2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1"

Átírás

1 1. oldal évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. Az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) első generációs adótörvény, amely az elmúlt 13 évben kisebb-nagyobb mértékben több mint ötven alkalommal módosult. Ez szükségképpen vezetett oda, hogy a törvény szabályai egyenetlen részletességgel szabályozzák az adózással összefüggő jogokat és kötelezettségeket, valamint az adótechnikai előírásokat. Az előző évben viszonylag nagy terjedelemben módosult a törvény, mert a Kormány programjának megvalósítása érdekében korszerűsödött a pénzügyminiszter adóigazgatás egészére kiterjedő irányítási jogosultságának rendszere, valamint a törvénynek az ellenőrzési fejezetét és az adóvégrehajtást a jogalkotó teljes egészében újraszabályozta. A Kormány döntése alapján az adózás rendjét meghatározó szabályokat tovább kell korszerűsíteni annak érdekében, hogy a szabályozás az átláthatósággal segítse elő az adózók jogainak könnyebb gyakorlását, illetőleg a kötelezettségek teljesítése az egyszerűsítés jegyében mind korszerűbb technikákkal valósuljon meg. Ennek során új adómegállapítási módot honosít meg a törvény, bevezetve az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás módszerét a gépjármű adózásban és a személyi jövedelemadóban, amely az adózók adminisztratív terheit látványosan mérsékli, hiszen mentesíti az adózókat az adóbevallások elkészítése és benyújtása alól. Az elektronikus adóigazgatás meghonosításának útján is átütő értékű változtatást tartalmaz a törvény, amikor is az adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítését kiszélesíti, 2004-től még csak a 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózóra, 2005-től ez a szám már adózóra nő, illetőleg az elképzelések szerint 2006-tól lehetővé válik, hogy bármely adózó önkéntesen elektronikus úton az Interneten keresztül nyújtsa be adóbevallását és teljesítse adatszolgáltatási kötelezettségét. Ahhoz, hogy az elektronikus adóigazgatás hétköznapi valósággá váljon, az adózók elektronikus azonosítási módjának egyszerűsítésére és egyidejűleg olcsóbbá tételére van szükség. Ennek részletes szabályozására a pénzügyminiszternek ad felhatalmazást a törvény. A törvény modernizálása érdekében a módosítás szerkezeti átalakításokat tartalmaz, az ellenőrzési fejezetet az adóigazgatási eljárás szabályai közé emeli, a jogkövetkezmények fejezetet pedig az adóigazgatási eljárást követően helyezi el, miközben az adóigazgatási eljárás korábbi szabályait jelentősen módosítja. Szűkíti az államigazgatási eljárás általános szabályainak érvényesülését az adóigazgatási eljárásban, mert eddig nem szabályozott jogintézményeket, mint a jogorvoslat teljes vertikuma az adózás sajátosságainak figyelembe vételével különös módon szabályoz, és ezzel mentesíti az adózókat az általános és a különös viszonyában lévő két törvény folyamatos egymásra vetítésének kényszere alól. A szerkezeti átrendezés következtében a törvénymódosítás az eddig hatályos szövegnek mintegy kétharmadát érinti, ezért a Kormány indokoltnak látta a tervezett módosítások és a megmaradó rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásával egy új törvényjavaslat elkészítését és a Parlament elé terjesztését. Ezzel könnyebbé válik a joganyagban való eligazodás, és jelentős dereguláció is elvégezhető, hisz az új, a évi XCII. törvény (a továbbiakban: új Art.) elfogadásával kiiktathatók a jogrendszerből az elmúlt 13 évnek több mint ötven Art.-t módosító rendelkezéseinek hatályba léptető záró és átmeneti rendelkezései. A kialakuló egységes szöveg és logikusabb törvényi szerkezet a kor követelményeihez illeszkedően erősíti az adózás rendjéről szóló törvény kódex jellegét, és segíti az adózók és az adóhatóságok jogalkalmazását. (2) Az adózó és az adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja. (3) Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni. (4) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni. (5) Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. 7005/2006. (AEÉ 5.) APEH irányelv az egyes illetékszabályoknak az állami adóhatóság eljárása során való alkalmazásáról 1 Kihirdetve: XI. 14.

2 2. oldal 7002/2005. (AEÉ 3.) APEH irányelv egyes illetékszabályoknak az állami adóhatóság eljárása során való alkalmazásáról (6) Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben, illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. 7003/2007. (AEÉ 10.) APEH irányelv a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adómérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során követendő eljárásról 7004/2006. (AEÉ 4.) APEH irányelv a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adómérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során követendő eljárásról 7001/2005. (AEÉ 3.) APEH irányelv a méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adómérséklésre és a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmek elbírálása során követendő eljárásról (7) A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. 1 Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. (8) A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. (9) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. Az adózás és adóztatás során kialakított alapelvek kiállták az idő próbáját, hiszen az elmúlt 13 évben nem módosultak, csak újakkal egészültek ki. A módosítás az Alapelvek cím alatt a korábbi szabályozással egyezően a törvény célját és néhány speciális elvet emel ki, amelyek áthatják, meghatározzák az adózás egész, a törvényben rendezett folyamatát. A törvény szerint szükségtelen az általános jogalkalmazási elvek és követelmények szabályozása, mint például a jogorvoslathoz való jog, az anyanyelv használatának joga vagy a gyors eljárás követelménye. Az államigazgatási eljárás általános szabályai (a továbbiakban: Áe.) ezeket az adóügyekben is megfelelően rendezik, mivel az Áe. szabályait - ha szűkebb körben is - háttérszabályként a jövőben is alkalmazni kell az adóügyekben. A törvény ezért csak olyan jellegű elveket tartalmaz bevezető rendelkezései között, amelyek az adózási folyamat valamennyi szakaszában érvényesítendő követelményt fogalmaznak meg. Jellegük szerint egyes alkotmányos jelentőségű és más általános jogelvek az adózás területén sajátos, speciális vonásokat is mutatnak. Természetesen alapelv jellegű rendelkezéseket nemcsak a bevezető rendelkezések tartalmaznak, hiszen a törvény számos más rendelkezése is garanciális jelentőségű, mint például az adótitokra vonatkozó szabályok. A törvény elsődlegesen az adózó és az adóhatóságok kapcsolatrendszerét szabályozza. A jogállamiság követelményeinek megfelelően e viszonyokat teljes körűen és egyértelműen szabályozottá kell tenni az eljárási normák tekintetében is. A viszonylag részletes szabályozás csak látszólag bürokratikus, az valójában a törvényes adóztatás és adózás alapfeltétele. Az adózás természeténél fogva beavatkozás a természetes személyek és szervezeteik autonómiájába, annak sajátos, törvénnyel szabályozott korlátozása. Az adózó garanciális érdeke is azt kívánja, hogy ez az intervenció ne történhessen szabályozatlanul, parttalanul. A magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek érdekeit tehát nem az életviszonyok szabályozatlanul hagyása vagy csak töredékes keretszabályozása szolgálja, hanem az, ha törvény rögzíti az adózók és az adóhatóság teendőit, cselekvési lehetőségeit és annak hatásait. Természetesen az adózót terhelő fő fizetési és más kötelezettségek a jövőben is domináns elemét jelentik az adózói magatartás-szabályozásának. Ezzel egyidejűleg azonban a törvény az adózói jogokat is rögzíti, továbbá a hatósági beavatkozás törvényes lehetőségeivel, eszközeinek pontos szabályozásával is védi, erősíti az adózó helyzetét az adóügyi viszonyokban. A jogok kötelességek kölcsönössége más jellegű, mint a szerződéses jogviszonyokban, mégis az adóhatóságok és az adózók kapcsolata e jogokra és kötelességekre tekintettel törvényesen rendezett. Az adózás rendjének egyidejűleg két követelményt kell kielégítenie: a törvényességet és az adóztatás eredményességét. Az egyensúlyt úgy kell megteremteni, hogy az államháztartás működésének feltételei az adózókat védő garanciák sérelme nélkül teljesülhessenek. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kisebb vagy nagyobb adózói csoportok - az ellenőrzés lehetősége nélkül - kivonhatják magukat a közteherviselés alkotmányos kötelezettsége alól, akkor e terheket a társadalom más adózói csoportjai lesznek kénytelenek viselni. Egyfelől tehát védeni kell a privát szférát, másfelől olyan eszközöket kell az adóhatóságok kezébe adni, amellyel feltárhatják az adórövidítést. A törvény egyik célkitűzése, hogy a különböző típusú adóügyekben a szabályozás egységes elvek szerint történjék. Figyelemmel azonban az egyes adóhatóságok előtt folyó különböző típusú, funkciójú adó-, illeték- és költségvetési támogatási ügyek sokféleségére, a rendezés egységesítésének igénye nem jelentheti a szabályok uniformizáltságát. A rendeltetésszerű joggyakorlás nemcsak a szerződéses kapcsolatokban, hanem az adózás során is követelmény. Az adójogviszonyok alanyai az egyes törvényi rendelkezések adta lehetőségekkel azok céljának, funkciójának megfelelően élhetnek, azaz az adójogviszonyban is tilos a joggal való visszaélés. 1 Lásd: FMM-PM együttes irányelv. Megjelent: Magyar Közlöny 2005/170.

3 3. oldal A rendeltetésszerű joggyakorlás nevesített esetét említi a törvény a mérlegelés kapcsán. A törvény általánosságban szűkíti az adóhatósági mérlegelés - a korábbiakban gyakran parttalan - lehetőségét. Ugyanakkor az adóhatósági mérlegelési jogkör teljes kizárása az adózás arányosságának és méltányosságának tömeges megsértését eredményezné. A törvény általános követelményként fogalmazza meg, hogy a mérlegelési jogkörben eljárva a hatóságnak mindig a felhatalmazás céljára figyelemmel és a törvényes lehetőségek határain belül kell eljárnia. Lényegében a rendeltetésszerű joggyakorlás sajátos esetét, a jogegyenlőség adózási vetületét rendezi a törvény, amikor megtiltja az előnyös és hátrányos megkülönböztetést. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a jogalkalmazó szerv a jövőben a törvényes feltételek megléte esetén nem engedélyezhet például fizetési halasztást egyedi esetekben, hanem azt, hogy eljárása és intézkedése során egységes mércét kell alkalmaznia. Az Alkotmány az alapvető jogok körében rendezi az állampolgárok jogegyenlőségét. A modern adórendszerek azonban - a zárt gazdaságokat kivéve - az adózók jogait és kötelességeit nem az állampolgársághoz, hanem más elvekhez, leggyakrabban az illetőséghez igazítják. A nemzetközi adóegyezmények rendszere is rendszerint ezeket az elveket követi, és az állampolgárságnak csak a legritkább esetben van közvetlen szerepe az adókötelezettség alakulásában. Mindezekre tekintettel alkotmányos jelentőségűnek tekinthető az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalma. E rendelkezés gyakorlati jelentősége - többek között - a hazánkban letelepedett sok ezer nem magyar állampolgár adójogi helyzetének rendezése is. Az ügyfelek tájékoztatásának az Áe.-ben említett általános elvét a törvény részletesebben szabályozza. Meghatározza az adóhatóság kitanítási kötelezettségének terjedelmét is. Az adóhatóság segítségére az adózóknak leggyakrabban az adóbevallások és befizetések kapcsán van szüksége. Különösen a gazdasági tevékenységet önállóan nem végző adózók egy része a hatóságok közreműködése nélkül nehezen lenne képes maradéktalanul eleget tenni a törvényesen előírt kötelezettségeknek. Az adóhatóságot figyelmeztetési kötelezettség is terheli azért, hogy az adózó az megillető őt jogoktól ne essen el (például adókedvezmény). Ugyanakkor a tájékoztatási kötelezettség nem korlátlan. Természetesen az adóhatóság nem adótanácsadó intézmény. Így nem kell felhívnia a figyelmet a legális adókikerülési lehetőségekre. A jóhiszemű joggyakorlás és a közreműködés nemcsak az adóhatóságokat, hanem az adózókat is terhelő kötelesség. E szabály gyakorlati jelentősége különösen az ellenőrzés és a tényállás tisztázása, a bizonyítás során kiemelkedő. Az adózás egyenlősége és arányossága elveinek maradéktalan érvényesülése mellett is az egyes ügyekben méltánytalan helyzet alakulhat ki. Az ilyen esetek a közteherviselés arányosságának elvét sértik, a konfliktus feloldását szolgálja a méltányos eljárás lehetősége és egyben kötelezettsége. A méltányos eljárás követelménye tehát végső soron az Alkotmányból levezethető garanciális célú rendelkezés (például a létminimum védelmezése). A méltányosság ezen túlmenően azt is jelenti, hogy az adóhatóságok eljárását akkor is a méltányos joggyakorlás jellemzi, ha az adózó helytelenül járt el, valamely törvényesen előírt kötelezettségét megsértette. A szerződési szabadság elve alapján a polgári jogviszonyok többségében a felek szerződéses kapcsolataikat és más ügyleteiket saját elhatározásuknak megfelelően alakíthatják. A szerződések és más ügyletek valódi tartalmára való utalás a törvényben kizárólag az adózás kötelező, eltérést nem engedő szabályaival való összhang megteremtését célozza. E rendelkezés a már korábban említett joggal való visszaélés tilalmának érvényesítését is szolgálja. Az alapelv jellegű rendelkezések között a törvény az ún. gazdasági szemléletmód érvényesítését rendeli el az adóügyekben, ugyancsak nemzetközi tapasztalatok alapján. Az érvénytelen szerződések az érvénytelenség egyéb következményeitől függetlenül olyan gazdasági eredménnyel járhatnak, amelyek adózatlanul maradása a jogszerűen eljáró adózókkal szemben indokolatlan előnyt biztosítana. A fejlett országok joggyakorlata különösen a nyolcvanas évektől különböző eszközökkel törekszik az adókikerülés korlátozására, megnehezítésére, az adókijátszás lehetőségének visszaszorítására. A törvény az adózás valamennyi területére kiterjedően írja elő, hogy a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ártól eltérő szerződéseit az adókonzekvenciák szempontjából miként kell minősíteni. A jogszabályok a tényleges forgalmi értékviszonyoktól eltérő árak alkalmazásával adóelőnyökre törekvő vállalkozások helyzetét igyekeznek megnehezíteni azáltal, hogy különböző eszközökkel korlátozzák e törekvéseket. Ilyen eszközöket már hazai törvényhozásunk is alkalmaz évek óta. Különösen a nem független felek esetében tartalmaznak egyes adótörvények az ún. belső elszámoló árak (transzferárak) alkalmazása esetén speciális rendelkezéseket. A törvény az egyes adótörvények jogalkotási tapasztalatainak általánosítására törekszik azért, hogy ne csak egyes adók tekintetében tartalmazzon a transzferárak visszaszorítására rendelkezéseket az adótörvény. Természetesen különböző szerződéskötési praktikákkal nem kizárólag kapcsolt vállalkozások élhetnek adófizetési kötelezettségük minimalizálása érdekében, ugyanakkor a jogbiztonság követelményére tekintettel általános érvénnyel nem kívánatos a szerződési szabadság korlátozása, azaz független vállalkozások szerződései esetében sem az adóhatóságok, sem más szervezetek nem kaphatnak általános felhatalmazást arra, hogy a piaci ártól eltérő szerződési feltételek esetén beavatkozhassanak. Az adózási alapelvek szerint az illegális, továbbá - a Polgári Törvénykönyvben alkalmazott formulát átvéve - a jó erkölcsöt sértő cselekmények révén elért anyagi előny is adóztatható. Természetesen ezek az ügyletek rendszerint semmisek, ugyanakkor nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy az ilyen ügyletek gazdasági eredménye ennek ellenére kimutatható. Érvénytelenség esetére a törvény 1. (7) bekezdése tartalmaz szabályt, ugyanakkor más országok törvényhozási tapasztalatait is figyelembe véve célszerű az egyéb esetekre is rögzíteni az adófizetés kötelezettségét.

4 EBH Termékexport és belföldi termékértékesítés hiányában az adóhatóság jogosult az ügylet valódi tartalmának megfelelő adójogi konzekvenciák levonására. Ha az értékesítési számlák fiktívek, akkor nem alkalmasak adóelszámolásra (1992. évi LXXIV. törvény 9., 11., 28., 44., évi XCII. törvény 1. ). EBH A szerződéseket, ügyleteket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. A nemzeti jogot a közösségi jog megvalósítására alkalmas módon kell értelmezni. A szolgáltatás helyes adójogi minősítése érdekében a terméket és tevékenységet, ezek lényeges jellemzőit együttesen kell megvizsgálni és értékelni. (1992. évi LXXIV. törvény 15., 16., 15/A. ; évi XCII. törvény 1. ; 77/388/EGK Irányelv 9. Cikk, 28/b. Cikk). EBH Az ún. intézményfinanszírozás általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget nem keletkeztet (1992. évi LXXIV. törvény 8., 22. ; évi XCII. törvény 1. ). KGD Megvalósult adásvételi szerződés - a feltüntetett vételár tekintetében - színlelt lehet a levonható áfa növelése érdekében (1992. évi LXXIV. törvény 35., évi XCII. törvény 1. ). KGD A szerzői jogdíj és a munkabér elhatárolása adóügyben (2003. évi XCII. törvény 1. ) KGD A helyi közutakra a közterület-használati díjat a helyi önkormányzat állapítja meg; az útpadkán megvalósuló közműépítési beruházás után azonban díjat szedni nem lehet, az erről kiállított számlák nem hitelesek. [2003. évi XCII. törvény 1., évi LXXIV. törvény, I. törvény 37., 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet] KGD A helyi közutakra a közterület-használati díjat a helyi önkormányzat állapítja meg, az útpadkán megvalósuló közműépítési beruházás után azonban díjat szedni nem lehet, az erről kiállított számlák nem hitelesek [2003. évi XCII. törvény 1. ; évi LXXIV. törvény 4., 4/A., ; évi I. törvény 37. ; 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet; 77/388/EGK Hatodik irányelv 4. cikk (5) bek.]. KGD Adóelőny, adókedvezmény alkalmazása esetén a bizonyítási kötelezettség az azt igénybe vevő adózót terheli. A magánszemélyek adóztatásának alapja az a jövedelem is, amelyhez a jogszabályba ütköző módon ténylegesen hozzájutott (2003. évi XCII. törvény 1., évi CXVII. törvény 1., 7., 10., 24. ). 2. (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg. A kilencvenes években egyre gyakoribbá váltak azok a nyilvánvalóan adórövidítési vagy adómegkerülési célból létrehozott szerződési konstrukciók, amelyek működésének egyetlen ésszerű magyarázata az elérhető adónyereség. Előfordultak olyan esetek is, amikor a létrehozott ügyletek az egyes adótörvények vélt vagy valódi szabályozási hézagainak kihasználásával a befizetések ellenében annak többszörösét kínálták adóelőnyként. Ezeknek az akcióknak a kárvallottja a költségvetés volt, az elszenvedett veszteségek nagyságrendje pedig több milliárd forintra tehető. Az egyes adótörvények a kiskapukat saját szabályozási tárgykörükre szűkítve igyekeznek különböző alapelvek megállapításával bezárni. A törvény elvi éllel mondja ki ezért a joggyakorlás kötelezettségét az adójogviszonyokban is. A rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségének gyökerei a polgári jogban találhatók, de ennek az elvnek a kiterjesztése az adójogra összhangban áll általános jogelveinkkel. Ez a kötelezettség közel áll a jóhiszemű joggyakorláshoz, ugyanakkor ez a kötelezettség a deklaráción túl regulatív jellegű is. A törvény az adójogban is intézményesíti a nem rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmát, de ahhoz a polgári jogi érvénytelenségtől eltérő jogkövetkezményt fűz. Ez a rendelkezés nem tiltja meg általánosságban a legális eszközökre szorítkozó adókikerülést, annak speciális esetét tekinti ellentétesnek a jog társadalmi rendeltetésével. Rendeltetésellenes joggyakorlásnak azt az esetet minősíti a törvény, amikor a szerződés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon elérhető gazdasági előny, hanem kizárólag vagy döntően a kölcsönös vagy egyoldalú adómegtakarítás, és közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ebben az esetben nem az adójogi norma céljára hivatkozik az adóhatóság, hanem az adózó vagy adózók valódi célja alapján kap lehetőséget a beavatkozásra. Az ilyen szerződések nem feltétlenül színlelt vagy leplezett ügyletek, hiszen valódi szerződési akarat is állhat ezek mögött, azonban az ügylet valódi célja az adómegkerülés. Természetesen nincsen helye a beavatkozásnak, ha a jogügylethez kapcsolódó adóelőny a jogügyletnek csak egyik célja, s amellett más gazdasági indokok is szerepet kapnak. Így például a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye nem sérül, ha az adózó olyan tevékenységet végez, amelyhez az adótörvény adómentességet vagy adókedvezményt nyújt. Az adókikerülési célú adóelőny igénybevétele esetén a jogosulatlan előny figyelmen kívül hagyásával kell az adót megállapítani, szükség esetén a becslés szabályainak alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság ilyen esetekre sem kap általános felhatalmazást az adóbecslés valamelyik formájának alkalmazására. Az adóhatóság működése, az adóztatás a valódi bevételi-jövedelmi viszonyoknak megfelelő adóalap és adó megállapítására irányul. Amennyiben a körülményekből a tényleges adófizetési kötelezettség pontosan megállapítható, akkor nincsen szükség a becslés módszereinek alkalmazására (pl. adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele). Gyakoriak azonban azok az esetek, amelyekben a nyilvántartások alkalmatlanok a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén fizetendő adó alapjának, s így az adó megállapítására. A törvény ezekre az esetekre a becslés eddig hatályos szabályainak alkalmazását rendeli. Lezárva: június oldal

5 5. oldal Az adózás rendjének alapelvei az adózás általános zsinórmércéjét képezik, amelyhez képest egyes adótörvények tartalmazhatnak speciális szabályokat. A személyi jövedelemadó az új alapelvhez képest eltérő szabályt tartalmaz, amely erősebb az általános szabályoknál. E rendelkezés szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a jogerős bírói ítélettel megállapított, bűncselekmény révén szerzett vagyoni értéket, ha azt ténylegesen elvonták. A törvény hatálya 3. (1) A Magyar Köztársaság területén a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy, b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély, c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet, d) 1 közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy (a)-d) pontok a továbbiakban együtt: személy) adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) 2 A törvény hatálya kiterjed az Európai Közösség tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott elektronikus szolgáltatást nyújtó olyan adóalanyra, aki (amely) a szolgáltatást az Európai Közösség valamely tagállamának területén székhellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adóhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik (a továbbiakban: Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó). Az Európai Tanács 2002/38/EK számú irányelve az adóadminisztráció egyszerűsítésére kötelezi a tagállamokat az olyan általános forgalmi adó alanyok vonatkozásában, akik (amelyek) a tagállamok területén kívülről az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő személynek nyújtanak elektronikus szolgáltatást. Ezek az adóalanyok az irányelv rendelkezéseinek értelmében egyetlen, a választásuk szerinti tagállam adóhatóságánál elektronikus úton teljesítik - az eddig az egyes tagállamok irányában külön-külön fennálló - bejelentési- és adóbevallási kötelezettségüket. E személyi körre terjeszti ki a törvény 1. -a az adózás rendjéről szóló törvény hatályát. 4. (1) E törvény hatálya kiterjed a) az adóval, a járulékkal, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó), b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás), 2008/52. Adózási kérdés a visszatartási jog alkalmazható a késedelmes kiutalásra tekintettel adózót megillető kamat vonatkozásában c) az e befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra, ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik (az a)-c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás). (2) A végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás). 2/2005. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat a parkolási díj (pótdíj) bíróság előtti érvényesíthetőségéről 3 (3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a) az adóelőleg, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra, b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. EBH A nem állami intézményfenntartó részére nyújtott normatív hozzájárulás költségvetési támogatásának minősül, ezért annak jogosulatlan igénybevevőjével szemben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik (2003. évi XCII. törvény 4., 72. ). EBH Amennyiben a jogszabálysértő adóhatósági határozat következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni (2003. évi XCII. törvény 4., 37., 135., 165. ). 1 Módosította: évi CIX. törvény 85. (4). 2 Beiktatta: évi XXVII. törvény 1.. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 3 Megjelent: Magyar Közlöny 2005/127.

6 6. oldal BH A lakáselőtakarékossági szerződés alapján folyósított állami támogatás visszakövetelésével kapcsolatos igény érvényesítésére bírósági út igénybevételével van lehetőség, mert nincs olyan törvény, amely ezt kizárná (1959. évi IV. törvény 7. ; évi CXIII. törvény 24. ; évi XCII. törvény 4. ). BH A gyermekgondozási segély mellett járó jövedelempótlék folyósításának elévülésére az adóigazgatási szabályok nem alkalmazhatók, mert a jövedelempótlék nem költségvetési támogatás, hanem szociális ellátás [1998. évi LXXXIV. tv. 38. ; 152/2003. (IX. 23.) Korm. r. 1., 3. ; évi XCII. tv. 4. ; évi III. tv.]. (4) 1 E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény a) 29. -át, 36. (2)-(4) bekezdését, át és át, át és VIII. fejezetét a 128. kivételével, b) a kiskorú adózókra vonatkozó határidő számítási szabályait. (3) Adóügyben elektronikus ügyintézésre akkor van lehetőség, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi. Ez esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) 3 E törvénytől eltérni az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Európai Unió kötelező jogi aktusa, törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter együttes állásfoglalása az irányadó. II. Fejezet AZ ADÓZÓ ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK Az adózó 6. (1) Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy e törvény írja elő. (2) Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy [35. (2) bek.]. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat. (3) 4 Törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra - eltérő megállapodás hiányában - vagyonarányosan jogosultak. 61/2006. Számviteli kérdés Társaságunk január 1-jén egy ingatlan tulajdonosa volt, amelyre az önkormányzat építményadót vetett ki. Társaságunk azonban évközben beolvadás révén megszűnik, így felmerült a kérdés, az egész évre kivetett adót hogyan kell megosztani társaságunk és a jogutód között? A helyi adókról szóló évi C. törvény 12. -ának (1) bekezdése értelmében főszabály szerint az építményadó alanya az év egészében az, aki az építmény tulajdonosa a naptári év első napján, az adót pedig az adó alanyának kell megfizetni. A kérdés szerint beolvadás révén megszűnik az a társaság, amely a naptári év első napján az ingatlan tulajdonjogával rendelkezett. Ilyenkor az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 6. -ának (3) bekezdésében foglalt előírást kell figyelembe venni, amely szerint átalakulás esetén a jogutód teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Erre tekintettel az önkormányzati adóhatóság határozata alapján a beolvadó társaságnak az egész évre fizetendő építményadó összegét ki kell mutatnia kötelezettségként. A kötelezettséggel szemben elszámolt ráfordításból azonban indokolt az átalakulás időpontját követő időszakra eső részt időbelileg elhatárolni, mivel - az összemérés elvéből adódóan - azt már az átalakulással létrejövő (átvevő) társaság számolja el ráfordításként. [2003. évi XCII. törvény 6. (3)] EBH Az adómegfizetésre kötelezett a vele szemben indult adóigazgatási eljárásban és a közigazgatási perben nem vitathatja az adózóval szemben hozott jogerős határozat jogalapját és összegszerűségét (2003. évi XCII. törvény 6., évi LXIV. tv. 35. ). 1 Az első mondat szövegét módosította: évi XXVI. törvény 66. (2). 2 Megállapította: évi CXII. törvény 33. (1). Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. 3 Módosította: évi CIX. törvény 85. (4). 4 Az első mondat szövegét módosította: évi LXXXV. törvény 41. (2).

7 BH Nem létező adóalany nem lehet az adóigazgatási eljárás alá vont szervezet, a nem adóalany nem ügyfélnek (2003. évi XCII. törvény 6., 86. ). KGD A megszűnt betéti társaság adótartozásáért a beltag mögöttes felelősként akkor is kötelezhető, ha a társasággal szemben még nem hoztak határozatot (2003. évi XCII. törvény 6., 35., 97. ; évi CXLIV. törvény 55., 101. ). KGD Nem létező adóalany nem lehet az adóigazgatási eljárás alá vont szervezet, a nem létező adóalany nem tekinthető ügyfélnek. [2003. évi XCII. tv. 6., 86. ] Lezárva: június oldal Az adózó képviselete 7. (1) 1 Magánszemélyt az adóhatóság előtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. (2) 2 Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. (3) 2 Amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság - a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, valamint a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja kivételével - a képviselőt terheli. Ha az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal, illetőleg egyéb szervezettel szemben kell megállapítani. Ha az adózó képviseletét ugyanazon bejelentett kötelezettség tekintetében több állandó meghatalmazott, megbízott látja el, a mulasztási bírság az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat egyetemlegesen terheli. Az állandó meghatalmazottal, megbízottal szemben mulasztási bírság megállapításának nincs helye, ha a bejelentett kötelezettségek teljesítését megelőzően az adózó képviselője az adóhatósághoz írásban bejelenti az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását. A törvény módosítása által az ún. elvárt adónál lehetővé válik a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak történő megfelelés. A havi elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások ellentételezéseként adókedvezményben részesülhetnek azok a vállalkozások, amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot és azok a könyvelők, amelyeknél az árbevétel nem több 25 millió forintnál. Megtörténik az Európai Unió Bizottsága által a évekre meghirdetett támogatás-politikának megfelelő előírásokat tartalmazó fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok hatálybaléptetése január 1-jével. A törvény módosítását a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak történő megfelelés indokolja. Ezen kívül egyszerűsítést jelent az adózók számára az adóbevallás és megfizetés határidejének a társasági adóra előírt időponttal történő összhangba hozása. Az általános forgalmi adó vonatkozásában a törvény kezeli a Bolgár Köztársaság és Románia január 1-jétől az Európai Unióhoz történő csatlakozásából fakadó áfa feladatokat, továbbá a szállítói követelések faktorálással egybekötött engedményezésének, valamint a lakásszövetkezetek szövetkezeti tulajdonban lévő - közös használatú - helyiségeinek használatát biztosító tevékenységének adójogi megítéléséből eredő problémákat. Ennek megfelelően az engedményezés tekintetében a törvény rendezi a jelenleg fennálló adóköteles és adómentes bevétel miatti megosztási kötelezettséget, a lakásszövetkezetek vonatkozásában pedig a jelenlegi adóköteles hasznosítást tárgyi adómentessé teszi. A törvény továbbá - a vonatkozó uniós előírásoknak történő megfelelés érdekében - szűkíti a számla kötelező fő adattartalmát. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának célja a jogalkalmazás megkönnyítése és az egységes jogértelmezés elősegítése. E célok megvalósítása érdekében bővül az adóhatóság előtti képviseletre jogosultak köre, pontosulnak az import adójogi megbízottra vonatkozó rendelkezések, illetőleg a törvény az elszámolási, nyilvántartási szabályokat kiegészíti a tagdíjbefizetések állami adóhatósághoz kerülése miatt. A járulék-nyilvántartás naprakész adatainak biztosítása érdekében a törvény a kifizetőket, munkáltatókat terhelő havi bevallás/adatszolgáltatás adattartalmát kiegészíti a havi bevallás benyújtására egyébként kötelezett adózó által foglalkoztatott alkalmi munkavállalók adataival. A fentieken túlmenően a kettős adóztatás elkerülése, a jogkövető magatartás, illetőleg a jogbiztonság erősítése érdekében a törvény bevezeti a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárást. 1 Megállapította: évi LXXXV. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CXXXI. törvény 46.. Hatályos: I. 1-től.

8 8. oldal A szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosítása szükséges egyrészről azért, mert az Szjtv.-ben nem jelenik meg az, hogy a szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásokra a koncesszióról szóló évi XVI. törvényt (a továbbiakban: Konc. tv.) az Szjtv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Másrészről pedig módosításra szorul az Szjtv.-nek a bukmékeri rendszerű ő fogadásra és a lóversenyfogadásra vonatkozó néhány rendelkezése annak érdekében, hogy a Konc. tv. 10/A. -a alapján megtörténhessen a hazai lóversenyzés helyzetének rendezése. Végül szükségessé teszi az Szjtv. módosítását a Szerencsejáték Felügyelet január 1-jével Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalba (állami adóhatóság) történő olvadása is. Az Art. jelenleg hatályos képviseleti szabályai nem teszik lehetővé, hogy egy gazdasági társaságnak nem minősülő, de számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult egyéb szervezet alkalmazottja, vagy tagja ezen bekezdés szerinti képviseletet láthasson el az adóhatóság előtt. A jogalkotó célja ezen bekezdés vonatkozásában semmiképpen sem lehetett az, hogy egy nem gazdasági társasági formában működő jogalanyt - működjön az bármilyen, akár szövetkezeti formában is - kizárjon az adóhatóság előtti képviselet gyakorlásából. Az ilyen megkülönböztetés tétel a jogalkotó céljával ellentétes és diszkriminatív, ezért a képviseletre vonatkozó szabályok pontosulnak. (4) 1 Mentesül a mulasztási bírság alól az adózó állandó meghatalmazottja vagy megbízottja, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adatszolgáltatás tartalma az érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az érdekkörén kívül eső okra vezethető fő vissza. 2006/91. Adózási kérdés állandó meghatalmazott/megbízott felelőssége Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának célja az adóztatás, valamint az egyes, adóztatási területhez köthető egyéb állami feladatokat ellátó szervezetek hatékonyságának növelése, korszerűsítése, ami az adóztatás eszközeit meghatározó szabályok továbbfejlesztését, bizonyos hatáskörök és intézmények összevonását, átszervezését feltételezi. Ennek megfelelően a jobb és gazdaságosabb adóztatás érdekében az adóhatóság szervezete regionálisan tagolt szervezetté alakul, megszűnnek az illetékhivatalok és a Szerencsejáték Felügyelet, feladataik átkerülnek az állami adóhatósághoz. A fekete gazdaság elleni küzdelem keretében a törvényben meghatározott esetekben és körülmények fennállása esetén szeptember 15-i hatálybalépéssel a törvény - elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében - új jogintézményként bevezeti az adószám alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatos eljárást. Az állami adóhatóság egyes területi szerveinek az illetékességi területén és az országhatáron átnyúló jelentős adókockázatokat hordozó adózói magatartások kiszűrése és az ezekkel szembeni hatékonyabb fellépés biztosítása indokolja az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának külön jogkörrel történő felruházását. Ezért a módosítás a központi költségvetés, illetve az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekei védelmében egy speciális ügycsoportra egy új - az APEH elnökének utasítására lefolytatandó - ellenőrzési formát honosít meg, a központosított ellenőrzést. Az adóigazgatás fejlesztése keretében kiemelkedő szerep jut a legális foglalkoztatás bővítése, valamint a gazdaság kifehérítése érdekében az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének, ezen belül a becslés hatékonyságát növelő rendelkezések bevezetésének. A vámhatóság nyomozati jogkörének kiszélesítésével a vámhatóság nyomozhat minden, pénzügyi tárgyú bűncselekmény tekintetében. A fentieken túlmenően a törvény egyértelműen rendezi az adóköteles tevékenységet folytató, egyablakos körbe nem tartozó adózó adózással összefüggő jogait és kötelezettségeit, illetőleg azok érvényesíthetőségének, illetőleg teljesítésének szabályait arra az esetre, ha a bejelentkezési kötelezettségét elmulasztotta vagy késve teljesítette; bővíti a foglalkoztatók bejelentési kötelezettségét, valamint a kifizetőket, munkáltatókat terhelő havi bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség adattartalmát, a kötelezettek körét. A törvény továbbá megteremti az összhangot az új gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, az új cégtörvénnyel, illetőleg a csődtörvény megújult szabályaival. Ennek keretében rendezi a záró bevallások benyújtási határidejét, az ehhez kapcsolódó ellenőrzési határidőket, továbbá pontosítja a bejelentési szabályokat. ő 1 Megállapította: évi LXI. törvény 99.. Hatályos: IX. 15-től.

9 9. oldal Az Art. és a Ket. nem tiltja, hogy az adózó képviseletében ugyanazon eljárási cselekménynél több meghatalmazott járjon el. Az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat terhelő közvetlen mulasztási bírság szabályozása körében azonban az Art. nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha az adózó képviseletét több állandó képviselő látja el és eljárásukkal kapcsolatban mulasztási bírság megállapítására kerül sor. A törvény módosító rendelkezése e hiányosság megszüntetése érdekében kimondja, hogy az ugyanazon kötelezettség teljesítésére bejelentett állandó meghatalmazottakkal, megbízottakkal szemben az adóhatóság a kötelezettség megszegése esetén a mulasztási bírságot egyetemlegesen állapítja meg. Az új rendelkezés nem alkalmazható, ha az adózó állandó meghatalmazottja a bejelentett kötelezettség tekintetében kizárólag egyetlen számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, melynek képviseletében a meghatalmazás, megbízás teljesítése során több alkalmazott/tag jár el, hiszen az adózónak ebben az esetben csak egy állandó meghatalmazottja van. Az Art. hatályos rendelkezése szerint az állandó meghatalmazott megbízott közvetlenül csak a megbízás, meghatalmazás időtartama alatt elkövetett jogsértésekért bírságolható. Az Art. az adózó kötelezettségévé teszi, hogy az állandó megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul bejelentse az adóhatósághoz, továbbá kimondja, hogy a képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos. Előfordulhat azonban, hogy az állandó meghatalmazott a bejelentett kötelezettségét a képviseletet megalapozó jogviszony megszűnése miatt már nem teljesíti, az adózó a képviselet megszűnéséről szóló bejelentést késedelmesen teszi meg és az adóhatóság az állandó képviselővel szemben mulasztási bírságot állapít meg. A törvény ennek elkerülése érdekében kimondja, hogy az állandó képviselővel szemben a mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ha az állandó képviselő ő a bejelentett kötelezettségek teljesítése előtt bejelenti az adóhatóságnak a képviseleti jogot megalapozó jogviszony megszűnését. Az új rendelkezés az állandó képviselőt csak a közvetlen bírság alól mentesíti, azaz az Art. 7. (6) bek. képviseleti jog megszűnésének hatályára vonatkozó szabályát nem érinti, tehát a képviseleti jog az adóhatóság előtti eljárásban továbbra is az adózó bejelentése alapján szűnik meg. Az Art január 2. napjától hatályos 7. (4) bekezdése szerint az adózó állandó meghatalmazottja, megbízottja mentesül a közvetlenül vele szemben alkalmazható mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bevallás az érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos. Bevallási késedelem esetén az Art. 31. (4) bekezdése a bevallás benyújtásában akadályozott adózó részére igazolási kérelem előterjesztését teszi lehetővé, mellyel az adózó a késedelmet okozó akadály valószínűsítése esetén mentesül a - vele szemben a bevallási késedelem miatt alkalmazható - hátrányos jogkövetkezmény alól. Mivel az állandó meghatalmazott, megbízott az adózó eljárási jogait gyakorolja az adózó nevében, az Art. 31. (4) bekezdésében hivatkozott igazolási kérelmet az adózó akadályoztatása esetén terjesztheti elő. Előfordulhat azonban, hogy az adózó nem akadályozott - vagy akadályozott de igazolási kérelem benyújtását nem kívánja - és a késedelem az állandó meghatalmazott, megbízott érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Mindezekre tekintettel a törvény a közvetlenül az állandó megbízottal, meghatalmazottal szemben alkalmazható mulasztási bírság esetére a kimentő bizonyítás lehetőségét - a fő érdekkörén kívüli okra hivatkozással - a bevallási késedelemre is kiterjeszti. (5) 1 Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos. Az Art. módosításának célja, hogy az adóigazgatás eszközeivel segítse az adóhatóságok adóelkerüléssel szembeni cselekvési lehetőségét, továbbá folytatódik az adóadminisztráció csökkentése, ennek keretében az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek szélesítése. E célok megvalósítása érdekében szigorodnak az ellenőrzési szabályok: lehetővé válik a regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés; illetőleg be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén az adóhatóság egy meghatározott, minimális időszakra becsléssel állapítja meg az elmaradt közterheket. A közpénzek védelme érdekében a közbeszerzési eljárás útján elnyert beruházásokhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben alvállalkozóként közreműködő vállalkozás számára kifizetés csak bizonyos korlátokkal teljesíthető, ha adó- és/vagy járuléktartozása van. Megemelkedik a mulasztási bírság maximális mértéke, illetőleg minősített esetként határozza meg a számlanyugtakibocsátási kötelezettség megsértését, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, továbbá igazolatlan eredetű áru forgalmazását, amelyhez az adózó személyétől független, egységes tételű bírságmaximumot kapcsol. Szélesedik az állami adóhatóság elektronikus szolgáltató tevékenysége: adóigazolás (általános, nemleges, együttes adóigazolás) iránti kérelem benyújtása, bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítése elektronikusan lehetővé válik. E mellett az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül adószámlája adatait is lekérdezheti. A törvény az állandó meghatalmazás érvényességi feltételeként előírja a meghatalmazás, megbízás formanyomtatványon történő bejelentését. Az Art. 7. (6) bekezdése az adózó kötelezettségévé teszi a meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviselet megszűnésének - késedelem nélküli - bejelentését. Mivel ugyanezen törvényhely a képviselő (meghatalmazott/megbízott) bejelentéséről nem rendelkezik, jogértelmezési nehézséget okozott annak eldöntése, hogy a képviseleti jog megszűnésének hatályával a képviselő is tehet-e bejelentést az adóhatósághoz. A képviselői bejelentésnek elsősorban azokban az esetekben van jelentősége, amikor az adózó a képviseleti jog megszűnését nem, vagy késedelmesen jelenti be. A törvény az egységes jogértelmezés érdekében kifejezetten kimondja, hogy a képviseleti jog megszűnésének hatályával a képviselő is tehet bejelentést az adóhatóságnál. 1 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től.

10 10. oldal (6) 1 (7) 2 8. (1) A külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. 7010/2004. (AEÉ 1/2005.) APEH irányelv az adóhatóság előtti képviseletről (2) Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is. (3) Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak. A külföldi székhelyű fő vállalkozások január 1-jétől az erre vonatkozó kerettörvény alapján Magyarországon gazdasági tevékenységet a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve kizárólag a cégbíróságon is regisztrált fióktelep útján végezhet, illetőleg nem gazdasági tevékenység céljából kereskedelmi képviseletet hozhat létre. A fióktelep és a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozást megtestesítő önálló szervezeti forma. Minthogy gazdasági tevékenységet szabályként csak a fióktelep útján végezhet a külföldi vállalkozás, a törvény a fióktelepet mint a külföldi székhelyű vállalkozás adózási ügyvivőjét határozza meg és egyszersmind azt is kimondja, hogy a külföldi vállalkozást a belföldi adókötelezettségeit illetően a fióktelep testesíti meg, gyakorolja az adózói jogokat, illetőleg teljesíti az adókötelezettségeket. A fióktelepek önállóan alanyai az adójogviszonyoknak, de olyan jognyilatkozatot, amely egy külföldi vállalkozás több belföldi fióktelepére is kihat, csak együttesen tehetnek. 9. (1) 3 Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. 7010/2004. (AEÉ 1/2005.) APEH irányelv az adóhatóság előtti képviseletről 2004/10. Adózási kérdés pénzügyi képviselő adatbejelentése (2) Pénzügyi az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság lehet, melynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor az adóhatóságnál igazolja. (3) 4 A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló megbízás elfogadásától és a képviselet megszűnésétől számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz bejelenti a képviselet elfogadását, illetőleg megszűnését, a külföldi vállalkozás adatait, továbbá a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi bankszámla számlaszámát. 2005/90. Adózási kérdés pénzforgalmi bankszámla meghatározása (4) Az adóhatóság a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozás számára adószámot állapít meg. (5) A pénzügyi a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el. (6) A külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozást és a pénzügyi képviselőt egyetemleges felelősség terheli. A képviselet megszűnése a külföldi vállalkozás adókötelezettségét nem érinti. (7) 5 A pénzügyi a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. (8) A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozások adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván. (9) Az adóhatóság a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező külföldi vállalkozást megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi bankszámla javára történő átutalással teljesíti. (10) Ha a képviselet azért szűnt meg, mert a külföldi vállalkozásnak megszűnt a Magyarországon végzett gazdasági tevékenysége, a pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás záróbevallását elkészíti. A pénzügyi az adózással összefüggő iratokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrzi. 1 Hatályon kívül helyezte: évi CXXVI. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXV. törvény 40. (1). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Módosította: évi CI. törvény 315. (1). 4 Módosította: évi LXI. törvény 238. (6), évi CIX. törvény 85. (4). 5 Módosította: évi CLXIII. törvény 27. (10).

11 Az Európai Unóhoz történő csatlakozással összefüggésben - figyelembe véve a 6. számú áfa irányelvben foglaltakat - egy új típusú képviseleti forma meghonosítására is sor kerül az adózásban. A tőke szabad áramlása alapelvéhez igazodóan meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy azok a külföldi vállalkozások, amelyek belföldi gazdasági tevékenységükkel összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezettek, olyan módon tudják végezni tevékenységüket, hogy az abból származó adókötelezettségüket könnyen tudják teljesíteni, ugyanakkor az adóhatóság számára az ezzel kapcsolatos feladatok a leghatékonyabban legyenek elvégezhetők. Az új típusú forma a pénzügyi képviselet, amelyet külön jogszabály alapján az előírt feltételeknek megfelelő pénzügyi képviselő láthat el. A pénzügyi képviselő alkalmazása - figyelemmel az Uniós előírásokra - nem kötelező. A pénzügyi képviselet ellátásához szükséges feltételek azt biztosítják, hogy a pénzügyi képviselet ne eredményezze az adókötelezettségek teljesítésének elmaradását. Éppen ezért szükséges, hogy a pénzügyi képviselő képviseleti jogosultságának bejelentésekor igazolja, hogy az előírt feltételek fennállnak, azaz jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. E feltételeknek a képviselet ellátásának időtartama alatt a pénzügyi képviselőnek folyamatosan meg kell felelnie. Amennyiben utóbb a feltételeket a pénzügyi képviselő nem teljesíti, az képviseleti jogának megszűnését eredményezi. A pénzügyi képviseletet ellátó képviselő számára lehetőség van több képviseleti megbízás ellátására, ehhez nem szükséges az, hogy megbízásonként rendelkezzen a képviselet ellátásához szükséges feltételekkel. A pénzügyi képviselő feladata, hogy a képviselt adózó adóügyeiben kizárólagos jogosultsággal eljárjon, az adókötelezettségeket (bevallás, adófizetés stb.) teljesítse. Ez fontos segítség a külföldi vállalkozásnak, ugyanakkor nem zárja ki annak felelősségét, mert a pénzügyi képviselővel egyetemlegesen felel az adókötelezettségek teljesítéséért. Ennek indoka, hogy a szerződéses szabadság elvéből következően a külföldi vállalkozás maga választhatja meg a pénzügyi képviselőjét, a képviseletet pedig a pénzügyi képviselő azoknak az ismereteknek a birtokában vállalhatja el, amelyekkel a külföldi vállalkozással kapcsolatban rendelkezik. Amennyiben a felek a képviselet ellátása, illetőleg a képviselő kiválasztása során nem jártak el kellő gondossággal, az ebből eredő hátrányok nem háríthatók át a költségvetésre, ez pedig az egyetemleges felelősség kimondásával biztosítható. A pénzügyi képviselővel és a képviselt külföldi vállalkozással kapcsolatos illetékességi szabályok elválnak egymástól. Ennek megfelelően pénzügyi képviseletet bármelyik adóhatóság illetékességi területéhez tartozó adózó elláthat, azonban a képviselt külföldi vállalkozás tekintetében - az adóztatási és adóigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása érdekében - az APEH Észak-budapesti Igazgatósága kizárólagos illetékességű hatóság. A pénzügyi képviselő ehhez az Igazgatósághoz köteles a megbízás elfogadásáról és a képviselet megszűnéséről 15 napon belül bejelentést tenni. Annak érdekében, hogy az eljáró adóhatóság a pénzügyi képviselő, illetőleg a képviselt külföldi vállalkozás ellenőrzését hatékonyan elvégezhesse, a pénzügyi képviselőnek a képviselt külföldi vállalkozás adózással összefüggő iratait elkülönülten kell nyilvántartania. A pénzügyi képviselő a képviselet ellátása során minden képviselt külföldi vállalkozás számára belföldi bankszámlát köteles nyitni, mert így elkülönülten tudja kezelni a képviselt külföldi vállalkozás adókötelezettségeivel összefüggő pénzeszközöket. 10. (1) Adóhatóságok: Az adóhatóságok a) 1 az állami adóhatóság, b) 2 a vámhatóság, c) az önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság), d) 3 (2) Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő, az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést - ha törvény előírja - megállapítja, az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját. (3) Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezi a befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat és biztosítja az adóztatás feltételeit. (4) Az adóhatóságok a) a törvényben meghatározott feltételek szerint adatok, tények átadásával segítik egymás eredményes működését, az adózók és más, törvényben meghatározott szervezetek kötelezettségeinek teljesítését, b) együttműködnek az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságaival, az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával, az Európai Közösség adózásra vonatkozó szabályainak érvényesítése érdekében. Lezárva: június oldal 1 Módosította: évi CIX. törvény 85. (4). Lásd: évi CXXXI. törvény 156. (2). 2 Módosította: évi CIX. törvény 85. (4). 3 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 86. a). Hatálytalan: I. 1-től.

12 12. oldal A módosítás a korábbi törvénnyel megegyezően tételesen sorolja fel a különböző típusú adóügyekben eljáró adóhatóságokat. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalon és szervein - a törvény szóhasználatában az állami adóhatóságon - kívül egyes adóügyekben a vámhatóságok, az illetékhivatalok valamint a helyi adóügyekben az önkormányzati adóhatóságok járnak el. Az adóhatóságok feladatkörébe tartozik az adó beszedése, behajtása, nyilvántartása, továbbá - az önadózással és adóbeszedéssel megállapított adók kivételével - az adó megállapítása (adókivetés, -kiszabás) is. Ezen kívül az adóhatóságok feladata a költségvetési támogatás, az adóvisszaigénylés és -visszatérítés kiutalása is. Az adóhatóságok látják el az adózással összefüggő ellenőrzési feladatokat az adórövidítés, illetve a támogatás jogosulatlan igénybevételének megelőzése, megakadályozása érdekében. Ennek keretében ellenőrzi az anyagi és eljárási kötelezettségek törvényben előírt teljesítését, ezek valamelyikének megsértése esetén, amennyiben szükséges, megindítja az adóigazgatási eljárást. A korábban hatályos szabályozás, miközben felsorolja a Magyar Köztársaságban adóhatósági feladatokat ellátó pénzügyi-igazgatási szerveket, ezek általánosságban megállapítható feladatait csak igen szűk körben szabályozza. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóztatás során az adóhatóságokra háruló feladatok köre az adóztatás infrastruktúrájának biztosítása során az itt felsoroltaktól lényegesen szélesebb, mert az adóhatóságoknak kell kezdeményezniük az adófizetéshez elkerülhetetlen számlák megnyitását, azok számának közzétételét, illetőleg a nyomtatványok más feltételek rendszeresítését és biztosítását. A különböző típusú adóhatóságoknak a kötelezettségek ellenőrzése során szükségképpen együtt kell működniük egymással a törvényben meghatározott információk átadásával, illetőleg az adózásban résztvevő más személyek joggyakorlását és kötelezettségteljesítését elő kell segíteniük. Az együttműködési kötelezettség a teljes jogú tagság elnyerésének pillanatától kiterjed az Európai Unió adózással foglalkozó szervezetére, illetőleg a tagállami adóhatóságokra is. Ezt a kötelezettséget honosítja meg a törvényben a módosítás az adóhatóságokra vonatkozó általános rendelkezések kiegészítésével. Az adóhatóságok felügyelete 11. (1) 1 Az adópolitikáért felelős miniszter a) felügyeli az adóztatás törvényességét, ellenőrzi az adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, b) meghatározza az állami adóhatóság fejlesztésének irányait, c) előterjeszti a kormányhoz az adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását, d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében az adóhatóságok vezetőitől jelentéseket, beszámolókat kérhet, bármely adózó ügyéről tájékoztatást kérhet, e) meghatározza az állami adóhatóság és a vámhatóság feladatai teljesítésének éves követelményeit, f) 2 adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti az állami adóhatóság vezetőjének, a vámhatóság vezetőjének és a közigazgatási hivatal jogszabálysértő határozatát (végzését), illetőleg a határozat, végzés meghozatalának törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja, g) 1 az állami adóhatóság vezetőjének különösen az adóztatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű fűződő működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást ad. (2) 3 Az adópolitikáért felelős miniszter az (1) bekezdés c), e) pontjában meghatározott hatáskörét nem ruházhatja át. Az adóztatásért, az adók beszedéséért a pénzügyminiszter felelős. Ehhez a pénzügyminiszternek olyan jogosítvány-együttessel kell rendelkeznie, mely tényleges lehetőséget biztosít számára e feladat ellátására, az adóhatóságok és az adóztatás felelős felügyeletére. A pénzügyminiszter és az adóigazgatás kapcsolatát korábban az Art. csak igen vázlatosan szabályozta. Az előző év során elfogadott módosítással a törvény részleteiben szabályozza a pénzügyminiszternek, mint az adóztatásért felelős személynek az adóigazgatás egészéhez, ezen belül a tárca által felügyelt két adóhatósághoz (APEH, VPOP) viszonyát. A különböző jogterületeken elszórtan megtalálható szabályokból rekonstruálható vagy levezethető pénzügyminiszteri jogosítvány-együttesnek egy törvényhelyben való összevonása megerősítette a felügyeleti jogkört és tartalmi többletet is hordoznak a szabályok, amennyiben a pénzügyminiszter jogosítványává válik a beszámolók és jelentések kérése mellett bármely adózó ügyéről a tájékoztatás kérés lehetősége, az általa előterjesztett törvények értelmezése kérdésében az adóhatóságokra nézve kötelező iránymutatás kiadása, illetőleg az adóhatóságok teljesítmény-követelményeinek meghatározása. 1 Módosította: évi CIX. törvény 85. (4). 2 Módosította: évi CXIX. törvény 193. (2), évi CIX. törvény 85. (4). 3 Módosította: évi CIX. törvény 85. (4), 86. a).

13 13. oldal Iratbetekintés 12. (1) 1 Az adózó, továbbá a 35. (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. (2) 2 Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt. (3) 3 Nem tekinthet be az adózó a) az adóhatóság, illetőleg a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe, b) a határozat (végzés) tervezetébe, c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő fűződő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli, d) betekintési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba, e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő fűződő rendelkezésbe ütközik, f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. A Ket. elnevezésben is különbséget tesz az érdemi és eljárási kérdésekben hozott döntések között. Az előbbieket határozatnak, az utóbbiakat végzésnek nevezi, ezáltal is kifejezésre juttatva a kétféle döntés közötti eltéréseket. A hatályos szabályozás értelmében az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság határozatot hoz. Tekintettel arra, hogy az Art. átveszi a Ket. hatósági döntésekre vonatkozó differenciálását, ezért az iratbetekintés korlátozásáról - minthogy az nem minősül érdemi döntésnek november 1-jétől az adóhatóság a határozati forma helyett végzéssel dönt. Az adózónak jogai érvényesítéséhez, kötelezettségei teljesítéséhez szükséges lehet bármely, az adózására vonatkozó irat megismerése. E jog gyakorlása addig terjedhet, amíg más személyek adótitokhoz érdekeit nem sérti, mert az iratnyilvánossághoz érdekeknél erősebb a más személyek magán- és üzleti titkainak, személyiségi jogainak védelme. A gyakorlatban ez a korlát az adózó jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését nem csorbítja, de az adótitokra vonatkozó szigorú rendelkezésekkel csak így teremthető meg az összhang. A Ket. 68. (2) bekezdése az Art. hatályos szabályaitól eltérően szélesebb körben, illetőleg más tartalommal korlátozza az iratbetekintést. Ezt figyelembe véve a törvény szerint az Art november 1-jétől taxatív módon felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyek esetében az adózó iratbetekintési joga korlátozott. KGD Csak a törvény által meghatározott célnak megfelelő megállapodás alapján kifizetett - önsegélyező pénztártól származó - támogatás adómentes (2003. évi XCII. tv. 12. ; évi CXXVII. tv.). Önellenőrzési jog 13. (1) Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával. 2007/34. Adózási kérdés áfa adóalanyiság megszűnése után, az eva adóalanyiság alapján végzett önellenőrzés APEH közlemény az önellenőrzésipótlék-mentes önellenőrzés, valamint az adókülönbözet késedelmipótlék-mentes részletfizetési lehetőségéről APEH közlemény számlaszámokról a költségvetési kapcsolatok lebonyolításánál, a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó új 7001/2006. (AEÉ 3.) APEH irányelv az adóbevallás önellenőrzéssel történő helyesbítéséről szóló 7004/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelv módosításáról (2) A jogkövetkezmények szempontjából önellenőrzésnek minősül az is, ha az adatszolgáltatás alapján az állami adóhatóság által megállapított adó alapját, összegét érintő észrevételét az adózó a törvényben nyitva álló határidő leteltét követően teszi meg. 1 A második mondat szövegét módosította: évi LXXXV. törvény 41. (2). 2 Megállapította: évi LXXXV. törvény 3.. Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokra kell alkalmazni. 3 Beiktatta: évi LXXXV. törvény 3.. Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

14 14. oldal Az önadózás a törvényben meghatározott esetekben adózói kötelezettség, illetve a személyi jövedelemadózásban a munkáltatói, illetőleg adóhatósági adómegállapítás helyett választható adózási mód. Míg az önadózás adózói kötelezettség, addig az önellenőrzés csak lehetőség, amellyel az adózó - ha saját korábbi jogsértését észleli - mentesül az adóhatóság által később megállapított, súlyosabb jogkövetkezmények, az adóbírság, a késedelmi pótlék, a mulasztási bírság alól. Az önellenőrzés, amelyhez önellenőrzési pótlék kapcsolódik, a törvény szerint tehát nem kötelezettsége, hanem joga az adózónak. A törvény nem tesz különbséget az önadózó és az adókivetés útján adóztatott adózók között, a bevallás során elkövetett tévedéseiket az adómegállapítás módjától függetlenül helyesbíthetik. A jogkövetkezmények tekintetében is azonos helyzetbe hozza az adóbevallását önként módosító adózót az önadózóval. A törvény szerint az adóhatósági adómegállapítás során az adózónak lehetősége lesz az adóhatóság által meghatározott adókötelezettségekre észrevételt tenni. Amennyiben az adózó a törvényben előírt határidőt követően tesz észrevételt, mely alapján az adóhatósági megállapítást módosítani kell, az a jogkövetkezmények szempontjából önellenőrzésnek minősül, azaz az adózó terhére történő módosítás önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettséget von maga után. Az adókötelezettség 14. (1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles törvényben vagy e törvényben előírt: a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) 1 adómegállapításra, c) bevallásra, d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre (az a)-h) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség). (2) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában megjelölt kötelezettség nem terjed ki a magánszemély adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti. (3) A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetőleg megállapítási kötelezettségének. (4) 2 Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló (felszámolóbiztos) által a felszámolás kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót terheli azzal, hogy a mulasztási bírság alól történő mentesülésre az állandó meghatalmazottra, megbízottra vonatkozó rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. 7010/2004. (AEÉ 1/2005.) APEH irányelv az adóhatóság előtti képviseletről Az évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerint a kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, az Art. speciális rendelkezése alapján a felszámoló az Art. hatálya alá tartozó jogviszonyokban a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti a felszámolás alatt álló adózót terhelő adókötelezettségeket és gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló képviseleti minősége nem meghatalmazáson, megbízáson alapul, így a felszámoló (felszámolóbiztos) által e minőségében elkövetett jogsértések esetén az Art. 7. (3) és (4) bekezdésében foglalt, az állandó meghatalmazott, megbízott közvetlen szankcionálására vonatkozó rendelkezésének a felszámolóval szemben történő alkalmazása vitatható volt. Ha a jogsértés a felszámoló érdekkörében felmerült okra vezethető vissza, az adózóval szemben kiszabott mulasztási bírság a felszámoló jogsértő magatartásának befolyásolására alkalmatlan, másrészről a felszámoló adójogi kötelezettségszegése esetén a Cstv. által biztosított jogintézmények (kifogás, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kárért való polgári jogi felelősség) sem nyújtanak hatékony védelmet. A felszámoló közvetlen bírságolásának bevezetése azért is indokolt, mert a tipikusan állandó meghatalmazottként, megbízottként eljáró személyekhez hasonlóan a felszámoló speciális, az adózásra is kiterjedő szakértelemmel rendelkezik, továbbá a közvetlen adójogi szankció a felszámolási eljárások indokolatlan elhúzódása ellen is hat. Mindezekre tekintettel a törvény a felszámoló (felszámolóbiztos) által a felszámolás kezdő ő időpontjától elkövetett jogsértés esetére előírja, hogy a mulasztási bírságot a felszámolóval szemben kell kiszabni. A rendelkezés szövegezése alapján egyértelmű, hogy a bíróság végzésében kijelölt felszámoló gazdasági társaság által kinevezett, a felszámoló gazdasági társaság nevében munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy tagsági jogviszonya alapján eljáró felszámolóbiztos jogsértése esetén a mulasztási bírságot a felszámoló gazdasági társasággal szemben kell megállapítani. A felszámoló a módosító rendelkezés utaló szabálya alkalmazásával mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bevallás tartalma az érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A módosító rendelkezéshez kapcsolódó hatályba léptető szabály szerint a közvetlen szankciót csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételére szeptember 15. napját követően kerül sor. 1 Módosította: évi LXXXV. törvény 40. (1). 2 Megállapította: évi LXI. törvény Hatályos: VII. 17-től. Rendelkezését abban az esetben kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételére IX. 15. napját követően kerül sor. ő

15 15. oldal (5) A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is. (6) Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, közhasznú társaság és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait. (7) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra, közhasznú társaságra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell. (8) 1 Az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a bankszámla-fenntartási kötelezettséget is /49. Adózási kérdés egyszemélyes ügyvédi iroda szüneteltetheti-e a tevékenységét? A tevékenységüket szüneteltető ügyvédek január 1. előtt - tekintettel arra, hogy tevékenységük az általános forgalmi adó tekintetében tárgyi mentes besorolás alá tartozott - évente egy alkalommal, a személyi jövedelemadó bevallásban nulla értéket megjelölve vallották be ügyvédi tevékenységből származó bevételüket. Az általános forgalmi adó szabályai január 1-jétől az ügyvédi tevékenységet az áfa köteles körbe sorolták. A tevékenységet szüneteltető ügyvédek számára indokolatlan többletterhet és kiadást jelent, hogy - a szabályváltozás következtében - a tevékenységük szüneteltetése ellenére az adóeljárásban előírt adminisztrációs kötelezettségnek (pl. önálló pénzforgalmi bankszámla nyitása, nullás bevallás beadása) kell eleget tenniük. Mivel sem az áfa, sem az adóeljárási szabályok nem rendezték a szünetelés esetén alkalmazandó eljárást, a módosítás kimondja - kiterjesztve a szünetelés intézményét a szabadalmi ügyvivőkre és a közjegyzőkre is -, hogy a szünetelés időtartama alatt az érintettek mentesülnek a szünetelés időtartamához kötődő adókötelezettség teljesítése és a bankszámla-fenntartási kötelezettség alól. Az adóeljárás nem ismeri a kötelezettség nyugvásának fogalmát, a tevékenység szünetelése nem érinti a korábbi időszak adókötelezettségét. A tevékenység felfüggesztésekor ugyan nem keletkezik adókötelezettség sem, azonban a korábbi időszak tekintetében ezek rendezendők. A tevékenység felfüggesztése nem mentesít azon adókötelezettségek teljesítése alól, amelyek a szünetelés kezdő időpontjáig keletkeztek. Ezért az ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek, illetőleg a közjegyzőnek - a törvényben meghatározott kivételek figyelembevételével - a szünetelés kezdő időpontjáig terjedő időszakra vonatkozóan valamennyi adójáról soron kívüli bevallást kell benyújtania. A soron kívüli bevallás feldolgozása mellett az adóhatóság nyilvántartásában az adózó tevékenységének felfüggesztését regisztrálják. Az adóhatóságnak szüksége van olyan információra, amelyből a szünetelés időtartama - egyúttal az adókötelezettség keletkezésének megnyílása - megállapítható, ezért az adózókat nyilvántartó szervezetek (a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, illetőleg a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara) adatot szolgáltatnak a szünetelés kezdő és záró időpontjáról. 15. Az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy jogait és kötelességeit nem érinti, hogy az adóból származó bevétel, illetve a költségvetési támogatás a központi költségvetést, valamely elkülönített állami pénzalapot vagy önkormányzat költségvetését illeti meg, illetőleg terheli. A törvény összefoglalja az adózót terhelő, a III. fejezetben részletesen szabályozott eljárási jellegű kötelezettségeket. Az adózót nem terheli minden esetben az összes adókötelezettség, hanem azok terjedelmét a törvény, illetve az egyes adótörvények rendezik. Az eljárási jellegű adókötelezettségek terjedelme az adó jellegéhez és az adózó tevékenységéhez igazodik. Általános szabályként felmenti a törvény a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózókat az adatszolgáltatás, adólevonás és -beszedés kötelezettsége alól, kivéve, ha külön törvényi rendelkezés szerint munkáltatók, kifizetők vagy adóbeszedésre kötelezettek. Az adózó költségvetési támogatásra való jogosultságát a törvény a mellékkötelezettségek teljesítéséhez köti. A törvény néhány sajátos esetet állapít meg, amelyben az adózó helyett az eljárási kötelezettségeket más személy köteles teljesíteni, mint a felszámoló, végelszámoló, kockázati tőketársaság kezelője. Az adózás és a költségvetési kapcsolatok természetesen szorosan összefüggenek, mégsem vetíthetők közvetlenül egymásra. Az adózó helyzetét, jogait és kötelezettségeit nem befolyásolja az, hogy az általa teljesítendő befizetés az államháztartás mely részébe kerül. Az adózó egyfelől nem tarthat igényt többletjogokra azért, mert más személyeknél több adót fizetett a költségvetésbe, másrészt az adóhatóság sem utasíthatja el - például - az adózó fizetési könnyítésre irányuló kérelmét csupán a központi, illetve az önkormányzati költségvetés pillanatnyi helyzetére, likviditási zavaraira hivatkozva, ha a kérelem teljesítésének törvényi feltételei egyébként adottak. 1 Beiktatta: évi CI. törvény Hatályos: I. 1-től. 2 Lásd: évi XXVI. törvény 66. (4)-(5).

16 16. oldal III. Fejezet EGYES ADÓKÖTELEZETTSÉGEK 1 A bejelentés szabályai 16. (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a ban foglalt kivétellel. (2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. (3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó: 53/2007. Számviteli kérdés Milyen számviteli és adózási feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés? A naptári évtől eltérő üzleti évre áttérhet a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 11. -a alapján: a) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az üzleti év a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér a naptári évtől; b) a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, ha a külföldi anyavállalat, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolója is a naptári évtől eltérő üzleti év alapján készül; c) az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet. A hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek (ideértve az ilyennek minősülő európai részvénytársaságot, európai szövetkezet is a b) és c) pontokban foglalt feltételek teljesülése esetén sem választhatnak naptári évtől eltérő üzleti évet. Fontos tudni azt is, hogy az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három beszámolóval lezárt üzleti év után vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. A számviteli törvény 19. -ának (3) bekezdése szerint: Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell. Ez utóbbi két előírás figyelembevételével a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttéréskor a kiegészítő mellékletben a megelőző teljes üzleti évre készített beszámoló azon fordulónapra vonatkozó időarányos adatait kell összehasonlító előző évi adatként bemutatni, amely naptári évről üzleti évre történő áttérés miatt készített beszámoló mérlegfordulónapjával azonos számú nap. Például, ha az áttérés november 1-jével történik, akkor 2007-ről október 31-ével kell beszámolót készíteni. Ehhez összehasonlító adatként a október 31-ei mérlegadatokat, illetve az eredménykimutatásban tárgyévi adatként a november 1. és október 31. közötti időszak, előző évi adatként a november 1. és október 31. közötti időszak bevétel- és költségráfordítás-adatait kell szerepeltetni. Az üzleti év mérlegfordulónapjának megválasztásával, illetve változtatásával kapcsolatban az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) bejelentési kötelezettséget ír elő. Az Art a (3) bekezdésének l) pontja alapján az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját. Az adózó e bejelentési kötelezettségének az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltozásáról hozott döntésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni. [Art ának (2) bekezdése] A bejelentési kötelezettség elmulasztása nem jelenti akadályát a naptári évtől eltérő üzleti év választásának, az áttérésnek, de mulasztási bírságot von maga után. Ennek mértéke vállalkozásoknál 200 ezer forint, ha határozatban történő felszólításra sem történik meg a bejelentés, akkor ennek kétszerese. A kötelezettség teljesítése esetén viszont a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. [Art ának (1) és (3) bekezdése] Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásával új üzleti éve és egyben új adóéve is keletkezik az adózónak. Ennek megfelelően az áttérést megelőző nappal beszámolót kell készítenie, és ennek alapján el kell számolnia az adókötelezettségeivel is. Az adózó az adóbevallási kötelezettségét a társasági adóról és az osztalékadóról az adóév utolsó napját követő 150. napig teljesíti, és a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét ekkor fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza. A társasági adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki, és ekkor kell az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét is teljesíteni. Hasonlóan teljesíti az iparűzésiadó-kötelezettséget is. Az áttérést követően a társasági adó, az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. [2000. évi C. törvény 11., évi XCII. törvény 16. (3), 23. (2)] 1 Lásd: évi LXI. törvény 238. (8)-(9).

17 17. oldal a) 1 nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát; b) 2 címét, székhelyét (székhely biztosítása esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését és adószámát is), a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját); c) 2 létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét, számát, a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, a képviselő adóazonosító számát, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős; d) 3 gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban feltüntetett tevékenységi köröket, illetve a cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet szerint, továbbá a statisztikai számjelet; 2007/2. Adózási kérdés a gazdasági társaság létesítő okiratában fel nem tüntetett tevékenységi kör minősítése e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát; 2005/83. Adózási kérdés külföldi állampolgár tulajdonos állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettsége f) a magánszemély adózó levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét); 7005/2004. (AEÉ 5.) APEH irányelv az általános forgalmi adó elszámolás és bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezéséről g) 4 iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; h) jogelődjét jogelődjének adóazonosító számát; i) az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység); j) a 22. (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot; k) átalányadó választását; l) választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját; m) 5 közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét. (4) 6 A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. -a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést 2007/50. Adózási kérdés osztalékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon, b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül 1 Megállapította: évi CI. törvény Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CXXVI. törvény 176. (1). Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: évi LXI. törvény 101. (1). Módosította: évi CXXVI. törvény Módosította: évi CI. törvény 315. (1). 5 Beiktatta: évi CXXVI. törvény 176. (1). Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi CXXXI. törvény 47.. Módosította: évi CXXVI. törvény 411..

18 (6) 2 Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatok közül a munkáltató, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát haladéktalanul, illetve az (5) bekezdés szerinti feldolgozást követően elektronikus úton megküldi a munkaügyi hatóságnak. 2007/50. Adózási kérdés osztalékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás Lezárva: június oldal kell teljesíteni. (5) 1 Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adóhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére. 2007/50. Adózási kérdés osztalékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, (7) 3 A (4) bekezdésben meghatározott bejelentést az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá a központosított illetményszámfejtésről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek az Áht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni. Az eddigi szabályozás szerint a biztosítottak bejelentését a foglalkoztató a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 44. rendelkezése alapján az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervhez teljesíti. Az egycsatornás adatszolgáltatási rendszer kialakítása szükségessé teszi, hogy a jövőben a biztosítottak bejelentését - elektronikus úton vagy papíralapú adathordozón - a foglalkoztató (munkáltató, kifizető) az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz teljesítse. Az állami adóhatóság a beérkezett elektronikus adatszolgáltatást haladéktalanul továbbítja az egészségbiztosítási, illetőleg a munkaügyi szervhez. A papíron teljesített bejelentésről az adóhatóság elektronikus dokumentumot készít, és azt továbbítja az arra jogosult szervek részére. A változtatás szigorítja a bejelentésre nyitva álló határidőt, illetőleg kiegészíti az átadandó adatok körét a foglalkoztató adatainak pontos megjelölésével. (8) 4 Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. -ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed. A Kormány az államháztartási konszolidációs- és reformprogramjának végrehajtása során kiemelt jelentőséget tulajdonít a fekete- és a szürke gazdaság fehérítésének, a közteherviselésbe bevonható kör szélesítésének, az adózói bázis erősítésének. Ma Magyarországon túl kevesen fizetnek adót, az indokoltnál kevesebben vesznek részt a közteherviselésben, így azokra, akik betartják a törvényeket, jóval nagyobb terhek hárulnak. A Kormány ezért számos területen tudatosan szűkíti az adókikerülési, a közteherviselés alóli kibújási lehetőségeket. Az Alkotmánybíróság a 8/2007. (II. 28.) AB határozatában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény az ún. elvárt adóra vonatkozó szabályainak alkotmányellenességét állapította meg. A határozat a már működő, jövedelmi típusú adójogi szabályozáson belüli új adóalap megállapítását ítélte alkotmányellenesnek összefüggésben azzal, hogy a törvényalkotó az anyagi adójogszabály körében felállított vélelemmel szemben nem tette lehetővé az ellenbizonyítást. Azzal, hogy az Alkotmánybíróság az elvárt adóra kialakított szabályozást nem találta alkotmányosnak, a Kormány nem mondott le az eredeti cél érvényesítéséről, a gazdaság fehérítéséről, az adókikerülés szűkítéséről. A törvényben azonban - figyelembe véve azt is, hogy az Alkotmánybíróság az elvárt adó szabályozási módjának alkotmányellenességét nem elvi alkotmányossági kérdésként, hanem a vizsgált előírások összes sajátosságára tekintettel állapította meg - messzemenően érvényre juttatja az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon követelményt, miszerint a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell. A törvény emellett egyéb pontosító jellegű előírásokat tartalmaz. E szerint nem terheli a kifizetőt a biztosítottakra vonatkozó bejelentési kötelezettség abban az esetben, ha megbízási jogviszony alapján alkalomszerűen teljesít kifizetést olyan magánszemélynek, aki más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított. Egyértelművé válik, hogy a tevékenységét kezdő, vagy a magasabb összegű járulék fizetését önként vállaló őstermelőkre nem vonatkozik az adó- és járulék bevallási kötelezettség alóli mentességet előíró szabály. Rendezi a törvény a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyákhoz kapcsolódóan a kártyatulajdonos rosszhiszemű nyilatkozatával kapcsolatos jogkövetkezményeket. Jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve módosul az Art. csekély összegű (de minimis) támogatás definíciója. 1 Beiktatta: évi CXXXI. törvény 47.. Hatályos: I. 1-től. Lásd: ugyane törvény 203. (1)-(2). 2 Beiktatta: évi CXXXI. törvény 47.. Módosította: évi CXXVI. törvény Beiktatta: évi CXXXI. törvény 47.. Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi XXXIX. törvény 3.. Hatályos: V. 29-től.

19 őstermelő Az egycsatornás adatszolgáltatási rendszerre tekintettel a foglalkoztató (munkáltató, kifizető) - valamint a biztosított egyéni vállalkozó és biztosított mezőgazdasági a saját maga vonatkozásában is január 1-jétől a december 31. napját követően kezdődő biztosítási jogviszonyok bejelentését, illetőleg valamennyi biztosítási jogviszonyt érintő változással (pl. szüneteléssel, megszűnéssel) összefüggő adat közlését elektronikus úton vagy papíralapú adathordozón az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz teljesíti. Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett adatokat haladéktalanul továbbítja az azok felhasználására jogosult társadalombiztosítási, illetőleg munkaügyi szervek részére. Az adóadminisztráció csökkentésére vonatkozó kormányzati célkitűzésre tekintettel, abban az esetben, ha a megbízási jogviszony alapján alkalomszerűen biztosítottá váló magánszemély más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított, következésképpen társadalombiztosítási ellátásra jogot szerez(het), indokolatlan a főállású jogviszonya mellett alkalmanként létesített megbízási jogviszonya alapján létrejött, jellemzően egy-két napos biztosítási jogviszony bejelentése, ezért a törvény e bejelentési kötelezettség alól mentesíti a kifizetőt. (9) 1 Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában a (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének papíralapon az adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül - az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve - ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az általa biztosítottként foglalkoztatott (4) bekezdés szerinti adatait. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szeptember 1-jétől hatályos módosítása alapján a cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetén tartalmazza a cég üzleti évének mérlegfordulónapját, ha az üzleti év eltér a naptári évtől, illetve a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját), ha a cég döntése szerint a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé.a törvény ennek megfelelően egyrészt hatályon kívül helyezi a naptári évtől eltérő üzleti év egyablakos rendszeren kívüli bejelentésére vonatkozó rendelkezést, így ezt az adatot a továbbiakban a cégbejegyzési/változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróság elektronikusan közli az állami adóhatósággal; másrészt az egyablakos rendszeren keresztül érkező adatok között nevesíti a ég honlapjának adatait. A Ctv. szintén szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezése szerint, ha a cég székhelye és a központi ügyintézés helye nem azonos, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A törvény Art. 16. (3) bekezdését módosító rendelkezése ennek megfelelően előírja a cég székhelyétől eltérő központi ügyintézés helyének bejelentését az állami adóhatósághoz. Az új bejelentési kötelezettség azonban nem jelent adminisztrációs többletterhet a cégek számára, mivel a cégjegyzékben is szereplő adatot a cégbíróság továbbítja - a Ctv ának megfelelően - elektronikus úton az állami adóhatósághoz. A kapcsolódó átmeneti rendelkezés alapján a szeptember 1. és január 1. közötti időszakban indult cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásokban a cégbíróság számára bejelentett székhelytől eltérő központi ügyintézés helyére, illetve honlapra vonatkozó adatokat a cégbíróság a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül továbbítja az állami adóhatósághoz elektronikus úton. A törvény az adóhatósághoz bejelentendő adatként nevesíti a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba-vételt, illetve a közvetlenül az adóhatósághoz bejelentendő adatként a nonprofit jelleget. A törvény a bejelentési szabályok módosítása körében a közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentendő adatokat bővítve előírja a szervezeti képviselő adóazonosító számának (illetve az adóazonosító szám megállapításához szükséges természetes azonosító adatok) bejelentését is. A Ctv. székhely-biztosításra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a törvény előírja a székhely-szolgáltatásra irányuló megbízási szerződésben szereplő ügyvéd, ügyvédi iroda nevének (elnevezésének) és adószámának közvetlen bejelentését az állami adóhatósághoz, mivel a cégjegyzék sem a székhely-biztosítás tényét, sem az ezzel megbízott ügyvéd/ügyvédi iroda adatait nem tartalmazza. A társadalombiztosítási jogviszonyt szabályozó törvény rendelkezései alapján előfordulhat olyan eset, amikor az előtársaság már a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően biztosított személyt (pl.: ügyvezető, választott tisztségviselő, stb.) foglalkoztat, akit haladéktalanul be kell jelenteni. Tekintve, hogy az adózónak az adóhatósághoz benyújtandó valamennyi bejelentésén, bevallásán, iratán fel kell tüntetnie az adószámát, ugyanakkor a gazdasági társaság a cégbírósági egyablakos rendszeren keresztül a bejegyzési kérelem benyújtása napján kapja meg azt, ezért a biztosított személy érdekében szükségessé vált az előtársaság számára adószám hiányában is lehetővé tenni a bejelentési kötelezettség azonnali teljesítését. A szabályozás kielégíti azt a követelményt, hogy a biztosított már biztosítási jogviszonya első napján igénybe veendő egészségügyi szolgáltatás esetén se kapjon piros lámpát az egészségügyi szolgáltatónál. Ugyanakkor a bejelentés adószám birtokában történő ismételt teljesítése garanciát nyújt a jogalap nélkül történő bejelentések elkerülésére. 17. (1) Az adózó, a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét; b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét; Lezárva: június oldal 1 Beiktatta: évi CXXVI. törvény 176. (2). Hatályos: I. 1-től.

20 20. oldal c) 1 ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az a)-b) pontokban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni. (2) A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a 22. (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról [24. (8) bekezdése]. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, illetőleg a körzetközponti jegyzőt. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a) 2 iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; b) 3 a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem képviselő rendelkező esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat; c) jogelődjének adóazonosító számát; d) 4 a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonos esetén az adóazonosító jel közlése végett e törvényben meghatározott adatokat; e) a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével; f) 5 a cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet szerint, ha a cég a tevékenység végzését a bejelentésig megkezdte; 2007/2. Adózási kérdés a gazdasági társaság létesítő okiratában fel nem tüntetett tevékenységi kör minősítése Az Art. hatályos rendelkezése szerint a vállalkozási és áfa-köteles tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével az adózók adóköteles tevékenységet csak adószám birtokában végezhetnek, az adószám megállapítása érdekében az adóköteles tevékenység megkezdése előtt teljesítik bejelentkezési kötelezettségüket. A törvény az egyablakos rendszeren kívüli adózók vonatkozásában az Art. 17. (1) bekezdés c) pontjában kiegészíti a bejelentendő adatok körét arra az esetre, ha az adózó a bejelentkezési kötelezettségét késedelmesen, azaz az adóköteles tevékenység megkezdése után teljesíti. A törvény szerint ebben az esetben az adózó a bejelentkezés során az adóköteles bevételszerző tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni. A törvény az Art január 1. napjától hatályos 17. (3) bekezdés d) pontjának pontosítását tartalmazza azzal, hogy az adóazonosító jellel rendelkező magánszemély tulajdonosokon kívül az adószámmal rendelkező tulajdonosok adóazonosító számának közvetlen bejelentését is kötelezővé teszi az állami adóhatósághoz. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 333. (7) bekezdése szerint július 1. napját követően új közös vállalat már nem alapítható, azonban az ezen időpontban a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közös vállalat a régi Gt június 30-án hatályos szabályai szerint működhet tovább. Mivel az Art. változásbejelentést szabályozó 22. (1) és (2) bekezdése alapján a közös vállalat alapításakor bejelentendő adatok változását az állami adóhatósághoz be kell jelenteni, a továbbműködő közös vállalatokra tekintettel a törvény az Art. 16. (3) bekezdés e) pontjában és 17. (3) bekezdés d) pontjában a közös vállalatra utalást érintetlenül hagyja. g) 6 székhely biztosítása esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését és adószámát; h) 6 nonprofit jellegét. (4) Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését - az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózók kivételével - a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni. 1 Megállapította: évi LXI. törvény 102. (1). Hatályos: IX. 15-től. Lásd: évi CXXVI. törvény Módosította: évi CI. törvény 315. (1). 3 Megállapította: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi LXI. törvény 102. (2). Hatályos: I. 1-től. 5 Beiktatta: évi LXI. törvény 102. (3). Módosította: évi CXXVI. törvény Beiktatta: évi CXXVI. törvény Hatályos: I. 1-től.

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Az állami adóhatóság előtti eljárásban az adózónak lehetősége van arra, hogy ügyében helyette képviselője, meghatalmazottja

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

A 2011. szeptember 1-vel hatályba lépő változások a rendszámhasználattal kapcsolatban

A 2011. szeptember 1-vel hatályba lépő változások a rendszámhasználattal kapcsolatban Tartalom A 2011. szeptember 1-vel hatályba lépő változások a rendszámhasználattal kapcsolatban... 2 Külföldi rendszámok használata... 2 E betűjelű rendszámtábla használata... 3 P betűjelű rendszámtábla

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzata Képvisekő-testületének 11/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Balatongyörök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat önálló gazdálkodásának

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER. Tantárgyi útmutató. Adóigazgatás, adóellenőrzés PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Adóigazgatás,

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (II.9.) számú önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodás biztonsága, az illetékességi

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 16/2005.(XI.30.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 16/2005.(XI.30.) rendelete a telekadóról, építményadóról és a magánszemélyek kommunális adójáról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2005. (XII.01.), a 14/2006. (XII.01.), a 19/2007. (XII.20.), a 23/2008. (XII.16.), a 22/2009. (XI.24.) valamint a 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E

K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA K É P V I S E L Ő-T E S T Ü L E T E 12/2003. (V.27.) Budapest-Csepel Önkormányzata Kt rendelete az építményadóról (44/2003. (XII. 16.), 48/2004. (XII. 14.), 34/2006.

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető

ALPOLGÁRMESTERE. Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető BUDAPEST FŐVÁROS XVL KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a 2013. április 17. napján tartandó képviselő-testületi Készítette: Szita Andrásné adó ügyosztályvezető ülésre. Tárgy: Javaslat az építményadóról

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

T/4124. számú. törvényjavaslat

T/4124. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4124. számú törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Bókaháza Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 17./ számú r e n d e l e t e

Bókaháza Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 17./ számú r e n d e l e t e Bókaháza Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 17./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL - HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2001. (XI.20.), 9/2004. (IV.20.), 21/2004. (XII. 07.) 7/2005. (IV.05.) és 16/2007. (XI.27.) rendeletével módosított 5/1999. (VI.29.) számú rendelet

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. a magánszemélyek kommunális adójáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2003. /XII.30./ számú R e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 11/2007.(XII.15.) számú

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról 2014.01.01-től BERKESDI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2000. (XII.01.) sz. rendelete a helyi iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2002. (XII.10.) és 20/2004. (XII.07.) rendeletével módosított 1/1995. (I.31.) sz. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (a módosításokkal

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1 / 223 2016.04.20. 12:09 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2016.01.01 2016.04.30 132 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK KAPCSOLATA ADÓHATÓSÁGOK Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, NAV vámszerve, mint vámhatóság önkormányzat jegyzője

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére.

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére. A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/199.(XII.31.)KT számú rendelet Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testület a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében

Részletesebben

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról.

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E. az építményadóról. SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2008./XII. 15./ számú R E N D E L E T E az építményadóról. Sávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 29/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ ÉPÍTMÉNYADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 29/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az építményadóról

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E. Az építmény- és telekadóról Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1992. (IV.1.) számú R E N D EL E T E Az építmény- és telekadóról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Az 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XI.26.) számú rendelete az építményadóról és a telekadóról Mány község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

II. Helyi iparűzési adóelőleg bejelentése (állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén) 1. Előlegfizetési időszak: év hó naptól év hó napig

II. Helyi iparűzési adóelőleg bejelentése (állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén) 1. Előlegfizetési időszak: év hó naptól év hó napig BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a Zalaegerszeg önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben) Csávoly község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Adózási alapismeretek 2. konzultáció Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Adózási alapfogalmak Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL

HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1998.(XI. 25.) RENDELETE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ BEVEZETÉSÉRŐL Hort Község Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 18/2004. (V.5.) Ök. számú R E N D E L E T E a magánszemélyek kommunális adójáról (egységes szerkezetben a 26/2010.(XII.30.) rendelettel) 1. AZ ADÓ BEVEZETÉSE 1. A helyi

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérõl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérõl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 21/1995. (XII.6.) számú. rendelete. az idegenforgalmi adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/1995. (XII.6.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Az 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Adóigazgatásadóellenőrzés

Adóigazgatásadóellenőrzés IV. évfolyam PSZ/Pü szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Adóigazgatásadóellenőrzés 2013/2014. I. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése ADÓIGAZGATÁS, ADÓELLENŐRZÉS Tantárgy felelőse: DR SZALAI ERZSÉBET Kontaktórák

Részletesebben

Nógrádmegyer Községi Önkormányzat 6/2001. (XII.14.) KT.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Nógrádmegyer Községi Önkormányzat 6/2001. (XII.14.) KT.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Nógrádmegyer Községi Önkormányzat 6/2001. (XII.14.) KT.sz. rendelete a helyi iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított

Részletesebben

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26.

Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván. Budapest, 2015. március 26. Aktuális kérdések. Előadó: Vadász Iván Budapest, 2015. március 26. Tagi kölcsön típusai a nyújtó személye szerint magánszemély belföldi jogi személy külföldi jogi személy Tagi kölcsön típusai a nyújtó

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 OptiJus Opten Kft. I. 2003. évi XCII. törvény 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 A 2011.11.1. és 2011.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Alapelvek..................

Részletesebben

Jogszabályi háttér. A bevallásra kötelezettek 1

Jogszabályi háttér. A bevallásra kötelezettek 1 Kitöltési útmutató a 1543TAO jelű, az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagy a kisvállalati adó hatálya alól kikerült, 2015-ben a társasági adó alanyává vált adózó

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérõl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjérõl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérõl I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben