Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján 2012.novemberében

Átírás

1 Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Számviteli és Tervezési Irodáján 2012.novemberében

2 Szentes Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete november 23-i ülésére Szentes Város évi költségvetési koncepciójáról Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzatokról, valamint az államháztartásról szóló törvények és a kapcsolódó jogszabályok előírásai értelmében, az éves költségvetési rendelet megalkotásához a Képviselő-testület koncepciót fogad el, melyben meghatározza azokat a legfontosabb elveket, amelyeket a tervjavaslat kidolgozása során a szakmai előkészítők számára előír. A jövő évi költségvetés szakmai - hivatali előkészítő munkálatai megkezdődtek, ennek részeként a Képviselő-testület megtárgyalja a évi költségvetés I-III. negyedévi időarányos alakulását és az év végéig várható teljesítését, valamint annak évre várhatóan áthúzódó hatását. A évet érintő nagymértékű és szinte az önkormányzati feladatok minden területét érintő várható változások költségvetési hatásának reális, illetve nagyvonalakban történő felmérésére azonban a konkrét és a részleteket is tartalmazó kormányzati döntések hiányában a legnagyobb igyekezet és a legjobb szakértelem mellett is csak feltételezésekre hagyatkozva volt mód. Forrás az elképzelések gyakorlati végrehajtásáról nem áll rendelkezésre, csupán a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvénytervezet, illetve ennek módosítására a Parlament elé beterjesztendő javaslat, valamint az egyes elfogadott, illetve ágazati feladatokra vonatkozó tervezetek alapján - melyek naponta változnak - csak nagyvonalú becslésekre alapozott költségvetési koncepciót lehet megfogalmazni. Mivel az előzőek meghatározzák az állam és az önkormányzat költségvetési kapcsolatainak jövő évi alakulását, kihatnak az önkormányzat és a gazdasági környezet kapcsolatára, egyúttal meghatározzák az önkormányzat feladatvállaló képességét is. A törekvés arra irányult, hogy a jelenlegi ismeretekre - jó részt elképzelésekre - alapozva, az önkormányzat hatáskörébe tartozó döntéseket figyelembe véve kerüljenek meghatározásra a tervezés főbb elvei, a változások által feltételezhetően szükséges önkormányzati intézkedések főbb területei. A fentieket figyelembe véve kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a évi költségvetési koncepciót az elmúlt években megtett intézkedések által elért eredményekre építve, a jelenlegi ismeretekre alapozva vitassa meg és fogadja el. Szentes, november 12. Szirbik Imre

3 2 Általános feltételek A jelen bizonytalan időszakban is jogszabályok írják elő a költségvetési koncepció készítésének kötelezettségét. A feltételek, az elképzeléseket megalapozó döntések, a részleteket is rögzítő, az önkormányzatot érintő kötelezettségek konkrét költségvetési kihatását körülhatároló, vagy legalább nagyvonalú becslések alapját képező döntések hiányoznak. A naponta változó, nagy horderejű, az önkormányzati feladatellátás szinte minden területét érintő felsőbb szintű változtatásokra vonatkozó elképzelések gyakorlati megvalósítását megalapozó iránymutatások átláthatatlansága miatt így nehéz vállalhatóan reális koncepcionális önkormányzati elképzeléseket számításokkal megalapozottan megfogalmazni. Mindezeken az átláthatatlan és kiszámíthatatlan körülményeken túl az önkormányzat gazdasági helyzetét, költségvetési lehetőségeit nagymértékben befolyásolja a jelenlegi és a jövő évet érintő általános gazdasági helyzet, ami közvetlenül és közvetetten is meghatározza a az önkormányzati közszolgáltatásokban felvállalható ellátások körét és mértékét, behatárolja az önkormányzat évi költségvetési javaslatának kidolgozására irányuló tervezőmunka kereteit. A fentieket figyelembe véve jelen körülmények között a évi költségvetés kialakítását szolgáló helyi tervezőmunka fő célja továbbra is a gazdasági környezethez igazodni tudó helyi gazdaságpolitika kialakítása és alkalmazása kell, hogy legyen. Az önkormányzati feladatok tervezett változásai miatt a közszolgáltatások hatékonyságának növelését, az önkormányzati működés és fejlesztés jövő évi elképzeléseit úgy kell kialakítani, hogy a sokkal szűkösebb költségvetési forrásokból a működőképesség fenntartható legyen, de e mellett a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása is biztosítható legyen. A jelenlegi ismeretek alapján a feladatrendszert érintő nagymértékű változások és a pontosan nem ismert, de előrevetített állami hozzájárulások radikális csökkenése már a költségvetési koncepció kidolgozásának időszakában is szükségessé teszi minden eddigieknél erőteljesebben szelektált feladatrendszer és az egyensúlyi követelményeknek alárendelt feladatellátás átgondolását, átalakítását, újraszervezését. Ennek következtében számítani kell arra, hogy a lehetőségek beszűkülése miatt a szakmai követelmények érvényesítése és az ahhoz rendelhető pénzügyi források közötti feszültségek tovább növekednek, a felelősséggel felvállalható feladatok és a szakmai elvárások összehangolása kapcsán a konfliktusok gyakoribbá válnak. Tudomásul kell venni azt, hogy évben több olyan intézkedésre kell, hogy sor kerüljön, ami az elmúlt évek gyakorlatában elképzelhetetlen volt. A saját bevételek fokozásának veszélyei, a bankok önkormányzatokat érintő intézkedései, az állam és önkormányzati feladatok kettéválása miatt a finanszírozási gyakorlatban történő változások olyan helyzetet teremtenek, ami azt az eredményt hozza, hogy a korábban felvállalt feladatok ellátását esetleg meg kell szüntetni, a kötelező feladatok esetében még takarékosabb módozatok kialakítását és működtetését kell preferálni. Szembesülni kell azzal, hogy nagyon sok megszokott feladat, juttatás, önkormányzati támogatás parkolópályára kerül, forrás hiányában a lemondás kényszere érvényesül. A jelenlegi kiszámíthatatlan helyzetben különösen fontos a reális szükségletek felmérése, a korábban megfogalmazott önkormányzati célok és elképzelések újragondolása, a megvalósíthatóság objektív értékelése, az önkormányzati gazdaság működését stabilizáló lépések időben történő megtétele. Az önkormányzat évi költségvetési koncepciójának kialakításához, a feladatok finanszírozását megalapozó számítások elvégzéséhez számszerűen a korábbi évekhez képest

4 3 több, de tartalmukban és a részletekre vonatkozó használható információk tekintetében kevés dokumentum áll rendelkezésre. A nagy gyakorisággal változó média híreken túl különösen az alábbiakra támaszkodva lehet nagyvonalakban felvázolni az önkormányzat várható lehetőségeit, illetve a költségvetés tervezési folyamatában a követendő elveket. A Kormány által T/7655. számon benyújtott, törvényjavaslat Magyarország évi központi költségvetéséről című parlamenti előterjesztés, ami tartalmazza azokat a szabályozási elemeket, melyek várhatóan meghatározzák az állami költségvetés és az önkormányzati költségvetés évi kapcsolatait. A Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szól szóló T/7677 számú törvényjavaslat szeptember hónapban a T/7655/431. számon benyújtott kiegészítő ajánlás (módosító javaslat) Magyarország évi központi költségvetéséről. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló T/8888. számú törvényjavaslat. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormány rendelet. A évi CLII. törvénnyel módosított muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény. Bevételi források számbavétele Az állami költségvetésből származó források A költségvetési törvény tervezete szerint az önkormányzatokat megillető évi támogatások összege tekintetében lényegi és alapvető változás következik be. A évtől átalakuló önkormányzati feladatellátással összefüggésben a finanszírozási rendszer is gyökeresen megváltozik. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz kerül és ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra kerül a központi költségvetésbe. A változásokkal párhuzamosan, a megmaradó feladatok tekintetében a forrásszabályozás is megváltozik, új finanszírozási struktúra kerül kialakításra, ami elszakad az eddig jellemzően normatív támogatási rendszertől. A helyi önkormányzatok évben az előző évi támogatáshoz viszonyítva, mintegy 40%-kal kevesebb támogatással számolhatnak. A törvénytervezet 2. számú melléklete (korábbi 3. sz. melléklet felhasználási kötöttség nélküli normatív támogatások) szerint a helyi önkormányzatok működésének és ágazati feladatainak támogatása négy jogcímen lesz igénybe vehető. - I. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása jogcímen a törvénytervezet szerint a központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. -ában meghatározott egyes feladatok, így az igazgatással, a

5 4 településfejlesztéssel, településrendezéssel, településüzemeltetéssel, környezetegészségüggyel, a lakás-és helyiséggazdálkodással, a helyi környezetvédelemmel, a vízgazdálkodással, a vízkárelhárítással, ivóvízellátással, szennyvízkezeléssel, védelemmel, helyi adóval, gazdaságszervezéssel, turizmussal, kistermelők, őstermelők értékesítési lehetőségeinek biztosításával, a sport, ifjúsági, nemzetiségi ügyekkel, a közbiztonsággal, a helyi közösségi közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással és a távhőszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátásához. A támogatás a településkategóriánként nettó működési kiadásokra figyelemmel számított, egy főre jutó kiadási szint, és a településenkénti egy főre jutó elvárt bevétel különbségén alapszik. Megjegyzés: A T/7655/431 számon benyújtott módosító javaslat konkrétabb, és feladatokhoz rendelt fajlagos összeget jelöl meg. - II. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcímen az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása, az óvoda működtetési támogatása, óvodai, iskolai étkezés támogatása jogcímek igénybevételének lehetőségét veszi figyelembe a törvénytervezet. Az igénybe vehető támogatás kiszámítása bonyolult, adat csak részben áll rendelkezésre. Megjegyzés: A T/7655/431 számon benyújtott módosító javaslat konkrétabb, és feladatokhoz rendelt fajlagos összeget jelöl meg. - III. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása keretében a létalapként nyújtott szociális támogatásokhoz a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 37. (1) bekezdése a- d pontjaiban szabályozott rendszeres szociális segélyre, a Szoctv. 38. (2) és (5) bekezdése alapján járó lakásfenntartási támogatásra kifizetett összegek, a Szoctv. 55/A. alapján adósságcsökkentési támogatásra, a Szoctv. 55/A. (3) bekezdése szerinti gáz-vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelési költségeinek 90 %-a, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 80 %-a, a december 31.-én hatályos Szoctv.32/B. -a alapján 2012 december hónapra járó, januárban fizetendő időskorúak járadékának 90 %-a, a december 31-én hatályos Szoctv. 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdése alapján 2012 december hónapra járó, januárban fizetendő ápolási díj 75 %-a a központi költségvetésből támogatásként igényelhető. A hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz jogcímen igénybe vehető támogatás a létalapként nyújtott ellátások önrészéhez az önkormányzati helyi hatáskörű- és krízissegélyhez, a közfoglalkoztatáshoz biztosítandó önrészhez, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához járul hozzá. A hozzájárulás 80 %-a a január, április és június hónapokban a meghatározott segélyekhez biztosított önrész arányában, 20 %-a lakosság arányában illeti meg az önkormányzatot. Szociális és gyermekjóléti alapellátások támogatására a költségvetési törvény tervezete ,4 millió forint kerettel számol, mely előirányzat a Szoctv. és a Gyvt. alapján összeállított komplex szolgáltatási csomag támogatását szolgálja. A tervezéskor figyelembe vehető támogatás mértéke részben adatok hiányában, részben az évközi kifizetések miatt csak részben prognosztizálható. Megjegyzés: A T/7655/431 számon benyújtott módosító javaslat konkrétabb, és feladatokhoz rendelt fajlagos összeget jelöl meg.

6 5 - IV. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása fejezeten belül a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása jogcímen a központi költségvetés ,7 millió forint kerettel számol, az igénybe vétel feltételei nem ismertek. A törvénytervezet 3. számú melléklete (korábbi 5. sz. melléklet) szerint a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokból az önkormányzatok által év közben igénybe vehető támogatások szűkülnek, a törvény tervezete szerint a támogatott feladatok köre közel a felére csökken. A törvényjavaslat 4. számú melléklete (korábbi 6. sz. melléklet) szerint a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai előirányzatok terhére feltételekhez kötötten, év közben igényelhető támogatás. A törvénytervezet szerint megszűnik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása, új lehetőségként belép a szerkezetátalakítási tartalék, mely előirányzat a közfeladatok átalakításával összefüggő, év közben jelentkező szerkezetátalakítási kiadások finanszírozására szolgál. Az átengedett bevételek között a gépjármű adó bevételek átengedésének mértéke változik - a jelenlegi ismeretek és a törvény tervezete szerint évben az önkormányzatot az általa beszedett adó 40 %-a illeti meg a korábbi 100 % helyett. A gépjárműadó működtetése minden önkormányzat számára kötelező. Az adóztatás szabályaiban, az adó mértékében évre előre láthatóan változás nem következik be. Az egyes járművek fajta szerint továbbra is három csoportba sorolhatóak, a járműcsoportok adóalapjának megállapítása eltérő módon történik ~ teljesítmény és a gyártási év függvényében adóznak a személyszállító járművek (személygépkocsi, motorkerékpár), ~ önsúly plusz a raksúly 50%-a képezi az adó alapját a teherszállító járművek esetén (tehergépkocsi, pótkocsi, utánfutó), illetve ~ önsúly alapján adózik a nyergesvontató, busz, lakókocsi, lakópótkocsi. A teljesítmény alapján adózó gépjárművek adómértéke a gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345,- Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300,- Ft/kilowatt, - gyártási évet követő naptári évben 230,- Ft/kilowatt, - gyártási évet követő naptári évben 185,- Ft/kilowatt, - gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140,- Ft/kilowatt. A tehergépjármű, nyergesvontató, lakókocsi, lakópótkocsi adójának mértéke, az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1.380,- Ft, illetve a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű jármű esetén 1.200,-Ft, ezen mértékek évtől sem változnak. A bevétel elosztásában történő változással - amellett, hogy az adóztatás feladata továbbra is az önkormányzatoké marad annak minden költségével együtt az önkormányzat bevétele közel eft-al csökken. a termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a továbbra is a föld fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. Az e jogcímen beszedett éves bevétel összege óta folyamatos csökkenést mutat. A évtől érvényes SZJA törvény vonatkozó

7 6 rendelkezései szerint, mentes az adó alól a termőföld bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbeadása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Ma már a szerződések túlnyomó többségét úgy kötik, hogy az adómentesség igénybe vehető legyen - legalább 5 éves időtartamúak - ezért az adónemben évben bevétellel számolni továbbra sem lehet. A települési önkormányzatokat megillető egyéb bevételek körében az előző évhez képest lényegi változást a törvény tervezete nem tartalmaz. A települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a, szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 252. (1) bekezdése alapján kiszabott és a végrehajtott szabálysértési pénz-és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára érkezett bevétel 100 %-a, valamint a közlekedési szabályszegések után közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege, a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40 %-a megilleti az önkormányzatot abban az esetben, amennyiben az önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította. További lényeges és nagymértékű forrás kiesést jelent az átengedett központi adók (SZJA helyben maradó rész, jövedelemkülönbség mérséklését szolgáló SZJA) teljes összegben történő megszűnése, ami összességében a évhez viszonyított paraméterek alapján mintegy 500 millió Ft bevétel csökkenést jelent. A fentieken túl a tervezés jelenlegi szakaszában más központi forrás igénybevételének lehetőségéről nincs információ. Az intézmények fenntartó váltásához kapcsolódó esetleges támogatások (múzeum, általános iskolák, gimnázium, kollégium, pedagógiai szakszolgálat, zeneiskola) lehetőségei, illetve feltételei nem ismertek, ezért ezen esetleges bevételekkel a koncepció nem számol. A helyi bevételekből származó források A helyi bevételeknek a évi költségvetésben rendkívüli jelentősége van. A minimális és alapvető feladatok ellátásához szükséges források megteremtésén túl biztosítaniuk kellene az állami juttatások nagymértékű csökkenése miatti forráshiány fedezetét is. A lakosságot, illetve a helyi bevételek befizetésében érintetteket sújtó folyamatos állami és kormányzati megszorítások, újabb és újabb járulék és adóterhek, a továbbra is kiszámíthatatlan gazdasági környezet által meghatározott fizetőképesség romlása miatt a helyi bevételek évben lényegesen nem növelhetők. A évi minden területet érintő változások hatása csak körvonalakban számítható. Azok a feladatok, melyeket az önkormányzatnak kell ellátnia (átadott intézmények működési költségei) nagyvonalakban ismertek, azonban a költségviselés mértékére, gyakorlati lebonyolítására vonatkozó szabályok, megállapodások, iránymutatások ezidáig nem kerültek meghatározásra. Ezért a becsléseken, saját elképzeléseken alapuló kiadások

8 7 finanszírozásához, a költségvetés teljesíthető feladatvállalása érdekében helyi források reális felmérése volt a fő cél. A költségvetésben a teljesíthetőség szempontjából magas kockázatú bevételi források elsősorban a felhalmozási és tőkejellegű bevételek, valamint az évközi intézkedésekkel előreláthatólag megteremthető források pályázati bevételek csak abban az esetben tervezhetők, amennyiben azok mögött megkötött szerződés, képviselő-testületi döntés áll. Működési bevételek Az önkormányzati és intézményi működési bevételek köre évben nem változik, szerepüknél és jellegüknél fogva azonban különböző tartalmúak. Valamennyi saját bevételi forrás tervezésénél általános követelmény a realitás vizsgálata, a beszedhető bevételek biztonságra törekvő meghatározása. Az előírás nélküli, eseti bevételek tervezése gyakorlati tapasztalati adatok alapján a évben várható kockázatok figyelembevételével történhet. Az intézményi saját bevételekkel kapcsolatos megállapítási, beszedési és felhasználási szabályokat az államháztartási törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet tartalmazza. Az intézményi működési bevételek fontos részei a városi költségvetésnek, mértékük megállapítása - néhány kivételtől eltekintve - nem intézményi feladat. E díjak fajlagos mértékét önkormányzati rendeletek határozzák meg, melyek évi szükséges módosítására a költségvetési rendelet beterjesztéséig döntést kell hozni. A évi intézményi bevételek megtervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani az alaptevékenységből származó bevételek - melyek zömében a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokból származnak (gondozási díjak, térítési díjak) - pontos, alapos, dokumentumokkal alátámasztott kimunkálására. Az előző évek gyakorlatától eltérően azonban az állami fenntartásba kerülő intézmények által tervezett és beszedett bevételek kérdőjelesek, mivel nem lehet tudni, hogy azokkal az önkormányzat számolhat e, vagy a feladat elkerülésével az államot illeti ezen bevétek köre (pl.: szabadkapacitások hasznosításának bevétele, szállástevékenység, tandíj stb.). A szűkös költségvetési keretek indokolttá teszik az intézményi egyéb bevételek, körültekintőbb és reálisabb tervezését, az átvett források eredeti előirányzatainak megalapozott megállapítását. E bevételi csoportban is nyitott kérdés a pályázati pénzek tervezhetőségére vonatkozó szabályok alakulása. Az intézményi körben nyújtott, részben önkormányzati támogatással, részben pályázati erőforrások felhasználásával működő szolgáltatások esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy a tevékenységből származó bevételek fedezetet biztosítsanak az alapfeladatok ellátásához szükséges infrastruktúra üzemeltetéséhez. Az önkormányzat hivatalában kezelt önkormányzati egyéb saját működési bevételek keretében a lakbérek, nem lakáscélú építmények bérleti díja, közterületek használatával kapcsolatos díjak kerülnek forrásként megállapításra. A bevételek jelentős része kapcsolható üzemeltetési fenntartási kiadásokhoz, jó részük törvényi szabályozáson alapuló helyi rendeletekben került meghatározásra. Helyi adók A évi helyi adókat érintő jogszabályok a T/8750 számú Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztés keretében a parlament előtt jelenleg még tárgyalási szakaszban vannak. A benyújtott módosító indítványokról szóló döntések zajlanak ugyan sürgősségi tárgyalási módban, de végleges és biztos információ majd

9 8 csak a zárószavazás november 19-e után áll rendelkezésre. A parlament honlapján fellelhető előterjesztést áttekintve viszont - a módosító indítványok tartalmát csak részben ismerve - egyelőre nem várható jelentős változás a már működő helyi adók szabályozásában. Új adónem/ adótárgy a közműadó bevezetése viszont tervezett. Építményadóban a módosított 38/1999. (XII.31. ) KT rendelet alapján az adó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő vállalkozási célt szolgáló épület, épületrész, az adó alanyai ezért elsősorban a vállalkozások. Az adó alapja az adótárgy hasznos alapterülete, mértéke 550,-Ft/m 2, ami január 01-től alkalmazott mérték. A helyi adókról szóló évi C. tv. alapján évben a megengedett legmagasabb négyzetméterenkénti adómérték 1722,9 Ft. Szentes városban jelenleg ez a mérték fő szabályként 550,-Ft úgy, hogy minden adótárgy esetén az első 30 m2 után az adó mértéke 0 Ft. Az adómérték változatlanul hagyása mellett a beszedhető éves adóbevétel megegyezik a évben várhatóan beszedhető eft összeggel. Egyéb szabályok változatlansága mellett az önkormányzat adómérték emelésével érhet el bevétel növekményt. Modellező számítások alapján egy kisebb mértékű - 50,-Ft/m 2 - emeléssel közel eft, -100,- Ft/m 2 - emeléssel, eft bevétel növekedésre lehet számolni, így az éves adóbevétel 50,- Ft/m 2 -es emelés esetén eft, 100,-Ft/m 2 -es emelés esetén eft is lehet. Sokáig csak sajtó hírekből eredő információ volt a közműadó bevezetésének kormányzati terve. Az adó bevezetésének lehetővé tételéről a Kormány november 07. napján meghozta döntését. Az erről szóló előterjesztést a parlament Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága november 08. napján módosító indítványként nyújtotta be, zárószavazás november 19. napján várható. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, a közműadó az építményadó részeként lesz működtethető. Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza lesz, mértéke várhatóan 100,-Ft/m2. Adóztathatóvá válik a víz, szennyvíz, belterületi csapadékvíz elvezető, gáz, hő, és villamosenergia ellátó, valamint a hírközlést biztosító vezetékek mindegyike. A beszedhető adó összege a vezetékhálózat hosszának ismeretében lesz kiszámítható. Magánszemélyek kommunális adójában - hasonlóan az építményadóhoz - sem az adótárgyak számának jelentős bővülése, sem a törvényi adómérték emelése, sem az egyéb szabályok változása nem várható. A magánszemély kommunális adójáról szóló 39/2011. (XII.31) önkormányzati rendelet alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén magánszemély tulajdonában, bérletében, haszonélvezetében lévő lakás, a beépítetlen belterületi telek, a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az adó mértéke belterületen 5.000,- Ft, külterületen 3.500,-Ft adótárgyanként A helyi szabályozás, és az adómérték változatlansága mellett bevétel növekedésre a évben beszedhető eft-hoz viszonyítva nem lehet számítani. Adómérték emelés esetén úgy, hogy megyei szinten még elfogadható mértékű legyen az adóteher és a helyi lakosság számára se jelentsen elviselhetetlen terhet az éves adó megfizetése - a mozgástér igen korlátozott. Legfeljebb 1-2 eft-os adómérték emelés az elfogadható. Amennyiben a belterületi adótételnek a jelenlegi 5 eft-ról 6 eft-ra emeléséről dönt a képviselő testület a évi várható eft-on felül megközelítőleg eft növekménnyel eft, az adómérték 7 eft-ra történő emelésével, eft bevétel növekedéssel, eft körüli éves bevétel érhető el.

10 9 Idegenforgalmi adót az a vendég fizet, aki a város területén legalább egy vendégéjszakát, nem állandó lakosként eltölt évre sem adómérték változás nem tervezett, sem olyan szálláshelybővülés nem ismert, ami az adónemben tervezhető bevétel jelentős változását eredményezhetné. Így az adónemből várható bevétel számbavétele során eft-al lehet számolni. A helyi iparűzési adó március 01. napjától került bevezetésre. Az adó alanya az egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személy, egyéb szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, őstermelő, aki a település illetékességi területén jövedelemszerzési tevékenységet folytat. Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló módosított 3/1993. (II.19.) Kt rendelete alapján az adómértéke 2%. Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. A tervszám megállapításakor számbavételre kerül a tervezés alapját adó időszak várható bevétele, a felszámolási eljárások várható eredménye, az adózók által kért előlegmódosítás tervidőszakra gyakorolt hatása, a feltöltési kötelezettségre várható összeg becsült értéke, továbbá a gazdasági környezet vállalkozások bevételére gyakorolt várható alakulása. A parlament előtt tárgyalási sorozatban lévő és a helyi adó törvényt érintő előterjesztés alapján az iparűzési adó alapjának megállapítása változik. Jelenleg az adóalap megállapítása során az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 100%-ban levonható évtől a levonható ELÁBÉ mértéke 80%-ra csökken. Ez a változás az előzetes számítások alapján hozzávetőleg 14-16%-os adóalap növekedést, és így adófizetési kötelezettség növekedést is eredményez majd az érintett adózóknál. Ez a módosítás azonban az önkormányzat költségvetésében előreláthatóan többlet bevételt egyelőre nem eredményez, mert ez az adóalap növekedés a mezőgazdasági vállalkozásoknál a évi aszály miatt jelentkező egyrészt árbevétel csökkenés, másrészt költségnövekedés miatti adóalap csökkenés hatásának ellensúlyozására lesz elegendő. Így a évi helyi iparűzési adóbevétel az előző évi eft összegben tervezhető. A helyi adókhoz kapcsolódó késedelmi pótlék és bírság jogcímen beszedhető bevétel nagysága, mindig az adózók fizetési határidőkhöz való viszonyát, illetve az adózók jogszabálykövető magatartását tükrözi. Befolyásolja a hátralék összege, a késedelmes napok száma és a felszámítás időpontjában a jegybanki alapkamat mértéke. A késedelmi pótlék éves mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese, jelenleg 12,5 %. Ezen a jogcímen teljesített bevétel évek óta 9-10 millió forint között mozog, ezért évre sem tervezhető több eftnál. Talajterhelési díjat az előző évekhez hasonlóan az az ingatlantulajdonos, illetve fogyasztó fizet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötött rá évben még a évben érvényes 120,-Ft/m 3 -es egységdíjjal kellett bevallani és megfizetni a talajterhelés díjat, melyet 1,5-szeres szorzó terhelt a települési besorolás szerint, így a fogyasztott vízmennyiség után köbméterenként 180,-Ft volt a fizetendő díj mértéke. A díj mértéke a február 01-től drasztikusan megemelkedett, a korábbi 180,-Ft-ról 1.800,-Ft-ra nőtt köbméterenként. Az 1.800,-Ft/m 3 -es díj először a márciusában benyújtásra kerülő bevallásokban, így a évi befizetésekben jelenik meg. Ez a mérték növelés az adózók többsége részére szinte kezelhetetlen éves terhet jelentett volna, ezért a

11 10 Képviselő-testület év elején jelentős mértékben kibővítette a mentességek körét, csökkentve a jogosultak fizetési terheit. A kedvezményezettek köre igen széles, így részben e miatt sem lehet a évben befolyt összeghez képest évben jelentős növekedéssel számolni. A tervszám kialakítása során figyelembe kell venni azt is, hogy a rákötési lehetőséggel többnyire olyan ingatlan tulajdonosok nem élnek, akiknek pillanatnyi anyagi helyzete nem teszi lehetővé a bekötést, így ha nem is esnek bele a mentesek körébe, tőlük a díj összegét is nehezen, hosszabb idő alatt lehet majd beszedni. Ezen szempontok alapján a talajterhelési díj évre tervezhető bevétele nem lehet magasabb a évi eredeti előirányzatként meghatározott eft-nál. Összességében - minden lehetőség számbevétele után - a jelenlegi várható szabályozás figyelembevételével nagy biztonsággal mondható, hogy az önkormányzat saját hatáskörben tett intézkedéseiből származó bevételek nem ellensúlyozzák a gépjármű adó átengedés mértékének csökkenése miatti bevétel kiesést. Adónem évi várható évi terv alacsonyabb mértékű emelés adatok eft-ban évi terv magasabb mértékű emelés Építményadó Kommunális adó Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó Termőföld bérbeadás utáni jöv. adó Gépjárműadó Kés.pótlék+ bírság Talajterhelési díj Összesen Felhalmozási és tőkejellegű bevételek A fejlesztési, felhalmozási körbe tartozó feladatok megvalósítását finanszírozó bevételek köre rendkívül behatárolt, ami gátat szab a korábban elhatározott célok megvalósításának. Annak érdekében, hogy legalább a megkezdett beruházások és a pályázatokhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósulhassanak, az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek (osztalék, koncessziós díj), illetve a vagyontárgyak értékesítéséből származó források teljes körű felmérése szükséges. Előre látható azonban, hogy e területen tartalékok, új lehetőségek nincsenek. Az ingatlanpiac jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé sem az üresen álló ingatlanok nagy bevételt eredményező bérbe adását, sem az értékesítésre kijelölt vagyontárgyak értékesítéséből a bevételek növelését. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok eredményességéből származó bevételek alapvetően kötelező önkormányzati feladat (egészséges ivóvíz biztosítása, önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelése) ellátásából erednek, a felhasználás szintén ezeken a terülteken jelentkező problémák megoldását szolgálja. A fentiek alapján jól körvonalazódik, hogy e körben a biztonsággal tervezhető bevételek nagysága nem lehet számottevő.