A MEZŐGAZDASÁGI IDÉNYMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEZŐGAZDASÁGI IDÉNYMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSA"

Átírás

1 ORSZÁGGYŰLÉSI K ÖNYVTÁR - KÉPV ISELŐI KUTATÓSZOLGÁLAT A MEZŐGAZDASÁGI IDÉNYMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSA ELEMZÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ELEKHÁZY NÓRA OKTÓBER

2 A Képviselői Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák ( ) Atipikus foglalkoztatási formák (sajtószemle, 2005) TÉMACSOPORTOK Esélyegyenlőség és migráns munkások az Európai Unióban (elemzés, 2005) Az európai szövetkezetekről (elemzés, 2006) A magyar-magyar kapcsolattartás Schengen után (médiaszemle, 2008) Magyar munkavállalók az Európai Unióban (sajtószemle, 2005) A rehabilitációs járadék (elemzés, 2007) A szociális szolgáltatások változásairól (elemzés, 2007) A szövetkezetekről (elemzés, 2005) A Választókerületi Adattárról (ismertetés, keresési segédlet, 2007)) HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK LEGFRISSEBB ANYAGAINK Bírósági tárgyalótermek biztonsága (elemzés) A gazdasági reklámtevékenységről (elemzés) A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (sajtószemle) 2

3 Előszó A Képviselői Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenőrzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselői munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez az elemzés a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatásáról tájékoztat magyar és európai viszonylatban. Bemutatja az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabály elmúlt években történő változásait, számadatokat közöl a 2007-es év alkalmi munkavállalói könyveinek vonatkozásában, valamint néhány európai ország gyakorlatába nyújt betekintést. Az európai nemzeti példák bemutatásában a Parlamenti Kutatás és Tájékoztatás Európai Központja (az ET-EP közös fenntartású ECPRD 1 ) információs hálózata, valamint az interneten található főként kormányzati weboldalak szolgáltak segítségül. Az egyes országokról szóló alfejezetekben található információkat nem hivatalos fordításban ismertetjük. A Képviselői Kutatószolgálat ) és a háttéranyag szerkesztője készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklődők rendelkezésére ( , 1 L. az intézményt bemutató kutatószolgálati forrásszemlét. 3

4 Tartalomjegyzék A mezőgazdasági idénymunka Magyarországon... 5 Az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabály változásai az elmúlt években... 5 A 2007-ben érvényben lévő alkalmi munkavállalói könyvek jellemzői számokban... 7 Vélemények az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény tervezett módosításáról... 9 Az idénymunka kérdésköre az Európai Unió szerint Az egyes európai országok alkalmazási feltételei Belgium Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Görögország Hollandia Lengyelország Litvánia Németország Svédország Szlovákia Szlovénia

5 A mezőgazdasági idénymunka Magyarországon Az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabály változásai az elmúlt években A kilencvenes évek magas országos munkanélküliségi mutatói, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak és a foglalkoztatottak száma arra következtetésre juttatták a szakembereket, hogy több százezerre tehető azon munkavállalók száma, akiket a feketegazdaságban bejelentés nélkül foglalkoztatnak ben Magyarországon az ILO szabvánnyal mért munkanélküliségi ráta 8,6% volt, míg a munkaügyi szerveknél a hazai módszerrel számítva ugyanez az adat 10,1%-ot tett ki. A magas munkanélküliségi ráta csökkentése, a rugalmasabb foglalkoztatás lehetőségének megteremtése és a feketemunka leküzdése érdekében az Országgyűlés megalkotta az Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló évi LXXIV. törvényt, amely szeptember l-jén lépett hatályba. A jogalkotó főleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és a különféle, háztartásban foglalkoztatott alkalmi munkások munkavállalását szerette volna legalizálni. Az alkalmi munkavállalói könyv (AM könyv) olyan közokirat, amely a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonya nyilvántartására szolgál, és amelybe bejegyzést kivéve a munkavállaló aláírását csak a kiállító, illetve a munkáltató tehet. A könyvet a munkavállaló lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége (illetve a munkaügyi központtal kötött megállapodás értelmében a települési önkormányzat jegyzője) ingyenesen állítja ki a munkavállaló kérelmére, a tárgyévet megelőző december 15-étől. A törvény hatálya csak a magánszemély munkáltatókra terjedt ki. A szabályozással ellentétben a kezdeti időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy sok esetben a törvény hatálya alá nem tartozó munkáltatók is alkalmaztak munkavállalókat alkalmi munkavállalói könyvvel. Már az első évben felvetődött a kérdés, hogy nem lenne-e célszerű a törvény személyi hatályát a munkáltatók oldalán a visszaéléseket kizárva kiterjeszteni, hiszen így szélesebb körben fejthetné ki hatását. Az alkalmi munkavállalói könyvvel létesítendő munkaidőt a törvény szigorúan korlátozza. Eszerint a munkáltató egy munkavállalót egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig összesen 90 napig foglalkoztathat és a foglalkoztatás nem haladhatja meg az egymást követő 5 naptári napot. Amennyiben a munkavállaló egyidejűleg vagy egymást követően több munkáltatónál vállal alkalmi munkát, úgy ez évi 120 napnál nem lehet több. Mezőgazdasági idénymunka esetén is a fenti feltételek az irányadók, de a havi 15 napos foglalkoztatási korlát nem érvényesül. 5

6 Külföldi munkavállaló mezőgazdasági idénymunka vállalásakor egy naptári éven belül legfeljebb hatvan naptári napig létesíthet munkaviszonyt és ezt több munkáltatónál történő munkavégzés esetén sem lépheti túl. A kormány a tervezet megalkotásakor évente ezer ember munkavállalásával kalkulált, ami ezer munkanapnyi munkát jelentett volna. Az ebből származó államháztartási többletbevételt millió forintra becsülték január közepéig a munkaügyi központok adatai alapján összesen en vállaltak alkalmi munkát, az eladott közteherjegyek összege pedig Ft volt. Az adatokat egy évre kivetítve megállapítható volt, hogy az alkalmi munkavállalók száma ugyan elérte a tervezettet, de az eladott közteherjegyek összege elmaradt a várakozásoktól. Az AM könyvről szóló törvény évi módosítása kiterjesztette a munkáltatók körét és személyi jövedelemadó-mentességet adott bizonyos jövedelemhatárig, a szeptember elsejei módosítás pedig, jelentős mértékben csökkentette a közteherjegyek értékét abban az esetben, ha az alkalmi munkavállaló regisztrált munkanélküli, és emellett további támogatási lehetőséget biztosított a munkáltató számára. A évi LXXI. törvény tovább szélesítette az AM könyvvel foglalkoztatható személyek körét, valamint 2006-tól megszüntette a csökkentett közteherjegy intézményét. Az új könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalra kell bejegyezni a foglalkoztatást attól függően, hogy a munkáltató vállalkozás, magánszemély, kiemelten közhasznú szervezet, vagy mezőgazdasági foglalkoztató augusztus l-jétől már 200 napot dolgozhatnak legálisan az alkalmi munkavállalók, ha legalább három (vagy több) természetes személynél, vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél vállalnak munkát. Ugyancsak 2005 augusztusától alkalmi munkavállaló lehet az a külföldi személy is, aki a foglalkoztatási törvény alapján engedély nélkül foglalkoztatható. Külföldi munkavállalónak nincs szüksége engedélyre, ha menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik, valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára vagy annak tartózkodásra jogosult hozzátartozója a viszonosság szabályainak alkalmazásával. Alkalmi foglalkoztatást vállalhat az a külföldi személy is, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt. Továbbá alkalmi foglalkoztatás alanya lehet az, az előbbi kategóriákba nem sorolható külföldi személy, aki mezőgazdasági idénymunkák (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) elvégzését vállalja alkalmi foglalkoztatás keretében. A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személy részére az alkalmi munkavállalói könyvet néhány kijelölt munkaügyi kirendeltség köteles kiállítani. 2, 3 2 Szenoradszki Endre: Alkalmi munkavállalói könyv robbanás a bajai kistérségben. In: Munkaügyi Szemle május p: yleirasjogi 6

7 A 2007-ben érvényben lévő alkalmi munkavállalói könyvek jellemzői számokban Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója által készített tanulmány szerint ben összesen darab AM könyv volt érvényben. Számuk egy év alatt 123 %-kal nőtt, tehát több mint kétszeresére emelkedett, 2001-hez viszonyítva pedig 29-szeres a szorzó. A növekedés mértéke 2007-es év során jelentősen nagyobb volt, mint az azt megelőző évben, amikor 52,2% volt. A növekedés részben annak a jogszabályi változásnak köszönhető, miszerint nemcsak a kiállítás évében használható a kiskönyv, hanem folyamatosan (így az előző évben kiadott könyvek többsége is érvényben maradt), továbbá az egyre gyakoribb munkaügyi ellenőrzésnek, valamint a foglalkoztatás legalizálására való valószínűsíthető törekvésnek is. Ezt tükrözi, hogy a munkavállalási korú népességben a KSH adatai szerint az egyéb inaktív (tehát nem tanuló, nem nyugdíjas, nem anyasági ellátáson lévő) személyek száma jelentősen csökkent. Az érvényben lévő könyvek tulajdonosainak 70%-a nyilvántartott álláskereső, 16,6%-a munkaviszonyban álló személy, 11%-a tanuló vagy nyugdíjas volt, és 2% alatti az egyéb csoportba tartozók aránya. A 2007-et megelőző évhez képest a növekedés mértéke eltérően érintette az egyes csoportokat: a nyilvántartott álláskeresők által használt, érvényes AM könyvek száma 150%-kal nőtt, a munkaviszonyban állók által birtokolt könyvek száma pedig átlag alatti mértékben, de így is a duplájára emelkedett. Az elmúlt hét év növekedési trendjét vizsgálva azonban elmondható, hogy a legdinamikusabban a munkaviszonyban állók által használt AM könyvek száma növekedett. A leglátványosabb növekedés 2005 és 2006 között volt, amikor a munkaviszonyban állók által használt AM könyvek száma egy év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. Ez a nagy ugrás a nyilvántartott munkanélküliek foglalkoztatása esetén alkalmazható kedvezményes közteherjegyek megszűntetésének időpontjával esik egybe. További lényeges változás, hogy az ezredfordulón az AM könyvek tulajdonosainak jelentős része 2001-ben a 26%-a tartozott az egyéb csoportba (háztartásbeliek, anyasági ellátáson lévők, egyéb inaktívak), ám 2007-re ez az arány 2% alá csökkent. A könyveket főként a nehéz munkaerő-piaci helyzetű megyékben (Borsod-, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar), a mezőgazdasági megyékben (Békés, Bács-Kiskun, Csongrád) valamint Pest megyében és Budapesten váltották ki. A régiók tekintetében a legtöbb AM könyv a Dél-Alföldön (183,3 ezer db), az Észak- Alföldön (178,4 ezer db) valamint Észak-Magyarországon (140,4 ezer db) volt érvényben. A több mint 930 ezer érvényben lévő AM könyv száma azt jelenti, hogy az ország éves korcsoportú, gazdaságilag aktív népességének több mint ötöde (22,3%-a) rendelkezett alkalmi munkavállalói könyvvel. Ez az arányszám mintegy 7%-kal lett több mint 2006-ban volt. 7

8 Jogszabályi rendelkezés alapján a felhasznált AM könyveket a tárgyévet követő január 15-ig az illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél be kell mutatni. A kirendeltségeken bemutatott könyvek száma (372,2 ezer darab) azonban nem érte el az érvényben lévő könyvek számának 40%-át. A bemutatási hajlandóság, mintegy 14 %- kal volt nagyobb 2006-ban, de az elmúlt öt évben a bemutatott könyvek aránya nem mutatott egyértelműen növekvő vagy csökkenő trendet, a bemutatási hajlandóság 40-62% között ingadozott az egyes években. A bemutatott könyvek alacsony arányának egyik lehetséges oka, hogy az AM könyvvel rendelkezők egy része nem adja le határidőre a könyvét, ám a mulasztás nincs szankcionálva. A felhasznált AM könyvekben összesen majdnem kétszer több munkavállalási alkalmat ( alkalom), és négyötödével több munkavállalási nap ( nap) teljesítését igazolták a munkáltatók az egy évvel korábbinál. Ez azt jelenti, hogy egy alkalmi munkavállaló átlagosan 12 alkalommal és 20 napig (alkalmanként átlagosan 1,7 napig) végzett ilyen jellegű tevékenységet óta az igazolt munkavállalási alkalmak száma átlagosan 5-tel, a ledolgozott munkanapoké pedig 6 nappal emelkedett. Az összes ledolgozott munkanap 14%-a történt mezőgazdasági foglalkoztatónál. Ez az arány magasabb a Dél-Alföldön ezen belül, Bács-Kiskunban, ám itt is csak minden negyedik munkanap esik a mezőgazdasági foglalkoztatókra. Az egy napra kifizetett munkabér szerinti osztályozás alapján az alkalmi munkavállalók által teljesített napok 67,8%-át a legalacsonyabb, 13%-át a második, 8%-át a harmadik, és 11%-át a legmagasabb kategóriába tartozó összeggel díjazták. Összességében az tehát az országos tapasztalat, hogy az alkalmi foglalkoztatás során a munkáltatók dominánsan a kifizetett munkadíj után a legalacsonyabb kategória szerinti közteherjegyet alkalmazzák, függetlenül a kifizetett kereset tényleges nagyságától. A év során eladott közteherjegyek értéke összesen ezer Ft volt, 74%- kal magasabb, mint 2006-ban. A 2005-ös évhez képest, pedig az eladott közteherjegyek értéke csaknem négyszeresére emelkedett. 4 4 Pirisi Károly: Összefoglaló a évben felhasznált alkalmi munkavállalói könyvekről. Állami Foglalkoztatási Szolgálat április 8

9 Vélemények az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény tervezett módosításáról Horváth Anna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető-igazgatója szerint az alkalmi munkavállalás feltételrendszerét több szempontból is rugalmasabbá kellene tenni. Egyrészt a napi kifizethető összeg mértékének emelésére lenne szükség, hiszen a feketefoglalkoztatásban megkereshető napidíj jóval meghaladja a legális keretek között adható bér összegét. Másrészt az egy évben ledolgozható összmunkanapok száma is alacsony. Az igazgatónő különösen fontosnak tartja az alkalmi munkavállalás lehetőségének folyamatos kommunikálását, és az ezzel kapcsolatos szakszerű tanácsadást, mint ahogy azt a SEED Alapítvány is végzi. Vucskó Bernadett, a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. projektvezetője a Munkaügyi Központtal való együttműködési kötelezettségre hívta fel a figyelmet, ugyanis az AM könyvet a munkavállaló köteles meghatározott időben bemutatni. Továbbá e foglalkoztatási forma nagyon jól alkalmazható próbaidőként, adhoc jellegű munkáknál, általa a munkaerő-állomány jól igazítható a megrendeléshez, mindemellett költséghatékony is Amennyiben a munkavállalónak egyéb adóköteles jövedelme nincs, úgy az AM könyvvel keresett összeget nem kell bevallania, így csökkennek a munkavállaló adminisztratív teendői is. (További SZJA köteles jövedelem esetén az alkalmi munkával keresett bér is adózik). A Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. és a SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány munkatársai sokat tesznek azért, hogy olyan emberek számára is lehetőséget adjanak a munkához való visszatérésre, akiknek önerejükből valószínűleg mindez nem sikerülne. Hazánkban kevés vállalkozás büszkélkedhet azzal, hogy akár rövid időre is foglalkoztat hajléktalanokat, megváltozott munkaképességűeket, munkanélkülieket. Ennek a rétegnek kevesebb esélye van azonnal hosszú távra elhelyezkedni, és első lépésként szükséges őket támogatni a munkába való visszaintegrálódásban. Horváth Anna és Vucskó Bernadett véleménye megegyezik abban, hogy az alkalmi munkavállalás jó lehetőség arra, hogy azok az emberek, akik hosszabb időt töltöttek távol a munka világától, újra megszokhatják az azzal járó felelősséget, amellett, hogy legális fizetést kapnak, és javulnak szociális kilátásaik is. A munkáltatókkal kapcsolatban elmondható, hogy a magyar tulajdonú cégek mintegy 24 százaléka foglalkoztat alkalmi munkásokat, szemben a külföldi cégek 13 százalékával, és jelentős különbségek vannak az egyes régiók, megyék között is, abban a tekintetben, hogy szándékukban áll-e ily módon munkát biztosítani az emberek számára. Horváth Anna kiemelte, hogy a potenciális foglalkoztatók 97 százaléka mikrovállalkozás, melyeknek jelentős része szeretne foglalkoztatni, sőt szükségük is lenne segítségre a vállalkozásban, de a tartós munkaviszonynak sem az anyagi, sem az adminisztratív oldalát nem tudja vállalni. Számukra az alkalmi foglalkoztatás az egyetlen járható út. 9

10 Vucskó Bernadett szerint kevés munkáltató ismeri az alkalmi foglalkoztatás lehetőségét, éppen ezért félnek is az ismeretlentől. Sok az ezzel kapcsolatos visszaélés, ezért valami rosszat sejtenek mögötte. Úgy véli, hogy a tájékoztatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, például, hogy megéri tisztességesen dolgozni, és az alkalmi munkavállalásnak jelentős esélyegyenlőség javító tulajdonsága is van. Semmiképp sem volna szabad e foglalkoztatás jogintézményét megszüntetni tette hozzá Horváth Anna. 5 Az adófórum.hu nevű internetes portálon az alkalmi munkavállalói könyv használói fejtik ki véleményüket, az esetleges 2009-es változtatásokról: 1. Maradjon a könyv, a visszaéléseket szigorúbb ellenőrzéssel kellene visszaszorítani. 2. A mai technológia mellett akár SMS-t is lehetne használni. Adott vállalkozás, adott telefonszámról küldheti, és a hónap végén kiküldhetnének egy összesítést, amit aláírva kellene visszaküldeni, ezzel leigazolni. 3. Ha megszűnik az AM könyv az nekünk nagyon rossz lesz. Néhány napos munkáért be kell jelenteni a dolgozót, majd ki is kell. Ettől függetlenül még mindig ki tudja zsákmányolni a vállalkozó a dolgozót (ha olyan jellem). 4. Nagyon érdekes ez az egész, mert egyik oldalon egyetértek azzal, hogy rendet kell tenni, mert nagyon sok az úgymond munkanélküli, a másik oldalon pedig úgy tudom ezt csak elképzelni, ha némileg csökkennének a járulékok. 5. Nagy mértékkel kellene csökkenteni a járulékokat, ezzel egyidejűleg korlátozni az AM könyvesek alkalmazási lehetőségét, lényegesen csökkenteni a munkaviszonyos be- és kilépőkkel kapcsolatos adminisztrációs terheket (egyablakossá tenni a bevallásokat) és mindezt szigorúan ellenőrizni, és az így be nem tartott szabályokat bírságolni. 6 5 Kinek éri meg az alkalmi munka? október 6. 6 Forrás: 10

11 Az idénymunka kérdésköre az Európai Unió szerint A vendégmunka és az idénymunka problémaköre mind európai szinten, mind számos tagállam szintjén egyre nagyobb jelentőséget kap. A három legfontosabb szereplő: a munkaadók képviselői, a szakszervezetek, valamint a politika és a közigazgatás képviselői több területen és számos intézkedéssel segítik a kérdés megoldását: - számos agrárszakszervezet például többnyelvű tájékoztatóban mutatja be a célországok jogi helyzetét; - néhány országban a szociális partnerek a vendég- és idénymunkások számára megfelelően alakított kollektív megállapodásokat kötnek, jogi tanácsadást kínálnak fel a vendégmunkásoknak; - néhány kormány a szociális partnerek részvételével kerekasztal-megbeszéléseket tart az idény- és vendégmunkások helyzetének javítására; - az Európai Bizottság pedig egyre inkább támogatja a szociális partnereknek a vendégmunka területére vonatkozó terveit mind európai szinten, mind saját támogatási alapjai révén, például a vendégmunkások lakás-, valamint elhelyezkedési helyzetének javításával kapcsolatban. Az Európai Unió mezőgazdasága mintegy 2 millió munkavállalót foglalkoztat teljes állásban, hozzávetőlegesen 4 millió személyt pedig bizonytalan feltételekkel alkalmaznak. Ezen személyek közül egyesek részmunkaidőben, mások pedig idényjelleggel, évente néhány naptól 8 hónapig terjedő időszakot dolgoznak. Az idényjelleggel dolgozó munkaerő nagy része vendégmunkás, nem a lakóhelyén dolgozik, és gyakran át kell lépnie az országhatárt ahhoz, hogy munkahelyére eljusson. Számos európai régióban a magas munkanélküliségi ráta ellenére nő az igény a Fehéroroszországból, Ukrajnából vagy más országból származó idénymunkások iránt. Az EU munkaerőpiacát szociálisan fenntartható módon kell fejleszteni, vagyis mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy munkából tarthassa el magát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság rövidtávon a következő intézkedéseket tartja szükségesnek: Európa valamennyi vendégmunkása számára meg kell határozni a munkakörülmények és a lakásviszonyok minimális normáit, a vendégmunkásoknak munkájuk révén széles körű szociális védelmet kell élvezniük, mely az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésére is vonatkozik, az idényjelleggel foglalkoztatott munkaerőt is be kell vonni a képzési programokba, valamint a vendégmunkásokat tájékoztatni kell a munkafeltételekről és jogaikról. A vállalatok részéről panaszként hangzik el, hogy nem találnak olyan munkavállalókat, akiket idényjelleggel tudnának alkalmazni, másfelől pedig számos vidéki régióban magas még a munkanélküliség. Megfogalmazódik az a felvetés is, hogy ne csak az Unión belüli munkavállalók mozoghassanak szabadabban, hanem az EU-n kívüli országokból is egyre több munkaerő kapjon engedélyt idényjellegű munkákra. 11

12 Az Európai Bizottság egyik stratégiája a munka mobilitásának növelésében áll, ám ehhez a felkínált munkahelyeknek vonzónak kell lenniük. 7 Azon uniós állampolgárok számára, akik két vagy több tagállam területén rendszeresen munkaviszonyban állnak, vagy vállalkozási tevékenységet folytatnak, a 883/2004 számú EK-rendelet az irányadó (ún. vándormunkás-rendelet) a kötelező társadalombiztosítással összefüggésben, mely bizonyos feltételek megléte esetén a lakhely szerinti tagállamban írja elő a társadalombiztosítási kötelezettséget. 7 Foglalkoztatás a mezőgazdaságban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye. Brüsszel, december

13 Az egyes európai országok alkalmazási feltételei Belgium Belgiumban a nyolcvanas évek végén elkezdték bekapcsolni a háztartási szolgáltatásokat a szervezett munka világába, elsősorban az e területre általánosan jellemző feketemunka visszaszorítása érdekében. Ehhez bevezették a szolgáltatási csekk használatát, amely lehetővé tette, hogy a magánháztartások mindenfajta adminisztratív kötelezettség nélkül válhassanak munkáltatókká. Később a 90-es évek közepén minden településen helyi foglalkoztatási ügynökségeket hoztak létre azzal a céllal, hogy a tartós munkanélküliek kínálatát a házkörüli szolgáltatások iránti szükséglettel összekapcsolják. Ezt követően a magánszemélyek/háztartások mellett, költségvetési intézmények, iskolák és a mezőgazdasági vállalkozók számára is lehetővé tették, hogy szolgáltatási csekket vásároljanak. Egy csekk ára 7,45 euró, ami egy munkaóra díjának felel meg. Ha a fent említett kategóriák közül valamelyiknek munkáskézre van szüksége, ezt az igényét bejelentheti a helyi foglalkoztatási ügynökségnél. Ott keresnek számára megfelelő alkalmazottat a nyilvántartásukban, s ha találnak valakit, annak a munkájáért a megbízó szolgáltatási csekkel fizet. Ezt a munkavállaló az ügynökségnél válthatja be készpénzre. Egy munkaórára 4,10 euró díjazás jár. A csekk vételi és beváltási ára közötti különbség fedezi a rendszer működési költségét, az adót és a társadalombiztosítási-hozzájárulást. Amennyiben tartós munkanélküli vállal ilyen formában alkalmi munkát, az a díjazást a szociális segély további folyósítása mellett veheti igénybe. Nem minden munkanélküli jogosult azonban részt venni ebben a programban, hanem csak: - azok a 45 éven felüliek, akik már legalább 6 hónapja munkanélküliek, valamint - azok a személyek, akik nem munkanélküliek, hanem minimális szociális jövedelemben részesülnek. A munkavégzés legfeljebb havonta 45 óra lehet. Mezőgazdasági vállalkozók többféle munkára használhatják, beleértve a szezonális és a munkacsúcsok alkalmával végzetteket is. A program 1994 óta működik, mely időponttól számítva 37 millió csekket adtak el. A kezdeti cél, a feketemunka visszaszorítása volt. Egy felmérés szerint, az elvégzett munkák 44%-át korábban bejelentés nélkül végezték; az igénybevevők 84%-a pedig úgy nyilatkozott: örül, hogy nem a feketepiacon kell munkaerőt keresnie. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az alkalmi munkavállalók a feladatok egy részét csekk ellenében, a többit viszont feketén vállalták. Ez a rendszer ugyanis jól összehozta a keresletet és a kínálatot. További cél volt, hogy a program visszajuttassa a célcsoportokat a munkaerőpiacra. Ez azonban nem sikerült: sokan évekig bent maradtak a támogatott foglalkoztatásban. 13

14 Ezért 2004-ben a kormány bevezette a szolgáltatási utalvány fogalmát, mely rendszerbe átemelte a magánháztartásokat, a többi igénybevevő megmaradt a szolgáltatási csekk programban. 8 Ciprus Cipruson a mezőgazdasági idénymunka főként narancs és egyéb szezonális gyümölcsök szedésére, burgonyaszedésre, valamint más idényjellegű fajták művelésére irányul. Az idénymunkát belföldi és harmadik országbeli nemzetek munkavállalói is végezhetik. A belföldi munkavállalók állandó munkaviszonyukon felül szerződéssel dolgozhatnak idénymunkásként. Harmadik országbeli munkavállalók 4 hónapra szóló határozott idejű szerződéssel végezhetnek mezőgazdasági idénymunkát, majd ha ez lejárt, lehetőségük van ugyanannál a munkáltatónál újabb 4 hónapra meghosszabbítani szerződésüket. A munkáltatói szerződést a Munkaügyi Minisztériumban ellenőrzik és lepecsételik a tiszta munkafeltételek biztosítása érdekében. A munkáltatók azt a bíztatást kapják, hogy idénymunkára szomszédos országból érkező állampolgárokat alkalmazzanak. Harmadik országbeli munkavállalók számára a társadalombiztosítási járulékot a munkaszerződésben meghatározott béreknek megfelelően fizetik. Jövedelemadót nem kell fizetni, mert az évi bér összege alacsonyabb, mint a minimális adóköteles összeg. A harmadik országbeli munkavállalóknak Ciprusra érkezésük előtt munkavállalási szerződést kell kötniük egy ciprióta munkáltatóval. Ez belépési és tartózkodási engedélyük feltétele. Az engedélyt a munkáltató által benyújtott munkaszerződés alapján a Bevándorlási Hivatal bocsátja ki. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 2007-ben harmadik országból érkező mezőgazdasági idénymunkások száma 2000 volt, ez a szám 2006-ban is megközelítőleg ennyi volt. 9 Csehország Csehországban a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás jogi szabályozását illetően a Munka törvénykönyvében egyetlen rendelkezés található. Ez a rendelkezés a műszakok közötti minimális pihenőidőt szabályozó előírástól enged némi eltérést. Az általános előírás szerint, a munkáltató köteles úgy megtervezni a munkaórákat, hogy a munkavállalónak 24 órán belül minimálisan 12 óra pihenőideje legyen műszak végétől műszakkezdésig. 8 Tom Bevers: Szolgáltatási utalványok Belgiumban. Szövetségi Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Munkaügyi és Szociális Párbeszéd Főigazgatóság, Belgium, szeptember Forrás: ECPRD Socrates Socratous, a ciprusi parlament munkatársának válasza. 14

15 Ez a pihenőidő csökkenthető alkalmi munkavállalás esetén felnőtt alkalmazott esetében 8 órás periódusra azzal a feltétellel, ha a következő pihenőideje annyival lesz hosszabb, amennyivel az előző rövidebb volt. A munkakör időtartama, amelyről egyezményben állapodnak meg, nem haladhatja meg a 150 munkaórát egy naptári éven belül. Az említett munkaóráknak tartalmaznia kell azokat az órákat is, amelyeket a munkavállaló egy másik egyezmény keretében teljesített ugyanannak a munkáltatónak. A teljesítményen alapuló szerződéses munka ugyanolyan szabályozás alá esik, mint az állandó munkaviszonyú foglalkoztatás, kivéve a végkielégítést, a munkaórákat, a pihenőidőt, az alkalmazott részéről történő akadályoztatást, a díjazást valamint a munkakapcsolat befejezését érintő kérdéseket. A jövedelemből 5000 korona jövedelemhatárig adóelőlegként 15%-ot levonnak, 5000 korona jövedelem fölött pedig előre kell a 15%-os adóértéket befizetni. Külföldiek munkavállalása engedélyhez kötött, a maximális időtartam pedig 6 hónap, amit ideiglenes munkavállalással tölthetnek. 10 Dánia Dániában az idénymunka szabályozásával több törvény is foglalkozik, mint például a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló törvény (2002. október), a munkáltató azon kötelezettségéről szóló törvény, mely a szerződés feltételeiről való tájékoztatásra szólítja fel (2007. augusztus), illetve a személyi jövedelemadó meghatározásáról szóló törvény (2006. október). Egy, a szezonális munkáról szóló weboldal szerint a mezőgazdasági idénymunkák közül például az eperszedés átlagos munkadíja 0,80 euró/kg, amely euró órabérnek felel meg. A fizetés az eperszedő gyorsaságától, de az eper érettségétől is függ. Azok a szedők, akik az egész szezonban végig dolgoznak, rendkívüli osztalékot is kapnak. A kukorica-, alma-, körte-, fejes saláta-szedők órabérben dolgoznak körülbelül euróért óránként, amely a dán minimálbért jelenti. Az átlagos munkaórák száma 37 óra/hét, de ez, az időjárási feltételektől függően több vagy kevesebb is lehet. Az eperszedés példájánál maradva, általában 6 napot dolgoznak hetente, de egy nap kiesés, vagy egy plusz munkanap előfordulhat. Az idénymunkásoknak be kell jelentkezniük a Nemzeti Nyilvántartó Hivatalnál, hogy ideiglenes adófizetőként nyilvántartásba kerüljenek. Minden munkásnak körülbelül 5 % alapadót, és 8 % speciális adót (munkaerő-piaci hozzájárulás) kell fizetnie. Ezen kívül további adót is kell fizetni, de az a helyi adóhivataloktól és a jövedelemtől is függ. Nem EU vagy EGT országok állampolgárai általában nem dolgozhatnak idénymunkásként Dániában. Bizonyos kivételek azért előfordulhatnak, mint például a Working Holiday Program (nyári munka külföldön) keretében Forrás: ECPRD Lucie Balcarová, a cseh parlament munkatárásnak válasza. 15

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban 1. Milyen munkát lehet vállalni EF-ban? -mezőgazdasági idénymunkát, - turisztikai idénymunkát - alkalmi munkát. 2. Hány főt alkalmazhatnak

Részletesebben

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás.

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. Nonprofit Munkaerő Közvetítő Iroda bemutatása Mikrovállalkozás, növekedés, foglalkoztatás, esélyteremtés

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Munkaügyi- és adóváltozások

Munkaügyi- és adóváltozások Munkaügyi- és adóváltozások 2010.02.19. Csuka Imréné PRENOR Kft Az egyszerősített foglalkoztatás Változnak az alkalmi munkavállalás szabályai 2010.03.31-vel megszőnik az alkalmi munkavállalói könyvvel

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁRÓL

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁRÓL AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓJA AZ EURÓPAI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRTYÁRÓL A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, akik Magyarországon, vagy az Európai

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 18/2008.(VI.25.) számú R E N D E L E T

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 18/2008.(VI.25.) számú R E N D E L E T EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 18/2008.(VI.25.) számú R E N D E L E T Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak a következő

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja Előadó: Kovács Ibolya igazgató Budapest

Részletesebben

A munkahelyvédelmi akcióterv

A munkahelyvédelmi akcióterv A munkahelyvédelmi akcióterv Kapcsolattartás s a NAV-al Telefonos kapcsolattartás Tájékoztatási Call Center /TCC/ 06-40/42-42-42 Mobilhálózatokból a kék szám: 06-20/33-95-888 06-30/33-95-888 06-70/33-95-888

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról (Sajtóanyag 2009. június 25.) A kötelező

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait (továbbiakban: Eft.)

Részletesebben

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30.

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30. FINANCE-HÍRLEVÉL Pályázati lehetőségek 2013. április 30. Tartalom Pályázati lehetőségek PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK HÍRLEVÉL 2013. ÁPRILIS MUNKAHELYMEGTARTÓ TÁMOGATÁSOK Tisztelt Ügyfelünk, Partnerünk! Ön cégcsoportunk

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

Az előadás fontosabb témái:

Az előadás fontosabb témái: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve Kiküldetés szabályai, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

SZABADKA VÁROS és A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT

SZABADKA VÁROS és A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT A foglalkoztatásról és a munkanélküliség elleni biztosításról szóló törvény 59. szakasza (az SZK Hivatalos Közlönyének 36/09 és 88/10 száma), az aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések végrehajtásának

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól

2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól 2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól Kedves Diákok! Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt vagy annak egy részét munkával tölti, ezért ismét

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE

IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE IZSÁK NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 1/1994.(I.19.) számú rendelete és a módosításáról szóló 17/2003.(XII.24.) kt. sz.; 7/2004. (IV.28.) kt. sz. rendelete A vállalkozók kommunális adójáról. (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

Esettanulmányok Magyarországon dolgozó külföldiek és külföldön dolgozó magyarok - adózás, társadalombiztosítás és munkajog

Esettanulmányok Magyarországon dolgozó külföldiek és külföldön dolgozó magyarok - adózás, társadalombiztosítás és munkajog Esettanulmányok és külföldön dolgozó magyarok - adózás, társadalombiztosítás és munkajog Siklós Márta Elek Diána 2015. május 7. Budapest Esettanulmányok Külföldi munkavállalók dolgozó külföldiek Áttekintés

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

FORINT-Soft Kft. EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS. FORINT-Soft Kft.

FORINT-Soft Kft. EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS. FORINT-Soft Kft. EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS 2010. április 1-én hatályba lépett az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (Eftv.), és ezzel egyidejűleg megszűnt az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Ausztriai adózási kisokos

Ausztriai adózási kisokos Ausztriai adózási kisokos Ki minősül korlátlanul adókötelesnek Ausztriában? Mindenki, aki Ausztriában állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezik (állampolgárságtól függetlenül). Ki minősül korlátozottan

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y Budapest, 2011. július 19. A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évrl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidt vagy annak egy részét munkával tölti,

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

2010/2011-es tanév II. félévére

2010/2011-es tanév II. félévére Pályázati felhívás Bőcs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot hirdet középiskolában nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkezők tanulmányainak támogatására. 2010/2011-es tanév II.

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége

Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Munkáltatónak letiltással kapcsolatos kötelezettsége Előfordulhat, hogy egy-egy munkavállalóval kapcsolatban bírósági letiltást kapunk, mely alapján jövedelméből valamennyi összeget egy bizonyos jogcímen,

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít M0754 FELADATOK 0754 érügyi szakfeladatok Adatokat gyűjt, rögzít (munkaidő, teljesítmény, 4 szabadság stb.) 5 Munkaidő nyilvántartás adatait rögzíti 6 Egyéni bérelszámoló lapot készít, vezet érszámfejtést

Részletesebben