Javaslat a Zempléni Nemzeti Park megalakítására. Készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség. Szerkesztette: Dr Bihari Zoltán ökológus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Javaslat a Zempléni Nemzeti Park megalakítására. Készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség. Szerkesztette: Dr Bihari Zoltán ökológus"

Átírás

1 Javaslat a Zempléni Nemzeti Park megalakítására Készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség Szerkesztette: Dr Bihari Zoltán ökológus Szakértők: Béres István ornitológus Egri Károly mikológus Erhardt Gábor építész Firmánszky Gábor ornitológus Góg Tibor területfejlesztő Hegyessy Gábor entomológus Kovács Ágnes építész Makoldi Miklós régész Orosz András entomológus Petrovics Zoltán ornitológus Prof.Dr. Simon Tibor botanikus Somlai Tibor herpetológus Szegedi Zsolt ornitológus Prof.Dr. Tuba Zoltán botanikus Prof.Dr. Varga Zoltán zoológus Zsólyomi Tamás botanikus 2007

2 Zempléni Nemzeti Park 2 Tartalom Bevezetés 1. Általános információk Összefoglaló adatok A ZNP rendeltetése 7 2. A terület jellemzése Környezeti jellemzők Éghajlat Hidrológia Geológia Talajtan Biológiai jellemzők Gombák Növénytársulások és növények Állatvilág Gerinctelen állatok Gerinces állatok Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők Ipar, bányászat Kultúrtörténeti értékek Célkitűzések meghatározása A gazdálkodás feladatai Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Idegenforgalom 54 Összefoglalás 62 Irodalomjegyzék 64

3 Zempléni Nemzeti Park 3 Bevezetés Hazánknak kevés olyan tája van, mely összefüggő, nagy kiterjedésű területen védett állat és növény fajok százainak ad otthont, melynek minden településén az ezeréves történelmünk valamely darabkájába ne botlanánk, ahol a táj és az ember harmóniában él, ahol még nem szennyeznek gyártelepek, és nem zajonganak autósztrádák. A Zempléni-hegység és a Bodrogköz ilyen. Olyan területről van szó, melynek értékei vitán felüliek, ezért méltán kijár nekik a NEMZET PARKJA kitüntető cím. Természeti kincseinek gazdagsága, sokszínű etnikuma, történelmi és kulturális értékei a nemzet zarándokhelyévé avathatja a Kárpátmedence ezen szögletét, egy önálló NEMZETI PARK alapítása révén. Talán az is jelkép értékű, hogy Európa mértani közepe éppen itt, Tállya határában található. A tervezett nemzeti park földrajzi fekvése, valamint sajátos geológiai és hidrogeológiai viszonyai a szubkárpáti klímával együtt meghatározzák különleges értékű flóráját és faunáját. Sajátos településszerkezete, egykori tűzhányók cukorsüveg hegycsúcsláncai, hegyi rétekkel, kaszálókkal tarkított összefüggő erdőségei, ódon várromjai, régi kastélyai, dzsungel-szerű ártéri erdei, vadvízvilága teszik varázslatos szépségűvé a tájat. E tájnak legszebb peremvidéke a Tokaj-hegyalja, amely olyan kiemelkedő magyarhoni táj, mely nemzeti kultúránk, történelmünk fellegvára, ezeregyszáz éves hazánk kincseinek őrzője. A Zemplén a Kárpátok belső vulkáni övének legszebb tagja, tulajdonképpen a Kárpátok előhegye. A táj és a hegység ősi híd a Kárpátokhoz. A Bodrogköz honfoglaló kultúránk emlékét őrzi. Nem csak tényleges régészeti leleteivel, hanem a honfoglalás korihoz hasonló tájszerkezetével. Ez az a táj, melyet a tavaszi vizek még szabadon járnak. Már az első nemzeti parkok alapításakor felmerült a Zemplén és a Bodrogzug ilyetén védelme, ami azonban sajnos nem valósult meg. Most itt van az a történelmi pillanat, mikor ismét előállhatunk a Nemzeti Park gondolatával. Soha nem látott összefogás körvonalazódik a tájon. A civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok többsége az ügy mellé állt, és úgy látják, -ki-ki érdekeinek megfelelően-, hogy ez lehet a továbblépés, a boldogulás útja. A természet iránt elkötelezettek a különleges természeti értékek védelmének lehetőségét, a vállalkozások a turizmus fellendülését, a borászatok a tiszta környezet megőrzését, a borturizmus fellendülését, az önkormányzatok a munkahelyteremtést, a nagyobb bevételeket, településfejlesztést, a kultúra iránt fogékonyak annak bemutatását, felvirágoztatását, az értelmiség megerősödését látják lehetőségként a leendő Zempléni Nemzeti Parkban. Az új nemzeti park megalakítása nem jár új természetvédelmi korlátozások bevezetésével, hiszen csak a már most is természetvédelmi oltalom alatt álló területek gondozását végezné az új és önálló Zempléni Nemzeti Park Igazgatósága. Ezen célra fogtunk hát össze, és ez a cél nem kevés: megmaradni, vagy feloldódni a globális folyamatokban. Kölcsey, a táj nagy szülöttje ad nekünk optimizmust és előremutatást: Messzi jövendővel komolyan vess öszve jelenkort: Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül.

4 Zempléni Nemzeti Park 4 1. Általános információk 1.1. Összefoglaló adatok A védett terület jövőbeli javasolt neve: Zempléni Nemzeti Park Területe: kb ha A terület legmagasabb pontja Füzér határában a Nagy-Milic 893 méter, míg legalacsonyabb pontja 95 méter Tokaj határában. Határai: A Nemzeti Park Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik. A tervezett nemzeti park a Zempléni-hegységben és a Bodrogzugban helyezkedne el. A működési területe pedig a Hernád és Tisza által körbeölelt területen, a Szlovák határig húzódna, kb. 800 km 2 területen, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes területén. A terület természetvédelmi kezelője a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság. A tervezett Zempléni Nemzeti Park működési területének lehatárolása (pirossal kihúzva) A leendő Zempléni Nemzeti Park által érintett települések: Északi tömb: Hollóháza, Füzér, Pusztafalu Középső tömb: Arka, Boldogkőváralja, Bózsva, Erdőhorváti, Gönc, Fony, Háromhuta, Kishuta, Komlóska, Korlát, Makkoshotyka, Mogyoróska, Nagyhuta, Regéc, Telkibánya, Nyíri Déli tömb: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Olaszliszka, Szegi, Tarcal, Tiszaladány, Tokaj, Zalkod

5 Zempléni Nemzeti Park 5 Község közigazgatási területe (ha) Jelenleg védett terület a községhatárban (ha) Arka 964,17 580,94 Bodrogkeresztúr 2986, ,52 Bodrogkisfalud 1467,92 684,53 Boldogkőváralja 2199, ,75 Bózsva 1639,1 909,81 Fony 4055, ,1 Füzér 3750, ,51 Gönc 3727,35 899,22 Göncruszka 1669,81 37,57 Háromhuta 3779, ,04 Hollóháza 235,98 235,98 Kishuta 517,49 258,66 Komlóska 2985,95 836,6 Makkoshotyka 1040,26 843,19 Mogyoróska 1916, ,91 Nagyhuta 3504,2 3381,11 Nyíri 1646,97 44,7 Olaszliszka 3948,46 953,33 Pusztafalu 700,37 382,31 Regéc 2721, ,07 Szegi 905,27 363,29 Tarcal 5372,48 353,4 Telkibánya 4682, ,59 Tiszaladány 2218,87 349,29 Tokaj 2819,89 816,3 Zalkod 1020,24 217,93 A Füzéri-vár

6 Zempléni Nemzeti Park 6 Északi tömb Középső tömb Déli tömb A nemzeti parki rangú védett területek (kékkel) a Zempléni Nemzeti Park működési területén

7 Zempléni Nemzeti Park A ZNP rendeltetése a. Védje és őrizze meg a Zempléni-hegység, a Bodrog-zug, Bodrogköz és Tokaj-hegyalja jellegzetes tájképi, természeti és kulturális értékeit: -a középhegységi lombos erdő társulásokat, azok jellegzetes és ritka növény és állatfajaival, -a kaszálóréteket, és más nyílt társulásokat, azok jellegzetes és ritka növény és állatfajaival, -az ártéri társulásokat, azok jellegzetes és ritka növény és állatfajaival, -a felhagyott bányákat ritka madár és denevérfajaival, -a forrásokat, tavakat és természetes vízfolyásokat, -a világon egyedülálló szőlészeti-borászati kultúrát, -a magyarság kultúrája és történelme szempontjából fontos építészeti értékeket. b. Őrizze meg és támogassa a hagyományos (extenzív) gazdálkodás hagyományait, segítse a népi mesterségek, néphagyományok és népszokások fennmaradását. c. Biztosítsa a tudományos kutatások feltételeit. d. A természeti környezet megőrzésével segítse elő a szabadban történő pihenést, testmozgást, kikapcsolódást és a tudományos ismeretterjesztést, oktatást. e. Támogassa, ösztönözze és szervezze a természeti és kultúrtörténeti értékek megismerésére irányuló szelíd turizmust és idegenforgalmat.

8 Zempléni Nemzeti Park 8 2. A terület jellemzése 2.1. Környezeti jellemzők Éghajlat A Bodrogközben a mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlat jellemző, míg a Zempléni-hegység méternél magasabban fekvő részei (vagyis a hegység túlnyomó része) a mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves éghajlati típusba tartoznak. A nyugat felől érkező szelek csapadékterhüket a Zempléni-hegység szélfelőli oldalán és közepén hullatják le. A területen nagyon ritka a szélcsend. Ennek oka, hogy az északról a Bodrog völgyén, keletről pedig az Alföldön át akadály nélkül áramlanak a Kárpátok láncain átnyúló hidegebb légtömegek. Ez az észak-keleti hideg széláram az egyik oka annak, hogy a Zempléni-hegység hazánk egyik leghűvösebb területei közé tartozik. A napsugárzás a legfontosabb éghajlati tényező, melynek éves összege kcal./cm2. A domborzatnak nagyon nagy szerepe van a globálsugárzás területi eloszlásában. A déli kevésbé árnyékolt lejtők több, az északi hosszabb ideig árnyékba kerülő lejtők kevesebb napsugárzásban részesülnek. A napfénytartam Hegyalján évi 1950, a hegység északi területein 1900, a Nagy-Milic környékén 1850 óra. A napsütéses órák időbeli megoszlása kedvező: 75 %-a nyári félévre, a vegetációs időszakra jut. A legkevesebb november és február között óra, a legtöbb júliusban: óra. A hőmérséklet területi eloszlása a Zempléni-hegységben változatos, 100 méterenként 0,5 C-ot csökken, így az alacsonyabb peremtájak és a legmagasabb északi hegycsoport évi középhőmérséklete között nagy a különbség. Az évi középhőmérséklet a Bodrogközben és Tokaj-Hegyalján 9-9,5 o C között változik, de a Bózsva-patak alsó folyásánál már 8,5 o C a jellemző éghajlati paraméter. A legalacsonyabb hőmérsékletek -20 o C alá süllyednek. Nyáron 20-20,5 o C a középérték, miközben a nappali maximumok meghaladhatják a 30 o C-ot is. A téli napok száma Hegyalján 30-40, a központi és az északi területeken nap. A fagyos napok száma délről észak felé haladva A csapadék a Zempléni-hegységben általában mm között változik. A város csapadékárnyékban van (vagyis a nyugati szelekkel érkező csapadék a hegyek nyugati lejtőit erősebben öntözi), így a hegységre jellemző értéknél szárazabb. A Zempléni-hegységet télen hótakaró borítja. A peremtájakon átlagosan napig, a magasabban fekvő részeket napig lepi be hótakaró, ami kedvezően befolyásolja a téli sportokat Hidrológia A nemzeti park a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. A hegységet két jelentős folyó, nyugatról a Szlovákiában eredő Hernád, keletről a Szlovákiában és Ukrajnában eredő Latorca, Ung, Laborc, Ondava és Tapoly folyók vizéből táplálkozó Bodrog szegélyezi. A Bodrogközt a Tisza határolja. A hegység északnyugati oldalán, a Borsó-hegy aljáig a patakok közvetlenül a Hernádba torkollnak. Hejcétől délre viszont a patakok a Szerencs-patakba futnak. A Nagy- Milic környéke, a hegyköz és a hegység középső részének (pl. Kemence-patak) vizeit a Ronyvába ömlő Bózsva-patak gyűjti össze. A Ronyva Felsőregmectől Sátoraljaújhelyig határfolyó, nem sokkal utána a Bodrogba ömlik. A hegység délkeletre tartó patakjai mind a Bodrogba tartanak. A Bodrog legszebb kanyarulatait és morotváit Szegilong és Bodrogkeresztúr között lehet látni. Bár a térség forrásokban és felszíni vízfolyásokban gazdag, a folyók és patakok vízhozama egyenetlen.

9 Zempléni Nemzeti Park 9 A térségben a Tisza, Bodrog és Hernád folyók alkalmas terepei a vízi turizmusnak, vízparti üdülésnek, a Zempléni-hegység csillámló patakjai, kitűnő és még tiszta vízforrásai a természetjáróknak, kerékpárral, lóval túrázóknak jelentenek élményt. A termálfürdőzés lehetőségét a hegység lábánál előtörő langyos és melegvízforrások képezik, melyek gyógyhatásúak is. Így Kéked, Erdőbényefürdő, Abaújszántó és a legfrekventáltabb Sárospatak-Végardó említhető, mint ahol a turizmus ezen ága jelenleg is működik. Sajátos idegenforgalmi látványosság a Sárospatak mellett a Megyer-hegyi tengerszem, mely a malomkőbányászatnak köszönheti létét.

10 Zempléni Nemzeti Park Geológia A Zempléni-hegység a Kárpátok belső vulkáni övének tagja, a Kárpátok előhegye. A hegység földtani értékei évezredek óta biztosították a felhasználók számára szükséges anyagokat. Az ősembertől napjainkig megtalálható volt a szerszámok készítéséhez az obszidián, kvarcitféleségek, vasérc, arany, stb. A Tokaji Kopaszon előforduló kitűnő minőségű, áttetsző obszidián anyaga nem csak az itt lakók számára szolgáltatott nyersanyagot, hanem a cserekereskedelem révén Európa számos részébe eljutott. Telkibánya hegyein, szántóin eső után a napsütésben felszikrázó hegyikristályok, távolabb a telérbe ágyazott ametiszt kristályok gyönyörködtetik a figyelmes szemlélőt. A húspiros jáspisok, fehér tejopálok, a tarka mézopálok, az achátok, kalcedon bevonatok mindmind megtalálhatók a Zemplén hegyeiben. A különféle ipari tevékenységek alapanyagai voltak a kvarcit (őrlés, malomkőfaragás), perlit (hőszigetelés), bentonit (vízszigetelés), az andezit, riolit és tufáik (építőipar). Az utóvulkáni működésnek köszönhetőek a többfelé előforduló aranytellérek, melynek a felvirágzását köszönhette Aranygombos Telkibánya. A hajdani arany és ezüstbányák a középkorban annyi nemesfémet adtak, mint Körmöcbánya. Itt található Közép-Európa legrégibb (1000 éves) nemesfém bányája a Szép-hegyen. Szintén a vulkánok működésének köszönhető a többfelé feltörő meleg víz. A világ legidősebb prekambriumi kőzeteinek egyik együttese is megtalálható az északkeleti országhatárnál Vilyvitány külterületén. Ez a csillámpala, gneiz, amfibolit kőzetegyüttes egyben hazánk legidősebb felszíni előfordulása. Jelentős a hegység perlit és zeolit bányászata. Szinte minden településen találkozhatunk valamilyen különleges geológiai formációval. A legjelentősebb geológiai értékek, melyek védettséget érdemelnek és részben bemutatandók: Abaújszántó: sátorhegyek Arka: Andezit vulkáni magaslatok hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Baskó: falutól északra gejzirit folt Bodrogkeresztúr: marekanit előfordulás Boldogkőújfalu: kőtenger pleisztocénben feldarabolódott andezittakaró Boldogkőváralja: Boldogkői várhegy kovásodott riolittufa kipreparálódott felszíne hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Erdőbénye: Barnamáj exhumált lakkolit Miocén flóra- és fauna-maradványok diatoma-palában Aranyosi-völgy hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Erdőhorváti: achát, ametiszt, hidrokvarcit-telérek, hegyikristály Felsőregmec: prekambriumi csillámpala, gneisz, amfibolit Fony: Andezit vulkáni magaslatok Agyagos-tető cinnobaritos gejzir Füzér: Vár-hegy amfibolos piroxéndácit maradványhegy Füzérradvány: Borai-táró kaolin bánya Füzérkomlós: riolittufa-bánya Háromhuta: Óhuta, Mély-patak völgyében achát, ametiszt, hidrokvarcit-telérek, hegyikristály Hejce: Fekete-tó andezitblokkok sora és tektonikus letörés hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Hollóháza: a községtől délre paleovulkán Kaolin-bánya táró Legyesbénye: Fúló-hegy hidrokvarcit medencécskék, barlangok Mád: gejzírkúpok Bomboly-bánya Monok: Ingvár kovásodott riolit-hegy

11 Zempléni Nemzeti Park 11 Nagybózsva: Béla-szikla Nagyhuta: Kőkapu, Hemzső, Fenyő-kő kőfolyók, Kőkapu barlangjai Nyíri: achát, ametiszt, hidrokvarcit-telérek, hegyikristály Pányok: Kéked irányában andezitvulkán Pusztafalu: Tolvaj-hegy, Hárshegy exhumált szubvulkáni tömzs Rátka: gejzír kúpok Regéc: Pengőkő andezitblokkjai Nagypétermennykő andezitblokkok sora és tektonikus letörés, barlang Kispétermennykő andezitblokkok sora és tektonikus letörés, barlang Andezit vulkáni magaslatok Várhegy riodácit kőzet, gejziritek Rudabányácska: Tatárka-hegyi aranytárók Sárospatak: Botkő, Tengerszem Sátoraljaújhely: sátorhegyek Néma-hegy vulkáni kontaktkőzet Taktaharkány: Test-halom Tállya: Patócs-hegy Hideg-patak völgye hidrokvarcit előfordulás, ősember eszközök Telkibánya: Veresvíztől északra 5km átmérőjű vulkáni kaldera Kipreparálódott riolit-gerincek perlitbe ágyazva Kutyaszorító perlitsziklák Miagrit (AgSbS2) ásvány egyedüli magyarországi előfordulása achát, ametiszt, hidrokvarcit-telérek, hegyikristály Teréz-, Veresvízi-, Zsófia-tárók aranybányák Tokaj: Vulkán, parazita kúpokkal (piroxéndácit) Eróziós lösz-völgyek, útbevágások Újhuta: a falutól északra Sólyomkő perlitgalléros riolittűje Vilyvitány: prekambriumi csillámpala, gneisz, amfibolit Vizsoly: kőfejtő falában utóvulkáni gőz-gáz feláramlások (fumarálók) keresztmetszetével A sólyomkő jellegzetes sziklatömbje

12 Zempléni Nemzeti Park Talajtan A talajok modern genetikai osztályozási rendszere szerint Tokaj-Hegyalja domináns talajtípusai az anyagbemosódásos barna erdőtalaj és a Ramann-féle barna erdőtalaj, amelynek változatai között megtalálható a nyirok, a kőpor, a lejtőtörmelékes, kőzettörmelékes és a középkötött vályog, valamint a vályogos lösztalaj. Legelterjedtebb a vulkáni kőzetek málladékából keletkezett agyagos nyiroktalaj, amiben gyakori a kőzettörmelék, kőzetzárvány. A nyirok, ha túl nedves, annyira ragadóssá válik, hogy az ásóra tapad, ha pedig kiszárad, csak a csákányoknak enged. A vizet nehezen szívja be. Vörös színét a vas-hidroxid adja, a növekvő humusztartalomról egyre sötétebbre válik. Második meghatározó talaj a löszből képződött "sárga föld". Fajtái a lejtőtörmelékkel, kőzettörmelékekkel, fosszilis talajjal kevert lejtőlösz és löszvályog, valamint a Tokaji-hegyen vagy az Olaszliszkától északra fekvő dombokon található homokos lösz. Jó vízgazdálkodású, jó vízáteresztő, alacsony mésztartalmú talajféleség. A lösz elsősorban a hegység déli peremére jellemző, de a Hegyalja szélén, a Hernád felé nyugatra, illetve az Alföld felé délre terjed tovább. A fő talajtípusok között szerepel még az erősen átkovásodott kőzetekből és horzsakőből keletkező kőpor, ami tulajdonképpen mechanikai mállás következtében létrejött váztalaj. A kőpor a fehér riolitnak, a horzsakőnek és a perlitnek finom szemcsés törmeléke. Kevéssé kötött, nem képlékeny, a vizet nem tárolja, hőkapacitása rossz. A Tokaj-hegy jellegzetes talaja a pleisztocén-kori löszből alakult ki, melynek több méteres rétege alkalmas pince-vájásra

13 Zempléni Nemzeti Park Biológiai jellemzők Gombák 97 nemzetség mintegy 241 faját sikerült azonosítni a vizsgált területekről. Ezek közül 1 faj (kb. 0,004%) az első (eltűnéssel, kihalással fenyegetett), 9 (kb. 3,7%) pedig a második (erősen veszélyeztetett) kategóriába sorolható. Meglehetősen sok, 70 faj (29 %) tartozik a 3. (veszélyeztetett) kategóriába, és 31 faj (azaz 13%) esik az utolsó, potenciálisan veszélyeztetett csoportba. Királytinóru (Boletus regius Krombholz 1832) Serleges korallgomba (Artomyces pyxidatus)

14 Zempléni Nemzeti Park Növénytársulások és növények Kiemelkedő tájképi szépségekkel rendelkezik a terület. A Bodrogzug ártéri területe Európában is egyedülálló, Ramsári terület. A Tokaj-hegy síkságból kiemelkedő tömbje 50 kilométerre is uralja a horizontot. Tokaj-hegyalja szőlőterületei a Világörökség részét képezik. A Zemplénben van hazánk legnagyobb kiterjedésű összefüggő erdősége, mely egyedülálló látvány. A táj a Kárpát-medence flóratartományainak nagy találkozóhelye. A Bodrogköz mocsári növényzete, ártéri erdeitől az összefüggő montán-bükkösökig, számtalan botanikai ritkaság őrzőhelye. A Zempléni TK-ben élő védett növény fajok száma 152, fokozottan védett 4 faj. Az országban csak itt fordul elő a csipkéslevelű palástfű (Alchemilla crinita), nagylevelű koronafürt (Coronilla elegans), fekete lonc (Lonicera nigra), Schudichtarsóka (Thlaspi kovatsii subsp. Schudichii). A korpafüvek négy faja csak itt található meg együttesen. A Tokaj-Bodrogzug TK területén élő védett növény fajok száma 82, fokozottan védett négy. Az országban csak itt fordul elő a gyapjas őszirózsa (Aster oleifolius) a havasi varázslófű. A festői szépségű Istvánkúti-nyírjes hazánk egyetlen hegyi nyírláperdeje, 300 kárpáti lepke és más rovarfaj védett élőhelye. Itt van a kárpáti körtike egyetlen termőhelye is, számtalan kárpáti flóraelem társaságában. A Gyertyánkúti réteken és a Tokaji-hegyen kosborfaj lelhető fel. Utóbbi hazai rekordot is tart azzal, hogy ilyen kis területen (25km 2 ) ilyen sok orchidea sehol máshol nem fordul elő. Különleges florisztikai értéket képvisel a Gilevári hegycsoport fajgazdagsága is. Szinte valamennyi hazai erdőtípus előfordul itt. Különösen értékes a spessartival vetekedő kocsánytalan tölgyes, a nagy területeket elfoglaló montán bükkösei. A ZTK területének 82%-a erdő. A bükk 19%-ban, a kocsánytalan tölgy 48%-ban képviselteti magát. A Zemplén flóráját és növénytársulásait tekintve is szubmontán és montán öve átmenet a Középhegység és a magas Kárpátok között. Szembetűnő a kettős jelleg: a pannon és kárpáti karakter. Az eredetihez a legközelebb álló élőhelyeit jelenleg a Zempléni Tájvédelmi Körzet és a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet foglalja magába A hegyvidék és közvetlen környéke a belső kárpáti vulkáni övezet -hazánkban az északi Középhegység- tagja, növényzetében sok rokon vonással. Az alacsonyabb régió d-dny.-i lejtőin erdősztyep (átlagosan -400 m tszf. m.-ig) és tölgyes öv (átlagosan -600 m tszf. m.-ig), a magasabb régióra gyertyános-tölgyes (átla-gosan 700 m tszf. m.-ig), bükkös öv (átlagosan 700 m tszf. m.-tól felfelé) az eredeti jellemző vegetáció. Előbbi a nyugati, keleti és délies peremein, utóbbi északi magasabb részein jellemző (l. a vegetáció térképét, in Simon T. 1977). A szubmontán régió. Legnagyobb része a Dűlő és a Hegyalja területére esik. Itt szembetűnő az ember hatása. Az eredeti lejtősztyepek, sztyeperdők (= tatár-juharostölgyesek, molyhos-tölgyes bokor-erdők, nyilt tölgyesek) és sziklagye-pek zsugorodnak, a rétlegelő gazdálkodás, gyümölcs-szőlő kulturák területei terjeszkednek. Felhagyott kultúrák helyén sokszor nagy sokféleséggel regenerá-lódik az erdeti növény (pl. a hegyaljai erdősztyep-rét)- és állatvilág. A nagyobb patakok völgyei, a peremi folyók ártere élőhelyein természetközeli éger- és füzligetek tenyésznek. Az északias lejtők, szűkebb völgyek itt is montán lomberdők (gyertyános-tölgyesek, bükkösök) termőhelyei. A flórában pannonpontusi, kontinentális és szubmediterrán fajok (pl. Acer tataricum, Echium maculatum, Dictamnus albus, Rosa gallica, Crepis pannonica) idézik az ősi képet. A cirkumpoláris, alpinkárpáti fajok jelenléte itt még alárendelt. A montán régió nagyjából a háromhutai völgytől északra és Telkibányától délre lévő központi, magas (ált. 600 m. tszf. magasság) hegyek csoportja, a hegység érintettlenebb "szíve". Fő társulásai a hegyvidéki vagy másnéven kárpáti bükkösök (génrezervátum), közel eredeti törmelék-lejtő- és szilikátszikla erdők, szőrfügyepek, virágos hegyirétek és kaszálók, festői patakvölgyek, lápok. Flórájában bükkös- és fenyőövi, alpin-kárpáti, boreális fajok ( pl.: Lycopodium-fajok, Huperzia, Aconitum-fajok, Woodsia ilvensis, Cardamine glanduligera,

15 Zempléni Nemzeti Park 15 Clematis alpina, Ribes alpinum és Alchemilla-fajok jellemzőek. A kárpáti jelleget itt jól alátámasztja a fenyővi máj- és lombosmohák jelentős fajszáma. Flórája (edényes). Az eddig ismert fajok száma kb. 1350, ami közepes létszám, a magyar edényes flóra kereken 60 %-a. E számot befolyásolja az alapkőzet, a termőhelyek sokfélesége, s nemkülönben a kikutatottság mértéke. Flóraelem megoszlása: eurázsiai=31,5 %, európai és középeurópai= 19,5, kontinentális 16 %, szubmediterrán= 10,5 %, circumpoláris (boreális)= 9.7 %, kozmopolita= 7,2 %, bennszülött kárpáti-pannoniai= 1,6 %, balkáni= 1,2 %, alpin= 1,1 %, atlantikus = 0,6 %. Fokozottan védett fajok az Astragalus dasyanthus (Hegyalja, Dűlő), Traunsteinera globosa (Gyertyánkúti - Bohó rét), Iris aphylla subsp. hungarica (Dűlő, Szerencsi Dombság), Aster oleifolius (Tokaji N.-Kopasz), Erysimum wittmannii (Tállya) és a Crambe tataria (Szentistvánbaksa). A védett növények száma jelentős, mintegy 169 faj: Ez az abaúj-zempléni edényes flóra l2 %-a. Mint értékes természetes állapotokat fenntartó és jelző fajok jellemzői a hegyvidék és közvetlen környéke élőhelyei, termőhelyei sokféleségének. Itt közülük csak néhány szembetűnőbb fajt emelünk ki: Ilyenek pl. a Stipafajok, Dianthus collinus, Clematis alpina, Gladiolus imbricatus, a Lycopodium-fajok( 5 ), az összes Orchidaceae (31), Ribes alpinum, Rosa pendulina, Aconitum-fajok (4), Alchemillafajok (10 faj). A mohák közül említésre érdemes védettek a tőzegmohák (Sphagnum-fajok). Unikális fajok. A hegyvidék nagyon ritka, másutt alig előforduló védett vagy reliktum fajai (kb. 12). Ilyen pl. a tölcséres és kígyózó korpafű (Lycopodium tristachyum, L. annotinum= Kishuta-Nagyhuta, Senyő-v.: Kemencefej, Kis-Péter mennykő, Borindzás), a Botrychium multifidum a Tokártetőn, a Woodsia ilvensis Füzéren és Hejce felett, a Chimaphila umbellata a Repkavölgyben., a Securigera elegans és a Hieracium aurantiacum Kőkapu környékén, a Clematis alpina Hollóháza felett. A kárpáti-alpin, a szubmediterrán és kontinentális pontusi fajok mintegy 200 lelőhelye alapján földrajzilag elválnak előbbiek és utóbbiak élőhelyei és kirajzolják a kárpáti flóra (Carpaticum: Cassoviense) reális, új határát. Ez egy északról bezsákosodó térség, nagyjából: Koromhegy - Hejce - Háromhuta -Nagyhuta - Pusztafalu - Milic vonalán belül (vö. Simon T. 2005). Tavaszi hérics (Adonis vernalis) és a leánykökörcsin (Pulsatilla vulgaris)

16 Zempléni Nemzeti Park 16 A területen eddig ismert ill. megfigyelt természetközeli v. természetes, zömükben védendő növénytársulások (63) megnevezése és néhány jellemzője V í z i n ö v é n y z e t Apró békalencsés (Lemnetum minoris Soó 1927). Kisvizekben a térség gyer-tyános és bükkös öveiben és a folyók holtágaiban gyakori lebegőhínár. A rence-békalencse hínárral gyakran alkot komplexet. Pl. Telkibánya alatti tározó, Fehérkút (hejcei): Cicés-rét, Erdőbénye, Spatak: Tenger-szem, Óbodrog, stb. Vízidara hínár (Wolffietum arrhizae Miav. et Tx. 1960). Sekély, meleg vizekben fellépő ritka csaknem egyfajú, lebegő hínár együttes. Alkotója a legkisebb virágos növény, apróelliptikus vagy gömbös teste 0,5-1 mm. Kísérői békalencsék egy-egy példánya. Bodrog holtágakban szórványos. Rence-békalencse hínár (Lemno-Utricularietum vulgaris Soó 1928). Kisvizek, holtágak, nádas-szegélyek gyakori lebegő társulása. Társulásalkotók a Lemna minor, L. trisulca, Spirodela polyrrhiza, Utricularia vulgaris, szálanként a Hydrocharis morsus-ranae. Vízi páfrány hínár ((Salvinio-Sirodeletum Slavniç 1956). Felmelegedő parti vizek felszínén látványos, sűrű bevonatot alkot. A lebegő felszíni fajok: a Salvinia natans, európai vörös könyves! és a Spirodela polyrrhiza. Gyökérrégiójában vízalatti fajok pl. az Utricularia vulgaris és a Ceratophyllum demersum. Előfordul a Bodrog holtágakban. Apró békalencse (Lemna minor) borította vízfelület M o c s á r i é s l á p i n ö v é n y z e t Békaszittyós. (Cypero-Juncetum bufonii /Felföldy 1942/ Soó et Csűrös 1949). A hegyvidék peremein, a folyók és nagyobb patakok ártereinek -tavasszal vizzel borított- nedves homokján tenyészik. Uralkodó a Juncus bufonius, kísérők a Pseudognaphalium luteo-album és a Persicaria maculosa. Iszapgyopáros, Tisza-parti (Dichostylido-Gnaphalietum uliginosi Timár 1947). Főleg a Bodrog, Hernád hullámterén és holtágaik, valamint nagyobb mellékpatakjaik iszapos homokján élő pionír társulás. Itt főleg a Gnaphalium uliginosum, Potentilla supina, Eleocharis acicularis, H. ovata és Cyperus fuscus a jellemző fajok.

17 Zempléni Nemzeti Park 17 Forrásgyep, veselkés (Cardamino-Chrysosplenietum Maas 1959) A montán erdőöv (Gyertyános-tölgyesek, bükkösök, égerligetek) friss vízellátású gyepjei, források körül, patakok-erek mentén, amelyeket a fákon kívűl a magaskórós állományok is árnyékolnak. E hegyvidéken jellemző és gyakori társulás. Jellemzők. Chrysosplenium alternifolium, Carex remota és Oxalis acetosella. Impatiens noli-tangere. máj- és lombosmohák. (pl. Kemencevölgy, Vajda-völgy, Komlóska-v. Ósva-v., Aranyosi-v., Tekeres-v., Komlóska: Mogyoróstető) Fd. Csillagsásos tőzegmohaláp (Carici echinatae-sphagnetum Soó 1954) A terület ritka, hidegidőszaki reliktum láptársulása. Csak a Kemencepatak (Kőkapu) és a Komlóska-v.-ben, valamint a lászlótanyai Oláh-réten tenyésznek sárgászöld, tocsogós-tőzeges talajú állományai. Védett növényei a tőzegmohák (pl. Sphag-num palustre, S. teres. S. recurvum, S. contortum) és a Parnassia palustris. Kísérők: a Carex nigra, Cirsium palustre és lombos mohák (pl. Climacium dend-roides, Aulacomnium palustre.). Fekete sásos láprét (Caricetum nigrae Braun 1915). Források környékén, a kifolyó mentén kialakuló hidegidőszaki reliktum társulás, Védendő! A Zempléni-hegységben nevezetes a Komlóska feletti Mogyoróstetői forrásláp, A növényzete friss, oxigéndús vizet kedvelő fajokból áll. Pl. Equisetum sylvaticum, Carex nigra, C. lepidocarpa, Myosotis palustris, Sok a lombos moha (Philonotis fontana, Calliergon cuspidatum). Kisebb állománya a Komlóskavölgyi lápon is él, ahol több tözegmoha-faj is társul. Hengeres-sásos láprét (Eriophoro latifolii- Caricetum diandrae (Hargitai 1942)) Borhidi Forráskörüli láprét jellemző társulása a Komlóska feletti Mogyoróstetőn. Reliktumnak számító védett fajok a Carex diandra, Thelypteris palustris, Eriophorum latifolium és Epipactis palustris. Mohákban (pl. Marchantia, Campylium polygamum, Calliergon cuspidatum) sincs hiány. Gyapjúsásos láprét (Carici flavae-eriophoretum Soó 1944). Védendő társulás, forráslápok környékén, friss vizzel öntözött szélesebb völgyekben, zavartalan termőhelyeken alakul ki. Ritka: pl. Kemence-v., Kőkapu-Rostalló, Komlóska-v., Tokár-tető, Mogyorós-tető, Cicés-rét). Sárgászöld színű tocsogós gyep, jellemző fajok: Eriophorum angustifolium, E. latifolium, Carex flava, C. lepidocarpa és orchidea félék: Epipactis palustris, Dactylorhiza majalis. Hidegidőszaki reliktum a Salix aurita. Lómentás szittyórét (Junco inflexi-menthetum longifoliae Lohmeyer 1953). Forráslápok legelő kútak kifolyója mentén, elég gyakori. Domináns a Mentha longifolia, Juncus inflexus, kísérő a Ranunculus repens és a Lysimachia nummularia. Széleslevelű gyapjúsás (Eriohorum latifolium)

18 Zempléni Nemzeti Park 18 K a s z á l ó k és m a g a s f ü v ű r é t e k Kékperjés rét, mészkerülő (Nardo-Molinietum hungaricae) A hegyvidék lápos teknőinek jellemző társulása. A nagytermetű Molinia hungarica nyáron zöld,. ősszre világos-okkerre szineződő, mereven felálló levelű nagy zsombékjai merssziről elárulják üde gyepjét. Jellemző kisérő fajok pl. a Juncus effusus, a Nardus stricta, a Succisa pratensis), védett fajok a Gentiana pneumonanthe és az Achillea ptarmica. Fd. Lápi magaskórós ( Filipendulo ulmariae-geranietum palustris Koch 1926). Égerligetek, fűzlápok és láprétek szélén alakul ki. Jellemző fajai a névadó réti legyezőfű és mocsári gólyaorr, de a Zemplénben a védett Matteuccia struthiopteris is. Fd. Szibériai nőszirmos (Iridetum sibiricae Philippi 1960), tömöttgyepű két lágyszárú szintű és ritkás mohaszintű társulás források környékén, láprétek szélén. Uralja a polykormonos szibériai nőszirom, kísérő a Succisa pratensis, Sanguisorba officinalis, jellemző a Dactylorhiza majalis. Mohaszintjébe leginkább Calliergonella cuspidata, ritkábban Ophioglossum vulgatum fordul elő (Bozsva-völgyi és Gyertyánkúti források környékén). Fd. Patakmenti magaskórós (Angelico-Cirsietum oleracei Tx. 1937). Főleg a hegyvidék peremein sz égerligetekhez kapcsolódó, magastermetű dudvákból álló társulás. Domináns fajok a területen az Angelica sylvestris, Aegopodium, Lysimachia vulgaris, Chaerophyllum aromaticum, a Cirsium oleraceum-ot itt a C. rivulare helyettesíti. Pl. Tolcsva-v., Aranyos-v., Dzedó-v., Bózsva-v. Fd. Sédbúzás mocsárrét, (Agrostio-Deschampsietum caespitosae Újvárosi 1947). Hazánkban és így a Zemplénben is gyakori. Ártérek, nedves lapályok, domb és hegyvidéki teknők rétje. Gyepje magas, zárt, a névadó sédbúza közepesméretű zsombékjairól, az érdes levélzetről is felismerhető. Az alsó gyepszintben jellemző az Agrostis stolonifera, Carex vulpina, C. otrubae. Virágai pl. a Ranunculus repens, R. acris. Fd. Franciaperje-rét (Pastinaco-Arrhenatheretum /Knapp 1954/ Passarge 1964). A szubmontán és montán öv irtásrétjein, parti kaszálóin elterjedt, gyakori, közepes vízellátású termőhelyű társulás. A domináns névadók mellett nyírkosabb talajokon típusalkotó a Carex tomentosa, üde talajokon a Trisetum flavescens és szárazabb helyeken a Festuca rubra. Színpompás virágdíszei pl. a Lathyrus pratensis, Campanula patula, Vicia cracca, Securigera varia. Védett fajok is megjelennek, pl. Orchis morio, Dactylorhiza majalis és Alchemilla-fajok. Fd. Verescsenkesz-rét (Anthyllido-Festucetum rubrae /Máthé et M. Kovács 1960/ Soó 1971). A gyertyános-tölgyes és bükkös üv öde kaszálóin gyakori társulás. Tavasztól-őszig szép virágokkal telt hegyi rét. Dominás faj a Festuca rubra, kísérők pl. az Anthyllis vulneraria, Briza media, Gentiana cruciata, G. pneumonanthe, Gentianella amarellam Thymus pulegioides. Főleg a Gyertyánkúti és Bohó-réteken, Lászlótanya környékén, a Komlóska-v. dombjain. Fd. Angolperjerés-legelő (Lolio-Cynosuretum Tx. 1937). Az alacsonyabb lejtők üde irtásrétje, kaszálója, őzek, szarvasok és a falvak közelében a tehenek legelője. A névadók mellett gyakori a Ranunculus acer, R. repens, Festuca pratensis és Poa pratensis, P. trivialis, Cirsium eriophorum. Fd. Vöröscsenkeszes rét-legelő (Festuco commutatae-cynosuretum R.Tx. es Büker1942). A bükkös öv, üde legelt és legeltetett irtásrétjein fordul elő. A domináns névadók mellett gyakori a Carlina acaulis és a Cirsium eriophorum. Pl. Mogyoróska és Regéc feletti lejtőkön, Pusztafalu környékén, a Senyő-völgyoldalain, Bózsva völgy magasabb terraszain. Fd. Angolperjerét (Lolietum perennis Gams 1927). A hegy- és dombvidék legelőin, rendszerint az itatók környékén kialakuló fajszegény, sötétzöld, tömött gyep. Domináns faja a Lolium perenne, jellemző kisérők Chenopodium bonus-hemricus és a Ch. urbicum. Vékonyszittyós (Juncetum tenuis /Diemont et al. 1940/ Tx. 1950). Hegyvidéki üde rétek, erdőszélek nyirkos, taposott ösvényein törvényszerűen megjelenő fajszegény társulás. Névadója (10-20 cm magas), kísérő pl. a Plantago major, Prunella vulgaris, Poa annua.

19 Zempléni Nemzeti Park 19 Soványlegelők és törpecserjések Csarabos. (Luzulo albidae-callunetum /I. Horvat 1931/ Soó 1971). A kárpáti fajok előfordulásának gyakori termőhelyei. Főleg a savanyú alapkőzetü, meredek, sekélytalajú, északias lejtők (pl. Gilevár, Borzásoldal, Vakaró-v., Vajda-v., Bohó-és Gyertyánkuti rét, Istvánkút) letermelt mészkerűló bükkösei, tölgyesei helyén kialakuló átmeneti nyíres, gyepszintjében dominál a Calluna,. Jellemzők: korpafüvek, mohapárnák, Antennaria dioica, Pyrola- és Vaccinium fajok, Melampyrum pratense. Számos gomba é szúzmó gazdag termőhelye. Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) Szárazrét, hegyi (Agrostetum coarctatae-tenuis/(hargitai 1942/ Soó 1971). Legeltetett hegyoldali réteken (pl. tokári- és bohó-rétek) sovány, köves talajain gyakori társulás. A névadók mellett jellemző a Helianthemum ovatum, az Anthoxanthum odoratum és Potentilla heptaphylla, valamint védett orchidea félék is (Orchis morio, O. purpurea, O. sambucina). Fd. Juhcsenkesz-rét (Genisto pilosae-festucetum ovinae Simon 1970). A Kárpátok és a Ny.-i Alpok szilikát szikláin kialakuló, hazánkban ritkább, természetes, zavartalan társulás. A Zempléni hegységben sziklagerinceken, egykori lávafolyások nyers kőzetén (pl. Pusztafalu és Telkibánya, István-kút környékén) él. Jellemzői: a névadók mellett a Cruciata verna, Danthonia decumbens, Hieracium pilosella, Rumex acetosella és sok acidofrekvens moha és zuzmó jelenléte. Szőrfűgyep (Festuco ovinae-nardetum Dostál 1933). Tömött, kevés fajú, kilugzott talajú gyepjei az atlanti tájak és az európai hegyvidékek montán és szubalpin öveiben alakulnak ki. A Zempléni-hegység irtásrétjein, gyakran a legelés ill. a legeltetés hatására -főleg az északi központi részen- terjeszkednek. Az erőstővű Nardus stricta mellett Festuca ovina, F. rubra, Viola canina, ritkábban a Lycopodium complanatum él. Fd.

20 Zempléni Nemzeti Park 20 Sziklahasadéknövényzet Északi fodorkás, északi (Asplenietum septentrionalis Schwickerath 1944). Az andezit sziklahasadékok gyakori, kiskiterjedésű társulása. Leginkább é.- kitettségben. A névadó mellett jellemző helyenként (Füzér, Telkibánya: Kutyaszorító, Regéc: Nagyszárkő) a ritka Woodsia ilvensis, gyakori szálanként a Festuca pseudodalmatica, védett kövirózsák: Jovibarba hirta, Sempervivum marmoreum, moha-párnácskák (ezüstszürke=hedwigia albicans barnás-pillás= Polytrichum piliferum). Szirti páfrány (Woodsia ilvensis) Szirti páfrányos (Woodsio ilvensis-asplenietum septentrionalis Tx. 1937). A területen nem önálló, pár dm-es állományai előző társulással mozaikosak. Sziklabevonat társulás (Hypno-Polypodietum), A hegyvidék árnyes vagy napos szilikát szikláin kialakult mohapárnás társulás, kevés edényes fajjal. Pionir társulás, amely pár cm-es humuszréteget készit a sziklán. Jellemző mohái: Hypnum cupressiforme, Dicranum scoparium, Bartramia pomiformis de jelen vannak tölcsérzúzmó (Cladonia) fajok is. Az edényeseket sok Polypodium vulgare, Asplenium trichomanes képviseli. Pionir és szárazgyepek Juhcsenkesz hamuszínűmoha társulás (Festuco ovinae-rhacomitrietum Simon 1971). Előzőhöz hasonló helyen, de árnyas riolit sziklákon, kisebb foltokban kialakuló pionír mohabevonat társulás. Pl. Kishuta, Telkibánya környéke. Domináns a Rhacomitrium canescens, kísérők pl. a Thymus pulegioides, Jasione montana, Allium montanum. Juhcsenkesz szőrmoha társulás (Festuco ovinae-polytrichetum piliferae Simon 1971). A hegyvidék napos-félárnyékos szikláinak (andezit, riolit, dacit, perlit) természetes mohagazdag pinír társulása, a tölgyesek és gyertyános-tölgyesek övében. Pl. Ósva-völgy, Bagolykő, Baratla kövein. A névadók mellett a Polytrichum piliferum, Dicranum undulatum és Cladonia-fajok jellemzők. Gyöngyperjés szilikát sziklagyep (Asplenio septentrionali-melicetum ciliatae /Soó 1940/ Máthé et M. Kovács). Kárpáti jellegű, szilikát sziklahasadékokban, keskeny párkányokon kialakuló ősi társulás. A névadók alkotják, gyakori kísérők pl.: Sempervivum marmoreum,

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

A Zempléni-hegység botanikai értékei*

A Zempléni-hegység botanikai értékei* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 407 414 A Zempléni-hegység botanikai értékei* SIMON TIBOR ZUSAMMENFASSUNG: (Die botanische Werte im Zempléner Gebirge) Der Autor -auf Grund seinen mehrjahrzehntelangen

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai

A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 75 89 A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai SZIRMAI ORSOLYA, NAGY JÁNOS, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZERDAHELYI TIBOR,

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

BAZ Megyei természetjáró Szövetség

BAZ Megyei természetjáró Szövetség Zempléni-hegység jelzett turistaútjainak jegyzéke Kék sáv Országos Kéktúra Gibárt Hernád-híd - Hollóháza Gibárt Hernád-híd Alsócéce Boldogkőváralja v. á. Boldogkőváralja Arka Mogyoróska - Regéc Istvánkúti

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és

Részletesebben

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu

VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN. PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu VÉDETT NÖVÉNYFAJOK ÚJ ELŐFORDULÁSI ADATAI A ZEMPLÉNI - HEGYSÉG NYUGATI RÉSZÉN PATALENSZKI NORBERT norbep@freemail.hu Kulcsszavak: növényfajok, edényes flóra, flóratartomány, védett fajok Összefoglalás

Részletesebben

Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített

Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐK STR/FNK MONITOROZÁSA V3.0 Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐS ÉLŐHELYEK STRUKTÚRA és FUNKCIÓ

Részletesebben

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma kény) megtelepedését. Az élőhelyek cserjésedése, valamint inváziós fajok megjelenése a regenerálódási képességet nagyban csökkenti. Irodalom: Bodrogközy 1962b, Borhidi 1958a, 1996, 1997c, 2003, Borhidi

Részletesebben

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura

Részletesebben

Coniferous forests. N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests. Fenyvesek. Fenyvesek

Coniferous forests. N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests. Fenyvesek. Fenyvesek Fenyvesek Coniferous forests N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests Natura 2000: Cönotaxonok: Aulacomnio-Pinetum Pócs 1966, Bazzanio-Abietetum Ellenberg et Klötzli

Részletesebben

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Előfordulás: Bükkösök és gyertyános tölgyesek zónájában fordulnak elő hegy és dombvidéken Termőhely: Mély, keskeny völgyek aljában és alsó lejtőjén jelennek meg, mikroklímájuk

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

LY2 Törmeléklejtő-erdők Mixed forests of slopes and screes

LY2 Törmeléklejtő-erdők Mixed forests of slopes and screes károsodott: a specialisták eltűntek (vagy látványosan visszaszorultak), az erdei gyomok nagyobb mértékben elszaporodtak (pl. tömegesen lép fel a Parietaria officinalis, Urtica dioica, Impatiens parviflora).

Részletesebben

Erdős sztyepp vegetáció

Erdős sztyepp vegetáció Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

K5 Bükkösök Beech forests

K5 Bükkösök Beech forests Üde lomboserdők Neuhäusl & Neuhäuslová-Novotná 1968, 1972, Pallay 1961, Penksza et al. 1994, Pócs 1960, Pócs et al. 1958, 1962, Simon 1977, Simon et al. 2007, Soó 1931, 1941, 1946, 1947c, 1951, 1958, 1960a,

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők sarj eredetű állományok. A feketefenyő maximális elegyaránya 20%, inváziós fafaj nem fordul elő. 4-es: Változatos szerkezetű, de idős, vastag fát nem tartalmazó állományok és a nem változatos szerkezetű,

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján

Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011. Tartalom Makrofiták vizsgálatának szükségszerűsége...3

Részletesebben

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 1 144/00. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests

K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests Natura 2000: 91G0 * Pannonic woods with Quercus petraea and Carpinus betulus, 91L0 Illyrian oakhornbeam forests (Erythronio-Carpinion)

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 63 69 Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény NAGY JÁNOS, SZERDAHELYI TIBOR, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZIRMAI ORSOLYA,

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak

Részletesebben

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. október 16-i rendes ülésére

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. október 16-i rendes ülésére Verőce Község Polgármestere 2621 Verőce, Árpád út 40. - Tel: 27 / 350-033 - Fax: 27 / 380-381 - www.veroce.hu - Email: polghiv@veroce.hu Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület

Részletesebben

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfairtás a Fóti Somlyó Természetvédelmi Területen (1996-2006) Ronkayné Tóth Mária Biológus toth.maria@gmail.com A fóti Somlyó-hegy

Részletesebben

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS ROMÁNIA KORMÁNYA NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2007-2013 Európai Unió és Románia Kormánya által támogatott projekt/ FEADR A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

ADATOK MAGYARORSZÁG FLÓRÁJÁNAK ÉS VEGETÁCIÓJÁNAK ISMERETÉHEZ VIII. 1

ADATOK MAGYARORSZÁG FLÓRÁJÁNAK ÉS VEGETÁCIÓJÁNAK ISMERETÉHEZ VIII. 1 ADATOK MAGYARORSZÁG FLÓRÁJÁNAK ÉS VEGETÁCIÓJÁNAK ISMERETÉHEZ VIII. 1 KEVEY BALÁZS Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, H 7624 Pécs Ifjúság útja 6. Elfogadva: 2001. május 30. Bot. Közlem. 88. kötet

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról

Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról Florisztikai adatok a Dél-Dunántúlról BÁTORI Zoltán 1 BOCK Csilla 2 ERDŐS László 1 (1) Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, H-6726 Szeged, Közép fasor 52., zbatory@gmail.com, Erdos.Laszlo@bio.u-szeged.hu

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR)

Részletesebben

46/2009. (IV. 16.) FVM

46/2009. (IV. 16.) FVM 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének

Részletesebben

Új adatok a Soproni-hegység flórájához

Új adatok a Soproni-hegység flórájához TÍMÁR G.-SZMORAD F.: Új adatok a Soproni-hegység flórájához 17 KITAIBELIA I. évf. pp.:17 24. Debrecen 1996. május Új adatok a Soproni-hegység flórájához TÍMÁR Gábor SZMORAD Ferenc Erdészeti és Faipari

Részletesebben

Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) Szabó István

Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) Szabó István Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) A CSÍKI-HAVASOK CSÁSZÁRMADÁR (Bonasa bonasia) ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA Szabó István 530305 Miercurea Ciuc, Str. Tas vezér Nr.

Részletesebben

Holocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén

Holocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén Holocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén Györgyövics Katalin PhD hallgató SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZTE, OSL SZEGED A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001

Részletesebben

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül 2. melléklet a.../2011. (...) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség alatt álló épületek, Helyi védelemmel rendelkező, helyi védelem alá vont épületek 1. Műemléki védettség alatt álló épületek Bécsi

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete 150/2012. sz. elıterjesztés 1. sz. melléklete PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete a fák védelmének helyi szabályairól, illetve a fapótlási kötelezettségrıl

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok. Erdımérnöki Szak

Növényrendszertan gyakorlatok. Erdımérnöki Szak Növényrendszertan gyakorlatok Erdımérnöki Szak Egyszikőek Monocotyledonopsida Hídırfélék Alismataceae Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A projekt megvalósításában a szentendrei Szent András Általános Iskola 6. osztályos tanulói vesznek részt. A projekt megvalósulási helyszíne a Szentendréhez közel,

Részletesebben

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Egyszikűek

Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Egyszikűek Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Egyszikűek Gumós gyöktörzsű, 15-50 cm magas növény. Élénkzöld levelei tőállóak, hosszú nyelűek, lemezük 10-20 cmes, nyilas vállú, hullámos szélű, ritkán sötét

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

C23 Tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok Transition mires and raised bogs

C23 Tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok Transition mires and raised bogs ban a vaddisznók dagonyázása. Erdős vegetációban a forrás környékén végzett közvetlen beavatkozások (fakitermelések, cserjeirtás) lehetnek degradációs tényezők. Ezek a hatások mind az állomány fiziognómiájában,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Lápok élıvilága és ökológiája

Lápok élıvilága és ökológiája A kıszegi tızegmohás lápok Lápok élıvilága és ökológiája Alsó-erdı 7. Magyarország tızegmohás lápjai I. Nyugat-Magyarországi lápok Alsó-erdı I: 1931 Kascsák Ödön Alsó-erdı I. Lecsapolás kísérlet valószínőleg

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Crisicum 3. pp.21-25. Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Bölöni János - Király Gergely Bevezetés A zárt erdőkhöz kötődő erdei növényfajok túlélését, ezzel összefüggésben

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNNYEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE

2. SZ. MELLÉKLET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNNYEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE 2. SZ. MELLÉKLET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNNYEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE 2/a ÉPÍTÉSI- ÉS TELEKALAKÍTÁSI TILALOMMAL ÉRINTETT INGATLANOK Hrsz.: 3240, 3291/1, 3291/2, 5004, 5141, 5143/2, 11182/15, 11182/16,

Részletesebben

M4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand

M4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand 1958, 1960a, 1960b, 1961, Tallós & Tóth 1968, V. Sipos & Varga 1993, Wendelberger 1989, Zólyomi 1957, 1969a, Zólyomi & Tallós 1967 Molnár Zsolt, Bölöni János, Bartha Dénes, Molnár Attila M4 Nyílt homoki

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. Tartalomjegyzék Az Igazgatóság területi adottságai, birtokügyi alapok 4 Földhasználat, kezelési feladatok a vagyonkezelésben lévı területeken

Részletesebben

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében

Értékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében 1. számú melléklet a 144/008. (XI. 7.) FVM rendelethez Értékelés Értékelési szem megnevezése Értékelés/ellenőrzés módja Maximális szám Szakmai szemok Az erdőgazdálkodó vagy az felsőfokú Bizonyítvány másolat

Részletesebben

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. NAGY József

Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. NAGY József 27 Kitaibelia II. évf. pp.: 27 32. Debrecen 1997 Adatok a Börzsöny-hegység flórájához NAGY József Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Növénytani Tanszék - Budapest, Ménesi út 44. 1118. A Börzsöny-hegység

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE MOLNÁR CSABA 1 BÓDIS JUDIT 2 BIRÓ MARIANNA 3 JUHÁSZ MELINDA 3 MOLNÁR ZSOLT 3 1

Részletesebben

KITAIBELIA VII. évf. 2. szám pp.: 163-167. Debrecen 2002. RIEZING Norbert. H-2851 Környe, Bem J. u 33.

KITAIBELIA VII. évf. 2. szám pp.: 163-167. Debrecen 2002. RIEZING Norbert. H-2851 Környe, Bem J. u 33. Adatok a Dunántúl északi részének flórájához RIEZING Norbert H-2851 Környe, Bem J. u 33. Bevezetõ Írásomban az 1992-2001 között a Dunántúl északi részén összegyûjtött adataim közül ismertetek 57 különbözõ

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Témafelelős és szerkesztő a KvVM Természetvédelmi Hivatalánál: Házi Judit

Témafelelős és szerkesztő a KvVM Természetvédelmi Hivatalánál: Házi Judit Összeállította: Dr. Horváth András (MTA ÖBKI) További adatokat szolgáltatók: Csáky Péter (DINP): vácdukai és rádi tátorján termőhely Házi Judit (TvH): vácdukai és rádi tátorján termőhely Kováts László

Részletesebben