E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat"

Átírás

1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai folyóirat június VIII. évfolyam 6. szám In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! ADÓELLENŐRZÉS A fordított adózás kiterjesztése a mezőgazdasági szektorra Írta: Botházy Béla osztályvezető NAV Ellenőrzési Osztály Az Országgyűlés május 14-i ülésnapján elfogadta a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítások érintik az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvényt (áfatv.), valamint az adózás rendjéről szóló évi XCII. (art.) törvényt. A július 01-től hatályba lépő új rendelkezések az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó fordított adózást, valamint az ehhez kapcsolódóan előírt adatszolgáltatási kötelezettséget 2 éves átmeneti időszakra vezetik be. Az Áfatv. kiegészül a 142. (1) bekezdésébe beépülő i) ponttal, a ba beépülő (8) bekezdéssel, a sal, valamint a termékek felsorolását tartalmazó 6/A. számú melléklettel. Az Art. a 31/A. és a okkal egészül ki. Tartalom 1 ADÓELLENŐRZÉS A fordított adózás kiterjesztése a mezőgazdasági szektorra 4 ART. Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban 7 ÁFA A szolgáltató szektor fokozott adóhatósági ellenőrzése 9 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Diákmunka nyáron 14 OLVASÓI KÉRDÉSEK Az eho megfizetése osztalék után Fel nem vett osztalék Bérmunka elszámolás Fordított ÁFÁ-s ügylethez kapcsolódó előleg Lapszámunk szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő Botházy Béla NAV, Ellenőrzési osztály dr. Kovács Ferenc - NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Lepsényi Mária NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! A szakmai folyóirat előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Adózással kapcsolatos kérdését az hu címen várjuk. Honlapunkról - - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2012 Az Ön jelszava: segedletek258 A kézirat lezárásának dátuma: május 29. Üdvözlettel: Szabó Attila Termékmenedzser 1 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, VIII. évfolyam 6. szám

2 Az Áfatv a (1) bekezdésének i) pontja alapján az adót a termék beszerzője fizeti a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében. Áfatv. 6/A. számú melléklete nevesíti azokat a termékeket, amelyek setében alkalmazni kell a fordított adózás szabályait. A 142. (1) bekezdése i) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sorszám Megnevezés Vtsz. 1. Kukorica Búza és kétszeres Árpa Rozs Zab Triticale Napraforgómag, törve is Repce- vagy olajrepcemag, törve is Szójabab, törve is 1201 Az Áfatv ának (8) bekezdése alapján az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó fordított adózás nem alkalmazható az Áfatv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó (kompenzációs felárra jogosító) termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Az Áfatv a tartalmazza az átmeneti rendelkezéseket. Eszerint az Áfatv a (1) bekezdésének i) pontját azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja július 01. napjára esik, vagy azt követi; azzal a kiegészítéssel, hogy az Áfatv. 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja július 01. napjára esik, vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. (1) (3) bekezdése szerint a fizetendő adót július 01. napját megelőzően kellene megállapítani, a 142. (1) bekezdésének i) pontja nem alkalmazandó, tehát az egyenes adózást kell alkalmazni. Amennyiben a 142. (1) bekezdésének i) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja július 01. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti, az 59. (1) és (2) bekezdésének megfelelően; a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. Egy példával szemléltetve: eft + 27% áfa ellenértékű termékbeszerzés során a vevő július 01. napját megelőzően eft + 27% áfa előleget ad. Az eladó az átvett előlegről szóló számlán eft adóalapot és 270 eft adót: összesen eft-ot szerepeltet. Az áthárított adót a számla befogadója az Áfatv ának d) pontja alapján egyéb feltételek teljesülése mellett levonásba helyezheti. A július 01-jét követő teljesítés után a végszámlában az adóalapból a korábban előlegként fizetett nettó összeget, eft-ot le kell vonni, így a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége ( ) 500 eft adóalap után 135 eft értékben keletkezik. Ezt az összeget a termék beszerzője az Áfatv ának b) pontja alapján egyéb feltételek teljesülése mellett levonásba is helyezheti. A jogalkotó az egyes mezőgazdasági termékek értékesítésére és beszerzésére vonatkozó fordított adózás bevezetésével egyidejűleg adatszolgáltatási kötelezettséget is előírt. Az Art. új, 31/A. -sal egészül ki, amelynek rendelkezése alapján az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az Áfatv a (1) bekezdésének i) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a június, VIII. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

3 vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint az Áfatv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általánosforgalmiadó-bevallásában azon, az Áfatv a (1) bekezdésének i) pontja alá tartozó termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint az Áfatv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról. Tekintettel arra, hogy a fordított adózást e területen 2 éves átmeneti időszakra vezetik be, az adatszolgáltatást első alkalommal a július 01. napját magában foglaló adómegállapítási időszak, utolsó alkalommal a június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni. Az adózóknak különösen a jogszabályváltozások hatálybalépését közvetlenül követő időszakban kell fokozottan ügyelni az ügyletek megvalósítása és a számlázás során. A kezdeti időszakban előfordulhat, hogy az értékesítést teljesítő eladó még nem rendelkezik kellő ismeretekkel a jogszabályváltozásokról, és a számlát az Áfatv. 6/A. mellékletében felsorolt termékekre is az egyenes adózás szabályai szerint állítja ki, amely áfatartalma hasonló figyelmetlenség esetén jogosulatlanul kerülhet levonásba július 01-jét követően célszerű lehet, ha a terméket beszerző adóalany a számlázást megelőzően jelzi az eladónak, hogy a termékbeszerzésre a fordított adózás szabályai érvényesek. A könyvelők különösen segíthetik a terméket beszerző adóalanyokat, ha időben tájékoztatják megrendelőiket a jogszabályváltozásokról; továbbá amennyiben olyan, az egyenes adózás szabályainak megfelelően kibocsátott számlát kapnak feldolgozásra, amelyet a fordított adózás szabályainak megfelelően kellett volna kiállítani, azt jelzik a megrendelőjük részére. A könyvelők felelőssége is, hogy az ily módon tévesen felszámított áfát a jogszabályoknak megfelelően ne helyezzék levonásba. A fordított adózás a költségvetés számára is hordoz kockázatot. Vélhetően a jogalkotó ezt figyelembe is vette, amikor a mezőgazdasági termékekre vonatkozó adózást átmenti időszakra vezette be. A fordított adózás során az adófizetés egyfázisúvá válik. Ezáltal a költségvetés az utolsó, adófizetési kötelezettség keletkezésével járó értékesítés után juthat a felszámított adóösszeghez. Triviális, hogy ez a hosszabb értékesítési folyamatok esetében jelentős likviditási hátrányt okozhat. Például, az olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára irányul, gyakran előfordul, hogy az adó felszámításával történő értékesítés csak évekkel később következik be. Ez alatt az időtartam alatt a költségvetés nem jut a beszedendő adóhoz. Ugyanez bár jellemzően rövidebb időtartamban előfordulhat a mezőgazdasági termékek fordított adózása esetén is. A nagyobb kockázat azonban az, hogy a magasabb adóösszeg tekintve, hogy az már más adózó hozzáadott értékének adótartalmát is magában foglalja nagyobb motivációt jelenthet az adóelkerülésére. A magasabb adóösszegek miatt jelentkező nagyobb érdekeltség vélhetően növeli majd azon esetek számát, amikor az adózó (amely jellemzően korlátolt felelősségű társasági formában működik) az adófizetést megelőzően vagy azzal 3 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, VIII. évfolyam 6. szám

4 közel azonos időben fizetésképtelenné válik, így az adó megfizetésére már nem lesz képes. Az így jelentkező adóelkerülési praktikákat ellenőrzéssel visszaszorítani hasonlóan nagy feladat, mint amekkora feladatot az egyenes adózás esetében a számlázási láncolatok feltárása jelent. Az átmeneti időszakra történő bevezetés is azt jelzi, hogy a jogalkotó tisztában van a fent vázolt költségvetési kockázat lehetőségével. Bár az adózók részére többletadminisztrációt eredményez, az ellenőrzéseket nagymértékben segítheti az Art. hatályba lépő 31/A. -ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség. ADÓZÁS RENDJE Az adóhatóság jogai és kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban Írta: dr. Kovács Ferenc NAV Elnökhelyettesi Tanácsadó Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (art.) részletesen meghatározza, hogy milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik az adózót és az adóhatóságot. Jelen cikkben az adóhatóság jogai és kötelezettségei kerülnek kiemelésre, melyek ismerete hasznos lehet egy esetleges ellenőrzés során. A szabályokat az Adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (art.) ai tartalmazzák. I. Az adóhatóság kötelezettségei 97. (1) Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát az e törvényben előírt módon igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően a próbavásárlás kivételével köteles magát és ellenőrzési jogosultságát igazolni. Ez a szolgálati igazolvány felmutatásával és a megbízólevél átadásával történik. A szolgálati igazolvány azt tanúsítja, hogy az illető az állami adóhatóság ellenőrzésre feljogosított alkalmazottja; míg a megbízólevél bizonyítja, hogy a konkrét vizsgálat elvégzésére őt jelölték ki. Az ellenőröknek a megbízólevelet, illetve a szolgálati igazolványt minden kérés nélkül be kell mutatniuk. Ha ezt mégsem tennék meg, az adózónak jogában áll az eljárási jogosultság igazolását kérni. A megbízólevél tartalmazza az eljáró adóellenőr nevét, az ellenőrzés típusát, a vizsgálat alá vont időszakot és adónemeket, továbbá természetesen az adózó nevét. Az Art ának (7) bekezdése alapján ugyanakkor az adóhatóság általános megbízólevelet is kiállíthat, amellyel az adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosult. Az általános megbízólevél tartalmazza az adóellenőr nevét és a megbízólevél érvényességi idejét, de a vizsgálandó adózó nevét nem. Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdésekor köteles tájékoztatni az adózót az ellenőrzés várható időtartamáról. 97. (2) Az adóellenőr az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Bár az adóellenőrzés lefolytatása nem szünetelteti az adózó gazdasági tevékenységét, a mindennapokban változásokat okozhat. Erre való tekintettel rögzíti a törvény, hogy az adóellenőrzés során az adóellenőr a vizsgálatot úgy köteles elvégezni, kötelezettségeit teljesíteni és jogait gyakorolni, június, VIII. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

5 hogy az a legkisebb mértékben korlátozza az adózó gazdasági tevékenységét. E szabályhoz kapcsolódik az Art ának (2) bekezdése, mely szerint a helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. Fő szabályként az adóhatóság az ellenőrzésről az adózót előzetesen értesíti, így az adózónak van ideje arra felkészülni. Az art. a magánszemély adózó számára de csak a magánszemély számára különleges lehetőséget biztosít. Amennyiben a kiértesítésben megjelölt időpont az adózónak nem megfelelő, úgy kérheti az adóhatóságtól új időpont megjelölését. Előfordulhat olyan eset, hogy az adózónak gazdasági tevékenységével összefüggésben az adott időpontban fontos üzleti tárgyalása van, és emiatt pl. külföldre kell utaznia, melynek következtében nem tudna jelen lenni az ellenőrzési cselekményeknél, az utazás elmulasztása miatt viszont gazdasági vállalkozása jelentős bevételtől esne el. Ilyen esetben törvényi szabályozás lehetővé teszi az adózónak, hogy az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szünetelését kérje. Nem élhet azonban az adózó ezzel a jogával az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, valamint az egyszerűsített ellenőrzésnél. Az említett lehetőséget csak a magánszemély adózó számára biztosítja a törvény, más adózó számára nem. Mivel azonban az art. szerint az egyéni vállalkozó is magánszemélynek minősül, így ő is élhet ezzel a lehetőséggel. 97. (3) Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenőr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni. Az adóellenőr az ellenőrzés során köteles a tényállást teljes körűen tisztázni. A feltárt tényeket, körülményeket, adatokat minden összefüggésében köteles értékelni, és annak eredményéről az adózót, képviselőjét vagy alkalmazottját az ellenőrzés folyamán köteles tájékoztatni. A tényállás tisztázásában az adózó köteles együttműködni, bizonyítást kezdeményezhet. Az adózó által felajánlott bizonyítékokat az ellenőr megvizsgálja, és visszautasítás esetén először szóban, majd a jegyzőkönyvben írásban is köteles megindokolni, hogy miért nem tartotta azt elfogadhatónak. Az is előfordulhat, hogy az adózó nem ajánl fel az ellenőrzés során bizonyítékokat. Amennyiben a körülmények indokolják, ezen tényről az adóhatóság az adózó által is aláírt nyilatkozatot vesz fel. Ezáltal kívánják elkerülni, hogy az adózó fellebbezésében jelezze, miszerint az adóellenőrzés során az általa felajánlott tények visszautasítását az adóhatóság nem indokolta sem szóban, sem írásban. 97. (4) Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ. Az egyes bizonyítási eszközökről részletesen terjedelmi okokból egy külön cikk keretében fogok szólni. Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás kivételével az adózó terhére nem értékelhető. 5 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, VIII. évfolyam 6. szám

6 Az adóhatóság törvényi kötelezettsége az ellenőrzés során a tényállás teljes körű tisztázása. Feltárni az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényeket azonban nem egyoldalú tényfeltárást jelent, mert az adóhatóság törvényi kötelezettsége az adózó javára szolgáló tények felderítése és értékelése is. Az adóhatóság csak a kellően bizonyított tényeket, körülményeket veheti figyelembe eljárása során. Az adózót védő szabály, miszerint a nem bizonyított tényt, körülményt még akkor sem, ha arról az adóhatóságnak tudomása van az adózó terhére értékelni nem lehet. Kivétel ezalól a becslési eljárás, amely módszeréből adódóan a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Viszont itt is joga van az adózónak bizonyítással élni a becslés megállapításaival szemben. II. Adóhatósági jogok az ellenőrzési eljárásban 98. (1) Az adóellenőr az ellenőrzés során a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat, c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben részt vevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, f) próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, g) próbagyártást rendelhet el, h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le. Az adóellenőr az ellenőrzés során a bizonyítás érdekében széleskörű, de nem tételesen meghatározott cselekvési szabadsággal bír, melyek közül azokat választhatja ki, amik az ellenőrzés megállapításait valóban képesek alátámasztani. Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését. Az Art ának (1) bekezdése alapján az állami adó- és vámhatóság alkalmazásában álló adóellenőr jogosult a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszín, helyiség és jármű átvizsgálására, valamint a helyszínen talált jármű rakományának ellenőrzésére, ha az adózó, képviselője, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az adózó a bevallási, bizonylat-kiállítási és -megőrzési, nyilvántartás-vezetési (könyvvezetési) kötelezettségei teljesítésének szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, megsemmisít, illetőleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi. E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha annak valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek. Az Art ának (11) bekezdése alapján, ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt június, VIII. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

7 vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni. ÁFA A szolgáltató szektor fokozott adóhatósági ellenőrzése Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az adóhatóság az Art ának (1) bekezdésében előírtak szerint közzétette a évre vonatkozó ellenőrzési tájékoztatást. Az ellenőrzési tájékoztatás szerint a következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai év folyamán az alábbiak: kiskereskedelem, különösen a dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, valamint a csomagküldő, internetes kereskedelem; jogi, számviteli, adószakértői tevékenység; a magánrendelőkben végzett járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás, valamint az egyéb humánegészségügyi ellátás. Az ellenőrzési tájékoztatóban foglaltak egyrészről azt jelentik, hogy az adóhatóság várhatóan az említett területen tevékenykedő vállalkozásoknál jelentős számú nyugtaellenőrzést kíván elvégezni év folyamán. Amennyiben a vállalkozás nem teljesítette nyugtaadási kötelezettségét, számíthat arra, hogy az adóhatóság az év hátralévő részében legalább még egyszer ugyancsak ellenőrizni fogja január 1-jétől az adóhatóság ún. fel nem fedett próbavásárlást is lefolytathat. Ennek során az ellenőröknek feltéve, hogy jogsértést nem állapítanak meg nem kell felfedni kilétüket, ezáltal a vizsgálat alá vont adózó az ellenőrzés lefolytatásáról az utólag megküldött jegyzőkönyv alapján értesül. Továbbá, az adóellenőrök nem szolgáltatják vissza a megvásárolt terméket sem, így az eladó sem kötelezett az ellenérték visszatérítésére. Az ún. fel nem fedett próbavásárlás lehetőséget ad az adóhatóság számára, hogy csak utólag hozza az ellenőrzött személy tudomására a vizsgálat lefolytatásának tényét. Ez a körülmény hasznos az adóhatóság számára, mert az ellenőrök ugyanazon vállalkozásnál, rövid időn belül lefolytatott próbavásárlásnál már ismerős kuncsaftként jelenhetnek meg, hiszen ott már korábban vásároltak, s ennek során kilétüket nem fedték fel, az nem derült ki. Ennek következtében azoknál a vállalkozásoknál is feltárható a bevétel eltitkolásának ténye, akiknél (amelyeknél) az a szabály érvényesül(t), hogy ismeretlen kuncsaftok esetében a bevétel elszámolása, a nyugta kiállítása minden alkalommal megtörténik, de a régi kuncsaftok esetében már csak részben valósul meg a bevétel bizonylatolása. Továbbá, a vállalkozás nem tudja beazonosítani az ellenőröket, ezáltal a következő vizsgálat hatékonysága még ugyanazon ellenőrök esetében is biztosított; ezentúl a vállalkozás is bizonytalanságban tartható, ami arra ösztönözheti, hogy mindenkinek nyugtát adjon, hiszen bármelyik vásárló lehet adóellenőr. A fel nem fedett próbavásárlás intézménye abból a szempontból is előnyös az adóhatóságnak, hogy ugyanannyi idő alatt vélhetően több ellenőrzést képes lefolytatni változatlan számú adóellenőr, hiszen a nemleges ellenőrzés esetén nem kell azonnal dokumentálni a vizsgálatot, ezáltal a dokumentálásra ez idáig fordított munkaidő felszabadul, amelyet további ellenőrzések lefolytatása érdekében lehet hasznosítani. A nemleges ellenőrzések dokumentálása is egyszerűbb, valószínűleg jobban sematizálható, ami az adóhatóságnak szintén munkaidő-megtakarítást eredményezhet. 7 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, VIII. évfolyam 6. szám

8 Az adóhatóság mind ez idáig, tudomásom szerint, elenyésző mennyiségben végzett orvosi, jogi, számviteli, adószakértői tevékenységet folytató adózóknál nyugtaellenőrzés teljesítésére irányuló vizsgálatokat. A gazdaság említett szektoraiban tevékenykedő adózók a évre vonatkozó ellenőrzési tájékoztatásban foglaltak szerint az adóhatóság részéről kiemelt figyelemre tarthatnak számot, de az adóhatóság valószínűsíthetően a következő években is rendszeresen sort kerít nyugtaellenőrzések lefolytatására. Ezekben a szektorokban működő vállalkozásoknál ez idáig az adóhatóság nem végzett nagyobb számban ilyen típusú ellenőrzéseket, ezért a kiválasztással kapcsolatos adóhatósági szempontok nem válhattak ismertté. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Igazgatóságának ellenőrei az adóhatóság honlapján közzétett közlemény szerint ügyvédi tevékenységet végzőknél folytattak le nyugtaellenőrzéseket. A közlemény szerint a vizsgálat alá vont öt ügyvédnél, illetve ügyvédi irodánál elvégzett ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont adózók 60%-a nem adott nyugtát. A közleményben leírtak szerint az NAV Keletbudapesti Adóigazgatóságának revizorai a kiválasztáshoz ügyvédi irodák honlapjairól és a tárgykörrel foglalkozó internetes blogokból szereztek adatokat. Az ellenőrök az adatok alapján öt, az adójogot jól ismerő fővárosi ügyvéddel személyes konzultációra telefonon időpontot egyeztettek. A revizorok a vizsgálat keretében, az előadott adózási probléma megbeszélését követően az ellenőrzött ügyvédek közül hárman bizonylat nélkül vették át a konzultációs díjat, illetve az ügyintézéshez szükséges előleget. Ezek összege tízezer és egymillió forint között mozgott. Az adóhatóság szóban forgó közleményéből következtetni lehet, hogy az adóhatóság orvosi, számviteli és adószakértői tevékenységet folytató adózóknál is alapvetően hasonló módszereket kíván alkalmazni. Ebből adódóan, azok a vállalkozások számíthatnak nagyobb eséllyel nyugtaellenőrzésre, akik (amelyek) irodát tartanak fenn, tehát nem saját lakásukban végzik gazdasági tevékenységüket. Az is lehetséges, hogy az adóellenőrök nem jelentkeznek be előzetesen, hanem bejelentés nélkül jelennek meg az irodában, s kérik a könyvelő, adótanácsadó segítségét. Ugyanilyen módon lefolytatott ellenőrzésre azok az orvosi tevékenységet végzők is számíthatnak, akik (amelyek) előzetes bejelentés nélkül is fogadnak pácienseket. Természetesen az adóhatóság azoknál a vállalkozásoknál is lefolytathat nyugtaellenőrzést, akik saját lakásunkban végzik gazdasági tevékenységüket, de valószínűleg nem ez lesz a jellemző. Amennyiben a nyugtaadásra sor kerül, az adóellenőrök várhatóan nem fogják felfedni magukat, hanem ún. fel nem fedett próbavásárlást folytatnak le. Az adóhatóság tapasztalata szerint az ismételt ellenőrzés nagyon sok esetben már a nyugtaadás elmulasztását állapítja meg. Az Art ának (6) bekezdése alapján az adóhatóság az adózókat a kötelezően, illetőleg a kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. E jogszabályi rendelkezés d) pontja alapján az adóhatóság az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatait is figyelembe veszi az ellenőrzésre történő kiválasztásnál. Amennyiben az adóhatóság orvosi, jogi, számviteli, adószakértői tevékenységet folytató adózónál nyugtaadási kötelezettségét állapítja meg, az adózónál valószínűleg utólagos ellenőrzés is elrendelésre kerül. Erre az ügyvédeknél végzett ellenőrzések során tapasztaltakat összefoglaló adóhatósági közleményből is következtetni lehet ( A mulasztáson ért fővárosi ügyvédek a kiszabott bírságon felül bevallásaik utólagos ellenőrzésére is számíthatnak. ). Az Art ának (1) bekezdése szerint: a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti június, VIII. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

9 Előfordulhat az az eset, hogy az adóhatóság a nyugtaadási kötelezettség elmulasztását adóéven belül többször állapítja meg. Ez a körülmény orvosi, jogi, számviteli, adószakértői tevékenységet folytató adózó esetében (is) nyilvánvalóan azt vonja maga után, hogy az adóhatóság a bevételt becsléssel állapítja meg, főleg akkor, ha a vállalkozónak, illetve vállalkozás tagjának bevallott jövedelme nem áll arányban életviteléhez kapcsolódóan felmerült kiadásaival. Az Art (3) bekezdésének c) pontja alapján, többek között, becslés alkalmazható, ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására. Az Art ának (4) bekezdése szerint a becslési eljárás lefolytatását megalapozó, jelentősnek tekinthető adatnak, ténynek, körülménynek tekinthető, különösen a számla (egyszerűsített számla), nyugta-kibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása. A szolgáltató szektor más területein tevékenykedő vállalkozások is számíthatnak arra, az előző évekhez képest nagyobb valószínűsége van annak, hogy náluk az adóhatóság nyugtaellenőrzést végez. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Diákmunka nyáron Írta: Matlné Kisari Erika vezető főtanácsos NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Lassan vége a tanévnek, és sok diák a nyári szünidő alatt megpróbál valamilyen pénzkereseti forrás után nézni. Vannak emellett olyan tanulók is, akiknek kötelező a nyári szakmai gyakorlat. A lehetőségek formái rendkívül változatosak, ami magával hozza, hogy a járulékfizetési és szociálisadó-kötelezettségek is sokféleséget mutatnak. Ebben a tarka világban kívánunk eligazítást nyújtani úgy a diákoknak, mint az őket foglalkoztatóknak. A foglalkoztatási formákat e cikkben a kedveltségük sorrendjében ismertetjük, ezért az iskolaszövetkezet keretén belül történő foglalkoztatással kezdjük. Iskolaszövetkezet tagja A szövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkozóan a Szövetkezetekről szóló évi X. törvény 56. -a rendelkezik. Eszerint: 56. (1) A tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés történhet a szövetkezet tevékenységéhez képest termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel. (2) Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A Tbj. szerint a munkaviszonyban álló személy, illetve a minimálbér 30 százalékát elérő jövedelemmel rendelkező megbízási, vállalkozási szerződés alapján személyesen munkát végző személy biztosított. A Tbj. rendelkezése alapján azonban az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja nem biztosított, vagyis akkor sem terjed ki rá a biztosítás, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében működik közre. Biztosítási jogviszony nélkül járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A szociális hozzájárulási adó tekintetében szintén mentességet élvez az iskolaszövetkezet a 9 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, VIII. évfolyam 6. szám

10 nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja foglalkoztatása esetére. Lényeges azonban, hogy a hallgatói jogviszonyát szüneteltető hallgató nem tekinthető tanulmányokat folytatónak, így rá a biztosítás kiterjed; és ha az iskolaszövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében működik közre, a biztosítási és járulékfizetési, illetve a szociális hozzájárulási adókötelezettséget az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az ehotv. is tartalmaz mentesítést ebben a körben, így nem kell megfizetni a százalékos egészségügyi hozzájárulást az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás után. Háztartási munka Nyáron a diákok gyakran vállalnak gyermekfelügyeletet, korrepetálást, vagyis háztartási munkát. Háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül a természetes személyek között háztartási munkára létesített jogviszony. Alapesetben egy díjazás ellenében végzett munka megalapozza a járulék- és adófizetést, azonban a foglalkoztató az általa foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére nem kötelezett, de csak akkor, ha a foglalkoztatással összefüggő bejelentési kötelezettségének a foglalkoztatást megelőzően eleget tett. A bejelentés teljesítése történhet elektronikus úton az ügyfélkapun vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. A bejelentést módosítani és visszavonni is lehet a bejelentő vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén, melynek megtételére a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség. A bejelentés megtételére, módosítására és visszavonására elektronikus úton történt bejelentés esetén a 1043H jelű bejelentő- és változásbejelentő lap szolgál. A telefonon történt bejelentés telefonos úton is módosítható. Jogszerű foglalkoztatás esetén a foglalkoztatót háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, tehát pl. sem táppénzre, sem szolgálati időre nem jogosít. Bevallási-befizetési kötelezettség Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli. A regisztrációs díjat az állami adóhatóság által e célra rendszeresített fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha a foglalkoztató pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg, a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számla javára. Egyszerűsített foglalkoztatás Ha rövid időre, nem háztartási munkára szeretnénk valakit egyszerűbb formában foglalkoztatni, az egyszerűsített munka jöhet először számításba június, VIII. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

11 Egyszerűsített formában létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni. A munkaszerződés írásba foglalása azonban nem mentesíti a munkáltatót a bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait. Alkalmi munka esetén a foglalkoztatott létszám tekintetében létszámkorlátot állít fel a törvény. Alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve nem haladhatja meg a) A munka törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de azt is figyelembe kell venni, hogy alkalmi munkának csak az minősül, ha a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig áll fenn a határozott időre szóló munkaviszony. A létszámkeret egyenlőtlen beosztása azt jelenti, hogy ha például az egyéni vállalkozónak nincs az Mt. szerinti munkavállalója, akkor alkalmi munkára 1 fővel létesíthet jogviszonyt, elvileg 365 napra, vagy 365 fővel 1 napra. Ez azért csak elvileg lehetséges, mert egybefüggően 5 napra, egy hónapon belül 15 napra és évente maximum 90 napra teheti ezt meg. Ha azonban a munkáltató és a munkavállaló a) idénymunkára, vagy b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Fontos az is, hogy az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot vagy azt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a fizetendő közterhek és a foglalkoztatót terhelő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra mindaddig nem jogosult, míg adótartozását ki nem egyenlíti. Amennyiben a közteherrel terhelt munkára a létszám-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn egyszerűsített munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja a közteher fizetésire vonatkozó rendelkezéseket. Ilyen esetben az általános szabályok szerint kell az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek eleget tenni a feltételek meg- 11 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, VIII. évfolyam 6. szám

12 sértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó előírásokat jogosulatlanul alkalmazta. Fizetendő közteher A munkáltató az általa idénymunka keretében foglalkoztatottak esetében a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, alkalmi foglalkoztatás esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint közterhet köteles megfizetni. A munkáltatót a közteher megfizetésével nem terheli szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség. A munkavállalót nem terheli a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség és a személyi jövedelemadó-előleg fizetésének kötelezettsége. A foglalkoztatónak nincs közteher-fizetési kötelezettsége, ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és erről igazolással is rendelkezik. Bejelentési és bevallási szabályok Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a munkáltató adószámát, a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát, a foglalkoztatás jellegét, a munkaviszony napjainak számát. A munkáltató bejelentési kötelezettségét választása szerint: elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti, amelynek feltétele az ügyfélkapun történő regisztrálás. Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles. Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosításbejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteherfizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. Elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a T1042E számú elektronikus adatlapot, és azt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az állami adóhatóság részére. A telefonon keresztül történő bejelentés a 185- ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon teljesíthető. A munkáltató az ügyfélkapun keresztül benyújtott 08-as bevallás keretében a tárgyhónapot követő hónap 12-éig tesz eleget bevallási kötelezettségének. Papíralapon teljesítheti a bevallását az a munkáltató, aki elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezett. Eddig az időpontig kell teljesíteni a fizetési kötelezettséget is június, VIII. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

13 Eddig az egyszerűbb formákat tárgyaltuk, természetesen a munkavégzés történhet hagyományos formában is, amelynek leggyakoribb módja a munkaviszony. Mivel ezek a foglalkoztatási formák társadalombiztosítási szempontból kevés eltérést mutatnak az aktív munkavállalókhoz képest, rövidebben érintjük ezeket a kérdéseket. Munkaviszony keretében történő munkavégzés A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló a tbj. szabályai szerint biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a munkavégzés teljes vagy részmunkaidőben történik. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló az általános szabályok szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét. A biztosított ennek megfelelően 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A kifizetőt 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli. Tekintve, hogy itt jellemzően néhány hetes, 1-2 hónapos munkáról van szó, arra is nagyon lényeges odafigyelni, hogy nyugdíjjárulék megállapítása során figyelembe kell venni a járulékfizetési felső határt is, amelyet a biztosítási jogviszony időtartamára arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ 2012-ben napi forint. A szociális hozzájárulási adót is felső határ nélkül kell megfizetni. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok Ide soroljuk többek között a megbízási, vállalkozási, felhasználási szerződésen alapuló, és a bedolgozói jogviszonyt. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott tanulók akkor válnak biztosítottá, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. (2011. január 1-jétől a minimálbér összege forint, ennek 30 százaléka forint, naptári napi 930 forint.) A foglalkoztató ebben az esetben is 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót fizet, és ez a fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a biztosítási jogviszony nem jön létre. A biztosítottól levont járulék tekintetében azonban eltérés van a munkaviszonyban állókhoz képest, mert a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló tanuló nem kötelezett 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére, tehát a nyugdíjjárulék mellett csak 7 százalék egészségbiztosítási járulék terheli. Szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlatot folytató tanulók, hallgatók közül csak azok biztosítottak, akik tanulószerződéssel rendelkeznek. A tanulószerződéses tanulóval összefüggésben a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége keletkezik, azaz a tanulószerződésben meghatározott díj figyelembevételével 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. A tanulótól szintén a tanulószerződésben meghatározott díj figyelembevételével kell levonni a 10 százalék nyugdíjjárulékot, a 3 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A tanuló 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot nem fizet. Hallgatói munkadíj A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: fk. tv.) 46. -ának (10) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkadíj keretében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására A munka törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hallgatói munkaszerződéssel munkát végző személy munkaviszonyban állóként az általános szabályok szerint biztosított a Tbj. 5. (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján. A járulékokat a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott részére kifizetett (juttatott) járu- 13 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, VIII. évfolyam 6. szám

14 lékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A hallgatói munkadíj után mind a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, mind az egyéni járulékokat [10 százalék nyugdíjjárulékot, 8,5 százalék (3 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási és 1,5 százalék munkaerő-piaci) járulékot] meg kell fizetni. A szakmai gyakorlat alatt folyósított hallgatói munkadíj Az Fk. tv ának (3) bekezdése szerint, ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb öszszefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege 15 százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak. Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt gazdálkodó szervezetnél, amelyre nézve az Fk. tv ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetési kötelezettséggel járna. Ebből következően a felsőoktatási törvény 48. -ának (3) bekezdése alapján a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatónak járó munkadíj után nem kell járulékokat fizetni. Természetesen szóba jöhet még a vállalkozói tevékenyég is, azonban cikkünk nem az önfoglalkoztatás társadalombiztosítási vonzatát, hanem a hagyományos diákmunka társadalombiztosítást illető kötelezettségeit kívánta bemutatni. OLVASÓI KÉRDÉSEK Az eho megfizetése osztalék után Kérdés 2011-es adóévben osztalékelőleget vettek fel a Kft. tagjai (a tulajdoni hányad arányában), ami után a Kft. a személyi jövedelemadót megfizette a kifizetést követő hó 12-ig. A 2011-es beszámoló elfogadását követően ez végleges osztalékká vált. Mikor kell az osztalék után az ehót megfizetni? Ki a fizetésre kötelezett: a Kft. vagy a magánszemély? Válasz Lepsényi Mária, NAV Adójogi Főosztály A véglegessé vált osztalék utáni ehót a magánszemélynek kell megfizetnie az Egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (továbbiakban: Ehotv.) 3. -a alapján, figyelemmel a forint felső határra. Az idevonatkozó rendelkezés az, hogy a belföldi magánszemélyek az osztalékból származó jövedelem után az Ehotv. 3. (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére is kötelesek mindaddig, amíg az általuk fizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, az ekhóban megfizetett 1,6 százalék egészségbiztosítási járulék és a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás adóévben megfizetett összege el nem éri a 450 ezer forintot. A véglegessé vált osztalék utáni ehót az éves adóbevalláskor kell megfizetni az Ehotv. 10. (8) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint. Fel nem vett osztalék Kérdés: A 2004-es adóévben jóváhagyott osztalékot az egyik tulajdonos nem kívánja felvenni. Milyen fizetési kötelezettsége van a magánszemélynek vagy a Kft.-nek az elengedett kötelezettség után? Válasz Lepsényi Mária, NAV Adójogi Főosztály Amennyiben a magánszemély nem veszi fel az osztalékot, akkor jövedelme sem keletkezik, így esetében szóba sem jön az adókötelezettség. Ebben az esetben a társaságnak az elengedett összeg után viszont illetéket kell fizetnie az illetékekről szóló évi XCIII. tv. alapján. A fel nem vett összeg a társaságnál adóalapot növelő tétel, de e tekintetben kedvező jogszabály-módosítás vár június, VIII. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

15 ható; a Tao. tv. 29/Q. (3) bekezdése jelenleg csak a évig tartó üzleti évek esetén engedi meg az adóalap-csökkentést, viszont a változással várhatóan nem lesz ilyen időkorlát. Bérmunka-elszámolás Kérdés: Ügyfelünk, egy németországi autóipari beszállító cég már évtizedek óta Magyarországon gyártat bérmunkában, az általa biztosított alapanyagokból autóipari gyártóeszközöket. Az elkészült termékeket visszaszállítják Németországba, ahol ezt követően kiszállítják azokat a felhasználó németországi járműgyártó vállalkozások részére második felétől azonban új magyarországi gyárak beindulása az eddig megszokott bérmunkafolyamatot kényszerűen megtöri, tekintettel arra, hogy az elkészült termékek egy része az említett gyárak részére kiszállítva, közvetlenül Magyarországon kerül értékesítésre. A fentiek szerinti magyarországi értékesítésről a magyarországi autóipari cégek részére a számlát a németországi cégnek kell kiállítani, figyelemmel a megkötött szerződésekre, ami szerint a szállító a németországi cég. Az átlátható és jól elkülöníthető folyamatok érdekében a németországi cég Magyarországon leányvállalatot, gazdasági társaságot alapítana, melynek a feladata lesz a magyarországi értékesítésre kerülő autóipari gyártóeszközök gyártása és magyarországi felhasználók részére történő közvetlen leszállítása a saját anyacégének megrendelése alapján. A kérdésünk a közvetlen magyarországi leányvállalati teljesítés és a németországi számlázás, számlakiállítás áfa-felszámítási és -levonhatósági témakörének tisztázására irányul. A magyar leányvállalat (gyárak) részére közvetlenül kiszállítja a gyártóeszközöket, majd a teljesítést követően számlát állít ki megrendelője, a németországi anyavállalata részére, a magyarországi teljesítésből fakadóan a jelenleg 27%-os mértékű áfa felszámításával. Ezt követően a német anyacég kiszámlázná a magyar leányvállalati teljesítés ellenértékét a vele szerződéses viszonyban álló német tulajdonú magyarországi székhelyű cégek részére. Kérdés: a Németországban kibocsátott számla a tényleges magyarországi teljesítés miatt 27% áfa felszámításával kerül-e kiállításra, vagy más módon; továbbá, jogosult-e a vevő, a magyarországi autógyártó cég amennyiben a 27%-os áfa felszámítható a német anyacég számlájában annak levonására? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő A válasz megadásánál abból indultam ki, hogy a német anyavállalat és a belföldi székhelyű megrendelő, továbbá a magyar leányvállalat és a német anyavállalat között létrejött ügylet az áfatv. rendszerében termékértékesítésnek tekintendő. A kérdésben leírtak alapján a magyar leányvállalat a német anyavállalat megrendelése alapján autóipari gyártóeszközöket állít elő, amelyeket leszállít a német anyavállalat belföldi székhelyű (német tulajdonú) megrendelői részére. A gyártóeszközök értékesítésére vonatkozó szerződés a német anyavállalat és a belföldi székhelyű (német tulajdonú) megrendelők között jön létre. A német anyavállalat és a belföldi székhelyű (német tulajdonú) megrendelők között létrejött ügylet termékértékesítésnek minősül, amelynek teljesítési helye az Áfatv a alapján belföld; továbbá adómentesség sem állhat fenn az értékesítéssel kapcsolatban, hiszen annak következtében a termék változatlanul belföldön marad. A belföldi teljesítési hely miatt a német anyavállalatnak az általános forgalmi adó alanyaként be kell jelentkeznie az állami adóhatóságnál. Ha a német anyavállalat belföldön gazdaságilag nem telepedik le (nem hoz létre állandó telephelyet, fióktelepet), akkor a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságánál kell a bejelentkezéssel kapcsolatos ügyeket intézni. Ebben az esetben a német anyavállalat az adóalanyiságával kapcsolatos teendők elvégzésével pénzügyi képviselőt (Art. 9. ) bízhat meg. A kérdésben leírtak alapján, Magyarországon előállított termékek értékesítésére oly módon kerül sor, hogy annak következtében a termék nem hagyja el Magyarország területét, ezért a kérdésben leírtakkal egyezően az értékesítést jelenleg 27%-os adó terheli. A német anyavállalat belföldi adóalanyisága folytán semmiféle akadá- 15 E-Adóellenőrzési Tanácsadó június, VIII. évfolyam 6. szám

16 lya nincs annak, hogy az állami adóhatóság által kiadott adószám alatt kibocsátott számlákban áthárított általános forgalmi adót a belföldi székhelyű (német tulajdonú) megrendelő levonásba helyezze, ha erre az áfatv. rendelkezései szerint jogosult. Tekintettel arra, hogy a német anyavállalatnak értékesítése után belföldön adóalanyisága áll fenn, a magyar leányvállalat által áthárított áfát (az adó mértéke szintén 27%) belföldi adóalanyként levonásba helyezheti. Fordított áfás ügylethez kapcsolódó előleg Kérdés: Társaságunk fordított áfás ügylethez kapcsolódóan előleget utal a szállítónak. A szállító az előlegről számlát állít ki, melyre ráírja: AZ ÁFA NEM ÉRTELMEZHETŐ, AZ ELŐLEG FORDÍ- TOTT ÁFÁS ÜGYLETHEZ KERÜL MEG- FIZETÉSRE. Kérdésem: helyes-e az előleghez kapcsolódó fordított áfa bevallása, és megfizetése abban az adóidőszakban történik, mikor a végszámlát megküldik? Válasz Bonácz Zsolt adószakértő Az Áfatv ának hatálya alá tartozó ügyleteknél az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját az Áfatv. 60. (1) (2) bekezdése szabályozza, amely szerint azt az időpontot kell figyelembe venni, amelyik a legkorábban bekövetkezik, az alábbiak közül: számla kézhezvétele, vagy ellenérték megtérítése, vagy a teljesítést követő hónap 15. napja. Az Áfatv. 60. (1) (2) bekezdése az előleg fizetéséhez adófizetési kötelezettséget nem kapcsol, kivéve, ha 100 %-os előleg fizetése (azaz a fizetett előleg a teljes ellenértéknek feleltethető meg) történt. A fordított Adóellenőrzési Tanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. adózás alá tartozó ügylethez kapcsolódó előleg fizetése esetén feltéve, hogy annak összege nem a teljes ellenértékkel egyezik meg az előleg fizetőjének azon okból sem keletkezhet adófizetési kötelezettsége, mert az előlegre vonatkozó adózási szabályok szerint az előleget kapó felet terheli adófizetési kötelezettség. Ha az előleg az Áfatv a szerint fordított adózás alá eső ügylethez kapcsolódóan kerül megfizetésre, akkor a fizetett előleg nem tartalmaz általános forgalmi adót, így az előleget kapó fél nem fizethet adót, valamint az előleg fizetéséhez feltéve, hogy annak összege nem a teljes ellenértékkel egyezik meg az Áfatv. 60. (1) (2) bekezdése a vevő terhére sem ír elő adófizetési kötelezettséget. A fentiek alapján a szállító helyesen járt el az előleg számlázásánál, valamint Önöknek a végszámla kézhezvételekor keletkezik a teljes ellenérték után adófizetési kötelezettség, feltéve, hogy az Önök által fizetett előleg csak a teljes adóval növelt ellenérték egy részét tette ki, továbbá a végszámla kézhezvételét követően kerül sor a fennmaradó (a fizetett előleget meghaladó) ellenérték megfizetésére, valamint a végszámla kézhezvétele megelőzte a teljesítés napját követő hónap 15. napját. Adóellenőrzési Tanácsadó Szakmai Folyóirat VIII. évfolyam, hatodik szám, június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft június, VIII. évfolyam 6. szám E-Adóellenőrzési Tanácsadó

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak a következő

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait (továbbiakban: Eft.)

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás keretei között létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített

Részletesebben

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról

Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról 2012.06.28. Tájékoztató az egyes gabonák, olajos magvak értékesítése esetén 2012. július elsejétől alkalmazandó fordított adózásról (Áfa tv. 142. (1) bekezdés i) pont, 142. (8) bekezdés, Art. 31/A. ) A

Részletesebben

Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban

Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban Adóellenőrzés folyamata az Adózás rendjéről szóló törvény (ART.) tükrében. Az adóhatóság és az adózó jogai és kötelezettségei az adóellenőrzés során.

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített módon

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól

2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól 2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól Kedves Diákok! Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt vagy annak egy részét munkával tölti, ezért ismét

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 14T1043H BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTŐ LAP

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 14T1043H BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTŐ LAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 14T1043H BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTŐ LAP A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony adatairól elektronikus benyújtás esetén Frissítve:

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y Budapest, 2011. július 19. A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évrl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidt vagy annak egy részét munkával tölti,

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól Kedves Diákok! Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt vagy annak egy részét munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Tartalom KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Tartalom KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 15T1043H Bejelentő és változás-bejelentő elektronikus adatlap a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony adatairól, ügyfélkapun történő

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre

Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12 Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre 2010. június 29-től a helyi iparűzési adóban az adóigazgatási hatáskör visszakerült az

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

A tanulók nyári szünidei foglalkoztatásáról, adó- és járulékfizetési szabályokról

A tanulók nyári szünidei foglalkoztatásáról, adó- és járulékfizetési szabályokról Adóvilág 2011. szeptember XV. Évfolyam 10. szám A tanulók nyári szünidei foglalkoztatásáról, adó- és járulékfizetési szabályokról Ebben a cikkben a tanulók, hallgatók (továbbiakban: tanulók) nyári szünidõ

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől Egyszerűsített foglalkoztatásra 2010. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) rendelkezései szerint létesíthető

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített módon

Részletesebben

2010. évi LXXV. törvény az egyszerûsített foglalkoztatásról*

2010. évi LXXV. törvény az egyszerûsített foglalkoztatásról* 21910 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 118. szám 2010. évi LXXV. törvény az egyszerûsített foglalkoztatásról* 1. (1) E törvény szabályai szerint, egyszerûsített módon létesíthetõ munkaviszony (a továbbiakban:

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok Pénzügy Bemutatkozás Az OFA Kooperáció program pénzügyi szakértője vagyok. Végzettségemet tekintve gazdasági mérnök és mérlegképes könyvelő. Ezen kívül 2003-ban a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített módon

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A fordított adózás 2015. január elsejétől egyes acélipari termékekre is kiterjed (Áfa tv. 142. (1) bekezdés j) pontja és 6/B.

A fordított adózás 2015. január elsejétől egyes acélipari termékekre is kiterjed (Áfa tv. 142. (1) bekezdés j) pontja és 6/B. A fordított adózás 2015. január elsejétől egyes acélipari termékekre is kiterjed (Áfa tv. 142. (1) bekezdés j) pontja és 6/B. számú melléklete) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014.

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról I. Jogszabályi háttér A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

3. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

3. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS 2010-08-01-től Milyen munkát lehet az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végezni? Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás)

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2011. augusztus 1-jétől

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2011. augusztus 1-jétől Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2011. augusztus 1-jétől Egyszerűsített foglalkoztatásra 2011. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) módosított rendelkezései szerint

Részletesebben

Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez (okmányirodai regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel)

Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez (okmányirodai regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel) Tájékoztató az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez (okmányirodai regisztráció, adóhatósági bejelentés és nyilvántartásba vétel) Miről olvashat a tájékoztatóban? Az elektronikus úton intézhető

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől Egyszerűsített foglalkoztatásra 2010. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) rendelkezései szerint létesíthető

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban 1. Milyen munkát lehet vállalni EF-ban? -mezőgazdasági idénymunkát, - turisztikai idénymunkát - alkalmi munkát. 2. Hány főt alkalmazhatnak

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Adóigazgatás,

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2016.

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2016. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2016. Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK KAPCSOLATA ADÓHATÓSÁGOK Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, NAV vámszerve, mint vámhatóság önkormányzat jegyzője

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

Minden, ami EFO. 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony

Minden, ami EFO. 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony Minden, ami EFO 1. Kapcsolat az MT és az EFO tv között 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony 201. (1) A törvényben

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015.

AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. AZ ÚJ KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MÁS TAGÁLLAMÁBÓL TÖRTÉNŐ BESZERZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK alapvető szabályai 2015. Kit terhel adókötelezettség? Új közlekedési eszköznek az Európai Közösség

Részletesebben

2010. évi LXXV. törvény

2010. évi LXXV. törvény Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 1. (1) E törvény szabályai szerint,

Részletesebben