TUDOMÁNYOS MOZAIK 8. kötet

Átírás

1 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 8. kötet 2011

2 ISSN ISBN Kiadó: Tomori Pál Főiskola Felelős vezető: Dr. Meszlényi Rózsa

3 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 8. kötet Gazdaság és társadalom a globális térben Kalocsa, 2011

4

5 Lektorálta: Miklósné Dr. Zakar Andrea Dr. Szűcs Olga Tompáné Dr. Daubner Katalin Szerkesztőbizottság: Tompáné Dr. Daubner Katalin Balázs Judit

6

7 Tartalomjegyzék Előszó Dr. Szabó Katalin PLENÁRIS ÜLÉS ELŐADÁSAI Innováció magyar módra avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. habil. Gaál Béla Az élelmiszergazdasági marketing helyzete, jelentősége, lehetősége 2010-ben, Magyarországon Borbola Péter MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK Számítógéppel segített műtéti tervezés Budaházy György A munkavégzés hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példájára Kissné Dr. Budai Rita Az I. Világháború hatása Ferenczy Károly ( ) festőművész életére, művészetére és halálára Fenyvesiné Prohászka Erzsébet Greuze moralitása és Chardin nyugalma a francia festészetben Gyulaffy Béláné Dr. Berényi Mária Eurodilemmák se vele, se nélküle? és mégis fontos a léte? Holmár Krisztina (M)értéktelenül lakossági devizahitelezés Magyarországon... 93

8 Dr. Melegh Attila Dr. Irina Molodikova Bevándorlók és az adatszolgáltatás Dr. Mezei István Költségvetési kényszer pedagógiai kísérlet Dr. Miklós György Lehetséges lett volna-e a reneszánsz? Dr. Pál Mónika A kisebbségi identitás dilemmái: a magyarországi zsidóság példája Rédei Csaba Az alternatív sportok fejlődését ösztönző társadalmi változások Dr. habil Suhányi Erzsébet Dr. Ing. Jarmila Horváthová A Balanced Scorecard bevezetésének modellje és e módszernek alkalmazása a vállalatok gyakorlatában Dr. Szűcs Olga A mentálhigiéné esztétikai kontextusai tézisek egy régi-új megközelítéshez Süge Csongor A magyar nyugdíjrendszer dilemmái Öngondoskodás és tudatosság Dr. Tokodi Bence Az egyház fogalmának meghatározása a évi C. törvényben és a katolikus egyházjogban Dr. Uzzoli Annamária Miklósné Dr. Zakar Andrea A gazdasági válság hatása a területi egyenlőtlenségek alakulására Magyarországon

9 ANGOL NYELVŰ ELŐADÁSOK Dr. Diana Marin, Dr. N. Pacala, Dr. I. Petroman, Dr. Cornelia Petroman, Dr. Ramona Untaru, Dr. Ramona Ciolac Influence of the Season upon Starting Weight and Average Daily Gain of Commercial Hybrids Pigs during the Nursery Period Dr. Ioan Csosz, Dr. Ramona Ciolac, Dr. Simona Martin Overview of Agro-tourist Potential on Arad s County Territory and Utilization Degree Reflected through Existing Households Dr. Miroslav Frankovsky, Dr. Daniel Lajcin, Dr. Zuzana Birknerová Coping with Demanding Managerial Work Situations in the Context of Personality Characteristics of Managers Dr. Ramona Ciolac, Dr. Ioan Csosz, Dr. Simona Martin, Dr. Diana Marin, Nicoleta Bogdan Overview of Specific Content of Agro-tourism Products (Accommodation, Nutrition and Entertainment) Dr. Ramona Ciolac Outlining a Measurements Plan for Romanian Agrotourism Development in Rural Area Dr. Ramona Untaru, Dr. I. Petroman, Dr. Cornelia Petroman, Dr. Diana Marin Effects of Using Mineral and Vitamin Supplement to Induce Fertile Estrus in Wean Sows Dr. Ladislav Suhányi E-recruitment in the Conditions of Slovak Republic Abstracts

10

11 Előszó Előszó Fennállása óta a Tomori Pál Főiskola minden évben megrendezi hagyományos konferenciáját a Magyar Tudomány Ünnepének égisze alatt. Ez a nyolcadik alkalom, amikor intézményünk összegyűjti azokat a szakembereket, oktatókat, kutatókat, akik előadásaikkal tisztelegnek a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett ünnep előtt. Örülünk, hogy konferenciánk néhány éve nemzetközivé válhatott azon külföldi kollégák megtisztelő jelenléte okán, akik a határainkon túli (szlovák, orosz, lengyel, román) partnerintézményeinkből látogatnak el hozzánk és tartanak konferenciánkon előadást. Mint minden évben, most is konferencia-kötet örökíti meg a fent említett esemény nóvumait, értékeit, így hagyományozva az utókorra tudományos eredményeinket. Örülünk, hogy a jelen kötet már nemzetközi ISSN számmal is rendelkezik. Kívánom, hogy ez a konferencia-kötet is, akárcsak az előzőek, minden érdeklődő számára építő olvasmány legyen, és maradandó élményt nyújtson. Dr. Meszlényi Rózsa főiskolai tanár rektor Kalocsa, november

12

13 Tudományos Mozaik 8. TPF INNOVÁCIÓ MAGYAR MÓDRA AVAGY MI KORLÁTOZZA AZ ÚJÍTÓSZELLEM ÉRVÉNYESÜLÉSÉT? Dr. Szabó Katalin 1 Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi tanár Mind a nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok egyértelműen hazánk lemaradását konstatálják innovációs versenyben. Pedig a versenyképesség egyre inkább az innovációs kapacitások függvénye. A lemaradás okait keresve rendszerint az újításokhoz szükséges tőke hiányára, a természettudományos képzés gyengeségeire, az innovációs rendszer (az egyetem-vállalat kapcsolatok) hiátusaira és hasonló "objektív" tényezőkre szoktak hivatkozni. A szerző szerint ezek azonban többnyire maguk is okozatok, a gazdaságban meghonosodott magatartásformák és döntési minták következményei. Magatartási tényezők magyarázzák a gyenge innovációs aktivitást is: az alacsony kockázatvállalási hajlandóság, a bizalomhiány, a gazdasági szereplők rugalmatlansága, a korrupcióra való hajlam. E jelenségek egymással is szorosan összefüggnek. A szerző nemzetközi rangsorokat vizsgálva mutatja be, hogy azok az ország járnak elől a versenyképességben, amelyek az innovációs indexek alapján felállított rangsorokat vezetik, és ahol a korrupciónak nemigen van tere, azaz a korrupciómentességet jelező rangsorban is az élen vannak. Magyarországnak akkor van esélye behozni az innovációs lemaradást, ha érdemi változás következik be a gazdasági szereplők magatartási jellemzőiben. A Magyarország innovációs aktivitásával foglalkozó legfrissebb nemzetközi tanulmányok és jelentések (OECD, 2011; Eurostat, 2010; CIS, 2010; OECD, 2008) csakúgy, mint a korábbi változataik egyöntetűen hazánk lemaradását konstatálják az éleződő nemzetközi innovációs versenyben. A legalacsonyabb hajlandóságot az innovációra 2 Lettországban (24,3), Lengyelországban (27, 9) és Magyarországon (28, 9) mérték a 2004-ben az EU-hoz csatla- 1 A tanulmány szerzője: Szabó Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára. A tanulmány a TÁMOP B 09/1/KMR számú támogatási szerződés A tudás alapú gazdaság Magyarországon, az innovációs szemlélet erősödésének és a K+F teljesítmények növelésének feltételei című kutatási alprojektjének a keretében készült. A szerző köszönettel tartozik kutatócsoportja tagjainak: elsősorban Hámori Balázs egyetemi tanárnak (Budapesti Corvinus Egyetem); Derecskei Anita PhD-hallgatónak (Szegedi Egyetem); Hlédik Erikának, a BGF adjunktusának, Harangozó Tamás és Rosta Miklós tanársegédnek (Budapesti Corvinus Egyetem); Molnár Attila pszichológusnak (Co-Va), valamint Tóth László adjunktusnak (Budapesti Corvinus Egyetem) a cikkhez fűzött megjegyzéseikért. 2 Nem bonyolódunk itt az innovációval kapcsolatos fogalmi vitába, bár e széles körben használt terminus technicuson a különböző szerzők a legkülönfélébb dolgokat értik. Az innováció nem szűkíthető le az új termékekre és technológiákra, amely értelmezésre mint tapasztalhatjuk nem csupán a szakmán kívüliek, hanem a közgazdászok is hajlamosak. Egyik általunk ismert definíció sem pontosabb vagy kézre állóbb Schumpeter klasszikus definíciójánál, ezért e tanulmányunkban csakúgy, mint a hátterét képező kutatásban a Schumpeter féle definíciót használjuk.. Schumpeter mint közismert az innováció öt alapesetét különbözteti meg:1. Új termék vagy új minőségű termék létrehozása; 2. Új termelési eljárás bevezetése; 3. Új piacok meghódítása; 4. Új beszerzései források 5. Új szervezeti formák létrehozása. (V. ö. Schumpeter, p.111.). Az. 1. lábjegyzetben jelzett kutatásokban annyit módosítottunk e klasszikus definíción, hogy a 3-4 pontokat összevontunk, Új piaci és marketing megoldások kidolgozása és alkalmazása néven. Peter Drucker (1985) értelmezésében az innováció gyakran nem műszaki, hanem társadalmi jellegű. Pontosabban fogalmazva arról van szó, hogy más szemmel, új módon tekintek egy problémára: Technológiailag nem sok újdonság volt abban, hogy a kamiontestet le lehet emelni a kerekekről és így felvinni a szállítóhajóra. A konténer-innováció nem is a technológiából fakad, hanem abból az újszerű szemléletmódból, amely a szállítóhajót árurakodó eszköznek, nem pedig hajónak tekinti következésképp a kikötőben töltött időt minél inkább lerövidíti. Mégis, ez a vacak újítás megnégyszerezte az óceánjáró szállítóhajók forgalmát. E nélkül bizonyára nem jöhetett volna létre a világkereskedelem hihetetlen mértékű növekedése az utóbbi negyven évben (Druckert idézi Pakucs Papanek (szerk), p. 12.). 13

14 Innováció magyar módra, avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. Szabó Katalin kozottak közül csak Észtország, Ciprus és Csehország azok a tagállamok, amelyek esetében az innovációs hajlandóságot mutató vállalatok aránya 30% felett volt. olvashatjuk az Eurostat egyik legújabb jelentésében. (Eurostat, 2010.) Összehasonlításul: az e tekintetben a legjobb eredményt elért Németország vállalatainak 79,9 %-a mutat hajlandóságot az innovációra, míg az EU27 átlaga (Görögországot kivéve) 51,6, azaz az EU-ban működő vállalatok több mint fele kész innoválni. Még aggasztóbb a kép, ha hazánk nemzetközi innovációs mezőnyben elfoglalt helyét az innovációs aktivitás sokrétűségét, diverzifikáltságát tekintetbe véve szemléljük. Az 1. és 2. ábrán elkülönítetten látható a kizárólag termék és technológiai innovációt megvalósító cégek, a kizárólag marketing és szervezeti innovációkat megvalósító cégek, illetve az innováció mind a négy alaptípusát megvalósító cégek aránya. 1. ábra Az innováció különböző stratégiai mixeit megvalósító feldolgozóipari cégek aránya nemzetközi összehasonlításban Forrás: OECD, based on Eurostat (CIS-2008) and national data sources, June ábra Az innováció különböző stratégiai mixeit megvalósító szolgáltató cégek aránya nemzetközi összehasonlításban Forrás: OECD, based on Eurostat (CIS-2008) and national data sources, June

15 Tudományos Mozaik 8. TPF Nem csupán egy-két nyomasztóan alacsony mutató tanúsítja azonban az innováció elégtelenségét hazánkban, a probléma generálisnak tekinthető. A ProInno Europe által évről évre publikált az innovációs tevékenységek és eredmények széles spektrumát felölelő, és egyetlen mutatóban összegző kompozit innovációs index (SII) alapján rangsorolva az országokat, az index publikálása (2001) óta minden évben az utolsó 5-7 hely valamelyikével kell beérnünk. Amint az 1. ábrán látható, 2010-ben hazánk csak Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát, Lettországot, valamint Bulgáriát és Litvániát előzi meg az EU komplex innovációs teljesítmény rangsorában. 3. ábra Az innovációs teljesítményt mérő ún. kompozit innovációs index ( SII) az EU 27 tagállamában Forrás: Innovation Union Scoreboard, Pro Inno Europe, Innometrics, February 1. p. 4. AT=Ausztria, BE=Belgium, BG=Bulgária, CZ=Csehország, CY=Ciprus, DK=Dánia, DE=Németország, EE=Észtország. EL=Görögország, ES=Spanyolország, FI= Finnország, FR=Franciaország, HU=Magyarország, IE=Írország, IT=Olaszország, LT=Litvánia, LU=Luxenburg, MT=Málta NL=Hollandia, PL=Lengyelország, PT = Portugália, RO= Románia, SK=Szlovákia, SE=Svédország, NO= Norvégia. A Summary Innovation Index néven ismert indexet jelenleg 3 24, az 1. táblázatban bemutatott részindexek egységes formára hozott, súlyozatlan (!) átlagaként 4 számítják ki. 3 Az SII index évről évre változik. Egyes mutatókat kiiktatnak, miközben másokat betesznek vagy módosítanak, megváltoztatva s nevezőt, kibővítve vagy átértelmezve a mutató tartalmát. A 2010-es változásokat a 2009-es mutatórendszerhez képest lásd Innovation Union Scoreboard, Pro Inno Europe, Innometrics, February 1 p Ez megnehezíti az indexek összehasonlítását, az indikátorok átfogó jellege miatt azonban dinamikusan is többé-kevésbé hű képet kaphatunk az országok innovációs aktivitásáról. 4 A SII indexet 24, az innovációhoz szorosan kapcsolódó részindex súlyozatlan (!) átlagaként számítják ki oly módon, hogy az eredetileg különböző formákban (%-ban, ezrelékben, abszolút számban) stb. megadott mutatókat újraskálázzák, normálják avégett, hogy minden egyes részindex valamennyi ország esetében 0 és 1 közötti értéket vegyen fel. 1 az értéke az adott index szempontjából legjobb helyezést elért országnak, 0 a legrosszabbnak, a többi ország által elért értéket pedig ennek arányában adják meg. Az index kiszámításának a módjáról, amelyről jelenleg is viták zajlanak, az Innovation Union Scoreboard (IUS) 2011 Proinno Europe, 7. függelékéből (69-70.o.) tájékozódhatunk részletesebben. Az innovációs, illetve K+F-fel összefüggő mutatók és 15

16 Innováció magyar módra, avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. Szabó Katalin Az SII indexek kiszámításához használt mutatók rendszere 1. táblázat Humán erőforrások INNOVÁCIÓS HAJTÓERŐK Nyitott, kiváló és vonzó kutatás Finanszírozás és támogatás Újonnan doktoráltak év közötti lakosra vetítve Felsőfokú tanulmányokat végzettek év közötti lakosra vetítve legalább középfokú tanulmányokig eljutók év közötti lakosra vetítve Nemzetközi közös publikációk 1 millió lakosra vetítve A világon legtöbbet idézett 10%-ba tartozó publikációk az ország összes publikációjának a %-ában A Nem-EU doktori hallgatók aránya az ország összes doktori hallgatójára vetítve Kormányzati K+F kiadások (a GDP %-ában) Kockázati tőke (korai szakasz, expanzió és visszahelyezés) a GDP %- ában VÁLLALATI TEVÉKENYSÉG Finanszírozás Kapcsolatok és vállalkozás Szellemi tőke Üzleti K+F kiadások a GDP %-ában (BERD) Nem K+F innovációkra fordított kiadások a bevétel %-ában Vállalaton belüli innovációt megvalósító KKV-k (az összes KKV %-ában) Másokkal együttműködő, innovatív KKV-k (az összes KKV%-ában) Vállalati (privát) és akadémiai közös publikációk 1 millió lakosra vetítve PCT 5 szabadalmi kérelmek aránya 1 milliárd $ GDP-re Társadalmi célú (egészség-ügyi, környezetvédelmi) PCT szabadalmi kérelmek 1 milliárd $GDP-re Közösségi (EU) márkák 1 milliárd $GDP-re vetítve Közösségi (EU) design 1 milliárd $GDP-re vetítve országrangsorok egyébként is erősen vitatottak (Lásd erről Török, 2006; Borsi Telcs [2004], Némethné Pál Katalin [2010]). Mindazonáltal az SII komplex jellege miatt más, gyakran használt mutatóknál talán kevésbé torzító. 5 PTC= Patent Application Treaty (A szabadalmak benyújtást szabályozó nemzetközi egyezmény). A PTC szabadalom nemzetközi szabadalom. 16

17 Tudományos Mozaik 8. TPF OUTPUTOK Innovátorok A termék és technológiai innovációt megvalósító KKV-k ( az összes KKV %-ában) Szervezeti és marketing innovációt megvalósító KKV-k ( az összes KKV %-ában) Gazdasági hatások Foglalkoztatás a tudásigényes iparokban és a szolgáltatásokban (az összes foglalkoztatott %-ában) Közepes és high tech termékek exportja (a teljes export %-ában) Tudásigényes szolgáltatások exportja (a teljes export %-ában) Gyorsan növekvő innovatív vállalatok A piacon új és a vállalat számára új termékek eladása ( az összes forgalom %-ában) Külföldről származó licenc és szabadalom bevételek a GDP %-ában Forrás: Innovation Union Scoreboard, Pro Inno Europe, Innometrics, February, p. 4. Természetesen lehet vitatni az SII érvényességét, csakúgy, mint az egyes az előbbi táblázatba foglalt mutatók adekvát voltát az innovációs teljesítmények meghatározásában. Ki lehetne bővíteni, vagy szűkíteni lehetne a részindexek körét. Vitatható az is, hogy egyetlen mutatóba vonják össze az innováció feltételeit leíró adatokat, például a BERD-et (az üzleti K+F kiadások a GDP %-ában) és az innovációt magát jellemző indikátorokat (olyanokat, mint a piacon új és a vállalat számára új termékek eladása az összes forgalom %-ában vagy a tudásigényes szolgáltatások exportja (a teljes export %-ában, stb.). Az SII kiszámításának vitatható volta ellenére elfogadhatjuk, hogy a kompozit innovációs index átfogó képet ad az innováció helyzetéről az EU-tagállamokban, és ez a kép nem hízelgő Magyarországra nézve. Tényként kezelhető, hogy hazánkban súlyos gondok vannak az innovációval. A hazai és a nemzetközi szakirodalomban nemigen találhatunk olyan írást, amely ennek ellenkezőjét bizonyítaná. Lemaradásunk ezért a valamennyi versenytípus közül a legfontosabb nemzetközi innovációs versenyben évről-évre aggasztóbb.. A vállalatok számára ma már világszerte nem az a kérdés, hogy innováljanak-e, vagy sem, hanem az, hogy hogyan. (Prajogo--Ahmed, 2006.) Az innovációs verseny kiemelkedő szerepét az országok között folyó versengésben meggyőzően mutatja az a tény, hogy a legtöbb ország esetében az innovációs rangsorban elfoglalt hely nagyjából megegyezik a versenyképességi rangsorban 6 elfoglalt hellyel. Ezt láthatjuk a 2. táblázatban. A táblázat utolsó oszlopában 6 A globális versenyképességi indexet (WCI) széles körben használják nálunk is, ezért annak kiszámítását itt nem részletezzük. Ez is számos részmutatóból összegzett kompozit index, amely részmutatók közül néhány az innovációt térképezi fel. A World Compeitiveness Index-et alkotó 113 részmutató közül azonban mindössze 7 innovációs mutató van, úgyhogy értelmesnek láttuk a sokkal átfogóbb 24 elemes SII innovációs kompozit indexet összevetni a globális versenyképességi indexszel. (V.ö. Word Economic Forum, 2011p. 75.) 17

18 Innováció magyar módra, avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. Szabó Katalin látható eltéréseket a két index között pozitív előjellel láttuk el, ha az ország jobban áll a versenyképességben, mint az innovációs rangsorban, ebből következően negatívval, ha hátrébb sorolódik, mint az innovációs index alapján várható lenne. 4 ország esetében mint láthatjuk a kétféle rangsorban elfoglalt hely pontosan megegyezik egymással, míg a kétféle rangsor további 20 ország esetében maximum 4 hellyel tér el pozitív vagy negatív irányban. 2. táblázat Az EU-tagországok rangsora az innovációs teljesítmény (SII) és a nemzetközi versenyképességi index alapján Ország Innovációs Index (SII) 2010 Innovációs index (SII) rangsor (World Competitivenes s Index) Versenyképességi (WCI) rangsor Svédország 0, , Dánia 0, , Németország 0, , Finnország 0, Egyesült Királys. 0, , Belgium 0, , Ausztria 0, Hollandia 0, , Írország , Luxemburg 0, , Franciaország 0, , Ciprus 0, , Szlovénia 0, , Észtország 0, , Portugália 0, , Olaszország 0, , Csehország 0, Eltérés az innovációs rangsortól Spanyolország 0, , Görögország 0, , Málta 0, , Magyarország 0, , Lengyelország 0, , Szlovákia 0, , Románia 0, , Litvánia 0, , Bulgária 0, , Lettország 0, , Forrás: Saját összeállítás. A táblázatban szereplő adatok forrása az Innovation Union Scoreboard, Pro Inno Europe, Innometrics, February p. 4.; továbbá a World Economic Forum: The Global Competitiveness Report,

19 Tudományos Mozaik 8. TPF A táblázat alapján első megközelítésben csak azt állapíthatjuk meg, hogy az innováció és a versenyképesség szorosan együttmozog, logikus feltételezés azonban, hogy inkább az innováció van hatással a versenyképességre, a termékeknek és a szolgáltatásoknak a globális piacon kivívott sikerére, nem pedig megfordítva, a versenyképesség szintje magyarázza az innovációs teljesítményt. Ha áttekintjük az. 1. táblázatban közölt részmutatók rendszerét az oktatásra vonatkozó indikátoroktól a tudásigényes tevékenységekben foglalkoztatottak arányán át a szabadalmakig ugyanerre a következtetésre juthatunk, hiszen e részmutatók túlnyomó része (együtt és külön-külön) is erősen befolyásolják az országok versenyképességét. Kiugró eltérésről az innovációs és versenyképességi index alapján számított helyet illetően mindössze két ország esetében (Görögország és Lengyelország) számolhatunk be. Görögország pénzügyi csődje magyarázza a lecsúszását a versenyképességben, míg Lengyelország mostani elfogadható középső helye versenyképességi rangsorban a jelentős belső piaccal rendelkező ország erős tőkevonzó képességével, a beáramló külföldi tőke által behozott magasabb színvonalú technológiával magyarázható. A gyenge innovációs teljesítmény árnyékában azonban a lengyel versenyképesség hosszú távon súlyos kérdéseket vet fel. Az eddig leírtak az innovációs teljesítmény meghatározó voltát húzzák alá a gazdasági siker szempontjából, ugyanezt támasztja alá a témában született egyre szélesedő nemzetközi szakirodalom is. Az innovációs teljesítmény jelentős hatása a versenyképességre ugyanakkor óhatatlanul felveti a kérdést, mi az oka hazánkban (csakúgy, mint az új tagországok túlnyomó részében) az innovációk elégtelenségének. Miért kullogunk a rendszeresen az innovációs rangsor utolsó harmadában? A TÁMOP-keretében 2010-ben megalakult kutatóműhelyünk ennek a kérdésnek a vizsgálatát tűzte ki célul 7, leszűkítve a vizsgálatot a magyarországi központi régió KKV-ira. Jelen tanulmányunk gyújtópontjában is a lemaradásunk okai állnak. Miért nem valósulnak meg az innovációk hazánkban annak ellenére, hogy a képességek egyenletes eloszlását feltételezve a különböző országokban nem lehetünk kevésbé tehetségesek vagy kreatívak más országbelieknél. Mi akadályozza az újító szellem érvényesülését azután is, hogy lebomlottak a szocialista rendszerből következő korlátok 8, amely rendszerben a nehéz emberek, azaz az újítóknak, feltalálóknak nehéz sorsa jutott. Nemcsak az EU által közzétett, hanem nemzetközi és hazai irodalomban szokásos elemzések is általában jól mérhető, objektív mutatókat keresnek a kiemelkedő vagy éppen alacsony innovációs teljesítmény hátterében. A teljesítményt meghatározó elemként kezelik a K+F-re fordított vállalati és kormányzati forrásokat csakúgy, mint a felsőoktatásban részt vevők arányát vagy a kockázati tőke súlyát. Lényegében a fenti kompozit mutató is alapvetően ezekre az úgymond objektív mutatókra épít, amikor az innovációs hajtóerők között az emberi erőforrásokat a kutatási színvonalat, illetve a pénzügyi erőforrásokat jelöli meg. Hipotézisünk 7 A kutatás fő célja az innovációs aktivitás társadalmi hátterének megvilágítása volt. A nemzetközi szakirodalom tanulmányozásán túl empirikus vizsgálatot is végeztünk. A felmérés sztenderdizált kérdőívekkel, online megkérdezéssel történt március 31 és augusztus 15. között. Az 52 kérdést tartalmazó kérdőívet a 3500 körüli potenciális válaszadóból 302-en töltötték ki. A kérdőívek feldolgozása megtörtént, elemzésük folyamatban van. 8 Kornai János új könyvében meggyőzően igazolja, hogy az innováció rendszerspecifikus. Míg a kapitalista gazdaságok Kornai szerint kedvező termőtalajt nyújtanak az újítások számára, addig a szocializmus (a hadiipart kivéve) innovációs sivatagnak tekinthető: Tegyük fel egy pillanatra, hogy Marx, Lenin és Trockij víziója megvalósult, a világforradalom a glóbusz minden részén győzedelmes volt, és a kapitalizmusból semmi sem maradt. Ebben a helyzetben sohasem lett volna számítógép és tranzisztoros rádió, hűtőszekrény és szupermarket, internet és mozgólépcső, CD és DVD, digitális fényképezés, mobiltelefon és az összes többi forradalmi technikai változás. Életmódunk, legalábbis a különféle eszközök és berendezés használatát tekintve, többé vagy kevesebbé stagnálna azon a szinten, amelyet a kapitalizmus utolsó megmaradt foltjaiból a végső veresége előtt átvettek. (Kornai, p.29. ) 19

20 Innováció magyar módra, avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. Szabó Katalin szerint azonban ezek csak köztes magyarázó változók, amelyek maguk is magyarázatra szorulnak. Mindegyik esetében további kérdéseket lehet feltenni az okkeresés során. Mi az oka annak, hogy a legfejlettebb országok vállalatai a legutóbbi néhány válságos évben növelik a K+F-re fordított kiadásokat, miközben a magyar tulajdonban lévő vállalatok hasonló mutatója romlik, és az állam is az elsők között a K+F re fordított összegeket kurtítja meg? Mi az oka annak, hogy az SII indexbe újabban bevont publikációs mutatók olyan siralmasak a keleteurópai országokban, miközben kiemelkedőek Svédországban, Hollandiában vagy Izraelben. Mondhatjuk erre persze, hogy ez utóbbiak gazdag országok, és sokkal bőkezűbben finanszírozzák a kutatást, a felsőoktatást és általában az innovációkat, mint hazánkban teszik azt. De meg is fordítható az oksági kapcsolat, ezek az országok azért gazdagok, mert intenzív innovációs tevékenység jellemző rájuk, és az innováció útjában nem tornyosul annyi akadály, mint a gyengébben teljesítő, szegényebb országokban. Jelen cikkünkben az innovációs teljesítmény mögött meghúzódó oksági láncot nem az SII indexet alkotó, 1. táblázatba foglalt innovációs hajtóerők oldaláról fejtjük fel, mert ezek állapota feltételezésünk szerint csak következmény. Az innovációs aktivitást sokkal inkább meghatározzák értelmezésünkben azok a társadalmi lendítő és fékező erők, amelyek az egyéneket illetve szervezeteket innovációra késztetik, illetve eltántorítják attól. (Gorski, 2003.) Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy bizonyos társadalmilag kondicionált attitűdök és magatartásformák kedvezőek az innovációk számára, míg mások hátráltatják azt. Hasonló álláspont különböző megfogalmazásokban a szakirodalomban is megjelenik. Az innovációnak mind anekdotikus, mind az empirikus irodalma hangsúlyozza a kultúrának mind fő determinánsnak a fontosságát az innovációs teljesítményben. (Prajogo Ahmed, 2006). A magatartás és a kultúra meghatározó szerepét hangsúlyozó tanulmányok többnyire azonban a vállalati kultúra, illetve a különböző vállalattípusokra jellemző magatartásformák, kulturális minták hatását vizsgálják az innovációs teljesítményre. (Necadova Solleova, 2011; Tellis et al, 2009; Kenny Reedy, 2007; Herbig Dunphy, 1998; Caldwell--O'Reilly. 1995; Deshpande et al., 1993) Tellis és szerzőtársai kifejezetten hangsúlyozzák, hogy az innovációs tanulmányokban gyakorta szereplő négy innovációt meghatározó tényező közül nem általában a kultúrát, hanem a vállalati kultúrát tartják meghatározónak. Azt a tételt állítjuk fel, hogy a mai kapitalista gazdaságokban a munka, a tőke vagy a kormányzat nem az elsődleges tényezők, amelyek megkülönböztetik az innovatív cégeket a többiektől. De önmagában a kultúra sem a legnagyobb fontosságú tényező. Sokkal inkább amellett érvelünk, hogy a vállalati kultúra az, amely a fő hajtóereje az innovációknak nemzetközi összehasonlításban is. 9 (Tellis et al, p. 10) Bár elfogadjuk, hogy a specifikus vállalati kultúra is fontos lehet az innovatív cégek megkülönböztetésében, a fő magyarázó tényezőnek mégsem ezt, hanem az országra jellemző általánosan elterjedt magatartásformákat, attitűdöket tekintjük. Bár az egyes vállalatok kultúrája, a bennük meghonosodott magatartásformák és attitűdök eltérhetnek a nemzeti átlagtól, különösen akkor, ha idegen tulajdonban lévő vállalatokról vagy transznacionális társaságok helyi leányvállalatairól van szó 10, de még ezek sem vonhatják ki magukat a lokális magatartásfor- 9 A viszonylag szabad fordítás miatt megadjuk az eredeti angol szöveget is:..we propose the thesis that in today s capitalist economies, labor, capital, and government may not be the primary factors that distinguish innovative firms from others. Neither may country culture in itself be the major factor of importance. Rather, we argue that firm culture is likely to be the primary driver of innovation in firms across nations A külföldi tulajdonosok és menedzserek magatartási és kulturális hatásának egy külön fejezetet szenteltünk Kocsis Évával közös könyvünkben ( Szabó Kocsis, 2003.) 20

21 Tudományos Mozaik 8. TPF mák hatása alól. (Ehhez elegendő a TESCO angliai és magyarországi üzleteit összehasonlítani.) A 3. táblázatban szembeállítottuk azokat az attitűdöket, magatartás-formákat, amelyek megítélésünk szerint hatással lehetnek az innovációs aktivitásra. Empirikus vizsgálatunkban ezeket a magatartásformákat próbáltuk feltérképezni, és kapcsolatba hozni az innovációval. Jelen cikkünkben azonban nem ennek a még folyamatban lévő empirikus vizsgálatnak az eredményeit közöljük, hanem mintegy annak háttereként nemzetközi összehasonlításban mutatjuk meg ezen tényezők kapcsolatát az innovációval. AZ INNOVÁCIÓT BEFOLYÁSOLÓ MAGATARTÁSFORMÁK 3. táblázat Az innovációt előmozdító magatartásformák Magas kockázatvállalási hajlandóság Önálló kezdeményezés, autonóm cselekvés, szabad döntések Korrekt magatartás, szabálykövetés Bizalom, nyitottság, magas toleranciaszint Magas fokú mobilitás, rugalmasság Forrás: Saját összeállítás Az innovációt hátráltató magatartásformák Alacsony kockázatvállalási hajlandóság A felsőbbséghez való lojalitás, bürokratikus magatartásformák, kiszolgáltatottság Korrupciós kerülőutak keresése, szerződések, szabályok be nem tartása Bizalmatlanság, bezárkózó magatartás, alacsony tolerancia-szint A mobilitás alacsony foka, rugalmatlanság Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért kedvező a magas kockázatvállalási hajlandóság az innovációk szempontjából, illetve megfordítva miért akadályozza a kockázatkerülés az újításokat. Az újítások a lényegüknél fogva kockázatosak. Az újítók próbálkozásai közül csak igen kevés jár sikerrel (Thomke, 2003), ezért ahogyan azt Kornai János is kifejti könyvében (Kornai, 2011, p. 40.) a potenciális újítók, feltalálók csak nagy jutalom reményében indulnak el a kudarcokkal szegélyezett göröngyös úton. Ha a társadalmi háttér miatt nincs lehetőség kiugró jövedelemre, nem lesznek jelentős újítások. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az egyenlősdi akadályozza az újítások jutalmazását, az állam teszi rá a kezét az újításból származó jövedelemre, vagy más módon például korrupcióval kisebb kockázat mellett lehet magas jövedelemre szert tenni, a lényeg az, hogy hatásos ösztönzők nélkül nincs kockázatvállalás. Ha a jövedelemelosztásnak kevés köze van a teljesítményhez, akkor mi sarkallná a gazdaság szereplőit arra, hogy kockázatos újítási projektekbe fogjanak? E tanulmány terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a 3. táblázatba foglalt innovációt befolyásoló attitűdök és magatartásformák mindegyikét elemezzük, ezért kiemelünk két attitűdöt, illetve magatartásformát: a korrupciós kerülőutak keresését és a bizalom, illetve bizalmatlanság kérdéskörét, mely utóbbi szorosan összefügg nyitottság, illetve zártság magatartásformáival. A korrupció, a teljesítményelv háttérbe szorítása, a kapcsolatok felértékelődése, a nepotizmus nyilvánvalóan nem kedvez az innovációnak, de semmilyen más meritokratikus jelenségnek sem, legyen szó akár a tanulásról, akár a tehetségek érvényesüléséről. Ha egy országban nyit- 21