TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Egyeztetési dokumentáció

Átírás

1 ENVIROINVEST Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt Pécs, Kertváros u. 2. Tel.: , Fax: , Bejegyző: Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság; Cégjegyzékszám: Adószám: TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2 ENVIROINVEST Környezetvédelmi és Biotechnológiai Zrt Pécs, Kertváros u. 2. Tel.: , Fax: , Bejegyző: Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróság; Cégjegyzékszám: Adószám: TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: Budai Szilvia, főmérnök László Adrienn, projekt menedzser Budapest, május 12. Kovács Árpád László vezérigazgató

3 TARTALOMJEGYZÉK I. ELŐZMÉNYEK TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK TARTALMI KERETEK, ELVÁRÁSOK... 6 II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS TERÜLETI JELLEMZŐK A népesség alakulása Terület- és tájhasználat Gazdasági tevékenység Lakossági ellátás, szolgáltatások Talaj és talajfelszín állapota A vizek, vízkészletek minősége, állapota Felszíni vizek A vízfolyások vízminősége A tavak vízminősége Felszín alatti vizek A talajvizek, rétegvizek minősége A befogadók terhelése, szennyezése A Víz Keretirányelvben előirányzott feladatok A környezeti levegő minősége A kibocsátások alakulása A fő pontforrások kibocsátásai Egyéb terhelő források A levegőminőség alakulása Biológiai légszennyezettség, pollenek Bűzterhelés Természet- és tájvédelem Országos és helyi védettségű területek, értékek Natura 2000 területek Vértesi Natúrpark Gerecse Natúrpark Országos ökológiai hálózat övezetei A nyílt karszt területei A hulladékgazdálkodás rendszere Üzemeltetési/szabályozási háttér Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás A keletkező hulladékok kezelése Enviroinvest Zrt. 3

4 Illegális hulladéklerakás Szippantott szennyvíziszap kezelése Környezeti zajhelyzet A települési és az épített környezet A radioaktív sugárzás jellemzői Környezet-egészségügyi helyzet Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége Az önkormányzat környezetvédelmi feladatai Intézményi és személyi háttér Környezetvédelmi Alap III. A II. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM JAVASLATAINAK TELJESÍTÉSE KORÁBBI PROJEKT JAVASLATOK ÁTTEKINTÉSE Korábbi projektjavaslatok teljesülésének vizsgálata A projektjavaslatok teljesülésének minősítése KÖVETKEZTETÉSEK IV. KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA HELYZETÉRTÉKELŐ ÖSSZEFOGLALÁS A KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁK AZONOSÍTÁSÁHOZ KÖRNYEZETI CÉLÁLLAPOT A környezeti elemek védelme Települési és épített környezet védelme Önállóan kezelendő hatótényezők Természet és tájvédelem CÉLOK ÉS FELADATOK RENDSZERE Koncepciók, irányelvek Átfogó célok, feladatok Térségi fejlesztési koncepciók, programok V. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Enviroinvest Zrt. 4

5 1. A VÁROSI KÖRNYEZETPOLITIKA ELEMEI A KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK, KONFLIKTUSOK MEGOLDÁSÁNAK MENEDZSELÉSE Szervezési, irányítási szempontok Intézményi feladatok PROGRAM/PROJEKT JAVASLATOK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM KARBANTARTÁSI FELADATOK (MEGÚJÍTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT) Enviroinvest Zrt. 5

6 I. ELŐZMÉNYEK 1. Tervezési előzmények A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Kt.46. (1) b) pont) a helyi önkormányzatok számára önálló települési környezetvédelmi program kidolgozását írta elő december 31-ig a 47. -ban, majd január 1-től a 48/E. - ban foglalt tartalmi követelményekkel. A jogszabályi előírásnak megfelelően Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata első ízben elkészíttette és a képviselő-testület év folyamán elfogadta a település közötti időszakra szóló Környezetvédelmi Programját. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően az önkormányzat gondoskodik a programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a gazdasági lehetőségeknek megfelelően biztosítja a végrehajtás feltételeit, figyelemmel kíséri azok megoldását és gondoskodik a program szükség szerinti - de legalább a Nemzeti Környezetvédelmi Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követően történő felülvizsgálatáról (Kt. 48/B. (4)). Ennek megfelelően 2008-ban sor került a Környezetvédelmi Program felülvizsgálatára, elkészült és a képviselő-testülettől jóváhagyást kapott időszakra szóló II. Környezetvédelmi Programja. A törvényi előírásoknak megfelelően mindemellett - a környezetvédelmi referens a polgármesteri hivatal jelentései keretében minden évben beszámolt az önkormányzat közgyűlésének a tervezett feladatok teljesítéséről, az előirányzott költségek felhasználásáról, valamint javaslatot tett a következő évi feladatokra és az előirányzott költségekre. A közötti időszakra szóló III. Környezetvédelmi program kidolgozására az önkormányzat helyi beszerzési eljárást indított. A közzétett Ajánlattételi felhívásban megadta az igényelt tartalmi kereteket is. Az ajánlattétel alapján Önkormányzata az ENVIROINVEST Zrt-t bízta meg a III. Környezetvédelmi Program kidolgozásával. 2. Tartalmi keretek, elvárások A környezetvédelmi program általános tartalmi követelményeit a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (Kt.) írja le. A települési önkormányzatot érintő, a környezetvédelmi program kidolgozásánál irányadó előírásokat az 1. melléklet foglalja össze. Enviroinvest Zrt. 6

7 Emellett a Közgyűlés 145/2014. (VIII.27.) határozata alapján az új környezetvédelmi programba beépítendőek a közötti időszakra szóló Környezetvédelmi Program záró értékelésében meghatározott főbb javaslatok (2. melléklet). Fentieket figyelembe véve történik meg - a vizsgálatok eredményeinek értékelése, összegzése és a megállapításokra alapozva a feladatok meghatározása; - a környezeti célállapot meghatározása, figyelemmel a prioritásokra; - a projektjavaslatok és az ütemezési javaslat kidolgozása az önkormányzattal egyeztetve. A környezetvédelmi program kidolgozásához felhasznált anyagok (adat, információ, program, terv, tanulmány) felsorolását a 3. melléklet tartalmazza. II. ÁLLAPOTFELMÉRÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS Tatabánya természeti, környezeti adottságai, helyzete, állapota és annak változásai jól feltártak és dokumentáltak a különféle tervek, programok és az önkormányzati, bizottsági előterjesztések megalapozó fejezeteiben, háttértanulmányaiban. Az aktuális állapot felmérése emellett a településen működő közszolgáltatók és a területileg illetékes hatóságok, intézmények adatszolgáltatására támaszkodva történhet meg. A közötti időszakra szóló III. Környezetvédelmi Program kialakításához a jelenlegi helyzet mellett a közötti változások területeinek, jellegének és tendenciáinak ismerete is fontos. A területi/települési adottságok, a környezetterhelés és a környezeti állapot vizsgálatához felhasznált dokumentumokat a 3. melléklet mutatja be. 1. Általános területi jellemzők 2.1. A népesség alakulása Komárom-Esztergom megye megyeszékhelye a Tatai medencében, a Gerecse és a Vértes találkozásánál az Által-ér vízgyűjtőjén (Által-ér völgy kistáj) fekszik fős lakossága ha (91,43 km 2 ) területen él. Az közötti időszakban a település népességének, lakossági ellátásának főbb, jellemző adataiban bekövetkezett változásokat, ezen belül a szaporodás és vándorlás alakulását a 4. melléklet mutatja be. A táblázat adataiból látható, hogy a népesség száma folyamatosan, kismértékben csökken, ami a természetes szaporodással, illetve adott esetben fogyással és az elvándorlással függ Enviroinvest Zrt. 7

8 össze. A természetes fogyás mértéke közötti időszak adatait vizsgálva 2006-ban érte el a csúcsát, 2012-ben visszaállt az 1998-ban jellemző értékre. Ugyanakkor még mindig a népesség elöregedést mutatja, azaz az élveszületések száma nem ellensúlyozza az elhalálozás mértékét. Az 1990-ben jellemző elvándorlás megszűnt, 1998-ra már jelentősebb mértékű bevándorlás volt jellemző, ami továbbra is jellemző, bár mértéke 2012-re kismértékben csökkent. A település népsűrűsége a lakónépesség száma alakulásának megfelelően csökken. A lakónépesség csökkenése mellett ugyanakkor a lakásállomány kismértékű növekedése figyelhető meg. Tatabánya a Közép-dunántúli Régió fejlesztési központjai között alközpontként van számon tartva, elsősorban gazdasági és logisztikai szempontok alapján. Népességszám alapján a második legnagyobb központ a térségben. A népességszám csökkenés mértéke (az elmúlt 12 évben) Tatabányán ~7 %, ami megfelel a régió székesfehérvári társközpontjában bekövetkezett csökkenésnek, illetve kisebb, minta az alközpontként funkcionáló Dunaújvárosban. Veszprém volt az egyedüli társközpont a régióban, ahol népességszám növekedés (~1,7%) történt ebben az időszakban Terület- és tájhasználat Tatabánya és térsége természetföldrajzi és gazdasági viszonyai sajátos terület- és tájhasználatot eredményeztek. A város a Gerecse és a Vértes, azaz lényegében természetközeli tájak határán, ugyanakkor országos és nemzetközi közlekedési folyosó mentén fekszik. A város területi kiterjedése 9 142,9214 ha, amelyből 2168,3419 ha belterületi, 6686,7451 ha külterületi fekvésű, 287,8344 ha pedig zártkert. A földhivatali nyilvántartás alapján a település közigazgatási területén a művelési ág szerinti besorolású földrészletek területe és százalékos arányai az 5-1. melléklet szerinti. Az erdő művelési ágú területek kiterjedése a legmagasabb (37,42%), még a kivett művelési ágú területekét (35,94%) is kismértékben meghaladja. Jelentős a szántó (14,75%) és gyep (legelő) (8,00%) területek aránya is. A közigazgatási területen belüli főbb terület- és környezethasználati módokat az 5-2. sz. melléklet mutatja be Tatabánya 332/2004. (XII.16.) kgy. sz. határozat szerinti Településszerkezeti terve (TSZT) alapján. A terület- és környezethasználati jellemzőket a 2004-ben elfogadott és azóta számos módosító határozattal érintett településrendezési terv szerkezeti terve és szabályozási előírásai határozzák meg. A környezet- és természetvédelem, valamint a tevékenységek, fejlesztések szempontjából lényeges szabályozási előírások körét a 6. melléklet tartalmazza a 332/2004. (XII.16.) kgy. sz. határozat kivonataként. A fejlesztés és rendezés alapelveit az 1.2. fejezet, míg a tájrendezés, tájvédelem előírásait, feladatait, azon belül a táj- és természetvédelem, Enviroinvest Zrt. 8

9 tájrehabilitáció követelményeit és a tervezett fejlesztéseket az 1.12 fejezet tartalmazza. A módosítások ezen alapelvek mentén kerültek meghatározásra. A közigazgatási területen belül a belterület 23,72 %-ot tesz ki (földhivatali nyilvántartás alapján); döntően ez ad helyet a lakó-, intézmény-, ipari és közlekedési funkcióknak. művelési ágakon belül o az erdő részaránya 37,42 % (3420,9 ha), azaz az országos átlagot (20,78 %, KSH 2013) messze meghaladó; o a rét, legelő 8,8 % (739,8 ha) mellett a kert, gyümölcsös 2,1 %-kal (194,3 ha) részesedik, a szántók részaránya pedig 14,75 %; Előzőek jelzik, hogy a mezőgazdasági művelés nem meghatározó táj- és területhasználati mód a város közigazgatási területén. o a tavak az összterület 1,2 %-át (114 ha) teszik ki melyből 96,1 ha-t adnak a belterületen elhelyezkedő tavak. a helyi védettség az összterület 20,1 %-ára (1839,35 ha). országos védettség a Gerecsei TK Tatabánya közigazgatási területére eső területére (841,54 ha) terjed ki, ami az összterület 9,2 %-a. További tervezett bővítésekkel a védett területek kiterjedése 221,4 ha-ral, összesen 31,74 %-ra növekedhet. A védett és védelemre tervezett területeket a 3. sz. rajz adja meg. Tatabánya közigazgatási területén 1 db ex-lege védett láp, 75 db védett barlang, 5 db megkülönböztetetten védett barlang és 3 db fokozottan védett barlang található. Ez utóbbiak listáját a 7. melléklet mutatja be. A Natura 2000 kijelölt különleges madárvédelmi területe, amely Tatabánya közigazgatási területét érinti, 3478,3 ha (38,0%), különleges természetmegőrzési területe 2309,5 ha (25,3%) kiterjedésű. Elhelyezkedésüket a 8. melléklet mutatja be. A különleges madárvédelmi és a különleges természetmegőrzési területek között területi átfedések vannak. A Vértes Natúrpark területe 1770,5 ha területet foglal el, míg a Gerecse Natúrparkba Tatabánya teljes közigazgatási területével beletartozik Gazdasági tevékenység A 90-es évek gazdasági szerkezetváltása, a foglalkoztatási viszonyok átalakulása jelentősen és kedvezőtlenül érintették Tatabánya térségét is. Mára azonban már Tatabánya országos és nemzetközi vonzáskörzettel rendelkezik, amely kedvező közlekedési helyzetével és ipari parkjainak kiépítettségével, szolgáltatásaival függ össze. Az országos átlag alatti, Tatabánya foglalkoztatási helyzetére jellemző munkanélküliségi ráta kezdeti csökkenését (2000-ben 4,7 %, 2006-ban 3,6%) 2007-ben a Bánhidai Erőmű Enviroinvest Zrt. 9

10 leállításával és az Artesyn Kft tevékenységének megszűnésével összefüggő átmeneti növekedés (6,7%) jellemezte évben Tatabányán jellemző munkanélküliségi ráta 4,43 %-os volt., ami jelentősen alacsonyabb érték, mint az országosan jellemző 10,2 %. A évi relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva) alapján Tatabánya 6,4 %-os értékével kisebb, mint az országos átlag (8,0 %). Az önkormányzat gazdaságfejlesztési stratégiája több lábon álló gazdasági szerkezet megteremtését célozza. Első lépésként kiépítette az Ipari Parkot kiszolgáló infrastruktúrát, majd hazánkban elsőként megalapította a Gazdaságfejlesztő Szervezetet (1996). A Gazdaságfejlesztő Szervezet elsődleges feladata a térségben letelepedni kívánó befektetők segítés, befektetési információk továbbítása. A szervezet alapfeladatai következők: munkahelyteremtés, valamint a munkaerő-megtartó képesség javítása új üzem, gyár vagy kereskedelmi létesítmény letelepedésének elősegítése, koordinálása, ügyintézése ipari park fejlesztés gyors, pontos adatszolgáltatás és tanácsadás a potenciális befektetők számára ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztési projektek koordinálása a már működő vállalkozások, kkv-k tevékenységének segítés nemzetközi és regionális gazdaságfejlesztési programokban való részvétel Ma már olyan high-tech üzemek, autóipari, számítástechnikai vállalkozások működnek az egykori bányaipari területeken, amelyek ténylegesen az új évezred technikáját testesítik meg. Tatabányán a gazdasági növekedés üteme mintegy 50 %-os. Tatabányán az iparterületek két nagyobb területen kerültek kialakításra: a Nyugati Ipari Park 1997-ben zöldmezős beruházásként, valamint a barnamezős beruházásként létrejött Galla Ipari Övezet (Óváros-Alsógalla). Az Ipari Park mintegy 450 ha területen fekszik, itt elektronikai, gépipari, autóipari beszállító, kereskedelmi szolgáltató, környezetvédelmi ipari és más feldolgozó ipari cégek telepedtek le és működnek. A város legnagyobb adófizetői ezen cégek közül kerülnek ki. A már meglévő ipari-gazdasági területekhez kapcsolódó barnamezős területek megújítása, ipari célú hasznosítása a korábban is ipari tevékenységet folytató területeken, telephelyeken az Alugyári és Tatai út környékétől kifelé a VI. és VII. telep irányába (Galla Ipari Övezethez kapcsolódóan) továbbra is folyik a befektetők fogadása, a kis és közepes méretű vállalkozások letelepedése érdekében. Enviroinvest Zrt. 10

11 2.4. Lakossági ellátás, szolgáltatások A város közigazgatási területén folyó tevékenységek ipari, mezőgazdasági, közlekedési eredetű terhelései mellett a kommunális ellátással összefüggő terhelő. szennyező hatások is meghatározóak. Környezeti és környezet-egészségügyi szempontból fokozott jelentőségük van azon közüzemi, lakossági szolgáltatásoknak, amelyek a környezet minőségén és állapotán felül a lakosság életfeltételeit is befolyásolják akár pozitív, akár negatív irányban. A időszakot vizsgálva a következő megállapítások tehetők: - A vezetékes vízellátás csaknem teljesen kiépült, ugyanakkor még belterületen is vannak olyan városrészek, ahol (pl. VI-os telep egy része, VII-es telep, régi Cementgyár területe, Kertváros néhány utca szakasza). A lakások 94,6 %-a csatlakozik a városi hálózatra. További rákötésekkel lehetőség van a közel 100 %-os ellátottság megközelítésére. A vezetékes vízellátást az Északdunántúli Vízmű Zrt. végzi a Tatabánya térségi ivóvízrendszerről. - A közcsatorna-hálózat napjainkra jórészt kiépült, erre ugyanakkor a lakásoknak mindössze a 85,04 %-a van rákötve. Az ellátottság arányát a időszakban 1,44 %-os növekedés jellemezte. Az ellátottság szintje meghaladja mind a kistérségi, a megyei és a regionális szintet (KSH, dec.31-én érvényes adatok alapján). A szennyvízgyűjtő hálózattal ellátott területen lévő, de a hálózatba nem bekapcsolt lakások aránya a közötti időszakban mindössze 3 -kel csökkent. A város csaknem 100 %-os ellátottsága elsősorban a VI-os telep, a Szőlőhegy és a Síkvölgyi üdülőterület csatornázásával és a minél nagyobb arányú közcsatornára csatlakoztatással érhető el. A kommunális szennyvíz gyűjtését és tisztítását az Északdunántúli Vízmű Zrt. végzi. A települési folyékony hulladék kezelése a Szentgyörgy-pusztai telepen történik. - A vezetékes távfűtésbe a lakásállomány 73,19 %-a, melegvíz-ellátásba 71,07 %-a van bekapcsolva (2014. évi bekapcsolt lakásszám adatok alapján a KSH évi lakásállomány adatokhoz viszonyítva). Ez igen kedvező, ugyanis a város nagy lakótelepein, (Gál I., Szent Borbála (korábban Ságvári E.), Újváros, Kertvárosi, Sárberki, Bánhidai ltp.) és a lakosság döntő része. - Vezetékes gázellátásba a lakásállomány ~17,5 %-a van csatlakoztatva. A fűtési célú gázfelhasználás a családi házas területekre jellemző. - A rendszeres hulladékszállításba bevont lakások aránya 97 %; így az ellátottság gyakorlatilag teljesnek tekinthető. A városban a települési szilárd hulladékok szállítását és kezelését közszolgáltatás keretében a Vértes-Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi, az ártalmatlanítás helye a Tatabányai Regionális Hulladéklerakó, amely létesítménynek az NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. az üzemeltetője. Enviroinvest Zrt. 11

12 - a közhasznú zöldterület 247,4 ha nagyságú Talaj és talajfelszín állapota Az Által-ér és a Galla-patak völgyében, a Gerecse és a Vértes lejtőin elhelyezkedő település területe részben állandó növényzettel (erdő, cserje, gyep) fedett, lejtős felszíneit azonban a víz- és szélerózió (defláció) lepusztította. Ez utóbbi területrészek közepesen vagy erősen erodálódtak és erózióveszélyes területnek minősülnek. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek (szántó, kert, gyümölcsös) a közigazgatási terület mindössze 18,75 %-át teszik ki, ami kedvező, ugyanakkor már ez a területnagyság is érinti a vízfolyások hordalékszállítását, a, völgyi területek feltöltődését. A város területén jelentős a szén-, kő- és homokbányászat bányagödrei, meddőhányói, valamint az erőművi salak és pernye elhelyezése kiterjedt területet érint, a térség komplex tájrehabilitációt igénylő terület. A talajok fém szennyezettségére az közötti időszakban történtek vizsgálatok, melyeknek a főbb megállapításai a következők voltak: a város közterületeinek nehézfém-tartalom vizsgálata (NÖVÁLL-MTESZ, 1992) a város forgalmas főútjainak kereszteződéseiben mérte a por és a talajminták nehézfémtartalmát (9 helyen 17 komponensre). Jelentős eltéréseket mutattak ki és helyenként az ólom, higany, cink és kadmium határértéket meghaladó koncentrációit mutatták ki a talaj felső rétegében. Megállapították, hogy ezek az értékek nem adnak beavatkozásra okot. a volt cementgyár területén több komponens (ólom, kadmium, cink, nikkel) városi átlagos értéknél magasabb koncentrációit mutatták ki, ugyanakkor megállapították, hogy ezek sem teszik szükségessé a beavatkozást, a terület kármentesítését, a telephely ipari hasznosításra, beépítésre alkalmas. A Bálint Analitika Kft folyamán a város légszennyezettségének vizsgálata keretében végzett talajvizsgálatokat tatabányán. A vizsgálat célja az ózon és a szállópor koncentrációinak, eloszlásának és változásainak feltárása volt. A szálló por összetételének, eredetének tanulmányozásához a város körzetében a talajfelszínről átlagmintákat is vettek több helyszínen: - a város északi részén, az 1. sz. főút és M1 autópálya közötti területrészen; - a város középső, forgalmas részén; - a Turul emlékmű felé vezető úton; - a Vereshegyi kőbányánál, a bejárathoz közeli részen; - az Ipari Park területén. Enviroinvest Zrt. 12

13 A mintegy 60 komponensre és PAH-ra elvégzett vizsgálatok nem tártak fel olyan szennyezettséget, amely az érintett területek talajai esetében intézkedést, beavatkozást tenne szükségessé. Tatabányán ugyanakkor az erőművi tevékenység nyomán radioaktív sugárzó izotópokkal bizonyítottan terhelt területek találhatók, amelyek részletes bemutatására a 2.8. fejezetben kerül sor. A vizsgálatok kizárólag az erőművi tevékenységgel közvetlenül érintett területekre korlátozódtak, ezért a környezetbiztonság növelése érdekében javasoljuk további intézkedésként azok kiterjesztését a város lakott, illetve mezőgazdasági művelésbe bevont (kiskertek, gyümölcsös, szántó) területeire, különös figyelemmel a tájsebeket (ezen belül salak-, pernyehányókat) is tartalmazó rekultiválandó, illetve frissen tájrendezett területek környezetére. A város térsége felszíni szennyezésekre fokozottan érzékeny. A felszín alatti vízkészletek, a regionális ivóvízbázist biztosító karsztvíz készlet védelme kiemelt jelentőségű, ennélfogva különös gondot kell fordítani a talaj (földtani közeg) és a talajvizek (felszín alatti vizek) szennyeződésének elkerülésére, szükség esetén elhárítására. Az önkormányzat Helyi Építési Szabályzatáról szóló hatályos rendeletében (53/2009. (XII.18.) Kgy. sz. rendelet egységes szerkezetben) a föld védelmére vonatkozóan a következő előírásokat teszi. - Épület csak szennyeződésmentes területen létesíthető. Talajszennyezés vizsgálata minden esetben szükséges, melynek fennállása esetén kármentesítés szükséges. - Épület bontási és alapozási munkái során felszínre kerülő pernye és salak szétterítése tilos. A kikerülő pernyét és salakot sugárzás tekintetében minősíteni kell, és kezelésükről ennek alapján kell gondoskodni. - A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell: -- a kitermelt (megmozgatott) föld területen belüli, ártalommentes elhelyezését; -- a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet; -- a vízerózió elleni védelmet; -- a felső humuszos réteg (min. 20 cm) elkülönített deponálását, kezelését és felhasználását. - A tereprendezési munkákat úgy kell végezni, hogy lefolyástalan területek ne keletkezzenek. - Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetőek. Enviroinvest Zrt. 13

14 - Terület feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. Területrendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. - A termékeny talajréteggel rendelkező területen történő építésnél, tereprendezésnél illetve más beruházásnál a talajvédelemre vonatkozó jogszabályok szerinti szervek közreműködését illetve engedélyét kell kérni. - Csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, alábányászott területeken illetve feltöltött külfejtés, illetve gödör területén, mélyfekvésű területrészeken az építés megkezdése előtt geotechnikai dokumentáció készítése szükséges, melynek eredményeit figyelembe vevő építmények helyezhetőek csak el. - Az erózióveszélyes - 17%-nál nagyobb lejtésű területeken az erózió megakadályozása érdekében a teljes növényborítás fenntartása javasolt, a területeken ültetvények erózió elleni védelem kiépítésével létesíthetők, a meglévő ültetvények erózióvédelméről gondoskodni kell. - Az erózióveszélyes - 17%-nál meredekebb területek beépítése esetén előzetes talajmechanikai szakvélemény készítése kötelező, 30%-nál meredekebb terület esetén ennek ki kell térnie a terület építésföldtani alkalmasságának vizsgálatára A vizek, vízkészletek minősége, állapota A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint, - Tatabánya város a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. Ennek következtében a fokozottan érzékeny területen végzett tevékenységekre vonatkozó rendelkezések, korlátozások az irányadóak. - a város kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen fekvő településnek minősül, a felszín alatti vizek védelmének biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A város területén és térségében a felszíni és a felszín alatti vízkészletek minőségvédelme kiemelt jelentőségű, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint a város az Egyéb védett területen lévő befogadók vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik, a befogadók területi lehatárolása alapján a Tatai tó, valamint a Enviroinvest Zrt. 14

15 vízgyűjtőjén lévő befogadók területére esik, így a kategóriára meghatározott kibocsátási határértékek vonatkoznak a Tatabánya területén és térségében végzett tevékenységekre Felszíni vizek Tatabánya az Által-ér vízgyűjtőjéhez tartozik. A vízgyűjtő rendszer fő vízfolyása az Által-ér, amely az érkező vizeket a múlt században a területen létesített átfolyásos üzemű tározókon, a Bokodi, a Környei és a Bánhidai tavakon keresztül vezeti a Tatai Öreg-tóba. A vízgyűjtő alakjának megfelelően vízrendszere levélszerűen épül fel. Ennek főtengelye az Által-ér, melynek völgyébe számos mellékvölgy torkollik. A vízgyűjtő terület nagysága 521 km 2. A vízgyűjtő a torkolattól Tata magasságáig 6-9 km, Tatabányánál 13 km-re szélesedik. A vízgyűjtőterület 65%-a dombvidéki, 24%-a hegyvidéki, míg az alsó szakasz (11%) síkvidéki jellegű. Az Által-ér, mint a vízgyűjtő fő vízfolyása biztosítja a terület víztelenítését, kiszolgálja a vízhasználókat, befogadói szerepet tölt be. Az Által-ér a város területén és a 37 hektáros erőműi hűtőtavon halad keresztül. A város területéről a Galla - patak fogadja be a csapadékvizeket és vezeti le az Által-érbe. Az Által-ér és közvetlen vízgyűjtőjén lévő víztestek fenntartását, a vízkészlet-gazdálkodási és karbantartási feladatokat az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: ÉDU VIZIG) látja el. Tatabánya további fontosabb vízfolyásai: Szent György-ér, Szent-György patak, Palahányó patak, Új- és Öreg Dubnik patak, valamint a Síkvölgyi, a Csákány és a Tarján patak. Állóvízből több is van a kistérség területén. A néhány természetes tó felületét tekintve igen kicsi, viszont a nagyobb területű, főként halastónak használt állóvizek mindegyike mesterséges tó. Közülük a legnagyobb a Tatabánya nyugati részén elhelyezkedő Bánhidai hőerőmű 37 ha-os hűtőtava, amelyet az Által-ér felduzzasztásával hoztak létre, valamint a 30 ha-os Környei tó. Ennél lényegesen kisebb a másik jelentősebb állóvíz, a térség keleti részén levő, 16 ha vízfelületű gyermelyi víztározó, és még Tatabánya közigazgatási területén található a Csónakázó-tó, a Dubnik tavak, a Síkvölgyi tavak, valamint a Paradicsom és Körtvélyes úti dűlő halas-tó A vízfolyások vízminősége A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény értelmében a települési önkormányzatok feladatai közé tartozik az illetékességi területükön a környezet állapotának rendszeres ellenőrzése, a környezeti elemek állapotában bekövetkező Enviroinvest Zrt. 15

16 változások figyelemmel kísérése. Ennek a kötelezettségnek eleget téve, a Tatabánya MJV Önkormányzata év óta minden évben a város összes jelentősebb vízfolyásának (Galla-patak, Által-ér, Új Dubnik-patak, Öreg-Dubnik patak, Szent György patak) és jelentősebb tavainak (Bánhidai-tó, Síkvölgyi tavak, Csónakázó-tó, Ligeti-tó) vízkémiai és vízbakteriológiai vizsgálatát elvégezte, 2010 óta vízhozam méréssel kiegészítve. Az önkormányzat megrendelésére az Elgoscar-2000 Kft. végezte el a város illetékességi területéhez tartozó felszíni vizekre vonatkozó éves vízminőségi- illetve vízmennyiségi vizsgálatokat. Megjegyzendő, hogy mivel a vízmintavételek pontszerűek voltak és évi egy alkalommal végeztek mintavételt, így a vizek vízminőségét tájékoztató jelleggel mutatták be, és értékelték az önkormányzat megrendelésére. A közötti időszakban az Elgoscar-2000 Kft. által tett megállapítások: Az Által-ér tekintetében általánosságban megállapítható, hogy az összes vízminőségi jellemzőt tekintve a Tatabánya északi részén kijelölt mintavételi helyen volt a legjobb az Által-ér vízminősége, és közvetlenül a Galla-patakkal való összefolyás után mérték a rosszabb értékeket. A Galla-patak negatívan befolyásolja az Által-ér vízminőségét, azonban ennek mértékét csökkentette a évi csapadékos időjárás, mely nagyobb vízhozamot eredményezett az Által-ér esetében is. Az Által-ér foszfátion tartalmát illetően megállapították, hogy év óta a foszfátion koncentrációja megemelkedett a vízfolyásban, viszont a szennyvíztelep kifolyója alatt már kisebb foszfát-tartalon regisztrálható. Az Által-ér szervesanyag koncentrációja (KOI) jelentős volt évben, a Gallapatakkal összefolyás előtt némileg jobb volt, mint az után ben már jelentős javulást tapasztaltak. A nitrition koncentrációja már a és a évi mintavételezések alkalmával is magas volt, évben némi romlás volt tapasztalható, viszont 2014-ben kimutatási hatértérték alatt volt a kocentrációja. A korábbi években a nitrátion és ammóniumion szempontjából a felsőbb (É-i) szakaszon volt jó a vízminőség, lejjebb a nitrátion esetében romlás, az ammóniumion tekintetében javulás volt érzékelhető évben a nitrátion koncentrációját jó illetve tűrhető kategóriába sorolták, 2013-hoz képest nem változott az értéke. Az ammóniumion tartalom kimutatási határérték alatt volt 2014-ben. A szennyvíztisztító utáni szakaszon az Által-ér vízminősége összességében nem rosszabb a felsőbb szakaszokhoz képest. A Galla-pataknak a és évi laborvizsgálati eredményei alapján a vízminták ph értéke a patak szinte teljes vizsgált hosszában kiváló, egy ponton jó vízminőségi osztályú. Az ammónium-koncentráció szintén a kiváló osztályba Enviroinvest Zrt. 16

17 sorolható a patak legtöbb szakaszán. Kivételt képez ez alól a Sárberki elágazásnál vizsgált szakasz, ahol évben a víz ammóniumion szempontjából szennyezett volt, köszönhetően a vizsgált pont fölötti szakaszon befolyó Új Dubnik-patak, és különösen az Újváros felőli földalatti betonmeder kifolyójának rossz vízminőségének. A évi állapotfelmérést követően minden évben megfigyelhető volt, hogy a Galla-patak vízminősége folyásirányban lefelé haladva vezetőképesség, nitrition és nitrátion tekintetében is romló vízminőségi tendenciát mutat, sőt év óta ugyanez volt tapasztalható a foszfátion tartalom tekintetében, mely a tűrhető és a szennyezett minősítés határán mozgott. A vizsgált paraméterek közül évben egyedül a foszfátion jelentett vízminőségi problémát, ugyanis a felső szakasz jó vízminőségével szemben a többi mintázott szakaszon a vízminőség erősen szennyezett osztályba volt sorolható. Az előző évhez képest a patak középső szakaszán romlott a vízminőség, a felső és alsó szakaszokon lényegében nem változott. A Galla-patak középső szakaszán (Sárberek és Alsógalla településrész között) a víz nitrátion tartalma emelkedő volt 2013-ban, de még a tűrhető minősítési kategóriába volt sorolható, ugyanúgy mint a vezetőképesség, mely szintén a tűrhető minősítést kapta. A patak alsó, Által-érbe torkollása előtti szakaszán a foszfátion koncentráció és nitrition koncentráció alapján már erősen szennyezett a víz 2013-ban. Azonban évben a víz fajlagos vezetőképessége, ammóniumion, nitrition és a nitrát tartalom évhez képest a patak középső és alsó szakaszán jelentős javulást állapítottak meg. A szervesanyag-tartalom (KOI) 2013-ban szinte azonos volt az egész vizsgált szakaszon, a Galla-patak teljes hosszában a víz szennyezettnek minősült, azonban 2014-ben javulást tapasztaltak. Az összehasonlító elemzéskor azonban figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat is, ugyanis az időjárás változatossága nagy mértékben befolyásolja a mérési eredményeket. A évet aszály és forróság jellemezte, 2014-ben pedig a szokásostól hűvösebb és csapadékosabb időjárás volt tapasztalható, mely megmutatkozott a vízhozamok alakulásában. A kisvizes és meleg időszakokban a szennyezőanyagok feldúsulnak és romlanak a vizek oxigénháztartása, míg csapadékos és hűvösebb időszakban a felhígulási és bemosódási folyamatok nagyban befolyásolhatják a vizek vízminőségét. A és év közötti időszakban, évente végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy Tatabánya város vízfolyásainak vízminősége nem változott jelentősen. Enviroinvest Zrt. 17

18 A vízfolyások vizsgálati eredményeit tekintve elmondható, hogy a város két nagy vízfolyásának vize néhány komponens tekintetében szennyezett, vagy erősen szennyezett. A méréseket végzők következtetése szerint ennek egyik oka valószínűsíthetően a már korábban is tapasztalt egyes mellék-vízfolyások rossz vízminősége, például az Új Dubnikpatak és a Baross utcánál befolyó ér. Az előbbi esetében évben a foszfátion koncentráció alapján erősen szennyezett a víz, az utóbbi esetében pedig az ammóniumion koncentrációja volt kifogásolható és a foszfátion tekintetében erősen szennyezett volt a patak vize. Mindez azonban nem magyarázza teljes mértékben a Galla-patak folyásirányú vízminőségromlását, ugyanis ezek kis vízhozamúak. A időszakban az önkormányzat az ELGOSCAR Kft-vel vízminőség és vízhozam méréseket is végeztetett Tatabányán. Vízhozam mérésekre az általuk kijelölt 2 vízfolyáson (Által-ér, Galla-patak) került sor évente egy alkalommal. A szelvények kiválasztásánál az volt a fő szempont, hogy a mért vízhozam jól jellemezze az adott vízfolyást, illetve mellékvízfolyásainak vízhozamát is meg lehessen becsülni. A mérések ultrahangos vízhozammérő berendezéssel lettek végrehajtva. Az elmúlt években mért vízhozameredményeket összevetve megállapítható, hogy az Által-ér és a Galla-patak összefolyás előtti vízhozama együtt csak közel kétharmadát (63,2%) teszi ki az összefolyás után kb. 1,5 km-rel mért vízhozamnak, vagyis a köztes szakaszon jelentősen megnő az Által-ér vízhozama. Ez a szennyvíztisztító telepről érkező befolyó vízmennyiséggel is magyarázható. A vízhozam mérési eredmények Magyarország éghajlatának és éves csapadékeloszlásának megfelelően alakultak. A Helyi Építési Szabályzatáról szóló 53/2009.(XII. 18.) Kgy. számú rendelet a felszíni vizek vízminőségének megőrzése érdekében korlátozásokat és kötelezettségeket fogalmaz meg, valamint előírja, hogy milyen tevékenységek nem folytathatók a felszíni vizek környezetében. Az önkormányzat a város területén lévő vízfolyások belterületi szakaszain a lehetőségekhez képest rendszeres, illetve alkalomszerű karbantartási munkákat végez. A rendszeres karbantartás, illetve fenntartási munkák a lefolyást gyártó szennyező anyagok mederből való eltávolításából és a partok kaszálásából állnak. Az időszakos karbantartási, illetve fenntartási munkák a meder burkolatok javítása, mederiszap eltávolítása volt. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság évben indult állami nagy beruházás keretében az Által-ér mederkotrását a teljes vízgyűjtőn elvégezte évben. Az ÉDUKÖVIZIG (ma már ÉDU VIZIG) az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program (ROP) keretében támogatást nyert a "Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációjára". Az Európai Unió támogatásával között megvalósult projekt által Enviroinvest Zrt. 18

19 az Által-ér medre szinte teljes hosszában, az Oroszlány-Kecskédi vízfolyás pedig jelentős részében felújításra került, partrendezést végeztek, elkészült egy 5 hektáros vizes élőhely az Öreg-tónál és megújulhattak a zsilipek és levezető rendszer is. Rendkívül lényeges körülmény, hogy e projekttel szinte egyidőben került sor az Északdunántúli Vízmű Zrt. beruházásában a tatabányai és tatai szennyvíztisztító telepek rekonstrukciójára, így nemcsak vízgazdálkodási és ökológiai, hanem vízminőségi értelemben is nagy lépést tett a térség az Által-ér vízgyűjtő helyreállítása felé A tavak vízminősége Tatabánya város környéki tavak vízminőségét évet megelőzően csak esetenként vizsgálták. Összességében megállapították, hogy a Bánhidai-tó lényegében tartósan szennyezett, ami szorosan összefügg a környező tevékenységekkel, területhasználatokkal (pl. szennyvizek szikkasztása, hulladéklerakás) és a tápláló vízfolyások vízminőségével is. A Síkvölgyi-tavak, Ligeti-. Kompos-tó és a Csónakázó-tó állapota valamivel kedvezőbb, ezeknek a tavaknak a vízminősége általában a vezetőképesség, a szervesanyag-tartalom (KOI) és a vízbakteriológiai paraméterek vonatkozásában kifogásolható évben például mindegyik tó esetében vízminőségi romlás volt tapasztalható a mikrobiológiai jellemzőket tekintve. Tatabánya MJV Önkormányzata év óta minden évben elvégezte a város jelentősebb tavainak (Bánhidai-tó, Síkvölgyi tavak, Csónakázó-tó, Ligeti-tó) vízkémiai és vízbakteriológiai vizsgálatát. A vizsgálati eredmények ( év) alapján az alábbi következtetések állapították meg: A Bánhidai-erőmű tó és környezetének mind befolyó, mind kifolyó vizeinek jellemző vízminőségi problémája a foszfátion és nitrition koncentrációja. A foszfátion tekintetében mindegyik mintázott ponton a vízminőség az erősen szennyezett kategóriába volt sorolható, év augusztusára ez az állapot kissé javult, azonban évre a víz minősége szinte minden mintázott ponton ismét erősen szennyezett volt. A nitrition tartalom esetében jelentős különbség mutatkozik a tóba érkező és onnan távozó víz, illetve a tómederben lévő víz között. A tómeder vizében nitrition nem mutatható ki, azonban az Által-érrel érkező és távozó vízben jelentős a nitrition koncentráció évben erősen szennyezett volt a nitrition tekintetében. A nitrátion koncentrációkat is figyelembe véve a víz rossz oxigénháztartásának is tulajdonítható a nyáron bekövetkező vízminőség-romlás. A szerves anyag mennyisége (KOI) általában viszonylag magas, mely a évi csapadékosabb időjárás miatt kissé javult. Bakteriológiai szempontból viszont Enviroinvest Zrt. 19

