Javaslat a Zempléni Nemzeti Park megalakítására. Készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség. Szerkesztette: Dr Bihari Zoltán ökológus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Javaslat a Zempléni Nemzeti Park megalakítására. Készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség. Szerkesztette: Dr Bihari Zoltán ökológus"

Átírás

1 Javaslat a Zempléni Nemzeti Park megalakítására Készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség Szerkesztette: Dr Bihari Zoltán ökológus Szakértők: Béres István ornitológus Egri Károly mikológus Erhardt Gábor építész Firmánszky Gábor ornitológus Góg Tibor területfejlesztő Hegyessy Gábor entomológus Kovács Ágnes építész Makoldi Miklós régész Orosz András entomológus Petrovics Zoltán ornitológus Prof.Dr. Simon Tibor botanikus Somlai Tibor herpetológus Szegedi Zsolt ornitológus Prof.Dr. Tuba Zoltán botanikus Prof.Dr. Varga Zoltán zoológus Zsólyomi Tamás botanikus 2007

2 Zempléni Nemzeti Park 2 Tartalom Bevezetés 1. Általános információk Összefoglaló adatok A ZNP rendeltetése 7 2. A terület jellemzése Környezeti jellemzők Éghajlat Hidrológia Geológia Talajtan Biológiai jellemzők Gombák Növénytársulások és növények Állatvilág Gerinctelen állatok Gerinces állatok Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők Ipar, bányászat Kultúrtörténeti értékek Célkitűzések meghatározása A gazdálkodás feladatai Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Idegenforgalom 54 Összefoglalás 62 Irodalomjegyzék 64

3 Zempléni Nemzeti Park 3 Bevezetés Hazánknak kevés olyan tája van, mely összefüggő, nagy kiterjedésű területen védett állat és növény fajok százainak ad otthont, melynek minden településén az ezeréves történelmünk valamely darabkájába ne botlanánk, ahol a táj és az ember harmóniában él, ahol még nem szennyeznek gyártelepek, és nem zajonganak autósztrádák. A Zempléni-hegység és a Bodrogköz ilyen. Olyan területről van szó, melynek értékei vitán felüliek, ezért méltán kijár nekik a NEMZET PARKJA kitüntető cím. Természeti kincseinek gazdagsága, sokszínű etnikuma, történelmi és kulturális értékei a nemzet zarándokhelyévé avathatja a Kárpátmedence ezen szögletét, egy önálló NEMZETI PARK alapítása révén. Talán az is jelkép értékű, hogy Európa mértani közepe éppen itt, Tállya határában található. A tervezett nemzeti park földrajzi fekvése, valamint sajátos geológiai és hidrogeológiai viszonyai a szubkárpáti klímával együtt meghatározzák különleges értékű flóráját és faunáját. Sajátos településszerkezete, egykori tűzhányók cukorsüveg hegycsúcsláncai, hegyi rétekkel, kaszálókkal tarkított összefüggő erdőségei, ódon várromjai, régi kastélyai, dzsungel-szerű ártéri erdei, vadvízvilága teszik varázslatos szépségűvé a tájat. E tájnak legszebb peremvidéke a Tokaj-hegyalja, amely olyan kiemelkedő magyarhoni táj, mely nemzeti kultúránk, történelmünk fellegvára, ezeregyszáz éves hazánk kincseinek őrzője. A Zemplén a Kárpátok belső vulkáni övének legszebb tagja, tulajdonképpen a Kárpátok előhegye. A táj és a hegység ősi híd a Kárpátokhoz. A Bodrogköz honfoglaló kultúránk emlékét őrzi. Nem csak tényleges régészeti leleteivel, hanem a honfoglalás korihoz hasonló tájszerkezetével. Ez az a táj, melyet a tavaszi vizek még szabadon járnak. Már az első nemzeti parkok alapításakor felmerült a Zemplén és a Bodrogzug ilyetén védelme, ami azonban sajnos nem valósult meg. Most itt van az a történelmi pillanat, mikor ismét előállhatunk a Nemzeti Park gondolatával. Soha nem látott összefogás körvonalazódik a tájon. A civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok többsége az ügy mellé állt, és úgy látják, -ki-ki érdekeinek megfelelően-, hogy ez lehet a továbblépés, a boldogulás útja. A természet iránt elkötelezettek a különleges természeti értékek védelmének lehetőségét, a vállalkozások a turizmus fellendülését, a borászatok a tiszta környezet megőrzését, a borturizmus fellendülését, az önkormányzatok a munkahelyteremtést, a nagyobb bevételeket, településfejlesztést, a kultúra iránt fogékonyak annak bemutatását, felvirágoztatását, az értelmiség megerősödését látják lehetőségként a leendő Zempléni Nemzeti Parkban. Az új nemzeti park megalakítása nem jár új természetvédelmi korlátozások bevezetésével, hiszen csak a már most is természetvédelmi oltalom alatt álló területek gondozását végezné az új és önálló Zempléni Nemzeti Park Igazgatósága. Ezen célra fogtunk hát össze, és ez a cél nem kevés: megmaradni, vagy feloldódni a globális folyamatokban. Kölcsey, a táj nagy szülöttje ad nekünk optimizmust és előremutatást: Messzi jövendővel komolyan vess öszve jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.

4 Zempléni Nemzeti Park 4 1. Általános információk 1.1. Összefoglaló adatok A védett terület jövőbeli javasolt neve: Zempléni Nemzeti Park Területe: kb ha A terület legmagasabb pontja Füzér határában a Nagy-Milic 893 méter, míg legalacsonyabb pontja 95 méter Tokaj határában. Határai: A Nemzeti Park Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik. A tervezett nemzeti park a Zempléni-hegységben és a Bodrogzugban helyezkedne el. A működési területe pedig a Hernád és Tisza által körbeölelt területen, a Szlovák határig húzódna, kb. 800 km 2 területen, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területén. A terület természetvédelmi kezelője a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság. A tervezett Zempléni Nemzeti Park működési területének lehatárolása (pirossal kihúzva) A leendő Zempléni Nemzeti Park által érintett települések: Északi tömb: Hollóháza, Füzér, Pusztafalu Középső tömb: Arka, Boldogkőváralja, Bózsva, Erdőhorváti, Gönc, Fony, Háromhuta, Kishuta, Komlóska, Korlát, Makkoshotyka, Mogyoróska, Nagyhuta, Regéc, Telkibánya, Nyíri Déli tömb: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Olaszliszka, Szegi, Tarcal, Tiszaladány, Tokaj, Zalkod

5 Zempléni Nemzeti Park 5 Község közigazgatási területe (ha) Jelenleg védett terület a községhatárban (ha) Arka 964,17 580,94 Bodrogkeresztúr 2986, ,52 Bodrogkisfalud 1467,92 684,53 Boldogkőváralja 2199, ,75 Bózsva 1639,1 909,81 Fony 4055, ,1 Füzér 3750, ,51 Gönc 3727,35 899,22 Göncruszka 1669,81 37,57 Háromhuta 3779, ,04 Hollóháza 235,98 235,98 Kishuta 517,49 258,66 Komlóska 2985,95 836,6 Makkoshotyka 1040,26 843,19 Mogyoróska 1916, ,91 Nagyhuta 3504,2 3381,11 Nyíri 1646,97 44,7 Olaszliszka 3948,46 953,33 Pusztafalu 700,37 382,31 Regéc 2721, ,07 Szegi 905,27 363,29 Tarcal 5372,48 353,4 Telkibánya 4682, ,59 Tiszaladány 2218,87 349,29 Tokaj 2819,89 816,3 Zalkod 1020,24 217,93 A Füzéri-vár

6 Zempléni Nemzeti Park 6 Északi tömb Középső tömb Déli tömb A nemzeti parki rangú védett területek (kékkel) a Zempléni Nemzeti Park működési területén

7 Zempléni Nemzeti Park A ZNP rendeltetése a. Védje és őrizze meg a Zempléni-hegység, a Bodrog-zug, Bodrogköz és Tokaj-hegyalja jellegzetes tájképi, természeti és kulturális értékeit: -a középhegységi lombos erdő társulásokat, azok jellegzetes és ritka növény és állatfajaival, -a kaszálóréteket, és más nyílt társulásokat, azok jellegzetes és ritka növény és állatfajaival, -az ártéri társulásokat, azok jellegzetes és ritka növény és állatfajaival, -a felhagyott bányákat ritka madár és denevérfajaival, -a forrásokat, tavakat és természetes vízfolyásokat, -a világon egyedülálló szőlészeti-borászati kultúrát, -a magyarság kultúrája és történelme szempontjából fontos építészeti értékeket. b. Őrizze meg és támogassa a hagyományos (extenzív) gazdálkodás hagyományait, segítse a népi mesterségek, néphagyományok és népszokások fennmaradását. c. Biztosítsa a tudományos kutatások feltételeit. d. A természeti környezet megőrzésével segítse elő a szabadban történő pihenést, testmozgást, kikapcsolódást és a tudományos ismeretterjesztést, oktatást. e. Támogassa, ösztönözze és szervezze a természeti és kultúrtörténeti értékek megismerésére irányuló szelíd turizmust és idegenforgalmat.

8 Zempléni Nemzeti Park 8 2. A terület jellemzése 2.1. Környezeti jellemzők Éghajlat A Bodrogközben a mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlat jellemző, míg a Zempléni-hegység méternél magasabban fekvő részei (vagyis a hegység túlnyomó része) a mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves éghajlati típusba tartoznak. A nyugat felől érkező szelek csapadékterhüket a Zempléni-hegység szélfelőli oldalán és közepén hullatják le. A területen nagyon ritka a szélcsend. Ennek oka, hogy az északról a Bodrog völgyén, keletről pedig az Alföldön át akadály nélkül áramlanak a Kárpátok láncain átnyúló hidegebb légtömegek. Ez az észak-keleti hideg széláram az egyik oka annak, hogy a Zempléni-hegység hazánk egyik leghűvösebb területei közé tartozik. A napsugárzás a legfontosabb éghajlati tényező, melynek éves összege kcal./cm2. A domborzatnak nagyon nagy szerepe van a globálsugárzás területi eloszlásában. A déli kevésbé árnyékolt lejtők több, az északi hosszabb ideig árnyékba kerülő lejtők kevesebb napsugárzásban részesülnek. A napfénytartam Hegyalján évi 1950, a hegység északi területein 1900, a Nagy-Milic környékén 1850 óra. A napsütéses órák időbeli megoszlása kedvező: 75 %-a nyári félévre, a vegetációs időszakra jut. A legkevesebb november és február között óra, a legtöbb júliusban: óra. A hőmérséklet területi eloszlása a Zempléni-hegységben változatos, 100 méterenként 0,5 C-ot csökken, így az alacsonyabb peremtájak és a legmagasabb északi hegycsoport évi középhőmérséklete között nagy a különbség. Az évi középhőmérséklet a Bodrogközben és Tokaj-Hegyalján 9-9,5 o C között változik, de a Bózsva-patak alsó folyásánál már 8,5 o C a jellemző éghajlati paraméter. A legalacsonyabb hőmérsékletek -20 o C alá süllyednek. Nyáron 20-20,5 o C a középérték, miközben a nappali maximumok meghaladhatják a 30 o C-ot is. A téli napok száma Hegyalján 30-40, a központi és az északi területeken nap. A fagyos napok száma délről észak felé haladva A csapadék a Zempléni-hegységben általában mm között változik. A város csapadékárnyékban van (vagyis a nyugati szelekkel érkező csapadék a hegyek nyugati lejtőit erősebben öntözi), így a hegységre jellemző értéknél szárazabb. A Zempléni-hegységet télen hótakaró borítja. A peremtájakon átlagosan napig, a magasabban fekvő részeket napig lepi be hótakaró, ami kedvezően befolyásolja a téli sportokat Hidrológia A nemzeti park a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. A hegységet két jelentős folyó, nyugatról a Szlovákiában eredő Hernád, keletről a Szlovákiában és Ukrajnában eredő Latorca, Ung, Laborc, Ondava és Tapoly folyók vizéből táplálkozó Bodrog szegélyezi. A Bodrogközt a Tisza határolja. A hegység északnyugati oldalán, a Borsó-hegy aljáig a patakok közvetlenül a Hernádba torkollnak. Hejcétől délre viszont a patakok a Szerencs-patakba futnak. A Nagy- Milic környéke, a hegyköz és a hegység középső részének (pl. Kemence-patak) vizeit a Ronyvába ömlő Bózsva-patak gyűjti össze. A Ronyva Felsőregmectől Sátoraljaújhelyig határfolyó, nem sokkal utána a Bodrogba ömlik. A hegység délkeletre tartó patakjai mind a Bodrogba tartanak. A Bodrog legszebb kanyarulatait és morotváit Szegilong és Bodrogkeresztúr között lehet látni. Bár a térség forrásokban és felszíni vízfolyásokban gazdag, a folyók és patakok vízhozama egyenetlen.

9 Zempléni Nemzeti Park 9 A térségben a Tisza, Bodrog és Hernád folyók alkalmas terepei a vízi turizmusnak, vízparti üdülésnek, a Zempléni-hegység csillámló patakjai, kitűnő és még tiszta vízforrásai a természetjáróknak, kerékpárral, lóval túrázóknak jelentenek élményt. A termálfürdőzés lehetőségét a hegység lábánál előtörő langyos és melegvízforrások képezik, melyek gyógyhatásúak is. Így Kéked, Erdőbényefürdő, Abaújszántó és a legfrekventáltabb Sárospatak-Végardó említhető, mint ahol a turizmus ezen ága jelenleg is működik. Sajátos idegenforgalmi látványosság a Sárospatak mellett a Megyer-hegyi tengerszem, mely a malomkőbányászatnak köszönheti létét.

10 Zempléni Nemzeti Park Geológia A Zempléni-hegység a Kárpátok belső vulkáni övének tagja, a Kárpátok előhegye. A hegység földtani értékei évezredek óta biztosították a felhasználók számára szükséges anyagokat. Az ősembertől napjainkig megtalálható volt a szerszámok készítéséhez az obszidián, kvarcitféleségek, vasérc, arany, stb. A Tokaji Kopaszon előforduló kitűnő minőségű, áttetsző obszidián anyaga nem csak az itt lakók számára szolgáltatott nyersanyagot, hanem a cserekereskedelem révén Európa számos részébe eljutott. Telkibánya hegyein, szántóin eső után a napsütésben felszikrázó hegyikristályok, távolabb a telérbe ágyazott ametiszt kristályok gyönyörködtetik a figyelmes szemlélőt. A húspiros jáspisok, fehér tejopálok, a tarka mézopálok, az achátok, kalcedon bevonatok mindmind megtalálhatók a Zemplén hegyeiben. A különféle ipari tevékenységek alapanyagai voltak a kvarcit (őrlés, malomkőfaragás), perlit (hőszigetelés), bentonit (vízszigetelés), az andezit, riolit és tufáik (építőipar). Az utóvulkáni működésnek köszönhetőek a többfelé előforduló aranytellérek, melynek a felvirágzását köszönhette Aranygombos Telkibánya. A hajdani arany és ezüstbányák a középkorban annyi nemesfémet adtak, mint Körmöcbánya. Itt található Közép-Európa legrégibb (1000 éves) nemesfém bányája a Szép-hegyen. Szintén a vulkánok működésének köszönhető a többfelé feltörő meleg víz. A világ legidősebb prekambriumi kőzeteinek egyik együttese is megtalálható az északkeleti országhatárnál Vilyvitány külterületén. Ez a csillámpala, gneiz, amfibolit kőzetegyüttes egyben hazánk legidősebb felszíni előfordulása. Jelentős a hegység perlit és zeolit bányászata. Szinte minden településen találkozhatunk valamilyen különleges geológiai formációval. A legjelentősebb geológiai értékek, melyek védettséget érdemelnek és részben bemutatandók: Abaújszántó: sátorhegyek Arka: Andezit vulkáni magaslatok hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Baskó: falutól északra gejzirit folt Bodrogkeresztúr: marekanit előfordulás Boldogkőújfalu: kőtenger pleisztocénben feldarabolódott andezittakaró Boldogkőváralja: Boldogkői várhegy kovásodott riolittufa kipreparálódott felszíne hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Erdőbénye: Barnamáj exhumált lakkolit Miocén flóra- és fauna-maradványok diatoma-palában Aranyosi-völgy hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Erdőhorváti: achát, ametiszt, hidrokvarcit-telérek, hegyikristály Felsőregmec: prekambriumi csillámpala, gneisz, amfibolit Fony: Andezit vulkáni magaslatok Agyagos-tető cinnobaritos gejzir Füzér: Vár-hegy amfibolos piroxéndácit maradványhegy Füzérradvány: Borai-táró kaolin bánya Füzérkomlós: riolittufa-bánya Háromhuta: Óhuta, Mély-patak völgyében achát, ametiszt, hidrokvarcit-telérek, hegyikristály Hejce: Fekete-tó andezitblokkok sora és tektonikus letörés hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Hollóháza: a községtől délre paleovulkán Kaolin-bánya táró Legyesbénye: Fúló-hegy hidrokvarcit medencécskék, barlangok Mád: gejzírkúpok Bomboly-bánya Monok: Ingvár kovásodott riolit-hegy

11 Zempléni Nemzeti Park 11 Nagybózsva: Béla-szikla Nagyhuta: Kőkapu, Hemzső, Fenyő-kő kőfolyók, Kőkapu barlangjai Nyíri: achát, ametiszt, hidrokvarcit-telérek, hegyikristály Pányok: Kéked irányában andezitvulkán Pusztafalu: Tolvaj-hegy, Hárshegy exhumált szubvulkáni tömzs Rátka: gejzír kúpok Regéc: Pengőkő andezitblokkjai Nagypétermennykő andezitblokkok sora és tektonikus letörés, barlang Kispétermennykő andezitblokkok sora és tektonikus letörés, barlang Andezit vulkáni magaslatok Várhegy riodácit kőzet, gejziritek Rudabányácska: Tatárka-hegyi aranytárók Sárospatak: Botkő, Tengerszem Sátoraljaújhely: sátorhegyek Néma-hegy vulkáni kontaktkőzet Taktaharkány: Test-halom Tállya: Patócs-hegy Hideg-patak völgye hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Telkibánya: Veresvíztől északra 5km átmérőjű vulkáni kaldera Kipreparálódott riolit-gerincek perlitbe ágyazva Kutyaszorító perlitsziklák Miagrit (AgSbS2) ásvány egyedüli magyarországi előfordulása achát, ametiszt, hidrokvarcit-telérek, hegyikristály Teréz-, Veresvízi-, Zsófia-tárók aranybányák Tokaj: Vulkán, parazita kúpokkal (piroxéndácit) Eróziós lösz-völgyek, útbevágások Újhuta: a falutól északra Sólyomkő perlitgalléros riolittűje Vilyvitány: prekambriumi csillámpala, gneisz, amfibolit Vizsoly: kőfejtő falában utóvulkáni gőz-gáz feláramlások (fumarálók) keresztmetszetével A sólyomkő jellegzetes sziklatömbje

12 Zempléni Nemzeti Park Talajtan A talajok modern genetikai osztályozási rendszere szerint Tokaj-Hegyalja domináns talajtípusai az anyagbemosódásos barna erdőtalaj és a Ramann-féle barna erdőtalaj, amelynek változatai között megtalálható a nyirok, a kőpor, a lejtőtörmelékes, kőzettörmelékes és a középkötött vályog, valamint a vályogos lösztalaj. Legelterjedtebb a vulkáni kőzetek málladékából keletkezett agyagos nyiroktalaj, amiben gyakori a kőzettörmelék, kőzetzárvány. A nyirok, ha túl nedves, annyira ragadóssá válik, hogy az ásóra tapad, ha pedig kiszárad, csak a csákányoknak enged. A vizet nehezen szívja be. Vörös színét a vas-hidroxid adja, a növekvő humusztartalomról egyre sötétebbre válik. Második meghatározó talaj a löszből képződött "sárga föld". Fajtái a lejtőtörmelékkel, kőzettörmelékekkel, fosszilis talajjal kevert lejtőlösz és löszvályog, valamint a Tokaji-hegyen vagy az Olaszliszkától északra fekvő dombokon található homokos lösz. Jó vízgazdálkodású, jó vízáteresztő, alacsony mésztartalmú talajféleség. A lösz elsősorban a hegység déli peremére jellemző, de a Hegyalja szélén, a Hernád felé nyugatra, illetve az Alföld felé délre terjed tovább. A fő talajtípusok között szerepel még az erősen átkovásodott kőzetekből és horzsakőből keletkező kőpor, ami tulajdonképpen mechanikai mállás következtében létrejött váztalaj. A kőpor a fehér riolitnak, a horzsakőnek és a perlitnek finom szemcsés törmeléke. Kevéssé kötött, nem képlékeny, a vizet nem tárolja, hőkapacitása rossz. A Tokaj-hegy jellegzetes talaja a pleisztocén-kori löszből alakult ki, melynek több méteres rétege alkalmas pince-vájásra

13 Zempléni Nemzeti Park Biológiai jellemzők Gombák 97 nemzetség mintegy 241 faját sikerült azonosítni a vizsgált területekről. Ezek közül 1 faj (kb. 0,004%) az első (eltűnéssel, kihalással fenyegetett), 9 (kb. 3,7%) pedig a második (erősen veszélyeztetett) kategóriába sorolható. Meglehetősen sok, 70 faj (29 %) tartozik a 3. (veszélyeztetett) kategóriába, és 31 faj (azaz 13%) esik az utolsó, potenciálisan veszélyeztetett csoportba. Királytinóru (Boletus regius Krombholz 1832) Serleges korallgomba (Artomyces pyxidatus)

14 Zempléni Nemzeti Park Növénytársulások és növények Kiemelkedő tájképi szépségekkel rendelkezik a terület. A Bodrogzug ártéri területe Európában is egyedülálló, Ramsári terület. A Tokaj-hegy síkságból kiemelkedő tömbje 50 kilométerre is uralja a horizontot. Tokaj-hegyalja szőlőterületei a Világörökség részét képezik. A Zemplénben van hazánk legnagyobb kiterjedésű összefüggő erdősége, mely egyedülálló látvány. A táj a Kárpát-medence flóratartományainak nagy találkozóhelye. A Bodrogköz mocsári növényzete, ártéri erdeitől az összefüggő montán-bükkösökig, számtalan botanikai ritkaság őrzőhelye. A Zempléni TK-ben élő védett növény fajok száma 152, fokozottan védett 4 faj. Az országban csak itt fordul elő a csipkéslevelű palástfű (Alchemilla crinita), nagylevelű koronafürt (Coronilla elegans), fekete lonc (Lonicera nigra), Schudichtarsóka (Thlaspi kovatsii subsp. Schudichii). A korpafüvek négy faja csak itt található meg együttesen. A Tokaj-Bodrogzug TK területén élő védett növény fajok száma 82, fokozottan védett négy. Az országban csak itt fordul elő a gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius) a havasi varázslófű. A festői szépségű Istvánkúti-nyírjes hazánk egyetlen hegyi nyírláperdeje, 300 kárpáti lepke és más rovarfaj védett élőhelye. Itt van a kárpáti körtike egyetlen termőhelye is, számtalan kárpáti flóraelem társaságában. A Gyertyánkúti réteken és a Tokaji-hegyen kosborfaj lelhető fel. Utóbbi hazai rekordot is tart azzal, hogy ilyen kis területen (25km 2 ) ilyen sok orchidea sehol máshol nem fordul elő. Különleges florisztikai értéket képvisel a Gilevári hegycsoport fajgazdagsága is. Szinte valamennyi hazai erdőtípus előfordul itt. Különösen értékes a spessartival vetekedő kocsánytalan tölgyes, a nagy területeket elfoglaló montán bükkösei. A ZTK területének 82%-a erdő. A bükk 19%-ban, a kocsánytalan tölgy 48%-ban képviselteti magát. A Zemplén flóráját és növénytársulásait tekintve is szubmontán és montán öve átmenet a Középhegység és a magas Kárpátok között. Szembetűnő a kettős jelleg: a pannon és kárpáti karakter. Az eredetihez a legközelebb álló élőhelyeit jelenleg a Zempléni Tájvédelmi Körzet és a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet foglalja magába A hegyvidék és közvetlen környéke a belső kárpáti vulkáni övezet -hazánkban az északi Középhegység- tagja, növényzetében sok rokon vonással. Az alacsonyabb régió d-dny.-i lejtőin erdősztyep (átlagosan -400 m tszf. m.-ig) és tölgyes öv (átlagosan -600 m tszf. m.-ig), a magasabb régióra gyertyános-tölgyes (átla-gosan 700 m tszf. m.-ig), bükkös öv (átlagosan 700 m tszf. m.-tól felfelé) az eredeti jellemző vegetáció. Előbbi a nyugati, keleti és délies peremein, utóbbi északi magasabb részein jellemző (l. a vegetáció térképét, in Simon T. 1977). A szubmontán régió. Legnagyobb része a Dűlő és a Hegyalja területére esik. Itt szembetűnő az ember hatása. Az eredeti lejtősztyepek, sztyeperdők (= tatár-juharostölgyesek, molyhos-tölgyes bokor-erdők, nyilt tölgyesek) és sziklagye-pek zsugorodnak, a rétlegelő gazdálkodás, gyümölcs-szőlő kulturák területei terjeszkednek. Felhagyott kultúrák helyén sokszor nagy sokféleséggel regenerá-lódik az erdeti növény (pl. a hegyaljai erdősztyep-rét)- és állatvilág. A nagyobb patakok völgyei, a peremi folyók ártere élőhelyein természetközeli éger- és füzligetek tenyésznek. Az északias lejtők, szűkebb völgyek itt is montán lomberdők (gyertyános-tölgyesek, bükkösök) termőhelyei. A flórában pannonpontusi, kontinentális és szubmediterrán fajok (pl. Acer tataricum, Echium maculatum, Dictamnus albus, Rosa gallica, Crepis pannonica) idézik az ősi képet. A cirkumpoláris, alpinkárpáti fajok jelenléte itt még alárendelt. A montán régió nagyjából a háromhutai völgytől északra és Telkibányától délre lévő központi, magas (ált. 600 m. tszf. magasság) hegyek csoportja, a hegység érintettlenebb "szíve". Fő társulásai a hegyvidéki vagy másnéven kárpáti bükkösök (génrezervátum), közel eredeti törmelék-lejtő- és szilikátszikla erdők, szőrfügyepek, virágos hegyirétek és kaszálók, festői patakvölgyek, lápok. Flórájában bükkös- és fenyőövi, alpin-kárpáti, boreális fajok ( pl.: Lycopodium-fajok, Huperzia, Aconitum-fajok, Woodsia ilvensis, Cardamine glanduligera,

15 Zempléni Nemzeti Park 15 Clematis alpina, Ribes alpinum és Alchemilla-fajok jellemzőek. A kárpáti jelleget itt jól alátámasztja a fenyővi máj- és lombosmohák jelentős fajszáma. Flórája (edényes). Az eddig ismert fajok száma kb. 1350, ami közepes létszám, a magyar edényes flóra kereken 60 %-a. E számot befolyásolja az alapkőzet, a termőhelyek sokfélesége, s nemkülönben a kikutatottság mértéke. Flóraelem megoszlása: eurázsiai=31,5 %, európai és középeurópai= 19,5, kontinentális 16 %, szubmediterrán= 10,5 %, circumpoláris (boreális)= 9.7 %, kozmopolita= 7,2 %, bennszülött kárpáti-pannoniai= 1,6 %, balkáni= 1,2 %, alpin= 1,1 %, atlantikus = 0,6 %. Fokozottan védett fajok az Astragalus dasyanthus (Hegyalja, Dűlő), Traunsteinera globosa (Gyertyánkúti - Bohó rét), Iris aphylla subsp. hungarica (Dűlő, Szerencsi Dombság), Aster oleifolius (Tokaji N.-Kopasz), Erysimum wittmannii (Tállya) és a Crambe tataria (Szentistvánbaksa). A védett növények száma jelentős, mintegy 169 faj: Ez az abaúj-zempléni edényes flóra l2 %-a. Mint értékes természetes állapotokat fenntartó és jelző fajok jellemzői a hegyvidék és közvetlen környéke élőhelyei, termőhelyei sokféleségének. Itt közülük csak néhány szembetűnőbb fajt emelünk ki: Ilyenek pl. a Stipafajok, Dianthus collinus, Clematis alpina, Gladiolus imbricatus, a Lycopodium-fajok( 5 ), az összes Orchidaceae (31), Ribes alpinum, Rosa pendulina, Aconitum-fajok (4), Alchemillafajok (10 faj). A mohák közül említésre érdemes védettek a tőzegmohák (Sphagnum-fajok). Unikális fajok. A hegyvidék nagyon ritka, másutt alig előforduló védett vagy reliktum fajai (kb. 12). Ilyen pl. a tölcséres és kígyózó korpafű (Lycopodium tristachyum, L. annotinum= Kishuta-Nagyhuta, Senyő-v.: Kemencefej, Kis-Péter mennykő, Borindzás), a Botrychium multifidum a Tokártetőn, a Woodsia ilvensis Füzéren és Hejce felett, a Chimaphila umbellata a Repkavölgyben., a Securigera elegans és a Hieracium aurantiacum Kőkapu környékén, a Clematis alpina Hollóháza felett. A kárpáti-alpin, a szubmediterrán és kontinentális pontusi fajok mintegy 200 lelőhelye alapján földrajzilag elválnak előbbiek és utóbbiak élőhelyei és kirajzolják a kárpáti flóra (Carpaticum: Cassoviense) reális, új határát. Ez egy északról bezsákosodó térség, nagyjából: Koromhegy - Hejce - Háromhuta -Nagyhuta - Pusztafalu - Milic vonalán belül (vö. Simon T. 2005). Tavaszi hérics (Adonis vernalis) és a leánykökörcsin (Pulsatilla vulgaris)

16 Zempléni Nemzeti Park 16 A területen eddig ismert ill. megfigyelt természetközeli v. természetes, zömükben védendő növénytársulások (63) megnevezése és néhány jellemzője V í z i n ö v é n y z e t Apró békalencsés (Lemnetum minoris Soó 1927). Kisvizekben a térség gyer-tyános és bükkös öveiben és a folyók holtágaiban gyakori lebegőhínár. A rence-békalencse hínárral gyakran alkot komplexet. Pl. Telkibánya alatti tározó, Fehérkút (hejcei): Cicés-rét, Erdőbénye, Spatak: Tenger-szem, Óbodrog, stb. Vízidara hínár (Wolffietum arrhizae Miav. et Tx. 1960). Sekély, meleg vizekben fellépő ritka csaknem egyfajú, lebegő hínár együttes. Alkotója a legkisebb virágos növény, apróelliptikus vagy gömbös teste 0,5-1 mm. Kísérői békalencsék egy-egy példánya. Bodrog holtágakban szórványos. Rence-békalencse hínár (Lemno-Utricularietum vulgaris Soó 1928). Kisvizek, holtágak, nádas-szegélyek gyakori lebegő társulása. Társulásalkotók a Lemna minor, L. trisulca, Spirodela polyrrhiza, Utricularia vulgaris, szálanként a Hydrocharis morsus-ranae. Vízi páfrány hínár ((Salvinio-Sirodeletum Slavniç 1956). Felmelegedő parti vizek felszínén látványos, sűrű bevonatot alkot. A lebegő felszíni fajok: a Salvinia natans, európai vörös könyves! és a Spirodela polyrrhiza. Gyökérrégiójában vízalatti fajok pl. az Utricularia vulgaris és a Ceratophyllum demersum. Előfordul a Bodrog holtágakban. Apró békalencse (Lemna minor) borította vízfelület M o c s á r i é s l á p i n ö v é n y z e t Békaszittyós. (Cypero-Juncetum bufonii /Felföldy 1942/ Soó et Csűrös 1949). A hegyvidék peremein, a folyók és nagyobb patakok ártereinek -tavasszal vizzel borított- nedves homokján tenyészik. Uralkodó a Juncus bufonius, kísérők a Pseudognaphalium luteo-album és a Persicaria maculosa. Iszapgyopáros, Tisza-parti (Dichostylido-Gnaphalietum uliginosi Timár 1947). Főleg a Bodrog, Hernád hullámterén és holtágaik, valamint nagyobb mellékpatakjaik iszapos homokján élő pionír társulás. Itt főleg a Gnaphalium uliginosum, Potentilla supina, Eleocharis acicularis, H. ovata és Cyperus fuscus a jellemző fajok.

17 Zempléni Nemzeti Park 17 Forrásgyep, veselkés (Cardamino-Chrysosplenietum Maas 1959) A montán erdőöv (Gyertyános-tölgyesek, bükkösök, égerligetek) friss vízellátású gyepjei, források körül, patakok-erek mentén, amelyeket a fákon kívűl a magaskórós állományok is árnyékolnak. E hegyvidéken jellemző és gyakori társulás. Jellemzők. Chrysosplenium alternifolium, Carex remota és Oxalis acetosella. Impatiens noli-tangere. máj- és lombosmohák. (pl. Kemencevölgy, Vajda-völgy, Komlóska-v. Ósva-v., Aranyosi-v., Tekeres-v., Komlóska: Mogyoróstető) Fd. Csillagsásos tőzegmohaláp (Carici echinatae-sphagnetum Soó 1954) A terület ritka, hidegidőszaki reliktum láptársulása. Csak a Kemencepatak (Kőkapu) és a Komlóska-v.-ben, valamint a lászlótanyai Oláh-réten tenyésznek sárgászöld, tocsogós-tőzeges talajú állományai. Védett növényei a tőzegmohák (pl. Sphag-num palustre, S. teres. S. recurvum, S. contortum) és a Parnassia palustris. Kísérők: a Carex nigra, Cirsium palustre és lombos mohák (pl. Climacium dend-roides, Aulacomnium palustre.). Fekete sásos láprét (Caricetum nigrae Braun 1915). Források környékén, a kifolyó mentén kialakuló hidegidőszaki reliktum társulás, Védendő! A Zempléni-hegységben nevezetes a Komlóska feletti Mogyoróstetői forrásláp, A növényzete friss, oxigéndús vizet kedvelő fajokból áll. Pl. Equisetum sylvaticum, Carex nigra, C. lepidocarpa, Myosotis palustris, Sok a lombos moha (Philonotis fontana, Calliergon cuspidatum). Kisebb állománya a Komlóskavölgyi lápon is él, ahol több tözegmoha-faj is társul. Hengeres-sásos láprét (Eriophoro latifolii- Caricetum diandrae (Hargitai 1942)) Borhidi Forráskörüli láprét jellemző társulása a Komlóska feletti Mogyoróstetőn. Reliktumnak számító védett fajok a Carex diandra, Thelypteris palustris, Eriophorum latifolium és Epipactis palustris. Mohákban (pl. Marchantia, Campylium polygamum, Calliergon cuspidatum) sincs hiány. Gyapjúsásos láprét (Carici flavae-eriophoretum Soó 1944). Védendő társulás, forráslápok környékén, friss vizzel öntözött szélesebb völgyekben, zavartalan termőhelyeken alakul ki. Ritka: pl. Kemence-v., Kőkapu-Rostalló, Komlóska-v., Tokár-tető, Mogyorós-tető, Cicés-rét). Sárgászöld színű tocsogós gyep, jellemző fajok: Eriophorum angustifolium, E. latifolium, Carex flava, C. lepidocarpa és orchidea félék: Epipactis palustris, Dactylorhiza majalis. Hidegidőszaki reliktum a Salix aurita. Lómentás szittyórét (Junco inflexi-menthetum longifoliae Lohmeyer 1953). Forráslápok legelő kútak kifolyója mentén, elég gyakori. Domináns a Mentha longifolia, Juncus inflexus, kísérő a Ranunculus repens és a Lysimachia nummularia. Széleslevelű gyapjúsás (Eriohorum latifolium)

18 Zempléni Nemzeti Park 18 K a s z á l ó k és m a g a s f ü v ű r é t e k Kékperjés rét, mészkerülő (Nardo-Molinietum hungaricae) A hegyvidék lápos teknőinek jellemző társulása. A nagytermetű Molinia hungarica nyáron zöld,. ősszre világos-okkerre szineződő, mereven felálló levelű nagy zsombékjai merssziről elárulják üde gyepjét. Jellemző kisérő fajok pl. a Juncus effusus, a Nardus stricta, a Succisa pratensis), védett fajok a Gentiana pneumonanthe és az Achillea ptarmica. Fd. Lápi magaskórós ( Filipendulo ulmariae-geranietum palustris Koch 1926). Égerligetek, fűzlápok és láprétek szélén alakul ki. Jellemző fajai a névadó réti legyezőfű és mocsári gólyaorr, de a Zemplénben a védett Matteuccia struthiopteris is. Fd. Szibériai nőszirmos (Iridetum sibiricae Philippi 1960), tömöttgyepű két lágyszárú szintű és ritkás mohaszintű társulás források környékén, láprétek szélén. Uralja a polykormonos szibériai nőszirom, kísérő a Succisa pratensis, Sanguisorba officinalis, jellemző a Dactylorhiza majalis. Mohaszintjébe leginkább Calliergonella cuspidata, ritkábban Ophioglossum vulgatum fordul elő (Bozsva-völgyi és Gyertyánkúti források környékén). Fd. Patakmenti magaskórós (Angelico-Cirsietum oleracei Tx. 1937). Főleg a hegyvidék peremein sz égerligetekhez kapcsolódó, magastermetű dudvákból álló társulás. Domináns fajok a területen az Angelica sylvestris, Aegopodium, Lysimachia vulgaris, Chaerophyllum aromaticum, a Cirsium oleraceum-ot itt a C. rivulare helyettesíti. Pl. Tolcsva-v., Aranyos-v., Dzedó-v., Bózsva-v. Fd. Sédbúzás mocsárrét, (Agrostio-Deschampsietum caespitosae Újvárosi 1947). Hazánkban és így a Zemplénben is gyakori. Ártérek, nedves lapályok, domb és hegyvidéki teknők rétje. Gyepje magas, zárt, a névadó sédbúza közepesméretű zsombékjairól, az érdes levélzetről is felismerhető. Az alsó gyepszintben jellemző az Agrostis stolonifera, Carex vulpina, C. otrubae. Virágai pl. a Ranunculus repens, R. acris. Fd. Franciaperje-rét (Pastinaco-Arrhenatheretum /Knapp 1954/ Passarge 1964). A szubmontán és montán öv irtásrétjein, parti kaszálóin elterjedt, gyakori, közepes vízellátású termőhelyű társulás. A domináns névadók mellett nyírkosabb talajokon típusalkotó a Carex tomentosa, üde talajokon a Trisetum flavescens és szárazabb helyeken a Festuca rubra. Színpompás virágdíszei pl. a Lathyrus pratensis, Campanula patula, Vicia cracca, Securigera varia. Védett fajok is megjelennek, pl. Orchis morio, Dactylorhiza majalis és Alchemilla-fajok. Fd. Verescsenkesz-rét (Anthyllido-Festucetum rubrae /Máthé et M. Kovács 1960/ Soó 1971). A gyertyános-tölgyes és bükkös üv öde kaszálóin gyakori társulás. Tavasztól-őszig szép virágokkal telt hegyi rét. Dominás faj a Festuca rubra, kísérők pl. az Anthyllis vulneraria, Briza media, Gentiana cruciata, G. pneumonanthe, Gentianella amarellam Thymus pulegioides. Főleg a Gyertyánkúti és Bohó-réteken, Lászlótanya környékén, a Komlóska-v. dombjain. Fd. Angolperjerés-legelő (Lolio-Cynosuretum Tx. 1937). Az alacsonyabb lejtők üde irtásrétje, kaszálója, őzek, szarvasok és a falvak közelében a tehenek legelője. A névadók mellett gyakori a Ranunculus acer, R. repens, Festuca pratensis és Poa pratensis, P. trivialis, Cirsium eriophorum. Fd. Vöröscsenkeszes rét-legelő (Festuco commutatae-cynosuretum R.Tx. es Büker1942). A bükkös öv, üde legelt és legeltetett irtásrétjein fordul elő. A domináns névadók mellett gyakori a Carlina acaulis és a Cirsium eriophorum. Pl. Mogyoróska és Regéc feletti lejtőkön, Pusztafalu környékén, a Senyő-völgyoldalain, Bózsva völgy magasabb terraszain. Fd. Angolperjerét (Lolietum perennis Gams 1927). A hegy- és dombvidék legelőin, rendszerint az itatók környékén kialakuló fajszegény, sötétzöld, tömött gyep. Domináns faja a Lolium perenne, jellemző kisérők Chenopodium bonus-hemricus és a Ch. urbicum. Vékonyszittyós (Juncetum tenuis /Diemont et al. 1940/ Tx. 1950). Hegyvidéki üde rétek, erdőszélek nyirkos, taposott ösvényein törvényszerűen megjelenő fajszegény társulás. Névadója (10-20 cm magas), kísérő pl. a Plantago major, Prunella vulgaris, Poa annua.

19 Zempléni Nemzeti Park 19 Soványlegelők és törpecserjések Csarabos. (Luzulo albidae-callunetum /I. Horvat 1931/ Soó 1971). A kárpáti fajok előfordulásának gyakori termőhelyei. Főleg a savanyú alapkőzetü, meredek, sekélytalajú, északias lejtők (pl. Gilevár, Borzásoldal, Vakaró-v., Vajda-v., Bohó-és Gyertyánkuti rét, Istvánkút) letermelt mészkerűló bükkösei, tölgyesei helyén kialakuló átmeneti nyíres, gyepszintjében dominál a Calluna,. Jellemzők: korpafüvek, mohapárnák, Antennaria dioica, Pyrola- és Vaccinium fajok, Melampyrum pratense. Számos gomba é szúzmó gazdag termőhelye. Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) Szárazrét, hegyi (Agrostetum coarctatae-tenuis/(hargitai 1942/ Soó 1971). Legeltetett hegyoldali réteken (pl. tokári- és bohó-rétek) sovány, köves talajain gyakori társulás. A névadók mellett jellemző a Helianthemum ovatum, az Anthoxanthum odoratum és Potentilla heptaphylla, valamint védett orchidea félék is (Orchis morio, O. purpurea, O. sambucina). Fd. Juhcsenkesz-rét (Genisto pilosae-festucetum ovinae Simon 1970). A Kárpátok és a Ny.-i Alpok szilikát szikláin kialakuló, hazánkban ritkább, természetes, zavartalan társulás. A Zempléni hegységben sziklagerinceken, egykori lávafolyások nyers kőzetén (pl. Pusztafalu és Telkibánya, István-kút környékén) él. Jellemzői: a névadók mellett a Cruciata verna, Danthonia decumbens, Hieracium pilosella, Rumex acetosella és sok acidofrekvens moha és zuzmó jelenléte. Szőrfűgyep (Festuco ovinae-nardetum Dostál 1933). Tömött, kevés fajú, kilugzott talajú gyepjei az atlanti tájak és az európai hegyvidékek montán és szubalpin öveiben alakulnak ki. A Zempléni-hegység irtásrétjein, gyakran a legelés ill. a legeltetés hatására -főleg az északi központi részen- terjeszkednek. Az erőstővű Nardus stricta mellett Festuca ovina, F. rubra, Viola canina, ritkábban a Lycopodium complanatum él. Fd.

20 Zempléni Nemzeti Park 20 Sziklahasadéknövényzet Északi fodorkás, északi (Asplenietum septentrionalis Schwickerath 1944). Az andezit sziklahasadékok gyakori, kiskiterjedésű társulása. Leginkább é.- kitettségben. A névadó mellett jellemző helyenként (Füzér, Telkibánya: Kutyaszorító, Regéc: Nagyszárkő) a ritka Woodsia ilvensis, gyakori szálanként a Festuca pseudodalmatica, védett kövirózsák: Jovibarba hirta, Sempervivum marmoreum, moha-párnácskák (ezüstszürke=hedwigia albicans barnás-pillás= Polytrichum piliferum). Szirti páfrány (Woodsia ilvensis) Szirti páfrányos (Woodsio ilvensis-asplenietum septentrionalis Tx. 1937). A területen nem önálló, pár dm-es állományai előző társulással mozaikosak. Sziklabevonat társulás (Hypno-Polypodietum), A hegyvidék árnyes vagy napos szilikát szikláin kialakult mohapárnás társulás, kevés edényes fajjal. Pionir társulás, amely pár cm-es humuszréteget készit a sziklán. Jellemző mohái: Hypnum cupressiforme, Dicranum scoparium, Bartramia pomiformis de jelen vannak tölcsérzúzmó (Cladonia) fajok is. Az edényeseket sok Polypodium vulgare, Asplenium trichomanes képviseli. Pionir és szárazgyepek Juhcsenkesz hamuszínűmoha társulás (Festuco ovinae-rhacomitrietum Simon 1971). Előzőhöz hasonló helyen, de árnyas riolit sziklákon, kisebb foltokban kialakuló pionír mohabevonat társulás. Pl. Kishuta, Telkibánya környéke. Domináns a Rhacomitrium canescens, kísérők pl. a Thymus pulegioides, Jasione montana, Allium montanum. Juhcsenkesz szőrmoha társulás (Festuco ovinae-polytrichetum piliferae Simon 1971). A hegyvidék napos-félárnyékos szikláinak (andezit, riolit, dacit, perlit) természetes mohagazdag pinír társulása, a tölgyesek és gyertyános-tölgyesek övében. Pl. Ósva-völgy, Bagolykő, Baratla kövein. A névadók mellett a Polytrichum piliferum, Dicranum undulatum és Cladonia-fajok jellemzők. Gyöngyperjés szilikát sziklagyep (Asplenio septentrionali-melicetum ciliatae /Soó 1940/ Máthé et M. Kovács). Kárpáti jellegű, szilikát sziklahasadékokban, keskeny párkányokon kialakuló ősi társulás. A névadók alkotják, gyakori kísérők pl.: Sempervivum marmoreum,

A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai

A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 75 89 A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai SZIRMAI ORSOLYA, NAGY JÁNOS, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZERDAHELYI TIBOR,

Részletesebben

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Előfordulás: Bükkösök és gyertyános tölgyesek zónájában fordulnak elő hegy és dombvidéken Termőhely: Mély, keskeny völgyek aljában és alsó lejtőjén jelennek meg, mikroklímájuk

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül 2. melléklet a.../2011. (...) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség alatt álló épületek, Helyi védelemmel rendelkező, helyi védelem alá vont épületek 1. Műemléki védettség alatt álló épületek Bécsi

Részletesebben

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Crisicum 3. pp.21-25. Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Bölöni János - Király Gergely Bevezetés A zárt erdőkhöz kötődő erdei növényfajok túlélését, ezzel összefüggésben

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

C23 Tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok Transition mires and raised bogs

C23 Tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok Transition mires and raised bogs ban a vaddisznók dagonyázása. Erdős vegetációban a forrás környékén végzett közvetlen beavatkozások (fakitermelések, cserjeirtás) lehetnek degradációs tényezők. Ezek a hatások mind az állomány fiziognómiájában,

Részletesebben

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Falusias lakóterület Halmazos beépítés Lf-1 Hagyományos fésős beépítés Fésős elıkertes beépítés Szabadonálló

Részletesebben

ID NER NER részletes T_S

ID NER NER részletes T_S ID NER NER részletes T_S T Szántó. Gyomfajkészlete a kultúrától függően változhat. A megfigyelt fajok közé tartozik a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), mezei zsurló (Equisetum arvense), kakaslábfű

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Zöld Forrás címő programja (Kövi) által támogatott SZİDRÁKOSI PROGRAM

BESZÁMOLÓ. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Zöld Forrás címő programja (Kövi) által támogatott SZİDRÁKOSI PROGRAM BESZÁMOLÓ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás címő programja (Kövi) által támogatott SZİDRÁKOSI PROGRAM Természetközeli élıhelyek vizsgálata, védelme és rehabilitációja II. ütem: 2006

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess vács 1975a, Kun 2000, Less 1988, Magyar 1933b, Majer 1962, 1968, Michalko et al. 1987, Mucina et al. 1993, Roleček 2005, 2007, Simon 1977, Soó 1960b, Vojtkó 1990, Wendelberger 1989, Zólyomi & Jakucs 1957,

Részletesebben

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akácgazdálkodás biológiai alapjai Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akác ellentmondásos megítélése akác nagyhatalom vagyunk nincs még egy olyan fafajunk,

Részletesebben

A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj és Zemplén határán

A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj és Zemplén határán A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MONOGRÁFIÁI 3. SOROZATSZERKESZTŐ: Baráz Csaba A Zempléni Tájvédelmi

Részletesebben

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket?

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? AJÁNLOTT LISTA Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? Kertes ház esetén érdemes saját gyümölcsfogyasztásunk legalább egy részét magunknak megtermelni. Így nem leszünk mindenben az

Részletesebben

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014 B-006 110/20/7/4 B-011 Ulmus laevis Vénic szil 50/12/12/4 B-013 60/12/10/4 B-014 150/258/4 B-018 Carpinus betulus Közönséges gyertyán 40/8/10/4 B-030 45/10/13/4 B-035 Salix alba Tristis Fehér fűz 80/10/12/4

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata Magyarország éghajlata Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata

Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 19 25-34 Ka pos vár, 2011 Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata 1 Somogyi Zoltán & 2 Juhász Magdolna 1H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary,

Részletesebben

HOSSZÚTÁVÚ TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI TERV STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEK TERÜLETÉRE

HOSSZÚTÁVÚ TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI TERV STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEK TERÜLETÉRE TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS ÉS HOSSZÚTÁVÚ TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI TERV DABAS, GYÁL, MONOR STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEK TERÜLETÉRE Készítette: Rekettye Táj- és Természetkutató Egyesület 1078 Budapest,

Részletesebben

Tisztelt Kiss László Úr!

Tisztelt Kiss László Úr! Ügyiratszám: 9139/2007. Kiss László Zempléni Tájak Helyi Közösség Tolcsva Petőfi út 36-40. 3934 Tárgy: Helyi közösség előzetes elismerési kérelmének jóváhagyása Tisztelt Kiss László Úr! Az Irányító Hatóság

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

K A N I T Z I A Kanitzia 17:121-150. Szombathely, 2010 Journal of Botany A DEVECSERI-BAKONYALJA NÖVÉNYVILÁGA

K A N I T Z I A Kanitzia 17:121-150. Szombathely, 2010 Journal of Botany A DEVECSERI-BAKONYALJA NÖVÉNYVILÁGA K A N I T Z I A Kanitzia 17:121-150. Szombathely, 2010 Journal of Botany A DEVECSERI-BAKONYALJA NÖVÉNYVILÁGA LÁJER KONRÁD Eötvös József Főiskola, Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar, H-6500 Baja, Bajcsy-Zs.

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 1 zbatori@gamma.ttk.pte.hu, 2 barikori@yahoo.com, 3 moon@ttk.pte.hu

H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 1 zbatori@gamma.ttk.pte.hu, 2 barikori@yahoo.com, 3 moon@ttk.pte.hu 3 Flora Pannonica Journal of Phytogeography & Taxonomy A Dryopteris affinis (LÖWE) FRAS.-JENK. elıfordulása a Mecsekben BÁTORI Zoltán 1 BARÁTH Kornél 2 CSIKY János 3 1, 2, 3 PTE TTK, Biológiai Intézet,

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Kerékpártúra útvonalak

Kerékpártúra útvonalak Kerékpártúra útvonalak Szelce-Szádvár kerékpár körtúra Az Aggtelek-Domica határátkelőtőla Baradla-barlang aggteleki bejáratáig tartó 51 km hosszúságú, kb. 200 m-es szintkülönbségű kerékpáros körtúra 32

Részletesebben

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess Zárt száraz- és félszárazgyepek Horváth András, Illyés Eszter, Molnár Csaba, Bölöni János, Fekete Gábor, Varga Zoltán, Nagy József, Kun András, Óvári Miklós H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK. 2015. szeptember 2-i állapotok szerint

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK. 2015. szeptember 2-i állapotok szerint EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK 2015. szeptember 2-i állapotok szerint INTÉZMÉNY A Művelődés Háza és Könyvtára 3950 Sárospatak, Eötvös u. 6. Aranygombos Többcélú Közhasznú Egyesület 3896 Telkibánya, Rákóczi

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows

H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok H4 Erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok Semi-dry grasslands, forest-steppe meadows Natura 2000: 6210 Semi-natural dry

Részletesebben

A Mura ártér élővilága

A Mura ártér élővilága Interreg III A Közösségi Kezdeményezés Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program EMBER MURA TERMÉSZET A Mura ártér élővilága Élőhelyek a Kerka torkolatától Letenyéig Szerzők: dr. Bódis Judit

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

A Barcsi Borókás növényzete

A Barcsi Borókás növényzete Somogyi Múzeumok Közleményei B Természettudomány 17: 123 146 (2006) Kaposvár, 2007 A Barcsi Borókás növényzete Somogy County Museum, Natural History Department, H-7401 Kaposvár, Pf. 70. Hungary. E-mail:

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

1. ábra: A Bárányjárás légi felvételen [1]

1. ábra: A Bárányjárás légi felvételen [1] Hamar Éva e-mail: ehamar92@gmail.com tel.: 06 20/523-60-52 Cím: 2100 Gödöllő, Veres Péter utca 14. Iskola: Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Sokszínűség a bárányok völgyében Felkészítő

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A. Szerkeszti: BARTHA DÉNES. Vol. XI.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A. Szerkeszti: BARTHA DÉNES. Vol. XI. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A Szerkeszti: BARTHA DÉNES Vol. XI. MESTERHÁZY ATTILA BAUER NORBERT KULCSÁR LÁSZLÓ A KISALFÖLDI BAZALT TANÚHEGYEK EDÉNYES FLÓRÁJA

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM BOTANIKAI ÉS TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK A TARDONAI-DOMBSÁG TERÜLETÉN. Doktori (PhD) értekezés SZIRMAI ORSOLYA

SZENT ISTVÁN EGYETEM BOTANIKAI ÉS TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK A TARDONAI-DOMBSÁG TERÜLETÉN. Doktori (PhD) értekezés SZIRMAI ORSOLYA SZENT ISTVÁN EGYETEM BOTANIKAI ÉS TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK A TARDONAI-DOMBSÁG TERÜLETÉN Doktori (PhD) értekezés SZIRMAI ORSOLYA Gödöllı 2008 A doktori iskola megnevezése: Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

KITAIBELIA VI. évf. 1. szám pp.: 87-91. Debrecen 2001. Bevezetés

KITAIBELIA VI. évf. 1. szám pp.: 87-91. Debrecen 2001. Bevezetés Florisztikai adatok Sárvár környékérõl KULCSÁR László Polgármesteri Hivatal 9600 Sárvár Várkerület 2-3. Bevezetés Növénytani szempontból Vas megye az ország egyik legjobban kutatott területe. Sárvár környékét

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Festőnövények TAVASZ. Csalán /Urtica dioica/ Farkaskutyatej /Euphorbia cyparissias/ Cserszömörce /Cotinus coggyria/

Festőnövények TAVASZ. Csalán /Urtica dioica/ Farkaskutyatej /Euphorbia cyparissias/ Cserszömörce /Cotinus coggyria/ Festőnövények TAVASZ Csalán /Urtica dioica/ Jól ismeri mindenki, a találkozást nem felejtjük el vele. Friss csalánlevéllel halványzöldre festhetjük a gyapjút. Sárgát ad, ha a friss leveleket megfőzzük,

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Kirándulás

Részletesebben

ISMÉTLÉS. Társulások. Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer

ISMÉTLÉS. Társulások. Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer ISMÉTLÉS Társulások Életközösség (=társulás, biocönózis) meghatározott szerkezetű, alkotó populációk között kapcsolatrendszer Asszociáció (=növénytársulás, fitocönózis) Cönológia (=társulástan társulástan)

Részletesebben

J4 Fűz-nyár ártéri erdők Riverine willow-poplar forests

J4 Fűz-nyár ártéri erdők Riverine willow-poplar forests Douda 2008, Gál et al. 2006, Jakucs 1961a, Járai- Komlódi 1958, 1959, 1960, Juhász 2005, 2006, Juhász & Dénes 2006, Kevey 1993b, 2008a, 2010a, Kevey & Alexay 1996a, 1996b, Kovács & Máthé 1967a, Lájer 1998a,

Részletesebben

TV története Magyarországon

TV története Magyarországon TV története Magyarországon 1426. Zsigmond király az erdők védelmére hívja fel a figyelmet I. Előtörténet: 1829-79- mozgósítás II. Kezdeti szakasz 1879-1919 erdészet és ornitológusok: 1879. I. Erdőtörvény-véderdő

Részletesebben

A TANÁCS 1971. március 30-i IRÁNYELVE

A TANÁCS 1971. március 30-i IRÁNYELVE A TANÁCS 1971. március 30-i IRÁNYELVE a répa vetőmag, a takarmánynövény vetőmag, a gabona vetőmag és a vetőburgonya forgalmazásáról szóló 1966. június 14-i, az olajos- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról

Részletesebben

e Acta Naturalia Pannonica

e Acta Naturalia Pannonica e Acta Naturalia Pannonica e Acta Nat. Pannon. 3: 27 48. (2012) 27 A Kelet Mecsek bükkösei Beech woods in the eastern Mecsek Mountains [Helleboro odori Fagetum (A. O. Horvát 1958) Soó & Borhidi in Soó

Részletesebben

Dendrológia. 12. előadás. Dr. Bartha Dénes. 2009. november 3.

Dendrológia. 12. előadás. Dr. Bartha Dénes. 2009. november 3. Dendrológia 12. előadás Dr. Bartha Dénes 2009. november 3. Festőnövények fagyal kökény lucfenyő Faj bibircses nyír cserszömörce fekete bodza kocsányos tölgy és kocsánytalan tölgy kutyabenge mézgás éger

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter Ócsai templom és pincesor A terepgyakorlatot két kultúrtörténeti

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. A vegetációdinamikai vizsgálatok keretében végzett felvételezések eredményei a. Kis- és Nagy-Polyán területén

KUTATÁSI JELENTÉS. A vegetációdinamikai vizsgálatok keretében végzett felvételezések eredményei a. Kis- és Nagy-Polyán területén KUTATÁSI JELENTÉS A vegetációdinamikai vizsgálatok keretében végzett felvételezések eredményei a Kis- és Nagy-Polyán területén Türke Ildikó Judit, Gyarmati Magdolna, Lukács Attila Bogland Bt. 2009 Készült

Részletesebben

ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ

ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ K A N I T Z I A Journal of Botany Kanitzia 14: 95-108., Szombathely, 2006 ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ SZOLLÁT GYÖRGY Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár 1476 Budapest,

Részletesebben

Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo. tanösvényei

Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo. tanösvényei Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo tanösvényei Tollas Tibor Erdõ fohásza Föld ura, Ember, ki erre jársz, ne emelj fáimra kezet, dermesztõ téli éjszakákon én vagyok védõ tûzhelyed. Én vagyok forró

Részletesebben

Háromhuta. Bemutatkozás. Megközelítés

Háromhuta. Bemutatkozás. Megközelítés Frissítve: 2014.07.06. Háromhuta Bemutatkozás Háromhuta a Zemplén hegységben megbújva, mindmáig megőrizte 100 évvel ezelőtti jellegét, itt még ma is lakottak az eredeti népi építészeti stílusban épült

Részletesebben

I. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép)

I. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép) Kerepes: Ördög-hegyi dőlıút jellemzése Belemnites Mérnöki Iroda Kft. 2100 Gödöllı, Dózsa György út 13. peter.gabor@belemnites.hu tel.: 06 20 388 7112; fax: 06 28 414 471 Péter Gábor biológus-ökológus,

Részletesebben

A Zempléni-hegység emlõsfaunája (Mammalia)

A Zempléni-hegység emlõsfaunája (Mammalia) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 361 403 A Zempléni-hegység emlõsfaunája (Mammalia) BIHARI ZOLTÁN - PETROVICS ZOLTÁN - SZENTGYÖRGYI PÉTER ABSTRACT: (Mammals of the Zemplén Mountains)

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

Sokszínű élet a Perőc-oldalon

Sokszínű élet a Perőc-oldalon Sokszínű élet a Perőc-oldalon Sok helyen hallani mostanság a biodiverzitásról, és annak védelméről, megőrzéséről. A mai ember sokszor csak elsuhan a természet rejtett szépségei mellett, és nem gondol arra,

Részletesebben

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS

TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 BEVEZETÉS TÁJTÍPUS-TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE ÉS GYAKORLATI HASZNA EGY KISVÍZGYŰJTŐ PÉLDÁJÁN TÓTH ADRIENN 87 PREPARATION AND USE OF LANDSCAPE TYPE MAPS AS REFLECTED BY THE STUDY OF A SMALL CATCHMENT Abstract: Applying the

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata

Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 19 17-24 Ka pos vár, 2011 Zselici bükkös erdőtársulás időbeli változásának összehasonlító cönológiai vizsgálata Somogyi Zoltán H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary, e-mail: somogyi.t.zoltan@gmail.com

Részletesebben

ISMÉTLÉS. Társulások

ISMÉTLÉS. Társulások ISMÉTLÉS Társulások Életközösség (=társulás, biocönózis): az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22.

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22. A Hanság g (HUFH30005) fenntartási tervének egyeztetése Lakossági és s gazda fórumf Rábcakapi, 2014. július 22. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

Természetvédelmi kezelési tervének MELLÉKLETEI

Természetvédelmi kezelési tervének MELLÉKLETEI ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Természetvédelmi kezelési tervének MELLÉKLETEI I Tartalom 4. MELLÉKLETEK... 3 4.1. Alapadatok... 3 4.2. A tervezési terület jellemző adatai... 4 4.2.1. A tervezési terület

Részletesebben

A DUNA TISZA KÖZE ÉS A TISZÁNTÚL NÖVÉNYZETE A 18 19. SZÁZAD FORDULÓJÁN I.: MÓDSZERTAN, ERDÕK, ÁRTEREK ÉS LÁPOK

A DUNA TISZA KÖZE ÉS A TISZÁNTÚL NÖVÉNYZETE A 18 19. SZÁZAD FORDULÓJÁN I.: MÓDSZERTAN, ERDÕK, ÁRTEREK ÉS LÁPOK Bot. Közlem. 95(1 2): 11 38, 2008. A DUNA TISZA KÖZE ÉS A TISZÁNTÚL NÖVÉNYZETE A 18 19. SZÁZAD FORDULÓJÁN I.: MÓDSZERTAN, ERDÕK, ÁRTEREK ÉS LÁPOK MOLNÁR ZSOLT MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete,

Részletesebben