Migráció és feketemunka Európában - Migration and Irregular Work in Europe (MIGIWE) Zárótanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Migráció és feketemunka Európában - Migration and Irregular Work in Europe (MIGIWE) Zárótanulmány"

Átírás

1 Migráció és feketemunka Európában - Migration and Irregular Work in Europe (MIGIWE) Zárótanulmány A kutatási programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készítette: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit Projektazonosító: OFA/5341/2. Budapest, szeptember 30.

2 A zárótanulmány szerzői: Juhász Judit Csikvári Judit Szaitz Mariann Makara Péter A kutatásban közreműködtek: Tóth Balázs, informatikus Katarzyna Pabijanek, Bohus Péter Pál, Téglás János Vencel, Iván Gábriel kérdezőbiztosok Továbbá mindazok a szakértők, vállalkozók és munkavállalók, akik interjúalanyaink voltak. Segítő közreműködésüket ezúton is köszönjük A kutatás nemzetközi együttműködés keretében valósul meg. Partnerek: Ausztria: International Centre for Migration Policy Development (ICMPD), Bécs Csehország: Károly Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék, Prága 2

3 BEVEZETÉS A kutatás célja a külföldiek magyarországi illegális munkavégzése okainak, szerkezetének és dinamikájának jobb megismerése. A kutatási terv szerint feladatunk volt: a jelenség méreteire vonatkozó adatok összegyűjtése és elemzése; a külföldiek illegális foglalkoztatása iránti kereslet elemzése: érintett ágazatok, a foglalkoztatás típusai; a nemzetgazdaság azon speciális jellemzőinek és igényeinek feltérképezése, melyek a külföldiek illegális foglalkoztatásának tipikus formáihoz vezetnek. A munkáltatók motívumainak elemzése; azon ágazatok és foglalkoztatások meghatározása, ahol a külföldi feketemunka jellemző; a kapcsolati hálók külföldiek illegális foglalkoztatásában játszott szerepének elemzése; az (illegális) munkaközvetítők hálózatainak szerepe; a migránsok külföldi munkavállalással kapcsolatos motivációi és stratégiái; társadalmi, gazdasági, demográfiai jellemzők; a politikai intézkedések és a társadalmi kontroll (a külföldiek fekete foglalkoztatásának társadalmi elfogadottsága) hatásai: a külföldiek foglalkoztatásához kapcsolódó állami politikák hatása; a szabályozás és ellenőrzési mechanizmusok következményei. A külföldiek szabálytalan munkavállalásáról a jelenségkör természetéből adódóan hiányos és bizonytalan az információs bázis, hézagos és ellentmondásos a rendelkezésre álló bizonyítékokon alapuló helyzetelemzés. A politikai gondolkodásban felmerülő elképzelések ideologisztikus elemektől átszőttek, ugyanakkor hiányoznak a probléma kezelésére vonatkozó világos stratégiai elvek. Pedig a népesedési helyzetből, az Európai Uniós és globalizációs kihívásokból fakadóan a magyar hosszú távú gazdasági-társadalmi fejlődést meghatározó lényeges kérdésről van szó Az illegális foglalkoztatás nem kellően felmért, de minden jel szerint elterjedt mivolta és a migránsokra, illetve a befogadó társadalmakra gyakorolt potenciális társadalmi, gazdasági, politikai hatásai miatt az empirikus és elméleti elemzések hiánya akadályozza a megfelelő stratégia kialakítását, a szükséges intézkedések meghozatalát. 3

4 A kutatás törekszik e hiány pótlására, a migráció és illegális munkavégzés okainak, szerkezetének és dinamikájának jobb megismerésével. A kutatás alapján a külföldiek szabálytalan (fekete) munkavégzéséről kibontakozó kép rendkívül heterogén társadalmi valóságot fest le, ahol jelentős a bizonytalansági tényezők száma. A sokszínűség megfigyelhető a munkavállalók származási ország, etnikai hovatartozás, társadalmi státusz szerinti összetételében, s megragadható a különböző migrációs és munkavállalási típusokban. Az elemzett adatokból, interjúkból, személyes tapasztalatokból az is világossá vált, hogy a lágyabb társadalmi tényeknek, az értékeknek, a motivációknak is igen jelentős a szerepük. A magyarországi feketemunka meghatározó jellegzetessége a környező országok magyar népességének, illetve a magyarlakta régiókból jövők jelentős aránya. A küldő országok és Magyarország között a társadalmi és kulturális távolság nem áthidalhatatlanul nagy, összeköti a történelem, a közelmúlt államszocialista élménye, a fejlettség és fejletlenség köztes állapota, a kiélezett egyenlőtlenségek, a tömeges szegénység. Ez megkönnyíti az adaptációt, csökkenti a szegregációt és esélyt ad a toleranciára. A földrajzi közelség módot ad gyakori hazalátogatásra, szezonális munkavállalásra, ingázásra. A külföldiek szabálytalan munkavégzése mindazonáltal nem elsősorban migrációs kérdés. A meghatározó a magyar gazdaság és munkaerőpiac működése. A külföldi feketemunkát az tartja fenn, hogy a magyar munkaerőpiacon az adott költségszinten valós kereslet és kínálat létezik e téren. A mai magyar helyzet a külföldi feketemunka szempontjából stabilizálódni látszik, méghozzá egy kezdeti megugrás után egy alacsonyabb szinten. A jelenlegi folyamatokat a magyar társadalom szemszögéből szemlélve gondok igen, robbanás azonban nem várható. Az illegális munka negatív következményeivel szemben az egyik út a jogrendszer rugalmasabbá tétele, a fehérítést elősegítő differenciált kivételek beépítése, a döntési jogosítványok helyi szintre vitele, az ügyintézés kapacitásának és hatékonyságának javítása. A másik lehetőség a meglévő jogszabályok hatékonyabb alkalmazása. A szankciók révén történő jogérvényesítés elengedhetetlen, de önmagában korlátozott hatékonyságú. 4

5 I. A kutatás témája, háttere, célja A tanulmány áttekinti a külföldiek illegális munkavégzését Magyarországon. Leírja a főbb migrációs trendeket, és felvázolja az informális gazdaság és szabálytalan munkavégzés jellemzőit. A kutatás célja, hogy a legkülönbözőbb információs források alapján hozzájáruljon ahhoz, hogy jobban megérthessük a migráns munkavégzés különös jellemzőit a magyar munkaerőpiac általános összefüggései között. A kutatás fő témája: a migránsok által Magyarországon illegálisan végzett munka, ahol az illegalitás egyrészt a külföldi munkavégzők belépésük és tartózkodásuk következtében fennálló jogi és adminisztratív helyzetének másrészt, gazdasági tevékenységüknek a következménye. Ilyen összefüggésben illegális vagy szabálytalan migráció, ill. munkavégzés alatt értjük azt, amikor a külföldiek belépése, tartózkodása, vagy munkavégzése ütközik a fennálló jogszabályokkal, amelyek belépésüket, tartózkodásukat és/vagy gazdasági tevékenységüket szabályozzák. Vizsgálatunk megkísérli bemutatni a jelen helyzet jellegzetességeit, felvázolja a külföldiek fekete munkavégzésének okait, áttekinti a főbb problémákat és megoldási javaslatokat. Megkísérel választ adni arra, hogyan lehet a Kelet- és Nyugat-Európa közötti, ill. az egyes kelet-európai országok egymásközti munkaerő-vándorlásának negatív hatásait minimalizálni és erősíteni a pozitívakat. A külföldiek illegális/szabálytalan foglalkoztatása az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott a politikában, a médiában és a mindennapokban egyaránt, azonban a jelenségkör méreteiről, gazdasági hatásairól, a résztvevők összetételéről nincsenek konzisztens ismeretek; különböző, egymásnak gyakran ellentmondó adatok és elemzések láttak napvilágot. A jelenségről természeténél fogva nem lehet pontos számadatokkal szolgálni, közvetlen információkhoz jutni ez érthetővé (de nem elfogadhatóvá) teszi azt, hogy alig indult e téren szisztematikus kutatás: a jelenség kezelését rendészeti szemlélet uralta. Az illegális foglalkoztatás nem kellően felmért, de minden jel szerint elterjedt mivolta és a migránsokra, illetve a befogadó társadalmakra gyakorolt potenciális társadalmi, gazdasági, politikai hatásai miatt az empirikus és elméleti elemzések hiánya meglehetősen nyugtalanító. Az Európai Unió 2004-es és 2007-es bővítése alapvetően módosíthatja a bevándorlást a kibővített Európai Unióba, s lényeges változásokat hozhat a tagországok egymás közti (belső) migrációjában is. A bővítés másként érintheti a régi tagállamokat, mint az újakat, de a két csoporton belül is eltérően változtathatja az egyes országok migrációs trendjeit. 5

6 A külföldiek legális foglalkoztatásának szerkezetéről, minőségéről és hatásairól az európai országokban számos tanulmány látott napvilágot, az illegális/szabálytalan foglalkoztatás azonban sok helyütt teljesen feltáratlan maradt. Némely ország ugyan jelentős kutatásról adhat számot, ezek azonban jellemzően egy-egy országra korlátozott esettanulmányok, nem alkalmasak több országra kiterjedő összehasonlító elemzésre. Alig tudunk valamit arról, milyenek az illegális munkaerő-piacok országok közötti összefüggései. Az összehasonlíthatóságot az is nehezíti, hogy a migráció és a migrációs, valamint a munkaerő-piaci politikák jogi keretei történetileg eltérően alakultak az egyes európai országokban. Ami közös bennük, az az, hogy a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása ott is létezik, ahol a munkaerő-piacra történő belépést szigorú szabályokhoz kötik, de jelen van ott is, ahol aktív munkaerő toborzási politikák keretében jelentős létszámban foglalkoztatnak legálisan is külföldieket. Másfelől megközelítve: a külföldiek fekete foglalkoztatása éppúgy realitás a szigorúan szabályozott gazdaságokban, ahol a szociális védelem fejlett intézményei jelentősen növelik a legális foglalkoztatás költségeit (ilyenek az EU országok), mint a liberálisabb, kevésbé szabályozott államokban (ilyen az USA). I.1. A kutatás fő feladatai: a jelenség méreteire vonatkozó létező adatok elemzése; a migrációs- és munkaerőpotenciálra vonatkozó meglevő statisztikai adatok összegyűjtése és elemzése; az alkalmazott statisztikai módszerek értékelése és a megbízható statisztikák kialakítására tett esetleges kísérletek áttekintése. A külföldiek illegális foglalkoztatása iránti kereslet elemzése: érintett ágazatok, a foglalkoztatás típusai; a nemzetgazdaság azon speciális jellemzőinek és igényeinek feltérképezése, melyek a külföldiek illegális foglalkoztatásának tipikus formáihoz vezetnek. A munkáltatók motívumainak elemzése (a versenyképesség megőrzése, az előírt, vagy kollektív szerződésben rögzített fizetések megkerülése, a társadalombiztosítási költségek megkerülése). Azon ágazatok és foglalkoztatások meghatározása, ahol a külföldi feketemunka általában, vagy bizonyos migráns csoportoknál jellemző. Az etnikai, családi és más társadalmi kapcsolatok, kapcsolati hálók külföldiek illegális foglalkoztatásában játszott szerepének elemzése a migrációs folyamat különböző pontjain. 6

7 Az illegális munkaközvetítők, ügynökök hálózatainak szerepe az illegális külföldi munkavégzésben. A migránsok külföldi munkavállalással kapcsolatos motivációi és stratégiái: - a fekete munkaerőpiacra történő belépés érdekében alkalmazott stratégiák és módszerek; - azon jellegzetességek, melyek bizonyos ágazatokat vonzóvá tesznek a feketén foglalkoztatott migránsok számára; - túlélési stratégiák a jövedelem, lakás és egészségügyi szolgáltatások tekintetében. Társadalmi, gazdasági, demográfiai jellemzők. A külföldiek illegális foglalkoztatása azon társadalmi vonatkozásainak elemzése, amelyek az országok közötti mobilitás és a cirkuláris migráció növekedésére utalnak. A politikai intézkedések és a társadalmi kontroll (a külföldiek fekete foglalkoztatásának társadalmi elfogadottsága) hatásai: a külföldiek foglalkoztatásához közvetlenül kapcsolódó állami politikák hatása (munkaerő politika, migrációs politika, idegenrendészeti törvény): a külföldiek foglalkoztatásához közvetetten kapcsolódó politikák hatása (szociálpolitika, egészségügy, egészségpolitika, lakáspolitika stb.); adminisztratív ellenőrzési mechanizmusok következményei, melyek a transznacionális mobilitásból adódnak. a szabad mozgás és a lakóhely megválasztásának szabadsága a munkaerőpiachoz való hozzáférés területén megmaradó korlátok mellett mennyiben eredményezi az új EU állampolgárok fekete foglalkoztatásának növekedését. a lakóhely szabad megválasztása befolyásolja-e az egyes tagországok illegális munkaerő-piacainak vonzását. A bővülő lehetőségek jelentik-e, hogy ezeken a munkaerő-piacokon több lehetőség adódik? Ha igen, együtt jár-e ez az ingázó (cirkuláris) migráció és a transznacionalitás növekedésével. a belépési szabályok és a határőrizet szigorítása jelent-e lényeges változásokat a tradicionális kapcsolatokban a szomszédos országok között (pl. a vízumkényszer bevezetése, Ukrajna). Ha ilyen változások vannak, milyen változásokat jelentenek: a tradicionális határmenti kapcsolatok (piacozás) eltűnését, illetve a külföldiek illegális foglalkoztatásának növekedését eredményezik-e az új tagországokban. az EU-hoz való csatlakozás eredményez(ett)-e változást, ha igen mennyiben? 7

8 II. Alkalmazott módszerek A problémakör összetettsége, a megközelítés újszerűsége, a vizsgált népesség sajátosságai sokoldalú megközelítést követelnek, és óvatosságra intenek az elméleti keretek kialakításánál. Így tekintetbe kell venni a problémakör napról napra változó (nemzetközi) politikai vonatkozásait, a vizsgálni kívánt népesség soknyelvűségét, kulturális heterogenitását és mobil jellegét, bizonytalan hozzáférhetőségét, és azt, hogy a tevékenység jogellenes volta miatt nem feltétlenül akarnak beszélni munkájukról. Annak érdekében, hogy a migráció és az európai illegális munkaerő-piacok összefüggéseiről jobb leírást és magyarázatot adjunk, a kutatás három, egymást kiegészítő megközelítést alkalmaz: Meglevő információk másodelemzése (szakirodalom, kutatások, statisztikai adatok) szakértői interjúk interjúk migránsokkal, és ahol lehetőség van rá, a munkaadókkal. II.1. Másodelemzés A kutatás első szakasza a meglevő tanulmányok, kutatási eredmények, valamint a téma szempontjából releváns statisztikai és államigazgatási adatok áttekintése. A téma jellegéből adódóan az illegális külföldi foglalkoztatottság méreteiről és struktúráiról statisztikailag pontos adatokkal nem rendelkezhetünk, erre vonatkozó információkat jelenthetnek viszont bizonyos nyilvántartások, így például az idegenrendészeti nyilvántartás, a kiutasítások, a munkaügyi ellenőrzés nyilvántartásai, stb. További támpontot jelent egy ben Magyarországon illegálisan dolgozó külföldiek körében végzett felmérés. 1 1 Az ILO megbízásából és támogatásával ben kutatás készült a külföldiek magyarországi szabálytalan munkavégzéséről. Ennek keretében kérdőíves felmérést készült, melyben igyekeztünk a szabálytalanul foglalkoztatott külföldiek legszélesebb skáláját megszólaltatni, függetlenül származási országuktól, társadalmmi, gazdasági, jogi helyzetüktől. E fekmérés ereményeinek másodelzése kvantitatív adatokkal szolgál a jelen kutatás értelmezéséhez. Az elmúlt 5-6 évben bekövetkezett változások ellenére úgy tűnik, az eredmények számos vonatkozásban jól jelzik a mai állapotot is, máskor a jelen kutatásból kirajzolódó változások fényében értékelhetők és adaptálhatók az eredmények a most fennálló helyzetre. A másodelemzéshez az eredeti mintából (549 fő) csak a kelet-európaiak adatait használtuk fel (470 fő). Esetenként kihagytuk a vizsgálatból a letelepedési engedéllyel rendelkezőket és a diákokat, mivel nekik nem kell munkavállalási engedély. (Az empirikus elemzés ilyenkor 367 migráns válaszain alapul.) A kérdezettek kiválasztása kvóták alapján történt (Csak állampolgársági és ágazati t határoztunk meg, az adatbázis összetétele úgy tünik elég jól reprezentálja a Magyarországon feketén dolgozó külföldieket. A mintában szereplők nem és kor szerinti összetétele hasonló a munkavállalási engedéllyel rendelkezőkéhez (az adatbázisunkban szereplők kétharmada férfi, egyharmada nő, míg az engedéllyel rendelkezőknél ez az arány 8

9 II.2. Szakértői interjúk A kutatási téma bonyolultsága és érzékenysége kvalitatív empirikus módszerek alkalmazását indokolja. Az egyik fő megközelítési módszert a szakértői interjúk jelentik. Szakértő alatt értünk minden olyan személyt, akinek speciális tudása és rálátása van a témára. Szakértőként olyan személyeket választottunk, akiknek véleménye, ismeretei, értékítélete fontos lehet a téma szempontjából. Így megkérdeztünk munkaerő-piaci szakértőket, kamarák, szakszervezetek, minisztériumok, munkaügyi hivatalok, felügyeletek képviselőit, kutatókat, civil szervezetek képviselőit. Összesen 35 szakértővel beszéltünk, a velük folytatott interjúkról általában hangfelvétel készült. A megkérdezettek közül 16 kormányzati szervezet képviselője (3 minisztérium, 1 Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - BÁH, 2 Határőrség, 6 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség - OMMF és 4 Állami Foglalkoztatási Szolgálat - ÁFSZ), 6 települési önkormányzat és intézményei szakértője, beszéltünk parlamenti pártok képviselőivel (3 fő), meghallgattuk 4 vállalkozói és 3 munkavállalói érdekképviselet véleményét. Felkerestünk két, határon túliakkal foglalkozó szervezetet is, valamint az országon kívüli terepmunkánk során beszéltünk egy kárpátaljai kutatóval is. A megkérdezettek részletes listáját a 1. számú melléklet tartalmazza. Az interjúk főbb kérdésköreit a 3. számú mellékletben közöljük. II.3. Interjúk migránsokkal és munkaadókkal A jelenség differenciált megközelítéséhez különböző interjútechnikákat alkalmazunk: narratív interjúkat és problémaorientált beszélgetéseket folytatunk olyanokkal, akiknek közvetlen tapasztalatuk van a kérdésről. Mélyinterjúkra került sor illegálisan alkalmazott külföldiekkel, és ahol lehetséges, a foglalkoztatóval is. A valóság jobb megismeréséhez döntő fontosságú azoknak a folyamatoknak, jelenségeknek a feltárása és részletes leírása, melyeket csak az érintettektől tudhatunk meg. A migráns munkavállalókkal és foglalkoztatóikkal készített interjúk segítettek abban, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk a munkaerő-piaci stratégiák alakulásáról és a szabályozások hatásáról e speciális területen. Kvalitatív kutatásról lévén szó, célunk nem valamely (esetünkben ráadásul lehatárolhatatlan) alapsokaság reprezentálása, hanem a sokféleség feltárása és a vizsgált esetek belső összefüggéseinek mélységében történő megértése volt. 70%-30%; negyedrészük 24 éves vagy annál fiatalabb, további 25%-uk 40 éves vagy idősebb mind a mintában, mind a munkavállalási engedéllyel rendelkezők között). Iskolai végzettségük hasonló a gazdaságilag aktív 9

10 A megkérdezendők egy részét a külföldi állampolgárságú/nemzetiségű munkatársak ismeretségi kapcsolatai révén tudtuk elérni, más részüket olyan, helyismerettel rendelkező, tapasztalt kérdezők révén, akik saját környezetükben ismerik azokat a helyeket ( munkásszállások, piacok, külföldi tulajdonú cégek, üzletek), ahol a feketén itt dolgozó migránsok tartózkodni szoktak. Emellett kiindulási alapul szolgáltak számunkra a Munkaügyi Felügyelet információi, ellenőrzéseik tapasztalatai. Cél volt, hogy minél több szálon, azon hólabda módszerrel továbbhaladva bővítsük az interjúalanyok körét. Terveinkben 35 interjú készítése szerepelt. Végül 42 külföldi munkavállalót kérdeztünk meg különféle helyszíneken. Tizennyolc interjúalannyal munkaügyi ellenőrzések során kerültünk kapcsolatba, tizenháromhoz a kérdezők ismereti hálóján keresztül jutottunk el, tizenegy személyt pedig véletlenszerűen, a feltételezett tartózkodási hely alapján (emberpiac, építkezések), illetve a hólabda módszer segítségével választottunk ki. Az interjúalanyok döntő többsége a környező országokból származik: 31 Romániából, 5 Ukrajnából, 2 Szerbiából. A megkérdezettek kétharmada magyar nemzetiségű. Életkorukat tekintve a legfiatalabb 19, a legidősebb 46 éves (átlagéletkoruk 32 év), többségük férfi (65%). A megkérdezettek részletes listáját a 4. számú melléklet tartalmazza. A munkavállalók mellett megkérdeztünk hat magyar munkaadót is (a külföldiek közül is hárman jelen pillanatban vállalkozók /is/). A vállalkozók listája a 2. számú mellékletben található. A kutatás alapvetően leíró jellegű, eredményeként becsülni kívántuk a külföldiek illegális foglalkoztatásának nagyságát és főbb jellegzetességeit. Ennek érdekében kiindulásként elemeztük a magyarországi külföldi munkavállalók főbb demográfiai és szociológiai jellegzetességeit. Az interjúk segítségével vizsgáltuk, hogy - melyek a külföldi munkavállalás, a Magyarországra jövetel okai, - mik az illegális munkavégzés okai, lehetőségei és kockázatai, - milyen a külföldi munkavállalók életszínvonala, társadalmi és anyagi körülményei, - munkaerő-piaci helyzet, tapasztalatok, konfliktusok és problémák. magyar népességhehz, és a munkavállalási engedéllyel rendelkező honfitársaikéhoz is (20%-uk végzett 8 osztályt vagy kevesebbet, kétharmaduknak van középfokú, 14%-uknak pedig felsőfokú végzettsége). 10

11 Figyelemmel voltunk az intézményes, jogi környezetre, és adminisztratív gyakorlatra is mely nagymértékben meghatározza a külföldi illegális munkavégzők helyzetét. Az interjúk kérdésköreit részletesebben az 5. számú mellékletben közöljük. II.3.1 A célcsoport, fogalomhasználat, minta A téma értelmezése szempontjából szükséges annak meghatározása, kiket tekintünk a vizsgálat körébe tartozóknak. A jelen kutatás szempontjából nem tulajdonítunk különösebb jelentőséget annak, hogy a migráns legálisan vagy illegálisan lépett-e az országba. Meghatározó az, hogy jelenlegi tartózkodása legális vagy illegális, hogy legálisan vagy feketén dolgozik, hogy szabályosan foglalkoztatják-e társadalombiztosítás, adó stb. tekintetében. E dimenziók mentén a migránsok tizenkét kategóriába sorolhatók, melyből az alábbi táblázat szerint nyolc tartozik a vizsgálat körébe: 1. tábla Külföldiek munkavégzésének típusai Foglalkoztatás Tartózkodás szabályos szabálytalan Külföldiek munkavállalásának engedélyezésére szabályos SZ vonatkozó jogszabályok tekintetében (munkavállalási engedély) szabálytalan 1 2 adózási és társadalombiztosítási szabályok tekintetében más szabályok tekintetében (Munka Törvény könyve, kollektív szerződések, minimálbér) szabályos SZ 3 szabálytalan 4 5 szabályos SZ 6 szabálytalan 7 8 X nem létezik SZ szabályos előfordul, de nem lehetne 11

12 III. Történeti háttér III.1. Kelet-európai történeti sajátosságok a migrációban, a nemzetállamok kialakulása A XVI. századtól a mai közép- és kelet-európai nemzetállamok és egyes nyugat-európai területek az egységes Habsburg Birodalom részei voltak, s így a belső vándorlási folyamatokba belefért németek vagy akár vallonok Magyarországra telepítése, vándorlása. A birodalmon belül a mozgás természetes volt; a Lombardiától Galíciáig terjedő terület közigazgatási, politikai értelemben lényegében egy térséget alkotott. A birodalmon belül tudatos telepítések is folytak. Magyarország déli vidékeire Mária Terézia pl. jelentős számban telepített a XVIII. század első felében németeket. Természetes volt a vándorlás az Osztrák-Magyar Monarchia országai között is (a tisztviselői réteg egy részénél különösen). A Monarchia ugyan rövidebb ideig állt fenn, mint a Habsburg Birodalom, de nem kevésbé intenzív a Monarchia országai, területei közötti belső migráció jellemezte. A századfordulón Ausztriában 270 ezer magyar, Magyarországon több mint 200 ezer osztrák élt. Különösen nagy volt a két főváros közti mozgás, de pl. érkeztek Magyarországra zsidók Galíciából, az erdélyi székelyek közül pedig sokan Romániában kerestek munkát. A közlekedés fejlődése, a gazdasági élet átalakulása következtében a korábbi évek, évszázadok végleges áttelepüléseivel szemben a migráció jelentős része ideiglenessé vált. Ekkor már a vándorlás irányának kelet-nyugati jellege is megfigyelhető. (Csak részben magyarázza ezt Bécs elsődleges központ jellege. Nem csak magyarok éltek többen Ausztriában, mint fordítva, de az osztrákok közül is többen vándoroltak a Német Birodalomba, mint viszont.) A közép-kelet-európai térségben ma végbemenő határokat átszelő vándormozgások értelmezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a nemzetalakulás módja e térségben a Nyugatétól eltérő volt. "A nemzetalakulás eltérő módja okozta, hogy Közép- és Kelet-Európában a nemzetek egymás közti határai bizonytalanná váltak. Míg Nyugat- és Észak-Európában a történeti status quo megtartotta a maga nemzetelhatároló jelentőségét, addig Közép- és Kelet-Európában a nemzetek egymás közti határai vagy teljesen elsüllyedtek a történelem viszontagságai között (a Balkánon), vagy az összetartó erejük gyengült meg (Lengyel-, Magyar- és Csehország esetében), s helyettük az esetek túlnyomó többségében a nyelvi határ vált a nemzetek 12

13 elhatárolójává" (Bibó, 1986). A nyelvi határokra való áttérés azonban nem, vagy ellentmondásosan valósulhatott csak meg. (Vegyes nyelvű területeken ez szinte megoldhatatlan is.) Ez az ellentmondásos fejlődés máig ható konfliktusforrást jelent, ami erőszakos vagy önkéntes vándorlásokban, rosszabb esetben háborúkban is kifejeződött. III.2. Általános vándorlási helyzetkép az utolsó 100 évben A XIX. század végétől 1945-ig Magyarország legújabb kori történelmében egészen a legutóbbi évekig a határokat átszelő mozgások közül a kivándorlás volt a jellemző. A gyakran "sorscsapásként", "keserű magyar tradícióként" emlegetett tömeges modern népvándorlás Magyarországról a XIX. század utolsó negyedében indult meg. 20 év alatt 300 ezer ember vándorolt ki Amerikába, az első világháborút megelőző 15 évben pedig a kivándorlók száma elérte a másfél milliót. (1. ábra) 1. ábra Ki- és visszavándorlás a Magyar Birodalomból, (ezer fő) kivándorlók visszavándorlók Forrás: Történeti statisztikai idősorok KSH, Gazdasági indítékok a kibontakozó agrárválság s az amerikai meggazdagodás reménye késztetett tömegeket távozásra. Az elvándorlók háromnegyede vidéki, nagy részük agrárproletár, körülbelül 20%-uk kisbirtokos volt (Puskás, 1986). Az iparból inkább a szakképzetlenek vándoroltak ki, csak kevés értelmiségi távozott. A nem magyar nemzetiségűek számarányukhoz képest lényegesen többen hagyták el az országot, mint a magyarok. (Az 1880 és 1914 között Magyarországról az USA-ba érkezetteknek egyharmada volt magyar anyanyelvű) Jellemző volt, hogy egy-egy térségből, faluból együtt (illetve egymást követve) távoztak s tértek vissza az emberek. 13

14 A kivándorlók többsége eredetileg átmeneti céllal távozott, önálló birtokra, vállalkozásra valót akart összegyűjteni. Közel negyedük vissza is tért. A világháború kitörése radikálisan véget vetett ezeknek a vándormozgásoknak, a háborút lezáró trianoni béke pedig speciális tartalmat adott a migráció és a nemzeti kisebbségek kérdéskörének. A magyar etnikumú lakosság határokon kívül rekedése új jelentős mértékben erőszakos migrációs mozgásokkal járt: 1919 és 1923 között a Romániához csatolt Erdélyből 200 ezer magyar nemzetiségű kitelepített és menekült érkezett Magyarországra 2. A kivándorlók száma az I. világháborút követően viszonylag alacsony volt. Az 1919-es eseményeket követően néhány ezren politikai okokból hagyták el az országot. A világgazdasági válság újabb lökést adott a kivándorlásnak; az Egyesült Államokban 1924-ig 25 ezer kivándorlót fogadtak, 1924-től azonban már nem engedték be az érkezőket. Később néhány más országban is szigorú feltételeket vezettek be, kvótákat állapítottak meg. Ez korlátozta a kivándorlást, s változtatott annak irányán is: az USA helyett előbb Kanada, majd Dél-Amerika lett a cél és 1941 között 51 ezer ember hagyta el az országot s 14 ezren tértek haza. A kivándorlók számánál nagyobb jelentősége van annak, hogy megváltozott az országot elhagyók társadalmi összetétele. Lényegesen nőtt a magasan képzettek aránya, a kivándorlók több mint egyötöde értelmiségi (jelentős részük zsidó) volt A második világháború, az azt követő békék, a ki- és betelepítések újabb migrációs hullámot eredményeztek, s módosítottak Kelet-Közép-Európa etnikai térképén. (A statisztikai adatok szerint a kelet-európai etnikai kisebbségek aránya radikálisan, az 1930-as 26%-ról 1960-ra 7%- ra csökkent. (Kovácsi, 1991). Magyarországról 186,000 német nemzetiségűt telepítettek ki, s további 20,000 önként hagyta el az országot. 73 ezer szlovák távozott kényszerűen a "népességcsere" keretében, Csehszlovákiából ugyanakkor 68,000 magyar etnikumút telepítettek ki Magyarországra, s 45 ezren érkeztek önként. 125 ezer ember települt át Erdélyből, 45,500 Jugoszláviából (a Vajdaságból) s 25,000 a Szovjetunióból. Mindezek mellett a háború befejezését követő három évben a Magyarországról menekültek 2 A trianoni békében megállapított új határok a belső vándorlás irányaiban is változásokat hoztak. Ennek fő oka, hogy a regionális funkciókat ellátó nagyvárosok jelentős része a magyar állam határain kívülre került. Ezek helyett a központi térségek, elsősorban Budapest felé irányultak a mozgások, ma is kárhoztatott túlzott növekedést indítva el. 14

15 száma feltehetőleg meghaladta a 100 ezret. (A Nemzetközi Menekültügyi Szervezet 62,000 magyart regisztrált.) Néhány éven belül a politikai motivációjú kivándorlásnak több hulláma is kialakult: először a II. világháborúban kompromittálódott személyek (pl. nyilasok) és a korábbi uralkodó osztály tagjai hagyták el az országot, majd a közelgő kommunista uralom elől távoztak sokan. Ez utóbbiak társadalmi összetétele már sokkal heterogénabb. Kivándorolt a túlélő zsidók jelentős része is. A kommunista hatalomátvételt követően a határokat hermetikusan lezárták. A migrációt államhatalmi eszközökkel, határzárral, szögesdróttal, aknazárral akadályozták. Az ország illegális elhagyása, a kintmaradás bűncselekménynek minősült. A kivándorlást csak kivételes esetekben engedélyezték. Az újabb nagy exodus, 1956 Az országot lezáró hermetikus búra 1956-ban rövid időre megrepedt. Alig 3 hónap alatt közel 200 ezer ember hagyta el az országot. Több mint fele részük Budapestről távozott (a főváros lakosságának több mint 4%-a), további 30%-uk a Dunántúlról, az ország fejlettebb nyugati feléről. Volt olyan határszéli város, amelyik lakosságának 12%-át vesztette el így. A távozók társadalmi, demográfiai összetétele az abszolút számokhoz képest nagyobb veszteségre utal: a menekülők egynegyede értelmiségi volt, s a fizikai dolgozók közül is az átlagosnál magasabb szakképzettségűek adták a döntő többséget. A mérnökök 10%-a, közülük a évesek 25%- a, az orvosok öt százaléka, az egyetemisták 10%-a hagyta el az országot. A menekültek csaknem kilenctizede 40 évesnél fiatalabb volt (KSH, 1957). A forradalomtól a rendszerváltozásig 1957-ben ismét lezárultak a határok. A kivándorlás minimálisra szűkült, s ennek mértékéről sem igen kerültek nyilvánosságra adatok. A határátlépéseket pontosan regisztrálták ugyan, ez azonban nem statisztikai, hanem rendőrségi "állambiztonsági" célokat szolgált. A kivándorlás ténye a politikai rendszerrel való szembenállásra utalt (még akkor is, ha gazdasági, egzisztenciális okok álltak mögötte), s az erre vonatkozó adatokat titkosan kezelték. Az ország elhagyását nem is alaptalanul úgy tekintették, mint ami rossz fényt vethet a rendszerre (a kivándorlók "lábbal szavaznak"), így erről nem sok szó esett. A csak mostanában nyilvánosságra hozott adatok szerint 1963 és 1979 között 20 ezer magyar települt külföldre legálisan és mintegy 50 ezren "disszidáltak". A kivándorlók száma a nyolcvanas években sem nőtt dramatikusan, annak ellenére, hogy liberálisabb kiutazási, útlevél szabályok léptek 15

16 érvénybe. A Belügyminisztérium adatai szerint évente 4-6 ezer, egyes szakértők szerint évi 10 ezer fő hagyta el az országot. Igaz, ekkor már nem várták tárt karokkal Nyugaton a letelepedni szándékozókat, s a "disszidenseknek" itthon még mindig komoly következményekkel kellett számolniuk. A bevándorlás az államközi egyezmények keretei között folyt, családegyesítések kapcsán valósulhatott meg gyakran névházasságokkal, néhány esetben politikai döntések következménye volt (pl. a görög vagy chilei menekültek esetében), s ez sem kapott túl nagy nyilvánosságot. (1949 után 3,171 görög, 1973-ban kb. 1,200 chilei menekült érkezett az országba (Franka, 1983.) 1963 és 1988 között s negyvenhétezren évente 1-2 ezren telepedtek le Magyarországon. A szigorúan őrzött határok, a meglevő vízumkötelezettségek, a szocialista országok között egymás állampolgárainak visszaadásáról kötött egyezmények, s a környező országok kiutazási korlátozásai miatt Magyarország nemcsak a migránsokat befogadó, de még tranzitországként sem igen jött szóba. Szervezett keretek között, korlátozott számban egyes szocialista országokból érkeztek rövidebb-hosszabb időre ideiglenes munkavállalók is. Kubaiak, vietnamiak és mongolok dolgoztak a könnyűiparban, és a nyolcvanas években jellemző volt a lengyelek foglalkoztatása az építőiparban és a bányászatban is. Viszonylag nagy volt a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma, akik szintén szocialista országokból, főként az NDK-ból, Vietnamból, a Szovjetunióból, illetve "baráti" afrikai országokból érkeztek. III.3. A legújabb tendenciák A kelet-európai radikális politikai, társadalmi változásokat követően az utóbbi néhány évben a Magyarországot érintő népességmozgások mérete és jellege megváltozott. Miközben az elvándorlás folytatódik, a bevándorlás a magyar társadalom igen jelentős és látványos szociális, gazdasági, politikai problémájává vált. A környező országok kiutazási korlátozásainak feloldása, az ezekben fennálló gazdasági, politikai, társadalmi helyzet és etnikai konfliktusok nagymérvű kivándorláshoz vezettek. Magyarországon ez teljesen új helyzetet eredményezett: az ország a Nyugatra készülők tranzitállomásává s részben a nyugat-európai országok korlátozó intézkedései miatt a bevándorlók célországává vált. Magyarország a migrációban sajátos közvetítő szerepet is játszik. Földrajzi, gazdasági, 16

17 kulturális okok folytán Magyarország általában is tranzit szerepet tölt be Közép- és Kelet- Európában. Magyarország egyfajta kísérletező terület, ahol tapasztalatokat lehet szerezni. Aki Magyarországot célba veszi, az tulajdonképpen a fejlett nyugati világot veszi célba. Az utolsó másfél évtized A Közép- és Kelet-Európában végbemenő politikai változások következtében 1990-ben közel 40,000 legális bevándorló érkezett az országba. Az elkövetkező két évben az érkezők száma radikálisan csökkent, 1992-ben már csak 20,000-en érkeztek. A következő évek adatainak tanulsága szerint a legális bevándorlók száma évi 15-20,000 körül stabilizálódott. 2. ábra Bevándorlók kiadott huzamos/1 évnél hosszabb tartózkodási engedélyek kiadott rövidebb időre szóló tart.engedélyek Egy évnél hosszabb időre érkezők Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, KSH Demográfiai Évkönyv A legtöbb migráns a környező országokból érkezett, többnyire magyar nemzetiségű. Az ben érkezettek 80%-a magyar származású román állampolgár volt. Az elkövetkező években arányuk csökkent, 1996-ra 40%-ra, és ezen a szinten maradt egészen 2003-ig, amikor kis mértékben emelkedni kezdett. Még nagyobb a magyar nemzetiségűek és a környező országokból érkezettek aránya azok között, akik huzamos tartózkodási engedélyt kaptak. A román állampolgárságúak aránya a kilencvenes évek közepén bekövetkezett csökkenés után 1998-tól ismét növekedésnek indult, mígnem 2004-re elérte a 60%-ot. 3 Egy évnél hosszabb időre érkezők: olyan külföldiek, akik az adott évben érkeztek Magyarországra, és itt legalább egy évet tartózkodnak, vagy legalább egy évre szóló tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkeznek 17

18 3. ábra Tartózkodási engedély iránti kérelmek állampolgárság szerint, Egyéb Kínai 8000 Ukrán 6000 Jugoszláv 4000 Román % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal január 1-én körülbelül 142,000 külföldi állampolgár élt Magyarország területén huzamos tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel 4 (ami 1 évnél hosszabb tartózkodást tesz lehetővé). Ez a szám a 10,1 milliós Magyar népesség 1,4%-át teszi ki. Csaknem százezren letelepültek, 30%-uk azonban csak átmenetileg tartózkodott Magyarországon. A Magyarországon huzamosan tartózkodó külföldiek csaknem fele része román, 10-10%-uk jugoszláv, illetve ukrán állampolgár, többségük magyar nemzetiségű. Nagyjából 10% 5 érkezett az EU területéről, míg 5%-uk kínai volt. 2. tábla A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok állampolgárság és a tartózkodás célja szerint, január 1. munkavállalás jövedelemszerzés letelepedés tanulás családegyesítés látogatás egyéb összesen Németország Románia Jugoszlávia Ukrajna Kína Egyéb Összesen Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv Némileg más a nemzetiségi megoszlás a munkavégzési, illetve egyéb jövedelemszerzési célból 4 KSH, Demográfiai évkönyv Az EU országok állampolgárainak egy része nem szerepel ebben az arányban, mivel az adatok az engedéllyel tartózkodókat tartalmazzák 18

19 érkezetteknél.. Az előbbi csoportnál magasabb a románok és ukránok aránya, és jóval alacsonyabb a szerbeké. A kínaiak aránya, különösen a jövedelemszerző engedéllyel rendelkezőknél magas (34%), míg a munkavállalásra jogosító engedéllyel rendelkezőknek csak 3%-a kínai, ami jelzi, hogy köztük kiemelkedően magas a vállalkozók száma. 4. ábra A Magyarországon tartózkodó külföldiek a tartózkodás célja és állampolgárság szerint (2005. január 1.) Munkavállalási célú Jövedelemszerzési célú Kína 3% Ukrajna 16% Egyéb 12% Németország 0% Egyéb 42% Románia 16% Németország 3% Jugoszlávia 3% Ukrajna 2% Jugoszlávia 2% Románia 67% Kína 34% 2004-ben további 48,000 külföldi kapott 3-12 hónapig érvényes vízumot (melyből 31,000 munkavállalási vízum volt).. A hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok mellett 134,000 bevándorlót honosítottak 1990-től végéig. A magyar állampolgárságot majdnem kizárólag a környező országokból érkezett magyar nemzetiségűek kapták meg. III.4. A történeti sajátosságok hatásai A történeti előzmények jelzik, hogy a közép-európai migrációt, annak bizonyos szegmenseit más térségektől eltérően kell kezelni. Egy sor olyan folyamat játszódik le itt, ami a belső és külső vándorlás határán van, s az etnikai indíttatás súlya nagyobb, a migráció jellege, kategóriái, motívumai összetettebbek. Jól jellemezheti ezt az alábbi önvallomás. "Magyar anyanyelvű külföldinek mondtam magam egyszer később; született külföldinek. Kínos pedantériával részletezve ez azt jelenti, hogy külföldivé vált helyen született, közép-európai illetőségű, egyébiránt félig német származású, Magyarországon élő, most éppen Franciaországban okító romániai emigráns vagyok." (Zirkuli Péter: Izgalmas ország) 19

20 Ha egy erdélyi magyar Magyarországra költözik, az nehezen hasonlítható ahhoz, mintha Amerikába, Franciaországba vagy akár Ausztriába távozna. Bár definíció szerint az országhatárt átlépő, tehát nemzetközi vándorlásról van szó (s jogi aktusát tekintve ez így is van), kulturálisan, társadalmi tartalmát figyelembe véve ez inkább a belföldi vándorláshoz áll közel. Jellemző azonban az is, hogy az áttelepült erdélyi magyarokat románnak mondják (ami nem kifejezetten pozitív érzelmeket takar). Ellentmondásnak tűnik ugyan, de ez a gyakorlatban igen jól megfér azzal, hogy amíg ide nem jönnek "elrabolt" magyaroknak tekintsék őket. (Egy kicsit túllépve a nemzetközi jellegen láthatjuk, hogy a belföldi vándorlásnál is létezik ez a szemléletmód. Különösen kisebb, zártabb településeken jellemző az, hogy a betelepülőket még évtizedek elteltével is "gyüttmentnek" nevezik.) 20

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Migráció és feketemunka Európában - Migration and Irregular Work in Europe (MIGIWE) Összegzés a kutatás tapasztalatairól

Migráció és feketemunka Európában - Migration and Irregular Work in Europe (MIGIWE) Összegzés a kutatás tapasztalatairól Migráció és feketemunka Európában - Migration and Irregular Work in Europe (MIGIWE) Összegzés a kutatás tapasztalatairól A kutatási programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készítette:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról 2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyarok külföldön

Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyarok külföldön Külföldi munkavállalók Magyarországon, magyarok külföldön Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Migrációs trendek az OECD országokban (forrás: Magyarországi munkaerőpiac

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! SZÍVÉLYESEN. Munkaerő-piaci monitoring. Konferencia. Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - Ausztria Magyarország

ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! SZÍVÉLYESEN. Munkaerő-piaci monitoring. Konferencia. Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - Ausztria Magyarország I N I N T T E E R R R E E G G I I I I AA Ausztria Szlovákia / Ausztria / - Csehország - SZÍVÉLYESEN ÜDVÖZÖLJÜK ÖNÖKET!!! Konferencia Munkaerő-piaci monitoring LAMO Projekt Az EU-bővítés folyamatában végbemenő

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG TERMÉSZETRAJZA

A REJTETT GAZDASÁG TERMÉSZETRAJZA A REJTETT GAZDASÁG TERMÉSZETRAJZA (fekete, szürke, adózatlan, illegális, informális stb. tevékenységek fogalmi meghatározásai a számszerűsítés módszerei nemzetközi és hazai kutatások rejtett jövedelmek

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben