Bevezetés... 5 I. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT HELYZETE EURÓPÁBAN... 6 Bevezetés... 6 Az építőipar helyzete az egyes országokban...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés... 5 I. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT HELYZETE EURÓPÁBAN... 6 Bevezetés... 6 Az építőipar helyzete az egyes országokban..."

Átírás

1 3 Bevezetés... 5 I. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT HELYZETE EURÓPÁBAN... 6 Bevezetés... 6 Az építőipar helyzete az egyes országokban... 7 A világgazdaság hatásai... 7 Az Európai Unió építőipara... 8 A tagjelölt országok építőipara Az európai építőipar társadalmi-gazdasági vonatkozásai Foglalkoztatottság, munkavállalás Külföldi munkavállalók A vállalkozások mérete és pénzügyi helyzetük Kutatási-fejlesztési együttműködés Fenntartható építés Az ágazat szabályozása a csatlakozást követően II. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT SZABÁLYOZÁSI KERETEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS A HAZAI JOGHARMONIZÁCIÓS FOLYAMAT Az építőipari ágazat szabályozási keretei az EU-ban A belső piac kialakulása A belső piac tartalma és Magyarország felkészülése Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása A munkaerő szabad áramlása A tőke szabad áramlása Az európai unió vállalkozás-fejlesztési politikája Versenyszabályok Az Európai Unió és a hazai fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem mint a Belső Piac alapelve és annak érvényesülése Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának fejlődése, célkitűzései A magyar fogyasztóvédelem szabályai a jogharmonizáció szempontjából Vállalkozásokra vonatkozó alapvető szabályok Vállalati jog Munkajog Adózás... 62

2 4 Számvitel Az építőipari ágazatot érintő szabályozás Gazdasági szabályozás Közbeszerzés A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme A jogviták rendezésének új intézményei A fogyasztóval kötött szerződések Tisztességtelen szerződési feltételek Távollevők között kötött szerződések Szociális szabályozás Szakképzés A külföldi munkavállalás lehetőségei az EU tagországaiban Munkaegészségügy, munkabiztonság Műszaki szabályozás Termékbiztonság és termékfelelősség Az "új megközelítésű" direktívák szerepe a termékelőállításban A termék megfelelőség, konformitás A megfelelőség jelölése Az új megközelítési direktívákhoz kapcsolódó felelősségi körök Építési termékek Egyéb az építőipart érintő új megközelítésű direktívák Szabványok helye és szerepe a műszaki szabályozásban. 94 Az Eurocode rendszer Környezetvédelem III. VÁLLALATI VEZETŐKKEL ÉS SZAKMAI SZERVEZETEKKEL KÉSZÍTETT INTERJÚK TAPASZTALATAI Az interjúalanyok szervezeteinek bemutatása Az interjúk szintézise IV. KONKLÚZIÓK: AZ ÉPÍTŐIPAR STRATÉGIÁJA A vállalati felkészülés területei Ágazati felkészülés területei A kormányzatot érintő feladatok sz. melléklet Harmonizált európai szabványok az építőiparban

3 5 Bevezetés Az Európai Unió Egységes Belső Piaca a magyar vállalkozások számára egy alapvetően új gazdasági horizontot jelent, mely megteremti számukra a fejlődés és tartós növekedés feltételeit. A hazai vállalkozások versenyképességének és piaci pozícióinak megőrzése, illetve erősítése a megváltozó versenykörnyezetben nem mentes a kihívásoktól sem. A vállalkozások alapvető érdeke, hogy az új gazdasági feltételrendszer alapjait és a rájuk vonatkozó előírásokat részleteiben is megismerjék és a követelmények, valamint a várható hatások ismeretében alakítsák ki üzletpolitikájukat. A kiadvány célja, hogy áttekintést adjon az Európai Unió építőiparának helyzetéről és szabályozási kereteiről, és ezzel hozzájáruljon a hazai építőipari ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak az EU csatlakozásra való szakmai felkészüléséhez. A kiadvány négy terület kíván felölelni: bemutatja az Európai Unió és a magyar építőipari ágazat helyzetét, folyamatairól kitekintve a többi tagjelölt országra is; áttekintést nyújt az Európai Unió építőipar szabályozásáról, mely átfogja a vállalkozásokra így az építőipari vállalkozásokra is- vonatkozó alapvető szabályokat, továbbá az építőipar gazdasági, szociális, műszaki és környezetvédelmi követelményeit; vállalati vezetőkkel és szakmai szervezetekkel folytatott interjúk alapján elemzi a magyar építőipar felkészültségét a csatlakozásra; és végül a következtetések alapján felvázol egy jövőképet az építőipari ágazat számára. Az "építőipar" fogalmában a hagyományos (pl. TEAOR vagy NACE által értelmezett) építőipari tevékenység mellett a kiadvány kitekintést ad az építőanyag ipar, az építési termékek kereskedelme és a műszaki tervezés egyes vonatkozásaira is. Az Európai Unió építőipari ágazatának gazdasági jelentősége kettős. Önmagában is meghatározó az a gazdasági bázis, melyet az ágazat az Európai Unióban jövedelemtermelésben és foglalkoztatásban képvisel. Ugyanakkor az építőipar az egész gazdaság működésére hat, azt katalizálja. A tapasztalatok szerint az építőiparban létrehozott egy munkahely a gazdaság egészében további két munkahelyet generál. A csatlakozásra való felkészülés szűk keresztmetszete -a tőke mellett- az információ. Hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy a magyar vállalkozók kevés információval rendelkeznek az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeiről, következményeiről és hatásairól. Különösen igaz ez kis- és középvállalkozói körre. A vállalkozások döntő többsége számára a felkészüléshez szükséges információk saját erőforrásokra építve sem szakmai, sem pénzügyi szempontból nem elérhetőek, ezért a vállalkozások információval való ellátását részben közösségi feladatnak kell tekinteni. Ehhez kíván a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az építőipar területén jelen kiadvánnyal hozzájárulni.

4 6 I. AZ ÉPÍTŐIPARI ÁGAZAT HELYZETE EURÓPÁBAN Bevezetés Egy felmérés, amely a tagjelölt országok vállalatainak uniós felkészültségét vizsgálja, Magyarországra nézve elgondolkodtató megállapításokat tett. Az EUROCHAMBRES (Európai Kereskedelmi- és Iparkamarák Szövetsége) 1 és az SBRA (Szlovén Üzleti- és Kutató Szövetség) 2 közös munkájának eredményeit egy kiadványban 3 publikálták, így Európa-szerte megismerhető többek között a magyar vállalkozások felkészültségének jelenlegi évi- állása. A magyar helyzetértékelés meglehetősen kritikus: a tagjelölt országok vállalkozásai közül a magyar vállalkozások vannak a legkevésbé ellátva uniós információkkal, ráadásul a rendelkezésükre álló információs források és csatornák adta lehetőségekkel sem élnek megfelelő mértékben. A megkérdezettek közül csak minden tizedik tartja magát a csatlakozás terén jól informáltnak, a válaszadó vállalkozók csaknem feléhez már jutott el némi információ, míg minden negyedik megkérdezett rosszul informáltnak tekinthető. A vállalkozók elismerték, hogy Magyarországon is csakúgy, mint a környező tagjelölt országokban - fennáll az információhoz jutás lehetősége. A leggyakrabban a kamarákat és az Internetet említették, de az EU kiadványok és a minisztériumok is szóba kerültek lehetséges információs forrásként. Szintén Magyarország áll az első helyen azzal a vezető vállalkozói véleménnyel, hogy a tudatos, szervezett, uniós tagságot szolgáló előkészületek még nem kezdődtek meg. A legtöbb nehézségre a terméktanúsításnál, a szabványok terén, a versenyszabályozásban és a környezetvédelem ügyében számítanak. Az is figyelemreméltó megállapítása a felmérésnek, hogy a magyar vállalkozásoknak van legkevésbé igényük stratégiai partnerek szerzésére. 1 A brüsszeli székhelyű európai szövetség tagsága 36 ország (EU-tagország és nem tagország) országos kamarái közül kerül ki, mintegy 1500 helyi kereskedelmi- és iparkamara 15 milliós vállalkozói rétegének érdekeit képviselve. 2 Az SBRA (Slovenian Business & Research Association) brüsszeli székhelyű non-profit szervezet. Célja összekötő kapocsként működni a szlovén üzleti vállalkozások és kutatóintézetek, valamint a különböző EU-intézmények között. 3 Corporate Readiness for Enlargement in Central Europe

5 7 Az építőipar helyzete az egyes országokban A világgazdaság hatásai Az építőipar teljesítményét alapjában véve a beruházások alakítják, de bizonyíthatóan hat rá a világgazdaságban tapasztalható konjunktúra 4 is. Ugyanakkor az építőipar pillanatnyi helyzetéből elég nagy pontossággal következtethetünk a gazdaság általános állapotára. Hogy teljes képet kaphassunk az iparág helyzetének alakulásáról, nagyvonalakban érdemes áttekinteni néhány évre visszamenően az Európát jellemző főbb makrogazdasági tendenciákat. Az EU-15-ök és az USA főbb makrogazdasági mutatói között (az előző évhez viszonyított százalékos változás) USA GDP EU-15 Infláció a USA EU-15 USA Foglalkoztatottság EU-15 Munkanélküliség b USA EU-15 a: fogyasztói árak b: a munkaerő-állomány százalékában Forrás: OECD, nemzeti statisztikák Az utóbbi évtized második felétől tapasztalt világgazdasági fellendülés kifulladni látszik, szakértők szerint az Európai Unióban a évi 1.6 százalékos gazdasági növekedés üteme 2002-ben tovább mérséklődhet (1 százalék körüli értéket prognosztizálnak) 5. Nyugat-Európa jelenlegi teljesítményére az amerikai és a világgazdasági dekonjunktúra jelentős negatív hatással volt. Ez a makrogazdasági helyzet nem kedvez a fogyasztások és a beruházások növekedésének. A belföldi kereslet szinte mozdulatlan, a külső kereslet egyelőre nem képes ezen állapot ellensúlyozására, ami a gazdasági növekedés általános fékeződését idézi elő. A vállalati jövedelmek csökkenése és a lakosság jövedelmének a stagnálása Amerikával ellentétben Európában nem hitelfelvételre ösztönöz, hanem megtakarítások képződését segíti elő. Az európaiak helyzetük rosszabbra fordulásával nem korábbi életszínvonaluk mindenáron való megőrzését helyezik előtérbe, hanem tartalékolnak az esetlegesen bekövetkező még szűkösebb időkre. A takarékos állami költségvetési politikákkal 6 is a belföldi kereslet 4 A konjunktúra tágabb értelemben véve a gazdasági helyzet alakulását jelenti, szűkebb értelemben pedig a gazdaság helyzetének kedvező alakulására, azaz fellendülésre utal. 5 Németország mindössze 0,6 százalékot érhet el. 6 Több tagországban a Növekedési és Stabilitási Egyezményben vállaltaknak megfelelően a takarékossági programok kerülnek előtérbe.

6 8 mozdulatlanságát érik el. Jelenleg a külső kereslet nem képes ezen állapot ellensúlyozására, ami megmutatkozik a gazdasági növekedés általános fékeződésében. A gazdasági növekedés lassulása, illetve visszaesése hátrányosan érinti a foglalkoztatottság szintjét, egyes tagállamokban a munkanélküliség növekedését idézte elő. Az Európai Unió építőipara Az építőipar a nemzetgazdaságok és így az Európai Unió gazdaságának is fontos részét képezi. Nemcsak a gazdaságban betöltött szerepével hat környezetére, de közvetetten a foglalkoztatás alakulását, a társadalom jólétét is befolyásolja. Az építőipar erős multiplikáló hatással rendelkezik, egy építőipari munkahely közvetve további két munkahelyet generál. Elsőként az építőipar európai szintű teljesítményét 7 vizsgáljuk, ezt követik az egyes tagországok egyéni teljesítményei. A magyarországi fejlődésre vonatkozó következtetések levonását segíti a tagállamokkal való összehasonlítás. Az EU építőiparának gazdaságban betöltött szerepe az alábbi jelzőszámokkal foglalható össze: az iparágak közül a legnagyobb munkaerőfelvevő-képességgel bíró ágazat; csaknem 872 milliárd értékű megvalósított beruházás (2001-ben); a GDP 9.9 százalékát termeli az ágazat; 1.9 millió vállalkozás tevékenykedik az építőiparban; az ágazatban foglalkoztatottak száma 11.5 millió 8 ; közvetve további 26 millió munkavállalót érint az EU-ban. Az alábbi ábrán nyomon követhető a világgazdasági helyzet vizsgálatánál tett megállapítás, miszerint a tágabb makrogazdasági környezet alapvető befolyással bír az építőipar ágazatára is. A 90-es évek elején az építőiparnak komoly válsággal kellett szembenéznie, amely néhány tagországban még a mai napig is érezteti hatását. A válság óta mért növekedési ráták tartósan alatta maradnak más iparág ugyanezen időszakban regisztrált rátáinál. Az évtized közepétől tapasztalt világgazdasági konjunktúra az építőiparban is éreztette hatását: 1998 és 2000 között a növekedés töretlen volt, 1999-ben az iparág elérte az elmúlt évtized legjobb eredményét évben már stagnált a teljesítmény, de a korábbi trendhez képest inkább enyhe visszaesésről beszélhetünk. Az elemzők körében a teljesítmény megítélésében bizonytalanságot okoz, hogy 2001 végén a tendencia megfordulni látszott. A világgazdasági konjunktúra hatásai az építőipar szegmensei közül a javításkarbantartást hagyják a leginkább érintetlenül ben ebben az alrendszerben is enyhe hanyatlás volt érzékelhető, de 2002-re a trend megfordulását jelezték. A 7 Az európai és az amerikai építőipar nagyjából ugyanolyan súlyt képvisel a világgazdaságban. 8 Európa munkaerejének 7.0 százaléka, ugyanakkor az iparban foglalkoztatottak 28.1 százaléka.

7 9 változás okát az elemzők abban látják, hogy a gazdaságpolitikák 9 az új építéseknek viszonylag hátrányosabb helyzetet teremtve ösztönzik a beruházókat (például adókedvezményekkel) a már meglévő ingatlanok megvásárlására, majd felújítására. Az EU-tagországok építőipari termelésének változása (1995=100%) III. 98. IV. 99. I. 99. II. 99. III. 99. IV. 00. I. 00. II. 00. III. 00. IV. 01. I. 01. II. 01. III. 01. IV. Forrás: Eurostat, News Release Az EU-tagállamok építőipari kibocsátását az egyes országok termelésének összességeként foghatjuk fel. E teljesítmény azonban országonként eltér, a két szélső értéket Németország és Finnország képviseli. Németország - melynek teljesítménye az elmúlt 7 évet alapul véve egyedüliként esett vissza - nagymértékben meghatározza az európai építőipari összteljesítményt. A nagy befolyás részben annak tudható be, hogy az ország az uniós építőipar piacának csaknem egyharmadát teszi ki, másrészt viszonylag jelentős a visszaesés mértéke, így képes a 15 tagállam együttes teljesítményét egyedüliként visszahúzni. Ez a jelenség már korábban is megfigyelhető volt az EU-ban: például 2001-ben a lakáscélú ingatlanok építésének európai szintű visszaesésnél. Szakértők szerint ezt főként a németországi lakóépület-építés 1995 óta tapasztalt csökkenése okozta, de hatással volt rá a szintén Németországhoz köthető csekély számú újonnan kiadott építési engedélyek 10 száma is. 9 Németországban, Portugáliában, Hollandiában 10 Az 1994-ben kiadott építési engedélyekhez képest feleannyi került kiadásra 2000-ben.

8 10 Az építõipari termelés változása (szezonálisan kiigazított adatok 1995=100%) EU-15 Németország Svédország Franciaország Olaszország Belgium Dánia Luxemburg Hollandia Anglia Ausztria Spanyolország Finnország Forrás: Eurostat, News Release Szakértői becslések alapján a német építőipar 11 eddigi rossz teljesítménye 2002-re mérséklődni látszik. A 2003-as jobb teljesítmény eléréséhez és az 1995 óta tartó negatív trend megfordulásához a évi árvízi pusztítást követő helyreállítási munkálatok valószínűleg hasonló fontossággal bírnak majd, mint az újraegyesítés utáni Németország számára a kormányzati és a tartományi megrendelések. A várt fellendülés feltehetően pozitív hatással lesz a Németországban vállalkozási tevékenységet folytató magyar cégek működésére is, emelve az eddigi nyomott alvállalkozói árak következtében kialakult nyereségesség szintjén. A táblázatban szereplő első öt ország (Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Spanyolország) együttesen az EU építőipari termelésének csaknem háromnegyedét adja. Az európai építőipar éves forgalmának megoszlása (2000) éves forgalom (%) Németország 26.7 Franciaország 14.3 Olaszország 12.6 Nagy-Britannia 10.5 Spanyolország 6.8 Hollandia 4.8 Svájc 3.8 Ausztria 3.7 Belgium 3.0 Svédország 2.6 Többi tagország együttesen 11.2 ÖSSZESEN Forrás: 11 A német bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát teszi ki.

9 11 Nagy Britanniában és Olaszországban 2002-re 2.3 százalékos növekedést várnak, Spanyolországban optimistábbak az elemzők: 4.1 százalékos a teljesítmény növekedésének előre jelzett mértéke. Franciaországban enyhe (0.2%-os) visszaesést prognosztizáltak a szakértők. Az európai építőipar alrendszerei Európa egészét tekintve az építőipar különféle alrendszerei közül a szektorban tapasztalt visszaesés főként a lakáscélú ingatlanok építésében (-2.2% 2001-ben), különösen pedig a térelemek, előre gyártott elemek esetében mutatkozik meg (- 3.9% 2001-ben). Ennek egyik fő okaként a németországi lakóépület-építés 1995 óta tapasztalt csökkenő tendenciáját, másrészt a szintén Németországhoz köthető csekély számban kiadott építési engedélyeket említhetjük 12. A fentiekkel ellentétben az uniós nem lakáscélú építési tevékenységek ellentétben a lakáscélúakkal derűlátásra adnak okot (+2.3% 2001-ben, +1.7%-os várható növekedés 2002-ben), így különösen Spanyolországban (+7.2% 2001-ben, +8.1%-os prognózis 2002-re) kedvező e téren a helyzet 13. Németország ebben az alrendszerben is nehézségekkel küzd (-1.3% 2001-ben, -0.2%-os előrejelzés re). A magas- és mélyépítő tevékenységek vonatkozásában Európában 1999 óta a mélyépítések alakulnak kedvezőbben, mely tendencia 2002-ben is folytatódni látszik. Különösen Angliában (+15% 2001-ben, +5%-os várható növekedés ben) és Spanyolországban (+10% 2001-ben, +9%-os előrejelzés 2002-re) van fellendülőben az iparág ezen része, ahol a főbb infrastrukturális beruházások fémjelzik a fejlődést. Németországban e téren is elmaradások (-3.1% 2001-ben, - 1.1%-os becslés 2002-re), egyben ellentmondások mutatkoznak. Nevezetesen a főbb szövetségi beruházási programok ellenére bekövetkezett csökkenést a beruházásokat hasznosító, üzemeltető gazdasági szereplők működtetéssel kapcsolatos nehézségeivel magyarázzák. Európa egészét tekintve korábban az építőiparhoz kapcsolódó javítás, karbantartás, állagmegóvás érdekében elkövetett munkálatokat a válságok érintetlenül hagyták. Az elmúlt évben ebben az alrendszerben is hanyatlás volt érzékelhető (-0.1%), bár 2002-re a trend megfordulását jelezték (+0.6%). Az esetleges fellendülés okát az elemzők abban látják, hogy a gazdaságpolitikák az új építéseknek relatív hátrányosabb helyzetet teremtve ösztönzik a beruházókat a már meglévő ingatlanok megvásárlására, majd felújítására. Konkrét adókedvezmények is bevezetésre kerültek például Németországban, Portugáliában és Hollandiában e cél elérése érdekében. Nagy-Britannia Az angol gazdaságban fontos az építőipar szerepe: a GDP 10 százalékát teszi ki, és mintegy másfélmillió embernek nyújt megélhetést. (Az építőipari termelés 23%-át 12 Az 1994-ben kiadott építési engedélyekhez képest feleannyi került kiadásra 2000-ben. 13 Ami főként az irodaház-építéseknek köszönhető.

10 12 az 1000 legnagyobb vállalat adja. Az építőipari jövedelmek 51%-át az új beruházások, 49%-át a felújítás és karbantartás adja, mely jelzi a brit infrastruktúra elöregedését.) Mára az angol építőipar a világ élvonalába tartozik, teljesítménye alapján az első tíz ország között van. A szektor a 90-es évek végétől kezdett recesszióból növekedésbe átfordulni, elsősorban a kormány infrastrukturális beruházási programjai következtében, de befolyással volt rá a fent már említett a kedvező világgazdasági konjunktúra is. Szakemberek szerint az ágazat az elkövetkező öt évben évenként hozzávetőleg 2,7 százalékkal fog nőni ben ismét jelentős plusz állami forrásokra számíthatnak többek között - az építőipari vállalkozók is, mivel a költségvetés elfogadásakor döntés született az állami szolgáltatások színvonalának fejlesztéséről. A szektor termelésének 40 százalékát teszik ki az állami megrendelések. Ez a szint átlagosnak mondható, Magyarországon az állami megrendelések aránya az építési teljesítményből százalék némileg alatta marad több fejlett piacgazdaságban mért hányadnál. Nagy-Britannia építőipara (2000) Vállalkozások száma éves forgalom (becsült érték) Tervező építészmérnökök milliárd Építészeti technológusok milliárd Építési ellenőrök, anyagmennyiségbecslők milliárd Építés-felügyelők milliárd Építésvezetők, kivitelező építészmérnökök milliárd Egyéb ingatlanszakértők milliárd Összes szakértő milliárd Építési vállalkozók (fontosabbak) milliárd Építőanyag-gyártók milliárd MINDÖSSZESEN milliárd Forrás: A építési vállalkozás közül alig több mint 1000 cég termeli meg az építőipari kibocsátás csaknem egynegyedét(!). Franciaország Tekintettel arra, hogy a francia építőipar forgalmát illetőn a második helyen áll az EU-tagországok között, a némethez hasonlóan fontos szerep hárul rá az iparág EU szintű konjunkturális folyamataiban. Az uniós építőipar teljesítményére érezhető hatást képes gyakorolni például a beruházásaik volumenével.

11 13 Az építőipar növekedési üteme 2001-ben lassult, de ez semmiképpen sem adhat okot pesszimista várakozásokra. A vélemények ugyan megoszlanak, de általában a 2001-es növekedés után 2002-re enyhe visszaeséssel számolnak, ugyanakkor e visszaesés hátrányos következményeit a évi rendkívül jó teljesítmény képes ellensúlyozni. Az építőipari beruházások az összes beruházásnak csaknem a fele. Ez abból a szempontból is előnyökkel jár, hogy már évek óta a GDP növekedéséhez nagymértékben hozzájárul. Írország A magyar építőipari cégek számára összehasonlítási alapul szolgálhat Írország példája, az ország nagysága és több évtizeddel csatlakozása után még ma is megfigyelhető az EU átlagos fejlettségi szintjétől való elmaradása miatt. Az alábbi tények egy évi - építőiparban végzett - felmérés eredményein alapulnak ben a magántulajdonban lévő, 20 vagy annál több főt foglalkoztató építőipari vállalkozások éves forgalma több mint 18 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábban regisztrált értéknél. Összesen 499 ilyen cég szerepelt az ír nyilvántartásban, melyek összesen 40 és félezer alkalmazottnak adtak munkalehetőséget. Ez jelentős növekedésnek számít, összevetve az 1998-ban regisztrált 417 vállalkozással és annak 33 ezer fős dolgozói létszámával. A foglalkoztatottság szintje több mint ötödével bővült, a cégek száma pedig majdnem ötödével lett több ben Írországban az építőipari foglalkoztatottak számának néhány százalékos csökkenését regisztrálták. Az éves változások értékelésénél és esetleg más országok hasonló adataival való összevetés esetén nem hagyható figyelmen kívül, hogy itt a 20 vagy annál több foglalkoztatottal rendelkező vállalatok kerültek a statisztikákba. Az áruk és szolgáltatások vásárlásának értéke nagyobb lett, ugyanakkor fokozódott az alvállalkozók igénybevétele. Az adatok alapján egy foglalkoztatott több érték előállítására képes, ellenben az egy foglalkoztatottra eső termelés értéke visszaesett. Az ír üzleti építőipari szektorban végzett felmérések szerint: százalékkal nőttek az iroda-felújítási munkák, 31.1 százalékkal a kiskereskedelem számára végzett építések, 24.9 százalékkal a szórakozás-, kikapcsolódás- és turizmus célú épületek építése.

12 14 ÁTLAGBÉREK ( ) ÉS LEDOLGOZOTT MUNKAÓRÁK AZ ÍR ÉPÍTŐIPARBAN AZ EGYES ALKALMAZOTTI KATEGÓRIÁK SZERINT Időszak Szellemi munkát végzők férfi nő Munkacsoport vezetők Szakmunkások Szakképzetlen és betanított munkások felnőtt egyéb Ipari tanulók Összesen szellemi és fizikai Átlagos órabér Március Június Szeptember December ÁTLAG Március Június Szeptember December ÁTLAG Március Június Szeptember December Átlag március június Átlagos ledolgozott óra óra óra óra óra óra óra óra munkaóra Március Június Szeptember December ÁTLAG Március Június szeptember december ÁTLAG

13 Március Június szeptember december ÁTLAG Március június végleges 2 ideiglenes 3 ideértve azon munkáért kifizetett bért is, amelyek elvégzését az időjárás viszontagságai akadályozták meg Forrás: Central Statistics Office, Ireland (CSO) Egy év alatt, 2001 júniusától 2002 júniusáig a következő változások történtek az ír építőipari bérek alakulásában: a heti átlagbérek átlagosan több mint 10 százalékkal nőttek; az órabérek átlagosan csaknem 13 százalékkal haladták meg a 2001 júniusában mért szintet, míg a heti ledolgozott órák száma csökkent (44.6 óra helyett átlagosan 43 és fél órát dolgoznak hetente az írek); a szakképzetlen felnőtt munkájáért járó hetibér 13.5 százalékkal emelkedett, és ők is kevesebbet dolgoznak egy héten az egy évvel korábbi időszakhoz képest (46.2 óra helyett 45.8 órát); a szakmunkások hetente a szakképzetlenekéhez képest - csupán 10 százalékkal vihettek több pénzt haza, de az ő heti munkaidejük is csökkent (45 óráról 43.6 órára). Év ÚJONNAN ÉPÍTETT LAKÓÉPÜLETEK SZÁMA Szociális céllal épített lakóépületek Magáncélból épített lakóépületek ÖSSZESEN Forrás: Central Statistics Office, Ireland (CSO) A lakócélú épületek építésének fokozódása többféle módon is kifejti hatását az ír nemzetgazdaságra: kedvezőbben alakul a jelzáloghitel kamatlába, a lakásépítő-szövetkezetek szerepe megnő az új lakások vásárlásakor.

14 16 Hollandia A holland építőipar helyzetét bemutató alábbi táblázatokban az építőipari szektorhoz tartozó, főbb gazdasági tevékenységek statisztikai besorolása még nem teljesen egyezik az EU-ban használt egységes kategóriákkal (NACE Rev.1). Az épületgépészeti szerelések kivételével valamennyi tevékenység forgalma növekedett 1999 és 2000 években. AZ ÉPÍTŐIPARI FORGALOM SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁSA (1998=100%) Tevékenységek dec dec.* dec. /1999. dec jan.-dec. /1999. jan. - dec. Építési terület előkészítése Lakócélú és nem lakócélú épületek építése, építőmérnöki tevékenység (földmunka kivételével) Lakócélú és nem lakócélú épületek építése Építőmérnöki tevékenység Épületgépészeti szerelések Befejező építés Építési eszköz bérbeadása személyzettel Építőipar összesen ebből: foglalkoztatottal működő vállalkozások nál több foglalkoztatottal bíró vállalkozások Forrás: Netherlands Centraal Bureau voor de Statistiek A következő táblázat adatsorai a vállalkozások működésére koncentrálnak. Az ágazat szervezeti struktúrájának stabilizálódását jelzi a vállalkozások számának, illetve arányának egyenletes növekedése és 1999 között az épületgépészeti szerelések, illetve építési eszköz bérbeadásával foglalkozó vállalkozások alapítása kevésbé volt jellemző az ágazatban, ellentétben a befejező építésekkel, ahol a vizsgált időszakban a változás meghaladta a 10 százalékot. A foglalkoztatottság bővülése 1999-ben megtorpant, ám a munkavállalók számának csökkenése nem okozott számottevő visszaesést sem a bevételekben, sem pedig a termelés értékében. A lakócélú és nem lakócélú épületek építése, építőmérnöki tevékenység kategóriában nem volt érzékelhető a foglalkoztatottság növekedésének lassulása, ami vállalkozások számának emelkedésével hozható összefüggésbe.

15 17 A foglalkoztatottak számának csökkenése, valamint az eladásokból származó bruttó eredmény növekedése jól jelzi, hogy az iparágon belül jelentős költségracionálási folyamat ment végbe a vizsgált időszakban. A makrogazdasági, valamint az építőipari gazdasági mutatószámok korábban említett - romlását figyelembe véve, további költségcsökkentést maga után vonó intézkedések meghozatalára lehet számítani. Érdemes megfigyelni Hollandia példáján, hogy a verseny szempontjából kiélezett európai építőipari piacon az állam adócsökkentésekkel próbálja meg a hazai vállalkozóit helyzetbe hozni ban a költségnövelő adók mérséklődése a százalékos tartományban mozgott. Németország A német építőipar meghatározó szerepére az EU építőipari ágazatán belül utaltunk korábban. A német építőipar egyúttal az egész német gazdaság- mozgása alapvetően a német újraegyesítés következménye. Az építőipar a 90-es évek első felében a keleti tartományok reintegrációjának haszonélvezője volt, hisz az infrastruktúra terén hatalmas lemaradások voltak az új szövetségi államokban. Az közötti lakásépítési program indukálta egyebek között azt a strukturális munkanélküliséget, melynek eredményeként a német munkaerőpiac megnyílt a közép-kelet-európai, így a magyar munkavállalók előtt és melyből számos hazai építőipari vállalat, illetve építőipari szakember profitált. A német gazdaság általános visszaesése miatt, mely az építőipart és az építőipari szakipart sem kerülte el, a világháború utáni német történem során tavaly először süllyedt az építőipari munkavállalók száma 1 millió fő alá ben az ágazatban foglalkoztatottak száma átlagosan volt, miközben közel építőipari munkahely szűnt meg. A foglalkoztatottak közül fő dolgozott a nyugati és fő a keleti tartományokban 14. A 2001-es évben a német építőipar bevétele millió DM volt, mely 7,4%- kal maradt el a évi mértéktől. A 2002-es gazdasági előrejelzések a további munkaerő elbocsátások ellenére a dekonjunktúra végét prognosztizálták. A derűlátásra az is okot adott, hogy központi, valamint települési önkormányzatok beruházásaira 12.4 milliárd -t különített el a német kormány. A lakásépítési piac továbbra is stagnál, a lakáshitelezéssel foglalkozó bankok előrejelzése szerint kedvező fordulat ezen a területen csak 2005-ben várható. A tagjelölt országok építőipara Az alábbiakban a 10 tagjelölt ország (Csehország, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) valamint Bulgária és Románia építőiparáról szólunk röviden, majd néhány tagjelölt ország építőiparát részletesebben vizsgáljuk. 14 A német építőipar bemutatásánál nagy mértékben támaszkodtunk az ÉVOSZ Német Vállalkozási Tagozata (IWTD) által az Interneten közreadott adatokra (www.iwtd.de)

16 18 A következő adatsorral a tagjelölt országok építőipari termelési értékét hasonlítjuk össze. Az egyes országok építőipari fejlettségében óriási különbségek mutatkoznak. Csehország relatíve az ország méreteihez és lakosságának számarányához képest nagyobb értéket állít elő, mint a nála jóval nagyobb Lengyelország. Magyarország a középmezőny felső részében foglal helyet. A rendszerváltást követően a tagjelölt országok többségében a termelési érték és a foglalkoztatottak számának csökkenése egyaránt megfigyelhető volt, majd a kilencvenes évek végétől egy általános stabilizálódásnak és fellendülésnek lehetünk tanúi. A szlovák építőipar teljesítménye például 1993 és 2000 között (reálértéken számítva) több mint 20 százalékkal esett vissza. Termelési érték, 1998 (millió ) Tagjelölt országok Termelési érték Bulgária Ciprus Csehország Észtország Magyarország Lettország 735 Litvánia Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Forrás: Eurostat/SBS (Az ágazati üzleti statisztikák - Structural Business Statistics SBS - egységes adatokat szolgáltatnak az EU-n belül az összes gazdasági tevékenységről. A jövőbeni bővítés kapcsán a tagjelölt országok vonatkozó adataival ki kell egészíteni az európai statisztikákat. Ezen adatgyűjtések a közelmúltban megkezdődtek. Bár van még néhány módszertani eltérés a különböző tagjelölt országok adatai között, és valamennyi tagjelölt adata nem a saját pénznemében van feltűntetve - így meglehet, hogy az érték nem az éppen aktuális vásárlóerőt mutatja - mégis a táblázatban feltűntetett adatok gazdasági elemzés szempontjából megállják helyüket. Az egyik közösségi kifogás éppen Magyarországgal kapcsolatos: az adataink csak az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokat tartalmazzák.) Magyarország A magyarországi építőiparnak részletező bemutatása előtt néhány mondatban érdemes a makrogazdaság helyzetét röviden áttekinteni. Gazdaságkutatók szerint évben Magyarországon a tavalyi értéktől 15 valamivel elmaradva, 3.5 százalék körüli lesz a gazdaság növekedése. A nemzetközi konjunktúra feltételezhető javulásával 2003-tól ismét fokozódhat a növekedés %

17 19 A belső fogyasztás dinamikusan bővül, a belföldi felhasználás növekedése minden bizonnyal nagyobb egyben a GDP növekedését is meghaladó mértékű lesz az előző évhez képest. Mutatószámainkon ugyanakkor érezhető lesz, hogy legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasági helyzetének javulása egyelőre várat magára. A magyar építőipar szerepe a nemzetgazdaságban: a GDP 4.6 százalékát adja (2000), 73 ezer működő vállalkozás (2000), csaknem 1166 milliárd Ft termelési érték (2001), nemzetgazdasági beruházások valamivel több, mint 73 milliárd Ft értékben (2001), ezer (regisztrált) munkahely (2002). Alapvető különbség az EU és Magyarország építőipara között az adott térség gazdasági teljesítményhez való hozzájárulásuk mértéke. A Közösség építőipara kétszer akkora súlyt képvisel a gazdaság teljesítőképességében, mint hazánk építőipara! Magyarországon az építőipar nemzetgazdaságon belüli súlya a rendszerváltás óta lépésről lépésre csökkent: az ágazat 1990-ben még a GDP hét százalékát állította elő, 1992-ben már alig hat százalékát, majd tovább csökkenve ez az arány, től a termelés felfutása ellenére a ma is tapasztalt 4.6 százalékos szinten stabilizálódott. Az építőipar termelése évről évre kedvezően alakul óta minden évben az előző év azonos időszakához képest nőtt a termelés. Ezt több tényező együttesen okozza, része van benne az állam (autópályák), a lakosság, illetve az önkormányzatok építési megrendelései fokozódásának. Egyedül a vállalkozói szféra kereslete nem növekedett (stagnált). Egyelőre építőiparunkra továbbra sincs nagy hatással az ipart általában jellemző dekonjunktúra. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az építőipar nem exportorientált, így a gyenge nyugati konjunktúra helyett a belső kereslet élénkülése alakítja. Hat rá azonban az építőanyag-ipar helyzete. Az építőanyagok belföldi értékesítésénél a forint-felértékelődés miatt is (meg a gyártók közötti fokozódó verseny miatt is) olcsóbb importtermékek átlagárcsökkentő hatásúak. Ez az árleszorító tendencia kedvező a vevők számára, és hozzájárulhat az építési tevékenység élénküléséhez. (Ugyanakkor problémát okozhat a csökkenő építőanyag-ár a gyártóknak: az új gyártókapacitások, illetve a fejlesztések költségeit, esetleg helyenként a minimálbér növekedéséből adódó többletterhet a nyomott árszint nem képes finanszírozni.) 16 mintegy 300 millió

18 20 Forrás: KSH, Legfrissebb adatok, Építőipar A magyar építőipari vállalkozások többsége a szerkezetrész épület(rész), egyéb építmény építése alágazatban működő egyéni vállalkozás. Az egyéni vállalkozásokat követően a leginkább elterjedt gazdálkodási forma a jogi személyiség nélküli társas vállalkozás és a korlátolt felelősségű társaság től a magasépítések részaránya folyamatosan növekszik, a mélyépítésé csökken, annak ellenére, hogy 2002 első félévében a mélyépítés növekedési üteme majdnem kétszerese volt a magasépítésének. Magas és mélyépítés aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% I. félév mélyépítés magasépítés Forrás: KSH, Legfrissebb adatok, Építőipar Az építőipari tevékenység irányát tekintve 2002-re (az egész évet véve alapul) megváltozni látszik: 2001-ben a magasépítés lendítette az iparágat, 2002-ben az útépítések megélénkülésének hatására a mélyépítés jelenthet húzóerőt.

19 21 Építőipari termelés növekedése I. féléve között Megnevezés Magasépítés Mélyépítés Építőipar összesen (építőipari termelés) Forrás: KSH A KSH Jelenti, 2002/6. Előző év azonos időszaka=100% I. félév Építőipari termelés I. félévében Termelési érték Változás Ágazat, szakágazat (előző év azonos időszaka = 2001.I.félév 2002.I.félév 100%) (Mrd Ft) (Mrd Ft) Építőipar ebből: Szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése Épületgépészeti szerelés Befejező építés Építőipari termelésből: magasépítés (épületek építése) mélyépítés (egyéb építmények építése) Forrás: Építési Piac, XXXVI. évfolyam, 9. szám A hazai építőipar a legnagyobb értéket a szerkezetkész épület(rész)ek, egyéb építmények építésével hozza létre. Az összes többi alágazat együttvéve sem éri el ezt a termelési értéket. A év közepén mért adatok alapján továbbra is megmarad a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének meghatározó szerepe. A magyar ingatlanpiac 2002 elején az ingatlanpiac szinte valamennyi szegmense megváltozott. A szállodaépítések és -korszerűsítések növekedésével párhuzamosan az irodaépítési láz csillapodni látszik, de a telekpiac továbbra is élénk marad 17. A lakásépítések fellendülése is töretlen: 2002 első félévében az előző évhez képest 22 százalékkal 17 A Top 100 vállalatcsoportból minden harmadik nagyvállalat jelzett telekvásárlási szándékot.

20 22 több a kiadott használatbavételi engedély és 8 százalékkal nőtt az építési engedélyek száma. ezer db 60 Az építési engedélyek és az új lakások építése félévenként I.félév 1999.II.félév 2000.I.félév 2000.II.félév 2001.I.félév 2001.II.félév 2002.I.félév Építés Engedély Forrás: KSH, A KSH Jelenti, 2002/6. Az építés regionális eloszlásáról nehéz pontos információhoz jutni, mert az építőiparban nem telephely, hanem vállalati székhely szerinti termelési adatok állnak rendelkezésre. Budapest súlya hozzávetőleg 50 százalék körüli. Kiemelkedően dinamikus növekedést mutatott az észak-magyarországi, az északalföldi és a dél-alföldi vállatok termelése. Piaci várakozások 2003-ban a jó építési konjunktúra folytatódni látszik. Ezt alátámasztják az építőipari vállalatok megkötött szerződései is. A szerződések volumenbővülése 2002 első félévében több mint 130 százalékos. Mind az új szerződések, mind a szerződésállomány alakulását a mélyépítés növekedése jellemzi. Az épületek építése mellé felzárkózott mélyépítés különösen 2003 elejétől az útépítés (autópályák) fellendülésével előreláthatóan újabb lökést ad majd a növekedésnek. Az üzleti szféra eddigi mozdulatlansága után 2003-ra már várják beruházásaik megélénkülését. Az európai uniós csatlakozás nemcsak esélyt, de veszélyt is jelenthet az építőipar vállalatai számára. A pesszimista vélekedések szerint akár minden ötödik vállalkozás megszűnésre lehet ítélve, amennyiben nem képesek megfelelni a szigorodó pénzügyi és munkavédelmi feltételeknek. Az illegális foglalkoztatás és az engedély nélküli építkezések is hátrányosan érinthetik egyes cégek túlélési esélyeit. A fentiek ellenére, bízva az építőipar növekedésében rejlő előnyökben, az építőipari vállalkozások várakozásairól elmondható, hogy 2002-ben három év óta először látják igazán optimistának helyzetüket a vállalkozók. Ugyanakkor a bevezetőben említett uniós felmérésben tett megállapítások szerint a tagjelölt országok vállalkozói közül még mindig a magyarok a legkevésbé bizakodóak.

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5.

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. A politikai és gazdasági rendszerváltás éveit követően megszűnt a kormányzati szervezésű és államilag jegyzett építők napjának

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS:

MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye:

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben