KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖZÉLETI INFORMÁCIÓS LAP

Átírás

1 HARSONA TISZAI KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖZÉLETI INFORMÁCIÓS LAP 2011/5. szám

2 HIRDETÉS SZOLGÁLTATÁSOK: - Ház körüli munkák ellátása - (bevásárlás, ablaktisztítás, vasalás, stb.) - Kertgondozás (fűnyírás, rotálás, növények szakszerű vegyszeres kezelése) KÉZMŰVESSÉG: - Hagyományos merített papír készítése (egyedi kivitelezés) - Varrás és javítás - Maci varroda és kézműves termékek készítése Amennyiben a Tiszai Harsonában kívánnak hirdetni, a következő lehetőséggel élhetnek: Ha a Tiszai Harsona hasábjain hirdet, hirdetése a rákóczifalvai rádióban, az FM 89,9 MHz Rákóczi Hírmondóban is megjelenik. (1x, heti 5 alkalommal ) Ez olyan páros lehetőség, ami páratlan! Éljen vele...! Információ: Bede Judit: 06/ tiszatourist@gmail.com MULTIMÉDIA: - Grafikai tervezés, multimédiás anyagok készítése - Kiadványok és egyéb szóróanyagok tervezése, kivitelezése Rákóczifalva, Szent László Király u. 32. Tel.: 56 / / tiszatourist@gmail.com Közép-Tiszai Média Központ - események filmes rögzítése, vágása, szerkesztése - filmek kiadása DVD-n - nyomdai előkészítés, kiadványszerkesztés, kivitelezés - névjegykártyák, meghívók - üdvözlőkártyák, plakáttervezés - borítótervek, flyerek - szóróanyagok szerkesztése - akcidens (alkalmi) kiadványok tervezése - kép-, fotó- és szövegfeldolgozás - multimédiás anyagok készítése Rákóczifalva, Szabadság tér 10. Tel.: 56 / tiszatourist@gmail.com radio@rakoczifalva.hu Honlap: KETTŐS HIRDETÉSI LEHETŐSÉG HIRDESSEN! a TISZAI HARSONA hasábjain, a Rákóczi Hírmondó FM 89,9 MHz hullámhosszán! Amennyiben hirdet a Tiszai Harsonában, hirdetését élőben is hallhatják a Rákóczi Hírmondóban. Ez olyan páros lehetőség, ami páratlan. Éljen vele! Hallható, olvasható Rákóczifalván és környékén. 2 T I S Z A I HARSONA

3 T I S Z A I HARSONA KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖZÉLETI INFORMÁCIÓS LAP A szerkesztő levele Magyarok határon innen és túl SZER: Szólt a rádió A gondolatolvasó professzor Kiskarácsony Hirdetés Leader évvégi értékelő Hirdetés Gitárral a kézben Saját szemszög Együtt könnyebb tartalom 2011/3. szám Egy pillanatnyi igazság megszépítheti, és meg fogja szépíteni a világot. Egy pillanatnyi béke megmentheti, és meg is fogja menteni a világot. Egy pillanatnyi szeretet tökéletessé teheti, és tökéletessé is fogja tenni a világot. Sri Chinmoy Sri Chinmoy szavaival köszöntöm Önöket. Sok-sok pillanatnyi igazságot, sok-sok pillanatnyi békét és sok-sok pillanatnyi szeretetet kívánok Önöknek. Jó szívvel és lélekkel ajánlom a Tiszai Harsona aktuális számát, melyben beszélgetőpartnereink révén kap értelmet - de még mennyit!- a hon, a haza a szeretet, az adás, a közösség, az érzelmek és a környezetünk fogalma. Nem is tudjuk, hogy mennyire igényünk lenne ezekre a dolgokra és arra, hogy közelebb kerüljünk hozzájuk. Nagyon sok embernek az adott helyzet és környezeti tényezők gátat szabhatnak. A mai világban kiemelt hangsúlyt kapnak a fenti értékek. Olvasóinkat arra szeretném biztatni, hogy nézzenek körül és lássák meg, találják meg annak lehetőségét, hogy módjuk szerint embertársaikon segíthessenek. Dr. Pintér István gondolataival búcsúzva: Akik megértik egymást, képesek együttműködni. Ha tudom, hogy neki milyen gondja, milyen problémája van, segítek neki a megoldásában. Ha én segítettem neki, ő is vissza fog segíteni, mert az emberekben van egy fajta egyensúlyi helyzetre való törekvés. Innen onnan Gasztronómia Adomány Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket és Egészségben, Sikerekben Gazdag Békés, Boldog Új Esztendőt kívánok! Rejtvény 23 Előző számaink T I S Z A I HARSONA 3

4 MAGYAROK HATÁRON INNEN ÉS TÚL Rákóczisok - családi körben A KANADÁBAN élő magyarok által létrehozott Rákóczi Alapítvány idén már 18. alkalommal szervezte meg mozgó táborát. A határon túlról Erdélyből, Kárpátaljáról, Délvidékről és a Felvidékről 150, pályázat útján kiválasztott tehetséges fiatal érkezett Gyomaendrődre, hogy két hét alatt bebarangolják az anyaországot. Mindezek a fiatalok az immár 2500 főt számláló Rákóczi családi kör tagjai lesznek. A Rákóczi Alapítvány elnökével Ayklerné Papp Zsuzsannával, Aykler Bélával az alapítvány egyik alapítójával és Ungvölgyi Jánossal, a tábor egyik szervezőjével beszélgettünk magyarságról, elhivatottságról. Bede Judit: Mikor jött létre ez az alapítvány? Ayklerné Papp Zsuzsanna: A Kanadába emigrált katonatisztek kezdeményezésére Korponai Miklós 1953-ban hívta életre Rákóczi Szövetséget. A szervezet 1976-ban lett alapítvány. A tagok úgy érezték, hogy alapítványként sokkal több mindenkin tudnak segíteni. Mindenki önkéntes, nincsen fizetett alkalmazottunk. Aykler Béla: Az Alapítvány célkitűzése, hogy világszerte kiálljon a magyar ifjúságért, és fenntartsa bennük a magyarságtudatot. Ezt tesszük most is ezzel a táborral. Összesen már 2500-an vannak, akik részesei voltak ennek a tábornak, így bekerültek a Rákóczi családi körbe. B. J.: Milyen rendezvényeket szervez a tábor mellett az Alapítvány? Ayklerné Papp Zsuzsanna: Elsősorban a legrosszabb anyagi körülmények között élő határon túli vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, csángóföldi fiatalokat segítjük. Két étkeztetési programot tartunk életben, egyet Gyergyószentmiklóson, ahol 40 százalékos munkanélküliség van, a másikat pedig Ungváron az Ungvári Magyar Gimnáziumban. De Torontóban is segítjük az ottani magyar gimnáziumot, valamint a Torontói egyetemen a magyar kurzusokon tanuló kitűnő diákok részesülnek egy kisebb pénzösszegben, hogy tanulmányaikat tovább tudják folytatni. Aykler Béla: Négy év alatt 230 ösztöndíjat adtunk ki, de ezek nem nagy összegek. Annyi pénzünk nincsen, hogy teljes ösztöndíjjal tudjunk segíteni. Tehát, aki már kap ösztöndíjat valamelyik egyetemtől vagy főiskolától, ahhoz tudunk pluszban segítséget nyújtani, hogy meg tudja venni például a szükséges orvosi könyveket, melyek nagyon drágák. B. J.: Ön mikor ment el Magyarországról? Aykler Béla: Először 1946-ban majd 1948-ban. Mint katonaiskolás mentem ki és vittem ki 32 másik kisebb osztályos gyereket. Majd 1946 nyarán jöttem vissza, amikor behívtak katonának, én voltam a szakaszparancsnok és őrmesteri rangot kaptam. B. J.: Mennyi idős volt akkor? Aykler Béla: Tizenhat éves. B. J.: Megdöbbentően fiatal. Aykler Béla: Szükség volt az akkori hadseregre, amelyet népi hadseregnek neveztek, akik különösen ki voltak képezve arra, hogy aknát szedjenek és hasonlók. Mi is ezt csináltuk. B. J.: Ez nagyon veszélyes munka volt. Utána döntött úgy, ilyen fiatalon, hogy elmegy? Aykler Béla: Valójában tanulmányi szabadságot kértem, mert az akkori helyzet ezt megkívánta, jobbnak láttam, ha elhagyom az országot. B. J.: Hol kezdte odakint az életét először? Aykler Béla: Először Ausztriába, a Signal Deponak dolgoztam, mely egy része volt az amerikai hadseregnek. Közben elvégeztem a gimnáziumot. Magánúton leérettségiztem, és beiratkoztam az egyetemre Innsbruckba. Édesapám szerint filozófiát kellett volna tanulnom, persze nem hallgattam rá, és rövidesen kimentem az amerikaiak segítségével Kanadába 1948-ban. B. J.: Ott hova került, kik segítették a további életét a kezdetekkor? Aykler Béla: Nagy segítségem nem volt, mert akkor még mi ellenségnek számítottunk Amerikában és Kanadában is. Először, mint dohány munkás dolgoztam, majd egy év után kezdtem a dohányt termelni 3 évig. Azt követően bementem a városba, mert folytatni szerettem volna a tanulmányaimat, mint kultúrmérnök. A dohány munka még nem volt befejezve, így sajnos nem sikerült, ezért ingatlanforgalmi pályára gondoltam, mivel ehhez nem kellettek tanulmányok és máshoz nem nagyon értettem és ez volt a legcélszerűbb. B. J.: A Rákóczi Alapítvánnyal hogyan került kapcsolatba? Aykler Béla: Az Alapítványt életre hívó Korponai Miklós egy időben édesapám segédtisztje volt. B. J.: Milyen beosztásban volt az édesapja? Aykler Béla: Ezredes és a második hadsereg haditudósító különítményének volt a parancsnoka. Ők tárták fel a lengyel sírokat, ahol az oroszok kivégeztek több ezer lengyelt. Hogy visszatérjünk az Alapítványhoz, Miklóssal megállapodtunk, és engem is bevettek, bár nem voltam tiszt. De a katonaiskolásokat szerették, mert a tisztek saját magukat látták bennük. B. J.: Mikor volt az első tábor? Aykler Béla: 1994-ben volt egy próba tábor, amelyen 80 fiatal vett részt. B. J.: Mióta Gyomaendrőd az indulópont? Ungvölgyi János: Negyedik éve fogadjuk itt a határon túli diákokat. Ide érkezik a 150 fiatal, és másnap reggel indulnak tovább. B. J.: Hogyan jött létre a kapcsolat a Rákóczi Alapítvánnyal? Ungvölgyi János: A kapcsolat 1996-ban jött létre, amikor a Templomos Lovagrend, melynek magam is tagja vagyok, bekapcsolódott a tábor szervezésébe. Azt lehet mondani, hogy a Lovagrend tagjai, önkéntesei segítik a tábor magyarországi lebonyolítását. B. J.: Mindemellett még egy alapítványi szakközépiskolának az igazgatója is. Ungvölgyi János: Igen, Szolnokon dolgozom már egy éve a Lia Alapítványi Szakközépiskola igazgatójaként, ahol érettségire épülő képzést folytatunk. B. J.: Térjünk vissza a táborra, milyen programokkal készültek a fiataloknak? Ungvölgyi János: A Csángóföldről és Erdélyből, Kárpátal- 4 T I S Z A I HARSONA

5 MAGYAROK HATÁRON INNEN ÉS TÚL járól, Felvidékről, Délvidékről ideérkezett gyerekek három irányba indulnak útnak: Miskolcra, Győrbe, Szegedre, mindenütt 3-4 napot töltenek, közben megismerik Magyarország nevezetességeit. A második hét végén Budapesten a Rákóczi hajón találkoznak mindannyian újra. Ayklerné Papp Zsuzsanna: A kezdetektől azon vagyunk, hogy a táborba érkező fiatalok Magyarország minden érdekes részét bejárják. Lehet, van Jön ezer új Kőmíves Kelemen, ki nem hamuval és nem embervérrel köti meg a békesség falát, de szenteltvízzel és búzakenyérrel és épít régi kőből új hazát. Üzenem a háznak, mely fölnevelt: a fundamentom Istentől való és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Vass Albert olyan diák, aki már többször járt Budapesten, vagy látta egy kis részét az országnak, de így átfogóan nem valószínű. B. J.: Milyen érzésekkel mennek el a két hét után? Ayklerné Papp Zsuzsanna: Mi abszolút nem mélyítjük a magyarságérzésüket, mert csodálatos magyar érzéssel érkeznek és tudással. Miskolcon pl. a Ki mit tud-on a kortársaik előtt adnak elő verset, énekelnek népdalt, táncolnak, citeráznak és különböző érdekes dolgokat mutatnak be, amitől az embernek leesik az álla. Ezt ők mind otthonról hozzák, ezeket nem mi tanítjuk. Nekik nem kell magyarázni mi a magyarság, akiket leköpnek naponta, vagy megtiltják nekik, hogy magyarul beszéljenek, vagy bozgornak neveznek, mert ők tudják a legjobban mit jelent megszenvedni a magyarságukért Aykler Béla: A legtöbben, amikor jönnek, a földet nézik. Mikor elmennek, már mindegyiknek fent van a feje. Megtanulják, hogy senkinél sem vagyunk alávalóbbak. Számunkra pedig az a szeretet felbecsülhetetlen, amit a fiataloktól kapunk. Ez többet jelent minden pénznél. Ebben a szponzorokkal is osztozunk, hiszen a tábor végén minden fiatal ír egy levelet egy támogatónak megköszönve a segítséget. Egy kézzel írt levél egy 16 évestől, bizony sokkal több, mint bármi. Én is meg vagyok hatva ezektől a fiataloktól, mert olyan értékesek. Ayklerné Papp Zsuzsanna: Szerencsére folyamatosan bővül az adakozó kör. Nagyon sok magyar van, aki azt mondja, hogy semmire nem adok csak erre, mert látom, hogy van eredménye, hogy hosszú távon milyen hatással van a fiatalokra ez a tábor. Sokat jelent az is számukra, hogy külföldi magyarok adják össze a pénzt. Kaliforniától Izraelig vannak adakozóink. Ez számunkra nagyon fontos, hiszen a táborban arra próbáljuk ösztönözni a fiatalokat, hogy vigyék haza azt a sok jót, amit a nyugati magyaroktól kaptak és tegyenek jót a saját közösségükben. Bizonyítsák, 50 éves kommunizmus után nemcsak az jut előre, aki lop, csal és hazudik, hanem az is, aki becsületesen megír egy pályázatot, bejut egy ilyen táborba. Van ugyanis, aki kétszer-háromszor is pályázik, hogy bejusson ebbe a táborba. 500 pályázó közül 135 lehet. Mikor eleinte elkezdtük ilyen uram-bátyám alapján történt a gyerekek kiválasztása, most már egy olyan tiszta rendszerünk van, ami csodálatosan működik. Olykor bekerül egy fiatal vezető, aki azt nézi, hogy mit kaphat, de aki nem önkéntességből jön, az gyorsan lemorzsolódik, mert látja, hogy itt nincs mit előre jutni, itt senkinek nincs önző háttere. Nem a saját dicsőségünkért csináljuk, nem a saját előreléptetésünkért, hanem, hogy segítsünk, mert mi mindenkit nagyon értékelünk és sze- T I S Z A I HARSONA 5

6 MAGYAROK HATÁRON INNEN ÉS TÚL 6 retünk, és ha egy fiatal 26 éves vezető ezt nem érzi, hogy egy csodálatos dolog része, akkor ne is jöjjön, és ne is vegyen részt, mert rengeteg olyan fiatal van, aki érzi ezt és azért jön. B. J.: Jövőre mit terveznek? Aykler Béla: 18 éve szervezzük a táborokat. A nejem jól bírja, de minden év után azt mondjuk, hogy ez az utolsó. Ayklerné Papp Zsuzsanna: Mindenkinek van egy hobbija, nekünk ez. Volt olyan külföldi magyar, aki odajött hozzám és elkezdte magyarázni, hogy miért nem szervezek olyan utat, hogy a magyarországi fiatalokat viszünk határon túlra, mert igazán nem tudják, hogy élnek a kintiek. Én erre azt mondtam, hogy azt megszervezni a te munkád lesz, mi tesszük, amit tudunk, amire lelkileg, testileg képesek vagyunk. Van egy bizonyos kötődés ezekbe a fiatalokba, ami lelkileg megfog engem. Én Clevelandban nőttem fel, ott születtem, és szombati iskolában tanultam meg magyarul. Volt egy idő, amikor azt hittem, hogy teljesen hátat fordítok a magyarságnak. 11 éves koromban azt mondtam, hogy ez nem kell nekem, de később rájöttem, hogy micsoda kincs. A tv-nél dolgoztam, amikor jöttek a nagy változások 1989-ben és én minden országban tudtam találni kapcsolatot. Mindig hálás leszek a szüleimnek, hogy ezt a kincset átadták nekem és sajnálom azokat a magyarokat akik, ahogy Kanadába vagy Amerikába letelepednek, már nem beszélnek magyarul és a gyerekeiknek sem tanítják meg. Megvonják a gyereküktől ezt az ajándékot, pedig minden nyelv egy kincs, egy betekintés egy másik kultúrába. Számomra a magyar nyelv egy nagy ajándék volt és én nagyon hálás vagyok ezért. Ezeken a fiatalokon látom, hogy mennyire küzdenek nemcsak a magyarságukért. Ez egy jutalom tábor, ez egy olyan tábor, amelyik azt mondja, hogy én megértem te honnan jöttél, mert én is határon túl születtem és nőttem fel és nem feledkezem meg a gyökereimről. Biztatom őket, hogy ne morzsolódjanak le, éljenek ott ahol élnek, tanulják meg a nyelvet, legyenek többek, mint a szomszédjuk, aki nem tud csak egy nyelvet. Mert több nyelvet tudni az tehetség, egy nagy tudás, egy nagy út, amivel több ablak tárul ki. B. J.: A hétköznapi élete, hogy zajlik? Ayklerné Papp Zsuzsanna: Most fejeztem be egy könyvet, amit most fordítottak magyarra, a címe Megtagadva. Valószínűleg Izraelben is ki fog jönni. Egy szerelem-történetet mutat be,de a kárpátaljai történelmet is átfogja. Kanadában találkozik a két személy, akik egymásba szeretnek, és a férfi próbálja a nőt megmenteni, de széthúzza őket a háború, és Kanadában találkoznak végül. B. J.: Van valóság alapja? Ayklerné Papp Zsuzsanna: Valóságos történet. Filmet is készítettem róla, mert filmproducer és rendező is vagyok, ezzel foglalkoztam 15 évig és most tanítok a torontói egyetemen. B. J.: Mit tanít? Ayklerné Papp Zsuzsanna: Magyar kultúrát angolul és Ma- T I S Z A I HARSONA A lehetőség tábora Honnan érkezett? kérdezzük az egyik táborlakó fiatalembert. Harasztonyi Sándor vagyok. Marosvásárhelyről jöttem, a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban most végeztem a 11-et. Hogyan értesült erről a táborról? Egy Rákóczis családtag beszélt nekem először erről a táborról 2-3 ével ezelőtt. Akkor pályáztam is, de eredménytelenül. Idén azonban már sikeres volt a pályázatom. Mit vár ettől a tábortól? Nagy lehetőség számomra és azt hiszem, mindannyiunk számára az, hogy itt lehetünk és találkozhatunk hasonló emberekkel, magyar társakkal. Mindenképpen szeretném, hogy megismerhessük a sorstársaink helyzeteit, hogyan élnek, mikkel foglalkoznak, milyen lehetőségek vannak náluk. Járt már Magyarországon? Nem, nekem ez az első esélyem, hogy itt vagyok Magyarországon. gyarország az első világháború óta történelem kurzust és most kezdek egy emigrációs történelmi kurzust szintén angolul. B. J.: Mekkora érdeklődés van a kurzusok iránt? Ayklerné Papp Zsuzsanna: Rengeteg az érdeklődő, nem hittem volna, hogy ennyi 2. és 3. generációs fiatal van, akik nem tudnak magyarul, de nagyon szeretne tudni a múltjáról, az őseikről. B. J.: Hogyan szánta rá magát könyvírásra? Ayklerné Papp Zsuzsanna: Nehezen. Most már a második könyvön dolgozom. Azt mondják,y mindig az első a legnehezebb. Nekem majdnem öt évig tartott, mert interjúzni kellett. Minden igaz benne, de olykor-olykor be kellett írni a részeket ahol nem tudtam, hogy pontosan mi történik, de történelmi alapon írtam mindent, így teljesen igaz történet. Dokumentumfilm már készült róla, amely lement a kanadai tv-ben. Tel Aviv-ban és Los Angeles-ben már volt premier. B. J.: Milyen visszajelzések voltak? Ayklerné Papp Zsuzsanna: Fantasztikusak, a könyvre különösen, de a filmre is. Nagyon sok embertől kaptam levelet, sokan nem tudják elhinni, hogy ilyen hihetetlen dolgok történtek és ebből könyv is lett. Én emigrációs történelemmel voltam elfoglalva éveken keresztül. Írtam két történelemkönyvet a hontári magyarságról és a clevalandi magyarságról. Clevalandet, az amerikai Debrecennek is hívták, mert Budapest után a legnagyobb magyar város volt a világon. Nagyon érdekes és értékes dolgokat tudtam meg az emberekről, amit el sem lehet hinni, ahogy a véletlenek összejátszank, az csodálatos. B. J.: Mennyire tudja az odakint élő magyar közösség a hagyományokat megőrizni? Aykler Béla: Minden nemzeti ünnepet megtartunk. Van egy budapesti park, ahol emlékmű, zászlók és kopjafák is állnak. Minden év januárjában megrendezzük a Rákóczi bált. Erre az emberek azért is jönnek, hogy felfrissítsék a kapcsolatukat, barátságukat. Itt nem azon van a hangsúly, hogy rázzuk a rongyot. Mi nem adunk ingyenjegyet csak olyannak, aki dolgozik a magyarságért, és nem olyanoknak, akiknek pénze van, hanem azoknak, akiknek nincs. B. J.: Követik a magyarországi eseményeket? Aykler Béla: Nagyon. Van egy heti újság, a Kanadai és Ame-

7 MAGYAROK HATÁRON INNEN ÉS TÚL Az 1920-as trianoni békediktátum előtt Magyarország összesen 64 vármegyére volt osztva. Az összes vármegye együttes területe 1920 előtt km 2 volt, ebből km 2 -t elcsatoltak, km 2 -t pedig meghagytak Magyarországnak. Az ezeréves Magyarország rikai Magyarság, amit 5 évvel ezelőtt megvettem. Szép példányszámban jelenik meg, több mint ötezer darab fogy el belőle, és ez az egyetlen nemzetiségi újság, ahol nem megy lefelé az olvasók száma. B. J.: Mennyire követik nyomon a későbbiekben a tábort megjárt fiatalok sorsát? Aykler Béla: Vannak különböző összejövetelek, a családi kör kávézói, amelyeket a diákok szervezik saját maguknak. Mi is elmegyünk néha, így jártunk már Kárpátalján, a Délvidéken, idén húsvétkor pedig Erdélyben. Ilyenkor összejön akár kétszáz diák is, és beszélgetünk a hogyan továbbról. B. J.: Zsuzsa, Ti odakint tapasztaltatok-e fiatal korotokban kirekesztést, hogy más nemzetiségből származtok, volt- e ilyen élmény, mert annyira tudjátok ezeket az érzéseket kezelni és erőt adni ezeknek a gyerekeknek. Honnan van ez az érzés, rálátás? Ayklerné Papp Zsuzsanna: Az én édesapám családját ban dobták ki Erdélyből, persze nem fizikailag. Édesapám apja egy magyar tisztviselő volt és mikor megszűnt az állása a házukat el kellet adni ponton pénzért, mert teljesen elértéktelenedett a háború után és elköltöztek Debrecenbe egyszobás lakásba 6 gyerekkel. Ezt a kirekesztést, érzést át lehet adni egy gyereknek anélkül, hogy a gyerek átélje a traumát. Édesanyám családja Kárpátaljáról jött el, szintén elvesztettek mindent. Nagy szőlő gazdálkodása volt nagymamám családjának, nagyapám pedig szenátor volt a magyar parlamentbe. Mindkét részről ki lettek rekesztve a szüleim és újjáépítették életüket. Ezt az ember átérzi a szülei által. A karitatív munka a családunkba be volt idomítva, hogy kell másokért jót is tenni és mi hála Istennek, olyan helyzetben vagyunk, hogy tudunk és nincs ennél jobb eső érzés. Én úgy érzem, hogy ezeket a fiatalokat lelkileg kell istápolni nem anyagilag. Lelkileg ez nagyon sokat jelent nekik és olyan lökést ad, ami megváltoztathatja az életüket, mert egy kapcsolatrendszerbe kerülnek, ahol életük végéig lesznek barátok. Rákóczi Hírmondó Úgy 8-9 évvel ezelőtt találkoztam először a Kanadában működő Rákóczi Alapítvány nevével. Interneten keresztül kutakodtam külhonban működő magyar egyesületekről, alapítványokról. Így bukkantam rá dr. Papp Gábor nevére, Ayklerné Papp Zsuzsa édesapjára. Telefonon felvettük a kapcsolatot egymással és többször kommunikáltunk. Az akkori, a Csüllögné Kerekes Csillával szerkesztésünk alatt álló Rákóczi Lap több példányát is kiküldtem neki. Egy nagyon kedves, segítőkész úriembernek ismertem meg. Nyugdíjas évei alatt is karitatív tevékenységet végzett, mint ügyvéd, családi hagyomány volt és lett ez náluk. Sajnálattal értesültem róla, amikor egy legközelebbi alkalommal kerestem, hogy már nincs köztünk. Most első év volt, hogy sikerült betekintést nyernem a Rákóczi Alapítvány által szervezett Mozgó Tábor életébe. Itt találkoztam azokkal az igazi csillogó gyermekszemekkel, amikben még látszik az a tiszta ártatlanság, ami a környezetünk hétköznapi embereiből már veszendőbe megy. Itt tapasztaltam meg először, hogy az elcsatolt területen élők számára mit is jelent magyarnak lenni, mit jelent az anyaország, a Hon! T I S Z A I HARSONA 7

8 MÚLT KOR 8 SZER: szólt a rádió! Szabad Európa Rádió 19, 25, 31, 41, és 49 méteres rövidhullámon. A mikrofonnál és a lemezjátszónál: Cseke László. Eredeti nevén Ekecs Géza László műsorát egy korosztály hallgatta titokban. A SZER, azaz a Szabad Európa Rádió idén éppen hatvan éve szólalt meg. Ebből az alkalomból kértük egy kis múlt idézésre a legendás rádióst. Hogy került a Szabad Európa Rádióhoz? l949-ben, 22 éves koromban elgyalogoltam Magyarországról, nem útlevéllel, zöld határokon át. Meg sem álltam Párizsig. Onnan átkerültem Münchenbe, ahol október hatodikán beindult a Szabad Európa Rádió. Negyven éven át voltam a Rádió munkatársa. Negyven évig voltam távol, anélkül, hogy visszajöhettem volna Magyarországra. Az 1950-es években megfosztottak a magyar állampolgárságomtól is.1989-ben az akkori amerikai elnök, Bush Budapestre látogatott, a Szabad Európa Rádió pedig engem küldött tudósítónak. Egy órás repülőút München Budapest. És ez alatt az egy óra alatt fel kellett dolgoznom negyven esztendőt. Megérkeztem, átnyújtottam Ferihegyen az útlevelet, ahol szigorú Népköztársasági hangulat volt. Géppisztolyos emberek, satöbbi. Az első kérdés az volt: anyja neve? A világon sehol nem kérdezik meg, ott megkérdezték. A Kossuth Rádió épületében béreltünk vonalat, így onnan beszéltem, tudósítottam. Mindeközben láttam, hogy az üveg mögött egyre többen lesznek. Aztán szóltak Komjáthy Györgynek, akinek az enyémhez hasonló műsora volt, hogy itt vagyok. Akkor találkoztunk először, később műsort is vezettünk közösen. Miért lett Ekecs Gézából Cseke László? Az akkori politikai helyzetre való tekintettel a Szabad Európánál szinte mindenkinek volt művész neve ben, amikor elindult a műsorom, a Teenager party, a szüleim még éltek. Én Ekecs Géza László vagyok. Tessék az Ekecset visszafelé olvasni! Így lettem Cseke. Az ötletet, hogy megfordítsam a nevem, a híres német származású író, Remark adta. Neki a valódi neve Kramer, visszafelé olvasva Remark. Hitler elöl menekült Párizsba, és fölvette a Remark művésznevet. Negyven évig nem jöhetett Magyarországra. Mégis tudta, hogy a hangja ide szól, hogy hallgatják? Az amerikaiak várták a visszhangot, ezért kérték, hogy adjunk egy postafiók számot, amit én mindig bemondtam. És elindultak a levelek, levelezőlapok, rendkívül sok jött. Én kértem a hallgatót, hogy jeligét válasszanak. Ne írjanak feladót, ne írjanak címet, mert esetleg meghurcolják őket. Meg is hurcoltak embereket. Egy alkalommal jött egy hallatlan szellemes levél. Feladó, név, cím minden. A levélben: Laci bácsi, ez nem az én nevem és címem, ez a helyi párttitkáré. Szellemes jeligék voltak, például szegény atomtudós nehézvízzel főz. A pálmát a farmotoros giliszta vitte el. Vele negyven év után meg is ismerkedtem. Egy katona volt, aki Pécs környékén teljesített szolgálatot. Oldalkocsis motorral járt és innen jött, hogy farmotoros giliszta. Melyik volt az-az év, amikor megtudta, hogy milyen nagy területen hallgatják a Szabad Európa Rádiót? volt, amikor a levelek elkezdtek áradni. Akkor a zenei műsor mellett szerkesztettem a Forgószínpad című műsort. Ez egy T I S Z A I HARSONA napi, színes műsor volt. Nekem a fő mániám nem a zene, hanem a film. És abban a szerencsében részesültem, hogy több mint húsz éven át minden év májusában ott lehettem a Cannes-i Filmfesztiválon. Magyar vonatkozás ben csinálhattam először interjút a Beatles együttessel. Mondom John Lennonnak, hogy magyar vagyok. Erre ő, hogy Liverpoolban ismert egy bácsit, magyar tanár volt, aki neki angolra fordított magyar verseket. És tisztán, érthetően mondta ki John Lennon nekem: József Attila. Az egyik Lennon Beatles dalban benne van József Attilának négy sora. Természetesen angol fordításban. Azóta is azt keresem, hogy melyik Beatles felvétel lehet és melyik József Attila vers. Lennon sajnos meghalt, nem lehet már megkérdezni tőle. Tehát a magyarok mindenütt ott vannak az egész világon. A magyarok mindenütt ott vannak, rendkívül tehetséges nép, csak sajnos egymást nem bírják ki. Rengeteg tapasztalatot, információt halmozott fel munkája során. Van-e lehetőség, hogy átadja ezeket? Minden rádiós anyagomat rendszeresen átadtam a Széchényi Könyvtárnak. A Szabad Európa Rádió anyagai, hangszalagok ott vannak. Ezt föl kell majd dolgozni az elkövetkező évek, évtizedek alatt. Hogyan készült a műsor a Szabad Európánál? Kezdetben a Szabad Európa Rádiónál a technikai személyzet német volt. Elkezdtem élőben a zenét, és bejelentettem magyarul, hogy Elvis Presley-től ez és ez a felvétel fog következni, a szerencsétlen német azonban nem értette, mit mondok, és rossz lemezt indított el. Elrohantam az amerikaiakhoz, és kértem egy egyéni stúdiót, ahol én magam vagyok, jobbra a lemezjátszó, balra a lemezjátszó, satöbbi. Megkaptam. És egyedül voltam. Persze aztán vannak biológiai problémák ugye, az ember, ember. Időnként el kellett hagyni a stúdiót. Erre készenlétben volt nekem az Eagles együttesnek a Hotel California című felvétele, mely hét és fél percig tartott. Szemben volt az illemhely és hét és fél perc alatt mindent el lehetett intézni. A Szabad Európánál maximum nyolcvanan voltunk magyarok. Ebbe benne volt gépírónő, szerkesztő, hírolvasó, hírszerkesztő. Ezzel a nyolcvan emberrel, hajnali öttől éjfélig csináltunk műsort, idegen országban élve, idegen nyelven, idegen területen, mindent fordítanunk kellett. Volt magyar népzene, zenés üzenetek. De a legfőbb az volt, hogy tükröt tartsunk a világról információkkal, sokrétűséggel. Kétségtelenül, valahol végül is a Szabad Európa Rádió győzött ben én kaptam azt a szép feladatot, hogy stúdiót alapítsak Budapesten. A Bajcsy-Zsilinszky úton béreltünk egy házban több részt is. Voltak Budapesti, Római, Párizsi, New Yorki, Londoni stúdiók. Milyenek voltak a kollégák, amikor oda kikerült? Ó, egészen más. Más generáció, más világ. Például első munkatársam volt Márai Sándor. Az amerikaiak elve az volt, hogy két

9 MÚLT KOR szélsőséget nem engednek mikrofon elé, a szélsőbalt és a szélsőjobbot. Mitől lesz jó egy rádió? Először is kell egy stúdió, kellenek a technikai feltételek. A lényeg azonban a hiteles információ. A Szabad Európa Rádiónál az elv az volt, hogy ha egy hírt nem erősít meg két forrás, akkor nem lehetett leadni. És egy jó rádiónál mikrofonhoz hangok kellenek, jó szerkesztők, és becsület, tisztesség, felelősségtudat. Mert minden mondattal félrevezetni lehet, megalázni lehet, fellelkesíteni lehet. Milyen a jó rádiós személyiség? A mikrofon előtt senki nem tudja magáról megmondani. Ki a jó rádiós személyiség? Aki hallgatja, az tudja. Néha, egy rádió be van kapcsolva, az beszélhet órákon át. De vannak hangok és vannak olyan szünetek, amikor az ember kezd odafigyelni. Ez már magas tudomány. Ezt elsajátítani Isten áldása, szerencse, adottság. Ez olyan, mint a színészet. Milyen fajta rádió kell? Amikor a Szabad Európa Rádió elindult 1951-ben, volt egy régi, fegyelmezett újságíró gárda. El tudták választani az információt a szórakoztatástól és egyebektől. Ahogy múltak az évek, az emberek kiöregedtek, nyugdíjba mentek a Szabad Európa Rádiónál is. Újakat kellett felvenni. Ők az úgynevezett disszidensek voltak, akik már útlevéllel jöttek ki, leléptek és fölvettek valami idegen papírokat. Magyar útlevéllel, magyar papírokkal ugyanis a Szabad Európa Rádiónál senki sem dolgozhatott. Nem akartuk, hogy az illető, vagy szülei idehaza bajba kerüljenek. Nagyon sok tehetséges ember jött, aki bekerült hírszerkesztőnek, de nem volt hajlandó elfogadni, hogy a hír hírből áll. Elkezdte kommentálni. Nem lehet. Hírt nem szabad kommentálni. Két különböző műfaj. Van a hír, és van a kommentár. Szóval a kettőt összemosni nem lehet. Hogyan tudta tartani a kapcsolatot a családjával? Apám 1972-ben halt meg, édesanyám 1976-ban. Én egyke vagyok. Leveleztünk, néha telefonáltunk. Anyám fölhívott priváton. Rendszerint egy vendéglőből hívott. Csak sajnos kár volt, mert abban a pillanatban, ahogy fölvettem a telefont és őt kapcsolták, abban a pillanatban elkezdett sírni, és nem tudott beszélni. Apám nagyon szerette volna, hogyha hazalátogatok, mert súlyos betegsége volt. Nyugaton meg lehetett volna gyógyítani, nem utazhatott ki. Édesanyám hét ízben szeretett volna kijönni hozzám. Én szerettem volna, ha kijön, mert a feleségem nem magyar. Három gyerekem született, ők szépen megtanultak volna egri tájszólásban magyarul. Anyám egri volt. Csupa gyönyörű e betűi voltak. Én színész családból származom. Anyám a Déryné Színházban dolgozott, mint nyugdíjas súgónő. Egyszer megírta nekem, hogy a társulat megy Újvidékre. Én Jugoszláviába mehettem, gondoltam becsomagolom és áthozom Münchenbe. Az induló buszról szedték le a belügyesek után miért nem települt haza? Rendszeresen haza járok, de ez nem megy. Itt születtem, de az otthonom, a családom kinn van. Két unoka Münchenben, két unoka Los Angelesben. A kollégáim azzal gúnyoltak, hogy a mikrofonba vagyok szerelmes. A három gyermekem nem tanult meg magyarul. Nem tudják felfogni, hogy én Magyarországon azzal a névvel, hogy Cseke László közismert ember vagyok. Ők ezt nem tudják. Nem értik a nyelvet, ezt az egész furcsa közösséget. Mindig megkérdezem azoktól, akik hosszabb ideje távol élnek a hazától, hogy miként szokott álmodni? Még magyarul? Vegyesen. Vannak fogalmak, amik jönnek magyarul, németül, angolul, franciául. Édesanyámmal álmomban gyakran vitatkoztam. Édesanyám nagyon gyorskezű asszony volt, pillanat alatt lekevert két, három pofont. És nem vitás, hogy amikor ettől a földi élettől meg kell válni, és valahol vele találkozom legyen az a mennyország, vagy más, megáll előttem, lekever két pofont és mondja: Fiam, nem szégyelled magad? A gyermekeidet nem tanítottad meg magyarul. És akkor én szégyellni fogom magam. Ez is néha egy álom. Bede Judit (Rákóczi Hírmondó) december 21-én délelőtt beszéltem Cseke Lászlóval telefonon. 84 éves kora ellenére jó szellemi és fizikai egészségnek örvend. Üdvözletét küldi Münchenből a Rákóczi Hírmondó hallgatóinak és a Tiszai Harsona olvasóinak. Szabad Európa Rádió megalakulását a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok indokolták. A Szovjetunió kiterjesztette hatalmát Kelet-Közép-Európára és ráerőltette saját társadalmi rendszerét. Ennek következményeként sokan menekültek Nyugatra, leginkább az Amerikai Egyesült Államokba. Az amerikai kormány a szovjet terjeszkedés feltartóztatása érdekében 1947-ben egy olyan magánszervezet létrehozását kezdeményezte, amely a szovjet befolyás alá került kelet-közép-európai lakosság számára a polgári demokrácia értékeit kívánta sugározni május 17-én New York államban bejegyezték a Szabad Európa Bizottságot, amelynek osztályaiként megalakultak a Nemzeti Bizottmányok és 1949 decemberében a Szabad Európa Rádió. New Yorkban megkezdődött a Magyar Osztály megszervezése, munkatársainak kiválasztása augusztus 4-én kísérleti jelleggel beindították a magyar nyelvű adást. A New Yorkból sugárzott műsor naponta kétszer jelentkezett, s főleg híreket közvetített májusában a SZER európai központja Münchenbe került át október 6-án már Münchenből adta magyar nyelvű egész napos műsorprogramját a Szabad Európa Rádió. A hallgatók fülével A rádiót idehaza illegálisan hallgatták. A hatóságok igyekeztek zavarni az adást, így sokszor alig lehetett érteni. De a hallgatók kitartottak. Pedig a Szabad Európa Rádiót hallgatni akkor bűntettnek számított. Mégis szinte mindenki hallgatta. Voltak, aki a hírekért, voltak, akik a zenéért. Az egykori hallgatók így emlékeznek vissza: A fiatalok nehezen tudják elképzelni, hogy mit jelentett számunkra a Szabad Európa Rádió. Az én nemzedékemnek ez a rádió jelentette a szabadságot, a híreket a nagyvilágból. A SZER propagandát folytatott a kommunista diktatúrák ellen. Volt politikai üzenete. De mi a SZER adásaiból tudhattuk meg, hogy mi történik a világban. Amikor hazaérkeztem, az első lépésem a rádió bekapcsolása volt. Meghallgattam a híreket, és csak azután ebédeltem vagy vacsoráztam. Igen, a SZER jelentette a szabadságot. Engem a politika nem nagyon érdekelt. A SZER egy olyan jelenség volt, mely összekötötte az embereket. A kedvenc műsorom a Teenager party volt, melyet Cseke László vezetett. Rengeteg zene volt benne. Híreket és újdonságokat tartalmazott. Ha nem az élő adást, akkor az ismétlést hallgattam meg. Az Orion Rádióm ezért volt áthangolva. T I S Z A I HARSONA 9

10 ÉRZELMEK ISKOLÁJA 10 T I S Z A I HARSONA A gondolatolvasó professzor Dr. Pintér István született falusinak vallja magát. Rákóczifalván tizenegynéhány éve él. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanáraként az emberi magatartást, az emberek egymás közötti viszonyrendszerét kutatta. Most egy könyvet készít egymás megértéséről, ahogy nevezi: a gondolatolvasásról. Az elmúlt években nagyon sok szervezet stratégiáját, jövőképét készítette el. Rákóczifalvának milyen lehetőségei lehetnek? A település lehetőségeit erősen befolyásolják az ország lehetőségei. Most az országban erőteljes átalakulás folyik, aminek nem látom sem a forrását, sem az irányát, sem az útját. Minden átalakuláshoz pénz kell, meg együttműködés. Pénz nincs. Az együttműködéshez pedig két fél kell, önálló akarat, önálló érdek és cél, ami összehangol. Ezt az összehangolhatóságot nem látom. Hogy ebből a városból mi lesz, az a hatalmasok birkózásától függ. Van azonban egy objektív szempont is, hogy nagyon közel van egy nagyobb város, ami elszívó hatással bír. Így nincs nagy remény jelentős ipartelepítésre, vagy bármilyen hasonló dologra, amiből bevétele lenne ennek a közösségnek. Akik itt élnek, a saját erejükre támaszkodhatnak, külső erőforrást nem fog kapni, az szinte biztos. Hagyjuk ki a pénzt, a politikát, maradjon meg a közösségnél. Az itt élők hogyan tudják átvészelni a következő éveket, azt a gazdasági helyzetet, ami az országban, a világban van? El kell felejteni az összefogást, amikor olyan mértékben kielégítetlenek az elemi szükségleteink, mint amilyen mértékben most. Hiszen itt is van, aki jól él, van, aki nagyon nehezen, és van, aki kifejezetten szegényesen. A túlélés taktikái pedig nem a becsületről, az erkölcsről, nem az együttműködésről szólnak. A kenyérért sok mindent meg kell tenni, és attól függően, hogy kinek milyen a neveltetése, meg is fogja tenni. Örüljünk, hogy a közbiztonság ilyen jól alakul. De pontosan azért, mert az együttműködésnek az objektív feltételei hiányoznak, nem nagyon lesz változás ezen a területen. Településenként, országrészenként erőteljes eltérések lehetnek majd érzékelhetőek? Igen. Az emberek a létfeltételektől függően viszonyulnak egymáshoz. Egy alkalommal arra kértem a hallgatóimat, hogy értelmezzék, jellemezzék a konfliktus helyzeteiket. Volt olyan tanítványom, aki Németországban élt hosszú ideig. Ő azt mondta, hogy ott az emberek nincsenek annyira kiszolgáltatva a környezetnek, így kevésbé mennek egymással szembe, jól érzik magukat, képesek összehangolódni. Magyarországon az emberek jelentős részének megélhetési problémái vannak, és nincs más lehetősége, mint a másiktól elvenni. Ez magasabb konfliktus helyzetet teremt az emberek életében. Ezt lehet is látni hazánkban is. A Dunántúl észak-nyugati részén jobban érnek az emberek. A Tiszától keletre és az Északi-középhegységben kifejezetten nehezen élnek az emberek. Ott a bűnözésnek más jellemzői vannak, egyáltalán nem véletlen, hogy különböző pártok bele tudnak kapaszkodni, és az emberek biztonságérzetére, annak hiányosságára építve szavazatokat szereznek. Tehát más a megélhetés, és ebből politikai tőkét is lehet csinálni. Ezek szerint a jólét határozza meg, hogy egy közösség tagjai hogyan tudnak együtt élni? Biztos, hogy megjelenik a létnek a problémája abban, mennyire tud az ember őszintén beszélni, és ne azzal foglakozzon, hogy a gyereknek be kell fizetni az iskolát. Ha az ember nem is beszél róla, de ezek a problémák ott vannak a háttérben, és ezek akadályozzák, hogy az emberek egymással megnyíljanak. A városban igazából közösségi terek sincsenek, ahol az emberek normál körülmények között megjelenhetnének. Az egyívású emberek sem tudják megtalálni egymást, mert nincs hozzá hely. A hagyomány, a kultúra mennyire befolyásolja az emberi kapcsolatot? A Kínai kultúra a több ezer éves konfuciuszi elveken alapszik, amely mélyen beépült az emberek magatartásába. Európába ilyen nincs. Nincs közös integráló tényező. A kínaiak családban gondolkodnak. A családfő abszolút tekintélyt jelent, akinek engedelmeskedni kell. A család gondoskodik a gyerekről, eldönti a sorsát, és a gyereknek kötelessége a családot szolgálni. Képzeljük el ezt Magyarországon! Itt lassan család sincs. Családfő főleg nincs. Nincs olyan integráló hatalmi tényező, amit az emberek automatikusan elfogadnak, ami befolyásolja létüket, magatartásukat. Itt van előttem egy kivonat a készülő könyvéből: a gondolatolvasás a személyközi kommunikáció kiterjesztett gyakorlati modellje. Ha az ebben leírtakat elkezdenék használni az emberek, az javítana a kapcsolatokon? Én már évek óta használom azokat a technikákat, amik benne vannak. Az elmúlt években óriási fejlődés ment végbe kommunikációban, de csak azon a területen, ami az üzlettel összefüggött, ami az emberi kommunikációt jelentette, az leromlott. Ha valaki önkéntesen akar csinálni valamit, akkor azt úgy is csinálja, ha a hatalom nincs ott. De ha nem akarja csinálni, akkor még ha rá is parancsolok a gyerekemre hogy tegye ezt vagy azt, csak addig fogja tenni, még ott vagyok. Egy tartós befolyásolásra akartam rávenni az embereket, és ezt kutattam. Ez tulajdonképpen egy vezetési stílus, aminek az alapja a kommunikáció. Az, hogy én megértsem a másikat és ő is megértsen engem. Ennek van egy bizonyos szintje, aminek megtaláltam az eszközrendszerét és ezt gondolatolvasásnak neveztem el. Ez egy nagyon ősi dolog, azóta van, mióta kinőttünk az állatvilágból. A túlélési technikákhoz kötődik, annak központi eleme az érzelmek felismerése. Ha észreveszem a másik ember érzelmi reakcióját, akkor tudni fogom, hogy a felvetésre miként fog reagálni, mit fog tenni a következő pillanatban. A gondolatok e fajta olvasásának a képessége itt él bennünk. Amikor megszületik a gyerek, kommunikál a szüleivel. Sír és a sírásból lehet tudni, hogy éhes vagy bepisilt, vagy fáj valamije. Ha a szülő összekeveri ezt a hármat, rögtön baj van, mert nem tudja kezelni a gyereket. De a szülő megismeri a problémát, és fogja tudni, hogy most fáj a gyereknek a hasa, és meg kell masszírozni, vagy meg kell etetni, mert éhes. A nők érzékenyebbek, jobb gondolatolvasók? A nemek között ebben a tekintetben nincs különbség. Ha én motivált vagyok a másik megértésére, akkor megértem, ha nem vagyok hozzá motivált, akkor nem értem meg. A nők átvették az életben egy bizonyos pozíciót gyereknevelésben, így ők ebben motiváltabbak. A munka után hazatérő férjnek más problémái lesznek, ő másban motivált, neki a holnapi munkára kell gondolni. Az anyának meg a gyerekre kell gondolni. A gyerek kiválóan képes megítélni a világot a metakommunikáci-

11 TOLLVÉGRE óból, a testbeszédből. A hasznos magatartási mintákat megtanulja anélkül, hogy beszélne róla, és gyakorolja a gyerekek között. Ez így kíséri az életünket egész addig, amíg az énünk túlságosan erős nem lesz. Ez a kiskamasz korban következik be. Amikor a szülő azt mondja a gyerekének, hogy gyere haza este tíz órára, akkor a gyerek azt fogja mondani: már megint parancsolgatnak nekem. Nem azt hallja ki szülei hangjából, hogy aggódnak érte. Ahogy nő a szóbeli kifejezőkészség, úgy romlik a gondolatolvasó képesség. Ahogy erősebb lesz az énem, egyre kevésbé lesz fontos, hogy mit akar a másik. Mindebből következik a másfajta akaratérvényesítés, a fizikai erővel való fenyegetés, a hangoskodás, a bandázás és sok minden más, amivel az embereket befolyásolják. Ugyanakkor képesek vagyunk továbbfejleszteni azokat a képességeinket, amelyek valamikor 10 éves korunk környékén elaludtak, vagy abbamaradt a fejlődésük. Az egész családnak, de minden társadalmi formációnak vagy szervezetnek a lényege a megértés. Akik megértik egymást, képesek együttműködni. Ha tudom, hogy neki milyen gondja, milyen problémája van, segítek neki a megoldásában. Ha én segítettem neki, ő is vissza fog segíteni, mert az emberekben van egy fajta egyensúlyi helyzetre való törekvés. Ami igaz a jó szándékú együtt működésre, az ugyanúgy igaz a rosszra. Mért titkolják az emberek az érzelmeiket a hétköznapi életben? Nem lehet eltitkolni az érzelmeket. Hiába akarjuk, nem tudjuk. A alapvető érzelmek akkor is megjelennek rajtunk, ha nem Kiskarácsony Karácsony van. A feldíszített fenyőn égők sokasága villódzik, a lakást beteríti a szent estéről magmaradt töltött káposzta illata. A tévé előtt megkönnyebbülve terpeszkedünk, túléltük. Mi marad meg az idei karácsonyból? Az ünnep előtti bevásárlási láz lökdösődései, a sok ezer forintért vásárolt ruhák, melyek aztán ott porosodnak a gardróbban? A gyerek távirányítós autója, melyet már jövő héten elő sem vesz a játékkal megrakott ládából? Harmincöt megélt karácsonyomból elsőre más fajta emlékek tolulnak fel karácsonya, amikor az egész ország elhitte, magyar és magyar között nincs különbség, éljen bárhol. Még dörögnek a fegyverek Aradon, amikor már élelmiszerrel és ruhával megrakott teherautók indultak a határ felé. Az alakulgató pártok csatározásaikat félre téve akarnak segíteni a szabadságért csatázóknak. Idős nénik hozzák a spájzban féltve őrzött lekvárjaikat, befőttjeiket. Nem számolja még az ember fia, mennyibe kerül az erdélyi magyar. Egy másik karácsony évekkel későbbről. Csikorgó fagy, méteres hó. A szolnoki Tiszaligetet egy közeli diszkó égre kúszó lézerfényei világítják be. Egy kis fenyő ágain néhány szem szaloncukor és papírfüzér. Három hajléktalan karácsonyfája. Az ünnepi szalonnasütés nyomai még látszanak. Ők azonban talán már az igazak álmát alusszák a május 1-jéken vécéként használt fabódéban. És egy családi karácsony. Az első az önálló létből. Az ünnep előtt éjszakába nyúlóan készülő papírfüzérek. A tágra nyílt gyermekszem, ahogy beissza a létezés csodáját: a gyertyafényben fürdő színes papírból hajtogatott virágokat, lepkéket, csillagokat. A farsul, ám cseppet sem hamisan énekelt: kis karácsony, nagy karácsony... Megannyi halványuló emlékkép. Ma már énekelni sem kell. A feldíszített fenyőn az utolsó pillanatban bevásárlóközpontban vásárolt új füzér zengi a dalt. akarjuk. Az érzelmeknek van egy része, a mikroexpressziók, amelyek a másodperc tört részig tartanak. Ahhoz 2-3 másodperc kell, hogy tudatosuljanak érzelmeink. Csak ezután tudjuk lecsengetni érzelmeinket, és másként viselkedni. A másként viselkedés, a hamis viselkedés viszont megjelenik az aszimmetriában. Minden érzelem arcon történő megjelenéséhez néhány izomcsoport együttműködése szükséges. Ha az érzelem igaz, akkor ez az együttműködés egyszerre jelenik meg, ellenkező esetben, az érzelem hamis, tehát be akarom csapni a másikat. A legegyszerűbb érzelmekről beszélek, mint például az öröm, a mosoly. A mosolyt összesen két elem hozza létre, az egyik a szájnál, a másik a szem sarkában jelenik meg. Míg a szánknak tudunk parancsolni, a szemünknek nem. A szem önmagában is képes beszélni, a szemhéjnak a feszülése, a pupilla tágulása, a szemöldök mozgása mind egy fajta érzelmet jelenthet. A mosollyal szoktuk a társadami érintkezéseinket lefedni. A mosollyal hazudunk a legtöbbet. Amerikában 18 fajta hazug mosoly van. Mosolygunk kínunkban, örömünkben, bánatunkban és ezeknek mindnek más a megjelenési formája. Hiányzik a neveltetésünkből az érzelmek tudatos alkalmazása. A gyakori érzelmek, ráncok formájában megjelenek az arcon. Így ha ránézek egy arcra, akkor fogom tudni, hogy ez egy mosolygós, derűs, vagy pedig egy szomorú ember. Amikor elér egy bizonyos kort az ember, az arcán rajta lesz az élete. Így ha valakinek van egy kis tapasztalata, akkor egy fotóról is sok mindent le tud olvasni. Rákóczi Hírmondó Fénye tükröződik az egyen üveggömbökön. A lakást beteríti a szent estéről magmaradt töltött káposzta illata. A tévé előtt terpeszkedünk. A karácsonyfa csúcsáról szégyenlősen sandít ránk egy sárga papírból hajtogatott, viseltes angyalka Teleki József T I S Z A I HARSONA 11

12 HIRDETÉS Spanyol félmilliárd ember nyelve Közhely, ám igaz. Nyelvtudás nélkül nehéz ma boldogulni az álláspiacon. Angol nyelvtudás nélkül ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni nemzetközi cégnél vagy nagyvállalatnál. Nyelvtudás hiányában legfeljebb hazai cégeknél pályázhat eséllyel az álláskereső. Abból kiindulva, hogy az interneten megjelenő álláshirdetések több mint felében fogalmazzák meg legalább egy idegen nyelv ismertét, mint alapkritériumot, azt is kijelenthetjük, hogy aki nem beszél a magyaron kívül egy nyugati világnyelvet, nagy valószínűség szerint kedvezőtlenebb munkára és alacsonyabb fizetésre számíthat és csökken a megpályázható állások köre is. A nemzetközi cégeknél, nagyvállalatoknál, az üzleti életben ma már ráadásként az angolon kívül egy második nyelv ismeretét is preferálják. Nyelveket tudni persze nemcsak ezért jó. A gyakorlatban vagy épp a világhálón való utazásaink során is felmerülhet az igény, hogy idegen nyelven fejezzük ki magunkat, kapcsolatot teremtsünk egy külföldi ismerőssel, vagy éppen megértsük a kedvenc slágerünk szövegét. Nem utolsó sorban egy nép, ország kultúrájához is leginkább a nyelvén keresztül vezet az út. Miközben környezetünkben, ha nyelvoktatásról esik szó, leginkább az angol, a német, esetleg a francia jön szóba, talán még bele sem gondoltak, hogy a kínai és az angol után a spanyol a harmadik legtöbb ember által beszélt nyelv a földön. 21 ország hivatalos nyelve, és már 500 millióan beszélik a világon. Az Európai Unió területén 75 millióra becsülik azok számát, akik spanyolul beszélnek, de az Egyesült Államokban is elérte már a 46 milliót a spanyolt használók száma. Az internethasználók körében is a spanyol a harmadik legtöbbször alkalmazott nyelv. Amennyiben Ön is szeretne a spanyol nyelvvel megismerkedni vagy gyermekét megismertetni, esetleg már megszerzett tudását elmélyíteni, úgy a 06-30/ as telefonszámon érdeklődhet személyre szabott nyelvoktatási lehetőségről. 12 T I S Z A I HARSONA

13 LEADER Év végi értékelő és újévi köszöntő Közeledik az év vége, lassan ünnepi hangulat lengi körül a napokat. Ilyenkor mindannyian számba vesszük az év eseményeit, átgondoljuk mit tettünk az idei évben, és mit szeretnénk tenni jövőre. Egyesületünk, mint a LEADER program szolnoki kistérségben elismerten működő vidékfejlesztési célok megvalósításáért létrejött társadalmi szervezete ebben az évben újratervezete, felülvizsgálta a térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját (HVS). Az aktualizálást a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok tették szükségessé. A évi HVS felülvizsgálat február 15én indult és május 24-én fejeződött be. A megújult és aktualizált stratégia a térségi települések problémáira és lehetőségeire épülve tíz célterületet tartalmaz, melyekre LEADER pályázatokat szeptember 30-tól december 5-ig vártunk. Az évvége így az ünnepi hangulat mellett pályázat kezelési munkával zárul. Az eredményesség csak a jövő évben jelenik meg mérhetően. Mindezek mellett számos rendezvényen jelentünk meg, illetve szerveztünk a vidék megismerését célzó programot. Két jelentős példa a teljesség igénye nélkül: MOL akció a SZÖVET-tel, OMÉK Nagy lépéseket tettünk a térségi vidékfejlesztés terén. Ebben az évben több mint 20 lakossági, valamint tájékoztató fórumon igyekeztünk segí- teni a pályázókat, térségünk vállalkozóit, civil szervezeteit, önkormányzatait. Irodánkban az év folyamán több mint száz ügyfél fordult meg, akiknek pályázati tanácsadással tudtunk segítséget nyújtani elképzeléseik megvalósításához. Munkatársaink képzések keretében bővítették szakmai tudásukat, mely által a pályázatok kezelése még gördülékenyebbé válhat. Az év során több lépcsőben fejlesztettük online megjelenésünket. Honlapunkon ( az érdeklődők betekintést nyerhettek a térség és az Egyesület életébe, információhoz juthattak az aktuális eseményekről, a pályázatok beadásával kapcsolatos teendőkről. Köszönjük tagjaink áldozatkész munkáját, és köszönjük minden- kinek, aki az idei évben is segített bennünket munkájával. Partnereink szakmai információi, ötletei, és elvi támogatásuk nélkülözhetetlen volt. Áldott, szép karácsonyt, és eredményekben gazdag boldog újesztendőt kívánunk Mindannyiunknak! Januárban újra találkozunk, addig kellemes ünnepeket, töltse el mindenki szívét a Szeretet és segítse mindnyájukat testi, szellemi, lelki megújuláshoz, hogy a 2012-es esztendőt Egészségben és erővel kezdhessük. Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezete TISZAI HARSONA 13

14 HIRDETÉS RÁKÓCZI GYÓGYSZERTÁR Állatgyógyászati termékekkel bővítettük kínálatunkat. Rákóczifalva, Rákóczi u. 71. Tel./Fax: 56/ NYITVATARTÁS: H-K-Sze-P: 8:00-18:00 Csütörtök: 8:00-13:00 Radics Renátát keresse a Sáhin Szépségudvarban! Női Férfi fodrász tel.: 06-70/ Szolnok, Sólyom út T I S Z A IHARSONA

15 HIRDETÉS Rákóczifalva kisközösségi rádiója az FM 89.9 MHz-en és interneten. Műsorstruktúra: Útravaló c. reggeli interaktív tájékoztató műsor Visszhang c. kultúrális, közéleti riportműsor interjúkkal Nosztalgiacsokor - örökzöld nóták, eredeti népdalgyűjtemények Irodalmi műsor, hangoskönyvek, színházi közvetítések, versek : Ismeretterjesztő műsorok, egyetemi előadások, illetve szabad sáv Műsorainkkal kapcsolatos öttleteiket és javaslataikat is megoszthatják velünk! Beszélgessünk egyet! Meséljenek magukról, a múltról, emberi sorsokról! Várjuk műsorkészítők jelentkezését! Telefon: 56/ radio@rakoczifalva.hu Töltse a szilvesztert a Rákóczi Hírmondóval! Délelőtt 10 órától estig: vidámság, játék, nyeremények, vendégek. FM 89.9 MHz Internet: T I S Z A I HARSONA 15

16 VERSRŐL, ZENÉRŐL, ÉLETRŐL 16 Gitárral a kézben Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző, a Kaláka együttes volt tagja szerint a zene olyan, mint az építészet, meg kell tudni találni az arányokat. A zeneszerző, előadóművész többször ját Rákóczifalván, az egyik alkalommal beszélgettünk versről, zenéről, életről. T I S Z A I HARSONA Honnan a zenei, irodalmi érdeklődésed? Hat éves koromtól tanultam a zenét. Édesapám zeneszerző volt, anyám festőművész. A szüleim baráti köre csupa-csupa művész ember, úgyhogy építészek, festők, szobrászok, költők fordultak meg nálunk és én is náluk. Borsos Miklóst bármikor meglátogattuk, Weöres Sándor többször ült az autómban, vittem haza Sanyi bácsit, ez természetes volt az én ifjúságomban, szerencsére. Ezt én nem tudtam, milyen jó dolog, én építészmérnöknek készültem, végeztem és dolgoztam. Mellette persze gitároztam, először klaszszikust tanultam, aztán elkezdtem a könnyűzenét. Akkor gitáros-énekesként töltöttem a szabadidőmet. Mivel nem tudtam szöveget írni, verseket zenésítettem meg. Nagyon jól tudtam azt, ha elkezdek verseket is énekelni, akkor amellett nem lehet csak akármilyen szövegeket is. Ugyanabból a hangból, szájból, arcból nem jöhet ki vacak és minőség, mert akkor a minőségből is vacak lesz. Így hívtak gyerekkori barátaim a Kalákába. Együtt fociztunk, együtt énekeltünk kórusban, egy háztömbbe laktam velük gyakorlatilag. Akkor az építész munkát rútul otthagytam, a színpad vonzott. Mivel a Kaláka ilyen intenzíven verseket énekelt és zenésített, én akkor kezdtem el intenzíven olvasni a költészetet. Addig én prózairodalmat olvastam, főleg kalandregényeket Szerencsére keresztanyám és férje irodalmi oldalon támasztották meg a családi műveltséget. Bármilyen kérdésem volt, bármilyen könyv kellett, hozzájuk mindig fordulhattam. Így a verséneklés lett egyszer csak a professzionális munkám és maga az éneklés. Beiratkoztam klasszikus éneket tanulni. Pótolnom kellett mindazt az időt, amit építészetre fordítottam, persze csak, többé-kevésbé sikerült. Sajnálod azt az időt amit építészetre fordítottál? Egyáltalán nem sajnálom. Azóta ránézek egy adóívre, és megértem. Egy matematikai egyenletet látok és nem esek kétségbe. Az egy abszolút jó iskola, racionális gondolkodásra nevel, ott nincs pardon, hát egy kicsi talán, ilyeneket nem ismer az egzakt tudomány. Az építészet közben művészet is, de nagyobb részt technika, és ott szabályok vannak. A szabályok nagyon jók, hogyha a művészetben is ott vannak. Az előadóművészetben a szabályok: ne legyél túl hosszú, ne legyél túl rövid, találd meg az arányát a dalnak is, amit írsz, az előadásnak, az életednek. Találd meg az arányait, hogy mennyi időt, energiát fordítasz magad újrateremtésére, az alkotómunkára, mennyit a családra, a gyerekeidre. Tehát ez egy arányérzék, mint maga az építészet. Nagyon közel van hozzád ez a közeg, a gyerekek, a versek, a rajzfilmek. Igen, gyerekeknek játszani az a legnagyobb kihívás. Ugyanis én jó vagyok 50 percig, addig nyugalom van a nézőtéren. Az 51. percben nem koncentrálok, egy rossz dallal jövök elő, a gyerekek már szétverik a nézőteret. Vége, azonnal zajonganak, nem fegyelmezik magukat csak azért, mert így illik viselkedni és ez egy nagyon jó iskola egy előadónak, hogy pontosan tudja, hogy meddig szabad elmenni, mikor kell váltani. Számtalanszor tapasztaltam, hogy a felnőtt közönség ugyanolyan, mint a gyerek közönség, csak esetleg udvarias és nem adja tudtomra. A gyerek közönségben szerzett tapasztalatok aranyat érnek, amikor felnőtteknek játszik az ember. Például felnőtt közönség: játssza az ember a komoly verseket, ül le a publikum és elfárad. Akkor beteszek gyerek dalt, elnézést kérek tőlük, de a gyerekeket szoktam megénekeltetni, próbáljuk meg, hátha nekünk is megy, csak a refrént, és csak aki akar, zeng a nézőtér, mindenki boldogan fújja, és utána lehet tovább menni. Vannak ilyen kis trükkök, és ezeket a gyerekelőadásokon tanulom meg. A legkeményebb dolog azonban középiskolásoknak, vagy általános iskolai felső tagozatosainak játszani. Ott a kis trükkökkel nem lehet elbíbelődni, ott a gyerek dal nem elég. Igénylik a felnőtt színvonalat, mélységeket, tartalmakat és közben abszolút gyerekként reagálnak, és néha ellenségesen is, mert mit akar ez az 50-es pali ugye, a tizenéveseknél?! Ezzel azt akarod mondani, hogy kicsit meg kell próbálni leguggolni hozzájuk? A gyerekekhez leguggolni életveszély, a tinédzserekhez, de meg kell találni a hangot hozzájuk. Nagyon gyakran van az, hogy meg kell állnom, és azt kell, hogy mondjam nekik, hogy most ezt csak akkor tudom folytatni, ha a sustorgás abbamarad., mert amint látják, erősítés nélkül vagyok itt, nincsenek fegyvereim. Gitár. Igen, igen, de azt túl lehet sustorogni, és akkor már nem hallatszik a piano, és én nem vagyok hajlandó erőltetni és püfölni a gitárt. Ekkor van, hogy felajánlom a távozást annak a néhánynak, aki ezt nem bírja. Soha nem ment még ki senki persze, és csend

17 VERSRŐL, ÉLETRŐL, ZENÉRŐL lett, de az a végső eszköz, általában a műsorválasztással lehet szabályozni ezt. Hogy érzitek ti magatokat, régi zenészek? Vannak nagyon tehetséges fiatalok, vannak tanítványaim, akik tehetségesek és jók. Nehezebb a pályára kerülniük, mert pálya nincs. De vannak tehetségek, de sokkal nehezebb a dolguk, mint nekünk volt. Fogékonyabbak voltak az emberek? A kínálat sokkal szűkebb volt. Az elnyomás olyan erős volt, hogy egy József Attila, vagy egy Kányádi verssel már politikai hatást lehetett elérni. Betemetett a nagy hó erdőt, mezőt, rétet/ minden, mint a nagyanyó haja hófehér lett/ minden, mint a nagyapó bajsza hófehér lett/ csak a fekete rigó maradt feketének. - ezt elénekelni Erdélyben, az egy forradalmi tett volt. Mi énekeltük is, hogy csak a fekete rigó marad feketének és mindenki tudta, hogy miről szól, pedig a hó fehér, a nagyanyó haja fehér, a rigó fekete, erről szól a vers. Most az irodalom már erről szól, mert a politika Huzella Péter Született: szeptember 27. Család: Nős, felesége Csatorday Hajnal. Három gyermekük született; Katalin (1975), Bálint (1979) és Júlia (1983). Pályája: között az Ybl Miklós Műszaki Főiskola hallgatója volt között a Középülettervező Vállalatnál dolgozott. A megzenésített verseket előadó Kaláka együttes tagja volt között. Az együttesből 1995-ben vált ki óta a Merlin Színházban és a Kolibri Színházban szerző, előadó óta fellépésein Zalán Tibor költővel írt balladáit adja elő, valamint egyszemélyes interaktív színházi előadást játszik gyermekeknek Tudod-e hol van Garaboncia? címmel. Önálló lemezei: Túloldalon (1993), Kövek (1996), Garabonciás Péter, Holdpásztor, Nagyanyó meseboltja. Díjai: SZOT-díj, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, Maeda-díj, Kossuth-díj (megosztva) Gyermekekért Díj. mondhatja ki, ha kimondja a társadalmi feszültségeket, a dolgokat. Eszköz volt. Eszköz volt. Ma már bármit le lehet írni, bármit ki lehet mondani, semmi eredménye, semmi hatása. Ezt értük el a demokráciával. De azért ma is születnek dalok. Zalán Tibor írt nekem egy költeményt, a Rablók tanyáján nem lehet élni kezdetűt, melyet óriási sikerrel játszok a koncerteken óta önálló előadóművész vagy. Nem hiányzik a közönség, az együttes? Nem, egyre kevésbé. Nagyon jó egyedül. Vannak alkotótársak, néha Zalán Tibor, aztán Darvasi Lászlónak egy könyvéből csináltam egy estet. Kik a kedvenceid? Weöres Sándor versein nőttem fel. Amikor az első szimfóniát zenésítettük, és megmutattuk neki, akkor kijavította a szöveget. Látom itt döccen a ritmus, hogy könnyebb legyen nektek itt ezt átírom mondta ő. Szóval ő ilyen volt. Kányádi Sándorral jó barátságba vagyok. Ritkán találkozunk, de tőle rengeteget tanul az ember. Ki van még? Zalán Tibor. Ő áll hozzám a legközelebb az összes férfi barátom közül. Ha ír szöveget nekem, akkor boldog vagyok, ha rossz szöveget ír nekem, amivel nem tudok mit kezdeni, akkor én szégyellem magam. Nagyon szeretem Radnótit, mert Radnóti egy olyan kettősségben szenvedett, ugye a zsidó identitás és a keresztény identitás mezsgyéjén, zsidóként szenvedte meg és végezte az életét, kereszténykatolikusként megkeresztelve ezt a kultúrát magáénak tudva írt és gondolkodott. Nagyon szeretem Arany Jánost, akinek a nyelvéhez mindig vissza kell térni, mert ahogy ő ír, az elképesztő. De van még tucatnyi költő, akiket rendszeresen olvasok, és akiket rendszeresen szeretem, ha ott vannak körülöttem. Ezek az én kedvenceim. Mesék, mondák, rajzfilmek?! Az egy nagyon élvezetes munka volt, Inkább szórakozás volt rajzfilmeket csinálni a Kalákával, vendégművészekkel, a Sárközi Gergellyel, Zsoldos Bélával kiegészülve. Az mindig egy ünnep volt, ráadásul ott ült Jankovics Marcell a hátunk mögött a stúdióban. Mennyi nevetés, meg történetek, amik elhangzottak ott művészetről, filozófiáról, költészetről, nőkről persze, és hát az egy gyönyörű időszak volt az életemben és az életünkben. A kedvenc hangszered? A gitár. Leülök és megpengetem, és már érzem, hogy jó állapotban vagyok. Akkor tudom azt, hogy most érdemes elkezdeni dolgozni. Nagyon sok fajta hangszerrel érkeztél ide. Az egyik olyan, mint egy nagy durung. Ez milyen hangszer? Esőfának hívják. Az ember megdönti, és zuhog az eső. Ügyesen lehet használni, ez a gyerekek kedvence. Nagyon szeretem a hangját, de ez csak egy effektus. Mennyi hangszered van? Megszámoltad már? Nem, de nem is kell ezeket számolni. Még hangzásra se tudná megmondani, hogy hány fajta hangszerem van. A gitár az mindig veled van? Nem is egy gitár. Most három gitárt hoztam. Látom a kezeden, hogy teljesen a gitárra van ráhangolódva. Két körmödet megnövesztetted, hogy tudd pengetni a hangszert, és nem használsz pengetőt. Műköröm, mert gyengék a körmeim. Ennyi csúnyaságot az ember a sok saját csúnyasága mellett már elvisel. Kedvenc dalod?! Most a kedvenc dalom, amit Darvasi László a focis estben írt nekem, A lecserélt játékos dala. Színész, zenész, vagy mindkettő?! Dalénekes, dalszerző és énekes. Színész nem vagyok. Az egy szakma, én azt a szakmát nem tudom, csak szeretek egy adott szöveget, és elmondom, ahogy tőlem telik. Volt bennem vágy régen a színjátszás iránt, de már nincs. Az előadó művészet az határtalan. Amikor az ember a színpadra kimegy, akkor mindegy, hogy aposztrofálják, milyen címke van az öltözőjén. Milyen terveid vannak? Szeretnék még pár verslemezt készíteni. Nagyon sok dalom van kész, amiket szeretnék rögzíteni, amiket szeretném, hogy lemezen is rajta legyenek. Zalán Tiborral még vagyunk annyira aktívak, hogy két lemeznyi anyagunk is van. Ha az ember 60. év felé közeledik, akkor már olyan nagy tervei ne legyenek. Legyen velem terve az Istennek, legyen velem terve a világnak, legyen velem terve a színházi igazgató barátaimnak vagy főszponzoroknak, akik majd szeretnek engem. Nem tudom, az én terveim azok alakulnak mindig. Miért adod ki a kezedből az irányítást? A te akaratod! Egy dalszerzőnek milyen tervei legyenek? Jó dalokat írjon. De mit tudom én, hogy miből akarok dalt írni. A Hajnali részegséget, az Ódát, A Wales-i bárdokat már megzenésítettem. Mondjon valaki még nagy verset, amit érdemes lenne megzenésíteni, és ami engem szíven talál. Lehet, hogy rövid Pilinszkyket kellene Miért nem zenésített meg eddig Pilinszkyket? Kettőt is megzenésítettem már. Pilinszky olyan szikár, olyan pontos, hogy azon a zene ottan hígít. A Pilinszkyvel nagyon kell vigyázni. Nincs egy rés, ahol a zenében tovább lehet gondolni. Nála nincs továbbgondolás. Annyira letisztult mondatai és szavai vannak, mint a pont. Egy ponttal mit kezdesz? Bede Judit (Rákóczi Hírmondó) T I S Z A I HARSONA 17

18 SAJÁT SZEMSZÖG Nézz körül! Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra. (Weöres Sándor: A teljesség felé) Emlékszem egy könyvre, aminek ez volt a címe. Gyermekeknek írták, hogy ennek az olvasókönyvnek a segítségével, játékos formában ismerhessék meg a körülöttük lévő világot. A könyv fülszövegében így írnak a tartalomról: Sokféle olvasmányt találhatsz itt. Sok könyvből válogattunk össze számodra írásokat mindarról, amit magad is tapasztalhatsz, ha nyitott szemmel jársz a világban. A gyermekkor jellemzője, hogy új ismereteket tanulunk, felfedezzük a világunkat. Ez az időszak azonban gyorsan elrepül. Írásom is inkább felnőtteknek szól, de a felszólítás érvényben marad: Nézz körül! Nyitott szemmel járva a világban, az ember maga körül sok érdekességet tapasztalhat. Kívül és belül egyaránt Kezdjük a külvilággal. Azt mondják, most válság van. Sokan egyre nehezebb körülmények között élnek. Mindenfelől a megszorítás, a takarékosság és a szigorítás híre érkezik el hozzánk, amikor híreket hallgatunk. A média egyfolytában negatív eseményekről tudósít. Helyesebben fogalmazva: programoz minket. A televízióban nem véletlenül nevezik az adást programnak Miért történik mindez? A közgazdászoknak az a válaszuk erre, hogy jelenleg fedezet nélküli pénzek vannak a gazdaságban, idáig valós teljesítmény nélkül költekeztünk. Valóban? Tíz, húsz, vagy akár harminc évvel ezelőtt nem így volt? Mi változott? A gazdaságban lévő pénz már régóta csak egy számsor a számítógép képernyőjén. Az emberek zsebében lévő színes papírdarabok, - melyekért megállás nélkül dolgoznak szintén csak ilyen értéktelen játékpénzek. Most bizonyára sokan fölháborodnak, hogy ilyeneket merek írni. Hiszen százezrek vannak országunkban, akik nem tudják fizetni a tartozásukat. Tisztában vagyok vele. A valóság ettől még valóság marad. Szépen elhittük, hogy jólétet, könynyű életet és boldogságot vehetünk magunknak ezekkel, a papírdarabokkal. Mindenki felépített egy saját kényelmi zónát, amihez foggal-körömmel ragaszkodik. A látszólagos biztonság helyett azonban kiszolgáltatottságot, félelmet és szenvedést kaptunk. Most csak ez a díszlet hullik a darabjaira. Egyre nehezebb takargatni az előbukkanó csupasz valóságot. Mit lehetne javasolni? Nézz körül! A nyitott szemmel járás talán segít. Nem oldódik meg minden problémánk egy csapásra, sajnos a tévedéseinkért felelnünk kell. Az ok-okozat világában minden cselekedet viszszatér a feladójához, legyen az jó, vagy rossz. Előbb szembesülnünk kell a tetteink következményeivel, majd szerencsés esetben a megértés után lesz lehetőségünk a felismerésre, hogy a jövőben elkerüljük az ilyen helyzeteket. A belső világunkra is érvényes a felszólítás. Sőt, erre érvényes ám igazán! Körülnéztünk már valaha odabent? Mit találunk? Rohanó világunkban még a pillanatnyi megállás és megpihenés is sokat jelent. Meglelhetjük a gondolatainkat, az érzéseinket és a vágyainkat. Érzékeljük a testünket, néha jól érezzük magunkat, máskor rosszul, de ki az, aki mindezt érzi? Sokan rávágják a választ: én vagyok. Ó, tényleg? Ki az, az én? A testem a születésem pillanatától fogva változik, már egyetlen sejt sincs meg bennem, ami a születésemkor megvolt, de még mindig úgy érzem, hogy én vagyok. Van valami a folytonos változásban, ami biztosítja az állandóság érzetét. Az én vagyok érzés mindig velünk marad. A felmerülő gondolatok, érzések és vágyak jönnek és mennek. Hirtelen a semmiből tűnnek elő, majd a semmibe vesznek. Én lennék? Ami csak egy pillanatig érintett? Nem gondolnám. Akkor ki vagyok? Évezredek óta kutatják a választ, és voltak már itt olyanok, akik megtalálták. A hagyomány írásaiban olvashatunk erről. A leírtak különböző módon fogalmazzák meg mindezt. A lényeget. Az emberi létezés esszenciáját. Azt a bizonyos létrát, amit Weöres Sándor is említ, a fenti idézetben. A szavak csak korlátozottan és félrevezető módon tudják mindezt kifejezni. Mindenkinek saját magában kell megtalálnia ezt a létrát. Nézz körül! Önmagunkba tekintve mi is rálelhetünk erre. Mindehhez kívánok a kedves olvasóknak rendíthetetlen belső békét, nyugalmat és kellő kitartást! Baranyi Mihály Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa 18 T I S Z A I HARSONA

19 EGYÜTT KÖNNYEBB KoopeRáció segítségnyújtás az ötlettől a megvalósításig! Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló KoopeRáció kiemelt projektje (TÁMOP 2.4.3/B/1-09/1) keretében a már megalakult és a későbbiekben megalakuló szociális szövetkezetek részére nyújt térítésmentes szakmai szolgáltatásokat. A szociális szövetkezetek létrehozásának és fenntartható működtetésének támogatásában szerzett hazai tapasztalatai és betöltött szakmai szerepe tette az OFÁ-t ezen belül az OFA Hálózatot alkalmassá arra, hogy a szociális szövetkezeteknek háttértámogatását biztosító kiemelt TÁMOP projekt feladatait februártól kezdve 22 hónapon keresztül ellássa. Vállalkozás, piaci működés, profit, szolidaritás, közösségfejlesztés, kultúra látszólag egymástól elkülönült fogalmak, mégis ezek együttese alkotja a szociális szövetkezetet. Egyik eszköze az önfoglalkoztatóvá válásnak, így hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a foglalkoztatás bővítéséhez. A szövetkezetek így a szociális szövetkezetek a szociális gazdaság azaz a magántőkések és a közvállalatok szektorai mellett a harmadik szektor aktív szereplői, tevékenységük meghatározó eleme a marginalizálódó társadalmi csoportok szociális, foglalkoztatási helyzetének javítására való törekvés. Nyugat-európai példák igazolják, hogy a szociális szövetkezet fontos szerepet tölthet be a vidéki foglalkoztatás növelése és a fenntartható gazdálkodási lehetőségek kialakításában. Alapvető társadalmi-gazdasági érdek, hogy a szociális szövetkezetek megerősödjenek, elterjedjenek Magyarországon és a jó gyakorlatok, külföldi példák adaptálásával, jogi szabályozás újragondolásával erősödjön a versenyképességük. A Kooperáció kiemelt projekt célja: segítséget nyújtani a szociális szövetkezet létrehozásában, a működés megtervezésében, a pályázat lebonyolításában; lépésről lépésre segítse a szociális szövetkezeteket az alakulástól a fenntartható működésig, bemutassa a szervezetei forma előnyeit, eredményeit A KoopeRáció kiemelt projekt közel 2 éves munkájának eredményeképpen elősegítette: szociális szövetkezet, mint vállalkozási forma megismerését, köztudatba való beépítését szociális szövetkezetet, mint vállalkozási formát övező sztereotípiák lebontását A szociális gazdaság jövőbeli kereteinek kialakítását, ezen belül a szociális szövetkezet elhelyezését fogalmának tisztázásával, terjesztésével, tevékenységi területek lehatárolásával Hiánypótló, gyakorlatorientált kézikönyv összeállítása, mely összefogja a terület módszertani alapjait Ajánlásokat, fogalmazott meg a szakpolitika és a döntéshozók felé, szociális szövetkezetekre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatok becsatornázásával Az OFA Hálózat KoopeRáció projekt erősíti a foglalkoztatáspolitikai irányelvek, tervek regionális szinten való hatékony megjelenését és a visszacsatolást a döntéshozók felé. KoopeRációnk eredményei számokban: 45 szakmai rendezvény, 1000 fő feletti résztvevői számmal több mint 900 személyre szóló, vagy szövetkezetek problémáira reagáló tanácsadás számos nyomtatott, tévés és rádiós, szövetkezeteket népszerűsítő kampány az ország minden régiójában létrejött, szociális szövetkezetek közötti együttműködési megállapodás Ezúton is köszönjük Partnereinknek a közös munkát, az együttműködést, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy a Kooperáció kiemelt projekt ezeket az eredményeket elérte és felmutathatja. Reméljük, hogy a szociális szövetkezetek megtalálják a helyüket a Kormányzat foglalkoztatás-fejlesztési stratégiájában, és további projektek segítik majd a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci re-integrációjának e humánus, és hasznos formáját! T I S Z A I HARSONA 19

20 INNEN ONNAN Rákócziújfalu Felújították a rendelőt Immáron Egészségház néven áll rendelkezésére Rákócziújfalu lakóinak a teljesen felújított és átalakított orvosi rendelő. A létesítmény átalakítására több, mint 22 millió forintot nyert pályázaton Rákócziújfalu önkormányzata. A beruházás keretében az épület teljes belső felújítását és korszerűsítését végezték el. Sor került egy komoly probléma megoldására: ezidáig a háziorvosi és fogorvosi ellátásra várakozó betegek egy helyiségben voltak a védőnői ellátásra várakozó csecsemőkkel és kismamákkal, ami a vonatkozó jogszabályoknak nem felel meg. Emiatt kerül sor a védőnői szolgálat teljes elkülönítésére, külön bejáraton keresztül. A létesítmény mindenben megfelel a kor követelményeinek, a hazai- és európai-úniós előírásoknak. Év végi programok a Faluházban december 20-án délután rendezték meg a Falu Karácsonya című ünnepség. A rendezvény keretében a helyi általános iskolások és óvodások adtak elő ünnepi műsort és különböző zenés fellépések szórakoztatták a jelenlévő vendégeket. A műsor keretében minden gyermeket megleptek egy kis ajándékkal. Az idén is megrendezik a szilveszteri mulatságot a Faluházban. December 31.én 19 órakor kezdődik és tart hajnalhasadtáig. Értékes ajándékok várják a tombolát szerető vendégeket. A jó hangulatról a Holdfény zenekar gondoskodik, az enni- és innivalót pedig a helyszínen működő büféből lehet beszerezni. Áldott Békés Karácsonyi Ünnepeket és Egészségben, Sikerekben Gazdag, Békés, Boldog Új Évet Kívánnak a Tisza-menti Önkormányzatok Cserkeszőlő, Kengyel, Martfű, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Vezseny 20 T I S Z A I HARSONA