GYERMEKIRODALMI LAP XLVII. ÉVFOLYAM 542. SZÁM JÚNIUS

Átírás

1 GYERMEKIRODALMI LAP XLVII. ÉVFOLYAM 542. SZÁM JÚNIUS

2 A KIRÁLYT KÉRÕ BÉKÁK PHAEDRUS meséje Átdolgozta RÓNAY GYÖRGY Valamikor réges-régen így mesélik a kerek világ nagy ura fönn trónolt egy Olümposz nevû hegyen. Zeusznak hívták; õ uralkodott a földkerekség valamennyi embere és állata fölött. Volt az Olümposz tövében egy nagy mocsár, abban laktak a békák. Szabadon éltek, senki sem parancsolt nekik. Egy idõ múlva azonban elunták ezt a szép, szabad életet, s rettentõ zenebonával Zeuszhoz folyamodtak, adjon királyt nekik, aki uralkodjék fölöttük, és megszabja, kinek mit szabad tennie. Zeusz eleinte ügyet sem vetett a lármára, hanem utóbb elunta a minden esti zsibongást, fogott egy nagy fatuskót, és lehajította a mocsár közepére, a tóba. A víz nagyot loccsant, a békák megszeppenve elhallgattak. A tuskó közelébe se mertek menni. Ki tudja, mire nem képes ez a mozdulatlan, hallgatag király; egyszer csak horkan egyet, és mind egy szálig agyoncsapja õket. Lapultak hát, és pisszenni sem mertek. Hanem egy idõ múlva egy szemfüles béka mégis elhatározta, hogy szerencsét próbál. Elõóvakodott a nád közül, lépett egyet, lépett kettõt, lépett hármat; egyszer csak ott volt a tuskó-király tövében. Hozzáért, aztán rálépett, s mert a király nem mozdult, elkezdett óvatosan fölfelé mászni rajta. Elõbb csak derékig, aztán vállig, végül ott ült a fején; s ha már fönt volt, hát vartyogott is egy diadalmasat. A tuskó nem mozdult, nem szólt, nem tiltakozott. Erre elõjött a többi béka is; valósággal megszállták a tuskót, csak úgy nyüzsögtek rajta, és reggeltõl estig azzal szórakoztak, hogy fejest ugráltak a tetejérõl a tóba. Addig mászkáltak rajta, míg egészen be nem mocskolták sárral, moszattal, békanyállal. Akkor aztán megunták, és új királyt kértek Zeusztól. Zeusz küldött nekik egy vízisiklót. No, ha eddig az volt a bajuk, hogy a király meg sem moccan, hanem csak áll és hallgat, mint a tuskó, akár a fejére is mászhatnak: mostantól fogva, éppen ellenkezõleg, amiatt jajgattak, hogy a királyuk nagyon is fürge, hol itt bukkan föl, hol amott, s ahány alattvalója a közelébe kerül, azt azon nyomban lenyeli. Zeuszhoz folyamodtak hát új királyért. A földkerekség ura azonban azt mondta nekik: Adtam elnézõ, jámbor királyt: nem kellett; most hát tûrjétek békességgel a rosszat és szigorút, mert könnyen még rosszabbat kaphattok helyette! Így azóta is a falánk sikló uralkodik az ostoba békákon. 2

3 DAIDALOSZ ÉS IKAROSZ Átdolgozta ZÁDOR MARGIT ZDENĚK SKLENÁŘ lengyel grafikus rajzai A régi idõkben nem élt Athénban, de egész Görögországban sem nagyobb mûvész Daidalosznál. Építész és szobrász volt, s csodálatos finomsággal tudta megmunkálni a követ, a fát és fémet egyaránt. Gyakran látták épülõ templomok oszlopai között, amint tanítványait, a legelõkelõbb athéni családok sarjait oktatja. Legtehetségesebb tanítványa Talósz volt. Daidalosz látta, hogy a tanulékony ifjú túlszárnyalja õt. Egy este sétára hívta. Felcsalta Talószt az athéni várba, és letaszította a várfalról. Szörnyû tette után leszállt az árokba, hogy elföldelje Talósz holttestét. De Athéné istennõ elkapta a zuhanó ifjút, és bíbiccé változtatta. A bíbic máig is fél a magasságtól, alacsonyan repül, és a földön fészkel. Nagyon óvatos, és a közelgõ veszélyre a többi madarat is figyelmezteti. Daidalosz bûne nem maradt titokban, ezért fiával, Ikarosszal együtt Kréta szigetére menekült. Mínosz, krétai király kérésére Minótaurusznak, a bikafejû, embertestû szörnynek zegzugos folyosókkal átszõtt labirintust épített. A labirintus oly tekervényes volt, hogy maga Daidalosz is alig talált ki belõle. De hiába övezte dicsõség és megbecsülés, hiába árasztotta el Mínosz pompás ajándékokkal, az építész visszavágyott hazájába. Alkonyattájt mindennap kiment fiával, Ikarosszal a partra, és a végtelen tengert kémlelte. Megirigyelte a madarak szabadságát. Madárszárnyakat rajzolt, követte a madarak röptét, és titokban elõkészítette kettejük szökését. Tollakat szerzett, lenfonallal egymáshoz fûzte, majd viasszal összeragasztotta õket. Daidalosz mûve így igazi madárszárnyhoz hasonlított. Magának két nagyobb szárnyat, Ikarosznak két kisebbet készített. Másnap korán reggel felébresztette Ikaroszt. Elõbb maga csatolta fel szárnyát, meglebbentette, és felemelkedett a magasba. Majd Ikaroszt oktatta, mint tapasztalt madarak fiókáikat. Ikarosz utánozta apját, és boldogan nevetett, amikor sikerült körülrepülnie a magas fákat meg a meredek sziklákat. Vigyázz, Ikarosz, ne repülj túl magasra intette Daidalosz. A nap megolvasztaná szárnyadon a viaszt, és megperzselné a tollakat. De túlságosan alacsonyan se repülj, nehogy a tenger habja eláztassa szárnyadat. Nagyon elnehezülne, és lehúzna a mélybe. Aztán mindketten felemelkedtek a levegõbe. Alattuk szétterült a végtelen tenger. Ikarosz nem hallgatott apjára, egyre magasabbra szállt. Napisten ragyogó fogatát akarta látni, de a perzselõ sugarak megolvasztották a viaszt, a tollak meglazultak, s Ikarosz hiába lengette karját, zuhanni kezdett. Halálsikolyát a tenger vize fojtotta magába. Mire Daidalosz megfordult, körülötte üresen tátongott a végtelen levegõég. Kétségbeesetten hívta, kereste fiát, de csak szétszórt tollakat talált a habok között. Megtört szívvel egy közeli kis sziget felé tartott. Amikor Héliosz tüzes szekere befejezte égi pályáját, és leszállt az este, a tenger partra vetette a halott Ikaroszt. Daidalosz a csillagos égbolt alatt megásta forrón szeretett fia sírját. A friss hantok fölé egy magányos bíbic szállt, és hangos csipogással emlékeztette Daidaloszt borzalmas tettére. A szigetet, ahol Daidalosz fiát eltemette, máig Ikáriának hívják. 3

4 Heuréka! Megtaláltam! Ez itt GÖRÖGORSZÁG, minden turista álma, közös kószálásunk utolsó állomása. Görögország területének egyötödét a 3100 sziget teszi ki km hosszú partvonalát négy tenger mossa. Csoda-e, ha a 40 millió tonnás görög flotta a legnagyobb Európában? Csoda-e, hogy az ókor óta útjuk, harcmezejük, szövetségesük, megélhetésük a tenger? Bújj, bújj, hajó! A Korinthoszi-csatorna magyar munka. A szabadságharc tábornoka, Türr István és mérnöke, Gerster Pál tervei alapján között készült el az 5 km hosszú, 80 méter magas, sziklába vágott folyosó, amely lényegesen lerövidíti a hajósok útját. A Jón-tengeri szigetvilág, Korfu és Ithaka dús mediterrán növényzettel, mélykék víztükörrel és lágy fövennyel hívogat. Az Égei-tenger szigetei kopárabbak éve hatalmas vulkánrobbanás pusztította el az itt virágzó krétai kultúrát. A vöröses-sárgás lávarétegen vakítóan fehérlenek a házak, szélmalmok. A görög narancs, citrom, füge, olajbogyó hozzánk is eljut, de kóstoltátok-e kecskesajtjukat? A 4 és fél millió kecske tejébõl jaurt is készül. Ebbõl kavarják uborkával és fokhagymával a tzatzikit. A muszaka rakott vinette, bárányhús, sajt és paradicsom. Talán a tüzes boroktól táncolják oly szilajul a görög férfiak híres táncukat, a szirtakit. Miért hívják Hellásznak a görög citromlét? 4

5 LÁSZLÓ NOÉMI SZIRTAKI Micsoda zúgás, sürgés-forgás az Olümposz ködös fején: villám, szigony, saru és íj, bagoly, sugár, ész és erény, ármány és átok, harci zaj, a városokban bõsz ricsaj: katona, bölcs, rabszolga, pap melyik dicsõül hamarabb: a dal, a szó, a szín, a márvány vagy Ciprus fölött a szivárvány, ha lengenek az olajágak, szalad a szellõ egyre tágabb tenger felé szelet keresni, nem áll útjába senki, semmi. Az ógörög ábécé furcsa betûi megmaradtak, ám a mai görög nyelv más, mint az ókori. Merõben más a vallásuk, s ezért az életformájuk, az építkezésük is. Nagyszakállú ortodox pópák, szerzetesek imádkoznak a kék-kupolás, hófehér templomokban és a szédítõ sziklaszirtekre épült középkori kolostorokban. Görögországban bármerre lépsz, antik emlékekbe botlasz. A mûvelt ember számára itt minden ismerõs. Az antik görögök ismerték a lélek, a természet, a csillagok titkait. Leghíresebb jósdájuk Delphoiban volt. Feliratát szívleld meg te is: Ismerd meg önmagad. Athén, a mai fõváros az ókorban erõs városállam, polisz volt. A demokrácia (népuralom) bölcsõje: minden fontos kérdésben a népszavazás döntött. Athén jelképe és büszkesége az Akropoliszon álló Parthenon, Athéné istennõ dór oszlopos, hatalmas temploma. Mai színházunk is görög bölcsõben ringott férõhelyes, félkör alakú, lépcsõzetesen emelkedõ színházakban-amfiteátrumokban festett maszkok mögé bújt színészek adták elõ a megrázó erejû tragédiákat, csipkelõdõ komédiákat. 5

6 A férfiak háborúztak, az asszonyok a tûzhelyet õrizték, és az isteneknek áldoztak. A vízhordás is az õ dolguk volt. A kétágú fuvola jellegzetes hangszerük volt. Ruhájukat nem szabták, varrták, hanem csatokkal fogták össze, és laza redõkbe rendezték. Hát az iskola? A tanító a szabadban sétálgatva magyarázott tanítványainak. Pedagógusnak azt a rabszolgát nevezték, aki a gazdag ifjút kísérte, holmiját vitte az iskolába. Könyvük hoszszú papírtekercs, füzetük viasztábla, ceruzájuk hegyes íróvesszõ, hangszerük a küthara volt. A zenéhez, filozófiához és sporthoz minden mûvelt ember értett. Tudjátok-e, kit idéztem görögországi utunk elején? A monda szerint Archimédesz fürdés közben jött rá egy fontos fizikai törvényre, s örömében azon vizesen az utcára szaladt, s ezt kiabálta: Heuréka! Megtaláltam! A spártaiak titka a fegyelem volt. Erre a fiúkat könyörtelen katonai szigorral szoktatták rá már hétéves koruktól. Nehéz a szorzótábla? Pithagoraszt szidjátok érte. Õ rendszerezte Kr. e. a VI. században a szorzótáblát. De görög a mértékegységek neve, a méter, a kiló, a gramm is. Tökéletes arányú épületeik, szobraik, rajzaik titka a geometria, a mértan ismerete. Õk dolgozták ki a szimmetria és az aranymetszés törvényét. Amforák, vázák, kelyhek ezreit formázták és festették a fazekasok. Vázarajzaik az élet minden részletét megörökítették. Az ókori görögök számtalan társasjátékot találtak fel, és játszottak szívesen. Ezen az athéni vázán Akhilleusz és Atlasz hajol a játéktábla fölé. 6

7 Sok görög szobor-remekmû és vázarajz ábrázol sportolót. A sport a férfiak fontos erõpróbája volt. Kr. e. 776-tól Olimpiában négyévenként ügyességi versenyt rendeztek. Ezalatt a harc szünetelt, mindenütt béke honolt. A nõk viszont még nézõként sem lehettek jelen. Nagy Sándor egyik katonája 42 kilométert és 195 métert szaladt Marathontól Athénig, hogy hírül vigye a perzsákon aratott gyõzelmet. Mi õrzi emlékét a mai atlétikában? Az olimpiai játékokat száz éve élesztették újra. Helyszínük mindig másutt van, de a nemes versenyszellem jelképét, a lángot mindig Olimpiából indítják el. Rajzold le az olimpiai játékok jelképét. Hol és mikor lesz a következõ? A NAGYRAVÁGYÓ LÓ AISZÓPOSZ meséje Átdolgozta RÓNAY GYÖRGY Ez is abban a réges-régi idõben történt, amikor még Zeusz uralkodott az emberek és állatok fölött. Egy szép napon trónusa elé járult a ló, és így szólt: Emberek-állatok ura és királya! Szép vagyok, de úgy gondolom, azért nem ártana, ha még egyet-mást változtatnál rajtam. Ugyan mit? kérdezte Zeusz mosolyogva. A ló olyan beképzelt volt, hogy nem is vette észre ezt a mosolyt. Sebesebben bírnék futni mondta, ha a lábam karcsúbb lenne, ha a nyakam olyan hosszú és hajlékony lenne, mint a hattyúé... Folytasd biztatta Zeusz. Rám férne, hogy még erõsebb legyek. Ha valamivel szélesebb szügyem lenne... Végül? kérdezte fejcsóválva Zeusz. Végül mondta a ló, ha már arra rendeltél, hogy az embert hordozzam hátamon, igazán megkímélhettél volna a nyergeléstõl, és rá is teremthetted volna a nyerget a hátamra. Rendben van mondta Zeusz, s fölemelte jobbját. Felhõ gomolygott föl a királyi trón mögött, aztán elõlépett a felhõbõl egy rút teve. Tessék mondta Zeusz a lónak. A ló szólni sem bírt rémültében. Látod? mondta Zeusz. Karcsúbb lábat, hosszabb nyakat, szélesebb szügyet akartál: itt van. Végül azt mondtad, bár teremtettem volna hátadra a nyerget. Hát az is itt van. Akarod-e még, hogy átalakítsalak? Nem, nem! tiltakozott remegve a ló. Hát akkor menj, és örülj, hogy olyan vagy, amilyen. Ne akarj más lenni mondta Zeusz. Figyelmeztetésül ezt is meghagyom mutatott a tevére. Valahányszor ránézel, jusson eszedbe oktalanságod, és sose feledd el: ne a más képességeit irigyeljük, hanem a magunkét pallérozzuk. 7

8 Az antik görögök vallása színes mesevilág. Zeusz és a többi isten az Olümposz ködbe bújt csúcsáról a földre is gyakran lelátogat. Történetük összefonódik az emberekével. Athéné a tudomány, a bölcsesség, Aphrodité a szépség és a szerelem, Poszeidon a tenger, Dionüszosz a szõlõ, a bor istene. Atlasz Zeusz ellen lázadt, ezért büntetésbõl vállain kellett tartania az égboltot. Milyen jelentésben használjuk ma Atlasz nevét? Homérosz, a vak költõ sorban énekelte meg a trójai háborút és Odüsszeusz bolyongásait. A két vázaképen Akhilleusz, a trójai háború hõse sebesült barátját ápolja, majd halálát bosszulja meg: legyõzi Hektort, a trójai királyfit. Homérosz így meséli ezt el: Akhilleusz egyetlen ponton sebezhetõ. Hol és miért?...így támadt Hektor, forgatta a jóhegyû kardot. Rárontott Akhilleusz is: erõvel telt meg a lelke, mesterien remekelt, gyönyörû pajzsát feszítette melle elé; lengett ragyogó, négyormú sisakja. A görögök csellel veszik be Tróját. Mit eszelnek ki? A görögök gyõzelme után Odüsszeusz még tíz évig bolyong, míg hazatérhet. Az egyszemû óriás, a küklopsz barlangjából a juhok gyapjába kapaszkodva jut ki. 8

9 Egy napon Midász király a szõlõskertjében sétált, ahol Dionüszosz isten eltévedt kísérõjével találkozott. A király meghívta magához, és bõségesen megvendégelte. Dionüszosz, hogy meghálálja Midasz vendégszeretetét, teljesítette egy kívánságát. Midasz a következõt kérte: Hatalmas Dionüszosz, azt szeretném, hogy minden, amihez hozzáérek, arannyá változzék! Úgy legyen! felelte Dionüszosz. Midasz ekkor letört egy faágat, s azt látta, hogy az rögtön arannyá változik, leszakított egy gabonakalászt, s a kezében aranyat talált. Azután ebédelni ment; de a hús, a kenyér, a bor is arannyá változott. A királyt, bár most gazdag volt, az éhhalál fenyegette, és bocsánatért esedezett. Dionüszosz azt mondta neki: Midasz, kapzsiságodért már megbûnhõdtél. Most menj, és fürödj meg a Paktolósz folyóban. Oktalan kívánságod átkát így lemoshatod magadról. Azóta a Paktolósz vizében aranyszemcsés homokot lehet találni. Észben az erõ vallották az antik görögök. Nemegyszer a hadvezérek találós kérdésekkel ütköztek meg: aki megfejtette, az lett a gyõztes. A legenda szerint a Szfinx, az oroszlántestû, lányfejû, szárnyas teremtmény Théba kapui elõtt egy sziklán tanyázott. Minden nap a mélybe taszított egy thébait, aki nem tudott válaszolni a kérdésére. A gyászba borult várost Oidipusz éles esze mentette meg. Oidipusz egy meredek ösvényen felkapaszkodott a sziklára, amelyen a Szfinx már várta aznapi áldozatát. Jól figyelj szólt a Szfinx: Feje egy van, lába reggel négy, délben kettõ, este pedig három. S minél több a lába, annál kevesebb az ereje. Oidipusz elmosolyodott. Okos volt, a találós kérdést könnyûnek érezte. Az emberre gondolsz, Szfinx felelte. Az ember jár élete reggelén négykézláb, élete delén két lábon, és amikor életének estéjéhez érkezik, botot hív segítségül, s arra támaszkodik. Ez a harmadik lába. Gyõztél hörögte a Szfinx, és levetette magát a szikláról. Az ókor legnagyobb hadvezére, Nagy Sándor erõvel egyesítette a görög városállamokat, és legyõzte a perzsa Dareiosz király katonáját és harci elefántjait. A legenda szerint már kamaszkorában megzabolázta a megbokrosodott lovat, és õ oldotta meg a kibogozhatatlan gordiuszi csomót is: egy kardcsapással kettévágta. Mire mondjuk ma, hogy gordiuszi csomó? 9

10 CSEH KATALIN PILLANGÓBÁL Lepke rebben, pillangó száll, nyáresti réten áll már a bál. A tiroli legények fürgén csapkodják bõrnadrágos lábukat. A fuvallat is járja pillangók táncát, ki-ki megtalálja maga lepkepárját. A lomb is ropja, lobog a kedve, pilletáncot tanul mókus, róka, medve. A csillag is fordul, a hold is térül, lepkelány úgy pörög, majd beleszédül. Az afrikai négerek tánca varázs-szertartás. Dobszóra, botokkal ûzik el a rossz szellemeket. Tüzes ritmus, gitár, kasztanyetta és száz fodor ez a spanyol flamenco. Hajnalodó réten csitul a bál, pillangó, lepke lebben, hazaszáll. Ausztrália õslakói a tánc nyelvén szólnak teremtõjükhöz. A francia kislányok vidáman ugrálnak hatalmas fõkötõjükben. 10 Itt éppen széki pár szaporázza a csárdást, de ezt a táncot szinte minden magyar faluban járják. MAJLA SÁNDOR TÁNC Nyár van, nyár. Fénylik a, izzik a lég lángol a, táncol az ég, táncolok én is. Õsz van, õsz. Hullala, hull a levél, cikkan a hárfa, zenél, táncol a, táncol a szél, táncolok én is. Tél van, tél. Fordul a hótakaró, jég alatt bomlik a tó, szél süvít, hókavaró, táncol a, táncol a hó, táncolok én is. Szép kikelet. Táncol a, táncol a rét, hallom a kerge zenét, zendül a, pendül a, kondul a, fordul a, fordulok, pördülök, táncolok, táncolok én.

11 TAR KÁROLY TÁNCHÁZ Sziklaszélen szél száll, kószál. Tetejében két szép fûszál hajladozik, szépen táncol, és kacarász, meg viháncol. A szél picit ámul-bámul, visszafordul, õ is táncol. Távol-Keleten minden mozdulat egy-egy gondolatot fejez ki. Aki ismeri a táncnyelvet, úgy olvas belõle, mint mi a könyvbõl. A kozák legények kazacsovja virtuskodó katonatánc. Lett is legott dínomdánom, folyt a lagzi egész nyáron. Táncolt a szél, s a vén szikla, két pár fûszál felvidulva. Jöttek aztán más-más szelek, hoztak bõven hót, hideget. Sziklabércen senki sétál, pihen a hegy s minden fûszál. És a szelek jönnek-mennek, kószálnak és fütyörésznek. Nyitogatnak minden zárat, mert nem lelik a táncházat. De amikor tavaszodik, az új világ bizakodik: két szép fûszál, hegyek, szelek, dínomdánom, lesz sok gyerek. Sziklatetõ éledezik, s a világ táncházasodik. A tahiti lányok kecses tánccal, virágfüzérrel köszöntik a napfényt, a tengert és a turistákat. A görög táncosok a szoknyácska és a bojtos cipõ ellenére is férfiasan ropják a szirtakit. A tánc az ügyesség próbája is. A kalocsai lányok papucsban és borosüveggel a fejükön is vígan karikáznak. A lappok nemcsak megélnek, még táncolnak is a jég hátán. 11

12 Büszke vagyok a falumra, Szekerek mennek a malomba, Itt születtem Vasárnap együtt a templomba, Büszke vagyok kis falumra. Az erdõcsinádiak vallomása hátha titeket is arra biztat: mutassátok be szülõhelyeteket. A mi falunk, Erdõcsinád Marosvásárhelytõl 25 km-re fekszik. Gernyeszeg községhez tartozik, akárcsak az õt körülvevõ falvacskák: Kisillye, Marosjára, Erdõszengyel. A falut körös-körül erdõ övezi, ami eléggé elszigeteli a fõúttól és a környezõ falvaktól. Elsõ írásos emlékünk a pápai tizedszedõk lajstroma 1332-bõl. E századból származó okiratban még Chonád, illetve Chanád néven szerepel a falu ban Csanádként jegyzik. A falu a XVII. század körül az Erdélyi család birtokában volt, innen származik az erdõ elõneve. Híres református templomunkat a falu volt kegyura, Szutsáki Ferenc és neje, Kabos Klára együtt álmodta meg, de a férj még az alap letétele elõtt meghalt. Az özvegy mély fájdalommal szívében engedelmeskedett férje akaratának, felépíttette a templomot a marosvásárhelyi Vártemplom mintájára, belsejében a 34 mûvészi kivitelû, faragott paddal. A munkálatokat a templom falán levõ kõtábla tanúsága szerint 1789-ben fejezték be. Kanyargós utcákon porfellegek szállnak, mennek az emberek göröncsös határnak. 12 A madarak olyan szépek, szebbek, mint a pávák, azt dalolják, szép vagy, A kõtemplomban rendezték be a falu elsõ is- piciny Erdõcsinád. koláját is. Ebbe csak fiúk járhattak ben a templom mellett már létezik egy tanterem, amelynek fenntartására és a tanító fizetésére iskolaadót rónak ki ben a templomot és az iskolát tûzvész pusztítja. Sokáig egy fából és sárból épített teremben folyt az oktatás ben a falu közös erõvel új iskolát épít, lepadolja és berendezi. Akkor már négy osztály mûködött. A mai iskola 1955 és 1959 között állami pénzbõl és a falu népének közmunkájából született meg. Öt osztálytermünk, egy óvodatermünk van, ahova összesen gyerek jár.

13 Tíz éve épült fel az Ifjúsági Ház, ahol a falu fiataljai szívesen gyûlnek össze, nyaranta pedig csángó és szórványban élõ gyerekek számára táborokat szerveznek. Másik büszkeségünk az évente megszervezett Gyöngykoszorú néptánc, népdal és népviselet találkozó. A mi iskolánkban is megalakult az Árvácska néptánccsoport. Évente legalább 5-6-szor részt veszünk különbözõ néptánc-találkozókon. Sok szép élményben volt már így részünk. Próbáljuk megõrizni azokat a szép táncokat, énekeket, amiket nagyszüleinktõl, szüleinktõl, tanárainktól tanulunk. Erdõcsinád népe szorgos, s szereti a vidámságot. Õrzik a szép népi táncot, imádják a mulatságot. Húsvétkor a fiúk fenyõágat szegeznek a lányos házak kapuja mellett felállított állványokra. Csapatosan járnak, s míg egyesek kalapálnak, mások eltulajdonítják ideig-óráig mindazt, ami mozdítható az udvaron. A házigazdák egész este, éjjel résen vannak, mérgelõdnek, mégis minden évben vaskapu, veder, seprû, szemétlapát, szekér vagy éppen nyúlketrec nélkül maradnak. Az eltulajdonított tárgyak aztán olyan helyeken kerülnek meg, ahol nem is számítják a tulajdonosok, de mindig elõkerülnek. A kapu vagy a kisszekér felkerül a fára, a nyúlketrec a nádasba, a hûtõszekrény a tehén jászolába, a gerenda az úttestre, a zsúp kóré az ajtó elé, hogy amikor az ajtó kinyílik, a kijövõ hasra essék. Máskor elköltöztetik a kutyát a kutyaóllal együtt, szénával vagy éppen kávéval beszórják az egész udvart. Még bosszantóbb a kertészgazdának, ha fûmaggal szórják be a melegágyat. Húsvét másodnapján minden kedves locsoló hímzett zsebkendõt és hímes tojást kap. Gyertek ti is, szívesen látunk falunkban. A lankás, termékeny domboldalakat kihasználva Erdõcsinád lakossága földmûveléssel, szõlõtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozik. Írták és rajzolták az erdõcsinádi tanulók nevelõik segítségével. 13

14 Könyvmoly Olvasni jó! Rajta hát, olvassuk át az egész könyvtárt! Kicsi, nagy, rövid, hosszú, mind egyre megy, olvasni jó, gyerekek! Ezt a vidám Könyvmoly-indulót a sárközi Fanea Imola írta. Lássuk, milyen nyári csemegéket ajánlanak nektek az ínyenc molyok. Gárdonyi Géza: Egri csillagok kóstolta, szerette Blénesi Beáta és Bernadette Gyergyószentmiklósról, Király Ingrid-Beatrix Szilágysomlyóról, Fanea Imola Sárközrõl. Karsay Eszter Nagybányáról Jack Londontól a Fehér Agyart ajánlja, de ha ez megtetszett, olvassátok el Az éneklõ kutya és A vadon szava címû regényeit is. Szép nyarat és jó könyveket kíván az Öreg Moly! Havonta 3 díjat sorsolunk ki Török Erika, Gyergyóalfalu Hurrá, nyaralunk! Ilyenkor, a fárasztó tanév végén nincs kellemesebb feladat, mint elképzelni, hogyan fogod tölteni a nyarat. Akár elutazol valahova, akár otthon maradsz, a vakáció mindig tartogat kellemes meglepetéseket. Rajzold le, hogyan szeretnéd tölteni a szünidõt, vagy tavalyi élményeidet elevenítsd fel. Kellemes, pihentetõ vakációt kívánok Maszat Mûvész Márciusi rajzaikkal könyvjutalmat nyertek: a zilahi Iuliu Maniu Iskola II. B osztálya Deák Dávid (1); Ilyés Melánia, Ivó (2); Berszán-Árus Bence, Gyergyószentmiklós (3). Szólj, szám! 1. ÁPRILISBAN A NYELVÕRÖK VIDÁM SZÓJÁTÉKRA GYÛLTEK ÖSSZE SZATMÁRON. Rendezzétek új sorrendbe a fenti mondat szavait úgy, hogy pontosan a kérdésre válaszoljon. A. Kik gyûltek össze? B. Mit csináltak? C. Hol gyûltek össze? D. Mikor gyûltek össze? E. Miért gyûltek össze? 2. Az alábbi szavak mindenik jelentésével írjatok egy-egy mondatot: terem, ott terem, termet, termett, teremt 3. Néha szavainkat jelekkel helyettesítjük. Ezt tették hajdanán a különbözõ népek is. Hogy mivel jeleztek, az a környezetüktõl függött. Írjátok be -val, -vel ragos fõnévvel, mivel jelezték a veszélyt távolban levõ társaiknak: az indiánok, az õserdõ négerei, a svájci pásztorok, a székely határõr falvak Havonta 3 díjat sorsolunk ki Áprilisi megfejtések: 1. Többet ésszel, mint erõvel. Több a baj, mint a vaj. Túljár az eszén. Megy, mint a karikacsapás. Egységben az erõ. 2. nyakkendõ, vasút, háztetõ; vörös, mint a bor; holdnak a fénye; szemre való üveg; esõ elleni köpeny; tollnak készült tartó. Gyõzteseink: Kurkó Mihály Zsolt, Csíkszentdomokos; a székelyszentléleki IV. osztály; a kárásztelki II. és IV. osztály. Varga Elõd, Gyergyószentmiklós! 14

15 BITAY ÉVA BEKAPOK EGY PIRULÁT, KORTYOLGATOM A TEÁT... Miklós Boglárka, Napjainkban divat a gyógyszerszedés. Egyegy éjjeliszekrényen ma annyi gyógyszert halmozunk fel, amennyi az egykori erdélyi nagyasszonyok apotékás ládikójában a család és az egész várnép számára egy életre elég volt. Növeli a veszélyt, hogy a gyógyszereket egymásnak ajánlgatják az emberek: próbáld ki, nekem nagyon jót tett, holott a legtöbb gyógyszer szedése csak orvosi felügyelet mellett javallt. Az orvosságok ugyanis nemcsak egyetlen szervre, hanem az egész szervezetre hatnak, s nem biztos, hogy ami jó az egyik szervnek, az nem árt a másiknak. S hát még a mellékhatások! Bekapok egy vitamint, az nem árthat, csak a javamat szolgálja. Vitamint szed ma majdnem mindenki, hogy erõsödjön. A vitaminokat szervezetünk nem nélkülözheti, ha nincsenek jelen, hiánybetegségek lépnek fel. Vi- Erdõfüle szont az egészséges, sok friss gyümölcsöt, fõzeléket tartalmazó táplálék fedezi vitaminszükségletünket. Agyonszennyezett környezetünkben ennek ellenére felléphet a vitaminhiány. Ilyenkor azonban az orvos kell elõírja, hogy milyen és mennyi vitamint szedjünk, ugyanis a jóból is megárthat a sok. A túladagolt A vitamin növekedési zavarokat, bõrkárosodást, hajhullást, a D vitamin mészlerakódást, a C vitamin vesekõ képzõdést okozhat. Egyes vitaminok túladagolása gátolja más vitaminok felszívódását, például a feleslegben levõ E vitamin csökkenti a K vitamin hatását, és vérzékenységhez vezet. Kortyolom a gyógyteát, az csak nem árthat, hiszen úton-útfélen terem az egészség. Csak módjával és óvatosan! A gyógynövényekben sem csak egyedül a kívánt hatóanyag van jelen, a gyógyteának lehet mellékhatása is! Sok esetben a gyógyító és mérgezõ adag között igen kicsi a különbség. A gyógynövények összetéveszthetõk hatástalan vagy éppen mérgezõ növényekkel. A fagyöngy gyógyhatása attól is függ, hogy milyen fán nõ! Mivel jön a vakáció, azt tanácsolom: minél kevesebbet ücsörögjetek a tévé képernyõje elõtt, inkább szaladgáljatok, játsszatok a szabadban. Most van itt az ideje! Deé Kinga, Aranyosgyéres KISKÓPÉ A L E G R Ö V I D E B B G Y E R M E K K O R A Havonta 3 díjat sorsolunk ki Milyen játékokat szoktatok együtt, a szabadban játszani? Áprilisi megfejtés: Az árvalányhaj selymes pázsitfû. Sok kéz a hajban is jó. Hosszú haj, rövid ész. Égnek áll a haja. Haját tépi mérgében. Nyertesek: Gál Jonatán, Székelyudvarhely; a gyergyószentmiklósi Salamon Ernõ Líceum II. D osztálya és a túrterebesi IV. B osztály. a gnúborjúnak van. Az afrikai patás növényevõ csapatban él, a kicsinyek szinte mind egyszerre jönnek a világra a reggeli órákban, amikor az éjjel vadászó ragadozók jóllakottan pihennek. A kisborjú születése után 3-12 perccel lábra áll, azonnal szopni kezd, lépeget, két nap múlva pedig épp olyan gyorsan száguld, mint a felnõttek.! 15

16 HAHOTA A Kopogtatnak a jósnõ ajtaján. Ki az? kérdi a jósnõ. Hát még ezt sem tudja kitalálni? hallszik kintrõl a csalódott látogató távolodó hangja. Balla Nándor, Nagybánya A skót autóbuszkalauz kérdezi az utasoktól: Ki vesztett el zsineggel átkötött tízezer fontot? Én! kiált fel egyszerre negyven utas. Íme, megtaláltam a zsineget! szól a kalauz. Szekeres-Ugron Villõ, Marosvásárhely Kopogtatnak a mennyország kapuján. Szent Péter kikiált: Na, mi az? Nem mi az, hanem ki az, fiacskám hallszik kintrõl. Szent Péter morgolódik: Már megint egy tanárnõ. Boros Tünde, Lázári Szeretni kell az állatokat, hiszen õk is Isten teremtményei. Neked például mi a kedvenc állatod, Tibike? A rántott csirke. Czina Tímea Kinga, Szalárd Pistike, itt az év vége! Miért kapsz csak hatosokat? A jobb jegyeket már kiosztották... Sipos Elizer, Marosszentkirály Jean, miért csak a bal papucsomat készítette ki az ágyam mellé? Mert úgyis mindig bal lábbal kel fel, uram. Bíró Ágota, Marosszentgyörgy 16 1 TALÁLD KI! nagybányai Reisfeld Réka vidám felkiáltását olvashatod a rejtvényben. 1. Kenyérre kenhetõ 1 tejtermék 2. Pirul az alma 2 3. Ruhazáró eszköz 4. Ravasz állat 5. Nem arra firka 7. Januári, februári 8. Katonai jármû 9. 4 Kerek gyümölcs 10. Hoszszú fülû állat 11. Angol 5 igen 12. Éjszaka látjuk 13. Kínaiak alap élelmiszere KEDVENC MESEHÕSÖM Bacsó Zsuzsa, Szecseleváros: kedvenc évszakom. 1. Vízparti növény 2. Igen angolul 3. Földforgató szerszám 4. Tesz Boros Tünde, Lázári: egy idõre bezárják. Olvasd sorba a kezdõbetûket. 4 Kovács Katalin, Szalárd: kedvenc vakációs olvasmányom. 1. Az égen ragyog 2. Gondolkodunk vele 3. Lelkész 4. Ragadozó madár 5. Becézett Ilona Molnár Eunika, Szilágybagos: 1. Kenyérsütõ mester 2. Fohász 3. Fogoly 4. Nem ide 5. Halkan mond 6. Adnak neki 7. Nem ezt 6 Molnár Zsolt, Kézdivásárhely: 1. Lábbeli 2. Fekete-fehér társasjáték 3. Haltojás 4. Krumplit, lisztet tárolnak benne 5. Becézett Mihály 6. Gabonaféle 7. Tüske, tû teszi 8. Kerti szerszám 9. Egyik szülõ 10. Félénk állat 11. Üveg zárja 12. Ismét 13. Szájfesték 7 Albert Dóra, Simonyifalva: 1. Vízi állata 2. Kerek gyümölcs 3. Tata párja 4. Házsor 5. Dohányzóeszköz 6. Nem hamis 7. AA! 8. Vigyáz rá 9. Becézett Katalin 10. Szürke rágcsáló

17 A görög istenek lakóhelye O I Becézett Ilona A karácsony is ez MOA Epeközép! Lóbiztató szerszám Bérc Görög tánc S S REJTVÉNY- PÁLYÁZAT VAJNÁR ILONA rejtvénye Középen konok! Nõi név A IPE Ká! Világrész RER Állatlakás Vonós hangszer Majdnem végig izgalmas! Görög mondahõs Kérdõszócska 8 Köszönés Nem hideg Szívni kezd! Nemzetközi kamionjel Es! Rövidnadrág Kora nyári gyümölcs Részvénytársaság Pénzbeli érték Földet forgat Lakrész! Orosz autómárka Nem ül Juttat IZSÓM Székely Boglárka, Dés: 1. Kezdõdik január! 2. Nem ül 3. Vízinövény 4. Szaglószerv 5. Föld és víz keveréke 6. Forrásból ered 7. Férfi ruhadarab 8. Nagyobb edény 9. Ébresztõ magánhangzói 10. Csend ellentéte 9 Finna Dávid, Zabola Veres Anikó, Szatmárnémeti: 1. Olyan édes, mint a Férfi ruhanemû 3. Angol cica 4. Cselekvést mutató szófaj 5. Növény lesz belõle 6. Becézett Aladár 7. Orosz uralkodó volt 8. Festmény 9. Idõmérõ Római 1-es Az ábécé elsõ két betûje Magas termetû, erõs Ebben a lapszámban minden Görögországgal kapcsolatos, így a rejtvénypályázat háromszavas megfejtése is. Igyekezz, hogy részt vehess a sorsoláson. A nyertesek névsorát szeptemberi lapszámunkban olvashatod majd. Kellemes vakációt kíván a Rejtvénykirály NYERTESEK Az ÁPRILISI REJTVÉNY- PÁLYÁZAT megfejtése: Lolka és Bolka. Könyvjutalmat nyertek: Bíró Sára Gyöngyvér, Nagyvárad; Szûcs Ilona, Nagykágya; György Melinda, Szamosardó; Bicsak Gabriella, Borzont; Kürti Arnold, Arad. Gratulálunk! MÁJUSI MEGFEJTÉSEK 1. édesanya 2. mese 3. egy ember és egy ló 4. érem, rakó, ekék, móka 5. szalmakrumpli 6. nyakkendõ, szivárvány 7. csengõ 8. szalvéta 9. születésnap 17

18 A csíkszeredai Petõfi Sándor Iskola III. E; a marosvásárhelyi 2-es Iskola IV. C és a Mihai Viteazul Gimnázium III. D; a székelyudvarhelyi Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola II. A; a nagybányai Petre Dulfu Iskola IV. C; a brassói 27- es Iskola IV. E és a 15-ös Iskola III.; a tordai T. Murãºanu Iskola II. D; a szászrégeni 3-as Iskola III. B; a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Iskola II. B; a ditrói Siklódi Lõrinc Iskola I. B és IV. A; a sepsiszentgyörgyi Váradi József Iskola II.; a zilahi Iuliu Maniu Iskola II. B osztálya; a marosszentgyörgyi II. C; a székelyszentléleki III.; a balavásári IV.; a tekerõpataki III.; a szabadkai II 3 ; az ákosfalvi II.; a hadadi II. B; a zabolai III. B; a Kisiratos; Török Éva, Gógán; Imre Emõke Andrea, Völcsök. A márciusi Napsugárban Kószabósza kérdéseire így kellett válaszolnotok: mert a felfedezett új földrészt Kolumbusz Indiának hitte; fehér bõrük, páncél vértezetük, tûzfegyvereik és lovuk miatt; gitár és kasztanyetta; Carmen; Don Quijote; vagdalásos, körülvarrt mintájú kézimunka. Nyertesek: Kiss Csilla Renáta, Marosvásárhely; Vajda Eduárd, Szecseleváros; a csíkmenasági III-IV. osztály. Az áprilisi lengyel lapszám helyes válaszai: Csíksomlyó; Szent István, Imre, László, Margit, Erzsébet; az õsz hajú, szakállú Bem fiamnak szólította Petõfit; II. Rákóczi Ferenc; Kis kacsa fürdik. Könyvjutalmat nyertek: a csíkszeredai Petõfi Sándor Iskola III. E osztálya; Lõrincz Szidónia, Nagytusnád; Bodó Bence, Székelyudvarhely. 18 LEVELEZÕ Móriczi Réka, Szentmáté Volt nekem egy tanító nénim, Akit nagyon szerettem, És nagyon nehezen viselem, Hogy nem lehet most itt velem. Amikor becsengettek, Õ jött hozzánk gyors léptekkel, És megtanított annyi szépre, Amennyit csak tanítani lehetett. A nyáron házasságot kötött, És más faluba költözött. De remélem, hogy nagyon boldog, És szeretik a gyerekek. Én most negyedikes vagyok, Tanév végén búcsúznom kell, De csokromból a legszebb rózsát Én neki küldöm biztos el. Kovács Anita-Mónika, Monó málnásfürdõi III.; a magyarkirályfalvi II. és IV. B osztály; a csíkmenasági; a bürkösi, a kissolymosi iskolások is rajzzal, mesével, verssel köszöntik a nyarat, s búcsúznak az iskolától. Pihenjetek, játsszatok, nõjetek a nyári szünidõben! Szeptemberben találkozunk, de addig is a nyári égrõl naponta integet nektek barátotok, a Napsugár Simon András, Gyergyóújfalu; Mureºan Anna-Karina, Kovács Katalin, Sipos Judit, Szász Dávid Sándor, Füstös Noémi, Haibuc Anna-Mária, Dés; Szász András, Brassó; Oroszhegyi Zsuzsa, Fehéregyháza; Demeter Ágica, Magyari RAJZ Tamás, Jedd; Kovács Angelika, Szilágynagyfalu; Imre Erzsébet, Lõrincz Tímea- Márta, Korond; Póka Zsuzsa, Antal Ernõ, Marschal Bernadett, Csíkszereda; Demeter Krisztina, Székelykeresztúr; Fazakas Orsolya, Csíkbánkfalva; Kiss Edit, Aranyosegerbegy; Szvorény Elemér, Kézdivásárhely; Kovács Dóra, Székelyudvarhely; Tóth Bálint, Nagykároly; Bálint Annabella, Zilah; Varga Edit, Erdõfüle; Konnát Árpád és Levente, Kovászna; Kallós Henrietta, Kallós Dalma, Avasújváros; Szelezsán Tímea, Belényes; Pályi-Kis Tímea, Szilágycseh; Köõ Noémi és Remán Roland, Magyarberéte; Kovács Zoltán, Tódor Szabolcs, Csíkverebes; ªtefanov Eric-Dávid, Arad; Jakab Tünde, Zetelaka; Kiss Attila-Botond, Marosvásárhely. VERS, MESE Bréda Bernadette, Kálmánd; Téglás Eszter, Sepsikõröspatak; Ozsváth Ferenc, Harkó Andrea, Szász Barna, Marosvásárhely; Tövissi Aranka, Berkeszi Tímea; Székelykakasd; Portik Tímea, Berszán-Árus Bence, Gyergyószentmiklós; Nagy Franciska, Kolozsvár; Gustere Rita, Vármezõ; Koncz Ildikó, Székelyszenterzsébet; Kerekes Melánia, Segesvár; Kovács Kinga, Nagyenyed; Tóth Lilla, Szilágysomlyó; Szekeres Szidónia, Barót; Nagy Renáta, Ivó; Csíki Tamás,

19 Bakó Anett, Felsõbánya Fülöp Árpád-Levente, Kend Itt egy gomba, ott egy gomba. Hol van most a rókagomba? Itt a gomba, rókagomba, Jaj, de jó a kisfazékba. Beleteszem, Megfõzöm és megeszem. Szabó Barna, Nyárádkarácsonyfalva Forró nyár van, süt a nap, Sirály repül a tengeren. Kevély tölgyfák alatt Zöld fûcsomó pompázik, S gyakran hallasz vidám tücsköt Miközben citerázik. Csíki Tamás, Kisiratos Hor váth Cintia, Nyárádselye Címlap: Kószabósza Görögországban Ni! az égen megjelent a napsugár, utána esõ jött egy paripán. Meleg esõ, nyári esõ, nem kell hozzá esernyõ, hisz már az égen a napsugár, napsugár, mely lábával kalimpál. Illyés Kinga, Vulkán Június, szép a nyár, Augusztusig le se jár. Várjad a sok meleget, Szórakozni eleget. Ne várjad a hideget, Mulatozni nem lehet! Muntean Jenõ, Marosvásárhely A nyár csudaszép volt. nem dicsekedhetem tengerparti strandolással, magas hegyek megmászásával, mégis pompás volt. Nagymamámnál voltam. Korán reggel magamra kaptam néhány ruhát, és kimentem a legelõre. Leültem. Aranyos fényben fürödtek a felhõk. Ezüstös takarókban ásítoztak a hegyek. A virágok az árnyékos bokrokban, a zsenge fû mind élvezte a hûs reggeli fuvallatot. A rigó megkezdte koncertjét. Csodás volt! Nagyon szép a nyár! Várom a következõt! Budai Glória, Margitta Hankó Renáta, Marosvásárhely Barta László, Marosludas Tarkabarka madaracska Fejedre száll, s hírül adja: Ma már nincsen iskola, Menj üdülni a strandra! Mehetsz a hegyekbe, Megmászhatod mindet, Majd kapd a rollered, S száguldj vele egyet! Rend Melitta, Margitta NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 3400 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/ Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. napsugar@mail.dntcj.ro Honlap: A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont /ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR EDITURA SRL. Készült a kolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN Ára lej 19 Dósa Karolt, Marosvásárhely

20 Miket tervezel erre a nyárra? A tanév során Kószabósza bebizonyította, hogy utazni képzeletben, a Napsugárral is lehet. Most pedig arról gyõzõdhetsz meg, hogy nyaralni otthon, játszani a magad készítette játékokkal is nagyszerûen lehet. Búzaszár-lovacskák Búzaszár-babák Figyeld a képeket. Bánj óvatosan a bicskával, a szalmát, gyékényt munka elõtt áztasd meg. Ha nem boldogulsz, kérd édesapád segítségét. Gyékénybábuk Gyékény Naptündér Gyékénytutaj Nádlevél-hajó