1. oldal, összesen: évi CLIX. törvény. a viszontbiztosítókról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

Átírás

1 1. oldal, összesen: 37 A jogszabály mai napon hatályos állapota évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) Ha nemzetközi szerzıdés eltérıen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed: a) a Magyar Köztársaság területén a viszontbiztosítók által végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggı tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı viszontbiztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggı tevékenységre; b) a külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre; c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre; valamint d) azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelet kiterjed. (2) E törvény rendelkezései a belföldi viszontbiztosító külföldön végzett viszontbiztosítási, illetve képviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérıen nem rendelkezik. 2. E törvény hatálya nem terjed ki: a) a biztosítók által végzett viszontbiztosítási tevékenységre, b) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett viszontbiztosítási tevékenységre. Fogalmak 3. (1) E törvény alkalmazásában: 1. anyavállalat, leányvállalat, ellenırzı befolyás: a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás mőködésére ellenırzı befolyást gyakorol, b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek mőködésére egy másik vállalkozás ellenırzı befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni, c) ellenırzı befolyás: a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom; 2. alárendelt kölcsöntıke: minden, ténylegesen a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerzıdés tartalmazza, hogy a kölcsön a viszontbiztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elıtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja; 3. azonosító adatok: a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idı, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása; 4. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetıleg járulékos vállalkozás; 5. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerzıdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkezı, elkülönítetten kezelt - azonos értékő, elméleti elszámolási részekbıl (befektetési egységekbıl) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerzıdı választásától függıen, a szerzıdésben elıre meghatározott szabályok szerint; 6. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás; 7. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát birtokolja, vagy

2 2. oldal, összesen: 37 b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetı vagy felügyelı szervei, illetve testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerzıdés alapján döntı befolyást gyakorolhat a vállalkozás mőködésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni; 8. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérıl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény 2. -ának 1. pontjában meghatározott fogalom; 9. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fı csoportja: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. számú mellékletében meghatározott a nem élet, illetve a Bit. 2. számú mellékletében meghatározott élet típusú biztosítási ágak; 10. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja; 11. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetıleg biztosítói holding társaság; 12. biztosítási titok: a Bit ában meghatározott fogalom; 13. biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 14. biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 15. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 16. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenırzı befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik; 17. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelmérıl szóló évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom; 18. együttbiztosítás: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 19. érintett felügyeleti hatóság: a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy b) a Bit. 189/H. -a szerinti koordinátor, vagy c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévı piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentıs; 20. felügyeleti hatóság: a viszontbiztosító felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet; 21. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében az explicit maximális potenciális veszteség - amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentıs biztosítási kockázatból és az idızített kockázatáthárításból ered - korlátozott, de jelentıs összeggel meghaladja a szerzıdés idıtartamára számított díjat, a következı két jellemzı közül legalább az egyikkel: a) a pénz idıértékének megfelelı explicit és anyagi ellenszolgáltatás, b) szerzıdéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerzıdés teljes idıtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás; 22. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található; 23. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak; 24. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem minısülı harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetık az e törvényben foglaltaknak; 25. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a viszontbiztosító székhelye, telephelye, fıirodája található; 26. jegyzett tıke, saját tıke: a számvitelrıl szóló évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak; 27. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedı vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik; 28. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmezı Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója, biztosításközvetítıje vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete; 29. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendı összeg, levonva belıle a fı kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerzıdés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát; 30. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkezı más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történı - az 1. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása; 31. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérıl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény 2. -ának 2. pontjában meghatározott fogalom; 32. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett - biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minısülı - vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítı értékpapír kibocsátásból származó bevételbıl vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által;

3 3. oldal, összesen: különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó - hitelviszonyt megtestesítı értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredı - kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek; 34. minimális biztonsági tıke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tıkerész; 35. nettó függıkártartalék: a továbbengedményezı részesedése nélküli függıkártartalék; 36. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó elıírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem; 37. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetıleg a vegyes pénzügyi holding társaság; 38. részesedı vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik; 39. szabályozott vállalkozás: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 40. szabályozott piac: a tıkepiacról szóló évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom; 41. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a viszontbiztosító meghatározott vezetıinek és tulajdonosainak a viszontbiztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte; 42. szavatoló tıke: a viszontbiztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tıkeösszeg, amely a viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tıkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet; 43. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet; 44. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló viszontbiztosító székhelye található; 45. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 46. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak; 47. továbbengedményezés (retrocesszió): a viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének viszontbiztosításba adása; 48. ügyfél: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 49. ügymenet kiszervezése: a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg; 50. ügyvezetı: a viszontbiztosító vezetésére kinevezett, a viszontbiztosítóval munkaviszonyban álló elsı számú vezetı és helyettesei. A viszontbiztosító elsı számú vezetıje a viszontbiztosító munkaszervezetének irányítója; 51. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. -ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom; 52. üzletszerő tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom; 53. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstıl számított 180 napnál hosszabb hátralévı futamidejő, azonnal beváltható vagy értékesíthetı, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír) vagy bankgarancia; 54. vállalkozás: az üzletszerő gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe; 55. vezetı állású személy: a) az igazgatóság tagjai, a felügyelı bizottság tagjai és az ügyvezetı, b) harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe formájában mőködı viszontbiztosító esetén az általános képviselı és az ügyvezetı; 56. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerzıdésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történı átvállalása; 57. vegyes tevékenységő biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom; 58. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezı szabályozott vállalkozás -, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot; 59. viszontbiztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minısülı - anyavállalat, amelynek alapvetı tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító; 60. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja. (2) Az Európai Unió, illetıleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetıleg az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes államot is érteni kell. A viszontbiztosítási tevékenység alapfeltételei

4 4. oldal, összesen: (1) Viszontbiztosítási tevékenység és azzal közvetlenül összefüggı tevékenység a Magyar Köztársaság területén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Felügyelet, illetve a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhetı. (2) Harmadik országbeli viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén magyarországi fióktelepen keresztül, illetve nemzetközi szerzıdés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül végezhet viszontbiztosítási tevékenységet. 5. (1) Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet. (2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggı tevékenységen kívül más üzletszerő tevékenységet nem folytathat. (3) A viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggı tevékenységnek minısül a Bit. III/A. Fejezetében szabályozott holding társasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó elıírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni. (4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggı tevékenységnek minısül különösen a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzıi, kutatási tevékenység. Euróban megadott összegek forintban történı meghatározása 6. (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegrıl rendelkezik, azon annak az év január 1-jétıl december 31-ig tartó idıszakára (a továbbiakban: alkalmazási idıszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni. (2) Az adott alkalmazási idıszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási idıszakot megelızı naptári év elsı tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának alkalmazásával, milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani. MÁSODIK RÉSZ A VISZONTBIZTOSÍTÁS RENDSZERE I. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI A viszontbiztosítók 7. (1) A Magyar Köztársaság területén viszontbiztosító részvénytársaság, szövetkezet, vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthetı. (2) Az egyes szervezeti formákra a) viszontbiztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), b) viszontbiztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekrıl szóló évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.), c) fióktelep esetén a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó elıírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A viszontbiztosító részvénytársaság 8. (1) A viszontbiztosító részvénytársaság a) a 29. szerinti jegyzett tıkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70 százalék, b) a 29. szerinti jegyzett tıkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak, c) cégjegyzékbe történı bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került. (2) A Felügyelet 53. szerinti engedélye szükséges a viszontbiztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tıke 10, 20, 33, 50 százalékát. A viszontbiztosító szövetkezet 9. (1) Viszontbiztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat. (2) A viszontbiztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelmően utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik. 10. (1) A viszontbiztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 29. szerinti

5 5. oldal, összesen: 37 részjegytıkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie. (2) A 29. szerinti részjegytıkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak. 11. (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint. (2) A viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történı bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették. 12. (1) Az Szvt ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban a) a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág szerint, b) a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit. (2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyőlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhetı. 13. Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban. 14. A felügyelı bizottság tagja a viszontbiztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelı bizottságnak az is, aki nem tagja a viszontbiztosító szövetkezetnek. 15. (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tıkére vonatkozó elıírásoknak ( ), vagy a 130. (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be. (2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható. (3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet adózott eredményébıl. A harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe 16. (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító belföldön viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett viszontbiztosítási ágon belül a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörően végezheti. (2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell - elfogadását követı 30 napon belül - az alapító harmadik országbeli viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind annak hiteles magyar fordításában. 17. A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág viszontbiztosításának végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik. A másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepe 18. (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepe köteles tevékenységének megkezdésérıl és fıbb adatairól (fióktelep tevékenysége, üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelıs személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenırzési rendjére vonatkozó adatok) a tevékenységének megkezdését megelızıen a Felügyeletet írásban értesíteni. (2) A másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepe mőködése során a fıbb adataiban bekövetkezı változásról legkésıbb a változást megelızı 30 napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni. 19. A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító magyarországi fióktelepétıl a terjesztett biztosítási szerzıdési feltételekrıl és az ezzel összefüggı dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak. II. Fejezet A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVİI A külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete 20. (1) A külföldi viszontbiztosító a Magyar Köztársaság területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet. (2) A képviselet által végezhetı tevékenységekre, a képviselet megnevezésére, vezetıjére és bejelentési kötelezettségeire a Bit ait kell megfelelıen alkalmazni. HARMADIK RÉSZ ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS

6 6. oldal, összesen: 37 I. Fejezet ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK 21. (1) A Felügyelet engedélye szükséges: a) a viszontbiztosító alapításához, b) a viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggı tevékenység megkezdéséhez, c) a viszontbiztosítási tevékenység módosításához, d) a viszontbiztosítási állomány átruházásához, e) a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához, f) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez, g) a belföldi viszontbiztosító által harmadik országban mőködı viszontbiztosítóban, vagy harmadik országban székhellyel rendelkezı biztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez, h) az 53. (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez, i) a 31. (2) bekezdésének i) pontjában, a 41. -ban és a okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához. (2) A kérelmezı köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel. (3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a viszontbiztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítási piac biztonságára és a viszontbiztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt. (4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során is vizsgál. (5) Az (1) bekezdés g) pontja, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - d) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezıt a kockázatviselés helye szerinti ország elıírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Viszontbiztosító alapításának engedélyezése 22. A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell: a) az alapítani tervezett viszontbiztosító - formájának, tevékenységi körének egyértelmő meghatározását tartalmazó - alapító okiratát (alapszabályát), b) az ügyviteli szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó elızetes számításokat és az ezeket a költségeket fedezı pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását, c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenırzési rendre, illetve a szervezeti és mőködési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza, d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot, e) a kérelmezı arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel, f) viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekrıl, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a befolyásoló részesedéssel rendelkezı személyrıl és a befolyásoló részesedés mértékérıl, g) viszontbiztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyérıl, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékérıl, h) az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú, illetıleg kiegészítı felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja, i) az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetıleg a kiegészítı felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történı kezeléséhez, illetıleg továbbításához. 23. A Felügyelet a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához elızetesen kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt viszontbiztosító a) a másik tagállamban székhellyel rendelkezı befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, b) a másik tagállamban székhellyel rendelkezı befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata, c) ellenırzı befolyással rendelkezı természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkezı befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenırzı befolyással rendelkezik.

