A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI"

Átírás

1 A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI POTENCIÁLJAINAK FELTÉRKÉPEZÉSE Készült: A Vásárhelyi Vidék Jövıjéért Egyesület gondozásában HÓDMEZİVÁSÁRHELY 2009.

2 TARTALOM JEGYZÉK I. MAGYARORSZÁG HELYE A VILÁG TURIZMUSÁBAN... 4 I.1. NEMZETKÖZI TRENDEK ÉS HATÁSOK AZ IDEGENFORGALOMBAN... 4 I.2. MAGYARORSZÁG RÉSZESEDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ IDEGENFORGALMÁBÓL... 4 I.3. A TURIZMUS MEGÍTÉLÉSE HAZÁNKBAN... 5 I.4. A TURIZMUS JELENTİSÉGE MAGYARORSZÁGON... 6 I.5. A TURIZMUS HATÁSA KÖRNYEZETÜNKRE, MINDENNAPJAINKRA... 6 II. MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI HELYZETE... 7 II.1. MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI KÍNÁLATA... 7 II.1.1. LEGFONTOSABB VONZERİK ÉS TERMÉKEK... 7 II.1.2. A TURISZTIKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK KÍNÁLATA II.1.3. KIHASZNÁLATLAN LEHETİSÉGEK, ÖSSZEFOGLALÁS II.2. TURISZTIKAI KERESLET MAGYARORSZÁGON III. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ III.1. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA III.1.1. A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE III.1.2. GAZDASÁGI HELYZET III.1.3 INFRASTRUKTÚRA III.1.4. DEMOGRÁFIA, FOGLALKOZTATOTTSÁG III.1.5. HUMÁNERİFORRÁS III.2. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETE III.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK III.2.2. A DÉL-ALFÖLD TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA III.2.3. A DÉL-ALFÖLD TURIZMUSÁBAN RÉSZT VEVİ SZERVEZETEK III.2.4. A DÉL-ALFÖLID RÉGIÓ TURISZTIKAI KERESLETE IV. CSONGRÁD MEGYE IV.1. CSONGRÁD MEGYE ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA IV.1.1. CSONGRÁD MEGYE ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE IV.1.2. GAZDASÁGI HELYZET IV.1.3. INFRASTRUKTÚRA IV.1.4. HUMÁNERİFORRÁS IV.2. CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI HELYZETE IV.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK IV.2.2. A CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA IV.2.3. CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI KERESLETE V. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG V.1. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA V.1.1. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE V.1.2. GAZDASÁGI HELYZET V.1.3. INFRASTRUKTÚRA V.1.4. HUMÁNERİFORRÁS V.2. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI HELYZETE V.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIBEN V HÓDMEZİVÁSÁRHELY V MINDSZENT V SZÉKKUTAS V MÁRTÉLY V A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG SWOT- ANALÍZISE V.2.3. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA V.2.4. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI KERESLETE

3 VI. POTENCIÁLIS CÉLCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA VI. 1. CÉLCSOPORTOK VI.1.1 AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS VI.1.2. AZ ÖKOTURIZMUS VI.1.3. A KULTURÁLIS TURIZMUS VI.1.4. CSALÁDBARÁT TURIZMUS VI.1.5. IFJÚSÁGI TURIZMUS VI.1.6. SENIOR TURIZMUS VI.1.7. A FALUSI TURIZMUS VI.1.8. AKTÍV TURIZMUS VI.1.9. BOR ÉS GASZTRONÓMIAI TURIZMUS VI HIVATÁSTURIZMUS (M.I.C.E.) VII. JAVASOLT PROGRAMOK, PROGRAMCSOPORTOK VII.1. PIROSKA ÚTVONAL GYAKRAN GONDOLOK PIROSKÁRA VII.2. MŐVÉSZETEK ÚTJA HÓDMEZİVÁSÁRHELY, AZ ALFÖLDI MŐVÉSZVÁROS VII.3. KÉZMŐVESEK ÚTJA HÓDMEZİVÁSÁRHELY, AZ ALFÖLDI MŐVÉSZVÁROS VII.4. ÖKOTURIZMUS MŐVÉSZI TÁJAK GYALOG, VÍZEN, LÓHÁTON ÉS KERÉKPÁRON VII.5. HORGÁSZAT PARTI IDILL VII.6. VADÁSZAT TERÍTÉKEN AZ APRÓVADAK VII.7. TANYASI TURIZMUS BIOGAZDÁLKODÁS ÚJ ÚTJAI VII.8. EGÉSZSÉGTURIZMUS GYÓGYÍTÓ VIZEK VII.9. KULTURÁLIS TANYAI TURIZMUS - TÖRÖK-HÍD ÁRPÁD-KORI TEMPLOMROM TANYAI OLVASÓKÖR SÓSHALMI BORÁSZAT VII NAPOS PROGRAM DIÁKCSOPORTOKNAK HÓDMEZİVÁSÁRHELYRE VII.11. KÉT NAPOS PROGRAM, KÜLÖNBÖZİ ÉLETKORÚ (NÉMET NYELVŐ) KÜLFÖLDIEKNEK A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN VIII. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN IX. MELLÉKLET - A KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK TEMATIKUS ÖSSZEGZÉSE X. IRODALOM JEGYZÉK

4 I. MAGYARORSZÁG HELYE A VILÁG TURIZMUSÁBAN I.1. NEMZETKÖZI TRENDEK ÉS HATÁSOK AZ IDEGENFORGALOMBAN A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvı ágazat, amely a nemzetközi szervezetek elırejelzései szerint további dinamikus fejlıdés elıtt áll. A turizmus keresletének szerkezetében az elmúlt években figyelemreméltó változások következtek be. A rendelkezésre álló, szabadon elkölthetı jövedelmek növekedtek, ezzel párhuzamosan magasabb lett az egyéni utazások iránti igény a csoportos utakkal szemben. Elıtérbe került az éves szabadság több részletben való eltöltése, mely olyan aktivitásokkal párosul, mint a rövid városlátogatások, a hagyományok újraéledése, a kulturális értékek, programok keresletének erısödése. Az aktív életmód hangsúlyozása a szabadidı eltöltésében is. Az egészséges életvitel társadalmi felértékelıdése és terjedése következtében világszerte az egészségturizmus iránti kereslet növekedése várható. Az aktív és egészséges kikapcsolódás igénye növekvı érdeklıdést támaszt a vízi és lovas sportok, valamint a környezettudatos üdülés (ökoturizmus, natúrparkok) iránt is. Erısödik a fıszezonon kívüli kereslet. A turizmusra az informatikai, politikai és távközlési (Internet) fejlıdések, a határok átjárhatósága, és a fapados repülıgépjáratok gombamód történı elszaporodása lehetıvé tette, hogy világszerte újabb és újabb országok, területek váltak elérhetı turisztikai célponttá. I.2. MAGYARORSZÁG RÉSZESEDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ IDEGENFORGALMÁBÓL Az Európai Unió idegenforgalmi kínálata bıséges és összességében magas színvonalú. Ugyanakkor az ellátás színvonala országonként meglehetısen változó. Alapvetı hatást gyakorol a turizmus fejlıdésére az Európai Unión belül érvényesülı egységes belsı piac, amely azáltal, hogy egyszerőbbé teszi az utazást, ösztönzıleg hat az országok közötti idegenforgalomra és gyakorlatilag egységes célországgá teszi az Európai Uniót. 4

5 Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásával a világ legnagyobb turisztikai piacának részévé vált, azaz a csatlakozás jelentıs piacbıvülést jelent a turisztikai szektorban tevékenykedık számára. Az EU-polgárok kétharmada az unióban tölti el szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50%-a az EU piacán képzıdik. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70%-át ugyancsak az unióból érkezı vendégek teszik ki. (Emellett a magyar turisták fele is a tagországokba utazik leginkább.) A világ legnagyobb turisztikai piacán akadály nélkül, a belsı turizmus feltételeivel tevékenykedhetnek a turisztikai szolgáltatók, ami egyedülálló lehetıséget kínál az idegenforgalom számára: a szinte korlátlan fizetıképes keresletet. Ehhez azonban turizmusunkat versenyképessé kell tenni. Ez az infrastruktúra általános fejlesztésével és korszerő turisztikai termékek megteremtésével érhetı el. Magyarország kedvezı földrajzi elhelyezkedésének és jó turisztikai adottságainak köszönhetıen a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világ legjelentısebb fogadó országai között található. A turistaérkezések száma alapján megelızi többek között Görögországot, Portugáliát és Svájcot is. A bevételeket tekintve azonban hazánk már nem szerepel az elsı tizenöt ország között, a szektorban más európai országhoz képest alacsonynak mondható a hozzáadott érték. I.3. A TURIZMUS MEGÍTÉLÉSE HAZÁNKBAN A turizmus ismertsége és elismertsége alacsony mind a politikában, mind a társadalomban. A turizmus megítélése Magyarországon még mindig ellentmondásos. Az emberek többsége nem ismeri fel a turizmus jelentıségét és benne közvetetten vagy akár közvetlenül rejlı önérdekét: az élet számos területére kihatva hozzájárulhat az országban élı emberek életminıségének (így pl. anyagi, szellemi értékeinek, egészségének) javulásához. A köztudatban a turizmus csupán annyit jelent, hogy emberek utazgatnak, legyen szó magáról a turistáról vagy éppen a turizmusban dolgozóról. Magyarországon a turizmus jelentısége messze alulértékelt, elıfordul, hogy a közvélemény feleslegesnek, vagy akár károsnak ítéli meg. A turisztikai szakmunkát végzık presztízse is nagyon alacsony. Ugyanakkor paradox módon a turizmus divatszakma és az ágazatban dolgozó vezetık presztízse magas. Amennyiben alternatív jövedelemszerzésrıl vagy kitörési pontról esik szó, gyakran a legelsı lehetıségként a turizmus kerül említésre. Jelenleg nincsen külön turizmusról szóló törvény: hiányzik a turizmus 5

6 jelentıségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektetı, a turizmus mőködésének struktúráját megállapító szabályozás. Szükségességérıl a szakma véleménye megoszlik. A törvény lehetne olyan fundamentum, amelyhez a teljes idegenforgalmi szakma igazodhatna, illetve alapot jelentene az érdekérvényesítéshez a politika felé is. A turizmus szakma egyik fıhiányossága a jogszabályok betartatása, illetve a szankciók érvényesítése (pl. a jogosulatlan idegenvezetés ellenırzése, osztályba sorolás ellenırzése). I.4. A TURIZMUS JELENTİSÉGE MAGYARORSZÁGON A turizmus közvetlen gazdasági szerepe hazánkban mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatottak aránya alapján nagyobb, mint a világban és az Európai Unióban átlagosan. A turizmus jelentısége nem csak gazdasági területen jelentkezik. A turizmus legfıbb jelentısége mind a világban, úgy hazánkban is - társadalmi és természeti hatásaiban van. A turizmus lehetıséget biztosít az emberek rekreációjára, ezáltal hozzájárul az egészséges életmód kialakításához, közvetítı szerepet tölt be a különbözı kultúrák között, és erısíti a toleranciát. Elısegítheti a munkahelyteremtést, a regionális kiegyenlítıdést, az emberek ismereteinek növekedését. I.5. A TURIZMUS HATÁSA KÖRNYEZETÜNKRE, MINDENNAPJAINKRA A turizmus hatását ma nemcsak Magyarországon, hanem sok helyen a világon elsısorban gazdasági jelentıségével mérik. A turizmus sikerét a nemzetközi turizmusból származó devizaegyenleggel, a kereskedelmi szálláshelyeken, illetve az országhatárokon regisztrált forgalommal fejezik ki. A turizmus hasznosságát hasonlóan más tevékenységekhez gazdasági szempontból értékelik. Ez a szemlélet azonban megfeledkezik arról, hogy a turizmus nem gazdasági ágként indult el, hanem az új megismerésének a vágya és a pihenés, rekreáció igénye alapozta meg azt. A csupán gazdasági jelentıséget hangsúlyozók nem veszik figyelembe, hogy a turizmus jelentıs hatást gyakorol a társadalomra, a kultúrára és a környezetre is. A helyi társadalomra gyakorolt pozitív hatása abban mutatkozik meg, hogy növelheti szőkebb környezetük erıforrásainak megbecsülését, büszkeségüket, hozzájárul ahhoz, hogy a mindennapi élet során egy teljesebb, értékeit hasznosító, jól ellátott helyen élhessenek. Ugyanakkor a fejlesztéseknek tekintettel kell lenni arra, hogy a külsı és a helyi viszonyokat nem ismerı befektetık beruházásai ne befolyásolják negatívan az életkörülményeket (a zaj, az 6

7 új épületek stílusa), vagy hogy a turisztikai célterületek túlzsúfolttá, és így az ország lakói számára kevésbé élhetıvé válhatnak. A turizmus kedvezıen hathat a munkaerıre is. Hozzájárul a munkahelyteremtéshez, növekszik az iskolázottság és a nyelvismeret, továbbképzéssel javul a munkaerı állapota. Növekszik az életszínvonal, az emberek kielégíthetik fogyasztói igényeiket. Az egészségturizmus szolgáltatásainak igénybevétele rendkívül kedvezıen hat a vendégek közöttük egyre inkább a hazaiak egészségi állapotára. Sıt önmagában is lehetıséget biztosít az embereknek rekreációra, ezáltal hozzájárul az egészséges életmód kialakításához. A turizmus az épített értékek (múzeumok, kastélyok, várak) hasznosításával elısegíti azok védelmét, jövedelmet biztosít a karbantartáshoz. A turizmus elsısorban az ökoturizmus hozzájárulhat védett természeti értékek megismeréséhez és akár természeti értékek védetté nyilvánítását is elérheti. A turisták utazásaik során a környezetvédelemrıl, a flóráról, faunáról szerzett ismereteiket hazatérve is hasznosíthatják, és ezáltal talán saját természeti környezetük védelmét is fontosnak fogják tartani. Mindemellett a turizmus közvetítı szerepet tölt be a különbözıkultúrák között, az embereket megismerteti más kultúrákkal, és toleránsabbá teszi ıket egymás iránt. II. MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI HELYZETE II.1. MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI KÍNÁLATA II.1.1. LEGFONTOSABB VONZERİK ÉS TERMÉKEK Magyarország számos turisztikai attrakcióval rendelkezik, azonban valódi nemzetközi jelentıségő attrakciót egyedül Budapest, illetve korlátozott mértékben a Balaton jelent. A többi vonzerı, bármennyire is fontos számunkra, csupán országos vagy regionális jelentıségő. Emellett azonban több olyan különlegességgel rendelkezünk, amely egy-egy adott célcsoportban ismert és elismert. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is jelentıs termálvízkészletekkel az ország területének mintegy 80%-án található hévíz és kedvezı geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az adottságokat tekintve világviszonylatban nagyhatalomnak számítunk. Közvetlenül Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett Magyarország rendelkezik a világ egyik legbıvebb termálvíz kincsével. Ugyanakkor a hévízkészlet nem korlátlan erıforrás, ezért mindennemő beavatkozás nagy körültekintést és a vízbázis megfontolt védelmét igényli. 7

8 A hévíz-elıfordulások nagyobb részénél a víz összetétele alapján lehetséges a gyógyvízzé nyilvánítás is. A hazai gyógyvízkincset a belföldi turizmus keretében az egyik legfıbb érték, egészségünk megırzésére, az életminıség javítása érdekében használhatjuk fel. Tarthatatlan ellentmondás, hogy az ország lakóinak nagy része súlyos mozgásszervi-, reumatikus-, és idegrendszeri betegségekben szenved, miközben e betegségekre orvosságként használható termálvizek tekintetében nagyhatalom vagyunk. Hazánk folyó- és állóvizei megfelelı lehetıséget nyújtanak a vízi turizmus számára. A Duna, a Tisza, illetve mellékfolyóik Magyarországon 1360 kilométer hosszan hajózhatók, a Duna nemzetközi vízi útja 412 kilométer hosszú. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertı tó és a Tisza-tó mintegy hétszáz négyzetkilométer vízfelülettel rendelkezik. Komoly lehetıséget jelenthet a magyar turizmus számára a vitorlásturizmus minıségének fejlesztése. A kézzel hajtott jármővek kajak, kenu, evezıs csónak részére 3870 kilométeres vízi út áll rendelkezésre. Azonban mind a motoros hajók használatához, mind a vízi túrázáshoz jól kiépített kiszolgáló infrastruktúra szükséges, amely csak részben biztosított. Magyarországon a lovasturizmus az aktív turizmus egyik kiemelkedı területe. A 1990-es évek eleje óta növekszik a kereslet a lovas panziók, istállók, lovas szolgáltatásokat nyújtó intézmények iránt, ennek megfelelıen alakult a kínálat is. A lovasturisztikai létesítmények és szolgáltatások szinte az ország egész területén megtalálhatók. Általában problémát jelent a lovasturisztikai szolgáltatások folytatásához szükséges szakismeretek hiánya, a nem megfelelı számú lovasoktató, a nyelvismeret hiányosságai, valamint a nem megfelelı lóállomány. A tevékenység jó kiegészítıje a komoly, de kihasználatlan lehetıségekkel rendelkezı falusi turizmusnak. A kerékpáros turizmus, különösen a hosszabb távú kerékpáros vándorútvonalak olyan turisztikai terméket jelentenek, amelyre Európa bármelyik régiója így Magyarország is kiváló terepet kínál. Turisztikai szempontból lényeges a Balaton körüli kerékpárút, amelynek 201,9 km tervezett teljes hosszának jelentıs része már elkészült. Az ifjúsági turizmusban érintett korosztályok alapvetıen oktatási intézmények tanulói. A fiatalok turizmusának legalapvetıbb megjelenési formái a családi-, illetve gyermekek részére szervezett üdülések és utazások, iskolai tanulmányi- és osztálykirándulások, táborozások. 8

9 Az ifjúsági korosztály utazásainak szervezésében kiemelkedı szerepet vállalnak az iskolák. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusoknak döntıszerepük van az ifjúsági turizmus szervezésében, ez a szerep még erıteljesebben érvényesül az anyagilag hátrányosabb helyzet csoportoknál. A fiatalok utazásainak szervezıinél szükséges megemlíteni a civil szervezetek és az egyházak szerepét, amelyek ugyancsak kiemelkedı ifjúsági munkát végeznek, szabadidıs programokat, táborokat szerveznek. Magyarország 1100 éves múlttal, történelemmel, sokszínő, egyedi kultúrával rendelkezı ország. Éppen ez, a sokszínőségben való egyediség adja Magyarország megfoghatatlan misztikumát. A misztikum, mint hungarikum egyelıre kihasználatlan lehetıség. Európa olvasztótégelyeként hazánkban szinte mindenbıl megtalálható egy kevés, amely kontinensünkön és a nagyvilágban csak szétszórtan van jelen. Magyarország: mini Európa. Erre mutat rá, hogy Magyarország nem azonosítható egyértelmően egy olyan képpel, ami könnyen kommunikálható, megjegyezhetı és az országra jellemzı. Hazánk nem rendelkezik nagy egyedi attrakciókkal, Magyarország inkább az apró kincsek országa: így nem célszerő arra építeni, hogy valamelyik attrakcióról egyértelmően beazonosítanak minket. A nyugateurópai küldıpiacokon nem létezik egy határozott Magyarország kép. Fajlagos összehasonlítás alapján Magyarország bıvelkedik természeti és kulturális világörökségi helyszínekben, azonban ezek önmagukban még nem jelentenek versenyképes vonzerıt. Éppen ezért szükséges a helyszíneknek más attrakciókkal közösen történı piacra vitele, komplex termékké alakítása. Jelenleg turisztikai szempontból a világörökségi helyszínek menedzsmentje gyenge, attrakcióként imázsuk nem megfelelı, anyagi lehetıségeik többnyire elmaradnak az igényektıl. Nem használjuk ki az olyan speciális érdeklıdésre számottartó értékeinket, mint a magyar tudósok öröksége, vagy építészeti értékeink. Építészeti emlékeink jó példák arra, hogy hasonló értékek máshol is fellelhetık, de a hazánkra, vagy városainkra jellemzı összetételben máshol nem. Magyarország gazdag szellemi kulturális örökséggel rendelkezik a különbözı mővészeti ágak területén, zenei és képzı mővészeti, színházi kultúránk ismert és elismert. Jelentısek népmővészeti értékeink, hagyományaink. A hivatásturizmus különbözı formái: kongressszusi-, üzleti-, az incentiv- és a kiállítási turizmus kiemelt jelentıséggel bírnak a fejlett országok turisztikai kínálatában és keresletében. A kongresszusi vendégek általában többszörösét költik, mint egy átlag turista. Magyarország ezen a területen is kiváló pozíciót mondhat magáénak, itt elsısorban Budapest szerepe 9

10 meghatározó. Sokáig hátráltatta ezen turisztikai ág fejlıdısét, hogy nem voltak nagy létszámú konferenciák befogadására alkalmas helyszínek. Az elmúlt idıszakban Budapest mellett, több vidéki városban is átadásra kerültek konferenciák, rendezvények lebonyolítására alkalmas létesítmények. A magyar tájegységek különleges ökológiai adottsággal rendelkeznek, a híres termıtájainkon számos speciális hungaricum -ot állítanak elı. A hagyományos magyar gasztronómia olyan értéket képvisel, mely más turisztikai termékekhez kapcsolva az adott terület vonzerejét erısíti. A magyar gasztronómiáról kialakult kép az elmúlt idıszakban nem egyértelmően pozitív, ami részben annak köszönhetı, hogy a vendégek gyakran egysíkú kínálattal és gyengén, rossz minıségben kivitelezett étkekkel találkoznak. A hazai vendéglátás hosszú ideje küzd azzal, hogy a vállalkozások nagy része nem tıkeerıs, nem megfelelı a szakképzés helyzete, az ellenırzési és a besorolási rendszer hiányosságokkal küzd és a szabályok betartatása sem megfelelı. A szılıtermesztés, bortermelés hagyományai alapján a borturizmus önálló turisztikai termékként is megjelenhet. Magyarország történelmi borvidékeinek, eredetvédett borainak megismertetését célzó gasztronómiai túrák alkalmasak a magyar vendéglátás hagyományos jó hírének erısítésére. Világörökségeink: Az UNESCO Világörökség konvenciójához Magyarország 1985-ben csatlakozott ben Budapest (a Budai Királyi Várpalotával és a Dunaparttal), valamint Hollókı-ófalu, 1995-ben Szlovákiával közösen az Aggteleki Cseppkıbarlang, 1996-ban az 1000 éves Pannonhalmi Bencés Apátság, 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park, 2000-ben pedig a pécsi Ókeresztény sírkamrák váltak a Világörökség részévé ben a budapesti Andrássy út és a Tokajhegyaljai borvidék csatlakozott a listához. Jelenleg nyolc felvett és tizenegy várományosi listán lévı helyszín található Magyarországon. Mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban egyre nı az érdeklıdés a kulturális örökségek, ezen belül a világörökségek iránt. Az üdülések kiegészítı programjaként is kedveltek az egy napos látogatások. Turisztikai térségek, régiók A turizmus területi-, regionális, illetve hálózati alakulását a vonzerık területi elhelyezkedése, a közlekedési és domborzati viszonyok, az infrastruktúra és fogadóképesség stb. alapvetıen befolyásolják és ez többnyire teljesen független a közigazgatási és régiós határoktól. A 10

11 turisztikailag frekventált területek jelentıs része a megyei közigazgatási, illetve régiós határokon túlnyúló, a megyék, illetve régiók peremén elhelyezkedı térségekben van. Az ország térszerkezetét erıs különbségek jellemzik az infrastruktúra, földrajzi fekvés, iskolázottság, fejlıdés iránti fogékonyság területén, amely alapvetıen befolyásolja a turizmus fejlıdését is. A turizmus állami területi irányításának hatékonyabbá tétele érdekében az egész országot lefedı területi intézményrendszer kialakítására volt szükség: a 7 tervezési-statisztikai régió mellett a turizmus sajátosságait figyelembe véve turisztikai régiók alakultak ki. A turizmus és a területfejlesztés intézményrendszere közti együttmőködés jelenleg ugyanakkor csak részlegesen biztosított. A kilenc turisztikai régió lefedi az országot teljes mértékben. Ezek közül hét turisztikai régió határa többnyire követi a megyék közigazgatási határait. Két úgynevezett tematikus régió is mőködik, kiemelten a Balaton és a Tisza-tó körül elhelyezkedı településekre vonatkozóan. A turisztikai régiók: Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Balaton Budapest Közép-Dunavidék Észak-Magyarország Észak-Alföld Tisza-tó Dél-Alföld 11

12 Vendégforgalom turisztikai régiónként Vendégek (megoszlás 2006; változás 2006/2005) Közép-Dunántúl 4,3%; -1,1% Észak-Magyarország 8,9%; +1,3% Nyugat-Dunántúl 10,7%; +1,0% Tisza-tó 1,1%;-13,3% Balaton 16,3%;+1,2% Észak-Alföld 7,7%; +8,9% Dél-Dunántúl 5,3%; +0,7% Dél-Alföld 6,4%; -2,3% Budapest-Közép- Dunavidék 39,1%;-4,9% 1.ábra Forrás: KSH A vendégéjszakák számának alakulása a turisztikai régiókban január - augusztus (részesedés 2007; változás 2007/2006) Nyugat-Dunántúl ( 10,0%; +0,7%) Közép-Dunántúl (4,7%;+3,7%) Észak-Magyarország ( 7,3%; -1,2%) Tisza-tó (1,4%; + 13,8%) Balaton (25,4%; +1,7%) Észak-Alföld ( 9,6%; +4,3%) Dél-Dunántúl ( 4,4%; -4,9%) Dél-Alföld (5,8%; + 3,6%) Budapest-Közép- Dunavidék ( 31,4%; -1,7%) 2. ábra Forrás: KSH II.1.2. A TURISZTIKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK KÍNÁLATA Szálláshelykínálat Egyes területeken már a turisztikai fogadóképességet meghaladó túlfejlesztésrıl beszélhetünk (pl. Hévíz), míg az ország több, jelentıs vonzerıvel rendelkezı pontján még mindig elégtelen a kínálat, ami a további fejlıdés lehetıségeit is hátráltatja (pl. Tisza-tónál a szállodai férıhelyek száma nem éri el az ezret). 12

13 A vidéki szálláshelyek jó része, fıként a három csillagosnál alacsonyabb kategóriában felújításra szorul. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetıen vidéken és a fıvárosban egyaránt nagy számban épültek 3 csillagos panziók, motelek és szállodák, amely a bel-, és külföldi turisták igényeit is maradéktalanul kiszolgálják. Továbbra is kevés a színvonalas ifjúsági szálláshely és üzemeltetık híján a természetjárók által jogosan igényelt turistaházak-kulcsosházak rendszere is megszőnt. Egy részüket egyesületek, szakosztályok üzemeltetik elsısorban saját tagjaik részére fenntartva a többi kereskedelmi szálláshelynek átalakítva mőködik, vagy sorsára hagyottan tönkrement. A nem üzleti célú közösségi, szabadidı szálláshelyek (például üdülı, diákotthon, kollégium, természetjáró szálláshely) komoly, többnyire hivatalosan nem regisztrált kapacitással rendelkeznek és jelentıs forgalmat bonyolítanak. A fizetı vendéglátók nagy hányada ma már a falusi turizmus keretében adja ki szobáit. A Magyar Szálloda Szövetség, illetve a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének minısítési rendszere, illetve tagjainak sora nyújt némi igazodási pontot a kínálat minıségét tekintve, de egységes kategorizálásról még nem beszélhetünk, hiszen a jelenlegi szabályzók értelmében az illetékes közigazgatási terület jegyzıje a szolgáltató önbesorolása alapján határozza meg a szálláshely besorolását, és ez sok helyütt visszaélésre ad alkalmat. Továbbra is kevés az attrakcióhoz közeli szálláshely, az autentikus falusi turizmust kiszolgáló parasztház és az aktív turizmus szerelmesei által támasztott szálláshelyigényeket (biciklis, vízi, extrém sportok) kielégítı szolgáltató. A magánszálláshelyek iránt is van kereslet, ugyanakkor a lehetıségekrıl kevés és nehezen hozzáférhetı információs anyag áll rendelkezésre, mert e szolgáltatást nyújtók körét és érdekeit egyik szakmai szövetség sem fogja össze, a szállásadók egyénileg oldják meg promóciójukat, elsısorban visszatérı vendégeikre és a szájhagyományra alapozva. Az elmúlt 10 évben látványos fejlıdésnek indultak a kastélyszállók, amelyek jellemzıen a wellness, illetve konferenciapiacra pozícionálják magukat. A pozitív példák ellenére azonban Magyarország még korántsem hasznosítja olyan mértékben a kastélyokban rejlı lehetıségeket, mint pl. Franciaország, Portugália vagy Spanyolország. Egyes piacok esetében (pl. Németország, Hollandia) a turisták hiányolják a színvonalas kempingeket, fıként a gyógyfürdık környékén. A kempingezés nem egyszerően a szabadidı eltöltésének egyik módja, egyben életforma is. Nyugat-Európában a kempingek szolgáltatásai az elmúlt 10 évben folyamatosan javultak, legtöbbjük 4-5*-os besorolású. Magyarországon általában még az alacsony költés turizmus egyik formájaként tartják számon. 13

14 A kínálat éppen akkor bıvült nagymértékben, amikor a világturizmust kedvezıtlenül érintı folyamatok megindultak: csökkent a kereslet, a szobakihasználtság, a szállásdíj-bevétel. Az üzemeltetık elsıdleges eszközként használták az árcsökkentést, melynek hatására éles árverseny alakult ki. Ezzel párhuzamosan azonban nem volt érzékelhetı változás a marketingtevékenység terén, továbbra is hiányzik a közös érdekek felismerése és az együttmőködési készség (közös akciók, programcsomagok kidolgozása stb.). A csökkenı szállásdíj-bevételek ellensúlyozására a szolgáltatók folyamatosan átalakítják üzletpolitikájukat, mivel az árak emelése az erıs konkurenciával szemben nem lehetséges, a bevételek növelésének másik lehetısége, hogy a vendég a szállás mellett minél több szolgáltatást vegyen igénybe a szállodán belül. Ennek érdekében az üzemeltetık fejlesztik a szolgáltatási kínálatot, amelynek leggyakoribb módjai a rendezvényterem, wellness-, gyógyászati részleg kialakítás. A szállodákban, panziókban alkalmazott munkaerı képzettségi foka jó, nyelvtudásuk átlagosnak tekinthetı, vendégbarát viselkedésük, tájékozottságuk, segítıkészségük nagymértékben hozzájárul a komfortérzet javításához. Vendéglátás A vendéglátóipar a turizmus elválaszthatatlan velejárója. Bonyolult, nagy odafigyelést, jó szervezést, hozzáértést igényelı, nem kevésbé munkaigényes feladat, mely a legtöbb esetben több személy együttmőködésével valósul meg. Alapvetı szükségletünket, a táplálkozást a világ bármely pontján járva szeretnénk kielégíteni. A vendéglátás nem csupán a táplálkozási igény eredeti értelemben vett kielégítése, hanem jelent egyfajta kellemes érzést, kikapcsolódást, amit az étkeztetést kiegészítı szolgáltatás eredményez. A vendéglátás célja és lényege, hogy az ételt nem magunknak kell elkészíteni, felszolgálják azt, jól tartanak minket. A vendég adott helyrıl kialakuló megítélésének egyik legfontosabb tényezıje a vendéglátásról szerzett tapasztalata. Veszélyes, ha szakképzetlen, udvariatlan személyzettel rendelkezı étterem próbálkozik vendégcsalogatással. Ebben a szektorban, mint a turizmusban általában, a humán erıforrás rendkívül fontos. Az adott térség gazdaságilag, és szociálisan akkor jár a legjobban, ha saját lakosait vonja be a vendéglátásba, vendégfogadásba mindenképpen a megfelelı képzéseket követıen. Infrastruktúra állapota Magyarország hét országgal határos (Ausztriával, Szlovéniával, Szlovákiával, Romániával, Ukrajnával, Szerbia-Montenegróval és Horvátországgal). Központi elhelyezkedése folytán 14

15 fontos közlekedési útvonalak metszéspontja. Magyarországot (és fıvárosát, Budapestet) földrajzi helyzete és kedvezı adottságai kifejezetten alkalmassá teszik arra, hogy a közeljövıben Délkelet- és Közép-Kelet-Európa regionális logisztikai központjává váljon, továbbá hogy hídszerepet töltsön be az erıforrások nyugat-keleti irányú áramlásrendszerében. Az ország területén áthaladnak a kelet-nyugati és az észak-déli kereskedelmi útvonalak. A nagy európai tranzit útvonalak közül a TEN-hálózat részeként az országon három fıfolyosó halad át, és további három folyosóág kiindulási pontja is itt található. Azonban a jelenlegi hálózat korszerőtlensége, az autópályák, gyorsforgalmi utak alacsony részaránya, a hiányzó összekötı utak, hidak nagymértékben hátráltatják egyes területek gazdasági és társadalmi (beleértve a turizmust is) fejlıdését. Különösen a gyógyturizmus szolgáltatásait igénybe vevı idısebb vendégek részére megpróbáltatás a fürdı helyekre való eljutás. A tranzitforgalom színvonalas kiszolgálásához nincs meg a megfelelı infrastruktúra, ami pedig bevételt jelenthetne számos étterem, szálláshely számára. Több térségben a közvetlen közúti kapcsolat hiánya miatt közeli települések is csak kerülıvel érhetık el, és sok esetben vasúton is ugyanolyan idıigényes. Az ország közúti hálózata fıváros központú, az autópálya ellátottság pedig negyede a nyugateurópai átlagnak. A vasúti hálózat is Budapest központú. A hálózat ellátottsági mutatója jóval meghaladja az európai átlagot, de a mőszaki állapot miatt a vonalak közel 40%-án sebességkorlátozás van. Az Intercity vonatok kivételével a vasúti kocsik igénytelen és leromlott állapota elriasztja a turistákat. A menetrendek összehangolásának hiánya akár a többi közlekedési eszközzel, pl. buszokkal tovább növeli az elégedetlenséget az utazók körében. Az üzemelı kisvasutak szinte kizárólag turisztikai célokat szolgálnak, bár kihasználtságuk nem teljes, így tulajdonosaik fenntartási nehézségekkel küzdenek. Magyarország legfontosabb és egyetlen modern nemzetközi repülıtere a Ferihegyi Nemzetközi Repülıtér, amely az erıs versenyben vesztésre áll Béccsel és Prágával szemben. A légi közlekedés az idıszakos, biztonsági helyzettel összefüggı visszaesés mellett várhatóan további dinamikus bıvülésen megy keresztül, elsısorban az olcsó légitársaságok gyors elıretörése miatt. Ez utóbbiak egyre nagyobb szerepet játszanak a kontinensen belüli légi forgalomban, visszaszorítva a nemzeti, hagyományos légitársaságokat. A fapados légitársaságok a kínálatukban szereplı célállomásoknak komoly turistaforgalmat generálhatnak, különösen a városlátogatók számának növekedését eredményezik. A vidéki, regionális repülıterek forgalma az utóbbi években gyorsan emelkedik, ennek ellenére 15

16 egyelıre nem számottevı. Közülük kiemelkedik a sármelléki és a debreceni repül tér, ahol minimális szinten képesek biztosítani a nemzetközi kereskedelmi forgalomba való bekapcsolódást. A technikai eszközök, kiszolgáló létesítmények színvonala ugyanakkor nem felel meg a mai kor követelményeinek, gátolva a további fejlıdést. A regionális repülıterek szerepe egyre nagyobb az európai légi közlekedésben: elsısorban az olcsó légitársaságok üzletpolitikájának köszönhetıen, amelyek az olcsóbb repülıtereket veszik igénybe. A nem regionálisnak minısülı vidéki repülıterek elsısorban helyi feladatokat látnak el (sport, mezıgazdaság, egyéb), jellemzıen nem vesznek részt a nemzetközi túrarepülések lebonyolításában. Nincsen állami, turizmussal egyeztetett hosszú távra készült légügyi stratégia. Hajózás: a Duna a turizmus szempontjából elsısorban lehetıségekkel rendelkezik, jelenleg azonban számos negatívum befolyásolja a turisztikai hasznosítást. Ilyen a jelentıs szennyezettség, a kikötık alacsony száma, a felsı szakaszon a bonyolult zsilipelés (amelynek köszönhetıen Rajna-Majna-Duna útvonal lehetıségei részben kihasználatlanok), valamint megoldatlan az országba való vízi úton történı belépés. Annak ellenére, hogy Budapesten nagy a folyami utasforgalom, nem épült ki megfelelıen az infrastruktúra. A Duna többi szakaszán a Dunakanyar kivételével szinte egyáltalán nincs kihasználva a folyami hajós turizmus. A Duna-Rajna-Majna csatorna megnyitása miatt egyre jelentısebbé váló folyami kabinos hajózást kiszolgálni képes nemzetközi hajókikötı állapota nem felel meg az igényeknek. A Tiszán a szélsıséges vízjárás, valamint az idıszakosan és lokálisan kedvezıtlen hajózóút paraméterek következtében nincs számottevı forgalom, amelynek kialakulását a korszerő kikötık hiánya is akadályozza. A Balatonon jelentıs szezonális személy- és komphajó forgalom van, de a további fejlıdést akadályozza a turizmust és a szabadidı felhasználást szolgáló jacht kikötık kapacitásának elégtelensége. A kerékpáros turizmus lehetıségei, különösen a hosszabb távú kerékpáros vándorútvonalak olyan turisztikai terméket jelentenek, amelyre Európa bármelyik régiója így Magyarország is kiváló terepet kínál. Hiányoznak a megfelelı kerékpáros szolgáltatások (szerviz, szállás, stb.) is. A természetjárás infrastruktúra és felszerelés igénye sok tekintetben alacsonyabb, mint más turizmuságaknak, ugyanakkor a turistaútvonalak sok esetben elhanyagoltak, gazdátlanok, az útjelzés-hálózat állapota az évek óta tartó folyamatos felújítások ellenére is több helyen elavult, amely nehezíti a tájékozódást, ezáltal rontja a kirándulók komfortérzetét. 16

17 II.1.3. KIHASZNÁLATLAN LEHETİSÉGEK, ÖSSZEFOGLALÁS Erıs a területi és a szezonális koncentráció. A magyarországi idegenforgalom teljesítményének közel fele Budapesten és a Balaton térségében képzıdik A ott kiépített nagy kapacitások a szezonon kívül csak alacsony kihasználtsággal tudnak mőködni. Nincsenek a szezon meghosszabbítására alkalmas attrakciók, a tényleges fıidény nagyon rövid, ami rövid távú profitmaximalizálásra készteti a turisztikai szolgáltatókat. A rossz elérhetıség, a kedvezıtlen közlekedési szerkezet, a nem kielégítı színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások mind a belföldi, mind a külföldi turizmusra negatívan hatnak. Elsısorban az új turisztikai célterületek bevonását és a visszatérı turisták számának növelését nehezítik, hiszen a megközelítés nehézsége elriaszt, a kellemetlen emlékek hatására pedig legközelebb más úti célt választ a turista. A jelenleg gazdasági hátrányként, lemaradásként értelmezett gyenge, kiépítetlen infrastruktúra az ökoturizmus szempontjából akár elınnyé is válhat (utak és iparosítás hiányosságai). A technikai fejlıdéssel egyre szőkülı érintetlen természeti területek felértékelik azt a turisztikai kínálatot, amely nemzeti parkjainkban, tájvédelmi körzeteinkben és természetvédelmi területeinken található. A természetjárás infrastruktúra és felszerelés igénye sok tekintetben alacsonyabb, mint más turizmuságaknak, ugyanakkor a turistaútvonalak sok esetben elhanyagoltak, gazdátlanok, az útjelzés-hálózat állapota az évek óta tartó folyamatos felújítások ellenére is több helyen elavult, amely nehezíti a tájékozódást, ezáltal rontja a kirándulók komfortérzetét. A turistaházak rendszere a szocialista nagyvállalati idıkben mőködött jól, mára azonban ez a háttér összeomlott. Egy részüket egyesületek, szakosztályok üzemeltetik elsısorban saját tagjaik részére fenntartva, a többi kereskedelmi szálláshelynek átalakítva mőködik, vagy sorsára hagyottan tönkrement. A falusi turizmus nem csupán szállásadás faluhelyen, hanem komplex turisztikai termék, amelyhez a vendéget odacsalogató attrakciók, a marketing, valamint a képzett humán erıforrás egyaránt hozzátartoznak. A falusi turizmus magába foglalja a helyi termékek és szolgáltatások marketingjét és az adottságok fenntartható használatát a természeti és épített örökség értékeinek bemutatásával és megóvásával. Egyrészt színesíti a szálláshelykínálatot, másrészt alternatív bevételi forrást jelent, ebben a tekintetben azonban hazánkban a falusi turizmus még nem tölti be a kívánatos szerepet, mint pl. a szomszédos Ausztriában. Falusi szálláshelynek az olyan hagyományos házak, falusi, tanyasi porták felelnek meg, ahol maga a fogadó épület a térségre jellemzıépítészeti jegyekkel rendelkezik, emellett ugyanolyan fontos az esztétikus 17

18 település összképe is, ami jelenleg sok helyen hiányzik. E terület átfogó fejlesztése érdekében a földmővelési, és vidékfejlesztési tárcával való szorosabb együttmőködés szükséges. A magyar gasztronómia az ország határain kívül is ismert, a hagyományos magyar ételek értéket, ezáltal turisztikai vonzerıt jelentenek. A hazánkba látogató külföldi olyan sajátosan magyar ételekkel találkozik, mint a töltött káposzta, a paprikás csirke, a lecsó, vagy az édességek közül a meggyes rétes és a káposztás cvekedli. A hagymás, rántásos elkészítési eljárást sehol máshol a világon nem alkalmazzák, a kalocsai vagy szegedi főszerpaprika, a makói hagyma, a téliszalámi hungarikumok. A magyar konyha egyes ételei az átlagos európai ízlésnek kissé főszeresek, esetleg zsírosak, a napjainkra kialakult életmódhoz képest kevésbé korszerőek. Problémát jelent a humán erıforrás nem megfelelı képzettsége is. A turisztikai szolgáltatók általában hiányos számítógépes- és nyelvtudással rendelkeznek, s mind a készségszintek, mind az ügyfélkezelés terén hiányosságok tapasztalhatók. Fontos lenne, hogy a vendéggel találkozó személyzet legalább egy idegen nyelvet beszéljen társalgási szinten. A lehetı legmagasabb nemzetközi színvonal elérése és a nyújtott szolgáltatások minıségének emelése érdekében az alkalmazottakat készségeik fejlesztésére és gyakorlati képzésre kell ösztönözni. A képzéseket iskolarendszerő vagy iskolarendszeren kívüli szakképzés, felnıttképzési vagy távoktatási rendszerben mőködı továbbképzés keretében kell megvalósítani, hogy a képzési rendszer minél rugalmasabban tudjon alkalmazkodni a tudást megszerezni vágyók lehetıségeikhez. II.2. TURISZTIKAI KERESLET MAGYARORSZÁGON A belföldi kereslet alakulását több tényezı befolyásolja: példaként említve az incentive utak terjedése, általánossá kezd válni az évi többszöri rövidebb szabadság, nı a kereslet a wellness, gyógyszállók, gyermekes családok számára programokat kínáló szállodák iránt. A látogatók magas száma ellenére Magyarország turizmusára általában jellemzı az alacsony jövedelemtermelı képesség. Világviszonylatban is magas a látogatók száma, ugyanakkor lényegesen kisebb a világturizmus bevételeibıl való részesedésünk. Az alacsony költés mellett a turisták rövid idıt töltenek kereskedelmi szálláshelyeken: az átlagos tartózkodási idı 3 nap. Az alacsony jövedelemtermelı képesség legfontosabb okai: Az infrastrukturális háttér hiányossága. 18

19 A közlekedési és a környezetvédelmi infrastruktúra hiányosságai mellett a turisztikai infrastruktúra elégtelensége is megmutatkozik (a magas színvonalú szálláshelyek alacsony száma, a kiszolgáló létesítmények és szolgáltatások sokszor nem kielégítı színvonala, a választék szőkössége akadályozza a bevételek növelését). Nem megfelelı ár/érték arányú szolgáltatások és a komplex termékek hiánya jelenti. Kistérségi szinten a sikeres termékkialakítás és értékesítés az egyes turisztikai és egyéb szolgáltatók összefogásán, együttmőködésén múlik. A kistérségi együttmőködésnek jelenleg vannak mőködı példái (többek között az agráriumban). Ezen kezdeményezések azonban eddig lényegében nem terjedtek ki a turisztikai szolgáltatók körére, sem az értékesítés vagy a marketing területen. Ezek az együttmőködések többek között a vidék lakosságának megtartására is szolgáló falusi turizmus alapját is jelentenék. Összehasonlításképpen a közel azonos számú turistát vonzó Ausztriában az egy turistára esı bevétel a magyarnak mintegy ötszöröse. Közelebbrıl megvizsgálva a hazai turisztikai kereslet két részre bontható a belföldiek által a hazai turisztikai termékek iránt támasztott keresletre (belföldi kereslet) és a külföldiek által megjelenített keresletre (beutazó turizmus). 19

20 III. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ III.1. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA III.1.1. A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE A Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyék alkotta dél-alföldi régió az ország délkeleti és déli területén helyezkedik el. Magyarország legnagyobb kiterjedéső régiója (területe km2), az ország egyötödét adja, népsőrősége azonban alacsony (74 fı/km2), a második legritkábban lakott régió. Délen és délkeleten Jugoszláviával és Romániával határos, nyugaton természetes határa a Duna és észak felé az Alföld többi része. (3. számú ábra) 3. ábra Forrás: Internet Az Alföld legváltozatosabb felszínő és természeti adottságú része, a folyókkal szabdalt régió tengelye a Tisza. A napsütéses órák száma kiemelkedıen magas, évrıl évre meghaladja a kétezer órát. Ez az alföldi régió is gazdag gyógy és hévizekben. Természeti adottságai kedveztek a sokoldalú, s több egyedi magyar terméket is elıállító mezıgazdaságnak (kalocsai és szegedi paprika, makói hagyma, kecskeméti barackpálinka, bánkúti búza). A régió földterületének nagy része alkalmas mezıgazdasági hasznosításra, területének 85%-a termıterület, ennek 84%-a mezıgazdasági terület. 20

21 A régióban három nemzeti park mőködik (Körös-Maros NP, Kiskunsági NP, Duna-Dráva NP), ezek területe az országban lévı összes NP területének 21 %-át adja; a tájvédelmi körzetek 8, a természetvédelmi területek 13 %-a a régióban található. A régió sajátos környezeti problémái a felszíni vizekben importált és a szennyvíztisztítás alacsony szintje miatt bekövetkezett erısen szennyezett talajvíz, valamint a Duna-Tisza közi Homokhátságon a talajvízszint csökkenése miatt beálló sivatagosodás. A Dél-Alföld településszerkezete magán viseli a történelem lenyomatát. A másfél évszázados török uralom okozta pusztulás után az élet újraindításához szervezetten telepítettek a térségbe szlovákokat és németeket. Ennek eredményeként az addigi laza településszerkezet eltőnt. Ma aprófalvakat nem, de a földmőveléshez és állattartáshoz szorosan kapcsolódó tanyákat találni a Dél-Alföldön. III.1.2. GAZDASÁGI HELYZET A legfıbb természeti kincs a termıföld, az ipar szerkezetében az élelmiszeripar és a textilipar a meghatározó, a térség jelentıs KKV szektorral rendelkezik, de kevés közép- és nagyvállalat található a térségben, amely jelentıs beszállítói hálózatot mőködtetne. Kevés a beáramló mőködı tıke, alacsony a munkaerı megtartó képesség. A Dél- Alföldön szembetőnı a mezıgazdaság magas súlya. Az ország mezıgazdasági GDPjének mintegy egynegyedét itt állítják elı. A térségnek kiemelkedı szerepe van a zöldségtermesztésnek. Több év adatát összehasonlítva megfigyelhetı a mezıgazdaság súlyának lassú csökkenése. A régióban jelenleg 27 ipari park mőködik. A vállalkozások több, mint 10%-a sorolható az iparba, ebbıl viszont kiemelkedik az élelmiszeripar és a textilipar. Az agrárgazdaság vállalkozásai a régióban 9%-ot képviselnek, az összes ilyen jellegő vállalkozás több, mint egyötöde ebben a régióban mőködik, ami a helyi sajátosságokra, hagyományokra utal. A vállalkozások méretstruktúrájában nem figyelhetı meg számottevı eltérés az országoshoz képest. A régióban is a mikro-vállalkozások képviselnek döntı hányadot, a társas vállalkozások kb. 90%-a, az egyéniek majdnem mindegyike ebbe a csoportba tartozik. A mikrovállalkozások nagy száma kedvez a turisztikai kínálat fejlıdésének. A régió ágazati struktúrájában 21

22 tükrözıdnek a természeti, társadalmi adottságok, termelési hagyományok, a korábbi ágazati struktúra hagyatékai. A Dél-alföldi régió összes foglalkoztatottjainak 12,5%-a a mezıgazdaságban, 31,6%-a az iparban és az építıiparban, 55,9%-a a szolgáltatási ágazatokban fejti ki tevékenységét. Az országos átlaghoz képest a mezıgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a Dél-Alföldön felülreprezentált, a szolgáltatás jellegő ágazatokban foglalkoztatottak részaránya alulreprezentált, míg az iparban és az építıiparban foglalkoztatottak arányában nincs szignifikáns különbség a regionális és az országos arányszám között. A régió megyéiben a vállalkozások 1-4%-a fogadott külföldi tıkét, legkisebb mértékben Békés, legnagyobb arányban Csongrád. A Dél-Alföldre irányuló összes külföldi befektetés 23 %-át a szolgáltatási szektorba fektették be, elsısorban a privatizáció keretein belül, az addig állami tulajdonú cégek megvásárlásával (mint például a telekommunikációs vállalatok). Szuper- és hipermarketek formájában vannak zöldmezıs beruházások, de a banki és a biztosítási szektorban is jelen van a külföldi tıke. A szolgáltató szektor térszerkezete kistérségek, településhierarchia-szintek, továbbá tevékenységi körök szerint erısen differenciált képet mutat. Csongrád megye a vállalkozások számában, továbbá a szektor által foglalkoztatottak, illetve a szektor által termelt GDP-bıl való részesedés alapján is kitőnik. Bács-Kiskun megyébe szerényebb szerep jut a szolgáltatásoknak, Békés megye pedig a termelıi és lakossági szolgáltatásokkal legkevésbé ellátott térsége a régiónak. A Dél-Alföldet az erıs K+F szektor jellemzi. Kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adatok többségében a Dél-Alföld a régiók sorrendjében közvetlenül a központi régió mögött helyezkedik el. Az egy fıre jutó szabadalmak számát tekintve szintén második helyet ér el a Régió Közép-Magyarország után. Akár a Régióban dolgozó kutatók és fejlesztık létszámát, akár a ráfordításokat vizsgálva megállapítható, hogy 70% körüli arány köthetı Csongrád megyéhez. A tudományos fokozattal rendelkezı kutatók is Csongrád megyében koncentrálódnak, nagy valószínőséggel Szegeden dolgoznak. A régióban kimagasló a K+F, Közép-Magyarország után itt a legjelentısebb, de ez erısen Szegedre koncentrálódik. Szegeden kívül elenyészı a K+F, így a régióközponton kívül szinte csak Kecskeméten, Szarvason és Szentesen vannak meg az innovációs háttér elemei. 22

23 2006-ban a Dél-Alföld az EU-átlag 40%-án állt, az egy fıre jutó bruttó hazai terméket tekintve. Az egy fıre jutó GDP-t tekintve 1995-tıl 2006-ig a Dél-Alföldi Régió az országos átlag 83%- áról (1995) annak 68,7%-ára (2006) esett vissza. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a Délalföldi régióban az egy fıre jutó GDP ezen idıszak alatt reálértéken csökkent volna, hanem csak azt, hogy az ország többi régiójához képest relatív helyzete romlott. A régiók egyenlıtlen gazdasági növekedésébıl arra lehet következtetni, hogy Magyarországon az EU szándékainak ellenére egyre inkább nınek a területi különbségek. Jövedelmek tekintetében a Dél-alföldi régió mindhárom megyéjében lassú a gazdasági növekedés, kb. fele az országos átlagnak, emiatt az EU-átlaghoz viszonyítva stagnálásról beszélhetünk, emellett az országon belüli területi különbségek nıttek, a Dél-alföldi régió és megyéi relatív helyzete fokozatosan romlik. A régió megyéiben az országos átlagtól egyre inkább elmarad a munkatermelékenység, összhangban a gazdasági növekedéssel. A természeti adottságokra, kulturális értékekre és hagyományokra alapozott turizmus fejlesztés ellensúlyozhatja a további lemaradást. III.1.3 INFRASTRUKTÚRA A régió közlekedés-földrajzi helyzete összességében kedvezınek mondható, hiszen az országot érintı legfontosabb tranzit-irányban (ÉNY-Európa DK-Európa, illetve Közel-Kelet) útvonalon fekszik. Ennek folyományaként az EU transzeurópai hálózatához tartozó folyosók közül három (IV., X.B szárazföldi és VII. víziközlekedési) is érinti. A kedvezı földrajzi adottságokkal erıs ellentétben van a közlekedési létesítmények kiépítettsége, valamint állapota. Az úthálózat minısége az országosnál minden kategóriában rosszabb, magas a rossz, illetve nagyon rossz minısítést kapott elemek aránya. A régión két európai fıközlekedési útvonal halad át. Az egyik az M5-ös autópálya, amely Budapestet, ezen keresztül Közép- és Nyugat-Európát köti össze a Balkánnal, a másik a Budapest-Bukarest villamosított vasúti fıvonal. Készül az M8-as autópálya, amely Dunaújvárost Kecskeméttel köti össze. Az országot átszelı majdani M9-es gyorsforgalmi út a dél-alföldi térséget mintegy keresztbe szeli, így kapcsolva jobban a régiót Európa és az ország közlekedési vérkeringésébe. Az M5-ös, 5-ös és 44-es számú utak nemcsak a fıvárossal, hanem kiegészülve a legforgalmasabb keresztirányú kapcsolattal, a 47-es számú másodrendő fıúttal a Régió megyeszékhelyei között is közvetlen fıhálózati összeköttetést biztosítanak, ami kedvezı a Régió belsı kapcsolatrendszere szempontjából. Ma ezek az utak, illetve a részleges megyeszékhelyi funkciókat betöltı Baját a Fıvárossal, Kecskeméttel és Szegeddel összekötı 23

24 41-es, 54-es, és 55-ös számú másodrendő fıutak jelentik a régió közúthálózatának gerincét. A Dél-Alföld belsı kapcsolatrendszerét erısíti még a Kecskemétet Gyulával összekötı M44-es út, amely a Románia és Balkán felé zajló tranzitforgalmat segíti. Fontos közlekedési ütıér a Battonya-(országhatár)-Orosháza Szentes -Kiskunfélegyháza közlekedési útvonal is. Miközben az M5-ös autópálya március 11. óta eléri az országhatárt, így Bács-Kiskun és Csongrád megyét bekapcsolja a nemzetközi autópálya-hálózatban, addig Békés megye szempontjából jelentıs hiányosság, hogy ez hazánk egyetlen olyan megyéje, melyet még csak nem is érint egyszámjegyő fıútvonal. A 44-es út Békéscsaba és Gyula közötti szakaszának megépítésével a helyzet javult, sıt az út továbbépítésétıl számos új település fellendülése várható. A vasúti közlekedés rövid és középtávon megoldhatatlan problémái közé a szárnyvonalak kérdésköre sorolható. A régió déli (Szerbia-Montenegro) és keleti (Románia) határainak átjárhatósága a másfélı évtizeddel ezelıtti helyzethez képest érezhetıen javult. A víziközlekedés ma ki nem aknázott potenciál. A Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánítása húzódik, addig csupán magyar és szerb lobogók alatt volna (elvben) hajózható, Szegedig akár 1000 t-s, Tokajig 300 t-s vízkiszorítású egységekkel. A széleskörő szállítási lehetıségek szinte vonzzák a logisztikai bázisok megtelepedését a régióban. A kerékpárút hálózatok fejlesztése folyamatos a régióban, de a jelen állapot két komoly strukturális gyengeséget mutat: egyik részrıl a települési összekötı szakaszok nem alkotnak egységes térségi, különösen régiós hálózatot, másrészt a településen belüli elemek nem állnak össze térben összefüggı rendszerré. A Régió több repülıtérrel is rendelkezik. A Békéscsabai és Szegedi Repülıtér rendelkezik ún. vámrepülıtér státusszal, ideiglenes határnyitás keretében bonyolítva a nemzetközi légi forgalmat. III.1.4. DEMOGRÁFIA, FOGLALKOZTATOTTSÁG A Régiónak 45 városban és 209 községben összesen lakosa van, amely az alábbiak szerint oszlik el három megye között: Bács-Kiskun fı, Csongrád fı és Békés megye fı (Forrás: KSH 2006.). A népességcsökkenés folyamatos, bár nem egyenletes mértékő. 24

25 A regisztrált munkanélküliek száma ban fı volt a régióban, Békés megyében fı, ami a szeptemberihez képest 13%-os növekedést jelent, Bács-Kiskun megyében fı, Csongrád megyében pedig fı, mindkét megyében 8%-kal nıtt a munkanélküliség. III.1.5. HUMÁNERİFORRÁS A Dél-alföldi Régió viszonylag ritkán lakott régiója az országnak. A régió demográfiai mutatói az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. A térségre vonatkozó népességprognózis alapján 2020-ra a Dél-Alföldön az 1990-es népesség mintegy 91%-a fog élni. A népesség kb. 16%-a lesz gyermekkorú (14 év alatti) és 25%-a idıskorú (60 év feletti). A demográfiai problémák természetesen nemcsak a Dél-Alföld, hanem az ország egészének problémái, így kezelésükre országosan kell megoldást találni. Bár a régió kiemelkedı szellemi és kulturális értékeket tud felmutatni, a lakosság életminısége, átlagos szociális, egészségi és iskolázottsági színvonala nem éri el az országos szintet. A humán intézményrendszer többnyire átlagos, egyes ágazatokban, illetve térségekben átlagon aluli szolgáltatásokat tud nyújtani. A régió valamennyi megyéjében biztosított az óvodai és általános iskolai neveléshez, oktatáshoz szükséges intézményi infrastruktúra. Az intézményrendszer férıhely kapacitása meghaladja az óvodás, illetve általános iskolai korcsoportba tartozó gyermekek által támasztott igényt. A Dél-Alföldön szakmunkás, szakiskolai- és középiskolai nappali tagozatos iskolarendszerő képzés mintegy 38 településen van. Ezek a középfokú oktatási intézmények a régióban jelentkezı képzési igények jelentıs részét képesek kielégíteni. Az elmúlt években a gyerekszám csökkenés ellenére jelentısen bıvült a régió oktatási kínálata. A középfokú oktatásban a régióban kiemelkedı szerep jellemzi Szegedet. A régióközpont gimnáziumai és egyes speciális képzést nyújtó szakközépiskolái nemcsak a megyébıl, hanem távolabbi területekrıl is vonzanak tanulókat. Fontos regionális jelentıségő szerepet tölt be még Békéscsaba és Kecskemét. A felsıoktatási intézmények régión belüli elhelyezkedését elsısorban Szeged túlsúlya határozza meg ahol közel húszezer diák tanul. A második legnagyobb diákcentrumban 25

26 Kecskeméten négyezret meghaladó a felsıoktatásban résztvevık száma. Felsıoktatási intézményeket találhatunk még Békéscsabán, Baján, Szarvason és Hódmezıvásárhelyen. III.2. A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETE III.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK A Régiónak egyedülálló tájképi adottságai vannak, biológiai változatosság jellemzi, és mindez a nyilvánosság számára is hozzáférhetı, ami lehetıvé teszi a térség fokozottabb kihasználását az aktív és az egészségturizmus számára. A Régió turisztikai vonzerejét a mindinkább kedvezı kilátások jelentik a növekvı jóléti turizmus piacán, valamint a gazdag gyógy- és termálvíz készletek. Magyarországon itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, továbbá érdekes, változatos környezet (jellemzı tanyás településszerkezet), különbözı kultúrák keveredése és gazdag nemzetiségi és minıségi környezet jellemzi a Régiót. Fıbb vonzerık Termál- és gyógyfürdık Kulturális turizmus (építészeti értékek, Szeged, Baja, Kecskemét belvárosa, Kodály öröksége, a népi építészet példái, ipartörténeti emlékek, egyházi épületek, múzeumok (alföldi festészet, szobrászat, népmővészet, iparmővészet, nemzetiségek hagyományai, rendezvények, fesztiválok) Puszták, folyók, tavak, nemzeti parkok, illetve azok növény- és állatvilága Horgászat a folyókon, tavakon, Lovas turizmus, Falusi turizmus, Kerékpártúra-lehetıségek, Vadászat, Konferenciatermek kiemelten Szeged, fontos még: Kecskemét és Gyula, Tranzitszerep az M5-ös autópályának köszönhetıen, emellett nagy szerepet játszik az E75-ös és az 53-as fıút is. 26

27 Gyógy- és egészségturizmus Magyarország évszázados fürdıkultúráját a gyógyító hatású termálvizekre alapított fürdık teremtették meg. A XIX. század elején sorra nyíltak a Dél-Alföld fürdıi. E táj földjének mélyén az évezredekkel ezelıtt itt lévı Pannon tenger ajándékaként megmaradtak a hévizek. Az alföldi melegvizek nagy részét az 1950-es évek olajkutató tevékenysége, és az 1960-as évektıl kezdıdı ivóvíz-, artézikút-fúrások során tárták fel. A régió meleg éghajlata és a sok napsütés, a termálvizek, és a különbözı ásványi sókat tartalmazó gyógyító hévizek együtt eredményesek az egészség fenntartásában, az erınlét fokozásában, vagy helyreállításában és számos betegség megelızésében és gyógyításában. A Dél-Alföldi Régió gyógyvízkészletei nemzetközi vonzerıt képviselı turisztikai termékek kialakítását teszik lehetıvé. A gyógyturizmus fejlesztése egyben egy fontos természeti erıforrásunk hatékony hasznosítását és az egész éves turisztikai idény megteremtését segítheti elı. Fontosabb termál és gyógyfürdık: Kecskemét, Kiskunmajsa, Tiszakécske, Szeged, Szentes, Makó, Mórahalom, Gyula, Békéscsaba, Orosháza-Gyopárosfürdı. Kulturális és örökségturizmus A Hírös város, Kecskemét, Kodály Zoltán zeneszerzırıl, kutatóról és pedagógusról, kertészeti kultúrájáról és a fütyülıs barackpálinkáról is nevezetes. Gyulát középkori váráról (Közép-Európa legrégibb gótikus stílusban épült téglavára) és várfürdıjérıl messze földön emlegetik, a középkor jeles képzımővészének, Albrecht Dürernek családja innen vándorolt ki a németországi Nürnbergbe, a város szülötte a magyar opera megteremtıje és a nemzeti himnusz szerzıje: Erkel Ferenc. Ezeken a tájakon győjtötte a falusi kultúra gyümölcseit, a népdalokat Bartók Béla és Békéscsabán és Gyulán élte ifjúkorát a nagy magyar festı, Munkácsy Mihály. A Duna mellett fekszik a történelmi városmagját megırzı Baja és az érseki székhely Kalocsa, a Körös partján a Bolza grófok arborétumáról (Pepi kert) és a holtágáról nevezetes Szarvas, a Tisza partján a valamikori kedves halászfalu emlékeit is örzı Csongrád, de Hódmezıvásárhely, Orosháza, Kiskunfélegyháza, Kiskırös és a többi kedves alföldi település mind-mind hozzáadnak egy-egy egyedi árnyalatot a régió arculatához. Tovább árnyalják, és színesítik a képet a régióban elıállított, fellelhetı, nemzeti oltalom alá esı hungaricumok : főszerek, étkek, kézmőves remekek és termékek és más, csak a térségre jellemzı népmővészeti, képzımővészeti alkotások. 27

28 Nagyon fontos egyedi terméke a Dél-Alföldnek a világszerte ismert és keresett halasi csipke, amely a St. Louisi, a Milánói, a Párizsi és a Brüsszeli Világkiállításokon számtalan díjat kapott. Feltétlenül említésre érdemesek a kalocsai hímzés és falfestés, a szegedi papucs, a tiszakécskei kékfestett kelme, a hódmezıvásárhelyi fazekasok munkái, és a szentesi fekete kerámia. A régió múzeumaiban általában a település környékének értékes leleteit mutatják be eredetiben, vagy másolatban. A régészek a vidék régmúltját - települések, temetık feltárásakor talált - ékszerek és használati tárgyak, harci eszközök segítségével rekonstruálják, s ismertetik meg a nagyközönséggel. A bajai Türr István és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum régészeti kincsei, Hódmezıvásárhelyen a termékenység istenségét szimbolizáló ún. Kökénydombi, vagy a Szegváron látható Sarlós isten-szobor tárlója elıtt a látogató elmereng az emberi alkotótehetségérıl, a mővészet kortalanságáról. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a honfoglalás mementójaként született meg az 1970-es évek elején. Az 1895-ös millenniumi ünnepségekre készült Árpád-emlékmő körül már többször munkához láttak a régészek. Az 55 hektáros emlékparkban fokozatosan kialakult a szabadtéri néprajzi győjtemény részeként az alföldi tájjellegő porták utcasora. Késıbb megépült Feszty Árpád és mővésztársai monumentális körképének, A magyarok bejövetelének befogadó csarnoka a Szer monostora és kora kiállítással, a világ körképeit és a magyarsággal rokon népeket bemutató tárlattal, a Magyar Királyok Panoptikumával, a XIX. század vége városi-falusi viseleteit megelevenítı életképek Promenád 1896 címő bemutatójával. Gasztronómiai és borturizmus Az alföldi táj lakói nagy tehetséggel megáldottak az ismert ízek kombinálásában. A hagyományos alföldi konyha mindennapi ételei a magyaros levesek, a pörköltek, a paprikás csirke, a lecsó és a halászlé, ami ha szegedi, akkor csípıs, ha bajai, akkor pedig tésztával tálalják. A Pick szalámi, a Csabai és a Gyulai kolbász, az Orosházi libamáj a régió híres termékei, melyek mind a hagyományırzı gasztronómiát hirdetik a világban. Fıként a falusi turizmusban tevékenykedık kialakított komplex termékcsomag keretében hagyományos környezetben mutatják be az alföldi tradicionális ételek elkészítésének technológiáját. Ezeket a programokat gyakran színesítik hagyományırzı együttesek fellépésével, vagy élı zenét szolgáltató együttes fellépésével. A 90-es évek elején a falusi vendéglátás újraélesztésével egyre több vendéglátó specializálódott falusi programok szervezésére. 28

29 A gasztronómiai programok másik fajtája a periodikusan megszervezett fızıversenyek, melyek lehetnek térségi, helyi vagy nemzetközi szervezésőek. (pl. Mórahalmi böllér napok, Pusztamérgesi töltött káposzta fızı verseny) A dél-alföldi régióban három borvidék található: A Hajós - bajai borvidék A Kunsági borvidék A Csongrádi borvidék A sok nemes fajta mellett ki kell emeljük a Kunsági Kadarkát, a Kövidinkát, az Izsáki Ezerjót és finom pezsgıket, a Pusztamérgesi Olaszrizlinget, a csongrádi és a hajósi Kabernét és Kékfrankost, Soltvadkert és Kiskörös roséit és más finom nedőket.. A borok mellett az alföldi pálinka is méltán népszerő, hiszen aki kóstolta már a kecskeméti "fütyülıs" barackpálinkát, a kisüstit, a geszti szilvapálinkát vagy az "ágyas" pálinkát, az biztosan érezte a "tüzes-csodás" gyümölcsízt, mely jólesı melegséggel árasztja el a fogyasztóját. Kulturális rendezvények, fesztiválok A különbözı rendezvények sokszínőségébıl válogathat, aki a Dél-Alföldre érkezik. Januártól decemberig, napvilágnál és rivaldafényben, patinás színházakban, tóparton felállított vagy várfalak által befogadott, csillagtetıs szabadtéri színpadon, a legkisebb falutól a legnagyobb városig valahol mindig "zajlik az élet". A régió fontosabb eseményei: Alföldi Állattenyésztési Napok Hódmezıvásárhely Bajai halászlé fesztivál - Baja Békés-Tarhosi Zenei Napok - Békés Borverseny - Ruzsa Böllérnap - Mórahalom Bugaci Napok - Bugac Csabai kolbászfesztivál - Békéscsaba Dinnyefesztivál - Medgyes Gasztronómiai Fesztivál - Kiskunfélegyháza Gyomaendrıdi Sajt, -és Túró fesztivál - Gyomaendrıd Gyulai Várszínház - Gyula Gyulai Pálinka és Kisüsti Fesztiválra - Gyula 29

30 Hírös Hét Fesztivál - Kecskemét Hunniális - Ópusztaszer Kakaspörkölt fızı verseny - Pusztamérges Kiskırösi Szüret - Kiskırös Körös Toroki Napok - Csongrád Magyarországi kenyérverseny - Csongrád Makói Hagymafesztivál - Makó Nemzetközi makói hagymafesztivál - Makó Orbán-napi Borünnep - Hajós İszibarackfesztivál - Szatymaz Paprikanapok - Kalocsa Rózsafesztivál - Szıreg Sárréti piknik - Vésztı Szárnyasfesztivál - Orosháza Szegedi halászléfesztivál - Szeged Szegedi Ifjúsági Napok - Szeged Szegedi Szabadtéri Játékok - Szeged Szentesi Sport Napok - Szentes Szilvanap - Szarvas Végvári Esték - Gyula Ökoturizmus, természetjárás Az ökoturizmus egyrészt szemléletet, másrészt egy győjtıfogalmat jelent. Mint szemlélet lényegében a fenntartható turizmus eszméjét képviseli, mint fogalom pedig mindazon természeti vonzerıkön alapuló turizmusformák győjtıneve, amelyek tiszteletben tartják a fogadó térségek természeti és kulturális örökségét. A Dél-alföldi régió ökoturizmusát természeti földrajzi adottságai alapozzák meg. A Dél- Alföldet Magyarország 5 legnagyobb folyójából 4 érinti illetve átszeli. Ártereik, holtágaik védett madárfajok élıhelyei Szintén számottevı turisztikai vonzerıt jelentenek az alföldi tavak, amelyek vagy madár- és növényviláguk, vagy üdülési célú hasznosításuk miatt jelentısek A régió területén ezeken kívül még sok védett természeti érték található, amit az is bizonyít, hogy három nemzeti park területe is megtalálható vagy átnyúlik a térségbe. 30

31 A nemzeti parkok és természetvédelmi területek, Gemenc (a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik területe), Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park területei, a méltóságteljesen hömpölygı Duna és a "szıke" Tisza, a Körösök, a Fehér-tó vagy a Kolon-tó, mely egyedülálló madárvilágáról híres. A dévaványai-ecsegi puszták területén a fokozottan védett állatfajok száma meghaladja a harmincat. Ezek közül kiemelhetı a túzokrezervátum, melynek bemutatóhelyén megcsodálható a 22 túzokfaj közül az Európában honos kettı, amely csak Spanyolországban, a FÁK-államokban és Magyarországon él. A Kardoskúti Látogatóközpontban a Fehér-tónál pihenı vándormadarak megfigyelésére nyílik alkalom. Biharugra vízivilága a ramsari egyezmény védettségét bírja. A Kiskunság homokdőnéi (fülöpházi buckavidék) vagy a Szarvasi Arborétum (Pepi-kert), a természetjárók, és az erre engedélyezett területeken a vadászok, horgászok, valamint kerékpárosok számára nyújtanak felejthetetlen élményt. Mártély a régi halászfalu képét ırzi, a közeli holtágak vidéke pedig élményt nyújtó növény- és madárrezervátum, a nyár elején megmegismétlıdı természeti csodával: a "tiszavirágzással", azaz az egyik kérészfaj rövid ideig tartó nászrepülésével. Vízi turizmus, horgászat A felszíni vizekben gazdag Dél-Alföldön a vízi és a vízparti turizmus egyre nagyobb tért hódít. A Duna, a Tisza, a Körösök és a Maros elsısorban a vízi túrázók paradicsoma, míg a holtágak és a tavak a vitorlázók, vízisíelık és a családok kedvelt üdülıhelyei. A régió bebarangolásakor négy nagy folyó kíséri utunkat. A Duna magyarországi alsó szakaszának bal partján Kalocsa és Baja vonzáskörzetét járjuk be, majd a Tisza, aztán a Maros szalagja főzi fel a látnivalókat, végül a Körösök mentén túrázunk együtt. Kalocsa vonzáskörzetének falvai a Dunához kötıdnek. Egyszerre jelent ez pusztítást, védelmet, együtt-tartást és elzárást a környéktıl. A környék legkedveltebb kirándulóhelye tavasztól ıszig a Szelidi-tó, melyet a Duna vize mélyített ki. Itt alakult ki Baja turizmusának központja a Duna-Rajna-Majna vízi út fontos kikötıjével. Körös torkolatának vidéke csupa mozgalmasság. A Tisza kanyarulatának homorú oldalán több, mint fél kilométer hosszan aranyszínően homokos és lapos a part. Mártély az árvízvédelmi töltés mentett oldalán kedves hangulatú halászfalu, ahol a hullámtér szolgál üdülıterületként. Mártélytól délebbre, a Körtvélyesi-holtág felé csöndes a világ: természetvédelmi területen járunk, ez az Alsó-Tisza-völgy legszebb hullámtéri területe. A Tisza vonulatától keletre 31

32 eltávolodva már a Hármas-Körös és a Maros közrezárta vidéken járunk. A Fehér-Körös a dobozi közigazgatás alatt álló Szanazugnál ömlik a Fekete-Körösbe, innen származik a Kettıs- Körös elnevezés. A Békésig egyenesen haladó folyó zegzugos-kanyargós, erdıs horgászvízzé válik, ahol sok vízimadár talál fészkelıhelyet magának. A folyó Köröstarcsa után egyesül a Sebes-Körössel. A Hármas-Körös itt elég mély, széles és gyors folyású, magas agyagos löszfal határolja és a folyószabályozás óta számtalan holtág kíséri. Az elsı a Félhalmi-holtág, amelynek felsı ágán alakult ki több horgászegyesület kikötıje, horgásztanyája, büféje. Kunfehértó a ligetek, a puszták és a vizek együttesét élvezık törzshelye, itt a tóparti csöndben a halak mozgását figyelık nemcsak a horgászszerencsében, hanem a halbıségben is bízhatnak. Vízi strandok Békés - Békés-Dánfoki strand (5630 Békés-Dánfok, Üdülıtelep) Elhelyezés 2-3 ágyas motelszobákban, vizesblokkos kı- és faházakban. Csongrád - Körös-toroki strand (6640 Csongrád, Körös-torok) Doboz - Doboz-Szanazug (5624 Doboz, Szanazug) Dunapataj - Szelidi-tó (6328 Dunapataj) Kunfehértó - Kun-Fehér-tó (6413 Kunfehértó) Lakitelek - Tıserdei strand (6065 Lakitelek, Tıserdı) Mártély - Mártélyi strand (6636 Mártély) Mindszent Szabadstrand (6630 Mindszent) Soltvadkert - Vadkerti-tó ( Soltvadkert) Szarvas - Liget Camping (5540 Szarvas, Erzsébet liget, Pf. 16) Szentes Szabadstrand (6600 Szentes) Szentes - Termál Üdülıházak (6600 Szentes, Csallány G. part 4.) Tass Strand (6098 Tass) Tiszakécske - Tisza-parti szabadstrand (Tiszakécske) Vízi sportok, vízi túrák Baja - Akvavit Üdülıház-Camping (6500 Baja-Dunafürdı, Pf.: 27/1108) Baja - Bárka Pihenıház (6500 Baja-Dunafürdı, Bárka u. 75. Pf ) Gyomaendrıd - Vízitúra a Körösön (Pájer Sándor 5500 Gyomaendrıd, Bocskai u. 58/1.) Körösladány - Sebes-Körös menti Vendégházak (5516 Körösladány, Nádorér 229/2.) Szarvas - Túra a Sebes- és a Hármas-Körösön (Kajak-Kenu Vízisport- és Szabadidı Klub 5540 Szarvas, Erzsébet u. 6.) 32

33 Szentes - Kalandozás a Kurcán kenuval (Sport- és Idegenforgalmi Központ 6600 Szentes, Kossuth tér 6.) Szentes - Termál Üdülıházak (6600 Szentes, Csallány G. part 4.) Vadászturizmus A vízparti galériaerdık, különösen a Gemencben található erdıterületek gazdag vadállománya kedvezı lehetıséget nyújt a vadászturizmus fejlesztése számára. Bács-Kiskun megyében több, mint 800 ezer ha-on folyik vadgazdálkodás, ahol esısorban apróvadban gazdag területek találhatóak, de a nagyvadas területeken nemzetközi szinten jelentıs trófeák is szerezhetıek. Lovasturizmus A régióban különös jelentısége van a lótartásnak, és az ahhoz kapcsolódó lovas turizmusnak. A puszta egykori lakóinak, a betyároknak, szegénylegényeknek egykori életét felelevenítı, nagy ügyességet igénylı lovasbemutatók nem hiányozhatnak a kirándulások programjából. A lovaglás kedvelıit számos jól felszerelt lovastanya, panzió várja, ahol képzett vezetık segítségével egyre több kijelölt túraútvonalat bejárva ismerkedhetnek meg a környék nevezetességeivel. A ló sporteszköz is, hiszen az emberi testre igen jó hatást gyakorol, megmozgatva a vázizomzat minden részét. A vadászatba is bevonható a természettel harmonizáló lovas, lovas szán, vagy kocsi. A lovas turizmus az elmúlt években noha voltak pályázati lehetıségek talán nem fejlıdött az elvárt mértékben. A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség adatai szerint a Délalföldi régióban mőködı 34 minısített lovas turisztikai központ köztük olyan emblematikus helyek, mint Bugacpuszta vagy Mezıhegyes a patkós minısítés mellett négy kategóriába sorolható: kiemelt bemutatós hely, bemutatós hely (ezek passzív lovas turisztikai szolgáltatást nyújtanak), illetve nomád és ménes. Ma még jórészt hiányzó, de igen perspektivikus szolgáltatás a gyógylovaglás. A Régióban két fı pólus alakult ki: Kecskemét és környéke valamint a Mezıhegyes-Szeged központ. A pár órás programtól, a pár napos vagy hetes túrákon át a csillagtúrákig minden megvalósítható a kínálatban. Azok a lovas gazdák, akik lótartással foglalkoznak és kapcsolódnak az idegenforgalomhoz, ismerik a környezetük természeti adottságait, legérdekesebb látnivalókat, melyek bemutatása a legizgalmasabb élményt tárja a vendég szeme elé. A hagyományok ırzése, a lótartással járó szokások, bemutatók, fogathajtások, szerszámok, hagyományos és legısibb bırdíszmőves szakma felelevenítése mind-mind új, autentikus, valódi alföldi élményekkel, a hazai örökség különleges elemével gazdagítják a látogatót. 33

34 Konferencia turizmus A konferenciaturizmus olyan sajátos termék, amely alkalmas a szezonalitás mérséklésére, jelentıs gazdasági szerepe van és elısegíti a versenyképesség javítását. A kongresszusi és a konferenciaturizmus alappillérei a kutatóintézetek, a régió egyeteme, annak egyetemi és fıiskolai karai, a mővelıdési központok és azok a szállodák, ahol alkalmas elıadótermek és szemináriumtermek találhatók. Az intézmények sokszínősége, a termek felszereltségének különbözısége, a szálláshelyek változatossága, a település látnivalói és a konferencia idıpontjában a közelben tartott rendezvények lehetıséget adnak minden konferenciaszervezı számára, hogy kiválassza a legalkalmasabb helyszínt. A konferencia turizmus meglévı bázisai a megyeszékhelyekre és fıleg Szegedre valamint Kecskemétre koncentrálódnak. A hivatásturizmus szerepére ösztönzıleg hat a megyék határokon átnyúló kapcsolatrendszerének fejlıdése és a Nyugat és Délkelet-Európa valamint a Balkán közti összekötı szerep erısödése. Az üzleti turizmus ugyanakkor számos sajátos jellemzıvel rendelkezik. Legfontosabb tényezıi a gyorsaság, a minıség és a kényelem. A régió infrastrukturális hiányosságai hátráltatják a turizmus ezen ágának fejlıdését. Javítani kellene mind a tárgyi, mind a személyi feltételeket. Falusi turizmus A vidéki, még érintetlen táj szépsége, élı népi kultúránk és hagyományaink és a vidéki ember vendégszeretete olyan vonzerı lehet, amelyre komoly forgalmat is alapozhatunk. Ehhez persze korszerő marketing eszközök alkalmazására és jelentıs fejlesztésekre van szükség a humán és anyagi szférában egyaránt. A falusi turizmus nem fizetıvendéglátó tevékenység, hanem a település agrárgazdasági termékeinek, kulturális és környezeti szolgáltatásainak komplex csomagként történı értékesítését jelenti. A falusi tanya turizmus azzal, hogy erısíti a helyi identitástudatot, kiegészítı tevékenységet, pótlólagos jövedelemforrást jelent, segíti a falvak népességének megtartását, a kedvezıtlen helyzető területek gazdaságának erısödését. A régió településszerkezetébıl adódóan sok tanyás térség van, melyek kihasználásával a kistelepülések faluközösséget formáló terméke, a falusi turizmus tovább bıvülhet. Ehhez járulnak hozzá a Dél-alföldi régió sajátos éghajlati adottságai és természeti értékei, amelyek további alapot szolgáltatnak ezen turisztikai ág fejlıdésére. A régió településszerkezetébıl adódóan sok tanyás térség van, melyek kihasználásával a kistelepülések faluközösséget formáló terméke, a falusi turizmus van kialakulóban, illetve fejlıdıben. Ennek minıségi formájával találkozunk például a Csongrád megyei 34

35 Pusztamérgesen, Mórahalmon, a Bács-Kiskun megyei Kerekegyházán, Fülöpszálláson, vagy Békés megyében Békésszentandráson, illetve a városok tanyás térségeiben. A Dél-alföldi régió sajátos éghajlati adottságai és természeti értékei, jellegzetesen megırzött tanyás térségei alapul szolgálnak a falusi turizmus fejlıdésének. A településekre jellemzı kézmőves ipar és gasztronómiai kultúra vonzerı lett, a vendég bekapcsolódhat a házigazdák mindennapos életébe Ifjúsági és sport turizmus A as években fıleg politikai célú rendezvények voltak. Napjainkban a pihenést, a rekreációt és a kikapcsolódást szolgálják. Ilyen rendezvények pl. Csongrádi Körös toroki Napok, Szentesi Sport Napok, Szegedi Ifjúsági Napok. A sport rendezvények általában egy-egy sport klub ill. önkormányzat által rendezett programok, de jelen vannak a nemzeti, illetve nemzetközi sportrendezvények is (pl. Maty ér) III.2.2. A DÉL-ALFÖLD TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA A dél-alföldi régió az ország területének egyötödét foglalja magában. A kereskedelmi szálláshelyeken mért hivatalos adatok alapján 2006-ban az ország vendégforgalmából 6,3 % realizálódott a régióban. A turisták több mint 77 %-a belföldi ban a Dél-alföldi régióban összesen 281 kereskedelmi szálláshely mőködött, ezen belül 101 panzió, 72 szálloda, 44 turistaszálló, 5 ifjúsági szálló, 28 üdülıház és 3 kemping. A Dél-alföldi régióban a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása az elmúlt években fokozatosan emelkedett, a kiadható férıhelyek száma 2006-ben közel 28 ezer volt, ami 1995-ös értékhez képest mintegy 32%-os emelkedést mutat, ami évente 5-6%-os bıvülést jelent régió férıhelyinél. A Régióban a kereskedelmi szálláshelyek közül leginkább a szállodák és a kempingek száma nıtt és között. Ennek ellenére hasonlóan a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák számához - a kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák száma, szobaszáma, férıhelyeinek száma és az összes kereskedelmi szállásférıhely száma a dél-alföldi régióban a második legalacsonyabb, csak az észak-magyarországi régiót elızi meg. Az összes kereskedelmi szálláshely számát vizsgálva azonban ez már nem mondható el A Dél- alföldi régióban 5 csillagos szálloda nem üzemel. A vendégszám alakulást vizsgálva elmondható, hogy között számukhoz viszonyítva fajlagosan a legnagyobb forgalmat a gyógy- és wellness szállók bonyolítják. 35

36 Kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága a Dél-alföldi Régióban , , ,1 40,5 szoba/férıhely 30 35,1 25,3 27,6 23,5 29,9 22,3 29, ,9 15,5 25,5 15, ,2 10,1 7,6 0 Szálloda összesen 3*+4*+5*-os ** * Gyógyszálló Wellness szálló Panzió Turista+Ifjúsági szálló Üdülıház Kemping Kapacitáskihasználtság szoba Kapacitáskihasználtság férıhely 4. ábra Forrás: KSH A kereskedelmi szálláshelyek kapacitás kihasználtságát a Dél- alföldi régióban az jellemzi, hogy mind férıhely, mind pedig szobakapacitás- kihasználtság tekintetében a gyógy- és a wellness szállók kihasználtsága kiemelkedı. A gyógyszállók 40%, a wellnesszállók 30%-os szoba kihasználtsági adatokkal büszkélkedhetnek. III.2.3. A DÉL-ALFÖLD TURIZMUSÁBAN RÉSZT VEVİ SZERVEZETEK A Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DARIB, óta mőködik) A Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság (RMI, 1998-tól RIB-titkárság, óta RMI) TourInform Irodák a Régióban DARFT Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 36

37 III.2.4. A DÉL-ALFÖLID RÉGIÓ TURISZTIKAI KERESLETE A vendégéjszakák száma 2003-ban átlépte az 1 milliót és azóta is felette van annak. Ennek hátterében a belföldi vendégforgalom folyamatos növekedése áll, amely a visszaesı külföldi vendégforgalmat is ellensúlyozta ben tovább emelkedett a vendégek és a vendégéjszakák száma a régióban. A növekedés jellemzıen a belföldi vendégek körében figyelhetı meg. A vendég- és vendégéjszakák száma a Dél-alföldi régióban, Vendégek száma (ezer) Vendégéjszakák száma (ezer) táblázat: Forrás: KSH 2007-ben a külföldi vendégszám 12,8 %-kal, a vendégéjszakák száma pedig 17,5 %-kal nıtt az elızı év hasonló idıszakában regisztrált adathoz képes. A belföldi vendégszám 5,6 %-kal nıtt, a vendégéjszakák száma szintén 5,4 %-kal volt magasabb a 2006-os adathoz képest. Az összes vendégszám tekintetében 7,1 %-os, az összes vendégéjszaka-szám esetében pedig 8,1 %-os emelkedést mért a KSH. Ennek ellenére a vendégforgalomban a Dél-Alföldi Régió az Észak-Alföldi Régió után átlagosan a hetedik helyen található. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek számának 7%-át, az összes vendégéjszakák 6,7%-át regisztrálták a régió három megyéjében lévı kereskedelmi szálláshelyeken 2007-ben. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2008 évben elérte a 477 ezer fıt. A belföldi vendégéjszakák száma az országos érték mintegy 10%-át teszi ki, míg a külföldi vendégéjek száma az országosnak mintegy 3,4%-át adják ban a vendégéjszakák száma 1.151, mely jelentısen elmarad a többi régió adataitól. A vendégéjszakák számát tekintve elmondható, hogy a régió megyéi közül Csongrád megyében töltötték el a legtöbb vendégéjszakát 2008-ban. Csongrád megye magas látogatottságára a továbbiakban bemutatásra kerülı kiemelkedı számú program, jó közlekedési lehetıségek és szálláshelyek mennyisége a magyarázat re a magánszállásadók száma nıtt, ahogy a kiadható ágyak és férıhelyek száma is. (Ez részben köszönhetı a kedvezı támogatási lehetıségeknek is.) Az átlagos tartózkodási idıt vizsgálva megállapítható, hogy a megye nemcsak a regionális, hanem az országos átlag feletti értéket mutat (3 nap). A táblázatból jól látható az évek óta tartó trend: a vendégek a rövidebb, 2-3 napos tartózkodási idejő utazásokat részesítik elınyben, népszerőek a hosszú hétvégés családi vagy wellness programok. 37

38 Tartózkodási idı a Dél-alföldi Régió kereskedelmi szálláshelyein szállás típusonkénti bontásban között 5 tartózkodási idı * 4* 3* 2* * Panzió Turista szálló Ifjúsági szálló ,7 2,6 1,9 2,6 1,9 2,8 3,7 2,6 3, ,7 2,6 2,2 2,6 2,1 2,7 3,1 2,8 4, ,7 2,4 2 2,8 2,1 2,4 3,4 2,8 3,5 3,4 1,8 Üdülı ház Kemping Gyógy szálló Wellness szálló 5. ábra Forrás: KSH A szállástípusonkénti tartózkodási idıt vizsgálva, megállapítható, hogy a népszerő hosszú hétvégés wellness programok javítják a négycsillagos szálloda kihasználtsági mutatóit. Vendégszám alakulása a Dél-alföldi Régió kereskedelmi szálláshelyein szállás típusonkénti bontásban között fı * 4* 3* 2* * Panzió Turista szálló Ifjúsági szálló Üdülı ház Kemping Gyógy szálló Wellness szálló 6. ábra Forrás: KSH 38

39 Vendégéjszakák számának alakulása a Dél-alföldi Régió kereskedelmi szálláshelyein szállás típusonkénti bontásban között vendégéj * 4* 3* 2* * Panzió Turista szálló Ifjúsági szálló Üdülı ház Kemping Gyógy szálló Wellness szálló 7. ábra Forrás: KSH 2007 évben a vendégéjszakák száma a gyógy és wellness szállókban az elızı évekhez képest kiugró értéket mutatnak, megfelelnek az országos és nemzetközi turisztikai trendeknek. Ehhez persze, az is szükséges, hogy a kínálati oldalon is megjelenjenek valamint bıvüljön ezen szolgáltatástípusok száma. Összegzésként elmondható tehát, hogy a Dél-Alföldön eltöltött vendégéjszakák száma a kirándulók és tranzitutasok számához képest nagyon alacsony. Következtetni lehet arra, hogy megfelelı szálláshelyfejlesztésekkel és marketingmunkával potenciálisan még egy millió vendégéjszakát lehetne elérni. 39

40 IV. CSONGRÁD MEGYE IV.1. CSONGRÁD MEGYE ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA IV.1.1. CSONGRÁD MEGYE ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletrıl Békés megye fogja közre. Délen Romániával és Szerbia-Montenegróval határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban. Csongrád megye az átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km2, 60 településének lakónépessége közel 426 ezer fı. Az ország második legurbanizáltabb megyéje: a lakosság 72%-a a megye 8 városában él. Szeged, a megyeszékhely a térség közigazgatási, oktatási, tudományos-kutatási, kereskedelmi, egészségügyi, pénzügyi, közlekedési és idegenforgalmi központja: nemcsak megyei, de regionális szerepkörrel is bír. Gazdag történeti múlttal rendelkezik továbbá Hódmezıvásárhely, Csongrád, Szentes, Makó, míg Kistelek, Mórahalom és Mindszent újonnan városi rangra emelt, fejlıdı települések. A lakosság 9 százaléka külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyán él. A megyében hét statisztikai kistérség található: a csongrádi, a hódmezıvásárhelyi, a kisteleki, a makói, a mórahalmi, a szegedi és a szentesi kistérség. Csongrád Bács-Kiskun és Békés megyével együtt alkotja a Délalföldi régiót. Csongrád megye vízrajza változatos: felszínét a Tisza és holtágai, a Maros, a Körös folyók, továbbá sok tó és csatorna tagolja. Itt húzódnak az ország legmélyebb fekvéső területei. A megye termál- és gyógyvizekben egyaránt gazdag, a hazai hévízkészlet egyötöde a megyében található. Itt halmozódtak fel az ország legjelentısebb kıolaj- és földgáz-készletei is, melyek a hazai kitermelés több mint felét biztosítják. A térség az ország napfényben leggazdagabb vidéke, a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, és az évi középhımérséklet (10,5-11 C) magasabb az országos átlagnál. A megye nyugati részét gyümölcs- és zöldségtermesztésre alkalmas homoki talajok, a középsı részét öntéstalajok, míg keleti részét nagyon jó minıségő mezıségi talajok borítják. 40

41 IV.1.2. GAZDASÁGI HELYZET Csongrád megye az egy fıre jutó GDP alapján a fejlettségi rangsorban (az ország 19 megyéjét és a fıvárost tekintve) a 10. helyet foglalja el. Ezzel a gazdasági teljesítménnyel Csongrád megelızi az ország három keleti régiójának valamennyi megyéjét. Csongrád megye gazdasági szerkezetében az országosnál hangsúlyosabban jelenik meg a mezıgazdaság. Csongrád megye átlag feletti mezıgazdasági potenciállal rendelkezik, mely a jó minıségő termıföldnek és a kedvezı éghajlatnak köszönhetı. A megyei területhasználatot a szántóföldek kiemelkedıen magas aránya jellemzi. Eredet megjelölési oltalmat kapott a szegedi főszerpaprika-ırlemény, a makói vöröshagyma, a szıregi rózsa. Kiemelhetık továbbá a például a Szentesen termesztett zöldségfélék, a szatymazi ıszibarack. Annak ellenére, hogy a megyei baromfiágazat az elmúlt évtizedben nagy veszteségeket szenvedett el, még mindig a második legnagyobb országos szinten a megyék között. Csongrád megye sertéságazata országos viszonylatban is jelentıs. A térségben számottevı a tejtermelés is. Az iparban kiemelkedı az élelmiszeripar, a vegyipar, a gépipar, a kerámiaipar valamint az energiaszektor súlya. Csongrád megyében 11 ipari park található (Szegeden 5db, Hódmezıvásárhelyen, Makón, Szentesen, Csongrádon, Mórahalmon, Nagylakon egy-egy). Az ipar a foglalkoztatottak számából közel 30%-kal, a mezıgazdaság 6%-kal részesedik. A nagyobb vállalatok közül említésre méltó a Pick Szegedi Szalámigyár Rt., a Szegedi Paprika Rt., a Villeroy & Boch Rt, SOLE Hungária Rt., Heavytex Újszegedi Szövı Rt, Hungerit Rt.A megyében sok, fıként kis- és középvállalkozás mőködik, ami a lakosság aktivitását és vállalkozási hajlandóságát tükrözi. A gazdasági átalakulás idıszakában Csongrád megyében országosan is kiemelkedı vállalkozási aktivitás elaprózott vállalkozási és üzemi struktúrát eredményezett csaknem valamennyi ágazatban. A megye iparában magas a kisszervezetek aránya, ezek információs háttere bizonytalan, megújulásra és alkalmazkodásra való képessége gyenge. A délszláv háború befejezését követıen Csongrád megye az országos átlagot meghaladó mértékben vonzotta a külföldi befektetıket: a külföldi érdekeltségő vállalatok száma 1700 felett van, a befektetett tıke meghaladja a 35 milliárd forintot. Magas a francia tıke aránya a gáz-, az áram- és a telefonszolgáltatásban, illetve az olasz részesedés a tej- és húsfeldolgozásban. A német tıke elsısorban a kis- és középvállalkozásokban van jelen. 41

42 IV.1.3. INFRASTRUKTÚRA Szeged nemzetközi tranzit-útvonalak találkozásánál fekszik, területén kiépített ROLA terminál mőködik, repülıtere nemzetközi kereskedelmi repülıtérré fejleszthetı, valamint a várost átszelı Tisza folyón közforgalmú nemzetközi és országos jelentıségő kikötı található. Az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza-Szeged közötti szakaszának kiépítése 2006-ra várható. Csongrád megyét nemzetközi vasúti fıvonal nem érinti, de az Országos Területrendezési Tervben szerepel ilyen irányú fejlesztési igény. Az aktív turizmusnak lehetıséget adó kerékpárút hálózat is fejlesztésre szorul. IV.1.4. HUMÁNERİFORRÁS A megye továbbra is kedvezıtlen demográfia mutatószámokat regisztrál, a népességfogyás üteme tovább növekedett. A természetes fogyás 4,8 ezrelékes mértéke változatlanul rosszabb, mint az országos átlag. Csongrád megye széles skálájú oktatási kínálattal rendelkezik mind középiskolai, mind felsıoktatási szinten. A megye mind a négy nagy szakterületen belül (humán, mőszaki, gazdasági szolgáltatási, agrár) széles skálájú középfokú oktatási kínálattal rendelkezik. Csongrád megye felsıoktatási intézményeinek diáklétszáma dinamikusan növekedett az elmúlt években. A 2003-as tanév elején már megközelítette a 31 ezer fıt. A megye szerepe az ország felsıfokú szakemberképzésében továbbra is meghatározó jelentıségő: minden 1000 lakosból 72 egyetemista vagy fıiskolás (az országos 40 egyetemista, illetve fıiskolás adattal szemben). A gazdasági-szolgáltatási képzés kiterjed a vendéglátás-idegenforgalom területére is. IV.2. CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI HELYZETE IV.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK Csongrád megye turisztikai vonzereje természeti adottságain, élénk kulturális, szellemi és tudományos életén, kultúrtörténeti értékein, néprajzi és gazdálkodási hagyományain, a mindezeket a turisták elé táró rendezvényeken, programokon alapul. Csongrád megye gazdag termál- és gyógyvízkészlettel rendelkezik. A feltörı hévizek, minısített gyógyvizek, a különleges gyógyhatású, izotópos marosi iszap a mozgásszervi és 42

43 reumatikus megbetegedések gyógykezelésén túl fontos szerepet kapnak az egészség megırzését elıtérbe helyezı wellness programok kialakításában is. A megye 8 településén gyógy- ill. termálvizes fürdı üzemel (Csongrád, Hódmezıvásárhely, Makó, Mórahalom, Szeged, Szentes, ill. Ásotthalom, Kistelek). A termálvíz adta lehetıségek hasznosításához -Szeged kivételével-, Csongrád megyében nem épültek ki a szálláshelyek. Szegeden a fürdı mellé épített Forrás Szálló be tudja fogadni az idelátogató vendégeket. A felújított mórahalmi fürdı vendégei azonban csak panzióban és falusi vendéglátó szálláshelyen tudnak megpihenni. Makó fürdıje, amelynek kiváló gyógyhatása miatt a nyugat-európai vendégek is szívesen felkeresnék, alig rendelkezik szálláshellyel. A makói fürdı a gyógyterápiás és wellness szolgáltatások mellett feszített tükrő versenyuszodával, élménymedencével várja a látogatókat. A Maros Makónál izotópos iszapot ülepít le, melynek gyógyhatását a különféle kezeléseknél is alkalmazzák. A megyében további termálfürdık is üzemelnek. A szentesi kistérségben a termálkutakra alapozva jövedelmezı zöldség- és virágtermesztés alakult ki. A szentesi tározótó Európa legnagyobb termálvíz tava, kihasználatlan turisztikai lehetıségekkel. A székkutasi Kakasszéki-tó gyógyvízét kihasználva épült fel a kakasszéki gyógyintézet, ahol a tófürdı, a fürdıház, a fizikoterápiás részleg beutaló nélkül is igénybe vehetı. Mőemlékek a megye településeinek több mint egyharmadában láthatók, számuk összesen mintegy kétszáznegyven. Tizenöt településen múzeum, kiállítóhely vagy győjtemény várja az érdeklıdıket. Szeged és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark épített környezete, kultúrtörténeti emlékei, múzeumai, kiállításai, rendezvényei összességével nemzetközi vonzerıvel bír. A népszokások, hagyományok életben tartása, bemutatása a turisták számára élményt, a vidéki emberek számára pedig az életminıség javításának esélyét jelentik. Hódmezıvásárhely népi hímzése, fazekassága, Makó és Szentes környékének változatos népmővészete mellett a tápéi tánckultúra és a népviseletekben megırzött hagyományvilág színesíti a megye szellemi arculatát. Kapcsolódik mindehhez a megye tájjellegő konyhamővészetének és borkultúrájának ápolása is. A Csongrádi borvidék szılı- és bortermelési hagyományai a borturizmus, a zöldségés gyümölcskultúra a falusi (agro-) turizmus. fejlesztését is segítheti. A falusi vendégfogadók száma meghaladja a hetvenet. 43

44 Természeti értékek az egyre népszerőbbé váló öko vagy zöld- és aktív turizmus révén felértékelıdnek. A Csongrád megyei országosan védett területek 156,46 km2 területnyi nemzeti parkból, 243,83 km2 tájvédelmi körzetbıl és 5,97 km2 természetvédelmi területbıl állnak. A helyi jelentıségő védett természeti területek és emlékek száma 24. Az alföldi tájat szívesen keresik fel a kerékpáros turisták is. Az eddig elkészült kerékpárutak néhány kivételtıl eltekintve elsısorban a településeken belüli forgalombiztonságot szolgálják vagy a szomszédos települések közötti hivatásforgalmi igényeket elégítik ki. A folyók mentén és a holt-ágakon, tavakon és környezetükben számos üdülésre, vízi sportolásra, horgászatra alkalmas hely található. Strandfürdı a megye tíz településen üzemel. A megyében mintegy 25 horgászegyesület mőködik, a kedveltebb horgászhelyek száma meghaladja a 30-at. Lovaglásra mintegy 30 helyen van lehetıség megyénkben. Általában problémát jelent a lovasturisztikai szolgáltatások folytatásához szükséges szakismeretek hiánya, a nem megfelelı számú lovasoktató, a nyelvismeret hiányosságai. Csongrád megye az ország legértékesebb apróvadas területei közé tartozik. A vadgazdálkodás a lakosság számára az egyik megélhetési lehetıség, a vadászturizmus fontos térségfejlesztı tényezı lehet. A falusi turizmus magában foglalja a tanyai turizmust, a mezıgazdasági, helyi termékek eladására felkészült agroturizmust, az aktív túrákkal összekötött falusi üdülést, a helyi hagyományokat, kézmővességet bemutató kulturális rendezvényeket. A munkáltatótól kapott, a dolgozót további jó munkára ösztönzı, pihenést, élményszerzést célzó út. A kiterjedt tanyavilág, a hozzá kapcsolódó életforma kedvezı feltételeket teremt a falusi, különösen a tanyai és agroturizmus számára. A térség településeinek jelentıs részén találhatunk szálláshelyeket kínáló falusi vendégfogadókat. A szegedi kistérségben falusi vendéglátás Deszken, Szatymazon és Zsombón folyik. Deszk és Zsombó külön kiemelést érdemel, mivel ezeken a településeken tudatos a turizmusfejlesztés, rendelkeznek idegenforgalmi koncepcióval, aminek végrehajtásaként turisztikai termékfejlesztést végeznek. Zsombón turisztikai egyesület jött létre. Szegedi székhellyel mőködik a Napraforgó- Falusi Vendéglátók Dél-Tisza menti Egyesülete. A mórahalmi kistérségben Pusztamérges a falusi turizmus egyik elsı hazai újjáélesztıje. A kisteleki kistérségben igényesen kialakított, számos szolgáltatást nyújtó házak mőködnek (Ópusztaszer, Balástya, Pusztaszer). A csongrádi kistérségben Csanyteleken és Csongrádon, a 44

45 hódmezıvásárhelyi kistérségben Mártélyon és Mindszenten, Makó térségében pedig Csanádpalotán és Nagylakon találhatunk falusi vendéglátásra berendezkedett szállásadókat. A szentesi térségben a természeti adottságok, gazdálkodási hagyományok, változatos programok kedveznek a falusi vendégfogadásnak, mellyel Szegváron és Derekegyházon lévı családok foglalkoznak. IV.2.2. A CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA Szálláshelyek A évi fıszezonban, a megyében 98 kereskedelmi szálláshely összesen férıhellyel várta a vendégeket. A szállodák és az egyéb kereskedelmi szálláshelyek kiadható férıhelyeinek száma összességében közel 20%-kal emelkedett. A legmagasabb színvonalú szolgáltatást a szállodák nyújtják. A megyében jelenleg mőködı 20 szálloda (Szegeden 14, Hódmezıvásárhelyen és Csongrádon 2-2, Makón és Balástyán 1-1) összesen közel férıhellyel áll a vendégek rendelkezésére. A szentesi és a mórahalmi kistérségben szálloda nem üzemel. A panziók jellege inkább családias és gyakran szakosodnak a terület jellemzı turisztikai termékéhez igazítva szolgáltatásaikat. A számuk a megyében 31, férıhelyeiké volt. A megyében 14 kemping üzemel sátorférıhelyekkel és nyaralóházakkal. Egy részük jellemzıen az átutazók egy éjszakás elszállásolását szolgálja. A turistaszállások és ifjúsági szállások alacsonyabb komfortfokozatú, olcsóbb árfekvéső szálláshelyek. A kapacitás nagy részét nyáron az egyetemi, fıiskola és középiskolai kollégiumok teszi ki. Ezen kívül a megyében több helyen találhatók olyan turistaházak, amelyek biztos fogadóhelyet jelentetnek a zömmel fiatal korosztályból álló vendégkör számára. A fizetıvendéglátó szobák a megye minden városában igénybe vehetık, férıhelyeik száma összesen 850 körül alakul. Falusi szálláshelyek minden kistérségben, összesen 21 településen találhatók. A megye több mint 80 falusi-tanyai vendégfogadója közel 550 férıhellyel várja a vendégeket, s egyre több olyan is akad köztük, aki a szállásadáson kívül más szolgáltatásokat, programokat is nyújt. Vendéglátás Csongrád megye vendéglátó-hálózatát több mint 2000 egység alkotja. Ezek döntı többsége közel kétharmada étterem, illetve cukrászda, több mint egynegyede bár vagy borozó, 7 45

46 százaléka pedig a munkahelyi vendéglátást szolgálja. A kereskedelmi vendéglátóhelyek közel 60 százalékát, a munkahelyi vendéglátóhelyek 37 százalékát egyéni vállalkozás mőködteti. IV.2.3. CSONGRÁD MEGYE TURISZTIKAI KERESLETE A megye idegenforgalma hosszabb ideje csökken vagy stagnál. A megye szálláshelyei rendkívül kedvezıtlen, 2-17 százalékos férıhely-kihasználtsággal mőködtek. A vendégek tartózkodási idejét szállástípusonként vizsgálva kedvezı változást tapasztalhatunk. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Csongrád megyében (2008) Csongrád megye Csongrádi 4. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma régiónként,kistérségenként,megyénként,településenként ÉV Vendég Elızı év=100,0% Vendégéjszaka Elızı év=100,0% külföld belföld összes külföld belföld összes külföld belföld összes külföld belföld összes Csongrád ,5 85,7 82, ,4 107,7 98,9 Hódmezıvásárhelyi Hódmezıvásárhely ,4 109, ,9 128,2 79,8 Mindszent , ,7 152,8 Mártély ,6 54,5 53, ,5 43,8 43,5 Kisteleki Ópusztaszer ,3 69,3 69, ,4 66,2 67,5 Balástya ,5 252,7 122, ,8 319,9 Baks ,7 75, ,5 81,3 Kistelek , ,2 102,8 Makói Makó ,6 135,9 171, ,1 110,3 138 Mórahalomi Ruzsa ,5 54, ,7 125,7 Mórahalom ,5 99, ,8 102,6 106,2 Zákányszék ,5 34,2 40, ,7 77,1 84 Pusztamérges Ásotthalom , ,7 102,8 99 Szegedi Szatymaz ,5 156,1 166, ,1 147,8 Röszke , ,8 236,8 Kübekháza Sándorfalva ,2 52, ,9 101,9 Szeged ,2 96, , Algyı ,4 111, ,4 187,4 179,5 Szentesi Szentes ,1 120,4 114, ,6 120,2 107,5 Szegvár ,6 85, ,3 147,4 128,2 Csongrád megye megye összesen ,6 95,9 98, ,3 100,5 100,5 3. táblázat: Forrás: KSH 46

47 A szálláshely kapacitását bıvíti a magánszállás kínálat, amely a városokban a fizetıvendéglátást, a kisebb településeken a falusi vendéglátást jelenti. V. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG V.1. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA V.1.1. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZÉSE Hódmezıvásárhelyi kistérség Csongrád megye Tiszántúli részén a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt, Körös-Maros közi síkság területén helyezkedik el. A kistérség két kistájat, a Dél-Tisza völgyét (Mindszent) és a Csongrádi-síkot érint. A Dél-Tisza völgye ártéri szintő síkság, melynek tengerszint feletti magassága 77 és 91 m közötti. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át, kiegészülve a Mindszent térségében található parti dőnék homokanyagával. A hosszan elnyúló folyóvölgyi kistájban a legnagyobb területi részaránnyal réti öntés és réti talajok alakultak ki. A Csongrádi-sík (Hódmezıvásárhely, Mártély, Székkutas) tengerszint feletti magassága 80 és 101 m közötti. A kistáj földtani adottságára jellemzıen az agyagos, iszapos felszín-közeli üledékeket keletrıl nyugatra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. Ehhez jelentıs hasznosítható építıipari nyersanyag elıfordulások kötıdnek: téglaanyag (Hódmezıvásárhely 5,8 Mm 2 ) illetve az egykori medrek vonalain homok (Hódmezıvásárhely). Az igen kiterjedt kistáj takarója viszonylag változatos. A csernozjom talajtípusok a talajtakaró összfelületének nagyobb részét teszik ki. Ezen belül a legnagyobb területre agyagos vályog, vályog mechanikai összetételő, gyengén savanyú kémhatású, mélyben sós réti csernozjom talajok terjednek ki. A védett ártéren a humuszos öntéstalajok, a hullámtéri részen pedig nyers öntéstalajok a jellemzıek. A kistérség éghajlatára jellemzı a meleg, száraz, forró nyár, viszonylag meleg ısz, mérsékelten hideg tél. A napfénytartam évi összege óra között változik. A terület 47

48 csapadékban szegény, az évi csapadék összege átlagosan 550 mm körül várható. A legtöbb csapadék májusban és júniusban, a legkevesebb pedig januárban hullik. A kistérségben a természeti adottságokból következıen számottevı ipari nyersanyag nincs, viszont mezıgazdaságilag jól hasznosítható, értékes termıterületek találhatók. A talajtani adottságok (réti, réti öntés, csernozjom) a szántóföldi mővelésnek kedveznek elsısorban, legelterjedtebb termesztett haszonnövények a búza, a vöröshagyma, kukorica és a lucerna. A kistérség másik természeti erıforrását a felszíni és felszín alatti vízkészletek jelentik. A földtani adottságoknak köszönhetıen jelentıs szilárd ásványanyag készletek (építıipari nyersanyagnyerı-helyek) találhatók e kistérségben. Mindszent környékén elsısorban az akkumulálódott parti dőnék homokanyaga, Hódmezıvásárhely térségében pedig a téglagyártáshoz és a kerámia-iparhoz nélkülözhetetlen agyag, valamint a helyi építıipar igényeit kiszolgáló homok. A kistérség még kiaknázatlan természeti erıforrásait a megújuló energiaforrások jelentik. A megújuló energiaforrások (szél-, nap- és geotermikus energia). A napenergia-felhasználást tekintve Hódmezıvásárhely kistérsége jó adottságokkal rendelkezik. Hódmezıvásárhely kistérségében az átlagos szélsebesség nem éri el az energiatermeléshez szükséges minimális szélsebességet (4-5 m/s), bár az utóbbi években kifejlesztettek egy úgy nevezett tornádó típusú átalakító berendezést, melynek mőködéséhez 0,5 m/s minimális szélsebesség elegendı. A terület legismertebb, bár nem a legkörnyezetkímélıbb módon igénybe vett megújuló energiaforrása a geotermikus energia, melyet hévizek (termálvizek) formájában hasznosítanak. Hódmezıvásárhely térségében a kitermelhetı fajlagos hévízkészlet 50 m 3 /d. km 2. Természeti értékek. A térségben a nagy termıképességő csernozjom-talajok döntı súlyának következményeként jellemzıen agrártáj, kultúrtáj alakult ki tanyás térségekkel, a homokterületeken némi gyümölcsös (Hódmezıvásárhely-Kishomok), szılı (Hódmezıvásárhely-Sóshalom) ültetvényekkel. Szintén a talajadottságoknak tudható be a táj fában szegény volta is. A térség földrajzilag teljes egészében a pannóniai flóratartomány Tiszántúli flórajárásához tartozik. A térségre jellemzı a gerinctelen állatok nagy diverzitása, a kivételesen gazdag a madárvilág és az apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán), de vadászható nagyvadként megjelenik az ız, néha szarvas és a hullámtéren vaddisznó. Kísérletek folynak a hódok újbóli megtelepítésére. 48

49 A Tisza folyó szabályozását követıen az úgy nevezett mártélyi szakaszon különösen szép hullámtér alakult ki ben a Tisza folyó fkm közötti szakaszán összesen 2213 hektárnyi területet védetté nyilvánítottak Mártélyi Tájvédelmi Körzet megnevezéssel. A tájvédelmi körzet területén két vízoldali holtág található a Mártélyi és a Körtvélyesi holtág. A tájvédelmi körzet legısibb állapotában megmaradt része a Körtvélyes-sziget, és a tıle délre elterülı Barci-rét. A tájvédelmi körzet jellemzı élıhely típusai: nyílt víz, tavi kákás, magas sásos, pántlikafüves, ecsetpázsitos, mandulalevelő füzes, fehérfüzes, főz-nyár erdı, fehérnyáras, főz-nyár-kıris erdık, tölgyes, nemesnyár erdık, zöldjuharosok, amerikai kıris, gyalogakácosok, irtások, szántók. A védett terület legjelentısebb természeti értékét a hullámtéri gém fészektelepei képviselik. A hazai madárfaunából napjainkig 254 faj elıfordulását regisztrálták, melybıl 112 faj költött a területen. A terület az egyik legnagyobb tiszai réce-félék telelıhelye, a feketególya elıfordulása és fészkelése is rendszeres. A tájvédelmi körzet északi része a pihenés, az üdülés céljait szolgálja. A tájvédelmi körzet egyben nemzetközi jelentıségő vadvíz (Ramsari terület). Ugyancsak Ramsari területként nemzetközi védelmet élvez a Kırıs-Maros Nemzeti Park, Kardoskúti Fehér-tó néven védetté nyilvánított terület. A zömmel szikestavi - szikespusztai élıhelykomplexum, a madárvonulásban kiemelt jelentıségő pihenıhely. A szikes talajoknak és a külterjes gazdálkodásnak köszönhetıen Székkutas-Kardoskút a Pannon medence legkülönlegesebb és legértékesebb területeit ırizte meg, különlegesebbet, mint a Tisza folyó hullámtere. A Fehértótól délre fekvı terület, az egykori vásárhelyi szikes puszták a Fehér-tó bıvítéseként ma már szintén védelmet élvez, Hódmezıvásárhely Kishomok-pusztai területével egyetemben. Helyi védelmet élvez Hódmezıvásárhelyen az Epreskert TT, fák és fasorok TÉ, Népkert és Strand TT. A táj az adottságokhoz képest is elfátlanosodott. A mezıgazdaság táblásítása, de elsısorban a melioráció következményeként megszőntek a táj jellegét adó facsoportok, csenderesek, melyek rekonstruálása mind a természetvédelem mind a talajvédelem és nem utolsósorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálná. Az eredeti sztyeppvegetáció gyakorlatilag megsemmisült, viszont a parlagterületeken (felhagyott szántókon) a gyomosodás veszélye áll fenn. Egy térség környezetállapotát a térség földrajzi adottságai, elhelyezkedése, az iparosodás aránya és szerkezete, a mezıgazdaság helyzete, az urbanizáció foka és az infrastruktúra fejlettsége határozza meg. A térség földrajzi adottsága, hogy nyugati része döntıen egy

50 km szélességő holocén korú ártérhez tartozik. Az ár- és belvízmentesítési rendszerek kiépítésével melyek alapvetıen embert szolgáló funkciókat látnak el megszüntették a természetes állapotokat. Árvizek levonulása, nagyobb esızések, párosulva a talajadottságokkal elöntéssel veszélyeztetik e területre települt gazdasági értékeket, és ma már nem kívánatos környezetállapotot hoznak létre. A kistérségben azonban sem a víz okozta erózió, sem a szél okozta defláció nem okoz jelentıs talajpusztulást. V.1.2. GAZDASÁGI HELYZET A Dél-alföldi Régióban, Csongrád megye Hódmezıvásárhelyi kistérségéhez négy település tartozik (Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város, Mindszent város, Mártély, Székkutas községek), összesen 707,81 km 2 közigazgatási területtel, lakossal. Hódmezıvásárhely és kistérsége Csongrád megye Tiszántúli részén a Körösök és a Maros folyó által lehatárolt Körös-Maros közi síkság területén helyezkedik el. A kistérség két kistáját, a Dél-Tisza völgyét (Mindszent) és a Csongrádi-síkot érint. Hódmezıvásárhely hazánk egyik legrégebben lakott területe (a leletek 6000 év történéseirıl tanúskodnak), 1461-tıl mezıváros, között Csongrád megye székhelye. Mindszent és Mártély honfoglalás kori települések, Mindszent 1993 óta város. Székkutas a múlt század közepéig a hódmezıvásárhelyi puszta része volt, azóta népesült be. A kistérségben a természeti adottságokból következıen számottevı ipari nyersanyag nincs, viszont mezıgazdaságilag jól hasznosítható, értékes termıterületek találhatók. A szántóterület átlagos AK értéke kistérségi szinten 28,12 AK (Hmvhely 30,4 AK, Mindszent 27,74 AK, Mártély 24,7AK, Székkutas 29,62 AK), a mezıgazdasági mővelés alatt álló terület aránya kistérségi szinten 84,8%, ami régiós és országos szinten is igen magas. Az utóbbi években Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város, a Dél-alföld viszonylatában is kiemelkedı, környezetvédelmi célú beruházást valósított meg (szennyvíztisztító telep, regionális kommunális hulladéklerakó építése, csatornahálózat-fejlesztési munkák, kerékpárutak építése, termál csurgalékvíz visszasajtolás). A kistérségben Mártély-Székkutas öntözırendszer kiépítésével megoldották a Mártélyi-holtág rehabilitációjához szükséges vízfrissítést is. 50

51 A kistérségben országosan is a talajok fizikai szerkezetének romlása, tervszerőtlenül végzett talajerı-utánpótlás, és a parlagon hagyott területek elszaporodása figyelhetı meg. A kistérség gazdasági szerkezetére fıbb vonalakban jellemzı, hogy az iparnak, fıleg a feldolgozóiparnak a megyei, illetve az országos aránynál magasabb a részesedése. A mezıgazdaság, az építıipar, a szolgáltatások a megyei és/vagy országos arányhoz hasonlóak. A mőködı vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását elemezve kitőnik, hogy a mezıgazdaságban az országos átlagot kissé meghaladja a vállalkozások aránya, de ez az arány valamivel elmarad a megyei átlagtól. Jelentısen meghaladja azonban mind a megyei, mind az országos átlagot az iparban tevékenykedı ipari vállalkozások aránya. A kistérségben mőködı vállalkozások számát tekintve a legjelentısebb a kereskedelmi és javítási szolgáltatás. Ezt követik az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatások. A kistérségben alig van jelen mőködı szövetkezet, illetve mezıgazdasági szövetkezet. Az összes ágazatnál szembetőnı a Megyei Jogú város centralizált munkahelyteremtı szerepe. A kistérségben még a textíliagyártás nevezhetı számottevınek, míg a világpiacon az olyan modern, lendületben lévı, bıvülı piacú, kis nyersanyagigényő és kedvezı profitlehetıségő iparágak közül, mint az iroda- és számítógépgyártás, ill. a híradástechnikai termékek gyártása a kistérségben alig van jelen. Mezıgazdaság A zömében kiváló minıségő termıterület termelési szerkezetében - korábban is, jelenleg is -, a szántómővelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés és állattartás a meghatározó. Az agráralkalmasság mutatói alapján a hódmezıvásárhelyi kistérség termıföldjének több mint háromnegyede a legmagasabb minıségi kategóriába tartozik, mely arány sokkal magasabb a megyei, de még inkább az országos aránynál. A szántóföldi növénytermesztésben a gabonafélék (búza ıszi árpa, kukorica) és az olajnövények (napraforgó és a repce) a dominánsak, de jó hagyománya van a vetımag elıállításnak is (kukorica, búza, lucerna). A kert, gyümölcs, szılı és kertészeti ágazat részaránya és súlya nagyon alacsony 51

52 Ipar A kistérségre a feldolgozóipar jellemzı. A feldolgozóipar ágazatait tekintve a kistérség ipari szerkezete azonban egyoldalú: az ipari vállalkozások közel 40%-a két ágazatban, a fémfeldolgozási termékek gyártásában, illetve a nem fém ásványi termékek gyártásában tevékenykedik. A kistérség vállalkozásainak közel 37%-a mőködik a feldolgozóiparban, míg ez arány egész Csongrád megye tekintetében nem éri el a 12%-ot. A mőködı vállalkozások számát tekintve a mőszerek és gépek gyártása, valamint a textíliagyártás nevezhetı számottevınek, azonban a világpiacon lendületben lévı, bıvülı piacú, kis nyersanyagigényő és kedvezı profitlehetıségő iparágak közül az iroda- és számítógépgyártás, ill. a híradástechnikai termékek gyártása a kistérségben alig van jelen, az elıbbi erısen alulreprezentált, az utóbbi pedig teljesen hiányzik. A kistérségben jelen van a mezıgazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar is: kenyérgyár, baromfi vágóhíd, szeszfızdék, gyógynövény feldolgozás (Herbária), növényolajgyártás, tejfeldolgozás. A Hódmezıvásárhelyi kistérségben a feldolgozóiparban alkalmazásban állók létszáma az elmúlt években folyamatosan növekedett. A foglalkoztatottak ágazati megoszlásának tekintetében a térség nagy hagyományokkal bíró ágazatai, a nem fém ásványi anyagok gyártása és a textíliagyártás játszanak vezetı szerepet. A textíliagyártás - kiegészülve a másik két klasszikus könnyőipari ágazattal, a ruházati termékek ill. a bırtermékek gyártásával a foglalkoztatottak létszámának emelkedését tekintve a legdinamikusabban növekvı ágazat is egyben. A foglalkoztatottak létszám-kategóriái alapján a kistérségben egyetlen 1000 fı feletti ipari foglalkoztató van, a Villeroy & Boch Magyarország Rt. A kistérségben az ipari tevékenység városi jelenség, a városokra korlátozódik. A feldolgozóipari vállalkozások a várakozásnak megfelelıen Hódmezıvásárhelyre koncentrálódnak: a 74 mőködı vállalkozásból 67 a megyei jogú városban található, a fennmaradó 7 vállalkozás mindegyike pedig a másik városban, azaz Mindszenten mőködik. A jogi személyiségő társas vállalkozásokat alkalmazotti létszám szerint vizsgálva kitőnik, hogy a mikrovállalkozások kisebb arányban képviseltetik magukat a kistérség gazdaságában, mint a megyében vagy az országban. Ezzel szemben a fıt alkalmazó cégek aránya több, mint kétszerese az országos átlagnak, és jócskán meghaladja a megyei átlagot is. Emellett az fıs vállalkozások aránya is átlag feletti. 52

53 Egy kistérség gazdaságának szerves részét a gazdasági, üzleti szolgáltatások és a lakossági szolgáltatások, amelyek térben viszonylag egyenletesen, a népességeloszláshoz alkalmazkodva mindenütt megtalálhatók. V.1.3. INFRASTRUKTÚRA A hódmezıvásárhelyi kistérség közlekedési helyzete ellentmondásos. Közlekedés-földrajzi adottságai jók: a kiépülı, legközelebbi transzeurópai közlekedési folyosóhoz (IV sz.) való csatlakozás lehetısége adott, a fıvárosi és megyeszékhelyi tömegközlekedési kapcsolat közvetve, illetve közvetlenül biztosított, a legközelebbi meglevı és lehetséges romániai és szerbiai határátkelık elérhetısége megfelelı, minden települése rendelkezik vasúti közlekedéssel. A folyami hajózásba és légi közlekedésbe való bekapcsolódás megoldható. A közlekedési infrastruktúra, a létesítmények jelentıs részének kiépítettsége, szerkezete, illetve mőszaki állapota, azonban nem megfelelı, s ez korlátozza az adottságok kihasználását. A kistérség közúthálózat sőrőségi mutatója a megyén belül is legalacsonyabb, ami összefügg a településsőrőségi mutatókkal is. A kistérségben a településsőrőség (db/km 2 ) mutatója a legalacsonyabb a megyében, kisebb 0.1-nél. Az útsőrőség (26km/100km 2 ), az egyik leggyengébb a megyében, ami az országos átlagnál (32.4 km/100km 2 ) és a megyei átlagnál (31,6 km/100km 2 ) is lényegesen alacsonyabb. A kistérségben nincs autópálya, de autóút és I. rendő fıútvonal sincs. A fı közlekedési tengely K Ny-i irányú, (Szeged Hódmezıvásárhely Orosháza-Békéscsaba Debrecen) 47.sz fıút, amelynek jelentısége mind a belsı mind a külsı kapcsolatokban kiemelkedı. Erre merıleges É D i irányú, másik fıútvonal, a 45. sz. fıút /Hódmezıvásárhely Szentes Kunszentmárton/, amelynek jelentısége és forgalma elmarad a 47. sz. fıút forgalmától. Jóllehet a közúti közlekedés alaphálózata kiépítettnek tekinthetı egyetlen település sincs zsákhelyzetben (csak külterületi lakott helyek, pl. Kútvölgy). Ugyanakkor a települések és külterületi központok közötti kapcsolatok bıvítése és hiányzó földútszakaszok kiépítése megoldandó feladat. Általában problémát jelent az elkerülı utak hiánya, amely legkedvezıtlenebbül Hódmezıvásárhelyet érinti, de gondokat vet fel Székkutason és valamilyen szinten a másik két településen is. A kistérség Tisza menti határszakaszán, Algyı térségében található közúti és vasúti híd. Kompközlekedés mőködik Mindszent és Baks között. A hódmezıvásárhelyi kistérség útjainak összesített, átlagos terhelése - különösen a 47. sz. fıút Hódmezıvásárhely Szeged között meghaladja a megyei átlagot. A forgalmi terhelése, meghaladja az országos átlagot, nehézgépjármő forgalma is jelentıs, esetenként a forgalmi 53

54 kapacitás kimerülés jeleit mutatja. A 45. Sz. fıút a megye fıútjai közül a legalacsonyabb forgalmú, amelynek a szerepe a jövıben növelhetı. Az alsóbbrendő utak közül térségi szerepe miatt jelentıs forgalma van a sz. Makó Hódmezıvásárhely és a Sz. Szentes Hódmezıvásárhely közötti utaknak. A kistérség szempontjából meghatározó jelentıségő lehet a sz. (ún. Mihási) út, amely a 45. sz. fıutat köti össze Mindszenttel, illetve a kompon keresztül a Duna Tisza közével. Hasonlóan fontos szerepet kaphat a Hódmezıvásárhelyet a Tiszával összekötı, önkormányzati tulajdonú mellékút, - az ún. bodzási út a tiszai hajózás beindulása kapcsán. A közutak mőszaki állapota, a nyomvályús utak aránya (a hálózat közel 25 %-án a mért nyomvályú mértéke meghaladja a kritikus értéket) a kistérségben az országos átlagnál rosszabb, elsısorban az elégtelen teherbírású utak nagy aránya miatt. Alacsony a korszerőnek tartott aszfaltbeton kopóréteg hosszaránya. További hiányosságot jelent elsısorban az autóbusszal járt mellékútvonalakon az elégtelen burkolatszélesség, a felületi bevonatkészítés elmaradása, a profiljavítás, a teherbírás javítás elmaradása. A kistérségben mindössze 2 db különszintő közúti vasúti keresztezés található, Hódmezıvásárhelyen. A különszintő keresztezıdések mellett nagyon hiányoznak az elkerülı utak is, hiszen a baleseti helyzet rossz, mind a megyében, mind a kistérségben. Az adatok alapján az országos rangsor utolsó helyein szerepelnek Csongrád megye térségei. A kistérség legveszélyesebb útszakasza a 47. sz. fıút hódmezıvásárhelyi átkelési, a város és az Algyıi híd ( km szelvények) közötti szakasza. A kistérség területén önkormányzati közremőködéssel a kilencvenes évek elején megépült a Batida Farkirét közötti összekötı út. A térségben több további összekötı út hiányosság van (Rárós Nagymágocs, Rárós Ótompahát, stb.), amelyeknek a kiépítése további összefogást igényel. Sajátos, jogos igényként jelenik meg a Hódmezıvásárhely körüli, külterületi központok Kútvölgy-Erzsébet-Szikáncs-Batida közötti, közvetlen közúti összeköttetés kiépítése. A kistérség településeinek belterületein az önkormányzati úthálózat kiépítettsége a megyei átlagot meghaladja, több mint 80 %-os, Mindszenten és Mártélyon közel 100 %-os. A kistérség területén a külterületi földúthálózat kezelési, fenntartási, karbantartási faladatainak ellátása a feltételek hiányában nem megoldott. A külterületi lakosság és a mezıgazdasági termelés részére emiatt nem használhatóak egész évben a földutak. A kerékpárút hálózat fejlesztésre Hódmezıvásárhely belterületén, Hódmezıvásárhely Kishomok, és Hódmezıvásárhely Mártély között került sor jelentıs eredménnyel. További 54

55 helyi és helyközi kerékpárút fejlesztés is indokolt a kistérségben, mind a 47. sz. fıút mellett, mind a külterületi lakott részek felé, mind a turisztikai célú helyközi hálózatot érintıen. A hódmezıvásárhelyi kistérség valamennyi települést érinti a vasúti közlekedés. A kistérség Makó Hódmezıvásárhely- (-Mártély Mindszent-) -Szentes Szajol Szolnok irányon át közvetlen budapesti személyszállítási vasúti összeköttetéssel rendelkezik. E vonalon egy sebesvonat-pár közvetlen budapesti eljutást is biztosít. A Szeged Hódmezıvásárhely (Székkutas) - Orosháza Békéscsaba Gyula vasútvonal -, a valamikori Alföld Fiumei vasút részeként a kistérséget K NY i irányban tárja fel. A vasútvonalak kiépítettsége, mőszaki állapota - különösen Hódmezıvásárhely állomáson - elavult, kedvezıtlen, az eljutási idık magasak, a szolgáltatási színvonal elégtelen. A vasútvonalak többségét húsz-harminc éve nem korszerősítették, és ezért, illetve a felépítmény gyengébb paraméterei miatt csak 60 km-es sebességgel haladhatnak a vonatok, és a maximális tengelyterhelés csak 20 tonna. A kistérség vasúti ellátottságának és vasúti összeköttetésének kérdése összefügg a megye, a régió vasúti kapcsolataival, hiszen hosszú ideje az is hiányos (pl. Szeged Temesvár, a volt Alföld Fiumei vasút stb.). A kombinált szállítás feltételei nem elegendıek, a Szeged Budapest közötti szők keresztmetszetek korlátokat jelentenek. A kistérséget érintı Tisza szakaszon a megye és a folyó teljes szakaszához hasonlóan a vízi közlekedés és szállítás feltételei adottak, és a kistérség több gazdasági szereplıje igényelné a vízi szállítást. A Tisza ezen a szakaszon az Európai Gazdasági Bizottság kategorizálása szerinti IV. osztályú vízi útnak minısül, ami tonna terheléső hajókkal, minimális korlátozások mellett hajózható. A lehetıségek kihasználásának legnagyobb akadályát az jelenti, hogy a tiszai vízi út jelenleg nem minısül nemzetközi vízi útnak, a megfelelı parti létesítmények hiányoznak, valamint nem áll rendelkezésre fıleg a teherszállításra a megfelelı hajópark sem. A kistérség külsı közlekedési kapcsolatainak bıvítését szolgálná, a hódmezıvásárhelyi hajóállomás létesítése. A megyében üzemelı három repülıtér közül az egyik, a hódmezıvásárhelyi, sport és mezıgazdasági célú repülıtér. A regionális légi forgalomba való bekapcsolódás lehetısége jelenleg a szegedi repülıtér segítségével valósítható meg. A kistérségben található Algyıi vasúti híd állapota jó, az Algyıi közúti híd mőszaki állapota megfelelı. A közúti híd a kétnyomú kiépítettség miatt azonban kapacitás elégtelenséggel küzd, 55

56 amelyet a 47. sz. út gyorsforgalmi paraméterekkel történı kiépítésével egyidejőleg problémát jelenthet. A hódmezıvásárhelyi kistérség tömegközlekedésében - a megye többi kistérségéhez hasonlóan, az autóbusz közlekedés jóval gyakoribb a vasúti közlekedésnél. Az autóbusz közlekedés a kistérség egész területén mőködik, valamennyi település be van kapcsolva a Tisza Volán Rt. által mőködtetett megyei, közúti, tömegközlekedési hálózati rendszerbe. A távolsági személyszállításban különösen a budapesti utazásoknál a vasút szerepe növekvı. A vásárhelyi kistérség egy részénél ez a Szeged Budapest között közlekedı IC vonatok igénybevételét jelenti, viszonylag jó csatlakozási lehetıségek mellett. A kábeltelevíziós szolgáltatások biztosítottak a kistérségben. Hódmezıvásárhelyen és Mindszenten üzemel kábeltévés szolgáltatás, Székkutason 2004-ben tervezik megvalósítani. A kistérségben az elmúlt idıszak során, elıtérbe került az informatika alkalmazása. A közigazgatás, az intézmények és a versenyszféra egyaránt az alkalmazók között áll. Külön hangsúlyt kapott az elmúlt idıszak során a Teleház mozgalom, mint civil kezdeményezés. A kistérség minden településén mőködik Teleház. Számos egyedülálló számítógép és több helyi hálózat (LAN) is mőködik, mely az internetes technológia további elterjedésével a városi hálózatra csatlakozhat, ami a jövıbeni kistérségi hálózatnak lehet része. Sajnos a személyi tulajdonú számítógépek aránya - a fıvárosihoz képest, még Hódmezıvásárhelyen is -, rendkívül alacsony, így az otthoni informatikai és internetes kultúra csak csekély mértékben terjed. A kistérségben elsısorban Hódmezıvásárhelyen a helyi elektronikus (városi TV, rádió) sajtó önálló objektumokkal, feltételekkel és rendszeres mősorokkal rendelkezik. A tömegtájékoztatáshoz szervesen hozzátartozó helyi újság - a megyei lapok helyi mutációi mellett Hódmezıvásárhelyen, Mindszenten és Mártélyon jelenik meg. A kistérség településeinek földgázellátása az országos nagynyomású gázszállító vezetékekrıl kiépült. A vezetékes földgázzal főtött háztartások száma Hódmezıvásárhelyen ; Mártélyon 274; Mindszenten 2 393; Székkutason 606. Összességében a kistérség lakásállományának 74 %-a ellátott. Ennél csak a szegedi kistérség 91 %-os ellátási helyzete kedvezıbb. Jelentısebb fejlesztés az elmúlt három évben elsısorban Hódmezıvásárhelyen történt, ahol a Kishomok, Kakasszék és Erzsébet nevő településrészek gázhálózata épült ki. Ezek a fejlesztések lakossági, illetve önkormányzati kezdeményezésre történtek meg. A 56

57 térségben jelenleg kapacitásprobléma mutatkozik Mindszent településen, de folyamatban van a kapacitásnövelı vezeték tervezése. V.1.4. HUMÁNERİFORRÁS A kistérség továbbra is kedvezıtlen demográfia mutatószámokat regisztrál, a népességfogyás üteme tovább növekedett. A természetes fogyás 4,9 ezrelékes mértéke változatlanul rosszabb, mint az országos átlag. A kistérség széles skálájú oktatási kínálattal rendelkezik mind középiskolai, mind felsıoktatási szinten. A kistérség mind a négy nagy szakterületen belül (humán, mőszaki, gazdasági szolgáltatási, agrár) széles skálájú középfokú oktatási kínálattal rendelkezik. A kistérség egyetlen felsıoktatási intézménye Szegedi Tudományegyetem Mezıgazdasági Fıiskolai Kara, amelynek diáklétszáma sajnos csökkenést mutatott az elmúlt években. Ennek ellenére a kistérség szerepe az ország agár-felsıfokú szakemberképzésében továbbra is meghatározó jelentıségő. A gazdasági-szolgáltatási képzés kiterjed a vendéglátásidegenforgalom területére is. V.2. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI HELYZETE V.2.1. FİBB VONZERİK, TURISZTIKAI ÁGAK ÉS TERMÉKEK A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIBEN V HÓDMEZİVÁSÁRHELY Mőemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületek, villák, lakóépületek, népies téglaépületek szép számmal találhatók a város központjában és az innen induló utcákban, a régi városrészekben. A város bıvelkedik szobrokban, szabadtéri képzımővészeti alkotásokban, amely igazolja, hogy alföldi mővészvárosban járunk. A város fıtere a Kossuth tér, teljes egészében parkosított, s így kedvenc pihenıhelye az itt lakóknak. A teret körbevevı századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült, melyek meghatározzák a város arculatát. Elıttük széles, zöld terület helyezkedik el köztéri szobrokkal: Korsós lány, I. Világháborús emlékmő, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmő, Szántó Kovács János emlékmőve. Hódmezıvásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezıváros történelmi fejlıdésérıl. Az épített örökségek közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült kıépületek a

58 századból. A téglaégetés ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az idıben csak néhány egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából. A Református Ótemplomot a Kossuth tér északkeleti oldalán láthatjuk ban Gróf Károlyi Sándor, a neki elmaradt adó egy részét a református templom tornyának építésére engedi át ben tették a toronyba a Rákóczi- csengıt, melyet a város földesura, Gr. Károlyi Sándor adott el az egyháznak. Érdekesség, hogy a torony órája az elsı egymutatós kovácsoltvas óra az országban. Az óra és a csengı elızıleg II Rákóczi Ferenc fejedelem nagyecsedi kastélyában szolgált. A toronyban 1798-ban építettek ırszobát és sétálót ben égetett téglából épült a lıréses védfal, melynek északi és déli része helyén 1890-ben templombazárt alakítottak ki ben két kazettás, festett fatáblás homlokzatú és mennyezető, stilizált virágmintás ornamentikájú- karzatot építettek (ma az Iparmővészeti Múzeumban látható), melyet 1892-ben kovácsoltvas szerkezetőre cseréltek. A város elsı artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyérıl az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át. A Kossuth teret délrıl keretezı Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bıvült. Az egykori Ógimnázium emeletén 1985 óta Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla mőveit láthatják az érdeklıdık. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi İszi Tárlat alkalmával óta az egész épület a Galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzımővészeti és fotó szimpóziumokat kísérı idıszaki kiállítások ban itt került kiállításra a híres Picasso győjtemény. Az óta mőködı református iskola 1896-ban emelt épületében, a Bethlen Gábor Gimnáziumban látható Hódmezıvásárhely neves szülötteinek panteonja. A gimnázium mögött húzódik az alföldi város egyik építészeti különlegessége, a kıfal. A szegedi nagyárvizet követıen 1879-ben kezdték el építeni. Közel húsz kilométer hosszan árvédelmi töltést építettek a város északkeleti oldalán, dél felıl pedig téglafalat ( kőfal ) emeltek 3 km hosszan. A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az ben kiírt pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. Az 57 méteres torony kerengıjébıl csodálatos panoráma nyílik a látogató szeme elé. Az épület ma is a közigazgatás helyi központja, díszes lépcsıháza, történelmi alakok festményeivel ékesített díszterme a régmúltat idézik, ugyanakkor a folyosók, irodák falain vásárhelyi festımővészek képei árulkodnak a város ma is pezsgı képzımővészeti életérıl. 58

59 A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és városi kulturális rendezvények színhelye. A Kossuth tértıl északra, a Dr. Rapcsák András utcán találjuk a Petıfi Mővelıdési Központot, amely mellett a Görögkeleti templom áll. Szemben a Tornyai János Múzeum, melyben sokféle idıszaki kiállítást rendeznek. A város és tágas határa már hatezer éve lakott terület. A neolitikumból származó híres Kökénydombi Vénusz szobrocska és a különbözı korokból származó régészeti emlékek a Tornyai János Múzeum (Dr. Rapcsák A. u ) állandó régészeti kiállításán láthatók. A Múzeum néprajzi kiállítással és idıszakos képzımővészeti kiállítással is várja a látogatókat. Kiss Lajos, néprajztudós rakta le a Tornyai János Múzeum gazdag néprajzi győjteményének alapjait. A Tornyai János Múzeum régészei és restaurátorai együttmőködve a Petıfi Mővelıdési Központ mővelıdésszervezıivel közös programokat szerveznek a múzeumlátogatók részére. A Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállítása a Hétköznapok Vénuszai címmel, a Kr. e. 7 évezred vége Kr. e. 5 évezred közepe közötti idıszak gazdag leletanyagát mutatja be interaktív módon. A látogató az újkıkor emberének mindennapjaiba nyer betekintést a szemléletes kiállításon megtekinthetı a Körös-kultúra Tiszajenı - Szárazparton feltárt házának rekonstrukciója, Európa különbözı tájairól érkeznek látogatók, hogy közvetlen közelrıl vehessék szemügyre a kökénydobi oltárt és Vénuszokat, vagy éppen a szegvári sarlós Istent. A város fıutcáján az Andrássy úton elindulva baloldalon egy kis park közepén áll a Belvárosi Római Katolikus templom, melynek középsı hajója 1852-ben, két oldalhajója 1860-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. A fıbejárat fölött a város földesurainak, a gróf Károlyiaknak címere látható. Továbbhaladva az 1794-ben épült klasszicista uradalmi tiszttartóház hosszan elnyúló, középen tümpanonnal díszített épülete látható. Magyarország elsı Emlékpont-ja (Andrássy út 34.) állandó kiállítás keretében, a legkorszerőbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetıségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezıvásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendıben. Emlékpontunk mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendı nem álom: azzal, hogy távolodunk tıle, nem csökken a tanulságok súlya. Az Emlékpont július 7-én nyitotta meg kapuit, nyitása óta több mint negyven ezren voltak kíváncsiak a város 1945 és 1990 közötti történetét bemutató különleges kiállításra. 59

60 Az épület építtetıje és tulajdonosa ifj. Hajdú Bálint volt. Az Andrássy úti emeletes épületet 1924-ben építtették. A 140 öl nagyságú 5179 sz. beltelket október 22-én vásárolta meg fele-fele részben feleségével, Majsay Juliannával. Az emeletes épületben 12 szoba volt, a földszinten pedig üzletek voltak. Elkanyarodva az utca jobb oldalán a Németh László Városi Könyvtár, elıtte az író szobra, az épületben pedig a Németh László életét, munkásságát bemutató kiállítás található. Az Andrássy út a Kálvin János térbe torkollik, amelynek közepét Nagy András János kútja díszíti. Az 1882-ben fúrt artézi kút mögött az Alföld egyik legnagyobb barokk református temploma, az Újtemplom áll. A tér északkeleti oldalán a zsidó hitközség által 1893-ban emelt épület látható, amely ma a Péczely Attila Alapfokú Mővészetoktatási Intézménynek ad otthont. Továbbhaladva a jobb oldalon látható az izraelita templom eklektikus épülete. A mór stíluselemeket is felhasználó impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítéső épületét a város a Holokauszt. 60. évfordulójára korhően felújította. A felszentelt zsinagóga ma kulturális rendezvények színhelye is. Kertjében, a Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a Magyar tragédia megrázó kiállításnak ad helyt. A Holokauszt Múzeum anyagát a Terror Háza szakmai segítségével állították össze. A Szent István téren felállított Szent István lovas szobor, Máté István alkotása, mögötte az 1936-ban épült ókeresztény bazilika stílusú Szent István Római Katolikus templom áll. A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvárában, Hódmezıvásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitőnı agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres vásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élı és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparmővész. A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklıdıket, mőhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres vásárhelyi kerámiák. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként mőködik (Rákóczi u. 101.) Az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban, Nagy György János, tehetıs vásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámia történetével. Vásárhely az ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. A 18. századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentısebb, virágos festéső, faragásos bútorstílusa. Hasonló jelentıségőek a régi tiszántúli hímzés Hódmezıvásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szırhímzéső párnavégek ismertek. A vásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. 60

61 A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belsı tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló vásárhelyi szırhímzés mai készítıit a Hímzımőhelyben látogathatjuk meg (Szent István u. 71.). A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma (Petıfi u. 6.), magángyőjteményként ad helyt a paraszti élet bemutatásának. A régi népi életmóddal a Kopáncsi Tanyamúzeumban (47-es út Szeged felé) ismerkedhetünk meg. A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt a Vásárhelytıl 13 km-re fekvı kiállítóhely. A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk. A városközponttól 13 km-re találjuk. A város látnivalói minden belföldi és külföldi turistának felejthetetlen élményt nyújtanak. A múzeumok, templomok, díszkutak, szobrok mellett a strandfürdı, és fedett uszoda is várja az idelátogató vendégeket. A vásárhelyi fürdıélet több mint félévszázados hagyományra tekint vissza a város központjában már 1930-tól üzemel fürdı. A Városi Strand-, Termál és Gyógyfürdı Városi Sportuszoda sokszínő szolgáltatással várja a sportolni vágyókat. Hódmezıvásárhely szívében, nagy kiterjedéső, ligetes, parkos környezetben terül el. Jól megközelíthetı helyen, nyugodt környezetben több, szabadtéri termálvizes medence kínál enyhülést a reumatológiai panaszok enyhítésére. A strand mellett épült nemzetközi szintő sportversenyek megrendezésére alkalmas, korszerő Városi Sportuszoda sokszínő szolgáltatással várja a sportolni vágyókat. Turisztikai ajánlatok: Kirándulások a város környékén A téglagyári kubikgödrök Hódmezıvásárhely ÉK-i részén, közvetlenül a belterület határán helyezkednek el, mintegy 20 ha kiterjedésben. A természetes élıhelyet egy tanösvényen járhatjuk be. A terület kerékpár- és közúton is megközelíthetı. A látogatókkal, diákcsoportokkal a 11 állomást 1,5-2 óra alatt tehetjük meg. A tanösvény teljes hossza 2400 m. Közvetlen szomszédságában a század fordulós Téglagyári épületek láthatók. A vizes élıhely mellıl a város 19. századi képe tárul elénk. A várostól 12 km-re, északkeleti irányban Rárós-Kéktó erdısávokkal határolt szikes legelıi, valamint fehér gólyák, nagy kócsagok, barna rétihéják látványa tárul a látogató elé. 61

62 6 km-re a Tisza holtága mellett fekszik Mártély. Mind a Holt-, mind az Élı-Tisza kedvelt fürdıhely, csónakázási és vízibiciklizési lehetıséggel. A két települést összekötı kerékpárút a kerékpárosoknak, a tanyavilágot behálózó dőlıutak a lovasoknak nyújtanak sportolási lehetıséget. A mártélyi üdülıterületen a Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont a hamisítatlan Tisza-menti táj és a Tiszához kapcsolódó Alföld természeti értékeinek bemutatását, valamint a felnövekvı nemzedék környezettudatos cselekvésre ösztönzését szolgálja. Kiválóan alkalmas erdei iskolák oktatási céljaira, elıadások, foglalkozások megtartására, továbbá cégek továbbképzéseinek, meetingjeinek, tréningjeinek helyszínéül évben került átadásra a m, átlagosan 2-2,5 óra alatt teljesíthetı ártéri tanösvény. A városban évente megrendezendı kulturális és mővészeti programok is színes kínálattal rendelkeznek. Népszerő rendezvények Vásárhelyi Promenád június-szeptember A hírös Vásárhelyi Promenád hagyománya elevenedik meg a város fıterén minden nyáron. A korzózó polgárokat június közepétıl szeptember végéig minden vasárnap délután színes kulturális programok, bemutatók szórakoztatják a Fekete Sas elıtti téren. Szent István ünnepe az egész város ünnepe lett A Szent István-naphoz kötıdı kulturális fesztiválon szabadtéri színházi elıadások, folklór és zenei produkciók sora várja több napon keresztül a vendégeket. A rendezvényre és az azt kísérı borfesztiválra több tízezren voltak kíváncsiak az elmúlt években. Vásárhelyi İszi Tárlat és kísérırendezvénye, a Kézmőves kiállítás és vásár (október eleje) Hódmezıvásárhelyen jelentısek az idıszakos, regionális, illetve csoportos és egyéni mővészeti kiállítások, mővészeti és kulturális szimpóziumok és konferenciák. Keramikusok alkotóhelye lett a város, Vásárhelyen a festık érezhetik a város szeretetét és támogatását, és a fotómővészek is új otthonra leltek. A kiállítások közül kiemelkedik az országosan is egyedülálló folyamatosságra visszatekintı képzımővészeti kiállítás, az alföldi realista festıiskola hagyományaiból táplálkozó Vásárhelyi İszi Tárlat óta az 54. ıszi tárlat került megrendezésre 2007 októberében. A kísérı rendezvényen a térség kézmőveseinek 62

63 bemutatókkal egybekötött kiállítását és vásárát tekintheti meg a nagyközönség. Az İszi Hetek programsorozata egészen decemberig tart. V MINDSZENT Mindszent hangsúlyos kulturális értéke, a XX. század elején épült, szárazkapus parasztpolgár lakóházban helyet kapó, a település múltját bemutató, az 1960-as évek óta gyarapodó honismereti győjtemény. Parasztkonyha és szobaberendezés, népi cserépedények, takácsmőhely, 1864-bıl való patikabútor, a halászat és a kubikosság eszközei, valamint a település hıseinek emlékkiállítása látható a múzeumban. A Keller Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Győjteményt ban Keller Lajos plébánosról nevezték el, aki a XIX. és XX. század fordulóján megírta Mindszent közötti történetét. Mindszent egyik legfontosabb természeti adottságára épülı turisztikai kincse a mindszenti tiszai strand, amely a 2008-as évben került felújításra. A Tisza a horgászturizmus kedvelıinek tartogat páratlan lehetıséget. V SZÉKKUTAS A településen a II. Világháború elıtt több olvasókör mőködött, közöttük tíz, tanyán. Az egyiknek a Puszta-Feketehalomnak az épülete, a pusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenjébe került. A neoromán Református templom az Erkel Ferenc utcában található. A vásárhely-kutasi reformátushívek elıször az orvosi lakban tartották istentiszteleteiket. A templom építését elısegítette, hogy erre a célra Elek Mihály 64 holdas tanyáját adományozta az egyháznak. Az szeptember 13-i alapkı-elhelyezés után már október 17-én felszentelésre került a templom, melynek 9x16 méteres belsı terében 200 ülıhely van. A hatváltozatos orgonát Barakovics István készítette 1936-ban. A Mester utcában áll a falu neogótikus Római Katolikus temploma. Orosházán 1922-ben új, neoromán katolikus templomot építettek. A lebontott régi templom anyagát 1923-ban a hódmezıvásárhelyi egyházközség megvásárolta és ennek felhasználásával épült fel 1924/1925- ben Kruzslitz Károly tervei alapján, Tóth Kovács Ferenc kivitelezésében bı egy év alatt a székkutasi templom. A templombelsıt 1974-ben Perczel Dénes építész tervei alapján átépítették. 63

64 A Mővelıdési Ház és az ABC között látható Tóth Valéria: Anya gyermekével címő bájos szobra. Hódmezıvásárhely felé négy km-re a sóshalmi iskola autóbuszmegállójához érve a környék tanyavilágában élık közadakozásából a 20-as évek végén áthelyezett, I. Világháborús emlékmőre figyelhetünk föl. melyet a faluba költözésükkor hoztak át a néptelenné vált, ún. belsı szırháti iskolájuk mellıl. A sóshalmiak olvasókörének is helyet adó iskolában, a tanterem falán pedig a két világháború emléktábláit helyezték el. Figyelmet érdemel még a Piroska-féle szélmalom, a Békéscsaba felé tartó vasútvonal túloldalán, az állomástól 750 méterre. Az 1920-as években, diák korában a faluban vendégeskedett Hugo Hartung ( ), akibıl késıbb ismert író lett. Kutaspusztai élményeit örökítette meg az: Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) címő regényében, amit 1954-ben írt meg. Mind a könyv, mind a belıle készült film világhírő lett. A szép magyar nyelvre fordított könyvet Dr. Sipka Sándorné Serfızı Rózsa kitartó, fáradhatatlan munkájának köszönhetjük. Hugo Hartung könyve az egyetlen regény a világirodalomban, amelynek cselekménye a kutasi pusztán és környékén játszódik. A könyv nyomán megelevenedik a kor, a falusi és a városi élet, s érdekes mindezt egy külföldi diák élményein keresztül látni. A költészet és a valóság élvezetes olvasmánnyá fonódik a regényben. Ma már tudjuk, hogy a fıszereplı Piroskát nem is Piroskának hívták, és azt is, hogy nem az állomásfınök lánya volt. A legenda azonban közismert. Ma már senki sem csodálkozik, ha betéved a faluba egy-egy idegen rendszámú autó, és keresi a doktor-házat, és a vasútállomást. A falu lakói közül legtöbben csak annyit értenek meg hogy Piroska. A Mővelıdési Ház emeleti kistermében került kialakításra a Hugo Hartung emlékszoba, ami a Könyvtár nyitvatartási idejében látogatható (hétfıtıl szerdáig: 8-12, 13-16,30; csütörtök-péntek: 8-12, 13-18; szombat: 9-11,30; vasárnap: zárva). A községtıl hat kilóméterre Orosháza felé van Kakasszék, közigazgatásilag Székkutas IV. kerülete. A Kakasszéki-tó vizének gyógyhatását a környék lakossága már régóta ismerte, gennyedı sebekre gyakorolt hatását Genersich Antal egyetemi magántanár bizonyította be. Erre alapozva épült fel 1932-ben a száz ágyas Kakasszéki Gyógyintézet. A reuma- és mozgásszervi szanatórium jelenleg a Hódmezıvásárhelyi Erzsébet Kórház reuma- és rehabilitációs osztálya. Termálkútból nyert gyógyvizét az idült reumás betegségek és krónikus nıgyógyászati gyulladások kezelésének eredményesen alkalmazzák. Parkját éves fák díszítik. 64

65 A falutól nyolc kilóméterre, már Békés megyében található a Kardoskúti-Fehér-tó. A 488 hektáros természetvédelmi terület hírét madárvilágának és a tó körüli, jellegzetes pusztai tájnak köszönheti. E terület a Kiskunsági Nemzeti Part kezelésében van. Székkutastól délkeletre földutakon járható be az egészen a Kardoskúti rezervátumig elnyúló székkutasi, vagy ficséri puszta. A pusztán fıleg a szikes foltokon terem ma is a kamilla, jelenleg is mőködik az ország egyik Herbária Kirendeltsége a községben. Sok kamillát és egyéb gyógynövényt győjtenek be az itt élı emberek. E viszonylag háborítatlan puszta több védett madár túzok, nagy goda, bíbic élıhelye. V MÁRTÉLY A Mártély-Körtvélyesi Tájvédelmi Körzet mintegy 10 km hosszan húzódó 2232 hektárnyi terület. A Tisza szabályozásakor (1887) itt kialakult két U alakú holtág közül az egyik a Mártélyi, a másik a Körtvélyesi-Holt-Tisza; az elsı az Ányás-szigetet, a másik Körtvélyes és Petres földnyelvét tartja az ölében. A két morotva között húzódik a Kutyafenék rétje, a körtvélyesi holtág alatt pedig a Barci-rét. A Mártélytól három kilométerre délre esı körtvélyesi holtágat a töltésen és a parton egyaránt elérhetjük. A körtvélyesi holtágat elıször Anonymus említi 1200 körül írott mővében, a Gesta Hungarorumban Körtvélytó néven, melyet Árpádtól Ond, Ete apja kapott volna meg Alpártól idáig terjedı birtokai határaként. E holtág a maga szigetével és a Barci-réttel már a madarak (és kutatóik) birodalma. A madárvilágot és vele a szabályozás kori Tisza-ártér ránk maradt kicsiny foltját óvja a védettség. A fél évszázados megfigyelés során 37 halat, 34 emlıst, 119 fészkelı és 124 átvonuló madárfajt vettek számba. A természet háborítatlan csendje fogadja az idelátogatót. Kora tavasszal, rendszerint már márciusban megérkezik az elsı áradás, a víz órák alatt gáttól gátig nyúló tengerré válik, 2-3 m-es víz borítja el a hullámteret. Az árvíz alakulása kiszámíthatatlan. Egyik évben be sem következik, máskor néhány nap alatt levonul, de vannak esztendık, amikor hetekig is elidızik. Ilyenkor többnyire utoléri a "zöldár", a Tisza - lombfakadáskor esedékes - második tavaszi árvize. Az évszázados nyárasok, füzesek mellett, a holtágakon tenyészik a rucaöröm, a békatutaj, a tündérrózsa, és itt van a Tisza mente egyik legszebb ecsetpázsitos mocsárrétje az igen megritkult "harsogó" harissal. A Körtvélyes-sziget a fekete gólyák gyülekezıhelye, de elıfordul rétisas, halvány geze, kis kócsag és üstökös gém is. A nyári napforduló táján csodálatos esemény tanúi lehetünk: kivirágzott a Tisza! A tiszavirág három évig él az iszapban, a folyó agyagos partfalában. A villásfarkú hímek vizet szántva várják a fölröppenı nıstényeket. Mikor egy-egy fölbukkan, ırjöngı, örvénylı kavargással 65

66 veszik közre. A kérészek rendjének e nevezetes képviselıje a rövid ideig tartó nászrepüléssel éltét még napnyugta elıtt befejezi. "Temetı a Tisza, mikor kivirágzik"- szól a tévesen Dankó Pistának tulajdonított, valójában Dancs Szilárd és Salacz Elemér költötte nóta a hálót javítgató halászok ajkán. "A te szerelmed is ilyen kérész élet, Alig született meg, máris semmivé lett." A tiszavirág lárvái - a keliszek - igen jó harcsacsalogatók a horgokon, s a madarak is összegyőlnek rajzásukkor, fogdossák a repülı kérészeket. A tiszavirág-rajzások az utóbbi években valamelyest erısödnek. Sokasodásuk, fogyatkozásuk a vizet minısíti. A tájvédelmi körzet látogatható, a gémtelep kivételével. A Körtvélyes-szigeten s a Barci-réten nem szabad motoros jármővel közlekedni, táborozni, rádiózni. V A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG SWOT- ANALÍZISE Erısségek Gyengeségek 1. Kedvezı földrajzi adottságok (az A fıvárostól való nagy távolság ország legnaposabb vidéke) Összehangolatlan turisztikai tevékenység, Értékes természeti adottságok (pl. komplex turisztikai termék hiánya, gyenge tájvédelmi körzet, ártéri erdık, gyógyvíz, beutaztatás, gyenge marketingmunka hal-, vadállomány, Vásárhelyi Puszta, Tıkehiány, kevés és nehezen elérhetı vizes élıhelyek madarai) fejlesztési forrás Jó közlekedési infrastruktúra Erıtlen szolgáltatói szektor, egyenetlen (kerékpárutak, négysávos fıút Szeged felıl) Országos hírő mővészeti és kulturális élet, színvonalú szolgáltatások Egyes turisztikai vonzerık (pl. Mártélyi üdülıkörzet) létesítményeinek minıségi több, hagyományosan megrendezésre elavulása, fejlesztések hiánya kerülı színvonalas rendezvény, képzı- és Szálláskapacitási hiányosságok, minıségi iparmővészeti hagyományok (İszi Tárlat problémák 54. éve, alkotó közösségek: Mártélyi Magas kategóriájú szálláshely hiánya alkotóház) Hagyományırzés és ápolás, tájjellegő gasztronómia A termálvízre épülı gyógy- és /vagy wellness szálló hiánya A külföldi vendégek alacsony száma Építészeti értékekben gazdag, jellegzetes mezıvárosi település arculat (Fekete Sas, Zsinagóga, köztéri szobrok, kutak, szélmalmok) Egyedi kiállítóhelyek (Emlékpont, Holokauszt Múzeum, Alföldi Galéria, népmővészeti kiállítóhelyek stb.) A kistérség központja olyan dinamikusan fejlıdı nagyváros, amely rendelkezik a legtöbb fontos intézménnyel és szolgáltatással (korszerő szennyvíztisztítás, hulladékkezelés) 66

67 Környezı települések színes programkínálata, természeti értékeik (Szeged, Szentes, Ópusztaszer, Orosháza) Vendégszeretet Az országos átlagnál jobb közbiztonság a térségben Jól mőködı testvérvárosi kapcsolatok Térségi, szakmai szervezetek, egyesületek aktivizálódása (pl. Helyi LEADER Akciócsoport, Kereskedelmi és Ipari Kamara, Hódmezıvásárhely és térsége turizmusáért Egyesület, Tourinform Iroda ) Szakemberképzés helyi lehetıségei adottak (pl. kereskedelmi és vendéglátóipari, informatikai képzés) Minden település rendelkezik közúti és vasúti összeköttetéssel 67

68 Lehetıségek Veszélyek A térség turisztikai imázsának javítása A turizmus jelentıségének felismerése, központi és területi irányításának korszerősítése, a fejlesztési források decentralizálása Az EU-s pályázati lehetıségek segítik a területfejlesztések megvalósulását (DAOP, ÚMVP). Belföldi turizmus erısödése, üdülési csekk elfogadóhelyek növekedése a kistérségben Megnövekedett kereslet a speciális Tıkehiány állandósulása termékek, az újdonságok és a szép, Környezetvédelmi érintetlen természeti környezet (ökoturizmus) iránt Élénkülı kereslet a többszöri, rövid idıtartamú utazások iránt Regionális turisztikai marketingszervezetek megerısödése Rendezvények színvonalának emelése Kistérségi együttmőködés növelése Külföldi kapcsolatok erısítése Pályázati aktivitás és hatékonyság növelése Szorosabb együttmőködés kialakítása a gazdasági szereplıkkel Helyi termékek bekapcsolása a turizmusba Szakképzett emberi erıforrás Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Turisztikai fejlesztések munkahelyteremtı képessége Határközeli település román, szerb vendégforgalom erısödése Kerámia Központ kerámiaklaszter létrehozása újabb fejlesztéseket generál Újonnan létesülı 4 csillagos városi szálloda Romló gazdasági környezet Általános centralizáció Turisztikai forgalom stagnálása Konkurens turisztikai desztinációk versenyképességének erısödése Környezı nagyvárosok vendég-elszívó hatása, hasonló programkínálat (Szeged, Makó, Orosháza) Forráshiány a turisztikai szervezeteknél Kevés és gyenge reklám és propagandatevékenység régiós szinten szempontok elhanyagolása Együttmőködés nem erısödik a turizmus szereplıi között Turisztikai vállalkozások terheinek növekedése Kistérségi együttmőködés sikertelensége További környezetszennyezések (pl. Tisza katasztrófája) A Dél-alföldi Régió további pozícióvesztése a dunántúli területekkel szemben A kistérség Dél-alföldi Régióban betöltött alacsony jelentısége miatt a turisztikai fejlesztésre felhasználható támogatások nagyrészt az idegenforgalmilag frekventáltabb területekre (pl. Gyula, Szeged), kerülnek Általános gazdasági válság 68

69 V.2.3. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSAINAK KÍNÁLATA Kereskedelmi és magán (falusi és fizetıvendéglátás) szálláshelyek száma, kategóriája, összes kapacitása Szálláshely Típusa Kategóriája Szobák Férıhely megnevezése száma Hódmezıvásárhely Hotel Pelikán Szálloda *** Hotel Fáma Szálloda *** Kenguru Hotel Szálloda/panzió *** Égetı Panzió Panzió ** 8 21 Papa Csárda Fogadó Panzió ** 9 22 Vándorsólyom Panzió *** Fogadó Dél-alföldi Vendégház/faház ** 8 25 Lovasudvar Nyugdíjas Lakópark Vendégszobák *** 5 13 Hódmezıvásárhelyi Vendégszobák *** 5 12 Alkotóház Söndör Tanya Üdülıház ** 4 12 Szabadidı Központ Frédi vendégház Üdülıház ** 4 14 Hotelek és panziók összesen Thermál Kemping Faház ** 4 16 Sátorhely ** - 50 Kemping összesen: 4 66 SZTE Kollégium ifjúsági szálláshely ** Cseresnyés ifjúsági szálláshely ** Kollégium Ifjúsági szálláshelyek összesen: Molnár Tanya Vendégház *** 5 10 Huszár-Virág Vendégház *** 3 10 Fizetıvendég **/*** szállások Magánszálláshelyek összesen: SZÁLLÁSHELYEK ÖSSZESEN HÓDMEZİVÁSÁRHELYEN Mártély Hotel Mártély Panzió *** 4 12 Fény Panzió Panzió *** 5 10 Hunnia Panzió Panzió *** 5 10 Nádirigó Panzió Panzió ** 8 20 Tisza Panzió Panzió ** 6 24 Fekete Lovastanya Vendégház **

70 Faluház Vendégszobák ** 4 14 Vendégszobák Panziók összesen Döme Vendégház Vendégház *** 3 10 Mátyás Vendégház Vendégház *** 3 8 Vízparti Üdülı Vendégház *** 4 10 Fekete Gáborné Vendégszobák *** 3 10 Kun Tanya Vendégház *** 2 5 Szabó Tanya Vendégszobák *** 2 8 Falusi szálláshelyek összesen: Tiszapart Camping Apartman ** 1 6 Faház * Jurta sátor Erdei Iskola Ifjúsági szálláshely C SZÁLLÁSHELYEK MÁRTÉLYON ÖSSZESEN Székkutas Kutasi Puszta Vendégház ** 3 8 Vendégház Piroska Vendégház Vendégház **** 2 4 Éva Vendégház Vendégház *** 2 10 SZÁLLÁSOK SZÉKKUTASON ÖSSZESEN 7 22 Mindszent Apor Vendégház Vendégház *** 4 14 Vendégház Vendégház ** 8 45 Mihály János Lovastanya/sátorhely ** - 30 Szeri István Üdülıje Üdülıház ** 7 19 Tisza-parti sátorhely ** Strandfürdı és Kemping Kereskedelmi szálláshelyek összesen: Verók Vendégház Vendégház *** 5 10 Juhász István Vendégszobák ** 3 8 Nagy Ferencné Vendégszobák ** 2 6 Kenderesi János Vendégszobák ** 2 8 Magánszálláshelyek összesen: SZÁLLÁSOK MINDSZENTEN ÖSSZESEN: SZÁLLÁSHELYEK A HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉGBEN Kereskedelmi szálláshelyek összesen: Magánszálláshelyek összesen: Szálláshelyek összesen: tábla Forrás: Internet A Hódmezıvásárhelyi kistérségben található szálláshelyek közül minıségi szálláshelyként az összes szálláshely alig 20%-a tekinthetı. Jellemzıen az átmenı forgalmat és nem a tartózkodó turizmus igényeit szolgálják ki a szálláshelyek 80%-án. Kevés a szolgáltatás, és a 70

71 60 szálláshely közül csak 8 szálláshelyen található étterem vagy egyéb étkezési lehetıség. Egy szálláshely rendelkezik fürdımedencével. Szállodák és egyéb kereskedelmi szálláshelyek kapacitás adatai Hódmezıvásárhely 50 km-es körzetében évben Település Szállodák száma Szállodai férıhelyek száma Egyéb kereskedelmi szálláshelyek száma Szeged Mórahalom Orosháza Szentes Makó Hódmezıvásárhely Összesen: tábla Forrás: KSH Egyéb ker.szh. férıhelyek száma 2005 óta Hódmezıvásárhelyen a kereskedelmi szálláshelyek számának növekedése 15,3 %. V.2.4. HÓDMEZİVÁSÁRHELYI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI KERESLETE A Hódmezıvásárhelyi kistérség vendégforgalmi adatai az alábbiak szerint alakultak között. A Hódmezıvásárhelyi Kistérségbe érkezı vendégek száma az elmúlt 4 évben és fı között mozgott. A vendégek száma tehát évrıl évre hasonló értéket mutat. A vendégek számának alakulása nagyban függ a települések vonzerejétıl és fogadókészségétıl. A szálláshelyet foglaló turisták a mai kor igényeinek megfelelı szállást keresnek. A keresleti oldalon jelentkezı változásokra a helyi piac nehezen és késın reagált. Az elmúlt években nyitott néhány új szálláshely, és 3 szálláshelyen pályázati források bevonásával minıségi fejlesztést hajtottak végre. 71

72 Vendégforgalom alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben között Vendégforgalom alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben fı évek vendég vendégéj 8. ábra Forrás: Magyar Turizmus Zrt. adatbázisa A térségbe érkezı vendégek közel 30%-a külföldi. A belföldi vendégek nagyobbrészt a másodlagos turizmus keretében látogatnak a térségbe, rokonlátogatás, illetve munkavégzés céljából. A belföldi turisták részére is megfelelı minıségő szálláshelyeket, élményekkel teli programkínálatot, és megfelelı ár-érték arány alapján képzett árakat kell nyújtani. A szálláshelyek közül csak 1-2 fogad el üdülési csekket, mely szintén korlátozza a tartózkodó turizmus bıvülésének lehetıségét a térségben. Turisták megoszlása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben között Vendégek megoszlása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben fı belföldi külföldi Lineáris (külföldi) évek 9. ábra Forrás: Magyar Turizmus Zrt. adatbázisa A vendégéjszakák alakulása a térségben a belföldiek szempontjából kiegyensúlyozottnak mondható, a trendeknek megfelelıen az elmúlt évben emelkedést mutat. A külföldiek tartózkodása nagy szórást mutat években kiemelkedıen magas volt a térségben tartózkodó külföldiek száma, ami arra utal, hogy a térségben hosszas külföldi érdekeltségő 72

73 beruházás zajlott. A külföldi vendégek tartózkodási ideje hosszabb, mint a belföldi vendégeké. Vendégéjszakák alakulása a Hódmezıvásárhely Kistérségben között Vendégéjszakák alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben vendégéj évek belföldi vendégéj külföldi vendégéj Mozgó átl. 2 sz. (külföldi vendégéj) 10. ábra Forrás: Magyar Turizmus ZRt. adatbázisa A turisták tartózkodási ideje az országos átlagnál magasabb, bár erıs ingadozást mutat. A szezonalitás hatásai kimutathatók a tartózkodási idı hosszában, hiszen a nyári idıszakban, a kempingekben, és vendégházakban, fıleg a vízpartok közelében magas a vendégek száma és tartózkodási ideje. Fıként Mártélyon jellemzı az üdülıturizmus, akár hetes turnusokban is üdülnek a vendégek. Tartózkodási idı alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben között Tartózkodási idı alakulása a Hódmezıvásárhelyi Kistérségben éj 4,0 3,0 2,0 2,3 2,9 3,6 2,7 tartózkodási idı 1,0 0, évek 11. ábra Magyar Turizmus ZRt. adatbázisa 73

74 6. tábla Forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank VI. POTENCIÁLIS CÉLCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA VI. 1. CÉLCSOPORTOK VI.1.1 AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS A 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapján: A magyar turisztikai szektor elsıdleges kiemelt terméke 2013-ig az egészségturizmus, mely egyúttal a természeti adottságokra épülı kínálatfejlesztés legfontosabb eleme. Az elkövetkezı 10 évben a termék belföldi és nemzetközi versenypozíciójának javítása a cél. Ez egyrészt folyamatos fejlesztéseket igényel a termék minden vonatkozásában, elsısorban a komplex termékek kialakítása érdekében. Szükséges olyan létesítmények megvalósítása, amelyek a nemzetközi trendeknek megfelelve nemzetközi versenyképességet, elsıszámú motivációt jelentenek. A Magyarországon wellness szolgáltatást igénybe vevık 70 százalékát a megelızés, 23 százalékát az aktív pihenés motiválja, és a legtöbben a nemzetközi 74

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Borturisztikai szolgáltat

Borturisztikai szolgáltat Borturisztikai szolgáltat ltatások minısítési si rendszere Mi a borút? Összetett turisztikai termék: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik Szervezett egységben (hálózatban) mőködik Piacra jutását közösségi

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Már István. Keszthely, 2007. december 11.

Már István. Keszthely, 2007. december 11. HELYI KÖZÖSSÉGEK területközi és nemzetközi együttmőködési lehetıségei Már István Referensi Hálózat vezetıje Magyarországi LEADER Központ Keszthely, 2007. december 11. Bevezetés EU áttekintés A LEADER hét

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények

I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények A város mint turisztikai célterület a legısibbek közé tartozik, tekintve, hogy e településforma kínálja a turisták számára legkoncentráltabban a vonzerıket.

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben