Korunk Balkánjának jellegzetes
|
|
- Béla Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BALKÁN-TÖRTÉNET Kr. u. 7. sz Korunk Balkánjának jellegzetes konfliktusgóca Koszovó, ahol két, egymással versengõ nemzet néz farkasszemet. A két, egymásnak feszülõ oldal minden lehetséges érvet, ideológiát, történeti forrást felhasznál nemzeti céljai igazolására, és emiatt rendkívül zavaros kép alakult ki a kérdéssel kapcsolatban a világ eseményeit érdeklõdve követõk fejében, amely jócskán tele van mítoszokkal és a valósághoz nem köthetõ elemekkel. Koszovó meghatározása Mindkét történetírás úgy ír Koszovóról, mintha ez a tartomány több száz éve létezõ történeti-földrajzi egység lenne. Ezzel szemben Koszovó (Kosovo Polje, magyarul Rigómezõ) 1875-ig csupán egy kisebb alföld földrajzi elnevezése volt. Neve egy középkori szerb oszmán csata emlékeként vált ismertté. Az elsõ Koszovó névre hallgató közigazgatási egységet az Oszmán Birodalom szervezte meg 1875 és 1878 Illír harcosok a krujei helytörténeti múzeum kiállításán. Háttérkép: illírek csapnak össze római katonákkal között, amely azonban nem egyezik meg a mai Koszovó területével (a mai Közép- és Kelet-Koszovót, illetve a mai Macedónia északkeleti felét foglalta magában, Skopje [Üsküb] székvárossal). Koszovó csupán az 1945 utáni Jugoszláviában nyerte el mai területi kiterjedtségét. Ezért óvatosan kell fogadni azokat a szerb és albán történészi érveléseket, amelyek Koszovót illetõen több évszázados viszályról szólnak. Igaz, a mai napig nem adtak ki Koszovóról olyan történeti munkát, amelynek elkészítésében a szerb és az albán tudományos élet közösen vett volna részt. Mindkét történetírás a saját nemzeti történelmérõl ír: nemcsak a másik fél szerepét csökkenti, hanem olyan más népek jelenlétének sem szentel figyelmet, amelyek szintén ezen a területen éltek: görögök, vlahok, szászok, latinok (raguzaiak), romák, cserkeszek stb. Koszovó esetében tehát két, egymással versengõ nemzeti historiográfia áll szemben. Az elsõsorban aktuális politikai mondanivalót közvetítõ történeti munkák gondolatmenetét a következõ sémára lehet felfûzni: 1. mi voltunk itt elõbb; 2. azóta mi vagyunk itt a többség; 3. Koszovó a mi szenvedéseinknek az ára. Ki volt itt elõbb? A szerb (politikai) történetírás azt sugallja, hogy a mai etnikai állapotok csupán az utóbbi évtizedekben alakultak ki, erõszakos beavatkozások következtében. A legelterjedtebb szerb történeti álláspont szerint a középkori Szerbiának a szláv honfoglalás óta központi területe volt a mai Koszovó, sõt magának a szerb kultúrának bölcsõje is itt ringott. Ez a terület lett késõbb Dušan cár ( ) balkáni birodalmának központja. A középkorban végig szerb (szláv) többségû volt, albánok csak elvétve fordultak elõ. A 15. század elsõ felében Vuk és ura Brankovi (magyarul: Brankovics György) révén önálló szerb államalakulat is létrejött itt. Ezzel szemben az albán történeti felfogás a koszovói albánságot az ókorban itt élt és még Nagy Sándorral is harcoló illír dardán törzs leszármazottjának tartja, Koszovót pedig Dardánia örökösének. Azaz: az albánság magát autochtonnak tartja, a szerbség jelenlétét pedig csupán a szláv hódítás óta ismeri el. A nemzetközi történeti szakirodalom ma annyit tart elfogadhatónak, hogy a szláv jelenlét a 7. század óta folyamatos a mai tartomány területén. Azt azonban nem lehet megállapítani, hogy melyik történelmi korszaktól fogva tartható egy szláv etnikai közösség szerbnek, horvátnak, lengyelnek stb. Egyben azonban egyetértés van: amióta ismert írott forrás áll rendelkezésre a szerb történelemrõl, mai tudásunk szerint, Koszovó nem lehetett a szerb kultúra bölcsõje. Szerb bizánci állam A mai Koszovó területe az I. Bolgár Birodalom meggyengülésével, illetve 59
2 kus és ortodox albánság is részt vett. Ez a folyamat a 14. század derekáig tartott, és nemcsak a mai Koszovó, hanem a mai Macedónia és Észak-Görögország területeit is érintette; azaz: az albánok balkáni szétterjedését a középkorban a szerb uralkodók nagymértékben elõsegítették. A késõbbi oszmán hódítás legtartósabb eredménye azonban az lett, hogy az albánság beolvadása a szerb és görög népbe nem egyszerûen megállt, hanem ellenkezõ elõjelû fordulatot vett. Az egykori Brankovi -birtokokon megalakuló szandzsákokban 1455-ben a hódítók összeírták a lakosságot. A defterek mintegy falut vettek számba, a férfi lakosok neveivel, esetleg nemzetiségével. Bizonyosan állítható, hogy a 15. század derekán, mintegy 80 faluban, stabil albán jelenléttel számolhatunk. 60 Nemanja István nagyzsupán megerõsödésével került tartósan a szerb állam birtokába, az 1168-ban Pantinnál lezajlott bizánci szerb csatát követõen. Innentõl egészen az oszmán hódításig Szerbia része lett; az 1200-as évek elsõ felétõl pedig ide helyezõdött át az állam súlypontja is. Jelentõs erõdített (bizánci) városok voltak, amelyek 1217 óta királyi székhelyként is funkcionálhattak. A szerb etnikai törzsterület az elsõ ismert zsupákból a Morava és a Duna irányába kezdett el kiterjedni. Délkelet felé akkor fordult, amikor a 13. század közepétõl a szerb uralkodók hatalma közeledett a bizánci Macedónia határaihoz. A 14. századi szerb hódítások Dušan cár idején érték el csúcspontjukat, amikor is az ország határai a Peloponnészosz-félszigetig nyúltak. Ez az államalakulat azonban nem szerb, hanem magának a cárnak címei és kiadott oklevelei alapján is, szerb bizánci birodalom volt. A szerb etnikai törzsterületeket a mai Koszovó és Macedónia határáig trónörökös fiának, a késõbbi I. Uroš cárnak ( ) adta kormányzásra, míg maga a szerb arisztokrácia és hadsereg többségével az annektált bizánci területeken, a bizánci közigazgatást és adminisztrációt megtartva, a konstantinápolyi uralkodó mintájára regnált egy félig szerb, félig bizánci szervezésû, soknemzetiségû államban. Albán jelenlét Nincs egyértelmû bizonyíték arra, hogy az albánok valóban az illírek leszármazottai lennének. Az biztos, hogy indoeurópai néprõl van szó, melyet a Kr. u. 2. és 6. század között romanizáltak és amelyet a kereszténység elsõként hasonlóan a szerbekhez Rómából érintett meg. Az elsõ írott források róluk a 11. századból maradtak fent. Az albánság a Bar Prizren Ohrid Vlora négyszögbõl kiindulva kezdett el terjeszkedni a században elõször kelet, majd dél felé. Levéltári adatokkal igazolható, hogy már a 13. század elejétõl jelen vannak a mai Koszovó nyugati felében, méghozzá jelentõs arányban. Források támasztják alá azt is, hogy a betelepülés csak részben köszönhetõ az albánság spontán terjeszkedésének, a szerb uralkodók ugyanis maguk is érdekeltek voltak a visszahúzódó bizánci közigazgatással együtt távozó lakosság által üresen hagyott területek benépesítésében. A betelepítésekben pedig a katoli- Az elsõ rigómezei csata A középkor szerb szempontból legfontosabb eseménye az elsõ rigómezei csata (1389. június 28.), amely a Lázár fejedelem vezette szerb nagyúri koalíció és I. Murad oszmán uralkodó között zajlott. A csata óriási visszhangra talált a szerb történeti emlékezetben, és hatása a szerb mentalitásra tagadhatatlan. A csatáról magáról nagyon keveset tudunk. Ami a levéltári forrásokból, oszmán krónikákból (Ne ri), bizánci feljegyzésekbõl biztosnak tûnik, az a szerb hadsereg veresége, Murad halála, illetve hogy Vuk Brankovi nem volt áruló. Az is bizonyos, hogy a középkori szerb államiság nem itt, hanem 1371-ben, a Marica mentén vívott csatában bukott el hosszú távon. De miért lett a csata eszmetörténeti fordulópont a szerb nép életében? Egyedi irodalmi mûfaj alakult ki a 13. század eleji Szerbiában: az úgynevezett ószerb uralkodói életrajzok. Ez eredendõen a Nemanjidákról õrzött meg vallási elemekkel átszõtt történeti életrajzokat: a családot Isten által a szerbek uralkodóinak kiválasztott dinasztiaként tartották számon, amely csodálatos tulajdonságokkal bír. A dinasztia kihalását (1371) követõen az eddig csupán õket megilletõ toposzokat (isteni megbízatás, karizma, a béke és nyugalom megteremtõje, a hit/vallásosság
3 példaképe, karitatív viselkedés, templom-, illetve kolostoralapítás, az Isten által rábízott területek fegyveres védelme, az elveszett szerb területek visszaszerzése stb.) Lázár fejedelem örökölte meg. Pontosabban a Lázár fejedelem kultuszát megteremtõ Morava menti szerb szerzetesi közösségek a vértanúhalált halt fejedelmet ruházták fel ezekkel az erényekkel, politikai támogatást találván ehhez még az össz-szerb politikai ambíciókat ápoló Stefan Lazarevi tõl, Lázár fejedelem fiától. A Szent Lázár-kultusz alkalmasnak tûnt arra, hogy a történelmi tudatot az elõkelõkben és a szerzetességben felfrissítsék, illetve a nép körében életre hívják. A vallási elemek mellett konzerválták a monarchikus szerb társadalom eszméit és normáit abban a pillanatban, amikor Szerbia elbukott és az oszmán hódítás lezajlott. A Lázár fejedelem és a nép között meglévõ mitikus egységbõl következik, hogy maga a nép is amely az új kultuszban ugyanolyan fontos szereplõ, mint a fejedelem mártíromságot szenved a keresztény hitért. Ezáltal Szerbia története új értelmet kap: a szerbek története üdvtörténet lett. Az emlékezet és a hõs fejedelem kultusza segített elviselni és feldolgozni az állam elvesztését és az oszmán hódítást, egyben reményt is adott a jövõt illetõen. A csata, illetve a középkori szerb államiság emlékének átörökítését a szerb ortodox egyház vállalta fel egészen a 19. századi nemzetállam létrejöttéig, amikor is a mítosz új erõre tett szert. Menekülés és bevándorlás A kora újkor nagy kérdése az 1690-es és az 1737-es dátumokhoz köthetõ. Az ekkor zajló Habsburg oszmán háborúk során egészen a mai Macedónia területéig behatolt egy-egy nyugati keresztény sereg, és jelenlétével kiváltotta a helyi szerbek általános felkelését. Ezen Szerb látogatók a rigómezei csata színhelyén állított emlékmûnél A rigómezei csata után a koszovói lány megitatja a sebesült Lázár fejedelmet. A koszovói legenda Uro Predi festményén, 1911 A rigómezei csatában elesett, késõbb szentté avatott Lázár fejedelem középkori freskón seregek visszahúzódása után a megtorlástól félõ szerbség a szerb történetírás szerint nagy tömegekben menekült a Habsburg Birodalom területére ben III. Arsenije Crnojevi pátriárka személyes vezetésével. A pátriárka vezette hatalmas exodust egy több százezres (30-40 ezer család) embertömeg meneküléseként tartják számon. A mítosz része, hogy az ily módon elnéptelenedett ószerbiai területekre tömegesen költöztek be a mai Albánia területérõl a muszlim albánok, részben az oszmán hatóságok segítségével, és a helyben maradt szerbséget folyamatosan üldözték és zaklatták. A szerb történeti munkák többsége innentõl az ortodox szerbek rovására elkövetett erõszakos iszlamizációról és albanizációról beszél. Az említett idõszakban valóban járt Habsburg-sereg mélyen a Balkán szívében és ez kiváltotta a helyi keresztény lakosság felkeléseit is. Mindazonáltal Noel Malcolm brit történész négy fontos ellenérvet fogalmazott meg arra vonatkozólag, hogy 1690-et és 1737-et fordulópontnak tekintsék a szerb történetírás által képviselt nézetek szerint. Egyrészt: annak, ha egy ekkora embertömeg megindul, bizonyosan maradt volna írásbeli nyoma a század fordulójáról. Forrás pedig csupán arról van, hogy a pátriárka maroknyi kísérõjével elmenekült a Habsburgsereg visszavonulását követõen. Másrészt: a Balkán szívében harcoló Habsburg-csapatok nagy mészárlást vittek végbe a terület (városi) muszlim lakossága között, amely kiváltotta a muszlimok menekülthullámát is azaz: a tartományból nemcsak a keresztény lakosság többsége menekült el, hanem a muszlim is. Harmadrészt: tagadhatatlan tény, hogy a szerb etnikum településterülete a kora újkorban erõsen észak felé húzódott és a 18. század elsõ felére tartósan elérte a mai Vajdaság területét. Itt egy több évtizeden át és több hullámban zajló el/kivándorlásnak lehetünk tanúi, amely össz-szerb jellegû volt ugyan, de nem elsõsorban Koszovóra jellemzõ. Fõleg a mai Montenegróból, Szandzsákból és Északkelet- Koszovóból menekült el az ortodox lakosság. Végül negyedrészt: 1690-ben és 1737-ben nagy oszmánellenes keresztény felkelések törtek ki a mai Koszovó és Macedónia területén csakhogy ezekben számos albán katolikus törzs 61
4 is részt vett. Így még 1689 során csatlakoztak Piccolomini tábornok csapataihoz a nagy észak-albániai Këlmendi törzs harcosai; 1737-ben pedig a këlmendiek mellett felkeltek még többek között a Hoti és Gruda törzsek tagjai is, amely törzsekre szintén lesújtott az oszmán megtorlás. A Habsburg-vereséget követõen a felkelt katolikus albánok egy része is együtt menekült a szerbekkel észak felé. Õket is befogadta és letelepítette a bécsi adminisztráció az oszmán határon frissen létrejött Határõrvidékre, az ezredekbe szervezett szerbség köreibe [!], a szerémségi Hrtkovci, Nikinci és Jarak falvakba. Az ide letelepedõ albán menekültek megtartották katolikus vallásukat. Az biztosnak tûnik, hogy az albánság a 16. század vége óta folyamatos expanzióban lehetett a mai Koszovó területén, és a században óriási migrációs hullámok zajlottak le a vizsgált területen. A vándorlások során minden etnikum (szerb, albán, török, arumán, roma stb.) és minden társadalmi réteg (városlakók, falusiak, hegyvidékiek; pásztorok, kereskedõk, mesteremberek stb.) megmozdult. Azt a szerb történeti állítást azonban, miszerint az albánság a 18. században érkezett nagy tömegekben a mai Koszovó területére, el lehet fogadni. A századfordulóra valóban létrejött az albánok relatív többsége (de nem a muszlimoké), és ez a 19. század második felében tartósan stabilizálódott. Az albán bevándorlás a mai Észak-Albánia törzsi vidékeirõl indult és több oka volt. A legfontosabb szempont gazdasági: a termékeny alföldek jobb megélhetést biztosítottak, mint a lassanként túlnépesedõ hegyvidék. Ok lehetett a végeláthatatlan vérbosszúktól való félelem is. Az etnikai viszonyok megváltoztatásának részesei voltak a hódítók is, akik az áttelepítésben politikai eszközt láttak a rabló lakosság megfékezésére, az elnéptelenedett területek újranépesítésére vagy a felkelések megbüntetésére. A mai Koszovó területére ily módon került albánságot nem követték az óhaza katolikus papjai, a Balkán-háborúk elõestéjére nagyrészt muszlimmá váltak, bár a nyugati részeken található hegyvidéki területek a mai napig megõrizték katolikus többségüket. 62 Oszmánellenes szövetség A mai Koszovó területén csupán a 19. század derekára alakulhatott ki az egyelõre relatív albán többség. Az albánság és a szerbség egymás mellett élése ekkor nem volt konfliktusmentes, de túlzás lenne állítani, hogy folyamatos konfliktusok sorozatából állt volna. Az egymásról alkotott képet egészen a nemzetté válások koráig, a 19. századig nem terhelte semmi olyasmi, ami visszafordíthatatlanul szembeállította volna a két népet. Levéltári forrásokkal igazolható, hogy az autonóm Szerbia és Montenegró uralkodói és politikusai jó kapcsolatokat ápoltak a mai Koszovó, Macedónia és Észak-Albánia területén élõ albán elõkelõkkel. A kapcsolattartásnak részben az információáramlás, részben pedig a közös függetlenedés gondolatának ébrentartása volt a célja. A belgrádi udvar eleinte csupán a keresztényekkel vette fel a kapcsolatot, az 1860-as évektõl fogva azonban már a muszlim elõkelõket is bevonták a Konstantinápoly-ellenes tervekbe. A tárgyalási alap a balkáni népek számára követelendõ autonómia gondolata volt, esetleg a (közös) függetlenedés, akár a fegyverek erejével is. Az Obrenovi és a Petrovi -Njegoš fejedelmek még egy kisebb ügynöki hálózatot is kiépítettek az albánok lakta területeken. A szerb albán közeledésnek, tágabban egy oszmánellenes balkáni szövetség létrejöttének az orosz diplomácia is híve volt ban Szerbia elfoglalta és annektálta a niši szandzsákot és a belgrádi utasításnak megfelelõen kegyetlen, célzott etnikai tisztogatásba kezdett. Hozzávetõlegesen 600 vegyes szláv albán (és egyben muszlim) falut és mintegy 200 ezer embert érintett a támadás. A szerb hadsereg a falvakat lerombolta és nagy vérengzést vitt végbe a civil lakosság körében. Nehéz megbecsülni azoknak a számát, akik menekültként mindenüket elveszítették és örökre elhagyták a szandzsák területét. A szerb történetírás ezer fõrõl tud, az albán 80 ezer elûzött muszlimról. A menekültek kisebb részben dél felé, az Égei-tenger irányába menekültek, többségükben azonban az éppen szervezõdõ Koszovó vilajetet választották. Etnikailag fõleg albánok, kisebb részben szlávok voltak. Nincstelenül, kisemmizve érkeztek meg, és az õket ért károkat sohasem térítette meg senki. A menekültek magukkal vitték a mészárlások hírét, a szerb katonai közigazgatás diszkrimináló politikáját, azt
5 a pánikot, amelyet a fizikai megsemmisülés réme váltott ki belõlük. Az akkori Koszovó vilajet keleti felén élõ szerb nemzetiségû lakosság szimpátiával és szolidárisan fogadta az elûzötteket. Ebben az idõszakban sem itt, sem az autonóm Szerbia területén élõk között nem volt jelen a nacionalista túlfûtöttség. A menekültek haragja idõvel mégis ellenük fordult. Ennek azonban csak részben volt oka a menekülés kiváltotta bosszúvágy; ugyanilyen motivációs erõnek bizonyult az is, hogy miután az állam nem gondoskodott róluk, lehetetlen egzisztenciális helyzetbe kerültek. A családjuk éhezett, földönfutó volt; házuk, földjük, vagyonuk nem maradt. Miután a szerb hadsereg ûzte el õket, dühük a támadásban teljesen vétlen helyi szerb lakosság ellen fordult. Megtámadták a szerb portákat, idõvel pedig lakóikat is elûzték. Ennek során mintegy 60 ezer ember hagyta el Koszovó területét. Az oszmán hadsereg maga nem üldözte a szerbeket, de az albán bandákat sem tartotta féken. A tartomány etnikai arányai így végleg eltolódtak az albánság, vallási szempontból a muszlimok irányába. Albán összefogás A muszlim menekültek által behozott páni félelem komoly hatással volt a Koszovóban élõ albánságra is. A szerb oszmán háború ugyanis idõvel kiszélesedett, és a katonai események alakításába, az éppen vereségre álló Szerbia és Montenegró védelmére, az orosz hadsereg is beavatkozott. A fegyveres konfliktusban így résztvevõkké váltak a kor nagyhatalmai is. A félszigetet érintõ területi és nemzetközi jogi változásokról végül is õk hozták meg a végsõ döntést 1878-ban a berlini konferencián. Az Osztrák Magyar Monarchia ekkor kapott engedélyt Bosznia-Hercegovina és a Novi Pazar-i szandzsák okkupációjára. Szerbia és Montenegró függetlenné válása és Bosznia elvesztése következtében a félszigeten élõ albánok merõben új helyzetben találták magukat: minden általuk lakott vidék a birodalom határtartománya lett. Menekültek az as háború idején Az as évek másik nagy tapasztalata az volt, hogy az állam immár nem képes saját erejébõl megvédeni területi integritását, nem tudja garantálni, hogy az albánlakta területeket a szomszédos országok ne foglalják el. Szerbia katonai támadása, illetve a Monarchia csapatainak megjelenése a szandzsák területén történelmi távlatból tekintve egy idõre esett a niši szandzsákból elûzöttek problémáival. A háromfelõl is táplálkozó fenyegetettségérzés olyan reakciót váltott ki a számtalan szempontból megosztott albánságból, amelyre korábban nem volt példa: a muszlim albánok etnikai területeik védelmében összefogtak a mai Észak-Albániában és Nyugat-Koszovóban élõ katolikus albánokkal. A szövetséget Prizrenben kötötték meg 1878 júniusában. A Prizreni Liga hamarosan felállított egy saját hadsereget is, ahol együtt harcoltak a hegyi törzsekbõl érkezett harcosok a koszovói alföldekrõl érkezõ falusi és városi önkéntesekkel. Az albánság saját közigazgatást szervezett és csapataival eredményesen szállt szembe Szerbia és Montenegró támadó hadseregeivel. Az Oszmán Birodalom eleinte szimpátiával és titokban fegyverrel, illetve pénzzel támogatta a ligát ben azonban a nagyhatalmak eredményesen kényszerítették ki, hogy a konstantinápolyi kormányzat végül is fellépjen ellenük. A ligát leverték, vezetõit pedig kivégezték vagy számûzték. A liga bukását követõen új világ köszöntött be. A tartomány területén maradtak a niši szandzsák menekültjei és a következõ évtizedekben nagyobbrészt egzisztenciális okokból oroszlánrészt vállaltak az egyre gyakoribb belsõ társadalmi konfliktusokból. Jelenlétük tartóssá tette a nyugtalanságot és segített életben tartani a fenyegetettség érzését is. Az 1878-as keleti válság másik következménye az lett az albánság életében, hogy útjára indult az albán nemzeti mozgalom. A szûk albán értelmiségi réteg választ kívánt adni a szomszédos népek területi követeléseiben testet öltõ modernizációs kihívásra, és muszlim többségû népének olyan jövõt képzelt el, amelyben egyenrangú félként léphetnek be a Balkánon élõk békétlen közösségébe. Az ban zajló I. és II. Balkán-háborúk jelentették a konfliktustörténet elsõ nagy fordulópontját. Az Oszmán Birodalom ellen gyõztes háborút vívó Szerbia megszerezte a terület feletti fennhatóságot, és ezt az I. világháborút lezáró békék is megerõsítették. A hódítással a koszovói szerbek megszabadultak az albán fenyegetéstõl, míg az albánok áldozataivá váltak a szerb katonai kormányzatnak és fegyveres erõszakoskodásnak, majd a diszkriminációs állami politikának. Belgrád asszimilációs kísérletbe kezdett, az albánok egy részét a két világháború közötti idõszakban szerbbé akarta átformálni eredménytelenül. A délszláv állam létrejötte pedig egészen új keretek közé helyezte az albán szerb konfliktust között új korszak kezdõdött a balkáni népek életében, hiszen az Oszmán Birodalom helyét nemzetállamok vették át. Bár a számtalan új államhatár a kisebbségi kérdést is megváltozott feltételek közé szorította, a legtöbb kisebbségnek volt anyaországa, amely érdekeiért kiállhatott. A koszovói és macedóniai albánok orientációs pontja a nagyhatalmak által is elismert Albánia lett.* CSAPLÁR-DEGOVICS KRISZTIÁN *A Balkán történetéhez kapcsolódó cikkeink az MTA MEH megállapodás keretében támogatást kapnak. (A szerk.) 63
Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( )
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel (1912 1913) 2007 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenTanítási tervezet. I. Alapadatok
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2017. április 5., 9:00 Iskola megnevezése: ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Évfolyam, osztály: 10. C Tanít: Nagy Máté Teó Témakör megnevezése:
RészletesebbenHelyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenSZKA208_13. A kurdok
A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenHetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel
Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel Európa egyik legforrongóbb pontja mindig a Balkán volt, de a XX. század végén senki nem gondolta, hogy a II. világháború utáni egyetlen európai melegháború
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenA képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
RészletesebbenA Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.
Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0
RészletesebbenARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *
ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenA szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
RészletesebbenIndiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben
2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5
RészletesebbenNemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között
Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja
RészletesebbenAz oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN.
ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. TARTALOM 1, AZ ÁLLAM 2, ÁLLAMÉPÍTÉS HADERŐ SPECIALITÁSA KOMPLEXITÁS MAGYAR BÉKEMŰVELETEK FEJLŐDÉSE
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenFigyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának
MÛHELY Elvándorlás, kitelepítés Állam és társadalom mûködõképességérõl Migráció, népmozgás a 20. századi Magyarországon témakörben rendezett konferenciát 1995. szeptember 22 23-án Budapesten a Südostdeutsche
RészletesebbenTRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
RészletesebbenIskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:
Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja
RészletesebbenAz 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés
Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
RészletesebbenT ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam
Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenSZKA211_08. A szarajevói merénylet
SZKA211_08 A szarajevói merénylet tanulói a szarajevói merénylet 11. évfolyam 75 8/1 Mi történt Szarajevóban? Páros feladatlap Válaszoljatok a szalagcímek alapján a következő kérdésekre! Hogyan halt meg
RészletesebbenKÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK
KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek
RészletesebbenZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN
Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint
RészletesebbenA Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva
RészletesebbenA VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és
RészletesebbenDENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL
DENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport Források és tanulmányok 2. Sorozatszerkesztő Sudár Balázs BUDAPEST 2017 MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenBÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori
RészletesebbenLÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája
LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL
STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó
RészletesebbenA magyar honfoglalás
A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy
Részletesebbenhogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd
Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő
RészletesebbenMegoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
RészletesebbenNemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek
Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenSik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:
Részletesebben1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenVárosunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
RészletesebbenJavítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs
Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,
Részletesebbennagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.
Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett
RészletesebbenÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András
ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenSzent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián
Kovács Laura 8. o. Nick, Dózsa köz 3/a. Répcelaki általános iskola Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Hittan pályázat Szent Mártonról sok festmény készült. Leggyakrabban
RészletesebbenA területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában
A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben
RészletesebbenBELGRÁD rövidített. Fleischer Tamás Erő Zoltán Kovács Éva
BELGRÁD rövidített Fleischer Tamás Erő Zoltán Kovács Éva SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL ( ÉS PÁR KAPURÓL) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenAZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenAz integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban
Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University
RészletesebbenAz Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig
SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága
RészletesebbenEgy kárpát-medencei sorsforduló
Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta
RészletesebbenMONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné
RészletesebbenB. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain
B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain Magyarországi származású renegátok az oszmán birodalom poltikai elitjében A magyar történelmi regényírás egyik első nagy alakja, az erdélyi báró Kemény Zsigmond
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
Részletesebben