A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum"

Átírás

1 INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2 RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: The borderline as an axis of innovation - INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2

3 INNOAXIS Turizmus ágazat Tartalomjegyzék 1. A turizmus jelentősége Helyzetértékelés A terület turisztikai jelentősége A terület turisztikai kínálata A terület turisztikai vonzereje A terület turisztikai termékkínálata A terület megközelíthetősége A terület szálláshelykínálata A terület turisztikai kereslete SWOT összefoglaló Jövőkép kialakítása Turisztikai problémák Stratégiai cél Stratégia A stratégiai célok illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz Prioritások Beavatkozások Irodalom A turizmus jelentősége A turizmust a világgazdaság egyik legösszetettebb iparága. A turizmus olyan komplex terméket kínál, amely több szolgáltatást foglal magába. A turizmus alszektorai nem képesek külön-külön turisztikai terméket gyártani. Csak a szállás vagy csak egy program önmagában még nem generál turisztikai keresletet, tehát nem számít turisztikai terméknek. A turisztikai termék komplexitásából adódóan rendkívül érzékeny, így egy-egy ország vagy régió turisztikai színvonalát a vonzerők és szálláslehetőségek meglétén túl is számos tényező befolyásolja: a desztinánció közbiztonsága, a higiéniás jellemzők, a lakosság vendégszeretete. A turizmus egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ GDP-jéhez, és egyre nagyobb mértékben vesz részt a foglalkoztatottságban is. A WTO előrejelzése szerint a jövőben várható turisztikai forgalom erősödésének következtében a turizmus gazdasági ereje tovább fog nőni (WTO 2009). Magyarországon a turizmus 5,9 %-al járult hozzá az ország GDP-éhez, és a foglalkoztatottak 8,4%-a dolgozott a turizmusban (MT Zrt 2010). A turizmus fejlesztése azonban közvetlenül is hathat a gazdaságra, mintegy katalizátor szerepet játszva a gazdaság fejlesztésében (pl. infrastruktúrafejlesztés). A turisztikai fejlesztéseknek minden esetben úgy kell megvalósulniuk, 3

4 hogy a turizmus lehetséges negatív természeti, gazdasági és társadalmi hatásait a minimumra csökkentsék. A turizmus pozitív hatásai csak abban az esetben valósulnak meg, ha olyan előre kidolgozott stratégiák mentén történik a fejlesztés, amelyek figyelembe veszik a fejlesztendő terület adottságait, és a terület értékeire alapozva kívánja a fenntartható fejlesztést kivitelezni (Puczkó L. -Rátz T. 2002). A turizmus gazdasági jelentősége abban is megnyilvánul, hogy szolgáltatási jellegénél fogva élőmunka-igényes, és ezzel enyhíti a munkanélküliséget, jelentős bevételi forrást jelenthet, mint az egyének, mind az önkormányzatok számára. A családok számára pótlólagos jövedelemforrást jelenthet (fizetővendéglátás, idegenvezetés). A turizmus jelentősége tehát abban is tetten érhető, hogy a helyi munkaerőst foglalkoztató vállalatok munkalehetőséget nyújtva népesség megtartóerővel is bírhatnak egy-egy településen, hiszen csökkenhet a kistérségek mezőgazdaságtól való függése, és alternatív jövedelemforrást jelent a lakosság számára. A turizmus ezen felül erősíti a táji, országrészi szerepkört, az identitástudatot, és nem elhanyagolható a turizmus társadalmi kohéziót erősítő tulajdonsága sem. Ezért nagyon fontos, hogy a vendégforgalom fejlesztése csakis az adott tájegységbe ágyazva menjen végbe, a hagyományokhoz és adottságokhoz igazodó kínálat bővítésével vagy a meglévő kínálat minőségi javításával (Gulyás P. 2010). A sikeres turizmus megteremtéséhez semmi esetre sem elegendő, ha egy-egy ország bővelkedik természeti és kulturális vonzerőkben, ezek ugyanis önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt. A turizmusfejlesztés sikertelenségét gyakran az okozza, hogy elsősorban az egyes vonzerők attrakcióvá fejlesztésére koncentráltak, nem fordítva elegendő figyelmet a vonzerő termékké alakításához nélkülözhetetlen komplex fejlesztésre, illetve a megfelelő turisztikai imázs kialakítása és menedzsmentje. Ez annyit jelent, hogy a turisztikai fejlesztések során a vonzerő (attraction) fejlesztése mellett a desztináció megközelíthetőségére (access), a szálláshelyekre (accomodation) és a hozzáállásra (attitude) is figyelmet kell fordítani (MTRT, 2005). 2. Helyzetértékelés Az INNOAXIS pályázat célterületét átszeli ugyan a Szerbia és Magyarország között húzódó határ, de a két oldal adottságai nagyon hasonlóak, mivel egy történelmileg összetartozó térségről van szó. A szomszédos területek összehangolt fejlesztése erősítené a két ország közötti kapcsolatot. A turizmus összehangolt fejlesztése, a közös turisztikai termékfejlesztés és infrastruktúrafejlesztés, a turisztikai együttműködések kialakítása egy európai léptékkel is színvonalas kínálat lenne kialakítható. A közös termékfejlesztés révén, és a közös marketinggel javítható lenne a terület kooperációs képessége, így a turizmus a megújulás egyik fontos stratégiai ágazataként tartható számon a terület gazdaságfejlesztésében (Gulyás P. 2010). A területen a lehetőségekhez képest szerény turizmus valósul meg. Az idegenforgalom fejlesztése azért is fontos kérdés ezen a területen, mert a kistérségek olyan potenciálokkal rendelkeznek, amelyek eddig még kihasználatlanok a turizmus szempontjából. Ráadásul a térség turizmusa hanyatlásnak indult az elmúlt években, ami ellentétes az országos és a megyei tendenciákkal is. A határon átnyúló turizmusfejlesztésekor figyelembe kell venni, hogy a közvetlen a határ menti térségből érkező vendégekre nem jellemző, hogy a szomszédos településeken éjszakáznának, viszont a turisztikai szolgáltatóknál jelentős bevételt termelhetnek. Viszont a közös termékfejlesztés, a határmenti kooperációk és együttműködések mégis javíthatnának a térség turizmusán, segíthetik egy markánsabb területi imázs kialakítását és eladhatóvá tételét. A turisztikai fejlesztés során ugyanis nem kizárólag a turisták számának növelését kell célul kitűzni. Az adott területre érkező turisták általuk a térségben eltöltött idő meghosszabbítására, az általuk otthagyott jövedelem nagyságának növelésére ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítani A terület turisztikai jelentősége Az INNOAXIS projekt területei turizmus szempontjából korábban sem tartoztak, és most sem tartoznak Magyarország és Szerbia leglátogatottabb desztinációi közé. A turistaforgalom legnagyobb része Magyarország területén belül főként a főváros környékére és a Balatonra koncentrálódik. A rendszerváltás előtt a Dél-alföldi régióba, csakúgy, mint Magyarország egészére, a vendégek többsége a volt szocialista országokból érkezett. A rendszerváltásig a fő küldő országok: Németország, a volt Szovjetunió országai, Jugoszlávia voltak. A Dél-alföldi régióba elsősorban Jugoszláviából és Romániából érkeztek a vendégek, viszont a 90 -es évek után jelentősen visszaesett a számuk. Jugoszláviában más volt a helyzet, hiszen a jugoszláv állampolgárok utazhattak nyugatra is akár (Gulyás 2010). A rendszerváltás után megnyíló határok következtében jelentősen lecsökkent a kelet-európia országokból Magyarországra látogatók száma, viszont nyugatról egyre többen érkeztek. A kezdetei, néhány évig tartó élénk kereslet azonban hamarosan kifulladt. 4

5 Szerbia az elmúlt tizenöt év politikájának köszönhetően elvesztette összes tengeri kijáratát, és ezzel - magától értetődően - a tengerparti turisztikai övezeteket is. Az elmúlt ötven évben éppen az Adriai-tenger közelsége miatt fejlesztették csak nagyon alacsony szinten a szerbiai belföldi turizmust. Vajdaságban az elmúlt évtizedekben a turizmust elsősorban a vadász-, gyógyfürdő- és kis mértékben a városokat látogató, kulturális jellegű turizmus jelentette. A Szerbiába érkező vendégek legnagyobb arányban a volt jugoszláv köztársaság egykori tagállamaiból érkeznek: Bosznia-Hercegovinából, Makedóniából, Szlovéniából, Horvátországból. Az Olaszországból érkezők elsősorban a jó vadászlehetőségek miatt keresik fel Szerbiát. A két ország turisztikai kapcsolatokat jelentősen meghatározta, hogy a Jugoszláviában kitört dél-szláv háború következtében az ország elszigetelődött és gazdasági teljesítménye is nagymértékben csökkent. Ez jól jellemzi, hogy 1990-ben a Dél Alföldi régióba érkező összes vendég 7,1%-a és a vendégéjszakák számának 3,8%-át köthető a jugoszláv vendégekhez, addig 2008-ra 1% alá csökkent a jugoszláv utódállamokból érkezők száma, és 0,5% alá a Szerbiából érkezők száma (Gulyás P. 2010). A Szerbia és az Európai Unió közötti 2003-ban bevezetett vízumkényszer évi eltörlése következtében megnövő turistaszámból a Dél-alföldi régió profitálhat a legtöbbet. Az utóbbi években ismét kezd megerősödni a határon átnyúló turisztikai kapcsolatok felelevenítése, kiépítése ben jött létre a DKMT (Duna-Körös- Maros-Tisza Eurorégió), amelyet a térség turizmusának egyik meghatározó tényezőjének tartottak. Az euroregionális együttműködés keretein belül 4 tematikus utat is kidolgoztak (termál, ipari műemlékek, szecesszió, folklór). Az útvonalak promócióját többnyelvű kiadványok, térképek segítik. Szükség lenne azonban az utakat működtető, programokat és turistacsoportokat szervező szervezetre. A Phare CBC programok keretein belül is történtek lépések a határ menti térségek turizmusának fejlesztésére (pl. E7 európai hosszú távú vándorút Csongrád megyei szakaszának kiépítése, továbbá a határon átnyúló Duna menti kerékpárút tervezése, egy határ menti kézműipari adatbázis létrehozása) szeptemberében megalakult a kormányközi gazdasági együttműködés bizottság turisztikai munkacsoportja, amely lehetőséget ad a két ország turisztikai kapcsolatainak kialakítására, fejlesztésére, a turisztikai együttműködésre (Gulyás P. 2010). A gazdasági válság idején, amikor a turisták kevesebb pénzből szeretnék megoldani az utazásaikat újra felértékelődnek a meglévő szomszédos országok közötti turisztikai kapcsolatok, és újabb célterületek, turisztikai termékek kerülhetnek a fókuszpontba (Gulyás P. 2010) A terület turisztikai kínálata A terület turisztikai vonzereje A turizmus kialakuláshoz egy adott területen elengedhetetlen a vonzerők jelenléte. Az INNOAXIS projekt által lehatárolt területre nem esik sem olya természeti, sem olyan kulturális vonzerő, amely jelentős nemzetközi forgalmat tudna generálni. A terület sajátosságaiból, a kisebb jelentőségű vonzerőkből adódóan túlnyomórészt csak a szomszédos országok érdeklődésére és a hazai lakosság felkeresésére számíthat a terület. A vonzerők sokszínűsége (1. táblázat) azonban kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy változatos turisztikai termékek hozhassunk létre. Azt is figyelembe kell venni az újabb turisztikai fejlesztések, újabb turisztikai termékek kialakítása során, hogy a terület elsődleges és legfontosabb célcsoportját nem a huszonévesek jelentik, hanem inkább a középkorú vagy idősebb korosztály és a kisgyerekes családok. TURISZTIKAI KINÁLAT Fürdők Gyógy- és Wellnessturizmus 1. táblázat. Területi vonzerőleltár TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK Magyarkanizsa: gyógyfürdő, reumatikus megbetegedések, postoperativ rehabilitáció, wellnes Ada: Orlovacsai gyógyfürdő - üzemen kivül Topolya: gyógyfürdő (üzemen kivül) Zombor: Bezdáni gyógyfürdő, Svetozar Miletic gyógyfürdő (üzemen kivül) Apatin: Junakovic Banja - gyógyfürdő Kula: Razvala - gyógyforrás Kiskunmajsa: Jonathermál fürdő határon túl is ismert Kistelek: Gyógy- és élményfürdő Kiskunhalas: jódtatralmú gyógyvíz, Sóstó (fürdés, horgászat) Balatonszállás: magas hőfokú termálvíz Tompa: magas hőfokú termálvíz Kelebia: magas hőfokú termálvíz Zsana: magas hőfokú termálvíz Mórahalom: gyógy és wellness-központ Szeged: Anna fürdő (gyógy és wellness központ), Napfényfürdő, sport uszoda 5

6 Rendezvények Vadász turizmus Halász turizmus Dávod: termálfürdő Nagybaracska: termálfürdő Magyarkanizsa: Festival Tiski cvet /Tiszavirág fesztivál, Modern tánok gyermekfesztivál, Jazz fesztivál, Nemzetközi horgásztalálkozó + 24 mega rendezvény + 23o egyébb rendezvény Csóka: Csókai kultúrnapok, dobosok fesztiválja, költők estje Zenta: amatőr szinháztalálkozó, Zentai napok, hagyományőrzők találkozója, a Tiszai strandnapok, álarcosbál, Zentai művésztelep Festival amaterskih pozorišta Ada: arató napok, Moholyi strandnapok, nemzetközi és országos kutyakiállitások, nyelvésznapok, Novak Radonjic festői napok, énnekkarok versenye, fúvüs zenekarok versenye, régi mesterségek kiállitása, Gulyásfesztivál Szabadka: Duzsijanca - új kenyér ünnepe, Interetnó fesztivál, bornapok, Etno fest, Európai filmfesztivál - Palics, Nemzetközi gyermekszinháztalálkozó, könyvkiállitás, Trenchtown, Summer BP Topolya: Tolerancia kamp, zobnaticai lovasjátékok, nemzetközi kutyakiállítás, a Topolya expo - vásár, mézkarnevál, sörnapok, festői napok, Topolyai napok, bográcsfőzőversenyek, úszómaraton, kézimunkakiállitások Nagybecskerek: Mamutfest, Dani ludaje - tök napok, Tucanijada - Húsvéti tojástörő verseny, Gusanijada, erősember verseny Novi Kozarciban Zombor: Zomori nyár, Zombori bogrács, Bodrog feszt, ügető lóverseny, folklórfesztivál Kljajicevón, nemzetközi tslálkozü Citroen kedvelőknek, fijákerfesztivál, Bunjeváci préló, Stapári fesztivál - Első Szerb harmonikás Vajdaságban, az új kenyér ünnepe, Interfer, Zombori zenés esték, nyári tudbaltorna, falunapok, vásárok Kula: Amatőr szintársulatok országos fesztiválja,''jesen stize dunjo moja"' - zenei rendezvény, ''Bulka''- gyermekirók fesztiválja, "Famus" - zenei fesztivál, "Petar Riznic Djala" emléknapok Szabadka: kiállitások, konferenciák Topolya: Topola-expo Zombor: Moto kiállitás, Nemzetközi méhész kiállitás Kiskunhalas: Halasi Lovasnapok, Halasi Hetek, Szüreti Fesztivál Kunfehértó: Kunfehértói Nyár Szőreg: Szőregi Rózsafesztivál, Búcsúfesztivál Szeged: Szabadtéri Játékok, Mezzo Operafesztivál, Szegedi Ifjúsági Napok, Kamionos Country találkozó, Szegei napok, borfesztivál, sörfesztivál, Tavaszi kulturális fesztivál, Őszi kulturális fesztivál. Baja, Bácskai Hurka- és Kolbászfesztivál Bajai Halfőző Fesztivál IV. Bajai Újbor Fesztivál Nagybaracska: halászléfőzőverseny Ópusztaszer: Hunniális Jánoshalma: Bográcsos ünnep Kiskunhalas: szüreti fesztivál Kéleshalma: Kakasfőző verseny Magyarkanizsa: Nagy kiterjedésű vadászterületek - Kapetanski rit, fácánnövelde, 5 vadászház, halászat a természetes élőhelyeken Törökkanizsa: Három vadászterület - Nagysziget, Vadászház Fility városrészben - 1ö fekvőhely, halászat a Tiszán, csatornák, termászetes és mesterséges tavak Csóka: Padeji erdő (vaddisznó), vadászterületek - Vrbica, Szanad, Ostojityeco, Nagyrét, Sujmos - halastó - Zlatica, sólyommal történő vadászat, Tisza és a Zlatica folyók, csatornák, Holt Tisza Zenta: Zentai szállások vadászterület, Tisza, holtágak, nemzetközi horgászverseny Ada: Felső és Alsó rét vadászegyesületek, Tisza horgászeggyesület, erdő a Tisza partján, Budzsáki tó Szabadka: Palicsi tó, Ludasi tó, Szabadkai homok és Szabadkai erdő vadászterületek Topolya: vadászterületek, vadászegyesületek - Panonija, Zobnatica, Capriollo vadászotthon, fácánnevelde, rekreációs tavak, halastavak Nagybecskerek: Városi rét, Visoka greda, Gelija Star bare Livade vadászterületek, vadászegyesületek, Zlatica folyó, Duna-Tisza-Duna csatorna Zombor: Nyugat Bácska és Kozara vadászterületek, Bezdáni sporthorgászati terület, Kupuszinai sporthorgászati terület, Monostori holt Duna, Kraljevska prepelica - agroturisztikai központ, Beli dvor - kávéház, Kronic - vendégház, Srbijasume közvállalat, Kolut halastó, madárlesek Apatin: Duna, Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum-, sporthorgászat - Svilojevói halastó-, öt vadászegyesület, Kruskovác, Apatini rét és Svilojevo vadászterületek Kula: Nagy-Bácskai csatorna vadászterület, gazdasági és sporthorgászat, Jarebica - vadászegyesület Óbecse: Tisza holtága (Gyöngysziget), Becsei szállások, Plavsa és Csik vadászterületek, Jaruge vadászterület Törökbecse Kishegyes: Krivaja vadászterület Kiskunhalas: Sóstó horgászat Hercegszántó - vadászat 6

7 Falusi turizmus, Nemzetiségi kultúra, hagyományok Sport Rekreáció Érsekcsanád- vadászat Bácsszőlős- vadászat Kunbaja- vadászat Szeged: Fehér- tó: Baja: Sugovica:Halászpart Magyarkanizsa: Tótfalu - 8o fekvőhelyes gyermekszállás, Kucora szállás. Horgos Zenta: Szállás - A gyümölcsök gyöngye, elszórt és csoportos szállások Ada: Nagypál szállás, szálláscsoportosulások - Sterijino, Hrasztov szállás Budzsáknál Szabadka: Majkin szállás, Rókatanya Topolya: Capriollo, Kátai tanya Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh egymás mellett élő nemzetiségek: szerbek, horvátok, németek, cigányok, székely betelepültek, őslakos bácskai magyarok, vajdaságból áttelepültek hungaricumok: szegedi paprikaőrlemény, halászlé, szalámi, makói hagyma, szőregi rózsa, szegedi papucs Gasztronómiai programok: böllérnap, paprikanap, pálinka-párlat bemutató, halászléfőző fesztivál Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh Kiskunhalas: halasi csipke Tápé: gyékényszövés Nemesnádudvar: sváb pincefalu Bácsalmás: kékfestő műhely Szatymaz: barackpálinka, baracklekvár Magyarkanizsa: Futbal stadion - 7oo férőhely, Partizán sportcsarnok - 5o férőhely, kajak klubb, horgászeggyesület, strand a Tisza mentén Törökkanizsa: Városi stadion, kosárlabda, kézilabda és focipálya, 15 sportklubb, kerékpár és sétaút a Tisza mentén Csóka: Asztalitenisz, sportpálya Zenta: Sportközpont, pályákkal, uszodával, Ifjúsági sportjátékok, tekeverseny, Vilenyák fijákerklubb, modellezők versenye, sakkbejnokság Ada: nyilt uszoda, Sportközpont, sárkányrepüllő és kisrepüllő felszállópálya, Kobra motorklubb - motorostalálkozók Szabadka: Spotcsarnok, kosárlabda, kézilabda, röplabda klubb, tenisz klubb, úszó és vizilabda klubb, városi stadion - jégkorong, korcsolya, gimnasztika, asztalitenisz klubb, kerékpárklubb, küzdősportok, futbalegyesület, skvos klubb Topolya: Kissportok csarnoka 4 teremmel (küzdő sportok, asztalitenisz és két sakkterem), tornatermek, tekepálya, teniszpálya, kézilabda és röplabdapálya, városi stadion, futbal, kézilabda, kosár és röplabdaklubb, asztaliteniszklubb, szabadtéri medencék - Topolya (üzemen kivül), Bajsa, Bácskossuthfalva, versenytáncklubb, strand Nagybecskerek: sport és rekreációs komplekszum - Staro Jezero (Jezero sportközpont, Blandas park, Lovac étterem) Sombor : Mostonga - sportközpont, Sokolski dom - sportközpont, Mostonga uszoda, városi strand, Csonoplyai tó, teniszpályák, repüllőtér - ejtőernyőzés, városi stadion, Radnicki - futbalklubb, fitnesz központ, Lemes ring - motoros versenyek, lóversenypálya és lovasklubb Apatin: Duna - nautizmus, hajókirándulások, kajak utak, hat godbalpálya, öt teniszpálya, gyalogút, 4o km hosszú kerékpárút, trim út, sporthorgászat, Zelena glava (zöld fej) - turisztikai park éteremmel, bungalókkal, kampal, hét csárda - Vagon csárda, Zlatna kruna csárda, Pagos csárda, sportklubbok, sportterepek. Három kerékpártúra: Apatin-Kupuszina-Apatin, Apatin-Kucka-Apatin, Apatin-Backi Monostor-Apatin i Apatin-Sonta-Apatin. Kula: Nagy-Bácskai csatorna, Sport és vidámpark - teniszpályák, kosárlabdapálya, kateringpálya-, Rekreációs központ (üzemen kivül), fodbalpályák, nyitott uszoda Szeged: sportuszoda és uszoda, kajak-kenú bajnokságok, Arheológiai lelőhelyek/történelmikultúr értékek Magyarkanizsa: Velebit arheológiai lelőhely, Óváros, Kárász kastély, földvárak, Kurgáni sirok - 5ooo évesek, Halász tér a bronz korból Törökkanizsa: Bair II, Prkos és Majdan arheológiai lelőhely, Supler kastély, Szerb praviszláv templom - sv. Arhangel Gavrilo Törökkanizsán és Obility faluban, Katolikus tamplom, Szervijszki kastély, Kolostor - 12 század Majdán helységben Csóka: Csóka arheológiai lelőhely Horgos: Kamarás arheológiai lelőhely, Kárász gróf kastélya Csóka: kastélyok - Csóka, Padéj, szentélyek - Csóka, Szanád, Crna Bara, arheológia lelőhelyek - Stari 7

8 vinogradi, Okruglica, Kerabara Zenta: óváros, Szerb pravoszláv és katolikus temlomok, tűzoltóotthon, Zenati gimnázium, városháza, Stevan Sremac emlékháza, városi múzeum Ada: Szerb pravoszláv és katolikus templomok Szabadka: Biserna obala - Nosa és Ludas - Budzsák arheológiai lelőhelyek, Rajlh palota, óváros, Irók tere - Danilo Kis, Géza Cat és Artur Munk szobrai, szökőkutak - Zöld és Kék szökőkút Zsolnai kerámiából, Népszinház, gyermekszinház, Kosztolányi Dezső szinház, városi múzeum, óváros, Rajhl kastély városháza Topolya: Zákó kastély Bajsán, Kráj kastély, Pannónia kastély, 9 műemlék, 40 előzőleg védelem alatt álló múemlék, 27 régészeti lelőhely, 23 köztéri emlékmű és 30 épület, melyek védelmét iratanyaggal irányozták elő, Községi Művelődési Ház, Galéria Városi Múzeum, Népkönyvtár, Lovasmúzeum, Kovácsmúzeum, Állandó művésztelep és galéria Zobnaticán, bajsai múzeum - tájház, Topolyai tájház, Kovács-bognár műhely, szélmalom, várkastély Krivaján Nagybecskerek: Mokrin és Gradiste arheológiai lelőhely, óváros, Andor Karácsonyi gróf kastélya Novo Milosevón, Djure Jaksic emlékház Srpska Crnjában, lóerőmeghajtású szélmalom, szinház, népkönyvtár, történelmi arhivum, Terra - kőpzőművészeti központ, kulturközpont, lómeghajtású, szárazőrlésű malom, Szerb pravoszláv és katolikus tmplom Rusko Selo-ban Zombor: Gyöpföld arheológiai lelőhely Doroszló, Mostonga arheológiai lelőhely - Odzaci, óváros, Kolut és Bacsmonostor arheológiai lelőhelyek, Redl kastély Rasztinban, Csűr Staparon, Baba puszta Aleksa Santicban, Semze Kljajityevón, Vamose Bacski Monostoron, Fernbah kastély Aleksa Santic településen, etno gyűjtemények - Doroszlón, babagyűjtemény Bacski Monostoron, dohány múzeum Telecskán, hagyományos kézművesség - Stanisic galéria, Art galéria, Knez művészeti műhely, Novitet selyemgyár Bezdánban, templomok, kolostorok, városi múzeum, szinház, Milan Konjovic, Laza Kostic galériák, Laza Kostic emlékház, középkori lelőhely - Botrány, zentai csata - Franc Ajzenhut hires festménye a polgármesteri hivatalban Apatin: városháza, zsinagóga, katolikus templom,, általános zeneiskola épülete, szerb pravoszláv templom, falusi szakrális épületek Szontán és Kupuszinán, etno tárlat Prigrevicán és Kupuszinán, kultúrközpont - Meander galéria, mozi, könyvkereskedés, amatőr szintársulat, kreativ műhely, kultúrközpont a Rrma településen Kula: Kula arheológiai lelőhely, Kultúrközpont, városi Népkönyvtár Óbecse: Matejszki brod arheológiai lelőhely Törökbecse, Dundjerszki kastély, óváros kunhalmok Gorzsa:7000 éves falu leletei Kökénydomb: 7000 éves falu leletei Kopáncs: 7000 éves falu leletei Dorozsma: szélmalom Ófölddeák: Kiszombor Ópusztaszer: nemzeti Történeti Emlékpark, szabadtéri Néprajzi Múzeum, Világmagyarok hajlékában, Árpád vezér emlékműve, szoborkert Baja: Szentháromság tér, ferences templom, Szent PáterPál templom, szerb nagya templom, Nagy István városi képtár, Türr István múzeum, bajai paneton, Bátmonostor: bencés monostor feltárt romajia, helytörténeti gyűjtemény Bácsalmás: katolikus templom, nemesi kúriák ( Causcher palota, Urlich palota, stb) Ksikunhalas: műemlékmalom, klasszicista-korairomantikus zsinagóga, városháza, Thorma János Múzeum, Szilárdy Galéria, Gyűjtemények háza, Vadászati kiállítás, Virágh Kúrria, Csipkeház, Jánoshalma: bormúzeum, Felső-Bácskai Mműmalom Kiskunmajsa: római katolikus templom Szeged: városháza,rreök-palota. zsinagóga Széchenyi tér szobrai, a Hősők kapuja, Fogadalmi templom ( a Dóm), Dömötör torony, görögkeleti ttemplom, Hungária-ház, Nemzeti Emlékcsarnok, Fekete-ház, Kass Galéria, Közművelődési Palotában, Szegedi nemzeti Színház, Vár, Havi Boldogassszony temploma, Frences kolostor, Fűvészkert 8

9 Természetes élőhelyek/rezervátumok Magyarkanizsa: Tiszavirágzás, Szelevényi puszták, Kamaras - természeti park, Kis Tisza területe Törökkanizsa: Túzok élőhelye Csóka: Túzok élőhelye, Padéji erő, holtágak Zenta: Tisza partvidék, Csik ér völgye, Keresztesi halastó, Pana és Batka holtágak Ada: Budzsák tó Szabadka: Szabadkai erdő - regionális park, Palics - természeti park és rezervátum, Ludasi tó és Szelevényi puszta- szpeciális természeti rezervátum, Szabadkai puszta - kiemelt jelentőségű terület. Palicsi tó Topolya: Topolyai park, Krivajai régi park kertépítészeti műemlék, Zobnaticai mezőgazdasági birtokon lévő regionális park és erdősített park, a Pannóniai természeti park és rezervátum, Kocsányos tölgy Bácskossuthfalván természeti műemlék, Krivaja folyó, Zobnaticai tó, viztározó tavak - Bácskossuthfalva, Pacsér, Svetityevó Nagybecskerek: Velika droplja - szpeciális természeti rezervátum, Zlatica folyó, holt Tisza, Duna- Tisza-Duna csatorna Zombor: Monostori rét, Duna, Plazovic, Mostonga (folyók), Duna-Tisza-Duna csatorna, Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum, arborétum a fernbah kastély körül, Miki állatkert, ökó tanterem - Baracska Apatin: Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum Kula: Mali Stapar - természeti szépség (Ipari örökség védelmi Tanácsa által kiemelt érték) Bezdán - Verbász csatorna, Stapar - Kosancic csatorna, Bogojevo - Becse csatorna Duna-Dráva Nemzeti Park: Béda-karapancsai területei Kiskunsági Nemzeti Park (egyes részeit az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította) Szikes és homokpuszta növény és vadállománya Duna mentén kerékpárút Bácsalmás: Sóstó, Kígyósi-főcsatorna Kéleshalom: ősbórókás Szeged: Fehér-tó Baja: Gemenci erdő Viziturizmus Magyarkanizsa: Kikötő, téli kikötő lehetősége a Kis Tisza területén Zenta: kikötő, regatta, strand Ada: klubbkikötők Adán és Moholon, strandok Apatin: kikötő, kajakklubb, sporthorgászat Harkakötöny: Harkai-tó, zöldtuizmus Kunfehértó a tó mellett 800 fős üdülő Bácsalmás: Sóstó A terület turisztikai termékkínálata Gyógy és wellness turizmus A terület legjelentősebb vonzereje a gazdag gyógy- és termálvízkészlet. Magyarországon a regionális és megyei koncepciók fejlesztéséi irányai között kiemelik. Egyre nagyobb keresletre tesz szert a belföldi és a külföldi turisták körében is. Azonban még mindig sok a kihasználatlan potenciál a térségben. A szóban forgó területen több település is rendelkezik magas hőfokú termálvízzel, amelynek egy részét már turisztikailag is hasznosították (pl. Kiskunhalas, Szeged, Mórahalom), míg más települések (pl. Balotaszállás, Tompa, Kelebia, Zsana) még nem életek ezzel a lehetőséggel. A jövőbeni fejlesztések során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni fejlesztések minden esetben a már meglévő paletta kínálatának szélesítését jelentse, vagyis hogy csak olyan szolgáltatásokat hozzanak 9

10 létre, amelyek még nem találhatók meg a területen, hiszen ellenkező esetben a már meglévő, nehezen fenntartható fürdőkomplexumoknak újabb vetélytársat hoznánk létre. A Dél-alföldi termálklaszter több éve szoros kapcsolatot ápol a vajdasági fürdőkkel, főleg a Magyarkanizsán lévővel ben egy Interreg projekt keretében alakult meg a vajdasági egészségturisztikai klaszter augusztus 23.-án a Vajdaságban megalakult a Regionális Egészségturizmus Klaszter, melybe nem csak Magyarkanizsaiak tartoznak, hanem még hat község, Óbecse, Ada, Zenta, Szabadka, Topolya, Kishegyes területéről az idegenforgalommal foglalkozó szervezetek, gyógy intézmények, szállodák, vendéglők, oktatási intézmények. 32 taggal alakult, ami folyamatosan bővül. A megalakulást követően a Dél-alföldi Termál Klaszter együttműködési megállapodást írt alá a Regionális Egészségturizmus Klaszterrel. Azóta a két klaszter szorosan próbál együttműködni. Aktív- és ökoturizmus A terület kiemelkedő természeti adottságok tekintetében is kiemelkedő kínálattal rendelkezik a vízi, gyalogos-, kerékpáros-, lovas-, horgász-, vadász- és ökoturizmus szélesebb körű elterjesztéséhez. Természetvédelmi és tejvédelmi területekből sok van a térségben. A domborzati adottságok kedvezőek a kerékpártúrák, lovas túrák, gyalogtúrák kialakításához. Tanösvények kialakítása, túraútvonalak kijelölésére lenne szükség. A védett területeken a legkézenfekvőbb az ökoturisztikai termékek kialakítása, fejlesztése, amely elősegíti a térség természeti szépségeinek megismerését és megőrzését. Lovasturizmus A terület magyarországi részén a lakosság jelentős része él ma tanyákon. A mai napig erősen megőrzött kun és lovas hagyományok adhatnák a terület egyediséget, amely biztosíthatná a terület más turisztikai desztinációktól való megkülönböztethetőségét is. A lovas turizmushoz kiváló adottságok vannak: nagy területen nem jellemző az elvárosodás, rezervátumok, rétek mezők magas aránya. Az adottságok termékké alakításához azonban egy átfogó megközelítésmódra van szükség. Ehhez meg kell teremteni a lovas oktatást. A pályák kialakítása, a lovas programok szervezése (bemutatós, sétakocsikázás, lovas túrák, versenyek), a szállások megfelelő színvonalának kialakítása elengedhetetlen. A lovasturisztikia programok kiegészíthetnék a tanyasi-falusi turizmus kínálatát. Az igazi probléma ebben a turizmusformában, hogy nincs egy olyan szervezet, amely összefogná ezeket a lovas szolgáltatókat. A lovas turizmus viszont arra pont megfelelő, hogy a meglévő infrastruktúrán nem kell sokat fejleszteni, viszont megvan az a tulajdonság, hogy kevésbé a nyári szezonhoz kötött- szezonhosszabbító hatás. Hosszabb útvonalak kialakításával a határ két oldalát össze is kötheti. Szerbiában Zobnatica emelkedik ki lovas turisztikai kínálatát illetően. Vadászturizmus A Dél-Alföld nagy részén elég magas az erdősültség hányada (akár a 40%-ot is elkérhet, pl. Kiskunhalas térségében) és több 10 hektárnyit tesz ki a nádas területek is. Ez egy hagyományosan apróvadas terület, az őz mellett a gím- és dámaszarvasra, valamint a vaddisznóra vadásznak. Szerbiába vadászturizmus szempontjából vonzó célterületnek számít. Főleg a közeli országokból (elsősorban Olaszországból) érkeznek ide a vadászat kedvelői. A kevésbé szigorúan szabályozott és ellenőrzött vadászat vonzotta turisták Szerbia turistáinak jelentős szegmensét jelentik. Vízitrizmus A természetes állóvizek közül Kunfehértó emelhető ki, amely fürdésre is alkalmas, s amely mellett egy kemping kínál olcsó szálláslehetőséget. A tó a horgászturizmus berkiben is ismert tavak közé sorolható a kiskunhalasi Sóstó is. Szerbiában turisztikai szempontból a Palicsi-tó jelenti a legjelentősebb vonzerőt, amely már az 1920-as évek elején kiemelkedő turisztikai jelentőséggel bírt. A mai állapotában fürdőzésre már nem alkalmas, de a horgászok kedvelt helye. A Ludasi-tó, a Velebiti-tó és a Tisza további horgászlehetőséget nyújtanak Szerbiában. A Tiszán sétahajózás, motoros hajózás és evezős hajózás valósul meg, amely elsősorban a helyieknek nyújt rekreációs lehetőséget. A térség turizmusában nem kap megfelelő hangsúlyt a Tisza. Ennek megváltoztatásához a parti infrastruktúra (pl. hajóállomások, kempinghelyek) kiépítésére lenne szükség. Épített örökség és folklór Ez a régió egy hagyományosan multikulturális térség, amelyben több etnikum éli mindennapjait egymás mellett. A régió igenforgalmi vonzerejét illetően pont ez a sokszínűség adja a térség egyik legfőbb vonzerejét, amely részben a számos eltérő nemzetiséghez (magyarok, szerbek, németek, bolgárok, szlovákok, románok) kötődő speciális kulturális hagyaték jelenti, amely részben az épített környezetben, tárgyi kultúrában, részben pedig a mindennapi 10

11 élethez kapcsolódik és jelenik meg a néphagyományokban és szokásokban. Ez a turisztikai termék azonban főleg a belföldi turisták érdeklődésére számíthat, hiszen a külföldiek kevésbé tudnak különbséget tenni az egymás mellett élő kultúrák hasonló vonásai között. A helytörténeti alkotóházak, gyűjtemények létrehozása növelheti a turizmus vonzerejét, valamint az identitástudatot is pozitívan formálja. A régi mesterségek felelevenítése (pl. kosárfonás (Kistelek, Ópusztaszer), fafaragás (Kistelek), szíjgyártás (Baks, Kistelek), fazekasság (Kistelek, Ópusztaszer), bognár (Csengele), csipkeverés, hímzés (Pusztaszer), szövés, csuházás) és átadása a turistáknak színesíti a hagyományokra alapozott turisztikai termékkínálatot. Falusi turizmus Az INNOAXIS területe viszonylag kevésbé elvárosiasodott, amely számos lehetőséget rejteget a falusi turizmus számára. A falusi turizmus legnagyobb pozitívuma a lakosság szempontjából, hogy könnyen betudnak kapcsolódni, és alternatív jövedelemforrást jelent számukra. A gondot az jelenti, hogy a tanyák elhanyagolt állapotban vannak, rosszak az infrastrukturális adottságaik (pl. vezetékes víz hiánya). A rendezett falukép és a közbiztonság megteremtésé elengedhetetlen ahhoz, hogy a települések vonzó célpontjai legyenek az olcsóbb szálláslehetőséget és /vagy hagyományos életmód iránt érdeklődők számára. Rendezvényturizmus Szinte minden egyes településen van már valamilyen rendezvény. Ha egyéb rendezvényt nem is szerveznek, a falu napján, vagy nagyobb vásárok, búcsúk alkalmával megnő a településre látogatók száma. Attól függetlenül, hogy ez nem mindig jelenti azt, hogy az odaérkezők ott is éjszakáznak a településen, a szolgáltatások iránti keresletet mindenképpen megnövelik. A rendezvényekre alapozó turisztikai termékek egyik legjelentősebb pozitív hatása, hogy nem kell feltétlenül a turisztikai szezon idejére szervezni. Sőt, nagyon gyakori, hogy a rendezvényeket úgy időzítik, hogy a rendezvények által is kiszélesítsék egy kissé a turisztikai szezont. A rendezvényekre építő turisztikai termékek másik előnye, hogy egy jó ötlet mentén, a település történetének és adottságainak figyelembe vételével viszonylag könnyen kialakíthatók. A nagy hagyománynak örvendő, több évtizedes múltra visszatekintő rendezvények pedig az évek során olyan jelentőssé válhatnak, hogy önálló turisztikai forgalmat is generálhatnak (pl. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál) A terület megközelíthetősége A vendéglátás és idegenforgalom is részben a tranzit helyzetnek köszönhetően fejlődött, különösen igaz ez az átutazó tranzitforgalomhoz kapcsolódó út menti szolgáltatásokra, amelyeket ebből adódóan az alacsonyabb kategóriájú szállások, éttermek, töltő- és szervizállomások, pihenőhelyek, illemhelyek jellemzenek). Azonban nagy problémát jelent, hogy a meglévő szolgáltatások alacsony színvonalon maradtak és nagy különbségek jellemzik e tekintetben a térséget. A területen jelentős tranzit utak haladnak keresztül, amelyek idegenforgalmi folyosóként is szolgálhatnak. A megközelítés szempontjából a vasút és a közúti infrastruktúra is fejlesztésre szorulna. A Budapest-Kelebia vasútvonal felújítása évek óta nem történt meg, aminek következtében a 2 órás út ma már 3 órásra nőtt. Szegedre viszont óránként vannak vonatok Budapestről. Az M5-ös autópálya megépítése sokat javított a megközelíthetőségen. Azonban a településeket összekötő utak (elsősorban a külterületi földutak) rossz állapotban vannak. A terület átjárhatóságát nehezíti a határok megléte. A Horgos-Röszke és a Kelebija-Tompa határátkelőket tehermentesítik a Dala-Tiszasziget és a Bácsalmás-Bajmok is. Az utóbbiak azonban nem üzemelnek teljes nap, csak időszakosan tartanak nyitva. Szerbiában a Magyarországról Röszkei határátkelőn át érkező forgalmat egy félig kész, jelenleg is épülő autópálya továbbítja az ország belseje felé. A két ország közötti átjárhatóságot az is nehezíti, hogy a határon feltorlódó tömegek (főleg a vendégmunkások ünnepek körüli hazalátogatásának idején) gyakran több órásra (akár 2-3 vagy 4 órásra) is növelhetik a várakozási időt. A Tisza és a Duna, mint vízi útvonalak, összekötik ugyan a két országot, azonban személyforgalom egyáltalán nem valósul meg rajtuk. A települések közötti kisebb távú kerékpárutak a magyarországi részen megépültek ugyan, de további fejlesztésükre lenne szükség nem csak idegenforgalmi, de rekreációs szempontból is. A szerbiai oldalon sokkal alacsonyabb a kerékpárutak sűrűsége. 11

12 A terület szálláshelykínálata A terület szálláshelykínálatát illetően a Szerbiai oldalon 1999-től csak 2003-ig rendelkezünk adatokkal (2. táblázat). Erre az 5 évre is az jellemző, hogy jóformán semmiféle változás nem történt a szálláshelyek számát illetően hez képest 2000-ben már Kishegyes és Ada községeiben is van már igénybe vehető szálláshely. Szabadka, Magyarkanizsa, Nagykikinda, Törökkanizsa, Kúla és Zombor községeiben pedig bővült az addig meglévő szálláshelyek kínálata től kezdve azonban éveken keresztül semmiféle változás nem történt ezen a téren, tőlpedig a megfelelő adatok hiányában nem tudjuk, hogy hogyan alakult a szálláshely kínálata. Magyarországon ezzel szemben minden kistérségben változik a szálláshelyek száma. Az évről évre történő változás végeredményeként a Bajai kistérségben történik jelentősebb változás, ahol az 1999-es állapothoz képest 2007-re a szállásférőhelyek 60 %-a megszűnt. Bácsalmás kistérségében kismértékű csökkenés, a Kiskunhalasi, a Kiskunmajsai és a Kisteleki kistérségekben pedig kismértékű növekedés tapasztalható a szálláshelyek számának növekedésében. A szálláshelyek száma a Szegedi és a Mórahalmi kistérségben volt a legmagasabb ütemű. Amíg í Szegedi kistérségben 1999 és 2007 között mintegy 44%-al nőtt a szálláshelyek száma (ez mintegy 5376 férőhelyet jelent), addig a Mórahalmi kistérségben megháromszorozódott a szálláshelyek száma (azaz 2007-ben már 606 férőhely van a kistérségben). 2. táblázat. A terület szállásférőhelyeinek száma ( ) Topolya n/a n/a n/a n/a Kishegyes n/a n/a n/a n/a Szabadka n/a n/a n/a n/a Ada n/a n/a n/a n/a Magyarkanizsa n/a n/a n/a n/a Nagykikinda n/a n/a n/a n/a Törökkanizsa n/a n/a n/a n/a Zenta n/a n/a n/a n/a Csóka n/a n/a n/a n/a Apatin n/a n/a n/a n/a Kúla n/a n/a n/a n/a Hódság n/a n/a n/a n/a Zombor n/a n/a n/a n/a Bajai Bácsalmási Kiskunhalasi Kiskunmajsai Jánoshalmai Kisteleki Mórahalmi Szegedi Forrás: KSH T-STAR Az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek számának tekintetében (1. ábra) a magyarországi kistérségek szállásférőhelyek számát illetően kedvezőbb helyzetben vannak. A Szegedi kistérség mutatja a legmagasabb értékeket. Itt 1000 lakosra 50 szállásférőhely jut. Kiemelkedő értékeket mutat még a Bajai, Kisteleki, Kiskunmajsai és Kiskunfélegyházi kistérségek. Szerbiában szinte minden község esetén szállásférőhely jut 1000 lakosra. Ettől csak Magyarkanizsa községe tér el, ahol 1000 lakosra férőhely jut. 12

13 1. ábra: 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek száma (2003) Forrás: KSH T-STAR 13

14 2.3. A terület turisztikai kereslete A terület iránti turisztikai érdeklődés elsősorban a szomszédos országok lakosai és a belföldi lakosok között generál fizetőképes keresletet. A tömegturizmus jelei nem mutatkoznak a térségben. A látogatásokat egy vagy félnapos ott-tartózkodás jellemzi. A bevásárlóturizmus is ebbe az egy-, félnapos kirándulás kategóriájába sorolható. Ez a turizmusforma közvetlen a határ menti kistérségeket és községeket érinti: Bácsalmás, Kelebia, Tompa, Szeged, Szabadka. A szálláshelyet igénybevevő turisták általában rövid időt töltenek el) töltenek el a célterületen. A hétvégén megvalósuló utazásokra jellemző a szezonalitás. Főként május közepétől október elejéig lehet számítani a hétvégi utakra, amelyek elsősorban vízparti vagy kiépített fürdési lehetőséget biztosító települések jellemzője. A szóban forgó területek sem Magyarország, sem Szerbia esetén nem tartoznak az ország kiemelkedő turisztikai területei közé. Magyarországon Budapest és a Balaton túlsúlya a meghatározó (ezek viszik a vendégek és a vendégéjszakák 55%-át) ben a magyarországi területet lefedő 8 kistérség az ország turistáinak 2,7%-át vonzotta a területre. Vendégéjszakák tekintetében ugyanez a 8 kistérség azonban az országban eltöltött vendégéjszakáknak mindössze 0,5%-át tudhatta magáénak. A vendégéjszakák alacsony aránya annak tudható be, hogy a vendégek gyorsan bejárják a környéket, és mivel nincs olyan attrakció, amely több napra is idekötné őket, viszonylag gyorsan elhagyják a területet (MTRT 2008). Úgyszintén 2007-ben Szerbiában az INNOAXIS területére eső 13 község a Szerbiai turisták 5,3%-át látja vendégül, akik az országban eltöltött vendégéjszakák 5,2%-át adják (www.stat.gov.rs). A vendégek számát illetően a szerbiai oldalon 1999 és 2007 között általánosnak mondható a vendégek számának növekedése (3. táblázat). Szabadka, Magyarkanizsa, Kikinda, Ada és Zobor községében a legjelentősebb mértékű a növekedés. Jellemző, hogy amíg 1999-ben Ada, Csóka és Kishegyes községébe sem érkezett egyetlen turista sem, addig 2007-ben ezen községek mindegyike fogad már vendégeket (2. és 3. ábra). Ezzel szemben a Magyarországi oldalon 1999-ben csak a szegedi és a bajai kistérségbe érkezett főnél több turista (2. ábra). Mórahalom ekkor még kevesebb, mint 3000 vendéget fogadott évente re a Szeged Kistérség közel fővel több vendéget fogad, amely ahhoz vezet, hogy megőrizte vezető pozícióját. Ez idő alatt Mórahalomi kistérség viszont megháromszorozta vendégeinek a számát, és 2007-ben már több mint 7000 turistát fogad. 3. táblázat: A vendégek számának alakulása ( ) Topolya Kishegyes Szabadka Ada Magyarkanizsa Nagykikinda Törökkanizsa Zenta Csóka Apatin Kúla Hódság Zombor Kisteleki Mórahalomi Szegedi Bácsalmási Bajai Jánoshalmi Kiskunhalasi Kiskunmajsai Forrás: KSH, T-STAR 2. ábra. A külföldi vendégek száma (1999) 14

15 Forrás: KSH, T-STAR 3. ábra. A vendégek száma (2007) Forrás: KSH, T-STAR A területre érkező vendégek eredetét illetően általánosságban elmondható, hogy a vendégek nagy részarányban belföldiek. A vendég közül fő származott külföldről, azaz a vendégkör 25,1 % (4. ábra). Bácsalmási és a Kiskunhalasi kistérségekben, valamint Szerbiában Hódság és a Kishegyes községeiben nagyon kis számban 15

16 vannak jelen a külföldi vendégek (ha egyáltalán jelen vannak). A legtöbb külföldi vendég (mintegy fő) a Szegedi kistérségbe érkezik. A külföldi vendégek 30 % feletti részesedése a vendégkörből a Szerbiában Topolya, Szabadka és Kúla községeiben, a magyarországi oldalon pedig csak a Szegedi kistérségben valósul meg. 4. ábra. A külföldi és a belföldi vendégek száma és aránya (2007) Forrás: KSH T-STAR 4. táblázat. A külföldi vendégek száma ( ) Topolya Kishegyes Szabadka Ada Magyarkanizsa Nagykikinda Törökkanizsa Zenta Csóka Apatin Kúla Hódság Zombor Kisteleki Mórahalomi Szegedi Bácsalmási Bajai Jánoshalmi

17 Kiskunhalasi Kiskunmajsai Forrás: KSH T-STAR 5. táblázat. Belföldi vendégek száma ( ) Topolya Kishegyes Szabadka Ada Magyarkanizsa Nagykikinda Törökkanizsa Zenta Csóka Apatin Kúla Hódság Zombor Kisteleki Mórahalmi Szegedi Bácsalmási Bajai Jánoshalmi Kiskunhalasi Kiskunmajsai Forrás: KSH T-STAR A térségben eltöltött vendégéjszakák számának 22,9%.a köthető a külföldi vendégekhez. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,3 éjszaka. A belföldi vendégekhez köthető a vendégéjszakák 77,1%-a, amely 2,6 napos átlagos tartózkodási időt jelenet, amely kissé elmarad az országos 2,7 éjszakás átlagos tartózkodási időtől. 6. táblázat. Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma ( ) Topolya Kishegyes Szabadka Ada Magyarkanizsa Nagykikinda Törökkanizsa Zenta Csóka Apatin Kúla Hódság Zombor

18 Kisteleki Mórahalomi Szegedi Bácsalmási Bajai Jánoshalmi Kiskunhalasi Kiskunmajsai Forrás: KSH T-STAR 7. táblázat. Belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma ( ) Topolya Kishegyes Szabadka Ada Magyarkanizsa Nagykikinda Törökkanizsa Zenta Csóka Apatin Kúla Hódság Zombor Kisteleki Mórahalomi Szegedi Bácsalmási Bajai Jánoshalmi Kiskunhalasi Kiskunmajsai Forrás: KSH T-STAR 18

19 2.4. SWOT összefoglaló 7. táblázat: A terület turizmusának SWOT analízise Erősségek (belső tényezők) vonzerő (attraction) kedvező domborzat, éghajlat, természeti adottságok multikulturális térség, nemzeti sokszinűség gazdag gyógy- és termálvízkészlet gazdag kultúrtörténelmi örökség hasonló adottságok a határ két oldalán folyók, tavak és csatornák hálózata turizmus céljával gazdag építészeti örökség a desztináció megközelíthetősége (access) kedvező földrajzi fekvés a nemzetközi tranzitvonalakkal való közvetlen érintkezés (a VII és a X korridor - Duna, Budapest- Belgrád autópálya) EU-s utak kereszteződése a határ közelsége a szálláshelyek (accomodation) versenyképes árak hozzáállás (attitude) vendégszeretet erősödő együttműködés (pl. DKTM eurorégió) hagyományápoló rendezvények (etnoturizmus) a falusi háztartások érdekeltsége a vidékfejlesztésben és a falusi turizmusban (ökoturizmus, rekreációs- és kiránduló turizmus) környezeti tényezők / egyéb közös nyelv, közvetítőnyelv megléte/ismerte a két ország küldő területeinek különbözősége vállalkozó szellem jelenléte a turizmus törvényekkel való szabályozása Gyengeségek (belső tényezők) vonzerő (attraction) kihasználatlan turisztikai potenciálok kiegészítő szolgáltatások hiánya a Duna, a Tisza, a tavak és a csatornahálózatok elhanyagoltsága, kihasználatlansága ökológiai degradáció épített kulturális örökség pusztulása egységes turisztikai termékek hiánya tervnélküli építkezés, az egységes településképek megbontása a meglévő épületek karbantartásának, felújításának hiánya a desztináció megközelíthetősége (access) gyenge infrastrukturális ellátottság a közutak elhanyagoltsága és rossz minősége a vasúthálózat fejletlensége és rossz minősége helyi repülőterek hiánya a határátlépők nem megfelelő gyorsasága elriasztja az régióba készülőket a szálláshelyek (accomodation) hiányos vendégfogadási feltételek és szállásellátottság a meglévő szálláshelyek kihasználatlansága és újak kiépítése a szálláshelyek nem megfelelő minőségűek a turisztikai vállalkozások kicsik és tőkehiánnyal küzdenek a létesítmények elavultsága alacsony a szálláshelyek éves kihasználtsága nem megfelelő kategorizálási (besorolási) kritériumok hozzáállás (attitude) a környezetvédelmi tudat hiánya gyenge turizmusmarketing turisztikai márka /imázs hiánya a turisztikai jelzőtáblák hiánya alacsony költségvetés a promóciós aktivitásokra szakmai szervezetek hiánya az információs technológia alacsony szintű alkalmazása a turizmusban az irányítás (management) kiforratlansága szakemberhiány környezeti tényezők / egyéb a fogyasztói márkahűség hiánya turizmusban a turizmus szezonális mivolta rövid a tartózkodási idő (általában csak 1 nap) kismértékű turisztikai forgalom a turisták alacsony költése relatív alacsony devizabevétel stratégia hiánya a falusi háztartások bekapcsolódásáról a vidékfejlesztésbe 19

20 Lehetőségek (külső tényezők) vonzerő (attraction) a biotermékek iránti nagyobb érdeklődés az ökoturizmus iránti nagyobb érdeklődés az érdeklődés növekedése a zöld környezet iránt az alternatív turizmusformák iránti érdeklődés növekedése (vízi turizmus, sétahajókázás, foto szafari, vadászat, horgászat, falusi és ökoturizmus, kerékpártúrák, történelmi és kultúrörökség nyomában) a desztináció megközelíthetősége (access) EU források a keresztirányú, határ- és hídkapcsolatok kiépítésére a gyorsforgalmi utak továbbépülése növekvő szállodahajó forgalom a Dunán útvonal-kínálatok régión kívül is, kapcsolat a küldő piacokhoz (pl. kerékpár) a szálláshelyek (accomodation) növekvő befektetői érdeklődés hozzáállás (attitude) a turizmus fejlesztéséért felelős szervezetek és egyének összehangoltabb tevékenysége regionális és helyi szinten a régió lakosságának jövedelemnövekedése elterjed a lakosság körében a második és harmadik utazások szokása központi támogatás egyes kínálatok mögé szállásfejlesztésre (pl. lovaspanzió) környezeti tényezők / egyéb a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiák összehangolása az új környezetvédelmi törvény érvényesítése (Szerbia) EU-s források által nyújtott fejlesztési lehetőségek növekedése az EU és a szerbiai, valamint magyar lakosság idősödik, szabadideje, kereslete növekszik Veszélyek (külső tényezők) vonzerő (attraction) nem alakul ki egy egységes imázskép a területről átutazók tranzitfogyasztása erősödik a terület turisztikai kihasználtsága/jelentősége csökken az országon belül a társrégiók kínálatának fejlesztés, kínálatduplázódás más térségek intenzívebb turizmusfejlesztése elvonja a keresletet a többi régió ismertsége promóciójuk révén erősebben nő a környező régiók árszínvonala átcsábítja a vendéglátás fogyasztóit a desztináció megközelíthetősége (access) az út és vasút mellett nem prioritás a hajóközlekedés állami fejlesztése az információs struktúrába való elégtelen befektetés közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradása (főutak fejlesztése) a szálláshelyek (accomodation) befektetések hiánya minőségi kapacitásbővülés a környező régiókban hozzáállás (attitude) a széthúzás erősödése, a szakmai hozzáértés kimaradása a fejlesztésekből túlzó várakozások a turizmussal kapcsolatban nem alakul ki a partnerség, rosszul értelmezett verseny alakul ki vagyonjogi kérdések rendezetlensége (Szerbia) változatlansága környezeti tényezők / egyéb a turizmus fejlesztési stratégiájának lassú végrehajtása eredménytelen környezetvédelem területi operatív programok hiánya 20

A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség turisztikai fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum Rövidített változat INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum Rövidített változat INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme 2011 1 Mottó:

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A falusi, vidéki turizmus helyzete Vajdaságban

A falusi, vidéki turizmus helyzete Vajdaságban Ricz András Ostorka Polgárok Egyesülete Történelmi áttekintés: Európa Magyarország Szerbia Vajdaság Falusi turizmus Szerbiában hetvenes években kezdett kialakulni torz fejlődés hegyekben lévő turisztikai

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

A Tisza folyóban rejlő lehetőség Vajdaság szemszögéből

A Tisza folyóban rejlő lehetőség Vajdaság szemszögéből A Tisza folyóban rejlő lehetőség Vajdaság szemszögéből Juhász Bálint Vajdaság AT Kormánya Gazdasági, Foglalkoztatási és Nemi Egyenjogúsági Titkárság Szolnok, 2015. június 18. Általánosan a Tiszáról A Duna

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Prof. Dr. Gábrity-Molnár Irén: Kapcsolatok a Szerb- Magyar határ két oldalán lévő területek és lakosok között

Prof. Dr. Gábrity-Molnár Irén: Kapcsolatok a Szerb- Magyar határ két oldalán lévő területek és lakosok között HATÁRON INNEN ÉS TÚL Tudományos konferencia Szeged, 2011. október 21. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar POLITOLÓGIAI TANSZÉK Prof. Dr. Gábrity-Molnár Irén: Kapcsolatok a Szerb- Magyar

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként,

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Kulturális turizmus turisztikai iroda Veresegyház. Kelemenné Boross Zsuzsa

Kulturális turizmus turisztikai iroda Veresegyház. Kelemenné Boross Zsuzsa Kulturális turizmus turisztikai iroda Veresegyház Kelemenné Boross Zsuzsa Miért szeretne intézményünk turisztikai irodát nyitni?! Mert Veresegyház meglévő kulturális és turisztikai értékeit szeretnénk

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok

Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok 3.1. EU-s alapok, strukturális alapok felhasználását elősegítő programok informatikai képzés- és eszköztámogatása. Strukturális alapok, EU operatív programok

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ

POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ A dokumentum készült a Duna Borrégió Borút Egyesülete Borutakra

Részletesebben

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár ? A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja dr. Horváth Alpár Kontextus Sóvidék-Hegyalja HACS 41-313.-as intézkedés, Falusi turisztikai tevékenységek ösztönzése pályázati kiírás Sóvidék-Hegyalja

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa Egy szakmai életút eredményei és helyszínei HELYZETKÉP AZ ALFÖLDÖN TURISZTIKAI PROJEKTEKET TERVEZETT TELEPÜLÉSEKRŐL Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa E-mail: l.csordas@freemail.hu A turizmus

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03.

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként, nemzeti és projektszinten Akcióterv

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet OP Nyilvános Konzultáció 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa Készítette: Projeco doo Közreműködő szakértők: Jerney Zoltán Kopasz Róbert 2012. szeptember Gate to Europe Elaboration of studies of a potencial

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Szombathely, 2014.07.03. A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Martyin Zita egyetemi tanársegéd (doktorandusz) A kutatás alapkoncepciója Fő kérdés: A fürdővárosok turisztikai fejlesztéseinek

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben