Bevezetés... 5 I. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT HELYZETE EURÓPÁBAN... 6 Bevezetés... 6 Az építőipar helyzete az egyes országokban...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés... 5 I. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT HELYZETE EURÓPÁBAN... 6 Bevezetés... 6 Az építőipar helyzete az egyes országokban..."

Átírás

1 3 Bevezetés... 5 I. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT HELYZETE EURÓPÁBAN... 6 Bevezetés... 6 Az építőipar helyzete az egyes országokban... 7 A világgazdaság hatásai... 7 Az Európai Unió építőipara... 8 A tagjelölt országok építőipara Az európai építőipar társadalmi-gazdasági vonatkozásai Foglalkoztatottság, munkavállalás Külföldi munkavállalók A vállalkozások mérete és pénzügyi helyzetük Kutatási-fejlesztési együttműködés Fenntartható építés Az ágazat szabályozása a csatlakozást követően II. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT SZABÁLYOZÁSI KERETEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS A HAZAI JOGHARMONIZÁCIÓS FOLYAMAT Az építőipari ágazat szabályozási keretei az EU-ban A belső piac kialakulása A belső piac tartalma és Magyarország felkészülése Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása A munkaerő szabad áramlása A tőke szabad áramlása Az európai unió vállalkozás-fejlesztési politikája Versenyszabályok Az Európai Unió és a hazai fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem mint a Belső Piac alapelve és annak érvényesülése Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának fejlődése, célkitűzései A magyar fogyasztóvédelem szabályai a jogharmonizáció szempontjából Vállalkozásokra vonatkozó alapvető szabályok Vállalati jog Munkajog Adózás... 62

2 4 Számvitel Az építőipari ágazatot érintő szabályozás Gazdasági szabályozás Közbeszerzés A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme A jogviták rendezésének új intézményei A fogyasztóval kötött szerződések Tisztességtelen szerződési feltételek Távollevők között kötött szerződések Szociális szabályozás Szakképzés A külföldi munkavállalás lehetőségei az EU tagországaiban Munkaegészségügy, munkabiztonság Műszaki szabályozás Termékbiztonság és termékfelelősség Az "új megközelítésű" direktívák szerepe a termékelőállításban A termék megfelelőség, konformitás A megfelelőség jelölése Az új megközelítési direktívákhoz kapcsolódó felelősségi körök Építési termékek Egyéb az építőipart érintő új megközelítésű direktívák Szabványok helye és szerepe a műszaki szabályozásban. 94 Az Eurocode rendszer Környezetvédelem III. VÁLLALATI VEZETŐKKEL ÉS SZAKMAI SZERVEZETEKKEL KÉSZÍTETT INTERJÚK TAPASZTALATAI Az interjúalanyok szervezeteinek bemutatása Az interjúk szintézise IV. KONKLÚZIÓK: AZ ÉPÍTŐIPAR STRATÉGIÁJA A vállalati felkészülés területei Ágazati felkészülés területei A kormányzatot érintő feladatok sz. melléklet Harmonizált európai szabványok az építőiparban

3 5 Bevezetés Az Európai Unió Egységes Belső Piaca a magyar vállalkozások számára egy alapvetően új gazdasági horizontot jelent, mely megteremti számukra a fejlődés és tartós növekedés feltételeit. A hazai vállalkozások versenyképességének és piaci pozícióinak megőrzése, illetve erősítése a megváltozó versenykörnyezetben nem mentes a kihívásoktól sem. A vállalkozások alapvető érdeke, hogy az új gazdasági feltételrendszer alapjait és a rájuk vonatkozó előírásokat részleteiben is megismerjék és a követelmények, valamint a várható hatások ismeretében alakítsák ki üzletpolitikájukat. A kiadvány célja, hogy áttekintést adjon az Európai Unió építőiparának helyzetéről és szabályozási kereteiről, és ezzel hozzájáruljon a hazai építőipari ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak az EU csatlakozásra való szakmai felkészüléséhez. A kiadvány négy terület kíván felölelni: bemutatja az Európai Unió és a magyar építőipari ágazat helyzetét, folyamatairól kitekintve a többi tagjelölt országra is; áttekintést nyújt az Európai Unió építőipar szabályozásáról, mely átfogja a vállalkozásokra így az építőipari vállalkozásokra is- vonatkozó alapvető szabályokat, továbbá az építőipar gazdasági, szociális, műszaki és környezetvédelmi követelményeit; vállalati vezetőkkel és szakmai szervezetekkel folytatott interjúk alapján elemzi a magyar építőipar felkészültségét a csatlakozásra; és végül a következtetések alapján felvázol egy jövőképet az építőipari ágazat számára. Az "építőipar" fogalmában a hagyományos (pl. TEAOR vagy NACE által értelmezett) építőipari tevékenység mellett a kiadvány kitekintést ad az építőanyag ipar, az építési termékek kereskedelme és a műszaki tervezés egyes vonatkozásaira is. Az Európai Unió építőipari ágazatának gazdasági jelentősége kettős. Önmagában is meghatározó az a gazdasági bázis, melyet az ágazat az Európai Unióban jövedelemtermelésben és foglalkoztatásban képvisel. Ugyanakkor az építőipar az egész gazdaság működésére hat, azt katalizálja. A tapasztalatok szerint az építőiparban létrehozott egy munkahely a gazdaság egészében további két munkahelyet generál. A csatlakozásra való felkészülés szűk keresztmetszete -a tőke mellett- az információ. Hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy a magyar vállalkozók kevés információval rendelkeznek az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeiről, következményeiről és hatásairól. Különösen igaz ez kis- és középvállalkozói körre. A vállalkozások döntő többsége számára a felkészüléshez szükséges információk saját erőforrásokra építve sem szakmai, sem pénzügyi szempontból nem elérhetőek, ezért a vállalkozások információval való ellátását részben közösségi feladatnak kell tekinteni. Ehhez kíván a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az építőipar területén jelen kiadvánnyal hozzájárulni.

4 6 I. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT HELYZETE EURÓPÁBAN Bevezetés Egy felmérés, amely a tagjelölt országok vállalatainak uniós felkészültségét vizsgálja, Magyarországra nézve elgondolkodtató megállapításokat tett. Az EUROCHAMBRES (Európai Kereskedelmi- és Iparkamarák Szövetsége) 1 és az SBRA (Szlovén Üzleti- és Kutató Szövetség) 2 közös munkájának eredményeit egy kiadványban 3 publikálták, így Európa-szerte megismerhető többek között a magyar vállalkozások felkészültségének jelenlegi évi- állása. A magyar helyzetértékelés meglehetősen kritikus: a tagjelölt országok vállalkozásai közül a magyar vállalkozások vannak a legkevésbé ellátva uniós információkkal, ráadásul a rendelkezésükre álló információs források és csatornák adta lehetőségekkel sem élnek megfelelő mértékben. A megkérdezettek közül csak minden tizedik tartja magát a csatlakozás terén jól informáltnak, a válaszadó vállalkozók csaknem feléhez már jutott el némi információ, míg minden negyedik megkérdezett rosszul informáltnak tekinthető. A vállalkozók elismerték, hogy Magyarországon is csakúgy, mint a környező tagjelölt országokban - fennáll az információhoz jutás lehetősége. A leggyakrabban a kamarákat és az Internetet említették, de az EU kiadványok és a minisztériumok is szóba kerültek lehetséges információs forrásként. Szintén Magyarország áll az első helyen azzal a vezető vállalkozói véleménnyel, hogy a tudatos, szervezett, uniós tagságot szolgáló előkészületek még nem kezdődtek meg. A legtöbb nehézségre a terméktanúsításnál, a szabványok terén, a versenyszabályozásban és a környezetvédelem ügyében számítanak. Az is figyelemreméltó megállapítása a felmérésnek, hogy a magyar vállalkozásoknak van legkevésbé igényük stratégiai partnerek szerzésére. 1 A brüsszeli székhelyű európai szövetség tagsága 36 ország (EU-tagország és nem tagország) országos kamarái közül kerül ki, mintegy 1500 helyi kereskedelmi- és iparkamara 15 milliós vállalkozói rétegének érdekeit képviselve. 2 Az SBRA (Slovenian Business & Research Association) brüsszeli székhelyű non-profit szervezet. Célja összekötő kapocsként működni a szlovén üzleti vállalkozások és kutatóintézetek, valamint a különböző EU-intézmények között. 3 Corporate Readiness for Enlargement in Central Europe

5 7 Az építőipar helyzete az egyes országokban A világgazdaság hatásai Az építőipar teljesítményét alapjában véve a beruházások alakítják, de bizonyíthatóan hat rá a világgazdaságban tapasztalható konjunktúra 4 is. Ugyanakkor az építőipar pillanatnyi helyzetéből elég nagy pontossággal következtethetünk a gazdaság általános állapotára. Hogy teljes képet kaphassunk az iparág helyzetének alakulásáról, nagyvonalakban érdemes áttekinteni néhány évre visszamenően az Európát jellemző főbb makrogazdasági tendenciákat. Az EU-15-ök és az USA főbb makrogazdasági mutatói között (az előző évhez viszonyított százalékos változás) USA GDP EU-15 Infláció a USA EU-15 USA Foglalkoztatottság EU-15 Munkanélküliség b USA EU-15 a: fogyasztói árak b: a munkaerő-állomány százalékában Forrás: OECD, nemzeti statisztikák Az utóbbi évtized második felétől tapasztalt világgazdasági fellendülés kifulladni látszik, szakértők szerint az Európai Unióban a évi 1.6 százalékos gazdasági növekedés üteme 2002-ben tovább mérséklődhet (1 százalék körüli értéket prognosztizálnak) 5. Nyugat-Európa jelenlegi teljesítményére az amerikai és a világgazdasági dekonjunktúra jelentős negatív hatással volt. Ez a makrogazdasági helyzet nem kedvez a fogyasztások és a beruházások növekedésének. A belföldi kereslet szinte mozdulatlan, a külső kereslet egyelőre nem képes ezen állapot ellensúlyozására, ami a gazdasági növekedés általános fékeződését idézi elő. A vállalati jövedelmek csökkenése és a lakosság jövedelmének a stagnálása Amerikával ellentétben Európában nem hitelfelvételre ösztönöz, hanem megtakarítások képződését segíti elő. Az európaiak helyzetük rosszabbra fordulásával nem korábbi életszínvonaluk mindenáron való megőrzését helyezik előtérbe, hanem tartalékolnak az esetlegesen bekövetkező még szűkösebb időkre. A takarékos állami költségvetési politikákkal 6 is a belföldi kereslet 4 A konjunktúra tágabb értelemben véve a gazdasági helyzet alakulását jelenti, szűkebb értelemben pedig a gazdaság helyzetének kedvező alakulására, azaz fellendülésre utal. 5 Németország mindössze 0,6 százalékot érhet el. 6 Több tagországban a Növekedési és Stabilitási Egyezményben vállaltaknak megfelelően a takarékossági programok kerülnek előtérbe.

6 8 mozdulatlanságát érik el. Jelenleg a külső kereslet nem képes ezen állapot ellensúlyozására, ami megmutatkozik a gazdasági növekedés általános fékeződésében. A gazdasági növekedés lassulása, illetve visszaesése hátrányosan érinti a foglalkoztatottság szintjét, egyes tagállamokban a munkanélküliség növekedését idézte elő. Az Európai Unió építőipara Az építőipar a nemzetgazdaságok és így az Európai Unió gazdaságának is fontos részét képezi. Nemcsak a gazdaságban betöltött szerepével hat környezetére, de közvetetten a foglalkoztatás alakulását, a társadalom jólétét is befolyásolja. Az építőipar erős multiplikáló hatással rendelkezik, egy építőipari munkahely közvetve további két munkahelyet generál. Elsőként az építőipar európai szintű teljesítményét 7 vizsgáljuk, ezt követik az egyes tagországok egyéni teljesítményei. A magyarországi fejlődésre vonatkozó következtetések levonását segíti a tagállamokkal való összehasonlítás. Az EU építőiparának gazdaságban betöltött szerepe az alábbi jelzőszámokkal foglalható össze: az iparágak közül a legnagyobb munkaerőfelvevő-képességgel bíró ágazat; csaknem 872 milliárd értékű megvalósított beruházás (2001-ben); a GDP 9.9 százalékát termeli az ágazat; 1.9 millió vállalkozás tevékenykedik az építőiparban; az ágazatban foglalkoztatottak száma 11.5 millió 8 ; közvetve további 26 millió munkavállalót érint az EU-ban. Az alábbi ábrán nyomon követhető a világgazdasági helyzet vizsgálatánál tett megállapítás, miszerint a tágabb makrogazdasági környezet alapvető befolyással bír az építőipar ágazatára is. A 90-es évek elején az építőiparnak komoly válsággal kellett szembenéznie, amely néhány tagországban még a mai napig is érezteti hatását. A válság óta mért növekedési ráták tartósan alatta maradnak más iparág ugyanezen időszakban regisztrált rátáinál. Az évtized közepétől tapasztalt világgazdasági konjunktúra az építőiparban is éreztette hatását: 1998 és 2000 között a növekedés töretlen volt, 1999-ben az iparág elérte az elmúlt évtized legjobb eredményét évben már stagnált a teljesítmény, de a korábbi trendhez képest inkább enyhe visszaesésről beszélhetünk. Az elemzők körében a teljesítmény megítélésében bizonytalanságot okoz, hogy 2001 végén a tendencia megfordulni látszott. A világgazdasági konjunktúra hatásai az építőipar szegmensei közül a javításkarbantartást hagyják a leginkább érintetlenül ben ebben az alrendszerben is enyhe hanyatlás volt érzékelhető, de 2002-re a trend megfordulását jelezték. A 7 Az európai és az amerikai építőipar nagyjából ugyanolyan súlyt képvisel a világgazdaságban. 8 Európa munkaerejének 7.0 százaléka, ugyanakkor az iparban foglalkoztatottak 28.1 százaléka.

7 9 változás okát az elemzők abban látják, hogy a gazdaságpolitikák 9 az új építéseknek viszonylag hátrányosabb helyzetet teremtve ösztönzik a beruházókat (például adókedvezményekkel) a már meglévő ingatlanok megvásárlására, majd felújítására. Az EU-tagországok építőipari termelésének változása (1995=100%) III. 98. IV. 99. I. 99. II. 99. III. 99. IV. 00. I. 00. II. 00. III. 00. IV. 01. I. 01. II. 01. III. 01. IV. Forrás: Eurostat, News Release Az EU-tagállamok építőipari kibocsátását az egyes országok termelésének összességeként foghatjuk fel. E teljesítmény azonban országonként eltér, a két szélső értéket Németország és Finnország képviseli. Németország - melynek teljesítménye az elmúlt 7 évet alapul véve egyedüliként esett vissza - nagymértékben meghatározza az európai építőipari összteljesítményt. A nagy befolyás részben annak tudható be, hogy az ország az uniós építőipar piacának csaknem egyharmadát teszi ki, másrészt viszonylag jelentős a visszaesés mértéke, így képes a 15 tagállam együttes teljesítményét egyedüliként visszahúzni. Ez a jelenség már korábban is megfigyelhető volt az EU-ban: például 2001-ben a lakáscélú ingatlanok építésének európai szintű visszaesésnél. Szakértők szerint ezt főként a németországi lakóépület-építés 1995 óta tapasztalt csökkenése okozta, de hatással volt rá a szintén Németországhoz köthető csekély számú újonnan kiadott építési engedélyek 10 száma is. 9 Németországban, Portugáliában, Hollandiában 10 Az 1994-ben kiadott építési engedélyekhez képest feleannyi került kiadásra 2000-ben.

8 10 Az építõipari termelés változása (szezonálisan kiigazított adatok 1995=100%) EU-15 Németország Svédország Franciaország Olaszország Belgium Dánia Luxemburg Hollandia Anglia Ausztria Spanyolország Finnország Forrás: Eurostat, News Release Szakértői becslések alapján a német építőipar 11 eddigi rossz teljesítménye 2002-re mérséklődni látszik. A 2003-as jobb teljesítmény eléréséhez és az 1995 óta tartó negatív trend megfordulásához a évi árvízi pusztítást követő helyreállítási munkálatok valószínűleg hasonló fontossággal bírnak majd, mint az újraegyesítés utáni Németország számára a kormányzati és a tartományi megrendelések. A várt fellendülés feltehetően pozitív hatással lesz a Németországban vállalkozási tevékenységet folytató magyar cégek működésére is, emelve az eddigi nyomott alvállalkozói árak következtében kialakult nyereségesség szintjén. A táblázatban szereplő első öt ország (Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország) együttesen az EU építőipari termelésének csaknem háromnegyedét adja. Az európai építőipar éves forgalmának megoszlása (2000) éves forgalom (%) Németország 26.7 Franciaország 14.3 Olaszország 12.6 Nagy-Britannia 10.5 Spanyolország 6.8 Hollandia 4.8 Svájc 3.8 Ausztria 3.7 Belgium 3.0 Svédország 2.6 Többi tagország együttesen 11.2 ÖSSZESEN Forrás: 11 A német bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát teszi ki.

9 11 Nagy Britanniában és Olaszországban 2002-re 2.3 százalékos növekedést várnak, Spanyolországban optimistábbak az elemzők: 4.1 százalékos a teljesítmény növekedésének előre jelzett mértéke. Franciaországban enyhe (0.2%-os) visszaesést prognosztizáltak a szakértők. Az európai építőipar alrendszerei Európa egészét tekintve az építőipar különféle alrendszerei közül a szektorban tapasztalt visszaesés főként a lakáscélú ingatlanok építésében (-2.2% 2001-ben), különösen pedig a térelemek, előre gyártott elemek esetében mutatkozik meg (- 3.9% 2001-ben). Ennek egyik fő okaként a németországi lakóépület-építés 1995 óta tapasztalt csökkenő tendenciáját, másrészt a szintén Németországhoz köthető csekély számban kiadott építési engedélyeket említhetjük 12. A fentiekkel ellentétben az uniós nem lakáscélú építési tevékenységek ellentétben a lakáscélúakkal derűlátásra adnak okot (+2.3% 2001-ben, +1.7%-os várható növekedés 2002-ben), így különösen Spanyolországban (+7.2% 2001-ben, +8.1%-os prognózis 2002-re) kedvező e téren a helyzet 13. Németország ebben az alrendszerben is nehézségekkel küzd (-1.3% 2001-ben, -0.2%-os előrejelzés re). A magas- és mélyépítő tevékenységek vonatkozásában Európában 1999 óta a mélyépítések alakulnak kedvezőbben, mely tendencia 2002-ben is folytatódni látszik. Különösen Angliában (+15% 2001-ben, +5%-os várható növekedés ben) és Spanyolországban (+10% 2001-ben, +9%-os előrejelzés 2002-re) van fellendülőben az iparág ezen része, ahol a főbb infrastrukturális beruházások fémjelzik a fejlődést. Németországban e téren is elmaradások (-3.1% 2001-ben, - 1.1%-os becslés 2002-re), egyben ellentmondások mutatkoznak. Nevezetesen a főbb szövetségi beruházási programok ellenére bekövetkezett csökkenést a beruházásokat hasznosító, üzemeltető gazdasági szereplők működtetéssel kapcsolatos nehézségeivel magyarázzák. Európa egészét tekintve korábban az építőiparhoz kapcsolódó javítás, karbantartás, állagmegóvás érdekében elkövetett munkálatokat a válságok érintetlenül hagyták. Az elmúlt évben ebben az alrendszerben is hanyatlás volt érzékelhető (-0.1%), bár 2002-re a trend megfordulását jelezték (+0.6%). Az esetleges fellendülés okát az elemzők abban látják, hogy a gazdaságpolitikák az új építéseknek relatív hátrányosabb helyzetet teremtve ösztönzik a beruházókat a már meglévő ingatlanok megvásárlására, majd felújítására. Konkrét adókedvezmények is bevezetésre kerültek például Németországban, Portugáliában és Hollandiában e cél elérése érdekében. Nagy-Britannia Az angol gazdaságban fontos az építőipar szerepe: a GDP 10 százalékát teszi ki, és mintegy másfélmillió embernek nyújt megélhetést. (Az építőipari termelés 23%-át 12 Az 1994-ben kiadott építési engedélyekhez képest feleannyi került kiadásra 2000-ben. 13 Ami főként az irodaház-építéseknek köszönhető.

10 12 az 1000 legnagyobb vállalat adja. Az építőipari jövedelmek 51%-át az új beruházások, 49%-át a felújítás és karbantartás adja, mely jelzi a brit infrastruktúra elöregedését.) Mára az angol építőipar a világ élvonalába tartozik, teljesítménye alapján az első tíz ország között van. A szektor a 90-es évek végétől kezdett recesszióból növekedésbe átfordulni, elsősorban a kormány infrastrukturális beruházási programjai következtében, de befolyással volt rá a fent már említett a kedvező világgazdasági konjunktúra is. Szakemberek szerint az ágazat az elkövetkező öt évben évenként hozzávetőleg 2,7 százalékkal fog nőni ben ismét jelentős plusz állami forrásokra számíthatnak többek között - az építőipari vállalkozók is, mivel a költségvetés elfogadásakor döntés született az állami szolgáltatások színvonalának fejlesztéséről. A szektor termelésének 40 százalékát teszik ki az állami megrendelések. Ez a szint átlagosnak mondható, Magyarországon az állami megrendelések aránya az építési teljesítményből százalék némileg alatta marad több fejlett piacgazdaságban mért hányadnál. Nagy-Britannia építőipara (2000) Vállalkozások száma éves forgalom (becsült érték) Tervező építészmérnökök milliárd Építészeti technológusok milliárd Építési ellenőrök, anyagmennyiségbecslők milliárd Építés-felügyelők milliárd Építésvezetők, kivitelező építészmérnökök milliárd Egyéb ingatlanszakértők milliárd Összes szakértő milliárd Építési vállalkozók (fontosabbak) milliárd Építőanyag-gyártók milliárd MINDÖSSZESEN milliárd Forrás: A építési vállalkozás közül alig több mint 1000 cég termeli meg az építőipari kibocsátás csaknem egynegyedét(!). Franciaország Tekintettel arra, hogy a francia építőipar forgalmát illetőn a második helyen áll az EU-tagországok között, a némethez hasonlóan fontos szerep hárul rá az iparág EU szintű konjunkturális folyamataiban. Az uniós építőipar teljesítményére érezhető hatást képes gyakorolni például a beruházásaik volumenével.

11 13 Az építőipar növekedési üteme 2001-ben lassult, de ez semmiképpen sem adhat okot pesszimista várakozásokra. A vélemények ugyan megoszlanak, de általában a 2001-es növekedés után 2002-re enyhe visszaeséssel számolnak, ugyanakkor e visszaesés hátrányos következményeit a évi rendkívül jó teljesítmény képes ellensúlyozni. Az építőipari beruházások az összes beruházásnak csaknem a fele. Ez abból a szempontból is előnyökkel jár, hogy már évek óta a GDP növekedéséhez nagymértékben hozzájárul. Írország A magyar építőipari cégek számára összehasonlítási alapul szolgálhat Írország példája, az ország nagysága és több évtizeddel csatlakozása után még ma is megfigyelhető az EU átlagos fejlettségi szintjétől való elmaradása miatt. Az alábbi tények egy évi - építőiparban végzett - felmérés eredményein alapulnak ben a magántulajdonban lévő, 20 vagy annál több főt foglalkoztató építőipari vállalkozások éves forgalma több mint 18 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábban regisztrált értéknél. Összesen 499 ilyen cég szerepelt az ír nyilvántartásban, melyek összesen 40 és félezer alkalmazottnak adtak munkalehetőséget. Ez jelentős növekedésnek számít, összevetve az 1998-ban regisztrált 417 vállalkozással és annak 33 ezer fős dolgozói létszámával. A foglalkoztatottság szintje több mint ötödével bővült, a cégek száma pedig majdnem ötödével lett több ben Írországban az építőipari foglalkoztatottak számának néhány százalékos csökkenését regisztrálták. Az éves változások értékelésénél és esetleg más országok hasonló adataival való összevetés esetén nem hagyható figyelmen kívül, hogy itt a 20 vagy annál több foglalkoztatottal rendelkező vállalatok kerültek a statisztikákba. Az áruk és szolgáltatások vásárlásának értéke nagyobb lett, ugyanakkor fokozódott az alvállalkozók igénybevétele. Az adatok alapján egy foglalkoztatott több érték előállítására képes, ellenben az egy foglalkoztatottra eső termelés értéke visszaesett. Az ír üzleti építőipari szektorban végzett felmérések szerint: százalékkal nőttek az iroda-felújítási munkák, 31.1 százalékkal a kiskereskedelem számára végzett építések, 24.9 százalékkal a szórakozás-, kikapcsolódás- és turizmus célú épületek építése.

12 14 ÁTLAGBÉREK ( ) ÉS LEDOLGOZOTT MUNKAÓRÁK AZ ÍR ÉPÍTŐIPARBAN AZ EGYES ALKALMAZOTTI KATEGÓRIÁK SZERINT Időszak Szellemi munkát végzők férfi nő Munkacsoport vezetők Szakmunkások Szakképzetlen és betanított munkások felnőtt egyéb Ipari tanulók Összesen szellemi és fizikai Átlagos órabér Március Június Szeptember December ÁTLAG Március Június Szeptember December ÁTLAG Március Június Szeptember December Átlag március június Átlagos ledolgozott óra óra óra óra óra óra óra óra munkaóra Március Június Szeptember December ÁTLAG Március Június szeptember december ÁTLAG

13 Március Június szeptember december ÁTLAG Március június végleges 2 ideiglenes 3 ideértve azon munkáért kifizetett bért is, amelyek elvégzését az időjárás viszontagságai akadályozták meg Forrás: Central Statistics Office, Ireland (CSO) Egy év alatt, 2001 júniusától 2002 júniusáig a következő változások történtek az ír építőipari bérek alakulásában: a heti átlagbérek átlagosan több mint 10 százalékkal nőttek; az órabérek átlagosan csaknem 13 százalékkal haladták meg a 2001 júniusában mért szintet, míg a heti ledolgozott órák száma csökkent (44.6 óra helyett átlagosan 43 és fél órát dolgoznak hetente az írek); a szakképzetlen felnőtt munkájáért járó hetibér 13.5 százalékkal emelkedett, és ők is kevesebbet dolgoznak egy héten az egy évvel korábbi időszakhoz képest (46.2 óra helyett 45.8 órát); a szakmunkások hetente a szakképzetlenekéhez képest - csupán 10 százalékkal vihettek több pénzt haza, de az ő heti munkaidejük is csökkent (45 óráról 43.6 órára). Év ÚJONNAN ÉPÍTETT LAKÓÉPÜLETEK SZÁMA Szociális céllal épített lakóépületek Magáncélból épített lakóépületek ÖSSZESEN Forrás: Central Statistics Office, Ireland (CSO) A lakócélú épületek építésének fokozódása többféle módon is kifejti hatását az ír nemzetgazdaságra: kedvezőbben alakul a jelzáloghitel kamatlába, a lakásépítő-szövetkezetek szerepe megnő az új lakások vásárlásakor.

14 16 Hollandia A holland építőipar helyzetét bemutató alábbi táblázatokban az építőipari szektorhoz tartozó, főbb gazdasági tevékenységek statisztikai besorolása még nem teljesen egyezik az EU-ban használt egységes kategóriákkal (NACE Rev.1). Az épületgépészeti szerelések kivételével valamennyi tevékenység forgalma növekedett 1999 és 2000 években. AZ ÉPÍTŐIPARI FORGALOM SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁSA (1998=100%) Tevékenységek dec dec.* dec. /1999. dec jan.-dec. /1999. jan. - dec. Építési terület előkészítése Lakócélú és nem lakócélú épületek építése, építőmérnöki tevékenység (földmunka kivételével) Lakócélú és nem lakócélú épületek építése Építőmérnöki tevékenység Épületgépészeti szerelések Befejező építés Építési eszköz bérbeadása személyzettel Építőipar összesen ebből: foglalkoztatottal működő vállalkozások nál több foglalkoztatottal bíró vállalkozások Forrás: Netherlands Centraal Bureau voor de Statistiek A következő táblázat adatsorai a vállalkozások működésére koncentrálnak. Az ágazat szervezeti struktúrájának stabilizálódását jelzi a vállalkozások számának, illetve arányának egyenletes növekedése és 1999 között az épületgépészeti szerelések, illetve építési eszköz bérbeadásával foglalkozó vállalkozások alapítása kevésbé volt jellemző az ágazatban, ellentétben a befejező építésekkel, ahol a vizsgált időszakban a változás meghaladta a 10 százalékot. A foglalkoztatottság bővülése 1999-ben megtorpant, ám a munkavállalók számának csökkenése nem okozott számottevő visszaesést sem a bevételekben, sem pedig a termelés értékében. A lakócélú és nem lakócélú épületek építése, építőmérnöki tevékenység kategóriában nem volt érzékelhető a foglalkoztatottság növekedésének lassulása, ami vállalkozások számának emelkedésével hozható összefüggésbe.

15 17 A foglalkoztatottak számának csökkenése, valamint az eladásokból származó bruttó eredmény növekedése jól jelzi, hogy az iparágon belül jelentős költségracionálási folyamat ment végbe a vizsgált időszakban. A makrogazdasági, valamint az építőipari gazdasági mutatószámok korábban említett - romlását figyelembe véve, további költségcsökkentést maga után vonó intézkedések meghozatalára lehet számítani. Érdemes megfigyelni Hollandia példáján, hogy a verseny szempontjából kiélezett európai építőipari piacon az állam adócsökkentésekkel próbálja meg a hazai vállalkozóit helyzetbe hozni ban a költségnövelő adók mérséklődése a százalékos tartományban mozgott. Németország A német építőipar meghatározó szerepére az EU építőipari ágazatán belül utaltunk korábban. A német építőipar egyúttal az egész német gazdaság- mozgása alapvetően a német újraegyesítés következménye. Az építőipar a 90-es évek első felében a keleti tartományok reintegrációjának haszonélvezője volt, hisz az infrastruktúra terén hatalmas lemaradások voltak az új szövetségi államokban. Az közötti lakásépítési program indukálta egyebek között azt a strukturális munkanélküliséget, melynek eredményeként a német munkaerőpiac megnyílt a közép-kelet-európai, így a magyar munkavállalók előtt és melyből számos hazai építőipari vállalat, illetve építőipari szakember profitált. A német gazdaság általános visszaesése miatt, mely az építőipart és az építőipari szakipart sem kerülte el, a világháború utáni német történem során tavaly először süllyedt az építőipari munkavállalók száma 1 millió fő alá ben az ágazatban foglalkoztatottak száma átlagosan volt, miközben közel építőipari munkahely szűnt meg. A foglalkoztatottak közül fő dolgozott a nyugati és fő a keleti tartományokban 14. A 2001-es évben a német építőipar bevétele millió DM volt, mely 7,4%- kal maradt el a évi mértéktől. A 2002-es gazdasági előrejelzések a további munkaerő elbocsátások ellenére a dekonjunktúra végét prognosztizálták. A derűlátásra az is okot adott, hogy központi, valamint települési önkormányzatok beruházásaira 12.4 milliárd -t különített el a német kormány. A lakásépítési piac továbbra is stagnál, a lakáshitelezéssel foglalkozó bankok előrejelzése szerint kedvező fordulat ezen a területen csak 2005-ben várható. A tagjelölt országok építőipara Az alábbiakban a 10 tagjelölt ország (Csehország, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) valamint Bulgária és Románia építőiparáról szólunk röviden, majd néhány tagjelölt ország építőiparát részletesebben vizsgáljuk. 14 A német építőipar bemutatásánál nagy mértékben támaszkodtunk az ÉVOSZ Német Vállalkozási Tagozata (IWTD) által az Interneten közreadott adatokra (www.iwtd.de)

16 18 A következő adatsorral a tagjelölt országok építőipari termelési értékét hasonlítjuk össze. Az egyes országok építőipari fejlettségében óriási különbségek mutatkoznak. Csehország relatíve az ország méreteihez és lakosságának számarányához képest nagyobb értéket állít elő, mint a nála jóval nagyobb Lengyelország. Magyarország a középmezőny felső részében foglal helyet. A rendszerváltást követően a tagjelölt országok többségében a termelési érték és a foglalkoztatottak számának csökkenése egyaránt megfigyelhető volt, majd a kilencvenes évek végétől egy általános stabilizálódásnak és fellendülésnek lehetünk tanúi. A szlovák építőipar teljesítménye például 1993 és 2000 között (reálértéken számítva) több mint 20 százalékkal esett vissza. Termelési érték, 1998 (millió ) Tagjelölt országok Termelési érték Bulgária Ciprus Csehország Észtország Magyarország Lettország 735 Litvánia Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Forrás: Eurostat/SBS (Az ágazati üzleti statisztikák - Structural Business Statistics SBS - egységes adatokat szolgáltatnak az EU-n belül az összes gazdasági tevékenységről. A jövőbeni bővítés kapcsán a tagjelölt országok vonatkozó adataival ki kell egészíteni az európai statisztikákat. Ezen adatgyűjtések a közelmúltban megkezdődtek. Bár van még néhány módszertani eltérés a különböző tagjelölt országok adatai között, és valamennyi tagjelölt adata nem a saját pénznemében van feltűntetve - így meglehet, hogy az érték nem az éppen aktuális vásárlóerőt mutatja - mégis a táblázatban feltűntetett adatok gazdasági elemzés szempontjából megállják helyüket. Az egyik közösségi kifogás éppen Magyarországgal kapcsolatos: az adataink csak az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokat tartalmazzák.) Magyarország A magyarországi építőiparnak részletező bemutatása előtt néhány mondatban érdemes a makrogazdaság helyzetét röviden áttekinteni. Gazdaságkutatók szerint évben Magyarországon a tavalyi értéktől 15 valamivel elmaradva, 3.5 százalék körüli lesz a gazdaság növekedése. A nemzetközi konjunktúra feltételezhető javulásával 2003-tól ismét fokozódhat a növekedés %

17 19 A belső fogyasztás dinamikusan bővül, a belföldi felhasználás növekedése minden bizonnyal nagyobb egyben a GDP növekedését is meghaladó mértékű lesz az előző évhez képest. Mutatószámainkon ugyanakkor érezhető lesz, hogy legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasági helyzetének javulása egyelőre várat magára. A magyar építőipar szerepe a nemzetgazdaságban: a GDP 4.6 százalékát adja (2000), 73 ezer működő vállalkozás (2000), csaknem 1166 milliárd Ft termelési érték (2001), nemzetgazdasági beruházások valamivel több, mint 73 milliárd Ft értékben (2001), ezer (regisztrált) munkahely (2002). Alapvető különbség az EU és Magyarország építőipara között az adott térség gazdasági teljesítményhez való hozzájárulásuk mértéke. A Közösség építőipara kétszer akkora súlyt képvisel a gazdaság teljesítőképességében, mint hazánk építőipara! Magyarországon az építőipar nemzetgazdaságon belüli súlya a rendszerváltás óta lépésről lépésre csökkent: az ágazat 1990-ben még a GDP hét százalékát állította elő, 1992-ben már alig hat százalékát, majd tovább csökkenve ez az arány, től a termelés felfutása ellenére a ma is tapasztalt 4.6 százalékos szinten stabilizálódott. Az építőipar termelése évről évre kedvezően alakul óta minden évben az előző év azonos időszakához képest nőtt a termelés. Ezt több tényező együttesen okozza, része van benne az állam (autópályák), a lakosság, illetve az önkormányzatok építési megrendelései fokozódásának. Egyedül a vállalkozói szféra kereslete nem növekedett (stagnált). Egyelőre építőiparunkra továbbra sincs nagy hatással az ipart általában jellemző dekonjunktúra. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az építőipar nem exportorientált, így a gyenge nyugati konjunktúra helyett a belső kereslet élénkülése alakítja. Hat rá azonban az építőanyag-ipar helyzete. Az építőanyagok belföldi értékesítésénél a forint-felértékelődés miatt is (meg a gyártók közötti fokozódó verseny miatt is) olcsóbb importtermékek átlagárcsökkentő hatásúak. Ez az árleszorító tendencia kedvező a vevők számára, és hozzájárulhat az építési tevékenység élénküléséhez. (Ugyanakkor problémát okozhat a csökkenő építőanyag-ár a gyártóknak: az új gyártókapacitások, illetve a fejlesztések költségeit, esetleg helyenként a minimálbér növekedéséből adódó többletterhet a nyomott árszint nem képes finanszírozni.) 16 mintegy 300 millió

18 20 Forrás: KSH, Legfrissebb adatok, Építőipar A magyar építőipari vállalkozások többsége a szerkezetrész épület(rész), egyéb építmény építése alágazatban működő egyéni vállalkozás. Az egyéni vállalkozásokat követően a leginkább elterjedt gazdálkodási forma a jogi személyiség nélküli társas vállalkozás és a korlátolt felelősségű társaság től a magasépítések részaránya folyamatosan növekszik, a mélyépítésé csökken, annak ellenére, hogy 2002 első félévében a mélyépítés növekedési üteme majdnem kétszerese volt a magasépítésének. Magas és mélyépítés aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% I. félév mélyépítés magasépítés Forrás: KSH, Legfrissebb adatok, Építőipar Az építőipari tevékenység irányát tekintve 2002-re (az egész évet véve alapul) megváltozni látszik: 2001-ben a magasépítés lendítette az iparágat, 2002-ben az útépítések megélénkülésének hatására a mélyépítés jelenthet húzóerőt.

19 21 Építőipari termelés növekedése I. féléve között Megnevezés Magasépítés Mélyépítés Építőipar összesen (építőipari termelés) Forrás: KSH A KSH Jelenti, 2002/6. Előző év azonos időszaka=100% I. félév Építőipari termelés I. félévében Termelési érték Változás Ágazat, szakágazat (előző év azonos időszaka = 2001.I.félév 2002.I.félév 100%) (Mrd Ft) (Mrd Ft) Építőipar ebből: Szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Építőipari termelésből: magasépítés (épületek építése) mélyépítés (egyéb építmények építése) Forrás: Építési Piac, XXXVI. évfolyam, 9. szám A hazai építőipar a legnagyobb értéket a szerkezetkész épület(rész)ek, egyéb építmények építésével hozza létre. Az összes többi alágazat együttvéve sem éri el ezt a termelési értéket. A év közepén mért adatok alapján továbbra is megmarad a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének meghatározó szerepe. A magyar ingatlanpiac 2002 elején az ingatlanpiac szinte valamennyi szegmense megváltozott. A szállodaépítések és -korszerűsítések növekedésével párhuzamosan az irodaépítési láz csillapodni látszik, de a telekpiac továbbra is élénk marad 17. A lakásépítések fellendülése is töretlen: 2002 első félévében az előző évhez képest 22 százalékkal 17 A Top 100 vállalatcsoportból minden harmadik nagyvállalat jelzett telekvásárlási szándékot.

20 22 több a kiadott használatbavételi engedély és 8 százalékkal nőtt az építési engedélyek száma. ezer db 60 Az építési engedélyek és az új lakások építése félévenként I.félév 1999.II.félév 2000.I.félév 2000.II.félév 2001.I.félév 2001.II.félév 2002.I.félév Építés Engedély Forrás: KSH, A KSH Jelenti, 2002/6. Az építés regionális eloszlásáról nehéz pontos információhoz jutni, mert az építőiparban nem telephely, hanem vállalati székhely szerinti termelési adatok állnak rendelkezésre. Budapest súlya hozzávetőleg 50 százalék körüli. Kiemelkedően dinamikus növekedést mutatott az észak-magyarországi, az északalföldi és a dél-alföldi vállatok termelése. Piaci várakozások 2003-ban a jó építési konjunktúra folytatódni látszik. Ezt alátámasztják az építőipari vállalatok megkötött szerződései is. A szerződések volumenbővülése 2002 első félévében több mint 130 százalékos. Mind az új szerződések, mind a szerződésállomány alakulását a mélyépítés növekedése jellemzi. Az épületek építése mellé felzárkózott mélyépítés különösen 2003 elejétől az útépítés (autópályák) fellendülésével előreláthatóan újabb lökést ad majd a növekedésnek. Az üzleti szféra eddigi mozdulatlansága után 2003-ra már várják beruházásaik megélénkülését. Az európai uniós csatlakozás nemcsak esélyt, de veszélyt is jelenthet az építőipar vállalatai számára. A pesszimista vélekedések szerint akár minden ötödik vállalkozás megszűnésre lehet ítélve, amennyiben nem képesek megfelelni a szigorodó pénzügyi és munkavédelmi feltételeknek. Az illegális foglalkoztatás és az engedély nélküli építkezések is hátrányosan érinthetik egyes cégek túlélési esélyeit. A fentiek ellenére, bízva az építőipar növekedésében rejlő előnyökben, az építőipari vállalkozások várakozásairól elmondható, hogy 2002-ben három év óta először látják igazán optimistának helyzetüket a vállalkozók. Ugyanakkor a bevezetőben említett uniós felmérésben tett megállapítások szerint a tagjelölt országok vállalkozói közül még mindig a magyarok a legkevésbé bizakodóak.

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5.

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. A politikai és gazdasági rendszerváltás éveit követően megszűnt a kormányzati szervezésű és államilag jegyzett építők napjának

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS 2014. MÁRCIUS 26. A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS Várkonyi Gáspár ELSŐ FEJEZET AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA CÉLOK: a rendelkezésre álló információk alapján egy olyan jellemzés elkészítése, mely hitelesen

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

Manpower Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország. Manpower kutatási jelentés

Manpower Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország. Manpower kutatási jelentés Manpower Q3 29 Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország Manpower kutatási jelentés Manpower Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország Tartalom Q3/9 Magyarországi Munkaerőpiaci Előrejelzés 1 Területi összehasonlítás

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is December 10-ig embargós! Kapcsolat: Szekeres Katalin +36 30 297 4445 katalin.szekeres@manpowergroup.hu Soha nem voltak ennyire optimisták a magyar munkaadók A Manpower Munkaerő-piaci mutató 6%-on áll,

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) 2006. I. KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2014. július VARGA MIHÁLY Tartalom 1. Helyzetértékelés Gazdasági folyamatok Költségvetés 2. Merre tovább? Útban a növekedés és a teljes

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

2014/114 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/114 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/114 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. október 3. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 214. II. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Főbb folyamatok...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői Az agrárfoglalkoztatás jellemzői A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (nemzetgazd. átlag 70 80% a)

Részletesebben

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15.

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15. Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség MIE Konferencia 2015. május 14-15. Felsőtárkány OHIM A dilemma 2007 és 2012 között dolgoztam a Belső Piaci Harmonizációs

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Villamos energia ipar munkaerőpiaca Magyarországon

Villamos energia ipar munkaerőpiaca Magyarországon 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatás 4 2. Munkabérek 7 3. Kollektív szerződések 9 4. Munkaerő-utánpótlás 10 5. Regionális trendek 11 3 Vezetői összefoglaló Csökkenő foglalkoztatás

Részletesebben

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg IV. PÉCSI PÉNZÜGYI NAPOK A társasági adó reformjának lehetőségei Dr. Vágyi Ferenc Róbert egyetemi docens MOKLASZ alelnök Pécs, 2010. március 31. 1 GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg Statisztikai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben