PREAMBULUM I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 2.. /1/ Az önkormányzat megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/

Átírás

1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a 24/2008. /VI.26./ számú, a 11/2009. /II.13./ számú, a 18/2009. /V.22./ számú, a 25/2009. /VI.25./ számú, a 20/2010. /X.12./ számú, a 21/2010. /X.14./ számú, a 8/2011. /III.24./, a 20/2011. /IX.12./, a 13/2012. /III.22./, a 20/2012. /V.29./, a 24/2012./VII.2./, a 31/2012. /XI.26./, a 4/2013. /II.18./, a 30/2013. /XII.16./, a 31/2013. /XII.17./, a 32/2013. /XII.17./, a 15/2014. /XI.3./ önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt 16/2007.III.22 / számú önkormányzati rendelete SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL PREAMBULUM /1/ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A../1/ bekezdésének e/ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el. /2/ A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. /továbbiakban: Ötv./ feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályait jelen SZMSZ-ben foglalt szabályozással együtt kell alkalmazni. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.. /1/ Az önkormányzat megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata /továbbiakban: önkormányzat/ /2/ 3 Az önkormányzat székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 2. /3/ Az önkormányzat illetékességi területe: Sárvár város közigazgatási területe. /4/ 4 Az önkormányzati jogokat és kötelezettségeket Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete /továbbiakban:képviselő-testület/ gyakorolja. 3.. Sárvár város jelképeit /zászló, címer, pecsét/ és azok használatának módját a képviselőtestület külön önkormányzati rendeletben szabályozza. 4.. Díszpolgári cím és más önkormányzati elismerés, kitüntetés, cím, díj alapítását és adományozásának rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza. 1 Hatályon kívül helyezte: 8/2011./III.24./ számú Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Módosította: 4/2013./II.18./ Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör.3.. 1

2 II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK FELADAT ÉS HATÁSKÖR Az önkormányzati jogok 5.. Az önkormányzat az Ötv. 2../3/ bekezdésében biztosított vélemény-nyilvánítási és kezdeményezési jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével szoros kapcsolatban álló ügyekben él. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület általában a közvetlenül érintett lakossági réteg/ek/, érdekképviseleti szerv/ek/, vagy társadalmi szervezet/ek/ meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE /1/ Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha 6.. a/ ellátása nem sérti más települések érdekeit, b/ nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c/ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d/ ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. /2/ 5 A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. /3/ Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat. /4/ Az önként vállalt /többlet/ feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni. /5/ /1/ 7 A képviselő-testület az Ötv. 10../1/ bekezdésében meghatározottakon kívül bármely 5 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör. 4.. /1/ bek. 6 Hatályon kívül helyezte: 8/2011. /III.24./ számú Ör. 4../2/ bek. 7 Kiegészítette: 8/2011. /III.24./ számú Ör

3 hatáskörét önkormányzati rendeletben átruházhatja, meghatározhatja a hatáskör gyakorlásának rendjét, eljárási szabályait, a hatáskör gyakorlásához adható utasítások kiadásának rendjét, a hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolás módját. /2/ A hatáskör átruházása kollektív döntést igénylő ügyekben bizottságra, operatív kérdésekben, illetve halasztást nem tűrő ügyekben a polgármesterre történhet. /3/ Ha az átruházott hatáskör címzettje beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget vagy a képviselő-testület az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolót nem veszi tudomásul, a képviselő-testület a hatáskör átruházást visszavonhatja. A hatáskör átruházás visszavonására más okból is sor kerülhet. /4/ A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. 8.. /1/ A képviselő-testület hatásköréből az Ötv ában meghatározottakon túl nem ruházható át: a/ hitelfelvétel b/ köztéri műalkotás /pl.: szobor, stb./ állítása c/ az Ötv /1/ bekezdésében szabályozott felterjesztési jog gyakorlása. /2/ Az /1/ bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a/ 8 a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás alkalmával az alapilletmény meghatározása, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, 77/B. -ában meghatározottak szerint prémium feladat kitűzése és jutalmazás b/ helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról való lemondás c/ gazdasági társaság alapítása, megszűntetése, abba való belépés, illetve abból történő kilépés. /3/ 9 A képviselő-testület az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 93.. /1/ bekezdésének b/ pontjában meghatározott hatáskörei közül a költségvetési szerv vezetőjével kapcsolatos az Ötv /1/ bekezdés b/ pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogok gyakorlását a polgármesterre ruházza át. 9.. A képviselő-testület az intézményvezetők kinevezése, megbízása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok alapulvételével részletes eljárási szabályokat állapíthat meg. 8 Módosította: 18/2009(V.22.) számú Ör.1.. (1) bek. 9 Módosította: 21/2010./X.14./ számú Ör.1.., Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör

4 10.. /1/ Önkormányzati hatósági ügyben hozott testületi döntésről az ügyfelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírt alakszerű határozattal kell értesíteni, melyet a polgármester - bizottsági döntés esetén a bizottság elnöke - ír alá. Az alakszerű határozat tervezetének elkészítéséről a jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik. /2/ Az SZMSZ képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét tartalmazó 1. számú melléklete helyébe jelen SZMSZ 1. számú melléklete lép. III. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 11.. /1/ 10 A képviselő-testület megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete. /2/ 11 A képviselő-testület címe: 9600 Sárvár, Várkerület 2. /3/ 12 A képviselő-testület tagja a 11 választott települési képviselő /továbbiakban:képviselő/ /köztük az alpolgármester/ és a polgármester. /4/ 13 A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 12.. /1/ A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. /2/ 14 Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az ülés ünnepélyes megnyitása után a korelnök felkéri a helyi választási bizottság elnökét a választás végleges eredményének ismertetésére. A választás végleges eredményének ismertetését követően a képviselők a helyi választási bizottság elnökének előmondása alapján esküt tesznek és átveszik megbízólevelüket. A polgármester a már esküt tett képviselőkből álló képviselő-testület előtt tesz esküt a helyi választási bizottság elnökének előmondása alapján, majd átveszi megbízólevelét. Ezt követően kerül sor az SZMSZ esetleges módosítása után az állandó bizottságok elnökei, elnökhelyettesei és képviselő tagjai megválasztására, melyet az alpolgármester megválasztása és eskütétele követ. /Az ezzel kapcsolatos titkos szavazást a már megválasztott Jogi és Ügyrendi Bizottság képviselő tagjaiból alakuló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le./ Ezt követően a képviselő-testület a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság elnökének javaslatára megállapítja a polgármester illetményét és költségtérítését, majd a polgármester javaslatára az alpolgármester illetményét és költségtérítését. 10 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör. (../8/ bek. 11 Módosította: 4/2013./II.18./ Ör Módosította:21/2010./X.14./ számú Ör Kiegészítette: 8/2011. /III.24./ számú Ör. 8../2/ bek. 14 Módosította: 8/2011./III.24./ számú Ör.9.. 4

5 Amennyiben a képviselő-testület nem választja meg a fent megnevezett bizottságokat, úgy az alpolgármester megválasztásával kapcsolatos titkos szavazást a képviselő-testület tagjai közül megválasztandó 3 főből álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítására pedig a korelnök tesz javaslatot. Az alakuló ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testület tagjait vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről. /3/ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal ülésezik /1/ 15 A képviselő-testület rendes üléseit általában a hónap negyedik hetének csütörtöki napján 16 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal nagytermében tartja. Amennyiben a napirend vagy más körülmény indokolja, az ülés más időpontban és helyszínen is megtartható. /2/ Rendes ülésnek a feladattervben, ill. a munkatervben tervezett napirend/ek/et tárgyaló ülések tekintendők, minden más ülés - az alakuló ülés és a közmeghallgatás kivételével - rendkívüli ülés. /3/ A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt ülésszünetet tarthat, melyet az I. félévi munkatervében szabályoz. /4/ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármesteri tisztség betöltetlensége vagy a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselőtestület ülését. Tartós akadályoztatásnak minősül az 1 hónapot meghaladó távollét. /5/ 16 A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívüli egyéb okból szükség van, továbbá a képviselő-testület tagjai egynegyedének - legalább 3 képviselő-testületi tagnak -, vagy a képviselő-testület bizottságának, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati testületnek az indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell a tárgyalásra javasolt ügy lényegét, a rendkívüli ülés összehívásának indokait. A képviselő-testület is rendelkezhet határozattal rendkívüli ülés tartásáról. /6/ 17 A képviselő-testület ülésének összehívását a Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbizottja, valamint a népi kezdeményezés is indítványozhatja. /7/ A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést ugyanazon napirendek tárgyalására 8 napon belüli időpontra össze kell hívni. 15 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör.10../1/ bek., Módosította: 20/2011. /IX.12./ Ör.1.., Módosította:4/2013./II.18./ Ör Módosította:21/2010./X.14./ számú Ör Módosította:8/2011./III.24./számú Ör.10../2/ bek. 5

6 /8/ Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót és az ahhoz csatolandó írásos előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azokat a képviselő-testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják./a kézbesíteni szóhasználat alatt Sárvár Város Önkormányzatának Hivatalos Honlapján /továbbiakban: az önkormányzat honlapján/ történő megjelentetést kell érteni./ /9/ A polgármester - az /5/ bekezdés szerint indítványozott rendkívüli ülést az indítvány beérkezésétől számított 10 napon belüli időpontra hívja össze. /10/ 20 A rendkívüli ülésre szóló meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal korábban megkapják. /A kézbesíteni szóhasználat alatt az önkormányzat honlapján történő megjelentetést kell érteni./ Halasztást nem tűrő esetben a meghívást az ülést megelőzően legalább 24 órával a képviselőtestületi tagok, tanácskozási joggal meghívottak tudomására kell hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód /pl. szóbeli, írásbeli, telefonon, SMS-ben, hangpostára mondással történő közlés, küldése/ igénybe vehető, azonban a sürgősség okát közölni kell. Ha az előterjesztés nem az SZMSZ 21.. /3/ bekezdésében foglaltak szerint kerül kiosztásra, azt a meghívóval együtt az ülést megelőző munkanapon óráig az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni /1/ 21 / A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: - a jegyzőt, - a település egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjét, - A Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját, - a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, - a napirendi pontok előadóit, - az önkormányzat gazdasági programjának, költségvetési koncepciójának, költségvetésének megállapítását, módosítását, a gazdálkodásról szóló félévi, háromnegyedévi, évi beszámolót tárgyaló napirendi pontok tárgyalásához a könyvvizsgálót /e kötelezettség értelemszerűen vonatkozik a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság ülésére is/, - egészségügyet érintő napirendi pont tárgyalásához a Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének vezetőjét /e kötelezettség értelemszerűen vonatkozik a Humán Erőforrás Bizottság ülésére is/, - Sárvár Város Díszpolgárait, - az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körüket érintően: - Városszépítő Egyesület, - Nyugdíjasok Egyesülete. - akiknek meghívását a jegyző, ill. a napirendi pont előadója javaslatának figyelembevételével a polgármester indokoltnak tartja Kiegészítette:24/2008. /VI.26./ számú Ör.1.., Kiegészítette:8/2011./III.24./ számú Ör.10../3/ bek. 20 Kiegészítette: 24/2008. /VI.26./ számú Ör. 1.., Módosította: 8/2011./III.24./ számú Ör.10../4/ bek. 21 Kiegészítette: 24/2008. /VI.26./ számú Ör. 2.., Módosította:8/2011./III.24./ számú Ör. 11../1/ bek. Módosította: 20/2012. /V.29./ Ör. 1.. /1/ bekezdés, 6

7 /2/ 22 A képviselő-testület üléséről /az ülés időpontjáról, helyéről a tárgyalni tervezett napirendről/ a lakosságot tájékoztatni kell az önkormányzat honlapján, helyi média /Városi TV, ISIS Rádió, Sárvári Hírlap/ és a megyei napilap /Vas Népe/ útján, valamint az ülésre szóló meghívónak a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztésével. /3/ 23 A /2/ bekezdésben meghatározottak szerint közzé kell tenni az alakuló, a rendes ülések, a közmeghallgatás, és lehetőség szerint a rendkívüli ülések időpontját, helyét és napirendjét. /4/ 24 /4/ A lakosság /2/ bekezdés szerinti tájékoztatása hivatalos módjának az önkormányzat honlapján történő megjelentetést kell tekinteni. Ennek lehetetlensége esetén ezzel egyenértékű, ha a tájékoztatás a /2/ bekezdésben meghatározottak közül legalább kettő médiában megtörtént. /5/ 25 A lakosság tájékoztatottságát kimeríti, ha az a /2/ bekezdésben meghatározottak közül, a /3/ bekezdésben meghatározottak szerint legalább kettő médiában megtörtént /1/ 26 A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza: - az ülés kezdési időpontját /év, hónap, nap, óra, perc megjelölésével/, helyét, - a tárgyalni javasolt napirendet, a napirendi pontok előadóit, - utalást arra, ha az előterjesztés szóban történik, illetve később jelenik meg az önkormányzat honlapján, vagy az ülés kezdete előtt, illetve az ülésen kerül /papíralapon/ kiosztásra. /2/ A meghívóban a napirendet a polgármester által megállapított sorrendben kell szerepeltetni. /3/ 27 A meghívóhoz csatolni kell: a/ a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, b/ az előző ülés óta eltelt időszak főbb közérdekű eseményeiről, főbb intézkedésekről szóló tájékoztatót, c/ az előző ülésen elhangzott bejelentések, interpellációk nyomán tett intézkedésekről, az azokra adott válaszokról szóló tájékoztatót, /SZMSZ 46.. /4/, /8/ bekezdés d/ az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tett intézkedésekről szóló beszámolót, e/ az egyes napirendi előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket, határozati javasla - tokat, az azokkal kapcsolatos bizottsági döntésekről szóló tájékoztatót. 22 Módosította: 24/2008. /VI.26./ számú Ör. 3.. /1/ bek., Módosította:8/2011. /III.24./ számú Ör. 11../2/ bek. Módosította: 4/2013. /II.18./ Ör Módosította: 24/2008. /VI.26./ számú Ör. 3.. /2/ bek., Módosította: 8/2011./III.24./ számú Ör. 11../3/ bek. 24 Módosította: 8/2011./III.24./ számú Ör. 11../4/ bek. 25 Hatályon kívül helyezte: 8/2011. /III.24./ számú Ör.11../4/ bek. 26 Módosította: 8/2011./III.24./ számú Ör /1/ bek. 27 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör. 12../2/ bek. 7

8 GAZDASÁGI PROGRAM, FELADATTERV, MUNKATERV 16.. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület az Ötv a szerint meghatározza gazdasági programját /1/ A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását is célzó - feladatterv és a munkaterv. /2/ A képviselő-testület éves feladattervben határozza meg a tárgyalandó napirendeket. /3/ 28 A polgármester a feladatterv-tervezet készítéséhez javaslatot kér: - a képviselő-testület tagjaitól, - a képviselő-testület bizottságaitól, - a jegyzőtől, - a településen működő parlamenti képviselettel rendelkező politikai pártoktól, - a települési nemzetiségi önkormányzatoktól, - az önkormányzat által fenntartott intézményektől, - az önkormányzat által alapított gazdasági társaságoktól, - a fontosabb közszolgáltatást végző szervektől, - a szakszervezetek, érdekképviseletek helyi szerveitől, - az alábbi önszerveződő közösségektől: - Városszépítő Egyesület, - Nyugdíjas Egyesület. /4/ A polgármester azokról a javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet, amelyek a tervezetben nem szerepelnek /1/ 29 Az éves feladatterv alapján a képviselő-testület fél évre munkatervet készít. A munkatervben meg kell tervezni a munkatervi időszakot követő félév első képviselő-testületi ülésének időpontját és napirendjét is. /2/ A munkaterv tartalmazza: - a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét, - a napirendi pontok előadóit, az előkészítésben résztvevő szervek, személyek megjelölését, - az előterjesztések leadásának határidejét A feladatterv és munkaterv tervezetét- a polgármester irányításával - a jegyző a polgármesteri hivatal közreműködésével állítja össze, s a polgármester terjeszti megállapításra a képviselőtestület elé. 28 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör

9 20.. A feladattervet és a munkatervet a képviselő-testület a tárgyidőszakot megelőző utolsó ülésén állapítja meg. ELŐTERJESZTÉSEK 21.. /1/ 30 Előterjesztésnek minősül a meghívóval együtt vagy azt követően, de az adott napirendi pont tárgyalását megelőzően kézbesített írásos vagy az ülésen szóban ismertetett, ill. az ülés kezdete előtt vagy az ülésen papíralapon kiosztott, az ülés napirendjéhez kapcsolódó rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató. /A kézbesített szóhasználat alatt az önkormányzat honlapján történő megjelentetést kell érteni./ /2/ A testületi ülésre az előterjesztés általában írásban kerül benyújtásra. A polgármester kivételesen engedélyezheti a szóbeli előterjesztést, azonban a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani. /3/ 31 Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti a papíralapú előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés napján az ülés kezdete előtt, vagy az ülésen történő kiosztását. /4/ Kizárólag írásos előterjesztés alapján tárgyalhatók: - az Ötv. 10../1/ bekezdésében, valamint az SZMSZ 8..-ában meghatározott ügyekben, - az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek. /5/ Az előterjesztésnek tartalmaznia kell: - a napirendi pont címét, - az előzményeket, különösen az ügyben hozott korábbi testületi döntéseket, azok vég - rehajtásának helyzetét, - a kérdést szabályozó fontosabb jogszabályok megjelölését, - a tárgykör tárgyilagos és tényszerű bemutatását, a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információkat, - alternatív döntési lehetőség esetén az egyes döntési változatok melletti és elleni érve - ket, azok várható következményeit, - a költségkihatásokat, - az egyértelműen megfogalmazott döntési javaslatot, annak végrehajtásáért felelős személy megnevezését és a végrehajtás határidejét tartalmazó határozati javaslatot Az előterjesztés elkészítése, az érdekeltekkel történő egyeztetése, az SZMSZ 24.. /3/ bekezdésében meghatározott határidőre a jegyzőhöz történő eljuttatása, ezzel egyidejűleg a napirend tárgyalásához meghívandókra vonatkozó javaslat megtétele a napirendi pont előadójának feladata. 30 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Kiegészítette: 24/2008. /VI.26./ számú Ör

10 23.. Az előterjesztéseket a jegyző törvényességi szempontból megvizsgálja /1/ 32 Az előterjesztés terjedelme - a rendeletalkotást kivéve - a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt - maximum10 gépelt oldal lehet. Kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével ez 5 gépelt oldallal növelhető. /2/ A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 10 perc, ezt azonban a polgármester kivételesen indokolt esetben 5 perccel meghosszabbíthatja. /3/ 33 Az előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 25. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki azokat törvényességi szempontból megvizsgálja, s gondoskodik azoknak az SZMSZ 13.. /8/ és /10/ bekezdésében foglaltak szerinti kézbesítéséről. /4/ 34 Az előterjesztésen fel kell tüntetni, ha az csak a képviselő-testület döntése után hozható a sajtó útján nyilvánosságra. E kérdésben az előterjesztő javaslatára a polgármester dönt. /5/ 35 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE A képviselő-testületi ülés nyilvánosságának biztosítéka az arról szóló előzetes, az SZMSZ 14. -ában meghatározottak szerinti tájékoztatás, a médiumok képviselőinek meghívása, az ülés Városi TV általi élő adásban történő közvetítése, a döntésekről a médiumokban történő utólagos tájékoztatás, a nyilvános ülések jegyzőkönyveinek az önkormányzat honlapján történő megjelentetése, valamint a nyilvános ülésről készült, papír alapú jegyzőkönyvbe a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Irodáján történő betekintés lehetőségének biztosítása /1/ Zárt ülés tartásának szükségességére az előterjesztőnek kell felhívni a figyelmet. Ennek elmaradása esetén ez a jegyző kötelessége. /2/ 37 Amennyiben a zárt ülés tartása az Ötv /4/ bekezdés a./ pontjában meghatározott esetben az érintett nyilatkozatának függvénye, a nyilatkozatot lehetőleg írásban kell kérni, de a szóbeli, telefonon vagy elektronikus úton történő nyilatkozat is elfogadható. A szóbeli, telefonon történő nyilatkozattételről feljegyzést kell készítenie annak a köztisztviselőnek, aki 32 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Hatályon kívül helyezte: 24/2008./VI.26./ számú Ör Kiegészítette: 8/2011./III.24./ számú Ör. 17.., Módosította: 4/2013./II.18./ Ör. 4.., Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör

11 a nyilatkozattételt fogadta a nyilatkozattétel módjának és időpontjának megjelölésével. Amennyiben az érintett nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a nyilvános tárgyalásba nem egyezne bele. /3/ Amennyiben a zárt ülés tartása az Ötv /4/ bek. b/ pontjában meghatározott esetben üzleti érdekből rendelhető el, az üzleti érdekről, az ebből fakadó zárt ülés tartásáról a képviselő-testület egyedileg dönt. /4/ A zárt ülésen az Ötv /5/ bekezdésében meghatározottakon kívül véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben a könyvvizsgáló, valamint a jegyzőkönyvvezető vesz részt. /5/ Zárt ülésen hozott határozat nyilvánosságra hozataláról /annak módjáról, terjedelméről/ a polgármester dönt, ehhez a képviselő-testület szempontokat határozhat meg, figyelemmel az Ötv. 17../3/ bekezdésének rendelkezéseire /1/ A polgármester akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy érintettsége esetén a korelnök látja el a képviselő-testület elnökének ülésvezetéssel kapcsolatos feladatait. /2/ 38 Ha adott ügyben a polgármestert a képviselő-testület az Ötv /2/ bekezdésében foglaltak szerint kizárta a döntéshozatalból, vagy a polgármester elfogultságot jelentett be, az ügy tárgyalása során a képviselő-testület elnökének ülésvezetéssel kapcsolatos feladatait az alpolgármester, távolléte esetén illetve, ha fentiek miatt az alpolgármestert is kizárta a képviselő-testület a döntéshozatalból, vagy elfogultságot jelentett be a korelnök látja el /1/ A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során: a/ megállapítja, hogy az ülés összehívása az SZMSZ rendelkezései szerint történt, b/ megállapítja a határozatképességet, ismerteti a távollévő, ezen belül a távollétüket vagy késésüket előzetesen bejelentő képviselők nevét és kihirdeti a jelenlévő képviselők szá - mát, a határozatképességet a teljes ülés ideje alatt ellenőrzi, c/ megnyitja és vezeti az ülést, d/ tájékoztatást ad az előző ülés óta eltelt időszak főbb közérdekű eseményeiről, az előző ülésen elhangzott bejelentések, interpellációk nyomán tett intézkedésekről, az azokra adott válaszokról, beszámol a - a felelősök jelentései alapján a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról - a hatáskör gyakorlójának jelentése alapján az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tett intézkedésekről, s mindezt szavazásra bocsátja, e/ ismerteti a sürgősségi indítványokat, s javaslatot tesz azok tárgyalására, f/ előterjeszti a napirendi javaslatot, indokolja, ha az a munkatervtől és a meghívóban szereplő napirendtől eltér, majd a javaslatot szavazásra bocsátja, g/ napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, szavazásra bo - csátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat, h/ hozzászóláskor bármely jelenlévő tekintetében megadja, megvonja vagy megtagadja a szót, 38 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör

12 i/ tárgyalási szünetet rendelhet el, j/ biztosítja a képviselő-testületi tagok kérdezési, bejelentési és interpellációs jogának gyakorlását, k/ biztosítja az ülés zavartalan rendjét, ennek érdekében: - figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,vagy a hozzá - szólásra biztosított idő letelt, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel, így tőle a szót meg kell tagadni, - a vita elhúzódása esetén korlátozhatja a hozzászólások időtartamát, - figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő bejelentésektől való tartózkodásra, - rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, - figyelmeztetés, ill. rendreutasítás után a teremből kiutasíthatja a nem képviselő-tes - tületi tag rendzavarót, a képviselő-testülethez méltatlan magatartás vagy az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentések ismétlődése esetén, - a tanácskozás folytatását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülmény /tartós rendzavarás, állandó lárma/ felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthat - ja. l/ ha a polgármester nem talál meghallgatásra elhagyja az elnöki széket, az ülés ezál - tal félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik, m/ az elnöki összehívás után folytatódó ülésen történő bármilyen rendzavarás esetén az ülést berekeszti, a hátralévő napirendi pontok tárgyalását a következő ülésre el - napolja. /2/ 39 A képviselővel szemben nem alkalmazhatók olyan szankciók, melyek megakadályoznák vagy megtiltanák a képviselő-testület munkájában, különösen a döntéshozatalban való részvételt. /3/ 40 TANÁCSKOZÁS RENDJE 29.. /1/ A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - a napirend tárgyalásának megkezdése előtt általában vita nélkül dönt: a/ a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, b/ az előző ülés óta eltelt időszak főbb közérdekű eseményeiről, tett intézkedésekről, c/ az előző ülésen elhangzott bejelentések, kérdések, interpellációk nyomán tett intézkedésekről, d/ az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről szóló beszámoló elfogadásáról. /2/ A képviselő-testület a napirend elfogadásáról általában vita nélkül határoz. A képviselőtestület bármely tagja javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A javaslatot indokolni kell. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz és - az elnapolásra vonatkozó javaslat elfogadása esetén - meghatározza a napirendi pont tárgyalásának 39 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör

13 időpontját. /3/ A napirend előadója - írásban kiküldött előterjesztés esetén - szóbeli kiegészítést tehet vagy vitaindítót tarthat, melynek időtartama általában 5 percnél több nem lehet. /4/ A szóbeli előterjesztés időtartama általában 10 percnél több nem lehet. /5/ A képviselő-testület bizottsága által tárgyalt előterjesztés esetén a vita előtt lehetőséget kell adni a bizottsági vélemény SZMSZ 15.. /3/ bek. e/ pontjában foglaltakon túli információkat tartalmazó rövid ismertetésére. /6/ A polgármester minden egyes napirendi előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. A képviselő-testület bármely tagja javasolhatja egyes hasonló tárgyú napirendi pontok összevont tárgyalását. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. /7/ Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők a vita előtt kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid, tényszerű választ adni. /8/ A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Ugyanazon napirendi pont tárgyalása során a képviselők maximum két alkalommal szólalhatnak fel, amelybe nem számít be a személyes megszólításra való reagálás. A felszólalásban a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirendi ponttal kapcsolatos észrevételeiket és a döntés-tervezettel, illetve a hozandó döntéssel kapcsolatos javaslataikat. A felszólalás időtartama 5 percnél, ugyanazon napirend keretében történő ismételt felszólalás esetén 2 percnél több nem lehet. A polgármester a felszólalás időtartamát - kivételesen - 3 perccel meghosszabbíthatja, illetve az engedélyezett idő túllépése miatt a szót megvonhatja. /9/ A polgármester esetenként a tanácskozási joggal nem rendelkező állampolgároknak és közösségek képviselőinek felszólalást engedélyezhet, meghatározhatja, korlátozhatja annak időtartamát. /10/ A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett résztvevő személyek személyes megjegyzést tehessenek. /11/ A képviselő-testület bizottságának elnöke a bizottság feladatkörét érintő napirend tárgyalása során egy alkalommal 10 perc rendkívüli szünetet kérhet. A kérelemről a képviselő-testület vita nélkül határoz. /12/ A szóbeli előterjesztés, kiegészítés, vitaindító, a hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről - ha azzal a polgármester nem ért egyet - a képviselő-testület vita nélkül határoz. /13/ A napirendi pont előadóját - a vita lezárása után - megilleti a zárszó joga, melynek időtartama általában 3 percnél több nem lehet. 13

14 /14/ 41 A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességével kapcsolatban észrevételt kíván tenni. /15/ 42 Fentiekben meghatározott időkorlátok a polgármesterre, illetve az ülést vezető alpolgármesterre, korelnökre nem vonatkoznak. HATÁROZATHOZATAL, SZAVAZÁS A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges Minősített többség szükséges az Ötv /1/ bekezdésében, 18.. /3/ bekezdésében, 33/C.. /1/ bekezdésében meghatározottakon kívül: a/ hitelfelvételhez, b/ díszpolgári cím és az önkormányzat által alapított kitüntetés, elismerés adományozásához A képviselő-testület tagja adott ügyben bejelentheti elfogultságát. Ez esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt, a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni /1/ 44 A képviselő-testület tagjai igen /egyetértő/ vagy nem /ellen/ szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkod/hat/nak a szavazástól. /2/ A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. /3/ A szavazás megkezdése előtt a polgármester külön-külön ismerteti a szavazásra kerülő javaslatokat. /4/ A polgármester először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat különkülön, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. /5/ A szavazásra feltett kérdést közérthetően, egyértelműen kell ismertetni, úgy, hogy az igen -nel vagy nem -mel eldönthető legyen. 41 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör

15 34.. /1/ 45 Ha az igen szavazatok száma nem éri el a döntéshozatalhoz szükséges arányt a nem szavazatok és a tartózkodások, illetve a szavazásban részt nem vevők számától függetlenül a döntést érvényesnek, a határozati javaslatot, önkormányzati rendelet-tervezetet elutasítottnak kell tekinteni. /2/ A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási ügyben, kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több döntési változatot tartalmazó javaslat /alternatíva/ esetén a képviselő-testület többfordulós szavazással dönt. Ennek során a képviselő-testület tagjai több jelöltre, döntési változatra szavazhatnak. Az egyes szavazási fordulókban legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg döntési változatra a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg döntési változatról a képviselő-testület együttes szavazással dönt. /3/ 46 Ha az igen vagy a nem szavazatok száma a tartózkodások és a szavazásban részt nem vevők számától függetlenül megegyezik, a döntést érvényesnek, a határozati javaslatot, önkormányzati rendelet-tervezetet elutasítottnak kell tekinteni. Ugyanakkor a képviselőtestület bármely képviselő-testületi tag javaslatára elrendelheti a szavazás megismétlését, ha a mielőbbi döntéshozatalt valamely fontos önkormányzati érdek szükségessé teszi. Az ismételt szavazást megelőzően a polgármester tanácskozási szünetet rendelhet el. A szavazás ugyanazon ülésen legfeljebb két esetben ismételhető meg. /4/ A /3/ bekezdés szerint elutasított ügyet a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozatával a munkatervi időszakban a következő rendes ülésének napirendjére felveheti, ismételt elutasítás esetén az ügy csak a vonatkozó eljárási és anyagi jogszabályok előírásainak betartásával lefolytatott eljárás után tárgyalható újból /1/ A polgármester a szavazás eredményét a jegyző közreműködésével állapítja meg. /2/ A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók, ill. a szavazásban részt nem vevők számát, a szavazás eredményét A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot. NÉV SZERINTI SZAVAZÁS 37.. /1/ 47 A képviselő-testület név szerinti szavazást tart az Ötv /3/ bekezdésében foglaltakon túl: 45 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör /1/ bek. 46 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör /2/ bek. 47 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör

16 a/ ha azt törvény előírja, b/ a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a polgármester vagy az állandó bizottságok elnökeinek többsége indítványozza. /2/ Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok tagjai megválasztásáról, ügyrendi kérdésekben, valamint a titkos szavazással eldöntendő, az SZMSZ 38.. /2/ bek-ben meghatározott kérdésekben. /3/ A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző az ABC sorrendben felolvasott névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által felállva adott választ / igen, nem, tartózkodom / a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A polgármester a név szerinti szavazás eredményét kihirdeti. A név szerinti szavazatokat tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. TITKOS SZAVAZÁS 38.. /1/ A képviselő-testület bármely képviselő-testületi tag javaslatára titkos szavazást rendelhet el az Ötv /4/ bekezdésben meghatározott ügyekben. /2/ A képviselő-testület titkos szavazással dönt: - ha azt jogszabály előírja, - az alpolgármester megválasztásáról, - a jegyző kinevezéséről, - azokról az ügyekről, amelyekben a képviselő-testület titkos szavazást rendelt el /1/ 48 A titkos szavazás lebonyolítása a Jogi és Ügyrendi Bizottság képviselő tagjaiból alakuló szavazatszámláló bizottság feladata. /2/ 49 A szavazatszámláló bizottság elnöki feladatait a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke /távolléte esetén elnökhelyettese, mindkettőjük távolléte esetén a bizottság jelenlévő legidősebb képviselő-tagja/ látja el. /3/ 50 A képviselő-testület a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének javaslatára vita nélkül kiegészíti a szavazatszámláló bizottságot, ha az ülésen a Jogi és Ügyrendi Bizottság legalább 3 képviselő-tagja nincs jelen. /4/ 51 A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Irodája biztosítja. /5/ A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. 48 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör /1/ bek. 49 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör /2/ bek. 50 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör.26../3/ bek. 51 Módosította: 4/2013. /II.18./ Ör. 4..,

17 40.. /1/ A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza: - annak megjelölését, hogy milyen ügyben történt a szavazás, - a szavazás helyét és idejét, - a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét, - a szavazatszámláló bizottság szavazás során tett intézkedéseit, döntéseit, - a szavazás eredményét. /2/ A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és tagjai aláírják. /3/ A szavazás eredményéről a szavazatszedő bizottság elnöke a képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. /4/ A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS 41.. /1/ 52 Önkormányzati rendeletet /továbbiakban: rendelet/ kell alkotnia az Ötv-ben meghatározottakon túl: a/ a város jelképeiről /címer, zászló, pecsét/ és azok használatának módjáról /SZMSZ 3../, b/díszpolgári cím és más önkormányzati elismerés, kitüntetés, cím, díj alapításáról és adományozásának rendjéről /SZMSZ 4../, c/ az önkormányzat éves költségvetéséről, d/ az önkormányzat éves költségvetésének végrehajtásáról. e/ az önkormányzat vagyonáról, a vagyonával való gazdálkodás szabályairól. f/ törvény által rendelettel szabályozandó ügyekről. /2/ 53 Rendeletalkotást kezdeményezhet: - a képviselő-testület tagja, - a képviselő-testület bizottsága, - a jegyző, - a települési nemzetiségi önkormányzati testület, - az önkormányzati társulás tagja, - erre irányuló népi kezdeményezés, - az alábbi szervek, szervezetek, önszerveződő közösségek: - Városszépítő Egyesület, - Nyugdíjas Egyesület, 52 Kiegészítette: 8/2011. /III.24./ számú Ör /1/ bek. 53 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör /2/ bek.,módosította:20/2012./v.29./ Ör.1../3/ bekezdés. 17

18 - más, törvényben meghatározott szervek. /3/ 54 A rendelettel szabályozandó társadalmi viszonyok pontos megjelölését és a szabályozás indokolását is tartalmazó kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a feladatköre szerint érintett bizottsággal /bizottságokkal/ és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti. /4/ 55 A rendeletalkotás szakmai előkészítése a jegyző feladata. A képviselő-testület a rendeletalkotás előkészítésével megbízhatja állandó bizottságát, vagy az előkészítésre ideiglenes bizottságot hozhat létre, illetve külső szakértőt kérhet fel. /5/ 56 A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő rendeletek tervezeteit a képviselő-testület döntése szerint az önkormányzat honlapján, illetve a Sárvári Hírlapban közzé kell tenni, lakossági fórum/ok/on kell ismertetni, véleményeztetni. /6/ 57 A tervezetet a jegyző véleményével együtt megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság/ok/, illetve a Jogi és Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg lehet hívni. /7/Az előkészítés után kell a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testületet tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, alternatívákról, valamint a tervezet ismertetésének tapasztalatairól. /8/ 58 A rendeletek kihírdetése szempontjából helyben szokásos módnak kell tekinteni: - a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kihelyezést. A kihirdetés időpontjának a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kihelyezés időpontját kell tekinteni. /9/A rendeletek hiteles szövegének megszerkesztése, kihirdetése, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalása, a hatályos rendeletek nyilvántartása és a rendeletek hatályosulásának biztosítása a jegyző feladata. /10/ 59 A rendeleteket a kihirdetésüket követő 15 napon belül meg kell küldeni az érintetteknek. /11/A feladatkörüket érintő rendeletek hatályosulását a bizottságok ellenőrzik. /12/ 60 A hatályos önkormányzati rendeleteket a Jogi és Ügyrendi Bizottság szükség szerint - de legalább választási ciklusonként egy alkalommal - felülvizsgálja és kezdeményezi azok módosítását, hatályon kívül helyezését. /13/ 61 A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész állapotban történő 54 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör. 27../3/ bek. 55 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör. 27../4/ bek. 56 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör. 27../5/ bek. 57 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör /6/ bek. 58 Módosította: 24/2008./VI.26./ számú Ör.7../1/ bek.,módosította: 4/2013. /II.18./ Ör Módosította: 24/2008. /VI.26./ szám Ör. 27../7/ bek. 60 Módosította: 8/2007. /III.24./ számú Ör /7/ bek. 61 Módosította: 8/2007. /III.24./ számú Ör. 7.. /1/ bek. 18

19 vezetéséről gondoskodni. A HATÁROZATOK ÉS A RENDELETEK ALAKSZERŰSÉGE 42.. /1/ A képviselő-testület az általa tárgyalt nem önkormányzati rendeletben szabályozandó döntést igénylő ügyekben a /2/ bekezdésben meghatározott kivételekkel, alakszerű határozattal dönt. /2/ A képviselő-testület jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt: a/ az SZMSZ 29.. /1/ bekezdésében meghatározottak egyetértő elfogadásáról, b/ a napirend elfogadásáról, c/ információs anyagok tudomásul vételéről, d/ a feladatmeghatározást nem tartalmazó előterjesztések tudomásul vételéről, e/ a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok elfogadásáról, f/ ügyrendi kérdésekről A képviselő-testület határozatait és rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell jelölni, feltüntetve a határozatoknál a meghozatalának, a rendeleteknél a kihirdetésének hónapját és napját A képviselő-testület határozatainak végrehajtására folyamatos, azonnal, és határnap szerinti határidőt jelölhet meg. folyamatos határidő megjelölése esetén a beszámolás határidejét is meg kell állapítani A képviselő-testület határozatairól betűsoros és határidő szerinti, az önkormányzati rendeletekről betűsoros nyilvántartást kell vezetni. KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ 46.. /1/ A napirend tárgyalásának befejezése után a képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, illetve interpellációt terjeszthetnek elő, valamint bejelentést tehetnek. /2/ Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. /3/ A kérdést feltenni maximum 2 perc időtartamban, a választ megadni maximum 5 perc időtartamban lehet. /4/ A kérdésre a megkérdezettnek lehetőleg azon a képviselő-testületi ülésén kell választ adnia, amelyen a kérdés elhangzott. A válasz elfogadásáról a kérdezőnek nyilatkoznia kell. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz 19

20 elfogadásáról. Ha a kérdés kivizsgálást igényel, akkor a választ a kérdező képviselőnek 15 napon belül írásban kell megadni. Az írásbeli válasz másolatát a legközelebbi képviselőtestületi ülés anyagával valamennyi képviselőnek meg kell küldeni, s annak elfogadásáról a következő ülés dönt. /5/ Interpelláció a képviselő-testület tagjának önkormányzati ügyben történő felvilágosítás kérése, illetve a felvilágosítás-kérés formájában előterjesztett hozzászólása, amelyben általában problémát tár fel, s arra vár választ, hogy az miként szüntethető meg, illetőleg valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet vagy valamilyen panasz orvoslását kéri. Az interpelláció a képviselő-testület ellenőrző feladatkörének egyik fontos eszköze. /6/ Nincs helye interpellációnak: a/ államigazgatási és önkormányzati egyedi hatósági ügyben, b/ olyan ügyekben, amelyekben az önkormányzatnak és szerveinek nincs hatás - köre. /7/ Interpellációt előterjeszteni maximum 5 perc időtartamban, a választ megadni maximum 10 perc időtartamban lehet. /8/ Az interpellációra történő válaszadásra és a válasz elfogadására a /4/ bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. /9/ Kérdés és interpelláció írásban is benyújtható. JEGYZŐKÖNYV 47.. /1/ 62 A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv: - egy /eredeti/ példányát a jegyző kezeli, - egy példányát irattárba kell elhelyezni, - egy példányát az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni. /2/ 63 A jegyzőkönyvnek az Ötv ára figyelemmel tartalmaznia kell: a/ az ülés helyét, időpontját, b/ az ülés jellegét /alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás/, c/ az ülés módját /nyílvános vagy zárt/, d/ a megjelent képviselő-testületi tagok és a tanácskozási joggal jelenlévők nevét, e/ a távolmaradt képviselők nevét, megjelölve a távolmaradásukat előre bejelentőket, f/ az elfogadott napirendet, g/ napirendi pontonként az előadó, a kérdést feltevők és a felszólalók nevét, 62 Módosította: 24/2008./VI.26./ számú Ör Módosítottta:8/2011./III.24./ számú Ör /1/ bek. 20

21 h/ a szóbeli előterjesztés, a kiegészítés, a felszólalások, a módosító javaslatok, a kérdé - sek, az interpellációk, az azokra adott válaszok lényegét, bármely képviselő- testületi tag kérésére felszólalása, módosító javaslata, kérdése, interpellációja szószerinti szövegét, i/ a rendeletalkotással és határozathozatallal kapcsolatos szavazás módját, a szavazás számszerű eredményét, - képviselői kérelemre a kisebbségi véleményt -, j/ a képviselő-testület által hozott határozatok szövegét, az alkotott rendeletek számát és tárgyát utalással arra, hogy a rendelet a jegyzőkönyv melléklete, k/ a képviselő-testület elnökének esetleges intézkedéseit, l/ az ülésen történt fontosabb eseményeket. /3/ 64 A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a/ az ülésre szóló meghívót, b/ az írásbeli előterjesztéseket, határozati javaslatokat, c/ a jegyzőnek a képviselő-testület jogszabálysértő döntés-tervezetével, döntésével kapcsolatos írásbeli észrevételét, d/ a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv/ek/et, e/ a név szerinti szavazatokat tartalmazó, a képviselők által aláírásukkal hitelesített névsort, f/ a képviselők által írásban benyújtott kérdéseket, interpellációkat, az azokra írásban adott választ, válaszokat, g/ a képviselő-testület által alkotott rendeleteket. /4/ A jegyzőkönyvről készült hiteles kivonatot a jegyző írja alá. /5/ 65 A nyilvános ülésről készült papíralapú jegyzőkönyvbe a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Irodáján bárki betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy kérhet, az önkormányzat honlapján megjelentetett jegyzőkönyvet letöltheti. /6/ 66 A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület tagjain, a jegyzőn és az általa felhatalmazottakon kívül - az érintettek - amennyiben az ülésen jelen voltak - a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Irodáján a jegyző által kijelölt köztisztviselő jelenlétében betekinthetnek. /7/ A képviselő-testületi ülésről elkülönítetten a nyilvános és a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek eredeti példányát - a mellékletekkel együtt - évente be kell köttetni Az SZMSZ 47.. /5/ bekezdésében megjelölt másolat készítéséért, az azzal kapcsolatban felmerült költség megtérítése igényelhető, melynek mértéke nem haladhatja meg az adatközléssel felmerült költségeket. A költségek összegét a kérelmezővel annak kérésére előre közölni kell. IV. Fejezet A KÉPVISELŐ 64 Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör /2/ bek. 65 Módosította:24/2008./VI.26./ számú Ör. 9.., 8/2011./III.24./ számú Ör /5/bek., Módosította: 4/2013. /II.18./ Ör. 4.. és Módosította: 4/2013. /II.18./ Ör. 4.. és

22 49.. /1/ A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, szavazatáért semmilyen hátrány nem érheti. /2/ Az egyéni választókerület lakosságának egészét vagy széles körét érintő különösen ellátási, szolgáltatási, közműfejlesztési ügyben az egyéni választókerület képviselőjének véleményét a döntés előtt ki kell kérni. /3/ 67 A képviselőt képviselői tevékenységével összefüggő ügyben a polgármester, a jegyző, a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói munkaidőben soron kívül kötelesek fogadni és részére a hatályos jogszabályi előírások betartása mellett a kért felvilágosítást, tájékoztatást megadni. /4/ A képviselő jogai megsértése esetén a polgármesterhez fordulhat, aki köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszűntetése érdekében /1/ A képviselő főbb jogai: a/ ellenőrizheti a képviselő-testület határozatainak és az önkormányzati rendeleteknek a végrehajtását. Ennek során észrevételeket, javaslatokat tehet a végrehajtásért felelő - söknek. Ha a képviselő észrevételeire, javaslataira kapott tájékoztatással nem ért egyet, véleményét, javaslatát a képviselő-testület elé terjesztheti, mellyel a képviselőtestület érdemileg köteles foglalkozni, b/ a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult. /2/ 68 A képviselő főbb kötelességei: a/ előzetes bejelentése a polgármesternél, ill. a jegyzőnél annak, hogy a képviselő - testület, a bizottság elnökénél, ill. a bizottság ügyviteli feladatainak ellátásáért fe - lelős iroda vezetőjénél annak, hogy a bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. b/ olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,a választók bizalmára, c/ felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, d/ kapcsolattartás választókörzetének választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, e/ a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti /és magán/ titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, f/ a személyes érintettség, elfogultság bejelentése a döntéshozatalban, g/ vagyonnyilatkozat tétele, h/ igény szerint fogadóóra tartása, melynek időpontját és helyét az önkormányzat honlapján, ill. a helyi médiában /Sárvári Hírlapban, a Városi TV képújságján, ISIS Rádióban közzé kell tenni. 67 Módosította: 4/2013. /II.18./ Ör Módosította: 8/2011. /III.24./ számú Ör