Egymásért és az Egészségügyért

Átírás

1 Egymásért és az Egészségügyért Éljünk minél tovább, minél egészségesebben! ez a magyar egészségügyben végrehajtandó minden változás értelme. Magyarországon átlagosan hat évvel rövidebb életet élünk, mint az európai polgárok többsége. Mindez nem sorsszerûség. A magyar emberek rövidebb életének egyik fõ oka az, hogy az elvárhatónál sokkal kevésbé törõdünk egészségünkkel. Döntõen egészségtelen életmódunk miatt mi, magyarok szinte világelsõk vagyunk a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedések okozta halálozásban. A rövidebb élet okai között a másik fontos ok: az egészségügyi ellátórendszer állapota. Tarthatatlan a helyzet, mert a magyar emberek életéveik 13 %-át betegen élik. A rossz egészségi állapot a kezelési költségeken kívül jelentõs termeléskiesést is okoz. Számítások szerint akár ezermilliárdos nagyságrendû a veszteség. Ez az elveszett pénz annyi, mint amennyit az öszszes magyar kórházra és a gyógyszertámogatásra az Országos Egészségügyi Pénztár egy év alatt kifizet! Tarthatatlan a helyzet, mert miközben a költségvetés minden száz forintjából több mint 8-at az egészségügyre költünk, amivel a világ legfejlettebb országainak rangsorában az erõs középmezõnyben vagyunk, a hazai viszonyokat megtapasztalva egészségügyünket mégis okkal érezzük szegénynek, szolgáltatásait nem kielégítõnek. Vagyis a közvélekedéssel ellentétben nem arról van szó, hogy keveset költenénk az egészségügyre, hanem arról, hogy amit költünk, azt rosszul költjük el. Ráadásul azt sem tudja mindenki, hogy közel fõ eddig egyáltalán nem fizetett az egészségügyi ellátásért, azaz helyettük is a többiek fizették ki többlet befizetésekkel az általuk használt szolgáltatások árát. Nem csak általában rosszak az adataink, de nagyok a területi egyenlõtlenségek is. Talán már nem is meglepõ, hogy általában

2 a legszegényebb, legelmaradottabb térségekben a legnagyobb a veszteség. Éppen ott, ahol a legnagyobb szükség van a jó egészségügyi szolgáltatásokra! Az igazságtalanságok legfõbb oka az egészségügyi kapacitások torz területi eloszlása. Míg Hajdú-Bihar, vagy Békés megyében összesen 3 kórház van, addig a kisebb Veszprém megyében 10, Budapesten pedig 43. Az országnak vannak olyan részei, ahol egy orvosra kétszer annyi beteg jut, mint másutt. Más országok példájából tudjuk, hogy célszerû megerõsíteni a lakossághoz közeli ellátásokat (háziorvosi rendszer, járóbeteg-szakellátás, kistérségi egészségközpontok), a kórházszerkezetet pedig ezzel párhuzamosan átalakítani. A legtöbb európai országban az aktív kórházi ellátásokat az úgynevezett súlyponti (központi, regionális) kórházakban biztosítják, amelyek mindenki számára lehetõvé teszik az egyre drágább berendezéseket és eljárásokat is igénylõ egészségügyi ellátáshoz való egyenlõ hozzáférést. Ha nem teszünk semmit, Magyarországon nem lesznek európai színvonalú kórházak. Tény, hogy a lakosság és a költségvetés nem bír el több terhet. Egyetlen megoldás van: a betegek és az orvosok igényeinek, valamint a költségvetés teherbírásának megfelelõen át kell alakítani a kórházi szerkezetet. A jelenlegi egészségügyi ellátórendszer régen megérett a reformra. Az átalakítás révén a rendszerben több forrás áll majd rendelkezésre, így javítani lehet a betegek ellátásának színvonalát és az egészségügyben dolgozók munkakörülményeit is. Az átalakítás célja Az átalakítás legfontosabb célja egy fenntartható, hatékony és a betegek gyógyulását a legnagyobb biztonságban segítõ rendszer kiépítése. Az ország minden lakója számára egyformán elérhetõvé kell tenni a biztonságos, európai színvonalú ellátást.

3 Azzal feltehetõleg mindenki egyetért: a betegnek jobb, ha távolabb gyógyul meg, mint ha a közelben gyógyítatlan marad. Az egészségügyi reform alapvetõ új ellátórendszerének négy szintje lesz: Kiemelt kórházak Területi kórházak Járóbeteg-központok Háziorvosok A kiemelt kórházak a legmodernebb technikával felszerelve, nagy tapasztalattal rendelkezõ orvosokkal, s a beteg lakóhelyétõl függetlenül közel azonos eléréssel biztosítják a súlyos, vagy speciális betegségben szenvedõk ellátását. Az ellátás biztonsága és garantált minõsége érdekében - a jövõben csak a megfelelõ tapasztalattal rendelkezõ orvosokkal dolgozó, és a legkorszerûbb felszereléssel ellátott központokban folyhat például a daganatos betegek kezelése. A szakmai tapasztalat nem pénzkérdés. Azokban a kórházakban, ahol nincs megfelelõ tapasztalat és szakember, a betegek érdekében nem szabad engedni, hogy nagy rutint igénylõ beavatkozásokat hajtsanak végre. A kiemelt kórházak egyúttal sürgõsségi központok is: az év 365 napjában 24 órán át fogadják a sürgõsségi ellátásra szoruló betegeket. A kiemelt kórházak munkáját a legmodernebb technológiákat is alkalmazó diagnosztikai központok segítik. A kórházak többsége az esetek nagy részét jelentõ általános ellátásra szakosodik. A területi kórházakra az aktív ellátás mellett a jövõben a jelenleginél nagyobb szerep jut a rehabilitáció, a krónikus ellátás és az ápolás terén. Amennyiben olyan súlyos a megbetegedés a betegnél, amely magasabb szintû ellátást igényel, tovább küldik õt a terület ellátásáért felelõs kiemelt kórházba. A járó-betegek szakellátását pedig a kórházak köré szervezõdõ területi egészségügyi központok biztosítják!

4 A jövõben is a háziorvosokat keressük majd meg leggyakrabban egészségügyi problémáinkkal. A háziorvos nem csupán a gyógyítás elsõ vonala, de a beteg egészségének a menedzsere is, az õ kezében futnak össze a megelõzõ szûrések, és a máshol végzett kezelések eredményei, a háziorvos szervezi a beteg további ellátását, az úgynevezett betegutat is. A háziorvosi rendszer számára az egészségügy átalakítása biztosítja a megfelelõ fejlesztési lehetõségeket, így a háziorvosi rendelõk diagnosztikai és terápiás lehetõségei is nõnek. Miért van szükség a tervezett fejlesztések ellenére az ágyak számának csökkentésére?? Egy aktív kórházi ágy fenntartása évente 5,5 millió forintba kerül. Ma a kórházi ágyak százaléka üresen áll, kihasználtságuk rossz. Ráadásul ma minden ötödik beteg annak ellenére fekszik kórházban, hogy a járóbeteg-ellátásban is gyorsan és hatékonyan meg lehetne gyógyítani. Míg több európai országban az 50 százalékot is eléri az egynapos beavatkozások aránya, Magyarországon ez a szám csak néhány százalék. Hollandiában 7-szer, Nagy Britanniában pedig 14-szer annyi egynapos mûtétet végeznek, mint Magyarországon, pedig ez a betegeknek lényegesen kényelmesebb, az adófizetõknek pedig sokkal olcsóbb megoldás volna. Mért van szükség a krónikus ellátás és az ápolás terén a fejlesztésre, miközben az aktív ellátást csökkentjük? Magyarországon szerencsére egyre többen élnek, egyre tovább. Ezzel az alapvetõen pozitív változással együtt azonban egy új típusú társadalmi kihívással kell szembenézni. Nevezetesen azzal, hogy ma még a hosszabbodó életévek sajnos nem jelentik az egészséges idõskort, és egyre több önmagát rendkívül nehezen vagy ellátni képtelen idõs emberrõl kell gondoskodni. Nekik nem kórházi kezelésre van szükségük, nem a szó klasszikus értelmében vett gyógyításra, hanem ápolásra, gondoskodásra. Természetesen a beteg idõs emberek egészségügyi ellátása ezek után is a kórház

5 feladata, és ha sajnos olyan súlyos az állapotuk, a legmagasabb szintû kezelést a súlyponti kórházakban kell, hogy megkapják! A mai magyar szociális ellátórendszer azonban képtelen arra, hogy megfelelõ színvonalú ápolási szolgáltatást nyújtson a rászorulóknak, ezért ma ezt a feladatot is a kórházak látják el. Vagyis minden harmadik kórházban fekvõ, általában idõs embernek nem kórházban, hanem például bentlakásos szociális otthonban kellene helyet biztosítani, ahol megfelelõen ápolják, gondoskodnak róla, és ha szükséges a megfelelõ kórházakba is eljuttatják. Senkinek sem jó, hogy Magyarországon az úgynevezett aktív kórházi ágyak közel 1/3-a kihasználatlan, miközben az ápolásra szoruló hozzátartozókat szinte lehetetlen színvonalas ellátáshoz juttatni. Ezért kell fejlesztenünk az ápolást, a krónikus ellátást, idõnként a ma aktív kórházi kezelést nyújtó kapacitások, ágyak átalakításával. A tervezett átalakítások nyomán a krónikus fekvõbeteg ellátásban (rehabilitáció, ápolás) elérhetõ ágyak száma rel nõ. A betegek, az orvosok és az adófizetõk érdekében is csökkenteni kell az ellátórendszer ma még elõforduló indokolatlan igénybevételét, amely fölöslegesen növeli a zsúfoltságot, elveszi az orvos idejét attól, hogy a valóban beteg emberekkel többet tudjon foglalkozni. Ezért ezen túl, ha elmegyünk háziorvoshoz, vagy egy szakrendelõbe, akkor 300 forintot kell fizetni az orvosnak. (A szociálisan rászorulók részben vagy teljesen felmentést kaphatnak ennek az összegnek a kifizetése alól is). A vizitdíj alkalmanként 300 forintba kerül a háziorvosnál és a szakrendelõkben akkor, ha a beteg a háziorvos által megadott útvonalat követi! Szintén ennyibe kerül, ha háziorvosa szabadságon van, és helyette egy másik orvos vizsgálja meg. A vizitdíjat csak egyszer kell kifizetni akkor, ha valaki ugyanazon egészségügyi szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátást vesz igénybe. A kontrollvizsgálatokért viszont ki kell fizetni alkalmanként a

6 300 forintot. A vizitdíjat készpénzzel, nyugta ellenében kell megfizetni. A nyugtának tartalmaznia kell a beteg nevét, a társadalombiztosítási (taj-)számát és a dátumot. Az intézmények mûködtethetnek vizitdíj-automatát is, és ahol erre van lehetõség, lehet fizetni vizitdíj bérlettel vagy bankkártyával is. De ezek egyelõre csak nagyon kevés helyen érhetõk el. 600 forintba kerül a vizitdíj akkor, ha a beteg kéri, hogy a háziorvos az otthonában vizsgálja meg. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy sürgõsségiügyeleti ellátás alkalmával szintén fizetnie kell, az továbbra is ingyenes! Ennyit kell fizetni, ha valaki nem ahhoz a háziorvoshoz megy, akihez be van jelentve, ha nem ahhoz a szakorvoshoz megy, ahova háziorvosa beutalta, vagy beutaló nélkül vesz igénybe beutaló köteles rendelést. Ilyen például a reumatológia. Február 15-tõl 300 forintot kell fizetni a kórházban eltöltött napok után. Fizetési kötelezettség ettõl a naptól keletkezik, tehát ha valaki elõbb kerül kórházba, akkor 15-tõl számolják a kórházi napidíjat. A tételt a kórházból való távozás napján kell megfizetni, a beteg az intézménytõl elszámolási nyilatkozatot kap, aminek tartalmaznia kell a befizetett napidíj összegét. Azért, hogy a krónikus betegséggel küzdõk számára a hozzájárulás ne jelentsen elviselhetetlen terhet, évente Ft-ban maximálták az egyes ellátási szinteken egy beteg által kifizetendõ ilyen költségeket. Aki kénytelen a háziorvost, a szakrendelõt és a kórházat is többször igénybe venni, éves szinten legfeljebb Ft-ot fizethet. Azon túl már nem kell fizetnie a betegnek. Így a betegre nehezedõ teher nem arányos a betegség költségességével, és a betegség csak egy bizonyos határig jelent terhet a páciensnek. A vizitdíj alapvetõ dilemmája, hogy kik fizessenek, szabad-e terhelni azokat, akik valóban rászorultak? Sajnos törvényszerû, hogy a szegénység és a betegség kéz a kézben jár, a másnak nem jelentõs összeg épp a leginkább rászorultakat zárhatná

7 el a szükséges ellátástól (azaz éppen a leginkább hátrányos helyzetûek kerülnének még kiszolgáltatottabb helyzetbe). Szociális helyzete, rászorultsága miatt senki sem eshet el az ellátástól! Ezért összesen közel 4 millió ember részben vagy egészben mentesül a vizitdíj megfizetése alól! Nem kell vizitdíjat fizetni a katasztrófa-egészségügyért, vagy ha járvány tör ki, és emiatt kell az orvoshoz menni. Nem kell vizitdíjat fizetni a 18 éven aluliaknak, a tartós orvosi kezelésre szorulóknak (rosszindulatú daganatos kezelés, vese dialízis, cukorbetegség, veleszületett vérzékenység, HIV- és AIDS-fertõzések kezelése, szerv- és szövetátültetésre várók, szerv- és szövetátültetésen átesettek gondozása). Nem kell fizetni a terhes gondozás, a szülés, a gyermekágyas anya gondozása után, az onkológiai méhnyakrákszûrés, emlõszûrés, prosztataszûrés, gyomor-bélrendszeri eredetû vérzés szûrése után. Szintén nem kell fizetni a sürgõsségi ellátások után, a járványügyi ellátásért és a pszichiátriai betegek azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevõ közvetlen veszélyeztetõ magatartása esetén, illetve a hajléktalanoknak. A mentesség azonban csak a 300 forintos vizitdíjra vonatkozik, ha valaki nem oda megy, ahova beutalták, ha beutaló nélkül veszi igénybe a vizsgálatot az emelt összeget (600 Ft) mindenkinek ki kell fizetni. De ugyanúgy vizitdíjat kell fizetnie annak a cukorbetegnek is, aki influenzával megy a háziorvosához. A szociálisan rászorulók és a hátrányos helyzetû családok évente 12 vizitre jogosító kedvezményt kapnak! A szociálisan rászorulók a települési önkormányzattól utólagosan visszakapják a befizetett önrész 2/3-adát, az õ esetükben az önrész végeredményben 100 forint alkalmanként. A szociálisan rászorulók 12 vizitre jogosító kedvezményt oly formában kapják meg, hogy ennyivel emelik a különbözõ jogcímen nekik folyósított összeget például : havi 300 Ft-al

8 a gyest, 200 Ft-al a munkanélküli ellátást vagy a nyugdíjat! Valamint, aki több mint 20-szor vette igénybe az ellátást és ezekrõl a nyugtákat megõrizte az ezen felül igénybe vett vizsgálatokért, tehát a huszonegyedik alkalomtól ezeknek az árát visszaigényelheti az önkormányzatoktól! A kedvezményekre való igényt a mai állás szerint az önkormányzatoknál kell bejelenteni! Másképpen fogalmazva, a következõ csoportokba tartozóknak csak jelképes összeget kell fizetniük. Ide tartoznak: o Azon nyugdíjasok, akiknek az egy fõre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. o Azon nagycsaládosok, ahol az egy fõre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. o Azon családok, amelyek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. o A munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyben részesülõk, az ápolási díjban részesülõk. o A gyesen lévõk. Önrészfizetés hálapénz formájában eddig is volt a magyar egészségügyben, de ellenõrizetlen és igazságtalan formában, hiszen amikor hálapénzt adtunk, eddig is sajátos önrészt fizettünk. Nem igazán megalapozott az eddigi rendszer kapcsán ingyenes egészségügyrõl beszélni, hiszen a hálapénzzel kifizetett egészségügyi szolgáltatásnál nincs drágább és igazságtalanabb megoldás. A mai egészségügyi rendszerben a többség sajnos kétszer fizet: egyszer tisztán, az adók és járulékok formájában, egyszer pedig feketén, zsebbe. A borítékba tett pénz nem adózik, megalázó helyzetbe hozza azt is, aki adja és azt is, aki kapja. Nem az a cél, hogy a beteg sokat fizessen, hanem az, hogy a szabályosan fizetett kisebb összeg kiváltsa a szabálytalanul fizetett nagyobb összegû hálapénzt. Mert azzal mindenki

9 egyetért, hogy jobb keveset fizetni tisztán, mint sokat feketén. Ráadásul a hálapénz a legnagyobb és legigazságtalanabb terhelést éppen a szegényeknek okozza. Mert a hálapénzt a rászorulók is fizetik, ráadásul teljes összegben, míg a vizitdíj esetében az önrész összegét nekik vissza lehet téríteni. Röviden a gyógyszer-kérdésrõl: A hátrányos helyzetû körzetekben gyakran nem éri meg gyógyszertárat mûködtetni, mert a szabályozás olyan követelmények teljesítését írja elõ, amit az alacsonyabb forgalmú patikák nem tudnak teljesíteni. Ezeken a területeken ma is az államnak, azaz nekünk adózóknak kell többlettámogatást nyújtani, hogy a gyógyszertárak ne legyenek veszteségesek, és mindenki hozzájuthasson a szükséges gyógyszerekhez. A Betegek érdekében a gyógyszerforgalmazásban is lehetõvé kell tenni a nagyobb versenyt. Megszüntethetõk azok a szabályok, amelyek eddig megnehezítették a patikaalapítást. A több patika, a nagyobb verseny jobb minõségû szolgáltatást, esetenként mérséklõdõ árakat eredményezhet. A jövõben a világ sok országához hasonlóan Magyarországon is lehet fejfájás elleni gyógyszert, vagy lázcsillapítót kapni a gyógyszertárakon kívül is: a szupermarketben és kisebb üzletekben, a pályaudvaron, esetleg a benzinkútnál. Ez a szabály természetesen csak a recept nélkül kapható orvosságokra vonatkozik, amelyek több Uniós tagállamban szintén gyógyszertáron kívül forgalmazhatók. Benzinkút vagy kis üzlet szinte minden településen található, ezért a kisebb településeken is elérhetõek lesznek azok a gyógyszerek, amelyek segítséget nyújthatnak a leggyakoribb panaszok gyors enyhítésében!

10 Gyógyszertámogatás felelõs gyógyszergazdálkodás A gyógyszerkiadások feltartóztathatatlan növekedése egyre elviselhetetlenebb kétszeres terhet jelent számunkra, közvetlenül a betegek és a családok kiadásaiban, és adófizetõkként az egészségbiztosítás folyamatosan duzzadó költségvetésében. Valóban örvendetes, hogy gyakorlatilag a világ összes korszerû gyógyszere kapható Magyarországon, de elfogadhatatlan, hogy ennek költsége megengedhetetlen ütemben, folyamatosan nõ. A világon sehol nincs még egy ország, amely ugyanannyit költ gyógyszertámogatásra (349 milliárd Ft), mint az aktív fekvõbeteg-ellátásra (353 milliárd Ft). Nemzetközi összehasonlításban általában is magas a gyógyszerkiadásunk. Ráadásul semmi sem bizonyítja azt, hogy ez a hatalmas támogatás, és a minden évben igényelt többlet valóban kizárólag a betegek gyógyulását szolgálja és mindig a leghatékonyabban hasznosul. Példaként két elgondolkodtató adat: ma Magyarországon egy közgyógyellátottra évente 103(!) doboz gyógyszer jut átlagosan, ugyanakkor évente több száz tonna gyógyszert dobunk ki a szemétbe. Mivel a költségvetés véges, a túlzott gyógyszerfogyasztás a gyógyításra fordítható összeg rovására megy. Ráadásul ma ahány gyógyszer, annyi ár. A többféle támogatási arány még bonyolultabbá teszi a rendszert. A beteg, sok esetben az orvos sem tudja, mennyibe kerül a felírt gyógyszer. Ezért egy dologban minden szakértõ egyetért: a jelenlegi támogatási rendszert át kell alakítani, a lakossági és a biztosítói gyógyszerterhek növekedését, a gyógyszerek indokolatlan, gyakran túlzott fogyasztását meg kell állítani. Ezért Magyarországon is alkalmazni kell az eddig ismert és az új technikákat. Az átalakuló egészségügyben a gyógyszertámogatás rendszere egyenletesebben osztja el a terheket, mert egy minimális díjat minden gyógyszerért fizetni kell. Ez azt jelenti, hogy 100 százalékban támogatott

11 gyógyszerek esetében önrészként, 300 forintos térítési díjat kell fizetni. A közgyógyellátottakat az intézkedés nem érinti, õk a jövõben is térítésmentesen, a számukra feltöltött elektronikus pénztárcából tudják ezt az összeget is kifizetni a patikában. A kormány átalakítja, és törvénnyel szabályozza a gyógyszerártámogatási és befogadási rendszert, hogy csak a bizonyítottan hatásos és költség hatékony gyógyszerek maradjanak a támogatási rendszerben. Nyilvános ártárgyalással, versennyel le kell szorítani az eddig állandóan növekvõ árakat! A gyógyszerkiadások visszafogásának nemzetközileg legelfogadottabb és napjainkban leghatásosabban alkalmazott eszköze a magas árú, originális gyógyszerek helyettesítése olcsóbb, azonos hatóanyag-tartalmú, úgynevezett generikus készítményekkel. A gyógyszerforgalmazásban szétválasztják az egészségügyi és a szociális szempontokat, biztosítva, hogy a súlyos betegek és a rászorulók a jövõben is kiemelt támogatással juthassanak hozzá a gyógyszereikhez. A közgyógyellátás rendszere és kerete nem változik, csak néhány felhasználási szabály módosul. Azt tervezik, hogy minden egyes betegnél kialakítanak egy gyógyszerkeretet, az alapján, hogy milyen betegségekben vagy betegségben szenved! A jogosultság esetében is léphetnek fel változások! Ezzel a témával kapcsolatban tervezzük egy újabb kiadvány megjelentetését konkrét válaszokkal! A biztosító rendszerrõl röviden: Azzal valószínûleg mindenki egyetért, hogy hasznos, ha láthatóvá válnak az egészségügyi ellátás valódi költségei, ha nyomon lehet követni, ki mekkora összeget fizet be járulékok és adók formájában, ha felkészült egészségbiztosítási szakemberek ellenõrzik az egészségügyi kiadások hatékonyságát és biztosítják, hogy befizetéseinket értékálló módon kezeljék, amíg felhasználásukra sor kerül.

12 Abban azonban egyelõre folynak a viták, hogy ezt a feladatot egy állami tulajdonú biztosító vagy több, egymással is versengõ piaci szereplõ tudja hatékonyabban, takarékosabban és biztonságosabban ellátni. * * * A felhasznált információk és adatok többek közt az Egészségügyi Minisztérium Zöld Könyv az Egészségügyrõl címû kiadványából származnak! Az egészségügy átalakításával kapcsolatos további információ a következõ Internet címeken található: reform/zöld könyv reform/többen jobban tovább A vizitdíjjal kapcsolatos további kérdések és válaszok a: honlapon találhatók február 01. Készítette: Serester Orsolya Katalin

13 VIZITDÍJ ÉS KÓRHÁZI NAPIDÍJ mértékek Háziorvosi ellátás és járóbeteg-szakellátás esetén alkalmanként, illetve fekvõbeteg-szakellátásban naponta: Annak, aki háziorvosi ellátást saját kezdeményezésre nem a rendelõben vesz igénybe: Annak, aki az ellátást nem annál a háziorvosnál veszi igénybe, amely a tartózkodási hely szerint területi ellátásra kötelezett, vagy amelyikhez be van jelentkezve: Annak, aki járóbeteg-szakellátás igénybevételekor azt más egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvosa azt kezdeményezte: Annak, aki beutalóköteles járóbeteg-szakellátást beutaló nélküli vesz igénybe Aki ügyeleti ellátást vesz igénybe, de az igénybevételét nem indokolja sürgõs szükség: 300 forint 600 forint 1000 forint 18 éven aluliak Kismamák mentességek Nem kell fizetni a 300 forintos díjat a 18. életévét még be nem töltött biztosított ellátása után. Nem kell fizetni a terhesgondozás, a szülés, a gyermekágyas anya gondozása után.

14 Sürgõs szükség Népegészségügyi célú szûrõvizsgálat Sürgõsségi vagy kötelezõ pszichiátriai gyógykezelés Tartós orvosi kezelések (az alapbetegséggel összefüggésben mentes a vizitdíj alól) MENTESSÉGEK Nem kell fizetni olyan ellátások után, amelyeket életet veszélyeztetõ állapotok és betegségek ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelõzése érdekében - a beteg állapotának stabilizálásáig végeznek. Nem kell fizetni a pszichiátriai betegek azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevõ közvetlen veszélyeztetõ magatartása esetén. Nem kell fizetni a pszichiátriai betegek azonnali intézeti gyógykezelést szükségessé tevõ közvetlen veszélyeztetõ magatartása esetén. Nem kell fizetni a 300 forintos díjat a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben szenvedõ betegek oki és tüneti kezelése esetén. vesebetegek dialízis kezelése és az azzal összefüggõ vizsgálatok esetén. a véralvadás rendszerének veleszületett betegségeiben szenvedõk ellátása esetén. véradással összefüggõ vizsgálatok esetén. cukorbetegség kezelése esetén. szerv- és szövetátültetésre várók, valamint szerv- és szövetátültetésen átesettek gondozása esetén. HIV fertõzés és AIDS betegség kezelése esetén. szkizofrénia, szkizoaffektív pszichózis, súlyos depresszió, súlyos bipoláris szindróma kórképek kezelése esetén.

15 Hajléktalanok MENTESSÉGEK Nem kell fizetni a védõoltások, járványügyi érdekbõl végzett szûrõvizsgálatok, kötelezõ orvosi vizsgálat, járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat, ellenõrzés, stb. esetén. Nem kell fizetni a hajléktalanok ellátására létrehozott és finanszírozott háziorvosnál, valamint az általa kiállított beutaló alapján bármely más egészségügyi szolgáltatónál igénybevett ellátások esetén. Fekvõbeteg-ellátás Kötelezõ járványügyi intézkedés Járóbeteg-szakellátásban naponta egy vizitdíj felsõ korlát Fekvõbeteg-gyógyintézetben 20 ellátási nap után kórházi napidíjat nem kell fizetni adott naptári évben. Ugyanazon egészségügyi szolgáltatónál egy nap több járóbeteg-szakellátás igénybevétele esetén a vizitdíjat csak egyszer kell megfizetni.

16 20 fölötti vizitdíj visszaigényelhetõ Ha a biztosított külön az alapellátásért, illetve külön a járóbeteg-szakellátásért vizitdíjat már alkalommal fizetett, a 20 alkalom feletti vizitdíjak összegét az illetékes jegyzõtõl visszaigényelheti. rászorulók támogatása Havi juttatások megemelése 300, illetve 200 forinttal február 15-étõl a meglévõ juttatásaikon keresztül emelést kapnak azok, akik sajátjogú nyugellátásban, hozzátartozói nyugellátásban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi pótlékhoz járó kiegészítésben, házastárs után járó jövedelempótlékban, központi szociális segélyben részesülnek és ezen ellátások együttes havi összege nem haladja meg az forintot.