Száz lépés az igazságosabb országért

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Száz lépés az igazságosabb országért"

Átírás

1 TÖBB FIGYELEM AZ IDÔSEKNEK Ötéves program indul a nyugdíjak differenciált, az éves emelésen felüli növeléséért. 1 oldal CSALÁDI PÓTLÉKBA OLVADNAK AZ EDDIGI TÁMOGATÁSOK Kétszeresére nô a családi pótlék. 4. oldal INGYENES OKTÓBER 7., PÉNTEK EGYMILLIÓ PÉLDÁNY KÜLÖNSZÁM ALAPÍTVA 1873-BAN Száz lépés az igazságosabb országért Sokszor csak a felszín látszik még a legjobb napilapokból is. A politikai viták, az egymásnak feszülô érdekek, a sértegetések, gyanúsítgatások sora. Pedig mennyi fontos dolog történik az országban. Itt van például a 100 lépés programja amely nyilván nem változtatja meg alapvetôen az életünket, nem is ez a célja, de mégiscsak azt mutatja, tudatos, átgondolt kormányzati lépések sorával sokat lehet tenni azért, hogy egy igazságosabb országban éljünk. Csodákat persze nem lehet várni, és biztosan akadnak, akik úgy vélik, hogy ez a száz lépés száz kis lépésbôl áll. Jó lenne, ha holnaptól mindenki mai jövedelme többszörösét kaphatná, ha egyik pillanatról a másikra megújulhatna az egészségügy, sokszorosára emelkednének a nyugdíjak, az egész országot holnaptól tökéletes autópálya-rendszer hálózná be, miközben jóval kevesebb adót és járulékot kellene fizetnünk. Jó lenne, és még az is lehet, akad, aki ilyesmit ígér. Ígérni könnyû. Ám aki áttekinti ezt a lapot, ez a száz lépés igazából megtehetô. Különben is, azt tartják a bölcsek, hogy egy hosszú út is az elsô sokszor nem is túl nagy lépéssel kezdôdik. Egy merész útra is el kell valamikor indulni. Mostani kiadványunknak csak annyi a célja, hogy a lehetô legtöbb embernek megmutassuk, mi is az a száz lépés. Összefoglaljuk a legfontosabb elemeit az adóváltozásoktól kezdve a családi támogatási rendszer módosulásán át egészen a panellakások felújításához nyerhetô kedvezményes hitelek bemutatásáig. Tényeket sorolunk, lehetôségeket villantunk fel. Azért, hogy minél többen élhessenek a lehetôségekkel, no meg azért is, hogy a mindennapi politikai vitákhoz érveket is szolgáltassunk. Tessék, valójában ez a száz lépés programja. Ajánló Adóreform, avagy a nagy átalakítás Az adóreform a magánszemélyek számára azonnal, a vállalkozásoknak középtávon hoz jelentôsebb változást január 1-jétôl az áfa felsô kulcsa 20-ra csökken, s emelkedik a személyi jövedelemadó sávhatára oldal Segély helyett álláskeresési támogatás Munkanélküli-járadék helyett álláskeresési támogatást vezettek be októbertôl. A jövôben a gyes mellett teljes munkaidôben is dolgozhatnak a kismamák oldal Célpontban a társadalombiztosítás A társadalombiztosítás átalakul annak érdekében, hogy ellenôrizhetô legyen a járulékfizetés, amely alapján háromlépcsôs biztosítási rendszert alakítanak ki. Rákellenes program indul a megbetegedések megelôzéséért oldal FOTÓ: NÉPSZAVA-ARCHÍV Panelfelújítás hitellel A Panel plusz program keretében hitelhez juthatnak a lakótelepi otthonuk felújítását eddig forráshiány miatt halasztani kénytelen lakók. A megélhetési gondokkal küzdôk számára a hitel kamatait a kormány átvállalja. 10. oldal Versenyképes mezôgazdaság A tervek szerint a ternelôk éves futamidôre, 3.5 százalékos kamatozású hitetellel vásárolhatnak foldet az állami Nemzeti Földalapból, vagy hasonló kedvezô feltételekkel a szabad piacról. 13. oldal Gyurcsány Ferenc: Nagyobb biztonságot kívánunk teremteni Most nem szabad megállni Eddig 93 lépést tett meg a kormány, ennyi intézkedést jelentettek be, melyek nyomán több mint száz jogszabály változtatására lesz szükség. Ezek harmada már meg is született. Az intézkedések révén igazságosabb családtámogatást, nagyobb biztonságot akarunk teremteni. Ezért dolgoztuk ki és hajtjuk végre az elmúlt 15 év legnagyobb adócsökkentési programját, ezért változtatjuk meg alapjaiban a családtámogatás rendszerét, hogy annak jusson több, aki valóban rászorul. De ugyanezért alakítjuk át a munkavállalás szabályait nyilatkozta a Népszavának adott interjúban Gyurcsány Ferenc. Itt az idô és a lehetôség, hogy a politika a hétköznapokra is koncentráljon FOTÓ: VAJDA JÓZSEF A száz lépés internetes portálján ön úgy fogalmaz: nem egyetlen, világrengetô reformra, hanem száz hétköznapi lépésre van szükség. Legalább százra. Hányadik lépésnél tart most a kormány és várhatóan mennyi van még hátra? Valóban száz lépés lesz-e a száz? Magyarország sokat fejlôdött az elmúlt másfél évtized alatt, ma már a gondjai is mások, mint 15 évvel ezelôtt. Itt az idô és a lehetôség, hogy a politika a hétköznapokra is koncentráljon. Hogy ne az élet szóljon a politikáról, hanem fordítva, végre a politika szóljon az életrôl. Arra van szükség, hogy kézzelfogható, gyakorlatias, a mindennapjainkat érintô, az életünket már rövid távon is jobbá tevô lépéseket tegyünk. Azt mondtam, legalább százat, de mindannyian tudjuk, hogy sok száz olyan része van a mindennapoknak, ahol lehet és kell is változtatni. Mi elkezdtük. Mostanra túl vagyunk azokon a területeken, ahol a legégetôbbek a feladatok. Eddig 93 lépést tettünk, vagyis ennyi intézkedést jelentettünk be. Az ezek megvalósításához szükséges több mint száz törvénymódosítás és kormányrendelet harmada már megszületett, a többit éppen most vagy ezután tárgyalja a parlament. (Folytatás az 5. oldalon) Útmutató a hosszú távú fejlesztési és reformirányoknak Bár viszonylag kevés érdemi eredményt érhet el a kormány a száz lépés programmal, már magának a reformintézkedéseknek az elindítása is kész nyereség politikai szempontból a Gyurcsány-kabinet és a koalíció számára vélekednek a lapunk által megkérdezett politológusok. Álláspontjuk szerint, ha apróbb változásokat be is tud indítani a csomag, aligha van lehetôsége a nagy elosztórendszerek gyökeres reformjára. A száz lépés program lényege abban érhetô tetten, hogy megmutatja a hosszú távú gyakran 5-7 éves fejlesztési és reformirányokat. A 100 lépésbôl álló program hangsúlyozása növelheti a kormány népszerûségét, bemutatva a cselekvô koalíció képét. A száz apró lépés ráadásul a megfontoltságot tükrözi, s ez annak ellenére, hogy az ellenzék a kevesebb, de nagyobb lépések megtételét kéri számon a kormány megítélésének kedvez, az emberek többsége ugyanis az evolúciót jobban elfogadja a revolúciónál. Ugyanakkor a szakértôk arra figyelmeztetnek, fél évvel a választások elôtt aligha van esély arra, hogy hatékonyan beindítja a kormány a száz lépésben foglalt intézkedéseket. Valódi akár a választási kampányban beváltható politikai hozadéka csak akkor lehet a száz lépésnek, ha láthatóvá, érzékelhetôvé válik a hétköznapi életben is. (Részletek a 15. oldalon)

2 2 ADÓZÁS OKTÓBER 7., PÉNTEK NÉPSZAVA Adóreform után több pénz marad Az áfa csökkenése következtében feltehetôen (remélhetôen) kevesebbet kell majd költenünk a hét végi bevásárlásnál is FOTÓ: DEMECS ZSOLT Egymással versengve adóreformlázban égnek a kelet-közép-európai gazdaságok. Ebbôl a vetélkedôbôl nem maradhat ki Magyarország, hiszen az egyet jelentene a lemaradással, az élbolytól való leszakadással. A tervbe vett lépések célja mindenhol kettôs: egyszerûbbé és átláthatóbbá, ugyanakkor versenyképesebbé akarják változtatni a ma mûködô rendszereket, hogy minél gyorsabban minél több külföldi befektetô minél több pénzt 2006 januárjától az általános forgalmi adó (áfa) felsô kulcsa 25 százalékról 20 százalékra csökken. (Az üzemanyagok áfája október 1-jétôl csökkent.) A változás a lakossági fogyasztásban szereplô termékek és szolgáltatások 54 százalékát érinti. Az élelmiszerek csoportján belül ez az arány kisebb, mindössze 17 százalék. Az ok egyszerû: az élelmiszerek többsége eddig is az alacsonyabb kulcsú, 15 százalékos kategóriába tartozott, tehát ezeknél nem lesz változás. Mit jelent ez? Energia: Egy átlagosnak számító, négytagú család, mely egy négyzetméter alapterületû, Budapest belvárosi részében lévô otthonban lakik, jelenleg körülbelül 11 ezer forintot fizet havonta az áramért. Ez számítások szerint jövôre 440 forinttal kevesebb lesz, éves szinten pedig 5280 forint lesz a megtakarítás. Üzemanyag: A benzin és a gázolaj áfájának október 1-jei csökkentése várhatóan forintos üzemanyagár-csökkentést eredményez. Telefon: A mobiltelefonos társaságok ígérik, hogy mérséklik áraikat, vélhetôen a vezetékes szolgáltatók sem maradnak majd el tôlük. Ám az igazsághoz tartozik, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság elsôsorban a nagykereskedelmi árakat szabályozza, a kiskereskedelmi árakat közvetlenül nem befolyásolhatja. Tartós fogyasztási cikk: Olcsóbbak lesznek a szolgáltatások, a ruházat, a háztartási gépek, a szórakoztató elektronikai cikkek. Élelmiszer: Feltehetôen (remélhetôen) kevesebbet kell majd költenünk a hét végi bevásárlásnál is. Béremelést ösztönözô változások Kedvezôbb lesz jövôre a kisebb vállalkozások társasági adózása, mivel 5 millió forint adóalapig a Fogyasztói kosár (a fogyasztói árindexben, százalékban) Az áfakulcs változásával érintett termékek és szolgáltatások aránya fogyasztói nyugdíjas fogyasztói árindex árindex Üzemanyagok 4,6 2,2 Elektromos energia 3,1 4,6 Élelmiszerek 4,0 3,8 Szeszes italok, dohányáruk* 9,2 6,1 Ruházkodási cikkek 5,5 3,8 Tartós fogyasztási cikkek 8,4 4,4 Egyéb cikkek* 7,4 6,8 Szolgáltatások 12,0 13,3 Érintett tételek 54,0 45,0 Nem érintett tételek 46,0 55,0 *az áfacsökkentést a jövedéki adó azonos mértékû emelése semlegesíti majd **ebben a kategóriában szerepelnek a gyógyszerek Forrás: MeH Készültek számítások arra is, hogy az átlagos aktív dolgozót (eltartottakat is beleértve) és a nyugdíjas fogyasztót miként érintik a tervezett változások. A számításoknál feltételezték, hogy az áfakulcs csökkentése teljes egészében megjelenik a fogyasztói árakban, s hogy idôközben nem drágulnak az egyes érintett termékek, illetve szolgáltatások. E feltételek teljesülése mellett a fogyasztói árak szintje 1,67 százalékkal mérséklôdhet január elsejétôl, vagyis az átlagos anyagi helyzetûek életminôsége ennyivel javulhat. A kormány reményei szerint az áfacsökkentés hatására két százalék körüli lehet a 2006-os pénzromlás. (Tegyük hozzá, hogy a piaci áras termékeknél és szolgáltatásoknál semmiképp sem automatikus az árcsökkentés. Erre példaként a könyvek és a kávé 2004-es adócsökkentését szokták emlegetni, amikor az állami lépés semmivel sem tette olcsóbbá a portékákat.) hozzon a gazdaságok modernizációjához. Ezt a helyzetet ismerte fel a Gyurcsány-kormány, amikor belevágott a reformba. Ám ez a reform más lesz, mint a többi térségbeli országé. A miniszterelnök már az év elején hangsúlyozta, ez az átalakítás nem egyszerûen a meglévô adórendszer átdolgozását jelenti, hanem a közteherviselés teljes szerkezetének átalakításáról, gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekrôl is szól. Társaságiadó-változás Adóalap Jelenlegi 2006-tól mértéke adó érvényes (16%) (10%) Forrás: PM jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra csökken annak kulcsa. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese, vagyis 114 ezer forint után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe. Megszûnik az iparûzési adó 2008-ban Érdemi változást jelent, hogy a fizetendô társasági adóból ban már leírható lesz az iparûzési adó teljes összege. A 100 százalékos levonás lehetôsége azt jelenti, hogy a vállalkozásokat a kivetett 2 százalékos iparûzési adóból ténylegesen már csak 1,68 százalék terheli, 0,32 százalékot a költségvetés vállal magára. A vállalkozások a külföldi telephelyen végzett tevékenységükbôl származó adózott bevételüket kivehetik az iparûzési adójuk alapjából. A kormány szándéka szerint 2008-ban megszûnik az iparûzési adó. Ez a bevétel a legtöbb önkormányzat hosszú távú fejlesztési hitele mögötti pénzügyi fedezet. Ennek az átalakítása anélkül, hogy lehetetlen helyzetbe hoznák a helyhatóságokat, csak hosszabb ideig tartó, szisztematikus lépéssorozattal és csak választási ciklusokon átívelôen lehetséges. Jó elôre kell megmondani, mi fog történni, és viszonylag hosszú átmenetet kell engedni. A következô önkormányzati választások 2006 októberében lesznek. Az akkor megválasztott vezetésnek lehetôséget kell adni arra, hogy a változásokhoz kapcsolódó helyi rendeleteit megalkothassa, és csak ezután lehet szó az adó kiiktatásáról 2008-ban. Az önkormányzatok költségvetése szempontjából oly fontos adónem pótlására is vannak már elképzelések. A mai, 2 százalékos iparûzési adó 1 százalékos mértékét az önkormányzati finanszírozási reform részeként más helyi, csak a vállalkozásokat érintô adónem ingatlan-, és/vagy nyereségalapú fejlesztési hozzájárulás, illetve ezek kombinációja válthatja fel. A másik 1 százalékot az önkormányzatok részére a költségvetés kompenzálja. Az iparûzési adó megszûnése összességében 145 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások adóterhét. Csökkenô járulékfizetés Novemberben a mai, 3450 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) összege 1950 forintra csökken, és 2006 novemberében megszûnik. Az intézkedés 65 milliárd forint tehercsökkenést jelent 2006-ban a vállalkozásoknak. Becslések szerint az eho idei csökkentése 45 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelent, és átlagosan nem egészen 0,1 százalékponttal javítaná a vállalkozások árbevétel-arányos adózás elôtti eredményét. Az eho teljes eltörlése így 0,2 százalékponttal javítaná a jövedelmezôséget. Számítások alapján persze a lépés meglehetôsen differenciált hatást gyakorolna a különbözô méretû vállalkozásokra. Míg a nagy társaságoknál az átlaghoz közeli változás valószínûsíthetô, a kis- és középvállalkozások kifejezetten jól járhatnak, a mikrovállalkozások viszont szinte meg sem érzik majd a kormány tervezett lépésének a nyomát. Az egyéneket tekintve szintén lehetnek eltérések a hatást illetôen. Az eho ugyanis a magas élômunka-igényû, ám alacsony átlagos bérekkel mûködô iparágakban mint amilyen a textilvagy a bôrgyártás az átlagosnál súlyosabb, a pénzügyi szférában alig érezhetô teher. * A tervek szerint a következôkben szélesedik a járulékalap, ami 23 milliárd forint többletet hoz a költségvetésbe. Ezzel párhuzamosan 2007-ben 3 százalékkal, 29 százalékról 26 százalékra csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke, ami pénzben kifejezve 160 milliárd forint könnyebbséget jelent a munkáltatóknak. Ezt követôen 2009-ben újabb 2 százalékkal 24 százalékra mérséklôdik a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék. A béreket terhelô összes járulék (tb-, szakképzési, munkáltatói járulék) mértéke így a mai 33,5 százalékról 28,5 százalékra csökkenne. A 2009-es intézkedés 110 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit. * A tb-járulék 2007-es és 2009-es csökkentése összekapcsolódik a jövôre megvalósítandó egyéni járulék-nyilvántartási számla rendszerével, aminek a bázisán a biztosításalapú egészségügyet kívánják létrehozni. A jövô év áprilisától vezetik be az egyéni járulék-nyilvántartást. Ez megszünteti majd azt a fonák helyzetet, hogy jelenleg 10 millióan kapnak egészségügyi ellátást, holott járulékot csupán 3,7 milliónyian fizetnek, s ebbôl egymillióan csak a minimálbér után. Számítások szerint 600 ezren rendelkeznek ugyan jövedelemmel, de járulékot nem fizetnek. Ma a taj-kártya csak azt igazolja, hogy a tulajdonosa jogosult volt akkor az egészségügyi ellátásra, amikor azt kiállították, holott lehet, hogy azóta egyáltalán nem fizet járulékot. A jövô áprilistól napra kész nyilvántartásból azonnal kiderül majd, hogy valójában ki fizet és ki nem, vagyis ki a jogosult és ki nem az ô a többiek pénztárcájából (a közösbôl) vesz el anélkül, hogy beletett volna akár egy fillért is. Igazságosabb közteherviselés Jövôre külön adó terheli a nagy értékû luxusingatlanokat. A 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanok után a 100 millió forint feletti rész 0,5 százalékának megfelelô összegû éves adót kell fizetni. Az önkormányzatok különösen indokolt esetben méltányosságból az adó 20 százalékáig biztosíthatnak kedvezményt. Az új adó bevezetésétôl néhány milliárdos többletbevételt remél a pénzügyi tárca. A tervek szerint 2007-tôl bevezetnék a kamat- és tôzsdei árfolyamnyereség 10 százalékos adóját azzal, hogy ez az adókulcs 2010-tôl 18 százalékra emelkedik, ami azonos lesz az szja-tábla alsó kulcsával. A kisbefektetôkre tekintettel nincs adókötelezettség, ha a kamatból és a tôzsdei árfolyamnyereségbôl származó jövedelem együttesen nem haladja meg az 50 ezer forintot. A tôkejövedelmek adóztatása 8-10 milliárd forint többletbevételt hozhat a költségvetésnek. Az áfakulcsváltozás kompenzálása A jövedéki szabályozás változásánál fô szabályként a jövedéki adó emelésével kompenzálni kívánják az áfakulcs csökkentését. Ezen felül változna azonban a dohánygyártmányok jövedéki adója, ugyanakkor a szôlôbor jövedéki adójának mértéke nulla forint lesz. A kormány korábbi ígéretének megfelelôen a javaslat nem indítványozza az üzemanyag jövedéki adójának emelését. A dohánytermékek jövedéki adója a cigaretta esetében 6880 forintra emelkedik ezer szálanként, plusz a kiskereskedelmi ár 27 százaléka, de legalább forint, szivarra, szivarkára a kiskereskedelmi ár 28,5 százaléka, finomra vágott fogyasztási dohányra az ár 52 százaléka, az egyéb fogyasztási dohányra 32,5 százaléka. A javaslat alapján a fizetendô adó a tiszta szesz esetében hektoliterenként forinttal nô, 50 literig forintra, 50 liter felett forintra emelkedik hektoliterenként. A sörnél 85 forinttal 505 forintra nô a jövedéki adó Balling-fokonként minden hektoliter után. A pezsgô jövedéki adójánál az emelkedés 2280 forint hektoliterenként, így az elérte a forintot, míg a köztes alkoholtermékek esetében a növekmény 4380 forint hektoliterenként, az új adótétel forint. A törvényjavaslat a bor jövedéki adójának nulla forintra csökkentésének megfelelôen enyhít bizonyos szabályokat a szôlôbornak mint jövedéki terméknek a kezelésében, így például a szôlôbort kivették a jövedéki termékek belföldi szállításánál elôírt okmányolási rendbôl. Bizonyos esetekben nem követelik meg az adóraktárakban a vámhatóság jelenlétét a készletfelvételeknél. Több szabályt is tartalmaz a javaslat a biodízellel és adalékanyagokkal kapcsolatos jövedéki eljárásról. Az alternatív és megújuló energiahordozók elterjesztésérôl hozott országgyûlési határozattal összhangban az adó-visszaigénylésre vagy levonásra jogosító bioüzemanyag-mennyiséget a évi 2 százalékhoz képest az évi 0,25 százalékos növekményrôl évi 0,5 százalékra emelik.

3 NÉPSZAVA OKTÓBER 7., PÉNTEK ADÓZÁS 3 az emberek pénztárcájában A személyi jövedelemadó felsô, 38 százalékos kulcsának 2 százalékos mérséklése és az alsó sávhatár 2010-ig évrôl évre történô, a mai másfélrôl hárommillióra emelése látszólag túlságosan apró lépésnek minôsíthetô. A legkisebb fizetéseknél, az átlagkereseteknél és a jelentôsebb havi fix jövedelmûeknél számottevô lesz a változás. Az alsó kategóriában 10,5, a középkategóriában 3,6 és a felsôbbekben is 2-3 százalékos a növekedés. Figyelembe véve a jövôre tervezett 1,6-2 százalékos, majd a következô években várhatóan 3 százalék alatti inflációt, ezek az apró lépések azt jelentik, ha valaki a következô öt esztendôben egyáltalán nem kap fizetésemelést, átlagos bér mellett akkor is az infláció mértékének kétszeresével nôhet a havi keresete. A személyi jövedelemadó változásaival párhuzamosan folyamatosan emelkedik a már végzettséghez kötött, s így három kategóriára osztott minimálbér, amelybôl csak az alapkategória marad adómentes, a középfokú végzettségûek, valamint a diplomások adózni fognak. Jövôre a 63 ezer forintos alapkategória lesz adómentes, a 70 ezres középkategória után havonta 1260 forint személyi jövedelemadót kell majd fizetni, a 77 ezres felsô kategóriánál pedig 2520 forintot. A jövôre tervezett módosítások ugyan nem borítják fel fenekestül a meglévô rendszert, ám nyomon követhetô az elmozdulás a realitásoknak megfelelô és a szerényebb keresetûek számára a korábbinál méltányosabb közteherviselést nyújtó megoldások felé. A szegényebbeket az adójóváírás megemelése (ez szükséges a minimálbér alsó kategóriájának adómentességéhez), a tehetôsebbeket a felsô adókulcs két százalékpontos mérséklése segíti a Az adóváltozások hatása (milliárd forintban) Intézkedések végeredménye Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társasági adó Iparûzési adó* Munkáltatói tb-járulék** Luxusadó Adócsökkentések összesen Adómódosításokkal kapcsolatos változások*** Költségvetési hatás összesen * az önkormányzati finanszírozás átalakításával ** a járulék 5 százalékkal csökken, a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig megszûnik *** változások: például forgalomnövekedés, minimálbér emelése Forrás: MeH jobb életszínvonal minél hamarabbi eléréséhez. A bevezetendô változások után is jellemzô marad a rendszerre a skála alsó részén meglévô erôs progresszivitás. Míg a minimálbér adómentes, addig nem sokkal az átlagos jövedelem felett, például bruttó 180 ezer forintnál már 20 százalékos az adóteher. Mivel 2005-tôl csökkent az igénybe vehetô adókedvezmények köre, a korábbi évekhez képest erôteljesebb a progresszivitás a felsôbb jövedelemkategóriában, a 30 százalékos átlagos adókulcs valamivel 500 ezer forint feletti bruttó keresettel érhetô el. Változnak jövôre a családok és az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések adókedvezményei. Az elôbbi úgy, hogy a legalább háromgyermekesek jogosultak gyermekenként és havonta 4 ezer forintra a jelenlegi, összesen 10 ezer helyett. Jövôre csak az veheti igénybe teljes összegben a kedvezményt, akinek három gyermek esetén legfeljebb 6 millió forint az éves jövedelme, illetve ez a határ gyermekenként fél-fél millió forinttal, de legfeljebb 8 millió forintig emelkedhet. (A ma érvényes szabályoknak megfelelôen gyermekszámtól függetlenül 8 millió a jogosultsági plafon.) Ami az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekkel kapcsolatos kedvezményeket illeti, a legfôbb változás az lesz, hogy a kedvezmény az érintett megtakarítását gyarapítja. Ma még van arra lehetôség, hogy az APEH az egyénnek utalja vissza a kedvezményt, jövôre ezt az összeget a pénztári számlára utalja át. Szigorítást jelent, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett összeg nem 30, hanem 20 százaléka számít kedvezménynek. Ekho a színlelt szerzôdések megszüntetésére A jogilag rendezett munkaügyi viszonyok kialakítása a célja az egyszerûsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) bevezetésének. Az ekho a törvénytervezet jelenlegi változata szerint egyaránt választható majd a munkaviszonyból, az egyéni vagy társas vállalkozásból, a megbízási jogviszonyból származó jövedelmek adózásához. Az új adózási forma választhatóságának alapfeltétele az, hogy a magánszemély adózó és kifizetôje a jövedelem egy része után az általános szabályok szerint fizesse meg az adó- és járulékterheket. Ha ez a rész eléri az adott évben érvényes minimálbér összegét, akkor a további jövedelemnél 25 millió forintig az ekho szerinti adó- és járulékfizetés választható. Ha ez a rész kevesebb a minimálbérnél, akkor a 25 millió forintnál is arányosan kisebb jövedelemre választható az ekho. Ha például az általános adó- és járulékterhet viselô rész a minimálbér 10 százaléka, akkor a további 2,5 millió forintos jövedelemig választható az ekho. Az általános adó- és járulékterhet vállaló jövedelemrész teljes egésze számításba vehetô majd a nyugdíj kiszámításánál, az ekho szerint adózó résznél viszont csak 50 százaléka, mert ekkor az adózó és kifizetôje is alacsonyabb nyugdíjjárulékot fizet. Az általános teherviselésû jövedelem után jár a táppénz, az ekhóval adózó rész után mivel itt a járulék is kisebb viszont nem. Az ekho után csak a természetbeni egészségügyi szolgáltatások vehetôk igénybe. A fizetett szabadság abban az esetben jár az ekho szerint adózónak, ha jövedelmét vagy jövedelme egy részét munkaviszony keretében szerezte. Az adózó 15 százalék, a kifizetô 20 százalék ekhót fizet, ezzel a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékokat teljesítik. Az ekho kedvezményébe csak olyan szakterületek vonhatók be, amelyek szerepet vállalnak alkotmányos alapjogok érvényesítésében. Ilyen alkotmányos alapjog a mûvészeti alkotó szabadság, a sajtószabadság. A törvénytervezet ezért erre a két szakterületre javasolja az ekho alkalmazását. Lehetôség lesz arra is legalábbis jövô június végéig, hogy az evázó vállalkozó ekhózzon. Nem árt azonban figyelni arra, hogy az evázónál a 25 milliós jövedelmi határt csökkenti az eva alapjába tartozó bevétel. Így például egy olyan vállalkozó, akinek 30 milliós jövedelme AZ EKHO ÁLTAL ÉRINTETT SZAKMÁK könyv- és lapkiadó szerkesztôje író, újságíró, mûfordító rádió- és televíziómûsorszerkesztô képzô- és iparmûvész zenész, énekes, zeneszerzô rendezô operatôr, fotómûvész színész, elôadómûvész, bábmûvész koreográfus, táncmûvész népzenész cirkuszmûvész díszlet- és jelmeztervezô dramaturg segédszínész és -rendezô vendéglátóhelyi zenész van, és ebbôl 10 millió után evázik, a fennmaradó részbôl 15 millió után választhatja az ekhót, míg a maradék 5 millió után az általános adó- és járulékterheket kell lerónia. Szakértôk úgy véli, hogy 2006 júliusától ez már csak elviekben lehetséges, hiszen június 30-án lejár a színlelt szerzôdésekre vonatkozó moratórium, ezután pedig (egy késôbb kidolgozandó feltételrendszer alapján) a hatóságok munkaviszonnyá változtathatják az addigi vállalkozói szerzôdés alapján végzett jogviszonyt, ráadásul büntetéssel is számolni kell az érintetteknek. Az eva helyett valószínûleg csak azok választják az ekhót, akiknél teljesen egyértelmû a színlelt szerzôdés, s a munkáltató a jövô év júliusától már számíthat az ezzel együtt járó szankciókra. Becslések szerint várhatóan mintegy 10 ezren választják majd ezt az adózási formát. Regôs Zsuzsa Ki veszít, ki nyer? (ezer forintban) Bruttó bér Nettó bér Ekhóval Evával (munkaviszonynál) (munkaviszonynál) Adók, járulékok, nettó kereset (változatlan bérek mellett) Havi bruttó Fizetendô Adóterhelés (%) Adó- és Havi nettó Nettó kereset kereset (Ft) havi adó (Ft) járulékterhelés (%) kereset (Ft) változása Ft ,0 0,0 13,5 13, ,6 7,5 22,1 21, * ,2 18,9 34,7 32, ,5 24,4 39,0 37, ,7 28,3 43,2 41, ,0 31,4 46,5 44, *átlagkereset Megjegyzések: a évi táblánál 1,55 millió forintig 18%-os, afelett 36%-os adóteher; az adójóváírás igénybevételi határa és mértéke 1,5-2,1 millió forint, havi 9 ezer forint; a kiegészítô adójóváírás havi 1260 forintról 2340 forintra emelkedik, az igénybevételi határ 1-1,561 millió forint Forrás: MeH Az ötéves adócsökkentési program lépései (százalékok) Áfa 5/15/25 5/15/20 5/15/20 5/15/20 5/15/20 Szja-kulcsok 18/38 18/36 18/36 18/36 18/36 Sávhatár (M Ft) 1,5 1,55 1,7 1,9 2,3 Társasági adó* 16 10/16 10/16 10/16 10/16 Iparûzési adó társasági adóból levonható megszûnik** aránya Tb-járulékok EHO (Ft)*** 3450/ /megszûnik Luxusadó**** nincs 0,5 0,5 0,5 0,5 *2006-tól az elsô ötmillió forint adóalapig 10 százalék a kulcs, egyéb feltételek teljesítése esetén, **az iparûzési adó helyébe más alapú adó lép, ***változás novembertôl, ****2006-tól a 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanok után a 100 millió feletti rész adózik, az önkormányzat az adó 20 százalékáig biztosíthat kedvezményt Forrás: PM

4 4 CSALÁDTÁMOGATÁS OKTÓBER 7., PÉNTEK NÉPSZAVA Dupla családi pótlék alanyi jogon Kétszeresére nô a családi pótlék, jelentôsen átalakul a családi adókedvezmény és a gyermek egyéves korától a gyes mellett vállalhat teljes munkaidôben munkát az édesanya: ezek az új családtámogatási rendszer legfontosabb változásai. A jövôben a családi pótlék, az adókedvezmény és a pénzbeli rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyett minden gyermeket nevelô család az eddigi összegnél magasabb összegû A családi pótlék gyermekenkénti havi összege (Ft) Házaspár 1 gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekkel Egyedülálló 1 gyermekkel gyermekkel vagy több gyermekkel tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekkel A családtámogatás átalakításának lényege, hogy egyetlen családot se hoznak kedvezôtlen helyzetbe. Ami eddig három különbözô forrásból érkezett, de ugyanazt a célt szolgálta, az mostantól egy lesz: egységes családi pótlék, amely ezentúl alanyi jogon jár. A tervek szerint az egygyermekes család a mai forint helyett 11 ezer, egy kétgyermekes a helyett 24 ezer, a háromgyermekes pedig a helyett 42 ezer forint új egységes családi pótlékot kap. Az emelt összeg a 13. havi családi pótlékot is tartalmazza. A családoktól érkezô visszajelzések azt mutatják, nagyobb segítséget jelent a havi magasabb összeg, mint az év közben kapott egyszeri segítség. Gyermekenként ezer forinttal több támogatást kapnak a gyermekeiket egyedül nevelôk. Az egygyermekesek havi 12 ezer, a kétgyermekesek összesen 26 ezer, a három- és többgyermekesek gyermekenként havi 15 ezer forintot fognak kapni. Így például egy három gyermekét egyedül nevelô édesanya összes családi pótléka havi 45 ezer forint lesz. Adókedvezmény a többgyerekeseknek családi pótlékot fog kapni. Megszûnik a szegénységi csapda: a jövedelem nélküli családnak eddig nem érte meg állást találni, a munkába járás költségeivel ugyanis kevesebb maradt volna a család kasszájában, mint ami a támogatásokból és a segélyekbôl összejött. Az új támogatási rendszer szerint akkor sem szûnik meg egyik napról a másikra a segélyezés, ha a szülôk találnak munkát. Egy kétgyermekes család ma összesen a Ft (gyermekenként Ft) családi pótlék mellett további 8000 Ft (gyermekenként Ft) adókedvezményt vehet igénybe, feltéve, ha van ennyi adófizetési kötelezettsége így támogatása havi Ft. Az új családi pótlék számukra Ft-tal (gyermekenként Ft-tal) többet, összesen Ft-ot fog biztosítani. A három- és többgyerekes családok esetében korlátozott mértékben, de megmarad a családi adókedvezmény. A megemelt családi pótlék a háromgyermekeseknél jelentôsen növeli azok támogatását, akik eddig nem vagy csak részben jutottak hozzá a gyermekenkénti 10 ezer forintos adókedvezményhez. Gyermekenként 3 ezer 800 forinttal alacsonyabb azonban annál, amit azok kaptak, akik teljes egészében igénybe tudták venni az adókedvezményt. A legmagasabb jövedelmûeknél indokolt, hogy az eddig kiugróan magas támogatásuk, ha nem is jelentôs mértékben, de mérséklôdjön. Az viszont nem indokolt, hogy az átlagos vagy az átlagot alig meghaladó keresetû, több gyermeket nevelô családoknál is jövedelemcsökkenéshez vezessen. Ezért a jövôben is havi 4000 forint adókedvezményt érvényesíthetnek azok a háromgyermekesek, akiknek jövedelme nem haladja meg az évi 6 millió forintot, és a támogatás fokozatosan körülbelül évi 8 millió forintnál megszûnik. A jövedelemhatár minden további gyermek esetében gyermekenként 500 ezer forinttal emelkedik. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül az új egységes családtámogatásba. Az új családi pótlék a legalacsonyabb jövedelmûek esetén fedezi a rendszeres gyermekvédelmi támogatás öszszegét is, és magasabb lesz, mint a családi pótlék és a segély eddigi összege. Míg eddig a külön támogatást kérvényezni kellett, anyagi helyzetük évenkénti vizsgálata, környezettanulmány után juthattak hozzá, a jövôben ezt a családi pótlék részeként, emberi méltóságuk tiszteletben tartásával alanyi jogon jár. A rászorulók jelentôs része nem is tudott arról, hogy igényelhette volna a rendszeres támogatást. A tervek szerint olyan családi segélyezési rendszert kívánnak bevezetni, amely a családban élô gyermekek számát is képes figyelembe venni. Legrosszabb helyzetben eddig azok a családok voltak, akiknek csupán néhány forinttal haladta meg jövedelmük a rendszeres családtámogatáshoz való jogosultság határát, viszont jövedelmük ahhoz alacsony volt, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt érvényesítsék. Megszûnik a szegénységi csapda A jelenlegi rendszer merev, mert azok a családok, ahol csupán néhány forinttal keresnek kevesebbet a jövedelemhatár alatt ugyannyi támogatást kaptak, mint azok, akik sokkal szegényebbek. A jelenlegi rendszer hibája az is, hogy ha rendszeres vagy alkalmi jövedelemhez jut a család, egyik napról a másikra elvesztette a támogatást. Ez szegénységi csapdát okoz, hiszen a jövedelem nélküli családnak nem érte meg állást találni, a munkába járás költségeivel ugyanis nem biztos, hogy több maradt volna a család kasszájában, mint ami a támogatásokból A családi segélyezési rendszer a családban élô gyermekek számát is figyelembe veszi Év Egygyermekes család Kétgyermekes család Három- és többgyermekes család Családi Családi Családi Családi Családi Családi pótlék adókedvezmény/a pótlék adókedvezmény/a pótlék adókedvezmény/a /b /c /d /e a) Maximum; b) Augusztusig; c) Szeptembertôl, és bevezetik a 13. havi családi pótlékot; d) Javaslat. Az összeg a 13. havi juttatást is tartalmazza; e) Teljes mértékben évi 3,4 millió forint jövedelemig lehetne érvényesíteni, fölötte csökkenô mértékben. 4 millió forint fölött egyáltalán nem Forrás: MeH Családtámogatás gyermekenként havonta (Ft) és a segélyekbôl összejött. Míg eddig e külön támogatáshoz kérelemre, anyagi helyzetük vizsgálatát követôen jutottak csak hozzá a rászorultak, a jövôben ezt is a családi pótlék részeként, emberi méltóságuk tiszteletben tartásával alanyi jogon fogják megkapni. Azok, akik eddig jogosultak voltak, a természetbeni juttatásokra ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv, továbbra is kérhetik. Ezeket a kedvezményeket azonban igényelni kell majd. Az ôszi nagyobb kiadások terheit mérsékli, hogy a jövô évben gyermekenként Ft-os egyszeri támogatásban részesülnek azok a családok, ahol az egy fôre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum szintjét. Gyermekkgondozási segély munka mellett is A kabinet úgy tervezi, hogy a gyermekek egyéves korától az édesanya teljes munkaidôs állást vállalhat úgy, hogy a gyes teljes összegét továbbra is kapja. Ennek az az oka, hogy sokakat tart vissza az álláskereséstôl az, hogy munkába állásuk esetén elveszthetik a gyes teljes összegét. Sokan eddig is dolgoztak, csak feketén, hiszen ha munkaadójuk bejelentette volna, a kisgyermekes elveszíti a teljes gyermekgondozási segélyt. A támogatás változatlan összegû FOTÓ: VAJDA JÓZSEF folyósítása azonban segítséget nyújt ahhoz, hogy akik szívesen visszamennek dolgozni, megfelelô módon gondoskodhassanak gyermekük elhelyezésérôl. (Jelenleg csaknem 250 ezer kismama van otthon.) Legnehezebb helyzetben azok vannak, akik két-három gyermek után 6-8 évet kihagyva szeretnének újból dolgozni, ôket már kevésbé szívesen foglalkoztatják a munkaadók, akik a tapasztalatok szerint általában egy évet várnak szívesen. Az új rendszer szerint a gyermek egyéves koráig továbbra is tilos lesz bármilyen munkavégzés. A teljes munkaidôben munkát vállaló édesanyák munkajövedelmének adóztatása során a gyest a mai szabályoknak megfelelôen adóterhet nem viselô járandóságként veszik majd figyelembe. Azoknál, akik minimálbérért mennek el dolgozni, nem lesz adófizetési kötelezettség a gyermekgondozási segély után, annak teljes összegét megkapják. Akik magasabb fizetésért dolgoznak, azok esetében legfeljebb 4-5 ezer forinttal nô az adókötelezettség mértéke. Muhari Judit

5 NÉPSZAVA OKTÓBER 7., PÉNTEK INTERJÚ 5 Most nem szabad megállni (Folytatás az oldalról) A program meglehetôsen szerteágazó, számos területen történt elmozdulás, de nem tart attól, hogy ha egyszerre több irányba akar lépni, akkor végül mégiscsak egy helyben marad? Nem, mert minden egyes lépés ugyanazt a célt szolgálja. Bátor politikával több igazságosságot és nagyobb biztonságot akarunk teremteni. Ezért dolgoztuk ki és hajtjuk végre az elmúlt 15 év legnagyobb adócsökkentési programját, ezért változtatjuk meg alapjaiban a családtámogatás rendszerét, hogy annak jusson több, aki valóban rászorul. De ugyanezért alakítjuk át a munkavállalás szabályait is, hogy lehessen és meg is érje tisztességesen dolgozni a trükközések helyett. Megújítjuk a szakképzés és a felnôttképzés rendszerét is, hogy azok az 50 év felettiek, akik úgy érzik, egy korszerûtlen végzettséggel elôttük minden ajtó bezárul, kapjanak egy új esélyt. Nem is beszélve a pályakezdô fiatalokról. Az ô érdekükben indult október elsején a Start Program, amely a munkáltatókat teszi érdekeltté abban, hogy fiatalokat foglalkoztassanak. Mindezzel együtt végigvisszük a közoktatás már megkezdett reformját, hogy az iskola ne újratermelje, hanem csökkentse az esélykülönbségeket a gyerekek között. Átalakítjuk végre az egészségügyet, hogy az egyszerre szegény és pazarló kórházak, rendelôk végre jól mûködô, emberséges gyógyító helyek legyenek országszerte, és a magyarok életminôsége ne azon múljon, hogy vidéken vagy nagyvárosban élnek-e. Hozzálátunk a lakótelepek teljes korszerûsítéséhez, hogy 2 millió embernek élnie is jó legyen ott, ahol lakik. Teszünk azért is, hogy a magyar gazdák ne csak a kihívást lássák az Európai Unióban, de az új lehetôségekkel is élni tudjanak. Száz eszköz, számtalan terület, de egy cél: hogy Magyarország igazságosabb és biztonságosabb ország legyen. Ha valaki úgy gondolja, hogy mindaz, amit ennek érdekében eddig tettünk, az sok, annak örülök, mert az a kormány teljesítményét dicséri. De azt gondolom, hogy van még dolog elég. Most nem szabad megállni. Szakemberek szerint az új családtámogatási rendszer struktúrája jó, a baj csak az, hogy nincs hozzá elég pénz. Valóban nincs? A családtámogatási rendszerrel nem az volt a legnagyobb baj, hogy nincs benne elég pénzt. Persze baj ez is, de sokkal nagyobb baj, hogy ezt a pénzt az elôzô kormány igazságtalanul osztotta el, mert annak adott többet, akinek eleve több jutott. Az ellenzék által agyontömjénezett adókedvezménnyel az járt jól, akinek magas az adója. Az adója pedig annak magasabb, akinek a fizetése is az. De mi van azokkal, akik az átlagosnál rosszabbul keresnek? Mi van azokkal, akik minimálbérbôl nevelik a gyerekeiket? Róluk a konzervatív családtámogatás lemondott. Mi viszont azt mondjuk: több felelôsség fent, több lehetôség lent. Ezért csökkentettük az adókedvezmények szerepét a családtámogatásban, és mostantól az új, duplájára emelt családi pótlék játssza a fôszerepet. Az új családtámogatás nem csak igazságosabb, de több is. Jövôre 10 százalékkal, 30 milliárd forinttal több pénzt kapnak a gyermeket nevelô családok, mint amennyi idén a családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és az adókedvezmény együttesen. Jövôre egy gyermek pénzbeli támogatása átlagosan havonta Mindenkinek át kell élnie annak a felelôsségét, hogy nem a kormány, nem a miniszterelnökök vagy általában a politikusok csinálják ezt az országot, hanem tízmillió magyar ember közösen FOTÓ: VAJDA JÓZSEF forintra emelkedik, ami 1600 forinttal több, mint az idén és 4000 forinttal több, mint volt 2002-ben. Az egységes családi pótlék mennyiben jelent plusz segítséget, esélyt a mélyszegénységben élô családok gyermekeinek? Ez egyszerûbb, mert több kis részlet helyett egyetlen nagy tételként jut el a családokhoz. Emellett emberségesebb is, mert nem kérvényezni kell, hanem alanyi jogon, minden gyermek után jár. És végül igazságosabb is, mert a családok 97 százaléka jobban jár a változtatásokkal. A kisgyermekesek továbbra is a létminimumhoz sem közelítô gyesbôl kénytelenek megélni. Tervezik a segély összegének növelését? A gyes összege megegyezik a mindenkori nyugdíjminimummal, ami a jövô év elején esedékes nyugdíjemelésekkor természetesen növekedni fog, így magasabb lesz a gyes összege is. De engedje meg, hogy kijavítsam annyiban, hogy január elsejétôl már nem lesznek kénytelenek csak a gyesbôl megélni a kisgyerekesek. Jövôre ugyanis már a gyermek egyéves korától teljes munkaidôs állást vállalhatnak az anyák, miközben továbbra is jogosultak maradnak a gyesre. Így senkinek sem kell szükségbôl választania a munka és az anyaság között. Ha már a munkánál tartunk: aki dolgozik, az bizony adózik is, a kormány által bejelentett adócsökkentési program szerint viszont az elkövetkezô években egyre kevesebbet. Ez üdvözlendô, kérdés viszont, hogy miért húzzák öt évig az adócsökkentési programot? Miért nem lehet egyszerre megvalósítani? A most meghirdetett ötéves adócsökkentési program összesen 1000 milliárd forinttal mérsékli az emberek, a vállalkozások adóterheit. Egy év alatt ekkora bevételkiesést csak súlyos áldozatok árán bírna el az ország. Ezért tettünk javaslatot egy olyan adócsökkentési programra, amely öt évre elôre kiszámíthatóan és a gazdaság teherviselô képességét is figyelembe véve mérsékli az adóterheket. Ez a program kiszámítható és biztonságos. Az elôre, törvényben rögzített program nagyobb védelmet nyújt a politikai széljárás változásai ellen, ezért tudható, hogy az nem ér véget jövôre, hanem folytatódik egészen az évtized végéig. Mi a magyar gazdaság történetében példátlan módon fél évtizedre elôre megmondtuk, hogy hogyan csökkennek az adók. Így az emberek és a vállalkozások is számolni tudnak, például az szja csökkenésével vagy az iparûzési adó fokozatos megszûnésével. De van sok lényeges elem, ami már jövôre jelentôs könnyítést hoz az emberek életében. Ilyen az áfa legfelsô kulcsának 25-rôl 20 százalékra csökkentése. Ez voltaképpen a mindennapok adója, hiszen gazdag és szegény egyaránt naponta többször fizeti meg. Minden egyes alkalommal, amikor élelmiszert vesz, amikor tankol vagy telefonál. Az áfacsökkenés hatására pedig januártól várhatóan 4 százalékkal csökkennek majd az árak is. A biztonság mellett az igazságosság érvényesítését tartottuk szem elôtt az adócsökkentési program elkészítésekor. A ciklus elején háromból kétkulcsossá egyszerûsítettük az adórendszert, most pedig ennél is tovább megyünk: a legfelsô, 38 százalékos kulcsot tovább csökkentettük 36 százalékra, az alsó, 18 százalékos kulcs sávhatárát pedig kiszélesíttettük, ennek köszönhetôen az emberek többsége az alsó kulcs szerint adózik majd. Az évtized adócsökkentési programja azonban nemcsak igazságos és biztonságos, hanem bátor is. A bankok megadóztatása után ugyanis nem félünk több felelôsséget kérni azoktól sem, akik egyébként a legjobb érdekérvényesítôk, a legbefolyásosabb emberek Magyarországon: a gazdagoknak jövôre luxusadót kell fizetniük a 100 milliónál többet érô luxusingatlanok után. Milyen megfontolásból döntöttek a luxusadó bevezetése mellett? A luxusadó az igazságosság elvén alapul: ez az adófajta a leggazdagabbaktól kér több felelôsséget annak érdekében, hogy a kevésbé jómódúak több lehetôséghez jussanak. A luxusadó nem az emberek fogyasztását akarja büntetni, nem vonatkozik azokra, akik sokévnyi takarékoskodás után végre meg tudnak venni egy lakást a gyereknek, esetleg egy nyaralót vagy egy új autót a családnak. A luxusadó kizárólag azokat érinti, akik 100 milliós vagy annál nagyobb forgalmi értékû villával, ingatlannal rendelkeznek. Nekik sem a teljes villa értéke, pusztán annak a 100 millió feletti része után kell évente fél százalékot befizetniük a közösbe. Pontosabban az önkormányzatoknak. A helyi közösségeknek ez sokat számít, a luxusvilla-tulajdonosok pedig tudják viselni ezt a terhet. És ez alól a politikusok sem lesznek kivételek. A középtávra szóló adócsomag mennyiben szolgálja a gazdaság kifehérítését? Magyarországon átlagosan 29 százalékos társadalombiztosítási terhet kell fizetnünk a munkabérek után. Ez nagyon magas, és amellett, hogy az állam túlzott terheket ró a munkaadókra csökkentve ezzel a gazdaság versenyképességét, mind az alkalmazottakat, mind a munkaadókat arra ösztönzi, hogy a szabályokat megkerülve, feketén dolgozzanak, illetve dolgoztassanak novemberében véglegesen eltöröljük a tételes egészségügyi hozzájárulást, 2007-ben 3 százalékponttal, 2009-ben pedig további 2 százalékponttal csökkentjük a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékot. Azt reméljük, hogy a járulékcsökkentések és a feketemunka kifehérítésével kapcsolatos lépések együttesen elegendôek lesznek arra, hogy csökkenjen az illegálisan foglalkoztatottak száma. Mert a mi elsôdleges célunk az, hogy nagyobb legyen a munkavállalók biztonsága, és Magyarországon újra megérje tisztességesen dolgozni. Gondolkodnak-e a jövôben az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésén? A kormány adópolitikájában egyenlô súlyt kap a gazdaság versenyképessége és az igazságosság, és egyik szempontról sem vagyunk hajlandók lemondani. Márpedig az egykulcsos adórendszert lehet, hogy versenyképes, de biztosan nem igazságos. Az egykulcsos szja-rendszer képes ugyan arra, hogy többet hagyjon a magas jövedelmû embereknél, de a mainál többet venne el az alacsonyabb keresetûektôl. Nézzék: én azt gondolom, hogy akinek több pénze van, annak több a felelôssége is. Ezért nem csak helyes, de igenis elvárható, hogy a vagyonosabbak a közös terhekbôl nagyobb részt vállaljanak. A PanelPlusz program az ellenzék szerint a valós igények töredékét sem elégíti ki, sem az önkormányzatok, sem a panellakásokban élô családok anyagi helyzete nem teszi lehetôvé, hogy ilyen feltételek mellett tömegesen belevágjanak bármilyen lakásfelújításba. Valóban ennyire reménytelen a panelokban élôk helyzete? Lássuk be, a lakótelepek problémái évtizedek óta jól ismertek mindannyiunk elôtt. A politika mégsem tett semmit annak érdekében, hogy javítson az itt élô emberek helyzetén. Az az ellenzék, amely most a lakótelepprogramot kritizálja, négy év alatt semmit sem tett a lakótelepiek sorsának javításáért, sôt egyenesen panelprolinak nevezte ôket. Most hirtelen ôk is fontosak lettek számukra, és azzal vádolják a kormányt, hogy nem tesz eleget a panellakásokban élô családokért. Mi viszont elkezdtük. A 100 lépésbôl 6 a lakótelepi élet könnyítését, jobbítását célozza. Nem állítom, hogy ez a hat lépés kimozdítja a sarkából Magyarországot, de élhetôbbé, olcsóbbá és biztonságosabbá teheti kétmillió ember életét a lakótelepeken. Az pedig egyszerûen nem igaz, hogy a nehéz helyzetben lévô önkormányzatok és családok nem fogják tudni igénybe venni a programot. A PanelPlusz hitelprogram bevezetésével ugyanis éppen azoknak kínálunk megoldást, akik eddig nem voltak képesek elôteremteni a felújításhoz szükséges önrészt. A hitelt a lakóközösségek és az önkormányzatok 15 éves futamidôre, mindössze 5-6 százalékos kamattal, a szociálisan rászorulók pedig kamattámogatással vehetik igénybe. A törlesztés három év türelmi idô után kezdôdik el, a havi törlesztôrészlet pedig a lakásonkénti ötezer forintot sem éri majd el. Ráadásul még ez az összeg is megtérülhet az energiamegtakarítással. A lépések számát és irányát firtató kérdésre válaszolva azt mondta: a kormány nem áll meg itt. Mégis merre tartanak a további lépések? Az eddigi lépések az élet számtalan területét érintették a lakótelepektôl a mezôgazdaságig, ezek közül is fôként azokat, ahol a legsürgetôbb volt a feladat. De ki mondaná azt, hogy már nincs mit csinálni? Amíg vannak gyerekek, akik éhesen mennek iskolába, amíg vannak nyugdíjasok, akik hó végén azon gondolkodnak, a gyógyszert váltsák-e ki vagy húst vegyenek, addig nem lehet megállni, a mindennapok kijavítását szolgáló 100 lépést folytatni kell. A 100 lépés azonban nemcsak attól lett a mindennapok politikája, hogy a mindennapokban érezteti a hatását, hanem attól is, hogy a magyar családok és vállalkozások mindennapi tapasztalataiból okulva veszi a bátorságot, hogy változtasson ezen vagy azon. Befogadó program tehát, mert nem az életet akarja átpolitizálni, hanem a politikát életszerûbbé, életszagúvá tenni. Ez történt a gazdasági élet szereplôivel folytatott tárgyalások során is, amikor a tôzsdei kereskedés élénkítését és az emberek megtakarításainak növelését szolgáló javaslatokat tettek. Ezeket megfontoltuk és meg is fogadtuk, mert úgy látjuk, azok hasznosak a gazdaságnak, az országnak és az ország minden polgárának. Egy kis bátorsággal közösen tudunk olyan politikát csinálni, amely több igazságosságot teremt a mindennapokban, de nem veszélyezteti a jövônk biztonságát sem. Mindenkinek át kell élnie annak a felelôsségét, hogy nem a kormány, nem a miniszterelnökök vagy általában a politikusok csinálják ezt az országot, hanem tízmillió magyar ember közösen. Mindenkinek joga és felelôssége is tenni azért, hogy Magyarországon az élet biztonságosabb, igazságosabb legyen. Nem a politikai szónoklatokban, hanem a mindennapokban, a bôrünkön érezhetôen. Muzslai Katalin

6 6 A MUNKA VILÁGA OKTÓBER 7., PÉNTEK NÉPSZAVA Segély helyett álláskeresési támogatás Munkanélküli-járadékot az álláskeresési támogatás váltotta fel október 1-jétôl, a gyermekfelügyelôk, magánházaknál kertészkedôk munkavállalói kék könyvvel dolgozhatnak, a feketén foglalkoztató vállalkozók és cégek keményebb büntetôjogi számonkérésre számíthatnak. A gyes mellett pedig teljes munkaidôben is dolgozhatnak a kismamák. A jelenleg kilenc hónapig érvényes, legfeljebb havi bruttó 44 ezer 460 Ft-ot jelentô munkanélküli-járadék helyett októbertôl bevezeti a kabinet az úgynevezett álláskeresési támogatást. A törvény szerint a járadék folyósításának idôtartama továbbra is a munkaviszony idejétôl függ, összege azonban a jelenleginél jobban igazodik a keresetekhez, magasabb lesz a szociális segélynél, de alacsonyabb a munkával elérhetô átlagkeresetnél. Felsô határa az elsô három hónapban a minimálbér 120 százaléka, forint, a következô hat hónapra járó ellátás összege a minimálbér 60 százaléka lenne. A legnehezebb munkaerô-piaci helyzetben lévôk számára a támogatást további három hónappal lehet meghosszabbítani. Az ötven éven felülieknél hat hónappal, a nyugdíj elôtt állóknál öt évvel lehet kitolni a támogatás határidejét. Október elsejétôl már az új rendszer szerint állapítják meg a munkaügyi központokban a támogatást, amelyet a Munkaerôpiaci Alapból finanszíroznak. A munkaügyi központokban többek között rögzítik majd, hogy az álláskeresô milyen módon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit tesz a mielôbbi elhelyezkedése érdekében. A járadék feltétele, hogy a munkanélkülivé válást megelôzô négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonyt igazoljon az érintett. Akik az álláskeresési járadék ideje alatt sem találnak munkát, vagy az új feltételek mellett nem jogosultak a támogatásra, de az utolsó négy évben legalább 200 igazolt munkanapot dolgoztak, esetleg öt éven belül elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, álláskeresési segélyt kaphatnak. Ez a minimálbér 40 százaléka. (Jelenleg forint havonta.) Szociális segély mellett alkalmi munkavállalás Az álláskeresési támogatás elsô három hónapja után, illetve a szociális segély mellett lehetôség lesz az alkalmi munkavállalásra. A gyesen lévô kismamák nem csak rész-, hanem teljes munkaidôben, a gyed mellett pedig alkalmi vagy részmunkaidôs munkában dolgozhatnak. Akik korábban sikeresen elhelyezkedtek, de utóbb szociális segélybôl éltek, néhány hónapig a munka mellett is kapják a támogatást. Az új szabályozás könnyítést jelent egyebek mellett azok számára is, akik ápolási díjat, gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást igényeltek, annak megszûnése után viszont nem találtak munkát. Az érintetteknek a jövôben vállalniuk kell, hogy a munkaügyi központtal vagy az önkormányzattal szorosan együttmûködnek, és személyre szabott beilleszkedési programon vesznek részt. Az önkormányzati segélyben részesülôk közül sokan közcélú munkával jutottak rendszeres jövedelemhez, szeptembertôl már egy évig dolgozhatnak ebben a foglalkoztatási formában. Ha mégsem találnak állást, a jelenlegi egy év várakozási idô helyett ôsztôl három hónap után kérhetik a szociális segélyt, emiatt várhatóan tizenötezerrel bôvül a jelenleg 160 ezer érintett létszáma. Az álláskeresési támogatásra már nem jogosult aktív korú állástalanok a forintos nyugdíjminimum 70 százalékát, vagyis forintot kapnak, a 67 százalékos rokkantnyugdíjasok pedig a legkisebb nyugdíj 80 százalékát, forintot. Álláskeresési támogatás 1 3 hónapban Ft 4 10 hónapban Ft Starttal indulhatnak a fiatalok Pályakezdô után fizetendô közteher az elsô évben 15 százalék a másodikban 25 százalék START programmal segíti a kormány a pályakezdô fiatalokat a munkakezdésben. A munkába állást követô elsô évben 15 százalékos, a másodikban 25 százalékos közterhet kell fizetni a munkáltatónak. (Jelenleg mintegy 35 százalék, ami a 11 százalékos egészségügyi, 18 százalék nyugdíj, 3 százalék munkaadói és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásból áll, és fix összegû tételes egészségügyi hozzájárulás, 1850 forint.) Január elsejétôl a kormány járulékcsökkentô szabályozással segítette a pályakezdôk munkába állását, az új esélyteremtô program mértékében és idejében tér el attól. Míg az év elején indult szeptember 30-ig hatályos támogatásnál a munkáltatók alanyi Foglalkoztatás között jogon járó járulékkedvezményt igényelhetnek az érintettek kilenc hónapos foglalkoztatása után, az új programban nem utólag kell visszaigényelni a támogatást, hanem a csökkentett járulékot fizetik be a foglalkoztatók. Bár a fiatalok munkabérének nincs felsô határa, azonban a kedvezményt csak a minimálbér másfélszerese, (jelenleg forint), illetve felsôfokú végzettségûek esetében a minimálbér kétszerese (most forint) mértékig lehet alkalmazni. A START október elsején indul, így elkerülhetô a két támogatási program átfedése. A pályakezdôk START-kártyát igényelhetnek a lakóhelyükön illetékes APEH-kirendeltségen. A kártyát csak egyszer lehet kiváltani, s ezt akkor érdemes megtenni, ha már megvan a munkahely, hiszen a kártya a kiváltás napjától érvényes és 24 hónap múltán lejár, vagyis nem jogosít tovább kedvezményre. A kártya egyébként egymást követô jogviszonyokban több munkáltatónál is felhasználható. A kabinet átalakítani tervezi a felnôttképzés támogatási rendszerét is, csak azok az intézmények kaphatnak majd támogatást, amelyeknél bizonyított, hogy a képzésben részt vevôk megfelelô arányban tudtak munkát találni. Jelenleg a képzô intézmények érdekeltek az oktatásban, a kormány célja, hogy a munkáltatók érdekeltségét növeljék, ez a garancia arra, hogy a munkaerôpiac határozza meg a képzés tartalmát. Intézkedések a feketegazdaság ellen Augusztus eleje óta a közbeszerzési pályázatokon csak olyan cégek indulhatnak, amelyeknek rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, többek között nem volt fekete-szürke munka miatt bírságuk. Ezt a szabályt alkalmazzák az állami támogatások odaítélésénél is. A kabinet garanciát akar teremteni arra, hogy a munkáltatók irreálisan magas normák elôírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget dolgozóiknak. Gyakran elôfordul ugyanis, hogy a teljesítménybérért dolgozóknak a legalacsonyabb keresetért olyan magas normát állapít meg munkáltató, amit lehetetlen teljesíteni. Így fizetésük a minimálbért sem éri el, hiszen nem érték el az azért járó 100 százalékos teljesítményt. A tervek között szerepel, hogy módosítják a munkaerô-kölcsönzés szabályait, hogy azok ne jelenthessenek kibúvót a közterhek megfizetése alól. Átalakítják a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételeit is, hogy az államtól kapott összeg valóban a rászorultak munkavállalását szolgálja, és ne adjon lehetôséget visszaélésekre. Év Regisztrált munkanélküliek Foglalkoztatottak Nyilvántartott (fô) álláshelyek I. FÉLÉVES ADATOK: Év Regisztrált munkanélküliek Foglalkoztatottak Nyilvántartott (fô) álláshelyek A kék könyv alkalmazásának célja, hogy itthon minél többen dolgozzanak legálisan, a takarítás, a kerti munka vagy éppen a mezôgazdasági idénymunka nyugdíjképzô idôszakká váljék és jogot biztosítson az egészségügyi és nyugellátáshoz, valamint a munkanélküli-ellátáshoz FOTÓ: NÉPSZAVA-ARCHÍV Prémium évek a köz- és a versenyszférában a nyugdíj elôtt állóknak A részvétel feltételei A kormány a közszféra után prémium évek programot indít a versenyszférában is. A nagyobb struktúraváltást végrehajtó, létszámát bôvítô vállalatoknál, ha a nyugdíj elôtt álló munkavállalók hajlandók részmunkaidôben dolgozni, járulékaikat az állam kiegészítené, hogy ez ne jelentsen hátrányt a nyugdíjuk megállapításakor. (A korábbi teljes munkaidôs bér utáni és a programban való részvételhez kötôdô részmunkaidôs munkabér utáni nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj különbözetének összegét finanszírozza a kormány az alapból.) Az október elsejétôl elindult program feltételei részben megegyeznek a közszférában január 1-jétôl bevezetettel: azok vehetnek részt benne, akik az öregségi vagy az elôrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságot három éven belül elérik, legalább 25 éves munkaviszonyt igazolnak, munkáltatójuk pedig a felmondás helyett legalább négy órában, részmunkaidôs, határozott idôre szóló szerzôdéssel foglalkoztatja, a korábbinál kevesebb, idôarányos munkabérért. A fizetés forrása a munkáltató bérkerete, ezért a program felajánlását és alkalmazását a munkáltató mérlegelheti. Mivel állami támogatás is kapcsolódik a javaslathoz, feltétel az is, hogy a programmal párhuzamosan nagyobb struktúraváltás kezdôdjön a cégnél, a dolgozói létszám 10 százalékkal, de legalább öt alkalmazottal bôvüljön. Így nemcsak az idôsebbek menekülnek akik az öregségi vagy az elôrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságot három éven belül elérik legalább 25 éves munkaviszonyt igazolnak munkáltatójuk legalább négy órában, részmunkaidôs, határozott idôre szóló szerzôdéssel foglalkoztatja meg a korai elbocsátástól, hanem a fiatalabb, képezhetô munkavállalókat is támogatja a program. A programba december 31-ig lehet belépni, a részvétel három évig tarthat, ezért 2009 után nem jelentkezik forrásigény, akkor ugyanis elérik a nyugdíjkorhatárt az érintettek. Óvatos becslések szerint a nyugdíjtámogatás mértéke évente 2,9 milliárd forint lesz évente abban az esetben, ha az érintettek 20 százaléka részt vesz a programban. Muhari Judit

7 NÉPSZAVA OKTÓBER 7., PÉNTEK A MUNKA VILÁGA 7 Kék könyvvel a munkaerôpiacon A kabinet az úgynevezett kékmunka lehetôségével teremti meg a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzôk háztartási munka, gyermekfelügyelet, karbantartási munkák, kertgondozás foglalkoztatási biztonságát. Ezzel a lépéssel az eddig szinte kizárólag feketén végzett munka is láthatóvá válhat. A kívül kék, belül fehér-kék-zöld lapokból álló könyvet a magyar, illetve az EU-tagállamok állampolgárai használhatják, a különbözô színek különbözô munkáltatókat jelölnek. A fehérbe bármelyik munkáltatónál dolgozók, a kék lapokra a kiemelt közhasznú társaságoknál és a természetes személyeknél munkát vállalók, a zöld lapokra pedig a mezôgazdaságban alkalmi munkát végzôk közteherjegyei kerülnek. A másik alkalmi munkavállalói könyv kívül zöld színû, amit kizárólag a nem uniós országból érkezôk használhatnak mezôgazdasági idénymunkáknál. Alkalmazásuk célja, hogy itthon minél többen dolgozzanak legálisan, a takarítás, a kerti munka vagy éppen a mezôgazdasági idénymunka nyugdíjképzô idôszakká váljék és jogot biztoson az egészségügyi és nyugellátáshoz, valamint a munkanélküli-ellátáshoz. A kifizetett munkabér összegéhez igazodó értékben a postán vásárolható közteherjegybélyeg melyet a munkáltató vásárol meg a munkabért terhelô valamennyi járulékot és a munkavállalót terhelô személyi A kék könyv elônyei nem kell írásban munkaszerzôdést kötni nem kell a tb-jogszabályokban elôírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket teljesíteni nem kell a munkadíj után szja-elôleget megállapítani és levonni* nem kell járulékokat, ehót és más közterhet fizetni *ha fôfoglalkozása is van, és utólag adóbevallást készít, akkor az alkalmi munkát figyelembe kell venni A vásárolandó közteherjegy a munkadíjtól függôen A kifizetett munkabér Ft/nap A közteherjegy értéke Ft/nap jövedelemadó elôleget fedezi úgy, hogy százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent az általános foglalkoztatáshoz képest. A munkáltató, magánszemély a közteherjegy összegének 75 százalékát leírhatja az adójából. A kedvezmény feltétele egyebek mellett, hogy a foglalkoztató magánszemély a nevére szóló, a számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolja a közteherjegy vásárlását. Feltétel még, hogy az alkalmi munkavállalói a könyvben elôírt nyilvántartást vezesse. Ha az alkalmi munkavállalót önálló tevékenységet végzô vagy egyéni vállalkozó foglalkoztatja, nem érvényesíthetô adókedvezmény, költségként viszont elszámolhatják a munkadíjat. A legolcsóbb közteherjegy 500 forintról 400-ra csökkent. A módosított jogszabály szerint a korábbi, évi 120 nap helyett 200 napot lehet dolgozni a kék könyvvel. A mezôgazdasági idénymunkáknál megszûnik a havi 15 napos korlátozás. Ez azt jelenti, hogy összefüggôen 90 napig tarthat az alkalmi foglalkoztatás. Ezen túl évi 60 napig a nem uniós országból érkezett külföldi is végezhet mezôgazdasági szezonális munkát a 15 napos korlát nélkül, és külön munkavállalási engedély sem kell. Építôipar: fekete helyett fehér Speciális szabályok léptek életbe az építôiparban. Jogszabályban biztosították annak a lehetôségét, hogy a feketén foglalkoztató munkáltatókat büntetôjogi szankciókkal lehessen sújtani. A feketefoglalkoztatást az adószabályok megsértésével egyenértékû szabálysértés lesz. (Becslések szerint az építôiparban mintegy 500 milliárd forintos bértömeg után nem A mezôgazdasági idénymunka esetén 90 napig tarthat az alkalmi foglalkoztatás fizetnek adót és járulékokat a foglalkoztatók.) A nemrég hatályba lépett módosítás szerint a kormány a 10 millió forintot meghaladó beruházásoknál kötelezôvé tette, hogy az építési engedélyt követôen, még a munka megkezdése elôtt a kivitelezô bejelentse a munka kezdetének idejét, a felelôs vezetôk és a mûszaki ellenôr nevét és az alvállalkozók listáját. Az építési naplóban a már megszokott adatok mellett fel kell tüntetni, hogy aznap melyik alvállalkozó vesz részt a kivitelezésben. A millió forintos beruházásoknál egyszerûbb költségbecslést, az ennél drágábbaknál részletes kalkulációt kell benyújtani az adóhatóságnak, a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelôségnek. Az adóhatóság az építkezés kivitelezési költségeirôl is kérhet adatokat. Az építésügyi hatóság megtilthatja a munkálatok megkezdését, ha az adatközlést hiányosnak tartja, szabálytalanságért pedig ötvenezertôl akár 10 millió forintig terjedô bírságot szabhat ki. Vendéglátóipar: mindenki választhat FOTÓ: NÉPSZAVA-ARCHÍV A vendéglátósok szervizdíjat vezethetnek be, ami a fogyasztói ár 15 százaléka lehet, alkalmazása azonban nem kötelezô. Ha a vállalkozó bevezeti, az ital- és étlapon fel kell tüntetnie, s a vendégnek kötelezô lesz kifizetni. A vállalkozó a díj után az áfát ital után 25, étel után 15 százalék és 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizet közteherként, a maradék pénzt pedig a személyzet között oszthatja el. Módosításra negyedévenként lesz lehetôsége, megszüntetheti, csökkentheti vagy bevezetheti az új adófizetési formát. A felszolgálók ezen túl a borravaló után 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizethetnek nem kötelezô, így további nyugdíjjogosultságot szereznek, a borravaló továbbra sem lesz adóköteles. M. J.

8 8 EGÉSZSÉGÜGY OKTÓBER 7., PÉNTEK NÉPSZAVA NÉPSZAVA OKTÓBER 7., PÉNTEK EGÉSZSÉGÜGY 9 A cél, hogy minden állampolgár biztosított legyen az egészségügyben Az esélyegyenlôség, az ellátás igazságosságának megteremtése és a valódi közös teherviselés kialakítása érdekében történô legjelentôsebb változás a társadalombiztosítás átalakítására irányul annak érdekében, hogy ellenôrizhetô legyen a járulékfizetés, amely alapján háromlépcsôs rendszert terveznek kialakítani. A sürgôsségi ellátás fejlesztésével a riasztást követôen a helyszínek 90 százalékára 15 percen belül megérkezhet a mentô. Nemzeti Rákellenes Program indul a daganatos megbetegedések megelôzése érdekében. A tervek szerint egy intenzív két-három éves idôszak alatt jelentôs haladást lehet elérni; egyes intézkedések már most hatással lehetnek az ellátásra, és vannak olyanok is, amelyeknél ez hosszabb idôbe telik majd. Az egészségügy jobbítására tett javaslatok közül többet már az év elején meghirdetett a szaktárca. Az egészségügyi lépések közül a legnagyobb hatása a társadalombiztosítási (tb) rendszer átalakításának lesz. Az elképzelés alapja, hogy a jelenlegi rendszerben a társadalombiztosítási azonosító jel (taj) alanyi jogon jár, azt azonban már nem ellenôrzik, hogy a kártyabirtokos valóban fizeti-e a tb-járulékot. Emiatt akinek van taj-kártyája, az ellátásra is jogosult. Az Egészségügyi Minisztérium számításai szerint ezerre tehetô a társadalombiztosításban az úgynevezett klasszikus potyautasok száma. Ebbe a körbe azok tartoznak, akik, bár aktív korú keresôk, jövedelmük után valamilyen oknál fogva sem tbjárulékot, sem egyéb adóterheket nem fizetnek. A kormány véget vetne annak is, hogy egyes munkáltatók rendre nem vagy csak nagy késedelemmel tesznek eleget a dolgozóik utáni befizetési kötelezettségüknek. A fekete- és a szürkemunkavégzés kifehérítésével bôvítenék a járulékfizetôk körét. Ez számítások szerint mintegy 100 milliárd forint többletbevételt jelenthet. A változtatás célja, hogy ellenôrizni lehessen a járulékfizetést, illetve az ellátásokra való jogosultságot. Ennek megvalósulása érdekében egy háromszintû társadalombiztosítási rendszert alakítanak ki. Ez azt jelenti, hogy azok, akik nem fizetnek járulékot, az úgynevezett egészségügyi szolgáltatási alapcsomagot kapják majd meg. Ebbe a sürgôsségi ellátás, a közegészségügyi szolgáltatások, illetve az anya- és csecsemôvédelem tartozik. Még idén meghatározzák majd, melyek azok a szolgáltatások, amelyek mindenkit megilletnek, aki járulékfizetôként jogosulttá vált az ellátásra. Ebbe a körbe tartozik majd a házi-, szakorvosi ellátás, A háromszintû tb-ellátás elemei Alapcsomag sürgôsségi ellátás közegészségügyi szolgáltatások anya- és csecsemôvédelem Biztosítási csomag házi-, szakorvosi ellátás kórházi kezelés gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatása Extracsomag plasztikai mûtétek kórházi hotelszolgáltatás a kórházi kezelés, a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-támogatás. Azok azonban, akik a normál biztosítási csomagba nem tartozó szolgáltatásokat mint az egészségügyi okokból nem szükséges plasztikai mûtétek vagy a kórházi hotelszolgáltatás szeretnének igénybe venni, csak kiegészítô, illetve piaci biztosítás birtokában vagy teljes térítés mellett tehetik meg. A gyakorlatban a jövô év elejére építenek ki egy olyan informatikai rendszert, amellyel ellenôrizni lehet, hogy az alanyi jogon járó taj-szám mögött van-e tényleges járulékfizetés. A nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülôk, a gyeden, gyesen, gyeten lévôk, a különbözô szociális ellátásban részesülôk, a gyermekek és a továbbtanuló fiatalok esetében az állam teljesít majd befizetést az érintettek egyéni egészségbiztosítási számlájára. A mentô 15 percen belül érkezik A sürgôsségi ellátás fejlesztése következtében a jövôben a magyarországi települések, illetve a lakások, helyszínek legalább 90 százaléka 15 percen elérhetôvé válik a mentônek. Jelenleg ez az arány mindössze 75 százalék. Ennek érdekében új sürgôsségi osztály létesül Gyôrben, Zalaegerszegen, Miskolcon és Szolnokon. Új helikopterbázisokat alakítanak ki, a jelenlegi öt helyett hat állomás lesz: Pápán, Kaposváron, Kiskunfélegyházán, Budapesten, Debrecenben és Miskolcon. Leszállópályák épülnek a nagy forgalmú traumatológiai és kardiológiai osztállyal rendelkezô intézményekben. Idén új mentôhelikoptereket, és gépkocsikat vásárolnak, miközben tíz városban új mentôállomásokat alakítanak ki. Jelenleg öt mentôhelikopter mûködik az országban, az idén három, a további években pedig hét új helikopterrel bôvülhet a géppark. Már a múlt évben megkezdôdött a mentôgépkocsik csereprogramja, melynek keretében eddig mintegy 200 elhasználódott, tíz évnél is öregebb autó helyett kapott újat a szolgálat. Az idén 40 újabb rohamkocsit és 80 mentôautót szereznek be. * Még idén meghatározzák majd, melyek azok a szolgáltatások, amelyek mindenkit megilletnek, aki járulékfizetôként jogosulttá vált az ellátásra FOTÓ: KERTÉSZ GÁBOR Kistérségi, illetve központi alapellátási ügyeletek létrehozására, sürgôsségi osztályok és centrumok kialakítására, sürgôsségi osztályok eszközfejlesztésére és helikopter-leszálló pályák építésére már kiírta a pályázatokat az Egészségügyi Minisztérium. A megvalósítás célja, hogy az országban tényleges esélyegyenlôség alakuljon ki a sürgôsségi ellátásban, amely jelenleg jelentôs fejlesztésekre, racionalizálásra és egységesítésre szorul. Ennek oka, hogy az ország különbözô területein eltérô hatásfokkal és kapacitással, különbözô szervezési formákban, nem egységes gyakorlat szerint zajlik a betegek mentése, a sürgôsségi ügyelet ellátása. A struktúra átalakítását célzó négy pályázat keretösszege összesen 1,5 milliárd forint, emellett az Országos Mentôszolgálat (OMSZ) fejlesztésére 2,5 milliárdot fordítanak. A szerkezetváltás lényege, hogy a háziorvosi központi ügyeleteket és a sürgôsségi ellátásban részt vevô kórházak sürgôsségi betegellátó osztályainak mûködését összehangolják, és ezek, illetve az Országos Mentôszolgálat között hatékony kommunikációt alakítsanak ki. Ösztönzik majd sürgôsségi betegellátó osztályok létesítését azokban a kórházakban is, amelyek részt vesznek a sürgôsségi ellátásban (tehát fogadják a mentôautókat), de még nem rendelkeznek különálló ambulanciával. Speciális régióközi centrumokat is kijelölnek majd, ahová akkor viszi a mentô a beteget, ha az adott orvosi szakterületet érintô segítségre van szüksége. Az országos diszpécserszolgálatot pedig úgy korszerûsítik, hogy összekapcsolják a jelenleg csak megyei szinten mûködô diszpécserközpontokat, és amelyen keresztül a jövôben regionális szinten válik megoldottá a központi ügyeletek (háziorvosi ügyeletek, a sürgôsségi osztályok) és a mentôszolgálat közötti kommunikáció. A tervek szerint 2007-re már minden beteget az átalakított sürgôsségi rendszerben látnak majd el. A fenti célok elérésére összesen négymilliárd forintot fordítanak. Egységes, de szigorúbb betegellátás Annak érdekében, hogy az ország bármely pontján mindenki ugyanazon minôségû egészségügyi szolgáltatást kapjon, bôvítették azon betegségek körét, amelyeket egységes szakmai irányelvek (protokollok) szerint kell kezelniük az orvosoknak a jövôben. Az Egészségügyi Minisztérium 72 olyan új szakmai ajánlást tett közzé, amelyek a tudomány jelenlegi állása szerint egy adott probléma optimális kezelésének szabályait tartalmazzák. Ez azt jelenti, hogy egy olyan betegség esetében, amelyre létezik irányelv, az orvosnak ragaszkodnia kell az abban leírtakhoz, kivéve, ha az eset egyéb körülményei miatt dönt másként ekkor azonban döntését indokolnia, dokumentálnia kell. Az KORSZERÛSÍTIK A HÁZIORVOSI ÉS JÁRÓBETEG-SZAKEL- LÁTÁST. A jelenlegi rendszerben nem a lakossági szükségleteket, hanem az intézményeket finanszírozzák, ezen a finanszírozási rend rugalmasabbá tételével változtat a kormány: a korábban elkülönült fekvô- és járóbeteg-kasszát összenyitották, így egységes gyógyító-megelôzô kassza jött létre. A háziorvosokat praxisközösségek létrehozásának támogatásával, a mai fejkvóta mellett a teljesítményt is elismerô finanszírozással ösztönzik majd arra, hogy minél több beteget lássanak el. Külön praxisalappal segítik a tartósan üres praxisok betöltését és a nyugdíjba vonuló orvosok praxisának megvásárlását. Erre egyelôre százmillió forint áll rendelkezésre. A fejkvóta kialakításában megjelennek majd az egyes körzetekben élôk egészségi állapotából fakadó különbségek. Beutaló nélkül igénybe vehetô ellátások nôgyógyászat urológia bôr- és nemibeteggyógyászat ideggyógyászat irányelvek azt mutatják meg az orvosoknak, hogy adott betegség esetén melyik gyógyszert kell elôször felírni vagy milyen diagnosztikai sorozatot kell követnie adott tünetek esetén. Az irányelveket a tárca háromévente aktualizálja majd. A szakmai ajánlások követése, illetve nem követése döntô bizonyíték lehet a mûhibaperekben is. A háziorvos szabad megválasztásának joga a betegutak szigorúbban szabályozása után is megmarad, és továbbra is lehetôség nyílik arra, hogy a beteg más orvosokkal is konzultáljon. A jövôben a betegnek a mostani rendszerhez hasonlóan elôször a háziorvosával kell konzultálnia, a szakorvosi, kórházi ellátást akkor veheti igénybe, ha az orvos által javasolt további ellátása valóban szükséges. A tervek szerint azonban, ha a pácienst például sebészeti szakrendelésre küldik, de ô mindenképpen a javaslat ellenében a traumatológiára akar menni, akkor megteheti, de a vizsgálat díjának egy részét magának kell megfizetnie. A jelenlegi több mint 70 szakrendelés mellett 2007-tôl a sebészeti, fül-orr, gégészeti, illetve szemészeti szakellátás is kizárólag beutalóval vehetô majd igénybe. A szenzitív területeken azonban, mint az urológia, a nôgyógyászat, a bôr- és nemibeteg-gondozó, illetve ideggyógyászat esetében továbbra sem kell majd a háziorvossal konzultálni. Emellett a jövôben a javasolt szakrendelést a területileg illetékes szakrendelôben kell majd igénybe venni, ellenkezô esetben a betegnek nem kell ugyan fizetnie, de ha a választott szakrendelésen szükséges várólistára kerülhet. A biztosítónak lehetôsége lesz arra, hogy ahol a területileg illetékes szolgáltató nem megfelelôen mûködik, akkor ne vásárolja meg az általa nyújtott szolgáltatásokat, ezzel is ösztönözve ôket arra, hogy megfelelôen lássák el a betegeket. Szeptemberben jelentette be és bocsátotta három hónapos társadalmi és szakmai vitára a kormány a Nemzeti Rákellenes Programot, amelynek legfôbb célja, hogy öt év alatt tíz százalékkal mérsékelni lehessen a daganatos betegségekbôl eredô halálozások számát. Ez azt jelentené, hogy évente 3000 emberrel kevesebb halna meg rákban. A program két alapeleme a megelôzés és a gyógyítás hatékonyságának javítása, annak érdekében, hogy csökkenthetô legyen a daganatos betegségekben elhunytak száma. Ennek szükségességét a számok is alátámasztják. Minden 4. emberhalál oka daganatos betegség A magyar népesség lesújtó egészségi állapota közismert: a tartós egészségromlás, a kiemelkedôen magas és korai halálozás, a férfiak legrövidebb várható élettartama az Európai Unióban kedvezôtlenül befolyásolja a hazai népesség életkilátásait és gazdasági teljesítôképességét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elemzése szerint azonban Európában Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések miatti halálozás: minden negyedik ember a rosszindulatú daganatos betegségek miatt veszti életét. A tendencia sem túl biztató: míg az utóbbi években csökkent a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya, a daganatos betegségeké fokozatosan emelkedik. A tüdôrák, a vastagés a végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései miatt kétszer magasabb a halandóság, mint az unió más államaiban. Bár a daganatos betegségek elleni programok leghamarabb 10 év alatt mutatnak kedvezô változást a demográfiai mutatókban, ugyanakkor a gyógyítás feltételeiben, a megelôzés eredményességében rövidebb távon is mérhetô eredményeket lehet felmutatni. Emiatt a program célja, hogy kevesebben betegedjenek meg, gyorsabb és maradandó gyógyulási eredményeket lehessen elérni, radikálisan csökkenteni lehessen a halálozás arányt, és javítani lehessen a betegek életminôségén. Ezt segítheti, hogy a népegészségügyi programnak is kiemelt területe a daganatos betegségek elleni küzdelem a szûrések és eredményességük fejlesztése, az életmód befolyásolása, a kockázati tényezôk csökkentése. Az érintett nôk fele vesz részt rákszûrésen Ma Magyarországon mellrákszûrésben csak az érintett korosztály 53 százaléka vesz részt, a program célja, hogy a következô évben elérjék a 70, a jelenleg 30 százalék körül látogatott méhnyakrákszûrés esetében pedig az 50 százalékot. A tervek szerint a férfiaknál bevezetik a prosztatarákszûrést, amelyen a 40 év felettieknek minden évben részt A program célja kevesebben betegedjenek meg gyorsabb és maradandó gyógyulási eredmények radikálisan csökkenjen a halálozási arány javuljon a betegek életminôsége kellene venniük. Kísérleti jelleggel elindul a vastagbélrákszûrés is. Hogy a kitûzött cél megvalósítható legyen, jövôre a szûrések kiesnek majd a teljesítményvolumen-korlát hatálya alól (az intézményeknek a 2003-as teljesítményük alapján fizet az egészségbiztosító az ellátások után, de ha annál több beteget látnak el, egyre kevesebb pénzt kapnak). Emellett a szûrések során az egészségügyi intézményrendszer az eddigieknél rugalmasabban alkalmazkodik majd az állampolgárok igényeihez. Egy helyszínen több szûrést lehet majd igénybe venni. Emellett pedig az általános vizsgálatokon is nagyobb figyelmet fordítanak majd az orvosok a daganatos betegségek felismerésére, megelôzésére. A prevencióban szerepet szánnak a társadalomnak is. Ösztönzik a civil szervezetek és az üzleti élet szereplôit a cselekvésre, és lehetôséget teremtenek arra, hogy felajánlásaik, támogatásaik hatékony, szakmailag ellenôrzött módon kerüljenek felhasználásra. A szûrés hatásosságának javítása érdekében átalakul a jelenlegi szûrô- és gondozóhálózat munkája. A lényeg, hogy a veszélyeztetett csoportokból minél több beteg minél kevesebb utánajárással vehesse igénybe a hatékony szûréseket. Kiemelt feladat a daganatos betegségek megelôzési és gyógyítási infrastruktúrájának komoly fejlesztése is, valamint az orvosszakmák tevékenységének eddiginél jobb, szabályozott összehangolása. A betegutak és a kezelések meghatározása a betegek érdeke: így gyorsabban jut majd el a megfelelô gyógyító intézménybe, mint ma. Külön forrást szánnak az onkológiai szakemberek képzésére, valamint a szakmában és Magyarországon tartására. Javul a sugárterápiás kezelés feltétele Változó gyógyszer-támogatási politika Megváltozik a gyógyszer-támogatási politika iránya. A gyógyszerkassza kerete túllépésének megakadályozása érdekében ösztönzik, hogy az azonos hatóanyagú és hatású gyógyszerek közül az orvosok a beteg számára kisebb terhet jelentô, olcsóbb gyógyszereket írják fel. Ennek érdekében júliustól mintegy 1900 támogatott gyógyszerre terjesztette ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az úgynevezett fix összegû támogatást. Emiatt 1200 medicina ára emelkedett, 200 készítményé csökkent, a többié pedig változatlan maradt. A betegek azonban nem feltétlenül járnak rosszul: a fixesítés lényege, hogy több, azonos hatóanyagú vagy terápiás hatású, és az Országos Gyógyszerészeti Intézet által egyenértékûnek minôsített gyógyszer esetében a támogatás mértékét (általában 50, 70, 90 százalék) a legolcsóbb, úgynevezett referenciatermékéhez igazítják. Ez azt jelenti, hogy ha ennek a gyógyszernek az állami dotációja 500 forint, akkor a többi azonos hatású készítmény is ekkora támogatást kap. A referenciatermékek általában generikus készítmények, amelyek jóval olcsóbbak lehetnek az originális medicinánál, így a változások csak akkor érintik a beteget, ha ragaszkodik régi gyógyszeréhez. A generikus gyógyszerek ugyanis olyan készítmények, amelyeket korábban már szabadalmaztattak, de szabadalmi joguk lejárt, így a kifejlesztô gyártón kívül mások is elôállíthatják. A generikus készítmények azért olcsóbbak, mert fejlesztési költség nélkül sokkal alacsonyabb áron gyárthatók, bár társadalmi elfogadottságuk nem olyan magas, mint az eredeti, jól ismert terméké. Az indokolatlan gyógyszerfogyasztás és az orvosok esetleges érdekeltségének (bizonyos gyártók termékeinek felírásában) visszaszorítása érdekében szigorodnak a promóció és a reklám szabályai. A közgyógyellátás átalakításának elsô lépéseként már kicserélték az igazolványokat. Május elsején még 489 ezer igazolvány szerepelt az egészségpénztár adatbázisában. Azok közül, amelyek mögött nem szerepelt taj-szám, 21 ezret nem újítottak meg, így ezeket a pénztár hatálytalanította. Április 1-jétôl a patikusnak el kell kérnie a betegtôl az igazolványát, amelynek hiányában a gyógyszer csak általános tb-támogatással adható ki. A közgyógyellátásra jogosult betegek jövô júliustól három hónapra szóló elektronikus pénztárcát kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. A negyedévre járó összeg felsô határa 12 ezer forint lesz. A negyedéves gyógyszerkeretet egyéni igények alapján a háziorvos állapítja meg, amibôl fedezhetô lesz a krónikus betegség kezelésére szolgáló készítmények teljes ára. Az OEP és a patikák közötti on-line kapcsolat útján napra készen követhetô lesz a keretváltozás, és a jogosultság ellenôrzése. A közgyógyellátásra való jogosultság feltételei nem változnak. Kulcskérdés lehet, hogyan jut mindenki magas szintû ellátáshoz annak érdekében, hogy lakhelyétôl függetlenül megkapja a megfelelô kezelést. A program célja, hogy bárhol, bárkinek elérhetôvé váljanak a megelôzés lehetôségeirôl szóló információk, a szûrôvizsgálatok, s betegség esetén a gyógyítás feltételei. A nagyobb kockázatú csoportokra és a gyerekekre nagyobb figyelem irányul majd. Ennek érdekében szervezeti és finanszírozási változások lesznek. Az eredményes gyógyítás érdekében a Nemzeti Fejlesztési Tervbe illesztve átfogó fejlesztéseket tervez a kormány. Felülvizsgálják az egyes szolgáltatók onkológiai ellátásban gyakorolt kompetenciáját, javítják a diagnosztikai és sugárterápiás feltételeket, és a tervekben szerepel egy új onkológiai központ létesítése is a Közép- Dunántúlon, várhatóan Veszprémben. Évente 2-4 megyei centrumot egységes feltételek mentén felújítanak. Egy éven belül biztosítani akarják azt is, hogy a daganatos betegeket csupán a szakcentrumokban lássák el. Korszerû technológia a gyógyításban Fokozatosan megteremtik annak lehetôségét, hogy a társadalombiztosítás befogadja az egyik legkorszerûbb rákdiagnosztikai eljárást, a PET-CT-t: jövôre 3000 vizsgálatot vásárolnak meg, a végsô cél azonban, hogy évente 10 ezer beteg juthasson hozzá az eljáráshoz. Ennek költsége körülbelül 2,5-3 milliárd forint, ma egy vizsgálatért mintegy 250 ezer forintot kell fizetni a betegnek. A tervek szerint két éven belül olyan on-line rendszert alakítanak majd ki, amelyen keresztül követhetô lesz, hogy a beteg hol és milyen ellátásban részesült, az egyes intézményekben milyen leletei és vizsgálati eredményei születtek. Ezeket az adatokat így idôveszteség nélkül lehet eljuttatni a kezelôorvoshoz, ami a rászorulók hatékonyabb gyógyításához vezet. Várhatóan 2008-tól már minden rákos beteget az új struktúrában látnak majd el. Losonczi Gergô Magyarországon az összes daganatos megbetegedés százalékának kialakulásáért a dohányzás felelôs. A dohányzóknak háromszor nagyobb esélyük van a rák kialakulására (nem csak a tüdôrák), mint a nem dohányzóknak. Tüdôrák miatt 2003-ban több nô halt meg, mint emlô- vagy vastagbéldaganatokban. Magyarországon jelenleg csaknem 2,6 millióan dohányoznak (1,6 millió férfi, 1 millió nô, a rendszeres dohányzás a nôk körében fokozatosan emelkedik, ma 26,6 százalék). A daganatos betegségek kialakulásának második legnagyobb kockázati tényezôje az elhízás. A tapasztalatok szerint Magyarországon fokozatosan emelkedik az elhízottak aránya: ma a férfiak és nôk 40 százaléka túlsúlyos, további 20 százalék pedig kifejezetten elhízottnak tekinthetô. Az elhízás nemcsak a mozgásszervi és szív-, érrendszeri betegségek, hanem bizonyos rákbetegségek kialakulásának valószínûségét is növeli. Ha 10 százalékkal csökken a testsúly, 40 százalékkal kevesebb elhízásfüggô daganatos megbetegedés következik be. Az elhízás és a mozgásszegény életmód halmozott kockázatot jelent: a halálos hármas (elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség) kialakulásához vezet.

9 10 LAKÓTELEPPROGRAM OKTÓBER 7., PÉNTEK NÉPSZAVA Panel plusz a lakótelepeken élôkért Augusztus 1-jén startolt a Panel plusz program, amelynek keretében hitelhez juthatnak a lakótelepi otthonuk felújítását eddig forráshiány miatt halasztani kénytelen lakók. Magyarországon minden ötödik ember panelban él, s az iparosított technológiával épült otthonok nemcsak felújításra, hanem korszerûsítésre is szorulnak magas fenntartási költségük csökkentése érdekében. Hosszú évtizedek elmaradását kell pótolni a panellakások kapcsán. Az iparosított technológiával épült házak sok tekintetben szorulnak megújulásra, hiszen nem csupán a szokásos felújításra, állagmegóvásra kell gondot fordítani, hanem az egykor nem túl jó minôségben megalkotott részletekre, mindenekelôtt a hôszigetelésre is óriási összegeket kell költeni. A korszerûsítés tehát ez esetben jóval elôrébb való, mint a festés-tapétázás. Bár tagadhatatlan, ez utóbbi tekintetében is van tennivaló. A kérdés súlyát jól mutatja, hogy Magyarországon 2 millióan minden ötödik ember panellakásban él. Mindenekelôtt Budapesten és a nagyvárosokban találhatók tömegesen a már küllemüket illetôen sem dicsérendô házak, itt a lakások csaknem negyede ezzel a technológiával épült. Hitel: Ft Törlesztôrészlet 1-3 évben: 1900 Ft/hó (kamat) 12 éven át: 3300 Ft/hó (tôke) Akadnak közismert példák is, s nemcsak a budapesti Havanna vagy a Békásmegyeri lakótelep, hanem a miskolci Avas vagy a Dunaújvárosban szép számmal sorjázó panelos tömbök. Az idô elôrehaladtával azonban ahelyett, hogy rendre újjávarázsolták volna a megörökölt épületeket egyre leromlottabb állapotba kerültek. A panelek legfôbb hiányossága a nem megfelelô hôszigetelés. Az épületek ugyanis rendkívüli mennyiségben igénylik a hôt, szinte elnyelik azt. A rossz szigetelés mellett a fûtés sajátos rendszere is sújtja a lakókat: miközben a legfelsô szinteken fáznak, az elsô emeleten nyitott ablak mellett is melegük van. A távfûtés számlája szezonban több tízezer forintra rúg, s a nyári hónapokban körülbelül 5-10 ezer forintot kell befizetni. Rengeteg hibájuk mellett a paneloknak jó oldaluk is van: statikailag kiválóak. Olyannyira, hogy még a legrégebbiek is legfeljebb Nem egyszerû felújításokra, hanem átfogó korszerûsítésekre van szükség a panelházak esetében. Ahol lehet, hozzáadott értékkel is gazdagítani kell a beruházásokat, amelynek legjobb módja a tetô beépítése mondta lapunknak az Országgyûlés lakásügyi bizottságának elnöke. Horváth Csaba leszögezte: ezzel több tízmillió forintra tehetnek szert a lakóközösségek, amit az átalakítások finanszírozására fordíthatnak. A panelek felújítására korábban is szántak költségvetési forrásokat, ám eddig nemigen sikerült érdemi eredményt elérni. A lakótelepprogram sikeresebb lehet? Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelmûen azt bizonyítják, hogy a társasházak azért nem voltak képesek belevágni a felújításokba, mert nem tudták elôteremteni az önerôt. Bár sok tízezer panelfelújításról lehetett hallani, ezek döntôen csak részlegesek voltak. A cél most az, hogy a kedvezô hitelek segítségével az önrészt is le tudják tenni az asztalra a lakások lakói, s ezzel végre tömegessé válhassanak a beruházások. Milyen eredmények várhatók? A panelépítések intenzív idôszaka húsz évig tartott, s nagyjából ennyi idôt vesz igénybe az is, hogy az állomány egésze megújuljon. Most azt kell elérni, hogy két életkoruk harmadán vannak túl. A szerkezet ugyanis minden gond nélkül képes akár 100 évig is kiszolgálni a benne élôket. Érthetô, miért érdemes egyéb tekintetben is korszerûsíteni az épületeket. Források már korábban is álltak rendelkezésre a panelházak újjávarázsolására, ezek azonban mindig csak apró lépéseket tettek lehetôvé. Az állami támogatás rendszere szerint a lakóknak, az önkormányzatnak és az államnak egyenlô arányban kell kivenniük részüket a költségekbôl. Sôt az állami támogatásra csak abban az esetben lehet benyújtani a beadványokat, ha a lakók egyharmada és az önkormányzat hasonló részesedése már biztosan rendelkezésre áll. Ám gyakorta már az elsô lépésnél meghiúsultak a beruházások, mert a panellakások jellemzôen alacsony jövedelmû lakói az esetek többségében képtelenek kigazdálkodni a rájuk esô költségeket. Szakértôk szerint a rendszer nem csupán ezen a ponton vitatható, hiszen a lakásonként 400 ezer forintos állami támogatás még megháromszorozva sem elegendô egy panelos otthon teljes körû megújítására. Arra ugyanis egy 55 négyzetméteres panellakással számolva 1,8-2 millió forintra biztosan szükség van. Érthetô tehát, ha eddig jellemzôen a nyílászárócserére szorítkoztak a lakók. A várt hatás így sem maradt el, hiszen már ezzel az egyetlen beruházással is érdemben lehet csökkenteni a fûtési költségeket. A megtakarítás fedezi a hitelrészletet A megélhetési gondokkal küzdôk számára könnyebbség, hogy a hitel kamatterheit a kormány átvállalja, tehát csupán a tôke terheli ôket adósságként. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok döntése alapján lakásfenntartási támogatásra jogosultaknak havonta 1900 forinttal kell kevesebbet fizetniük magasabb jövedelmû társaiknál. Alapvetôen azok a családok számíthatnak erre a kedvezményre, amelyek esetében az egy fôre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 százalékát (ez jelenleg Ft) s a lakásfenntartási kiadások a háztartás jövedelmének több mint 20 százalékát teszik ki. Kényszerfogyasztás helyett egyedi mérés A panelokban lakók számára legnagyobb terhet jelentô fûtési költség csökkentésére a hôszigetelés mellett továbbra is az egyes lakások mérhetôvé tétele a legjobb megoldás. Ez azt jelenti, hogy Eddig a panelfelújítási pályázatok nyertesei lakásonként átlagosan 138 ezer forintot használtak fel tudtuk meg Leitner Józseftôl, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökhelyettesétôl. A 2001 és 2004 közötti idôszakban összesen 6,6 milliárd forintból lakáson végeztek kisebb-nagyobb korszerûsítést. Szakértôk szerint nem várható, hogy érdemben megugrik majd az egy lakásra fordított támogatások aránya. Elképzelhetô, hogy ezer forint lesz, ez azonban nagyjából az áremelkedéssel azonos növekedés. Várható viszont, hogy olyanok is valóra válthatják régi felújítási terveiket, akik mind ez idáig kénytelenek voltak elhalasztani azt. évtized alatt minden panelház és annak valamennyi lakása sorra kerüljön. Ehhez évente 35 ezer otthont kell korszerûsíteni. A lényeg az, hogy ne egyszerû felújítások történjenek, hanem ahol lehet, hozzáadott érték is keletkezzen. Ennek legjobb módja a tetô beépítése, hiszen az így kialakított lakások értékesítése révén bevételre tehet szert a ház, s abból máris rendelkezésére A panelok felújítását érdemes a külsô szigeteléssel kezdeni, ez ugyanis jelentôs megtakarítást eredményez egy-egy mérôberendezés felszerelésével a valóban elhasznált energia mennyisége után állítaná ki a számlát a távhôszolgáltató. A jelenlegi rendszer szerint a gyakorta sok száz lakás együttes fogyasztásából egységesen osztják vissza az elhasznált energia mennyiségét. A lakók így akarva-akaratlanul a fûtésszabályozás lehetôségének hiányában ugyanannyit fogyasztanak. Egyetlen módjuk a lakás hômérsékletének szabályozására az, hogy kinyitják az ablakot vagy az ajtót. A Panel plusz hitelkonstrukciói ezért azon lakóközösségek számára is elérhetôek lesznek, akik egyéni fûtésszabályozást szeretnének. A szabályozást segítô berendezés és egyéni hôfogyasztás mérésének bevezetése családonként ezer forintos teher, ám ez az összeg három-négy esztendô alatt kigazdálkodható a csökkenô fûtési költségek révén. Felülvizsgálják a távhôárakat Felülvizsgálják a távfûtés árát, ellenôrzik a szolgáltatók árképzését és változtatásokat vezetnek be az adózás ide vonatkozó szabályaiban is. Mindettôl változatlan energiaárak mellett átlagosan 5-10 százalékos költségcsökkenést remélnek. Az egyes önkormányzatok által biztosított szolgáltatási díjak között ma százalékos a különbség. A kormány a termelôi árak terén meglévô árhatósági jogát a jövôben kiterjeszti a távhôszolgáltatók árképzésének ellenôrzésére is. Az árak kordában tartását célozza az is, hogy nyilvánossá kell majd tenni az egyes szolgáltatók árait és költségeit. Ezzel a remények szerint elejét lehet venni annak, hogy indokolatlanul emeljék az árakat. Ez ma gyakorta önkényes és átláthatatlan. Rendôri felügyelet a lakótelepeken Évente 35 ezer lakás teljes felújítását tervezik áll a saját forrás. A három-négy emeletes épületek esetén ez könnyen megoldható. A tízemeleteseknél más a helyzet, itt magassági korlátozás akadályozza a ráépítést. Ezt meg kell szüntetni, hiszen a tetôbeépítés több tízmillió forinttal gazdagíthatja a házat. A panelfelújítások azért is halaszthatatlanok, mert a leromlott állapotú ingatlanokban élôk úgy érzik, kisebb értékû az otthonuk. Holott ezek a házak sok tekintetben jobbak a százéves téglaházaknál. A panelokat statikailag szokták dicsérni. Erre utalt? Részben. De többrôl van szó: ezek a házak világosak, szárazak, gyakorta jobb beosztásúak, míg a régi téglaházak lakásai nemritkán dohosak, nedvesek s meggyengült a szerkezetük is. Nem elegendô tehát homlokzatszigetelésben, nyílászárócserében gondolkodni, bár ez kétségtelenül rendkívül fontos az energiatakarékosság szempontjából. Annál is inkább, mivel éppen a rossz szigetelés és a magas rezsiköltség az egyik legriasztóbb tényezô. Amikor a panelek épültek, akkor még nem volt elsôdleges az energiatakarékosság, hiszen az alacsony árak alacsony üzemi költséget eredményeztek. Ma más a helyzet s másak az energiaárak. A lemaradás óriási, hol kell kezdeni? Nincs ilyen szempontból megkötöttség, s a nagyobb és a kisebb lakótelepek között is szeretnénk mintaprojekteket. Elôbbi mellett az szól, hogy egy nagyobb terület megújulása figyelemfelkeltô és számos lakóközösséget ösztönözhet a cselekvésre. Utóbbiak melletti érv, hogy kevesebb pénzbôl megvalósíthatók. A legjobb az lenne, ha mindenütt lenne egy-két felújított ház. FOTÓ: ISZA FERENC Panellakások száma Budapesten Lakások száma Kerület III IV XI XV XIV XIII X XXI XIX XVIII XVII XX VII VIII IX XXII XVI. 289 XII Összesen Forrás: OLÉH A közbiztonságot és az emberek környezetükbe vetett bizalmát hivatott növelni a lakótelepi rendôrség bevezetése, szintén a lakótelepi program részeként. A fôvárosban és tizenöt vidéki városban már mûködik ilyen, s a tapasztalatok szerint ezeken a helyeken csökkent a bûncselekmények száma. A fôvárosi állomány három budapesti helyszínen bôvül, s négy megyeszékhelyen, illetve Budaörsön is új csapatok jelennek meg. A lakótelepi program utolsó pontjaként az élhetôbb környezet kialakítását fogalmazta meg a kormány, s ennek érdekében önkormányzatok és civil szervezetek számára hirdetnek pályázatokat új közösségi helyszínek kialakítására, játszóterek felújítására, parkok létesítésére. Lendület a beruházásoknak A Panel plusz program éppen a forráshiány miatt elmaradt beruházásoknak szeretne lendületet adni. Nem arról van szó, hogy többlettámogatással segítenék a tulajdonosokat, hanem az önrész elôteremtésére dolgoztak ki megoldást. Az augusztus 1-jén indult program értelmében a bankok folyamatosan fogadják be a hitelkérelmeket. Ennek segítségével ugyanis kedvezô kamatozású kölcsönt vehetnek fel a lakóközösségek, méghozzá 5 és 6 százalék közötti kamatozással. Nemcsak a társasházakat célozza meg ez a konstrukció, hanem forrása lehet az önkormányzati harmadnak is, s ily módon a lakóházak környezete is megszépülhet. Erre összesen 20 milliárd forint áll rendelkezésre. A kormányzati kalkulációk szerint egy átlagos felújítás esetén kihasználva a támogatás maximumát 400 ezer forintot vesz fel az ügyfél, ez esetben az elsô idôszakban havonta 1900 forintot kell törlesztenie. Az elsô három esztendôben ugyanis csupán a kamatot várják el, a tôkét csak azt követôen kell elkezdeni fizetni. Akkor 3300 forinttal emelkedik a havi teher, ami tizenkét éven át tartó kötelezettség. Ez azonban mindenképpen megtérül, hiszen a korszerûsítés révén oly mértékben csökken a panellakások energiafelhasználása, hogy az alacsonyabb fûtési költségek révén keletkezô megtakarítás fedezi a hiteltörlesztést. Holubár Zita

10 NÉPSZAVA OKTÓBER 7., PÉNTEK IDÔSÜGY 11 Több figyelem és gondoskodás az idôseknek Az igazságosabb nyugdíjelosztás érdekében ötéves programot dolgozott ki a kormány. Elsô lépésként 2006-ban 50 százalékról 55 százalékra, 2007-ben 60 százalékra emelkedik a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezô özvegyek nyugdíjának mértéke. Januártól kiemelt támogatás segíti a 75 év fölötti, egyedülálló idôseket, járadékuk alapja, a nyugdíjminimum 95 százalékáról 130 százalékára nô. Változik a közgyógyellátás, ugyanis egy elektronikus pénztárcát kapnak a jogosultak. Havi kétezer forintos támogatást kap október 1-jétôl a fûtési szezonban mintegy 200 ezer távfûtéses lakásban élô, rászoruló nyugdíjas háztartása a számlák kifizetéséhez. Havi kétezer forintos támogatást kap október 1-jétôl a fûtési szezonban mintegy 200 ezer távfûtéses lakásban élô rászoruló nyugdíjas háztartása a számlák kifizetéséhez. A támogatás összege a fûtési szezont követôen, jövô év április és szeptember 30. között havonta ezer forint lesz. A támogatás egy évben összességében 18 ezer forintot jelent, ennyivel kevesebbet kell fizetni a távfûtésért mintegy 200 ezer háztartásban a nehéz helyzetben élô nyugdíjasoknak. A támogatás azokat érinti, akik nyugellátásban vagy nyugdíjszerû ellátásban részesülnek, illetve rokkantnyugdíjasként az 1-es vagy a 2-es kategóriába tartoznak. A támogatás feltétele, hogy a távhôdíjat közvetlenül a szolgáltatónak fizessék és tulajdonosai, használói, bérlôi vagy haszonélvezôi legyenek az adott ingatlannak. A rászorultságot tekintve két kategóriát határoztak meg. Egyrészt az kaphat támogatást, aki egyedül él és jövedelme az elôzô hónapban nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimumértékének háromszorosát, ami jelenleg 74 ezer 100 forint. Másrészt ha egy háztartásban több ember él együtt és a jövedelem egy fôre jutó együttes összege nem több a nyugdíjminimum duplájánál, azaz jelenleg 49 ezer 400 forintnál. A rászorultságot a települési önkormányzat jegyzôje állapítja meg. Ahhoz, hogy a támogatást már októberre megkaphassák a rászoruló nyugdíjasok, október 31-ig kérelmet kell benyújtaniuk a jegyzônél. A nyugdíjfolyósító igazgatóság levélben fogja értesíteni azokat, akik ebbe a körbe tartozhatnak. A támogatás összege a fûtési szezont követôen, jövô év április és szeptember 30. között havonta ezer forint lesz. A támogatás egy évben összességében 18 ezer forintot jelent, ennyivel kevesebbet kell fizetni a távfûtésért mintegy 200 ezer háztartásban. Elektronikus pénztárca A közgyógyellátásra jogosult betegek személyre szóló elektronikus pénztárcát kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), melyet háromhavonta töltenek fel. A negyedéves gyógyszerkeretet egyéni igények alapján a megyei egészségpénztár állapítja meg, annak alapján, hogy a betegnek milyen gyógyszerekre, milyen terápiára van szüksége. A havi összeg felsô határa 12 ezer forint lesz, vagyis negyedévenként 36 ezer forint. Közgyógyellátással bármelyik támogatott medicina megvásárolható lesz. Az OEP és a patikák közötti on-line kapcsolat útján naprakészen követhetô a keretváltozás. Ha valaki túllépi havi keretét, azon túl csak az általános, mindenkire vonatkozó szabályok szerint válthatja ki a gyógyszerét. Ha megtakarítása van, az átvihetô a következô hónapra. A közgyógyellátásra jogosultság feltétele nem változik. Miért lesz jobb az új rendszer? Jelenleg a közgyógyellátási támogatásnak nincs felsô határa, ami pazarlásra ösztönöz. A jelenlegi rendszer hibája, hogy szûk a rendelhetô gyógyszerek köre: a mintegy hatóanyagból összesen 240 szerepel a listán. Az új rendszer teljes támogatást nyújt a közgyógyellátottak krónikus betegségeihez kapcsolódó gyógyszereihez. Ezek a szabályok szerint elsôként választandó, lehetôleg generikus, legalacsonyabb napi terápiás költségû gyógyszerkészítmények. Ennél drágábbat rendelhet ugyan az orvos, ha errôl a beteggel elôzôleg megegyezett, de a közgyógyellátás csak a megszabott gyógyszerkeretig térít, a különbséget a betegnek kell fizetnie. Emelkedik az ápolási díj A fogyatékosok után járó ápolási díj eddig a nyugdíjminimummal megegyezô, azaz forint volt. Szeptembertôl a fokozott ápolást igénylô, súlyos fogyatékossággal élôket gondozók ápolási díja ennek 130 százaléka lesz, így mintegy 7000 forinttal kapnak többet, mint az alapösszeg ( forint). Az emelés azoknak jár, akik önellátó képességükben jelentôsen korlátozott hozzátartozót ápolnak. E kategóriához öt paramétert határoztak meg: a beteg képtelen önállóan tisztálkodni, étkezni, lakásán belül közlekedni, öltözködni vagy az illemhelyet igénybe venni. Az emelt támogatáshoz három feltétel megléte szükséges. Bevezetik a részösszegû ápolási díjat is. Ezt azok az ápolást végzô hozzátartozók igényelhetik, akiknek nyugdíja nem éri el az ápolási díj összegét. Az érintettek szeptembertôl kérhetik a különbözetet. Januártól kiemelten támogatják a 75 év fölötti, egyedülálló idôseket, a járadék a nyugdíjminimum 95 százalékáról 130 százalékára nô. Ôsszel kezdik meg a rendszerváltás idején nyugállományba vonultak nyugdíjának felzárkóztatását. A módosítás legalább 700 ezer idôs embert érint FOTÓ: NÉPSZAVA-ARCHÍV Ötéves program az igazságosabb nyugdíjelosztásért A nyugdíj összegében lévô igazságtalanságok enyhítésére, a nyugellátások differenciálására ötéves programot indít a kormány 2006 és 2010 között, mely az éves rendes nyugdíjemelésen felül növeli a járandóságot. A nyugdíjasok túlnyomó többségét érintô, több mint 130 milliárd forintból megvalósuló nyugdíjemelés igazságosabbá teszi a nyugdíjarányokat és biztonságosabbá több millió idôs ember életét. Elsô lépésként 2006-ban 50 százalékról 55-re emelkedik a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezô özvegyek nyugdíjának mértéke. Ez a döntés az eddig megállapított és a jövôben megállapításra kerülô nyugdíjakra egyaránt vonatkozik. Az emelés ezer, többségében idôs özvegyet érint, akiknek átlagosan havi 3600 Ft-tal, vagyis 10 százalékkal lesz több a jövedelmük. Második lépésben 2007-ben 55 százalékról 60 százalékra emelik a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezô özvegyek nyugdíjának mértékét. Az intézkedés újabb 10 százalékos, átlagosan 3 ezer 600 forintos nyugdíjemelést jelent az érintetteknek ben a szolgálati idô hossza szerint differenciáltan emelkedik az 1987 végéig megállapított saját jogú nyugdíjak összege is. A legidôsebb és éppen ezért jövedelmük kiegészítésére már semmilyen módon vállalkozni nem tudó nyugdíjasok ellátása átlagosan 4 százalékkal emelkedik. A 29 évnél több szolgálati idôvel rendelkezôk nôknél 27 év többletévenként további 0,5 százalékos, de legfeljebb további 10 százalékos emelésben részesülnek. Az emelés ezer nyugdíjast érint, és átlagosan havi 3400 forinttal, 6,1 százalékkal növeli a jövedelmüket ban a szolgálati idô hossza szerint differenciáltan emelkedik majd az között megállapított saját jogú nyugdíjak összege is. Az ebben az idôszakban kedvezôtlen feltételekkel nyugdíjba mentek egységesen 4 százalékos emelésben részesülnek, a 29 év fölötti szolgálati évekre további évi 0,5 százalékos, maximum 10 százalékos emelés jár a szolgálatiidô-korrekció arányosan kiterjed a rokkantsági nyugdíjasokra is. Az emelés 760 ezer nyugdíjast érint, az emelés átlagos mértéke 7,4 százalék, havi több mint 4000 forint ben egységesen 2 százalékkal emelkedik az között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Ezekben az években viszonylag kedvezô feltételek mellett került sor azok megállapítására, ezért nyugdíjuk magasabb az átlagnál, ez indokolja, hogy az emelés mértéke kisebb, Érintettek mint más csoportoknál, egységesen 2 százalék. Az intézkedés eredményeképpen 320 ezer nyugdíjas nyugdíja emelkedik átlagosan 1200 forinttal ben újabb 4 százalékkal emelkedik az között megállapított saját jogú nyugdíjak összege. A évi, átlagosan 7,4 százalékos az között saját jogon nyugdíjazottak teljes körét magában foglaló emelést követôen az között megállapított nyugdíjak további, egységesen 4 százalékkal emelkednek, mivel ezekben az években voltak a nyugdíjba vonulás feltételei a legkedvezôtlenebbek. Az intézkedés 490 ezer nyugdíjast érint, az emelés átlagos összege havi 2200 forint. Az öt éves nyugdíjprogram lépései A változás Az emelés mértéke Havi átlagos idôpontja egységesen növekedés (Ft) Saját nyugdíjjal nem rendelkezôk % 3600 özvegyi nyugdíja % 3600 Az 1987 decemberéig nyugdíjba mentek * % átlagos emelés 3400 Az között nyugdíjazottak ** % 4000 Az között nyugdíjazottak % átlagos emelés 1200 Az között nyugdíjazottak % 2200 Az között nyugdíjazottak % 2300 Az 1991-tôl megállapított rokkantsági nyugdíj *A 29 évnél több szolgálati idôvel rendelkezôk nôknél 27 év többletévenként további 0,5 százalékos, de legfeljebb további 10 százalékos emelésben részesülne **A 29 év fölötti szolgálati évekre további évi 0,5 százalékos, maximum 10 százalékos emelés jár a szolgálatiidô-korrekció arányosan kiterjed a rokkantsági nyugdíjasokra is 2009-ben egységesen 4 százalékkal emelkedik az ban megállapított saját jogú nyugdíjak összege. Ebben a két évben az induló nyugdíjak megállapítási feltételei átmenetet képeztek a korábbi kedvezôtlen és a már a gazdasági fellendülés idôszakában megállapított nyugdíjak között. Az intézkedés mintegy 160 ezer nyugdíjas havi nyugdíját emeli átlagosan 2300 forinttal ben már új szabály szerint állapítják meg a rokkantsági nyugdíjhoz a szolgálati idôt, ennek megfelelôen emelkedik az 1991-tôl megállapított rokkantsági nyugdíjak összege. Jelenleg a rokkantsági nyugdíjak megállapításakor különösen a fiatalabb korban megrokkantak esetében a szabályok a szükségesnél kevésbé veszik figyelembe, hogy a megrokkanásig megszerezhetô szolgálati idô erôsen függ a megrokkanáskor betöltött életkortól. Indokolt lenne, hogy a rokkantsági nyugdíjaknál az életkor szerint arányosítva, a mostaninál erôteljesebben jelenjen meg, hogy valaki az aktív életszakaszához viszonyítva mennyit töltött munkával. Az új szabályok nemcsak az újonnan megállapított nyugdíjakra vonatkoznának, hanem ben visszamenôleg átlagosan 6-7 év szolgálatiidô-kiegészítést kapnának az 1991-tôl megállapított rokkantsági nyugdíjak is. Az intézkedés 540 ezer nyugdíjas járadékának átlagosan 9-10 százalékos, havi 5000 forintos emelését hozná. Muhari Judit

11 12 OKTATÁS OKTÓBER 7., PÉNTEK NÉPSZAVA Minden településen megmarad az iskola Az idei esztendô ugyanolyan jelentôségû lesz és ugyanolyan áttörést hoz a szakképzés átalakításában, mint amilyen a tavalyi volt a közoktatás reformjában. A szakképzést a munkaerô-piaci igényekhez igazítják, a hagyományos, úgynevezett lineáris felépítésû szakképzési tananyagot moduláris rendszerûvé alakítják. A jelenleg mintegy 800 szakmát tartalmazó Országos képzési jegyzéket (OKJ) a felére csökkentik. Tizenhétmilliárd forintot fordítanak az országszerte megalakuló térségi integrált szakképzô központ kialakítására. A szakképesítések nemzetközi átláthatósága érdekében bevezetik az Europass rendszert. A szakképzés két nagy projektjének eredményeként 2006-ra megjelenik az új Országos képzési jegyzék, és bevezetik az egész életen át tartó tanulást a jelenleginél jobban segítô moduláris képzést. A szakiskolák évfolyamaiban az osztálylétszámot a os tanévben a korábbi 35/28-ról 30/23-ra csökkentik, így kívánják a pedagógiai munka feltételeit javítani, hogy egy diákra több idôt fordíthasson az oktatója. A szakiskolai fejlesztési programban végzett fejlesztô tevékenység eredményeként az idei tanévben 23 szakiskolában indul a szakképzést elôkészítô évfolyam olyan fiatalok számára, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel, így lehetôvé válik számukra, hogy a következô tanévtôl bekapcsolódjanak a szakképzésbe. Rendszeres tudásmérés Ebben a tanévben, május 31-én elôször mérik meg, hogy a tanulók milyen szinten mennyit tudnak hasznosítani a tanultakból. A 2004-ben módosított oktatási törvény alapján a mérésnek ezentúl minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás 4., 6., 8., 10. évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlôdésének vizsgálatára. Térségi képzôközpontok Tizenhétmilliárd forintot fordítanak az országszerte megalakuló térségi integrált szakképzô központok kialakítására, amely hatnyolc szakképzést folytató intézmény konzorciumi együttmûködése vagy más módon létrejövô nonprofit szervezete. Egyelôre régiónként két-két, összesen 16 központ létesül, a hálózat között válik teljessé mintegy központtal. Ezek alkalmasak lesznek csúcstechnológiás oktatásra, egyben segítik megalapozni az élethosszig tartó szakmai tanulást. Ugyanabból az összegbôl sokkal hatékonyabban, gazdaságosabban tudják majd a tanulókat képezni, mint a 266 településen mûködô több mint ezer iskola a nekik jutó elaprózott támogatásból. Az új szakképzési központokat az egyes régiókban, úgy tervezik, hogy a diákoknak lehetôség szerint ne kelljen egy óránál többet utazni. A központokon keresztül lehetôség nyílik a felnôttképzés, a rész-szakképesítések megszerzésére, a hátrányos helyzetû, a roma, a fogyatékkal élô fiatalok szakképzésbe való beléptetésére és lemorzsolódásuk csökkentésére, egyben esélyegyenlôségük javítására és a tanulók és a felnôttek szakképzésbe történô ki- és visszalépésének elôsegítésére. Részképzés felnôtteknek Bevezetik a munkavállalói képzési kártyát, aminek használatával lehetôvé válik a képzések során megszerzett tudás beszámítása az egymásra épülô szakmai képzések során. Azoknak, akik 50 éves koruk felett veszítik el a munkahelyüket, támogatást biztosítanak egy új szakképesítés megszerzéséhez. Azoknak, akik túllépték már a fél évszázados életkort és átképzésre szorulnak vagy elvesztették a munkahelyüket és második szakmát kell szerezniük, lehetôvé teszik, hogy ehhez támogatást igényelhessenek. Kistérségek fókuszban Jelenleg a szakképzésbôl kikerülôk felkészültsége nem elégíti ki a vállalati igényeket sem mennyiségi, sem minôségi szempontból Azért, hogy az oktatási rendszer ne termelje újra a társadalmi egyenlôtlenségeket és ne a földrajzi helyzet vagy az anyagi háttér, hanem a tudás és a tehetség határozza meg, meddig juthat egy fiatal, a jövôben az általános iskoláknak a saját körzetükbe tartozó gyermekek felvételén túl, ha marad még helyük, elsôsorban a saját településükön élô tanulókról kell gondoskodniuk. Elsôsorban is a hátrányos helyzetû tanulókat kell fölvenniük. Azokon a településeken, ahol a demográfiai helyzet és az önkormányzat gazdasági helyzete ugyan nem teszi lehetôvé az iskola fenntartását, az alsó tagozatos oktatást a diáklétszámtól függetlenül is meg kell tartani a településeken. Ehhez az állami normatív támogatás átalakításával pénzt is biztosít a kormányzat. A cél, hogy az alacsony lélekszámú településen élô gyerekek ugyanolyan színvonalú oktatásban részesüljenek, mint a nagyobb városokban lakók. Ennek egyik alapja, hogy kistérségi társulás keretében minden kistelepülésen legyen óvoda és hogy a kistelepülésen mûködô kisiskolák a kistérségi társulás által fenntartott iskolák részeként folytassák tevékenységüket. A kormány ösztönzi a középiskola bevonását a kistérségbe, az iskolák tizenkét évfolyamos rendszerének létrehozását. Digitális tananyag Az eddigi, elsôsorban lexikális ismeretek túlsúlya helyett a képességfejlesztô feladatoknak kell elôtérbe kerülniük, ezért átalakítják a tankönyvjóváhagyás rendszerét. A korszerû, digitális tananyagoknak elérhetônek kell lenniük az ország hátrányos helyzetû településein lévô iskolákban éppúgy, mint a legjobban felszerelt fôvárosi intézményben. Ez év végére a mostani digitális tananyagok kétszerese mindenki számára elérhetô lesz, s Magyarország minden iskolájában lesz szélessávú internetkapcsolat. A korszerû oktatáshoz ma már elengedhetetlen az informatikai ismeretek tanítása. Ehhez nyújt segítséget, hogy az informatikai normatívaként tanulónként 4550 Ft-ot igényelhetnek a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben meglévô informatikai berendezések korszerûsítésére és mûködtetésével összefüggô költségekre. Egységes európai dokumentum A Szemünk fénye program elindításával az iskolai világítási és fûtési rendszer korszerûsítése kezdôdik. Korkedvezmény FOTÓ: KERTÉSZ GÁBOR A szakképesítések nemzetközi átláthatósága érdekében bevezetik az Europass rendszert. Az Europass Mobilitási Igazolvány olyan egységes európai dokumentum, amely rögzíti tulajdonosának valamely európai országban tett tanulmányi útjának vagy letöltött szakmai gyakorlatának részleteit. Az Europass segítségével amely tartalmazza az Europass Mobilitási Igazolványt, bizonyítványkiegészítôt, oklevélmellékletet és nyelvtanulási naplót az intézmények és a munkaadók értelmezhetik a különbözô országokból származó diplomákat, bizonyítványokat és képesítéseket. Az igazolvány célja, hogy az eredmények láthatóbbá tételével elômozdítsa az Európában tett tanulmányi célú utazásokat és szakmai gyakorlatokat; növelje az európai mobilitási tapasztalatok átláthatóságát és ismertségét azáltal, hogy elôsegíti az elsajátított tudás, készségek és kompetenciák jobb bemutatását; ösztönözze a külföldön szerzett tapasztalatok elismerését. A pedagógusoknak lehetôségük lesz arra, hogy szabadon dönthessenek, mikor kívánnak nyugdíjba vonulni, bekapcsolódnak-e a Prémium évek programba. A korkedvezményes nyugdíj igénybevételének fedezetét biztosítják a fenntartóknak. Szorgalmazzák, hogy a részmunkaidôben történô foglalkoztatás beszámítson a társadalombiztosítási szolgálati idôbe. A rendszerváltás után a nagyobb cégek megszûnésével a vállalati szakképzés is megszûnt. A szakiskolai képzés az elmúlt 15 évben mostohagyerek volt, míg korábban a fiatalok százaléka járt szakiskolába, ma mindössze százalékuk. Jelenleg a szakképzésbôl kikerülôk felkészültsége nem elégíti ki a vállalati igényeket sem mennyiségi, sem minôségi szempontból. Az is tény, hogy a mai szakképzési rendszer nem felel meg a gazdaság által támasztott elvárásoknak, mert a túlzottan elaprózott iskolarendszer mintegy 1000 szakképzô iskola mûködik jelenleg pazarló és a szegénységet konzerválja. Túlzottan szétaprózott az iskolafenntartói önkormányzati és az irányítási rendszer is. A gazdaságban komoly gondot okoz, hogy mintegy ezer felkészült szakember, középszintû szakképzett munkaerô hiányzik. Számuk 2013-ig akár 300 ezerre is nôhet. Komoly gondok vannak a kétkezi szakmák társadalmi és anyagi megbecsültségével. Nagyon sokan (a munkába állók kétharmada) irodista, menedzser akar lenni, lehetôleg diplomával, és alig 20 százalék szeretne szakmunkás lenni. Gond van a bérrel is, mert még a versenyképes szakmával rendelkezôket is sokszor minimálbéren foglalkoztatják, szemben a 120 ezer forintos diplomás-minimálbérrel. Ösztöndíj hátrányos helyzetûeknek A PISA-vizsgálatok során kiderült, hogy az európai országok közül legkevésbé a magyar közoktatás biztosít egyenlô esélyeket a szegényebb családból származó, alacsonyabb iskolai végzettségû szülôk gyerekeinek. Ennek kiküszöbölésére a kormány elindította az Útravaló ösztöndíjprogramot. Ennek egyik alprogramja az Út a szakmához címet viseli. Célja, hogy a hátrányos helyzetû és halmozottan hátrányos helyzetû tanulók, az átmeneti nevelésbe vett, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az utógondozói ellátásban részesülô tanulók is szakmát tanulhassanak. Ráadásul olyat, amilyenre a munkaerôpiacnak is szüksége van, így az iskola elvégzése után jó esélyük lesz az elhelyezkedésre. A programban a tanulót egy mentori feladatokat ellátó tanár segíti tanulmányai során, és felkészíti a szakmaválasztásra, tanulószerzôdés megkötésére, ezért a mentor és a diák is ösztöndíjban részesül. A pályázatot a felkészítô tanárnak és a tanulónak közösen kell beadnia. A mentor lehet a diák iskolájában vagy akár egy másik intézményben dolgozó tanár vagy szakoktató. A mentornak nem feltétlenül kell pedagógiai végzettséggel rendelkeznie, kritérium ugyanakkor, hogy szakközépiskolában, szakiskolában tanítson szakmai, szakmai elôkészítô elméleti vagy gyakorlati tantárgyakat. Egy mentor az ösztöndíjprogramban maximum 5 tanuló mentorálását vállalhatja egy évben. Az Út a szakmához programban a diákok ösztöndíja: 4000 Ft/hó 4 hónapra, a mentoré 4000 Ft/hó/tanuló 4 hónapra, egy összegben utalva. Az elnyerhetô támogatás a 2005/2006-os tanév elsô félévének elsô 4 hónapjára vonatkozik. A második féléves támogatásra külön pályázni nem kell ha rendelkezésre áll a támogatási keret, szerzôdésmódosítás után, újabb pályázat beadása nélkül automatikusan folyósítják a további részleteket.

12 NÉPSZAVA OKTÓBER 7., PÉNTEK MEZÔGAZDASÁG 13 Állami földvásárlás kedvezô kamatú hitellel A mezôgazdaságot érintô program legfontosabb eleme az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának helyreállítására tett intézkedés, valamint a két nagy ágazat jövedelemtermelô képességének javítása. Az állatállomány gyarapodása egyben jelentôs piacbôvülést is jelentene a gabonatermelôknek. Fontos pont a szövetkezeti üzletrészek visszajuttatása a termelôkhöz és a hazai termékek piacra jutásának támogatása is. A mezôgazdaságot érintô program eltérô súllyal, de a gazdák érdekeit szolgálja. A hét lépés, húsz programpontja csak akkor válthatja be a hozzá fûzött reményeket, ha valóban megvalósulnak. Ha ez megtörténik, különösen az állattartók, de a növénytermesztôk is kedvezôbb versenyhelyzetbe kerülhetnek itthon és az uniós, illetve a közösségen kívüli piacokon. Az agrárszakemberek közül sokan úgy vélik, a program kissé szerény a mezôgazdaság jelentôségéhez és gondjaihoz képest, de mindenképpen üdvözlik a kormányzati szándékot. Kárenyhítés a kisebb gazdaságok számára A mezôgazdaságból élôk biztonságérzetének növelése érdekében új kártérítési rendszert dolgoznak ki, melynek elsô eleme a Nemzeti Agrárbiztosítási Alap létrehozása. Lényege, hogy a termelô és az állam közösen kockáztat és vállalja a terheket. Az alaphoz csatlakozó termelôk befizetnek egy meghatározott összeget, amelyhez az állam ugyanannyit hozzátesz. Az, aki nem kíván csatlakozni ehhez a rendszerhez, nyilatkozatot adhat, ám ebben az esetben állami kárenyhítésben nem részesülhet. Miután a nagyobb gazdaságok többsége már kötött valamilyen biztosítást, ez a rendszer elsôsorban a kisebb gazdaságok számára nyit lehetôséget a természeti csapás okozta károk enyhítésére. Hitel kukorica és búza vásárlására Az állattartók és a növénytermesztôk érdekeit egyaránt szolgálhatja, hogy még az idén kedvezményes hitelt vezet be a kormányzat takarmánykukorica és búza vásárlására. Ez egyebek mellett enyhítheti valamelyest a gabonapiaci nyomást, illetve az állattartók olcsóbban juthatnak abrakhoz. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már folynak a pénzintézetekkel a támogatás ügyében. A hitel vélhetôen a következô évben váltja valóra a hozzá fûzött reményeket, hiszen az idei évben a raktárral rendelkezô állattartók már feltöltötték a tárolóikat, s az idei uniós intervenciós árak amelyek miatt nem lehet igazán olcsón kukoricához jutni nem kedveznek a felvásárlásnak. Versenytársat kap a hulladékfeldolgozó Jövôre folytatódik a 3,5 millió sertés után járó, jószágonként 1800 forint, illetve a 420 ezer tonna baromfi kilogrammja után járó 9,50 forint kifizetése. Ezek a támogatások javíthatják a hazai termelôk versenyképességét az olcsó importtal szemben s növelik a kivitel esélyeit. Szintén ezt a célt szolgálja az uniós elôírásoknál is Földhöz juthatnak az állattartók Az állattartók földhöz juttatása lehetôvé teszi, hogy saját maguk termeljék meg a tömegtakarmányt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER A gazdák versenyképességét javíthatja, hogy jövôre megfelelô jogszabályok megalkotásával a földek értékesítésének lehetôsége, az állami földek haszonbérbe adása segítik az állattartók földhöz jutását. Ennek érdekében 150 állattartótelep juthat a Nemzeti Földalapból takarmánytermesztésre alkalmas földterülethez vásárlással vagy haszonbérlettel. A földterület emellett a trágyaelhelyezés miatt is rendkívül fontos az állattartóknak. A mai helyzet ugyanis senkinek nem jó. A jelenleg hatályos földtörvény értelmében a gazdálkodó szervezetek nem juthatnak termôföldhöz. Az intézkedéssel elsôsorban a szarvasmarhatartók kerülhetnek jobb helyzetbe, mert így lehetôségük nyílik biztonságban megtermelni a tömegtakarmányt és elhelyezni a trágyát. Az agrárszakemberek reménykednek abban, hogy ez az intézkedés elôszele a szabad földpiac kialakulásának s a gazdáknak nyújtandó hosszú távú kedvezményes hitelkonstrukciók kialakításának. Szerintük a szabad földpiac nem jelentené az állami területek áruba bocsátását, a Nemzeti Földalap, mint kezelô szervezet, továbbra is fontos szerepet játszhatna egyebek mellett a birtokpolitika, a birtokrendezés végrehajtásában. Még az idén kedvezményes hitelt vezet be a kormányzat takarmánykukorica és búza vásárlására szigorúbb hazai állatjóléti, környezetvédelmi és trágyakezelési szabályzat tervezett enyhítése is. Támogatást nyújtanak a kötelezô állatorvosi és higiéniai költségekhez is. Az állati hulladék és vágóhídi melléktermékek ártalmatlanításának támogatásával az állattartók, az érdekvédelmi és szakmai szervezetek által régóta kifogásolt gyakorlatot kívánja megváltoztatni a kormány. E tevékenységet ez idáig egy monopolhelyzetben lévô állami cég végezte, versenytárs hiányában a gazdák számára már-már elfogadhatatlan áron. A költségek mérséklése létkérdés, hiszen a hazai állattartóknak a rendkívül olcsó dél-amerikai és a sokkal költséghatékonyabb dán, holland farmerekkel kell megküzdeniük a piacok megtartásáért, újak megszerzéséért. Jövô év januárjától enyhítik az Európai Unióban alkalmazottnál szigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti, trágyakezelési szabályokat. Állattartók támogatása sertés 1800 Ft/db baromfi 9,50 Ft/kg Energianövények: több támogatás Szeptembertôl külön jogszabály rendelkezik az energianövények termesztéséhez igényelhetô kiegészítô támogatásról. Az ültetvények telepítését hektáronként 7 ezer, az energiaerdôk telepítését hektáronként 50 ezer forinttal támogatják. Ehhez kapcsolódóan továbbra is fenntartják a bioüzemanyagok jövedéki adómentességét, valamint rögzítik a mezôgazdasági biomasszából elôállított villamos energia átvételi árát. A villamosenergia-törvény októberi módosítását követôen az alternatív energiaforrásokkal megtermelt áram kötelezô átvételi ára nô, megszûnik viszont a kötelezô átvétel alsó teljesítményküszöbe. Az eddigi kilowattóránként 18,76 forintos éves átlagár 23 forintra emelkedik. A kormányzat ezen intézkedését többek között a gabona-túltermelés okozta raktározási, kiviteli, értékesítési gondok indokolták, valamint az az uniós elvárás, miszerint Magyarországnak tíz éven belül a felhasznált villamos energia 4,4 százalékát, míg a dízelüzemanyag 2,2 százalékát kell megújuló energiaforrásokból elôállítani. Szövetkezeti üzletrész vagyonkezelésben Energianövények támogatása (Ft/ha) Ültetvények telepítése 7000 Erdôk telepítése A tervek között szerepel a sokat vitatott szövetkezeti üzletrészek rendezése egy speciális vagyonkezelési koncepció kidolgozásával. A ma is mûködô szövetkezetek esetében, ahol az állam megvásárolta korábban a szövetkezeti üzletrészt, az állam éves vagyonkezelésbe adja vagy eladja a szövetkezeteknek. Így költségvetési források szabadulhatnak föl, a mezôgazdasági társaságok pedig kedvezô feltételekkel juthatnak eszközökhöz, létesítményekhez. A felszámolással megszüntetett üzletrészek tulajdonosai pedig részleges kárpótlásban részesülnek majd. Ennek aránya valószínûleg a könyv szerinti érték egyharmada lehet. Jövôre mentesítik a mezôgazdasági termelôket a vízkészlet-járulékfizetési kötelezettség alól. Ez azt jelenti, hogy a 170 ezer hektár öntözhetô területen az öntözés költsége hektáronként 600 Ft-tal csökkenhet. További 7000 ember számára válik lehetôvé a Földért életjáradékot elnevezésû program további ütemében való részvételre. Ezúttal lehetôség lesz természetvédelmi területek felajánlására is. Az eddigiek alapján 2003 óta hektárt vásárolt meg az állam s ember kap átlagosan havi forint életjáradékot. Ôsztôl kedvezményes hitellehetôség kialakításával segítik a gazdaságos termeléshez szükséges birtokméret kialakítását. A bor literenként 8 forintos jövedéki adója 0 kulcsossá válik, helyette ugyanennyi, kötelezô befizetést vezetnek be. Ebbôl az összegbôl népszerûsítik a magyar borokat itthon és külföldön. Földosztás a kisbirtokok növelése érdekében FOTÓ: DEMECS ZSOLT A kormány földosztó és földértékesítô programja részben szociális célokat szolgál, részben pedig a jelenleg életképtelen vagy a fennmaradásért küzdô kisbirtokok növelését szolgálja. A földért életjáradék programban fölvásárolt ezer hektárból és a Nemzeti Földalap kezelésébe került földkárpótlás lezárását követôen a Nemzeti Földalaphoz került úgynevezett maradványterületekbôl kapnak az önkormányzatok is. A hátrányos helyzetû családoknak juttathatnak háztáji földeket, hogy azon zöldséget, gyümölcsöt termelhessenek saját fölhasználásra. A fennmaradó rész a birtokpolitikai elképzeléseknek megfelelôen az élet- és versenyképtelen kisbirtokok növelését szolgálja. A tervek szerint a termelôk éves futamidôre, 3,5 százalékos kamatozású hitellel vásárolhatnának földet az állami Nemzeti Földalapból, de hasonló kedvezô feltételekkel akár a szabad piacon is vehetnének földet. Bihari Tamás

13 14 HATÁLYBALÉPÉS OKTÓBER 7., PÉNTEK NÉPSZAVA A 100 lépés hatálybalépésének idôpontjai ADÓVÁLTOZÁSOK A forgalmi adó felsô kulcsa 25-rôl 20 százalékra csökken: (Az üzemanyagok áfája október 1-jétôl csökkent.) A személyi jövedelemadó felsô kulcsa 38- ról 36 százalékra csökken, a 18 százalékos kulcs határa 1 millió 500 ezer forintról 1 millió 550 ezer forintra emelkedik: Újabb 150 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára: január 200 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára: január 400 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára: január Az eurócsatlakozás évében 700 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára: január 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társaságiadó-kulcs: január Az iparûzési adó 100 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából: január Megszûnik az iparûzési adó: január Megszûnik a tételes egészségügyi hozzájárulás: 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke: január 2 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke: január Külön adó terheli a nagy értékû luxusingatlanokat: CSALÁDTÁMOGATÁS Közel kétszeresére emelkedik a családi pótlék összege: Emelt összegû családi pótlékot kapnak a gyermeküket egyedül nevelô szülôk: Az egy- és kétgyermekes családoknál megszûnik a családi adókedvezmény: január Korlátozott mértékben megmarad a háromés többgyermekes családok adókedvezménye: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül az új, egységes családtámogatásba: A szociális segélyezési rendszer átalakításával a leginkább rászorulók felzárkóztatása érdekében: A gyermek egyéves korától az anya a gyes összegének megtartása mellett is teljes munkaidôs állást vállalhat: január A teljes munkaidôben munkát vállaló édesanyák munkajövedelmének adóztatása során a gyest a mai szabályoknak megfelelôen adóterhet nem viselô járandóságként kell figyelembe venni: január FOGLALKOZTATÁS Álláskeresési támogatás: november Kék munka: augusztus Rugalmasabbá válik az alkalmi munkavállalás a mezôgazdaságban: augusztus Alkalmi és szezonális munkákat közvetítô tevékenység szervezetének kialakítása A munkaügyi-gyermeknevelési-szociális támogatásban részesülôk legális munkavégzését akadályozó korlátok lebontása: A szociális és a munkaügyi szolgáltatások együttmûködésével a szociális segélybôl élô emberek aktív álláskeresésre ösztönzése: Prémium évek program: október A felnôttképzés rendszerének átalakítása: A közmunka, közhasznú munka, közcélú munka Pályakezdôk Start programja: október Megváltozott munkaképességûek foglalkoztatása: Új szabályok a munkaerô-kölcsönzésnél Munkavállalói jogok biztosa intézmény létrehozása kormánydöntést követôen A legális munkavégzés elôtti mesterséges akadályok lebontása. Ne lehessen minimálbérnél kisebb összeget fizetni: Közbeszerzési pályázatok csak tisztán mûködô cégekkel Speciális szabályok az építôiparban, idegenforgalomban, vendéglátásnál a munka kifehérítése: július 15. A feketén foglalkoztató munkáltatók büntetôjogi számonkérhetôsége: augusztus Szigorúbb munkaügyi ellenôrzés: január Koncepció a civil szervezetek foglalkoztatóképességének erôsítésére EGÉSZSÉGÜGY Sürgôsségi betegellátó centrumok kialakítása, kistérségi alapellátási ügyelet kiépítése: július Megvalósítás: lépcsôzetesen július 1-jétôl december 31-ig A légimentés fejlesztése. Megvalósítás: lépcsôzetesen július 1-jétôl december 31-ig Mentôgépjármûvek és hívásfogadó központok cseréje, egységes hívórendszer kialakítása, mentôállomások építése, felújítása. Megvalósítás: lépcsôzetesen július 1-jétôl december 31-ig Szûrôprogramokon való részvétel elôsegítése szûrôbuszokkal és szervezett utaztatással, ingyenes szûrôszettekkel. Megvalósítás: novembertôl A megyei onkológiai centrumok hálózatának kialakítása és a regionális sugárterápiás centrumok berendezéseinek korszerûsítése. Megvalósítás: novembertôl Megfelelôen minôsített onkoterápiás intézményhálózat kialakítása. Megvalósítás: novembertôl A finanszírozási rend rugalmasabbá tételével a lakóhelyhez közeli korszerû járóbetegellátás biztosítása. Lépcsôzetesen július 1-jétôl június 31-i A háziorvosi tevékenység színvonalának emelése a praxisközösségek létrehozásának támogatásával, praxisalap létrehozásával, hátrányos helyzetû háziorvosi körzetek kiemelt támogatásával. Lépcsôzetesen július 1-jétôl június 31-ig Generikus program a hatóanyag-alapú fix összegû támogatás kiterjesztése, új patikai árrésrendszer kidolgozása: november, július, január A promóció és a reklám szigorítása, gyógyszerpiac átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése: november A közgyógyellátottak számára korszerû gyógyszerek biztosítása: július Szakmai és finanszírozási eljárásrendek meghatározása: július 1-jétôl folyamatosan Igénybevételi rend pontosítása és az annak megkerülésével nyújtott ellátások, illetve a szakmai eljárásrendben meghatározottól eltérô ellátások részleges térítési díjhoz kötése: július Az egyéni járulék-nyilvántartás kialakítása:, illetve április Jogosultság és járulékfizetés ellenôrzése: Járulékbeszedés és behajtás: január Transzparens járulékfizetés, szürkegazdaság kifehérítése: Minden jogosult mögött tényleges járulékfizetés legyen, a járulékfizetésre képtelen személyek helyett az állam teljesíti a befizetéseket: Az állam által garantált ellátások rendszere: Biztosítási jogviszony keretében igénybe vehetô ellátások: Térítési díj fizetése melletti extra szolgáltatások: OKTATÁS Az alapképességek megerôsítése és a szakmai tárgyak alapjainak nagyobb óraszámú tanítása a szakiskola évfolyama közismereti képzésének keretében: március A szakiskola 9 10., valamint a szakközépiskolák évfolyamain a szakképzési idôn belül finanszírozásra kerül a pályaorientációs, a szakmai és a szakmacsoportos alapképzés. Kiemelt támogatás a hiányszakmák oktatására. Kialakul a szakképzô iskolák teljesítménymérési rendszere, s ennek alapján jutnak normatív, kiegészítô és fejlesztési támogatásokhoz: Átalakul az Országos Képzési Jegyzék, 400-ra csökken a szakképesítések száma: május 22 térségi integrált szakképzô központ jön létre, részben európai forrásból, részben a Munkaerôpiaci Alap finanszírozásával. Javul a szakképzési vizsgarendszer minôsége: november 2006-tól minden szakiskolában elôkészítô képzés indul azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget. Ennek elvégzését követôen a normál szakiskolában teljes értékû szakképzettséget szerezhetnek: április Az Útravaló program keretében 2000 fiatal kap kiemelt támogatást a magas színvonalú szakmai tudás elsajátításához. A tanulószerzôdéssel rendelkezô fiatalok száma 20 százalékkal, ezerrel nô. A munkáltatók érdekeltségének erôsítése érdekében megemelkedik a gyakorlati képzést végzôk költségátalányának összege: A munkaadók, a munkavállalók és a kamarák, valamint az iskolafenntartók képviselôibôl tanácsadó testület jön létre a térségi integrált szakképzô központokban és a nagyobb szakképzô iskolákban: Bevezetésre kerül a munkavállalói képzési kártya. A személyhez tartozó kártya használatával lehetôvé válik a képzések során megszerzett tudás beszámítása az egymásra épülô szakmai képzések során. Az 50 éves kor felett a munkahelyét elvesztett személy támogatást kap az új szakképesítés megszerzéséhez. Minôségi követelményekkel és munkaerôpiaci elemekkel javul a felnôttképzés színvonala. PANELPROGRAM A Panel plusz hitelprogram elindítása, hogy azok a lakóközösségek, önkormányzatok is részt vehessenek a panelfelújítási programban, amelyek nem rendelkeznek elegendô önerôvel augusztus A megélhetési gondokkal küzdôk kamatterhét az állam magára vállalja. Támogatás a távfûtéses lakások egyéni hôszabályozásának kialakításához, a távfûtés költségeinek mérsékléséhez. A fûtési rendszerek korszerûsítésével, a távfûtés árának felülvizsgálatával, a szolgáltatók árképzésének ellenôrzésével és adóintézkedésekkel változatlan energiaárak mellett átlagosan 5-10 százalékkal csökkenthetô a távfûtéses lakásokban élôk költsége. A lakótelepi rendôrségek létrehozásával egyre több lakótelepen válik biztonságosabbá az élet folyamatosan. Pályázati támogatás az élhetôbb, modern lakókörnyezet kialakítására. MEZÔGAZDASÁG Az elemi kárenyhítés új rendszerének kidolgozása: A évben súlyos aszálykárt szenvedett termelôk által igénybe vett hitel futamidejének meghosszabbítása: augusztus 10.* A sertés- és baromfihaszonállat-tartás támogatásának folytatása 2006-ban: január Az állati hulladékok és vágóhídi melléktermékek ártalmatlanításának támogatása: szeptember 30.* Az állattenyésztôk kedvezményes takarmánygabona-elôvásárlásának ösztönzése: október Az állattartók földellátottságának javítása (földbérlet esetén elô-hasznonbérleti jog biztosítása az állattartó telepek üzemeltetôinek): június 30. Az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti, trágyakezelési szabályok enyhítése: Az NVT környezetgazdálkodási programjai feltételrendszerébôl a 200 nagyállat egységben meghatározott felsô korlát törlése az Európai Unió döntésétôl függôen, várhatóan: Az energetikai növénytermesztés elterjesztése:pályázat:2006. február 28. A mezôgazdasági vízhasználat pénzügyi feltételeinek javítása: * A földért életjáradék program negyedik ütemének meghirdetése: október 30. A birtokkoncentrációt szolgáló termôföldvásárlás ösztönzése: november 15.* Termôföld biztosítása közfeladatok ellátására: A piacra kerülô hazai és import élelmiszerek minôségi és élelmiszer-biztonsági ellenôrzésének hatékonyabbá tétele: január A kistermelôi élelmiszer-elôállítás és -forgalmazás szabályainak egyszerûsítése: A szôlô- és bortermelés melléktermékeinek hasznosításával és megsemmisítésével kapcsolatos EU-szabályok módosításának kezdeményezése EU-döntéstôl függôen, várhatóan: szeptember 5. A korszerûtlen szôlôültetvények kivágásához nyújtható EU-s támogatás igénybevétele: október 3* A természetes borok jövedéki adó mértékének 0 kulcsossá tétele: november 15. A borellenôrzés és a bormarketing pénzügyi forrásának megteremtése: november 15. A termelôi szervezôdések mûködési feltételeinek javítása: A vonatkozó FM-rendelet módosítása: szeptember 30. Speciális vagyonkezelési koncepció kidolgozása az állam által megvásárolt mezôgazdasági szövetkezeti üzletrészek vagyonkezelésbe adására döntéstôl függôen. A felszámolással megszûnt mezôgazdasági szövetkezetek üzletrészeseinek részleges kárpótlása: *A hatálybalépés dátuma az Európai Unió döntésétôl függ

14 NÉPSZAVA OKTÓBER 7., PÉNTEK VÉLEMÉNY 15 Hosszú távú reformok elindítója a program Bár viszonylag kevés érdemi eredményt érhet el a kormány a 100 lépés programmal, már magának a reformintézkedéseknek az elindítása is kész nyereség politikai szempontból a Gyurcsány-kabinet és a koalíció számára vélekednek a lapunk által megkérdezett politológusok. Álláspontjuk szerint, ha apróbb változásokat be is tud indítani csomag, aligha van lehetôsége a nagy elosztórendszerek gyökeres reformjára. Ennek ellenére a száz lépésbôl álló program hangsúlyozása növelheti a kormány népszerûségét, bemutatva a cselekvô koalíció képét. A száz apró lépés ráadásul a megfontoltságot tükrözi, s ez annak ellenére, hogy az ellenzék a kevesebb, de nagyobb lépések megtételét kéri számon a kormány megítélésének kedvez, az emberek többsége ugyanis az evolúciót jobban elfogadja a revolúciónál. Ugyanakkor a szakértôk arra figyelmeztetnek, hogy valódi akár a választási kampányban beváltható politikai hozadéka csak akkor lehet a 100 lépésnek, ha láthatóvá, érzékelhetôvé válik a hétköznapi életben is. KISZELY ZOLTÁN: Kommunikációs fogás a program Elsôsorban kommunikációs fogás a kormány száz lépés programja mondta lapunknak Kiszely Zoltán. Szerinte Amerikában már jóval régebben, Európában pedig Tony Blair színrelépése óta került elôtérbe a politikai munka során a kommunikáció. Kiszely Kumin Ferenchez hasonlóan átlagos kormányzati lépések és intézkedések összefoglalásának tekinti a könnyebb kommunikáció érdekében a meghirdetett programot. A politológus szerint már több ilyenrôl is hallhattunk, ezek közé tartozik például a Lisszaboni Program, a Bolognai Folyamat vagy a Fidesz Széchenyi-terve, illetve Medgyessy Péter kétszer száz lépésbôl álló programja. A program továbbra is dinamikus személyiségként mutatja be a kormányfôt, olyannak, amilyennek kormányra kerülésekor megismertük. Emellett az apró lépések hangsúlyozásával ugyanarra az óvatos hangulatra alapoz a kabinet, amelyet a 1990-es országgyûlési választásokkor a Magyar Demokrata Fórum használt ki a nyugodt erô kifejezés hangsúlyozásával. Az emberek többsége ugyanis a politológus szerint az evolúciót jobban elfogadja a revolúciónál. Ez a kommunikációs stratégia alkalmas arra is, hogy megerôsítse a kormányfô szerepét a többi baloldali politikuséhoz képest, ugyanis elsôsorban neki teremt átfogó szereplési lehetôségeket. A politológus szerint a szükséges lépések megvalósítása a hangulatjavítás mellett alkalmas arra is, hogy kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából, és az ne hivatkozhasson a kormány passzivitására. Ha a kormány intézkedései nyomán érezhetôen javul az emberek helyzete és hangulata, akkor ez a kommunikációs kampány hitelesnek bizonyulhat és népszerûsítheti a kormánypártokat. Ennek elmaradása esetén azonban a kormányciklusok végén tapasztalható kormányellenes hangulatot fokozhatja. FEKETE SÁNDOR: Szociális elemek a programban Az ma már egyértelmû, hogy a száz lépés program nem csak a nyári uborkaszezonnak szólt jegyezte meg Fekete Sándor. Szerinte a programcsomag mostanra, ôszre érett be, érezteti hatását. A száz lépést a kormány betervezte a költségvetésbe, így ismét fölidézhetôk a már ismert programpontok, legföljebb kicsit más hangszerelésben. Az emberek figyelmét jobban megragadja, hogy a csomag a pénzrôl is szól. A száz lépés program nyilván tudatosan tartalmaz hosszú távú elképzeléseket, s olyan alapot vetít elôre, amelyre föl lehet építeni a választásokra a kormányprogramot. Az ellenzék egyelôre nem mutatott fel koherens, összefüggô programot. A lépten-nyomon hangoztatott ellenvélemények ezt semmiképpen sem pótolhatják. A Fidesz Széchenyi-terve is egységes program volt, ám kizárólag az infrastrukturális fejlesztésekre összpontosított. A száz lépés programban azonban megjelentek a szociális elemek is. Igazi hatása persze csak akkor lehet, ha a programpontok legalább 80 százaléka megvalósul a választásokig vagy legalább meghozzák a szükséges törvényeket, jogszabályokat. Természetesen beindulhat az ígéret-túllicitálási verseny, de 2006-ban már az ötödik demokratikus választás következik, az emberek talán már nem olyan hiszékenyek, mint éve. Mára minden politikai erô, jelentôsebb párt lehetôséget kapott a kormányzásra, a választók eldönthetik, hova adják a voksukat. KUMIN FERENC: A közvélemény tudatos kezelésének tartja a kormány száz lépésbôl álló programját Kumin Ferenc politológus, melynek lényege a normális kormányzás egyediként történô bemutatása, ami Megvalósítható és azonban nem pótolja a sikeres kor- számon kérhetô lépések mányzást. Meghirdetésével a kormány tulajdonképpen beismeri, nincs lehetôsége a nagy elosztórendszerek az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás gyökeres reformjára. A kabinet ezért olyan programot hirdetett meg, ami ugyan sokkal kisebb lépésekbôl áll, ám azok megvalósíthatóak és számon kérhetôk. A program lehetôséget biztosít a kormányfônek és a kormánypárti politikusoknak, hogy rendszeresen megszólaljanak, a miniszterelnök hétfôi beszédeivel pedig a parlament szerepét hangsúlyozza. Ezzel megfricskázva Orbán Viktort, aki az utóbbi idôben hanyagolja szereplését. A politológus úgy véli, hogy az ellenzék egyrészt a program tartalmának folyamatos kritizálásával, másrészt annak jelentôségének kétségbe vonásával, lekicsinylésével próbálja ellensúlyozni e tudatos kommunikáció kormány számára kedvezô hatásait. Az ellenzéknek abban igaza van, hogy a program nem pótolja a komoly gazdasági problémákat, például az államháztartás hiányának kezelését. Ennek ellenére mégis úgy véli, hogy a kormány jól jöhet ki a program végrehajtásából. Ha ugyanis a kabinet olyan lépéseket tesz, amelyek nem túl kockázatosak, megvalósíthatóak, akkor a program végrehajtása sikeresnek mutathatja be a kormányt, annak munkájára terelheti a közvélemény figyelmét. SIMON JÁNOS: Csak részeredmények várhatók a választás elôtt A száz lépés program elindítását meg kellett volna, hogy elôzze egy mélyreható társadalmi vita. Ennek elmaradása súlyosan rontja az amúgy akár jó szándékkal született intézkedések hitelét jelentette ki Simon János. Hozzátette: a minden egyes terület esetében lefolytatott szakértôi egyeztetések nyomán lehetett volna igazán hatékony a program, melynek PR-jellege ráadásul az utóbbi idôben egyre erôsebbé vált. Túlzás lenne a száz lépést csupán szavazatmaximáló intézkedéscsomagnak nevezni, hiszen sok olyan kérdéshez hozzányúl, amely bár szükséges, aligha arat osztatlan sikert a választók között. Simon János megállapította: a programnak rosszat tett, hogy bejelentése óta sok részletében változott, utólag módosították, más kérdésekben pedig félúton megállt a lendület, mellyel nekikezdett a kormány egy-egy terület reformjának. Az intézkedéscsomaggal ráadásul alapvetôen elkésett a kabinet, mert azt már a Medgyessy-kormánynak ki kellett volna dolgoznia. Összefoglalva a szakember elmondta: fél évvel a választások elôtt aligha van esély arra, hogy hatékonyan beindítja a kormány a száz lépésben foglalt intézkedéseket. Hozzátette: a választások elôtt már csak részeredmények várhatók, ráadásul valószínûtlen, hogy végigvinnék a népszerûtlen intézkedéseket, melyekre amúgy a reformok szempontjából nagyon is szükség lenne. LAKNER ZOLTÁN: A program körülírható arculatot adhat a pártnak Korábban elsôsorban szakpolitikai programokkal álltak elô a kormányok, a száz lépéshez hasonló csomaggal eddig nemigen lehetett találkozni vélte Lakner Zoltán. Igaz, tette hozzá, az is ritka, hogy menet közben hirdessenek meg kormányprogramot. Olyan ez, mint amikor a repülôgép a levegôben tankol fogalmazott a politológus. A száz lépés nehezen meghatározható program és sok függ attól, hogyan sikerül átültetni a gyakorlatba. A kormány számára akkor lehet politikai hozadéka, ha láthatóvá, érzékelhetôvé válik a hétköznapi HEGEDÛS MIKLÓS: Az államháztartás megreformálására volna szükség PÁPAI GÁBOR RAJZA életben is az adócsökkentés vagy a családtámogatási rendszer. Az emberek elsôsorban a pénztárcájukra figyelnek. Ugyancsak lehet politikai hatása annak is, hogy az eddigi kusza MSZP-kép helyett a száz lépés program egy körülírható arculatot adhat a pártnak. Ilyen koncentrált programmal eddig még nem álltak elô a szocialisták. A közvélemény-kutatások adatai, a szocialista párt fölzárkózása a nagyobbik ellenzéki párt mögé nem független a száz lépés programtól. A csomag persze kockázatokat is rejt magában. Ha nem váltja be azokat a reményeket, amiket az emberek elvárnak tôle, visszaüthet. A Fidesz vizsgálhatja, támadhatja a program elemeit, elmondhatja, mit változtatna rajta, de azzal a hátránnyal számolnia kell, hogy késôbb jelenik meg programjával, amiben ráadásul reagálnia kell a száz lépésre is. Orbán Viktor bejelentése szerint az általa létrehozott gazdasági konzultációs tanács decemberre foglalja össze ajánlásait, tehát a programalkotás csak azt követôen indulhat meg. A Fidesz sokáig azt hitte, beválik a mindenkinek mindent ígérô politika, ám ezen éppen úgy változtatnia kell, mint azon, hogy azt sulykolja a közvéleménybe, hogy között minden jobb volt, mint utána figyelmeztetett a szakember. A család- és lakástámogatási, valamint a diákhitelprogramjaik nem hoztak annyi és olyan eredményt, hogy még mindig arra hivatkozhassanak. ÁGH ATTILA: Utat mutat a hosszú távú fejlesztési irányoknak Közhely, hogy a Gyurcsány-kormány be van szorítva egy alig másfél éves perspektívába, másrészt alapvetôen meg van kötve a keze olyan valódi reformlépések meghozatalakor, melyek kétharmados parlamenti többséget igénylô törvénymódosítással járnak bocsátotta elôre lapunknak Ágh Attila politológus. Ebben a helyzetben valamiféle innovatív megoldással kellett, hogy elôálljon a kabinet, erre a késztetésre pedig a száz lépés programja volt a válasz. Ebben a szakember szerint sikerült is olyan területekhez hozzányúlni, ahol érdemi változásokat lehet elindítani. Ilyennek nevezte az egészségügyi ellátórendszer átalakításának kérdését, melyben a koalíciós partner MSZP és SZDSZ között példás egyetértés van. Szintén fontosnak nevezte az adórendszer átalakítását, melynek kapcsán megjegyezte: ennek végrehajtásában már komoly eltérések vannak a két párt elképzelései között. Az MSZP egyértelmûen úgy tekint az adóreformra, mint amiben meg kell jeleníteni a társadalmi igazságosságot, vagyis az adórendszer a szocialisták szerint szociális szempontokat is be kell töltsön. Ezzel azonban az SZDSZ nem ért egyet, a liberális párt számára amellett, hogy következetesen kiáll az adóterhek csökkentése mellett az adórendszer homogén dolog, melyet nem ötvöznek más elemekkel, vagyis szerintük az adórendszerben nem kell megjelennie a társadalmi gondoskodásnak. Ágh Attila az elôrelépéssel kecsegtetô témák között említette a 100 lépés program területi és ágazati reformelképzeléseket célzó elemeit, mellyel a kormány a régiók versenyképességét kívánja növelni. Megjegyezte, hogy ez azonban a koalíciós partner számára ma nem releváns kérdés, az SZDSZ ezt távolról sem tartja annyira fontosnak. Összefoglalva, a 100 lépés program lényege abban érhetô tetten, hogy megmutatja a hosszú távú gyakran 5-7 éves fejlesztési és reformirányokat. A lépések között vannak olyanok, melyek a koalíció hasznára válnak majd a választási kampányban, ilyen lehet az egészségügyi reform. Viszonylag kevés érdemi eredményt érhet el a kormány a száz lépés programjának meghirdetésével és végrehajtásával állítja Hegedûs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezetô igazgatója. A kutató szerint ugyanis az államháztartás magas hiánya miatt nagyon szûk a kormány mozgástere mind az adócsökkentés, mind a kiadással járó, hangulatjavító lépések tekintetében. A fekete- és szürkegazdaság kifehérítése ugyan a népszerûség- és az adóbevételek növekedésével járna egyszerre, ám egy ilyen program eredményeihez Hegedûs szerint jóval hosszabb idô szükséges, mint amennyi az országgyûlési választásokig hátra van. A kutató ez alapján úgy véli, hogy könnyen érheti csalódás azokat, akik túl sokat várnak a meghirdetett programtól. Hegedûs Miklós szerint a száz lépésbôl álló program hangsúlyozása ugyan növelheti a kormány népszerûségét, ám szerinte még alkalmasabb lenne erre, ha a kormány ôszintén és világosan bevallaná a költségvetés szorult helyzetét és erre hivatkozva a rövid távú hangulatjavító intézkedések helyett inkább hosszú távú, az államháztartás megreformálását megalapozó lépéseket hirdetne meg. Ez utóbbiak ugyanis nemcsak a közelgô országgyûlési választásokon, hanem azok után is komoly erkölcsi és politikai tôkének bizonyulhatnának. Bihari Tamás, Giczi József, Lengyel Tibor ALAPÍTVA 1873-BAN Fôszerkesztô: NÉMETH PÉTER Felelôs szerkesztô: HORVÁTH ISTVÁN Fôszerkesztô-helyettes: DÉSI JÁNOS, KATONA JÓZSEF Lapigazgató: MUZSLAI KATALIN Lapszerkesztôk: HAHN PÉTER, TÓTH JENÔ Vizuális szerkesztô: KIS ZOLTÁN Képszerkesztô: WEBER LAJOS Belföldi szerkesztôségvezetô: SEBES GYÖRGY, helyettese: HORVÁTH ÉVA, szerkesztôk: GYÉMÁNT MARIANN (Mozaik), PODHORÁNYI ZSOLT (Kultúra), PÓR VILMOS Külpolitikai szerkesztôségvezetô: RÓNAY TAMÁS Publicisztika: ANDRASSEW IVÁN Sportszerkesztôség vezetô: SIMON ANDREA, A Sportszerkesztôség partnere: MobilPress Fômunkatársak: BÁRSONY ÉVA, ELEKES ÉVA, HORVÁTH ILDIKÓ, KEPECS FERENC, KOCSI ILONA, SZABÓ IRÉNE Szép Szó: VERESS JENÔ Magazin, szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA Vezetô tervezôszerkesztô: NAGYNÉ GERGELY FLÓRA, ZSIGOVICS ZSOLT Kiadja az Editorial Kft. Ügyvezetô igazgató: RAJOSNÉ BUJNYIK ÉVA Technikai igazgató: TÓTH JENÔ Marketingvezetô: KOVÁCS MÁRTA Terjesztési igazgató: FODRÓCZY ELVIRA Hirdetési igazgató: VITKOVICS MERCÉDESZ Szerkesztôség: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Postacím: 1430 BUDAPEST, PF. 4, Telefon: , központi telefax: Elektronikus levélcím: ( cím): Hirdetés telefon: , telefax: Terjesztés, telefon: /130, telefax: Internet URL-cím: Terjeszti árusításban a LAPKER. Rt., elôfizetésben a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága. Elôfizethetô az ország bármely postáján, a hírlapkézbesítôknél, Budapesten a Hírlap Területi képviseleteken és a kiadónál. További információ: 06/ vagy 06/ Elôfizetési díj egy hónapra 1932 Ft, negyedévre 5466 Ft, fél évre Ft, egy évre Ft. Nyomdai elôállítás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája Felelôs vezetô: BURJÁN NORBERT vezérigazgató-helyettes ISSN Vidék A NÉPSZAVA példányszámát a MATESZ hitelesíti

15

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

I. 2014. január 1-től életbe lépett, a MunBér14 programot érintő jogszabály-változások, hatásuk a programra

I. 2014. január 1-től életbe lépett, a MunBér14 programot érintő jogszabály-változások, hatásuk a programra MUN v14.0130 Ez a verzió adatbázis módosításokat hajt végre, ezért először csak egyetlen munkahelyről szabad indítani (a windows tálcán se legyen letéve a program)! Ha ez a feltétel nem teljesül, a program

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról. A törvény hatálya. Fogalmak. Az ekho választásának feltételei

2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról. A törvény hatálya. Fogalmak. Az ekho választásának feltételei 2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról Az Országgyûlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggõ információhoz

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZGYŰLÉS JEGYZŐJÉNEK 4/2013. (X.15.) MJ u t a s í t á s a a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Hivatal Cafetéria Szabályzatáról A közszolgálati tisztviselőkről szóló

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően

Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően ÁLLAMÁZTARTÁSI EGYENSÚLYT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓ - Magánszemélyek különadója 2007-től. Az éves összevont jövedelem egyéni nyugdíjjárulék-fizetési

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 16% Minimálbér, bruttó: 105 000 Garantált bérminimum, bruttó

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

TÉNYEK, TRENDEK, VÉLEMÉNYEK. Mi mennyi 2007-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

TÉNYEK, TRENDEK, VÉLEMÉNYEK. Mi mennyi 2007-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) TÉNYEK, TRENDEK, VÉLEMÉNYEK Mi mennyi 2007-ben? 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 2007. 01. 01-től 2007. 12. 31-ig 316/2005. (XII. 25.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Orbán-levél: A hazugság ódája. Korózs Lajos Elnökségi tag

Orbán-levél: A hazugság ódája. Korózs Lajos Elnökségi tag Orbán-levél: A hazugság ódája Korózs Lajos Elnökségi tag Orbán garanciája semmit nem ér! A kormány 2012-re garantálja a nyugdíjak értékállóságát, továbbá azt is, hogy a gáz, a villany, a távfűtés, a víz

Részletesebben

A munkabér bruttó-nettóegyebek

A munkabér bruttó-nettóegyebek A munkabér bruttó-nettóegyebek Személyi jövedelemadó Egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék (régen munkavállalói járulék) Szociális hozzájárulási adó (régen 2011

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi

Részletesebben

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM 4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM A Kormány 100 lépés programja keretében már 2006-ban megkezdődik az emberek, a vállalkozások adóterheinek csökkentése, intézkedések sora szolgálja

Részletesebben

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához Melléklet a 3/2013.(XI.30.) sz. rendelethez K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához A kérelmező személyes adatai Neve:. Születési neve:. Anyja neve: Születési hely,

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

legfontosabb 2006. évi

legfontosabb 2006. évi A pénztp nztárakat érintő legfontosabb 2006. évi adóváltoz ltozások VIII. Pénztárkonferencia 2005. november 10-11. 11. Tapolca Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Előzmények Konvergenciaprogram

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Tájékoztató a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megalakulásáról

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Tájékoztató a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megalakulásáról KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. JANUÁR Tájékoztató a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megalakulásáról A munka világának korszerűbbé, egyszerűbbé tétele érdekében

Részletesebben