Az erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat

Átírás

1 ERGONÓMIA 5.6 Az erős fizikai munkaterhelés, és a munkahellyel való elégedetlenség növeli a derékfájás miatti hiányzásokat Tárgyszavak: derékfájás; hiányzás; munkaalkalmatlanság; fizikai terhelés; pszichoszociális munkajellemzők. A gyakran előforduló derékfájdalom súlyos egészségügyi és munkahelyi problémát jelent. A betegség miatt tapasztalható gyakori, ill. hosszabb időtartamú munkahelyi távollétek, a munkavégzésre való alkalmatlanság, az orvosi ellátás igénybevételének szükségessége jelentős költségekkel jár. Az alább bemutatott vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a munkahelyi fizikai és pszichoszociális terhelés befolyásolja-e a derékfájdalom miatti hiányzást. A vizsgálatban részt vevők és az alkalmazott vizsgálati módszerek A vizsgálatokhoz olyan fizikai és szellemi dolgozókat választottak ki, akik jelenlegi állásukban legalább 1 éve álltak alkalmazásban, és hetente 24 órát vagy többet dolgoztak. A résztvevőknek a fizikális vizsgálatok után olyan kérdőívet kellett kitölteniük, amely az életkorral, nemmel, dohányzási szokásokkal, rendszeres testmozgás módjával, illetve problémamegoldó készséggel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A fizikai terhelésekkel a törzs hajlításával, fordításával, ill. terhek emelésével eltöltött munkaidő százalékos értékelését videofelvételek segítségével végezték. A törzshajlításokat a jelentéktelen (<30 ), enyhe (30 60 ), jelentős mértékű (60 90 ) és túlzott mértékű ( 90 ) kategóriákba osztották, míg a törzs fordítása a jelentéktelen (<30 ) és csavart ( 30 ) minősítést kapta. A videofelvételek alapján folyamatosan figyelték, hogy a munkanap folyamán a munkások milyen tömegű terhet hányszor emeltek, majd a meghatározott időtartam alatti emelések számát extrapolálták a 8 órás munkaidőre. A résztvevők kétharmad részét fémipari, vegyipari, gyógyszeripari, élelmiszeripari és faipari vállalatoknál dolgozó termelőmunkások például gépkezelők, összeszerelő- vagy csomagolómunkások képezték; egyharmaduk pedig

2 ipari vállalatoknál adminisztratív munkát ellátó hivatali dolgozóként vagy számítástechnikai és biztosítási vállalatoknál alkalmazottként dolgozott. A vizsgálat ideje alatt a vállalatok évente szolgáltatták a hiányzások első és utolsó dátumát, esetenként a távollétek okát is. A betegségek kódolása egy nemzetközi osztályozási rendszer alapján történt, a leggyakoribb diagnózisok az alábbiak voltak: ágyéki keresztcsonti csigolyabántalom (spondylosis), nem meghatározott helyű csigolyabántalom, ágyéki csigolyák közötti porckorongrendellenesség, nem meghatározott helyű csigolyák közötti porckorongrendellenesség és egyéb más nem pontosan definiált gerincrendellenesség. A betegség miatti hiányzások meghatározása a derékfájdalom következtében kialakuló 3 napos vagy hosszabb időtartamú hiányzások gyakoriságán alapult. A statisztikai analízisek során a Poisson regressziós modellt alkalmazták a gyakorisági hányad (RR = rate ratio) és a megfelelő valószínűségi arányok kiszámítására a 95%-os konfidencia-intervallumokban (95%-os CI). Vizsgálati eredmények Az 1. táblázat a derékfájdalom következtében kialakuló 3 napos vagy hosszabb idejű hiányzások számát és arányát mutatja életkor és nem szerint. A távollétek aránya a férfiak között körülbelül kétszer olyan nagy volt, mint a nők között. A gerincfájdalom következtében fellépő hiányzások legnagyobb része nem pontosan definiált gerincrendellenesség miatt volt. 1. táblázat Derékfájdalom következtében fellépő 3 napos vagy hosszabb időtartamú távollétek aránya és száma a vizsgálati alanyok életkora és neme szerint Életkor Férfiak Nők >45 Összes Hiányzások száma (n) Hiányzások aránya (n/100 személyév) 12,44 11,68 12,49 11,16 10,21 10,53 11,35 Hiányzások száma (n) Hiányzások aránya (n/100 személyév) 4,75 4,57 9,84 2,07 6,32 7,83 5,82 A 2. táblázat mutatja a munkavégzéssel összefüggő fizikai tényezők hatását a derékfájdalom miatti hiányzások számára. A törzs hajlítása, fordítása és a munkavégzés közbeni teheremelés jelentősen összefüggött a távollétek előfordulásával. A törzshajlítás esetében lineáris összefüggést találtak a hajlítás mértéke és a fellépő fájdalom erőssége között; a törzsfordítás és teheremelés esetében ilyen jellegű függvénykapcsolatot nem észleltek.

3 2. táblázat A munkavégzéssel kapcsolatos fizikai tényezők hatására fellépő, derékfájdalom miatti 3 napos vagy hosszabb időtartamú távollétek gyakorisági hányada (RR) Kockázati tényezők Hiányzások száma (n) Munkások száma* (n) RR (95% CI**)*** (n = 635) A törzs 30 -os hajlításával eltöltött munkaidő százalékos aránya > A törzs hajlításával eltöltött munkaidő százalékos aránya >10 30 és 5 60 > ,0 1,75 (1,12 2,67) 2,83 (1,81 4,32) 4,02 (2,40 6,45) 3,01 (1,80 4,84) 1,75 (1,12 2,67) 2,92 (1,97 4,25) 3,65 (2,31 5,62) A törzs 30 -os fordításával eltöltött munkaidő százalékos aránya > Emelések száma/8 órás munkanap soha soha 10 kg/munkanap soha 25 kg/munkanap kg/munkanap > kg/munkanap ,90 (2,11 3,97) 1,65 (0,78 3,10) 2,31 (1,35 3,92) 2,76 (1,78 4,39) 3,60 (2,18 5,99) 3,81 (2,14 6,68) (95% CI)**** (n = 635) 1,36 (0,83 2,21) 2,03 (1,19 3,40) 3,24 (1,80 5,69) 2,33 (1,32 3,97) 1,37 (0,83 2,21) 2,27 (1,45 3,52) 2,65 (1,59 4,32) 2,12 (1,45 3,07) 1,10 (0,49 2,21) 2,47 (1,42 4,29) 2,32 (1,41 3,89) 2,27 (1,25 4,14) 2,18 (1,07 4,37) Munkások száma, akiket jelenlegi állásukban 5 évig alkalmaztak, igazított RR (95% CI)**** (n = 265) 1,0 0,90 (0,39 1,97) 3,01 (1,23 7,27) 9,16 (2,44 33,0) 1,69 (0,46 542) 0,93 (0,40 2,05) 3,15 (1,33 7,41) 3,59 (1,36 9,27) 2,78 (1,36 5,67) 0,33 (0,02 2,02) 3,10 (1,13 8,80) 2,46 (1,02 6,48) 2,06 (0,69 6,30) 2,77 (0,81 9,56) * 732 munkásból, akiknél ismert volt a 3 napos vagy hosszabb idejű hiányzás oka, 702 esetben kaptak megfelelő adatokat a táblázatban bemutatott, munkához kapcsolódó fizikai tényezőkkel kapcsolatban ** 95%-os konfidenciaintervallum *** Poisson regresszióból származó durva gyakorisági hányad (RR) tekintet nélkül a populációra vonatkozó alábbi értékekre: nem, életkor, dohányzás, testtömegindex, szabad idő alatti testmozgás, problémamegoldó készség, szakmai jártasság (aktív problémamegoldás, probléma kikerülése, szociális támogatás keresése); mennyiségi munkakövetelmények, ellentmondásos követelmények, döntési illetékesség, szakmai megítélés, munkafelügyelői támogatás, munkatársi támogatás, munkahelyi biztonság, munkával való elégedettség, a felső test hajlítása vagy fordítása szabadidő alatt, szabadidő alatti járművezetés, munkaidő alatti járművezetés **** gyakorisági hányad (RR) Poisson regresszióból, az említett kockázati tényezőkhöz igazítva A 3. táblázat a pszichoszociális munkajellemzők hatását ismerteti a derékfájdalom miatt bekövetkező hiányzásra. A zavaró tényezőkre való korrigálás után (RR) csak a munkával való elégedetlenségre nőtt jelentősen.

4 3. táblázat Derékfájdalom következtében kialakuló 3 napos vagy hosszabb időtartamú betegség miatti hiányzások gyakorisági hányada (RR) a pszichoszociális munkajellemzőknek megfelelően Kockázati tényezők Hiányzások száma (n) Munkások száma* (n) RR (95% CI**)*** (n = 635) (95% CI)**** (n = 635) Jelenlegi állásukban 5 éve alkalmazott munkások száma, igazított RR (95% CI)**** (n = 265) Mennyiségi munkakövetelmény alacsony (pontozás 6 11) közepes (pontozás 12 16) magas (pontozás 17 20) Ellentmondásos követelmények ellentmondás egyetértés határozott egyetértés Döntési illetékesség nagy (pontozás 10 12) közepes (pontozás 7 9) kicsi (pontozás 3 6) Szakmai megítélés magas (pontozás 17 20) közepes (pontozás 12 16) kicsi (pontozás 5 11) Munkafelügyelői támogatás nagy (pontozás 13 16) közepes (pontozás 11, 12) kicsi (pontozás 4 10) Munkatársi támogatás nagy (pontozás 13 16) közepes (pontozás 11, 12) kicsi (pontozás 4 10) Munkával való elégedettség kitűnő elfogadható nem megfelelő/mérsékelt ,95 (0,68 1,33) 0,92 (0,42 1,77) 1,02 (0,72 1,43) 1,28 (0,67 2,22) 1,58 (1,05 2,49) 1,27 (0,70 2,28) 1,12 (0,76 1,68) 2,08 (1,29 3,37) 0,95 (0,58 1,63) 1,61 (0,98 2,79) 0,96 (0,65 1,47) 2,02 (1,23 3,32) 1,21 (0,86 1,67) 2,39 (1,43 3,79) 1,02 (0,71 1,48) 0,68 (0,30 1,40) 0,76 (0,52 1,10) 1,20 (0,61 2,19) 1,17 (0,70 2,02) 0,69 (0,34 1,40) 0,85 (0,52 1,42) 1,10 (0,58 2,10) 1,06 (0,60 1,97) 1,43 (0,77 2,74) 0,97 (0,62 1,56) 1,46 (0,82 2,61) 1,06 (0,74 1,53) 1,95 (1,08 3,39) 1,06 (0,57 2,06) 1,62 (0,36 6,03) 0,53 (0,26 1,06) 0,43 (0,10 1,52) 4,29 (1,39 16,5) 1,58 (0,36 7,58) 0,61 (0,25 1,59) 0,65 (0,19 2,24) 1,81 (0,66 5,73) 3,59 (1,20 12,3) 0,65 (0,30 1,46) 1,12 (0,37 3,31) 0,75 (0,39 1,42) 2,04 (0,72 5,49) * 732 munkásból, akik esetében ismert a 3 napos vagy hosszabb időtartamú hiányzás oka, közötti azok száma, akiknél elérhető adatokkal rendelkeztek a táblázatban bemutatott, különféle pszichoszociális munkajellemzőkkel kapcsolatban ** 95%-os konfidenciaintervallum *** Poisson regresszióból származó nyers RR-érték a populációra vonatkozó következő paraméterekre: nem, életkor, dohányzás, testtömegindex, szabadidő alatti testmozgás, szakmai jártasság (aktív problémamegoldás, probléma kikerülése, szociális támogatás keresése), nehéz terhek mozgatása szabadidő alatt, a test felső részének hajlítása vagy forgatása szabadidő alatt, szabadidő alatti járművezetés, munkavégzés alatti törzshajlítás, emelés és járművezetés, munkahelyi biztonság és egyéb más, a táblázatban említett pszichoszociális munkajellemzők **** gyakorisági hányad (RR) Poisson regresszióból, az említett kockázati tényezőkhöz igazítva

5 A 4. és 5. táblázat külön külön ismerteti a munkavégzéssel összefüggő fizikai tényezők és pszichoszociális munkajellemzők hatását a derékfájdalom miatti rövid és hosszú idejű távollétekre. A munkával kapcsolatos fizikai tényezők szorosabban függnek össze a hosszabb hiányzásokkal, mint a rövidebbekkel. A legszorosabb összefüggést a pszichoszociális jellemzők és a rövid idejű távollétek között a kis munkafelügyelői támogatás esetén észlelték, és a hosszú távú távolléteknél pedig a munkával való elégedetlenségre. 4. táblázat Derékfájdalom következtében kialakuló rövid (3 7 nap) és hosszú (>7 nap) időtartamú hiányzások gyakorisági hányada (RR) a munkavégzéssel összefüggő fizikai tényezők hatására Kockázati tényezők Rövid hiányzás Hosszú hiányzás 3 7 napos hiányzások száma (n) (munkások száma* (n)) (95%-os CI**)*** (n = 688) >7 napos hiányzások száma (n) (munkások száma**** (n)) (95%-os CI) (n = 751) A törzs 30 -os hajlításával eltöltött munkaidő százalékos aránya >20 31 (465) 15 (127) 11 ( 78) 6 ( 38) 7 51) 1,56 (0,74 3,20) 1,35 (0,55 3,07) 2,18 (0,74 5,60) 1,17 (0,43 2,82) A törzs hajlításával eltöltött munkaidő százalékos aránya (465) (127) >10 30 és (107) > ( 60) 1,59 (0,76 3,26) 1,69 (0,80 3,47) 1,15 (0,46 2,63) A törzs 30 -os fordításával eltöltött munkaidő százalékos aránya 5 43 (582) (134) >10 6 ( 43) Emelések száma/8 órás munkanap soha soha 10 kg/munkanap soha 25 kg/munkanap kg/munkanap > kg/munkanap 14 (259) 12 (118) 21 (232) 18 ( 92) 5 ( 58) 1,52 (0,78 2,89) 1,04 (0,37 2,56) 2,68 (1,13 6,46) 1,46 (0,64 3,44) 2,46 (0,96 6,41) 0,89 (0,24 2,89) 59 (523) 22 (144) 39 ( 85) 18 ( 38) 17 ( 50) 59 (523) 22 (144) 48 (116) 26 ( 57) 84 (648) 56 (147) 15 ( 45) 20 (281) 27 (152) 54 (246) 30 ( 99) 24 ( 62) 1,07 (0,59 1,89) 3,21 (1,91 5,34) 3,66 (1,86 6,91) 2,93 (1,55 5,33) 1,07 (0,59 1,88) 3,08 (1,90 4,96) 3,49 (2,03 5,89) 2,30 (1,51 3,47) 2,54 (1,30 4,71) 3,19 (1,72 6,01) 2,99 (1,68 5,54) 2,78 (1,40 5,58) 3,26 (1,52 6,98) * 988 munkásból 789 esetében rendelkeztek adatokkal a 3 7 napos hiányzások okairól, ebből a 789 munkásból 759 esetben közöltek adatokat a táblázatban bemutatott, munkavégzéssel összefüggő fizikai tényezők hatásáról ** 95%-os konfidenciaintervallum *** Poisson regresszióból származó gyakorisági hányad (RR), a következő paraméterekre igazított értékekkel: nem, életkor, dohányzás, testtömegindex, szabadidő alatti testmozgás, szakmai jártasság (aktív problémamegoldás, probléma kikerülése, szociális támogatás keresése); mennyiségi munkakövetelmények, döntési illetékesség, szaktudás megítélése, munkafelügyelői támogatás, munkatársi támogatás, munkahelyi biztonság, munkával való elégedettség, nehéz terhek mozgatása szabadidő alatt, a test felső részének hajlítása vagy forgatása szabadidő alatt, szabadidő alatti járművezetés, munkaidő alatti járművezetés **** 988 munkásból 878 esetében rendelkeztek adatokkal a 7 napnál hosszabb idejű hiányzások okairól, ebből a 878 munkásból 840 esetben közöltek adatokat a táblázatban bemutatott, munkavégzéssel összefüggő fizikai tényezők hatásáról

6 5. táblázat Derékfájdalom következtében kialakuló rövid (3 7 nap) és hosszú (>7 nap) időtartamú hiányzások gyakorisági hányada (RR) a pszichoszociális munkajellemzők következtében Kockázati tényezők Rövid hiányzás Hosszú hiányzás 3 7 napos hiányzások száma; zárójelben a munkások száma* (95%-os CI**)*** (n = 688) >7 napos hiányzások száma; zárójelben a munkások száma**** Mennyiségi munkakövetelmény kicsi (pontozás 6 11) közepes (pontozás 12 16) nagy (pontozás 17 20) Ellentmondásos követelmények ellentmondás egyetértés határozott egyetértés Döntési illetékesség nagy (pontozás 10 12) közepes (pontozás 7 9) kicsi (pontozás 3 6) Szakmai megítélés nagy (pontozás 17 20) közepes (pontozás 12 16) kicsi (pontozás 5 11) Munkafelügyelői támogatás nagy (pontozás 13 16) közepes (pontozás 11, 12) kicsi (pontozás 4 10) Munkatársi támogatás nagy (pontozás 13 16) közepes (pontozás 11, 12) kicsi (pontozás 4 10) Munkával való elégedettség kitűnő elfogadható nem megfelelő vagy mérs. 30 (217) 44 (507) 4 ( 56) 51 (508) 20 (216) 7 (110) 12 (157) 58 (505) 5 ( 53) 16 (174) 51 (515) 10 ( 93) 6 ( 92) 38 (541) 13 ( 85) 14 (153) 48 (541) 13 ( 85) 40 (461) 29 (273) 8 ( 49) 0,60 (0,34 1,06) 0,10 (0,01 0,57) 0,77 (0,40 1,39) 1,49 (0,49 3,67) 0,97 (0,46 2,20) 0,44 (0,13 1,37) 0,83 (0,39 1,84) 1,27 (0,44 3,61) 1,83 (0,70 5,55) 2,89 (1,06 8,94) 0,67 (0,34 1,38) 0,88 (0,36 2,17) 1,01 (0,57 1,78) 1,45 (0,50 3,63) 46 (235) 117 (570) 13 ( 63) 113 (563) 45 (243) 13 ( 58) 32 (176) 124 (539) 24 (144) 31 (185) 107 (566) 42 (118) 17 ( 98) 99 (508) 63 (262) 26 (165) 123 (599) 30 (101) 91 (517) 71 (303) 17 ( 50) (95%-os CI) (n = 751) 1,13 (0,76 1,70) 0,86 (0,37 1,80) 0,75 (0,49 1,11) 0,93 (0,40 1,89) 1,32 (0,75 2,41) 0,80 (0,37 1,72) 0,84 (0,48 1,51) 1,19 (0,59 2,46) 0,77 (0,42 1,49) 0,77 (0,39 1,59) 1,07 (0,65 1,82) 1,49 (0,79 2,87) (0,68 1,46) 2,13 (1,09 3,95) * 988 munkásból 789 esetében rendelkeztek adatokkal a 3 7 napos hiányzások okairól, ebből a 789 munkásból közötti azok száma, akik esetében adatokat közölhettek a táblázatban bemutatott, különféle pszichoszociális munkajellemzőkkel kapcsolatban ** 95%-os konfidenciaintervallum *** Poisson regresszióból származó gyakorisági hányad (RR), a következő paraméterekre igazított értékkel: nem, életkor, dohányzás, testtömeg index, szabadidő alatti testmozgás, szakmai jártasság (aktív problémamegoldás, probléma kikerülése, szociális támogatás keresése); nehéz terhek mozgatása szabadidő alatt, a test felső részének hajlítása vagy fordítása szabadidő alatt, szabadidő alatti járművezetés, munkavégzés alatti törzshajlítás, teheremelés, járművezetés, munkahelyi biztonság és egyéb más, a táblázatban említett pszichoszociális munkajellemzők **** 988 munkásból 878 esetében rendelkeztek adatokkal a hosszabb, mint 7 napos hiányzások okairól, ebből a 878 munkásból közötti azok száma, akik esetében adatokat közölhettek a táblázatban bemutatott, különféle pszichoszociális munkajellemzőkkel kapcsolatban

7 A vizsgálati eredmények értékelése A vizsgálat összefüggést mutatott a munkavégzés alatti törzshajlítás, fordítás, illetve teheremelés és a derékfájdalom következtében bekövetkező munkahelyi távollétek száma között; a statisztikai értékelések során az RR értékek 2,0 3,2 közötti tartományban helyezkedtek el. A törzs hajlítása esetén fellépő fájdalom lineáris összefüggést mutatott a növekvő időtartammal. A teheremelés fokozta a derékfájdalom miatt előforduló hiányzások kockázatát. Az alacsony szintű munkafelügyelői és munkatársi támogatás, illetve a nem megfelelő mértékű elégedettség a munkával esetében az RR-értékek 1,4-től 2,0-ig terjedtek. A mennyiségi munkakövetelmények, az ellentmondásos követelmények, a döntési illetékesség és a szakértelem megítélése nem mutatott összefüggést a derékfájdalom miatti hiányzásokkal. A jelenlegi állásukban 5 évig vagy ennél rövidebb ideig alkalmazott munkások csoportjának analízise jelentős összefüggést mutatott a derékfájdalom következtében fellépő hiányzásokkal a munkához kapcsolódó fizikai tényezők, a közepes mértékű döntési illetékesség és az alacsony szintű munkafelügyelői támogatás esetében. A rövid és hosszú idejű távollétek esetére különválasztott vizsgálatokon belül a pszichoszociális munkajellemzők vonatkozásában a legszorosabb összefüggést egyrészt a hosszú időtartamú hiányzás és törzshajlítás, fordítás, teheremelés, illetve a munkával való nem megfelelő elégedettség, másrészt pedig a rövid hiányzás és alacsony szintű munkafelügyelői támogatás közötti kapcsolat esetében észlelték. A munkavégzéssel összefüggő fizikai tényezők határozottabb kapcsolatban álltak a hosszú időtartamú hiányzásokkal, mint a rövidebbekkel. A tanulmányból levonható legfontosabb következtetés, hogy a derékfájdalom miatti munkahelyi távollétek esetében a munkavégzés során kiemelkedő kockázati tényezőnek számít a törzs fordításának, hajlításának és a terhek emelésének munkához kapcsolódó fizikai tényezői. A pszichoszociális munkajellemzők közül a munkával való elégedettséget találták kockázati tényezőnek. Az eredmények arra utalnak, hogy az erős fizikai terhelés szorosabb kapcsolatban van az egyre növekvő számú hiányzással, mint a nagymértékű pszichoszociális terhelés, sőt a vizsgálatok tapasztalatai alapján nagyobb hatást gyakorol a hiányzások számára, mint a derékpanaszok önmagukban. Ebből következik, hogy a betegségek miatti munkahelyi távollétek megelőzésében kiemelkedő figyelmet kell fordítani a fizikai terhelés csökkentésének, különösen a derékpanaszokkal küzdő dolgozók esetében. A pszichoszociális munkajellemzők közül a munkával való elégedettség alacsony foka a derékfájások miatti hiányzások kockázati tényezője. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a társadalmi és munkatársi, ill. vezetői támogatás csekély mértéke és

8 derékpanaszok miatti távollétek szintén összefüggnek. A szakmai megbecsülés és a szociális támogatás mértékének fejlesztése szintén hozzájárulhat a hiányzások csökkentéséhez. (Molnár Kinga) Hoogendoorn, W. E.; Bongers, P.M. stb.: High physical work load and low job satisfaction increase the risk of sickness absence due to low back pain: results of a prospective cohort study. = Occupational and Environmental Medicine, 59. k. 5. sz p Fredriksson, K.; Bildt, C. stb.: The impact on musculoskeletal disorders of changing physical and psychosocial work environment conditions in the automobil industry. = International Journal of Industrial Ergonomics, 28. k. 1. sz. 2001, júl. p Kiwimäki, M.; Vahtera, J. stb.: Organisational downsizing and musculoskeletal problems in employees: a prospective study. = Occupational and Environmental Medicine, 58. k. 12. sz p HÍR Biztonságtechnika beállítható és bővíthető konfigurációval A korszerű gépek biztonságtechnikája ma több funkcióból áll. A szükségkikapcsolóknak és védőajtóknak már a standardhoz tartozó felügyeletén túl a felhasználó önbeállító/szabályozó üzemet igényel. Az egyre növekedő biztonságtechnikai követelményeket kívánja kielégíteni a Pilz GmbH & Co. PNOZmulti márkanevű termékcsaládja, az első modulos felépítésű biztonsági kapcsolóberendezés, amely konfigurációjának változtatásával optimálisan alkalmazkodik közepes komplexitású biztonsági feladatokhoz, lefedve a különböző biztonsági funkciók 4-től 14-ig terjedő tartományát. Egyszerű használat A találmány azt példázza, hogy a biztonságtechnikának nem kell bonyolultnak lennie. Az elektronikus PNOZmulti berendezések a biztonsági kapcsolásokból kiiktatják a sok vezetéket, helyettük bevezetik a szabad konfigurálást, amelyhez a felhasználónak csupán egy PC-re és egy PNOZmulti Configurator -ra van szüksége. Az utóbbi grafikusan megjelenítő eszköz speciális programozó ismeretek nélkül, egyszerűen használható. A felhasználó a konfigurátorral parametrálja a kiválasztott biztonsági funkciókat. A rizikókategóriát kockázatelemzéssel kell meghatározni, s az elérendő kategória adja meg a kiindulást az építőelemek elrendezéséhez ( konfigurálásához ). Minden további belső kapcsolathoz a konfigurátor automatikusan rendeli a sz. EN-szabvány szerinti legmagasabb 4-es biztonsági kategóriát.

9 Pl. a szükségkikapcsoló funkcióhoz először el kell dönteni, hogy az egyvagy kétcsatornás, a keresztzárást felismerő kézi vagy automatikus indítású legyen-e. Ilyen módon lehet konfigurálni minden biztonsági funkciót, többek közt a védőajtó- és fénysorompó-felügyeletet, az üzemmódváltó kapcsolót az igenbillentyűt és a kétkezes funkciókat. Ezután logikai kapcsolatot kell létesíteni e funkciók között, amihez vagy/vagy kapcsolások, késleltetések és tiltások állnak rendelkezésre. A kiválasztott kapcsolódási eredmények tetszés szerinti kimenetekké köthetők össze. A gépeken gyakran kell alkalmazni több biztonsági felügyeletet, amelyeket huzalozással kötnek össze sorban ( igen kapcsolás) vagy párhuzamosan ( vagy kapcsolás), de ilyenkor a gép biztonsági funkcióinak ellátásához támaszokra is szükség van. Az ilyen kapcsolás azonban érintkezésen alapszik, tehát kopásnak van kitéve, emellett még több biztonsági érintkezést kíván, mint amennyire a tulajdonképpeni kapcsoláshoz szükség van. Jó biztonságtechnikai ismereteket kell megtervezni, minden bővítés és változás alkalmával újra meg újra. A PNOZmulti esetében a szabadon konfigurálható be- és kimenetek mindegyike elláthat tetszés szerinti funkciót. A felhasználó szükséges biztonságtechnikai ismeretei a bemenetekre korlátozódnak, a belső logikai kapcsolások feladatát a konfigurátor veszi át. Hibadiagosztika A PNOZmulti segítségével átfogó hibadiagnózist lehet felállítani, sokkal gyorsabban, mint a hagyományos biztonsági kapcsoló berendezésekkel, amelyekkel nehezen követhető a hiba létrejötte. A mindenkori üzemi állapot meghatározásához a PNOZmultiban minden kapcsolatot és funkciót össze lehet kötni egy jelző kimenettel, amelyek jelentést küldenek a belső és külső állapotokról, egy tárolóprogramos vezérlésnek vagy displaynek. Bővíthetőség A gépgyártásban elterjedt modulos koncepció a PNOZmulti családdal alkalmazásra talált a biztonságtechnikában is. Az alapeszköz egyszerűen kiegészíthető új be- és kimenetekkel, amennyiben maga a gép bővül új modulokkal vagy megoldásokkal. Az újonnan felállított konfigurációról szóló információ lehetőségét az újraírható csip (SIM) kártya adja, amelyet csak be kell helyezni a készülékbe. (VDI-Zeitschrift/Konstruktion, 144. k. 9/10. sz p )