TARTALOM CONTENTS. Elektrotechnika - centenáriumi ülése. Pap Sándor

Átírás

1

2

3 Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: és Telefax: Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Lernyei Péter Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: HUISSN: Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: CIKKEK Dr. Bürger László, Decsi Tamás, Gölöncsér Péter, Kovács Péter, Molnár Csaba, Olasz Ferenc, Sulyok Zoltán: A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve Dr. Szunyogh István: Villamos fogyasztásmérõk rosszhiszemû befolyásolása (áramlopások) 7 ÉRTÉKEINK 3 HÍREK 10, 11, 13, 14, 31, 32 EGYESÜLETI ÉLET 10, 11, 12, 20, 21, 22, 26, 31 SZEMLE 29, 30 KÖNYVAJÁNLÓ 27, 32 ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET 15 VILLAMOS GÉPEK 20 VILÁGÍTÁSTECHNIKA 18, 23 PR CIKK TARTALOM 24 PORTRÉ 28 Pap Sándor GONDOLATOK 30 HÍRDETÔINK: CAE-PLAN KFT., C+D AUTOMATIKA KFT., ENSTO ELSTO KFT., GEOMETRIA KFT., Pap Sándor OBO BETTERMANN KFT., OSRAM, RAPAS KFT. Elektrotechnika - centenáriumi ülése Kandó mozdony Articles Dr. László Bürger, Tamás Decsi, Péter Gölöncsér, Péter Kovács, Csaba Molnár, Ferenc Olasz, Zoltán Sulyok: Network Development Plan of the Hungarian Power System Dr. István Szunyogh: Unlawful manipulation of household electricity meters (electricity theft) 7 Our Values 3 News 10, 11, 13, 14, 31, 32 From our correspondents 10, 11, 12, 20, 21, 22, 26, 31 Review 29, 30 Books Recommendation 27, 32 History of Electrotechnics 15 Electrical appliances 20 Lighting 18, 23 PR Article 24 Portrait CONTENTS 28 Sándor Pap Thoughts 30 Summaries 32 Advertisers: CAE-PLAN KFT., C+D AUTOMATIKA KFT., ENSTO ELSTO KFT., GEOMETRIA KFT., OBO BETTERMANN KFT., OSRAM, RAPAS KFT.

4 F Ô S Z E R K E S Z T Ô I Ü Z E N E T - F Ô T I T K Á R I Ü Z E N E T BEKÖSZÖNTÔ TISZTELT OLVASÓK! Szerencsések vagyunk! Ritka esemény tanúi lehetünk, mind akik írunk lapunk e számában, és mind azok akik kézbe vehetik, forgathatják e számot. Ezzel a számmal indul útjára az Elektrotechnika centenáriumi, 100. évfolyama. Adózzunk nagy tisztelettel õseink elõtt, megérdemlik! Mindannyian olvashattuk az Elektrotechnika ez év januári számában új Elnökségünk bemutatkozását, melyben minden elnökségi tag, - legyen az új, vagy újraválasztott - néhány mondatban elmondja célját, hitvallását, ars poetikáját. Ha netán ezeket valaki nem olvasta volna el, javasolom vegye elõ januári számunkat, és abban a 4. és 5. oldalon olvassa el. Megéri! Megtudhatja, hogy elnökségi tagjaink közül, ki milyen lendülettel, ki milyen céllal indul, hogy eleget tegyen tagságunk bizalmának. Címszavakban összefoglalva, - az én olvasatomban - az alábbi fõbb célkitûzések fogalmazódtak meg: megújulás, szervezetkorszerûsítés, társadalmi megbecsülés erõsítése, érdekérvényesítés, jelentõsebb hangsúly az oktatáson, aktívabb társadalmi szerepvállalás, nyitás a társadalom felé, szakmaiság erõsítése, vállalati célok támogatása, fiatalítás. Az Elnökség azonban hamar túllépett a megválasztását követõ célok megjelölésén, és dicséretes módon már a január 12-i Elnökségi Ülésén - a fentiek megvalósítására - cselekvési programot fogadott el. A programot Dervarics Attila elnökünk terjesztette elõ. A programnak 5 fõ pillére van, nevezetesen: a szakmaiság elõsegítése, biztosítása, aktív szerepvállalás a honi elektrotechnika alakításában, a tagság, olyan feltételek teremtése, hogy érdemes legyen tagnak lenni, a tagság egyben elismertséget jelentsen, hasznosítani partneri kapcsolatainkat, mindehhez forrást kompetenciánk és adottságaink hasznosítása jelentsen, egy hatékony átlátható szervezet keretében. A program megjelöli a cselekvési irányokat, részletes - határidõs - munkatervet tartalmaz, továbbá munkabizottságokat hívott életre, a feladatok végrehajtására, felelõsök megjelölésével. Kívánjuk, hogy többszöri elhatározást követõen, az Egyesület valóban meginduljon - a kor kihívásainak megfelelõ - új úton. Szilárd meggyõzõdésem, hogy ez mindannyiunk közös érdeke, ez a jövõnk! Azt itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy - amint mindenki látja, aki lapunkat kézbe veszi - Elnökségi döntés született lapunk megjelenési formáját érintõen is. Ezentúl ismét 210x297 mm-es formátumban jelenünk meg. Ez természetesen a lap tartalmi elemeit nem érinti, a lap értékén nem változtat, a fizikai kezelhetõséget egyszerûsíti. Visszatérve az alapkérdésre, határozottan bizakodom, hogy az Egyesület általam már többször és több helyen gebinesedésnek nevezett folyamata megtorpan, és ha nem is egyik napról a másikra, de elnyeri méltó helyét a hazai közéletben, a hazai társadalomban. Dr. Bencze János Lernyei Péter fõszerkesztõ felelõs kiadó TISZTELT OLVASÓK! Mint az bizonyára szembeötlõ volt az Elektrotechnika legújabb számának kézbe vételénél, ismét megváltozott az újság formátuma. Joggal merül fel bárkiben a kérdés, vajon miért? Talán ez lett volna az újonnan megválasztott Egyesületi Elnökség legfontosabb feladata? Hasonló kérdés fogalmazódott meg bennem is, amikor a karácsonyi ünnepek elõtt összesítettem az elnökségi tagok észrevételeit. Szeretném azonnal eloszlatni a kétséget: nem az újság formátuma a legizgalmasabb kérdés. Az elõzõ idõszak elnöksége mát több ízben tárgyalta a témát, a megújult újságról készített közvélemény-kutatás összességében kedvezõ értékeléssel zárult. Azok a tagtársaink, akik beköttetik az Elektrotechnika évfolyamait, nehezményezték a formátum szélesítését. Megnéztük okoz-e szerkesztési, tipográfiai nehézséget, ha visszatérünk az A/4 méretre. Nem találtunk nyomós okot, így az Egyesületi Elnökség január 12-i ülésén többségi szavazással döntött a formátum módosítása mellett. A dolognak ezzel vége lehetne, azonban korántsem ez a helyzet. Az Elektrotechnika arculat váltásával színesebb, olvasmányosabb lett, azonban a szakmai tartalom terén még jelentõsek a tartalékok. Az újságot mi, az Elektrotechnikai Egyesület tagjai tehetjük tartalmasabbá, írásainkkal, munkánk, eredményeink bemutatásával. A 100. évfordulóját ünneplõ Elektrotechnika akkor érheti meg következõ 100 évét, ha mi, az Egyesület tagjai teszünk is érte. 2 Felhívással fordulok tehát mindenkihez, aki az elektrotechnika, energetika területén dolgozik, segítse publikációival ismereteink fejlõdését, tájékozottságunk növekedését. Kovács András fõtitkár ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

5 F Ô S Z E R K E S Z T Ô I Ü Z E N E T E K É R T É K E I N K KEDVES OLVASÓK! Az Elektrotechnika folyóiratban új rovat indul, Elektrotechnikai értékeink címmel. A rovat célja olyan országos értékeink - értve ezalatt a jól- és kevésbé ismert helyeink, tárgyaink - bemutatása, melyre méltán lehet büszke az elektrotechnika társadalma. Legyen az a Kandó mozdony, a Budapesti és Szegedi Elektrotechnikai Múzeum, vagy esetleg a Világítás Háza - sorolhatnám még, a lista végtelen. Szükségünk van értékeinkre, emlékeinkre - azok ápolására, megtartására és megismertetésére. Sok esetben ezek a gyöngyszemek nem ismertek, esetleg hallunk róluk, de bõvebb ismereteink nincsenek. Ezúton kérem Olvasóinkat, amennyiben az ország bármely részében ilyen értékünk lapul, és arról tudomásuk van, érdemesnek tartják bemutatásra, forduljanak lapunk Szerkesztõségéhez. Legyünk büszkék értékeinkre, és mutassuk meg milyen rejtett tartalékokkal rendelkezünk! Horváth Zoltán Felelõs szerkesztô ELEKTROTECHNIKAI ÉRTÉKEINK Sorozatunk elsõ részében a Budapesti Mûszaki Fõiskola elõtti Kandó mozdonyt mutatjuk be. A mozdony november 18-án került ma is meglévõ helyére, a Bécsi úton található Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának egyik épülete elé. Az avató beszédet az a Bakos István - fõiskolai tanár, az Erõsáramú Kar akkori igazgatója - mondta, aki a mozdonyt a szétbontástól és a beolvasztástól az utolsó pillanatban mentette meg. A gépezet az akkor érvényes szabályok szerint a Közlekedési Múzeum leltárába került. A mozdonyt 2001-ben felújították, újrafestették azonban az idõ újra fogott rajta, a mozdony ismételt felújításra vár. (A Fõiskola Rektorának ígérete szerint az ehhez szükséges pénzösszeg bármikor rendelkezésre áll.) Napjaink szomorú szenzációja, hogy a "malaclábú", 60-as sorozatú megmentett mozdonyt (amibõl a szakemberek ismeretei szerint összesen három darab készült), a közlekedési emlékekért felelõsséget érzõk hatására a Közlekedési Múzeum a Magyar Vasúttörténeti Parkba kívánja áthelyezni. Az aggódás jogos, de! Kijelenthetõ, hogy ez a vasúttörténeti emlék jelenlegi helyén jó és biztos kezekben van. KANDÓ KÁLMÁN (1869. július január 13.) Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, mint a váltakozó áramú villamos vasúti vontatás szakértõjét tartották és tartják számon. Számos mozdony modell tervezése és fejlesztése kötõdik személyéhez, köztük a fázisváltós mozdonyé is, amely halála után szeptember 12-én - Budapest Keleti pályaudvaráról gördült ki. A MOZDONYRÓL Kandó - más nézetekkel szembeni - meggyõzõdése volt, hogy a vasút csak villamos hajtással mûködhet gazdaságosan: a vasútnak egyszerû nagyfogyasztóként kell az ország villamos energia hálózatába illeszkedni. Az elv egyszerû és logikus volt, az 1930-ra elkészült fázisváltós mozdony képében öltött testet. A fázisváltó egy szinkrongép, ami fogadja a nagyfeszültségû (16kV), egyfázisú 50Hz frekvenciájú feszültséget. A szinkron gépnek nincs indító nyomatéka, ezért vele közös tengelyen egy indító motor foglalt helyet, ami a szinkron fordulatszám közelébe gyorsította azt. Itt a gép szinkronba ugrik és mindaddig forog, amíg áramkörét meg nem szakítják. Az indító motor szerepét egy kétfázisú aszinkron motor látta el. A tápfeszültséget a szinkron gép megcsapolt állórész tekercseirõl nyerte. A rendszer része egy egyenáramú gerjesztõ gép, ami a szinkrongép póluskerekének gerjesztését látta el. A gerjesztés változtatásával lehetõség nyílott a tápvezeték felé állandó cosfi=1 fázistényezõvel járatni a mozdonyt. A fázisváltó állórészén egy többfázisú tekercsrendszer foglalt helyet, ami a leírtak szerint szinkron generátorként szolgáltatott állandó frekvenciájú, 3, 4 vagy 6 fázisú feszültséget. A mozdony egyetlen hajtó motorja a választott négy sebesség fokozatnak megfelelõen 4 különbözõ pólusszámra (72, 36, 24, 18) kapcsolható aszinkron gép volt. A primer tekercselés a motor forgórészén helyezkedett el, 16 csúszógyûrûn keresztül táplálható. A csúszógyûrûkhöz a sebességfokozatnak megfelelõen kellett hozzákapcsolni a fázisváltó 8 kivezetése közül a szükséges csoportot. A motor szekunder tekercselése az állórészen nyert elhelyezést, 48 kivezetése vízellenállásba merülõ lemezekhez csatlakozott. Sajnos mire az egyfázisú, 16kV-os, 50Hz frekvenciájú vasút elkészült, Európa jelentõs hányada már kiépítette 16 2/3Hz-es vasútjait. Bár az 50Hz-es rendszer kitûnõen bevált, alkalmazása Magyarország határain belül maradt. A Budapest-Komárom szakaszt 1932-ben adták át, amit két évvel késõbb Hegyeshalomig meghosszabbítottak. Horváth Zoltán A sorozat elsõ részéhez nagy segítséget nyújtott Hevesi György, a BMF-KVK Automatika Intézetének igazgatóhelyettese szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

6 V I L L A M O S E N E R G I A A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERVE Dr. Bürger László - Decsi Tamás - Gölöncsér Péter - Kovács Péter - Molnár Csaba - - Olasz Ferenc - Sulyok Zoltán A villamosenergia-törvény a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintû hálózatfejlesztési terv elkészítését. A tervet a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá. A tervben rögzített fejlesztések, mint közcélú beruházások meg kell, hogy valósuljanak. A szerzõk ezen tervezés keretében elvégzett munkák eredményeit tárgyalják kivonatosan, 2012-ig elõretekintve. Bevezetés A VET január 1-jétõl a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintû hálózatfejlesztési tervek elkészítését - a hálózati engedélyesek által készített tervek figyelembevételével - valamint a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony mûködéséhez szükséges hálózatfejlesztések kezdeményezését a villamosenergia-rendszer hosszú távú megbízható üzeme fenntartása érdekében. A tervezés során cél az elosztói engedélyesek által készített (elosztói) hálózatfejlesztési tervek összehangolása és a MAVIR saját (átviteli) hálózatfejlesztési elképzelései mellett a villamosenergia-rendszer hosszú távú koncepcionális fejlesztési elképzeléseibe (hálózatfejlesztési stratégiájába) legjobban illeszkedõ fejlesztések megvalósításának kezdeményezése. Nem része a tervnek az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési tevékenységének gazdasági elemzése, a kiadások, bevételek vállalati szintû optimalizációja. Nem része a tervnek a jövedelmezõség mértékének meghatározása, a beruházások megtérülésének, finanszírozásának vizsgálata, a pénzügyi kockázatok elemzése. Nem része és nem is lehet része a tervnek a hálózatfejlesztések tarifális kihatásainak vizsgálata. A magyar villamosenergia-rendszer 120 kv-os elosztó- és átviteli hálózata közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében 3-10 és évre kitekintve kell megvizsgálni és megteremtetni azon rendszerfeltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minõségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között. Olyan hálózati infrastruktúrát kell kialakítani, mely minden rendszerhasználó számára a hálózathoz való szabad hozzáférést teszi lehetõvé, diszkrimináció mentes feltételekkel. A MAVIR ZRt. hálózatfejlesztési célkitûzése a törvényben, szabályzatokban meghatározott ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára, az európai villamosenergia-rendszerrel az együttmûködõképesség fenntartása, és a rendszerhasználók hálózattal szemben támasztott igényeinek kielégítése. önmagában kell kielégítenie az (n-1) biztonsági elvet ig a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatát figyelembe lehet venni az (n-1) kritérium teljesítéséhez. Az átviteli hálózat csak korlátozott feltételekkel és átmeneti ideig támaszkodhat a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatára és a 120kV-os elosztóhálózatra, ez azonban az import/export/tranzit tevékenységet nem korlátozhatja. Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az erõmûvi termelés betáplálási pontjaitól függetlenül biztosítsa a megtermelt, importált villamos energia átviteli hálózati táppontokba való eljuttatását az elõírt minõségi szint mellett. Átviteli hálózati táppont sûrítéssel, hurkoltsági fok növeléssel, a belsõ szûkületek feloldásával kell növelni a hálózat átviteli kapacitását a rendszer biztonsága érdekében, tekintettel a nemzetközi kereskedelmi tevékenység által a piaci mechanizmus sajátosságai miatt jelentett kockázatokra. A 120kV-os elosztóhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az erõmûvi termelés betáplálási pontjaitól függetlenül biztosítsa a megtermelt, importált villamos energia fogyasztói körzetekbe való eljuttatását az elõírt minõségi szint mellett. A 120kV-os elosztóhálózatot úgy kell fejleszteni, kialakítani (szükség esetén lazítani), hogy az elosztóhálózat érdemben ne legyen érintett (és ezáltal üzemzavari esetben veszélyeztetett) az átviteli hálózaton lebonyolított villamosenergia-forgalom által. Javasolt hálózatfejlesztések A számítások, szimulációk alapján 2020-ig elõretekintve, az alábbi hálózatfejlesztések megvalósulásával számolunk. Átviteli hálózat esetén 2012-ig, elosztói hálózat esetén 2010-ig elõretekintve az így megvalósuló hálózati elemeket közcélú hálózati elemeknek, a folytatott elõkészítõ munkálatokat közcélúaknak javasoljuk minõsíteni. Átviteli hálózat: 2006 (szeptember 28-án hivatalosan felavatásra került) Szombathely 400kV-os alállomás 400/120kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval, és Gyõr-Szombathely kétrendszerû 400kV-os összeköttetés (második rendszer felszerelve). 4 A hálózatfejlesztési stratégiában meghatározott fõbb távlati célok A hazai párhuzamosan üzemelõ 400kV-os és a 220kV-os átviteli hálózatnak (gyakorlatilag csak a 400kV-ot fejlesztve) 2007 (folyamatban) Meglévõ, jelenleg tartósan üzemen kívül lévõ Göd-Zugló 220 kv-os távvezeték üzembevétele gödi 220/120kV-os transzformációval együtt ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

7 V I L L A M O S E N E R G I A Szombathely - Hévíz kétrendszerû 400kV-os összeköttetés Békéscsaba - Nadab 400kV-os kétrendszerû összeköttetés 2010-ig Pécs - Ernestinovo kétrendszerû 400kV-os összeköttetés létesítése Tisztázni kell a 750kV további sorsát, mert a felújítás 2010 utánra nem halasztható. A döntéselõkészítõ munkákat meg kell kezdeni. (Végleges döntést a következõ tervciklusban kell meghozni.) Sajóivánka - Rimaszombat kétrendszerû 400kV-os összeköttetés elõkészítõ munkáinak folytatása a minimálisan szükséges szinten a végleges döntés meghozataláig a szlovák oldali fogadókészség függvényében Hálózati engedélyesek együttmûködésével folytatni kell a hálózatlazítás, körzetesítés kapcsán megkezdett vizsgálatokat, munkákat, különös tekintettel a 120kV-os bontási lehetõségek megteremtésére, a körzetek kialakíthatóságára Vizsgálni kell az átviteli hálózatra csatlakozó erõmûvek jövõképének (HTM-ek felülvizsgálata, engedélyek lejárta) az átviteli hálózatra gyakorolt hatását Rendszerszintû U/Q stratégia keretében kell hosszú távra elõre meghatározni a feszültség-meddõteljesítmény szabályozás keretében rendelkezésre álló mozgásteret, korlátokat, kényszereket valamint az esetlegesen szükséges fejlesztéseket. 120kV-os elosztóhálózat: 2010-ig E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. Dorog - Pomáz: felhasítás Esztergom állomásba Gyõr - Pápa: felhasítás Tét állomásba (megvalósult) Inota - Pét: felhasítás Várpalota állomásba Lenti - Szentgotthárd: felhasítás Kerkafalva állomásba Székesfehérvár térségének vezetékrendezése Kimle - Mosonmagyaróvár távvezeték átépítése, keresztmetszetének növelése Sopron-Kelet alállomás felfûzése a Sopronkövesd - Sopron-Nyugat vezetékre E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. Paks - Szekszárd: felhasítás Tolna állomásba ELMÛ Budaközép - Vérmezõ I-II.: új THPE 2*300 mm 2 Dunakeszi - Fót: 500 mm 2 áttérítés 20kV-ról 120kV-ra Budaközép - Kaszásdûlõ: átépítés THPE 630mm 2 Csarnok tér - Erzsébetváros: átépítés THPE 500mm 2 Kõtér - Katona József utca: átépítés THPE 500mm 2 Soroksár - Üllõ: szabványosítás Zugló - Kõbánya (Rákosfalva T) I-II.: szabványosítás Angyalföld - Kõtér: kábel átépítése THPE 500mm 2 Kõbánya - (Kispest -) Népliget 120kV-os távvezeték bekapcsolása (körzetkialakítás módosítása) 2012-ig Oroszlány - Dunamenti és Oroszlány - Gyõr 220kV-os távvezetékek átépítése Gyõr és Martonvásár között kétrendszerû 400kV-osra (melynek egyik rendszerén ezt követõen is 220kV-on üzemel az Oroszlány - Dunamenti és Oroszlány - Gyõr összeköttetés) Bicske térségében 400kV-os alállomás létesítése 400/120kV-os, 2x250MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval. Martonvásár - Gyõr 400kV-os távvezeték felhasítása Bicske 400kV-os alállomásba. Bicske - Biatorbágy és Bánhida - Hûvösvölgy 120kV-os távvezetékek felhasítása és beforgatása (2x2 rendszer) Bicske 120kV-os gyûjtõsínhez Albertirsa - Martonvásár 400kV-os távvezeték II. rendszere hiányzó szakaszainak felszerelése, a vezeték kétrendszerûként való üzembevétele Detk 400kV-os alállomás létesítése 400/120kV-os, 2x250MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval, a Sajószöged - Göd 400kV-os távvezeték felhasítása Detk 400kV-os alállomásba Szolnok 400kV-os alállomás létesítése 400/120kV-os, 2x250MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval, az Albertirsa - Békéscsaba 400kV-os távvezeték felhasítása Szolnok 400kV-os alállomásba. Vizsgálni kell egy Bicske - Pomáz - Göd 400kV-os összeköttetés (távvezeték, kábel) nyomvonal-, területbiztosítási lehetõségeit DÉMÁSZ Szeged Cserepes sor 120/10kV-os alállomás 120kV-os csatlakozásának kiépítése Szeged Ovit alállomásba ÉMÁSZ Eger Dél - Füzesabony MÁV: rekonstrukció Füzesabony MÁV - Mezõkövesd: rekonstrukció Mezõkövesd - Bükkábrány: rekonstrukció Bükkábrány - DAM: rekonstrukció DAM - BÉM: rekonstrukció Detk - Gyöngyös: rekonstrukció Lõrinci - Nagykáta: 120mm 2 -es szakaszok átépítése, rekonstrukció E.ON Tisztántúli Áramszolgáltató Zrt. Szolnok MAVIR - Szolnok Dél: kettõs T leágazás Szolnok Ipari Park transzformátorállomásba Debrecen Központi új transzformátorállomás, kétrendszerû kábeles kapcsolattal Debrecen MAVIR állomásba Békéscsaba - Szarvas: felhasítás Gyomaendrõd transzformátorállomásba Debrecen Keleti csáp (Létavértes): felhasítás a Debrecen 132kV-os kapcsolóállomásba Debrecen 132kV-os kapcsolóállomás - Debrecen Déli Ipartelep: új kétrendszerû vezeték Debrecen Déli Ipartelep transzformátorállomásba Debrecen MAVIR - Nyíradony: felhasítás Téglás transzformátorállomásba szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

8 V I L L A M O S E N E R G I A A felsorolt elosztói hálózati elemeket 2010-ig, átviteli hálózati elem esetén 2012-ig elõretekintve a január elsejével induló tervciklusban mely ciklus az elosztói engedélyesek tervezési ciklusa mint megvalósult illetve kötelezõen megvalósítandó hálózati beruházásokat kell figyelembe venni adott idõütemezés szerint. A megvalósulás idõütemezésében bekövetkezõ csúszás olyan lényeges körülményváltozásnak tekinthetõ, mely a rendszerszintû hálózatfejlesztési tervbe való azonnali beavatkozást, a tervezés ciklikus tevékenységének idõ elõtti újraindítását jelentheti. Nem kell a tervezési tevékenységet újraindítani, amennyiben a csúszás a korábban prognosztizált, a beavatkozás mûszaki indokát képezõ fogyasztói igénynövekedés késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent. Jelenleg a magyar villamosenergia-behozatal legjelentõsebb részét a szlovák import fedezi, MW-tal. Ezt követi az ukrán (450MW), román-szerb irányú mintegy 300MW-tal és az esetleges osztrák irányú beszállítások ( MW). A számítások azt mutatják, hogy ezekben az irányokban a késõbbi idõszakokban sem csökkennek a rendelkezésre álló import kapacitások. A szlovák irány MW NTC-vel marad továbbra is a meghatározó, ukrán viszonylatban pedig ukrán belsõ fejlesztések eredményeként MW import irányú NTC a prognosztizált (stabilitás korlát). Román és a szerb viszonylatban átlagosan mintegy 1500, 2000MW körüli az import irányú hálózati kapacitás. Osztrák viszonylatban reálisan azzal lehet számolni, hogy néhány száz MW ebbõl az irányból is biztosan behozható. (Ezen NTC értékek a tervezett és nemtervezett rendelkezésre nem állások miatt idõszakonként csökkenhetnek.) ÖSSZEFOGLALÁS 6 A MAVIR ZRt. középtávú hálózatfejlesztési célkitûzése a törvényben, szabályzatokban, szerzõdésekben meghatározott maximális ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára. Az átviteli és a 120kV-os hálózat olyan mértékû kiépítése (kiépíttetése), mely lehetõvé teszi a villamosenergia-piac egésze számára a legnagyobb közös haszon (hasznosság) érvényre juttatását. Hosszú távra kitekintve a mindenkori középtávú célkitûzések szem elõtt tartásával biztosítani kell a magyar villamosenergiarendszer jogszabályokban, szabályzatokban, szerzõdésekben rögzített elveknek való megfelelését, és együtt kell mûködni - arányos A magyar villamosenergia-rendszer átviteli hálózata 2012-ben és tervezett fejlesztései 2020-ig módon - az európai villamosenergia-rendszer mûködõképességének fenntartásában. A teljes terv a MAVIR honlapjáról letölthetõ: DR. BÜRGER LÁSZLÓ erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO* fõmunkatárs, buerger@mavir.hu DECSI TAMÁS erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO munkatárs, decsit@mavir.hu GÖLÖNCSÉR PÉTER erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO munkatárs, goloncser@mavir.hu KOVÁCS PÉTER erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO munkatárs, kovacsp@mavir.hu MOLNÁR CSABA erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO fõmunkatárs, molnarcs@mavir.hu OLASZ FERENC erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO munkatárs, olasz@mavir.hu SULYOK ZOLTÁN erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO osztályvezetõ, sulyok@mavir.hu *RTO = Rendszerszintû Hálózattervezési és -elemzési Osztály A szerzôk fényképei balról jobbra a fenti névsort követik. A zárlati szilárdság szükségessé váló növelése a zárlati teljesítmény-növekedést okozó fejlesztési lépések üzembehelyezésének idõpontjáig kötelezõen elvégzendõ - a szükségességét kiváltó beruházás függvényében közcélú - feladatok, általában új berendezések üzembehelyezésének is feltétele lehet. Az így szükségessé váló kiegészítõ fejlesztések a csatlakozást elõkészítõ Csatlakozási Terv részét kell, hogy képezzék. Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célszerû az együttmûködõ felek között a zárlati szilárdság növelésének teendõit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati szintet korlátozó intézkedések részleteit - csatlakozási szerzõdésben, üzemviteli megállapodásban - rögzíteni. A magyar villamosenergia-rendszer szumma import kapacitása (hálózati szempontból) a megvizsgált téli és nyári csúcsterhelési állapotokra MW, ami azt jelenti, hogy a teljesítményegyensúly megõrzéséhez szükséges import 2020-ig elõretekintve, biztonságosan beszállítható, a csúcsterhelésen kívüli idõszakokban pedig még szabad kapacitások is maradhatnak további kereskedelmi ügyletek céljaira. ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

9 V I L L A M O S E N E R G I A VILLAMOS FOGYASZTÁSMÉRÕK ROSSZHISZEMÛ BEFOLYÁSOLÁSA (ÁRAMLOPÁSOK) Dr. Szunyogh István igazságügyi szakértõ, OMH mérésügyi vezetõ fõtanácsos Csak elsõ pillanatban tûnik úgy, hogy a lopótök és az erõs mágnesek megjelenése - a szolgáltatók szempontjából - katasztrofális következményekkel járó eszközöket adott a rosszhiszemû fogyasztók kezébe. A módszereket megvizsgálva azonban látható, hogy a lopótökös áramlopással mindig együtt járó méretlen vezeték megcsapolásnak a bíróságok elõtt is helytálló bizonyítékai és szigorú büntetõ szankciói vannak. Az erõs mágnesekkel manipuláló fogyasztók pedig, minden esetben önmagukat károsítják meg, és ezt felismerve, kénytelenek feladni magukat. Mindkét befolyásolási típusnak megvannak azok a tipikus jelei, amelyek elkövetésükre felhívják a figyelmet a fogyasztói helyszíneken történõ gyors ellenõrzéseknél. Az erõs mágneses befolyásolások felderítésének elõsegítésére indikátor fóliák is rendelkezésre állnak. 1. BEVEZETÉS Az elszámolási célú villamos fogyasztásmérõk fogyasztók által történõ rosszhiszemû befolyásolása nem új jelenség hazai környezetben sem. A 80-as évek végéig az áramlopásokkal kapcsolatos szakértõi vizsgálatokat az Országos Mérésügyi Hivatal központi laboratóriuma végezte, éves szinten 6-8 eset fordult elõ. A villamos energia árának növekedésével és az áramszolgáltatók privatizációját követõen a hálózati veszteségek leszorítására tett erõfeszítések eredményeképpen, ma ezres nagyságrendben vannak ilyen ügyek. Az Országos Mérésügyi Hivatal nem gyõzte, és nem is tekintette feladatának az ezzel kapcsolatos szakértõi munkát, ezért ennek döntõ többségét ma független szakértõk (igazságügyi szakértõk) végzik. Megváltoztak a fogyasztásmérõk befolyásolásának módszerei is. Az eddigi legelterjedtebb módszer elkövetését - a ragasztott leolvasó üvegablakos mérõfedelek ablakszéleinél erõszakos úton kialakított réseken keresztül becsúsztatott filmszalaggal, mûanyag csíkkal fékezni az alumínium tárcsák forgását - a teljes egészében átlátszó mûanyagból készült mérõfedelek megakadályozzák. A durva sérüléssel járó beavatkozások helyett pedig finomabb módszereket alkalmaznak. A cikk ezek közül a két leggyakrabban elkövetett módszert mutatja be; a népszerûen lopótökös -nek elnevezett áramlopást és az erõs mágneses befolyásolást. 2. LOPÓTÖKÖS ÁRAMLOPÁS A lopótökös áramlopás elvi vázlatát az 1. ábra szemlélteti. A lopótök egy egyszerû kéttekercses vasmagos transzformátor. A primer oldali N 1 tekercs sokmenetes vékony huzalból készül. A tekercsvégek a hálózati feszültség fázis és nulla vezetéke közé vannak kötve. Az N 2 jelû szekunder tekercs néhány menetes vastag huzalból áll. Kimenetei a fázisvezetéknek a befolyásolt fogyasztásmérõ elõtti és utáni pontjaira vannak kötve, olyan módon, hogy a benne indukált feszültség a fogyasztásmérõ áramtekercsén a fázisvezetékben folyó fogyasztói terhelõ árammal (I teher ) ellentétes fázishelyzetû (I lopó ) áramot hajtson át. A fogyasztásmérõ áramtekercsén eredõben a kettõ különbsége (I teher -I lopó ) folyik. Az áramtekercsen ellentétes irányban átvezetett áram (I lopó ) ellentétes irányú nyomatékot hoz létre a mérõ hajtórendszerében. Ha nincs visszaforgás gátló szerkezet beépítve a mérõbe, amíg I teher <I lopó, addig a mérõ visszafelé forog, és visszatekeri a fogyasztásmérõ számláló szerkezetét. A visszaforgásgátlóval ellátott mérõtípusok pedig állnak, nem mérik a fogyasztást. A fogyasztásmérõk vastag huzalból készült néhány menetes áramtekercseinek minimális ellenállása van, ezért kis potenciálkülönbségek is elegendõek, akár több tíz amperes lopó áramok létrehozásához. Egy rosszhiszemû fogyasztónál lefoglalt lopótököt az egyik leggyakoribb hazai egyfázisú mérõtípusra kapcsolva, az áramtekercsen 40A-es áramot hajtott vissza. Ez azt jelenti, hogy a mérõ terheletlen állapotában a számlálómûvet óránként 9,2kWh-val forgatja vissza. A fogyasztói terhelést fokozatosan emelve 9,2kW-ig, a mérõ egyre lassabban forog visszafelé, majd megáll. Ennél nagyobb terheléseken is csak a 9,2kW-t feletti energiaszintre esõ fogyasztást fizeti meg a fogyasztó, a többit ellopja. Ha a lopótök egy háromfázisú fogyasztásmérõ egyik fázisába van bekötve, akkor a háromfázisú összteljesítménybõl lopja el a 9,2kW-ot, ennél kisebb összteljesítménynél pedig visszafelé forgatja a mérõ számlálómûvét. Fogyasztói helyszíneken, az elkövetésre leggyakrabban a mérõhely közelébe szerelt, megjelölt fázisú dugaszoló aljzat és a mérõ elõtti kismegszakítón található sérülések hívják fel a figyelmet. A dugaszoló aljzat a szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

10

11 V I L L A M O S E N E R G I A mágnesekkel történõ befolyásolásával kísérletezõ fogyasztók minden esetben önmagukat károsítják meg, mert mérõjüknek maradandóan nagy pozitív hibája lesz. Többszörösére nõtt villanyszámlájukból erre hamarosan maguk is rájönnek, és önmagukat fedik fel azzal, hogy a szolgáltatóknál túlszámlázást reklamálva jelentkeznek, és visszatérítést követelnek. A pozitív irányba durván eltolt hibagörbe, a poros mérõfedélrõl lehúzott zavaró mágnes által hagyott karcolási nyomok a fedél fékmágnes felõli oldalán, a fékmágnes csavarhúzóval történõ megközelítésénél tapasztalt mágneses vonzerõ hiánya, és a mérõ kézzel meglökött forgórészének fékezés nélküli hosszú futása egyértelmûen bizonyítják a mágneses befolyásolást. A fékmágnesek ilyen mértékû lemágnesezése természetes körülmények között nem történhet meg. Ha ez esetleg villámcsapás következménye, akkor az látványos égési sérülésekkel jár együtt. Különbözõ konstrukciós megoldásokkal csökkenteni lehet a befolyásolást, de az elektromechanikus mérõszerkezetek nem védhetõk meg az erõs mágnesekkel szemben. Az elektronikus felépítésû (statikus) fogyasztásmérõk régebbi típusainak mûködését és mérési hibáját is befolyásolják a mérõfedelekre helyezett erõs mágnesek. Hatásukat itt is többféle módon fejtik ki. Befolyásolják az áramági bemenetek légmagos áramváltóinak mûködését: durva áttételi és szöghibákat okoznak. Egy szimmetrikusan terhelt háromfázisú fogyasztásmérõbe beépített vektormérõ a 3. ábrán bemutatott elektromechanikus számlálómûvel szerelt hibridmérõk léptetõmotorjainak mûködését. A mérõk konfigurálását, számlázási értékeket, a regiszterekbe és adatbázisokba írt adatokat az erõs mágnesek nem tudják befolyásolni. A kisfogyasztóknál használt egyszerûbb, áram söntös, feszültségosztós, vagy normál ellenállásos bemenettel és hagyományos tápegységgel ellátott mérõket sem befolyásolják. Az elektronikus mérõtípusok viszonylag könnyen rezisztensé tehetõk az erõs mágneses befolyásolással szemben. A befolyásoló hatás eléréséhez ugyanis, a kritikus szerkezeti elemeket legalább 1,5 2,0cm-re meg kell közelíteni az erõs mágnessel. A gyártók régebbi mérõtípusaikat úgy alakítják át, illetve új típusaikat úgy konstruálják, hogy ez ne történhessen meg. A kritikus alkatrészeket a mérõfedelek oldal és homlok felületeitõl távolabbra vagy a hátsó alaplapon helyezik el, ahol szerelt állapotban nem közelíthetõk meg a mágnessel. Eredményesen alkalmazzák a mágneses árnyékoló lemezeket is. 4. MÁGNESES BEFOLYÁSOLÁST JELZÕ INDIKÁTOR FÓLIÁK A mágneses befolyásolások gyors felderítésére és a bíróságok elõtti bizonyítási eljárások megerõsítésére, hazai vállalkozók olyan mágneses fóliákat fejlesztettek ki, amelyek a mérõk fedeleire ragasztva érzékelik, és visszafordíthatatlanul jelzik a mágneses befolyásolásra tett kísérletet. A fóliacsíkok sávonkénti ismételt felmágnesezésével, sokpólusú mûanyag mágnest hoznak létre, a 4. ábrán bemutatott módon. Az eljáráshoz tartozik egy Hall-szondás szenzor is, amely a mágneses befolyásolási kísérletek fogyasztói helyszíneken történõ gyors felderítésére szolgál. A szenzort sértetlen indikátor lapkán végighúzva, az egymást követõ É-D-i pólusok felett elhaladva, piros és kék fényforrásait felváltva villogtatja. Ha a fényforrások nem villognak folyamatosan egymást váltva, akkor a mágneses befolyásolási kísérlet megtörtént, amelynek eredményességét laboratóriumi szakértõi vizsgálattal lehet egyértelmûen bizonyítani. módon látja a mérõfedelén, az R fázisú bemeneti áramváltó közelébe elhelyezett erõs mágnes hatását. Az R fázisú mérõrendszer durván meghamisított terhelést mér. Az erõs mágnesek befolyásolják a ferrit magos kapcsoló üzemû tápegységek mûködését és a Hall-szondás szorzóegységek pontosságát. Zavarják a relés jel és impulzusadókat, és az DR. SZUNYOGH ISTVÁN (1939-) Budapesti Mûszaki Egyetem, villamosmérnök, irányítástechnikai szakmérnök, egyetemi doktor. Munkahely: Országos Mérésügyi Hivatal, Nyugdíjas (2001-), ZSG-Hungária Kft. - mûszaki tanácsadó, minõségirányítási vezetõ szunyoghistvan@t-online.hu szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

12 H Í R E K - E G Y E S Ü L E T I É L E T FELHÍVÁS TISZTELT JOGI TAGJAINK! Az Ipar Napjai 2007 rendezvény keretében május között bemutatkozó ElectroSalon Nemzetközi elektrotechnikai, elektronikai, és automatizálási szakkiállítás várja T. Jogi Tagjaink jelentkezését az ágazat szakmai találkozójára. A Hungexpo Zrt.-vel évek óta jól mûködõ kapcsolatunknak köszönhetõen, tagjaink a területbérleti díjból 10% kedvezményt kapnak. Jelentkezésüknél, kérjük tüntessék fel MEE tagságukat. Bõvebb információ és jelentkezés: Kissné Horvát Katalin Tel.: 1/ HÚZÓÁGAZATOK SZAKKIÁLLÍTÁSA AZ IPAR NAPJAIN: ELECTROSALON május Május között másodszor rendezi a HUNGEXPO Zrt. az Ipar Napjait a Budapesti Vásárközpontban. Ebben az évben az Industria keretein túlnövõ ElectroSalon - az elektrotechnika, elektronika és automatizálás sikerágazatainak bemutatkozásával - átfogó, önálló szakkiállítássá válik. Az újonnan kialakult önállóság nem jelenti a hagyományoktól való elszakadást, hiszen az ElectroSalon mindazokat az értékeket megörökölte az Industria-tól, amelyek az ágazat bemutatkozásának sikerét korábban biztosították. A hagyományok megtartásával a bemutatkozás újabb lehetõségét kapják azok a húzóágazatok, amelyeknek ipari háttere évente képes piaci újdonságokkal elõállni, s az új termékekre a keresleti oldalon is folyamatos az igény. Az ElectroSalon tematikájában a világítástechnika is külön hangsúlyt kapott, az elektrotechnika, ipari elektronika, gyártás- és szereléstechnológia, automatizálás mellett. Az ElectroSalon társrendezvénye a Mach-Tech gépipari szakkiállítás. Az Industria legközelebb 2008-ban kerül megrendezésre. Az elektrotechnika-elektronika ágazat számára a Hungexpo Zrt. egy nemzetközi rangú új, önálló szakkiállítást hozott létre, amely nemcsak Magyarországon, de a közép-keleteurópai régióban is meghatározó szerepet tölthet be. Az ElectroSalon több mint kiállítás, egy olyan szakmai találkozóhely, amihez az üzletkötésen, kapcsolat-teremtésen túl színvonalas konferenciák és kísérõ események is kapcsolódnak. Hagyomány, hogy a MEE is minden alkalommal megrendezi Szakmai Napját, valamilyen nagy érdeklõdésre számot tartó szakmai témában. Ez évben május 8. - a nyitó nap - rendezvényünk napja. Az IPAR NAPJAI 2007 szakmai programjairól már a kiállítás elõtt érdemes tájékozódni a kiállítás honlapján: Találkozzon partnereivel az új ElectroSalonon! Tóth Éva KMB elnök MEE BÁL fotó: HZ fotó: Rácz Enikô Rita fotó: HZ február 2-án, a BW Grand Hotel Hungária báltermében került sor a budapesti MEE Bálra. A vendégsereg egy pohár pezsgõ vagy rövidital után az ízletes vacsorát Kemény Kázmér és a Canada Dry zenekar közremûködése mellett fogyasztotta el. Ezt követõen hamar megtelt a táncparkett, a hangulatot Aradszky László elõadómûvész mûsora is tovább fokozta. Éjfél után következett a legizgalmasabb pillanat: a tombolasorsolás! A villamosipari cégek kitettek magukért, bõséges munkát adva a nyeremények sorsolását végzõ Asbóth Zsuzsának. Az ezután felszolgált korhelyleves elfogyasztása után újra a táncé, illetve a hangulatos asztaltársasági beszélgetéseké lett a fõszerep. A szervezõk munkáját dicséri, hogy az idei MEE Bál is kiválóan sikerült - bátran ajánlható figyelmébe mindazoknak, akik egy jó hangulatú, baráti közösségben eltöltött estét szeretnének. Horváth Zoltán Egy lelkes bálozó ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

13 E G Y E S Ü L E T I É L E T - H Í R E K BESZÁMOLÓ AZ ELEKTROTECHNIKA CENTENÁRIUMI ÜLÉSÉRÕL február 1-jén - mintegy 100 látogató érdeklõdése mellett - az Elektrotechnikai Múzeum adott otthont a 100 éves Elektrotechnika centenáriumának tiszteletére rendezett tudományos ülésnek. A lap Szerkesztõsége, illetve az ETE - MEE Szenior Klub (E-M SC) által szervezett rendezvényt követõen a lap 100 évét bemutató idõszaki kiállítás nyílt. Az ünnepélyes megnyitót Mászáros László, az E-M SC Elnöke tartotta, kiemelve az ETE és MEE közötti kapcsolatot. Ezután Dr. Antal Ildikó az Elektrotechnika kezdeti lépéseirõl, gyermekéveirõl és azt követõ változásairól beszélt, elõadása kivetített képekkel tette színesebbé az újsághoz kapcsolódó érdekes történeteket. Dr. Bencze János, a lap jelenlegi fõszerkesztõje, a folyóirat rendszerváltást követõ éveit vázolta fel. Az 1992-tõl tevékenykedõ fõszerkesztõk rövid bemutatása mellett szó esett a lap múltjáról, jelenérõl és jövõképérõl is. Az elõadások utáni hozzászólások mindegyike méltatta azon szép kort, amelyet a lap az idén megért. A kiállítást - melyet Dr. Szentpéteri Erzsébet, Országos Mûszaki Múzeum fõigazgató, és Kovács András, MEE fõtitkár szavai nyitottak meg - vetítéssel egybekötött állófogadás követte, miután az érdeklõdõk közelrõl is megismerkedhettek a lap 100 éves múltjának emléket állító tárgyi emlékekkel. A kiállítás várhatóan 2 hónapon keresztül tekinthetõ meg jelenlegi állapotában, a 1075 Budapest, Kazinczy u. 21. szám alatt található Múzeumban. Horváth Zoltán ELÕZETES TÁJÉKOZTATÁS Az Intelligens Épület szaklap és az EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület szervezésében március 30-án ötödször kerül megrendezésre az INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA. Az épülettechnika, az épületüzemeltetési rendszerek rohamos fejlõdése és hatása az épületgépészeti, az építészeti és épületvillamos-megoldásokra indokolttá teszi, hogy a hazai szakembereknek bemutassák a legújabb módszereket, hazánkban is terjesszék az össz-szakágat érintõ rendszereket. Az idei konferencia az eddigiektõl eltérõen a technológiai ismertetésen túl kitekintést kíván adni az egyes, élenjáró cégek rendszereire. Ezekrõl külön felkérés alapján a cégek képviselõi tartanak elõadást. Az egész napos konferenciára gépész- és villamos tervezõket és kivitelezõket, rendszer-technikusokat, építészeket, beruházókat és üzemeltetõket, illetve minden érdeklõdõt szeretettel várnak. A konferencia szakmai elõadásai a következõ témákat fogják felölelni: - az épületautomatizálásban használt különbözõ buszrendszerek áttekintõ összehasonlítása, - az egyes buszrendszerek részletes bemutatása a forgalmazó cégek által, - gépészeti rendszerek és berendezések által használt buszrendszerek, - szolár berendezések és hõszivattyús rendszerek szabályozásának kérdései. A konferencia helyszíne: Hunguest Hotel Platánus, Budapest terem (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 44.) A rendezvény szakmai támogatói: Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektrotechnikai Egyesület Konnex Association Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Magyar Épületgépészek Szövetsége Építéstudományi Egyesület További információ: Kulcsár Ilka marketingmenedzser, Magyar Mediprint Szakkiadó Kft. Telefon: (1) Fax: (1) kulcsari@mediprint.hu Internet: szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA