1. Bevezetés. Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkársága által nyújtott információk alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Bevezetés. Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkársága által nyújtott információk alapján"

Átírás

1 Előszó A es években Nyugat Európában és Észak Amerikában a társadalmi fejlődés hatására a felsőoktatás nagymértékben átalakult. Tömeges igény mutatkozott a magasan képzett munkaerőre, a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók képzésének biztosítására. A nappali tagozatos képzés mellett megerősödött az esti, a levelező és távoktatási formák szerepe. A nyugati társadalmakban a széles tömegek számára nyitva álló felsőoktatás miatt a civil szervezetek szerepvállalása is szükségszerűvé és elengedhetetlenné vált. Ezek a szervezetek munkájuk során a lehetséges problémák rendkívül széles spektrumával találkoztak, megoldásukra megannyi alternatívát dolgoztak ki, gyakorlati alkalmazásukkal pedig számos értékes tapasztalatokat szereztek az elmúlt évtizedek alatt, ezzel is segítve a szakmai alapon álló társadalmi igényeket megfogalmazó felhasználói oldal és intézmények közötti párbeszédet. Hazánkban a felsőoktatás intézményrendszere a 90 es években alakult át gyökeresen. A hallgatók tömegesen áramoltak, és még áramolnak ma is, több száz új szak keletkezett és a régi szakok népszerűsége drámaian csökkent. Megváltozott a továbbtanulók társadalmi helyzete, és ezzel egy időben megváltozott a felsőoktatás és a munkaerőpiac viszonya is, hiszen a felsőoktatás lassabban reagált a gazdasági társadalmi változásokra, és az ezekből kialakuló új elvárásokra. A felsőoktatási intézményeknek általában nincs birtokukban adat, vélemény az általuk folytatott képzés hasznosságáról, megítéléséről. A megfelelő anyagi háttér hiánya miatt felsőoktatásba bekerült hallgatóknak komoly problémát jelent mind a mai napig a tanulmányok zökkenőmentes elvégzése. Ennek a megoldására sem kielégítő ösztöndíjrendszer, sem megnyugtató munkalehetőségek nem állnak a hallgatók rendelkezésére. A munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatában kialakult vákuumot többnyire mindenhol az újonnan, sokszor kifejezetten e célra alakult civil szervezetek töltötték be. Jellemzően munkaerő és munkahely közvetítéssel, tájékoztatással, tréningekkel igyekeztek javítani a felsőoktatásban tanulók, illetve a tanulmányaikat elvégző fiatalok helyzetén. A tanulmány célja, hogy bemutassa a felsőoktatási hallgatók társadalmi és szociális helyzetét, jövedelmi összetételét, valamint első sorban anyagi nehézségekből fakadó munkavállalásuk problémáit. A kutatás során bemutatott hazai és nemzetközi példák és rendszerek remélhetőleg útmutatást fognak adni a hazai egyetemi és főiskolai hallgatók munkavállalási lehetőségeinek javításához, és ezzel párhuzamosan magas szintű hallgatói munkavállalói érdekképviseleti rendszer kialakításához.

2 1. Bevezetés A felsőoktatási hallgatók jelentős része munkavállalóként is megjelenik a magyar társadalomban. E munkavállalási szándék kettős: nagyobb részben megélhetésre, kisebb részben munkatapasztalat szerzésére irányul. A főiskolásokat és egyetemistákat foglalkoztató gazdasági és társadalmi szervezetek hagyományos (iskolaszövetkezetek) és az azokat kiegészítő újabb vállalkozási formák (közhasznú társaságok), valamint a korosztályra jellemző magatartásminták miatt a felsőoktatási hallgatók jelentős része nonprofit szervezetekben vállal munkát. A vállalkozási alapon működő (profitorientált), diákokat foglalkoztató szervezetek közül a hallgatók leggyakrabban diákszövetkezeteket vállasztják munkavállalásuk intézményének keretéül. E szervezeti forma többek között azért nagyon népszerű, mert a jelenlegi hazai jogszabályok értelmében az iskoalszövetkezeti munkavállaló társadalombiztosítási kedvezményekben részesül. A nonprofit szférában jellemzően az egyesületi és alapítványi formában működő intézmények alkalmaznak diákokat. Emellett egyre több felsőoktatási intézmény foglalkoztatja hallgatóit. Ez esetben ezen intézményeket nonprofit szervezeteknek tekintjük. A munkát vállaló főiskolai és egyetemi hallgatóknak, mint munkavállalóknak jelenleg hazánkban nincs egységes érdekképviseleti szerve. Ilyen módon a szociális partnerség, az érdekegyeztető fórumok, folyamatok intézményrendszerében helyük, szerepük nem tisztázott. Szerkezetét tekintve jelen tanulmány készítői arra törekedtek, hogy részletes kép formálódjon azon motivációkról, amelyek a hallgatókat tanulmányaik mellett munkavállalásra és munkavégzésre késztetik. E cél érdekében két korábban elkészült, a hallgatók szociális helyzetét, munkavállalásuk anyagi motivációját elemző kutatás kerül összevetésre. A továbbiakban a tanulmány a hallgatók munkavállalásának jogi feltételeit, intézményi kereteit vizsgálja, melyekből kiderült, hogy ma Magyarországon a különböző nonprofit szervezeti formák mellett a munkavállalás kedvelt helye valamelyik iskolaszövetkezeti társulás. Jelenleg az országban általános iskolának, 15 középiskolának és 40 felsőoktatási intézménynek van diákszövetkezete 1, ezért fontos áttekinteni ezen intézmények működésének jogi szabályozását, munkapiaci előnyeit és nem utolsó sorban e munkaerőpiaci forma fogyatékosságait, működési alternatíváit. A tanulmány készítői a teljesség igénye és lehetősége nélkül igyekeztek alternatívákat bemutatni, hogy a különböző államokban milyen jelentőséget szentelnek e társadalmi réteg munkaerőpiaci szerepének, melyek a különböző rendszerek előnyei és hátrányai. Az összehasonlító vizsgálatok arra a következtetésre vezettek, hogy külföldön a legtöbb esetben a hallgatók részletesebben kidolgozott, központilag szabályozott program keretén belül vállalhatnak munkát, a különböző államok változatos programjai azonban nem rendelkeznek intézményi háttérrel, ebből következően a munkavállalók érdekképviselete sincs specifizálva. A tanulmányban megfogalmazott következtetésekből eredően, figyelembe véve, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája törvénybe foglalt feladatként és kötelezettségeként látja el Magyarországon a felsőoktatásban résztvevő hallgatók érdekképviseletét, szükséges lenne, hogy az országos érdekképviselet az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalán részt vevő szakszervezeti konföderációkkal együttműködési megállapodást kössön a munkavállaló hallgatók érdekeinek képviseletére. 1 Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkársága által nyújtott információk alapján

3 2 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK HALLGATÓI JÖVEDELMEK 2.1 Állami támogatások Hallgatói jövedelmek Magyarországon 1999 március áprilisában a TEMPUS program keretében a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetsége megbízásából egy 1500 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves adatfelmérést végzett az Expanzió Humán Tanácsadó, melynek adatait az Oktatáskutató Intézet munkatársai elemezték. A felmérés során egyetemisták, főiskolások lettek életkörülményeikről, anyagi helyzetükről megkérdezve. A felmérés készítői arra is igyekeztek választ találni, hogy a családi háttér mutatóiból fakadó különbségek hogyan és milyen mértékben csapódnak le a mindennapokban, az egyes hallgatói csoportok hogyan és milyen sikerrel próbálják meg kompenzálni hátrányaikat, illetve váltják még több előnyre előnyeiket. A hallgatók többségénél a szülői/családi támogatás a legjelentősebb bevételi forrás (40 50% közötti arányban szerepel minden vizsgált csoportban). Ezek megoszlása: az alacsonyabb státusú réteg gyermekeinek jövedelem struktúrájában a családi támogatás összege magasabb arányt mutat, mint az "elit" gyermekeinek körében, utóbbiak viszont szívesebben vállalnak munkát, s inkább ebben kapnak szülői támogatást. Így a két réteg között összbevételeik arányait tekintve nincs igazán különbség (egyedül a vállalkozói réteg gyermekei emelkednek ki közülük, illetve az inaktív és munkanélküli szülők gyermekei látszanak leszakadni). Az alulról érkezettek inkább az állami vagy kvázi állami forrásokra támaszkodnak megélhetésük biztosítására pl. különféle ösztöndíjak, tandíj mentesség stb. Első közelítésre tehát egy állam piac család tagolódású függőségi rendszer kialakulása feltételezhető, s ezek a társadalmi helyzet függvényében alakulnak alulról fölfelé haladva: az "államtól" függők jellemzően az ösztöndíjakra vagy az ösztöndíj jellegű juttatásokra számítanak, így nincs lehetőségük, illetve idejük a piaci részvételre, hiszen ezeket a jövedelmi forrásokat a többnyire a tanulásra fordított energiákkal lehet elérni (forrásaikat leginkább még a családi támogatás egészíti ki); a piacorientált réteg jövedelmi struktúrájában jellemzően a munkából származó jövedelmek magasak, az ösztöndíj szerű bevételek alacsonyak, viszont esetükben sem elhanyagolható a szülői segítség. Itt két jól elkülöníthető csoport figyelhető meg: az egyik az, amelyik valamilyen oknál fogva elfordul az állam által kínált juttatásoktól, és minden szóba jöhető munkát elvállal szinte válogatás nélkül; a másik csoportra viszont jellemző, hogy kapcsolataikat kiaknázva kizárólag szakmai jellegű munkákat vállal akár jövendő munkahelyén, s így munkavállalása szakmai karrier építésének része, s nem kizárólag a megélhetés biztosítása; a két csoport jövedelmében is jelentősen eltér egymástól; a családtól függők kiadásainak döntő hányadát a szülői ház finanszírozza, számukra minden biztosított (pl. saját lakás, autó stb.), s így nem is szorulnak a két fenti jövedelemforrásra. Bevételek, pénzbeli támogatás A hallgatók bevételeit vizsgálva az adatgyűjtők nyolc lehetséges forrást jelöltek meg, és arra kérték a hallgatókat, mondják meg, hogy az egyes forrásokból van e havonta rendszeres jövedelmük, s ha igen, körülbelül mennyi? Az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy a

4 hallgatók milyen bevételekkel rendelkeznek, s azok átlagosan milyen részt képeznek egy átlag hallgatói jövedelemben. "Mennyi az a pénz, amivel rendelkezel, és milyen forrásokból tevődik össze?" Forrás Átlagos bevétel Válaszadók (Ft/hó) (% ) Szülőktől kapott támogatás Ft 80% Tanulmányi ösztöndíj Ft 82% Szociális támogatás Ft 37% Tanulmányi szerződésből származó Ft ösztöndíj 3% Önkormányzati szociális támogatás Ft 2% Munkavégzés + vállalkozás Ft 45% Lakás bérbeadása Ft 2% Egyéb forrás Ft 12% Összesen Ft aránya Mint látható, a hallgatók legszélesebb körét érintő támogatások a szülőktől kapott pénzek és a tanulmányi ösztöndíjak (80 82 %). Viszonylag magas azoknak hallgatóknak az aránya, akik szociális támogatásban is részesülnek (39 %). Az alábbi ábra adatai szerint a hallgatók több mint fele (54 % a) egy hónapban átlagosan Ft közötti bevétellel rendelkezik, majdnem egynegyedük (23 %) viszont Ft alatti összegből él (öt öt százalék nem tudja, illetve Ft fölötti bevétellel rendelkezik). A hallgatók rendelkezésére álló anyagi források A továbbiakban részletesebb elemzésre kerülnek azok a bevételek, amelyeket a hallgatók nagyobb hányada említett, a szülőktől származó bevételek és juttatások, az ösztöndíjból és a munkavégzésből származó jövedelmek (amely 45 % ukra jellemző).

5 Pénzbeli támogatások a szülőktől származó bevételek A hallgatók közel kétharmada esetében nem nagyobb forintnál az az összeg, amelyet otthonról kap. Mindössze 13 % uk kap ennél nagyobb összeget, s körülbelül egyötödük nem tudja, mennyit kap otthonról. Egyéb, nem pénzbeli támogatást is kapnak a hallgatók különböző helyekről (családi támogatások). Ezek értékét havi bontásban nagyon nehéz lenne forintban kifejezni, ezért ezt a kérdőív figyelmen kívül hagyta. Emiatt a kapott eredmények feltételezhetően a valóságban nagyon különböző értékeket takarnak. A nem pénzbeli támogatások közül leggyakoribb az élelmiszer, amelyet a megkérdezettek 71 % a rendszeresen, 20 % a alkalmanként kap. A hallgatók nagyobb része (56 %) alkalmanként, kisebb része (29 %) pedig rendszeresen kap otthonról ruhaneműt. Ezen kívül közlekedési támogatást (bérlet, autóhasználat) 35 % uk rendszeresen, 20 % uk alkalmanként kap. Körülbelül egytizedük időnként egyéb (nem pénzbeli) támogatást is kap. A családok jellemzőit a felmérés készítői abból a szempontból is megvizsgálták, hogy milyen mértékben teszik a hallgatók számára szabaddá az ösztöndíjak (esetleg) szociális támogatások összegének felhasználását. A megkérdezett hallgatók 82 % a az ilyen címen kapott összeggel teljes egészében maga rendelkezik. Öt százalékuk ösztöndíjának, illetve szociális támogatásának egy részét, három százalékuk pedig teljes egészét beadja a családi költségvetésbe. A hallgatók további hét százaléka sem tanulmányi ösztöndíjat, sem szociális támogatást nem kap. A tanulmányi ösztöndíjak nagysága

6 Az ösztöndíj nagyságára vonatkozó kérdésekre a hallgatók közel ötöde nem tudott vagy nem akart válaszolni. A megkérdezett hallgatók több mint negyede (27 %) Ft közötti összeget, egyötöde Ft közötti összeget, szintén egyötödük legfeljebb 3000 Ft ot, és 14 % uk 7500 forintnál nagyobb összeget kap ösztöndíjként. A következő, az eddigieknél kevésbé széles hallgatói csoportot érintő bevételi forrás a munkavégzésből származó jövedelem. A munkavégzésből származó bevételek havi átlaga Amint az ábra mutatja, a hallgatók több mint fele nemleges választ adott a kérdésre. A munkavégzésből származó jövedelmek között leggyakrabban a havi 5000 Ft alatti jövedelem fordul elő (29 %). Jelentős még az Ft közötti jövedelmek aránya (9 %), az ennél magasabb jövedelműeké azonban csak négy, illetve kettő százalék. A hallgatói jövedelmek felhasználása: A felmérés szerint a hallgatók jelentős hányada (43 %) teljes mértékben a saját megélhetésére fordítja, és feléli a maga által megkeresett összeget. Az egyetemisták és a főiskolások másik fele (49%) pedig valamennyi pénzt félretesz. A megkérdezetteknek 5% a mondta azt, hogy a megkeresett pénz teljes egészében félre tudja tenni.

7 A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megbízásából szociológusok által évben készített, Sikerágazat Állami Felsőoktatás Magyarországon címmel publikált kétezer állami felsőoktatási intézményben tanuló hallgató megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint a diákok a tanulmányaik során felhasznált összegnek közel felét (49 százalékát) a szüleiktől kapták, ugyanakkor jelentős bevételhez jutottak az ösztöndíjakból is (29 százalék). A két bevételi forrás a hallgatók megélhetésének több mint háromnegyedét biztosította. Az ösztöndíjak legnagyobb részét a tanulmányi juttatások tették ki, egy hallgató átlagosan 4200 forintos ösztöndíjban részesül, ami háromszor annyi, mint a tankönyv illetve jegyzettámogatás (1350 forint). E tétel mellett a rendszeres szociális támogatás 675 forint, a lakhatási támogatás 450 forint volt átlagosan. A vizsgálat nem támasztotta alá a felmérés készítőinek azt a hipotézisét, hogy a magasabb végzettségű szülők gyermekeinél magasabb a tanulmányi ösztöndíj összege is, hiszen a felvételiig befektetett kulturális tőke már az évközi vizsgán kamatozhat. Az adatok azt mutatják, hogy a szülők iskolázottsága nincs hatással a gyerek tanulmányi ösztöndíjára: azok a hallgatók akiknek szülei alapfokú végzettséggel rendelkeztek átlagosan 3914 forintos tanulmányi ösztöndíjat kaptak, míg ugyanez diplomás szülők esetén 3985 forint volt. A felmérés rámutatott, hogy a diákok szorgalmi időszakban általános létfenntartásra étkezésre, tisztálkodásra a rendelkezésre álló összeg 28, vizsgaidőszakban 25 százalékát fordítják. Lakhatásra százalék megy el, míg kultúrára színházra, mozira 14, illetve 12, ruházkodásra 9, illetve 8 százalékot költenek. A könyvek és jegyzetek megvásárlása a pénz 8 8 százalékát fordítják szorgalmi és vizsgaidőszakban. A felmérés főbb eredményei 2 A hallgatók jövedelmi helyzete bevételi oldal A hallgatók jövedelmi viszonyainak elemzésekor az egyik fő tényező a bevételek alakulása, mely eltérést mutathat egyrészt a szorgalmi és vizsgaidőszakokban, másrészt a hallgatók családi háttere, szociális körülményei alapján is. A bevételi oldal vizsgálata fontosnak mondható abból a szempontból is, hogy annak mekkora hányadához jut hozzá a hallgató többlet tevékenység nélkül (mely nem a tanulástól veszi el az időt), mekkora hányadhoz jut úgy, hogy ezzel a szakmájához szorosan kapcsolható egyéb ismeretekre tesz szert (akár gyakorlati, akár elméleti szinten), bár időráfordítást igényel. E két többletforrás részletesebb vizsgálata azért lehet a továbbiakban érdekes, mert azon hallgatóknak, akiknek bevételei között csak ilyen jellegű tételek mutathatók ki, nagy valószínűséggel nem megélhetésükkel kell foglalkozniuk elsősorban, hanem szakmai fejlődésükre összpontosíthatnak. A bevételek elemzésénél a tanulmány készítői abból indultak ki, hogy a hallgatók anyagi forrásai elegendőek tanulmányaik folytatásához, hiszen ha nem így lenne, akkor már kiszorultak volna a felsőoktatási intézményből. 2 Az adatok a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megbízásából»sikerágazat?állami Felsőoktatás Magyarországon«címmel megjelentetett publikáció részét képezik.

8 A szorgalmi időszakban a hallgatók az 1999/2000 es tanévben hozzávetőleg a minimálbérrel azonos átlagos összegekből gazdálkodtak (22365 Ft), melyek közel felét a szüleiktől kapták (49 százalékát), de jelentős bevételi tételnek számított az ösztöndíj (29 százalék) is. Mint látható, ez a két bevételi forrás a tanulók megélhetésének több mint háromnegyedét biztosította. Akik számára ezen bevételek kevésnek bizonyultak, azok nagy arányban (13 százalék) vállaltak valamilyen munkát jövedelmeik kiegészítésére. A hallgatók bevételeinek nagysága erősen függ attól, hogy milyen a szülők iskolai végzettsége. Ha mindkét szülő iskolai végzettsége azonos, akkor elmondható, hogy az iskolázottságuk növekedésével az egyetemre/főiskolára járó hallgatók bevételei is növekednek, az azonban már nem ennyire egyértelmű, hogy a szülők iskolai végzettsége (a szülői támogatásokon túl) egyáltalán hat e gyermekeik bevételi szerkezetére is. 15. táblázat A hallgatók bevételeinek alakulása szorgalmi és vizsgaidőszakban az azonos iskolai végzettségű szülők gyerekei körében (Ft/hó) Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét szülő szülő szülő szülő alapfokú szakmunkás érettségizett diplomás Hány Ft ból gazdálkodik Szorgalmi időszakban? Hány Ft ból gazdálkodik Vizsgaidőszakban? táblázat A hallgatók bevételi szerkezetének alakulása szorgalmi és vizsgaidőszakban az azonos iskolai végzettségű szülők gyerekei körében (százalék) Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét szülő szülő szülő szülő alapfokú szakmunkás érettségizett diplomás Ösztöndíj szorgalmi időszakban Szülői segítség szorgalmi i. ban Saját munka szorgalmi i. ban Egyéb ösztöndíj szorgalmi i. ban Egyéb támogatás szorg i. ban Ösztöndíj vizsgaidőszakban Szülői támogatás vizsgai. ban Saját munka vizsgai. ban Más ösztöndíj vizsgai. ban Egyéb támogatás vizsgai. ban

9 A táblázat jól mutatja, hogy az ösztöndíj jelentősége a bevételi szerkezet alakulásában az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeinél nagyobb, és az iskolai végzettség növekedésével csökken (ez alól egyetlen kivétel mutatható ki, hogy a szorgalmi időszakban a szakmunkás végzettségű szülők gyerekeinek az ösztöndíj jelentősebb bevételi forrás, mint az alapfokú végzettségű szülők gyerekeinek), ugyanakkor a szülői támogatás részarányában ellentétes tendencia mutatkozik. Nem elhanyagolható másrészt az sem, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekei (akiknek a bevételei már egyébként is magasabbak) bevételeik nagyobb részarányban tudják biztosítani saját munkából, tehát jó eséllyel könnyebben tudnak jobban fizető munkákhoz jutni, mint a kevésbé iskolázott szülők gyerekei. Valószínűleg az egész eddigi életünkben használt szülői kapcsolati tőkét az elhelyezkedésüknél is eredményesebben tudták működtetni. Felmerül a kérdés, hogy ez a munkavállalás mennyire gyakori a felsőoktatási intézményekbe járó diákoknál. A válaszok alapján a megkérdezettek közel egyhatoda számolt be arról, hogy hetente valamennyi órát (átlagosan 5,3 órát) tölt munkával (jövedelemszerzés céljából). A dolgozók kétharmada azonban nem dolgozik többet heti 2 óránál. A fenti táblázat rámutat arra is, hogy míg a felső és középfokú valamint a szakmunkás végzettségű szülők gyerekeinek jövedelmi szerkezete alig változik a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak között, addig az alapfokú végzettségű szülők gyerekei a vizsgaidőszakban nagyobbrészt az ösztöndíjra kell, hogy támaszkodjanak, mert ebben az időszakban a szülői támogatások is lecsökkennek. Tehát úgy versenyeznek társaikkal, hogy a szüleik a vizsgák ideje alatt nem tudják őket a szorgalmi időszakkal azonos mértékben támogatni. 17. táblázat A hallgatói bevételek alakulása és szerkezete a szorgalmi és vizsgaidőszakban Szorgalmi időszak Vizsgaidőszak Bevételek Ft Ft Ösztöndíj 29% 29% Szülői segítség 49% 48% Saját munka 12% 12% Egyéb ösztöndíj 1% 1% Egyéb támogatás 2% 1% Ismeretlen, válaszmegtagadó 7% 9% A felmérésből kiderül, hogy a hallgatók bevételei vizsgaidőszakban átlagosan közel 2800 forinttal alacsonyabbak, mint szorgalmi időszakban. Az adatok tanúsága szerint jelentős bevételcsökkenés különösen az egyébként sem kiemelkedő jövedelemmel rendelkező tanító és óvóképzőben járó főiskolásoknál jellemző, akiknek egyhavi jövedelme 23 százalékkal alacsonyabb átlagosan forint ilyenkor. Jelentős 21 százalékos bevételkieséssel kénytelenek számolni a joghallgatók, akik forintos jövedelemre tettek szert a vizsgaidőszakban. Kiadási oldal A kiadások szerkezetét elsősorban a bevételek nagysága felől lettek megközelítve, azaz minél nagyobb a bevétel, annál nagyobb a kiadásokban megnyilvánuló döntési szabadság. Ez azt jelenti, hogy a létfenntartáshoz szükséges bevételnél értelemszerűen nincs jelentős mozgástér,

10 hiszen az elsődleges cél a megélhetés, az ennél magasabb bevételekkel együtt növekszik viszont annak lehetősége, hogy a vizsgált személy szabad döntése alapján másra is köthessen. 11.ábra Az egy hónapban rendelkezésére álló összegből hány százalékot költ az alábbi tételekre? 30% 25% 20% 15% szorgalmi időszak vizsgaidőszak 10% 5% 0% Az ábra szerint a hallgatók jövedelmének legnagyobb hányadát az általános létfenntartásra, lakhatásra, valamint a kulturális javak fogyasztására fordítják. A kultúrára fordított kiadás nem a közvetlen létfenntartáshoz szükséges fogyasztási javakhoz tartozik, azonban az értelmiségi lét egyik fontos összetevője. A kiadás szerkezetében szakcsoportonként és a család kulturális háttere alapján eltérések mutatkoznak. Lakhatásra az átlagot meghaladó mértékben a tanító és óvóképzőbe, az agrárfőiskolába, a bölcsészkarra, természettudományi karokra, a műszaki főiskolákra járó hallgatók költenek többet, tehát elsősorban a kevésbé kurrens szakok hallgatói kényszerülnek bevételük nagyobb hányadát erre a célra fordítani. Hasonlóan az alacsony presztízsű szakok hallgatói kénytelenek jövedelmük nagyobb hányadát létfenntartásra (étkezés, tisztálkodás stb.) és utazási költségekre fordítani. A vizsgaidőszak kiadási szerkezete eltér a szorgalmi időszakban megfigyelhetőtől. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az intenzív tanulás más életvitelt, fogyasztási szokást kényszerít a hallgatókra, másrészt ebben az időszakban a bevételük is jelentős mértékben (több mint 10 százalékkal) csökken. Mindezt jól mutatja, hogy míg a hallgatók naponta átlagosan két órát tanultak szorgalmi időszakban, addig négyszer ennyi időt fordítottak vizsgaidőszakban ugyanerre a tevékenységre. Képzési csoportoktól függetlenül megállapítható az, hogy a diákok szorgalmi időszak alatt viszonylag kevesebb időt töltenek tanulással, ami részben már magyarázza a vizsgaidőszak alatti túlterheltségüket. Vizsgaidőszak alatt, képzési csoportonként vizsgálva az átlagot meghaladó mértékben a jogászok, az orvosok, a természettudományi és bölcsészkarokra, valamint az egészségügyi főiskolákra járó hallgatók tanulnak.

11 A vizsgaidőszakban különösen a létfenntartási és a kulturális javak fogyasztására fordított kiadásokat fogják vissza a hallgatók. A szorgalmi időszakhoz képest csupán némi növekedést az egyéb kiadásoknál tapasztaltunk, ahol elsősorban kávéra, cigarettára stb. költenek többet. Összegzés: Az 1999 ben és 2000 ben készült felmérés összevetéséből az látható, hogy a vizsgált időszakban a hallgatók bevételei nőttek, bár ezen bevételek reálértékének vizsgálatakor még e rövid időszak intervallumában is egyértelmű csökkenés mutatható ki. A nominális növekedés magyarázata nem lehet az ösztöndíjak növekedése, hiszen a hallgatói normatíva ezen időszak alatt nem nőtt, bár az állami szociális támogatások költségvetési összegei emelkedtek. A bevétel növekedésének a fenti megállapítás ellenére történő emelkedésének okait keresve a témakör kutatói a következő indokokat tartják elképzelhetőnek: 1. A hallgatók körében változtak a jövedelembevallási szokások. 2. A nem állami bevételek nominális növekedése, melynek oka lehet a fogyasztói árindex vizsgált időszakban bekövetkezett változása is (lsd. Az infláció alakulása 1999 ben és 2000 ben). 3. A munkabérek növekedése (lsd ben a minimálbérek Ft ra történő emelése), mely növekedés közvetlenül a családi jövedelemre gyakorolt hatást, de közvetve a tanulásra fordítandó összeg növekedését is jelentheti. 4. A kormányzati döntésekből fakadóan a szociális és adótámogatások növekedése is hatást gyakorolhat a felsőoktatási tanulmányokra fordított összeg megálapított növekedésére. Mindezekből azt kell megállapítani, hogy az állami támogatások reálérték csökkenése és a családok által nyújtott támogatás folyamatos beszűkülése miatt láthatóan az átlagos hallgatói jövedelmi szint a fogyasztói árindex változását nem követi, a hallgatói jövedelem reálértéke csökken, és emiatt a fent említett két forrás (állami és családi) jelentőségének csökkenése a hallgatók jövedelemszerkezetében folyamatos, és mindezek mellett a munkavégzésből származó jövedelem egyre jelentősebb hányadot mutat. 2.2 Állami támogatások Hallgatói jövedelmek külföldi példái A Deutsches Studentenwerk 1997 ben tanulmányt készített az oktatás támogatási rendszerének nyugat európai fejlődéséről, amely jelentős eltéréseket tárt fel a különböző nemzeti támogatási rendszerek, jogosultsági kritériumok és lehetőségek között. A tanulmányból kiderül, hogy a különböző rendszerek összehasonlítása rendkívül bonyolult feladat: figyelembe kell venni a tényleges segélyek és/vagy tanulmányi hitelek rendszereinek működését és kapcsolódását a családi tehervállalás kiegyenlítésének rendszereihez és az adórendszerhez. A közvetlen hallgatói segélyek tényleges összegeinek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a hallgatók a skandináv országokban, Ausztriában (2000 ben bevezették a tandíj kötelezettséget és azóta érezhetően csökkent a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma), Németországban és Hollandiában részesülnek a legmagasabb összegű támogatásban. Az támogatás minden országban rászorultság függő, azaz figyelembe veszik a

12 hallgatók és családtagjaik, esetenként egy bizonyos korhatár eléréséig a szülők jövedelmét. A kötelező szülői támogatást illetően az országok két jól elkülöníthető csoportra oszthatók: Azok az országok, ahol a törvény nem állapít meg a szülők számára semmilyen kötelezettséget a gyermekek egyetemi és főiskolai tanulmányainak támogatására (skandináv országok, Írország, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság). Ezekben az országokban a hallgatók anyagi támogatása jelentős, a felsorolt országok egy részében (Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban) azonban részben vagy teljesen a szülök mindenkori jövedelmi helyzetének függvénye. Azok az országok, ahol a hatályos törvények értelmében a szülők a gyermek tanulmányainak, többek között felsőoktatási tanulmányainak idejére kötelesek gondoskodni a gyermekek eltartásáról (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország és Olaszország). Ezekben az országokban a szülők a felsőoktatásban résztvevő gyermekeik után különböző állami ellátásokban és kedvezményekben, többek között adókedvezményben és/vagy családi pótlékban részesülnek. A szülőknek nyújtott kedvezmények és támogatás mellett a hallgatók is igényelhetnek rászorultság függő anyagi támogatást és/vagy hitelt. A 2002 márciusában a megjelent 51/2002 es A hallgatói juttatásokról és térítésekről szóló kormányrendelet (A 144/96 os Kormányrendelet utódja) megalkotását majd egy éves egyeztetés, és számos felmérés előzte meg. A viszgálatok során természetesen teljes körű kitekintés készült az európai hallgatói támogatásokról. A kutatás fő szempontjai között a hallgatók ösztöndíját, a diákhitel rendszerét és jogosultsági formáit, a lakhatási helyzetet, az étkezési és utazási kedvezményeket és a társadalombiztosítás meglétét vizsgálták. Az alábbi táblázat mutatja a hallgatói juttatási rendszerek jelenlegi európai helyzetét: Ország A B/FlB/VD DK E F GB GR I IRLL R NL P S SF H SK PL O ösztöndíj függ a lakóhelytől való távolságtól függ a tanulmányi eredménytől függ a jövedelemtől hitel hitel állami garanciával diákotthoni elhelyezés kollégiumi támogatás felvétel feltételekkel étkezés kedvezményes étkezés vállalkozói támogatás utazási támogatás + diákigazolvány kedvezményes tarifa társadalombiztosítás támogatása táblázat: Az európai hallgatói támogatási rendszerek összehasonlítása (Forrás: 51/2002 es Kormányrendelet előterjesztés)

13 A táblázatból világosan látszik, ahol létezik diákhitel, ott megtartották mellette az ösztöndíjrendszereket is. Általában az ösztöndíjak és a hitelek arányát egymáshoz rögzítik (Németország, Svédország, Dánia). Meglepően alacsony a támogatott kollégiumi férőhelyek száma Nyugat Európában (Németország 13%, Franciaország 7,5%, Ausztria 10%, Olaszország 2%), a hallgatók albérletben illetve diákotthonok tudnak szálláshoz jutni, melynek havi bérleti díja jelentősen megterheli a hallgató költségvetését. A hallgatói étkeztetés támogatása általában valamilyen kártyarendszeren keresztül történik. Németországban olyan magas támogatásokat nyújtanak, hogy egy átlagos étkezés ára a magyarországi árak alatt van. Jelentős különbségek vannak a külföldi tanulmányokhoz igényelhető nemzeti ösztöndíjak igénybevételének lehetőségei között. A skandináv országokban, Ausztriában, Görögországban és Hollandiában már bevezették, vagy éppen most vezetik be a külföldi egyetemekre teljes képzési programra kiutazó hallgatók ösztöndíjrendszerét. Flandriában a teljes idejű képzésnél is igénybe lehet venni az állami ösztöndíjat a holland állami egyetemeken, illetve az olyan stúdiumok esetén, amelyek nem szerepelnek a flandriai intézmények kínálatában. Azokban az országokban, ahol az ösztöndíjak odaítélése részben a szülői támogatás alapján történik, vagy ahol a támogatást kollégiumi elhelyezés vagy ellátás formájában biztosítják, ez a lehetőség nem minden esetben vehető igénybe. A tengeren túlon (Canada, USA) megismert hallgatói támogatási rendszerek az Egyesült Királyságban bevezetett támogatási juttatási rendszer fejlesztett, módosított változatai. A németországi sajátosságok elemzése érdekében vissza kell térnünk a tanulmányunkban egyszer már hivatkozott Deutsche Studentwerk által készített felmérésekhez. Rövid áttekintés erejéig, valamint a magyarországi hallgatók szociális helyzetét demonstráló adatok szem előtt tartásával érdemes megfigyelni, hogy az alábbi adatok alapján milyen okok vezérlik Németországban a tanulmányaikat végző fiatalokat a munkavállalásra. A tanulmányból azoknak a hallgatóknak a jövedelmi viszonyairól kapunk képet, akik nem a szüleikkel laknak, és graduális képzésben vesznek részt. Ez lesz a standard hallgatói referenciacsoport. Ez a csoport az összes hallgató 62% a. Azon hallgatók gazdasági helyzete, akik még a szüleikkel élnek, már házasok, illetve sikeresen befejezték graduális képzésüket, nagymértékben különbözik a standard hallgatói csoporttól, mivel az életkörülményeik egészen mások. Még 1997 ben is jelentős különbségeket rögzítettek a keleti és nyugati tartomány között a hallgatók havi bevételében, mely a havi megélhetésükre fordítható. Széles skálán mozog a jövedelmek eloszlása. A legalacsonyabb jövedelmű hallgatók 10% a a nyugati tartományokban kevesebb, mint 810 DM val (1997 es adatok) rendelkeznek, míg a keleti tartományokban 690 DM val. Az eloszlási mérleg másik oldalán a legmagasabb jövedelmű hallgatók 10% a áll: a nyugati államokban a rendelkezésre álló havi összeg több, mint 1995 DM, míg a keleti tartományokban több, mint 1618 DM. Míg a nyugati tartományokban élő hallgatók felének több, mint 1300 DM áll rendelkezésére, a keleti tartományokban csak a hallgatók negyede rendelkezik ilyen összeggel. Az átlagos, egy főre eső hallgatói havi jövedelem a nyugati tartományokban 1392 DM, míg a keleti tartományokban ez 1115 DM. Ez magasabb, mint az összes tartomány közös értéke (ún. központi érték), mert az eloszlási szerkezet alapján a hallgatók többségének az átlagosnál kisebb a havi jövedelme, míg a hallgatók kisebb aránya rendelkezik ennél magasabb összeggel, egyes esetekben pedig jelentősen túllépi azt. Ezek az extrém esetek azonban

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés!

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés! Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Figyelmeztetés! Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2005. (I.31.) Ö.K. számú RENDELETE *

Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2005. (I.31.) Ö.K. számú RENDELETE * Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (I.31.) Ö.K. számú RENDELETE * A Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői jogviszonyával összefüggő juttatásokról és támogatásokról Zsámbék

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének. 25/2012. (III.29.) önkormányzati rendeletével módosított. 21/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének. 25/2012. (III.29.) önkormányzati rendeletével módosított. 21/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1 Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 25/2012. (III.29.) önkormányzati rendeletével módosított 21/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a felsőoktatási intézményekben tanulók ösztöndíj támogatásáról

Részletesebben

Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett?

Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett? Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett? Konstantinusz Kft. 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...2 2. Mi is az Iskolaszövetkezet?...2 3. Milyen elvárásokat támaszt a munkaerőpiac a diákokkal szemben?...4

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Előterjesztő: Polgármester. Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály. Ózd, 2012. szeptember 20.

Előterjesztő: Polgármester. Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály. Ózd, 2012. szeptember 20. Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének../. (.) önkormányzati rendelete a köztisztviselők szociális, jóléti, egészségügyi juttatásairól, valamint szociális és kegyeleti támogatásairól Előterjesztő:

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének

Részletesebben

KÉRELEM ÉTKEZÉSI TÁMOGATÁSHOZ

KÉRELEM ÉTKEZÉSI TÁMOGATÁSHOZ Bp. II. ker. Önkormányzat KÉRELEM ÉTKEZÉSI TÁMOGATÁSHOZ 2015 / 2016 TANÉV Alulírott kérem, hogy kiskorú gyermekek (gyermekeim) nevelésének elősegítéséhez szíveskedjék részünkre kedvezményes étkezési térítési

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Nagykereki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002.(I.24.) számú RENDELETE

Nagykereki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002.(I.24.) számú RENDELETE Nagykereki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2002.(I.24.) számú RENDELETE Nagykereki Községi Önkormányzat Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (IV.28.) ÖNK. SZ. RENDELETE

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (IV.28.) ÖNK. SZ. RENDELETE POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (IV.28.) ÖNK. SZ. RENDELETE a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról (Egységes szerkezetben a 24/2004.(X.01.)Önk.sz. rendelettel.) A 24/2004.(X.01.)Önk.sz.

Részletesebben

Diákmunka, mint erőforrás Iskolaszövetkezetek a vállalkozásokért

Diákmunka, mint erőforrás Iskolaszövetkezetek a vállalkozásokért Diákmunka, mint erőforrás Iskolaszövetkezetek a vállalkozásokért MI IS AZ ISKOLASZÖVEKEZET, HOGYAN MŰKÖDIK? - A szövetkezet jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági,

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Pánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2001./XI.1. / számú rendelete. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól támogatásairól

Pánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2001./XI.1. / számú rendelete. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól támogatásairól Pánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2001./XI.1. / számú rendelete A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól támogatásairól A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.

Részletesebben

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y Budapest, 2011. július 19. A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évrl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidt vagy annak egy részét munkával tölti,

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

(egységes szerkezetben) A rendelet hatálya

(egységes szerkezetben) A rendelet hatálya Bocskaikerti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2009.(II.19.) KT. sz. rendelettel módosított 23/2003. (XII. 1.) KT. sz. rendelete a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőket

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

Hévízgyörk Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2010.(II.16.)sz. és az 5/2011. (II.12.) sz. rendeletekkel módosított

Hévízgyörk Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2010.(II.16.)sz. és az 5/2011. (II.12.) sz. rendeletekkel módosított Hévízgyörk Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a 2/2010.(II.16.)sz. és az 5/2011. (II.12.) sz. rendeletekkel módosított 11/2001.(X.30.). ÖKT. sz. rendelete a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól

2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól 2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól Kedves Diákok! Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt vagy annak egy részét munkával tölti, ezért ismét

Részletesebben

Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS

Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS Pályázati felhívás KARI KIUTAZÁSI TÁMOGATÁS Az ELTE ÁJTK a (a továbbiakban: KÖB) pályázatot ír ki Kari Kiutazási Támogatás elnyerésére. I. A pályázat célja Azon hallgatók előfinanszírozott, egyszeri Kari

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

K É R E L E M. Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján

K É R E L E M. Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján K É R E L E M Települési támogatás Rendkívüli támogatás 2015. márc.1-től hatályos szabályok alapján I. KÉRELMEZŐ ADATAI 1./ Kérelmező neve:... 2./ Kérelmező leánykori neve:... 3./ Születési helye:...születési

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1998. (I.27.) sz. rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990évi LXV.tv.16..(1)

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

A diákmunka bemutatása

A diákmunka bemutatása A diákmunka bemutatása Szabályok Lehetőségek Miben más? Mikor ajánlott? Információk A Fürge Diák Iskolaszövetkezet egy 18 éves múlttal rendelkező, szerte az országban 18 irodával, mintegy 22.000 munkavállalóval

Részletesebben

HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER X. FEJEZET JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE

HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER X. FEJEZET JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER X. FEJEZET JUTTATÁSI ÉS TÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT ERDŐMÉRNÖKI KAR MELLÉKLETE 2007. 1. Általános rendelkezések (1) Jelen melléklet az Ftv. 125-126., a felsőoktatási hallgatók juttatásairól

Részletesebben

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki:

A R.az alábbi 5/A -sal egészül ki: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2013. (XII. 02.) rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások szabályozásáról, valamint a gyermekvédelem

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat

Részletesebben

Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. /XI. 7../ Ör. rendelete

Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. /XI. 7../ Ör. rendelete Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. /XI. 7../ Ör. rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közszolgálati jogviszonyával összefüggő juttatásokról és támogatásokról szóló

Részletesebben

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

bemutatkozik az egyesületünk

bemutatkozik az egyesületünk 1/2 3/2 Egy est a bécsi magyar fiatalág jegyében - Magyar diákok a bécsi egyetemeken 2008. március 11., Collegium Hungaricum Miért pont Ausztriában? Magyarországi felvételi rendszer Képzési formák Személyes,

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Zákány Község Önkormányzat 11/2003(IX.12.) rendelet. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe

Zákány Község Önkormányzat 11/2003(IX.12.) rendelet. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe Zákány Község Önkormányzat 11/2003(IX.12.) rendelet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe Zákány Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Jogosultsági feltételek:

Az ügytípus megnevezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. Jogosultsági feltételek: Az ügytípus megnevezése: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Eljáró osztály: Illetékességi terület: Eljárási illeték: Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Hatósági

Részletesebben

KÉRELEM. A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményeihez /a kérelem benyújtásának határideje: április 30./

KÉRELEM. A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményeihez /a kérelem benyújtásának határideje: április 30./ KÉRELEM A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményeihez /a kérelem benyújtásának határideje: április 30./ Név:.. Leánykori neve: Anyja neve:.. Szül. hely, év, hó, nap:. Lakcím: TAJ szám:

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Bevezető rendelkezések 1.

Bevezető rendelkezések 1. Murakeresztúr Község önkormányzati Képviselőtestületének 12/2004.(V. 21.) számú rendelete a köztisztviselők munkavégzésének szabályairól, valamint az egyéb juttatásokról Murakeresztúr Község Önkormányzati

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított 45/2003. (XII.16.) r e n d e l e t e a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális,

Részletesebben

Drávatamási Önkormányzatának 4/2006 (V.2.) rendelete a Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről

Drávatamási Önkormányzatának 4/2006 (V.2.) rendelete a Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Drávatamási Önkormányzatának 4/2006 (V.2.) rendelete a Képviselőtestület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Drávatamási Önkormányzatának Képviselőtestülete a köztisztviselők

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 105. szám 17839 III. Kormányrendeletek A Kormány 190/2015. (VII. 20.) Korm. rendelete a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!)

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!) EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 15/2014. (XI.26), a 19/2014.(XII.19.) valamint az 5/2015 (II.26.) rendeletekkel önkormányzati módosítva!) Foktő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013 (X.14.) önkormányzati

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. április 4-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. április 4-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Ikt.szám:82/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. április 4-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: a pénzbeli és természetbeni támogatásokról

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben