Csőke István Máté A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások adórendszerének vizsgálata avagy egy nehezen adóztatható csoport?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Csőke István Máté A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások adórendszerének vizsgálata avagy egy nehezen adóztatható csoport?"

Átírás

1 Csőke István Máté A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások adórendszerének vizsgálata avagy egy nehezen adóztatható csoport?

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Az adórendszer elméleti megközelítésben A jó adórendszer ismérvei A társaságok adóztatása A társaságok közvetlen adóztatásának történeti előzményei A kkv-k gazdasági szerepe Magyarországon A kkv-k köre, gazdasági szerepük A 2013-as SBA értékelés Magyarországról A Magyar Kormány helyzetelemzése a kkv-szektorról A kkv-k hazai helyzete egy nehezen adóztatható csoport A rejtett gazdaság és a kkv-szektor kapcsolata A nehezen adóztatható csoportok hatékonyabb kezelésének lehetséges módjai Az adómeghatározáson alapuló adó felépítése és lehetséges hatásai Az adómeghatározáson alapuló adó lehetséges karakterisztikája Az adómeghatározáson alapuló adó hatékonyságának kérdése A kkv-k adórendszerének elemzése A kkv-k jövedelemadózási rendszere A személyi jövedelemadó kétféle módja: vállalkozói személyi jövedelemadó és átalányadózás A vállalkozói személyi jövedelemadó Átalányadózás Az szja-t fizető egyéni vállalkozók adózásának jellemzői Az Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) A társasági adó

3 A kisvállalati adó (KIVA) Számítási példa az adónemek összehasonlításához A kkv-k jövedelemadózási rendszerének összegzése A kkv-k jövedelemadózási rendszerének értelmezése A kkv-k által fizetendő járulékok rendszere Az áfa-rendszer és a kkv-k kapcsolata A hazai kkv-k adórendszer általi kezelésének fő vonásai Összegzés Irodalomjegyzék Ábra- és táblázatjegyzék

4 Bevezetés Az adózás első alkalommal az ókorban jelent meg. Ettől kezdve egészen különböző elvek mentén zajlott az adóztatás a történelemben. A legkorábbi adóztatási módszerek többnyire a vagyont terhelték, és ezzel szemben a jövedelmek és a fogyasztás adóztatása csak az újkor, de még inkább a modern kor vívmányai. Az általános adókötelezettség és ezzel együtt a jövedelemadó kialakulása nagymértékben összefügg az ipari forradalommal, a képviseleti demokráciák kialakulásával és az állam megnövekedett szerepével (Juhász, 2012). A modern állam jelentős újraelosztást hajt végre, amelynek keretében a különböző társadalmi rétegek és entitások között nagy volumenű jövedelemátcsoportosítás zajlik. Ezen jövedelemátcsoportosítás hatékony lebonyolításához pedig hatékony adórendszerre van szükség, amely képes hozzásegíteni az államot a feladatainak ellátásához szükséges bevételek beszedéséhez. A modern adórendszerek elméleti alapjai is az újkorban alakultak ki. A teljeség igénye nélkül kiemelhető Jean-Baptiste Colbert, vagy Adam Smith, mint a modern adózás alapelveinek a megalkotói. Az adóztatás művészete abban áll, hogy úgy fosszuk meg a libát a lehető legnagyobb mennyiségű tollától, hogy közben a lehető legkisebb hangot adja ki - állította Colbert a 17. században, és ennek szellemében a döntéshozók egyre jobban ki is terjesztették az adófizetésre kötelezettek körét. Adam Smith pedig 1766-ban foglalta össze, és jelentette meg a jó adózás alapelveit. Ezek a következők: 1. transzparencia, vagyis az önkény kizárása 2. igazságosság, privilégiumok eltörlése 3. mértéktartás, túlzott terhelés elkerülése 4. olcsó beszedhetőség Ezeket az alapelveket nagyrészt ma is figyelembe veszik az adórendszerek kialakításában, működtetésében, sőt Adam Smithre a kapitalizmus egyik atyjaként tekintenek. Az ipari forradalmak és a növekvő állami szerepvállalás többek közt ahhoz vezetett tehát, hogy nagyobb jelentőséget kapott az adóztatás, és idővel a természetes személyek mellett a jogi személyek is a különböző adópolitikák célkeresztjébe kerültek. A kapitalizmus velejárójaként ráadásul az adózandó jövedelem számottevő része az utóbbi csoportban, vagyis a vállalkozások körében képződik. Napjainkban nem ritkán komoly kihívást jelent a vállalkozások megadóztatása. E tárgykörben azonban két csoportra bontanám a kihívást. Az első problémaköteg a 4

5 multinacionális vállaltok adóztatása, amelyek a különböző országok eltérő adórendszerei miatt nehezen megakadályozható adóelőnyökre tehetnek szert. Emellett azonban szintén komoly problémát jelent az országon belüli mikro-, kis- és középvállalkozások adóztatása is. Tanulmányomban ez utóbbi témát fogom vizsgálni Magyarországon, mérlegre téve a kkv-k hazai adórendszerét és összevetve azt a releváns nemzetközi szakirodalommal és tapasztalatokkal. Mindenekelőtt azonban definiálni fogom a kkv-k körét, és leírást fogok adni a szektor hazai helyzetéről. A téma aktualitását jelzi, hogy Magyarországon az utóbbi években jelentős átalakítások zajlottak le a kkv-k adóztatásában. A hagyományos társasági adó mellett bő tíz éve bevezetésre került az egyszerűsített vállalkozói adó, majd 2013-tól ugyancsak kisebb méretű vállalkozások számára meghonosították Magyarországon a kisadózók tételes adóját (KATA), amely egyfajta fejadóként funkcionál, és a kisvállalati adót (KIVA), amely részben a pénzforgalmon alapszik. Ezen új adónemek bevezetésével új adóztatási módszerek kerültek be a kkv-k adóztatási gyakorlatába, amelyeket érdemes elemezni. Emellett a kkv-kat érintő másik két fő területen, a járulékok és az áfa rendszerében is történtek változások. Tanulmányom célja ennek megfelelően az, hogy bemutassam, hogyan működik az említett vállalati kör hazai adóztatása. Ennek keretében vizsgálni fogom mindenekelőtt a kkv-k jövedelemadózási rendszerét, de ki fogok térni a másik két fő közteherre, a járulék- és az áfa-rendszer vizsgálatára is az érintett vállalati kör vonatkozásában, hiszen ez a három közteher érinti a legáltalánosabban, és messze a legnagyobb súllyal a kkv-kat, amit a vonatkozó fejezetben részletezni is fogok, hogy miért. Célom, hogy megvizsgáljam, hogy a kkv-k jelenlegi adózási rendszere milyen hatékonysággal bírhat. Emellett ki fogok térni a releváns nemzetközi szakirodalom és statisztikák elemzésére is, hogy ezek fényében is értékelhető legyen a kkv-k hazai adózási rendszere. Tanulmányomban először a társaságok adózásának elméleti hátteréről fogok írni, részletezve az alapelveket és bemutatva a társasági adózás kialakulásának rövid történetét. Ez után a kkv-k hazai gazdaságban betöltött szerepét fogom bemutatni, hogy láthatóvá váljon, milyen nagy jelentőségű területről is van szó. A harmadik fejezetben felvázolom a kkv-k, mint nehezen adóztatható csoport adóztatásának sajátosságait. A negyedik fejezetben bemutatni és elemezni fogom a kkv-k adózási rendszerében szereplő főbb adónemeket, kiemelten vizsgálva az említett adórendszer mint modell 5

6 hatékonyságát. Végezetül, az ötödik fejezetben értékelem a hazai rendszert, összevetve a nemzetközi statisztikákkal és tapasztalatokkal, valamint a szakirodalommal. 1. Az adórendszer elméleti megközelítésben 1.1. A jó adórendszer ismérvei Az adórendszer lényege, hogy az állam bevételhez jusson általa, és ennek következtében el tudja látni feladatait. Az adó közvetlen ellenszolgáltatásra nem jogosítja fel a befizetőt, így az állam allokálhatja a preferenciái szerint az adóbevételeket az újraelosztás során (Galántainé, 2006). Az adóbevételek tehát egy állam legnagyobb bevételi forrását jelentik általában. A jó adórendszer legfontosabb ismertetőjele a szakmai megítélés szerint a hatékonyság, vagyis az, hogy a tervezett adóbevételek be is folynak, a lehető legnagyobb mértékben, miközben a gazdasági szereplők tevékenységét sem torzítják (Scharle - Benczúr - Kátay - Váradi, 2010). Torzítás alatt érthetjük a gazdasági tevékenység visszafogását, az adóoptimalizálást vagy akár az adóelkerülést is. Így beláthatjuk, hogy a jó adórendszer szükséges feltétele, hogy ne fojtsa meg a gazdaság szereplőit a túlzó, vagy nehezen kalkulálható terhekkel. A hatékonyságot további részekre bonthatjuk. Eszerint az adórendszernek egyszerűnek, átláthatónak, kiszámíthatónak és kellően igazságosnak kell lennie (Bary - Gyenge - Joó - Lakatos, 2014). Az alábbi bekezdésekben részletezem a szerzők által felsorolt elveket. Fontos, hogy az adórendszer ne helyezzen túlzott adminisztratív terheket a gazdaság szereplőire, hiszen az adóbevallásokkal és ügyintézésekkel eltöltött idő is költségelemet jelent, és teherként jelenik meg, például egy vállalkozás számára. Mindezek miatt fontos elvárás egy adónemmel és az adórendszer egészével szemben, hogy az kellően egyszerű és átlátható legyen. E két tényező egyébiránt azáltal is javítja egy adónem, illetve az adórendszer hatékonyságát, hogy jó hatással van az adómorálra. Ha ugyanis az adófizetés könnyen letudható feladat, akkor várhatóan többen fogják az egyenes utat választani, és a vállalkozásbarát, kevesebb ráfordítással betartható szabályok szerint eljárni (Lackó - Semjén - Fazekas - Tóth, 2009). A vállalkozások adóztatásakor fontos az is, hogy az adórendszer kiszámítható, stabil legyen, ugyanis a közép- és hosszú távú tervezés során jelentős tételként fog 6

7 megjelenni a fizetendő adó összege, amely ha változékony, akkor nagymértékben képes befolyásolni egy üzleti tervet, és ezáltal jelentős torzulásokat eredményezhet a gazdálkodók tevékenységében. Ilyen környezetben a társaságok jelentős része dönthet úgy, hogy visszafogja beruházásait az adott országban, vagy akár más államba helyezi át székhelyét, ha ezt megfelelően alacsony anyagi áldozattal meg tudja tenni. Emellett a kiszámíthatatlan, gyakran változó adórendszer növeli az adminisztrációs költségeket is, hiszen a változó szabályok az adóhatóság munkáját is lassítják, és az adózó ezzel kapcsolatos munkaórái is megnőhetnek (Scharle et. al., 2010). A jó adórendszer mindezek mellett szükségszerű, hogy igazságos és semleges is legyen. E tényezőkre azért van szükség, hogy a gazdaság szereplői ne érezzék méltánytalannak a közteherviselést, és ez ne torzíthassa a tevékenységüket, hozzáállásukat. Egy adórendszer igazságtalansága könnyen eredményezhet torzulást a versenyben, hiszen az igazságtalanság vagy a kivételezés esetén bizonyos társaságok gazdasági környezete könnyebbé, míg másoké súlyosabb akadályokkal terheltté válhat. Ez a jelenség közép és hosszútávon pedig olyan láncreakciót indíthat be, amely során egyre többen válnak adóelkerülővé azért, hogy fel tudják venni a versenyt az adóelkerülő iparági szereplőkkel (Szántó, 2010). Jóllehet, az igazságosság is eleme a hatékony adórendszernek, ugyanakkor nem mindig összeegyeztethető az igazságosság a hatékonysággal. Egy átalányadót példának okáért jóval könnyebb beszedni és ellenőrizni, mint az adott esetben sávosan változó kulcsú adót, ugyanakkor mégsem teheti meg az állam, hogy ugyanakkora teherrel sújt teljesen eltérő teljesítményű társaságokat, vagy személyeket, hiszen ez komolyan felvetné az igazságosság kérdését. Ennél már bonyolultabb vitához vezethet egy olyan példa, ahol a lineáris (egykulcsos) adót vetjük össze a sávosan progresszív, vagy akár degresszív adóval. Adóbeszedési hatékonyság szempontjából a lineáris adó még mindig könnyebben beszedhető (Scharle et. al., 2010), ugyanakkor nem ritka, hogy az állam úgy ítéli igazságosnak, hogy ha valamely cég kiugróan magas jövedelemre tesz szert, akkor adózzon az extra jövedelem után magasabb adókulccsal. Ez utóbbi technika persze azzal is járhat, hogy az illető, magas jövedelmű vállalat inkább megpróbálja optimalizálni adóterheit, és minimalizálni a kimutatott jövedelmét. Az adóztatás alapelvei a szakirodalomban több forrásban is fellelhetőek, ugyanakkor a felvázolt elvrendszer nem mindig mutat egységes képet. A következő elvek azonban többnyire mindenki által elfogadottak (Bary et. al., 2014, 283. old.): 7

8 áldozatelmélet: aki sok jövedelemmel rendelkezik, az (valamilyen arányban, de) többet kell, hogy adózzon. Ez az arány lehet lineáris, progresszív vagy degresszív; egyenlőségi elv: azonos adóalanyok egyforma áldozatot kell, hogy hozzanak; fogyasztási elv: aki fogyaszt, az adózzon is utána; viszontszolgáltatási elv: az állam, amely beszedi az adót, valamit köteles adni is cserébe, ám ez az elv sem jogosít fel konkrét, közvetlen ellenszolgáltatás követelésére; hatékonysági elv: ahol sok jövedelem képződik, ott nem célszerű a túlzott adóterhelés, ugyanis a tőke ott jó helyen, hatékony területen van. Ezen alapelvek azonban éppenséggel ellent is mondhatnak egymásnak, így meghagyják az államnak azt a feladatot, hogy felállítson egy preferenciarendszert közöttük aszerint, hogy milyen célokat, feladatokat tűz ki maga elé A társaságok adóztatása A társaságokat érintő adókat összefoglaló néven a nemzetközi terminológiában társasági adónak (corporate tax) nevezik. Ezen belül a különböző társasági adórendszerek gyakran használnak több adónemet a különböző típusú, tevékenységi körű vagy méretű társaságok megadóztatására. Az általánosság szintjén azonban a társaságok adóztatása egy egységes rendszerként is vizsgálható. A társaságok adójának alapját általában úgy kaphatjuk meg, hogy a társaság bevételeiből kivonjuk annak költségeit. Ez alapján határozható meg a jövedelem, vagyis az adóalap (Bary et. al., 2014). Léteznek azonban más filozófiájú társasági adók, mint például a cash flow alapú társasági adó. Ennél az adófajtánál az adó tárgya nem a jövedelem, hanem a pénzforgalom, vagyis az adott időszak pénzbeáramlásának és pénzkiáramlásának különbsége. Egy következő említésre méltó kategória pedig az átalányadók köre. A társaságok adóztatása során is ki lehet vetni ugyanis átalányadót, például a teljes forgalom arányában, ami viszonylag sok országban alkalmazott módszer. Vannak mindemellett rendhagyóbb filozófiájú adók is. Ilyen a becslésen, például árbevétel-becslésen alapuló adó. Magyarországon ugyanakkor 2013-ban bevezetésre került egy tételes adó (KATA), amely gyakorlatilag fejadóként működik. Ez a megoldás szintén nem tartozik a megszokott adófajták közé, amit az is jelez, hogy 8

9 az OECD kkv-k adózásával kapcsolatos kiadványa 2009-ben egy tagországnál sem talált erre az adófajtára példát (OECD, 2009). A társaságok adóztatása során az adóbevételeket főszabály szerint az határozza meg, hogy mekkora az adókulcs és milyen mértékű az adóalap. Az adóterhek nemzetközi összehasonlítása gyakran tévútra is vezethet emiatt, hiszen míg az adókulcs könnyen mérhető, addig az adóalap meghatározása a végletekig bonyolítható (Galántainé, 2010a). Emellett a magas adókulcsok hatással lehetnek az adóévet követő időszak adóalapjára is, hiszen riasztó mértékű adókulcs esetén az adóalap könnyen elolvadhat, a társaság visszafoghatja tevékenységét vagy kivonulhat az adórendszer hatálya alól (pl. átteszi székhelyét). Az állam emellett nagymértékben módosíthatja a társaságok adóztatásának rendszerét azzal is, ha kedvezményeket, vagy mentességet biztosít a társaságoknak bizonyos esetekben. Az adómentesség jogszabály által biztosított kivételt jelent az adófizetés kötelezettsége alól, meghatározott adónemekre és időtávra vonatkozóan, míg az adókedvezmény mérsékli az adott vállalat adóterheit (Galántainé, 2006). A kedvezmény kétféle lehet: adókedvezmény és adóalap-kedvezmény. A kedvezmények rendszere igen összetetté tud tenni bármilyen egyszerűnek tűnő adórendszert. Az állam a gazdaság- vagy szociálpolitikai céljainak megfelelően kialakíthatja a társasági adórendszert úgy, hogy bizonyos tevékenységeket preferáljon. Ilyen az, amikor adókedvezményben vagy mentességben részesítenek egy társaságot, ha az bizonyos beruházásokat elvégez, kutatás és fejlesztés területén invesztál, vagy növeli foglalkoztatottainak létszámát ezáltal hozzájárulva a foglalkoztatás növeléséhez. A kedvezmények és mentességek természetesen tovább bonyolítják a társasági adórendszerek nemzetközi összehasonlítását, ugyanis az elengedett adó miatt csökken az effektív adóteher és az adókulcs is (Galántainé, 2010a) A társaságok közvetlen adóztatásának történeti előzményei A jövedelemadók már a 19. században megjelentek az iparosodottabb, fejlettebb országokban, azonban a társasági jövedelem adóztatása a 20. század elejétől nyert külön teret magának. Az Egyesült Államokban 1909-ben vezették be a szövetségi társasági jövedelemadót a vállalkozások körére (Taylor, 2002). A célja az új adónak az volt, hogy elkülönítsék a jogi személyeket a természetes személyektől, ugyanis addig ez a két 9

10 csoport azonos módon adózott a jövedelméből, habár törvényileg már 1894-ben bevezették a társaságok külön adóztatását. Egy másik tradicionális piacgazdaság, az Egyesült Királyság csak jóval később, 1965-ben vezette be a társasági jövedelemadót, mint önálló adónemet (Finance Act 1965). Egészen addig a társaságok a magánszemélyekkel azonos szabályok szerint fizettek jövedelemadót. Magyarországon a modern adórendszert először 1848-ban kísérelték meg bevezetni. Ekkor állt elő ugyanis Kossuth Lajos egy adóreform-tervezettel, amely felváltotta volna az addigi, lényegében a középkori alapokra épülő, házadót és vámokat használó adórendszert. A Kossuth pénzügyminiszter által bevezetett új rendszer bár kérészéletű volt a forradalom és szabadságharc bukása miatt, de meghonosította Magyarországon az általános közteherviselést (1848. évi VIII. törvénycikk a közös teherviselésről). Az es forradalom és szabadságharc bukása után egészen a kiegyezésig az osztrák törvények szabályozták az adófizetést Magyarországon ban azonban itthon is bevezetésre került az általános jövedelemadó, amelynek (többek közt) tárgyává vált az üzletből és a részvénytársasági nyereményből származó jövedelem (1868. évi XXVI. törvénycikk a jövedelemadóról, 2. ). A 19. század végétől volt példa arra, hogy külön a vállalatokra vonatkozó adókat vezettek be, azonban ezek általában a vállalati vagyont, vagy a kamatjövedelmet adóztatták, de korántsem voltak egységes, vállalati adórendszerben kezelhetőek (pl. tőkekamat- és járadékadó)(1892. évi számú pénzügyminiszteri körrendelet). A társaságok külön jövedelemadózására a rendszerváltásig kellett várni Magyarországon ben került bevezetésre a társasági adó elődjének tekinthető vállalti nyereségadó, amely nem differenciálta a vállalti szektort, hanem egységes egészként kezelte azt. Ezt követően 1992-ben került bevezetésre a társasági adó törvény, amely a piacgazdaságba való integrációnkat teljessé tette formálisan is (Semjén, 2006). Vannak példák azonban arra is, hogy egy adott ország nem vet ki külön adónemet a társaságokra. Összességében tehát két álláspont létezik a társaságok jövedelemadóztatásával kapcsolatban: az egyik az integrációs felfogás, a másik pedig az abszolutista nézet (Galántainé, 2010a). Az integrációs felfogás szerint a jogi személyek által megtermelt jövedelem idővel mindenképpen átáramlik a természetes személyekhez, ezért nincs szükség a tőkejövedelmek külön megadóztatására, hanem az osztalékot kell a magánjövedelemmel azonos módon megadóztatni. Az abszolutista nézet viszont külön adótípusként tekint a társasági jövedelemadóra, és önálló 10

11 adóalanyként kezeli a jogi személyeket. Az önálló társasági jövedelemadó szükségességét hangsúlyozandó, e nézet képviselői kiemelik, hogy a modern kor globális gazdasági viszonyai között szükség van a tőke közvetlen megadóztatására, hiszen ha csak a tulajdonos magánszemély adózna, akkor előállhatna olyan helyzet, hogy nem részesül adóbevételben az az ország, ahol a jövedelmet megtermelték. Ráadásul az áttételes tulajdonosi viszonyok kétségbe vonják az integrációs elv életszerűségét. Mindezek miatt a legtöbb országban az abszolutista nézet érvényesül e kérdésben. 11

12 2. A kkv-k gazdasági szerepe Magyarországon Tanulmányomban a társaságok adóztatásának hazai helyzetével foglalkozok. Azon belül is a kkv-kat, tehát a mikro-, kis- és középvállalkozásokat teljeskörűen érintő adókra, vagyis a jövedelemadókra, a járulékrendszerre és az áfa-rendszerre fókuszálok. Fogyasztáshoz kapcsolat adóbevételek 2013-ban (milliárd Ft) Általános forgalmi adó 913 Jövedéki és regisztrációs/fogyasztási adó Távközlési adó Pénzügyi tranzakciós illeték Biztosítási adó 1. ábra (saját szerkesztés): Fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek 2013-ban Forrás: Ksh.hu A jövedelemadók terén bemutatom majd a kkv-k által válaszható adónemeket. A fogyasztási adók közül viszont már szelektálok, hiszen itt az áfa magasan a legjelentősebb és legáltalánosabb adónem, míg az 1. ábrán is szereplő többi adó szektorális, vagy csak néhány termékfajtára vonatkozik. A járulékrendszert illetően teljes körű bemutatásra törekszem, az összes járuléktípust magába foglalóan. A helyi adók a tanulmánynak nem képezik tárgyát, mivel e tekintetben nem is lehetne egységes rendszerként kezelni a hazai kkv-adórendszert. Az adórendszer előtt azonban mindenképpen érdemes definiálni a kkv-kat, és bemutatni azok gazdaságban betöltött szerepét. Emellett a téma szempontjából szemléltetni fogom a hazai kkv-szektor helyzetét az európai uniós állapotokhoz viszonyítva A kkv-k köre, gazdasági szerepük

13 A kkv-k fogalmának tágabb körébe tartoznak tehát a mikro-, kis- és középvállalkozások. A társaságok kategorizálását az európai uniós gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is létszám és árbevétel, valamint középvállalkozások esetén mérlegfőösszeg alapján végzik. Eszerint a kkv kategóriába tartozik az a vállalkozás, amely 250 fő alatti alkalmazotti létszámmal rendelkezik, árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ezen belül kisvállalkozásnak minősül a vállalkozás, ha a foglalkoztatottak létszáma 10 és 49 fő között van, és az árbevétel legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig akkor minősül egy vállalkozás, ha az alkalmazotti létszám 10 fő alatt van, és az árbevétel nem haladja meg a 2 millió eurónak megfelelő forintot (2004. évi XXXIV. törvény, 3. ) A kkv-szektor jelentős forrása a gazdasági innovációnak és a növekedésnek. A kkv-k rugalmasságukkal nagyon fontos szereplői minden gazdaságnak, akár fejlett, akár fejlődő országról van szó. A kkv-k az OECD országok mindegyikében minimum 95, maximum 99%-át teszik ki az összes vállalkozásnak. Emellett a szolgáltató szektorban, amely egy modern gazdaságban a legjelentősebb, és leginkább növekvő szektor, a kkv-k aránya az OECD országok legtöbbje körében legalább 99%-át teszi ki az összes vállalkozásnak. A kkv-k a foglalkoztatás terén is nagyon fontos szerepet játszanak fejlett és fejlődő gazdaságokban egyaránt. Az OECD országokban és az Európai Unióban a versenyszféra foglalkoztatottainak általában körülbelül a kétharmada áll kkv alkalmazásában (OECD, 2009). Az Európai Bizottság kkv-król szóló legfrissebb riportja részletesen vizsgálta az európai uniós tagországokban működő kkv-k teljesítményét. A legfőbb megállapításaik a következők: a kkv-k az Európai Unión belül az összes társaság 99 százalékát teszik ki, az összes versenyszférabeli foglalkoztatott kétharmadát alkalmazzák és egy euró hozzáadott értékből 58 centet ők hoznak létre. Ezen kívül milliárd euró hozzáadott érték jött létre a kkv-k jóvoltából 2013-ban, és az Európai Unión belül 88,8 millió főt foglalkoztattak. Uniós átlagban viszont a kkv-k hozzáadott értéke 2008 óta csak 1 százalékkal nőtt, foglalkoztatottaik létszáma pedig 2,6 százalékkal csökkent ez idő alatt (Európai Bizottság, 2014). Az EU 2000-ban elfogadta a Kisvállalkozók Európai Chartáját, amellyel külön kisvállalkozókra vonatkozó politikát fogalmazott meg. A Charta részeként kiadtak egy 13

14 Európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot (SBA), amely tíz elvet és ezekhez kapcsolódó politikai intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek a tagállamok számára követendőek a kkv szektor támogatásához. Ezek az elvek a következőek (Európai Bizottság, 2013): I. Vállalkozói szellem támogatása II. Második esély III. Gondolkozz előbb kicsiben! IV. Hatékony közigazgatás V. Közbeszerzés és állami támogatás VI. Finanszírozás VII. Egységes Piac VIII. Szaktudás és innováció IX. Környezetvédelem X. Nemzetköziesedés Látható, hogy az SBA elvei között nincs olyan, amely konkrétan, nevében feltűntetve az adóztatással foglalkozna, azonban a III. és a IV. elv nagymértékben érinti az adóztatás kérdéskörét. A Gondolkozz előbb kicsiben! -elv magába foglalja azt az igényt, hogy a kkv-kat a politika, és ez által az adópolitika területén is külön kezeljék, és életszerű szabályozást, követelményrendszert alkalmazzanak a számukra. A hatékony közigazgatás elvének pedig fontos része az adóadminisztráció racionalizálása. Tehát a szabályozói környezet és az állam által a kkv-knak az adópolitikán keresztül biztosított lehetőségek megjelennek a felsorolt elvekben, különösen pedig a harmadikban és a negyedikben A 2013-as SBA értékelés Magyarországról 1. Táblázat: KKV-k Magyarországon alapadatok Forrás: Európai Bizottság, 2013, 2. old. 14

15 A fenti táblázatból megállapítható, hogy a hazai vállalati szféra, és azon belül a kkv szektor nagyban hasonlít az EU-ra jellemző, átlagos vállalati szférára. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a tény, hogy a mikrovállalkozások száma Magyarországon enyhe túlsúlyban van az európai uniós átlaghoz képest (2,5 százalékpontos különbség), és ezzel párhuzamosan az összes többi vállaltméret némileg gyakoribb előfordulást mutat a fent feltüntetett 27 uniós tagországban, átlagosan. A foglalkoztatottak számát illetően szintén nagyon hasonlít a hazai vállalti szféra az uniós átlaghoz, azonban a mikrovállalkozások nagyobb hazai részesedése itt is tetten érhető, hiszen míg itthon a részesedés az összes foglalkozatott körében 35,5 %, addig az uniós átlagnál ez az érték csak 28,7 %. A nagyvállalati szektorban azonban pont az ellenkezője a helyzet, hiszen míg itthon a részesedésük a foglalkoztatottakból csak 28,8 %, addig az unió átlagában ez az adat 33,5 %. Ha a harmadik tényezőt, vagyis a hozzáadott értéket vizsgáljuk, akkor ez az imént felvázolt trend átfordul, és különös módon pont a nagyobb vállalatok súlya nagyobb itthon e téren az uniós átlaghoz viszonyítva. Magyarországon ugyanis a nagyvállalatok adják a hozzáadott érték 46,8 %-át (szemben az uniós átlagot jelentő 42,4 %-kal), míg a mikrovállalkozások csak 18,7 %-os részesedéssel bírnak, szemben a 21,1 %-os uniós adattal. A Magyarországon számarányában nagyobb súlyú, de gazdasági teljesítményében kevésbé domináns mikrovállalati szektor felvet bizonyos hatékonysági kérdéseket, amelyekre az adórendszer átalakításának elemzésekor bővebben kitérek. A válság súlyosan érintette a hazai kkv szektort, amely az uniós átlagnál nagyobb mértékű visszaesést mutatott. A kkv-k hozzáadott értéke 2008-ban meghaladta a 2012-es értéket. A 2013-as adatok még mindig azt mutatják, hogy a kkv szektor as, válság előtti helyzete minden téren jobb volt a mainál. Míg 2013 végén mintegy 558 ezer kkv volt Magyarországon, addig 2008-ban kb. 7 ezerrel több. Emellett a kkv-k 2013-ban kb. 1,8 millió főt, vagyis fővel kevesebbet foglalkoztattak, mint 5 évvel azelőtt, és hozzávetőlegesen 26,6 milliárd euró hozzáadott értéket állítottak elő, ami mintegy 1,6 milliárd euróval alulmúlja a 2008-as adatot (Európai Bizottság, 2013). Ez utóbbi adat lemaradást jelent az európai uniós átlaghoz képest, ugyanis míg a foglalkoztatás volumene az uniós átlagnál is a válság előtti szint alatt van, addig a hozzáadott érték terén 1%-os növekedés volt tapasztalható 2008 és 2013 között az Európai Unióban a kkv-k részéről (Európai Bizottság, 2014). 15

16 A hazai kkv-szektor helyzete Kkv-k száma Kkv-alkalmazottak száma (fő) Hozzáadott érték (millió euró) 2. ábra (saját szerkesztés): A hazai kkv-szektor helyzete Forrás: Európai Bizottság, 2013, 2. old. 3. ábra: Magyarország SBA-profilja 16

17 Forrás: Európai Bizottság, 2013, 5. old. A fenti ábrán látható, hogy Magyarország hol áll az SBA-elvek terén ez EUátlaghoz viszonyítva. Eszerint míg az 1-es, 4-es, 5-ös és 7-es elvek terén elérjük az EUátlagot, addig a többi elv kapcsán Magyarország kisebb-nagyobb mértékben lemaradásban van. A kiadvány ugyanakkor megjegyzi, hogy az elmúlt évek hazai trendje, ha csak mérsékelten is, de felzárkózást mutat az EU-átlaghoz. Gondolkozz előbb kicsiben elv 4. ábra: Eltérés az uniós átlagtól Forrás: Európai Bizottság, 2013, 8. old. A harmadik, vagyis a gondolkozz előbb kicsiben elv hazai gyakorlatba való átültetése még hiányos a felmérés szerint. Látható, hogy a kormányzati szabályozás terhe túl nagy, ráadásul az EU-ban a legmegterhelőbbnek Magyarország kormányzati szabályozását értékelték. A szabályok és folyamatok ismertetése és egyszerűsítése is problémás Magyarországon. Ezekkel szemben azonban a felmérés rámutat az utóbbi évek egyik jelentős fejleményére, miszerint a hazai engedélyeztetések jóval olajozottabban zajlanak az uniós átlagnál. Hatékony közigazgatás elve 17

18 5. ábra: Eltérés az uniós átlagtól Forrás: Európai Bizottság, 2013, 9. old. A hatékony közigazgatás elvének hazai teljesülése némileg összetettebb szempontrendszerrel vizsgálható. A tanulmány témáját leginkább érintő kérdések az adóval kapcsolatosak. Ha ezeket vizsgáljuk, akkor látható, hogy az évenkénti adófizetések száma Magyarországon átlagosnak mondható, vagyis nem jelent kirívó terhet. Ezzel szemben a fontosabb adóbefizetések elvégzéséhez szükséges idő már jóval meghaladja az uniós átlagot: évente 277 órát rabol egy vállalkozás idejéből, szemben az uniós átlagot jelentő 193 órával. Ez utóbbi, az adóztatásban meglévő lemaradás bizonyára összefügg az e-kormányzat kkv-k általi relatíve alacsony igénybevételével, hiszen az elektronikus módszerek, felületek szélesebb körű alkalmazásával vélhetően csökkenne az adófizetéssel és az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkálatokkal töltött idő. Azt mindenesetre a kiadvány leszögezi, hogy a hazai közigazgatás hatékonysága felveszi a versenyt az uniós átlaggal A Magyar Kormány helyzetelemzése a kkv-szektorról A Kormány által 2013-ban kiadott Kis- és középvállalkozások stratégiája címet viselő társadalmi egyeztetésre készített tervezet kiemeli, hogy a hazai vállalkozói szférában a kkv-k számaránya meghaladja az európai uniós átlagot. Emellett 18

19 rámutat arra, hogy a hazai kkv-k átlagosan 3,1 főt foglalkoztatnak, szemben az uniós átlagot jelentő 4,2 fővel. A tervezet a hazai kkv-szektor egyik legnagyobb gyengeségeként azt emeli ki, hogy Magyarországon túl sok a mikrovállalkozás, és túl kevés az erős középvállalat (Kormany.hu, 2013). Ezt a jelenséget az SBA-értékelés is alátámasztja. Emellett a Kormány felmérést készített arról, hogy mely tényezők akadályozzák leginkább a növekedést a kkv-k körébe tartozó vállalkozások szerint. A felmérés eredményeként megállapítható, hogy leginkább a magas adó- és járulékterhek és a szabályozás kiszámíthatatlansága okozzák a problémát. Ugyanakkor az adminisztrációs terhek is sokaknak okoznak gondot (6. ábra). 6. ábra: A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők a megkérdezett vállalkozások szerint (1-5-ös skálán) Forrás: Kormany.hu, 2013, 8. old. A tervezet a pénzügyi válság hatásait is megemlíti a helyzetjelentésében, és kiemeli, hogy a keresleti és a finanszírozási feltételek is romlottak Magyarországon a válság előtti időszakhoz viszonyítva, ami például a hitelezés visszaesésében nyilvánul meg. Továbbá a tervezet az SBA-értékeléshez hasonlóan megjegyzi, hogy a kkv-k gazdasági teljesítménye még nem érte el a válság előtti szintet. 19

20 3. A kkv-k hazai helyzete egy nehezen adóztatható csoport A nehezen adóztatható csoportok vizsgálatakor mindenekelőtt érdemes azonosítani a problémát: az adóztatás velejárója, hogy az adóalanyok igyekeznek minimalizálni a befizetéseiket. Ez történhet teljesen illegális formában, illetve legálisan is, a fennálló jogszabályok kijátszásával. Előbbit adócsalásnak, utóbbit pedig adókikerülésnek nevezzük, összevontan ugyanakkor érdemes az adóelkerülés fogalmát használni, amely magába foglal minden olyan törekvést, amely az adófizetési kötelezettség alól való kibújásra irányul (Földes, 2005). Az adóelkerülésre irányuló törekvések elleni fellépés során két igazán fontos tényezőt érdemes elsőként kiemelni. Egyrészt szükség van a törvények és jogszabályok alapos kidolgozására és megfogalmazására, hogy az adókikerülők számára minél kevesebb kiskapu álljon rendelkezésre. Másrészt pedig szükség van rendszeres adórevíziókra és szigorú büntetési tételekre, hogy az adócsalást is kordában lehessen tartani. Mindemellett ugyanakkor kulcsfontosságú lehet az is, hogy egy adórendszer milyen ösztönzőkkel bír az adóalanyokra, ugyanis az adókulcsok és a bírságok esetleges nagysága szintén hatással van arra, hogy egy szereplő rálép-e az adóelkerülés útjára. Allingham Sandmo (1972) széles körben elfogadott elmélete szerint az adózó hasznosság-maximalizáló egyén, aki egy döntési helyzetben van az adófizetés kapcsán. Ekkor mérlegelnie kell az elérhető adóelőny mértékét, az esetleges bírság nagyságát, a lebukás valószínűségét és végezetül a saját attitűdjét az adófizetéssel kapcsolatban, amely meghatározza, hogy mennyire hajlandó kockázatot vállalni. Az adóelkerülők méret szerint három csoportra oszthatók. Eszerint legfelül többnyire multinacionális nagyvállalatok állnak, amelyek körében általában a határokon átívelő adóelkerülés módszerei fordulnak elő, mint például a transzferárakkal való adóelkerülés, vagy az offshore paradicsomok igénybe vétele. Legalul ezzel szemben a legkisebb szereplők jellemzően más módszerekkel élnek, ha adóelkerülésről van szó. Ők azok, akik megpróbálnak eltűnni az adópolitika és az adóhatóság szeme elől, gyakran készpénzben folytatják le tranzakcióikat, tevékenységüket teljesen vagy részlegesen titkolják az adóhatóság elől. Akik pedig középen helyezkednek el, azok jól láthatóak a hatóságok számára, viszont adóelkerülés esetén gyakran jelentik alul jövedelmüket, vagy vesznek igénybe jogosulatlanul adókedvezményeket, egyszerűsítéseket (Bird Wallace, 2003).

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu

Sajtótájékoztató. Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Sajtótájékoztató Budapest, 2015. november 26. www.adokamara.hu Főbb mutatószámok GDP arányos adóterhelés állami kiadások aránya a GDP %-ában adóék (tax wedge = közterhek az összes bérköltségben) fekete

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai Adózási alapismeretek 1. konzultáció Az adótan alapjai Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata Jogszabályalkotás elősegítése Adóoptimalizálás Fizetendő adó meghatározása Az adótan tárgya

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest

JOGI HÍRLEVÉL 2012/10. Ecovis Holding Budapest WWW.ECOVIS.HU WWW.ECOVIS.COM Tartalom HÓNAP témája: A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó Dr. Balogh Péter Róbert ügyvéd, senior partner, irodavezető Változik a lakásszerzés illetéke

Részletesebben

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása

Az általános forgalmi adóbevételek alakulása Mellékletek Az általános forgalmi adóbevételek alakulása milliárd forint Áfa bevétel tény előirányzat előzetes tény Vásárolt fogyasztás 2240,5 2533,7 2496,2 Lakossági beruházások 31,1 82,3 34,7 Egyéb

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013.

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok (IBAN számok)

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a NAV

Részletesebben

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7.

A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. Seneca A helyi adók aktuális problémái Magyarországon Adóz(z)unk a jövőnek? SOPRON 2011. október 6-7. Fellegi Miklós PhD, Miskolci

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke

A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke A NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2015. február 2-ától érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a NAV

Részletesebben

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat

Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat Társasági adó Az egyes adófajták elmélet és gyakorlat II. rész: Egyéb adók és az adóreform A jogi személyiségű vállalkozások nyereségének adóztatására. Jellemzően lineáris, egykulcsos adó. Mértéke: erősen

Részletesebben

Társasági adó. Gyakorlat

Társasági adó. Gyakorlat Társasági adó Gyakorlat A társasági adó A társas vállalkozások (részvénytársaságok, kft-k, bt-k) eredményét terhelő központi költségvetést illető adónem. Közvetlen (direkt), jövedelemadó Magyarországon

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei

Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Az adókötelezettség kiterjesztésének lehetőségei Elhangzott az Adótanácsadók Egyesülete X. Adójogi Konferenciáján 2007 április Tartalom Helyzetértékelés: a magyar adórendszer csapdája Az adófizetők körének

Részletesebben

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI Budapest, 2007 Szerzők: Burján Ákos Dr. Szebellédi István Sztanó Imréné dr. Dr. Tóth József Szerkesztő: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 246 9 Kiadja

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

Társasági adó. 2007. évi teljesítés. 2008. évi előirányzat. 2009. évi előirányzat. Megnevezés

Társasági adó. 2007. évi teljesítés. 2008. évi előirányzat. 2009. évi előirányzat. Megnevezés Társasági adó milliárd forintban A bevallott társasági adó főbb elemeinek alakulása 1. Adózás előtti nyereség 5743,2 6188,2 6903,6 2. Társasági adó alapja (pozitív) 3509,7 3782,1 4774,7 3. Számított adó

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

Adóreform elképzelések

Adóreform elképzelések Adóreform elképzelések A CEMI Makro egyensúly és gazdasági növekedés címen publikált tanulmányából az adózási fejezet előkészítő anyaga 2006 január Elméleti célkitűzések Foglalkoztatás serkentése, közterhek

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Adózás az Európai Unióban*

Adózás az Európai Unióban* 2010/100 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 100. szám 2010. szeptember 24. Adózás az Európai Unióban* A tartalomból 1 Bevezetés 2 A) Az adóbevételek megoszlása a teherviselés

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái

Számvitel alapjai. Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Számvitel alapjai Eredménymegállípítás, az eredménykimutatás fogalma, tartalma, fajtái Eredmény a mérlegben (nyereség esetén) Mérleg Saját tőke Kötelezettségek Mérleg szerinti eredmény Nyereségadó Osztalék,

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Költségvetési számlaszámhoz tartozó IBAN számlaszám

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék adónemek. Költségvetési számlaszámhoz tartozó IBAN számlaszám A NAV adóztatási tevékenységével összefüggésben, kizárólag a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó IBAN számok 2014. január 1-jétől érvényes jegyzéke Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok és adónemeik 2013. január 1-jétıl érvényes jegyzéke

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ...9 HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK...10

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ...9 HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK...10 TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ...9 HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK...10 I. 2014. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY A TUDOMÁNYOS KUTATÁSRÓL, FEJLESZTÉSR L ÉS INNOVÁCIÓRÓL...11 AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK...11 II. 1991. ÉVI LXXXII. TÖRVÉNY

Részletesebben

1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma.

1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2012. július 01-től érvényes jegyzéke

Részletesebben

-854 milliárd. Csomagbontás! Csomagküldő szolgálat. 2012.11.29. 1

-854 milliárd. Csomagbontás! Csomagküldő szolgálat. 2012.11.29. 1 Csomagküldő szolgálat. -854 milliárd Csomagbontás! 2012.11.29. 1 MNB Előrejelzés összefoglaló táblázata üzleti terv készítéséhez 2011 2012 2013 Június Aktuális Június Aktuális Adószűt maginfláció 2,5 2,4

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adózás

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adózás PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKVEZETŐ: DR FARKAS SZLVESZTER PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Adózás Akkreditált Iskolarendszerű

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány)

Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Mi lesz veled EVA? Az egyszerűsített vállalkozói adó 2009.évre tervezett változása és hatásai (esettanulmány) Készítette: Sinka Jánosné közgazdász, adószakértő 2009. január 1-től 40% lesz az EVA (?) Szakmai

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra -

Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Sajtótájékoztató az önkormányzati adóbevételek alakulásáról - 2012. október 15. 12.00 óra - Az önkormányzati adóhatóság látja el az önkormányzat működéséhez szükséges források jelentős részének beszedését.

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2012. január 1-től érvényes jegyzéke

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e a helyi iparűzési adóról, a magánszemélyek kommunális adójáról és az idegenforgalmi adóról * Püspökladány Város

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

CSENDES ADÓFORRADALOM MAGYARORSZÁGON?

CSENDES ADÓFORRADALOM MAGYARORSZÁGON? CSENDES ADÓFORRADALOM MAGYARORSZÁGON? INTERJÚ DR. MATOLCSY GYÖRGY JEGYBANKELNÖKKEL 2010 után a magyar adórendszerben jelentős szerkezeti átalakítást hajtott végre a kormány. Miben látja a főbb eredményeit

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB07 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Adóztatás 1. 3. A tantárgy megnevezése (angolul):

Részletesebben

T/229. számú. törvényjavaslat

T/229. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/229. számú törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról Előadó: Dr. Veres

Részletesebben

2 T'-/.IIC. 2012. évi törvény a közművezetékek adójáró l

2 T'-/.IIC. 2012. évi törvény a közművezetékek adójáró l a 2 T'-/.IIC 2012. évi törvény a közművezetékek adójáró l ezett : 2012 NOV 16. Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következ ő törvényt alkotja : 1. E törvény alkalmazásában

Részletesebben

BALLÁNÉ NAGY KATALIN * A SZLOVÁKIAI ADÓREFORM JELLEMZŐI, KÖVETKEZMÉNYEI, POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI, VALAMINT MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSAI

BALLÁNÉ NAGY KATALIN * A SZLOVÁKIAI ADÓREFORM JELLEMZŐI, KÖVETKEZMÉNYEI, POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI, VALAMINT MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSAI BALLÁNÉ NAGY KATALIN * A SZLOVÁKIAI ADÓREFORM JELLEMZŐI, KÖVETKEZMÉNYEI, POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI, VALAMINT MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSAI közgazdászoktöbbségemegegyezikabban,hogyamodernadórendszer: lemforrásátólfüggetlenül,anagyobbjövedelemmelrendelkezőkvegyékkina

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 jegyzo@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015.

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

Az adók szerepe az állam szociális funkciójának megvalósításában

Az adók szerepe az állam szociális funkciójának megvalósításában Az adók szerepe az állam szociális funkciójának megvalósításában Handa Lászlóné Budapesti Műszaki Főiskola, Regionális Oktatási és Innovációs Központ 8000 Székesfehérvár, Budai u. 45. handa.laszlone@roik.bmf.hu

Részletesebben

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek

2. számú melléklet. 1. Kötelezettség jellegű számlák, adónemek. 1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek 2. számú melléklet Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2011. június 3-tól

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben