A PIV - hajtásról I.

Átírás

1 A PIV - hajtásról I. Faipari géptant is tanító szaktanárként először [ 1 ] - ben találkoztam a PIV - hajtással. Minthogy a név ott nem lett megmagyarázva, [ ] - ben néztem utána; ebből azt vettem ki, hogy a PIV megjelölés a Preger Industrie Werke cég nevének betűiből származik. ( Van ettől eltérő értelmezés is.) Ugyanott elmondják, hogy ez egy alakzáró, vonóelemes, fokozat nélkül állítható hajtás. Most erről beszélgetünk egy kicsit. Annál is inkább, mert úgy tűnik, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban nem sok min - dent találhatunk erről a témáról, már ami a matematikai leírását illeti. Természetesen a működését, szerkezeti részleteit bemutatják, ám szerintem a mennyiségtani részle - tekkel a különböző szerzők adósok maradtak. Lehet, hogy erre jó okuk volt: ~ a téma olyan egyszerű, hogy egy középiskolás is elvégezheti; ~ a téma olyan bonyolult, hogy csak magasan képzett ( pl. mérnök ) olvasó - közönség érdeklődésére tarthat számot. Nos, a szakirodalmat ideértve az interneteset is nézegetve az a benyomásom, hogy bizonyos mértékben mindkét okoskodás igaz lehet. Mint hivatásos ismeretterjesztőnek, nekem nyilván az a szándékom, hogy a műszaki - tudományos ismereteket a laikus olva - sóhoz közelebb vigyem, így természetszerűleg az egyszerűbb megközelítés ( modell - alkotás ) útján járok. A fokozat nélkül állítható hajtások itt tanulmányozott fajtája működésének egy jó leírása található [ ] - ben; innen vettük az 1. ábrát is. 1. ábra

2 Itt egy ékszíjas, fokozat nélküli áttételű hajtás elvi vázlatát szemlélhetjük. Ennél vonóelemként ékszíj szerepel, eltérően a PIV hajtásokban használt lemezes láncoktól; ez az eltérés első megközelítésben figyelmen kívül hagyható. Működése az alábbi. A hajtó és a hajtott tengelyen egy két félből álló, a tengelye mentén elcsúsztatható kúpos ékszíjtárcsa található, melynek ék alakú részében hornyában helyezkedik el az ékszíj. A tárcsa - feleket közelíthetjük / távolíthatjuk, egymáshoz képest; például csava - ros állítóorsóval, kétkarú emelő útján. Ezáltal az ékszíj a kúpfelületeken az egyik oldalon kisebb, a másik oldalon nagyobb átmérőjű körön helyezkedik el. A megváltozott átmé - rőhöz már más fordulatszám tartozik. Ha tehát a hajtó tengely fordulatszámát állandó ér - téken tartjuk, akkor a kúpos tárcsák tengelyirányú mozgatásával elérhető a hajtott ten - gely fordulatszámának, így az áttételi viszonynak is egy folyamatos fokozatmentes változtatása, bizonyos határok között. Eddig a népszerű - tudományos, ámde még félreérthető leírás. Most megkíséreljük a mondottakat elemi fizikai és matematikai ismereteink alapján pontosabban, mennyiségi - leg is megfogalmazni. Ehhez tekintsük a. ábrát is, melyet [ 1 ] - ből vettünk.. ábra A bal oldali ábrarészen azt szemlélhetjük, hogy a felső itt: a hajtó tengelyen lévő tárcsán 1, az alsó itt: a hajtott tengelyen lévő tárcsán sugáron futnak az ékszíj - részek. ( Hogy melyik az alsó vagy a felső, az elvileg közömbös. ) A jobb oldali ábrarészen az előzőhöz képest eltolódott szíjhelyzet látható. A bal oldalon ábrázolt felső szíj - középpont kerületi sebességének nagysága: v n ; ( 1 ) az ábrázolt alsó szíj - középpont kerületi sebességének nagysága: v n ; ( ) a szíjközéppontok kerületi sebességét az egész szíj mentén egyenlőnek véve, vagyis a szíjcsúszást elhanyagolva, ( 1 ) és ( ) - vel írhatjuk, hogy:

3 v1 v 1n1 n 1n1 n ; ( 3 ) 3 majd az áttétel n n def i, 1 definíció szerinti bevezetésével ld.:[ 1 ]!, ( 3 ) és ( 4 ) szerint: n n 1 i. 1 ( 4 ) ( 5 ) Most a fizikai összefüggések után írjunk fel egy geometriai kapcsolatot, a. ábra alapján! Innen, a t tengelytáv állandóságát feltételezve, további feltevéssel: t C konst. ( 6 ) 1 Ebből: C t 1 k 1, k C t. ( 7 ) Majd ( 5 ) és ( 7 ) - tel: i n n k 1 ( 8 ) 1 1 innen: n n. 1 1 k 1 ( 9 ) A ( 8 ) képlet szerint az i áttétel az 1 sugár függvényében változik egy alsó és felső határ között, folytonosan, azaz fokozatmentesen. A ( 9 ) képlet szerint n = var, akkor is, ha n 1 = konst. Vegyünk egy példát! Legyen a tárcsák sugara, továbbá ( 6 ) szerint: t C ; ( a ) 1min továbbá legyen max

4 4 1min 0, max 1min 0, 4 ( b ) 5 t ; ekkor ( a ) és ( b ) szerint: C, ( c ) 4 4 majd ( 7 ) és ( c ) szerint: k C t. ( d ) Továbbá: 3 1max. 4 max ( e ) Ekkor ( 8 ), (b ), ( d ), ( e ) szerint: k 5 1min k 5 3 1max 4 4 1min i* 0,666 ; 1max i** 1,500. ( f ) tehát a fenti adatfelvétel esetén az áttétel a lassítótól a gyorsító tartományig változik, az ( f ) képletek adta határokon belül. A változás jellegét a 3. ábra szemlélteti.

5 5 1.6 i = n / n f(x)=x/(5/4-x) / ábra Látható, hogy e példában az áttétel - változás számottevő. Jellege: általában hiperbolikus. Az általában vett feladat - megoldás következő lépése lehet a kúpos tárcsa - felek vízszintes elmozdulása és a sugárváltozás közti kapcsolat felírása. Ezzel kapcsolatban már a magyar nyelvű [ 3 ] szakirodalomra utalunk. A következő oldalakon néhány, az internetről vett szakmai anyagra hívjuk fel a figyelmet. Ezek között feltűnik a CVT megjelölés is. Ennek értelmezése: Continuously Variable Transmission = folytonosan változó áttétel, azaz fokozatmentes sebesség -, illetve nyomatékváltást megvalósító szerkezetről van szó. Forrás: Eszerint: A ma használatos fokozatnélküli váltók (Continuously Variable Transmission CVT), amelyek lényege, hogy két végpont között gyakorlatilag végtelen számú fokozat van, a nyomaték átadása pedig nem fogaskerekek, hanem változó átmérőjű ékszíjtárcsák segítségével megy végbe, története az 50-es évek elejéig nyúlik vissza, ám akkor ezt a

6 6 megoldást még nem autókban, hanem repülőgépek áramfejlesztő generátorainál használták. A CVT váltó igaz, akkor még Variomatic néven a holland DAF cég egyik kisautóján jelent meg később, ám a megoldás akkor nem aratott átütő sikert viszonylagos kiforratlansága miatt. Évtizedekkel később néhány japán gyártó ( például a Nissan és a Toyota) élesztette fel a CVT váltót, majd őket követte az Audi Multitronic nevű szerkezetével. A mindenféle rángatást mellőző modern CVT automata sebességváltók esetében is beavatkozhat a váltási folyamatba a vezető, ám az így kiválasztott fokozatok a működési elvből következően csak virtuálisak. A CVT váltók legkorszerűbb variánsai a modern hibrid járművekben teljesítenek szolgálatot. A 4. ábrához: 4. ábra A Variomatic névre hallgató szerkezet működése azon alapszik, hogy az ékszíjat olyan két éktárcsa közé építették be, melyeknek a tányérjai közeledni, illetve távolodni tudtak egymástól. Az ábrán látható, hogy az alsó éktárcsa tányérjait rugó igyekszik közelíteni egymáshoz, a fölső éktárcsa tányérjait pedig röpsúlyok, melyeknek az erejét azonban a szívócsőböl odavezetett depresszió csökkenteni igyekezett. Az áttétel mindig attól függ, hogy mekkor sugarú körcikken érintkezik az ékszíj a tárcsákkal. A két szélsőséget a rajz mutatja. Működés közben elsősorban a nyomatékigény mértéke szabja meg, hogy mennyire húzza be a motor az ékszíjat az alső tárcsák közé, azt csak finomítja a motor fordulatszáma, illetve terhelése. A Variomatic nem volt hosszú életű, elsősorban a kis teljesítménye és a rövid élettartama miatt. Nemrég azonban újjáéledt, s több márka is beépíti autóiba. Igaz, most már nem gumiból van az ékszíj, hanem acélfonattal kombinált láncból, azon kívül a vezérlése, illetve automatikus szabályozása elektronikán alapszik. Forrása:

7 7 5. ábra 6. ábra Ikerkúptárcsás hajtás Lamellás lánccal kialakított PIV hajtás Az 5. ábrához: A két kúppár tengelyirányban egymással ellentétes értelemben hidraulikusan állítható, így lehet a szíj és a tengely távolságát, ezzel együtt az áttételt is változtatni. Nyomatékátvitelre különleges kialakítású ( bordázott ) szíjat használnak. A 6. ábrához: Működési elve megegyezik az ikerkúptárcsás hajtáséval, csak a szíj helyett görgős vagy lamellás lánc található. Mindkét lánckerék elmozdul a fokozat állításakor. Forrás:

8 8 Az áttétel változtatása szíj hajtású CVT - vel 7. ábra A 7. ábrához: A szíj hajtású fokozatmentes sebességváltó amint a fenti ábrán is látható két, rögzített pozíciójú tengelyekre szerelt kúpos tárcsapárból és az őket összekötő bordásszíjból áll. Az egy tengelyen lévő tárcsák közül az egyik ( mindkét tengely esetében ) a tengelyre van rögzítve, a másik pedig axiális irányban bizonyos határok között tud mozogni a tengelyen. A hajtott tengelyen a mozgó tárcsa egy, a tengelyhez fixált erős rugó által a rögzített tárcsa felé van nyomva oly módon, hogy a két tárcsa a köztük lévő bordásszíjat oldalról összeszorítja. A hajtó tengelyen a csúszó tárcsa pozíciója ( bizonyos korlátok között ) tetszőlegesen beállítható, ezzel meghatározható az ezen a tengelyen lévő tárcsák közti távolság, így a szíj fordulási átmérője. Minél jobban közelítjük egymáshoz a hajtó tengelyen elhelyezett tárcsákat, annál nagyobb ívben fog a tárcsák között a szíj átfordulni, s a hajtott tengelyen a rugó ellenében annál jobban széthúzódnak a tárcsák, ezzel csökkentve ott a szíj fordulási átmérőjét. Nagy hajtó tengelyi szíjátmérő kis hajtott tengelyi szíjátmérő mellett nagy sebességi fokozatot, s kis hajtó tengelyi szíjátmérő nagy hajtott tengelyi szíjátmérő mellett kis sebességi fokozatot jelent. Forrás: illetve:

9 9 Megjegyzések: M1. A PIV - hajtás fentebb vázolt modellje: egy lehetséges szemléltető modell. Több feltevést is felhasználtunk, melyek a valóságos megoldásnál esetleg nem teljesülnek. Ilyen lehet: ~ az L szíjhossz állandósága; ~ a t tengelytávolság állandósága, ~ az 1 t C konst. feltétel, ~ a szíjközéppont v kerületi sebesség - nagyságának állandósága, stb. Ezek oda vezethetnek, hogy a kapott egyszerű összefüggések már nem használhatók. M. A fokozatnélküli hajtóművek működésének pontosabb, így viszonylag bonyolultabb matematikai leírása sem lehet ok feltétlenül arra, hogy ezt a leírást akár jelentősen egyszerűsítve is mellőzzük. Pedig éppen ezt tapasztaltuk a szakirodalom keresése és tanulmányozása során. Úgy is fogalmazhatunk, hogy egy majdnem működőképes köze - lítő leírás vitaalapot szolgáltathat, melynek kapcsán a matematikai modell finomítása megindulhat. Ennek eredményei pedig akár már a középiskolai Géptan tankönyvekbe is beférhetnek. Persze, jogi és pénzügyi okai is lehetnek a nyilvános / nem fizetős érdemi szakirodalom viszonylag sovány mivoltának. M3. Egy internetes animáció három jellegzetes állóképe látható a 8. ábrán. 8. ábra Forrása: M4. Miután idáig jutottam házi dolgozatom írásában, egy újabb internetes keresés során egy másfajta fokozat nélküli hajtás - megoldásra vonatkozó találmány leírására bukkan - tam, ezen a címen:

10 Meglepetésemre az áttételre ugyanolyan alakú egyenletet közöl, mint amilyen a ( 8 ) képlet. Hogy mik vannak 10 M5. Ajánlható az alábbi ismertetés is: Irodalom: [ 1 ] Zsarnai Szilárd: Faipari gépismeret 10. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, [ ] Zsáry Árpád: Gépelemek, II. kötet Tankönyvkiadó, Budapest, [ 3 ] B. A. Pronin ~ G. A. evkov: Fokozat nélküli hajtások Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Sződliget, 01. március. Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár