TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS fejezet Jaj, Sion fogságba vitt lánya fejezet Rázd le magadról a port 13

Átírás

1 saj Amanda Buys 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 1. fejezet Jaj, Sion fogságba vitt lánya 5 2. fejezet Rázd le magadról a port fejezet Oldd le nyakadról a bilincseidet fejezet A semmiért adtad oda magad fejezet Semmiféle tisztátalant ne érintsetek fejezet Öltözz ékes ruhába fejezet Íme, én vagyok az fejezet Gyere ki örömmel 50 ZÁRSZÓ Kathy Tollesontól 57 Forrás 59 2

3 Fordította: Pál Zsuzsanna Bevezetés Ennek a könyvnek a megírásánál több cél is vezérelt. Először is, olyan egyedülálló nőkre gondoltam, akiknek lelki gondozói szolgálatra van szükségük. Olyan nőkre, akik önpusztító párkapcsolatokban élnek, és végül, de nem utolsósorban, azokra, akik felé személyesen is szolgálok. Javaslom, hogy saját tempódhoz igazítva dolgozd át magad ezen az anyagon. Néhány nő, először gyorsan átolvassa, majd elölről kezdi, ekkor azonban már lassan, lépésről lépésre haladva teszi meg az egyes szolgálati teendőket. Próbáld meg kitapasztalni, hogy neked melyik módszer a legjobb. Elképzelhető, hogy időnként érzelmileg nagyon leterheltnek fogod érezni magad, és ez fizikai fáradság szintjén is megnyilvánulhat. Az is lehet, hogy azt látod majd bölcsnek, hogy egy időre félbeszakítsd a könyv olvasását, és egy kis pihenés után haladj csak tovább a gyógyuláshoz vezető úton. Minden előbb említett reakció teljesen normális, és természetes velejárója a folyamatnak, mely során fájdalmas emlékeiddel és érzéseiddel kezdesz el szembenézni. Teljesen bízd rá magad az Úrra, engedd, hogy szolgáljon feléd, és fogadd el, hogy ehhez időre van szükség. Csak az Ő Szelleme által lehetséges a valódi átalakulás és változás. Arra is bátorítalak, hogy vezess naplót, mert ez segítség lesz számodra a szabadsághoz vezető úton, és a jövőben is nagy áldást fog jelenteni a számodra. Könyvem megírásával az is a célom volt, hogy egyfajta segítséget nyújtsak lelki gondozóknak, pásztoroknak és más szolgálóknak. Ez az írás eszköz kíván lenni abban, hogy győzelemre segíthessünk másokat mérgező és romboló kapcsolataik felett. Az is a célom volt, hogy riadót fújjak Krisztus testében. Hiszen elég gyakran előfordul, hogy tehetetlennek érezzük magunkat, amikor azt látjuk, hogy nők, akik egyszer már szabaddá váltak, visszamennek a fogságba, nem tudván kikerülni az áldozatszerepből. Reménykedem benne, hogy vezetők fegyverként fogják használni, és ha fogságban élőkkel vagy fogságba visszatérőkkel találkoznak, átadják majd nekik ezt a könyvet. Én is nagyon sok időt spóroltam meg így, és tudom, hogy így lesz ez más pásztorokkal és lelki gondozókkal is. Ugyanakkor, sokszor jobban kinyílik a szemünk, ha egy kívülálló beszél ugyanarról a dologról. Tudom magamról, hogy bármit megtettem volna azért, hogy megakadályozzam az általam szeretett és pásztorolt nőket, hogy visszamenjenek a fogságba. A harmadik célom az volt, hogy egyfajta segédanyagot nyújtsak önsegítő csoportok számára. A csoport facilitátora [folyamatot levezető segítője] végigsegítheti a csoportot minden egyes fejezeten, időt hagyva a szolgálatra, bizalmas beszélgetésekre, bizonyságtételekre. Ez a könyv vezérfonalként szolgálhat, amelyhez mindig vissza lehet térni. Ha azt akarjuk, hogy mindenre jusson idő, akkor legalább 12 hétre van szükség. A facilitátornak tudnia kell azonosulnia a csoportban lévő nőkkel, ugyanakkor, ami a személyes életét illeti, győzelemben kell járnia. A könyvet munkafüzeti formátumban készítettük el, hogy könnyebben feldolgozható legyen műhely-tréningeken, önsegítő csoportokban, és, hogy a nők ne csak átolvassák, hanem alaposan át is vegyék. 3

4 A könyvben megosztok néhány személyes tapasztalatot, de nem szeretném, ha én kerülnék a figyelem középpontjába. Ha azt kérdeznéd, hogy miért nem mondok, osztok meg többet magamról, akkor ez azért van, mert a könyv nem rólam szól, hanem érted írtam meg. Nem akarom, hogy azon gondolkozz, amin én vagy a gyerekeim átmentünk, hanem azt szeretném, ha azokra a változásokra koncentrálnál, amiket a saját életedben kell végrehajtanod, és arra, hogy mit akar Isten megtenni a te családodért. Megtisztelve érzem magam, hogy együttműködhetek a Szent Szellemmel, miközben végigvezet téged ezen az úton. A könyvben a Szentírás idézésénél mindenhol a New King James fordítást használtam. 4

5 1. Fejezet Oh, Sion fogságba vitt lánya Ézsaiás 51:1-2 Ébredj, ébredj, Sion, szedd össze erődet! Öltözz ékes ruhába, Jeruzsálem, te szent város, mert nem jön már ide többé körülmetéletlen és tisztátalan. Rázd le magadról a port, kelj föl, fogságba vitt Jeruzsálem, oldd le nyakadról bilincsedet, Sion fogságba vitt lánya! Nők, akiket megcsaltak, nők, akiket bántalmaztak, nők, akiken erőszakot követtek el, nők, akiket elcsábítottak, és nők, akik újra és újra romboló kapcsolatokba kerülnek bele. Tehetetlen nők, akik képtelenek kitörni ebből a bántalmazó és romboló ördögi körből. Hogyan segíthetünk rajtuk? Hogy segítsenek ők magukon? A legszomorúbb ebben az egészben az, hogy ezek a nők keresztények, olyan nők, akik ismerik az Urat, mégis valahogy képtelenek Isten erejét alkalmazni életüknek erre a területére. Az elmúlt hét kissé túl sok volt a férjem és én pásztorokként és keresztyén lelki gondozókként gyakran találkozunk a fentebb említett esetekkel, de ez a hét valahogy mégis elég vol, hogy rávegyen arra, hogy leülve a laptopomhoz, leírjam tapasztalataimat. Ha tehetek valamit, hogy még egy nőt megakadályozzak abban, hogy ez a romboló ördögi kör továbbra is fennálljon az életében, hát akkor meg akarom tenni. Néhány dolog, amit meg fogok osztani veletek, kissé erősnek tűnhet, de tapasztalataimból kiindulva azt kell mondanom, hogy igenis határozottságra és eltökéltségre van szükség az ellenség erejének a megtöréséhez ezen a téren. A Biblia a következő képpel illusztrálja ezt: Példabeszédek 26,11: Ahogyan a kutya visszatér okádására, úgy ismétli meg bolondságát az ostoba. Jó kis hasonlat, nemde? Hát igen, újra és újra találkozunk ezzel, de az elmúlt héten az átlagosnál is több ilyen esettel volt dolgunk. Őszinte leszek, miközben ezeket a sorokat írom, most is azon gondolkozom, vajon van-e értelme ennek az egésznek? Lesz e valami haszna? Van-e remény, hogy akár csak egy nőt is, aki a pusztulás ösvényén menetel előre, meg tudunk győzni, hogy forduljon el a okádásától? Voltak idők, amikor nyíltan egyetértettek velünk. Ez az egész tényleg olyan, mint egy hányás, éppen úgy bűzlik is, és tulajdonképpen ez tényleg az, egy okádás, és én soha többé nem akarom elölről kezdeni. 5

6 Mégis, valahogy, nem sokkal ez után, egyszer csak megcsörren a telefon: Visszatértem az okádásomra, de biztos vagyok benne, hogy ez alkalommal minden másképp lesz majd. Hölgyek, sokkoló üzenetem van a számotokra: a hányás, az hányás, és az egyetlen módja, hogy a dolgok a jó irányba változzanak, nem az, hogy visszatérjünk az okádásunkra, hanem hogy elforduljunk attól. Azoknak szeretnék segíteni, akik még soha nem voltak benne, hogy elkerüljék, és azoknak is, akik kijöttek belőle, hogy többé ne térjenek vissza az okádásukra. (És persze azoknak, akik visszaestek, hogy felébredjenek és megérezzék a bűzt.) Azonban, először is definiáljuk, hogy mit értek pontosan okádás -on. Olyan destruktív párkapcsolatokra használom ezt a kifejezést, ahol a férfi erőszakot követ el a nőn, bántalmazza, durván bánik vele, gyötri, méltóságában porig alázza, önértékelését teljesen aláássa, s mindennek következtében a gyerekek állandó érzelmi zűrzavarban élnek, az otthonuk inkább hasonlít háborús övezethez, mint a béke és biztonság szigetéhez. Megtérésem előtt én is a saját hányadékomban éltem, aminek következtében két lányom olyan erős traumának, félelemnek, érzelmi labilitásnak volt kitéve, hogy a mai napig nem gyógyultak fel teljesen belőle. Az egyetlen, ami megváltozott, amikor keresztény lettem, az volt, hogy fel tudtam ismerni nyomorult állapotomat, és Isten kegyelme segítségével sikerült megtörni ezeknek a mélyen beivódott szokásoknak a hatalmát a saját életemben. Bizton állíthatom, hogy az esetek többségében Isten bennünk munkálkodó ereje nélkül, képtelenek vagyunk szakítani ezekkel az önpusztító viselkedésmintákkal. Az én szívem leginkább azokért fáj, akik már ismerik az Urat, mégis romboló kapcsolatokban élnek. Mielőtt bárki félreértené, egyáltalán nem a válás mellett akarok érvelni, sőt nagyon is hiszem, hogy ha egy beteges kapcsolatban vagy is benne, minden egy csapásra megváltozhat, és hiszek Isten Igéjében, amely kimondja, hogy a feleség magaviselete szavak nélkül is megnyeri a férjet (1Péter 3,1). Viszont arra szeretnélek bátorítani, hogy ha még nem vagy házas, és a múltban nem éppen építőek voltak a párkapcsolataid, alaposan olvasd el ezt a tanítást, és hagyj rá időt, hogy megváltozzanak benned a dolgok, és csak azután kezdj új kapcsolatot. Mindemellett, ha a te vagy a gyermekeid biztonsága, testi épsége forog kockán, elképzelhető, hogy szükséges lehet egy időre elköltöznötök otthonról, addig, amíg Isten nem kezd el munkálkodni a férjed szívében. Azonban fontos, hogy ezt a döntést imádkozva hozzuk meg, és az is nagyon lényeges, hogy a gyülekezet vezetői is egyetértsenek ezzel. Álmodj szépeket, hercegnőm! Évek óta boldog házasságban élek csodálatos és szerető férjemmel, aki a mai napig így kíván jó éjszakát: Álmodj szépeket, hercegnőm! Mi változott? Mi változott amióta 17 éves koromban terhes lettem, labilis, alkoholizmustól uralt házasságban éltem, ahol aztán mindennek szólítottak, csak éppen hercegnőmnek nem. Mi változott meg a rossz párválasztásaim, a válásom óta, meg azóta, hogy kiderült, hogy genitális herpeszt kaptam (melyből az Úr nagy kegyelméből meggyógyított.). Meg azóta, hogy kapcsolataimban még fizikai bántalmazást is el kellett szenvednem, és az eleve rossznak induló kapcsolat később csak még rosszabb lett, majd odáig fajult, hogy az életem is veszélybe került. Nyilvánvaló lett számomra, hogy nem valami bölcsen választok párt, valahogy mindig az előbbiekhez hasonló rossz férfi oldalán kötök ki. (Félreértés ne essék, én nem 6

7 hibáztatom ezeket a férfiakat, és nincs bennem neheztelés, vagy meg nem bocsátás irántuk. Én éppen annyira felelős vagyok a romboló kapcsolataimért, mint ők. De Isten megbocsátott nekem, és én is megbocsátottam nekik.) De a rejtély még mindig megoldatlan maradt: mi az oka, hogy az egyik romboló kapcsolatból a másikba kerülök? Egyik alkoholistától a másikig? Az egyik érzelmileg éretlen férfitól a másikig? Az egyik agresszívtól a másikig? Egyszer aztán, nem sokkal az után, hogy megtértem, Isten szólt hozzám, és megmondta, hogy miért. Az én miértem nem biztos, hogy a te miérted is. De fontos, hogy megértsd, hogy mindig van egy miért, egy ok, amire visszavezethető, hogy miért mész vissza újra és újra a fogságba. És ha meg akarsz gyógyulni, Isten meg fogja mutatni a miért -et, és megszabadít. Engedjétek meg, hogy elmondjam, mi volt az én miért -em. Azon a napon elég világosan hallottam az Úr hangját! Még most is visszhangzik a fülemben minden szava. Akkor megmutatta nekem, mi volt a problémám gyökere. Nagyon gyöngéden beszélt, és így szólt hozzám: Kathy, te még mindig nyerni próbálsz. És amikor ezeket a szavakat kimondta, azonnal felötlött bennem a felismerés. Isten megmutatta az édesapámat, akinek mindig gondot okozott, hogy kimutassa a szeretetét. És láttam magamat is, a kislányt, aki mindent megtett azért, hogy megnyerje, megváltoztassa azt az embert, aki olyan nehezen tudta kifejezni a szeretetét. A kislányt, aki szereti őt annyira, hogy megváltozzon érte. Ez a kislány abban reménykedett, hogy majd az ő hatására megváltozik az édesapja, abbahagyja az ivást, lemond a hosszú túlórákról a munkahelyén, azért, hogy elegendő figyelmet szentelhessen neki. Mielőtt folytatnám a történetemet, hadd mondjam el, hogy miután Isten meggyógyított gyermekkorom fájdalmából, az édesapámmal való kapcsolatom nagyon szoros lett. Felismertem, hogy mennyi mindent köszönhetek az apámnak: például a kalandvágyamat, aztán tőle tanultam, hogy kell keményen dolgozni, méltósággal élni, és neki köszönhetem a bátorítást, hogy a ténynek, hogy nő vagyok, nem kell korlátozó tényezőnek lennie az életemben. Apám soha nem bántott sem fizikailag, sem a szavaival. Egyszerűen csak nem kommunikált. Utolsó éveiben felhagyott az ivással, és halála előtt gyülekezeti taggá vált. Hálával tartozom Istennek, hogy apám halála után nem kellett a meg nem bocsátás és bűntudat démonaival küzdenem. Valahogy mindig is tudtam, hogy ő a tőle telhető legtöbbet akarta nekem adni, még akkor is, ha gyerekként nekem ez nem mindig bizonyult elégnek. Ha visszatekintve arra gondolok, milyen nagymértékben befolyásolta ez az egy férfi az életemet, csupán csak azzal, hogy nem tudta, hogyan öleljen meg, és nem beszélt hozzám sokat, kivéve, ha ivott, még elképzelni sem tudom, menynyivel nehezebb lehet azoknak, akiknek nem volt édesapjuk. Vagy volt, de olyan, aki valamilyen módon bántalmazta őket. Ahogy az Úr akkoriban beszélt nekem ezekről a dolgokról, a tanács és értelem szelleme által (Ézs11,2) elkezdtem meglátni ezeket a rossz mintákat: Tudat alatt arra törekedtem, hogy olyan férfit találjak, akinek problémái vannak az alkohollal, és aki majd értem abbahagyhatja az ivást. Olyan valakinek kellett lennie, akinek nehézséget jelent a kommunikáció és az érzelmek kinyilvánítása. A legnagyobb csali mindig az volt, amikor egy férfi azt mondta nekem: Eddig még soha senkinek nem voltam képes ennyire mélyen megnyílni. Isten azt is megmutatta nekem, hogy azok a férfiak, akik irántam érdeklődtek, de gyengédek voltak és könnyen kommunikáltak, valahogy nem igazán keltették fel az 7

8 én érdeklődésemet. Az igazság az, hogy nem jelentettek számomra kihívást. Az ilyen férfiakkal való kapcsolatokban nem tudtam kiélni azt a gyermekkori szükségemet, hogy meghódítsak egy olyan férfit, akit lehetetlen meghódítani. Ezek a férfiak egyszerűen túl könnyű esetnek bizonyultak a számomra. Azon a napon az Úr megmutatta nekem, hogy az egyetlen dolog, amire igazán szükségem volt a gyógyuláshoz, egy olyan férfi, aki képes könnyen kommunikálni velem, és szabadon ki tudja fejezni vonzódását irántam, mind érzelmileg, mind fizikailag. Sajnos azonban éppen ezekhez a férfiakhoz nem vonzódtam túlságosan. Egyszer csak hirtelen megláttam, hogy mennyire beteges is ez az egész, és Istenhez kiáltottam a gyógyulásomért. Az Úr megmutatta, hogy az egyetlen esélyem, hogy megszabaduljak, az, ha megbocsátok az apámnak azok miatt a dolgok miatt, amiket nem adott meg nekem, és elvágom magam a veszteségeimtől. Többé már nem éreztem késztetést arra, hogy az előbb említett beteges kapcsolatokban próbáljam meg kiélni gyermekkori vágyaimat és betölteni érzelmi szükségeimet. Mindig más arcok, mindig ugyanazok a beteges hasonlóságok. Istennek kellett átadnom a múlt sebeit, és megtettem. Megbocsátottam az apámnak, és azonnal betöltött a szabadság érzése. A szívem megváltozott, és soha többé nem tértem vissza a romboló kapcsolatok fertelmességébe. A férjem gyengéd ember, akinek soha nem voltak problémái az ivással. Szabadon fejezi ki az irántam való szeretetét. Egy csapatként dolgozunk az üzleti életben és a szolgálatban, és minden kétség nélkül, ő a legjobb barátom. Szomorú, de a gyógyulásom előtt soha nem tudtam volna értékelni őt. A tisztaság és megszentelődés utáni vágyam nélkül továbbra is az olyan férfiakkal való kapcsolatot kerestem volna, akik inkább a sebeimet mélyítenék tovább, mintsem a lelkem gyógyulását és helyreállását segítenék. Habár egyre mélyebben megsebződtem, mégis mindig találtam egy az előzőnél is rosszabb állapotban lévő férfit, hogy valamiképpen megnyerjem azt az érzelmi csatát, amiben benne voltam, anélkül, hogy tudatában lettem volna. Egyik szellemiség vonzza a másikat A legkülönlegesebb az volt ebben az egészben, hogy ha bárki azt mondta volna nekem, hogy ezek a férfiak teljesen olyanok, mint az apám, számtalan érvet hoztam volna fel, hogy megcáfoljam ezt a kijelentést, és azt mondtam volna nekik, hogy nem tudják, miről beszélnek. Tény, hogy sok dologban tényleg különböztek apámtól. Voltak, akik sokkal erőszakosabbak voltak, voltak, akik kevésbé becsületesek, és voltak, akiknek teljesen más volt a külső megjelenésük. De a lényeg mégsem ez volt. Volt valami közös bennük és apámban, és ez volt az, ami igazán hatással volt az életemre, és ezt voltam képtelen meglátni magamtól. Az Úr látása és értelme kellett hozzá, hogy én is meglássam és megértsem ezeket a dolgokat, és így szabad lehessek. A lélek csatái A lelkünknek ezt a késztetését, hogy bizonyos szituációkon keresztül győzni próbál, a lélek csatá -inak neveztem el. Ez a lelkünkben egy nagyon mély vágy arra, hogy újra és újra olyan szituációkat idézzen elő, amelyekben gyerekként legyőzve éreztük magunkat. Valahogy meg kellett nyernem azt a csatát, amelyben megpróbáltam apámat kommunikatív, érzelmeit könnyen kifejező olyan emberré változtatni, akinek egyáltalán nincsenek problémái az alkohollal. Közben felnőttem, és nem jártam sikerrel. De a lelkem mélyén nem tudtam feladni ezt a vágyamat. Éppen ezért 8

9 tudat alatt kerestem, vonzottam az előbbiekhez hasonló körülményeket, kapcsolatokat, melyek mindig teljes önbecsapással végződtek. A lélek csatái sok különböző formát ölthetnek. Számtalan példát tudnék hozni az enyémhez hasonló forgatókönyvekre, de most mégis néhányat sorolok csak fel. A Szent Szellem hűséges, és meg fogja mutatni neked, hogy a te lelked milyen csatában ragadt meg. Ahogy feladod, és lemondasz a győzelemről, és beismered, hogy vesztettél, nagyon mély nyugalmat fogsz a szellemedben és a lelkedben megtapasztalni. Teljesen új fényben fogod látni a Szentírást. mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené. (2Krónikák 20,15) Ha a testi természetünkből próbáljuk megnyerni a háborút, akkor kudarcra vagyunk ítélve. Hadd említsek meg néhány példát. Az egyik, ami most eszembe jutott, egy fiatalemberről szól, akinek egész gyermekkorát és felnőtté válását végigkísérte édesanyjának krónikus depressziója és melankóliája. Éppen ezért, tudat alatt abban reménykedett, hogy ha mindent elkövet, hogy elég jó és vicces legyen, édesanyja egy napon talán boldog lesz. Azonban, mint ahogy az lenni szokott, ő is kifutott az időből, ugyanis felnőtt, és elvesztette a csatát. A lélek azonban nem adta fel, és az előbbi törekvéseit más nőkkel való kapcsolataiba kezdte bevinni. És találjátok ki, milyen nőt vett feleségül? Olyan nőt, aki szintén depresszióval küzdött. Mi volt az igazi oka, hogy a házasságuk tele volt problémákkal? Az igazi probléma abban rejlett, hogy ez a fiatalember kontrollálta a feleségét, és mindent elkövetett, hogy kedvesen azzá a vidám és boldog nővé változtassa, amilyenre mindig is vágyott és szüksége volt. Amikor mindezt felismerte, és át tudta adni a feleségét és ezeket a szükségleteit az Úrnak, akkor a felesége is szabaddá vált arra, hogy átvegye az Úrtól a gyógyulást. Ha egyszer végre feladjuk ezeket a csatákat, az imáink is sokkal hatékonyabbá válnak. Még mielőtt föladta volna a harcot, persze ez a férfi is imádkozott a feleségéért, mondván: Uram, add neki a te örömödet, változtasd meg őt, hogy egy boldog nő lehessen Valahol mélyen legbelül azért mégis azt szerette volna, hogy ő legyen az, aki mindezt véghezviszi, aki a feleségét megváltoztatja. A másik példa, amit szerettem volna megosztani veletek, egy üzletemberről szól, aki többszörösen elvált volt, az üzleti életben pedig hajlamos volt mindig bizonyos típusú kliensekkel kapcsolatba kerülni. Mindig olyan nőket vett feleségül, és mindig olyan üzletfelei voltak, akiknek a feleségei eléggé negatívak és kritikusak voltak, és férjeik mindennemű üzleti törekvéseinek komolyan ellenálltak. Azok a típusú férjek, ill. üzletfelek, akikkel mindig együtt dolgozott, szinte kivétel nélkül passzívak voltak, gyűlölték, hogy a feleségük kontrollálni próbálja őket, de végső soron nem tudtak kiállni magukért, és végül megadták magukat feleségeik szeszélyeinek. Mikor feltártuk a gyökereket, hogy mire vezethető vissza mindez, kiderült, hogy gyerekkorában mindent megtett, hogy megakadályozza édesapja túl korai halálát. Mivel ez nem sikerült neki, tudat alatt azon dolgozott, hogy hasonló helyzetekbe kerüljön. Apja idő előtti halálát az a feszültség okozta, hogy egész életében ingadozott, hogy megvalósítsa-e álmait, vagy pedig behódoljon felesége túlzott félelmeinek. Ebből kifolyólag arra törekedett, persze nem tudatosan, hogy rábírja a férfiakat, beleértve magát is, hogy fellázadjanak feleségeik kontrolláló viselkedése ellen, és elérjék, hogy személyiségük megváltozzon, és segítő, bátorító és pozitív hozzáállásuk legyen. 9

10 Azonban, ahogy telt az idő, egyik csatát a másik után vesztette el. Most, hogy végre sikerült átadnia a háborút Istennek, elmondhatja, hogy boldog házasságban él, és az üzleti életben sem futja többé ugyanazokat a rossz köröket. Hihetetlennek tűnik ez az egész? Gyakorolhat az életünkre a saját lelkünk tényleg ekkora hatást? Biztosíthatlak a felől, hogy igen. Ezért kell felépítenünk a belső emberünket, hogy szellemünk leszámolhasson a lelkünket uraló szokásokkal. Mesélhetnék még hasonló forgatókönyveket, de sokkal fontosabbnak tartom, hogy imádkozzam érted, hogy ha a te lelked is valamilyen csatában van, az Úr leplezze le ezt előtted. Urunk, imádkozom, hogy leplezz le... (név) előtt minden csatát, amelyet lélek által próbál megnyerni. Megkötözök minden büszkeséget, makacsságot, és megtévesztést, amely megpróbálná megakadályozni, hogy egyáltalán felismerje, vagy átadja az Úrnak a háborút. Kérlek, add neki a kinyilatkoztatás és az értelem lelkét. Ha sikerült beazonosítanod egy lelki csatát, akkor a következőt imádkozd: Uram, íme, meglengetem a fehér zászlót, és beismerem, hogy vesztettem. Nem voltam képes megnyerni a csatát, hogy (itt részletezheted). A mai napon átadom neked a háborút. Uram, kérlek, gyógyítsd meg az érzelmeimet, és állíts helyre minden olyan területet, amely ebben a csatában megsérült. Megbocsátok magamnak, és átadom Neked mind magamat, mind pedig azokat, akik szándékukon kívül az én önző törekvéseim áldozatává váltak. Ahogy azt már korábban mondtam, a te miért -ed nem azonos az én miért - emmel. De a te miért -ed magában hordozza a szabadulásod kulcsát, mint ahogy az én miért -em is magában hordozta az én szabadulásom kulcsát. Lehet, hogy az édesapáddal való kapcsolatod a kulcs? Személyes és lelki gondozói tapasztalataim alapján az esetek többségében igen. Természetesen előfordulhat, hogy máshol vannak a gyökerek. Idősebbik lányom 17 éves szűz volt, mikor nemi erőszak áldozata lett. Nemcsak az édesapjával való viszonyát kellett feldolgoznia, hanem, ahogy Isten elkezdett szolgálni felé, és gyógyulást hozni az életébe, azt is megmutatta neki, hogy az erőszak után folyamatosan olyan kapcsolatokba sodródott bele, amelyek egytől egyig méltatlanok voltak. Kapcsolatok, amelyekben olyan helyzeteknek volt kitéve, hogy olyasmikre kényszerítsék, amiket nem akart megtenni. Lélekben még mindig megpróbált győzni, felülkerekedni a megerőszakolás megalázottságán. Mondanom sem kell, nem járt sikerrel, inkább csak egyre nagyobb sebesüléseket szerzett. Viszont tanúsíthatom, hogy az Úr gyógyító ereje szabaddá tette őt, és véghezvitte benne vágyai megszentelődését. Ma már lányom házasságban él egy csodálatos fiatal férfival, aki nagy becsben tartja, szereti őt, és gyógyulást hozott a lelkének. ISTEN OLYAN JÓ! Szexuális bevésődés, lenyomat Isten eredeti terve Mielőtt befejeznénk ezt a fejezetet, fontos, hogy szóljunk a szexuális bevésődésről. Az első szexuális tapasztalatoknak nagyon komoly kihatásuk van, függetlenül attól, hogy hogyan szerzi meg őket az ember. Legyen az nemi erőszak, molesztálás, szexuális visszaélés, homoszexuális kapcsolat vagy pornográfia. És sokak számára ebben rejlik a miért. Hadd magyarázzam meg, mit értek szexuális bevésődésen: Isten szövetségi kapcsolatra teremtette az embert. Isten eredeti terve az volt, hogy a házastársak csak egymás után vágyakozzanak. A férj és a feleség közötti első szexuális együttlét a hitvesi ágy sértetlenségében azt a célt kell hogy szolgálja, hogy egymás iránti vágyuk örökre bevésődjön testükbe és lelkükbe. 10

11 Ezért van az, hogy sok ember olyan nehezen tudja elfelejteni az első szerelmét. Az eredeti terv szerint a szexuális bevésődés egy csodálatos dolog, amit Isten helyezett bele a férfiba és nőbe, hogy egymás iránti vágyódásukat kapcsolatuk egész ideje alatt fenntartsa. Bukott világunkban azonban, az ellenség meglopta ezt a jóra szánt ajándékot, és megpróbálta gonosz céljaira felhasználni. Ha a szexuális bevésődés a fentebb említett negatív szexuális tapasztalatokon keresztül történik meg, akkor ezek a férfiak és nők nyitottá válnak mindenféle szexuális perverzióra. A férjem és én sok olyan férfi felé szolgáltunk, aki első szexuális tapasztalatait önkielégítés és pornográfia révén szerezte. Rendes keresztény férfiak, néhányan vezetők a gyülekezetben, de a mai napig sok küzdelmük van az önkielégítés és pornográfia területén. Foglalkoztam megerőszakolt és szexuálisan bántalmazott lányokkal, akik lányomhoz hasonlóan újra és újra méltatlan kapcsolatokba bonyolódtak bele. Ezért mondhatjuk azt, hogy ha valakit szűzen erőszakolnak meg, sokkal súlyosabb és hosszabban tartó hatása van, mintha valakinek már volt előtte (pozitív) szexuális kapcsolata. Kérlek, ne értsetek félre, senki olyan fájdalmát nem akarom lekicsinyelni, akit megerőszakoltak, vagy része volt bármilyen jellegű szexuális bántalmazásban. Csupán arról beszélek, hogy ha egy szüzet erőszakolnak meg, akkor a szexuális bevésődés nemi erőszak útján történik, tehát sokkal mélyebb nyomot hagy a lány későbbi (szexuális) életére nézve. Ezért nagyon fontos, hogy mi szülők, különös figyelmet fordítsunk arra, hogy gyermekeink szexuálisan biztonságos környezetben nevelkedjenek. Ha szexuális bevésődésed negatív módon történt, nem akarlak abban a tudatban hagyni, hogy akkor nincs számodra remény. A szexuális bevésődés erőteljes, de nem erőteljesebb, mint az, aki megalkotta. A mi Istenünk a helyreállítás Istene. A helyreállítás azt jelenti, hogy a dolgok visszakerülnek az eredeti állapotukba. Isten helyre akarja állítani benned az Őáltala eltervezett eredeti állapotot, amelyben a szexuális bevésődés szövetséget és nem kötelékeket hoz létre. Imádkozd velem a következő imát: Mennyei Atyám, megláttattad velem, hogy az ellenség elvette, és rosszra használta az életemben azt, amit te eredetileg jónak teremtettél. Megbocsátok nak/nek, amiért ezt és ezt tette. Azért imádkozom, hogy adj most új kezdetet testem és lelkem számára, és pecsételd el testemet és lelkemet a társammal való szövetségre. Kérlek, törj meg minden egyéb lelki köteléket, amelyek azokkal köttettek, akikkel bármilyen szexuális kapcsolatba léptem (itt nevezz meg mindenkit, ideveheted a pornográfiát, ha volt ezzel problémád). Kérlek, bocsáss meg minden bűnt, amit a szexualitás terén elkövettem. Köszönöm, hogy meggyógyítasz és megszabadítasz. Semmiképpen ne felejtsd el megemlíteni azt a személyt, akivel először léptél szexuális kapcsolatba, ha ez nem a házastársad volt. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a szexuális kapcsolatot mindketten akartátok, akkor is bocsáss meg neki, hogy elvette, ami nem az övé volt, ezzel megrabolva téged és házastársadat attól az Isten szerinti, helyes szexuális bevésődéstől, amit az Úr tervezett, hogy megpecsételje kettőtök szövetségi kapcsolatát. Ha házasságban élsz, bátorítalak arra, hogy oszd meg a házastársaddal, mit tett meg Isten az életedben azért, hogy tiszta lappal indulhassatok, 11

12 és egy különleges nászéjszakátok lehessen. Imádkozzatok közösen is, hogy a szövetség, amelyet kötöttetek, teljesen ivódjon bele szexuális vágyatokba. Ez az oka annak, amiért oly sok ember házasságon kívüli viszonyokba keveredik. Általában szeretik a házastársukat, de mélyen legbelül újra és újra meg akarnak ismételni valami múltbeli eseményt. Jó példa erre az a nő, aki első szexuális élményeit egy idősebb férfival szerezte. Később aztán feleségül megy egy csodálatos fiatal férfihoz, de azon kapja magát, hogy ismételten idősebb férfiakhoz vonzódik, végül alkalmanként viszonyba bonyolódik a főnökével. Rossz nő? Nem, valójában a szexuális bevésődésével van probléma. Ahogy gyermekeink elég éretté válnak, hogy beszéljünk nekik a szexről, fontos, hogy megértessük velük, miért olyan fontos, hogy megőrizzék a szüzességüket a házasságig. Ne csak annyit mondjunk nekik, hogy a házasság előtti szex az bűn vagy rossz dolog, hanem magyarázzuk meg az okát, hogy Isten úgy alkotta meg az embert, hogy az első szexuális egyesülés örökre beleivódjon testükbe és lelkükbe. Ha még nem vagy házas, de már nem vagy szűz, imádkozz és kérd az Urat, hogy bocsásson meg neked, és állítsa helyre szellemi szüzességedet. Ha eljegyzed magad, legyél biztos abban, hogy a társad feltárja neked szexuális múltját, még a nászéjszakátok előtt, és mindenképpen imádkozzatok első közös éjszakátok előtt. Kérdezzétek meg Istent, hogy mi az Ő jó és tökéletes terve a számotokra, és kérjétek meg, hogy adja meg, hogy a szövetség, amelyet kötöttetek, beivódjék testetekbe és lelketekbe. Miközben imádkoztok, gondoljatok arra, hogy nem igazán a szavak, hanem inkább a szívetek állapota számít Isten előtt. Fontosnak tartom, hogy elmondjam, hogy a világ összes szabadító szolgálata sem lehet elég, hogy megváltozzanak benned vagy körülötted a dolgok, egyedül Isten ereje képes visszaadni, amit az ördög ellopott. Sem a nagy siker vagy sok pénz nem képes megállítani ezt az ördögi kört. Csak gondolj bármelyik filmsztárra, vagy énekesre, aki újra és újra önpusztító kapcsolatokban él. Nők, akik bármelyik férfit megkaphatnák, mégis azt az egyet választják, aki alkoholista és egy napon verni kezdi majd őket. Nők, akik időről időre önpusztító kapcsolatok fertőjében fetrengenek. A lelki gondozás talán segíthet megbirkózni vele, nyújthat valamiféle segítséget abban, hogy szembeszállj az ellenség erejével, de csak az olyan lelki gondozás, ami Isten helyreállító erejét hordozza magában, tehet téged igazán szabaddá az önpusztító kapcsolatok következményeitől. Ha szívedből hiszel, tudom, hogy Isten meg fogja tenni ezt érted. Értem megtette, megtette a lányomért, és még sokakért, akik felé szolgáltam. Érted is meg fogja tenni. Ezért halt meg Jézus, hogy a foglyokat szabaddá tegye. Ó, Sion fogságba vitt leánya, nem akarod lerázni magadról a bilincseidet? Olvassátok el Ézsaiás próféta könyvének 52. fejezetét, mielőtt továbbhaladnánk. 12

13 2. Fejezet Rázd le magadról a port Miközben ezt a fejezetet írom, közben fél szemmel Jordant, gyönyörű lányunokámat figyelem. Családunk számára ő testesíti meg a jövőbe vetett reménységet, ami Jézus vére által meg lett tisztítva minden generációs bűntől, a megváltás és őseink bűneinek megvallása által. Az örökölt bűn pora Az Ézsaiás 61,4-ben azt olvashatjuk, hogy Jézus egyik szolgálata az volt, hogy segítsen nekünk felépíteni az ősi romokat. Itt azt olvashatjuk: Felépítik az ősi romokat, helyreállítják a régi omladékokat, újjáépítik a lerombolt városokat, amelyek nemzedékeken át romokban hevertek. Családunk történetét tanulmányozva gyakran azt fedezhetjük fel, hogy mi is hajlamosak vagyunk azokra a bűnökre, amelyek őseinkre leginkább jellemzőek voltak. Az esetek többségében, az előbb említett nők akik ellenállhatatlan késztetést éreznek magukban arra, hogy önpusztító kapcsolatokban éljenek családtörténetében is megtaláljuk ugyanazokat a típusú bűnöket. Néha a por, amit le kell ráznunk magunkról, súlyos és vastag, mert sok különböző bűnréteg rakódott egymásra, az előttünk álló generációk vétkei miatt. Ez alapján kísértésbe eshetünk, hogy azt mondjuk: Akkor hát, nincs remény. Azonban, épp erről szól az Örömhír: Krisztusban van remény. De nekünk is meg kell tennünk a magunk részét, át kell vennünk hittel, amit Isten tett meg értünk a kereszten, majd meg kell cselekednünk, élnünk az Igét. Őseink bűnei átkok előtt nyitották meg az ajtót, amelyeket Isten enged meg azok életében, akik nem a törvény szerint élnek. De ha elfogadjuk Krisztust, akkor a Galata 3,13-ban leírtak fognak megvalósulni az életünkben. Galata 3,13: Krisztus megváltott minket a törvény átkától, úgy, hogy átokká lett értünk mert meg van írva: Átkozott, aki fán függ. Mint ahogy nem minden ember tér meg, csak azért, mert Jézus meghalt érte a kereszten, úgy nem minden hívő ember jár abban a teljességben, amiben járhatna. Nem mindenki veszi át a gyógyulást, még akkor sem, ha Krisztus sebei által meggyógyultunk. És nem is mindenki jár a számára elkészített szabadságban, csupán csak a miatt, hogy Krisztus meghalt, hogy szabadon bocsássa a foglyokat. Miért nem? Mert mindezeket hit által át kell vennünk, és alkalmaznunk kell az Igét az életünkben. Ezért nagyon fontos, hogy az Igének cselekvői legyünk, ne csak hallgatói (Jakab 1,22-23). Ugyanez az alapelv igaz az őseinktől örökölt bűnökből való szabadulásra is. 13

14 A törvényben Isten állandóan emlékeztette népét, hogy ha bűnt követnek el, annak következményei lesznek, olyan következmények, amelyek az utánuk következő generációk életére is ki fognak hatni, és némely bűnök a harmadik vagy negyedik generációra is hatással lesznek (2Mózes 20,5). Sőt vannak olyan bűnök, amelyek még a tizedik generációra is (5Mózes 23,3). A Mózes ötödik könyvében az Írások a törvénytelenség átkára utalnak, amely a tízedik nemzedékben is érezteti hatását. A nem a törvény alatt születetteknek még a tízedik nemzedéke sem csatlakozhatott Isten gyülekezetéhez. Semmiképpen nem nevezném ezt egy jelentéktelen átoknak! Azt gondolom, hogy sok ember van, aki pont ilyen okok miatt nem tud igazán részt venni a gyülekezeti életben. Én ezt saját magam is láthattam idősebbik lányom életében. Ő még férjhezmenetelem előtt fogant, és ezért Isten szemében törvénytelen gyermeknek számított. Leanne 12 éves volt, amikor én megtértem, és elkezdtem gyülekezetbe járni. Sajnos azonban akkor sem kapcsolódott be a dicsőítésbe, mikor megfeddtem, hogy ez mennyire nem szép dolog Istennel szemben. Én azt az álláspontot képviselem, hogy ha tanítjuk gyermekeinket, hogy hogyan viselkedjenek emberekkel szemben, arra is tanítanunk kell őket, hogy Istennel hogyan viselkedjenek. De sehogy sem tudtam rávenni, hogy jöjjön velem gyülekezetbe. Azonban csak akkor ismertem fel, hogy mi ennek az oka, amikor Leanne 24 éves lett. Természetesen megtértem minden bűnömből, és azt is tudtam, hogy Isten megbocsátott nekem. De külön, ezzel a bűnnel kapcsolatban nem mentem még a trón elé. Nem kértem még Istent, hogy bocsássa meg nekem a törvénytelenség bűnét az én életemben és őseim életében. (És hogy ez a bűn valóban jelen volt a vérvonalamban, mi sem igazolta jobban, mint hogy több fiú, illetve lány unokatestvéremnek is születtek gyermekei még házasságkötésük előtt.) Jézus vérének szabadító erejét kellett lányom életére alkalmaznom, aki az én bűnöm miatt volt átok alatt. Miután ezt megtettem, egy éven belül újra odaszánta az életét az Úrnak, és életében először végre képes volt bekapcsolódni a gyülekezeti életbe, és részt tudott venni a dicsőítésben. Istennek hála! De többet kellett tennem ezért, minthogy minden vasárnap csak azt énekelgetni, hogy Szabad vagyok, szabad vagyok. Komoly megtérésre volt szükség, és arra, hogy átvegyem, és alkalmazzam a saját életemre, amit Krisztus a kereszten megszerzett a számomra. Egyre jobban és jobban elkezdtem érteni, hogy miről is beszél Isten a Hóseás 4,6-ban: Elpusztul népem, mert nem ismeri Istent. Újra és újra azt látjuk az Írásokban, hogy a megoldást a generációs bűnökre a megvallás jelenti. A 3Mózes 26,39 42ben a következőt olvassuk: Akik pedig megmaradnak közületek, megrothadnak bűneik miatt ellenségeik földjén, sőt atyáik bűnei miatt is megrothadnak. De ha megvallják bűnüket és atyáik bűnét, azt hogy hűtlenül ellenem szegültek, meg azt is, hogy szembeszálltak velem, ami miatt én is szembeszálltam velük, és elvittem őket ellenségeik földjére, ha majd megalázkodik körülmetéletlen szívűk, és békével hordozzák büntetésüket, akkor visszaemlékezem a Jákobbal kötött szövetségemre, az Izsákkal kötött szövetségemre, meg az Ábrahámmal kötött szövetségemre, és gondom lesz az országra is. 14

15 Ahhoz, hogy az Igének a cselekvői lehessünk, meg kell vallanunk és meg kell térnünk őseink inikvitásából (bűnös állapotából). A János 20,23-ban, miután Jézus rálehelt a tanítványokra, ezt mondta nekik: Vegyetek Szentlelket! Majd ezután ezt mondta nekik: Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak. Az áldozatszerep pora Sok önpusztító és abuzív (bántalmazó, visszaélő) kapcsolatban élő nő jön olyan családból, ahol a vérvonalban a nők generációkon keresztül elnyomás alatt éltek. Ezeknek a nőknek egyfajta áldozat mentalitásuk van. Ha egyszer már újjászülettünk, új teremtések vagyunk Krisztusban, akkor bűn, ha továbbra is ebben az áldozatszerepben maradunk. Isten azt mondja, hogy győztesek vagyunk. Azonban nem könnyű kijönni ebből, különösen akkor nem, ha generációkon keresztül ez az életstílus volt az, ami példaként szolgált a számunkra. Az áldozati mentalitás megnyilvánulhat másképp is: Ez az, amit én úgy hívok, hogy én senki pártján nem állok, rám ne számítsatok. Első hallásra nem úgy tűnik, mintha áldozatmentalitásról lenne szó, mert nagyon határozottan hangzik. Azonban, mélyen legbelül az illető szentül hiszi, hogy ő egy áldozat, és minden olyan helyzetet kerülnie kell, ahol fennáll a veszélye, hogy valaki esetleg rosszul bánik vele, vagy hasznot húz belőle. Ez megtörténhet akár munkahelyi közegben, akár baráti kapcsolatokban, házasságban, missziós szolgálatok során, vagy bármely egyéb kapcsolatban. Az áldozatmentalitással bíró személy nem tudja elképzelni, hogy kezelni lehet problémás helyzeteket ő csak a menekülést ismeri. Az igazi szabadulás akkor történik meg, amikor végre képesek vagyunk elhinni, hogy Isten erejével győzni tudunk a problémás helyzetekben, és hogy Szent Szellem képes arra, hogy vezessen bennünket, megmutatva, hogy mikor kell maradnunk, és mikor kell elmennünk. A menekülés nem automatikus reakció többé. Az áldozatmentalitás esetében az egyik véglet azt mondja: maradj és szenvedj, nem számít, hogy lenne lehetőség a kimenekedésre, nem képes élni a lehetőséggel. A másik véglet az, amikor a legkisebb ellenállás vagy nehézség jelentkezésére azonnal lelép az illető. A következő fejezetben alaposabban megvizsgáljuk az áldozatmentalitás jellemzőit, szó lesz olyan gondolkodásmintákról, amelyek szellemi magaslatokat hoznak létre az elménkben. Öröklődött szexuális bűnök és kéjvágy Vannak nők, akik a szüleiktől örökölt szexuális bűnök terheit cipelik, ami azt eredményezi, hogy elég nagy nyomás nehezedik rájuk, ezért könnyen megadják magukat a kísértéseknek, és újra és újra hagyják magukat elcsábítani. Hölgyeim, soha ne felejtsétek el, hogy a szexuális bűnökre egyetlen válasz létezik, és ez a megtérés. A házasság nem jelent gyógyírt a szexuális bűnökre, csak egyedül a megtérés. 15

16 Maradj és szenvedj! Menekülj!! Valószínűleg nagyon elcsodálkoznánk, ha megtudnánk, hány olyan házasság van, amely csak azért jött létre, mert a pár szexuális kapcsolatot létesített előtte, és a nő azt hitte, hogy ha férjhez megy ahhoz, akivel előzőleg lefeküdt, az majd mindent rendbe fog hozni. Ha az ember kirabol egy üzletet, nem lehet a tettét jóvátenni azzal, hogy egész életében abban az üzletben dolgozik. Krisztusban egy dolog létezik, ami mindent jóvátesz, és ez a megtérés, és nem a vezeklés. A vezeklésről egyáltalán nem tanít az Újszövetség. Helyreállításról igen, de vezeklésről nem! Generációs félelem Vannak olyan nők, akik annyira meg vannak kötözve generációs félelem által, hogy szinte mindegy nekik, hogy ki, csak legyen valaki mellettük, hogy ne kelljen egyedül lenniük és gondoskodniuk magukról. Nem tudom elmondani, hogy hány és hány pásztornak okoz fejfájást, mikor azt kell látnia, hogy értékes keresztény nők mindent elkövetnek, hogy legyen végre egy férfi az életükben, legyen valaki mellettük, aki gondoskodik róluk, és végül felemás igában kötnek ki. Sok olyan keresztény nővel találkoztam, aki éppen csak elvált alkohol- és drogfüggő férjétől, máris benne találta magát egy újabb kapcsolatban, egy szintén drog- és alkoholfüggő férfi oldalán. Engem cseppet sem hat meg, hogy ezek a férfiak azt állítják, hogy keresztények. VALÓSÁGOS KERESZTÉNY ÉLETET ÉLNEK? Keresztények legalább egy ideje, vagy megtérésük időpontja egybeesik a veled való megismerkedésük időpontjával? Az Ige azt mondja, tegyük próbára a szellemeket, mégis ezek a nők, akik az ilyen típusú kapcsolatokhoz vonzódnak, bármilyen kínálkozó lehetőségre ugranak, és nem hagynak elég időt, hogy láthatóvá váljanak az adott férfi életének gyümölcsei. A félelem bűn Isten szemében, amit meg kell vallani. Hiszel Isten szavának, hogy gondoskodni fog rólad, vagy félelemben élsz, hogy magad maradsz? A szomorú az egészben az, hogy azt látom, hogy az esetek többségében azok a nők, akik végül effajta kapcsolatnál kötnek ki anyagi biztonságra vágyva, gyakran éppen ők azok, akik a tényleges anyagi támaszt jelentik a családjuk számára. Lerázhatod magadról a generációs bűnök porát, ha kéred Istent, hogy bocsásson meg neked és őseidnek az elkövetett bűnökért, amelyek eredményeképpen destruktív kapcsolatokban kötöttél ki. (A lázadás bűn, az is bűn, ha nem vagy tanítható, bűn a félelem, a kéjvágy, a bizonytalanság, a félelem az elutasítástól, a félelem attól, hogy Isten nem fog gondoskodni rólad, hitetlenség, áldozati gondolkodásmód, méltatlanság érzés, büszkeség, önmagunk odaadása a rosszra, függőségek, okkult praktikákban való részvétel csak néhány dolog, amit így hirtelen megemlítek. Kérd meg Szent Szellemet, hogy mutasson meg neked minden egyéb bűnt, azokat is, amelyeket én esetleg nem említettem meg itt, de elkövetted.) Uram, én megvallom most előtted apáim bűneit és saját bűneimet:. Megtörök mindent, ami egyetértett bennem a következő bűnökkel: 16

17 és szabadságot hirdetek magam számára minden démontól, ami az előttem élő generációk bűnei miatti átkok eredményeképpen jött be az életembe. Kérlek, hogy Jézus kiontott vére mossa el ezeket a bűnöket, hálát adok Neked a megváltásomért, és az utánam jövő generációk megváltásáért. Ámen. A meg nem bocsátás pora A másik nagyobb terület, ami a porban, illetve a múlthoz láncolva tarthat bennünket, és amit szintén le kell ráznunk magunkról, az a meg nem bocsátás. Meg nem bocsátani elég kockázatos dolog, mert a Szentírás arra szólít fel minket, hogy bocsássunk meg, miképpen nekünk is megbocsátott Isten. A Máté 18, ben Jézus egy példabeszéden keresztül mondja el nekünk, hogy ha nem bocsátunk meg, kínzók kezébe fogunk átadatni. A kínzók a démonokat jelentik. Azok a nők, akik nem bocsátottak meg szívükből az apjuknak és más férfiaknak, olyan kapcsolatokra válnak nyitottakká, amelyek gyötrelmeket fognak jelenteni számukra. A kivezető utat a megbocsátás jelenti. A megbocsátás nem azt jelenti, hogy amit az adott személy tett, az helyes volt, hanem azt, hogy mivel Isten megbocsátott nekünk, képessé válunk Isten kezébe helyezni azt az embert, hogy azt tegyen vele, amit jónak lát. Az Ige azt mondja: A bosszúállás az Úré. Azzal, hogy megbocsátunk, az első lépést tesszük meg a gyógyulásunk felé. El sem tudom mondani, hány alkalommal hallottam embereket mindenféle kifogást felhozni, hogy megmagyarázza ítélkezését és meg nem bocsátását. Ilyeneket mondtak: Soha nem bocsátok meg neki, azért, amit velem tett. Lehet, hogy nehéz megbocsátani, és lehet, hogy sok időre és munkára van szükség, hogy a megbocsátás a lelked legmélyebb rétegeiben is valósággá váljon, de valahol el kell kezdened. Ha nem teszed, ezzel saját börtönödet építed meg. A megbocsátás engedelmesség kérdése, és nem érzéseké. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy meg kell várnia, amíg majd úgy fogja érezni. Néhányan egy egész életen át várnak erre. De ilyet sehol sem olvasunk az Igében, hogy ha majd azt érzed, hogy a megbocsátás szinte ki akar csordulni a szívedből, akkor bocsáss meg. Egyszerűen ezt olvassuk: Bocsássatok meg, ahogyan nektek is megbocsátottak. Én azt tapasztaltam mind a saját életemben, mind más emberek százainál, akiket lelki gondoztam, hogy a megbocsátás az egy folyamat, amelybe bele kell vetnünk magunkat. Megvallással kezdődik, majd tettekben kell kifejezésre jutnia, és engednünk kell, hogy mélyszántást végezzen a szívünkben egészen addig, amíg a szellemünkben meg nem tapasztaljuk a teljes megkönnyebbülést. Bárki, aki végigment ezen a fájdalmas mélységekkel teli folyamaton, és igazán meg tudott bocsátani, tudja, hogy soha nem felejti el azt a pillanatot, amikor csak kiáltani tudott örömében: Szabad vagyok! Teljesen szabad vagyok!! Végre! 17

18 Néha percekben mérhető ennek a folyamatnak a lefolyása, de vannak olyan esetek is, mikor annyira mély a seb, hogy évekbe telik. Isten tudja, hogy ez a folyamat nem könnyű, de kegyelme és megbocsátása mindig ott van a számunkra. Ha idő előtt feladjuk azt mondván, hogy soha nem leszünk képesek megbocsátani, akkor bajba fogunk kerülni szellemileg. Az ellenség egyik módszere, amivel megpróbálja megakadályozni a megbocsátás folyamatát, az, hogy ráveszi azt a személyt, akinek próbálunk megbocsátani, hogy továbbra is olyan dolgokat tegyen, amivel újra és újra megsebez minket. Egy másik módszere, hogy megpróbál a korábbi traumákhoz hasonló szituációkat előidézni, kisebb-nagyobb különbségekkel. De mégis, a hasonlóság feltépi a régi sebeket, és így újra átéljük a múltbeli fájdalmat, és újra meg kell bocsátanunk. Az ellenség azt szeretné, ha a meg nem bocsátás állapotában maradnánk. Mert így jogosan gyötörhet minket. Nem számít, hány megkötöző imát mondunk el, hány harcos éneket énekelünk, és hányszor feddjük meg, Isten meg fogja engedni, hogy gyötörjön minket, azért, hogy végre eljussunk arra a pontra, hogy már bármire képesek legyünk azért, hogy kiszabaduljunk ebből a gyötrésből. Még arra is, hogy megbocsássuk, amit korábban megbocsáthatatlannak tartottunk. Ha nem szereteten alapuló párkapcsolatban élsz, vagy éltél, akkor le kell ráznod magadról a meg nem bocsátás porát. Engedd, hogy Isten Szelleme szolgáljon feléd. Ne a magad esze vagy tapasztalatai szerint próbáld ezt megoldani. Csendesedj el Isten előtt, és kérdezd meg, hogy ki(k) az(ok) a férfi(ak), akinek vagy akiknek meg kell bocsátanod. Feltétlenül mondd ki az Úrnak konkrétan, hogy mik azok a dolgok, amiket megbocsátasz. Például: Megbocsátok az apámnak, hogy soha nem töltött velem időt, és emiatt úgy éreztem, hogy ha ő sem szeret engem, akkor ki más szerethetne. Megbocsátok a bátyámnak, hogy tiszteletlenül beszélt a lányokról, és emiatt én arra a következtetésre jutottam, hogy minden férfi csak kihasználna, és nem értékelne soha stb. Uram, kérlek, szabadítsd fel a megbocsátás szellemét és kegyelmedet minden nőnek az életében, aki ezt olvassa, aki igazán szeretne megbocsátani annak a férfinak, aki őt megsebezte, megcsalta, elutasította, vagy elhagyta. Segíts nekik, Uram, hogy át tudják adni Neked a fájdalmukat. Szent Szellem, kérlek, hogy jutass eszükbe mindenkit, legyen az férfi vagy nő, akivel szemben még bármilyen neheztelés van a szívükben, hogy meg tudjanak bocsátani, és teljesen ki tudjanak jönni a meg nem bocsátás és keserűség börtönéből. Megbocsátani magunknak Ha másoknak megbocsátottál, magadnak is meg kell bocsátanod. Valamint Istennek. Az az igazság, hogy mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megbocsássunk Istennek, de néha őszintének kell lennünk vele, és meg kell térnünk a meg nem bocsátásunkból, haragunkból és a felé irányuló keserűségünkből. Soha ne felejtsd el, hogy elődeink bűnei személyes bűneink és a gonosz munkája 18

19 az, ami a fájdalmat és a szenvedést behozza az életünkbe. Nem Isten a problémád okozója. Ő tárt karokkal várja, hogy bekötözze a sebeidet, és megvédjen a kínzóidtól. A kulcs a megbocsátásban rejlik. Ez tesz képessé, hogy jelenlegi állapotodból az Atya szerető karjaiba kerülj. Az a szörnyű tett, amit az a valaki tett, lehet, hogy tönkretette életed egy részét, de ha nem bocsátasz meg neki, azzal az egész életedet tönkreteszed. Rázd le magadról a port, és dönts úgy, hogy megbocsátasz. Nem éri meg számon tartani a sérelmeket! 3. Fejezet Oldd le nyakadról a bilincseidet Az egyik legszomorúbb kötelék, amit az évek alatt sok keresztény nő életében láttam, úgy működik, mint a bungee-jumping (halálugrás) közben használt kötél. Ezt a kötelet ugrás előtt a lábhoz erősítik, tehát ahogy ugrasz, bizonyos távolságra eljuthatsz, mégis azon a ponton, ahova rád erősítették, meg vagy kötözve. Úgy érezheted, hogy szabad vagy, pedig nem vagy az. Ezek a nők elkezdik új életüket Krisztusban, és őszintén vágynak rá, hogy minden más legyen. Kialakítják imaéletüket, és rendszeresen részt vesznek az istentiszteleten. És akkor egyszer csak megjelenik a színen egy újabb nagy ő, és mivel egy ponton még mindig meg vannak kötözve a bungee-jumping kötéllel, mielőtt észrevennék, kirántják őket Isten dolgaiból, és újra azokat a dolgokat kezdik el tenni, amikről korábban azt mondták, hogy soha többé nem tennék. Ezért nagyon fontos az, hogy amikor minden kedvezően alakul a szellemi életünkben, időt töltsünk az Úrral, és megengedjük neki, hogy felfedje előttünk azokat a veszélyeztetett területeket, amelyek később visszahúzhatnak bennünket a fogságba. Általában, ha a dolgok jól mennek, az emberek nem kérnek segítséget. A legtöbben a krízishelyzetekben fordulnak lelki gondozóhoz. A küzdőtéren töltött évek alatt megszerzett tapasztalatok alapján azt kell mondanom, hogy ez a lehető legalkalmatlanabb idő a lelki gondozásra, mert ilyenkor az ember csak a fájdalomra képes koncentrálni, amit az adott pillanatban érez. Ha például már a házasságkötés előtt részt vettünk volna egy jó jegyes kurzuson, nagyon sok komoly problémát kerülhetnénk el később a házasságban. Ha engednénk Istennek, hogy szolgáljon felénk, amikor minden rendben, akkor nem kellene egyik krízisből a másikba kerülnünk. A természetes orvoslásban is mindig a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Ugyanez igaz a szellemi egészségünk szempontjából is. Ha voltak olyan múltbeli párkapcsolataid, amelyek nem mondhatók épp egészségesnek, szánj rá időt, hogy megkérdezd Istent, mi volt az oka, hogy ennek ellenére belementél. Még akkor is tedd meg ezt, ha jelenleg éppen úgy tűnik, hogy minden rendben megy. A gyökereket kell megtalálni rázd le magadról a bilincseidet. Most pedig négy fontos köteléket szeretnék megemlíteni, amely nagy valószínűséggel visszahúzhat minket a destruktív kapcsolatokba. Ezek a következők: 19

20 fogadkozások ítélkezés nem Isten szerinti hitvilág, hazugságok lelki kötelékek Már említettem egy fogadkozást a fejezet legelején. Soha többé nem megyek bele még egy ilyen kapcsolatba. Ha tovább is folytatjuk, akkor ítéletté válik. Mint az anyám tette, újra meg újra vagy soha nem leszek olyan, mint a nővérem, aki újra és újra visszament ahhoz a szörnyű alkoholista férjéhez. A fogadalmak és az ítéletek gyakran kéz a kézben járnak. Lerázni magunkról a fogadkozások bilincseit Nézzük meg először, hogy miről is szól tulajdonképpen a fogadkozás. Miért olyan veszélyes, és miért van az, hogy egy gyerekkori fogadalom még felnőtt keresztény életünkre is befolyással lehet. A fogadkozás erősen kötődik ahhoz, hogy mi mit akarunk. Ha ilyen-olyan fogadkozásokat teszünk, nem számít, hogy ki is mondjuk, vagy csak gondoljuk, akkor tulajdonképpen azt mondjuk: Én soha nem fogom ezt tenni, vagy én majd így és így fogom csinálni. Isten tiszteletben tartja a szabad akaratunkat, ugyanis szabad akarattal teremtett bennünket. Ezért jelent olyan sokat számára, ha úgy döntünk, hogy érte élünk, úgy élünk, mint Ő, és mindezt szabad akaratunkból. Azonban, sokszor saját tudatlanságunk miatt, ez a csodálatos ajándék kötelékké válhat a számunkra. Ha fogadalmat teszünk, akkor valójában kivesszük életünk egy darabját Isten kezéből, és kijelentjük, hogy saját erőnkből, akaratunkból, elhatározásunkból, bölcsességünkből, vagy ki tudja még minkből, képesek vagyunk arra, hogy eldöntsük, mi az, amit mi soha többé nem fogunk megengedni, hogy megtörténjen velünk. Vagyis tulajdonképpen arra kárhoztatjuk magunkat, hogy többé ne Isten kegyelmében és erejében bízzunk, és ezzel azt mondjuk ki: Istenem, mostantól fogva én fogom uralni életemnek ezt a területét, és én fogom megoldani a saját erőmből. Példák fogadkozásokra Soha többé nem fogom még egyszer megengedni valakinek, hogy ennyire megsebezzen. Soha többé nem fogom még egyszer megengedni valakinek, hogy átgázoljon rajtam. Soha többé nem fogok elválni. Soha többé nem fogok megnyílni senkinek. Soha többé nem fogok bízni a férfiakban. A végtelenségig folytathatnám a sort, mert megszámlálhatatlanul sokszor hallottam ezeket, vagy ezekhez hasonlókat, és az a legszomorúbb az egészben, hogy az ember újra meg újra abban a szituációban találja magát, amiről korábban kijelentette, hogy soha többé nem fogja engedni, hogy újra megtörténjen. Emberek, akik megfogadják, hogy soha többé nem fogják megengedni senkinek, hogy megsebezze őket, olyan falakat emelnek maguk köré, hogy pont emiatt állandóan megsebzett állapotban maradnak, mély magányosságot és elutasítottságot élnek át. Azt kellene inkább mondanunk: Isten kegyelméből és irgalmából olyan kapcsolatokat fog nekem 20