A FŐVÁROSVÁLASZTÁS PROBLEMATIKÁJA NÉMETORSZÁGBAN Dóczi Balázs 1
|
|
- Boglárka Székely
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FŐVÁROSVÁLASZTÁS PROBLEMATIKÁJA NÉMETORSZÁGBAN Dóczi Balázs 1 Öt évvel ezelőtt játszódott le a történelem talán leglátványosabb főváros-váltása, melyre emlékezve érdemes áttekinteni ennek történelmi hátterét, politikai-, geográfiai-, és kulturális okait. Németország területe történetileg sokat változott, részben ennek következményeként számos olyan kiemelkedő településsel is büszkélkedhet, melyek központi funkciót töltöttek be valamelyik időszakban. Az államkeret változása olyan problémákat is felvet Németország központi településeinek meghatározásakor, mint Prága, Bécs vagy Palermo példája, melyek a mai Németország határától több száz, sőt ezer kilométerre találhatóak. A többi város közül szerepköre vagy lakosságszáma miatt kiemelkedő fő várost a német történelem első évszázadaiban (sőt egészen a 20. századig!) igen nehéz lenne megemlíteni. Az egykori frank birodalomban ilyen szerepet leginkább Aachen játszott, e város azonban nem a németek (kiknek identitása Nagy Károly idején még nem is mutatható ki), hanem a frankok fővárosa volt-szakrális értelemben mindenképp. A középkori Németországban (pontosabban a Német-római Birodalom történetileg változó területén) hosszú időn át meghatározó jelentőségű fő városról nem lehet szó, melynek több oka is volt. Nem létezett ugyanis erős központi hatalom (az uralkodó az arisztokráciára támaszkodva irányította alattvalóit), melynek állandó központja kiemelkedhetett volna a többi település közül. Hiányoztak a nem agrárjellegű központok is, melyekre alapozva a későbbiekben egy helyre lehetett volna összpontosítani a hatalmat. Az uralkodó, még ha ki is választhatott volna ilyen centrumot, akkor is váratlan problémákkal kellett volna számolnia. A főurak erős hatalma azzal a következménnyel is járt, hogy a személyes kapcsolat fenntartása miatt az uralkodónak ingáznia kellett a legjelentősebb főúri várak között. Erős császári székhely és városok hiányában az uralkodó népes kíséretét sem lehetett volna hosszabb időn keresztül ellátni, tehát a császári udvar folyamatosan vándorolt, a leggazdagabb udvarokban több időt töltve, szegényebb püspöki vagy grófi székhelyeken pedig csak pár napot időzve. E kastélyok, kisebb-nagyobb várak, udvarok, rezidenciák (ún. Pfalzok) felkeresése tehát nemcsak az uralkodó legitimitását biztosította, hanem egyben gazdasági szükségszerűség is volt a viszonylag nagy területű, de gyenge központi hatalmú Németföldön. A császárság első évszázadaiban azonban még e kiemelkedő jelentőségű Pfalzok száma is tekintélyes volt, hiszen a X. és XIII. század közti időszakban fontos szerepet kapott Grona, Werla (a későbbi Goslar), Wallhausen, Merseburg (ezekben az udvarokban kivétel nélkül tartottak birodalmi gyűléseket is), Quedlinburg, Frankfurt, Ingelheim, Worms, Speyer, Duisburg, Köln, Gelnhausen, Hageneu, Kaiserslautern, Boppard, Wimpfen, Ulm, Würzburg, Augsburg, Aachen, Konstanz, Lipcse, Erfurt, Eisenach, Chemnitz, Meissen, Magdeburg (különösen I. Ottó időszakában), Bamberg (főleg II.Henrik uralkodása alatt) Nürnberg, Regensburg, valamint a mai országhatáron kívül eső Nimwegen, Basel, Strassburg és Eger (Schultz, 1993). Nem csoda tehát, hogy ennyi település közül nehéz volt egynek is meghatározó jelentőséget elérnie, így az erős központi hatalom hiányában már a középkorban kialakult a mai Németországra is jellemző decentralizáció és a funkciók megoszlása több település között. Ez utóbbi 1356-tól kezdve már nemcsak a hagyományokon nyugodott, hanem a német Aranybulla is rendelkezett erről, miszerint a római királyok és leendő császárok választása Frankfurtban történik, koronázása Aachenben, az első udvari gyűlés helye pedig Nürnberg. 1 Ph.D. hallgató 1
2 A hatalom megosztását jól jelzi a császárválasztásban résztvevő hét választófejedelem intézménye is: a császár személyéről a mainzi, a trieri, a kölni érsek a pfalzi és a brandenburgi őrgróf, a szász herceg, valamint a cseh király döntött. A száli dinasztiától kezdve az uralkodók hagyományosan Speyert választották végső nyughelyükül, Habsburg Adolf halálát (1308) követően azonban a német-római császárok más-más temetkezési helyet jelöltek ki. Így aztán azon kevés helyek közül, melyek valamilyen központi funkciót töltöttek be, újabb vesztette el jelentőségét. A 14. századra ugyanis már az jellemző, hogy az uralkodók nemcsak tartózkodási helyüket választották nemzetségük területéről, hanem végső nyughelyüket is, így dinasztikus temetkezési helyek alakultak ki. A késő középkorban azonban a kedvelt uralkodói központok is gyorsan váltogatták egymást: míg VII. Henrik Itália északi részéért rajongott, IV. Lajos már Münchent részesítette előnyben, IV Károly pedig születési helyét, Prágát építette ki uralkodói központnak megfelelő színvonalúra (Prága területét ezidőtájt csak Róma és Konstantinápoly múlta felül). E tervszerűen kiépített várost a saját nevéről Karlsstadtnak akarta elnevezni, a cseh rendek ellenállásán azonban elbukott ez az ötlet. A kora újkori birodalmi gyűlések helyszínei általában Augsburg, Nürnberg, Speyer és Worms voltak, a birodalom határainak változásával azonban újabb városok is fontos szerephez jutottak: keleten Bécs és Bécsújhely, nyugaton Gent, Brügge, valamint Mechelen. Az 1496/97-es kettős, úgynevezett spanyol esküvővel a birodalom nagysága szinte kezelhetetlen méretűvé nőtt, jól jelzi ezt az a tény, hogy Felső-Ausztriából egy levél Spanyolföldre való kézbesítéséhez egy hónapra volt szükség és ekkor még nem is esett szó az amerikai gyarmatokról A tanulságot leszűrve született meg a hatalommegosztás ötlete, mely keleti és nyugati részre osztotta a birodalmat. Az osztrák ág kedvelt tartózkodási helye Bécs volt, melyet azonban II. Rudolf Prágára cserélt- létrehozva a korabeli Európa alkímiai és csillagászati központját, mely azonban természetesen fővárosi funkciók betöltéséhez gyakorlatilag alkalmatlannak bizonyult. Ilyen szerepkörök egy helyre összpontosításában azonban Mainz erőteljes kísérletet tett a század fordulóján: Berthold von Henneberg érsek e várost akarta megtenni a Birodalmi Adóhivatal és a Birodalmi Főtörvényszék központjává, melyek a meglévő funkciókhoz (érsekség, választófejedelemség, Birodalmi Főkancellár, valamint a Birodalmi Levéltár őrzője cím) kapcsolódva már komoly hatalmi tényezőt jelentett volna. E helyett azonban a föderatív elv érvényesült, csakúgy, mint az 1648-as vesztfáliai béke esetében, tehát a felségjogokat több település között osztották szét- megakadályozva egy erős, meghatározó település kiemelkedését. A birodalom megosztottsága tehát továbbra is fennmaradt, hiszen Németföld mintegy háromszáz, különböző méretű és erejű területi egység laza halmazaként létezett. A vesztfáliai béke után azonban a Birodalmi Gyűlés helye állandósulni látszott, hiszen 1663-tól 1806-ig folyamatosan Regensburgban ülésezett, ehhez azonban nem társultak további funkciók. Az 1700-as években azonban komoly jelölt tűnt fel a fővárosi szerepkörért zajló versenyben: a Berlin-Potsdam páros. A brandenburgi választófejedelem, III. Frigyes 1701-ben olyan céllal helyezte át székhelyét Königsbergbe, hogy Poroszország szuverén hercegének nevezhesse magát és ezzel kivonhassa magát a Szent Római Birodalom kötelékéből. Udvara azonban ténylegesen Potsdamban maradt, de e függetlenségre támaszkodva erős impulzust adott a rezidencia közvetlen közelében lévő városnak, Berlinnek. Berlin a német városok között elhanyagolható szerepet játszott, első említése is csak 1251-ből származik, mikor több jelentős város is már csaknem fél évezredes múltra tekinthet vissza. Berlin fejlődése azonban a 18. századtól kezdve robbanásszerű: 1700-ban már fő élt itt, 1871-ben, az egységes Németország évében pedig már fő! 2
3 A 19. század elejére a német-római császárság fokozatosan elvesztette jelentőségét, 1806-ban pedig végleg meg is szűnt. Utódszervezete 1806 és 1813 között a Rheinbund (Rajnai Szövetség), 1813 és 1866 között pedig a Deutscher Bund (Német Szövetség) volt, amely mintegy territórium laza társulásából állt. A szövetségi gyűlés helyszínéül a szabad birodalmi város státusszal rendelkező (vetélytársai, így Bécs, Berlin, München, Stuttgart, Drezda és Hannover, kivétel nélkül egy-egy jelentős, nagy befolyással rendelkező territórium székhelyei voltak) Frankfurtot választották. A régi Reichstag mintájára e küldöttgyűlést Bundestagnak nevezték, mely azonban az eltérő érdekek miatt nehézkesen működött, nem sikerült például létrehozni a Legfelső Bíróságot és az 1834-ben alapított Német Vámszövetségben (Deutscher Zollverein) is csak a Szövetség (Deutscher Bund) mintegy fele vett részt. Frankfurt fontos szerepét jelzi azonban, hogy az első választott össznémet parlament 1848-ban e városban ült össze-egyéb megfelelő hely hiányában a Paulskirche nevezetű templomban (közel nyolcszáz főt kellett ugyanis elhelyezni). Frankfurt azonban nemcsak az egységesítési törekvések, hanem az 1848-as forradalom liberális és demokratikus reformjainak jelképe is lett. Ez viszont azzal a negatív következménnyel járt a város számára, hogy az egységes Német Császárság létrejötte (1871) után szóba sem jöhetett fővárosként. Az ultrakonzervatív Otto von Bismarck pedig kimondottan ellenszenvvel viseltetett Frankfurttal szemben, az ő ellenkezése miatt nem lehetett Frankfurt még koronázóvárosa sem a császárságnak (pedig a Német-római Császárság idején nemcsak a császárválasztás, de koronázás is hagyományosan itt játszódott le). Gyakorlatilag az összes politikai intézmény Berlinbe, illetve a közeli Potsdamba költözött. A császár azonban nem tulajdonított nagy jelentőséget a birodalmi szervezeteknek, jól jelzi ezt, hogy a Reichstag ideiglenesen az egykori porosz porcelánmanufaktúra épületében kapott helyet-ez a provizórium egészen 23 éven át tartott! Berlin a századforduló tájékára vitathatatlanul a legnagyobb német várossá vált, hiszen lakossága már elérte a kétmilliót. Az első világháború elvesztése a császárság bukását okozta, mely egyben a főváros helyének átgondolását is jelentette. A hatalmi vákuum és a fegyveres összetűzések miatt ugyanis az alkotmányozó parlament működésének biztonságát nem lehetett szavatolni, így kénytelenek voltak átköltözni a nyugodt Weimarba, ahol a lázongó tömegek befolyásoló hatása nem érvényesülhetett, ráadásul bízhattak a klasszikusok szellemének ösztönzésében is. A politikai funkcióinak zömét elvesztő Berlin azonban az 1920-as közigazgatási átszervezéssel még nagyobbá nőtt, hiszen a hét nagyobb város és 59 község egyesítésével létrejött Nagy-Berlin már 4,1 millió lakosnak adott otthont. A weimari köztársaság bukásával újból visszakerültek a jelentős intézményi központok Berlinbe, mely a nemzetiszocialista várostervezés egyik legjellemzőbb példáját is nyújtotta. A terv véghezvitelével Hitler hatalomátvétel negyedik évfordulóján (1937. január 30.-án) Albert Speert bízta meg, aki a munkálatok befejezését 1950-re időzítette. Már a város nevét is meg akarták változtatni: Berlin helyett Germania lett volna. Speer vezetésével a tervezők széles főútvonalakat, monumentális kupolás csarnokokat, diadalíveket, hatalmas központi pályaudvarokat álmodtak, melyek azonban csak a hatalom magasztalását tükrözték volna és nem a többmilliós város közlekedési gondjait és lakásproblémáit. Hitler bukásával és a város szétbombázásával e tervek is szétfoszlottak, ráadásul a világháborút követően a megosztott és romokban heverő Berlin a fővárosi funkció betöltésére is alkalmatlanná vált (elegendő csak az 1948/49-es berlini blokádra utalni). A megszálló hatalmak sem óhajtották Németország központjának választani a nemzetiszocialista rendszer egyik jelképének számító várost, s belföldön is nagy számmal akadtak ellenzői (főleg Bajorországban és a Rajna-mentén) Berlinnek, melynek nem voltak birodalmi hagyományai, ráadásul negatív asszociációkat keltett az átlag német állampolgár számára. Az ország feldarabolása után azonban újból feléledt a Berlin, mint főváros iránti nosztalgia, a német politikai közgondolkodásban egészen az újraegyesítésig megmaradt ez az 3
4 igény, ezért az ország nyugati részén megalakult NSZK fővárosát gyakorlatilag csak provizóriumnak tekintették. A szovjet megszállás alatt lévő Berlin (pontosabban annak nagyobbik, keleti része) így csak a keleti rész, az NDK fővárosa lett. A nyugati megszállási övezetek egyesülése után az újonnan létrejött NSZK-nak is kellett tehát központot választani. Ehhez az első lépcsőfok az alkotmány-előkészítő konvent, az úgynevezett Parlamentáris Tanács létrehozása volt, melynek székhelyéről az NSZK szövetségi köztársaságainak miniszterelnökei döntöttek. A nagy hagyományokkal rendelkező Frankfurt mellett Karlsruhe, Koblenz, Bonn (illetve korábban a szintén Nordrhein-Westfalen tartományban levő Köln és Düsseldorf), Celle és Stuttgart is pályázott ennek elnyerésére. A győztes végül a több azonnal (vagy rövid időn belül) használatba vehető épülettel rendelkező Bonn lett (Szegedi, 1986). A Parlamentáris Tanács hatáskörébe tartozott a szövetségi köztársaság (és a Parlament) központjának kiválasztása, melyre május 10.-én került sor. A pályázatát Frankfurton kívül Bonn, Kassel és Stuttgart nyújtotta be, azonban csak az első kettő számított igazán esélyesnek. A történelmi hagyományok, gazdaságossági-, kényelmi-, megvalósíthatósági szempontok (Lindner, 1988) mellett a nagypolitika érvei is döntő jelentőséggel bírtak, melyek közül nem elhanyagolható az a tény, hogy az angol megszállási zónában levő Bonn esetében sikerült elérni a megszálló csapatok kivonását a városból. A korabeli közvélemény számára az is magyarázatnak tűnt, hogy a Parlamentáris Tanács elnöke, Konrad Adenauer Bonntól alig tíz kilométer távolságra lakott A Parlament ideiglenes székhelyének (ez az ideiglenesség tükröződött abban is, hogy egészen az 1970-es évekig nem hajtottak végre számottevő fejlesztést a bonni kormányzati negyedben) választott Bonn így lett a szövetségi köztársaság fővárosa egészen a német újraegyesítésig, mikor újból előkerültek a régi érvek és ellenérvek a fővárosi funkciókkal, illetve a német állam föderális berendezkedésével kapcsolatosan. Már 1990 első hónapjaiban fellángoltak a viták-szóba azonban igazán csak két város jöhetett: Bonn vagy Berlin (Laux, 1990). Bonnt a világháború utáni talpraállás, a demokrácia és a piacgazdaság jelképének tekintették, míg Berlint kísértette a porosz felsőbbrendűség és a nemzetiszocialista rendszer múltja. Berlin jelentette viszont a megosztottság utáni egyesítést, a szabadságvágyat és a világra való nyitottságot is. Bonn mellett szólt a nyugati integrációhoz való szoros kapcsolat, Berlin mellett a Kelet felé való híd-szerep. Bonn a föderalizmust testesítette meg, Berlin azonban kevésbé periférikus helyzetű (ez főként az újonnan csatlakozó keleti tartományok számára volt fontos érv). Bonn hívei Bern, Canberra vagy Washington példáját látták szemük előtt, ahol a főváros nem a legnépesebb városban kapott helyet és így a tömegek befolyásoló hatása is kevésbé érvényesült. Berlin támogatói azt hangsúlyozták ezzel szemben, hogy a legnagyobb városban jobban lehet érezni a mindennapos gondokat, mint a csendes Bonnban. A Bonnban lévő épületek kibővítése kevesebb pénzt igényelt volna, Berlin és a kelet-német tartományok számára azonban gazdasági megélénkülést is ígért a főváros-váltás. A kulturális létesítmények száma Berlinben természetesen magasabb volt, a kormányzat elköltözése viszont Bonn értékeit veszélyeztethette volna (Tschirsch, 1999). Kompromisszumos megoldásként felmerült a hatalommegosztás terve is, e szerint Bonn maradt volna a kormányzati székhely, Berlin pedig a köztársasági elnöknek adott volna otthont. Ezt az ötletet a képviselők többsége elvetette, így az 1991 június 20.-i szavazáson Bonn és Berlin között kellett dönteni. Az eredmény nagyon szoros volt: Bonnra 320-an szavaztak, Berlinre viszont 338-an, így az egyesült Berlin lett az egyesített Németország fővárosa. A Bonnra adott voksok száma, valamint az ott élők kárpótlása miatt Bonn számára is születtek kedvező döntések. Az 1994-es Berlin/Bonn törvényben foglaltak szerint tíz év alatt 2,81 milliárd német márkát kapott Bonn a struktúraváltásra, a minisztériumok egy része Bonnban maradt, a többi pedig kihelyezett irodákban képviseltetik magukat (Borchard, 1999). A nagykövetségek egy része is inkább Bonnt választotta- igaz ebben szerepet játszottak az 4
5 olcsóbb ingatlanárak miatti gazdaságossági megfontolások is. A főváros-váltás 1999-es megtörténte után is különleges szerepet tölt be tehát Bonn, melyet hivatalos státusa is jelez: Bundesstadt, azaz szövetségi város. Fővárosi szerepkörének (Bundeshauptstadt) elvesztése nem okozott legyőzhetetlen válságot a város életében, a különböző pénzügyi és adminisztratív támogatások (például több hivatal, szervezet és vállalat székhelyének Bonnba való beköltöztetése) segítségével a lélekszám nem csökkent, sőt még gyarapodott is, tavaly például 1600 fővel. A város történelmében rekordot jelentő fős lakosságnak ( azonban már azzal a tudattal kell élnie, hogy nem az Európai Unió gazdaságilag legjelentősebb országának fővárosában élnek. IRODALOM: Borchard, K. (1999) Bonn.-Bouvier Verlag 44 p. Laux, H.D. (1990) Hauptstadt oder Hauptstädte? Stadt Bonn. 28 p. Lindner, L. (1988) Köln-Bonn.-Panoráma Kiadó, Budapest. 167 p. Schultz, U. (1993) Die Hauptstädte der Deutschen.-C.H. Beck Verlag. 290 p. Szegedi N. (1986) Bonn. In.: Probáld F.-Szegedi N. (szerk.) A világ fővárosai. Kossuth Kiadó, Budapest, pp Tschirsch, V. (1999) Der Kampf um Bonn.-Bonner Werbe Gmbh. 140 p. Internet hivatkozás: 5
Európa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenBringára fel! Az ADFC-vel
Bringára fel! Az ADFC-vel Mi volt a gondolat? Bringára fel az ADFC-vel 1 29.06.2009 Flensburg Szövetségi Központ Tartományi Központok Információs központok Kerületi szervezetek/helyi csoportok.: Inform.
RészletesebbenI. Mátyás ( ) az igazságos
I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála
RészletesebbenBringára fel! Az ADFC-vel
Bringára fel! Az ADFC-vel Mi volt a gondolat? Bringára fel az ADFC-vel 1 29.06.2009 Flensburg Szövetségi Központ Tartományi Központok Információs központok Kerületi szervezetek/helyi csoportok.: Inform.
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenUdvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban
Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament
RészletesebbenJELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenA VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és
RészletesebbenTudományos segédmunkatárs MTA Társadalomtudományi Központ Jogtudományi Intézete Közigazgatás-és Büntetőtudományok Osztálya Közigazgatási Csoport
dr. Koi Gyula Megbízott előadó Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék Tudományos segédmunkatárs MTA Társadalomtudományi Központ Jogtudományi Intézete Közigazgatás-és
RészletesebbenA MAGYAR SZENT KORONA
NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenElnökségi beszámoló. A BUOD 3. ciklusának második két évéről. 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés
Elnökségi beszámoló A BUOD 3. ciklusának második két évéről 2005. november 5.-6., Ulm (Baden-Württemberg) 8. BUOD-közgyűlés 2005. november. 5.-6. 1 Tartalomjegyzék 1. Tagegyesületek 2. Közgyűlések 3. Elnökségi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenA Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család
ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1.
Irodalom: Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete (Terc, 2004), 400-566. oldal Zádor Mihály Sódor Alajos: Az építészet története. Középkor. (Tankönyvkiadó, 1986) Sódor Alajos: Az építészet története.
RészletesebbenTELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete
TELEPÜLÉS-SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS NYUGDÍJPÉNZTÁRA 2005. évi Beszámolójának kiegészítő melléklete I. Pénztár jellemző adatai Pénztár megalakulásának időpontja: 1995. június 02. Tevékenységi engedély száma
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenTRO1010 Középkori egyetemes történelem Tételsor, 2017
TRO1010 Középkori egyetemes történelem Tételsor, 2017 1. A középkor kultúrtörténeti és történelmi értelmezései, periodizációja. 2. Az antik struktúrák felbomlása, a birtokstruktúra és a társadalmi struktúra
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
Részletesebben15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység)
15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység) Mutassa be az egységes német nemzetállam kialakulásának folyamatát! Ismertesse a német egység létrejöttének lehetőségeit,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7
Részletesebben2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai
2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata
RészletesebbenTÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004
TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 MEGOLDÁSOK Tesztkérdések:. Drakón 5, 9 Szolón, 3 Peiszisztratosz 4, 0 Kleiszthenész 2, 8 Egyik sem 6, 7 Helyes válaszonként 0,5 2. Uralkodásának jellemzője
RészletesebbenA kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenSZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenA gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
RészletesebbenAlbertfalvai Múzeum Baráti Köre
BELEZNAY ANDOR Albertfalvai Múzeum Baráti Köre Szinte a múzeum létrejöttének pillanatában megalakult az Albertfalvai Múzeum Baráti Köre, azaz 1980. március 15-én. Székhelye az Albertfalvai Helytörténeti
RészletesebbenA Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
Részletesebben1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László
RészletesebbenÖsszefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről
Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenLENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait
LENCSÉS ÁKOS 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait az ELTE könyvtár matematika szakán végezte. Jelenleg másodéves doktorandusz az ELTE-n, és a KSH Könyvtár osztályvezetője. 1 Dely Zoltán:
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenBÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenLyukas zászló és Kossuth-címer
2011 október 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Beethoven Egmont-nyitánya mellett az 1956-os forradalom meghatározó jelképe a Kossuth-címer
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenTörténelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató
Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló
RészletesebbenA kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
RészletesebbenMEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.
MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenTörténelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!
OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
Részletesebbenjavítóvizsga tételek tanév
javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia
RészletesebbenKÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)
KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenLegkedvezőbb ár-érték arányú ifjúsági nyelvtanfolyamok Ausztriában és Németországban 2017-ben
Legkedvezőbb ár-érték arányú ifjúsági nyelvtanfolyamok Ausztriában és Németországban 2017-ben AUSZTRIA KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉSSEL Ausztria, Bécs 12-17 éveseknek Szállás: kollégiumban, 4-6 ágyas szobákban,
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenBIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco
Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenX. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve: Osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve:
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu X. TOLLFORGATÓ 1. forduló X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
RészletesebbenA nyugdíjreform elsõ négy éve
Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenDavid Fraesdorff: Der Barbarische Norden. Vorstellungen und Fremdheitskategorien
1 David Fraesdorff: Der Barbarische Norden. Vorstellungen und Fremdheitskategorien bei Rimbert, Thietmar von Merseburg, Adam von Bremen und Helmold von Bosau. A barbár észak. Elképzelések északról és az
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenPERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -
A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,
RészletesebbenIV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi
RészletesebbenA képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
RészletesebbenGKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.
RészletesebbenWindsor-i kastély története
2009 október 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 A kastély 1000 éves története összeforrt a monarchia történetével, hiszen nem volt
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6
RészletesebbenNEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]
NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28 [ II ] BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban.
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenA MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL
RészletesebbenKollár Ferenc KISHEGYES Időutazás 250 év fizetőeszközeivel Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó 2017.
Kollár Ferenc KISHEGYES Időutazás 250 év fizetőeszközeivel Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó 2017. A kishegyesi lakosok az elmúlt 250 évben az alábbi fizetőeszközöket használhatták: I. József 1705. december
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2018. 03.21 08:00 Iskola, osztály: 10. A Iskola neve és címe: Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Tanít: Kovács Máté Témakör megnevezése: Európai Unió
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
RészletesebbenA géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban
Részletesebben