TUDOMÁNYOS MOZAIK 8. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS MOZAIK 8. kötet"

Átírás

1 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 8. kötet 2011

2 ISSN ISBN Kiadó: Tomori Pál Főiskola Felelős vezető: Dr. Meszlényi Rózsa

3 Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 8. kötet Gazdaság és társadalom a globális térben Kalocsa, 2011

4

5 Lektorálta: Miklósné Dr. Zakar Andrea Dr. Szűcs Olga Tompáné Dr. Daubner Katalin Szerkesztőbizottság: Tompáné Dr. Daubner Katalin Balázs Judit

6

7 Tartalomjegyzék Előszó Dr. Szabó Katalin PLENÁRIS ÜLÉS ELŐADÁSAI Innováció magyar módra avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. habil. Gaál Béla Az élelmiszergazdasági marketing helyzete, jelentősége, lehetősége 2010-ben, Magyarországon Borbola Péter MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK Számítógéppel segített műtéti tervezés Budaházy György A munkavégzés hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példájára Kissné Dr. Budai Rita Az I. Világháború hatása Ferenczy Károly ( ) festőművész életére, művészetére és halálára Fenyvesiné Prohászka Erzsébet Greuze moralitása és Chardin nyugalma a francia festészetben Gyulaffy Béláné Dr. Berényi Mária Eurodilemmák se vele, se nélküle? és mégis fontos a léte? Holmár Krisztina (M)értéktelenül lakossági devizahitelezés Magyarországon... 93

8 Dr. Melegh Attila Dr. Irina Molodikova Bevándorlók és az adatszolgáltatás Dr. Mezei István Költségvetési kényszer pedagógiai kísérlet Dr. Miklós György Lehetséges lett volna-e a reneszánsz? Dr. Pál Mónika A kisebbségi identitás dilemmái: a magyarországi zsidóság példája Rédei Csaba Az alternatív sportok fejlődését ösztönző társadalmi változások Dr. habil Suhányi Erzsébet Dr. Ing. Jarmila Horváthová A Balanced Scorecard bevezetésének modellje és e módszernek alkalmazása a vállalatok gyakorlatában Dr. Szűcs Olga A mentálhigiéné esztétikai kontextusai tézisek egy régi-új megközelítéshez Süge Csongor A magyar nyugdíjrendszer dilemmái Öngondoskodás és tudatosság Dr. Tokodi Bence Az egyház fogalmának meghatározása a évi C. törvényben és a katolikus egyházjogban Dr. Uzzoli Annamária Miklósné Dr. Zakar Andrea A gazdasági válság hatása a területi egyenlőtlenségek alakulására Magyarországon

9 ANGOL NYELVŰ ELŐADÁSOK Dr. Diana Marin, Dr. N. Pacala, Dr. I. Petroman, Dr. Cornelia Petroman, Dr. Ramona Untaru, Dr. Ramona Ciolac Influence of the Season upon Starting Weight and Average Daily Gain of Commercial Hybrids Pigs during the Nursery Period Dr. Ioan Csosz, Dr. Ramona Ciolac, Dr. Simona Martin Overview of Agro-tourist Potential on Arad s County Territory and Utilization Degree Reflected through Existing Households Dr. Miroslav Frankovsky, Dr. Daniel Lajcin, Dr. Zuzana Birknerová Coping with Demanding Managerial Work Situations in the Context of Personality Characteristics of Managers Dr. Ramona Ciolac, Dr. Ioan Csosz, Dr. Simona Martin, Dr. Diana Marin, Nicoleta Bogdan Overview of Specific Content of Agro-tourism Products (Accommodation, Nutrition and Entertainment) Dr. Ramona Ciolac Outlining a Measurements Plan for Romanian Agrotourism Development in Rural Area Dr. Ramona Untaru, Dr. I. Petroman, Dr. Cornelia Petroman, Dr. Diana Marin Effects of Using Mineral and Vitamin Supplement to Induce Fertile Estrus in Wean Sows Dr. Ladislav Suhányi E-recruitment in the Conditions of Slovak Republic Abstracts

10

11 Előszó Előszó Fennállása óta a Tomori Pál Főiskola minden évben megrendezi hagyományos konferenciáját a Magyar Tudomány Ünnepének égisze alatt. Ez a nyolcadik alkalom, amikor intézményünk összegyűjti azokat a szakembereket, oktatókat, kutatókat, akik előadásaikkal tisztelegnek a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett ünnep előtt. Örülünk, hogy konferenciánk néhány éve nemzetközivé válhatott azon külföldi kollégák megtisztelő jelenléte okán, akik a határainkon túli (szlovák, orosz, lengyel, román) partnerintézményeinkből látogatnak el hozzánk és tartanak konferenciánkon előadást. Mint minden évben, most is konferencia-kötet örökíti meg a fent említett esemény nóvumait, értékeit, így hagyományozva az utókorra tudományos eredményeinket. Örülünk, hogy a jelen kötet már nemzetközi ISSN számmal is rendelkezik. Kívánom, hogy ez a konferencia-kötet is, akárcsak az előzőek, minden érdeklődő számára építő olvasmány legyen, és maradandó élményt nyújtson. Dr. Meszlényi Rózsa főiskolai tanár rektor Kalocsa, november

12

13 Tudományos Mozaik 8. TPF INNOVÁCIÓ MAGYAR MÓDRA AVAGY MI KORLÁTOZZA AZ ÚJÍTÓSZELLEM ÉRVÉNYESÜLÉSÉT? Dr. Szabó Katalin 1 Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi tanár Mind a nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok egyértelműen hazánk lemaradását konstatálják innovációs versenyben. Pedig a versenyképesség egyre inkább az innovációs kapacitások függvénye. A lemaradás okait keresve rendszerint az újításokhoz szükséges tőke hiányára, a természettudományos képzés gyengeségeire, az innovációs rendszer (az egyetem-vállalat kapcsolatok) hiátusaira és hasonló "objektív" tényezőkre szoktak hivatkozni. A szerző szerint ezek azonban többnyire maguk is okozatok, a gazdaságban meghonosodott magatartásformák és döntési minták következményei. Magatartási tényezők magyarázzák a gyenge innovációs aktivitást is: az alacsony kockázatvállalási hajlandóság, a bizalomhiány, a gazdasági szereplők rugalmatlansága, a korrupcióra való hajlam. E jelenségek egymással is szorosan összefüggnek. A szerző nemzetközi rangsorokat vizsgálva mutatja be, hogy azok az ország járnak elől a versenyképességben, amelyek az innovációs indexek alapján felállított rangsorokat vezetik, és ahol a korrupciónak nemigen van tere, azaz a korrupciómentességet jelező rangsorban is az élen vannak. Magyarországnak akkor van esélye behozni az innovációs lemaradást, ha érdemi változás következik be a gazdasági szereplők magatartási jellemzőiben. A Magyarország innovációs aktivitásával foglalkozó legfrissebb nemzetközi tanulmányok és jelentések (OECD, 2011; Eurostat, 2010; CIS, 2010; OECD, 2008) csakúgy, mint a korábbi változataik egyöntetűen hazánk lemaradását konstatálják az éleződő nemzetközi innovációs versenyben. A legalacsonyabb hajlandóságot az innovációra 2 Lettországban (24,3), Lengyelországban (27, 9) és Magyarországon (28, 9) mérték a 2004-ben az EU-hoz csatla- 1 A tanulmány szerzője: Szabó Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára. A tanulmány a TÁMOP B 09/1/KMR számú támogatási szerződés A tudás alapú gazdaság Magyarországon, az innovációs szemlélet erősödésének és a K+F teljesítmények növelésének feltételei című kutatási alprojektjének a keretében készült. A szerző köszönettel tartozik kutatócsoportja tagjainak: elsősorban Hámori Balázs egyetemi tanárnak (Budapesti Corvinus Egyetem); Derecskei Anita PhD-hallgatónak (Szegedi Egyetem); Hlédik Erikának, a BGF adjunktusának, Harangozó Tamás és Rosta Miklós tanársegédnek (Budapesti Corvinus Egyetem); Molnár Attila pszichológusnak (Co-Va), valamint Tóth László adjunktusnak (Budapesti Corvinus Egyetem) a cikkhez fűzött megjegyzéseikért. 2 Nem bonyolódunk itt az innovációval kapcsolatos fogalmi vitába, bár e széles körben használt terminus technicuson a különböző szerzők a legkülönfélébb dolgokat értik. Az innováció nem szűkíthető le az új termékekre és technológiákra, amely értelmezésre mint tapasztalhatjuk nem csupán a szakmán kívüliek, hanem a közgazdászok is hajlamosak. Egyik általunk ismert definíció sem pontosabb vagy kézre állóbb Schumpeter klasszikus definíciójánál, ezért e tanulmányunkban csakúgy, mint a hátterét képező kutatásban a Schumpeter féle definíciót használjuk.. Schumpeter mint közismert az innováció öt alapesetét különbözteti meg:1. Új termék vagy új minőségű termék létrehozása; 2. Új termelési eljárás bevezetése; 3. Új piacok meghódítása; 4. Új beszerzései források 5. Új szervezeti formák létrehozása. (V. ö. Schumpeter, p.111.). Az. 1. lábjegyzetben jelzett kutatásokban annyit módosítottunk e klasszikus definíción, hogy a 3-4 pontokat összevontunk, Új piaci és marketing megoldások kidolgozása és alkalmazása néven. Peter Drucker (1985) értelmezésében az innováció gyakran nem műszaki, hanem társadalmi jellegű. Pontosabban fogalmazva arról van szó, hogy más szemmel, új módon tekintek egy problémára: Technológiailag nem sok újdonság volt abban, hogy a kamiontestet le lehet emelni a kerekekről és így felvinni a szállítóhajóra. A konténer-innováció nem is a technológiából fakad, hanem abból az újszerű szemléletmódból, amely a szállítóhajót árurakodó eszköznek, nem pedig hajónak tekinti következésképp a kikötőben töltött időt minél inkább lerövidíti. Mégis, ez a vacak újítás megnégyszerezte az óceánjáró szállítóhajók forgalmát. E nélkül bizonyára nem jöhetett volna létre a világkereskedelem hihetetlen mértékű növekedése az utóbbi negyven évben (Druckert idézi Pakucs Papanek (szerk), p. 12.). 13

14 Innováció magyar módra, avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. Szabó Katalin kozottak közül csak Észtország, Ciprus és Csehország azok a tagállamok, amelyek esetében az innovációs hajlandóságot mutató vállalatok aránya 30% felett volt. olvashatjuk az Eurostat egyik legújabb jelentésében. (Eurostat, 2010.) Összehasonlításul: az e tekintetben a legjobb eredményt elért Németország vállalatainak 79,9 %-a mutat hajlandóságot az innovációra, míg az EU27 átlaga (Görögországot kivéve) 51,6, azaz az EU-ban működő vállalatok több mint fele kész innoválni. Még aggasztóbb a kép, ha hazánk nemzetközi innovációs mezőnyben elfoglalt helyét az innovációs aktivitás sokrétűségét, diverzifikáltságát tekintetbe véve szemléljük. Az 1. és 2. ábrán elkülönítetten látható a kizárólag termék és technológiai innovációt megvalósító cégek, a kizárólag marketing és szervezeti innovációkat megvalósító cégek, illetve az innováció mind a négy alaptípusát megvalósító cégek aránya. 1. ábra Az innováció különböző stratégiai mixeit megvalósító feldolgozóipari cégek aránya nemzetközi összehasonlításban Forrás: OECD, based on Eurostat (CIS-2008) and national data sources, June ábra Az innováció különböző stratégiai mixeit megvalósító szolgáltató cégek aránya nemzetközi összehasonlításban Forrás: OECD, based on Eurostat (CIS-2008) and national data sources, June

15 Tudományos Mozaik 8. TPF Nem csupán egy-két nyomasztóan alacsony mutató tanúsítja azonban az innováció elégtelenségét hazánkban, a probléma generálisnak tekinthető. A ProInno Europe által évről évre publikált az innovációs tevékenységek és eredmények széles spektrumát felölelő, és egyetlen mutatóban összegző kompozit innovációs index (SII) alapján rangsorolva az országokat, az index publikálása (2001) óta minden évben az utolsó 5-7 hely valamelyikével kell beérnünk. Amint az 1. ábrán látható, 2010-ben hazánk csak Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát, Lettországot, valamint Bulgáriát és Litvániát előzi meg az EU komplex innovációs teljesítmény rangsorában. 3. ábra Az innovációs teljesítményt mérő ún. kompozit innovációs index ( SII) az EU 27 tagállamában Forrás: Innovation Union Scoreboard, Pro Inno Europe, Innometrics, February 1. p. 4. AT=Ausztria, BE=Belgium, BG=Bulgária, CZ=Csehország, CY=Ciprus, DK=Dánia, DE=Németország, EE=Észtország. EL=Görögország, ES=Spanyolország, FI= Finnország, FR=Franciaország, HU=Magyarország, IE=Írország, IT=Olaszország, LT=Litvánia, LU=Luxenburg, MT=Málta NL=Hollandia, PL=Lengyelország, PT = Portugália, RO= Románia, SK=Szlovákia, SE=Svédország, NO= Norvégia. A Summary Innovation Index néven ismert indexet jelenleg 3 24, az 1. táblázatban bemutatott részindexek egységes formára hozott, súlyozatlan (!) átlagaként 4 számítják ki. 3 Az SII index évről évre változik. Egyes mutatókat kiiktatnak, miközben másokat betesznek vagy módosítanak, megváltoztatva s nevezőt, kibővítve vagy átértelmezve a mutató tartalmát. A 2010-es változásokat a 2009-es mutatórendszerhez képest lásd Innovation Union Scoreboard, Pro Inno Europe, Innometrics, February 1 p Ez megnehezíti az indexek összehasonlítását, az indikátorok átfogó jellege miatt azonban dinamikusan is többé-kevésbé hű képet kaphatunk az országok innovációs aktivitásáról. 4 A SII indexet 24, az innovációhoz szorosan kapcsolódó részindex súlyozatlan (!) átlagaként számítják ki oly módon, hogy az eredetileg különböző formákban (%-ban, ezrelékben, abszolút számban) stb. megadott mutatókat újraskálázzák, normálják avégett, hogy minden egyes részindex valamennyi ország esetében 0 és 1 közötti értéket vegyen fel. 1 az értéke az adott index szempontjából legjobb helyezést elért országnak, 0 a legrosszabbnak, a többi ország által elért értéket pedig ennek arányában adják meg. Az index kiszámításának a módjáról, amelyről jelenleg is viták zajlanak, az Innovation Union Scoreboard (IUS) 2011 Proinno Europe, 7. függelékéből (69-70.o.) tájékozódhatunk részletesebben. Az innovációs, illetve K+F-fel összefüggő mutatók és 15

16 Innováció magyar módra, avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. Szabó Katalin Az SII indexek kiszámításához használt mutatók rendszere 1. táblázat Humán erőforrások INNOVÁCIÓS HAJTÓERŐK Nyitott, kiváló és vonzó kutatás Finanszírozás és támogatás Újonnan doktoráltak év közötti lakosra vetítve Felsőfokú tanulmányokat végzettek év közötti lakosra vetítve legalább középfokú tanulmányokig eljutók év közötti lakosra vetítve Nemzetközi közös publikációk 1 millió lakosra vetítve A világon legtöbbet idézett 10%-ba tartozó publikációk az ország összes publikációjának a %-ában A Nem-EU doktori hallgatók aránya az ország összes doktori hallgatójára vetítve Kormányzati K+F kiadások (a GDP %-ában) Kockázati tőke (korai szakasz, expanzió és visszahelyezés) a GDP %- ában VÁLLALATI TEVÉKENYSÉG Finanszírozás Kapcsolatok és vállalkozás Szellemi tőke Üzleti K+F kiadások a GDP %-ában (BERD) Nem K+F innovációkra fordított kiadások a bevétel %-ában Vállalaton belüli innovációt megvalósító KKV-k (az összes KKV %-ában) Másokkal együttműködő, innovatív KKV-k (az összes KKV%-ában) Vállalati (privát) és akadémiai közös publikációk 1 millió lakosra vetítve PCT 5 szabadalmi kérelmek aránya 1 milliárd $ GDP-re Társadalmi célú (egészség-ügyi, környezetvédelmi) PCT szabadalmi kérelmek 1 milliárd $GDP-re Közösségi (EU) márkák 1 milliárd $GDP-re vetítve Közösségi (EU) design 1 milliárd $GDP-re vetítve országrangsorok egyébként is erősen vitatottak (Lásd erről Török, 2006; Borsi Telcs [2004], Némethné Pál Katalin [2010]). Mindazonáltal az SII komplex jellege miatt más, gyakran használt mutatóknál talán kevésbé torzító. 5 PTC= Patent Application Treaty (A szabadalmak benyújtást szabályozó nemzetközi egyezmény). A PTC szabadalom nemzetközi szabadalom. 16

17 Tudományos Mozaik 8. TPF OUTPUTOK Innovátorok A termék és technológiai innovációt megvalósító KKV-k ( az összes KKV %-ában) Szervezeti és marketing innovációt megvalósító KKV-k ( az összes KKV %-ában) Gazdasági hatások Foglalkoztatás a tudásigényes iparokban és a szolgáltatásokban (az összes foglalkoztatott %-ában) Közepes és high tech termékek exportja (a teljes export %-ában) Tudásigényes szolgáltatások exportja (a teljes export %-ában) Gyorsan növekvő innovatív vállalatok A piacon új és a vállalat számára új termékek eladása ( az összes forgalom %-ában) Külföldről származó licenc és szabadalom bevételek a GDP %-ában Forrás: Innovation Union Scoreboard, Pro Inno Europe, Innometrics, February, p. 4. Természetesen lehet vitatni az SII érvényességét, csakúgy, mint az egyes az előbbi táblázatba foglalt mutatók adekvát voltát az innovációs teljesítmények meghatározásában. Ki lehetne bővíteni, vagy szűkíteni lehetne a részindexek körét. Vitatható az is, hogy egyetlen mutatóba vonják össze az innováció feltételeit leíró adatokat, például a BERD-et (az üzleti K+F kiadások a GDP %-ában) és az innovációt magát jellemző indikátorokat (olyanokat, mint a piacon új és a vállalat számára új termékek eladása az összes forgalom %-ában vagy a tudásigényes szolgáltatások exportja (a teljes export %-ában, stb.). Az SII kiszámításának vitatható volta ellenére elfogadhatjuk, hogy a kompozit innovációs index átfogó képet ad az innováció helyzetéről az EU-tagállamokban, és ez a kép nem hízelgő Magyarországra nézve. Tényként kezelhető, hogy hazánkban súlyos gondok vannak az innovációval. A hazai és a nemzetközi szakirodalomban nemigen találhatunk olyan írást, amely ennek ellenkezőjét bizonyítaná. Lemaradásunk ezért a valamennyi versenytípus közül a legfontosabb nemzetközi innovációs versenyben évről-évre aggasztóbb.. A vállalatok számára ma már világszerte nem az a kérdés, hogy innováljanak-e, vagy sem, hanem az, hogy hogyan. (Prajogo--Ahmed, 2006.) Az innovációs verseny kiemelkedő szerepét az országok között folyó versengésben meggyőzően mutatja az a tény, hogy a legtöbb ország esetében az innovációs rangsorban elfoglalt hely nagyjából megegyezik a versenyképességi rangsorban 6 elfoglalt hellyel. Ezt láthatjuk a 2. táblázatban. A táblázat utolsó oszlopában 6 A globális versenyképességi indexet (WCI) széles körben használják nálunk is, ezért annak kiszámítását itt nem részletezzük. Ez is számos részmutatóból összegzett kompozit index, amely részmutatók közül néhány az innovációt térképezi fel. A World Compeitiveness Index-et alkotó 113 részmutató közül azonban mindössze 7 innovációs mutató van, úgyhogy értelmesnek láttuk a sokkal átfogóbb 24 elemes SII innovációs kompozit indexet összevetni a globális versenyképességi indexszel. (V.ö. Word Economic Forum, 2011p. 75.) 17

18 Innováció magyar módra, avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. Szabó Katalin látható eltéréseket a két index között pozitív előjellel láttuk el, ha az ország jobban áll a versenyképességben, mint az innovációs rangsorban, ebből következően negatívval, ha hátrébb sorolódik, mint az innovációs index alapján várható lenne. 4 ország esetében mint láthatjuk a kétféle rangsorban elfoglalt hely pontosan megegyezik egymással, míg a kétféle rangsor további 20 ország esetében maximum 4 hellyel tér el pozitív vagy negatív irányban. 2. táblázat Az EU-tagországok rangsora az innovációs teljesítmény (SII) és a nemzetközi versenyképességi index alapján Ország Innovációs Index (SII) 2010 Innovációs index (SII) rangsor (World Competitivenes s Index) Versenyképességi (WCI) rangsor Svédország 0, , Dánia 0, , Németország 0, , Finnország 0, Egyesült Királys. 0, , Belgium 0, , Ausztria 0, Hollandia 0, , Írország , Luxemburg 0, , Franciaország 0, , Ciprus 0, , Szlovénia 0, , Észtország 0, , Portugália 0, , Olaszország 0, , Csehország 0, Eltérés az innovációs rangsortól Spanyolország 0, , Görögország 0, , Málta 0, , Magyarország 0, , Lengyelország 0, , Szlovákia 0, , Románia 0, , Litvánia 0, , Bulgária 0, , Lettország 0, , Forrás: Saját összeállítás. A táblázatban szereplő adatok forrása az Innovation Union Scoreboard, Pro Inno Europe, Innometrics, February p. 4.; továbbá a World Economic Forum: The Global Competitiveness Report,

19 Tudományos Mozaik 8. TPF A táblázat alapján első megközelítésben csak azt állapíthatjuk meg, hogy az innováció és a versenyképesség szorosan együttmozog, logikus feltételezés azonban, hogy inkább az innováció van hatással a versenyképességre, a termékeknek és a szolgáltatásoknak a globális piacon kivívott sikerére, nem pedig megfordítva, a versenyképesség szintje magyarázza az innovációs teljesítményt. Ha áttekintjük az. 1. táblázatban közölt részmutatók rendszerét az oktatásra vonatkozó indikátoroktól a tudásigényes tevékenységekben foglalkoztatottak arányán át a szabadalmakig ugyanerre a következtetésre juthatunk, hiszen e részmutatók túlnyomó része (együtt és külön-külön) is erősen befolyásolják az országok versenyképességét. Kiugró eltérésről az innovációs és versenyképességi index alapján számított helyet illetően mindössze két ország esetében (Görögország és Lengyelország) számolhatunk be. Görögország pénzügyi csődje magyarázza a lecsúszását a versenyképességben, míg Lengyelország mostani elfogadható középső helye versenyképességi rangsorban a jelentős belső piaccal rendelkező ország erős tőkevonzó képességével, a beáramló külföldi tőke által behozott magasabb színvonalú technológiával magyarázható. A gyenge innovációs teljesítmény árnyékában azonban a lengyel versenyképesség hosszú távon súlyos kérdéseket vet fel. Az eddig leírtak az innovációs teljesítmény meghatározó voltát húzzák alá a gazdasági siker szempontjából, ugyanezt támasztja alá a témában született egyre szélesedő nemzetközi szakirodalom is. Az innovációs teljesítmény jelentős hatása a versenyképességre ugyanakkor óhatatlanul felveti a kérdést, mi az oka hazánkban (csakúgy, mint az új tagországok túlnyomó részében) az innovációk elégtelenségének. Miért kullogunk a rendszeresen az innovációs rangsor utolsó harmadában? A TÁMOP-keretében 2010-ben megalakult kutatóműhelyünk ennek a kérdésnek a vizsgálatát tűzte ki célul 7, leszűkítve a vizsgálatot a magyarországi központi régió KKV-ira. Jelen tanulmányunk gyújtópontjában is a lemaradásunk okai állnak. Miért nem valósulnak meg az innovációk hazánkban annak ellenére, hogy a képességek egyenletes eloszlását feltételezve a különböző országokban nem lehetünk kevésbé tehetségesek vagy kreatívak más országbelieknél. Mi akadályozza az újító szellem érvényesülését azután is, hogy lebomlottak a szocialista rendszerből következő korlátok 8, amely rendszerben a nehéz emberek, azaz az újítóknak, feltalálóknak nehéz sorsa jutott. Nemcsak az EU által közzétett, hanem nemzetközi és hazai irodalomban szokásos elemzések is általában jól mérhető, objektív mutatókat keresnek a kiemelkedő vagy éppen alacsony innovációs teljesítmény hátterében. A teljesítményt meghatározó elemként kezelik a K+F-re fordított vállalati és kormányzati forrásokat csakúgy, mint a felsőoktatásban részt vevők arányát vagy a kockázati tőke súlyát. Lényegében a fenti kompozit mutató is alapvetően ezekre az úgymond objektív mutatókra épít, amikor az innovációs hajtóerők között az emberi erőforrásokat a kutatási színvonalat, illetve a pénzügyi erőforrásokat jelöli meg. Hipotézisünk 7 A kutatás fő célja az innovációs aktivitás társadalmi hátterének megvilágítása volt. A nemzetközi szakirodalom tanulmányozásán túl empirikus vizsgálatot is végeztünk. A felmérés sztenderdizált kérdőívekkel, online megkérdezéssel történt március 31 és augusztus 15. között. Az 52 kérdést tartalmazó kérdőívet a 3500 körüli potenciális válaszadóból 302-en töltötték ki. A kérdőívek feldolgozása megtörtént, elemzésük folyamatban van. 8 Kornai János új könyvében meggyőzően igazolja, hogy az innováció rendszerspecifikus. Míg a kapitalista gazdaságok Kornai szerint kedvező termőtalajt nyújtanak az újítások számára, addig a szocializmus (a hadiipart kivéve) innovációs sivatagnak tekinthető: Tegyük fel egy pillanatra, hogy Marx, Lenin és Trockij víziója megvalósult, a világforradalom a glóbusz minden részén győzedelmes volt, és a kapitalizmusból semmi sem maradt. Ebben a helyzetben sohasem lett volna számítógép és tranzisztoros rádió, hűtőszekrény és szupermarket, internet és mozgólépcső, CD és DVD, digitális fényképezés, mobiltelefon és az összes többi forradalmi technikai változás. Életmódunk, legalábbis a különféle eszközök és berendezés használatát tekintve, többé vagy kevesebbé stagnálna azon a szinten, amelyet a kapitalizmus utolsó megmaradt foltjaiból a végső veresége előtt átvettek. (Kornai, p.29. ) 19

20 Innováció magyar módra, avagy mi korlátozza az újítószellem érvényesülését? Dr. Szabó Katalin szerint azonban ezek csak köztes magyarázó változók, amelyek maguk is magyarázatra szorulnak. Mindegyik esetében további kérdéseket lehet feltenni az okkeresés során. Mi az oka annak, hogy a legfejlettebb országok vállalatai a legutóbbi néhány válságos évben növelik a K+F-re fordított kiadásokat, miközben a magyar tulajdonban lévő vállalatok hasonló mutatója romlik, és az állam is az elsők között a K+F re fordított összegeket kurtítja meg? Mi az oka annak, hogy az SII indexbe újabban bevont publikációs mutatók olyan siralmasak a keleteurópai országokban, miközben kiemelkedőek Svédországban, Hollandiában vagy Izraelben. Mondhatjuk erre persze, hogy ez utóbbiak gazdag országok, és sokkal bőkezűbben finanszírozzák a kutatást, a felsőoktatást és általában az innovációkat, mint hazánkban teszik azt. De meg is fordítható az oksági kapcsolat, ezek az országok azért gazdagok, mert intenzív innovációs tevékenység jellemző rájuk, és az innováció útjában nem tornyosul annyi akadály, mint a gyengébben teljesítő, szegényebb országokban. Jelen cikkünkben az innovációs teljesítmény mögött meghúzódó oksági láncot nem az SII indexet alkotó, 1. táblázatba foglalt innovációs hajtóerők oldaláról fejtjük fel, mert ezek állapota feltételezésünk szerint csak következmény. Az innovációs aktivitást sokkal inkább meghatározzák értelmezésünkben azok a társadalmi lendítő és fékező erők, amelyek az egyéneket illetve szervezeteket innovációra késztetik, illetve eltántorítják attól. (Gorski, 2003.) Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy bizonyos társadalmilag kondicionált attitűdök és magatartásformák kedvezőek az innovációk számára, míg mások hátráltatják azt. Hasonló álláspont különböző megfogalmazásokban a szakirodalomban is megjelenik. Az innovációnak mind anekdotikus, mind az empirikus irodalma hangsúlyozza a kultúrának mind fő determinánsnak a fontosságát az innovációs teljesítményben. (Prajogo Ahmed, 2006). A magatartás és a kultúra meghatározó szerepét hangsúlyozó tanulmányok többnyire azonban a vállalati kultúra, illetve a különböző vállalattípusokra jellemző magatartásformák, kulturális minták hatását vizsgálják az innovációs teljesítményre. (Necadova Solleova, 2011; Tellis et al, 2009; Kenny Reedy, 2007; Herbig Dunphy, 1998; Caldwell--O'Reilly. 1995; Deshpande et al., 1993) Tellis és szerzőtársai kifejezetten hangsúlyozzák, hogy az innovációs tanulmányokban gyakorta szereplő négy innovációt meghatározó tényező közül nem általában a kultúrát, hanem a vállalati kultúrát tartják meghatározónak. Azt a tételt állítjuk fel, hogy a mai kapitalista gazdaságokban a munka, a tőke vagy a kormányzat nem az elsődleges tényezők, amelyek megkülönböztetik az innovatív cégeket a többiektől. De önmagában a kultúra sem a legnagyobb fontosságú tényező. Sokkal inkább amellett érvelünk, hogy a vállalati kultúra az, amely a fő hajtóereje az innovációknak nemzetközi összehasonlításban is. 9 (Tellis et al, p. 10) Bár elfogadjuk, hogy a specifikus vállalati kultúra is fontos lehet az innovatív cégek megkülönböztetésében, a fő magyarázó tényezőnek mégsem ezt, hanem az országra jellemző általánosan elterjedt magatartásformákat, attitűdöket tekintjük. Bár az egyes vállalatok kultúrája, a bennük meghonosodott magatartásformák és attitűdök eltérhetnek a nemzeti átlagtól, különösen akkor, ha idegen tulajdonban lévő vállalatokról vagy transznacionális társaságok helyi leányvállalatairól van szó 10, de még ezek sem vonhatják ki magukat a lokális magatartásfor- 9 A viszonylag szabad fordítás miatt megadjuk az eredeti angol szöveget is:..we propose the thesis that in today s capitalist economies, labor, capital, and government may not be the primary factors that distinguish innovative firms from others. Neither may country culture in itself be the major factor of importance. Rather, we argue that firm culture is likely to be the primary driver of innovation in firms across nations A külföldi tulajdonosok és menedzserek magatartási és kulturális hatásának egy külön fejezetet szenteltünk Kocsis Évával közös könyvünkben ( Szabó Kocsis, 2003.) 20

21 Tudományos Mozaik 8. TPF mák hatása alól. (Ehhez elegendő a TESCO angliai és magyarországi üzleteit összehasonlítani.) A 3. táblázatban szembeállítottuk azokat az attitűdöket, magatartás-formákat, amelyek megítélésünk szerint hatással lehetnek az innovációs aktivitásra. Empirikus vizsgálatunkban ezeket a magatartásformákat próbáltuk feltérképezni, és kapcsolatba hozni az innovációval. Jelen cikkünkben azonban nem ennek a még folyamatban lévő empirikus vizsgálatnak az eredményeit közöljük, hanem mintegy annak háttereként nemzetközi összehasonlításban mutatjuk meg ezen tényezők kapcsolatát az innovációval. AZ INNOVÁCIÓT BEFOLYÁSOLÓ MAGATARTÁSFORMÁK 3. táblázat Az innovációt előmozdító magatartásformák Magas kockázatvállalási hajlandóság Önálló kezdeményezés, autonóm cselekvés, szabad döntések Korrekt magatartás, szabálykövetés Bizalom, nyitottság, magas toleranciaszint Magas fokú mobilitás, rugalmasság Forrás: Saját összeállítás Az innovációt hátráltató magatartásformák Alacsony kockázatvállalási hajlandóság A felsőbbséghez való lojalitás, bürokratikus magatartásformák, kiszolgáltatottság Korrupciós kerülőutak keresése, szerződések, szabályok be nem tartása Bizalmatlanság, bezárkózó magatartás, alacsony tolerancia-szint A mobilitás alacsony foka, rugalmatlanság Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért kedvező a magas kockázatvállalási hajlandóság az innovációk szempontjából, illetve megfordítva miért akadályozza a kockázatkerülés az újításokat. Az újítások a lényegüknél fogva kockázatosak. Az újítók próbálkozásai közül csak igen kevés jár sikerrel (Thomke, 2003), ezért ahogyan azt Kornai János is kifejti könyvében (Kornai, 2011, p. 40.) a potenciális újítók, feltalálók csak nagy jutalom reményében indulnak el a kudarcokkal szegélyezett göröngyös úton. Ha a társadalmi háttér miatt nincs lehetőség kiugró jövedelemre, nem lesznek jelentős újítások. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az egyenlősdi akadályozza az újítások jutalmazását, az állam teszi rá a kezét az újításból származó jövedelemre, vagy más módon például korrupcióval kisebb kockázat mellett lehet magas jövedelemre szert tenni, a lényeg az, hogy hatásos ösztönzők nélkül nincs kockázatvállalás. Ha a jövedelemelosztásnak kevés köze van a teljesítményhez, akkor mi sarkallná a gazdaság szereplőit arra, hogy kockázatos újítási projektekbe fogjanak? E tanulmány terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a 3. táblázatba foglalt innovációt befolyásoló attitűdök és magatartásformák mindegyikét elemezzük, ezért kiemelünk két attitűdöt, illetve magatartásformát: a korrupciós kerülőutak keresését és a bizalom, illetve bizalmatlanság kérdéskörét, mely utóbbi szorosan összefügg nyitottság, illetve zártság magatartásformáival. A korrupció, a teljesítményelv háttérbe szorítása, a kapcsolatok felértékelődése, a nepotizmus nyilvánvalóan nem kedvez az innovációnak, de semmilyen más meritokratikus jelenségnek sem, legyen szó akár a tanulásról, akár a tehetségek érvényesüléséről. Ha egy országban nyit- 21

Meghívó. Gazdaság és társadalom a globális térben. Magyar Tudomány Ünnepe. a Tomori Pál Fıiskola. keretében szervezett konferenciájára, melynek címe

Meghívó. Gazdaság és társadalom a globális térben. Magyar Tudomány Ünnepe. a Tomori Pál Fıiskola. keretében szervezett konferenciájára, melynek címe Meghívó a Tomori Pál Fıiskola Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett konferenciájára, melynek címe Gazdaság és társadalom a globális térben 2011. november 17. A Tomori Pál Fıiskola emlékplakettje

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola Innováció: a

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai

A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai Innováció: esély a felzárkózásra Heti Válasz konferencia 2008. május 22. Nyiri Lajos lahoska@gmail.com OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A versenyképesség fogalma I.

A versenyképesség fogalma I. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Versenyképesség általánosságban Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! Magyarország

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

versenyben (2004-2014) 2014)

versenyben (2004-2014) 2014) Magyarország g pozíci ciói i a nemzetközi zi innováci ciós versenyben (2004-2014) 2014) Török Ádám Csuka Gyöngyi Az előzm zmények 2002-es MKT Vándorgyűlés: Kérdés: milyenek a magyar pozíciók a nemzetközi

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

tanulmányok Makó Csaba Illéssy Miklós A szervezeti innovációk a közszféra szervezeteiben

tanulmányok Makó Csaba Illéssy Miklós A szervezeti innovációk a közszféra szervezeteiben tanulmányok Makó Csaba Illéssy Miklós A szervezeti innovációk a közszféra szervezeteiben (A jó állam 1 létrehozásának és tartós fenntartásának elhanyagolt dimenziója) Elemzésünkben az európai közigazgatási

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár

Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában. Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Intelligens szakosodás szerepe a regionális tervezésben Romániában Gyulai Tamás, EEN szakértő Tehimpuls - Temesvár Tartalmi áttekintés Az S3 folyamat környezete Romániában Az S3 folyamat szakmai háttere

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben