Csőke István Máté A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások adórendszerének vizsgálata avagy egy nehezen adóztatható csoport?
|
|
- Viktória Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Csőke István Máté A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások adórendszerének vizsgálata avagy egy nehezen adóztatható csoport?
2 Tartalomjegyzék Bevezetés Az adórendszer elméleti megközelítésben A jó adórendszer ismérvei A társaságok adóztatása A társaságok közvetlen adóztatásának történeti előzményei A kkv-k gazdasági szerepe Magyarországon A kkv-k köre, gazdasági szerepük A 2013-as SBA értékelés Magyarországról A Magyar Kormány helyzetelemzése a kkv-szektorról A kkv-k hazai helyzete egy nehezen adóztatható csoport A rejtett gazdaság és a kkv-szektor kapcsolata A nehezen adóztatható csoportok hatékonyabb kezelésének lehetséges módjai Az adómeghatározáson alapuló adó felépítése és lehetséges hatásai Az adómeghatározáson alapuló adó lehetséges karakterisztikája Az adómeghatározáson alapuló adó hatékonyságának kérdése A kkv-k adórendszerének elemzése A kkv-k jövedelemadózási rendszere A személyi jövedelemadó kétféle módja: vállalkozói személyi jövedelemadó és átalányadózás A vállalkozói személyi jövedelemadó Átalányadózás Az szja-t fizető egyéni vállalkozók adózásának jellemzői Az Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) A társasági adó
3 A kisvállalati adó (KIVA) Számítási példa az adónemek összehasonlításához A kkv-k jövedelemadózási rendszerének összegzése A kkv-k jövedelemadózási rendszerének értelmezése A kkv-k által fizetendő járulékok rendszere Az áfa-rendszer és a kkv-k kapcsolata A hazai kkv-k adórendszer általi kezelésének fő vonásai Összegzés Irodalomjegyzék Ábra- és táblázatjegyzék
4 Bevezetés Az adózás első alkalommal az ókorban jelent meg. Ettől kezdve egészen különböző elvek mentén zajlott az adóztatás a történelemben. A legkorábbi adóztatási módszerek többnyire a vagyont terhelték, és ezzel szemben a jövedelmek és a fogyasztás adóztatása csak az újkor, de még inkább a modern kor vívmányai. Az általános adókötelezettség és ezzel együtt a jövedelemadó kialakulása nagymértékben összefügg az ipari forradalommal, a képviseleti demokráciák kialakulásával és az állam megnövekedett szerepével (Juhász, 2012). A modern állam jelentős újraelosztást hajt végre, amelynek keretében a különböző társadalmi rétegek és entitások között nagy volumenű jövedelemátcsoportosítás zajlik. Ezen jövedelemátcsoportosítás hatékony lebonyolításához pedig hatékony adórendszerre van szükség, amely képes hozzásegíteni az államot a feladatainak ellátásához szükséges bevételek beszedéséhez. A modern adórendszerek elméleti alapjai is az újkorban alakultak ki. A teljeség igénye nélkül kiemelhető Jean-Baptiste Colbert, vagy Adam Smith, mint a modern adózás alapelveinek a megalkotói. Az adóztatás művészete abban áll, hogy úgy fosszuk meg a libát a lehető legnagyobb mennyiségű tollától, hogy közben a lehető legkisebb hangot adja ki - állította Colbert a 17. században, és ennek szellemében a döntéshozók egyre jobban ki is terjesztették az adófizetésre kötelezettek körét. Adam Smith pedig 1766-ban foglalta össze, és jelentette meg a jó adózás alapelveit. Ezek a következők: 1. transzparencia, vagyis az önkény kizárása 2. igazságosság, privilégiumok eltörlése 3. mértéktartás, túlzott terhelés elkerülése 4. olcsó beszedhetőség Ezeket az alapelveket nagyrészt ma is figyelembe veszik az adórendszerek kialakításában, működtetésében, sőt Adam Smithre a kapitalizmus egyik atyjaként tekintenek. Az ipari forradalmak és a növekvő állami szerepvállalás többek közt ahhoz vezetett tehát, hogy nagyobb jelentőséget kapott az adóztatás, és idővel a természetes személyek mellett a jogi személyek is a különböző adópolitikák célkeresztjébe kerültek. A kapitalizmus velejárójaként ráadásul az adózandó jövedelem számottevő része az utóbbi csoportban, vagyis a vállalkozások körében képződik. Napjainkban nem ritkán komoly kihívást jelent a vállalkozások megadóztatása. E tárgykörben azonban két csoportra bontanám a kihívást. Az első problémaköteg a 4
5 multinacionális vállaltok adóztatása, amelyek a különböző országok eltérő adórendszerei miatt nehezen megakadályozható adóelőnyökre tehetnek szert. Emellett azonban szintén komoly problémát jelent az országon belüli mikro-, kis- és középvállalkozások adóztatása is. Tanulmányomban ez utóbbi témát fogom vizsgálni Magyarországon, mérlegre téve a kkv-k hazai adórendszerét és összevetve azt a releváns nemzetközi szakirodalommal és tapasztalatokkal. Mindenekelőtt azonban definiálni fogom a kkv-k körét, és leírást fogok adni a szektor hazai helyzetéről. A téma aktualitását jelzi, hogy Magyarországon az utóbbi években jelentős átalakítások zajlottak le a kkv-k adóztatásában. A hagyományos társasági adó mellett bő tíz éve bevezetésre került az egyszerűsített vállalkozói adó, majd 2013-tól ugyancsak kisebb méretű vállalkozások számára meghonosították Magyarországon a kisadózók tételes adóját (KATA), amely egyfajta fejadóként funkcionál, és a kisvállalati adót (KIVA), amely részben a pénzforgalmon alapszik. Ezen új adónemek bevezetésével új adóztatási módszerek kerültek be a kkv-k adóztatási gyakorlatába, amelyeket érdemes elemezni. Emellett a kkv-kat érintő másik két fő területen, a járulékok és az áfa rendszerében is történtek változások. Tanulmányom célja ennek megfelelően az, hogy bemutassam, hogyan működik az említett vállalati kör hazai adóztatása. Ennek keretében vizsgálni fogom mindenekelőtt a kkv-k jövedelemadózási rendszerét, de ki fogok térni a másik két fő közteherre, a járulék- és az áfa-rendszer vizsgálatára is az érintett vállalati kör vonatkozásában, hiszen ez a három közteher érinti a legáltalánosabban, és messze a legnagyobb súllyal a kkv-kat, amit a vonatkozó fejezetben részletezni is fogok, hogy miért. Célom, hogy megvizsgáljam, hogy a kkv-k jelenlegi adózási rendszere milyen hatékonysággal bírhat. Emellett ki fogok térni a releváns nemzetközi szakirodalom és statisztikák elemzésére is, hogy ezek fényében is értékelhető legyen a kkv-k hazai adózási rendszere. Tanulmányomban először a társaságok adózásának elméleti hátteréről fogok írni, részletezve az alapelveket és bemutatva a társasági adózás kialakulásának rövid történetét. Ez után a kkv-k hazai gazdaságban betöltött szerepét fogom bemutatni, hogy láthatóvá váljon, milyen nagy jelentőségű területről is van szó. A harmadik fejezetben felvázolom a kkv-k, mint nehezen adóztatható csoport adóztatásának sajátosságait. A negyedik fejezetben bemutatni és elemezni fogom a kkv-k adózási rendszerében szereplő főbb adónemeket, kiemelten vizsgálva az említett adórendszer mint modell 5
6 hatékonyságát. Végezetül, az ötödik fejezetben értékelem a hazai rendszert, összevetve a nemzetközi statisztikákkal és tapasztalatokkal, valamint a szakirodalommal. 1. Az adórendszer elméleti megközelítésben 1.1. A jó adórendszer ismérvei Az adórendszer lényege, hogy az állam bevételhez jusson általa, és ennek következtében el tudja látni feladatait. Az adó közvetlen ellenszolgáltatásra nem jogosítja fel a befizetőt, így az állam allokálhatja a preferenciái szerint az adóbevételeket az újraelosztás során (Galántainé, 2006). Az adóbevételek tehát egy állam legnagyobb bevételi forrását jelentik általában. A jó adórendszer legfontosabb ismertetőjele a szakmai megítélés szerint a hatékonyság, vagyis az, hogy a tervezett adóbevételek be is folynak, a lehető legnagyobb mértékben, miközben a gazdasági szereplők tevékenységét sem torzítják (Scharle - Benczúr - Kátay - Váradi, 2010). Torzítás alatt érthetjük a gazdasági tevékenység visszafogását, az adóoptimalizálást vagy akár az adóelkerülést is. Így beláthatjuk, hogy a jó adórendszer szükséges feltétele, hogy ne fojtsa meg a gazdaság szereplőit a túlzó, vagy nehezen kalkulálható terhekkel. A hatékonyságot további részekre bonthatjuk. Eszerint az adórendszernek egyszerűnek, átláthatónak, kiszámíthatónak és kellően igazságosnak kell lennie (Bary - Gyenge - Joó - Lakatos, 2014). Az alábbi bekezdésekben részletezem a szerzők által felsorolt elveket. Fontos, hogy az adórendszer ne helyezzen túlzott adminisztratív terheket a gazdaság szereplőire, hiszen az adóbevallásokkal és ügyintézésekkel eltöltött idő is költségelemet jelent, és teherként jelenik meg, például egy vállalkozás számára. Mindezek miatt fontos elvárás egy adónemmel és az adórendszer egészével szemben, hogy az kellően egyszerű és átlátható legyen. E két tényező egyébiránt azáltal is javítja egy adónem, illetve az adórendszer hatékonyságát, hogy jó hatással van az adómorálra. Ha ugyanis az adófizetés könnyen letudható feladat, akkor várhatóan többen fogják az egyenes utat választani, és a vállalkozásbarát, kevesebb ráfordítással betartható szabályok szerint eljárni (Lackó - Semjén - Fazekas - Tóth, 2009). A vállalkozások adóztatásakor fontos az is, hogy az adórendszer kiszámítható, stabil legyen, ugyanis a közép- és hosszú távú tervezés során jelentős tételként fog 6
7 megjelenni a fizetendő adó összege, amely ha változékony, akkor nagymértékben képes befolyásolni egy üzleti tervet, és ezáltal jelentős torzulásokat eredményezhet a gazdálkodók tevékenységében. Ilyen környezetben a társaságok jelentős része dönthet úgy, hogy visszafogja beruházásait az adott országban, vagy akár más államba helyezi át székhelyét, ha ezt megfelelően alacsony anyagi áldozattal meg tudja tenni. Emellett a kiszámíthatatlan, gyakran változó adórendszer növeli az adminisztrációs költségeket is, hiszen a változó szabályok az adóhatóság munkáját is lassítják, és az adózó ezzel kapcsolatos munkaórái is megnőhetnek (Scharle et. al., 2010). A jó adórendszer mindezek mellett szükségszerű, hogy igazságos és semleges is legyen. E tényezőkre azért van szükség, hogy a gazdaság szereplői ne érezzék méltánytalannak a közteherviselést, és ez ne torzíthassa a tevékenységüket, hozzáállásukat. Egy adórendszer igazságtalansága könnyen eredményezhet torzulást a versenyben, hiszen az igazságtalanság vagy a kivételezés esetén bizonyos társaságok gazdasági környezete könnyebbé, míg másoké súlyosabb akadályokkal terheltté válhat. Ez a jelenség közép és hosszútávon pedig olyan láncreakciót indíthat be, amely során egyre többen válnak adóelkerülővé azért, hogy fel tudják venni a versenyt az adóelkerülő iparági szereplőkkel (Szántó, 2010). Jóllehet, az igazságosság is eleme a hatékony adórendszernek, ugyanakkor nem mindig összeegyeztethető az igazságosság a hatékonysággal. Egy átalányadót példának okáért jóval könnyebb beszedni és ellenőrizni, mint az adott esetben sávosan változó kulcsú adót, ugyanakkor mégsem teheti meg az állam, hogy ugyanakkora teherrel sújt teljesen eltérő teljesítményű társaságokat, vagy személyeket, hiszen ez komolyan felvetné az igazságosság kérdését. Ennél már bonyolultabb vitához vezethet egy olyan példa, ahol a lineáris (egykulcsos) adót vetjük össze a sávosan progresszív, vagy akár degresszív adóval. Adóbeszedési hatékonyság szempontjából a lineáris adó még mindig könnyebben beszedhető (Scharle et. al., 2010), ugyanakkor nem ritka, hogy az állam úgy ítéli igazságosnak, hogy ha valamely cég kiugróan magas jövedelemre tesz szert, akkor adózzon az extra jövedelem után magasabb adókulccsal. Ez utóbbi technika persze azzal is járhat, hogy az illető, magas jövedelmű vállalat inkább megpróbálja optimalizálni adóterheit, és minimalizálni a kimutatott jövedelmét. Az adóztatás alapelvei a szakirodalomban több forrásban is fellelhetőek, ugyanakkor a felvázolt elvrendszer nem mindig mutat egységes képet. A következő elvek azonban többnyire mindenki által elfogadottak (Bary et. al., 2014, 283. old.): 7
8 áldozatelmélet: aki sok jövedelemmel rendelkezik, az (valamilyen arányban, de) többet kell, hogy adózzon. Ez az arány lehet lineáris, progresszív vagy degresszív; egyenlőségi elv: azonos adóalanyok egyforma áldozatot kell, hogy hozzanak; fogyasztási elv: aki fogyaszt, az adózzon is utána; viszontszolgáltatási elv: az állam, amely beszedi az adót, valamit köteles adni is cserébe, ám ez az elv sem jogosít fel konkrét, közvetlen ellenszolgáltatás követelésére; hatékonysági elv: ahol sok jövedelem képződik, ott nem célszerű a túlzott adóterhelés, ugyanis a tőke ott jó helyen, hatékony területen van. Ezen alapelvek azonban éppenséggel ellent is mondhatnak egymásnak, így meghagyják az államnak azt a feladatot, hogy felállítson egy preferenciarendszert közöttük aszerint, hogy milyen célokat, feladatokat tűz ki maga elé A társaságok adóztatása A társaságokat érintő adókat összefoglaló néven a nemzetközi terminológiában társasági adónak (corporate tax) nevezik. Ezen belül a különböző társasági adórendszerek gyakran használnak több adónemet a különböző típusú, tevékenységi körű vagy méretű társaságok megadóztatására. Az általánosság szintjén azonban a társaságok adóztatása egy egységes rendszerként is vizsgálható. A társaságok adójának alapját általában úgy kaphatjuk meg, hogy a társaság bevételeiből kivonjuk annak költségeit. Ez alapján határozható meg a jövedelem, vagyis az adóalap (Bary et. al., 2014). Léteznek azonban más filozófiájú társasági adók, mint például a cash flow alapú társasági adó. Ennél az adófajtánál az adó tárgya nem a jövedelem, hanem a pénzforgalom, vagyis az adott időszak pénzbeáramlásának és pénzkiáramlásának különbsége. Egy következő említésre méltó kategória pedig az átalányadók köre. A társaságok adóztatása során is ki lehet vetni ugyanis átalányadót, például a teljes forgalom arányában, ami viszonylag sok országban alkalmazott módszer. Vannak mindemellett rendhagyóbb filozófiájú adók is. Ilyen a becslésen, például árbevétel-becslésen alapuló adó. Magyarországon ugyanakkor 2013-ban bevezetésre került egy tételes adó (KATA), amely gyakorlatilag fejadóként működik. Ez a megoldás szintén nem tartozik a megszokott adófajták közé, amit az is jelez, hogy 8
9 az OECD kkv-k adózásával kapcsolatos kiadványa 2009-ben egy tagországnál sem talált erre az adófajtára példát (OECD, 2009). A társaságok adóztatása során az adóbevételeket főszabály szerint az határozza meg, hogy mekkora az adókulcs és milyen mértékű az adóalap. Az adóterhek nemzetközi összehasonlítása gyakran tévútra is vezethet emiatt, hiszen míg az adókulcs könnyen mérhető, addig az adóalap meghatározása a végletekig bonyolítható (Galántainé, 2010a). Emellett a magas adókulcsok hatással lehetnek az adóévet követő időszak adóalapjára is, hiszen riasztó mértékű adókulcs esetén az adóalap könnyen elolvadhat, a társaság visszafoghatja tevékenységét vagy kivonulhat az adórendszer hatálya alól (pl. átteszi székhelyét). Az állam emellett nagymértékben módosíthatja a társaságok adóztatásának rendszerét azzal is, ha kedvezményeket, vagy mentességet biztosít a társaságoknak bizonyos esetekben. Az adómentesség jogszabály által biztosított kivételt jelent az adófizetés kötelezettsége alól, meghatározott adónemekre és időtávra vonatkozóan, míg az adókedvezmény mérsékli az adott vállalat adóterheit (Galántainé, 2006). A kedvezmény kétféle lehet: adókedvezmény és adóalap-kedvezmény. A kedvezmények rendszere igen összetetté tud tenni bármilyen egyszerűnek tűnő adórendszert. Az állam a gazdaság- vagy szociálpolitikai céljainak megfelelően kialakíthatja a társasági adórendszert úgy, hogy bizonyos tevékenységeket preferáljon. Ilyen az, amikor adókedvezményben vagy mentességben részesítenek egy társaságot, ha az bizonyos beruházásokat elvégez, kutatás és fejlesztés területén invesztál, vagy növeli foglalkoztatottainak létszámát ezáltal hozzájárulva a foglalkoztatás növeléséhez. A kedvezmények és mentességek természetesen tovább bonyolítják a társasági adórendszerek nemzetközi összehasonlítását, ugyanis az elengedett adó miatt csökken az effektív adóteher és az adókulcs is (Galántainé, 2010a) A társaságok közvetlen adóztatásának történeti előzményei A jövedelemadók már a 19. században megjelentek az iparosodottabb, fejlettebb országokban, azonban a társasági jövedelem adóztatása a 20. század elejétől nyert külön teret magának. Az Egyesült Államokban 1909-ben vezették be a szövetségi társasági jövedelemadót a vállalkozások körére (Taylor, 2002). A célja az új adónak az volt, hogy elkülönítsék a jogi személyeket a természetes személyektől, ugyanis addig ez a két 9
10 csoport azonos módon adózott a jövedelméből, habár törvényileg már 1894-ben bevezették a társaságok külön adóztatását. Egy másik tradicionális piacgazdaság, az Egyesült Királyság csak jóval később, 1965-ben vezette be a társasági jövedelemadót, mint önálló adónemet (Finance Act 1965). Egészen addig a társaságok a magánszemélyekkel azonos szabályok szerint fizettek jövedelemadót. Magyarországon a modern adórendszert először 1848-ban kísérelték meg bevezetni. Ekkor állt elő ugyanis Kossuth Lajos egy adóreform-tervezettel, amely felváltotta volna az addigi, lényegében a középkori alapokra épülő, házadót és vámokat használó adórendszert. A Kossuth pénzügyminiszter által bevezetett új rendszer bár kérészéletű volt a forradalom és szabadságharc bukása miatt, de meghonosította Magyarországon az általános közteherviselést (1848. évi VIII. törvénycikk a közös teherviselésről). Az es forradalom és szabadságharc bukása után egészen a kiegyezésig az osztrák törvények szabályozták az adófizetést Magyarországon ban azonban itthon is bevezetésre került az általános jövedelemadó, amelynek (többek közt) tárgyává vált az üzletből és a részvénytársasági nyereményből származó jövedelem (1868. évi XXVI. törvénycikk a jövedelemadóról, 2. ). A 19. század végétől volt példa arra, hogy külön a vállalatokra vonatkozó adókat vezettek be, azonban ezek általában a vállalati vagyont, vagy a kamatjövedelmet adóztatták, de korántsem voltak egységes, vállalati adórendszerben kezelhetőek (pl. tőkekamat- és járadékadó)(1892. évi számú pénzügyminiszteri körrendelet). A társaságok külön jövedelemadózására a rendszerváltásig kellett várni Magyarországon ben került bevezetésre a társasági adó elődjének tekinthető vállalti nyereségadó, amely nem differenciálta a vállalti szektort, hanem egységes egészként kezelte azt. Ezt követően 1992-ben került bevezetésre a társasági adó törvény, amely a piacgazdaságba való integrációnkat teljessé tette formálisan is (Semjén, 2006). Vannak példák azonban arra is, hogy egy adott ország nem vet ki külön adónemet a társaságokra. Összességében tehát két álláspont létezik a társaságok jövedelemadóztatásával kapcsolatban: az egyik az integrációs felfogás, a másik pedig az abszolutista nézet (Galántainé, 2010a). Az integrációs felfogás szerint a jogi személyek által megtermelt jövedelem idővel mindenképpen átáramlik a természetes személyekhez, ezért nincs szükség a tőkejövedelmek külön megadóztatására, hanem az osztalékot kell a magánjövedelemmel azonos módon megadóztatni. Az abszolutista nézet viszont külön adótípusként tekint a társasági jövedelemadóra, és önálló 10
11 adóalanyként kezeli a jogi személyeket. Az önálló társasági jövedelemadó szükségességét hangsúlyozandó, e nézet képviselői kiemelik, hogy a modern kor globális gazdasági viszonyai között szükség van a tőke közvetlen megadóztatására, hiszen ha csak a tulajdonos magánszemély adózna, akkor előállhatna olyan helyzet, hogy nem részesül adóbevételben az az ország, ahol a jövedelmet megtermelték. Ráadásul az áttételes tulajdonosi viszonyok kétségbe vonják az integrációs elv életszerűségét. Mindezek miatt a legtöbb országban az abszolutista nézet érvényesül e kérdésben. 11
12 2. A kkv-k gazdasági szerepe Magyarországon Tanulmányomban a társaságok adóztatásának hazai helyzetével foglalkozok. Azon belül is a kkv-kat, tehát a mikro-, kis- és középvállalkozásokat teljeskörűen érintő adókra, vagyis a jövedelemadókra, a járulékrendszerre és az áfa-rendszerre fókuszálok. Fogyasztáshoz kapcsolat adóbevételek 2013-ban (milliárd Ft) Általános forgalmi adó 913 Jövedéki és regisztrációs/fogyasztási adó Távközlési adó Pénzügyi tranzakciós illeték Biztosítási adó 1. ábra (saját szerkesztés): Fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek 2013-ban Forrás: Ksh.hu A jövedelemadók terén bemutatom majd a kkv-k által válaszható adónemeket. A fogyasztási adók közül viszont már szelektálok, hiszen itt az áfa magasan a legjelentősebb és legáltalánosabb adónem, míg az 1. ábrán is szereplő többi adó szektorális, vagy csak néhány termékfajtára vonatkozik. A járulékrendszert illetően teljes körű bemutatásra törekszem, az összes járuléktípust magába foglalóan. A helyi adók a tanulmánynak nem képezik tárgyát, mivel e tekintetben nem is lehetne egységes rendszerként kezelni a hazai kkv-adórendszert. Az adórendszer előtt azonban mindenképpen érdemes definiálni a kkv-kat, és bemutatni azok gazdaságban betöltött szerepét. Emellett a téma szempontjából szemléltetni fogom a hazai kkv-szektor helyzetét az európai uniós állapotokhoz viszonyítva A kkv-k köre, gazdasági szerepük
13 A kkv-k fogalmának tágabb körébe tartoznak tehát a mikro-, kis- és középvállalkozások. A társaságok kategorizálását az európai uniós gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is létszám és árbevétel, valamint középvállalkozások esetén mérlegfőösszeg alapján végzik. Eszerint a kkv kategóriába tartozik az a vállalkozás, amely 250 fő alatti alkalmazotti létszámmal rendelkezik, árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ezen belül kisvállalkozásnak minősül a vállalkozás, ha a foglalkoztatottak létszáma 10 és 49 fő között van, és az árbevétel legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig akkor minősül egy vállalkozás, ha az alkalmazotti létszám 10 fő alatt van, és az árbevétel nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintot (2004. évi XXXIV. törvény, 3. ) A kkv-szektor jelentős forrása a gazdasági innovációnak és a növekedésnek. A kkv-k rugalmasságukkal nagyon fontos szereplői minden gazdaságnak, akár fejlett, akár fejlődő országról van szó. A kkv-k az OECD országok mindegyikében minimum 95, maximum 99%-át teszik ki az összes vállalkozásnak. Emellett a szolgáltató szektorban, amely egy modern gazdaságban a legjelentősebb, és leginkább növekvő szektor, a kkv-k aránya az OECD országok legtöbbje körében legalább 99%-át teszi ki az összes vállalkozásnak. A kkv-k a foglalkoztatás terén is nagyon fontos szerepet játszanak fejlett és fejlődő gazdaságokban egyaránt. Az OECD országokban és az Európai Unióban a versenyszféra foglalkoztatottainak általában körülbelül a kétharmada áll kkv alkalmazásában (OECD, 2009). Az Európai Bizottság kkv-król szóló legfrissebb riportja részletesen vizsgálta az európai uniós tagországokban működő kkv-k teljesítményét. A legfőbb megállapításaik a következők: a kkv-k az Európai Unión belül az összes társaság 99 százalékát teszik ki, az összes versenyszférabeli foglalkoztatott kétharmadát alkalmazzák és egy euró hozzáadott értékből 58 centet ők hoznak létre. Ezen kívül milliárd euró hozzáadott érték jött létre a kkv-k jóvoltából 2013-ban, és az Európai Unión belül 88,8 millió főt foglalkoztattak. Uniós átlagban viszont a kkv-k hozzáadott értéke 2008 óta csak 1 százalékkal nőtt, foglalkoztatottaik létszáma pedig 2,6 százalékkal csökkent ez idő alatt (Európai Bizottság, 2014). Az EU 2000-ban elfogadta a Kisvállalkozók Európai Chartáját, amellyel külön kisvállalkozókra vonatkozó politikát fogalmazott meg. A Charta részeként kiadtak egy 13
14 Európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot (SBA), amely tíz elvet és ezekhez kapcsolódó politikai intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek a tagállamok számára követendőek a kkv szektor támogatásához. Ezek az elvek a következőek (Európai Bizottság, 2013): I. Vállalkozói szellem támogatása II. Második esély III. Gondolkozz előbb kicsiben! IV. Hatékony közigazgatás V. Közbeszerzés és állami támogatás VI. Finanszírozás VII. Egységes Piac VIII. Szaktudás és innováció IX. Környezetvédelem X. Nemzetköziesedés Látható, hogy az SBA elvei között nincs olyan, amely konkrétan, nevében feltűntetve az adóztatással foglalkozna, azonban a III. és a IV. elv nagymértékben érinti az adóztatás kérdéskörét. A Gondolkozz előbb kicsiben! -elv magába foglalja azt az igényt, hogy a kkv-kat a politika, és ez által az adópolitika területén is külön kezeljék, és életszerű szabályozást, követelményrendszert alkalmazzanak a számukra. A hatékony közigazgatás elvének pedig fontos része az adóadminisztráció racionalizálása. Tehát a szabályozói környezet és az állam által a kkv-knak az adópolitikán keresztül biztosított lehetőségek megjelennek a felsorolt elvekben, különösen pedig a harmadikban és a negyedikben A 2013-as SBA értékelés Magyarországról 1. Táblázat: KKV-k Magyarországon alapadatok Forrás: Európai Bizottság, 2013, 2. old. 14
15 A fenti táblázatból megállapítható, hogy a hazai vállalati szféra, és azon belül a kkv szektor nagyban hasonlít az EU-ra jellemző, átlagos vállalati szférára. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a tény, hogy a mikrovállalkozások száma Magyarországon enyhe túlsúlyban van az európai uniós átlaghoz képest (2,5 százalékpontos különbség), és ezzel párhuzamosan az összes többi vállaltméret némileg gyakoribb előfordulást mutat a fent feltüntetett 27 uniós tagországban, átlagosan. A foglalkoztatottak számát illetően szintén nagyon hasonlít a hazai vállalti szféra az uniós átlaghoz, azonban a mikrovállalkozások nagyobb hazai részesedése itt is tetten érhető, hiszen míg itthon a részesedés az összes foglalkozatott körében 35,5 %, addig az uniós átlagnál ez az érték csak 28,7 %. A nagyvállalati szektorban azonban pont az ellenkezője a helyzet, hiszen míg itthon a részesedésük a foglalkoztatottakból csak 28,8 %, addig az unió átlagában ez az adat 33,5 %. Ha a harmadik tényezőt, vagyis a hozzáadott értéket vizsgáljuk, akkor ez az imént felvázolt trend átfordul, és különös módon pont a nagyobb vállalatok súlya nagyobb itthon e téren az uniós átlaghoz viszonyítva. Magyarországon ugyanis a nagyvállalatok adják a hozzáadott érték 46,8 %-át (szemben az uniós átlagot jelentő 42,4 %-kal), míg a mikrovállalkozások csak 18,7 %-os részesedéssel bírnak, szemben a 21,1 %-os uniós adattal. A Magyarországon számarányában nagyobb súlyú, de gazdasági teljesítményében kevésbé domináns mikrovállalati szektor felvet bizonyos hatékonysági kérdéseket, amelyekre az adórendszer átalakításának elemzésekor bővebben kitérek. A válság súlyosan érintette a hazai kkv szektort, amely az uniós átlagnál nagyobb mértékű visszaesést mutatott. A kkv-k hozzáadott értéke 2008-ban meghaladta a 2012-es értéket. A 2013-as adatok még mindig azt mutatják, hogy a kkv szektor as, válság előtti helyzete minden téren jobb volt a mainál. Míg 2013 végén mintegy 558 ezer kkv volt Magyarországon, addig 2008-ban kb. 7 ezerrel több. Emellett a kkv-k 2013-ban kb. 1,8 millió főt, vagyis fővel kevesebbet foglalkoztattak, mint 5 évvel azelőtt, és hozzávetőlegesen 26,6 milliárd euró hozzáadott értéket állítottak elő, ami mintegy 1,6 milliárd euróval alulmúlja a 2008-as adatot (Európai Bizottság, 2013). Ez utóbbi adat lemaradást jelent az európai uniós átlaghoz képest, ugyanis míg a foglalkoztatás volumene az uniós átlagnál is a válság előtti szint alatt van, addig a hozzáadott érték terén 1%-os növekedés volt tapasztalható 2008 és 2013 között az Európai Unióban a kkv-k részéről (Európai Bizottság, 2014). 15
16 A hazai kkv-szektor helyzete Kkv-k száma Kkv-alkalmazottak száma (fő) Hozzáadott érték (millió euró) 2. ábra (saját szerkesztés): A hazai kkv-szektor helyzete Forrás: Európai Bizottság, 2013, 2. old. 3. ábra: Magyarország SBA-profilja 16
17 Forrás: Európai Bizottság, 2013, 5. old. A fenti ábrán látható, hogy Magyarország hol áll az SBA-elvek terén ez EUátlaghoz viszonyítva. Eszerint míg az 1-es, 4-es, 5-ös és 7-es elvek terén elérjük az EUátlagot, addig a többi elv kapcsán Magyarország kisebb-nagyobb mértékben lemaradásban van. A kiadvány ugyanakkor megjegyzi, hogy az elmúlt évek hazai trendje, ha csak mérsékelten is, de felzárkózást mutat az EU-átlaghoz. Gondolkozz előbb kicsiben elv 4. ábra: Eltérés az uniós átlagtól Forrás: Európai Bizottság, 2013, 8. old. A harmadik, vagyis a gondolkozz előbb kicsiben elv hazai gyakorlatba való átültetése még hiányos a felmérés szerint. Látható, hogy a kormányzati szabályozás terhe túl nagy, ráadásul az EU-ban a legmegterhelőbbnek Magyarország kormányzati szabályozását értékelték. A szabályok és folyamatok ismertetése és egyszerűsítése is problémás Magyarországon. Ezekkel szemben azonban a felmérés rámutat az utóbbi évek egyik jelentős fejleményére, miszerint a hazai engedélyeztetések jóval olajozottabban zajlanak az uniós átlagnál. Hatékony közigazgatás elve 17
18 5. ábra: Eltérés az uniós átlagtól Forrás: Európai Bizottság, 2013, 9. old. A hatékony közigazgatás elvének hazai teljesülése némileg összetettebb szempontrendszerrel vizsgálható. A tanulmány témáját leginkább érintő kérdések az adóval kapcsolatosak. Ha ezeket vizsgáljuk, akkor látható, hogy az évenkénti adófizetések száma Magyarországon átlagosnak mondható, vagyis nem jelent kirívó terhet. Ezzel szemben a fontosabb adóbefizetések elvégzéséhez szükséges idő már jóval meghaladja az uniós átlagot: évente 277 órát rabol egy vállalkozás idejéből, szemben az uniós átlagot jelentő 193 órával. Ez utóbbi, az adóztatásban meglévő lemaradás bizonyára összefügg az e-kormányzat kkv-k általi relatíve alacsony igénybevételével, hiszen az elektronikus módszerek, felületek szélesebb körű alkalmazásával vélhetően csökkenne az adófizetéssel és az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkálatokkal töltött idő. Azt mindenesetre a kiadvány leszögezi, hogy a hazai közigazgatás hatékonysága felveszi a versenyt az uniós átlaggal A Magyar Kormány helyzetelemzése a kkv-szektorról A Kormány által 2013-ban kiadott Kis- és középvállalkozások stratégiája címet viselő társadalmi egyeztetésre készített tervezet kiemeli, hogy a hazai vállalkozói szférában a kkv-k számaránya meghaladja az európai uniós átlagot. Emellett 18
19 rámutat arra, hogy a hazai kkv-k átlagosan 3,1 főt foglalkoztatnak, szemben az uniós átlagot jelentő 4,2 fővel. A tervezet a hazai kkv-szektor egyik legnagyobb gyengeségeként azt emeli ki, hogy Magyarországon túl sok a mikrovállalkozás, és túl kevés az erős középvállalat (Kormany.hu, 2013). Ezt a jelenséget az SBA-értékelés is alátámasztja. Emellett a Kormány felmérést készített arról, hogy mely tényezők akadályozzák leginkább a növekedést a kkv-k körébe tartozó vállalkozások szerint. A felmérés eredményeként megállapítható, hogy leginkább a magas adó- és járulékterhek és a szabályozás kiszámíthatatlansága okozzák a problémát. Ugyanakkor az adminisztrációs terhek is sokaknak okoznak gondot (6. ábra). 6. ábra: A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők a megkérdezett vállalkozások szerint (1-5-ös skálán) Forrás: Kormany.hu, 2013, 8. old. A tervezet a pénzügyi válság hatásait is megemlíti a helyzetjelentésében, és kiemeli, hogy a keresleti és a finanszírozási feltételek is romlottak Magyarországon a válság előtti időszakhoz viszonyítva, ami például a hitelezés visszaesésében nyilvánul meg. Továbbá a tervezet az SBA-értékeléshez hasonlóan megjegyzi, hogy a kkv-k gazdasági teljesítménye még nem érte el a válság előtti szintet. 19
20 3. A kkv-k hazai helyzete egy nehezen adóztatható csoport A nehezen adóztatható csoportok vizsgálatakor mindenekelőtt érdemes azonosítani a problémát: az adóztatás velejárója, hogy az adóalanyok igyekeznek minimalizálni a befizetéseiket. Ez történhet teljesen illegális formában, illetve legálisan is, a fennálló jogszabályok kijátszásával. Előbbit adócsalásnak, utóbbit pedig adókikerülésnek nevezzük, összevontan ugyanakkor érdemes az adóelkerülés fogalmát használni, amely magába foglal minden olyan törekvést, amely az adófizetési kötelezettség alól való kibújásra irányul (Földes, 2005). Az adóelkerülésre irányuló törekvések elleni fellépés során két igazán fontos tényezőt érdemes elsőként kiemelni. Egyrészt szükség van a törvények és jogszabályok alapos kidolgozására és megfogalmazására, hogy az adókikerülők számára minél kevesebb kiskapu álljon rendelkezésre. Másrészt pedig szükség van rendszeres adórevíziókra és szigorú büntetési tételekre, hogy az adócsalást is kordában lehessen tartani. Mindemellett ugyanakkor kulcsfontosságú lehet az is, hogy egy adórendszer milyen ösztönzőkkel bír az adóalanyokra, ugyanis az adókulcsok és a bírságok esetleges nagysága szintén hatással van arra, hogy egy szereplő rálép-e az adóelkerülés útjára. Allingham Sandmo (1972) széles körben elfogadott elmélete szerint az adózó hasznosság-maximalizáló egyén, aki egy döntési helyzetben van az adófizetés kapcsán. Ekkor mérlegelnie kell az elérhető adóelőny mértékét, az esetleges bírság nagyságát, a lebukás valószínűségét és végezetül a saját attitűdjét az adófizetéssel kapcsolatban, amely meghatározza, hogy mennyire hajlandó kockázatot vállalni. Az adóelkerülők méret szerint három csoportra oszthatók. Eszerint legfelül többnyire multinacionális nagyvállalatok állnak, amelyek körében általában a határokon átívelő adóelkerülés módszerei fordulnak elő, mint például a transzferárakkal való adóelkerülés, vagy az offshore paradicsomok igénybe vétele. Legalul ezzel szemben a legkisebb szereplők jellemzően más módszerekkel élnek, ha adóelkerülésről van szó. Ők azok, akik megpróbálnak eltűnni az adópolitika és az adóhatóság szeme elől, gyakran készpénzben folytatják le tranzakcióikat, tevékenységüket teljesen vagy részlegesen titkolják az adóhatóság elől. Akik pedig középen helyezkednek el, azok jól láthatóak a hatóságok számára, viszont adóelkerülés esetén gyakran jelentik alul jövedelmüket, vagy vesznek igénybe jogosulatlanul adókedvezményeket, egyszerűsítéseket (Bird Wallace, 2003).
Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu
Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete
RészletesebbenVárakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013
Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos
Részletesebben1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz:
ESSZÉ KÉRDÉSEK AZ ADÓZÁS I. CÍMŰ TÁRGY VIZSGÁJÁHOZ 1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! 1) az egységes adórendszerek több mint száz év során
RészletesebbenAdózási általános elmélet. EKF Csorba László
Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:
RészletesebbenADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához
ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.
RészletesebbenAdózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai
Adózási alapismeretek 1. konzultáció Az adótan alapjai Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata Jogszabályalkotás elősegítése Adóoptimalizálás Fizetendő adó meghatározása Az adótan tárgya
RészletesebbenADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO
ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak
RészletesebbenAdózás és államháztartás.
Adózás és államháztartás. Az állam én vagyok- XIV Lajos ezt nem mondta Miről lesz szó? Adókról általában Jövedelemtermelő csoportok Fogalmak, meghatározások Az adózás lehetséges pontjai Célok, eszközök
RészletesebbenSZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére
RészletesebbenBerta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei
Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar
RészletesebbenJOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest
WWW.ECOVIS.HU WWW.ECOVIS.COM Tartalom HÓNAP témája: A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó Dr. Balogh Péter Róbert ügyvéd, senior partner, irodavezető Változik a lakásszerzés illetéke
RészletesebbenAz önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett
RészletesebbenAz egyes adófajták elmélet és gyakorlat
Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen
Részletesebbenadózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a
Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből
RészletesebbenA százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása
EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenA helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7.
Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Fellegi Miklós PhD, Miskolci
RészletesebbenAz általános forgalmi adóbevételek alakulása
Mellékletek Az általános forgalmi adóbevételek alakulása milliárd forint Áfa bevétel tény előirányzat előzetes tény Vásárolt fogyasztás 2240,5 2533,7 2496,2 Lakossági beruházások 31,1 82,3 34,7 Egyéb
Részletesebbennemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013.
Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok (IBAN számok)
RészletesebbenA NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke
A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a NAV
Részletesebben1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek
Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2013. február 15-től érvényes jegyzéke
RészletesebbenÉlethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől
Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2018.01.01-jétől Azon kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére
RészletesebbenIsmét jól teljesítettek az egri adózók (az előirányzatot meghaladóan teljesültek az adóbevételek)
Ismét jól teljesítettek az egri adózók (az előirányzatot meghaladóan teljesültek az adóbevételek) A 2015. évi adóbevételi adatok Eger gazdaságát illetően - bizakodásra adhatnak okot, hiszen az előző évhez
RészletesebbenAz EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó évi évközi és évi változásai. Készítette: Ferenczi Szilvia
Az EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó 2018. évi évközi és 2019. évi változásai Készítette: Ferenczi Szilvia Az egyszerűsített vállalkozói adó változásai (2018. évi évköz változások) 1. Az egyszerűsített
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenTax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok
ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból
RészletesebbenA BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenA NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke
A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a NAV
RészletesebbenMunkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás
Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály
RészletesebbenPÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adók és támogatások
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Adók és támogatások Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés Gazdálkodási menedzserasszisztens és projektmenedzser
RészletesebbenTársasági adó. Gyakorlat
Társasági adó Gyakorlat A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon
RészletesebbenÚj egyensúly. Sikerek és kihívások
Új egyensúly Sikerek és kihívások Felzárkózik a gazdaság GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában) 4,9 5,2 4,2 4,5 4,5 4,3 3,9 3,8 3,4 3,0 3,0 2,4 1,9
RészletesebbenA KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia
A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes
RészletesebbenA kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között
A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része
Részletesebbenvedelemadózás Magyarországon gon Minden forint egyenlő 2016/2017. I. félév Dr Lakatos Mária
Személyi jövedelemadj vedelemadózás Magyarországon gon Minden forint egyenlő Miről l volt szó? Adókról általában Társadalombiztosítás alapjai Biztosítási rendszer eredete Egy kis történelem Elvek, célok,
Részletesebbenf nnt artható gazdaságot
A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor
RészletesebbenÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG ÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ISMERTETŐ 2019 A Magyar Nemzeti Bank új statisztikai kiadványt jelentetett meg, amely
RészletesebbenADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI
ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI Budapest, 2007 Szerzők: Burján Ákos Dr. Szebellédi István Sztanó Imréné dr. Dr. Tóth József Szerkesztő: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 246 9 Kiadja
RészletesebbenAz adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei
Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Elhangzott az Adótanácsadók Egyesülete X. Adójogi Konferenciáján 2007 április Tartalom Helyzetértékelés: a magyar adórendszer csapdája Az adófizetők körének
RészletesebbenEgészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől
EHO 2011: egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011-ben. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetőt az általa magánszemélynek juttatott
Részletesebben61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó
z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenDunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról
Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)
RészletesebbenÖsszehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I
Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására
RészletesebbenGyermektelenek és egygyermekesek
Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó
RészletesebbenTársasági adó évi teljesítés évi előirányzat évi teljesítés. Megnevezés
Társasági adó milliárd forintban A bevallott társasági adó főbb elemeinek alakulása 1. Adózás előtti nyereség 5 515,8 4 920,2 5 396,9 2. Társasági adó alapja (pozitív) 3 066,1 3 058,9 3 180,1 3. Számított
RészletesebbenTársadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai
Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
RészletesebbenA kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.
Részletesebben54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások
A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek
RészletesebbenKülönadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója
Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.
RészletesebbenDr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária
Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig
RészletesebbenKöltségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI
Költségvetési projekció 2014-2015 Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI Tartalom 1. A feladat 2. A módszer 3. A makró előrejelzés 4. A változatlan költségvetés feltétel 5. A költségvetési
RészletesebbenDTM Hungary Accounting Intelligence
AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok
RészletesebbenAdózás az Európai Unióban*
2010/100 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 100. szám 2010. szeptember 24. Adózás az Európai Unióban* A tartalomból 1 Bevezetés 2 A) Az adóbevételek megoszlása a teherviselés
RészletesebbenPéldák a személyi jövedelemadó kiszámítására
Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 191-192 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 2012/2013. II. félév 72-83 Miről lesz szó?
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
Részletesebbenadóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés
Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés
RészletesebbenElőadó: Vadász Iván alelnök. Adótanácsadók Egyesülete
MABISZ konferencia Egy érzékeny téma, ami mindenkit érdekel: az adó. Rövid és hosszú távú érdekek az adóztatásban: hogyan jár jobban az állam, ha keményebben adóztat vagy ha csökkenti a költségvetési kiadásokat?
RészletesebbenElőadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.
Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága Veszprém, 2017. november 7. VESZPRÉM MEGYE 2016. TOP 100+200 Amiről szó lesz.. 1 TOP 100+200 elemzés 2 Kedvezmények 3 Adóbevételek
RészletesebbenA 2012 évi CXLVII. törvény ú,j választható adónemként vezette be a kisvállalati adót.
A 2012 évi CXLVII. törvény ú,j választható adónemként vezette be a kisvállalati adót. Első ránézésre igen vonzó lehetőségről van szó, hiszen azok, akik 2013 januárjától e törvény szerint kívánnak adózni
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenTájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról
Tájékoztató a Magyar Közlöny 136. számával kihirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv megvalósításához kapcsolódó törvénymódosításokról A 2012. október 15-én a Magyar Közlöny 136. számában kihirdetésre kerültek
RészletesebbenGyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról
Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ...9 HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK...10
TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ...9 HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK...10 I. 2014. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY A TUDOMÁNYOS KUTATÁSRÓL, FEJLESZTÉSR L ÉS INNOVÁCIÓRÓL...11 AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK...11 II. 1991. ÉVI LXXXII. TÖRVÉNY
RészletesebbenKISADÓK, EGYÉB ADÓK VÁLTOZÁSAI Mi változik 2018-ban? Készítette: Szűcs Krisztina
KISADÓK, EGYÉB ADÓK VÁLTOZÁSAI Mi változik 2018-ban? Készítette: Szűcs Krisztina KATA: KATA, KIVA VÁLTOZÁSOK A KATA adómértéke nem változik, a főállású kisadózó után továbbra is 50.000 forint, míg a nem
RészletesebbenPéldák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2016/2017. I. félév Adóoptimalizálás
Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának kiszámítására Tax wedge
RészletesebbenEGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények
EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis
RészletesebbenJobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.
2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,
RészletesebbenAdóreform elképzelések
Adóreform elképzelések A CEMI Makro egyensúly és gazdasági növekedés címen publikált tanulmányából az adózási fejezet előkészítő anyaga 2006 január Elméleti célkitűzések Foglalkoztatás serkentése, közterhek
RészletesebbenAz állam pénzügyei. Miért van szükség államra?
Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős
RészletesebbenAdókhoz kapcsolódó feladatok
Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU
RészletesebbenLogisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére
Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,
RészletesebbenMiért van szükség államra?
Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.
RészletesebbenA NAV számlaszámok és adónemeik február 2-ától érvényes jegyzéke
A NAV számok és adónemeik 2018. február 2-ától érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására az alábbi jegyzékben szereplő költségvetési
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/7831) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/7831) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára az államháztartás egyensúlyát
RészletesebbenAz általános forgalmi adóbevételek alakulása évi tény
Mellékletek Az általános forgalmi adóbevételek alakulása előzetes Vásárolt fogyasztás 2 800 491,9 3 139 306,1 3 055 556,9 Lakossági beruházások 35 805,6 41 400,0 41 137,6 Egyéb (áht) vásárlás 460 858,8
RészletesebbenMi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány)
Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Készítette: Sinka Jánosné közgazdász, adószakértő 2009. január 1-től 40% lesz az EVA (?) Szakmai
RészletesebbenTÁRSASÁGI ADÓ
TÁRSASÁGI ADÓ 2016-2017 A változások életbe lépése több lépcsőben történik: - 2016 július 1. és 16. - 2016 augusztus 1. - 2016 szeptember 1. - 2017 január 1. Adókulcs változás 2017. január 1: a kétkulcsos
RészletesebbenMagyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop
Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép
RészletesebbenSzja bevallás a 2012-es évről
Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság
RészletesebbenÚtmutató. az SZJA- bevalláshoz
Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke
Részletesebben1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Költségvetési számlaszámhoz tartozó IBAN számlaszám
A NAV adóztatási tevékenységével összefüggésben, kizárólag a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó IBAN számok 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek
RészletesebbenSzámvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái
Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,
RészletesebbenA NAV számlaszámok és adónemeik január 1-től érvényes jegyzéke
A NAV számok és adónemeik 2017. január 1-től érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására az alábbi jegyzékben szereplő költségvetési
RészletesebbenAdópolitika és jogalkotás 2018
Adópolitika és jogalkotás 2018 IZER Norbert Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 28. Az adóelvonás szintje még mindig magasabb a régiós versenytársainknál A GDP arányos adóelvonás
RészletesebbenSzemélyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük
Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak
RészletesebbenAz, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
RészletesebbenÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018
ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018 Összefoglaló 2018 június ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018 2018 június 2 Összefoglaló Összegző
RészletesebbenKitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.
Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve
RészletesebbenA vidékért kezeskedünk
A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%
RészletesebbenEredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
Részletesebben1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma
Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok és adónemeik 2013. január 1-jétıl érvényes jegyzéke
RészletesebbenRecesszió Magyarországon
Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése
RészletesebbenTársasági adó. 2007. évi teljesítés. 2008. évi előirányzat. 2009. évi előirányzat. Megnevezés
Társasági adó milliárd forintban A bevallott társasági adó főbb elemeinek alakulása 1. Adózás előtti nyereség 5743,2 6188,2 6903,6 2. Társasági adó alapja (pozitív) 3509,7 3782,1 4774,7 3. Számított adó
RészletesebbenÚj kisvállalati adók. 2015/16. I. Dr Lakatos Mária
Új kisvállalati adók 2013-tól alkalmazhatóak 2013-ban új, kisvállalkozóknak szánt adónemekkel bővült az eddigi paletta. KATA, mint kisvállalkozók tételes adója és KIVA, mint kisvállalkozások adója vonult
Részletesebben