Korunk Balkánjának jellegzetes

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Korunk Balkánjának jellegzetes"

Átírás

1 BALKÁN-TÖRTÉNET Kr. u. 7. sz Korunk Balkánjának jellegzetes konfliktusgóca Koszovó, ahol két, egymással versengõ nemzet néz farkasszemet. A két, egymásnak feszülõ oldal minden lehetséges érvet, ideológiát, történeti forrást felhasznál nemzeti céljai igazolására, és emiatt rendkívül zavaros kép alakult ki a kérdéssel kapcsolatban a világ eseményeit érdeklõdve követõk fejében, amely jócskán tele van mítoszokkal és a valósághoz nem köthetõ elemekkel. Koszovó meghatározása Mindkét történetírás úgy ír Koszovóról, mintha ez a tartomány több száz éve létezõ történeti-földrajzi egység lenne. Ezzel szemben Koszovó (Kosovo Polje, magyarul Rigómezõ) 1875-ig csupán egy kisebb alföld földrajzi elnevezése volt. Neve egy középkori szerb oszmán csata emlékeként vált ismertté. Az elsõ Koszovó névre hallgató közigazgatási egységet az Oszmán Birodalom szervezte meg 1875 és 1878 Illír harcosok a krujei helytörténeti múzeum kiállításán. Háttérkép: illírek csapnak össze római katonákkal között, amely azonban nem egyezik meg a mai Koszovó területével (a mai Közép- és Kelet-Koszovót, illetve a mai Macedónia északkeleti felét foglalta magában, Skopje [Üsküb] székvárossal). Koszovó csupán az 1945 utáni Jugoszláviában nyerte el mai területi kiterjedtségét. Ezért óvatosan kell fogadni azokat a szerb és albán történészi érveléseket, amelyek Koszovót illetõen több évszázados viszályról szólnak. Igaz, a mai napig nem adtak ki Koszovóról olyan történeti munkát, amelynek elkészítésében a szerb és az albán tudományos élet közösen vett volna részt. Mindkét történetírás a saját nemzeti történelmérõl ír: nemcsak a másik fél szerepét csökkenti, hanem olyan más népek jelenlétének sem szentel figyelmet, amelyek szintén ezen a területen éltek: görögök, vlahok, szászok, latinok (raguzaiak), romák, cserkeszek stb. Koszovó esetében tehát két, egymással versengõ nemzeti historiográfia áll szemben. Az elsõsorban aktuális politikai mondanivalót közvetítõ történeti munkák gondolatmenetét a következõ sémára lehet felfûzni: 1. mi voltunk itt elõbb; 2. azóta mi vagyunk itt a többség; 3. Koszovó a mi szenvedéseinknek az ára. Ki volt itt elõbb? A szerb (politikai) történetírás azt sugallja, hogy a mai etnikai állapotok csupán az utóbbi évtizedekben alakultak ki, erõszakos beavatkozások következtében. A legelterjedtebb szerb történeti álláspont szerint a középkori Szerbiának a szláv honfoglalás óta központi területe volt a mai Koszovó, sõt magának a szerb kultúrának bölcsõje is itt ringott. Ez a terület lett késõbb Dušan cár ( ) balkáni birodalmának központja. A középkorban végig szerb (szláv) többségû volt, albánok csak elvétve fordultak elõ. A 15. század elsõ felében Vuk és ura Brankovi (magyarul: Brankovics György) révén önálló szerb államalakulat is létrejött itt. Ezzel szemben az albán történeti felfogás a koszovói albánságot az ókorban itt élt és még Nagy Sándorral is harcoló illír dardán törzs leszármazottjának tartja, Koszovót pedig Dardánia örökösének. Azaz: az albánság magát autochtonnak tartja, a szerbség jelenlétét pedig csupán a szláv hódítás óta ismeri el. A nemzetközi történeti szakirodalom ma annyit tart elfogadhatónak, hogy a szláv jelenlét a 7. század óta folyamatos a mai tartomány területén. Azt azonban nem lehet megállapítani, hogy melyik történelmi korszaktól fogva tartható egy szláv etnikai közösség szerbnek, horvátnak, lengyelnek stb. Egyben azonban egyetértés van: amióta ismert írott forrás áll rendelkezésre a szerb történelemrõl, mai tudásunk szerint, Koszovó nem lehetett a szerb kultúra bölcsõje. Szerb bizánci állam A mai Koszovó területe az I. Bolgár Birodalom meggyengülésével, illetve 59

2 kus és ortodox albánság is részt vett. Ez a folyamat a 14. század derekáig tartott, és nemcsak a mai Koszovó, hanem a mai Macedónia és Észak-Görögország területeit is érintette; azaz: az albánok balkáni szétterjedését a középkorban a szerb uralkodók nagymértékben elõsegítették. A késõbbi oszmán hódítás legtartósabb eredménye azonban az lett, hogy az albánság beolvadása a szerb és görög népbe nem egyszerûen megállt, hanem ellenkezõ elõjelû fordulatot vett. Az egykori Brankovi -birtokokon megalakuló szandzsákokban 1455-ben a hódítók összeírták a lakosságot. A defterek mintegy falut vettek számba, a férfi lakosok neveivel, esetleg nemzetiségével. Bizonyosan állítható, hogy a 15. század derekán, mintegy 80 faluban, stabil albán jelenléttel számolhatunk. 60 Nemanja István nagyzsupán megerõsödésével került tartósan a szerb állam birtokába, az 1168-ban Pantinnál lezajlott bizánci szerb csatát követõen. Innentõl egészen az oszmán hódításig Szerbia része lett; az 1200-as évek elsõ felétõl pedig ide helyezõdött át az állam súlypontja is. Jelentõs erõdített (bizánci) városok voltak, amelyek 1217 óta királyi székhelyként is funkcionálhattak. A szerb etnikai törzsterület az elsõ ismert zsupákból a Morava és a Duna irányába kezdett el kiterjedni. Délkelet felé akkor fordult, amikor a 13. század közepétõl a szerb uralkodók hatalma közeledett a bizánci Macedónia határaihoz. A 14. századi szerb hódítások Dušan cár idején érték el csúcspontjukat, amikor is az ország határai a Peloponnészosz-félszigetig nyúltak. Ez az államalakulat azonban nem szerb, hanem magának a cárnak címei és kiadott oklevelei alapján is, szerb bizánci birodalom volt. A szerb etnikai törzsterületeket a mai Koszovó és Macedónia határáig trónörökös fiának, a késõbbi I. Uroš cárnak ( ) adta kormányzásra, míg maga a szerb arisztokrácia és hadsereg többségével az annektált bizánci területeken, a bizánci közigazgatást és adminisztrációt megtartva, a konstantinápolyi uralkodó mintájára regnált egy félig szerb, félig bizánci szervezésû, soknemzetiségû államban. Albán jelenlét Nincs egyértelmû bizonyíték arra, hogy az albánok valóban az illírek leszármazottai lennének. Az biztos, hogy indoeurópai néprõl van szó, melyet a Kr. u. 2. és 6. század között romanizáltak és amelyet a kereszténység elsõként hasonlóan a szerbekhez Rómából érintett meg. Az elsõ írott források róluk a 11. századból maradtak fent. Az albánság a Bar Prizren Ohrid Vlora négyszögbõl kiindulva kezdett el terjeszkedni a században elõször kelet, majd dél felé. Levéltári adatokkal igazolható, hogy már a 13. század elejétõl jelen vannak a mai Koszovó nyugati felében, méghozzá jelentõs arányban. Források támasztják alá azt is, hogy a betelepülés csak részben köszönhetõ az albánság spontán terjeszkedésének, a szerb uralkodók ugyanis maguk is érdekeltek voltak a visszahúzódó bizánci közigazgatással együtt távozó lakosság által üresen hagyott területek benépesítésében. A betelepítésekben pedig a katoli- Az elsõ rigómezei csata A középkor szerb szempontból legfontosabb eseménye az elsõ rigómezei csata (1389. június 28.), amely a Lázár fejedelem vezette szerb nagyúri koalíció és I. Murad oszmán uralkodó között zajlott. A csata óriási visszhangra talált a szerb történeti emlékezetben, és hatása a szerb mentalitásra tagadhatatlan. A csatáról magáról nagyon keveset tudunk. Ami a levéltári forrásokból, oszmán krónikákból (Ne ri), bizánci feljegyzésekbõl biztosnak tûnik, az a szerb hadsereg veresége, Murad halála, illetve hogy Vuk Brankovi nem volt áruló. Az is bizonyos, hogy a középkori szerb államiság nem itt, hanem 1371-ben, a Marica mentén vívott csatában bukott el hosszú távon. De miért lett a csata eszmetörténeti fordulópont a szerb nép életében? Egyedi irodalmi mûfaj alakult ki a 13. század eleji Szerbiában: az úgynevezett ószerb uralkodói életrajzok. Ez eredendõen a Nemanjidákról õrzött meg vallási elemekkel átszõtt történeti életrajzokat: a családot Isten által a szerbek uralkodóinak kiválasztott dinasztiaként tartották számon, amely csodálatos tulajdonságokkal bír. A dinasztia kihalását (1371) követõen az eddig csupán õket megilletõ toposzokat (isteni megbízatás, karizma, a béke és nyugalom megteremtõje, a hit/vallásosság

3 példaképe, karitatív viselkedés, templom-, illetve kolostoralapítás, az Isten által rábízott területek fegyveres védelme, az elveszett szerb területek visszaszerzése stb.) Lázár fejedelem örökölte meg. Pontosabban a Lázár fejedelem kultuszát megteremtõ Morava menti szerb szerzetesi közösségek a vértanúhalált halt fejedelmet ruházták fel ezekkel az erényekkel, politikai támogatást találván ehhez még az össz-szerb politikai ambíciókat ápoló Stefan Lazarevi tõl, Lázár fejedelem fiától. A Szent Lázár-kultusz alkalmasnak tûnt arra, hogy a történelmi tudatot az elõkelõkben és a szerzetességben felfrissítsék, illetve a nép körében életre hívják. A vallási elemek mellett konzerválták a monarchikus szerb társadalom eszméit és normáit abban a pillanatban, amikor Szerbia elbukott és az oszmán hódítás lezajlott. A Lázár fejedelem és a nép között meglévõ mitikus egységbõl következik, hogy maga a nép is amely az új kultuszban ugyanolyan fontos szereplõ, mint a fejedelem mártíromságot szenved a keresztény hitért. Ezáltal Szerbia története új értelmet kap: a szerbek története üdvtörténet lett. Az emlékezet és a hõs fejedelem kultusza segített elviselni és feldolgozni az állam elvesztését és az oszmán hódítást, egyben reményt is adott a jövõt illetõen. A csata, illetve a középkori szerb államiság emlékének átörökítését a szerb ortodox egyház vállalta fel egészen a 19. századi nemzetállam létrejöttéig, amikor is a mítosz új erõre tett szert. Menekülés és bevándorlás A kora újkor nagy kérdése az 1690-es és az 1737-es dátumokhoz köthetõ. Az ekkor zajló Habsburg oszmán háborúk során egészen a mai Macedónia területéig behatolt egy-egy nyugati keresztény sereg, és jelenlétével kiváltotta a helyi szerbek általános felkelését. Ezen Szerb látogatók a rigómezei csata színhelyén állított emlékmûnél A rigómezei csata után a koszovói lány megitatja a sebesült Lázár fejedelmet. A koszovói legenda Uro Predi festményén, 1911 A rigómezei csatában elesett, késõbb szentté avatott Lázár fejedelem középkori freskón seregek visszahúzódása után a megtorlástól félõ szerbség a szerb történetírás szerint nagy tömegekben menekült a Habsburg Birodalom területére ben III. Arsenije Crnojevi pátriárka személyes vezetésével. A pátriárka vezette hatalmas exodust egy több százezres (30-40 ezer család) embertömeg meneküléseként tartják számon. A mítosz része, hogy az ily módon elnéptelenedett ószerbiai területekre tömegesen költöztek be a mai Albánia területérõl a muszlim albánok, részben az oszmán hatóságok segítségével, és a helyben maradt szerbséget folyamatosan üldözték és zaklatták. A szerb történeti munkák többsége innentõl az ortodox szerbek rovására elkövetett erõszakos iszlamizációról és albanizációról beszél. Az említett idõszakban valóban járt Habsburg-sereg mélyen a Balkán szívében és ez kiváltotta a helyi keresztény lakosság felkeléseit is. Mindazonáltal Noel Malcolm brit történész négy fontos ellenérvet fogalmazott meg arra vonatkozólag, hogy 1690-et és 1737-et fordulópontnak tekintsék a szerb történetírás által képviselt nézetek szerint. Egyrészt: annak, ha egy ekkora embertömeg megindul, bizonyosan maradt volna írásbeli nyoma a század fordulójáról. Forrás pedig csupán arról van, hogy a pátriárka maroknyi kísérõjével elmenekült a Habsburgsereg visszavonulását követõen. Másrészt: a Balkán szívében harcoló Habsburg-csapatok nagy mészárlást vittek végbe a terület (városi) muszlim lakossága között, amely kiváltotta a muszlimok menekülthullámát is azaz: a tartományból nemcsak a keresztény lakosság többsége menekült el, hanem a muszlim is. Harmadrészt: tagadhatatlan tény, hogy a szerb etnikum településterülete a kora újkorban erõsen észak felé húzódott és a 18. század elsõ felére tartósan elérte a mai Vajdaság területét. Itt egy több évtizeden át és több hullámban zajló el/kivándorlásnak lehetünk tanúi, amely össz-szerb jellegû volt ugyan, de nem elsõsorban Koszovóra jellemzõ. Fõleg a mai Montenegróból, Szandzsákból és Északkelet- Koszovóból menekült el az ortodox lakosság. Végül negyedrészt: 1690-ben és 1737-ben nagy oszmánellenes keresztény felkelések törtek ki a mai Koszovó és Macedónia területén csakhogy ezekben számos albán katolikus törzs 61

4 is részt vett. Így még 1689 során csatlakoztak Piccolomini tábornok csapataihoz a nagy észak-albániai Këlmendi törzs harcosai; 1737-ben pedig a këlmendiek mellett felkeltek még többek között a Hoti és Gruda törzsek tagjai is, amely törzsekre szintén lesújtott az oszmán megtorlás. A Habsburg-vereséget követõen a felkelt katolikus albánok egy része is együtt menekült a szerbekkel észak felé. Õket is befogadta és letelepítette a bécsi adminisztráció az oszmán határon frissen létrejött Határõrvidékre, az ezredekbe szervezett szerbség köreibe [!], a szerémségi Hrtkovci, Nikinci és Jarak falvakba. Az ide letelepedõ albán menekültek megtartották katolikus vallásukat. Az biztosnak tûnik, hogy az albánság a 16. század vége óta folyamatos expanzióban lehetett a mai Koszovó területén, és a században óriási migrációs hullámok zajlottak le a vizsgált területen. A vándorlások során minden etnikum (szerb, albán, török, arumán, roma stb.) és minden társadalmi réteg (városlakók, falusiak, hegyvidékiek; pásztorok, kereskedõk, mesteremberek stb.) megmozdult. Azt a szerb történeti állítást azonban, miszerint az albánság a 18. században érkezett nagy tömegekben a mai Koszovó területére, el lehet fogadni. A századfordulóra valóban létrejött az albánok relatív többsége (de nem a muszlimoké), és ez a 19. század második felében tartósan stabilizálódott. Az albán bevándorlás a mai Észak-Albánia törzsi vidékeirõl indult és több oka volt. A legfontosabb szempont gazdasági: a termékeny alföldek jobb megélhetést biztosítottak, mint a lassanként túlnépesedõ hegyvidék. Ok lehetett a végeláthatatlan vérbosszúktól való félelem is. Az etnikai viszonyok megváltoztatásának részesei voltak a hódítók is, akik az áttelepítésben politikai eszközt láttak a rabló lakosság megfékezésére, az elnéptelenedett területek újranépesítésére vagy a felkelések megbüntetésére. A mai Koszovó területére ily módon került albánságot nem követték az óhaza katolikus papjai, a Balkán-háborúk elõestéjére nagyrészt muszlimmá váltak, bár a nyugati részeken található hegyvidéki területek a mai napig megõrizték katolikus többségüket. 62 Oszmánellenes szövetség A mai Koszovó területén csupán a 19. század derekára alakulhatott ki az egyelõre relatív albán többség. Az albánság és a szerbség egymás mellett élése ekkor nem volt konfliktusmentes, de túlzás lenne állítani, hogy folyamatos konfliktusok sorozatából állt volna. Az egymásról alkotott képet egészen a nemzetté válások koráig, a 19. századig nem terhelte semmi olyasmi, ami visszafordíthatatlanul szembeállította volna a két népet. Levéltári forrásokkal igazolható, hogy az autonóm Szerbia és Montenegró uralkodói és politikusai jó kapcsolatokat ápoltak a mai Koszovó, Macedónia és Észak-Albánia területén élõ albán elõkelõkkel. A kapcsolattartásnak részben az információáramlás, részben pedig a közös függetlenedés gondolatának ébrentartása volt a célja. A belgrádi udvar eleinte csupán a keresztényekkel vette fel a kapcsolatot, az 1860-as évektõl fogva azonban már a muszlim elõkelõket is bevonták a Konstantinápoly-ellenes tervekbe. A tárgyalási alap a balkáni népek számára követelendõ autonómia gondolata volt, esetleg a (közös) függetlenedés, akár a fegyverek erejével is. Az Obrenovi és a Petrovi -Njegoš fejedelmek még egy kisebb ügynöki hálózatot is kiépítettek az albánok lakta területeken. A szerb albán közeledésnek, tágabban egy oszmánellenes balkáni szövetség létrejöttének az orosz diplomácia is híve volt ban Szerbia elfoglalta és annektálta a niši szandzsákot és a belgrádi utasításnak megfelelõen kegyetlen, célzott etnikai tisztogatásba kezdett. Hozzávetõlegesen 600 vegyes szláv albán (és egyben muszlim) falut és mintegy 200 ezer embert érintett a támadás. A szerb hadsereg a falvakat lerombolta és nagy vérengzést vitt végbe a civil lakosság körében. Nehéz megbecsülni azoknak a számát, akik menekültként mindenüket elveszítették és örökre elhagyták a szandzsák területét. A szerb történetírás ezer fõrõl tud, az albán 80 ezer elûzött muszlimról. A menekültek kisebb részben dél felé, az Égei-tenger irányába menekültek, többségükben azonban az éppen szervezõdõ Koszovó vilajetet választották. Etnikailag fõleg albánok, kisebb részben szlávok voltak. Nincstelenül, kisemmizve érkeztek meg, és az õket ért károkat sohasem térítette meg senki. A menekültek magukkal vitték a mészárlások hírét, a szerb katonai közigazgatás diszkrimináló politikáját, azt

5 a pánikot, amelyet a fizikai megsemmisülés réme váltott ki belõlük. Az akkori Koszovó vilajet keleti felén élõ szerb nemzetiségû lakosság szimpátiával és szolidárisan fogadta az elûzötteket. Ebben az idõszakban sem itt, sem az autonóm Szerbia területén élõk között nem volt jelen a nacionalista túlfûtöttség. A menekültek haragja idõvel mégis ellenük fordult. Ennek azonban csak részben volt oka a menekülés kiváltotta bosszúvágy; ugyanilyen motivációs erõnek bizonyult az is, hogy miután az állam nem gondoskodott róluk, lehetetlen egzisztenciális helyzetbe kerültek. A családjuk éhezett, földönfutó volt; házuk, földjük, vagyonuk nem maradt. Miután a szerb hadsereg ûzte el õket, dühük a támadásban teljesen vétlen helyi szerb lakosság ellen fordult. Megtámadták a szerb portákat, idõvel pedig lakóikat is elûzték. Ennek során mintegy 60 ezer ember hagyta el Koszovó területét. Az oszmán hadsereg maga nem üldözte a szerbeket, de az albán bandákat sem tartotta féken. A tartomány etnikai arányai így végleg eltolódtak az albánság, vallási szempontból a muszlimok irányába. Albán összefogás A muszlim menekültek által behozott páni félelem komoly hatással volt a Koszovóban élõ albánságra is. A szerb oszmán háború ugyanis idõvel kiszélesedett, és a katonai események alakításába, az éppen vereségre álló Szerbia és Montenegró védelmére, az orosz hadsereg is beavatkozott. A fegyveres konfliktusban így résztvevõkké váltak a kor nagyhatalmai is. A félszigetet érintõ területi és nemzetközi jogi változásokról végül is õk hozták meg a végsõ döntést 1878-ban a berlini konferencián. Az Osztrák Magyar Monarchia ekkor kapott engedélyt Bosznia-Hercegovina és a Novi Pazar-i szandzsák okkupációjára. Szerbia és Montenegró függetlenné válása és Bosznia elvesztése következtében a félszigeten élõ albánok merõben új helyzetben találták magukat: minden általuk lakott vidék a birodalom határtartománya lett. Menekültek az as háború idején Az as évek másik nagy tapasztalata az volt, hogy az állam immár nem képes saját erejébõl megvédeni területi integritását, nem tudja garantálni, hogy az albánlakta területeket a szomszédos országok ne foglalják el. Szerbia katonai támadása, illetve a Monarchia csapatainak megjelenése a szandzsák területén történelmi távlatból tekintve egy idõre esett a niši szandzsákból elûzöttek problémáival. A háromfelõl is táplálkozó fenyegetettségérzés olyan reakciót váltott ki a számtalan szempontból megosztott albánságból, amelyre korábban nem volt példa: a muszlim albánok etnikai területeik védelmében összefogtak a mai Észak-Albániában és Nyugat-Koszovóban élõ katolikus albánokkal. A szövetséget Prizrenben kötötték meg 1878 júniusában. A Prizreni Liga hamarosan felállított egy saját hadsereget is, ahol együtt harcoltak a hegyi törzsekbõl érkezett harcosok a koszovói alföldekrõl érkezõ falusi és városi önkéntesekkel. Az albánság saját közigazgatást szervezett és csapataival eredményesen szállt szembe Szerbia és Montenegró támadó hadseregeivel. Az Oszmán Birodalom eleinte szimpátiával és titokban fegyverrel, illetve pénzzel támogatta a ligát ben azonban a nagyhatalmak eredményesen kényszerítették ki, hogy a konstantinápolyi kormányzat végül is fellépjen ellenük. A ligát leverték, vezetõit pedig kivégezték vagy számûzték. A liga bukását követõen új világ köszöntött be. A tartomány területén maradtak a niši szandzsák menekültjei és a következõ évtizedekben nagyobbrészt egzisztenciális okokból oroszlánrészt vállaltak az egyre gyakoribb belsõ társadalmi konfliktusokból. Jelenlétük tartóssá tette a nyugtalanságot és segített életben tartani a fenyegetettség érzését is. Az 1878-as keleti válság másik következménye az lett az albánság életében, hogy útjára indult az albán nemzeti mozgalom. A szûk albán értelmiségi réteg választ kívánt adni a szomszédos népek területi követeléseiben testet öltõ modernizációs kihívásra, és muszlim többségû népének olyan jövõt képzelt el, amelyben egyenrangú félként léphetnek be a Balkánon élõk békétlen közösségébe. Az ban zajló I. és II. Balkán-háborúk jelentették a konfliktustörténet elsõ nagy fordulópontját. Az Oszmán Birodalom ellen gyõztes háborút vívó Szerbia megszerezte a terület feletti fennhatóságot, és ezt az I. világháborút lezáró békék is megerõsítették. A hódítással a koszovói szerbek megszabadultak az albán fenyegetéstõl, míg az albánok áldozataivá váltak a szerb katonai kormányzatnak és fegyveres erõszakoskodásnak, majd a diszkriminációs állami politikának. Belgrád asszimilációs kísérletbe kezdett, az albánok egy részét a két világháború közötti idõszakban szerbbé akarta átformálni eredménytelenül. A délszláv állam létrejötte pedig egészen új keretek közé helyezte az albán szerb konfliktust között új korszak kezdõdött a balkáni népek életében, hiszen az Oszmán Birodalom helyét nemzetállamok vették át. Bár a számtalan új államhatár a kisebbségi kérdést is megváltozott feltételek közé szorította, a legtöbb kisebbségnek volt anyaországa, amely érdekeiért kiállhatott. A koszovói és macedóniai albánok orientációs pontja a nagyhatalmak által is elismert Albánia lett.* CSAPLÁR-DEGOVICS KRISZTIÁN *A Balkán történetéhez kapcsolódó cikkeink az MTA MEH megállapodás keretében támogatást kapnak. (A szerk.) 63

Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( )

Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel ( ) DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics Krisztián A független Albánia létrejötte albán szemmel (1912 1913) 2007 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Csaplár-Degovics

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2. Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc. Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

Tanítási tervezet. I. Alapadatok

Tanítási tervezet. I. Alapadatok Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2017. április 5., 9:00 Iskola megnevezése: ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Évfolyam, osztály: 10. C Tanít: Nagy Máté Teó Témakör megnevezése:

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel

Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel Hetzmann Diána Koszovó helyzete szerb szemmel Európa egyik legforrongóbb pontja mindig a Balkán volt, de a XX. század végén senki nem gondolta, hogy a II. világháború utáni egyetlen európai melegháború

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr. Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben

Indiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben 2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN.

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. TARTALOM 1, AZ ÁLLAM 2, ÁLLAMÉPÍTÉS HADERŐ SPECIALITÁSA KOMPLEXITÁS MAGYAR BÉKEMŰVELETEK FEJLŐDÉSE

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának MÛHELY Elvándorlás, kitelepítés Állam és társadalom mûködõképességérõl Migráció, népmozgás a 20. századi Magyarországon témakörben rendezett konferenciát 1995. szeptember 22 23-án Budapesten a Südostdeutsche

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

SZKA211_08. A szarajevói merénylet

SZKA211_08. A szarajevói merénylet SZKA211_08 A szarajevói merénylet tanulói a szarajevói merénylet 11. évfolyam 75 8/1 Mi történt Szarajevóban? Páros feladatlap Válaszoljatok a szalagcímek alapján a következő kérdésekre! Hogyan halt meg

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.

A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8. A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

DENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL

DENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL DENTUMOGER I. TANULMÁNYOK A KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport Források és tanulmányok 2. Sorozatszerkesztő Sudár Balázs BUDAPEST 2017 MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Merénylet Szarajevóban LEGO

Merénylet Szarajevóban LEGO Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Történelemtanulás egyszerűbben

Történelemtanulás egyszerűbben Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs

Javítókulcs Savaria országos történelem tanulmányi verseny 9. évfolyam Javítókulcs Javítókulcs 1. a) Hamis b) Igaz c) Hamis 1 d) Hamis e) Hamis f) Igaz g)igaz h)hamis i)igaz j)igaz 10 pont 2. a) a horvátok aláhúzása, ők déli szlávok /a másik kettő nyugati szláv b) a consul aláhúzása,

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Kovács Laura 8. o. Nick, Dózsa köz 3/a. Répcelaki általános iskola Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Hittan pályázat Szent Mártonról sok festmény készült. Leggyakrabban

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

BELGRÁD rövidített. Fleischer Tamás Erő Zoltán Kovács Éva

BELGRÁD rövidített. Fleischer Tamás Erő Zoltán Kovács Éva BELGRÁD rövidített Fleischer Tamás Erő Zoltán Kovács Éva SZERBIA TÉRSZERKEZETÉRŐL, GAZDASÁGÁRÓL ( ÉS PÁR KAPURÓL) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain Magyarországi származású renegátok az oszmán birodalom poltikai elitjében A magyar történelmi regényírás egyik első nagy alakja, az erdélyi báró Kemény Zsigmond

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben