A MEZŐGAZDASÁGI IDÉNYMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEZŐGAZDASÁGI IDÉNYMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSA"

Átírás

1 ORSZÁGGYŰLÉSI K ÖNYVTÁR - KÉPV ISELŐI KUTATÓSZOLGÁLAT A MEZŐGAZDASÁGI IDÉNYMUNKÁSOK FOGLALKOZTATÁSA ELEMZÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ELEKHÁZY NÓRA OKTÓBER

2 A Képviselői Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák ( ) Atipikus foglalkoztatási formák (sajtószemle, 2005) TÉMACSOPORTOK Esélyegyenlőség és migráns munkások az Európai Unióban (elemzés, 2005) Az európai szövetkezetekről (elemzés, 2006) A magyar-magyar kapcsolattartás Schengen után (médiaszemle, 2008) Magyar munkavállalók az Európai Unióban (sajtószemle, 2005) A rehabilitációs járadék (elemzés, 2007) A szociális szolgáltatások változásairól (elemzés, 2007) A szövetkezetekről (elemzés, 2005) A Választókerületi Adattárról (ismertetés, keresési segédlet, 2007)) HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK LEGFRISSEBB ANYAGAINK Bírósági tárgyalótermek biztonsága (elemzés) A gazdasági reklámtevékenységről (elemzés) A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (sajtószemle) 2

3 Előszó A Képviselői Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenőrzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselői munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez az elemzés a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatásáról tájékoztat magyar és európai viszonylatban. Bemutatja az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabály elmúlt években történő változásait, számadatokat közöl a 2007-es év alkalmi munkavállalói könyveinek vonatkozásában, valamint néhány európai ország gyakorlatába nyújt betekintést. Az európai nemzeti példák bemutatásában a Parlamenti Kutatás és Tájékoztatás Európai Központja (az ET-EP közös fenntartású ECPRD 1 ) információs hálózata, valamint az interneten található főként kormányzati weboldalak szolgáltak segítségül. Az egyes országokról szóló alfejezetekben található információkat nem hivatalos fordításban ismertetjük. A Képviselői Kutatószolgálat ) és a háttéranyag szerkesztője készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklődők rendelkezésére ( , 1 L. az intézményt bemutató kutatószolgálati forrásszemlét. 3

4 Tartalomjegyzék A mezőgazdasági idénymunka Magyarországon... 5 Az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabály változásai az elmúlt években... 5 A 2007-ben érvényben lévő alkalmi munkavállalói könyvek jellemzői számokban... 7 Vélemények az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény tervezett módosításáról... 9 Az idénymunka kérdésköre az Európai Unió szerint Az egyes európai országok alkalmazási feltételei Belgium Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Görögország Hollandia Lengyelország Litvánia Németország Svédország Szlovákia Szlovénia

5 A mezőgazdasági idénymunka Magyarországon Az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó jogszabály változásai az elmúlt években A kilencvenes évek magas országos munkanélküliségi mutatói, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottak és a foglalkoztatottak száma arra következtetésre juttatták a szakembereket, hogy több százezerre tehető azon munkavállalók száma, akiket a feketegazdaságban bejelentés nélkül foglalkoztatnak ben Magyarországon az ILO szabvánnyal mért munkanélküliségi ráta 8,6% volt, míg a munkaügyi szerveknél a hazai módszerrel számítva ugyanez az adat 10,1%-ot tett ki. A magas munkanélküliségi ráta csökkentése, a rugalmasabb foglalkoztatás lehetőségének megteremtése és a feketemunka leküzdése érdekében az Országgyűlés megalkotta az Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló évi LXXIV. törvényt, amely szeptember l-jén lépett hatályba. A jogalkotó főleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és a különféle, háztartásban foglalkoztatott alkalmi munkások munkavállalását szerette volna legalizálni. Az alkalmi munkavállalói könyv (AM könyv) olyan közokirat, amely a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonya nyilvántartására szolgál, és amelybe bejegyzést kivéve a munkavállaló aláírását csak a kiállító, illetve a munkáltató tehet. A könyvet a munkavállaló lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége (illetve a munkaügyi központtal kötött megállapodás értelmében a települési önkormányzat jegyzője) ingyenesen állítja ki a munkavállaló kérelmére, a tárgyévet megelőző december 15-étől. A törvény hatálya csak a magánszemély munkáltatókra terjedt ki. A szabályozással ellentétben a kezdeti időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy sok esetben a törvény hatálya alá nem tartozó munkáltatók is alkalmaztak munkavállalókat alkalmi munkavállalói könyvvel. Már az első évben felvetődött a kérdés, hogy nem lenne-e célszerű a törvény személyi hatályát a munkáltatók oldalán a visszaéléseket kizárva kiterjeszteni, hiszen így szélesebb körben fejthetné ki hatását. Az alkalmi munkavállalói könyvvel létesítendő munkaidőt a törvény szigorúan korlátozza. Eszerint a munkáltató egy munkavállalót egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig összesen 90 napig foglalkoztathat és a foglalkoztatás nem haladhatja meg az egymást követő 5 naptári napot. Amennyiben a munkavállaló egyidejűleg vagy egymást követően több munkáltatónál vállal alkalmi munkát, úgy ez évi 120 napnál nem lehet több. Mezőgazdasági idénymunka esetén is a fenti feltételek az irányadók, de a havi 15 napos foglalkoztatási korlát nem érvényesül. 5

6 Külföldi munkavállaló mezőgazdasági idénymunka vállalásakor egy naptári éven belül legfeljebb hatvan naptári napig létesíthet munkaviszonyt és ezt több munkáltatónál történő munkavégzés esetén sem lépheti túl. A kormány a tervezet megalkotásakor évente ezer ember munkavállalásával kalkulált, ami ezer munkanapnyi munkát jelentett volna. Az ebből származó államháztartási többletbevételt millió forintra becsülték január közepéig a munkaügyi központok adatai alapján összesen en vállaltak alkalmi munkát, az eladott közteherjegyek összege pedig Ft volt. Az adatokat egy évre kivetítve megállapítható volt, hogy az alkalmi munkavállalók száma ugyan elérte a tervezettet, de az eladott közteherjegyek összege elmaradt a várakozásoktól. Az AM könyvről szóló törvény évi módosítása kiterjesztette a munkáltatók körét és személyi jövedelemadó-mentességet adott bizonyos jövedelemhatárig, a szeptember elsejei módosítás pedig, jelentős mértékben csökkentette a közteherjegyek értékét abban az esetben, ha az alkalmi munkavállaló regisztrált munkanélküli, és emellett további támogatási lehetőséget biztosított a munkáltató számára. A évi LXXI. törvény tovább szélesítette az AM könyvvel foglalkoztatható személyek körét, valamint 2006-tól megszüntette a csökkentett közteherjegy intézményét. Az új könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalra kell bejegyezni a foglalkoztatást attól függően, hogy a munkáltató vállalkozás, magánszemély, kiemelten közhasznú szervezet, vagy mezőgazdasági foglalkoztató augusztus l-jétől már 200 napot dolgozhatnak legálisan az alkalmi munkavállalók, ha legalább három (vagy több) természetes személynél, vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél vállalnak munkát. Ugyancsak 2005 augusztusától alkalmi munkavállaló lehet az a külföldi személy is, aki a foglalkoztatási törvény alapján engedély nélkül foglalkoztatható. Külföldi munkavállalónak nincs szüksége engedélyre, ha menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik, valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára vagy annak tartózkodásra jogosult hozzátartozója a viszonosság szabályainak alkalmazásával. Alkalmi foglalkoztatást vállalhat az a külföldi személy is, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt. Továbbá alkalmi foglalkoztatás alanya lehet az, az előbbi kategóriákba nem sorolható külföldi személy, aki mezőgazdasági idénymunkák (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) elvégzését vállalja alkalmi foglalkoztatás keretében. A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személy részére az alkalmi munkavállalói könyvet néhány kijelölt munkaügyi kirendeltség köteles kiállítani. 2, 3 2 Szenoradszki Endre: Alkalmi munkavállalói könyv robbanás a bajai kistérségben. In: Munkaügyi Szemle május p: yleirasjogi 6

7 A 2007-ben érvényben lévő alkalmi munkavállalói könyvek jellemzői számokban Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója által készített tanulmány szerint ben összesen darab AM könyv volt érvényben. Számuk egy év alatt 123 %-kal nőtt, tehát több mint kétszeresére emelkedett, 2001-hez viszonyítva pedig 29-szeres a szorzó. A növekedés mértéke 2007-es év során jelentősen nagyobb volt, mint az azt megelőző évben, amikor 52,2% volt. A növekedés részben annak a jogszabályi változásnak köszönhető, miszerint nemcsak a kiállítás évében használható a kiskönyv, hanem folyamatosan (így az előző évben kiadott könyvek többsége is érvényben maradt), továbbá az egyre gyakoribb munkaügyi ellenőrzésnek, valamint a foglalkoztatás legalizálására való valószínűsíthető törekvésnek is. Ezt tükrözi, hogy a munkavállalási korú népességben a KSH adatai szerint az egyéb inaktív (tehát nem tanuló, nem nyugdíjas, nem anyasági ellátáson lévő) személyek száma jelentősen csökkent. Az érvényben lévő könyvek tulajdonosainak 70%-a nyilvántartott álláskereső, 16,6%-a munkaviszonyban álló személy, 11%-a tanuló vagy nyugdíjas volt, és 2% alatti az egyéb csoportba tartozók aránya. A 2007-et megelőző évhez képest a növekedés mértéke eltérően érintette az egyes csoportokat: a nyilvántartott álláskeresők által használt, érvényes AM könyvek száma 150%-kal nőtt, a munkaviszonyban állók által birtokolt könyvek száma pedig átlag alatti mértékben, de így is a duplájára emelkedett. Az elmúlt hét év növekedési trendjét vizsgálva azonban elmondható, hogy a legdinamikusabban a munkaviszonyban állók által használt AM könyvek száma növekedett. A leglátványosabb növekedés 2005 és 2006 között volt, amikor a munkaviszonyban állók által használt AM könyvek száma egy év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. Ez a nagy ugrás a nyilvántartott munkanélküliek foglalkoztatása esetén alkalmazható kedvezményes közteherjegyek megszűntetésének időpontjával esik egybe. További lényeges változás, hogy az ezredfordulón az AM könyvek tulajdonosainak jelentős része 2001-ben a 26%-a tartozott az egyéb csoportba (háztartásbeliek, anyasági ellátáson lévők, egyéb inaktívak), ám 2007-re ez az arány 2% alá csökkent. A könyveket főként a nehéz munkaerő-piaci helyzetű megyékben (Borsod-, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar), a mezőgazdasági megyékben (Békés, Bács-Kiskun, Csongrád) valamint Pest megyében és Budapesten váltották ki. A régiók tekintetében a legtöbb AM könyv a Dél-Alföldön (183,3 ezer db), az Észak- Alföldön (178,4 ezer db) valamint Észak-Magyarországon (140,4 ezer db) volt érvényben. A több mint 930 ezer érvényben lévő AM könyv száma azt jelenti, hogy az ország éves korcsoportú, gazdaságilag aktív népességének több mint ötöde (22,3%-a) rendelkezett alkalmi munkavállalói könyvvel. Ez az arányszám mintegy 7%-kal lett több mint 2006-ban volt. 7

8 Jogszabályi rendelkezés alapján a felhasznált AM könyveket a tárgyévet követő január 15-ig az illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél be kell mutatni. A kirendeltségeken bemutatott könyvek száma (372,2 ezer darab) azonban nem érte el az érvényben lévő könyvek számának 40%-át. A bemutatási hajlandóság, mintegy 14 %- kal volt nagyobb 2006-ban, de az elmúlt öt évben a bemutatott könyvek aránya nem mutatott egyértelműen növekvő vagy csökkenő trendet, a bemutatási hajlandóság 40-62% között ingadozott az egyes években. A bemutatott könyvek alacsony arányának egyik lehetséges oka, hogy az AM könyvvel rendelkezők egy része nem adja le határidőre a könyvét, ám a mulasztás nincs szankcionálva. A felhasznált AM könyvekben összesen majdnem kétszer több munkavállalási alkalmat ( alkalom), és négyötödével több munkavállalási nap ( nap) teljesítését igazolták a munkáltatók az egy évvel korábbinál. Ez azt jelenti, hogy egy alkalmi munkavállaló átlagosan 12 alkalommal és 20 napig (alkalmanként átlagosan 1,7 napig) végzett ilyen jellegű tevékenységet óta az igazolt munkavállalási alkalmak száma átlagosan 5-tel, a ledolgozott munkanapoké pedig 6 nappal emelkedett. Az összes ledolgozott munkanap 14%-a történt mezőgazdasági foglalkoztatónál. Ez az arány magasabb a Dél-Alföldön ezen belül, Bács-Kiskunban, ám itt is csak minden negyedik munkanap esik a mezőgazdasági foglalkoztatókra. Az egy napra kifizetett munkabér szerinti osztályozás alapján az alkalmi munkavállalók által teljesített napok 67,8%-át a legalacsonyabb, 13%-át a második, 8%-át a harmadik, és 11%-át a legmagasabb kategóriába tartozó összeggel díjazták. Összességében az tehát az országos tapasztalat, hogy az alkalmi foglalkoztatás során a munkáltatók dominánsan a kifizetett munkadíj után a legalacsonyabb kategória szerinti közteherjegyet alkalmazzák, függetlenül a kifizetett kereset tényleges nagyságától. A év során eladott közteherjegyek értéke összesen ezer Ft volt, 74%- kal magasabb, mint 2006-ban. A 2005-ös évhez képest, pedig az eladott közteherjegyek értéke csaknem négyszeresére emelkedett. 4 4 Pirisi Károly: Összefoglaló a évben felhasznált alkalmi munkavállalói könyvekről. Állami Foglalkoztatási Szolgálat április 8

9 Vélemények az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény tervezett módosításáról Horváth Anna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető-igazgatója szerint az alkalmi munkavállalás feltételrendszerét több szempontból is rugalmasabbá kellene tenni. Egyrészt a napi kifizethető összeg mértékének emelésére lenne szükség, hiszen a feketefoglalkoztatásban megkereshető napidíj jóval meghaladja a legális keretek között adható bér összegét. Másrészt az egy évben ledolgozható összmunkanapok száma is alacsony. Az igazgatónő különösen fontosnak tartja az alkalmi munkavállalás lehetőségének folyamatos kommunikálását, és az ezzel kapcsolatos szakszerű tanácsadást, mint ahogy azt a SEED Alapítvány is végzi. Vucskó Bernadett, a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. projektvezetője a Munkaügyi Központtal való együttműködési kötelezettségre hívta fel a figyelmet, ugyanis az AM könyvet a munkavállaló köteles meghatározott időben bemutatni. Továbbá e foglalkoztatási forma nagyon jól alkalmazható próbaidőként, adhoc jellegű munkáknál, általa a munkaerő-állomány jól igazítható a megrendeléshez, mindemellett költséghatékony is Amennyiben a munkavállalónak egyéb adóköteles jövedelme nincs, úgy az AM könyvvel keresett összeget nem kell bevallania, így csökkennek a munkavállaló adminisztratív teendői is. (További SZJA köteles jövedelem esetén az alkalmi munkával keresett bér is adózik). A Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. és a SEED Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány munkatársai sokat tesznek azért, hogy olyan emberek számára is lehetőséget adjanak a munkához való visszatérésre, akiknek önerejükből valószínűleg mindez nem sikerülne. Hazánkban kevés vállalkozás büszkélkedhet azzal, hogy akár rövid időre is foglalkoztat hajléktalanokat, megváltozott munkaképességűeket, munkanélkülieket. Ennek a rétegnek kevesebb esélye van azonnal hosszú távra elhelyezkedni, és első lépésként szükséges őket támogatni a munkába való visszaintegrálódásban. Horváth Anna és Vucskó Bernadett véleménye megegyezik abban, hogy az alkalmi munkavállalás jó lehetőség arra, hogy azok az emberek, akik hosszabb időt töltöttek távol a munka világától, újra megszokhatják az azzal járó felelősséget, amellett, hogy legális fizetést kapnak, és javulnak szociális kilátásaik is. A munkáltatókkal kapcsolatban elmondható, hogy a magyar tulajdonú cégek mintegy 24 százaléka foglalkoztat alkalmi munkásokat, szemben a külföldi cégek 13 százalékával, és jelentős különbségek vannak az egyes régiók, megyék között is, abban a tekintetben, hogy szándékukban áll-e ily módon munkát biztosítani az emberek számára. Horváth Anna kiemelte, hogy a potenciális foglalkoztatók 97 százaléka mikrovállalkozás, melyeknek jelentős része szeretne foglalkoztatni, sőt szükségük is lenne segítségre a vállalkozásban, de a tartós munkaviszonynak sem az anyagi, sem az adminisztratív oldalát nem tudja vállalni. Számukra az alkalmi foglalkoztatás az egyetlen járható út. 9

10 Vucskó Bernadett szerint kevés munkáltató ismeri az alkalmi foglalkoztatás lehetőségét, éppen ezért félnek is az ismeretlentől. Sok az ezzel kapcsolatos visszaélés, ezért valami rosszat sejtenek mögötte. Úgy véli, hogy a tájékoztatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, például, hogy megéri tisztességesen dolgozni, és az alkalmi munkavállalásnak jelentős esélyegyenlőség javító tulajdonsága is van. Semmiképp sem volna szabad e foglalkoztatás jogintézményét megszüntetni tette hozzá Horváth Anna. 5 Az adófórum.hu nevű internetes portálon az alkalmi munkavállalói könyv használói fejtik ki véleményüket, az esetleges 2009-es változtatásokról: 1. Maradjon a könyv, a visszaéléseket szigorúbb ellenőrzéssel kellene visszaszorítani. 2. A mai technológia mellett akár SMS-t is lehetne használni. Adott vállalkozás, adott telefonszámról küldheti, és a hónap végén kiküldhetnének egy összesítést, amit aláírva kellene visszaküldeni, ezzel leigazolni. 3. Ha megszűnik az AM könyv az nekünk nagyon rossz lesz. Néhány napos munkáért be kell jelenteni a dolgozót, majd ki is kell. Ettől függetlenül még mindig ki tudja zsákmányolni a vállalkozó a dolgozót (ha olyan jellem). 4. Nagyon érdekes ez az egész, mert egyik oldalon egyetértek azzal, hogy rendet kell tenni, mert nagyon sok az úgymond munkanélküli, a másik oldalon pedig úgy tudom ezt csak elképzelni, ha némileg csökkennének a járulékok. 5. Nagy mértékkel kellene csökkenteni a járulékokat, ezzel egyidejűleg korlátozni az AM könyvesek alkalmazási lehetőségét, lényegesen csökkenteni a munkaviszonyos be- és kilépőkkel kapcsolatos adminisztrációs terheket (egyablakossá tenni a bevallásokat) és mindezt szigorúan ellenőrizni, és az így be nem tartott szabályokat bírságolni. 6 5 Kinek éri meg az alkalmi munka? október 6. 6 Forrás: 10

11 Az idénymunka kérdésköre az Európai Unió szerint A vendégmunka és az idénymunka problémaköre mind európai szinten, mind számos tagállam szintjén egyre nagyobb jelentőséget kap. A három legfontosabb szereplő: a munkaadók képviselői, a szakszervezetek, valamint a politika és a közigazgatás képviselői több területen és számos intézkedéssel segítik a kérdés megoldását: - számos agrárszakszervezet például többnyelvű tájékoztatóban mutatja be a célországok jogi helyzetét; - néhány országban a szociális partnerek a vendég- és idénymunkások számára megfelelően alakított kollektív megállapodásokat kötnek, jogi tanácsadást kínálnak fel a vendégmunkásoknak; - néhány kormány a szociális partnerek részvételével kerekasztal-megbeszéléseket tart az idény- és vendégmunkások helyzetének javítására; - az Európai Bizottság pedig egyre inkább támogatja a szociális partnereknek a vendégmunka területére vonatkozó terveit mind európai szinten, mind saját támogatási alapjai révén, például a vendégmunkások lakás-, valamint elhelyezkedési helyzetének javításával kapcsolatban. Az Európai Unió mezőgazdasága mintegy 2 millió munkavállalót foglalkoztat teljes állásban, hozzávetőlegesen 4 millió személyt pedig bizonytalan feltételekkel alkalmaznak. Ezen személyek közül egyesek részmunkaidőben, mások pedig idényjelleggel, évente néhány naptól 8 hónapig terjedő időszakot dolgoznak. Az idényjelleggel dolgozó munkaerő nagy része vendégmunkás, nem a lakóhelyén dolgozik, és gyakran át kell lépnie az országhatárt ahhoz, hogy munkahelyére eljusson. Számos európai régióban a magas munkanélküliségi ráta ellenére nő az igény a Fehéroroszországból, Ukrajnából vagy más országból származó idénymunkások iránt. Az EU munkaerőpiacát szociálisan fenntartható módon kell fejleszteni, vagyis mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy munkából tarthassa el magát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság rövidtávon a következő intézkedéseket tartja szükségesnek: Európa valamennyi vendégmunkása számára meg kell határozni a munkakörülmények és a lakásviszonyok minimális normáit, a vendégmunkásoknak munkájuk révén széles körű szociális védelmet kell élvezniük, mely az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésére is vonatkozik, az idényjelleggel foglalkoztatott munkaerőt is be kell vonni a képzési programokba, valamint a vendégmunkásokat tájékoztatni kell a munkafeltételekről és jogaikról. A vállalatok részéről panaszként hangzik el, hogy nem találnak olyan munkavállalókat, akiket idényjelleggel tudnának alkalmazni, másfelől pedig számos vidéki régióban magas még a munkanélküliség. Megfogalmazódik az a felvetés is, hogy ne csak az Unión belüli munkavállalók mozoghassanak szabadabban, hanem az EU-n kívüli országokból is egyre több munkaerő kapjon engedélyt idényjellegű munkákra. 11

12 Az Európai Bizottság egyik stratégiája a munka mobilitásának növelésében áll, ám ehhez a felkínált munkahelyeknek vonzónak kell lenniük. 7 Azon uniós állampolgárok számára, akik két vagy több tagállam területén rendszeresen munkaviszonyban állnak, vagy vállalkozási tevékenységet folytatnak, a 883/2004 számú EK-rendelet az irányadó (ún. vándormunkás-rendelet) a kötelező társadalombiztosítással összefüggésben, mely bizonyos feltételek megléte esetén a lakhely szerinti tagállamban írja elő a társadalombiztosítási kötelezettséget. 7 Foglalkoztatás a mezőgazdaságban. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye. Brüsszel, december

13 Az egyes európai országok alkalmazási feltételei Belgium Belgiumban a nyolcvanas évek végén elkezdték bekapcsolni a háztartási szolgáltatásokat a szervezett munka világába, elsősorban az e területre általánosan jellemző feketemunka visszaszorítása érdekében. Ehhez bevezették a szolgáltatási csekk használatát, amely lehetővé tette, hogy a magánháztartások mindenfajta adminisztratív kötelezettség nélkül válhassanak munkáltatókká. Később a 90-es évek közepén minden településen helyi foglalkoztatási ügynökségeket hoztak létre azzal a céllal, hogy a tartós munkanélküliek kínálatát a házkörüli szolgáltatások iránti szükséglettel összekapcsolják. Ezt követően a magánszemélyek/háztartások mellett, költségvetési intézmények, iskolák és a mezőgazdasági vállalkozók számára is lehetővé tették, hogy szolgáltatási csekket vásároljanak. Egy csekk ára 7,45 euró, ami egy munkaóra díjának felel meg. Ha a fent említett kategóriák közül valamelyiknek munkáskézre van szüksége, ezt az igényét bejelentheti a helyi foglalkoztatási ügynökségnél. Ott keresnek számára megfelelő alkalmazottat a nyilvántartásukban, s ha találnak valakit, annak a munkájáért a megbízó szolgáltatási csekkel fizet. Ezt a munkavállaló az ügynökségnél válthatja be készpénzre. Egy munkaórára 4,10 euró díjazás jár. A csekk vételi és beváltási ára közötti különbség fedezi a rendszer működési költségét, az adót és a társadalombiztosítási-hozzájárulást. Amennyiben tartós munkanélküli vállal ilyen formában alkalmi munkát, az a díjazást a szociális segély további folyósítása mellett veheti igénybe. Nem minden munkanélküli jogosult azonban részt venni ebben a programban, hanem csak: - azok a 45 éven felüliek, akik már legalább 6 hónapja munkanélküliek, valamint - azok a személyek, akik nem munkanélküliek, hanem minimális szociális jövedelemben részesülnek. A munkavégzés legfeljebb havonta 45 óra lehet. Mezőgazdasági vállalkozók többféle munkára használhatják, beleértve a szezonális és a munkacsúcsok alkalmával végzetteket is. A program 1994 óta működik, mely időponttól számítva 37 millió csekket adtak el. A kezdeti cél, a feketemunka visszaszorítása volt. Egy felmérés szerint, az elvégzett munkák 44%-át korábban bejelentés nélkül végezték; az igénybevevők 84%-a pedig úgy nyilatkozott: örül, hogy nem a feketepiacon kell munkaerőt keresnie. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az alkalmi munkavállalók a feladatok egy részét csekk ellenében, a többit viszont feketén vállalták. Ez a rendszer ugyanis jól összehozta a keresletet és a kínálatot. További cél volt, hogy a program visszajuttassa a célcsoportokat a munkaerőpiacra. Ez azonban nem sikerült: sokan évekig bent maradtak a támogatott foglalkoztatásban. 13

14 Ezért 2004-ben a kormány bevezette a szolgáltatási utalvány fogalmát, mely rendszerbe átemelte a magánháztartásokat, a többi igénybevevő megmaradt a szolgáltatási csekk programban. 8 Ciprus Cipruson a mezőgazdasági idénymunka főként narancs és egyéb szezonális gyümölcsök szedésére, burgonyaszedésre, valamint más idényjellegű fajták művelésére irányul. Az idénymunkát belföldi és harmadik országbeli nemzetek munkavállalói is végezhetik. A belföldi munkavállalók állandó munkaviszonyukon felül szerződéssel dolgozhatnak idénymunkásként. Harmadik országbeli munkavállalók 4 hónapra szóló határozott idejű szerződéssel végezhetnek mezőgazdasági idénymunkát, majd ha ez lejárt, lehetőségük van ugyanannál a munkáltatónál újabb 4 hónapra meghosszabbítani szerződésüket. A munkáltatói szerződést a Munkaügyi Minisztériumban ellenőrzik és lepecsételik a tiszta munkafeltételek biztosítása érdekében. A munkáltatók azt a bíztatást kapják, hogy idénymunkára szomszédos országból érkező állampolgárokat alkalmazzanak. Harmadik országbeli munkavállalók számára a társadalombiztosítási járulékot a munkaszerződésben meghatározott béreknek megfelelően fizetik. Jövedelemadót nem kell fizetni, mert az évi bér összege alacsonyabb, mint a minimális adóköteles összeg. A harmadik országbeli munkavállalóknak Ciprusra érkezésük előtt munkavállalási szerződést kell kötniük egy ciprióta munkáltatóval. Ez belépési és tartózkodási engedélyük feltétele. Az engedélyt a munkáltató által benyújtott munkaszerződés alapján a Bevándorlási Hivatal bocsátja ki. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 2007-ben harmadik országból érkező mezőgazdasági idénymunkások száma 2000 volt, ez a szám 2006-ban is megközelítőleg ennyi volt. 9 Csehország Csehországban a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás jogi szabályozását illetően a Munka törvénykönyvében egyetlen rendelkezés található. Ez a rendelkezés a műszakok közötti minimális pihenőidőt szabályozó előírástól enged némi eltérést. Az általános előírás szerint, a munkáltató köteles úgy megtervezni a munkaórákat, hogy a munkavállalónak 24 órán belül minimálisan 12 óra pihenőideje legyen műszak végétől műszakkezdésig. 8 Tom Bevers: Szolgáltatási utalványok Belgiumban. Szövetségi Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Munkaügyi és Szociális Párbeszéd Főigazgatóság, Belgium, szeptember Forrás: ECPRD Socrates Socratous, a ciprusi parlament munkatársának válasza. 14

15 Ez a pihenőidő csökkenthető alkalmi munkavállalás esetén felnőtt alkalmazott esetében 8 órás periódusra azzal a feltétellel, ha a következő pihenőideje annyival lesz hosszabb, amennyivel az előző rövidebb volt. A munkakör időtartama, amelyről egyezményben állapodnak meg, nem haladhatja meg a 150 munkaórát egy naptári éven belül. Az említett munkaóráknak tartalmaznia kell azokat az órákat is, amelyeket a munkavállaló egy másik egyezmény keretében teljesített ugyanannak a munkáltatónak. A teljesítményen alapuló szerződéses munka ugyanolyan szabályozás alá esik, mint az állandó munkaviszonyú foglalkoztatás, kivéve a végkielégítést, a munkaórákat, a pihenőidőt, az alkalmazott részéről történő akadályoztatást, a díjazást valamint a munkakapcsolat befejezését érintő kérdéseket. A jövedelemből 5000 korona jövedelemhatárig adóelőlegként 15%-ot levonnak, 5000 korona jövedelem fölött pedig előre kell a 15%-os adóértéket befizetni. Külföldiek munkavállalása engedélyhez kötött, a maximális időtartam pedig 6 hónap, amit ideiglenes munkavállalással tölthetnek. 10 Dánia Dániában az idénymunka szabályozásával több törvény is foglalkozik, mint például a részmunkaidős foglalkoztatásról szóló törvény (2002. október), a munkáltató azon kötelezettségéről szóló törvény, mely a szerződés feltételeiről való tájékoztatásra szólítja fel (2007. augusztus), illetve a személyi jövedelemadó meghatározásáról szóló törvény (2006. október). Egy, a szezonális munkáról szóló weboldal szerint a mezőgazdasági idénymunkák közül például az eperszedés átlagos munkadíja 0,80 euró/kg, amely euró órabérnek felel meg. A fizetés az eperszedő gyorsaságától, de az eper érettségétől is függ. Azok a szedők, akik az egész szezonban végig dolgoznak, rendkívüli osztalékot is kapnak. A kukorica-, alma-, körte-, fejes saláta-szedők órabérben dolgoznak körülbelül euróért óránként, amely a dán minimálbért jelenti. Az átlagos munkaórák száma 37 óra/hét, de ez, az időjárási feltételektől függően több vagy kevesebb is lehet. Az eperszedés példájánál maradva, általában 6 napot dolgoznak hetente, de egy nap kiesés, vagy egy plusz munkanap előfordulhat. Az idénymunkásoknak be kell jelentkezniük a Nemzeti Nyilvántartó Hivatalnál, hogy ideiglenes adófizetőként nyilvántartásba kerüljenek. Minden munkásnak körülbelül 5 % alapadót, és 8 % speciális adót (munkaerő-piaci hozzájárulás) kell fizetnie. Ezen kívül további adót is kell fizetni, de az a helyi adóhivataloktól és a jövedelemtől is függ. Nem EU vagy EGT országok állampolgárai általában nem dolgozhatnak idénymunkásként Dániában. Bizonyos kivételek azért előfordulhatnak, mint például a Working Holiday Program (nyári munka külföldön) keretében Forrás: ECPRD Lucie Balcarová, a cseh parlament munkatárásnak válasza. 15

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás.

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. Nonprofit Munkaerő Közvetítő Iroda bemutatása Mikrovállalkozás, növekedés, foglalkoztatás, esélyteremtés

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban 1. Milyen munkát lehet vállalni EF-ban? -mezőgazdasági idénymunkát, - turisztikai idénymunkát - alkalmi munkát. 2. Hány főt alkalmazhatnak

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Munkaügyi- és adóváltozások

Munkaügyi- és adóváltozások Munkaügyi- és adóváltozások 2010.02.19. Csuka Imréné PRENOR Kft Az egyszerősített foglalkoztatás Változnak az alkalmi munkavállalás szabályai 2010.03.31-vel megszőnik az alkalmi munkavállalói könyvvel

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít

M0754 FELADATOK. megállapít Adókötelezettséget teljesít, illetve adóelőleg vonási kötelezettséget megállapít M0754 FELADATOK 0754 érügyi szakfeladatok Adatokat gyűjt, rögzít (munkaidő, teljesítmény, 4 szabadság stb.) 5 Munkaidő nyilvántartás adatait rögzíti 6 Egyéni bérelszámoló lapot készít, vezet érszámfejtést

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja Előadó: Kovács Ibolya igazgató Budapest

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e a helyi iparűzési adóról, a magánszemélyek kommunális adójáról és az idegenforgalmi adóról * Püspökladány Város

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Személyi jövedelemadó. Példák

Személyi jövedelemadó. Példák Személyi jövedelemadó Példák Jövedelemadó levezetésének általános sémája Bevétel Nem bevétel Bevételcsökkentő kedvezmények Elszámolható (diktált) költség Adóalap Adóalap csökkentő kedvezmények Korrigált

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat 1 A témák ismertetése A közösségi munkavállalás alapelvei Az átmeneti időszak A munkavállalás sajátosságai az egyes tagországokban Az EURES hálózat

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben