A szellemi tulajdon. A szellemi tulajdon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szellemi tulajdon. A szellemi tulajdon"

Átírás

1

2 A szellemi tulajdon A szellemi tulajdon Az innováció és a tudás eredményei egyrészt a versenyképesség és a gazdasági növekedés motorjai, másrészt alapvetően határozzák meg mindennapi életünket. Használati tárgyaink, ruháink, kedvenc könyveink és lemezeink, az általunk használt szoftverek, elektronikus eszközök vagy formatervezett bútoraink mind-mind a kreativitás és a szellemi alkotómunka termékei. Egy egyszerű termék, mint például egy farmernadrág, a szellemitulajdon-jogok egész tárházát hordozhatja magán: a cipzár például szabadalmazott találmány, az egyedi minták vagy a varrás formatervezésiminta-oltalom alatt állhat, míg a terméken több helyen is megtalálhatjuk a gyártó cég védjegyét vagy védjegyeit. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni, nem is lenne célszerű vállalkozni rá, de ebből a néhány dologból is látszik, hogy a szellemi alkotások milyen hatással vannak hétköznapjainkra, lépten-nyomon beléjük botlunk. Az alkotók joggal tarthatnak igényt arra, hogy teljesítményüket mások is elismerjék és tiszteletben tartsák, hiszen az erkölcsi és anyagi elismerés nélkül a befektetett szellemi munka nem térül meg. Ehhez biztosítanak jogi kereteket a szellemitulajdon-védelem nemzetközi és hazai szabályai. A szellemi tulajdon védelmének köszönhetően fejlődhet a tudomány és a technika, új alkotások születhetnek, ösztönzést nyer az emberi kreativitás, és érvényre jutnak a társadalmi érdekek is: a gazdaság fejlődik, új munkahelyek jönnek létre és a kulturális élet is egyre sokszínűbbé válik. Az alkotók erkölcsi és anyagi elismerése Az alkotók erkölcsi elismerésként arra tarthatnak igényt, hogy nevüket megőrizze az utókor. Senki ne vitathassa el például egy író, egy festő, egy zeneszerző vagy egy feltaláló teljesítményét, azt, hogy az alkotás az ő nevéhez fűződik és azt más ne tüntethesse fel sajátjaként, ne bitorolhassa. Az alkotók szellemi teljesítményükért cserébe az anyagi elismerés lehetőségét is megkapják, amellyel kompenzálható a mű létrehozására fordított idő, energia és költség. Ha a tevékenység haszonnal is jár, az további szellemi alkotások létrehozására sarkallja az alkotót! Mit kap a társadalom? A szellemitulajdon-jogi szabályok a társadalmi érdekek érvényre jutását is elősegítik. Az oltalmi idő alatt miután monopolhelyzetben van természetesen elsősorban a szellemi alkotás létrehozója profitálhat, azonban az oltalmi idő lejártát követően az alkotás közkinccsé válik. A szellemitulajdon-jogok ellenszolgáltatást is jelentenek, az emberi kreativitás és igyekezet így nyerheti el jutalmát

3 Néhány példa: A szerzői jogi védelem nélkül nem élvezhetnénk kedvenc filmjeinket, zeneszámainkat és könyvespolcainkon nem a világirodalom remekei sorakoznának. Védjegyoltalom nélkül a fogyasztók nem tudnák biztosan, éppen melyik gyártó milyen minőségű termékét teszik a kosarukba. Az egymáshoz hasonló megjelenési formájú vagy csomagolású termékek közül nem tudnánk kiválasztani a megbízható árukat, és nem ismernénk fel a hamisítványokat. A szabadalmi rendszerek által biztosított ösztönzők nélkül a kutatók és a fejlesztők nem munkálkodnának új és jobb eljárások, termékek kidolgozásán. A szabadalom Az iparjogvédelmi oltalmi formákról röviden A szabadalmak a találmányokat védik, és kizárólagos jogot biztosítanak a szabadalom jogosultjának a találmány hasznosítására. A szabadalmas engedélye nélkül a találmány gazdasági tevékenység körében nem használható, nem gyártható, és nem forgalmazható. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig lehet érvényben, de csak azokban az országokban, ahol engedélyezték. A szabadalom nemcsak a találmányt védi, hanem a jogosult elismerését és jó esetben anyagi javadalmazását is biztosítja. Ráadásul hozzájárul a technika fejlődéséhez, hiszen a bárki által tanulmányozható szabadalmi leírások további találmányok kidolgozásához szolgálhatnak tudásforrásként. Az oltalom lejárta után a találmány közkinccsé válik, azt bárki hasznosíthatja. Szabadalmi oltalom alatt állhatnak például a gyógyszerek, az elektromos berendezések, a fegyverek, a sajátos sporteszközök, a textíliák, az út-, vasút- vagy hídépítési eljárások stb. A növényfajta-oltalom Iparjogvédelmi oltalom alatt állhatnak a mezőgazdasági növények, a gyümölcsök, a szőlők, a zöldségek és a dísznövények is, amennyiben megfelelnek az Szt. előírásainak. Korábban a növényfajtákat is szabadalom védte, ma a növényfajta-oltalom önálló oltalmi forma, tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta. Növényfajta-oltalom alatt állhatnak például: búza, napraforgó, kukorica, muskátli, eper stb. Használatiminta-oltalom

4 Előfordul, hogy a kidolgozott műszaki alkotás a szabadalmazható találmányokkal szemben megfogalmazott követelményeknek nem felel meg. Az ilyen kisebb jelentőségű műszaki megoldások védelmére szolgál a használatiminta-oltalom. Oltalomban részesíthető egy tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére szolgáló megoldás. Nem állhatnak ilyen oltalom alatt például az eljárások, a porok és folyadékok. Az oltalmi idő rövidebb, mint a sza adalomnál, 10 év. Használtminta-oltalom alatt állhatnak például: kutyahám, raktárszerkezet, vállfa, emelőszerkezetek, önzáró pizza tartó doboz, mobil víztisztító berendezés, tetőcsomagtartó, tároló polcok, tárolóláda, tűzoltó készülék, falazóelemek, ablakszerkezetek, stb. Topográfiaoltalom A csúcstechnológiában kiemelkedő szerepet játszó mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmát külön törvény biztosítja. Az oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására, illetve a hasznosítás engedélyezésére. Topográfiaoltalom alatt állnak például a különböző chipek. A formatervezésiminta-oltalom Az iparjogvédelmi oltalommal nemcsak műszaki megoldásokat, hanem a termékek külső kialakítását, megjelenését, az esztétikumot is lehet védeni. A formatervezői tevékenység eredménye a formatervezési minta, amely oltalom alatt állhat. Az oltalmat a termék külső kialakítására lehet igényelni, amely lehet sík- vagy térbeli megjelenés, a szőnyegtől a lámpaburán át a formatervezett közlekedési eszközökig terjed a paletta. Az oltalom ré én a jogosult kizárólagos jogot kap arra, hogy hasznosítsa a mintát.

5 A piacgazdasági viszonyok között, az egyre élesedő versenyben felbecsülhetetlen értéket jelent, ha az eladásra kínált terméket tetszetős külső jellegzetességek különböztetik meg más hasonló produktumoktól. A fogyasztók az azonos funkciójú, nagyon hasonló tulajdonsággal bíró termékek közül azokat fogják megvásárolni, amelyek a legmutatósabbak és a leginkább kifejezik az adott kor divatját. Formatervezésiminta-oltalom alatt állnak például a játékok, járművek, bútorok, ruházati cikkek, háztartási cikkek (pl. kávéskészletek, étkészletek), szerszámok, órák, dísztárgyak, ékszerek, fényképezőgépek, hangszerek, lámpák, ásványvizes palackok stb. A védjegyoltalom Sokakban felmerült már ez az igény: szeretném valamilyen névvel levédeni a termékemet, hogy azt más ne forgalmazhassa. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. Arra szolgál, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyes áruk és szolgáltatások egymástól megkülönböztethetőek, illetve azonosíthatóak legyenek. Segíti a fogyasztókat a tájékozódásban, főszerep jut neki a marketing és a reklámozás területén is. A védjegyoltalom azzal az előnnyel jár, hogy az oltalom alatt álló megjelölést (szó, jelmondat, ábra, kép, térbeli alakzat, színösszetétel stb.) meghatározott ár kkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag az a személy használhatja gazdasági tevékenység körében, akinek a javára azt az MSZH lajstromozta. Nem magát a terméket vagy szolgáltatást védi tehát a védjegy, hanem megkülönbözteti azt mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyek segítségével egy vállalkozás hűséges vásárlói kört alakíthat ki, amely újabb piacok megszerzésének előfeltétele lehet. A megszerzett védjegy oltalma azért is rendkívül értékes iparjogvédelmi jog, mert az az oltalom megújítása révén bármeddig fenntartható. Gondoljunk csak a nagy világcégek hosszú évtizedek óta oltalom alatt álló, közismert védjegyeire. Védjegyoltalom alatt állnak például: Google, Apple, Windows, Nintendo, Nike, Adidas, Nokia, Coca-Cola, Vodafone, Mercedes, BMW, Pöttyös Túró Rudi, Danone, Tesco, T-Mobile stb. A földrajzi árujelzők A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a bortermelés is hagyományosan különleges termékeket állít elő, amelyek hírnevüket elsősorban földrajzi származásuknak köszönhetik. Ki ne hallott volna azokról a nemzetközileg is ismert és elismert megjelölésekről, mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma vagy a tokaji bor.

6 A földrajzi árujelző egy versenyeszköz, segítséget nyújt ahhoz, hogy az ilyen vagy hasonló jellegű termékek a hazai és a nemzetközi piacokon is eséllyel tudjanak megjelenni. A földrajzi árujelző azoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneve, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. A földrajzi árujelző kollektív jogot biztosít: azok használhatják, akik teljesítik az ad tt termékre vonatkozó minőségi előírásokat. Elsősorban mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borok és szeszes italok földrajzi nevei állhatnak oltalom alatt, a minőségi jellemzők és a származási terület közötti kapcsolat megléte esetén. A földrajzi árujelzőnek két típusa létezik: a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. Földrajzi jelzéssel bír például Magyarországon: Földrajzi jelzés: Gönc (kajszibarack), Budapest (téliszalámi). Ugyanakkor eredetmegjelöléssel rendelkeznek az alábbiak: Újfehértó (meggypálinka), Hollóháza (porcelán, edény és díszműáruk), Zalaszentgrót (csigahús, csigaház), Hajdúság (torma), Parád (só fürdőkhöz), Gönc (barackpálinka), Szeged (téliszalámi), Makó (hagymafélék), Kalocsa (őrölt paprika), Villány-Siklós, Eger, Balatonmellék, Tokaj (bor) stb. A szellemi tulajdon kategóriái A szellemi tulajdon kategóriái A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára. A szellemi tulajdonnak két nagy területe létezik: az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelem a műszaki alkotások, a formai kialakítások és az árujelzők oltalmát szolgálja, míg a szerzői jog hatálya alá elsősorban az irodalmi, tudo ányos és művészeti alkotások tartoznak. Ilyen szerzői művek többek között a filmek, a zeneművek, a regények, a versek, a festmények, a grafikák, a fotóművészeti alkotások, a szobrok, a szoftverek stb.

7 A szerzői jog területén belül meg kell különböztetnünk a szerzői joghoz kapcsolódó jogokat, amelyek az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, a filmelőállítók és az adatbázis-előállítók teljesítményeit védik. A kapcsolódó jogi jogosultak a szerzői műveket közvetítik a felhasználók, fogyasztók felé. Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, hatósági nyilvántartásba vétellel, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják. A szerzői művek esetében a szerzői jog már a szellemi alkotás létrehozásával, a mű elkészülte pillanatában, mindenféle hatósági aktus nélkül létrejön. Az iparjogvédelem kategóriájába a következő oltalmi formák tartoznak: szabadalom, növényfajta-oltalom, használati minták oltalma, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, formatervezési minták oltalma, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma. Hazánkban a szellemi tulajdon oltalmakról ágazati vagy más néven külön törvények rendelkeznek, melyek a következők: a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény (Szt.) a használati minták oltalmáról szóló évi XXXVIII. törvény (Hmtv.) a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991.évi XXXIX. törvény (Toptv.) a formatervezési minták oltalmáról szóló évi XLVIII. törvény (Fmtv.) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló évi XI. törvény (Vt.). A szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogok szabályait a szerzői jogról szóló évi LXXVI törvény (Szjt.) tartalmazza. Egyéb szellemi alkotások A külön törvényekben nem szabályozott szellemi alkotások védelme A polgári jog általános szabályai a külön törvényekben nem szabályozott szellemi alkotásoknak is védelmet biztosítanak. A Polgári Törvénykönyv az ún. hézagmentes oltalom elvét követi, amivel figyelemmel arra, hogy az alkotások skálája folyamatosan szélesedik, azaz nem zárható le véglegesen lehetővé teszi, h

8 gy olyan alkotásfajták is védelmet élvezhessenek, amelyek nem illeszthetők be a speciális oltalmi formákba, például a védjegyjog vagy a szabadalmi jog területére. Az ilyen alkotások társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A hézagmentes oltalom mellett szólni kell egy másik sajátosságról is, az ún. párhuzamos oltalom elvéről. Ennek lényege, hogy a jogszabályok nem zárják ki azt, hogy egy adott alkotásfajta különböző oltalmi formák feltételeit is teljesítse. Így például egy iparművészeti alkotás, amely szerzői jogi védelmet élvez, alkalmas lehet arra, hogy formatervezésiminta-oltalomban részesüljön. Ilyen esetben a jogosult a különböző igények között választhat, vagy azokat akár párhuzamosan is érvényesítheti. A know-how A polgári jog védelmet biztosít a know-how-nak ( tudni hogyan ) is. De mit is kell érteni ez alatt? Milyen szellemi alkotást testesít meg a know-how? Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a know-how olyan vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé ne válik. Olyan megoldás, információ, amely használati értékkel rendelkezik, s erre tekintettel átruházható, vagyis forgalomképes. Az információ értékét az jelenti, hogy annak birtokosa megtakarítja a kísérletekre fordítandó időt és költséget, tehát elmondható, hogy a know-how lényeges fogalmi eleme a titkosság. Jogosultja, birtokosa az üzleti titok polgári jogi szabályait is segítségül hívhatja adott esetben. Know-how lehet pl. egy recept, egy oktatási módszer vagy egy olyan gyártási technológia, eljárás, kutatás-fejlesztési eredmény, amely a szabadalmazható találmány szintjét nem éri el. A know-how-t célszerű szigorúan bizalmasan kezelni, hiszen gyakran egy vállalkozás gazdasági tevékenységének alapja is lehet.

9 A partnerekkel kötött szerződésekben a titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket a lehető legnagyobb körültekintéssel kell megszövegezni. A know-how-t javasolt tárgyiasult formában (pl. írásos dokumentumban) megjeleníteni, mert így még apportként is bevihető egy társaságba, és egy esetleges jogsértés esetén bizonyítási eszköz van a kezünkben. Az iparjogvédelmi, és ezen belül is különösen a szabadalmi oltalom megszerzése időigényes, ezért a kisés középvállalkozások is egyre gyakrabban fordulnak a know-how-védelem felé. A Magyar Szabadalmi Hivatal szerepe és legfontosabb feladatai a szellemi tulajdon védelme terén A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, amely a találmányi szabadalmakról szóló évi XXXVII. törvénycikk 23. -a alapján jött létre 1896-ban. A hivatal jogállására, feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat jelenleg a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény (Szt.) tartalmazza. Az MSZH elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A hivatal működését saját bevételeiből fedezi, bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel. A hivatal elsődleges szellemitulajdon-védelmi feladatai: 1. Az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása. 2. A szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok. 3. Az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén. 4. Részvétel a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében. 5. A szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése. 6. Nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása. Összefoglalás A szellemi tulajdon védelmének két nagy területe az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelem a műszaki alkotások, a formai kialakítások és az árujelzők oltalmát szolgálja, míg a szerzői jog hatálya alá elsősorban az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak. A szellemi alkotások létrehozói erkölcsi és anyagi elismerésre tarthatnak számot, miközben a társadalom is profitál e tevékenységből akkor, ha az alkotás közkinccsé válik. Az iparjogvédelmi oltalmi formákról és a szerzői jogi védelemről külön törvények rendelkeznek, de az alkotások köre a Ptk. szabályainak köszönhetően nem zárt. Láthattuk, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalra milyen fontos szerep hárul a szellemi tulajdon védelme terén.

10

11 Bevezetés Bevezetés A fejezet arra keresi a választ, hogy egy vállalkozásnak milyen szempontokat kell figyelembe vennie szellemi terméke oltalom alá helyezése előtt. Röviden ismertetjük, hogy a költséges fejlesztések beindítása előtt milyen innovációs lépésekre, bejelentői stratégiára és milyen iparjogvédelmi tájékozódásra lehet szükség. Mivel az innovációs tevékenység elsődlegesen a műszaki megoldások létrehozásához kapcsolódik, ezért elsősorban a találmányokra, illetve a szabadalmi oltalom megszerzésére koncentrálunk. A találmányok szabadalmaztatása során az ötlettől a megvalósításig hosszú, munkaigényes és költséges út vezet. A vállalkozás időt, energiát és pénzt takaríthat meg, ha előbb a hazai és a nemzetközi szabadalmi adatbázisokban kutatást végez, hogy megtudja, a megoldás valóban új-e? Ez azért rendkívül fontos, mert a találmánynak világviszonylatban kell újnak lennie ahhoz, hogy oltalmat szerezhessünk rá pl. Magyarországon. A releváns műszaki információk döntő többsége pedig csak ezekben az adatbázisokban található meg. Az előzetes tájékozódás körében nagyon fontos szerep jut a piaci igények felmérésének is. Bizonyosnak kell lennünk abban, hogy a piac kész az új megoldások befogadására. Itt elsősorban a magyar viszonyokat kell kielemezni, de tekintettel kell lenni a külföldi, főként az Európai Unió egységes piacán történő megjelenésre is. Meg kell találni azokat a piacokat, amelyek fogékonyak a kifejlesztett új megoldásra, és a vállalkozásnak ezekben az országokban kell szellemi alkotásaira jogi oltalmat szereznie. Ez természetesen anyagi többletteherrel jár, de innovációs pályázatok segítségével a költségek csökkenthetők. Az innovációs folyamat fontos lépései jogoltalmi szempontból A feltalálás A feltalálás szempontjából megkülönböztethetjük a kereslet által vezérelt innovációt és a kínálatorientált innovációt. Előbbinél a találmány célja egy konkrét piaci igény kielégítése, amikor piackutatás előzi meg kutatómunkát, amivel minimalizálni lehet a kockázatot. Ez a modell a tőkeerős vállalkozások sajátja. A kínálatorientált innováció elsősorban az egyéni feltalálók találmányait jellemzi, akik a műszaki probléma megoldását tartják szem előtt, a piac igényeire ugyanakkor nem fordítanak kellő figyelmet. A feltaláló és a találmány tulajdonosa közötti jogviszony A feltaláló és a szabadalmas személye elválhat, hiszen a szabadalom jogosultja lehet akár egy jogi személy is, pl. egy gazdasági társaság. Gyakori eset, hogy a feltaláló munkaviszonya alapján köteles olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek a találmány tárgykörébe esnek (pl. gyógyszeripari kutatást kell folytatnia). Ilyen esetben szolgálati találmányról beszélünk.

12 De ha például a gyógyszeripari kutatóként alkalmazott munkatárs a technika teljesen más területén alkotja meg találmányát, a szolgálati találmányra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Figyelemmel kell lenni arra, hogy szolgálati találmány esetén a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. A szolgálati találmánytól meg kell különböztetni az alkalmazotti találmányt, amely esetében a feltaláló egy adott cég, vállalat olyan alkalmazottja, akinek a munkaköréből következő feladatai közé nem tartozik találmány létrehozása, de olyan találmányt dolgoz ki, amely k hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmány esetén a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A piaci igények felmérése Az innovációs folyamat elengedhetetlen része a piackutatás, a kifejlesztendő termék piacképességének előzetes vizsgálata. Ha a piackutatás során kiderül, hogy a találmánynak (új termék, berendezés, eljárás) nincs komoly felvevőpiaca, új ötletek alapján más műszaki megoldásokat kell kidolgozni. A piackutatás olyan eszköz, amellyel minimalizálni lehet a kockázatokat. A leghatékonyabb módszer egy piackutató cég felkérése, de ez a kkv-k számára túl nagy anyagi megterheléssel járhat. A kisebb vállalkozások megpróbálhatják maguk felmérni a piac igényeit, de ügyelniük kell a kérdések megfelelő kidolgozására, valamint arra, hogy a felmérés által szerzett ismeretekből helyes következtetéseket vonjanak le. Újdonságkutatás és szabadalomtisztasági vizsgálat Ha a találmányra komoly piaci igény mutatkozik, a legfontosabb lépés az újdonságkutatás és a szabadalomtisztasági vizsgálat, ami a technika állásának feltárását jelenti az adott szakterületen. Az előzetes kutatás elhanyagolása később komoly károkat okozhat. Az újdonságkutatás alapján megtudhatjuk, hogy hol tart a világ az adott műszaki területen, milyen megoldások születtek az adott műszaki probléma megoldására, van-e a megoldásra érvényben lévő oltalom, kik a versenytársak az adott műszaki szakterületen? A kutatás révén szerzett információk lehetővé teszik, hogy válasszunk a kutatás-fejlesztés és a licenciavásárlás között.

13 A szabadalomtisztasági vizsgálat arról ad tájékoztatást, hogy találmányunkhoz képest létezik-e érvényes szabadalmi oltalommal védett, ugyanolyan vagy nagyon hasonló megoldás. Mindezt nem árt tudni, mert az oltalom hiányában történő hasznosítással akár jogsértést is elkövethetünk (szabadalombitorlás). A haszonszerzés lehetőségének biztosítása Az innovációs folyamat fontos része az, amikor a szellemi alkotótevékenységbe fektetett munka gyümölcse beérik. Ennek az előnyeit az arra jogosult kizárólag magának tarthatja fenn, ami döntően háromféleképpen történhet: A szellemi alkotás titokban tartása Teljes titokban tartás: Vannak feltalálók, akiket kizárólag maga a feladat izgat, és annak elismerése kevésbé fontos számukra. A szellemi alkotás teljes titokban tartása azonban sem a feltaláló anyagi érdekeit, sem a közérdeket nem szolgálja. Titoktartási nyilatkozat mellett történő hasznosítás: Amennyiben a feltaláló üzleti megfontolásokból megoldását bizalmasan közli üzleti partnerével, a szerződésben a titoktartásra vonatkozó feltételeket pontosan és részletesen rögzíteni kell. A feltaláló és partnere között létrejövő úgynevezett "know-how licenciaszerződés" megkötése során a feltalálónak különös gondot kell fordítania arra, hogy a műszaki megoldás ismertetése miatt ne kerülhessen hátrányos helyzetbe, és a számára legelőnyösebb feltételekkel tudjon szerződni. Piacra lépés, amint arra lehetőség nyílik Ha a találmány rövid ideig piacképes és titokban nem tartható termékre vonatkozik, mérlegelni kell, hogy érdemes-e iparjogvédelmi oltalmat szerezni, megvárni azt az időt, amíg az engedélyezési eljárások lezajlanak. Iparjogvédelmi oltalom megszerzése Harmadik lehetőségként egyrészt a szabadalmi oltalom megszerzése kínálkozik, amely az oltalmi idő 20 éve alatt, adott ország(ok) területén a jogosult számára gyártási, hasznosítási monopóliumot jelent azzal, hogy a megoldás bárki számára ismertté válik. Hasonló, ám könnyebben megszerezhető jogi védelmet jelenthet a használatiminta-oltalom is. Jellemzője, hogy feltalálói lépésen alapuló, de egyszerűbb megoldásra vonatkozik, az engedélyezési eljárás rövidebb ideig tart, mert a Magyar Szabadalmi Hivatal nem végez érdemi vizsgálatot, az oltalmi idő 10 év, és mind az eljárás költségei, mind pedig az oltalom fenntartása olcsóbb, mint a szabadalmi oltalom esetében. Az üzleti mérlegelés körébe tartozó kérdés, hogy a felsorolt lehetőségek közül egy adott vállalkozás számára melyik jelenti a legelőnyösebb megoldást. Ám annyi bizonyos, hogy a jogérvényesítés szempontjából a szabadalmi vagy a használatiminta-oltalom megszerzése nyújtja a legnagyobb biztonságot. Vannak persze olyan esetek, amikor a know-how üzletileg többet ér, mint a szabadalmi oltalom által biztosított, 20 évig tartó monopoljog. Ilyen know-how például a világhírű gyárak által hosszú évek óta gyártott italok receptje. Ezek a know-how -k azért különösen értékesek, mert a segítségükkel előállított

14 végtermékekből nem lehet ún. mérnöki visszafejtéssel az előállítási eljárásra vagy az alapanyagokra következtetni, és a megfelelő titoktartás mellett az idők végezetéig a haszonszerzés alapját képezhetik. A Coca-Cola pontos összetétele a híres titkok egyike. A know-how annyira értékes, hogy az eredeti receptet egy bank páncéltermében őrzik. Egy népszerű mítosz szerint a receptet csak két igazgató ismerheti, ám ők is csak annak felét. A valóság azonban jóval egyszerűbb: csakugyan két igazgató a beavatott, ám ők a teljes receptet ismerhetik, és még többen vannak azok, akik ismerik a termék gyártási eljárását. Nyelvismeret Bejelentői stratégia fontos szempontok A külföldi üzleti partnerekkel történő együttműködés egy vállalkozás sikerének záloga lehet. Egy találmányról például maga a feltaláló tud a legmeggyőzőbben beszélni. A szerződések megkötéséhez is elengedhetetlen a bizalmas, jó kapcsolat, ami személyes kontaktus, nyelvtudás nélkül nem jön létre. A találmányt értékelni kell! Még a bejelentés előtt célszerű a találmányt a hasznosítási szempontok és az esetleges üzleti partnerek elvárásai szerint is értékelni, azaz felbecsülni a találmány piaci értékét. Szempont lehet: Mennyire illeszkedik a találmány egy adott vállalkozás stratégiájába. Mik a termék előnyei és hátrányai (egyedi tulajdonságok, vásárlói igények, ár-érték arány stb.). Egyedi (csak ennél a terméknél meglévő) előnyök. A releváns piac tulajdonságai (méret, versenyhelyzet). Technikai megvalósíthatóság. Az alkalmazott technológia felhasználható-e más termékek gyártásánál is. Várható nyereség. Költségek, megtérülés. Szabadalmi ügyvivő megfelelő kiválasztása A szabadalmi ügyvivő mint iparjogvédelmi képviselő kiválasztása nagy körültekintést igényel, mert az ő tevékenységén is múlhat, hogy mennyire lesz sikeres a szabadalmaztatási eljárás. Nagyon fontos a hatékony együttműködés, valamint az, hogy az ügyvivő az adott műszaki szakterületen is megfelelő szakértelemmel rendelkezzen. Cél, hogy az engedélyezési eljárás során az elbírálók és a szabadalmi ügyvivők álláspontjának egyeztetésével egy olyan szabadalom jöjjön létre, amely nehezen megkerülhető. A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapja A Európai Szabadalmi Ügyvivők Szervezete (epi) honlapja

15 Bejelentés először Magyarországon, majd külföldön A szabadalmi bejelentés benyújtását követően lehetőség van arra, hogy más országokban is bejelentésre kerüljön a találmány úgy, hogy a hazai és a külföldi bejelentés napja között nyilvánosságra jutott megoldások nem lesznek újdonságrontóak a találmányra nézve. Kizárólag a magyar piac adta üzleti lehetőségek kiaknázása a legtöbb esetben annak mérete miatt nem elegendő a befektetett összeg megtérüléséhez. Ehhez további piacok meghódítására is szükség van, aminek előfeltétele, hogy a szabadalmat ezekben az országokban is megszerezzük. Külföldi partnerek (befektetők) érdeklődését általában nem lehet felkelteni olyan találmánnyal, ami nem áll jogvédelem alatt legalább egy ipari nagyhatalomnak számító országban, illetve aminél legalább a lehetőség nem áll nyitva erre. A bejelentés után közvetlenül A szabadalom érték, de csak akkor, ha sor kerül a hasznosítására. Amennyiben a szabadalmi oltalmat megadják a találmányra, az a bejelentés napjától érvényes. Ezért a szabadalmi bejelentés benyújtása után, amint az MSZH elismerte az ún. "bejelentési napot" (innentől számít az oltalmi idő, ha a találmány végül szabadalmat kap), megkezdődhet a hasznosítás, illetve megkezdődhetnek a tárgyalások a potenciális befektetőkkel. A tárgyalásokon a következő szempontok merülhetnek fel: a megoldást kik és mire tudják használni, milyen üzleti lehetőség van benne, milyen fejlesztési fázisban van, mikor lehet piacra dobni, milyen a jelenlegi és a jövőbeli piaci kilátás, milyen piaci részesedést lehet elérni, milyen üzleti víziót lehet a megoldásra alapozni, a megoldás oltalom alatt áll-e, illetőleg oltalmazható-e stb. Egyéb oltalmi formák Azokban az országokban, amelyekben a vállalkozás nem tett szabadalmi bejelentést, de a hasznosításra kilátás van, védjegyoltalom vagy formatervezésiminta-oltalom révén is piaci előnyre lehet szert tenni. A versenytársak kénytelenek lesznek eltérő név alatt, illetve eltérő külső megjelenéssel létrehozni a szabadalmi oltalom alatt nem álló terméket, ami időt és pénzt igényel. A védjegyoltalom versenyelőnyt biztosíthat úgy is, hogy a fogyasztók a terméket vállalkozásunkkal azonosítják, és a védjegyünkkel ellátott termékeket vásárolják, függetlenül a termék műszaki tartalmától. Iparjogvédelmi tájékoztatások figyelése A hazai bejelentést követően kb. két évig még érdemes figyelni a szabadalmi adatbázisokat arra vonatkozóan, hogy nem kerül-e nyilvánosságra olyan, korábbi elsőbbségű nemzetközi (PCT) vagy regionális (európai szabadalom) szabadalmi bejelentés, ami a találmány minden lényegi jellemzőjét tartalmazza, és amelyben a Magyar Köztársaság megjelölt állam.

16 Ha ugyanis egy ilyen nemzetközi vagy európai szabadalmi bejelentés alapján a Magyar Köztársaság területén érvényes szabadalom keletkezik, bejelentett találmányunk nem kaphat oltalmat. Az elsőbbség fogalma a szabadalmi jogban: az elsőbbség napja a találmány újdonsága és a feltalálói tevékenység megléte szempontjából alapvető jelentőségű. Az kaphat ugyanis szabadalmat, aki korábbi elsőbbséggel jelentette be találmányát. Ez akkor is így van, ha esetleg más korábban feltalálta ugyanazt a találmányt. Az elsőbbség napja általában az a nap, amelyen a szabadalmi bejelentést benyújtották a hivatalhoz. (Az USA-ban pont fordítva van, tehát a feltalálás időpontja számít.) Hogyan kutassunk korábbi jogokra? - Az MSZH szolgáltatásai Egy vállalkozásnak fel kell térképeznie, hogy a hasznosítani kívánt megoldás tekintetében mások nem rendelkeznek-e korábbi jogokkal. A versenytársak tulajdonát képező korábbi jogok a Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisaiban történő kutatás révén ismerhetők meg. Az MSZH a kutatáshoz (szabadalmi és védjegy egyaránt) segítséget is nyújt. A következőkben ezeket a kutatási lehetőségeket és szolgáltatásokat mutatjuk be. Szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumok kutatása A szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumok kutatása speciális szakértelmet és gyakorlatot igénylő tevékenység, ezért célszerű személyesen felkeresni a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálatát, ahol a kutatás elektronikus és hagyományos információhordozókra támaszkodva önállóan, vagy a hivatal szakreferensei segítségével és útmutatásával végezhető el (támogatott kutatás). A Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálata Ha valaki önállóan akar kutatni, az interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, ezek igénybevétele általában meggyorsítja a tájékozódást. A tárgyszavak használatán túl a szabadalmi dokumentumok téma szerinti kutatásának alapvető eszköze a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás. Amennyiben a kutatás nem eredményez megfelelő dokumentumot az adatbázisokban, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyenek nem is léteznek. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás adatbázis Magyar szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatása A Magyarországon lajstromozott szabadalmi és használati minta dokumentumok és folyamatban lévő bejelentések kutatásának alapvető eszköze a PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis.

17 PIPACS adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el Az MSZH honlapján részletes információk találhatók a PIPACS használatára vonatkozóan: Külföldi szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatása A külföldi szabadalmi dokumentumok interneten történő kutatására az adatbázis használata a legcélravezetőbb, amely az Európai Szabadalmi Hivatal által publikált dokumentumok, valamint több mint 50 ország 30 millió szabadalmi dokumentumának kutatására alkalmas. Az MSZH szabadalmi kutatási szolgáltatásai A szolgáltatások révén elérhetők azok az információk, amelyek szükségesek lehetnek szabadalmi bejelentés tervezése során, vagy meglévő bejelentésen, szabadalmon alapuló jogszerzési, jogérvényesítési szándékok esetén, de ugyanígy a "hétköznapi" üzleti aktivitás körében is, legyen szó új termék vagy eljárás kifejlesztéséről, licencvásárlásról, gyártásról, használatról, értékesítésről, import- vagy exporttevékenységről. Az oltalom megszerezhetősége, illetve mások iparjogvédelmi jogainak figyelembevétele kérdésében azokat az adatokat, amelyek számításba jöhetnek, a szabadalmi és egyéb dokumentumok sokaságából kell felkutatni, majd ezek tényleges jogi relevanciáját is meg kell állapítani. Az MSZH a következő szabadalmi kutatási szolgáltatásokat nyújtja: Újdonságkutatás Szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás Szabadalmazhatósági vélemény Jogérvényességi kutatás Szabadalomtisztasági kutatás Védjegykutatás Egy vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy az általa használni kívánt vagy ahhoz hasonló megjelölésre mások ne rendelkezzenek korábbi joggal. A Magyarországon érvényes védjegyek kutatása A PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis a Magyarországon érvényes védjegyek és védjegybejelentések kutatásának alapvető eszköze, amely tartalmazza a Magyarországra nemzeti úton benyújtott védjegybejelentések, és az ezek alapján lajstromozott védjegyek adatait, a Magyarországra bejelentett, illetve lajstromozott nemzetközi védjegyek adatait, a Magyarországon bejelentett és már adatközölt földrajzi árujelző-bejelentések és a lajstromozott földrajzi árujelzők adatait.

18 PIPACS adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el PIPACS esettanulmányok: védjegykutatás A külföldi védjegyek kutatása A nemzetközi védjegyek adatbázisa: Madrid Express adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el Használatához segítséget nyújt az itt elérhető írás Európai közösségi védjegybejelentések és lajstromozott védjegyek adatbázisa: CTM-ONLINE Az adatbázis honlapját itt éri el Használatát megkönnyíti a CTM-ONLINE - védjegykutatás a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapján Külföldi védjegyadatbázisok listája További külföldi védjegyeket tartalmazó adatbázisok is elérhetők az MSZH honlapján : Az MSZH védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatásai Az MSZH a következő a védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtja ügyfelei részére: Egyszerűsített védjegyszűrés Védjegykutatás Védjegyfigyelés CETMOS - regionális védjegykutatás

19

20

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5.

MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM. SEED családi délelőtt 2009. November 5. MIRE JÓ A SZELLEMI- TULAJDON-VÉDELEM SEED családi délelőtt 2009. November 5. HOGY A BEFEKTETETT CSALÁDI TŐKE NE MÁSNAK HOZZON HASZNOT Alapigazságok Ha valamilyen szellemi értéket létrehoztunk, oltalmazzuk

Részletesebben

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13.

IPARJOGVÉDELMI ALAPOK. SEED Hölgyek 2008.03.13. IPARJOGVÉDELMI ALAPOK SEED Hölgyek 2008.03.13. Cs2 A szellemi tulajdon védelme A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének, érdekei védelmének és érvényesítésének jogi szabályozását

Részletesebben

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM?

MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM? Dr. Gács János vezető főtanácsos Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Vállalkozónői Konferencia, 2012. április 26 (A Szellemi Tulajdon világnapja) No mire is..hát arra,

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM?

PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? PUBLIKÁCIÓ VAGY SZABADALOM? Dr. Gács János tanácsadó HIPAVILON nonprofit kft. Győr, 2012. október 17. 2 MINDKETTŐ, DE A MEGFELELŐ SORRENDBEN 3 MIRE JÓ A SZELLEMI TULAJDONVÉDELEM? Arra, hogy alkotásának

Részletesebben

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem

VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem VIII./1. fejezet: Iparjogvédelem Az iparjogvédelem körébe a következő oltalmi formák tartoznak: A) a szabadalom; B) a védjegy; C) a használati minta; D) a formatervezési minta; E) a növényfajta; F) a földrajzi

Részletesebben

összefoglalás Hasznosítás? + Értékesítés Megadás/fenntart Publikáció Publikáció

összefoglalás Hasznosítás? + Értékesítés Megadás/fenntart Publikáció Publikáció összefoglalás Technika állása Előzetes UV Írásos vélem. Újdonság kut. Érd.vizsg.kérés Publikáció Kutatás/fejlesztés - Hasznosítás? + Gyártáselők. Gyártás Értékesítés Publikáció Titokvédelem Hazai bejelentés

Részletesebben

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt

Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őrizzük vagy őriztessük szellemi tulajdonunkat? K+F, innováció, szellemi tulajdonvédelem 2012. június 6. Dr. Czél György szabadalmi ügyvivőjelölt Őriztessük, de mit? Megvalósult ötleteinket Szürke állományunk

Részletesebben

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI

AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI AZ IPARJOGVÉDELEM JOGI ALAPJAI dr. Jókúti András Jogi és Nemzetközi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. június 5. A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK RENDSZERE Szerzői jog és kapcsolódó jogok

Részletesebben

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Az ELTE szabályzata a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Varga Attila Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Iroda varga.attila@rekthiv.elte.hu A szellemi tulajdon

Részletesebben

A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai

A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai A hazai K+F+I pályázatok iparjogvédelmi vonatkozásai Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Múlt jelen jövő a szellemi tulajdon világában MIE szakmai konferencia, Visegrád, 2015. november 25.

Részletesebben

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem

Szellemitulajdon-védelem Szellemitulajdon-védelem Szombathely, 2013. Január 29. Innovációs konferencia Csiszár István Szellemi alkotások Műszaki (biotechnológiai) megoldások Formai kialakítások Megkülönböztető megjelölések Topográfiai

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások

Tárgyalási rend. Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog. Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. Tárgyalási rend Iparjogvédelem I Lényege A szabadalmi jog Iparjogvédelem II Egyéb védelmi formák Nki vonatkozások Iparjogvédelem I. 1. Lényege, helye a jogrendszerben 2. Szerzői jog iparjogvédelem

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése

VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése VERSENYKÉPESSÉG ÉS FENNTARTHATÓSÁG EGYÜTT? A formatervezett termékek kizárólagos hasznosítási engedélyének megszerzése Babilai Ildikó SZTNH 2013. november 28. A kizárólagos hasznosítási jog engedélyezésének

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG

A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban AZ ÖTLETTŐL AZ ÜZLETI SIKERIG A szabadalmi rendszer újdonságai és szerepe az innovációban 1 European Innovation Scoreboard országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás

Részletesebben

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. A szabályzat célja E szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja,

Részletesebben

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát?

Szerzõdés: Miért vesznek licenciát? Miért adnak licenciát? Licencia (licentia) a latin nyelvben - többek között - engedélyt jelent. Az iparjogvédelmi és szerzõi jogok jogosultjait megilletõ kizárólagos jog gyakorlására kötött szerzõdés keretében és feltételei

Részletesebben

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata A szellemi tulajdon könyvvizsgálata Kötetlenül! Tessék közbeszólni! Előadó: Bary László Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Telefon: +36-1-411-87-26 Bevezető Betekintés egy új világba Könyvvizsgálat szakaszai

Részletesebben

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5.

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Iparjogvédelem II I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi

Részletesebben

1991. évi XXXVIII. törvény. a használati minták oltalmáról. I. fejezet. A használati mintaoltalom tárgya és tartalma. Az oltalmazható használati minta

1991. évi XXXVIII. törvény. a használati minták oltalmáról. I. fejezet. A használati mintaoltalom tárgya és tartalma. Az oltalmazható használati minta 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról I. fejezet A használati mintaoltalom tárgya és tartalma Az oltalmazható használati minta 1. (1) Használati mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom)

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)

Részletesebben

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I A S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Szeged, 2014. november 03. A Szegedi Tudományegyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Részletesebben

2011. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2011. április 15.

2011. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2011. április 15. 2011. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2011. április 15. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság szakmai közreműködésével a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése

A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése A védjegyoltalom megszerzése és megszűnése Dr. Lukácsi Péter Ügyvéd / Partner SBGK Védjegyjogi Szeminárium, 2015. március 31. Az oltalom alapfeltételei Grafikai ábrázolhatóság Sieckman feltételek: világos,

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet. a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

Szellemivagyon-audit: A kreatív vállalkozások rejtett kincsei. Design konferencia, Budapest, 2014. április 2.

Szellemivagyon-audit: A kreatív vállalkozások rejtett kincsei. Design konferencia, Budapest, 2014. április 2. Szellemivagyon-audit: A kreatív vállalkozások rejtett kincsei A szellemi vagyon = o Marketing alapú: Nevek, kifejezések, formatervek, szimbólumok vagy ezek kombinációja o Technológia alapú: Technológiai

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2011 TARTALOMJEGYZÉK Preambulum... 3 Definíciók... 4 Jogszabályok... 6 A Szabályzat hatálya... 8 A szellemi alkotáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem!

Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! 2 Kereskedõk, szolgáltatók figyelem! E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi jogintézményrõl: a védjegyrõl adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet ezen a területen fontos kérdésekre,

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek

Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek szabadalom használati mintaoltalom védjegyoltalom ipari mintaoltalom szerzõi jog Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek Szerzõ: Dr. Jakabné Molnár Judit Lektor: Dr.

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

Használati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta

Használati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta Használati mintaoltalmi megsemmisítési eljárások tanulságai avagy SuperMmm..inta Dr. Kacsuk Zsófia 2015. május 15. Versenypiac vs. Monopólium Egymással versengő termékek/szolgáltatások hatása: árverseny

Részletesebben

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi

Részletesebben

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA Az oltalmazható topográfia 1. (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai

Részletesebben

KÉRDÉS FELELET SZABADALOM

KÉRDÉS FELELET SZABADALOM KÉRDÉS FELELET SZABADALOM Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 2004 Összeállította: Virág Tamara ISBN 963 9157 34 1 Felelõs kiadó: dr. Bendzsel Miklós BEVEZETÕ A szabadalmi feladatgyûjtemény tesztkérdések

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

A Formatervezésiminta-oltalom

A Formatervezésiminta-oltalom A Formatervezésiminta-oltalom 1 Mi a formatervezés? A külső megjelenés kialakítása, vagy megváltoztatása anélkül, hogy a belső (műszaki) tartalom érintve lenne. Ami nélkül a termék tökéletesen működik,

Részletesebben

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban

A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban A szellemi tulajdon és a szellemitulajdon-védelem a Horizont2020-ban Boros Ilona Európai Uniós Osztály Külkapcsolatok Főosztálya, NIH Horizont 2020 információs nap Gyakorlati pályázati ismeretek adminisztratív,

Részletesebben

Dr. Millisits Endre Schwarzkopf József Újvári János Dr. Zábori Zoltán. Magyar Szabadalmi Hivatal February 20, 2009

Dr. Millisits Endre Schwarzkopf József Újvári János Dr. Zábori Zoltán. Magyar Szabadalmi Hivatal February 20, 2009 A műszaki innovációs folyamat jogi aspektusai műszaki innovációs folyamat egyes fázisaihoz kapcsolódó jogi aspektusok - irányelvek és harmonizált európai jogszabályok - szabadalmaztatás fontos kérdései

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem. Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9.

Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem. Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9. Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9. Általános jellemzők Az iparjogvédelem tárgyát minden esetben műszaki jellegű szellemi alkotások képezik. A vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A szerzői jog alapjai

A szerzői jog alapjai A szerzői jog alapjai Gyenge Anikó Budapest, 2005. november 9. Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály A szerzői jogi oltalom tárgya a szerző mű kapcsolatból származó jogok - elidegeníthetetlen,

Részletesebben

Iparjog GINOP-2.1.3-15

Iparjog GINOP-2.1.3-15 Iparjog GINOP-2.1.3-15 Kedvezményezettek köre: Jelen Felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be: a) Magyarországon székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve az Európai Gazdasági

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14

ÜZLETI JOG I. 2013/14 ÜZLETI JOG I. 2013/14 12.. előad adás Az oltalmi jogok Iparjogvédelem III. Áttekintés: I. A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM I.1 Használati mintaoltalom A.) Az oltalom tárgya B.) Az oltalom sajátosságai I.2 Jogi

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

A formatervezési minták

A formatervezési minták A formatervezési minták oltalma Iparjogvédelem középfokon Babilai Ildikó SZTNH Szellemi tulajdon védelem Szerzői jogok védelme: a mű létrehozásával keletkezett jog. Iparjogvédelem: hatósági engedélyezési

Részletesebben

Útmutató szerzõknek. Ipari minta. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998

Útmutató szerzõknek. Ipari minta. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998 Útmutató szerzõknek Ipari minta Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998 Tartalom I. Az ipari minta jogi védelmének fõbb vonásai 1. Mi a mintaoltalom?...7 2. Mikor célszerû mintaoltalmat igényelni?...7

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem. Szerzői jog

Szellemitulajdon-védelem. Szerzői jog Szellemitulajdon-védelem A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének szabályait foglalja rendszerbe. Célja: a tudomány és a technika fejlesztése, az alkotókészség ösztönzése, az emberi

Részletesebben

Pázmándi Kinga. Az iparjogvédelem alapjai

Pázmándi Kinga. Az iparjogvédelem alapjai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti jog tanszék Pázmándi Kinga Az iparjogvédelem alapjai Budapest 2012 A munka szakmai tartalma kapcsolódik a "Minőségorientált,

Részletesebben

A védjegybitorlás tipikus esetei

A védjegybitorlás tipikus esetei A védjegybitorlás tipikus esetei HVG Konferencia 2015. március 31. Dr. Bacher Gusztáv www.szecskay.com Miről lesz szó? A védjegyoltalom tartalma Kizárólagos jog Az oltalom korlátjai (jogkimerülés) A védjegy

Részletesebben

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok Iparjogvédelem tansegédlet 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86.

Részletesebben

Az ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 35. függelék Az ÓBUDIA EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2013. május TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME

A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME A Nyugat-magyarországi Egyetem BA és MA szakos hallgatóinak készült előadásanyag a Szellemi

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai

A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai A hazai szabadalmi rendszer sajátosságai, újdonságai 1 European Innovation S coreboard Országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény és annak változása alapján 2 A nemzeti szabadalmi aktivitás

Részletesebben

A szellemi tulajdon védelme

A szellemi tulajdon védelme Az innováció finanszírozása. HVCA, a Magyar Innovációs Szövetség és az M27 ABSOLVO közös rendezvénye A szellemi tulajdon védelme A K+F társaságba történı befektetés elıtti jogi átvilágítás 2012. szeptember

Részletesebben

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM. I. Fejezet. A szabadalmi oltalom tárgya

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM. I. Fejezet. A szabadalmi oltalom tárgya 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének

Részletesebben

Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata Jóváhagyta az Egyetemi Tanács 2006. január 30-i ülése Hatályba lép: 2006. január 30-án TARTALOMJEGYZÉK 1.. A SZABÁLYZAT

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem a K+F eredmények hasznosításában. ITD szeminárium Budapest, 2009 június 17

Szellemitulajdon-védelem a K+F eredmények hasznosításában. ITD szeminárium Budapest, 2009 június 17 Szellemitulajdon-védelem a K+F eredmények hasznosításában ITD szeminárium Budapest, 2009 június 17 Iparjogvédelmi oltalmi formák, szabadalom Szabadalom, publikálás vagy titoktartás Oltalomszerzés Magyarországon

Részletesebben

SZELLEMI TULAJDON VÉDELMI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

SZELLEMI TULAJDON VÉDELMI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT SZELLEMI TULAJDON VÉDELMI ÉS GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA JÓVÁHAGYTA A SZEGEDI BIOLÓGIAI KÖZPONT IGAZGATÓ TANÁCSA 2010. 1 TARTALOMJEGYZÉK I. A Szabályzat

Részletesebben

SZABADALOM. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest

SZABADALOM. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest KÉRDÉS FELELET SZABADALOM Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest Összeállította: dr. Jakabné Molnár Judit, Huszár Enikõ ISBN 963 5157 08 2 Felelõs kiadó: dr. Bendzsel Miklós BEVEZETÕ A szabadalmi feladatgyûjtemény

Részletesebben

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem

Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem Pályázati és Innovációs Központ (PIK) Szent István Egyetem PIK felépítése Pályázati és Projekt Csoport Egyetemi pályázatok és kutatási megbízások Technológia és Tudástranszfer Csoport Egyetemi eredmények

Részletesebben

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe 4. előadás: Termék- és szolgáltatás-fejlesztés Kecskemét, 2012. december 17. A B-Innovative projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 34. sz.

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 34. sz. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA (a Szervezeti és működési szabályzat 34. sz. melléklete) Elfogadva: 2007. november 27., hatályba lép: 2007. december 3-én

Részletesebben

szócikk rovat terjedelem

szócikk rovat terjedelem iparjogvédelem szócikk rovat terjedelem Adatbázis ( --- ) Budapesti Szerződés (a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről) v. 2 Biológiai találmányok

Részletesebben

Pályázati Kisokos VIII. rész

Pályázati Kisokos VIII. rész Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2015. szeptember 02. Alapvető cél Rendelkezésre álló forrás A támogatás mértéke Pályázók köre Gazdálkodásra vonatkozó feltételek A felhívás célja

Részletesebben

SZELLEMI TERMÉKEK JOGVÉDELMÉNEK SZABÁLYZATA

SZELLEMI TERMÉKEK JOGVÉDELMÉNEK SZABÁLYZATA Debreceni Egyetem SZELLEMI TERMÉKEK JOGVÉDELMÉNEK SZABÁLYZATA egységes szerkezetben a 2005. június 23-i, 1. sz. módosítással Debrecen, 2005 TARTALOMJEGYZÉK A szellemi termék tárgykörébe eső alapfogalmak

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SEMMELWEIS EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA 82/2005. (XII. 15.) ET. A SEMMELWEIS EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2005 TARTALOMJEGYZÉK I. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 II. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK... 3 III. JOGSZABÁLYOK...6 IV. A SZABÁLYZAT

Részletesebben

2013. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2013. április

2013. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ. Szeged, 2013. április 2013. ÉVI DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ Szeged, 2013. április A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság szakmai közreműködésével a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők

Részletesebben

1/2015. (I. 22.) IM rendelet. a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről

1/2015. (I. 22.) IM rendelet. a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről 1/2015. (I. 22.) IM rendelet a szellemitulajdon-védelmi képesítésekről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat-

Részletesebben

Az igazságügyi miniszter.. /... (..) IM rendelete. a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről

Az igazságügyi miniszter.. /... (..) IM rendelete. a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről 1 Az igazságügyi miniszter. /.... (..) IM rendelete a szellemitulajdon-védelmi szakképesítésekről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

A/16 A VÉDJEGY FOGALMA ÉS OLTALMÁNAK FELTÉTELEI, A KERESKEDELMI NÉV

A/16 A VÉDJEGY FOGALMA ÉS OLTALMÁNAK FELTÉTELEI, A KERESKEDELMI NÉV A VÁLLALAT- ÉS ÁRUJELZŐK OLTALMÁRÓL ÁLTALÁBAN A gazdasági-kereskedelmi terminológiában használatos goodwill -nek nincs igazi magyar megfelelője, leginkább a vállalati jó hírnévvel adható vissza (fogyasztói

Részletesebben

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról

1995. évi XXXIII. törvény. a találmányok szabadalmi oltalmáról 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének

Részletesebben

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről

2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet. az iparjogvédelmi szakképesítésről 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet az iparjogvédelmi szakképesítésről A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kormányhivatalokat

Részletesebben

Szellemitulajdon-kezelési szabályzata

Szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. Preambulum A NymE-ERFARET Nonprofit Kft. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata 1. A NymE-ERFARET Nonprofit Kft. (a továbbiakban: vállalkozás) jogállása: a) A vállalkozás közhasznú szervezetként működő

Részletesebben

2008-ban még fenntartott szabadalmak száma: 53 db, új bejelentés: 5db

2008-ban még fenntartott szabadalmak száma: 53 db, új bejelentés: 5db A szellemi vagyon védelme és szerepe az oktatásban a Miskolci Egyetemen Dr. Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. 1 A Miskolci Egyetem oktatói-kutatói kutatói

Részletesebben

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról

147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet. egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Innovációs és szellemitulajdonvédelmi

Innovációs és szellemitulajdonvédelmi Innovációs és szellemitulajdonvédelmi stratégia Huszár Enikő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014.11.13. Van egy ötletem.. hogyan védhetem? A szellemi alkotások védelme Műszaki megoldások - a megfelelő

Részletesebben

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin

Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában. Dr. Walter Katalin Technológia Transzfer Iroda a Nyugat-magyarországi egyetemen a vállalkozások szolgálatában Dr. Walter Katalin TTI története 2005 Innovációs törvény Magyarországon = Felsőoktatási intézmények megszerezhetik

Részletesebben

A kezelési eljárásokon és az őssejtek alkalmazásán alapuló találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos legújabb európai döntések érdekességei

A kezelési eljárásokon és az őssejtek alkalmazásán alapuló találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos legújabb európai döntések érdekességei MIE konferencia 2011. május 26 27. A kezelési eljárásokon és az őssejtek alkalmazásán alapuló találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatos legújabb európai döntések érdekességei Dr. Pethő Árpád, szabadalmi

Részletesebben

Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése

Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése Egy bitorlási ügy tanulságai: szabadalombitorlás, megsemmisítési eljárás, jellegbitorlás és ezekkel kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítése Dr. Harangozó Gábor Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.

Részletesebben

Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Szolgáltatásfejlesztés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában a regionális szempontok erősítése dr. Németh Gábor SZTNH Információs és Oktatási Központ A szellemi tulajdon védelmének jelenbeli problémái

Részletesebben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai Dr. Tószegi Zsuzsanna, elnöki főtanácsadó, EKOP szakmai projektvezető Barna Tamás, főosztályvezető-helyettes, IT fejlesztési

Részletesebben