1. Bevezetés. Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkársága által nyújtott információk alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Bevezetés. Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkársága által nyújtott információk alapján"

Átírás

1 Előszó A es években Nyugat Európában és Észak Amerikában a társadalmi fejlődés hatására a felsőoktatás nagymértékben átalakult. Tömeges igény mutatkozott a magasan képzett munkaerőre, a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók képzésének biztosítására. A nappali tagozatos képzés mellett megerősödött az esti, a levelező és távoktatási formák szerepe. A nyugati társadalmakban a széles tömegek számára nyitva álló felsőoktatás miatt a civil szervezetek szerepvállalása is szükségszerűvé és elengedhetetlenné vált. Ezek a szervezetek munkájuk során a lehetséges problémák rendkívül széles spektrumával találkoztak, megoldásukra megannyi alternatívát dolgoztak ki, gyakorlati alkalmazásukkal pedig számos értékes tapasztalatokat szereztek az elmúlt évtizedek alatt, ezzel is segítve a szakmai alapon álló társadalmi igényeket megfogalmazó felhasználói oldal és intézmények közötti párbeszédet. Hazánkban a felsőoktatás intézményrendszere a 90 es években alakult át gyökeresen. A hallgatók tömegesen áramoltak, és még áramolnak ma is, több száz új szak keletkezett és a régi szakok népszerűsége drámaian csökkent. Megváltozott a továbbtanulók társadalmi helyzete, és ezzel egy időben megváltozott a felsőoktatás és a munkaerőpiac viszonya is, hiszen a felsőoktatás lassabban reagált a gazdasági társadalmi változásokra, és az ezekből kialakuló új elvárásokra. A felsőoktatási intézményeknek általában nincs birtokukban adat, vélemény az általuk folytatott képzés hasznosságáról, megítéléséről. A megfelelő anyagi háttér hiánya miatt felsőoktatásba bekerült hallgatóknak komoly problémát jelent mind a mai napig a tanulmányok zökkenőmentes elvégzése. Ennek a megoldására sem kielégítő ösztöndíjrendszer, sem megnyugtató munkalehetőségek nem állnak a hallgatók rendelkezésére. A munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatában kialakult vákuumot többnyire mindenhol az újonnan, sokszor kifejezetten e célra alakult civil szervezetek töltötték be. Jellemzően munkaerő és munkahely közvetítéssel, tájékoztatással, tréningekkel igyekeztek javítani a felsőoktatásban tanulók, illetve a tanulmányaikat elvégző fiatalok helyzetén. A tanulmány célja, hogy bemutassa a felsőoktatási hallgatók társadalmi és szociális helyzetét, jövedelmi összetételét, valamint első sorban anyagi nehézségekből fakadó munkavállalásuk problémáit. A kutatás során bemutatott hazai és nemzetközi példák és rendszerek remélhetőleg útmutatást fognak adni a hazai egyetemi és főiskolai hallgatók munkavállalási lehetőségeinek javításához, és ezzel párhuzamosan magas szintű hallgatói munkavállalói érdekképviseleti rendszer kialakításához.

2 1. Bevezetés A felsőoktatási hallgatók jelentős része munkavállalóként is megjelenik a magyar társadalomban. E munkavállalási szándék kettős: nagyobb részben megélhetésre, kisebb részben munkatapasztalat szerzésére irányul. A főiskolásokat és egyetemistákat foglalkoztató gazdasági és társadalmi szervezetek hagyományos (iskolaszövetkezetek) és az azokat kiegészítő újabb vállalkozási formák (közhasznú társaságok), valamint a korosztályra jellemző magatartásminták miatt a felsőoktatási hallgatók jelentős része nonprofit szervezetekben vállal munkát. A vállalkozási alapon működő (profitorientált), diákokat foglalkoztató szervezetek közül a hallgatók leggyakrabban diákszövetkezeteket vállasztják munkavállalásuk intézményének keretéül. E szervezeti forma többek között azért nagyon népszerű, mert a jelenlegi hazai jogszabályok értelmében az iskoalszövetkezeti munkavállaló társadalombiztosítási kedvezményekben részesül. A nonprofit szférában jellemzően az egyesületi és alapítványi formában működő intézmények alkalmaznak diákokat. Emellett egyre több felsőoktatási intézmény foglalkoztatja hallgatóit. Ez esetben ezen intézményeket nonprofit szervezeteknek tekintjük. A munkát vállaló főiskolai és egyetemi hallgatóknak, mint munkavállalóknak jelenleg hazánkban nincs egységes érdekképviseleti szerve. Ilyen módon a szociális partnerség, az érdekegyeztető fórumok, folyamatok intézményrendszerében helyük, szerepük nem tisztázott. Szerkezetét tekintve jelen tanulmány készítői arra törekedtek, hogy részletes kép formálódjon azon motivációkról, amelyek a hallgatókat tanulmányaik mellett munkavállalásra és munkavégzésre késztetik. E cél érdekében két korábban elkészült, a hallgatók szociális helyzetét, munkavállalásuk anyagi motivációját elemző kutatás kerül összevetésre. A továbbiakban a tanulmány a hallgatók munkavállalásának jogi feltételeit, intézményi kereteit vizsgálja, melyekből kiderült, hogy ma Magyarországon a különböző nonprofit szervezeti formák mellett a munkavállalás kedvelt helye valamelyik iskolaszövetkezeti társulás. Jelenleg az országban általános iskolának, 15 középiskolának és 40 felsőoktatási intézménynek van diákszövetkezete 1, ezért fontos áttekinteni ezen intézmények működésének jogi szabályozását, munkapiaci előnyeit és nem utolsó sorban e munkaerőpiaci forma fogyatékosságait, működési alternatíváit. A tanulmány készítői a teljesség igénye és lehetősége nélkül igyekeztek alternatívákat bemutatni, hogy a különböző államokban milyen jelentőséget szentelnek e társadalmi réteg munkaerőpiaci szerepének, melyek a különböző rendszerek előnyei és hátrányai. Az összehasonlító vizsgálatok arra a következtetésre vezettek, hogy külföldön a legtöbb esetben a hallgatók részletesebben kidolgozott, központilag szabályozott program keretén belül vállalhatnak munkát, a különböző államok változatos programjai azonban nem rendelkeznek intézményi háttérrel, ebből következően a munkavállalók érdekképviselete sincs specifizálva. A tanulmányban megfogalmazott következtetésekből eredően, figyelembe véve, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája törvénybe foglalt feladatként és kötelezettségeként látja el Magyarországon a felsőoktatásban résztvevő hallgatók érdekképviseletét, szükséges lenne, hogy az országos érdekképviselet az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldalán részt vevő szakszervezeti konföderációkkal együttműködési megállapodást kössön a munkavállaló hallgatók érdekeinek képviseletére. 1 Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkársága által nyújtott információk alapján

3 2 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK HALLGATÓI JÖVEDELMEK 2.1 Állami támogatások Hallgatói jövedelmek Magyarországon 1999 március áprilisában a TEMPUS program keretében a Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetsége megbízásából egy 1500 fős országos reprezentatív mintán kérdőíves adatfelmérést végzett az Expanzió Humán Tanácsadó, melynek adatait az Oktatáskutató Intézet munkatársai elemezték. A felmérés során egyetemisták, főiskolások lettek életkörülményeikről, anyagi helyzetükről megkérdezve. A felmérés készítői arra is igyekeztek választ találni, hogy a családi háttér mutatóiból fakadó különbségek hogyan és milyen mértékben csapódnak le a mindennapokban, az egyes hallgatói csoportok hogyan és milyen sikerrel próbálják meg kompenzálni hátrányaikat, illetve váltják még több előnyre előnyeiket. A hallgatók többségénél a szülői/családi támogatás a legjelentősebb bevételi forrás (40 50% közötti arányban szerepel minden vizsgált csoportban). Ezek megoszlása: az alacsonyabb státusú réteg gyermekeinek jövedelem struktúrájában a családi támogatás összege magasabb arányt mutat, mint az "elit" gyermekeinek körében, utóbbiak viszont szívesebben vállalnak munkát, s inkább ebben kapnak szülői támogatást. Így a két réteg között összbevételeik arányait tekintve nincs igazán különbség (egyedül a vállalkozói réteg gyermekei emelkednek ki közülük, illetve az inaktív és munkanélküli szülők gyermekei látszanak leszakadni). Az alulról érkezettek inkább az állami vagy kvázi állami forrásokra támaszkodnak megélhetésük biztosítására pl. különféle ösztöndíjak, tandíj mentesség stb. Első közelítésre tehát egy állam piac család tagolódású függőségi rendszer kialakulása feltételezhető, s ezek a társadalmi helyzet függvényében alakulnak alulról fölfelé haladva: az "államtól" függők jellemzően az ösztöndíjakra vagy az ösztöndíj jellegű juttatásokra számítanak, így nincs lehetőségük, illetve idejük a piaci részvételre, hiszen ezeket a jövedelmi forrásokat a többnyire a tanulásra fordított energiákkal lehet elérni (forrásaikat leginkább még a családi támogatás egészíti ki); a piacorientált réteg jövedelmi struktúrájában jellemzően a munkából származó jövedelmek magasak, az ösztöndíj szerű bevételek alacsonyak, viszont esetükben sem elhanyagolható a szülői segítség. Itt két jól elkülöníthető csoport figyelhető meg: az egyik az, amelyik valamilyen oknál fogva elfordul az állam által kínált juttatásoktól, és minden szóba jöhető munkát elvállal szinte válogatás nélkül; a másik csoportra viszont jellemző, hogy kapcsolataikat kiaknázva kizárólag szakmai jellegű munkákat vállal akár jövendő munkahelyén, s így munkavállalása szakmai karrier építésének része, s nem kizárólag a megélhetés biztosítása; a két csoport jövedelmében is jelentősen eltér egymástól; a családtól függők kiadásainak döntő hányadát a szülői ház finanszírozza, számukra minden biztosított (pl. saját lakás, autó stb.), s így nem is szorulnak a két fenti jövedelemforrásra. Bevételek, pénzbeli támogatás A hallgatók bevételeit vizsgálva az adatgyűjtők nyolc lehetséges forrást jelöltek meg, és arra kérték a hallgatókat, mondják meg, hogy az egyes forrásokból van e havonta rendszeres jövedelmük, s ha igen, körülbelül mennyi? Az alábbiakban bemutatásra kerül, hogy a

4 hallgatók milyen bevételekkel rendelkeznek, s azok átlagosan milyen részt képeznek egy átlag hallgatói jövedelemben. "Mennyi az a pénz, amivel rendelkezel, és milyen forrásokból tevődik össze?" Forrás Átlagos bevétel Válaszadók (Ft/hó) (% ) Szülőktől kapott támogatás Ft 80% Tanulmányi ösztöndíj Ft 82% Szociális támogatás Ft 37% Tanulmányi szerződésből származó Ft ösztöndíj 3% Önkormányzati szociális támogatás Ft 2% Munkavégzés + vállalkozás Ft 45% Lakás bérbeadása Ft 2% Egyéb forrás Ft 12% Összesen Ft aránya Mint látható, a hallgatók legszélesebb körét érintő támogatások a szülőktől kapott pénzek és a tanulmányi ösztöndíjak (80 82 %). Viszonylag magas azoknak hallgatóknak az aránya, akik szociális támogatásban is részesülnek (39 %). Az alábbi ábra adatai szerint a hallgatók több mint fele (54 % a) egy hónapban átlagosan Ft közötti bevétellel rendelkezik, majdnem egynegyedük (23 %) viszont Ft alatti összegből él (öt öt százalék nem tudja, illetve Ft fölötti bevétellel rendelkezik). A hallgatók rendelkezésére álló anyagi források A továbbiakban részletesebb elemzésre kerülnek azok a bevételek, amelyeket a hallgatók nagyobb hányada említett, a szülőktől származó bevételek és juttatások, az ösztöndíjból és a munkavégzésből származó jövedelmek (amely 45 % ukra jellemző).

5 Pénzbeli támogatások a szülőktől származó bevételek A hallgatók közel kétharmada esetében nem nagyobb forintnál az az összeg, amelyet otthonról kap. Mindössze 13 % uk kap ennél nagyobb összeget, s körülbelül egyötödük nem tudja, mennyit kap otthonról. Egyéb, nem pénzbeli támogatást is kapnak a hallgatók különböző helyekről (családi támogatások). Ezek értékét havi bontásban nagyon nehéz lenne forintban kifejezni, ezért ezt a kérdőív figyelmen kívül hagyta. Emiatt a kapott eredmények feltételezhetően a valóságban nagyon különböző értékeket takarnak. A nem pénzbeli támogatások közül leggyakoribb az élelmiszer, amelyet a megkérdezettek 71 % a rendszeresen, 20 % a alkalmanként kap. A hallgatók nagyobb része (56 %) alkalmanként, kisebb része (29 %) pedig rendszeresen kap otthonról ruhaneműt. Ezen kívül közlekedési támogatást (bérlet, autóhasználat) 35 % uk rendszeresen, 20 % uk alkalmanként kap. Körülbelül egytizedük időnként egyéb (nem pénzbeli) támogatást is kap. A családok jellemzőit a felmérés készítői abból a szempontból is megvizsgálták, hogy milyen mértékben teszik a hallgatók számára szabaddá az ösztöndíjak (esetleg) szociális támogatások összegének felhasználását. A megkérdezett hallgatók 82 % a az ilyen címen kapott összeggel teljes egészében maga rendelkezik. Öt százalékuk ösztöndíjának, illetve szociális támogatásának egy részét, három százalékuk pedig teljes egészét beadja a családi költségvetésbe. A hallgatók további hét százaléka sem tanulmányi ösztöndíjat, sem szociális támogatást nem kap. A tanulmányi ösztöndíjak nagysága

6 Az ösztöndíj nagyságára vonatkozó kérdésekre a hallgatók közel ötöde nem tudott vagy nem akart válaszolni. A megkérdezett hallgatók több mint negyede (27 %) Ft közötti összeget, egyötöde Ft közötti összeget, szintén egyötödük legfeljebb 3000 Ft ot, és 14 % uk 7500 forintnál nagyobb összeget kap ösztöndíjként. A következő, az eddigieknél kevésbé széles hallgatói csoportot érintő bevételi forrás a munkavégzésből származó jövedelem. A munkavégzésből származó bevételek havi átlaga Amint az ábra mutatja, a hallgatók több mint fele nemleges választ adott a kérdésre. A munkavégzésből származó jövedelmek között leggyakrabban a havi 5000 Ft alatti jövedelem fordul elő (29 %). Jelentős még az Ft közötti jövedelmek aránya (9 %), az ennél magasabb jövedelműeké azonban csak négy, illetve kettő százalék. A hallgatói jövedelmek felhasználása: A felmérés szerint a hallgatók jelentős hányada (43 %) teljes mértékben a saját megélhetésére fordítja, és feléli a maga által megkeresett összeget. Az egyetemisták és a főiskolások másik fele (49%) pedig valamennyi pénzt félretesz. A megkérdezetteknek 5% a mondta azt, hogy a megkeresett pénz teljes egészében félre tudja tenni.

7 A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megbízásából szociológusok által évben készített, Sikerágazat Állami Felsőoktatás Magyarországon címmel publikált kétezer állami felsőoktatási intézményben tanuló hallgató megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint a diákok a tanulmányaik során felhasznált összegnek közel felét (49 százalékát) a szüleiktől kapták, ugyanakkor jelentős bevételhez jutottak az ösztöndíjakból is (29 százalék). A két bevételi forrás a hallgatók megélhetésének több mint háromnegyedét biztosította. Az ösztöndíjak legnagyobb részét a tanulmányi juttatások tették ki, egy hallgató átlagosan 4200 forintos ösztöndíjban részesül, ami háromszor annyi, mint a tankönyv illetve jegyzettámogatás (1350 forint). E tétel mellett a rendszeres szociális támogatás 675 forint, a lakhatási támogatás 450 forint volt átlagosan. A vizsgálat nem támasztotta alá a felmérés készítőinek azt a hipotézisét, hogy a magasabb végzettségű szülők gyermekeinél magasabb a tanulmányi ösztöndíj összege is, hiszen a felvételiig befektetett kulturális tőke már az évközi vizsgán kamatozhat. Az adatok azt mutatják, hogy a szülők iskolázottsága nincs hatással a gyerek tanulmányi ösztöndíjára: azok a hallgatók akiknek szülei alapfokú végzettséggel rendelkeztek átlagosan 3914 forintos tanulmányi ösztöndíjat kaptak, míg ugyanez diplomás szülők esetén 3985 forint volt. A felmérés rámutatott, hogy a diákok szorgalmi időszakban általános létfenntartásra étkezésre, tisztálkodásra a rendelkezésre álló összeg 28, vizsgaidőszakban 25 százalékát fordítják. Lakhatásra százalék megy el, míg kultúrára színházra, mozira 14, illetve 12, ruházkodásra 9, illetve 8 százalékot költenek. A könyvek és jegyzetek megvásárlása a pénz 8 8 százalékát fordítják szorgalmi és vizsgaidőszakban. A felmérés főbb eredményei 2 A hallgatók jövedelmi helyzete bevételi oldal A hallgatók jövedelmi viszonyainak elemzésekor az egyik fő tényező a bevételek alakulása, mely eltérést mutathat egyrészt a szorgalmi és vizsgaidőszakokban, másrészt a hallgatók családi háttere, szociális körülményei alapján is. A bevételi oldal vizsgálata fontosnak mondható abból a szempontból is, hogy annak mekkora hányadához jut hozzá a hallgató többlet tevékenység nélkül (mely nem a tanulástól veszi el az időt), mekkora hányadhoz jut úgy, hogy ezzel a szakmájához szorosan kapcsolható egyéb ismeretekre tesz szert (akár gyakorlati, akár elméleti szinten), bár időráfordítást igényel. E két többletforrás részletesebb vizsgálata azért lehet a továbbiakban érdekes, mert azon hallgatóknak, akiknek bevételei között csak ilyen jellegű tételek mutathatók ki, nagy valószínűséggel nem megélhetésükkel kell foglalkozniuk elsősorban, hanem szakmai fejlődésükre összpontosíthatnak. A bevételek elemzésénél a tanulmány készítői abból indultak ki, hogy a hallgatók anyagi forrásai elegendőek tanulmányaik folytatásához, hiszen ha nem így lenne, akkor már kiszorultak volna a felsőoktatási intézményből. 2 Az adatok a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája megbízásából»sikerágazat?állami Felsőoktatás Magyarországon«címmel megjelentetett publikáció részét képezik.

8 A szorgalmi időszakban a hallgatók az 1999/2000 es tanévben hozzávetőleg a minimálbérrel azonos átlagos összegekből gazdálkodtak (22365 Ft), melyek közel felét a szüleiktől kapták (49 százalékát), de jelentős bevételi tételnek számított az ösztöndíj (29 százalék) is. Mint látható, ez a két bevételi forrás a tanulók megélhetésének több mint háromnegyedét biztosította. Akik számára ezen bevételek kevésnek bizonyultak, azok nagy arányban (13 százalék) vállaltak valamilyen munkát jövedelmeik kiegészítésére. A hallgatók bevételeinek nagysága erősen függ attól, hogy milyen a szülők iskolai végzettsége. Ha mindkét szülő iskolai végzettsége azonos, akkor elmondható, hogy az iskolázottságuk növekedésével az egyetemre/főiskolára járó hallgatók bevételei is növekednek, az azonban már nem ennyire egyértelmű, hogy a szülők iskolai végzettsége (a szülői támogatásokon túl) egyáltalán hat e gyermekeik bevételi szerkezetére is. 15. táblázat A hallgatók bevételeinek alakulása szorgalmi és vizsgaidőszakban az azonos iskolai végzettségű szülők gyerekei körében (Ft/hó) Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét szülő szülő szülő szülő alapfokú szakmunkás érettségizett diplomás Hány Ft ból gazdálkodik Szorgalmi időszakban? Hány Ft ból gazdálkodik Vizsgaidőszakban? táblázat A hallgatók bevételi szerkezetének alakulása szorgalmi és vizsgaidőszakban az azonos iskolai végzettségű szülők gyerekei körében (százalék) Mindkét Mindkét Mindkét Mindkét szülő szülő szülő szülő alapfokú szakmunkás érettségizett diplomás Ösztöndíj szorgalmi időszakban Szülői segítség szorgalmi i. ban Saját munka szorgalmi i. ban Egyéb ösztöndíj szorgalmi i. ban Egyéb támogatás szorg i. ban Ösztöndíj vizsgaidőszakban Szülői támogatás vizsgai. ban Saját munka vizsgai. ban Más ösztöndíj vizsgai. ban Egyéb támogatás vizsgai. ban

9 A táblázat jól mutatja, hogy az ösztöndíj jelentősége a bevételi szerkezet alakulásában az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeinél nagyobb, és az iskolai végzettség növekedésével csökken (ez alól egyetlen kivétel mutatható ki, hogy a szorgalmi időszakban a szakmunkás végzettségű szülők gyerekeinek az ösztöndíj jelentősebb bevételi forrás, mint az alapfokú végzettségű szülők gyerekeinek), ugyanakkor a szülői támogatás részarányában ellentétes tendencia mutatkozik. Nem elhanyagolható másrészt az sem, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekei (akiknek a bevételei már egyébként is magasabbak) bevételeik nagyobb részarányban tudják biztosítani saját munkából, tehát jó eséllyel könnyebben tudnak jobban fizető munkákhoz jutni, mint a kevésbé iskolázott szülők gyerekei. Valószínűleg az egész eddigi életünkben használt szülői kapcsolati tőkét az elhelyezkedésüknél is eredményesebben tudták működtetni. Felmerül a kérdés, hogy ez a munkavállalás mennyire gyakori a felsőoktatási intézményekbe járó diákoknál. A válaszok alapján a megkérdezettek közel egyhatoda számolt be arról, hogy hetente valamennyi órát (átlagosan 5,3 órát) tölt munkával (jövedelemszerzés céljából). A dolgozók kétharmada azonban nem dolgozik többet heti 2 óránál. A fenti táblázat rámutat arra is, hogy míg a felső és középfokú valamint a szakmunkás végzettségű szülők gyerekeinek jövedelmi szerkezete alig változik a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak között, addig az alapfokú végzettségű szülők gyerekei a vizsgaidőszakban nagyobbrészt az ösztöndíjra kell, hogy támaszkodjanak, mert ebben az időszakban a szülői támogatások is lecsökkennek. Tehát úgy versenyeznek társaikkal, hogy a szüleik a vizsgák ideje alatt nem tudják őket a szorgalmi időszakkal azonos mértékben támogatni. 17. táblázat A hallgatói bevételek alakulása és szerkezete a szorgalmi és vizsgaidőszakban Szorgalmi időszak Vizsgaidőszak Bevételek Ft Ft Ösztöndíj 29% 29% Szülői segítség 49% 48% Saját munka 12% 12% Egyéb ösztöndíj 1% 1% Egyéb támogatás 2% 1% Ismeretlen, válaszmegtagadó 7% 9% A felmérésből kiderül, hogy a hallgatók bevételei vizsgaidőszakban átlagosan közel 2800 forinttal alacsonyabbak, mint szorgalmi időszakban. Az adatok tanúsága szerint jelentős bevételcsökkenés különösen az egyébként sem kiemelkedő jövedelemmel rendelkező tanító és óvóképzőben járó főiskolásoknál jellemző, akiknek egyhavi jövedelme 23 százalékkal alacsonyabb átlagosan forint ilyenkor. Jelentős 21 százalékos bevételkieséssel kénytelenek számolni a joghallgatók, akik forintos jövedelemre tettek szert a vizsgaidőszakban. Kiadási oldal A kiadások szerkezetét elsősorban a bevételek nagysága felől lettek megközelítve, azaz minél nagyobb a bevétel, annál nagyobb a kiadásokban megnyilvánuló döntési szabadság. Ez azt jelenti, hogy a létfenntartáshoz szükséges bevételnél értelemszerűen nincs jelentős mozgástér,

10 hiszen az elsődleges cél a megélhetés, az ennél magasabb bevételekkel együtt növekszik viszont annak lehetősége, hogy a vizsgált személy szabad döntése alapján másra is köthessen. 11.ábra Az egy hónapban rendelkezésére álló összegből hány százalékot költ az alábbi tételekre? 30% 25% 20% 15% szorgalmi időszak vizsgaidőszak 10% 5% 0% Az ábra szerint a hallgatók jövedelmének legnagyobb hányadát az általános létfenntartásra, lakhatásra, valamint a kulturális javak fogyasztására fordítják. A kultúrára fordított kiadás nem a közvetlen létfenntartáshoz szükséges fogyasztási javakhoz tartozik, azonban az értelmiségi lét egyik fontos összetevője. A kiadás szerkezetében szakcsoportonként és a család kulturális háttere alapján eltérések mutatkoznak. Lakhatásra az átlagot meghaladó mértékben a tanító és óvóképzőbe, az agrárfőiskolába, a bölcsészkarra, természettudományi karokra, a műszaki főiskolákra járó hallgatók költenek többet, tehát elsősorban a kevésbé kurrens szakok hallgatói kényszerülnek bevételük nagyobb hányadát erre a célra fordítani. Hasonlóan az alacsony presztízsű szakok hallgatói kénytelenek jövedelmük nagyobb hányadát létfenntartásra (étkezés, tisztálkodás stb.) és utazási költségekre fordítani. A vizsgaidőszak kiadási szerkezete eltér a szorgalmi időszakban megfigyelhetőtől. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az intenzív tanulás más életvitelt, fogyasztási szokást kényszerít a hallgatókra, másrészt ebben az időszakban a bevételük is jelentős mértékben (több mint 10 százalékkal) csökken. Mindezt jól mutatja, hogy míg a hallgatók naponta átlagosan két órát tanultak szorgalmi időszakban, addig négyszer ennyi időt fordítottak vizsgaidőszakban ugyanerre a tevékenységre. Képzési csoportoktól függetlenül megállapítható az, hogy a diákok szorgalmi időszak alatt viszonylag kevesebb időt töltenek tanulással, ami részben már magyarázza a vizsgaidőszak alatti túlterheltségüket. Vizsgaidőszak alatt, képzési csoportonként vizsgálva az átlagot meghaladó mértékben a jogászok, az orvosok, a természettudományi és bölcsészkarokra, valamint az egészségügyi főiskolákra járó hallgatók tanulnak.

11 A vizsgaidőszakban különösen a létfenntartási és a kulturális javak fogyasztására fordított kiadásokat fogják vissza a hallgatók. A szorgalmi időszakhoz képest csupán némi növekedést az egyéb kiadásoknál tapasztaltunk, ahol elsősorban kávéra, cigarettára stb. költenek többet. Összegzés: Az 1999 ben és 2000 ben készült felmérés összevetéséből az látható, hogy a vizsgált időszakban a hallgatók bevételei nőttek, bár ezen bevételek reálértékének vizsgálatakor még e rövid időszak intervallumában is egyértelmű csökkenés mutatható ki. A nominális növekedés magyarázata nem lehet az ösztöndíjak növekedése, hiszen a hallgatói normatíva ezen időszak alatt nem nőtt, bár az állami szociális támogatások költségvetési összegei emelkedtek. A bevétel növekedésének a fenti megállapítás ellenére történő emelkedésének okait keresve a témakör kutatói a következő indokokat tartják elképzelhetőnek: 1. A hallgatók körében változtak a jövedelembevallási szokások. 2. A nem állami bevételek nominális növekedése, melynek oka lehet a fogyasztói árindex vizsgált időszakban bekövetkezett változása is (lsd. Az infláció alakulása 1999 ben és 2000 ben). 3. A munkabérek növekedése (lsd ben a minimálbérek Ft ra történő emelése), mely növekedés közvetlenül a családi jövedelemre gyakorolt hatást, de közvetve a tanulásra fordítandó összeg növekedését is jelentheti. 4. A kormányzati döntésekből fakadóan a szociális és adótámogatások növekedése is hatást gyakorolhat a felsőoktatási tanulmányokra fordított összeg megálapított növekedésére. Mindezekből azt kell megállapítani, hogy az állami támogatások reálérték csökkenése és a családok által nyújtott támogatás folyamatos beszűkülése miatt láthatóan az átlagos hallgatói jövedelmi szint a fogyasztói árindex változását nem követi, a hallgatói jövedelem reálértéke csökken, és emiatt a fent említett két forrás (állami és családi) jelentőségének csökkenése a hallgatók jövedelemszerkezetében folyamatos, és mindezek mellett a munkavégzésből származó jövedelem egyre jelentősebb hányadot mutat. 2.2 Állami támogatások Hallgatói jövedelmek külföldi példái A Deutsches Studentenwerk 1997 ben tanulmányt készített az oktatás támogatási rendszerének nyugat európai fejlődéséről, amely jelentős eltéréseket tárt fel a különböző nemzeti támogatási rendszerek, jogosultsági kritériumok és lehetőségek között. A tanulmányból kiderül, hogy a különböző rendszerek összehasonlítása rendkívül bonyolult feladat: figyelembe kell venni a tényleges segélyek és/vagy tanulmányi hitelek rendszereinek működését és kapcsolódását a családi tehervállalás kiegyenlítésének rendszereihez és az adórendszerhez. A közvetlen hallgatói segélyek tényleges összegeinek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a hallgatók a skandináv országokban, Ausztriában (2000 ben bevezették a tandíj kötelezettséget és azóta érezhetően csökkent a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma), Németországban és Hollandiában részesülnek a legmagasabb összegű támogatásban. Az támogatás minden országban rászorultság függő, azaz figyelembe veszik a

12 hallgatók és családtagjaik, esetenként egy bizonyos korhatár eléréséig a szülők jövedelmét. A kötelező szülői támogatást illetően az országok két jól elkülöníthető csoportra oszthatók: Azok az országok, ahol a törvény nem állapít meg a szülők számára semmilyen kötelezettséget a gyermekek egyetemi és főiskolai tanulmányainak támogatására (skandináv országok, Írország, Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság). Ezekben az országokban a hallgatók anyagi támogatása jelentős, a felsorolt országok egy részében (Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban) azonban részben vagy teljesen a szülök mindenkori jövedelmi helyzetének függvénye. Azok az országok, ahol a hatályos törvények értelmében a szülők a gyermek tanulmányainak, többek között felsőoktatási tanulmányainak idejére kötelesek gondoskodni a gyermekek eltartásáról (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország és Olaszország). Ezekben az országokban a szülők a felsőoktatásban résztvevő gyermekeik után különböző állami ellátásokban és kedvezményekben, többek között adókedvezményben és/vagy családi pótlékban részesülnek. A szülőknek nyújtott kedvezmények és támogatás mellett a hallgatók is igényelhetnek rászorultság függő anyagi támogatást és/vagy hitelt. A 2002 márciusában a megjelent 51/2002 es A hallgatói juttatásokról és térítésekről szóló kormányrendelet (A 144/96 os Kormányrendelet utódja) megalkotását majd egy éves egyeztetés, és számos felmérés előzte meg. A viszgálatok során természetesen teljes körű kitekintés készült az európai hallgatói támogatásokról. A kutatás fő szempontjai között a hallgatók ösztöndíját, a diákhitel rendszerét és jogosultsági formáit, a lakhatási helyzetet, az étkezési és utazási kedvezményeket és a társadalombiztosítás meglétét vizsgálták. Az alábbi táblázat mutatja a hallgatói juttatási rendszerek jelenlegi európai helyzetét: Ország A B/FlB/VD DK E F GB GR I IRLL R NL P S SF H SK PL O ösztöndíj függ a lakóhelytől való távolságtól függ a tanulmányi eredménytől függ a jövedelemtől hitel hitel állami garanciával diákotthoni elhelyezés kollégiumi támogatás felvétel feltételekkel étkezés kedvezményes étkezés vállalkozói támogatás utazási támogatás + diákigazolvány kedvezményes tarifa társadalombiztosítás támogatása táblázat: Az európai hallgatói támogatási rendszerek összehasonlítása (Forrás: 51/2002 es Kormányrendelet előterjesztés)

13 A táblázatból világosan látszik, ahol létezik diákhitel, ott megtartották mellette az ösztöndíjrendszereket is. Általában az ösztöndíjak és a hitelek arányát egymáshoz rögzítik (Németország, Svédország, Dánia). Meglepően alacsony a támogatott kollégiumi férőhelyek száma Nyugat Európában (Németország 13%, Franciaország 7,5%, Ausztria 10%, Olaszország 2%), a hallgatók albérletben illetve diákotthonok tudnak szálláshoz jutni, melynek havi bérleti díja jelentősen megterheli a hallgató költségvetését. A hallgatói étkeztetés támogatása általában valamilyen kártyarendszeren keresztül történik. Németországban olyan magas támogatásokat nyújtanak, hogy egy átlagos étkezés ára a magyarországi árak alatt van. Jelentős különbségek vannak a külföldi tanulmányokhoz igényelhető nemzeti ösztöndíjak igénybevételének lehetőségei között. A skandináv országokban, Ausztriában, Görögországban és Hollandiában már bevezették, vagy éppen most vezetik be a külföldi egyetemekre teljes képzési programra kiutazó hallgatók ösztöndíjrendszerét. Flandriában a teljes idejű képzésnél is igénybe lehet venni az állami ösztöndíjat a holland állami egyetemeken, illetve az olyan stúdiumok esetén, amelyek nem szerepelnek a flandriai intézmények kínálatában. Azokban az országokban, ahol az ösztöndíjak odaítélése részben a szülői támogatás alapján történik, vagy ahol a támogatást kollégiumi elhelyezés vagy ellátás formájában biztosítják, ez a lehetőség nem minden esetben vehető igénybe. A tengeren túlon (Canada, USA) megismert hallgatói támogatási rendszerek az Egyesült Királyságban bevezetett támogatási juttatási rendszer fejlesztett, módosított változatai. A németországi sajátosságok elemzése érdekében vissza kell térnünk a tanulmányunkban egyszer már hivatkozott Deutsche Studentwerk által készített felmérésekhez. Rövid áttekintés erejéig, valamint a magyarországi hallgatók szociális helyzetét demonstráló adatok szem előtt tartásával érdemes megfigyelni, hogy az alábbi adatok alapján milyen okok vezérlik Németországban a tanulmányaikat végző fiatalokat a munkavállalásra. A tanulmányból azoknak a hallgatóknak a jövedelmi viszonyairól kapunk képet, akik nem a szüleikkel laknak, és graduális képzésben vesznek részt. Ez lesz a standard hallgatói referenciacsoport. Ez a csoport az összes hallgató 62% a. Azon hallgatók gazdasági helyzete, akik még a szüleikkel élnek, már házasok, illetve sikeresen befejezték graduális képzésüket, nagymértékben különbözik a standard hallgatói csoporttól, mivel az életkörülményeik egészen mások. Még 1997 ben is jelentős különbségeket rögzítettek a keleti és nyugati tartomány között a hallgatók havi bevételében, mely a havi megélhetésükre fordítható. Széles skálán mozog a jövedelmek eloszlása. A legalacsonyabb jövedelmű hallgatók 10% a a nyugati tartományokban kevesebb, mint 810 DM val (1997 es adatok) rendelkeznek, míg a keleti tartományokban 690 DM val. Az eloszlási mérleg másik oldalán a legmagasabb jövedelmű hallgatók 10% a áll: a nyugati államokban a rendelkezésre álló havi összeg több, mint 1995 DM, míg a keleti tartományokban több, mint 1618 DM. Míg a nyugati tartományokban élő hallgatók felének több, mint 1300 DM áll rendelkezésére, a keleti tartományokban csak a hallgatók negyede rendelkezik ilyen összeggel. Az átlagos, egy főre eső hallgatói havi jövedelem a nyugati tartományokban 1392 DM, míg a keleti tartományokban ez 1115 DM. Ez magasabb, mint az összes tartomány közös értéke (ún. központi érték), mert az eloszlási szerkezet alapján a hallgatók többségének az átlagosnál kisebb a havi jövedelme, míg a hallgatók kisebb aránya rendelkezik ennél magasabb összeggel, egyes esetekben pedig jelentősen túllépi azt. Ezek az extrém esetek azonban

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Diákok szakmai gyakorlatának teljesítése, kifizetések juttatások adó és járulékkötelezettsége. Diákfoglalkoztatás a nyári szünidőben

Diákok szakmai gyakorlatának teljesítése, kifizetések juttatások adó és járulékkötelezettsége. Diákfoglalkoztatás a nyári szünidőben Diákok szakmai gyakorlatának teljesítése, kifizetések juttatások adó és járulékkötelezettsége Diákfoglalkoztatás a nyári szünidőben Kissné Horváth Marianna Saldo Zrt. Tanulók szakmai gyakorlatának díjazása,

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005

Táblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005 TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés!

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés! Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Figyelmeztetés! Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 191-192 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 2012/2013. II. félév 72-83 Miről lesz szó?

Részletesebben

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2011. (XI. 24.) rendelete a Terézvárosi Felsőoktatási Ösztöndíjról

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2011. (XI. 24.) rendelete a Terézvárosi Felsőoktatási Ösztöndíjról Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2011. (XI. 24.) rendelete a Terézvárosi Felsőoktatási Ösztöndíjról Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi.

Pályakövetés ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése. Készült: december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. Pályakövetés 2007-ben NAPPALI tagozaton végzettek kérdőívének kiértékelése Készült: 2008. december 19. Készítette: Bognár Melinda felvételi üi. 1 1.) Pályakövetés során kiküldött levelek száma az egyes

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 28-i ülésére Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 28-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület!

Beszámoló. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21. december 9-ei ülésére a foglalkoztatás helyzetéről, munkahely-teremtési és megtartási pályázatokról Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Cím: Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Adószám: 15492526-1-42 Törzsszám: 492 522 BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Hatályos: 2017. január 01-től

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

A Tbj., a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás változásai. Gyenes Szilvia Tájékoztatási ügyintéző

A Tbj., a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás változásai. Gyenes Szilvia Tájékoztatási ügyintéző A Tbj., a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás változásai Gyenes Szilvia Tájékoztatási ügyintéző Egészségügyi szolgáltatási járulék Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

BEREKFÜRDŐ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Tel/Fax: 59/ , ELŐTERJESZTÉS

BEREKFÜRDŐ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Tel/Fax: 59/ ,  ELŐTERJESZTÉS ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 23/2001.(X.25.) Önkorm. rendelet módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! A közszolgálati

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének. 25/2012. (III.29.) önkormányzati rendeletével módosított. 21/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelete

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének. 25/2012. (III.29.) önkormányzati rendeletével módosított. 21/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1 Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 25/2012. (III.29.) önkormányzati rendeletével módosított 21/2010. (XI. 25.) önkormányzati rendelete a felsőoktatási intézményekben tanulók ösztöndíj támogatásáról

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Mire törekszünk szülőként?

Mire törekszünk szülőként? Gyermekeink jövője Mire törekszünk szülőként? A szülők legszebb és egyben legnehezebb feladata, hogy gyermekeiket felkészítsék az ÉLETRE, hogy olyan értékrendszert és tudást közvetítsenek feléjük, amelynek

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

bemutatkozik az egyesületünk

bemutatkozik az egyesületünk 1/2 3/2 Egy est a bécsi magyar fiatalág jegyében - Magyar diákok a bécsi egyetemeken 2008. március 11., Collegium Hungaricum Miért pont Ausztriában? Magyarországi felvételi rendszer Képzési formák Személyes,

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (IV.28.) ÖNK. SZ. RENDELETE

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (IV.28.) ÖNK. SZ. RENDELETE POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2004. (IV.28.) ÖNK. SZ. RENDELETE a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról (Egységes szerkezetben a 24/2004.(X.01.)Önk.sz. rendelettel.) A 24/2004.(X.01.)Önk.sz.

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tisztelt Szülők! Záhony Város Önkormányzata

Tisztelt Szülők! Záhony Város Önkormányzata Tisztelt Szülők! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 2015. szeptember 1- jétől hatályos rendelkezései, az ott

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről

Részletesebben

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer 1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük

Részletesebben

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik.

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik. Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Ifjú Reménysége cím alapításáról, támogatásának rendjéről Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETE az 55/2004. (XII.16.) és 3/2010. (II.16.) rendelettel módosított 45/2003. (XII.16.) r e n d e l e t e a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális,

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. szeptember 14. -i nyilvános ülésére. Molnár Szabolcs főtanácsos. Dr. Gelencsér Ottó

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. szeptember 14. -i nyilvános ülésére. Molnár Szabolcs főtanácsos. Dr. Gelencsér Ottó 6.NAPIREND Ügyiratszám: 1/150-33//2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. szeptember 14. -i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Uzsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a települési

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1.melléklet a 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez KÉRELEM RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST AZ ALÁBBI LÉTFENNTARTÁST VESZÉLYEZTETŐ ÉLETHELYZETRE

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi

Részletesebben