Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzési szak

Átírás

1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzési szak KÉPZÉSI PROGRAM Szakfelelős: Dr. Pallai Katalin PhD 1

2 I. Az Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 1. Az indítandó szakirányú továbbképzés megnevezése Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzési szak 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Integritás tanácsadó 3. Képzési terület Közigazgatási, rendészeti és katonai 4. A felvétel feltétele A képzésben legalább alapképzésben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti főiskolai képzésben szerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. 5. A képzési idő 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 60 kreditpont 7. A képzés célja: A képzés célja olyan közigazgatásban dolgozó integritás tanácsadók képzése, akik stratégiai szemlélettel, a közigazgatási szervek működési rendszerének ismeretével, szervezetfejlesztési technológiák és a személyügyi menedzsment elsajátításával, a szükséges jogi, szociológiai és pszichológiai tudás birtokában, a releváns nemzetközi jó gyakorlatok megismerésével és személyes kompetenciáik továbbfejlesztésére való képességgel, valamint a közigazgatási szervek működésével kapcsolatban felmerülő különféle típusú szabályozási, megfelelőségi feladatok összehangolásával alkalmasak és képesek arra, hogy egy közigazgatási szervezetben támogassák az integrált irányítási rendszer erősödését, a szervezet tudatos és kontrollált fejlődését támogató személyügyi folyamatok kialakítását, a hivatásetikán alapuló munkakultúra elterjedését, ezáltal a korrupció és a visszaélések kockázatának csökkenését és azok megelőzését. 8. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: - a képzés során elsajátítandó kompetenciák tudáselemek, megszerezhető ismeretek: a korrupció, mint jelenség multidiszciplináris értelmezése és elemzése; a korrupciómegelőzés nemzetközi és hazai története, szabályrendszere; a nemzeti és szervezeti integritásrendszer működése és elemei; 9

3 az integritásmenedzsment rendszer fejlesztése; szervezetvezetési és fejlesztési ismeretek; szervezeti és működési integritás kockázatok felmérésének, elemzésének és kezelésének módszertana; szervezetfejlesztési folyamattervezés és döntés-előkészítés; hivatásetikai tanácsadás és tréning; bejelentések fogadása és bejelentővédelem; felelősségrevonási eljárások lefolytatása; belső adatvédelmi eljárások és döntések; - a képzés során megszerezhető személyes adottságok, készségek: kommunikáció, szervezés és együttműködés; önérvényesítés, stratégia és döntéshozatal; bizalomépítés, támogatás és mobilizálás; konszenzusépítés: folyamattervezés és facilitálás; felnőttoktatás, tréningtervezés és vezetés. - a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakképzettséghez kapcsolódó oklevél elsősorban a közigazgatási belső szervezetfejlesztési folyamatokhoz kapcsolódó, leginkább a korrupció és más visszaélések megelőzését szolgáló integritás irányítási rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez (szervezetfejlesztés, képzések tartása, elemzések készítése) nyújt segítséget, az itt végzett szakemberek tevékenységével a szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősíthető. Az oktatási program olyan közigazgatási szakemberek képzését tűzi célul, akik azonosítani és elemezni tudják a szervezet korrupciós és integritáskockázatait, és kezdeményezni tudják a korrupció megelőzésével, valamint az integritásirányítási rendszer kiépítésével és működtetésével járó szervezetfejlesztési feladatok megvalósítását. Rendelkeznek mindazon kompetenciákkal, amelyek szükségesek saját hitelességük és elfogadottságuk megteremtéséhez, a demokratikus, integritáshoz kötődő értékek, elvek és szabályok tudatosításához. A szakirányú továbbképzési szakot elvégzők képesek lesznek az integritás-irányítási rendszer, valamint más szervezetfejlesztési folyamatok hatékony tervezésére és a megvalósításban szervezet vezetőjének támogatására. 9. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték Alapozó és rendszerező tantárgyak (18 kredit) Értékalapú kormányzás (2 kredit) Különböző tudományok korrupció megközelítése (2 kredit) Normasértések típusai (2 kredit) Szervezeti kultúra, vezetés és működés (3 kredit) Belső kontrollrendszer (3 kredit) Nemzetközi antikorrupciós törekvések és egyezmények (2 kredit) 3

4 Integritásmenedzsment (4 kredit) Szakmai kompetenciafejlesztő tantárgyak (33 kredit) Korrupciós- és integritás kockázatelemzés és Integritás jelentés készítése I. (1 kredit) Korrupciós- és integritás kockázatelemzés és Integritás jelentés készítése II. (4 kredit) Kockázatkezelés és intézkedési terv készítése (3 kredit) Szervezetfejlesztési gyakorlat (5 kredit) Bejelentések kivizsgálása és bejelentővédelem (3 kredit) Etikai tréning (3 kredit) Felelősségrevonási eljárások (3 kredit) Tanácsadói kompetenciák: Tanácsadás és támogatás I. (2 kredit) Tanácsadói kompetenciák: Tanácsadás és támogatás II. (3 kredit) Belső adatvédelem (3 kredit) Szervezeten belüli esélyegyenlőség (3 kredit) Személyes kompetencia- és készségfejlesztő tantárgyak (9 kredit) Kommunikáció és együttműködés tréning (3 kredit) Konfliktuskezelés és kooperatív vezetés tréning (3 kredit) Konszenzusépítés tréning (3 kredit) 4

5 II. Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások: - A számonkérés Az ismeretek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) tartalmazza. Az ismeretek számonkérésének módját a tantárgyi programok rögzítik, a hallgatók erről a tanulmányaik megkezdése előtt tájékoztatást kapnak. A tananyag ismeretének értékelése a szorgalmi időszakban, illetve a vizsgaidőszakban történhet. Valamennyi vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy ezek kombinációja. - A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: a tantervben előírt követelmények sikeres teljesítése. A záróvizsga szóbeli vizsgarészből áll: a záróvizsga szóbeli vizsgarésze a két félév során tanult ismereteket összegzi. A záróvizsga eredménye: a szóbeli vizsgára adott érdemjegy. Az oklevél kiadásának feltételei: a tantárgyi kötelezettségek teljesítése, összesen 60 kredit megszerzése, eredményes záróvizsga letétele. - A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje: A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 49. (6) bekezdése szerint. 5

6 Tanterv- és vizsgakövetelmények 1. Tantárgy neve Félév Típus Alapozó és rendszerező tantárgyak Sorszám Tanóra Kreditérték Számonkérés módja Tárgyfelelős 1.1 Értékalapú kormányzás I. kötelező 6 2 beszámoló Dr. Pallai Katalin 1.2 Különböző tudományok korrupció megközelítése I. kötelező 6 2 beszámoló Dr. Árva Zsuzsanna 1.3 Normasértések típusai I. kötelező 6 2 kollokvium Lóczy Péter 1.4 Szervezeti kultúra, vezetés és működés I. kötelező 8 3 kollokvium dr. Princzinger Péter 1.5 Belső kontrollrendszer I. kötelező 8 3 kollokvium Dr. Benkő János 1.6 Nemzetközi antikorrupciós törekvések és egyezmények I. kötelező 6 2 kollokvium dr. Klotz Péter 1.7 Integritásmenedzsment I. kötelező 12 4 kollokvium dr. Sántha György Szakmai kompetenciafejlesztő tantárgyak Korrupciós- és integritás kockázatelemzés és Integritás jelentés készítése I. Korrupciós- és integritás kockázatelemzés és Integritás jelentés készítése II. Kockázatkezelés és intézkedési terv készítése Szervezetfejlesztési gyakorlat Bejelentések kivizsgálása és bejelentővédelem I. kötelező 4 1 gyakorlati jegy Dr. Benkő János II. kötelező 12 4 kollokvium Dr. Benkő János II. kötelező 8 3 II. kötelező Etikai tréning II. kötelező 16 3 gyakorlati jegy gyakorlati jegy Dr. Benkő János Dr. Domschitz Mátyás II. kötelező 8 3 kollokvium Dobos Csaba gyakorlati jegy 2.7 Felelősségrevonási eljárások II. kötelező 8 3 kollokvium Dr. Pallai Katalin dr. Princzinger Péter 6

7 2.8 Tanácsadói kompetenciák: Tanácsadás és támogatás I. I. kötelező 8 2 gyakorlati jegy Monoszlainé Bors Ágnes 2.9. Tanácsadói kompetenciák: Tanácsadás és támogatás II. II. kötelező 8 3 kollokvium Monoszlainé Bors Ágnes 2.10 Belső adatvédelem II. kötelező 8 3 kollokvium Szervezeten belüli esélyegyenlőség Személyes kompetencia- és készségfejlesztő tantárgyak Kommunikáció és együttműködés tréning II. kötelező 8 3 kollokvium 40 9 Dr. Ábrahám Dominika Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka I. kötelező 16 3 beszámoló Dr. Síklaki István 3.2 Konfliktuskezelés és kooperatív vezetés tréning I. kötelező 16 3 beszámoló Dr. Pallai Katalin 3.3 Konszenzusépítés tréning I. kötelező 8 3 beszámoló Dr. Pallai Katalin ÖSSZESEN

8 1. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Értékalapú kormányzás 2. A tanórák száma: 6 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Pallai Katalin, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: dr. Klotz Péter, Dr. Nagy Balázs Ágoston, Dr. Pallai Katalin Az Értékalapú kormányzás alapozó és rendszerező tantárgy célja a képzés további tárgyainak feldolgozását, hallgatói szintézisét támogató koncepcionális keret biztosítása. A tárgy munkadefiníciókat, egyfajta kulcsfogalmakat és kulcsösszefüggéseket tartalmazó ideiglenes dogmatikát ad a jó kormányzás és az ahhoz kapcsolódó témák feldolgozásához, amelyek a további tárgyak során is alkalmazhatóak lesznek, így biztosítható, hogy az egész képzés egységes szemléletű és szakmailag konzisztens legyen. A hallgatóknak, legalább a lehetőség megértésének szintjén képessé kell válniuk a témakör argumentatív szemléletben való re-konceptualizálására. Sor kerül normaszocializáció kérdésének argumentatív (interpretatív) megközelítésű tárgyalására, a szervezeten belüli értéképítő folyamatok eszköztárának megértése érdekében. A tárgy során a hallgatók összefoglalót kapnak a kormányzati teljesítmény nemzetközi mutatóiból, illetve a kormányzatok teljesítményeiből leszűrhető értékelésekből. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: beszámoló 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Kaiser Tamás Kis Norbert (2014): A Jó Állam mérhetősége, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kaiser Tamás (2014): Hatékony közszolgálat és jó közigazgatás nemzetközi és európai dimenziók, Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Pallai Katalin (2015): Értékalapú kormányzás és közigazgatás, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ÁROP fejlesztés (fejlesztés alatt) 8

9 2. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Különböző tudományok korrupció megközelítése 2. A tanórák száma: 6 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Árva Zsuzsanna, habil. egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Árva Zsuzsanna Bevezetés: a corruptio etimológiai fogalma, definiálási nehézségek bemutatása, a korrupció, mint összetett társadalmi jelenség voltának bemutatása, kulturális beágyazottsága. Politológiai fogalom: a közrossz fogalma és a korrupció. Jogon túli jelentések: nepotizmus, érdekkijárás, szürkegazdaság, paraszolvencia, rossz privatizációs gyakorlatok, kapcsolati tőke. Pszichológiai értelmezés: a korrupció pszichológiai okai, kriminálpszichológiai megközelítések. Közgazdaságtani fogalmak: kereslet-kínálat-csere elméletek, a közhivatalnoki tisztség üzleti alapú megfogalmazása. Megbízó-ügynök-harmadik fél elmélet ismertetése. Szociológiai elméletek: közrossz fogalma, szemelvények Hankiss Elemér Társadalmi csapdák és diagnózisok című művéből. Kríziskorrupció, szürke és fehér korrupció, Greasing the wheel felfogás. Kollektív akció, illetve kollektív cselekvési probléma bemutatása, a szervezet integritása és a korrupció. Nemzetközi szervezetek értelmezése: Transparency International: közhatalommal való visszaélés magáncélok érdekében. INTOSAI: a hatalommal való visszaélés személyes haszonszerzés érdekében. A korrupció, mint jogi fogalom: korrupciós bűncselekmények és hivatali bűncselekmények, hivatali visszaélés, vesztegetés, a befolyással üzérkedés. Jogelméleti vita: egyes magatartások büntetőjogi szempontból nem kategorizálhatók egyértelműen. Elhatárolási kérdések más természetű bűncselekményektől. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: beszámoló 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Hollán Miklós (2013): A korrupció megelőzése és kriminológiája, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés 9

10 Hollán Miklós (2013): Statisztika A korrupciós bűncselekmények kriminálstatisztikája. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Báger Gusztáv (2013): Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia Akadémiai Kiadó 10

11 3. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Normasértések típusai 2. A tanórák száma: 6 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Lóczy Péter, szakmai főtanácsadó, Belügyminisztérium 7. A tantárgy oktatói: Lóczy Péter A tantárgy tananyaga elsődlegesen a tágabb költségvetési-közszolgálati szférában, a hivatali működés keretei között előforduló normasértések típusainak beazonosítására, a normasértések kezeléséhez szükséges eszközrendszerek alkalmazásának elsajátítására irányul. A képzés során tisztázódik a társadalmi, jogi és szervezeti normák alakulásának és hatásainak folyamata, rendszerező keretet kap a hallgató a normasértések típusainak, valamint etikai, fegyelmi, összeférhetetlenségi, munkajogi, büntetőjogi- és, szabálysértési következményeinek lehatárolásához. Különböző közszolgálati jogállási törvények felelősségi rendszereinek jogi alapjai, az integritás szempontjából jelentős felelősségi rendszerekkel kapcsolatos átfogó ismeretanyagok. Az ismeretanyag segítséget nyújt, hogy a hallgató ismerje és alkalmazni tudja a közszolgálati tisztviselőkre, a hivatásos rendvédelmi személyekre, a hivatásos katonai jogviszonyban állókra, az állami vezetőkre, a közalkalmazottakra, a munkavállalókra vonatkozó felelősségi előírásokat. Az integritás szempontjából jelentős további jogintézmények, így a munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek, a továbbképzés, a teljesítményértékelés és az illetmény rendszerek is a tananyag részét képezik. A hallgató ismereteket szerezhet az érdekérvényesítés fogalmáról és kezelésének elveiről, az érdekérvényesítés és a közszolgálati etika valamint a hivatásetika és a közszolgálati etika kapcsolatáról, továbbá a közszolgálati hivatásetika nemzetközi összefüggéseiről. Külön témakör a hivatásetikai rendszerekhez kapcsolódó közszolgálati jogintézmények, így a közszolgálati hivatásrendek, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, a Magyar Rendvédelmi Kar, helye és szerepe az etikai eljárásban, az etikai kódexek szerepe, a Zöld Könyv tartalma, a Kormánytisztviselői Etikai Kódex és a Rendészeti Etikai Kódex rendszertani helye, a szervezeti szintű etikai kódexek megjelenési formái. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 11

12 Hollán Miklós (2013): A korrupció megelőzése. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Hollán Miklós (2013): A korrupció büntetőjogi vonatkozásai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Báger Gusztáv (2013): Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia. Budapest: Akadémia Kiadó 12

13 4. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Szervezeti kultúra, vezetés és működés 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: dr. Princzinger Péter, igazgató, Vezető- és Továbbképzési Intézet 7. A tantárgy oktatói: dr. Princzinger Péter A közszférában tevékenykedő szervezetek rendeltetése általában, a közigazgatási szervek, ezen belül az államigazgatási szervek rendeltetése. A közigazgatás szervezetrendszere, a rendeltetésnek megfelelő méret és forma kérdése, az eredményesség, hatékonyság és egyszerűsítés kérdése. Cél, hatáskör, feladat, erőforrások, szervezeti és működési szabályok. Működési gyakorlat, rutinok, szervezeti tudás, közös értékek, identitás, szervezeti klíma. Átszervezés, szervezet-építés, szervezet-fejlődés, technikai fejlődés, csapatépítés, szervezeti stratégiák: megúszó szemlélet, alakító szemlélet, szervezeti képességek, a szervezeti tudás felépítése, karbantartása, fenntartása, megőrzése. Működésfejlesztés, önkorrekció, PDCA, stratégiai szemlélet a szervezetfejlesztésben, minőségirányítás és szervezetfejlesztés viszonya. A tanuló szervezet, egyhurkos/kéthurkos tanulás, a technokrata működésmód korlátai, határai, a szervezet(fejlesztés) összefüggése az egyéni, személyes stratégiákkal. Kompetencia elvárások, és teljesítménycélok, teljesítmény és kompetenciaértékelés, fejlesztési igény megfogalmazása, fejlesztési/képzési tervezés, innovációs dilemmák. A szervezeti kultúra jelentősége, és a vezető felelőssége, a szervezeti kultúra alakíthatósága, projektek a szervezetben, áldás vagy átok? Az integritás tanácsadó beillesztése (beilleszkedése) a szervezetbe, viszonya az első számú vezetőhöz, a többi vezetőhöz, a beosztott munkatársakhoz. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Antal Zsuzsanna - Kiss Norbert Tamás (2013): Szervezetigazgatás és menedzsment. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Drótos György (2013): Tudásmenedzsment. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Kiss Csaba (2014): A szervezeti kultúra. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés, E-tananyag 13

14 5. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Belső kontrollrendszer 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Benkő János, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Benkő János Az integritásirányítási rendszer működése, az integritás tanácsadó tevékenysége az intézmények belső kontrollrendszerében. Az integritás tanácsadó belső kontrollrendszer alkotóelemeihez kapcsolódó feladatai. A kontrollkörnyezet kialakításának és működtetésének kiemelt feladata és felelőssége. Az integritás tekintetében a vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületességének, etikai értékrendjének fejlesztése és támogató hozzáállása. A kockázatértékelés keretében a szervezet céljait veszélyeztető integritási és korrupciós kockázatok (szándékos szabálytalanságok) azonosítása, működtetése és elemzése. A szervezeti célok elérése és a kockázatok hatásainak mérséklése vagy semlegesítése. A megelőzés miatt elsősorban a megelőző és a jelző funkciókat ellátó kontrollokra helyeződik a hangsúly. A kockázathordozók (személyek, szervezeti egységek) és a vezetés közötti hatékony kommunikáció és információ, a kontroll célok megvalósítása. Az integritásirányítási rendszer része: a jól működő bejelentési rendszer. A belső kontrollrendszer monitoringja: biztosítja a kontrollok létrehozási szándéknak megfelelő működését és a működés megfelelő módosítását, ha körülmények megváltoznak. A kontrollrendszer külön része: a független belső ellenőrzés, hatékonyságának javítása. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka Vértesy László (2013): Közigazgatás, ellenőrzés, gazdálkodás. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Benkő János (2015): Belső kontrollrendszer, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés (fejlesztés alatt) 14

15 6. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Nemzetközi antikorrupciós törekvések és egyezmények 2. A tanórák száma: 6 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat 7. A tantárgy oktatói: Dr. Báger Gusztáv, dr. Klotz Péter A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a korrupció elleni fellépés nemzetközi vonatkozásaival, az elmúlt évtizedekben létrehozott nemzetközi egyezmények tartalmával és ellenőrző mechanizmusaival, a nemzetközi antikorrupciós intézmények feladataival és működésével, valamint a korrupció mérésére szolgáló módszerekkel. A tantárgy kiterjed azokra a gazdasági-társadalmi változásokra (globalizáció, kétpólusú világrend megszűnése, fokozódó biztonsági kihívások és a szervezett bűnözés térnyerése, technológiai fejlődés), amelyek lehetővé tették a korrupció elleni fellépés nemzetközi színtérre emelését és az országok közös fellépését a korrupciós jelenségekkel szemben. A tantárgy a nemzetközi trendek ismertetésén túl bemutatja azon országok jó gyakorlatait is, amelyek eredményes programokat, jó gyakorlatokat valósítottak meg a korrupció elleni fellépés és az integritás építése terén. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Szabó Zoltán Gyula (2013): Nemzetközi szervezetek és az antikorrupció tananyag. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Szeverényi Dávid (2013): Az EU pénzügyi érdekeinek védelme. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Báger Gusztáv (2013): Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia. Budapest: Akadémiai Kiadó 15

16 7. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Integritásmenedzsment 2. A tanórák száma: 12 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: dr. Sántha György, vezető tanácsadó 7. A tantárgy oktatói: dr. Sántha György A kezelendő probléma bemutatása: rossz kormányzás (szétesés, széthúzás, háború, korrupció), a korrupció valódi arca, korrupciós jelenségek Magyarországon, esetfeldolgozás; a javasolt megoldás bemutatása: a jó kormányzás és sarokköve az integritás; az integritás fogalma; személyi, szervezeti és rendszerszintű integritás, a represszió és a prevenció szükségszerű egyensúlya a helyes szervezeti működésben. Vállalati megfelelőségi (compliance) rendszerek: piaci kontextus; integritásmenedzsment rendszerek: közigazgatási kontextus. Az önmagukat megújító ( öntökéletesítő ) menedzsmentciklusok (PDCA, TQM, CAF, megfelelőségi irányítási ciklus, integritásirányítási ciklus) logikai felépülése. A szervezeti szintű integritás definiálása (determining): kockázatelemzés, etikai ügyek kezelése, szervezeten belüli konzultáció, tanácsadás, értékek, normák rögzítése, érdekösszeütközések kezelése, szabályozás. Útmutatás, tanácsadás (guiding): a vezetők példamutatása, tréningek, szervezeti elköteleződés, az integritás követelményének való megfelelés integrálása a mindennapi munkafolyamatokba különösen a személyzeti ügyek intézésébe. Az integritás mérése, monitorozása (monitoring): passzív és aktív mérő/monitorozó rendszerek, szervezeten belüli és szervezeten kívüli információs csatornák kialakítása (panaszkezelés, whistle blowing, lobbi-ügyek kezelése). Az integritás kikényszerítése (enforcing): információszerzés, tájékozódás és kivizsgálás, valamint az eljárás kezdeményezés és a szankcionálás lehetőségei. Integritásmenedzsment folyamatok és struktúrák: alapvető (elsődleges) és kiegészítő (másodlagos) integritásmenedzsment folyamatok és struktúrák egy szervezetben. A nemzetközi és hazai jó gyakorlatok bemutatása: ismertebb best practice megoldásokon felül konkrét ügy(ek) kielemzése. Egy konkrét integritásmenedzsment eszköz demonstrálása: kockázatelemzés az ÁSZ Integritás Projektjében. A hatályos magyar szabályozási keretek, vonatkozó kormányzati intézkedések és előírások az aktuális nemzetközi (EU, ET, OECD, ENSZ, OGP) elvárások tükrében. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 16

17 Klotz Péter Sántha György (2013): Integritásmenedzsment az integritás tanácsadók részére. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Klotz Péter Sántha György (2013): Integritásmenedzsment az integritás tanácsadók részére, e-learning tananyag. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés 17

18 8. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Korrupciós- és integritás kockázatelemzés és Integritás jelentés készítése I. 2. A tanórák száma: 4 óra 3. Kreditérték: 1 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Benkő János, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Báger Gusztáv, Dr. Benkő János, Dobos Csaba Elméleti alapozás keretében szükséges az ISO szabvány alapján a kockázatkezelés egymástól elkülöníthető, de folyamatba szervezett és ismétlődő lépéseinek bemutatása. Ugyancsak elméleti alapozásként meg kell ismerniük a hallgatóknak a holland önértékelési modell módszertani alapjait. A képzés során súlyponti kérdés: a megelőzésen alapuló korrupció elleni küzdelem céljainak, módszereinek, és az integritás és a korrupciós kockázatok azonosítási és mérési módszereinek bemutatása (holland modell, ÁSZ Integritás Projekt). Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Víg Dávid (2013): Módszertan, kockázatelemzés, statisztika. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Farkasné dr. Halász Henrietta (2013): Módszertan - Korrupciós bűncselekmények nyomozása. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Báger Gusztáv (2013): Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt. 18

19 9. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Korrupciós- és integritás kockázatelemzés és Integritás jelentés készítése II. 2. A tanórák száma: 12 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Benkő János, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Báger Gusztáv, Dr. Benkő János, Dobos Csaba A hallgatók megismerkednek a főbb intézményi típusok integritás és korrupciós szempontból legveszélyeztetettebb folyamataival, területeivel. Az elemzés során megtörténik a kiváltó okok és a várható kihatások azonosítása, majd ezek feltárása és értékelése után lehetséges a kockázatok rangsorolása. A korrupciós és integritás kockázatok feltérképezése adott szervezetben önértékelés alkalmazásával. A kockázati profil meghatározásához azonosítani kell a szervezet jogállásából fakadó veszélyeztetettségi jellemzőket, az ezeket erősítő, elsősorban a menedzsment működéséből származó növelő tényezőket, majd az előbb fennálló veszélyek mérséklésére alkalmazott kontrollintézkedéseket. A kockázati tényezők feltérképezéséhez a szervezet fő és támogató tevékenységeinek felmérése. Az ÁSZ Integritás Projektjének éves elemzéseinek, egy intézmény korábbi Integritás jelentéseinek, az ellenőrzés nyomvonalának, a szabálytalanságok nyilvántartásának, a belső és külső ellenőrzések megállapításának, javaslatainak megismerése. Az önértékelés alapján egyéves korrupció megelőzési intézkedési terv elkészítése, a kockázatok kezelésére. Az integritás jelentés készítésére módszertani útmutató bemutatása. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Víg Dávid (2013): Módszertan, kockázatelemzés, statisztika. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Farkasné dr. Halász Henrietta (2013): Módszertan - Korrupciós bűncselekmények nyomozása. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Báger Gusztáv (2013): Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt. 19

20 10. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Kockázatkezelés és intézkedési terv készítése 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Benkő János, egyetemi tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Benkő János, Csiszár Miklós Béla, Fekete Letícia A megelőzésen alapuló korrupciós kockázatkezelés lényege a kockázatok bekövetkezésének megakadályozása, kivédése és a konkrét kockázatok helyett kockázati területekre koncentrálás. A cél olyan kockázati tényezők kiválasztása, amelyek segítségével azonosíthatók a potenciálisan magas kockázatú területek, és feltárhatók a valószínű problémák azok bekövetkezése előtt. A kezelés során a kockázathordozó személyeket, szervezeti egységeket kell a fókuszpontba helyezni, továbbá az elemzés során feltárt és a kockázatokat kiváltó okokat és a várható kihatásokat kell kontrollokkal közömbösíteni. A megelőzés érdekében a preventív kontrollok alkalmazását kell előtérbe helyezni. A korrupciós kockázatok esetében a kockázatkezelés a szándékos szabálytalanságok megelőzésére koncentrál. A kezelés eszközei, és intézkedési terv megismerése. Évente szükséges az intézkedési terv végrehajtásának értékelése, a kockázatkezelési folyamat átfogó felülvizsgálata: a folyamatokban résztvevő munkatársak önértékelésének, a belső ellenőrzés, valamint a külső ellenőrző szervek jelentéseinek, az ÁSZ Integritás felmérésének, az integritás jelentések felhasználásával, amelynek célja belső kontrollok tökéletesítése. Ennek során a felmerült új kockázatokra, továbbá azokra a körülményekre, tényezőkre kell reagálni, amelyek hátráltatták, akadályozták a tervezett intézkedések megvalósulását. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Farkasné dr. Halász Henrietta (2013): Módszertan - Korrupciós bűncselekmények nyomozása. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Báger Gusztáv (2013): Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia. Budapest: Akadémiai Kiadó Zrt. 20

21 11. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Szervezetfejlesztési gyakorlat 2. A tanórák száma: 16 óra 3. Kreditérték: 5 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Domschitz Mátyás, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Domschitz Mátyás, dr. Princzinger Péter, Ruzsa Ágota A szervezet, mint tudások kombinációja. A szervezetek teljes szemlélete. A szervezet problémamegoldó képességének növelése. A gyakorlat elősegíti a közigazgatás tudásintenzív szervezetekben folyó fejlesztési munkát. A tudásintenzív munka fejleszti a kommunikációt, a csoportmunkát. A szervezetek fejlesztéseivel kapcsolatos lépéssor és eszköztár bemutatása és elsajátítása. A hallgató képes lesz arra, hogy a szervezeti vezetőjével és érintett munkatársaival együttműködve egy-egy feltárt kockázat kezelésére alkalmas szervezeti stratégiát, illetve cselekvési tervet dolgozzon ki és döntés-előkészítő anyag formájában a vezető elé tárja. A gyakorlaton való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Csillag Sára - Kiss Csaba (2013): Szervezetfejlesztés és szervezetpszichológia. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Domschitz Mátyás (2015): Szervezetfejlesztési gyakorlat, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés (fejlesztés alatt) 21

22 12. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Bejelentések kivizsgálása és bejelentővédelem 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dobos Csaba, integritás tanácsadó 7. A tantárgy oktatói: Dobos Csaba, Dr. Gulyás Attila A bejelentőrendszer nemzetközi mintái - Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Dél-Korea, Egyesült Királyság - és hazánk megvalósítási törekvései. A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló évi CLXV. törvény rendelkezései, szabályozási kerete, valamint az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény ismertetése. A bejelentések tárgyát képező lehetséges események, a bejelentések elkülönítése a panaszoktól, a szabálytalanság és korrupciós cselekmények közötti összefüggések helyes és egységes értelmezése, a bejelentőrendszer hatékonyságának kulcsa. A bejelentőrendszer szerepe az integritás erősítésében. Bejelentés és besúgás elhatárolása. Vizsgálati szabályok, módszerek és lehetőségek. A bejelentők védelme a bejelentések kezelése és vizsgálata során. Dokumentálás és adatkezelés. Egy megyei kormányhivatal bejelentőrendszerének bemutatása, kitérve a bejelentők védelmére és a bejelentések vizsgálati lehetőségeire. Az alapvető jogok biztosának helye és szerepe a korrupció elleni küzdelemben. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer alapjainak, működésének, használatának részletes gyakorlati ismertetése. Az egyes közérdekű bejelentéseknek az eljárásra jogosult szerv általi megfelelő intézésének kérelemre történő vizsgálatának ismertetése, konkrét példákon keresztül. Az alapvető jogok biztosa hivatalbóli vizsgálata, a közérdekű bejelentések, eljáró hatóságok általi kezelésének gyakorlatával összefüggésben. A vizsgálati szempontrendszer ismertetése. Az elektronikus rendszer használata és a vizsgálatok kapcsán adódó gyakorlati tapasztalatok bemutatása, elemzése. Az eljáró szervek, közérdekű bejelentések vizsgálatára vonatkozó szabályzatának ajánlott elemei, harmonizációja az AJBH eljárásaival. Szituációs gyakorlat egy tipizált eset kapcsán. Közérdekű bejelentés fogadása, dokumentálása. Vizsgálati terv készítése. Külső és belső kapcsolatrendszer bemutatása. Vizsgálati módszertan. Konkrét bizonyítási lehetőségek. Jegyzőkönyv felvételének szabályai, dokumentálási lehetőségek. Bejelentővédelmi intézkedések. Vizsgálati jelentés készítése, javaslattétellel. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 22

23 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Dobos Csaba - Gulyás Attila (2015): A bejelentőrendszer szerepe az integritás erősítésében, a bejelentések vizsgálata és bejelentővédelem, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés (fejlesztés alatt) 23

24 13. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Etika tréning 2. A tanórák száma: 16 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Pallai Katalin, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Krémer András, Dr. Molnár Katalin, Dr. Nagy Balázs Ágoston, Dr. Pallai Katalin Az etikai tréningblokk célja egyrészről azt a szemléletet átadni, amely segíti a tanácsadót az etikai kérdésekben való eligazodásban (illesztve az Értékalapú kormányzás, valamint a Normasértések típusai című tárgyakhoz), másrészről a tisztviselők etikai képzésére és a számukra való etikai tanácsadásra tartalmilag és módszertanilag felkészíteni. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek etikai kérdések mérlegelésében segítő módszerekkel, alkalmazói szintű ismereteket szereznek a közszolgálati hivatásrendek etikai kódexeiről, felkészülnek az etikai kódex oktatására és az azzal kapcsolatos tanácsadásra, valamint az új szervezet-specifikus etikai szabályok kidolgozását támogató folyamatok vezetésére. Az oktatás példa arra a tapasztalat alapú, interaktív oktatás szemléletre, amelyet később ők is alkalmazni fognak. A módszer megértetését, alapjainak és alaptechnikájának átadását segíti a tréning és a személyiségfejlesztő tréningek is. A tréningen való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Dávid Péter - Lóczy Péter (2013): Hivatásetika és kultúra, érdekérvényesítés Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Pallai Katalin (2015): Tréningmódszertan, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés (fejlesztés alatt) 24

25 14. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Felelősségrevonási eljárások 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: dr. Princzinger Péter, igazgató, Vezető- és Továbbképzési Intézet 7. A tantárgy oktatói: Dr. Gulyás Attila, dr. Princzinger Péter, Dr. Ujfaludi Zoltán A tantárgy teljesítése eredményeként a hallgató képes azonosítani, hogy az adott ügy mely eljárás körébe tartozik és képes a folyamat (elsősorban a fegyelmi eljárás) szakszerű és intelligens levezetésére. Tényállás megállapítás (különös tekintettel a különböző ellenőrzési eljárásokra: külső és belső ellenőrzések, melyek valamilyen felelősség megállapításával végződhetnek, az ellenőrzött jogai az ellenőrzés során). Elhatárolás, minősítés. Korrekt eljárás kontra manipulatív (koncepciós) eljárás. A jogi vita megelőzését, elkerülését célzó alternatív eljárások ismertetése (békéltetés, mediáció, döntőbizottsági megoldások). Az integritás tanácsadó szerepének megismerése az egyes eljárásokban (mely esetekben szereplője az eljárásnak, és mikor lehet a támogatója, segítője az eljárás szereplőjének). Az egyes felelősségrevonási eljárások menete (azonosságok és különbségek, specialitások). Eljárási garanciák, jogorvoslatok, személyes és szenzitív adatok kezelése. Az eset kommunikációja a szervezeten belül (a történtek feldolgozása, eszkaláció megelőzése vagy kríziskommunikáció). A gyakorlaton való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Princzinger Péter (2015): Felelősségrevonási eljárások, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés (fejlesztés alatt) 25

26 15. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Tanácsadói kompetenciák: Tanácsadás és támogatás I. 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Monoszlainé Bors Ágnes, tréner és coach 7. A tantárgy oktatói: Monoszlainé Bors Ágnes, Ruzsa Ágota, Dr. Síklaki István A tantárgy keretében a hallgatók megtapasztalják a tanácsadási tevékenységet a gyakorlatban, ezáltal fejlesztve saját kompetenciájukat. Cél, hogy felismerje az adott szervezeti kultúrában rejlő lehetőségeket, konstruktív kritikus szemléletével támogassa a MIT? és HOGYAN? válaszokat úgy, hogy céltudatossága nem téveszti szem elől a választ a MIÉRT?-re, vagyis, hogy milyen eredmény elérése érdekében tevékenykedik. A tréningen való részvétel. 10. Számonkérés: gyakorlati jegy 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Dávid Péter - Lóczy Péter (2013): Hivatásetika és kultúra, érdekérvényesítés Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Klotz Péter Sántha György (2013): Integritásmenedzsment az integritás tanácsadók részére. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Klotz Péter Sántha György (2013): Integritásmenedzsment az integritás tanácsadók részére, e-learning tananyag. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés 26

27 16. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Tanácsadói kompetenciák: Tanácsadás és támogatás II. 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Monoszlainé Bors Ágnes, tréner és coach 7. A tantárgy oktatói: Monoszlainé Bors Ágnes, Ruzsa Ágota, Dr. Síklaki István A tanácsadás, mint műfaj, szereplői, és azok jellemzői. A befolyásolás lélektana, eszközei. Kommunikációs, és tárgyalástechnikai modellek (John Heron: Hatos fogat; D. Bohm: Dialógus megközelítése). Coaching szemlélet alapjai, néhány hasznos módszer, és azok eszközei. A tantárgy keretei lehetőséget teremtenek a tanácsadói tevékenység kipróbálására, megtapasztalására. A tréningen való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Dávid Péter - Lóczy Péter (2013): Hivatásetika és kultúra, érdekérvényesítés Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Klotz Péter Sántha György (2013): Integritásmenedzsment az integritás tanácsadók részére. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Klotz Péter Sántha György (2013): Integritásmenedzsment az integritás tanácsadók részére, e-learning tananyag. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés 27

28 17. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Belső adatvédelem 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Ábrahám Dominika, belső adatvédelmi felelős 7. A tantárgy oktatói: Dr. Ábrahám Dominika, dr. Kiss Attila, Dr. Ujfaludi Zoltán A tárgy képessé teszi a hallgatókat, hogy átlássák a személyes adatok védelmének komplex szabályozási kérdéseit, hazai és Európai Uniós jogi kereteit; megismerjék a belső adatvédelmi felelősök feladatait és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság gyakorlati iránymutatásait. A hallgatók emellett megismerik a technológiai fejlődés következtében megjelenő új szabályozási igényeket, alkalmazni tudják a belső szabályozási eszközrendszert (adatvédelmi szabályzat elkészítése, adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentkezés, adatbiztonsági politika és szabályzat ismerete), és a megszerzett szakmai ismeretek birtokában képesek lesznek kapcsolatot teremteni, együttműködni az informatikai biztonsági felelősökkel, esélyegyenlőségi referensekkel is a felmerülő jogi problémák kezelésében és megoldásában. Az érintettek jogainak érvényesítése, gyakorlati feladatok megoldása. Belső adatvédelmi nyilvántartás létrehozása, gyakorlati feladatok írásban történő megoldása. Adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentés, elektronikus bejelentés megírása. Adatvédelmi szabályzat előkészítése, írásbeli gyakorlati feladat megoldása. Adatbiztonság, hallgatók által kiválasztott adatkezelés elektronikus, fizikai és adminisztratív védelme és az informatikai rendszer osztályba sorolása Közérdekű adatok meghatározása és a megismerési korlátai. Közérdekű adat megismerésére vonatkozó adatigény teljesítése, gyakorlati adatigény megválaszolása. Elektronikus közzététel szabályai, Infotv. 1 számú melléklete alapján szerkezeti egység meghatározása, közzététellel érintett szervezeti egységek meghatározása, gyakorlati példákon keresztül. Az eljárásban érintett felek adatainak védelme, dokumentumvédelem, titoktartási kötelezettség, egyedi szervezeti feltételek megvizsgálása. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga 28

29 Révész Balázs (2013): Adatkezelés, adatbiztonság, adatvédelem. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés Ábrahám Dominika - Ujfaludi Zoltán - Kiss Attila (2015): Belső adatvédelem, Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés (fejlesztés alatt) Törley Gábor (2013): Adatbiztonság a közigazgatásban. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, Egyetemi jegyzet 29

30 18. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Szervezeten belüli esélyegyenlőség 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka, Dr. Petrovics Zoltán A tárgy keretében a hallgatók megismerhetik az esélyegyenlőségi fogalmakat, feladatokat, a kezelésükre kialakított jó gyakorlatokat, esélyegyenlőséget elősegítő intézkedések és munkaprogram kidolgozásához kapnak ismereteket. A szervezeten belül hogyan jelenhet meg a kisebbséghez és a többséghez tartozás jelensége. Kisfilmekkel, képekkel és a hallgatóknak adott feladatokkal a diszkriminatív jelenségek sokféleségét jelenítjük meg és ráhangoljuk a hallgatókat a téma megismerésére. A tárgy keretében vizsgáljuk a diszkrimináció (burkolt- közvetett), az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, hátrányos helyzetű csoportok fogalomkörét. A nemzetközi és a hazai jogszabályok esélyegyenlőséghez, diszkriminációhoz kapcsolódó szabályait dolgozzák fel kiscsoportban a témavezetővel és teszik közzé a csoportban. Szervezeten belül milyen intézkedéseket, milyen programokat lehet bevezetni szervezetre szabottan- a prevenciónak a diszkrimináció csökkentése, az emberi méltóság védelme, a jogtudatosság fejlesztése és az egyenlő bánásmódot követő magatartásmód általánossá válása érdekében. Az előadásokon való részvétel. 10. Számonkérés: kollokvium 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Maiyalehné dr. Gregóczki Etelka Petrovics Zoltán (2015): Szervezeten belüli esélyegyenlőség. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés (fejlesztés alatt) 30

31 19. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Kommunikáció és együttműködés tréning 2. A tanórák száma: 16 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Síklaki István, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Krémer András, Dr. Molnár Zsolt, Dr. Pallai Katalin, Dr. Síklaki István A tréning során a kommunikációtudomány és a szociálpszichológia szemléletének átadását társítjuk az egyéni, és főleg csoportos gyakorlatokkal, mindezt az élmény alapú oktatás/tanulás módszertani elveit alkalmazva. A tantárgy célja, hogy az érintett tudományok legújabb eredményeire épülő szemléletet mélyítsen el a hallgatókban, ami az ismeretek későbbi kreatív alkalmazására teszi őket képessé. Hangsúlyt kap az érzelmek humánus és hatékony alkalmazása a társas interakcióban, az empátia és általában a szociális intelligencia élményszerű megtapasztalása, gyakorlása és elmélyítése. A hallgatók képesek lesznek a szervezeti hierarchia bármely szintjén álló partnerekkel a kölcsönös tisztelet és elfogadás alapján a hatékony együttműködésre, valamint arra, hogy személyes céljaikat a szervezet érdekeivel összhangban, azokat előmozdítva érjék el. A tréningen való részvétel. 10. Számonkérés: beszámoló 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Berta Judit - Bajnok Andrea (2013): Együttműködés-fejlesztés és kommunikáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem ÁROP fejlesztés 31

32 20. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Konfliktuskezelés és kooperatív vezetés tréning 2. A tanórák száma: 16 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Pallai Katalin, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Krémer András, Dr. Molnár Zsolt, Dr. Pallai Katalin, Dr. Síklaki István Az integritás szemlélet középpontjában álló szervezeti ellenálló képesség fejlesztésének alapvető eszközei közé tartozik a nyílt belső kommunikáció, együttműködés és a vertikális ellenőrzési és számonkérési rendszerek, többirányú, kölcsönös interdependens rendszerekkel történő erősítése. A tárgy célja egyrészről az együttműködő szervezeti kultúra kialakításához szükséges kooperatív problémamegoldó, tárgyalási és konfliktuskezelési módszer (a nyer-nyer típusú, értékteremtő megoldásokhoz vezető Harvard-módszer) megismertetése, és a szemlélet gyakorlati alkalmazásához történő készségfejlesztés. Másrészről e szemléleten keresztül a kooperatív vezetés alapjainak átadása, amely megalapozhatja a kollektív hatékonyságot és az interdependens szervezeti kultúra fejlesztését, amelyek szükséges alkotóelemei a szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képesség fejlesztése. A kontaktórák megközelítése a szakmai tréning. A hallgatók gyakorlatokon, oktatófilmeken, esetelemzéseken és megoldásokon keresztül tapasztalják meg saját ösztönös és kontrolált reakcióikat, és ismerkednek meg olyan eszközökkel, amelyeket később alkalmazni tudnak. Egy-egy blokk lezárásaként rövid koncepcionális összegzés rendszerezi a saját élmények során összegyűjtött reflexiókat. A tréningen való részvétel. 10. Számonkérés: beszámoló 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Pallai Katalin (2013): Kooperatív tárgyalás és konfliktuskezelés. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ÁROP fejlesztés Pallai Katalin (2013): Konfliktuskezelés és elemzés Résztvevői munkafüzet. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ÁROP fejlesztés Roger Fisher - William Ury - Bruce Patton (1998): A sikeres tárgyalás alapjai (Getting to Yes). Budapest: Bagolyvár Könyvkiadó 32

33 21. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Konszenzusépítés tréning 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Pallai Katalin, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Krémer András, Dr. Molnár Zsolt, Dr. Pallai Katalin, Dr. Síklaki István Mivel a közigazgatási integritás a szabályokon túl a közös értékek és célok melletti elköteleződés építésén is múlik, meghatározó jelentősége van annak, hogy a tanácsadó képes együttműködést, elfogadást, esetleg konszenzust építeni és ezzel a dolgozókat az értéktudatos viselkedés, vagy az ilyen irányú változások mellé állítani. A haladó világban a folyamattervezés (stratégiai, vagy komplex problémamegoldó folyamatok során), már külön szakmává vált a közigazgatásban. Hazánkban ez a fejlődés még várat magára. A tanácsadónak, aki hivatalos döntési hatalommal nem rendelkezik - de feladata a szükséges változások generálása - meghatározó szakmai kompetenciával kell bírnia az ilyen folyamatok kezdeményezéséhez, mert a közös értelmezés és elköteleződés, ami a konszenzusépítési folyamat alatt alakul ki, egyfajta informális erőnek minősül, hatásossá téve a formális szabályokat. A tréning során elsajátított felfogásra építve ismerkedik a csoport a konszenzusépítés folyamatával és eszközeivel. A hallgatók gyakorlatokon keresztül tapasztalják meg egyes helyzetekben saját reakcióikat, és szembesülnek azokkal a szervezeti szocializációjuk során kialakult mintákkal, amelyek a konszenzusépítés akadályai lehetnek. Erről a pontról elrugaszkodva ismerik meg a többszereplős folyamattervezés alapjait és technikáit, és szereznek gyakorlatot egyes eszközökben. A tréningen való részvétel. 10. Számonkérés: beszámoló 11. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga Pallai Katalin (2013): Konfliktuselemzés és konszenzusépítés. kézikönyv trénereknek. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest Pallai Katalin: Konszenzusépítési segédletek: a folyamattervezéshez és a legfontosabb eszközök terveséhez és levezetéséhez. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ÁROP fejlesztés 33