7 7. oldal, összesen: Az alapítási engedély birtokában a viszontbiztosító viszontbiztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggı tevékenységének elıkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet. 25. A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a) a kérelmezı az engedélyezési eljárásban megtévesztı vagy valótlan adatot közöl, b) a kérelem nem felel meg a 22. -ban foglalt követelményeknek, c) az alapítani tervezett viszontbiztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek. Viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése 26. (1) A viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyezı határozatának kézhezvételétıl számított 90 napon belül köteles a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a viszontbiztosító a fenti kérelem határidıben történı benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az alapítást engedélyezı határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenırizni. (2) A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a minimális biztonsági tıkefedezet meglétének igazolását, b) az üzleti tervet, c) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását, d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni, e) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit, f) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét, g) a viszontbiztosító likviditását, fizetıképességét súlyosan veszélyeztetı állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet, h) a kérelmezı arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel. (3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmezı a) nem rendelkezik a 68. -ban foglalt minimális biztonsági tıkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tıkével, b) üzleti terve nem felel meg a 30. rendelkezéseinek, vagy annak valódisága kétségbe vonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak elegendı alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére. (4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehetı, hogy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha a) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a viszontbiztosító független, megbízható és körültekintı tulajdonosi irányítását, b) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza, c) a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkezı közvetlen, illetıleg közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza. (5) A viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is. A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésének feltételei 27. Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - nem élet viszontbiztosítására, élet-viszontbiztosításra, vagy minden viszontbiztosítási tevékenységre adja ki. 28. A viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának feltétele: a) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, illetve a mőködési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenırzési rendszer kialakítása, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv elkészítése, b) az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása. 29. (1) A viszontbiztosító tevékenységének megkezdésekor a viszontbiztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tıkével, a szövetkezetnek részjegytıkével, illetve a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének dotációs tıkével kell rendelkeznie, amely elegendı a) a mőködés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tıkerész). (2) A 22. b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke a) viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél 100 millió forint, b) viszontbiztosító szövetkezetnél 50 millió forint. (3) A viszontbiztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag

8 8. oldal, összesen: 37 a mőködés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni. (4) A minimális biztonsági tıkerész értékét szervezettípusonként kell megállapítani a ok elıírásai szerint. Az üzleti terv 30. (1) Az üzleti terv tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a viszontbiztosítási szerzıdésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentıséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen: a) a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését, b) a mőködési terület meghatározását, c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges minimális biztonsági tıke nagyságát és összetételét, d) az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, e) azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat átvállalására javasol, f) a továbbengedményezésre vonatkozó iránymutatásokat. (2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen a viszontbiztosító elsı 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést a) a mőködési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és folyó általános költségekre, b) a díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására, c) a likviditási helyzet várható alakulására, d) a viszontbiztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségek és a szavatoló tıke szükséglet, illetve a biztonsági tıke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre, e) a tervezett mérlegadatokra. (3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni. A harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése 31. (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 26. -ban és a 29. -ban foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell: a) a harmadik országban székhellyel rendelkezı vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az elızı 3 év auditált mérlegét, b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar Köztársaság területén történı fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmezı viszontbiztosító mőködését. (2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésén túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggı kérdésekre is kiterjedı - nemzetközi együttmőködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmezı viszontbiztosító székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között, b) a kérelmezı viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatvédelmi elıírásokkal, c) a kérelmezı viszontbiztosító rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatkezelési szabályzattal, d) a kérelmezı viszontbiztosító nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért, e) a kérelmezı viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti, f) a kérelmezı viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti, g) a kérelmezı viszontbiztosító a 68. -ban foglalt minimális biztonsági tıke összegével azonos értékő vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi, h) a kérelmezı viszontbiztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerzıdési feltételeket, i) a kérelmezı viszontbiztosító a Felügyelet által engedélyezésre kerülı általános képviselıt jelöl ki, j) a kérelmezı viszontbiztosító székhelye és fıirodája azonos országban van. (3) A harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító által létesített fióktelep általános képviselıje kizárólag az a személy lehet, aki megfelel a Bit ának (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. (4) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe köteles a biztonsági tıke fedezetét képezı vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén elhelyezni, a minimális szavatoló tıke további fennmaradó részét fedezı eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenırizni a fióktelep szavatoló tıke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban. (5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott letétet kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele a) a letétbe helyezés tényének megfelelı igazolása,

9 9. oldal, összesen: 37 b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása, c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történı megjelölése. (6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötésérıl szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. (7) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepétıl a terjesztett viszontbiztosítási szerzıdési feltételekrıl és az ezzel összefüggı dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak. II. Fejezet BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK A viszontbiztosító bejelentési kötelezettségei 32. (1) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni a) ha a fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni, b) ha a biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítı, c) ha a szavatoló tıkéje nem éri el a minimális szavatoló tıke, illetve a biztonsági tıke szintjét, d) ha más vállalkozásban saját jegyzett tıkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez, e) a vezetı állású személyek, valamint az egyéb vezetık megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást, f) ha a székhelye megváltozott, g) ha a könyvvizsgálója megbízatása megszőnt, h) ha a hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tıkéjének 5 százalékát. (2) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni: a) a jegyzett tıkéjének felemelését vagy leszállítását, b) a 47. -a szerinti, a belsı ellenır személyére vonatkozó megállapodást, c) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezetı(k) személyének és adatainak megváltozását, d) az alapszabály (alapító okirat) módosítását, e) könyvvizsgálójának megválasztását. 33. A viszontbiztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követı 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat. 34. (1) A viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a viszontbiztosított vállalkozások érdekeit veszélyeztetı módon a kiszervezési szerzıdésbe ütközik. (2) A viszontbiztosító felügyelı bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követı 10 munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzıkönyveket, elıterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelı bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a viszontbiztosító belsı szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság. 35. A külföldi viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezetı(k) személyének és adatainak megváltozását. 36. A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésıbb 30 nappal a változást megelızıen írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a mőködés során a 40. (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be. Az ügymenet kiszervezésének feltételei 37. (1) A viszontbiztosító - az adatvédelmi elıírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 2. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhetı feladatok teljesítéséhez szükséges szakértıi szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minısül az ügymenet kiszervezésének. (2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenırzési jog megmaradjon a viszontbiztosítónál. (3) A viszontbiztosító a 2. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végzı nevét és címét, valamint a kiszervezés idıtartamát. 38. (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzınél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a viszontbiztosító végezné. (2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a viszontbiztosító felel.

10 10. oldal, összesen: 37 (3) A viszontbiztosító felelıs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzı a tevékenységet a jogszabályi elıírások betartásával és a tıle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzıdésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzıt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerzıdésnek megfelelıen végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végzı a tevékenységet továbbra is jogszabálysértı, illetve ismételten vagy súlyosan szerzıdésszegı módon végzi, a viszontbiztosító köteles a szerzıdést azonnali hatállyal felmondani. (4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a viszontbiztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (5) Aki egyidejőleg végez kiszervezett tevékenységet több viszontbiztosító részére, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi elıírások betartásával - kezelni. (6) A viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez, a) amelyben a viszontbiztosító vezetı tisztségviselıjének vagy e vezetı tisztségviselı közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy b) amelynek a viszontbiztosító vezetı tisztségviselıje vagy e tisztségviselı közeli hozzátartozója vezetı tisztségviselıje. (7) A (6) bekezdésben elıírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végzı tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végzı a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végzı a viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak. 39. (1) A kiszervezésre vonatkozó szerzıdésnek tartalmaznia kell a Bit ában foglalt feltételeket. (2) Az ügymenet kiszervezési szerzıdésben a személyes adatokkal kapcsolatos, a Bit ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a viszontbiztosítóval közvetlenül, vagy közvetetten szerzıdéses viszonyban álló biztosító ügyfeleinek személyes adataira is alkalmazni kell. A másik tagállamban történı viszontbiztosítói fióktelep létesítés szabályai 40. (1) A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni, b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenırzési rendjére vonatkozó iratokat, c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését, d) az üzleti tervet, e) a fióktelep irányítását ellátó felelıs személyek, meghatalmazott képviselık megnevezését, f) a fióktelep nevét és címét. (3) Ha a mőködés során a (2) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a viszontbiztosító legkésıbb 30 nappal a változást megelızıen írásban köteles errıl tájékoztatni a Felügyeletet. III. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÓ VEZETİ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETİIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A vezetı állású személy 41. (1) Viszontbiztosítónál vezetı állású személynek az nevezhetı ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett idıpontját 30 nappal megelızıen a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezetı állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyezı vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni. (2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követı 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik. (3) A vezetı állású személlyel szembeni személyi követelményekre és összeférhetetlenségre a Bit ának (3)- (7) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelıen alkalmazni. Az ügyvezetı 42. (1) A viszontbiztosító ügyvezetıjének az nevezhetı ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezetı állású személyekre vonatkozó, a 41. -ban meghatározott általános követelményeknek és a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll. (2) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a viszontbiztosító nevében a viszontbiztosítási

11 11. oldal, összesen: 37 tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe formájában mőködı viszontbiztosító, az igazgatóság tagjai és az ügyvezetık közül két személy együttesen jogosult. (3) A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belsı szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelıen önálló, illetve együttes aláírási jogként - átruházható. (4) A viszontbiztosító ügyvezetıi közül meg kell jelölni az elsı számú vezetıként foglalkoztatott személyt. Az egyéb vezetık 43. (1) A viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenység folytatásához a) vezetı biztosításmatematikust (aktuáriust), b) vezetı jogtanácsost, c) számviteli rendért felelıs vezetıt, d) belsı ellenırzési vezetıt (belsı ellenırt), köteles foglalkoztatni. (2) Az egyéb vezetık engedélyezésére, összeférhetetlenségére, és jogviszonyuk megszüntetésére a Bit ának (2)-(4) és (9) bekezdéseit kell megfelelıen alkalmazni. A viszontbiztosító vezetı biztosításmatematikusa (aktuáriusa) 44. A biztosító vezetı biztosításmatematikusának (aktuáriusának) alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit ának (1)-(3) bekezdéseit kell megfelelıen alkalmazni. A viszontbiztosító vezetı jogtanácsosa 45. A viszontbiztosító vezetı jogtanácsosának alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit ának rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelıs vezetıje 46. A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelıs vezetıjének alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit ának rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. A viszontbiztosító belsı ellenırzésének vezetıje (belsı ellenıre) 47. A viszontbiztosító belsı ellenırzési szervezete vezetıjének (belsı ellenırének) alkalmazási feltételeire, feladataira, szakmai irányítására, a felügyelı bizottság belsı ellenırzéssel kapcsolatos feladataira és a belsı ellenır feletti munkáltatói jogokra a Bit ának rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság 48. A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyítására és megállapításának feltételeire a Bit ának rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. IV. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA A viszontbiztosítási tevékenység módosításának engedélyezése 49. (1) Ha a viszontbiztosító a már engedélyezett biztosítási ágon túl tevékenységét más ágra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a) a módosított alapszabályt, b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 30. (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, c) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását, d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tıkével rendelkezik. (2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha valószínősíthetı, hogy

12 12. oldal, összesen: 37 a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerzıdéseibıl eredı kötelezettségeit nem képes teljesíteni. Az állományátruházás 50. (1) A viszontbiztosítási állomány - az átadó és az átvevı viszontbiztosító közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével, a viszontbiztosítási szerzıdések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı viszontbiztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a viszontbiztosítóval szerzıdéses viszonyban álló biztosítók, illetve ezek ügyfeleinek hozzájárulása. Az állományátruházással - a Felügyelet engedélyének idıpontjától - a viszontbiztosítási állományt átvevı vállalkozás válik a szerzıdés alanyává, illetve az állományátruházással érintett személyes adatok és üzleti titkok tekintetében adatkezelıvé, illetve titoktartásra kötelezetté. (2) A másik tagállamban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító Magyar Köztársaság területén lévı fióktelepének viszontbiztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével. 51. (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülı állomány szerzıdési feltételeit, b) az átruházó és az átvevı állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát, c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését, d) az állományátruházás idıpontját, ellenértékét, e) abban az esetben, ha az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító székhelye a Magyar Köztársaság területén van, annak bemutatását, hogy az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tıkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tıkével. (2) Az állományátruházást engedélyezı Felügyelet megkeresi az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító szavatoló tıkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tıke szintjét. (3) Ha az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért igazolást a megkeresés kézhezvételétıl számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendı. (4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy b) egyébként valószínősíthetı, hogy az állományátruházás következtében a viszontbiztosítási szerzıdésekbıl eredı kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. (5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt az átadó viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak beleegyezését követıen adhatja meg. (6) Tagállamban létesített viszontbiztosító vagy biztosító részére történı állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevı viszontbiztosító vagy biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki. (7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétıl számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni. (8) Tagállamból érkezı állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevı rendelkezik-e az állomány átvétele után is az elıírt szavatoló tıkével. 52. (1) A szerzıdésállományt átvevı viszontbiztosító vagy biztosító az engedélyezı határozat kézhezvételétıl, viszontbiztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy megyei (fıvárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstıl számított 30 napon belül köteles az átadásról minden érintett szerzıdı felet írásban értesíteni a szerzıdéskötés nyelvén. A szerzıdı fél az értesítés kézhezvételétıl számított 30 napon belül az átvevı viszontbiztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzıdését - 30 napra - felmondhatja. (2) Viszontbiztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. NEGYEDIK RÉSZ A VISZONTBIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETİIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK I. Fejezet RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK A részesedésszerzés engedélyezése

13 13. oldal, összesen: (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékő részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét, vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerzıdés megkötéséhez a Felügyelet elızetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó elınyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthetı. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés - a Bit. 3. (1) bekezdésének 5. és 38. pontját is figyelembe vevı - arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat. (3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmezı a) a jegyzett tıke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelı nagyságú tıkével, b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, c) a kérelem benyújtását megelızı 3 év során megfelelı gazdasági eredménnyel rendelkezzen, d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tıke pénzbeli részét az Európai Unió területén székhellyel rendelkezı hitelintézetnél helyezze el, e) külföldi székhelyő kérelmezı esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen, f) nyilatkozzék a szükséges okirati bizonyíték csatolásával, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelmébıl származik, g) nyilatkozzék arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függı és jövıbeni kötelezettségei vannak, továbbá h) teljes bizonyító erejő magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történı ellenırzéséhez. (4) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell: a) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentıs elınyöket biztosító megállapodásra tett szerzıdéses ajánlatot, b) a kérelmezı alapító okiratát, c) a kérelmezı vállalkozás 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetében a nyilvántartásba vételt igazoló okiratot vagy igazolást arról, hogy a vállalkozást bejegyezték, d) a kérelmezı természetes személy büntetlen elıéletére vonatkozó - 3 hónapnál nem régebbi - hivatalos okiratot, amelyet az állandó lakóhelye szerinti hatóság bocsátott ki, e) 30 napnál nem régebbi hivatalos okiratot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezınek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs, f) a kérelmezı vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezı természetes személy a Bit. 3. (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait, illetve büntetlen elıéletére vonatkozó - 30 napnál nem régebbi - igazolást, g) a kérelmezı tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, h) a 22. h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat. (5) Ha a kérelmezık között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság van, a (3)-(4) bekezdésekben foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a székhely szerint illetékes állam felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával mőködik. 54. Ha a kérelmezı a másik tagállamban székhellyel rendelkezı hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy ilyen hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenırzı befolyással rendelkezı természetes vagy jogi személy és az 53. (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetıleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító a kérelmezı ellenırzı befolyása alá kerül, a Felügyelet kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét. 55. (1) Az 53. (1) bekezdésében meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerzıdés megkötésére vonatkozó engedély megadását a Felügyelet az engedély iránti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül elutasítja, ha a kérelmezı a) természetes személy büntetett elıélető, b) jogi helyzete nem tisztázott, c) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg, d) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd, e) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály elıírásait, f) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal, g) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képezı részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minısíthetı megfelelınek, h) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága. (2) A Felügyelet az 53. (3) bekezdésében meghatározott feltételek igazolása vagy ellenırzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat. (3) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az elıny biztosítására irányuló szerzıdésbıl származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelı törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja. (4) A tulajdonszerzéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó engedélyeztetni kívánt szerzıdésbıl származó

14 14. oldal, összesen: 37 jogok az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétıl számított 3 hónap elteltétıl gyakorolhatók, kivéve, ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott jogával él. 56. (1) A viszontbiztosító részvénytársaságban az 53. (1) bekezdésében meghatározott mértékő tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezı személy köteles a Felügyeletnek a szerzıdéskötést megelızıen 15 munkanappal bejelenteni, ha a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az elınyt biztosító szerzıdését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen, illetve a viszontbiztosító megszőnik leányvállalatának lenni. (2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentıs elınyt biztosító szerzıdés módosítását is. 57. (1) A szerzıdés megkötését követı 30 napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki viszontbiztosító részvénytársaságban a) befolyásoló részesedést szerzett; b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy ba) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy bb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; vagy c) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, elınyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította. (2) A viszontbiztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez az 53. -ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzésérıl, elidegenítésérıl, illetve módosulásáról. (3) A viszontbiztosító részvénytársaság - éves belsı adatszolgáltatása keretében - köteles a Felügyeletnek megküldeni az 53. -ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkezı részvényesei nevét, valamint a tıkerész nagyságát. II. Fejezet A VEZETİK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 58. A viszontbiztosító vezetı állású személyei, egyéb vezetıi, valamint alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszőnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott, a viszontbiztosító mőködésével és a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elınyt szerezzenek, illetve, hogy a viszontbiztosítónak vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásoknak hátrányt okozzanak. 59. (1) A viszontbiztosító vezetı állású személyei, egyéb vezetıi (41. és 43. ), valamint érdemi ügyintézıi kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha ık vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk b) pontja], illetve élettársuk a viszontbiztosítóval szerzıdéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel, a megkötendı szerzıdésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerzıdéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelı bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés elıkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség). (2) A viszontbiztosító vezetı állású személyei, egyéb vezetıi, valamint érdemi ügyintézıi kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító részére arról, hogy ık vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítıi tevékenységet végzı gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkezneke, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékő közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral. (3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak. (4) Az (1)-(3) bekezdések alapján tett bejelentésekrıl és nyilatkozatokról a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni. ÖTÖDIK RÉSZ A VISZONTBIZTOSÍTÓ MŐKÖDÉSI FELTÉTELEI I. Fejezet

15 15. oldal, összesen: 37 A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TİKE ÉS A BIZTONSÁGI TİKE SZABÁLYAI A biztosítástechnikai tartalékok 60. (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a viszontbiztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható viszontbiztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie. (2) Biztosítástechnikai tartaléknak minısülnek: a) a meg nem szolgált díjak tartaléka; b) a matematikai tartalékok; c) a függıkár tartalékok, ezen belül: 1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függıkár tartalék), 2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR); d) az eredménytıl függı díj-visszatérítési tartalék; e) az eredménytıl független díj-visszatérítési tartalék; f) a káringadozási tartalék; g) a nagy károk tartaléka; h) a törlési tartalék; i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok. (3) Az a viszontbiztosító, amely a Bit. 1. számú melléklet A. részének 14. ágazatban felsorolt kockázatok, illetve a mezıgazdasági elemi károk viszontbiztosítását vállalja, köteles káringadozási tartalékot képezni az abban a biztosítási ágazatban a viszontbiztosítás által a pénzügyi évben felmerülı technikai hiány vagy az átlagot meghaladó kárhányad ellensúlyozásának céljából. (4) A viszontbiztosító nem köteles az (1) bekezdésben említett káringadozási tartalék képzésére, ha a hitelbiztosítások, illetve a mezıgazdasági elemi károk viszontbiztosításából a viszontbiztosítónak járó viszontbiztosítási díjak vagy járulékok mértéke kevesebb, mint a viszontbiztosítónak járó összes viszontbiztosítási díj- és járulékbevétel 4%-a, illetve nem éri el a eurót. A biztosítástechnikai tartalékok képzése 61. A biztosítástechnikai tartalékot a viszontbiztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a továbbengedményezésbe nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére - az ésszerőség és a viszontbiztosítási tevékenység tapasztalatai alapján - elıreláthatóan fedezetet nyújtson. 62. A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával kell képezni. A viszontbiztosító szavatoló tıkéje 63. (1) A szavatoló tıke a viszontbiztosítónak a a szerint korrigált saját tıkéje, amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet. (2) A viszontbiztosítónak a viszontbiztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségei mindenkori teljesíthetısége érdekében folyamatosan legalább annyi szavatoló tıkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott viszontbiztosítási tevékenység terjedelmének megfelelı minimális szavatoló tıkeszükséglet. Amennyiben egyidejőleg élet- és nem élet viszontbiztosítással is foglalkozik a viszontbiztosító, rendelkeznie kell az élet- és nem élet viszontbiztosítási ágak minimális szavatoló tıke fedezetével is. (3) A viszontbiztosító minimális szavatoló tıke szükségletének számítási módját a 3. számú melléklet tartalmazza, a díjak, járulékok, valamint megtérülések, tartalékok és károk adatainak kiszámításához a Felügyelet jóváhagyásával statisztikai módszerek alkalmazhatók. 64. (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkezı viszontbiztosító, amely az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy a) fióktelepei szavatoló tıkéjét, illetve minimális szavatoló tıke szükségletét az Európai Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan határozhassa meg; b) a 31. (2) bekezdésének g) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett tagállamban helyezze el; c) fióktelepei biztonsági tıkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban jogosult legyen tartani, ahol tevékenységet folytat. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a viszontbiztosító Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az

16 16. oldal, összesen: 37 illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell. (3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti engedély attól az idıponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdésérıl. (4) A Felügyelet a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot. (5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni ıket. A szavatoló tıke elemei 65. (1) A szavatoló tıkét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelıen, a kötelezettségektıl mentesen kell meghatározni. (2) A szavatoló tıke a következı tıkeelemekbıl áll: a) a befizetett jegyzett tıke, illetve viszontbiztosító szövetkezet esetén a tényleges alaptıke, ha a következı feltételek fennállnak: aa) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tıke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tıke összege nem csökken a minimális szavatoló tıke szintje alá; a viszontbiztosító megszőnése esetén akkor, ha a viszontbiztosító egyéb kötelezettségeit rendezte, ab) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történı, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszőnésétıl eltérı okból bekövetkezı kifizetésrıl a Felügyeletet legalább 30 nappal a kifizetés elıtt értesíteni kell, amely idıtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja, ac) a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)-ab) pontok szerinti elıírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják; b) a tıketartalék; c) a lekötött tartalék; d) az értékelési tartalék 20 százaléka; e) az eredménytartalék; f) a mérleg szerinti eredmény; g) az alárendelt kölcsöntıke; h) osztalékelsıbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények. (3) Az alárendelt kölcsöntıke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsıbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tıke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tıkébe. (4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tıke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntıke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejő. Az alárendelt kölcsöntıke összegének a szavatoló tıkébe történı beszámítását legalább a visszafizetési idıpontot megelızı 5 év során - évente, fokozatosan, egyenlı arányban - csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következı feltételeknek: a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok elıtti legutolsó helyen áll; b) az alárendelt kölcsöntıke nyújtására vonatkozó szerzıdésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tıke vehetı figyelembe; d) a határozott futamidejő alárendelt kölcsöntıke esetén az eredeti futamidı legalább 5 év; e) a határozatlan futamidejő alárendelt kölcsöntıke esetén a felmondási idı nem lehet 5 évnél kevesebb; f) az alárendelt kölcsöntıke nyújtására vonatkozó szerzıdés nem tartalmazhat elızetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az elızetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatoló tıke összege nem csökken a minimális szavatoló tıke szintje alá; g) az alárendelt kölcsöntıkére vonatkozó szerzıdés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható; h) a kölcsön kizárólag a szerzıdésben rögzített, legkorábban 5 év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást. 66. (1) A Felügyelet a viszontbiztosító szavatoló tıkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képezı eszközök piaci értéke az elızı üzleti év vége óta jelentısen csökkent. (2) A szavatoló tıke számítása során a 65. (2)-(3) bekezdéseiben foglalt tıkeelemek együttes összegébıl le kell vonni: a) az immateriális javak könyv szerinti értékét, b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét, c) a nem életbiztosítási ágban mőködı viszontbiztosító esetén, amennyiben a viszontbiztosító a nem életbiztosítási ág függıkártartalékát a jövıbeni hozamokat figyelembe véve diszkontáltan számítja, a Bit. 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjaiban meghatározott ágazatokat és a függıkár tartalékba foglalt járadék értékeket kivéve valamennyi nem életbiztosítási ágazatban, a diszkontálás elıtti és a diszkontált függıkártartalék különbözetét, d) a viszontbiztosítónak az olyan biztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik

17 17. oldal, összesen: 37 országbeli viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding társaságban birtokolt - a 65. (2) bekezdés h) pontja szerinti - osztalék elsıbbségi részvény és - a 65. (2) bekezdés g) pontja szerinti - alárendelt kölcsöntıke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenırzı befolyással rendelkezik, e) a viszontbiztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt - a Hpt. 5. számú melléklete szerinti - osztalékelsıbbségi részvény és alárendelt kölcsöntıke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenırzı befolyással rendelkezik. (3) A 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tıke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejőleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A viszontbiztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tıke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tıkéje becsült értékérıl. (4) Ha a viszontbiztosító szavatoló tıkéje nem éri el a minimális szavatoló tıke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztébıl származó igényeinek kielégítését megelızi a szavatoló tıke hiányának megszüntetése. A biztonsági tıke 67. A minimális szavatoló tıke szükséglet egyharmada képezi a viszontbiztosító biztonsági tıkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 68. -ban meghatározott minimális szint. Egyébként a viszontbiztosító biztonsági tıkéje megegyezik a 68. szerinti minimális összeggel. 68. A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tıkéje legalább euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tıke összege legalább euró. II. Fejezet A PÉNZÜGYI, A SZANÁLÁSI ÉS A PÉNZÜGYI HELYREÁLLÍTÁSI TERV A pénzügyi terv 69. (1) A Felügyelet a viszontbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha a) a viszontbiztosító szavatoló tıkéje nem éri el a biztonsági tıke elıírt nagyságát, b) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítı. (2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves idıszakra terjedı intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétıl számított 30 napon belül kell a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania. (3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított 30 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidı egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. (4) A pénzügyi terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a ban foglalt intézkedések megtételére jogosult. A szanálási terv 70. (1) Ha a viszontbiztosító szavatoló tıkéje kevesebb, mint a 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tıke szükséglet, és a közgyőlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezésérıl, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót a szükséges minimális szavatoló tıke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi. (2) A legfeljebb egyéves idıtartamra terjedı szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétıl számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidı különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. (3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tıke hiányának megszüntetésére. (4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a ban foglalt intézkedések megtételére jogosult. A pénzügyi helyreállítási terv 71. (1) Ha a viszontbiztosító mőködése a viszontbiztosítási szerzıdésekbıl eredı kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót hároméves idıtartamra terjedı pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi. (2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következıket kell tartalmaznia:

18 18. oldal, összesen: 37 a) az igazgatási költségek várható alakulását, b) a viszontbiztosításba vételek és a viszontbiztosításba adások várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet, c) az elızetes mérlegtervet, d) a viszontbiztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségek és a minimális szavatoló tıke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását, e) a továbbengedményezésre vonatkozó átfogó terveket. (3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétıl számított 90 napon belül a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidı különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. (4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított 60 napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a viszontbiztosító biztonságos mőködésének helyreállítására. (5) Ha a viszontbiztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a viszontbiztosítási szerzıdésekbıl eredı kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a viszontbiztosító rövid távú fizetıképességének biztosítása érdekében - a pénzügyi helyreállítási terv alapján - a Felügyelet a viszontbiztosító számára a 3. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tıke szükségletnél magasabb szavatoló tıke szükségletet is elıírhat. (6) A Felügyelet elıírhatja a viszontbiztosító 3. számú melléklet szerinti minimális szavatoló tıke szükséglete számításánál a továbbengedményezés beszámításának csökkentését, ha a) a továbbengedményezés fedezet minısége az elızı üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott, vagy b) a továbbengedményezési szerzıdések tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak. (7) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a ban foglalt intézkedések megtételére jogosult. III. Fejezet BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK 72. (1) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képezı eszközöket a mővelt viszontbiztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a viszontbiztosító mindenkori likviditásának megırzése mellett egyidejőleg a lehetı legnagyobb biztonságot és jövedelmezıséget teljesítsék. (2) A biztonságos befektetés érdekében a viszontbiztosítónak egyidejőleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával. E rendelkezés nem alkalmazandó az államkötvényekbe történı befektetések esetén. (3) A viszontbiztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 4. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 60. (2) bekezdésének i) pontja alatti tartalékot. 73. A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsıdlegesen a likviditás szempontját kell szem elıtt tartani. 74. A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai a következı eszközökben tarthatók: A) befektetések a) hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítı pénzpiaci és befektetési eszközök, b) kölcsönök, c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítı változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb részesedések, d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok; B) követelések f) követelések a továbbengedményezıtıl, ideértve a továbbengedményezésbe adott kockázatokra a továbbengedményezı által megképzett biztosítástechnikai tartalékokat is, g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett ügyletekbıl származó követelések, h) a viszontbiztosítási és a továbbengedményezési ügyletekbıl származó 3 hónapnál nem régebbi követelések, i) adó-visszatérítések, j) visszkereseti követelés; C) egyéb eszközök k) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett értékben, l) hitelintézeti folyószámlán és a pénztárban lévı pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévı betét (követelés), m) elhatárolt kamatok, bérleti díjak, n) elhatárolt szerzési költségek; D) egyéb követelések o) különleges célú gazdasági eszközökbıl származó követelések.

19 19. oldal, összesen: (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következı elvek betartásával kell eljárni: a) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezı eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel, b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevı megfelelı biztosítékot - ingatlanzálogjog, bankgarancia, biztosítás vagy egyéb biztosítékok - nyújt, kivételt képeznek ez alól a biztosítékkal nem fedezett kölcsönök, c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni. (2) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott. (3) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a Tpt szerinti származtatott ügyletekbe befektetı befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. 76. (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve a) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállama, b) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállamának helyi vagy regionális önkormányzata, c) OECD tagállamban vagy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkezı gazdálkodó szervezet, d) legalább egy tagállam tagságával mőködı nemzetközi szervezet által kibocsátott eszközben kell lennie. (2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következı korlátok állnak fenn: a) a 74. d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetık figyelembe, b) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 5 százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírba vagy egyéb pénz- és tıkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek - amelynek egy vagy több tagállam tagja - nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig növelhetı, ha az értékpapírok és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék 40 százalékát, c) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 5 százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyő hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 1 százaléka. (3) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - az eszközértékelési szabályzat, illetve a Tpt (5) bekezdése szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg a viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képezı értékpapírok piaci értékének a 15 százalékát. (4) A viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe. 77. Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítı értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 15 százalékát tehetik ki. 78. A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendık az alaptermék értékelésekor. 79. Azon eszközök esetében, amelyekre a 76. (2) bekezdése és a 77. nem állítottak fel korlátokat, a következı alapelv érvényes: a 74. f) pontja esetében a viszontbiztosító követeléseinek meghatározása során figyelembe kell venni a továbbengedményezést nyújtó minısítését. IV. Fejezet A VISZONTBIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A viszontbiztosító könyvvezetése 80. (1) A viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok elıírásai szerint - ellenırzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni. (2) Az üzleti nyilvántartás és ellenırzési rendszer akkor megfelelı, ha - az Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenıen - lehetıvé teszi a viszontbiztosító körültekintı vezetését, a viszontbiztosító vezetésének a belsı ellenırzés, valamint a Felügyelet által történı ellenırzését, és segíti a viszontbiztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek. A viszontbiztosító éves beszámolója

20 20. oldal, összesen: A viszontbiztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályozza. 82. (1) A viszontbiztosító köteles a közgyőlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyezı - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyőlés jegyzıkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni. (2) Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére megküldeni. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni a) a viszontbiztosító elsı számú vezetıje, b) a viszontbiztosító vezetı biztosításmatematikusa (aktuáriusa), c) a viszontbiztosító számviteli rendjéért felelıs vezetıje. (4) A viszontbiztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseirıl, ezeknek eredményeirıl, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni. A viszontbiztosító könyvvizsgálója 83. A viszontbiztosítónak könyvvizsgálót kell választania. 84. A viszontbiztosító könyvvizsgálójára a Bit ában, aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni. HATODIK RÉSZ TITOKVÉDELMI RENDELKEZÉSEK 85. A viszontbiztosítóval viszontbiztosítási jogviszonyban álló biztosító ügyfelének egészségi állapotával összefüggı adatokat a viszontbiztosító a 86. (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl szóló évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 86. (1) A viszontbiztosító azon biztosítási titkokat jogosult kezelni, amelyek a viszontbiztosítási szerzıdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a viszontbiztosítási szerzıdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a viszontbiztosítási szerzıdésbıl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérı célból végzett adatkezelést a viszontbiztosító csak az érintett elızetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az érintettet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elıny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idıbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a viszontbiztosító tulajdonosait, vezetıit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a viszontbiztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 87. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az érintett vagy annak törvényes képviselıje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 88. (1) E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévı büntetıeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetıügyben, polgári ügyben, valamint a csıdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzıvel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a viszontbiztosítóval, a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrıl szóló évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyőjtésre felhatalmazott szervvel, k) a továbbengedményezés, valamint közös kockázatvállalás esetén a kockázatvállaló viszontbiztosítókkal, l) az állományátruházás keretében átadásra kerülı viszontbiztosítási szerzıdési állomány tekintetében az átvevı biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval, m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzıvel,