A szellemi tulajdon. A szellemi tulajdon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szellemi tulajdon. A szellemi tulajdon"

Átírás

1

2 A szellemi tulajdon A szellemi tulajdon Az innováció és a tudás eredményei egyrészt a versenyképesség és a gazdasági növekedés motorjai, másrészt alapvetően határozzák meg mindennapi életünket. Használati tárgyaink, ruháink, kedvenc könyveink és lemezeink, az általunk használt szoftverek, elektronikus eszközök vagy formatervezett bútoraink mind-mind a kreativitás és a szellemi alkotómunka termékei. Egy egyszerű termék, mint például egy farmernadrág, a szellemitulajdon-jogok egész tárházát hordozhatja magán: a cipzár például szabadalmazott találmány, az egyedi minták vagy a varrás formatervezésiminta-oltalom alatt állhat, míg a terméken több helyen is megtalálhatjuk a gyártó cég védjegyét vagy védjegyeit. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni, nem is lenne célszerű vállalkozni rá, de ebből a néhány dologból is látszik, hogy a szellemi alkotások milyen hatással vannak hétköznapjainkra, lépten-nyomon beléjük botlunk. Az alkotók joggal tarthatnak igényt arra, hogy teljesítményüket mások is elismerjék és tiszteletben tartsák, hiszen az erkölcsi és anyagi elismerés nélkül a befektetett szellemi munka nem térül meg. Ehhez biztosítanak jogi kereteket a szellemitulajdon-védelem nemzetközi és hazai szabályai. A szellemi tulajdon védelmének köszönhetően fejlődhet a tudomány és a technika, új alkotások születhetnek, ösztönzést nyer az emberi kreativitás, és érvényre jutnak a társadalmi érdekek is: a gazdaság fejlődik, új munkahelyek jönnek létre és a kulturális élet is egyre sokszínűbbé válik. Az alkotók erkölcsi és anyagi elismerése Az alkotók erkölcsi elismerésként arra tarthatnak igényt, hogy nevüket megőrizze az utókor. Senki ne vitathassa el például egy író, egy festő, egy zeneszerző vagy egy feltaláló teljesítményét, azt, hogy az alkotás az ő nevéhez fűződik és azt más ne tüntethesse fel sajátjaként, ne bitorolhassa. Az alkotók szellemi teljesítményükért cserébe az anyagi elismerés lehetőségét is megkapják, amellyel kompenzálható a mű létrehozására fordított idő, energia és költség. Ha a tevékenység haszonnal is jár, az további szellemi alkotások létrehozására sarkallja az alkotót! Mit kap a társadalom? A szellemitulajdon-jogi szabályok a társadalmi érdekek érvényre jutását is elősegítik. Az oltalmi idő alatt miután monopolhelyzetben van természetesen elsősorban a szellemi alkotás létrehozója profitálhat, azonban az oltalmi idő lejártát követően az alkotás közkinccsé válik. A szellemitulajdon-jogok ellenszolgáltatást is jelentenek, az emberi kreativitás és igyekezet így nyerheti el jutalmát

3 Néhány példa: A szerzői jogi védelem nélkül nem élvezhetnénk kedvenc filmjeinket, zeneszámainkat és könyvespolcainkon nem a világirodalom remekei sorakoznának. Védjegyoltalom nélkül a fogyasztók nem tudnák biztosan, éppen melyik gyártó milyen minőségű termékét teszik a kosarukba. Az egymáshoz hasonló megjelenési formájú vagy csomagolású termékek közül nem tudnánk kiválasztani a megbízható árukat, és nem ismernénk fel a hamisítványokat. A szabadalmi rendszerek által biztosított ösztönzők nélkül a kutatók és a fejlesztők nem munkálkodnának új és jobb eljárások, termékek kidolgozásán. A szabadalom Az iparjogvédelmi oltalmi formákról röviden A szabadalmak a találmányokat védik, és kizárólagos jogot biztosítanak a szabadalom jogosultjának a találmány hasznosítására. A szabadalmas engedélye nélkül a találmány gazdasági tevékenység körében nem használható, nem gyártható, és nem forgalmazható. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig lehet érvényben, de csak azokban az országokban, ahol engedélyezték. A szabadalom nemcsak a találmányt védi, hanem a jogosult elismerését és jó esetben anyagi javadalmazását is biztosítja. Ráadásul hozzájárul a technika fejlődéséhez, hiszen a bárki által tanulmányozható szabadalmi leírások további találmányok kidolgozásához szolgálhatnak tudásforrásként. Az oltalom lejárta után a találmány közkinccsé válik, azt bárki hasznosíthatja. Szabadalmi oltalom alatt állhatnak például a gyógyszerek, az elektromos berendezések, a fegyverek, a sajátos sporteszközök, a textíliák, az út-, vasút- vagy hídépítési eljárások stb. A növényfajta-oltalom Iparjogvédelmi oltalom alatt állhatnak a mezőgazdasági növények, a gyümölcsök, a szőlők, a zöldségek és a dísznövények is, amennyiben megfelelnek az Szt. előírásainak. Korábban a növényfajtákat is szabadalom védte, ma a növényfajta-oltalom önálló oltalmi forma, tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta. Növényfajta-oltalom alatt állhatnak például: búza, napraforgó, kukorica, muskátli, eper stb. Használatiminta-oltalom

4 Előfordul, hogy a kidolgozott műszaki alkotás a szabadalmazható találmányokkal szemben megfogalmazott követelményeknek nem felel meg. Az ilyen kisebb jelentőségű műszaki megoldások védelmére szolgál a használatiminta-oltalom. Oltalomban részesíthető egy tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére szolgáló megoldás. Nem állhatnak ilyen oltalom alatt például az eljárások, a porok és folyadékok. Az oltalmi idő rövidebb, mint a sza adalomnál, 10 év. Használtminta-oltalom alatt állhatnak például: kutyahám, raktárszerkezet, vállfa, emelőszerkezetek, önzáró pizza tartó doboz, mobil víztisztító berendezés, tetőcsomagtartó, tároló polcok, tárolóláda, tűzoltó készülék, falazóelemek, ablakszerkezetek, stb. Topográfiaoltalom A csúcstechnológiában kiemelkedő szerepet játszó mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmát külön törvény biztosítja. Az oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására, illetve a hasznosítás engedélyezésére. Topográfiaoltalom alatt állnak például a különböző chipek. A formatervezésiminta-oltalom Az iparjogvédelmi oltalommal nemcsak műszaki megoldásokat, hanem a termékek külső kialakítását, megjelenését, az esztétikumot is lehet védeni. A formatervezői tevékenység eredménye a formatervezési minta, amely oltalom alatt állhat. Az oltalmat a termék külső kialakítására lehet igényelni, amely lehet sík- vagy térbeli megjelenés, a szőnyegtől a lámpaburán át a formatervezett közlekedési eszközökig terjed a paletta. Az oltalom ré én a jogosult kizárólagos jogot kap arra, hogy hasznosítsa a mintát.

5 A piacgazdasági viszonyok között, az egyre élesedő versenyben felbecsülhetetlen értéket jelent, ha az eladásra kínált terméket tetszetős külső jellegzetességek különböztetik meg más hasonló produktumoktól. A fogyasztók az azonos funkciójú, nagyon hasonló tulajdonsággal bíró termékek közül azokat fogják megvásárolni, amelyek a legmutatósabbak és a leginkább kifejezik az adott kor divatját. Formatervezésiminta-oltalom alatt állnak például a játékok, járművek, bútorok, ruházati cikkek, háztartási cikkek (pl. kávéskészletek, étkészletek), szerszámok, órák, dísztárgyak, ékszerek, fényképezőgépek, hangszerek, lámpák, ásványvizes palackok stb. A védjegyoltalom Sokakban felmerült már ez az igény: szeretném valamilyen névvel levédeni a termékemet, hogy azt más ne forgalmazhassa. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. Arra szolgál, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyes áruk és szolgáltatások egymástól megkülönböztethetőek, illetve azonosíthatóak legyenek. Segíti a fogyasztókat a tájékozódásban, főszerep jut neki a marketing és a reklámozás területén is. A védjegyoltalom azzal az előnnyel jár, hogy az oltalom alatt álló megjelölést (szó, jelmondat, ábra, kép, térbeli alakzat, színösszetétel stb.) meghatározott ár kkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag az a személy használhatja gazdasági tevékenység körében, akinek a javára azt az MSZH lajstromozta. Nem magát a terméket vagy szolgáltatást védi tehát a védjegy, hanem megkülönbözteti azt mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyek segítségével egy vállalkozás hűséges vásárlói kört alakíthat ki, amely újabb piacok megszerzésének előfeltétele lehet. A megszerzett védjegy oltalma azért is rendkívül értékes iparjogvédelmi jog, mert az az oltalom megújítása révén bármeddig fenntartható. Gondoljunk csak a nagy világcégek hosszú évtizedek óta oltalom alatt álló, közismert védjegyeire. Védjegyoltalom alatt állnak például: Google, Apple, Windows, Nintendo, Nike, Adidas, Nokia, Coca-Cola, Vodafone, Mercedes, BMW, Pöttyös Túró Rudi, Danone, Tesco, T-Mobile stb. A földrajzi árujelzők A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a bortermelés is hagyományosan különleges termékeket állít elő, amelyek hírnevüket elsősorban földrajzi származásuknak köszönhetik. Ki ne hallott volna azokról a nemzetközileg is ismert és elismert megjelölésekről, mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma vagy a tokaji bor.

6 A földrajzi árujelző egy versenyeszköz, segítséget nyújt ahhoz, hogy az ilyen vagy hasonló jellegű termékek a hazai és a nemzetközi piacokon is eséllyel tudjanak megjelenni. A földrajzi árujelző azoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneve, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. A földrajzi árujelző kollektív jogot biztosít: azok használhatják, akik teljesítik az ad tt termékre vonatkozó minőségi előírásokat. Elsősorban mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borok és szeszes italok földrajzi nevei állhatnak oltalom alatt, a minőségi jellemzők és a származási terület közötti kapcsolat megléte esetén. A földrajzi árujelzőnek két típusa létezik: a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. Földrajzi jelzéssel bír például Magyarországon: Földrajzi jelzés: Gönc (kajszibarack), Budapest (téliszalámi). Ugyanakkor eredetmegjelöléssel rendelkeznek az alábbiak: Újfehértó (meggypálinka), Hollóháza (porcelán, edény és díszműáruk), Zalaszentgrót (csigahús, csigaház), Hajdúság (torma), Parád (só fürdőkhöz), Gönc (barackpálinka), Szeged (téliszalámi), Makó (hagymafélék), Kalocsa (őrölt paprika), Villány-Siklós, Eger, Balatonmellék, Tokaj (bor) stb. A szellemi tulajdon kategóriái A szellemi tulajdon kategóriái A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára. A szellemi tulajdonnak két nagy területe létezik: az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelem a műszaki alkotások, a formai kialakítások és az árujelzők oltalmát szolgálja, míg a szerzői jog hatálya alá elsősorban az irodalmi, tudo ányos és művészeti alkotások tartoznak. Ilyen szerzői művek többek között a filmek, a zeneművek, a regények, a versek, a festmények, a grafikák, a fotóművészeti alkotások, a szobrok, a szoftverek stb.

7 A szerzői jog területén belül meg kell különböztetnünk a szerzői joghoz kapcsolódó jogokat, amelyek az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, a filmelőállítók és az adatbázis-előállítók teljesítményeit védik. A kapcsolódó jogi jogosultak a szerzői műveket közvetítik a felhasználók, fogyasztók felé. Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, hatósági nyilvántartásba vétellel, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják. A szerzői művek esetében a szerzői jog már a szellemi alkotás létrehozásával, a mű elkészülte pillanatában, mindenféle hatósági aktus nélkül létrejön. Az iparjogvédelem kategóriájába a következő oltalmi formák tartoznak: szabadalom, növényfajta-oltalom, használati minták oltalma, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, formatervezési minták oltalma, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma. Hazánkban a szellemi tulajdon oltalmakról ágazati vagy más néven külön törvények rendelkeznek, melyek a következők: a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény (Szt.) a használati minták oltalmáról szóló évi XXXVIII. törvény (Hmtv.) a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991.évi XXXIX. törvény (Toptv.) a formatervezési minták oltalmáról szóló évi XLVIII. törvény (Fmtv.) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló évi XI. törvény (Vt.). A szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogok szabályait a szerzői jogról szóló évi LXXVI törvény (Szjt.) tartalmazza. Egyéb szellemi alkotások A külön törvényekben nem szabályozott szellemi alkotások védelme A polgári jog általános szabályai a külön törvényekben nem szabályozott szellemi alkotásoknak is védelmet biztosítanak. A Polgári Törvénykönyv az ún. hézagmentes oltalom elvét követi, amivel figyelemmel arra, hogy az alkotások skálája folyamatosan szélesedik, azaz nem zárható le véglegesen lehetővé teszi, h

8 gy olyan alkotásfajták is védelmet élvezhessenek, amelyek nem illeszthetők be a speciális oltalmi formákba, például a védjegyjog vagy a szabadalmi jog területére. Az ilyen alkotások társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A hézagmentes oltalom mellett szólni kell egy másik sajátosságról is, az ún. párhuzamos oltalom elvéről. Ennek lényege, hogy a jogszabályok nem zárják ki azt, hogy egy adott alkotásfajta különböző oltalmi formák feltételeit is teljesítse. Így például egy iparművészeti alkotás, amely szerzői jogi védelmet élvez, alkalmas lehet arra, hogy formatervezésiminta-oltalomban részesüljön. Ilyen esetben a jogosult a különböző igények között választhat, vagy azokat akár párhuzamosan is érvényesítheti. A know-how A polgári jog védelmet biztosít a know-how-nak ( tudni hogyan ) is. De mit is kell érteni ez alatt? Milyen szellemi alkotást testesít meg a know-how? Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a know-how olyan vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé ne válik. Olyan megoldás, információ, amely használati értékkel rendelkezik, s erre tekintettel átruházható, vagyis forgalomképes. Az információ értékét az jelenti, hogy annak birtokosa megtakarítja a kísérletekre fordítandó időt és költséget, tehát elmondható, hogy a know-how lényeges fogalmi eleme a titkosság. Jogosultja, birtokosa az üzleti titok polgári jogi szabályait is segítségül hívhatja adott esetben. Know-how lehet pl. egy recept, egy oktatási módszer vagy egy olyan gyártási technológia, eljárás, kutatás-fejlesztési eredmény, amely a szabadalmazható találmány szintjét nem éri el. A know-how-t célszerű szigorúan bizalmasan kezelni, hiszen gyakran egy vállalkozás gazdasági tevékenységének alapja is lehet.

9 A partnerekkel kötött szerződésekben a titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket a lehető legnagyobb körültekintéssel kell megszövegezni. A know-how-t javasolt tárgyiasult formában (pl. írásos dokumentumban) megjeleníteni, mert így még apportként is bevihető egy társaságba, és egy esetleges jogsértés esetén bizonyítási eszköz van a kezünkben. Az iparjogvédelmi, és ezen belül is különösen a szabadalmi oltalom megszerzése időigényes, ezért a kisés középvállalkozások is egyre gyakrabban fordulnak a know-how-védelem felé. A Magyar Szabadalmi Hivatal szerepe és legfontosabb feladatai a szellemi tulajdon védelme terén A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, amely a találmányi szabadalmakról szóló évi XXXVII. törvénycikk 23. -a alapján jött létre 1896-ban. A hivatal jogállására, feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat jelenleg a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény (Szt.) tartalmazza. Az MSZH elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A hivatal működését saját bevételeiből fedezi, bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel. A hivatal elsődleges szellemitulajdon-védelmi feladatai: 1. Az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása. 2. A szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok. 3. Az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén. 4. Részvétel a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében. 5. A szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése. 6. Nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása. Összefoglalás A szellemi tulajdon védelmének két nagy területe az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelem a műszaki alkotások, a formai kialakítások és az árujelzők oltalmát szolgálja, míg a szerzői jog hatálya alá elsősorban az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak. A szellemi alkotások létrehozói erkölcsi és anyagi elismerésre tarthatnak számot, miközben a társadalom is profitál e tevékenységből akkor, ha az alkotás közkinccsé válik. Az iparjogvédelmi oltalmi formákról és a szerzői jogi védelemről külön törvények rendelkeznek, de az alkotások köre a Ptk. szabályainak köszönhetően nem zárt. Láthattuk, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalra milyen fontos szerep hárul a szellemi tulajdon védelme terén.

10

11 Bevezetés Bevezetés A fejezet arra keresi a választ, hogy egy vállalkozásnak milyen szempontokat kell figyelembe vennie szellemi terméke oltalom alá helyezése előtt. Röviden ismertetjük, hogy a költséges fejlesztések beindítása előtt milyen innovációs lépésekre, bejelentői stratégiára és milyen iparjogvédelmi tájékozódásra lehet szükség. Mivel az innovációs tevékenység elsődlegesen a műszaki megoldások létrehozásához kapcsolódik, ezért elsősorban a találmányokra, illetve a szabadalmi oltalom megszerzésére koncentrálunk. A találmányok szabadalmaztatása során az ötlettől a megvalósításig hosszú, munkaigényes és költséges út vezet. A vállalkozás időt, energiát és pénzt takaríthat meg, ha előbb a hazai és a nemzetközi szabadalmi adatbázisokban kutatást végez, hogy megtudja, a megoldás valóban új-e? Ez azért rendkívül fontos, mert a találmánynak világviszonylatban kell újnak lennie ahhoz, hogy oltalmat szerezhessünk rá pl. Magyarországon. A releváns műszaki információk döntő többsége pedig csak ezekben az adatbázisokban található meg. Az előzetes tájékozódás körében nagyon fontos szerep jut a piaci igények felmérésének is. Bizonyosnak kell lennünk abban, hogy a piac kész az új megoldások befogadására. Itt elsősorban a magyar viszonyokat kell kielemezni, de tekintettel kell lenni a külföldi, főként az Európai Unió egységes piacán történő megjelenésre is. Meg kell találni azokat a piacokat, amelyek fogékonyak a kifejlesztett új megoldásra, és a vállalkozásnak ezekben az országokban kell szellemi alkotásaira jogi oltalmat szereznie. Ez természetesen anyagi többletteherrel jár, de innovációs pályázatok segítségével a költségek csökkenthetők. Az innovációs folyamat fontos lépései jogoltalmi szempontból A feltalálás A feltalálás szempontjából megkülönböztethetjük a kereslet által vezérelt innovációt és a kínálatorientált innovációt. Előbbinél a találmány célja egy konkrét piaci igény kielégítése, amikor piackutatás előzi meg kutatómunkát, amivel minimalizálni lehet a kockázatot. Ez a modell a tőkeerős vállalkozások sajátja. A kínálatorientált innováció elsősorban az egyéni feltalálók találmányait jellemzi, akik a műszaki probléma megoldását tartják szem előtt, a piac igényeire ugyanakkor nem fordítanak kellő figyelmet. A feltaláló és a találmány tulajdonosa közötti jogviszony A feltaláló és a szabadalmas személye elválhat, hiszen a szabadalom jogosultja lehet akár egy jogi személy is, pl. egy gazdasági társaság. Gyakori eset, hogy a feltaláló munkaviszonya alapján köteles olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek a találmány tárgykörébe esnek (pl. gyógyszeripari kutatást kell folytatnia). Ilyen esetben szolgálati találmányról beszélünk.

12 De ha például a gyógyszeripari kutatóként alkalmazott munkatárs a technika teljesen más területén alkotja meg találmányát, a szolgálati találmányra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Figyelemmel kell lenni arra, hogy szolgálati találmány esetén a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. A szolgálati találmánytól meg kell különböztetni az alkalmazotti találmányt, amely esetében a feltaláló egy adott cég, vállalat olyan alkalmazottja, akinek a munkaköréből következő feladatai közé nem tartozik találmány létrehozása, de olyan találmányt dolgoz ki, amely k hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmány esetén a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A piaci igények felmérése Az innovációs folyamat elengedhetetlen része a piackutatás, a kifejlesztendő termék piacképességének előzetes vizsgálata. Ha a piackutatás során kiderül, hogy a találmánynak (új termék, berendezés, eljárás) nincs komoly felvevőpiaca, új ötletek alapján más műszaki megoldásokat kell kidolgozni. A piackutatás olyan eszköz, amellyel minimalizálni lehet a kockázatokat. A leghatékonyabb módszer egy piackutató cég felkérése, de ez a kkv-k számára túl nagy anyagi megterheléssel járhat. A kisebb vállalkozások megpróbálhatják maguk felmérni a piac igényeit, de ügyelniük kell a kérdések megfelelő kidolgozására, valamint arra, hogy a felmérés által szerzett ismeretekből helyes következtetéseket vonjanak le. Újdonságkutatás és szabadalomtisztasági vizsgálat Ha a találmányra komoly piaci igény mutatkozik, a legfontosabb lépés az újdonságkutatás és a szabadalomtisztasági vizsgálat, ami a technika állásának feltárását jelenti az adott szakterületen. Az előzetes kutatás elhanyagolása később komoly károkat okozhat. Az újdonságkutatás alapján megtudhatjuk, hogy hol tart a világ az adott műszaki területen, milyen megoldások születtek az adott műszaki probléma megoldására, van-e a megoldásra érvényben lévő oltalom, kik a versenytársak az adott műszaki szakterületen? A kutatás révén szerzett információk lehetővé teszik, hogy válasszunk a kutatás-fejlesztés és a licenciavásárlás között.

13 A szabadalomtisztasági vizsgálat arról ad tájékoztatást, hogy találmányunkhoz képest létezik-e érvényes szabadalmi oltalommal védett, ugyanolyan vagy nagyon hasonló megoldás. Mindezt nem árt tudni, mert az oltalom hiányában történő hasznosítással akár jogsértést is elkövethetünk (szabadalombitorlás). A haszonszerzés lehetőségének biztosítása Az innovációs folyamat fontos része az, amikor a szellemi alkotótevékenységbe fektetett munka gyümölcse beérik. Ennek az előnyeit az arra jogosult kizárólag magának tarthatja fenn, ami döntően háromféleképpen történhet: A szellemi alkotás titokban tartása Teljes titokban tartás: Vannak feltalálók, akiket kizárólag maga a feladat izgat, és annak elismerése kevésbé fontos számukra. A szellemi alkotás teljes titokban tartása azonban sem a feltaláló anyagi érdekeit, sem a közérdeket nem szolgálja. Titoktartási nyilatkozat mellett történő hasznosítás: Amennyiben a feltaláló üzleti megfontolásokból megoldását bizalmasan közli üzleti partnerével, a szerződésben a titoktartásra vonatkozó feltételeket pontosan és részletesen rögzíteni kell. A feltaláló és partnere között létrejövő úgynevezett "know-how licenciaszerződés" megkötése során a feltalálónak különös gondot kell fordítania arra, hogy a műszaki megoldás ismertetése miatt ne kerülhessen hátrányos helyzetbe, és a számára legelőnyösebb feltételekkel tudjon szerződni. Piacra lépés, amint arra lehetőség nyílik Ha a találmány rövid ideig piacképes és titokban nem tartható termékre vonatkozik, mérlegelni kell, hogy érdemes-e iparjogvédelmi oltalmat szerezni, megvárni azt az időt, amíg az engedélyezési eljárások lezajlanak. Iparjogvédelmi oltalom megszerzése Harmadik lehetőségként egyrészt a szabadalmi oltalom megszerzése kínálkozik, amely az oltalmi idő 20 éve alatt, adott ország(ok) területén a jogosult számára gyártási, hasznosítási monopóliumot jelent azzal, hogy a megoldás bárki számára ismertté válik. Hasonló, ám könnyebben megszerezhető jogi védelmet jelenthet a használatiminta-oltalom is. Jellemzője, hogy feltalálói lépésen alapuló, de egyszerűbb megoldásra vonatkozik, az engedélyezési eljárás rövidebb ideig tart, mert a Magyar Szabadalmi Hivatal nem végez érdemi vizsgálatot, az oltalmi idő 10 év, és mind az eljárás költségei, mind pedig az oltalom fenntartása olcsóbb, mint a szabadalmi oltalom esetében. Az üzleti mérlegelés körébe tartozó kérdés, hogy a felsorolt lehetőségek közül egy adott vállalkozás számára melyik jelenti a legelőnyösebb megoldást. Ám annyi bizonyos, hogy a jogérvényesítés szempontjából a szabadalmi vagy a használatiminta-oltalom megszerzése nyújtja a legnagyobb biztonságot. Vannak persze olyan esetek, amikor a know-how üzletileg többet ér, mint a szabadalmi oltalom által biztosított, 20 évig tartó monopoljog. Ilyen know-how például a világhírű gyárak által hosszú évek óta gyártott italok receptje. Ezek a know-how -k azért különösen értékesek, mert a segítségükkel előállított

14 végtermékekből nem lehet ún. mérnöki visszafejtéssel az előállítási eljárásra vagy az alapanyagokra következtetni, és a megfelelő titoktartás mellett az idők végezetéig a haszonszerzés alapját képezhetik. A Coca-Cola pontos összetétele a híres titkok egyike. A know-how annyira értékes, hogy az eredeti receptet egy bank páncéltermében őrzik. Egy népszerű mítosz szerint a receptet csak két igazgató ismerheti, ám ők is csak annak felét. A valóság azonban jóval egyszerűbb: csakugyan két igazgató a beavatott, ám ők a teljes receptet ismerhetik, és még többen vannak azok, akik ismerik a termék gyártási eljárását. Nyelvismeret Bejelentői stratégia fontos szempontok A külföldi üzleti partnerekkel történő együttműködés egy vállalkozás sikerének záloga lehet. Egy találmányról például maga a feltaláló tud a legmeggyőzőbben beszélni. A szerződések megkötéséhez is elengedhetetlen a bizalmas, jó kapcsolat, ami személyes kontaktus, nyelvtudás nélkül nem jön létre. A találmányt értékelni kell! Még a bejelentés előtt célszerű a találmányt a hasznosítási szempontok és az esetleges üzleti partnerek elvárásai szerint is értékelni, azaz felbecsülni a találmány piaci értékét. Szempont lehet: Mennyire illeszkedik a találmány egy adott vállalkozás stratégiájába. Mik a termék előnyei és hátrányai (egyedi tulajdonságok, vásárlói igények, ár-érték arány stb.). Egyedi (csak ennél a terméknél meglévő) előnyök. A releváns piac tulajdonságai (méret, versenyhelyzet). Technikai megvalósíthatóság. Az alkalmazott technológia felhasználható-e más termékek gyártásánál is. Várható nyereség. Költségek, megtérülés. Szabadalmi ügyvivő megfelelő kiválasztása A szabadalmi ügyvivő mint iparjogvédelmi képviselő kiválasztása nagy körültekintést igényel, mert az ő tevékenységén is múlhat, hogy mennyire lesz sikeres a szabadalmaztatási eljárás. Nagyon fontos a hatékony együttműködés, valamint az, hogy az ügyvivő az adott műszaki szakterületen is megfelelő szakértelemmel rendelkezzen. Cél, hogy az engedélyezési eljárás során az elbírálók és a szabadalmi ügyvivők álláspontjának egyeztetésével egy olyan szabadalom jöjjön létre, amely nehezen megkerülhető. A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapja A Európai Szabadalmi Ügyvivők Szervezete (epi) honlapja

15 Bejelentés először Magyarországon, majd külföldön A szabadalmi bejelentés benyújtását követően lehetőség van arra, hogy más országokban is bejelentésre kerüljön a találmány úgy, hogy a hazai és a külföldi bejelentés napja között nyilvánosságra jutott megoldások nem lesznek újdonságrontóak a találmányra nézve. Kizárólag a magyar piac adta üzleti lehetőségek kiaknázása a legtöbb esetben annak mérete miatt nem elegendő a befektetett összeg megtérüléséhez. Ehhez további piacok meghódítására is szükség van, aminek előfeltétele, hogy a szabadalmat ezekben az országokban is megszerezzük. Külföldi partnerek (befektetők) érdeklődését általában nem lehet felkelteni olyan találmánnyal, ami nem áll jogvédelem alatt legalább egy ipari nagyhatalomnak számító országban, illetve aminél legalább a lehetőség nem áll nyitva erre. A bejelentés után közvetlenül A szabadalom érték, de csak akkor, ha sor kerül a hasznosítására. Amennyiben a szabadalmi oltalmat megadják a találmányra, az a bejelentés napjától érvényes. Ezért a szabadalmi bejelentés benyújtása után, amint az MSZH elismerte az ún. "bejelentési napot" (innentől számít az oltalmi idő, ha a találmány végül szabadalmat kap), megkezdődhet a hasznosítás, illetve megkezdődhetnek a tárgyalások a potenciális befektetőkkel. A tárgyalásokon a következő szempontok merülhetnek fel: a megoldást kik és mire tudják használni, milyen üzleti lehetőség van benne, milyen fejlesztési fázisban van, mikor lehet piacra dobni, milyen a jelenlegi és a jövőbeli piaci kilátás, milyen piaci részesedést lehet elérni, milyen üzleti víziót lehet a megoldásra alapozni, a megoldás oltalom alatt áll-e, illetőleg oltalmazható-e stb. Egyéb oltalmi formák Azokban az országokban, amelyekben a vállalkozás nem tett szabadalmi bejelentést, de a hasznosításra kilátás van, védjegyoltalom vagy formatervezésiminta-oltalom révén is piaci előnyre lehet szert tenni. A versenytársak kénytelenek lesznek eltérő név alatt, illetve eltérő külső megjelenéssel létrehozni a szabadalmi oltalom alatt nem álló terméket, ami időt és pénzt igényel. A védjegyoltalom versenyelőnyt biztosíthat úgy is, hogy a fogyasztók a terméket vállalkozásunkkal azonosítják, és a védjegyünkkel ellátott termékeket vásárolják, függetlenül a termék műszaki tartalmától. Iparjogvédelmi tájékoztatások figyelése A hazai bejelentést követően kb. két évig még érdemes figyelni a szabadalmi adatbázisokat arra vonatkozóan, hogy nem kerül-e nyilvánosságra olyan, korábbi elsőbbségű nemzetközi (PCT) vagy regionális (európai szabadalom) szabadalmi bejelentés, ami a találmány minden lényegi jellemzőjét tartalmazza, és amelyben a Magyar Köztársaság megjelölt állam.

16 Ha ugyanis egy ilyen nemzetközi vagy európai szabadalmi bejelentés alapján a Magyar Köztársaság területén érvényes szabadalom keletkezik, bejelentett találmányunk nem kaphat oltalmat. Az elsőbbség fogalma a szabadalmi jogban: az elsőbbség napja a találmány újdonsága és a feltalálói tevékenység megléte szempontjából alapvető jelentőségű. Az kaphat ugyanis szabadalmat, aki korábbi elsőbbséggel jelentette be találmányát. Ez akkor is így van, ha esetleg más korábban feltalálta ugyanazt a találmányt. Az elsőbbség napja általában az a nap, amelyen a szabadalmi bejelentést benyújtották a hivatalhoz. (Az USA-ban pont fordítva van, tehát a feltalálás időpontja számít.) Hogyan kutassunk korábbi jogokra? - Az MSZH szolgáltatásai Egy vállalkozásnak fel kell térképeznie, hogy a hasznosítani kívánt megoldás tekintetében mások nem rendelkeznek-e korábbi jogokkal. A versenytársak tulajdonát képező korábbi jogok a Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisaiban történő kutatás révén ismerhetők meg. Az MSZH a kutatáshoz (szabadalmi és védjegy egyaránt) segítséget is nyújt. A következőkben ezeket a kutatási lehetőségeket és szolgáltatásokat mutatjuk be. Szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumok kutatása A szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumok kutatása speciális szakértelmet és gyakorlatot igénylő tevékenység, ezért célszerű személyesen felkeresni a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálatát, ahol a kutatás elektronikus és hagyományos információhordozókra támaszkodva önállóan, vagy a hivatal szakreferensei segítségével és útmutatásával végezhető el (támogatott kutatás). A Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálata Ha valaki önállóan akar kutatni, az interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, ezek igénybevétele általában meggyorsítja a tájékozódást. A tárgyszavak használatán túl a szabadalmi dokumentumok téma szerinti kutatásának alapvető eszköze a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás. Amennyiben a kutatás nem eredményez megfelelő dokumentumot az adatbázisokban, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyenek nem is léteznek. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás adatbázis Magyar szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatása A Magyarországon lajstromozott szabadalmi és használati minta dokumentumok és folyamatban lévő bejelentések kutatásának alapvető eszköze a PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis.

17 PIPACS adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el Az MSZH honlapján részletes információk találhatók a PIPACS használatára vonatkozóan: Külföldi szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatása A külföldi szabadalmi dokumentumok interneten történő kutatására az adatbázis használata a legcélravezetőbb, amely az Európai Szabadalmi Hivatal által publikált dokumentumok, valamint több mint 50 ország 30 millió szabadalmi dokumentumának kutatására alkalmas. Az MSZH szabadalmi kutatási szolgáltatásai A szolgáltatások révén elérhetők azok az információk, amelyek szükségesek lehetnek szabadalmi bejelentés tervezése során, vagy meglévő bejelentésen, szabadalmon alapuló jogszerzési, jogérvényesítési szándékok esetén, de ugyanígy a "hétköznapi" üzleti aktivitás körében is, legyen szó új termék vagy eljárás kifejlesztéséről, licencvásárlásról, gyártásról, használatról, értékesítésről, import- vagy exporttevékenységről. Az oltalom megszerezhetősége, illetve mások iparjogvédelmi jogainak figyelembevétele kérdésében azokat az adatokat, amelyek számításba jöhetnek, a szabadalmi és egyéb dokumentumok sokaságából kell felkutatni, majd ezek tényleges jogi relevanciáját is meg kell állapítani. Az MSZH a következő szabadalmi kutatási szolgáltatásokat nyújtja: Újdonságkutatás Szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás Szabadalmazhatósági vélemény Jogérvényességi kutatás Szabadalomtisztasági kutatás Védjegykutatás Egy vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy az általa használni kívánt vagy ahhoz hasonló megjelölésre mások ne rendelkezzenek korábbi joggal. A Magyarországon érvényes védjegyek kutatása A PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis a Magyarországon érvényes védjegyek és védjegybejelentések kutatásának alapvető eszköze, amely tartalmazza a Magyarországra nemzeti úton benyújtott védjegybejelentések, és az ezek alapján lajstromozott védjegyek adatait, a Magyarországra bejelentett, illetve lajstromozott nemzetközi védjegyek adatait, a Magyarországon bejelentett és már adatközölt földrajzi árujelző-bejelentések és a lajstromozott földrajzi árujelzők adatait.

18 PIPACS adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el PIPACS esettanulmányok: védjegykutatás A külföldi védjegyek kutatása A nemzetközi védjegyek adatbázisa: Madrid Express adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el Használatához segítséget nyújt az itt elérhető írás Európai közösségi védjegybejelentések és lajstromozott védjegyek adatbázisa: CTM-ONLINE Az adatbázis honlapját itt éri el Használatát megkönnyíti a CTM-ONLINE - védjegykutatás a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapján Külföldi védjegyadatbázisok listája További külföldi védjegyeket tartalmazó adatbázisok is elérhetők az MSZH honlapján : Az MSZH védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatásai Az MSZH a következő a védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtja ügyfelei részére: Egyszerűsített védjegyszűrés Védjegykutatás Védjegyfigyelés CETMOS - regionális védjegykutatás

19

20

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát? Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei

Részletesebben

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. Tárgyalási rend Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. 1. Lényege, helye a jogrendszerben 2. Szerzői jog iparjogvédelem

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban 1 European Innovation Scoreboard országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás

Részletesebben

2011. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2011. április 15.

2011. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2011. április 15. 2011. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2011. április 15. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság szakmai közreműködésével a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban Boros Ilona Európai Uniós Osztály Külkapcsolatok Főosztálya, NIH Horizont 2020 információs nap Gyakorlati pályázati ismeretek adminisztratív,

Részletesebben

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

2013. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2013. április

2013. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2013. április 2013. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2013. április A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság szakmai közreműködésével a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM. I. Fejezet. A szabadalmi oltalom tárgya

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM. I. Fejezet. A szabadalmi oltalom tárgya 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének

Részletesebben

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe 4. előadás: Termék- és szolgáltatás-fejlesztés Kecskemét, 2012. december 17. A B-Innovative projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul

Részletesebben

Az ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 35. függelék Az ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2013. május TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Pályázati Kisokos VIII. rész

Pályázati Kisokos VIII. rész Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2015. szeptember 02. Alapvető cél Rendelkezésre álló forrás A támogatás mértéke Pályázók köre Gazdálkodásra vonatkozó feltételek A felhívás célja

Részletesebben

A szellemi tulajdon védelme

A szellemi tulajdon védelme Az innováció finanszírozása. HVCA, a Magyar Innovációs Szövetség és az M27 ABSOLVO közös rendezvénye A szellemi tulajdon védelme A K+F társaságba történı befektetés elıtti jogi átvilágítás 2012. szeptember

Részletesebben

2008-ban még fenntartott szabadalmak száma: 53 db, új bejelentés: 5db

2008-ban még fenntartott szabadalmak száma: 53 db, új bejelentés: 5db A szellemi vagyon védelme és szerepe az oktatásban a Miskolci Egyetemen Dr. Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. 1 A Miskolci Egyetem oktatói-kutatói kutatói

Részletesebben

Szellemitulajdon-kezelési szabályzata

Szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. Preambulum A NymE-ERFARET Nonprofit Kft. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata 1. A NymE-ERFARET Nonprofit Kft. (a továbbiakban: vállalkozás) jogállása: a) A vállalkozás közhasznú szervezetként működő

Részletesebben

Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Jóváhagyta az Egyetemi Tanács 2006. január 30-i ülése Hatályba lép: 2006. január 30-án TARTALOMJEGYZÉK 1.. A SZABÁLYZAT

Részletesebben

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők

Részletesebben

SZELLEMI TULAJDON VÉDELMI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

SZELLEMI TULAJDON VÉDELMI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT SZELLEMI TULAJDON VÉDELMI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA JÓVÁHAGYTA A SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT IGAZGATÓ TANÁCSA 2010. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. A Szabályzat

Részletesebben

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének

Részletesebben

Szent István Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Gödöllő, 2006. Preambulum

Szent István Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Gödöllő, 2006. Preambulum Szent István Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Gödöllő, 2006. Preambulum A 2005. január l-én hatályba lépett a kutatás-fejlesztésről és a technológia innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény

Részletesebben

Vigyázz, kész, egység! Nemzetközi szellemitulajdon-védelem, európai szabadalmi reform

Vigyázz, kész, egység! Nemzetközi szellemitulajdon-védelem, európai szabadalmi reform Vigyázz, kész, egység! Nemzetközi szellemitulajdon-védelem, európai szabadalmi reform dr. Vass László Ádám Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Budapest, 2014. november 20. A

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SEMMELWEIS EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA 82/2005. (XII. 15.) ET. A SEMMELWEIS EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2005 TARTALOMJEGYZÉK I. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 II. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK... 3 III. JOGSZABÁLYOK...6 IV. A SZABÁLYZAT

Részletesebben

ÜZLETI TERV ÍRÓ VERSENY, 2014

ÜZLETI TERV ÍRÓ VERSENY, 2014 ÜZLETI TERV ÍRÓ VERSENY, 2014 VERSENYFELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2014. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület a B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe keretében

Részletesebben

A SZABADALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető

A SZABADALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI. Bevezető A SZABADALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Bevezető A Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) értékesítő tevékenységeként az azt igénybe

Részletesebben

A szellemi tulajdon védelme. Kürtössy Jenő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

A szellemi tulajdon védelme. Kürtössy Jenő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A szellemi tulajdon védelme Kürtössy Jenő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala valóban egzotikus fogalmak?? szellemi tulajdon védelem iparjogvédelem szerzői jog védjegyek szabadalmak 2012 a szabadalmi háború

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

2015. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2015. május

2015. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2015. május 2015. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2015. május A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság szakmai közreműködésével a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

ÜZLETI KONCEPCIÓ ÍRÓ VERSENY, 2014

ÜZLETI KONCEPCIÓ ÍRÓ VERSENY, 2014 ÜZLETI KONCEPCIÓ ÍRÓ VERSENY, 2014 VERSENYFELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2014. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület a B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe

Részletesebben

Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában a regionális szempontok erősítése dr. Németh Gábor SZTNH Információs és Oktatási Központ A szellemi tulajdon védelmének jelenbeli problémái

Részletesebben

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában Dr. Walter Katalin TTI története 2005 Innovációs törvény Magyarországon = Felsőoktatási intézmények megszerezhetik

Részletesebben

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem PIK felépítése Pályázati és Projekt Csoport Egyetemi pályázatok és kutatási megbízások Technológia és Tudástranszfer Csoport Egyetemi eredmények

Részletesebben

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről A Kormány a

Részletesebben

A KECSKEMÉTI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A KECSKEMÉTI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA A KECSKEMÉTI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA 2. SZ. VERZIÓ A HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA. 2009. január 1. (Érvényes visszavonásig) JÓVÁHAGYTA: Dr. Danyi József rektor A Kecskeméti Főiskola a kutatás-fejlesztésről

Részletesebben

Használati mintaoltalom Hasznos tudnivalók vállalkozóknak

Használati mintaoltalom Hasznos tudnivalók vállalkozóknak Használati mintaoltalom Hasznos tudnivalók vállalkozóknak Összeállította: Rónaszéki Tibor Lektorálta: Dr. Jakabné Molnár Judit Szerkesztő: KOSZTOLÁNYI Tamás Kézirat lezárva: 2003. november 30. 2 Kinek

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

A formatervezési mintaoltalomról

A formatervezési mintaoltalomról A formatervezési mintaoltalomról A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a külcsín a fogyasztó nézőpontjából gyakran éppen olyan fontos ha nem fontosabb, mint a belbecs, azaz a termék hasznossága,

Részletesebben

Útmutató szabadalmaztatáshoz, technológiatranszferhez és tudásvállalkozások fejlesztéséhez a Széchenyi István Egyetemen

Útmutató szabadalmaztatáshoz, technológiatranszferhez és tudásvállalkozások fejlesztéséhez a Széchenyi István Egyetemen Útmutató szabadalmaztatáshoz, technológiatranszferhez és tudásvállalkozások fejlesztéséhez a Széchenyi István Egyetemen 1 tartalom bevezetés Bevezetés: Miről szól az útmutató?. 3 1. Ahol a történet kezdődik:

Részletesebben

A kezelési eljárásokon és az őssejtek alkalmazásán alapuló találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos legújabb európai döntések érdekességei

A kezelési eljárásokon és az őssejtek alkalmazásán alapuló találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos legújabb európai döntések érdekességei MIE konferencia 2011. május 26 27. A kezelési eljárásokon és az őssejtek alkalmazásán alapuló találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos legújabb európai döntések érdekességei Dr. Pethő Árpád, szabadalmi

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT 2012. március 1 Tartalomjegyzék A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK... 4 A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 8 A SZELLEMI ALKOTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK... 10 AZ EGYETEM

Részletesebben

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszerfeldolgozási Főosztály A HÍR gyűjtemény 1993-1997. EU Euroterroirs (Európa Vidékei) Program FR (890), ES (526),

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai Dr. Tószegi Zsuzsanna, elnöki főtanácsadó, EKOP szakmai projektvezető Barna Tamás, főosztályvezető-helyettes, IT fejlesztési

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

LES Magyarország A szellemi tulajdon üzleti hasznosításáért KHE

LES Magyarország A szellemi tulajdon üzleti hasznosításáért KHE A szabadalmi licencia szerződéseknél alkalmazott díjkulcs mértéke, és az azt meghatározó tényezők a LES USA/Canada által végzett felmérés eredménye alapján Rendezvény a Szellemi Tulajdon Világnapja tiszteletére

Részletesebben

Tájékoztató és minősítő rendszerek. Összeállította: Sallai András

Tájékoztató és minősítő rendszerek. Összeállította: Sallai András Tájékoztató és minősítő rendszerek Összeállította: Sallai András Tanúsítás olyan eljárás, amellyel egy független fél írásban igazolja, hogy egy termék, egy folyamat, egy szolgáltatás megfelel az előírt

Részletesebben

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása

A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása A Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikkének gyakorlati alkalmazása dr. Tóháti Márta Nemzetközi Védjegy Osztály Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal Lajstromozást kizáró ok és

Részletesebben

Szellemitulajdon-kezelési szabályzata

Szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. Preambulum Az Szellemitulajdon-kezelési szabályzata 1. Az (a továbbiakban: vállalkozás) jogállása: a) A vállalkozás közhasznú szervezetként működő nonprofit korlátolt felelősségű társaság. A vállalkozás

Részletesebben

A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk.

A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk. A szellemi tulajdoni igények érvényesítése és a Ptk. Dr. Faludi Gábor egyetemi docens együttműködő ügyvéd Szecskay Attorneys at Law Bevezetés Mentegetőzés: részben a kommentárban nem olvasható, ezért nem

Részletesebben

A védjegyről mindenkinek

A védjegyről mindenkinek A védjegyről mindenkinek Kereskedők, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményről: a védjegyről adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen

Részletesebben

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek

Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Pálfi Erzsébet, dietetikus,, főiskolai tanársegéd Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Ételed az életed!

Részletesebben

2010. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2010. május

2010. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2010. május 2010. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság szakmai közremőködésével a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

Szellemi Tulajdon Világnapja

Szellemi Tulajdon Világnapja Szellemi Tulajdon Világnapja A védjegyhasználat aktuális kérdései Dr. Szamosi Katalin 2010.ápr.23. A közösségi védjegyhasználat területi terjedelme Dr. Ficsor Mihály cikke 2010.febr. Iparjogvédelmi és

Részletesebben

Alkalmazandó 2014. július 1-jétől

Alkalmazandó 2014. július 1-jétől ŰRLAP FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT, ÜZLETI DÖNTÉSEK TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSA, ÉS JOGSÉRTŐ ÖSSZEHASONLÍTÓ REKLÁM BEJELENTÉSÉHEZ Alkalmazandó 2014. július 1-jétől A

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM (2008) A HAZAI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL I. RÉSZ

NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM (2008) A HAZAI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL I. RÉSZ Dr. Gorkáné Horvai Mária NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM (2008) A HAZAI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSAINAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL I. RÉSZ 1. A NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1.1. A növényfajta

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Krízis-Megoldás Kft PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Kelt Budapesten, 2013. június 10. napján Porpáczy Tamás ügyvezető 1 Krízis-Megoldás Kft Jelen szabályzat a Krízis-Megoldás Kft működésével kapcsolatos panaszügyek

Részletesebben

Két út van előttem, melyiken induljak? A külföldi szabadalmaztatás költségeiről

Két út van előttem, melyiken induljak? A külföldi szabadalmaztatás költségeiről Két út van előttem, melyiken induljak? A külföldi szabadalmaztatás költségeiről A globalizáció korában világméretű szabadalmi oltalom nélkül talán csak a sóskiflit érdemes innoválni, mert annál a terméknél

Részletesebben

Érvényesíteni csak pontosan, szépen. az európai szabadalmak fordításával kapcsolatos problémák

Érvényesíteni csak pontosan, szépen. az európai szabadalmak fordításával kapcsolatos problémák Érvényesíteni csak pontosan, szépen az európai szabadalmak fordításával kapcsolatos problémák A magyar különleges nyelv - áldás-e vagy átok? Aki dolgozik, hibázik is, vagyis A magyar különleges nyelv -

Részletesebben

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tevékenységéről

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tevékenységéről A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tevékenységéről dr. Németh Mónika, titkár Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkársága Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 1 Európai uniós vámhatósági adatok Az Európai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ANYAG a GOP-2009-1.3.1/A és KMOP-2009-1.1.4 pályázatról

TÁJÉKOZTATÓ ANYAG a GOP-2009-1.3.1/A és KMOP-2009-1.1.4 pályázatról f TÁJÉKOZTATÓ ANYAG a GOP-2009-1.3.1/A és KMOP-2009-1.1.4 pályázatról GOP-2009-1.3.1/A és KMOP-2009-1.1.4 (Vállalati innováció támogatása) A pályázat általános bemutatása A GOP-2009-1.3.1/A pályázati konstrukció

Részletesebben

1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése

1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése 1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése 1.1. A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. 1.2. A kérelmek előterjesztése

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS AZ OLIMPIAI JELKÉPEK SZABÁLYSZERŰ HASZNÁLATÁRÓL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS AZ OLIMPIAI JELKÉPEK SZABÁLYSZERŰ HASZNÁLATÁRÓL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS AZ OLIMPIAI JELKÉPEK SZABÁLYSZERŰ HASZNÁLATÁRÓL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN Az utóbbi időben számos alkalommal találkoztunk az olimpiai ötkarika és más olimpiai jelképek, illetve maga

Részletesebben

Készült: a Friedwald Kft. megbízásából a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter részére. (7621 Pécs, Rákóczi út 1.)

Készült: a Friedwald Kft. megbízásából a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter részére. (7621 Pécs, Rákóczi út 1.) Szerzői jog és iparjogvédelem a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter tevékenységének tükrében: örökséghelyszínekkel és attrakciókkal kapcsolatos szerzői jogi és iparjogvédelmi kérdések jogi szabályozása

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Közvetett bitorlás gyakorlati problémák Ravadits Imre szabadalmi ügyvivő

Közvetett bitorlás gyakorlati problémák Ravadits Imre szabadalmi ügyvivő Közvetett bitorlás gyakorlati problémák Ravadits Imre szabadalmi ügyvivő TEVA Magyarország zrt. 1 A törvény Szt. 19. (3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai

Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai Nemzetközi továbbítási kérelmek gyakori hiányosságai dr. Kiss Gabriella Védjegy és Mintaoltalmi Főosztály Nemzetközi Védjegy Osztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ügyfélfórum SZTNH-MVE Tartalom Formanyomtatvány

Részletesebben

Kitöltési útmutató az iratbetekintésre irányuló kérelem űrlapjához 1

Kitöltési útmutató az iratbetekintésre irányuló kérelem űrlapjához 1 BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (OHIM) Védjegyek és formatervezési minták Kitöltési útmutató az iratbetekintésre irányuló kérelem 1 1. Általános megjegyzések 1.1 Az űrlap használata Az űrlap ingyen beszerezhető

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet szellemitulajdon-kezelési szabályzata A Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző Kisköre Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014(111. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú helyiségeinek bérleti díjáról egységes szerkezet Kisköre Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

TEVÉKENYSÉGI JELENTÉS 2003

TEVÉKENYSÉGI JELENTÉS 2003 TEVÉKENYSÉGI JELENTÉS 2003 Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, 2004. január TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 I. SZELLEMI TULAJDONVÉDELMI JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS JOGALKALMAZÁS... 6 1. JOGSZABÁLYOK ELŐKÉSZÍTÉSE...

Részletesebben

A hamisítás vállalati tapasztalatai Magyarországon kivonat a kutatási jelentésből

A hamisítás vállalati tapasztalatai Magyarországon kivonat a kutatási jelentésből A hamisítás vállalati tapasztalatai Magyarországon kivonat a kutatási jelentésből Vállalati döntéshozók körében Magyarországon első ízben végeztek kutatást termékhamisítással kapcsolatos tapasztalataik,

Részletesebben

Üzleti terv. Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi.

Üzleti terv. Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi. Üzleti terv Fogalma: A vállalkozás jövőbeni elképzeléseit foglalja össze írásban és a megvalósítási lehetőségeket elemzi. Felhasználói: Belső vagy külső használatra, Időtáv: rövid táv (egy év)vagy középtáv

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Hírközlési hálózat szerzői jogi védelme Ügyszám: SZJSZT-22/08/1 A Szegedi Rendőrkapitányság által feltett kérdések: 1) Kérem, hogy állapítsák meg a Pitvaros-Ambrózfalva-Nagyér-Csanádalberti

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12. Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a

Részletesebben

Hamisítás Magyarországon. Magyar Szabadalmi Hivatal

Hamisítás Magyarországon. Magyar Szabadalmi Hivatal Hamisítás Magyarországon Fehérvári Anikó Magyar Szabadalmi Hivatal 1 Mit jelent a hamisítás? Hamisításon a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formáját értjük függetlenül attól, hogy a szerzői

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Képhamisítás és hamisítványokkal kereskedés szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 10/2006 A rendőrség által feltett kérdések: 1. Megállapítható-e a leírt

Részletesebben

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása

570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása 570. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 2009. április Nemzetközi könyvvizsgálati standard A vállalkozás folytatása Célok 9. A könyvvizsgáló célja, hogy: (a) (b) elegendő és megfelelő könyvvizsgálati

Részletesebben

A siker egyik titka - a tudatos vállalkozás-indítás

A siker egyik titka - a tudatos vállalkozás-indítás Mentor NET A siker egyik titka - a tudatos vállalkozás-indítás Dr. Vecsenyi János egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem ügyvezető VJV Consulting Kft Prof. Vecsenyi János 2012. 1 A vállalkozásindító

Részletesebben

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat)

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat) L 111/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.5.5. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású

Részletesebben

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához

Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához Pályázati feltételek és bírálati szempontok A Duna-Ipoly Nemzeti Parki Termék védjegy használatához A védjegy A Duna-Ipoly nemzeti parki védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza. A védjegy célja (1)

Részletesebben

Elektronikus hirdetés vagy spam?

Elektronikus hirdetés vagy spam? Elektronikus hirdetés vagy spam? A gyakorlatban sokszor felmerülő kérdés, hogy lehet-e a hatóság eljárását kezdeményezni kéretlen levelek (levélszemét, spam) miatt? A spam jogilag nem definiált fogalom,

Részletesebben

Innovacio_negyedik.qxd 2007.04.16. 16:45 Page 1 INNOVÁCIÓMENEDZSMENT A GYAKORLATBAN

Innovacio_negyedik.qxd 2007.04.16. 16:45 Page 1 INNOVÁCIÓMENEDZSMENT A GYAKORLATBAN Innovacio_negyedik.qxd 2007.04.16. 16:45 Page 1 INNOVÁCIÓMENEDZSMENT A GYAKORLATBAN Innovacio_negyedik.qxd 2007.04.16. 16:45 Page 2 Innovacio_negyedik.qxd 2007.04.16. 16:45 Page 3 INNOVÁCIÓMENEDZSMENT

Részletesebben

A pálinka mint hungarikum

A pálinka mint hungarikum A pálinka mint hungarikum 2010.06.01. Vidékfejlesztési Minisztérium Gyaraky Zoltán főosztályvezető Egy kis pálinka történelem Magyarországon a XIV. században aqua vitae reginae Hungariae A XV. században

Részletesebben

Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegy használatához

Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegy használatához Pályázati feltételek és bírálati szempontok a Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegy használatához 1. A védjegy A Duna-Dráva Nemzeti Parki Termék védjegyet az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. A védjegy

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben