

48

49 Nemzeti és etnikai kisebbségek a Kárpátmedencében (forrás: Kocsis K. 2003)

50 A roma népesség területi elhelyezkedése Magyarországon (forrás: Magyarország Atlasza, 1999)

51 A magyarországi cigány népesség demográfiai jellemzői (forrás: Kemény I. 2004) Magyarország Roma Magyarország Roma Magyarország Roma Lélekszám [ezer fő] Roma kisebbség aránya - 3% - 5% - 6% Ezer lakosra jutó születések száma Élveszületések száma [ezer fő] 14, ,3 28,7 9,3 25, ,6 15 Az újszülöttek közül a romák aránya - 7% - 11% - 15,8%

52 A cigány népesség életkor szerinti megoszlása és az országos adatok összevetése (forrás: Kemény I. 2004) 70 felett ,3 4,7 10,7 országos átlag cigányok ,6 5, ,5 6,1 [korcsoportok] ,1 5 7,2 8,1 6,3 6,4 6,2 6, ,1 7, ,3 8, ,4 9, ,4 10,3 14 alatt 16,1 36, [%] 40

53 A cigány népesség arányának várható változása a éves korcsoporton belül Magyarországon Forrás: Polónyi I. (2000) nyomán cigány népesség aránya nem cigányok aránya 100% 80% 60% 40% 20% 0% 92% 91% 88% 85% 83% 79% 77% 8% 9% 12% 16% 17% 21% 23%

54 Következtetések A demográfiai helyzet árnyalattal sem jobb, mint a magyarországi viszonyok. Országosnál jelentősebb a roma kisebbség jelenléte. A határontúli területek demográfiai viszonyai lényegesen rosszabbak, mint a hazaiak. Kiépül/kiépült az anyanyelven, szülőföldön történő felsőfokú képzés intézményrendszere. A többszintű képzés MSc és PhD szintjeinek minőségi képzései, a részképzések, az és esti-, levelezős- távoktatás súlyának növekedése hozhatja a hallgatókat.