20 összességében megállapítható, hogy a DK-i oldalon megfelelő, az ÉNy-i oldalon kifogásolható. Az ÉNy-i oldalon a két baktérium csoportot tekintve a évhez képest vízminőség romlás figyelhető meg. A Bánhidai Erőmű-tó és környékének, mint üdülőövezetnek a nyári területhasználatából ered a tó vizének terhelése. A Csónakázó-tó vízminősége ph tekintetében kiváló, a víz vezetőképessége tűrhető, nitrition és foszfátion vonatkozásában megfelelő. A tó vizének nitrátion koncentrációja évről évre csökkent, 2014-ben már nem volt kimutatható. A szervesanyag-tartalom (KOI) azonban kedvezőtlenül alakult, évre erősen szennyezett lett, ám a KOI alapján évre ismét tűrhető vízminőségi kategóriába sorolták a vízminőséget. A évi eredményekhez képest az ammónium koncentrációja valamelyest emelkedett. A vízbakteriológai paraméterek tűrhetőek, 2014-re ismét megnőtt a Coliformszám és a Fekál Coliformszám, romlott a vízminőség a évhez képest. A Síkvölgyi 2-es tó vize ammóniumion és foszfátion vonatkozásában jó, a nitrition -, nitrátion tartalom kimutatási határérték alatti, valamint az ammóniumion alapján tűrhető a tó vízminősége. A szervesanyag-terheltség évhez képest javult, a vízminőség évben megfelelőnek volt mondható. Csupán a mikrobiológiai jellemzőket tekintve tapasztalható jelentős romlás az előző évhez képest. A Ligeti-tó vízminőségét a vizsgált vízkémiai paraméterek szinte mindegyike alapján kiváló illetve jó vízminőségi osztályba sorolták, ezen belül a nitrition - és a nitrátion tartalom nem volt kimutatható és évben. A víz minősége 2013-ban csak a szervesanyag-tartalom és az oxigénháztartás miatt volt kifogásolható, de évre ezek is javultak évben csak vízbakteriológiai szempontból volt tapasztalható jelentős romlás. Tatabánya MJV Önkormányzata a tavak állapotának és vízminőségének megőrzése illetve javítása érdekében a korábbi években felülvizsgálta a tavak mesterséges vízutánpótlását. A következő intézkedések történtek az elmúlt években, az évente végzett karbantartási munkálatok mellett: - A Ligeti-tó vízszivárgását észlelték a szakemberek év őszén. Szakértői vizsgálatot végeztettek annak kiderítésére, hogy milyen körülmények vezettek a szivárgás kialakulásához. A műszaki helyreállítási munkák év novemberdecember hónapban megtörténtek: a partoldalt megerősítették, a geotextíliát pótolták és vízzáró réteg került felhelyezésre. Az oldalsó partfal helyreállítása mellett új sétányszegélyt alakítottak ki, melyet humusszal feltöltöttek. Enviroinvest Zrt. 20

21 - A Ligeti-tó párolgási veszteségeinek csökkentése céljából I. félévben mesterséges vízutánpótlást biztosítottak a közeli Bányász-fürdő hasznosítatlanul távozó vizéből. - A Csónakázó-tó vonatkozásában 2012-ben elkészíttették a tó ökológiai, hidrológiai állapotát vizsgálandó tanulmányt, melyben részletesen vizsgálták többek között a tó faunáját és flóráját, valamint a vízminőséget és vízhasználatot. Az elkészített tanulmány alapján évben az önkormányzat levegőztető funkciójú szökőkutat telepített a tóra, ezzel javították az oxigénháztartást. Tatabánya város az Integrált Településfejlesztési Stratégiájában ( ) megfogalmazott egy olyan fejlesztési tervezetet, melynek célja a Bánhidai Erőmű és közvetlen környezetének rekultivációja. Ez az Erőmű-tó teljes területének rekreációs fejlesztését is jelentené. Azonban ennek egyik alapvető feltétele az árvizek biztonságos levezetésének megoldása, melynek csak a megvalósítása esetén indulhatnak el a Hűtő-tó tervezett hasznosításai Felszín alatti vizek A kistérség hasznosítható felszín alatti vizei karsztvizek, amelyek a Vértes és a Gerecse peremvidékén források formájában törnek a felszínre (Tatabánya vízműve is a hegységperemi helyzetű Felsőgallán üzemel). A források nagy része a terület nyugati részén fakad, de találunk belőlük a Héreg Tarjáni -medencében is (Csatár-kút, Király kút). A vidék felszín alatti vizeit a több évtizedig tartó mélyművelésű bányászat nagymértékben kitermelte, emiatt a Tatabányától keletre eső területrészeken és között jelentős mértékben süllyedt a karsztvízszint. Mindez nem veszélyeztette a lakossági vízellátást, viszont számos forrás elapadásához vezetett. A bányászati tevékenység utáni beszüntetését követően megkezdődött a karsztvízszint folyamatos emelkedése, de a kistérségben a bányászat előtti természetes vízforgalom helyreállására csak hosszabb idő után lehet számítani. Az eredetileg bányászati célból létesült tatabányai vízaknák (XIV/A és a XV/C) a térség ivóvízellátást biztosító rendszer legfontosabb vízbázisaiként megmaradtak. A város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedő vízbázisának (karsztvíz) védelme a vízellátás biztonsága szempontjából stratégiailag létfontosságú. A kiemelten védendő, de lényegében sérülékenynek minősülő karsztvíz-bázisból, a XIV/A és XV/C jelű vízaknákból emelik felszínre a jó minőségű ivóvizet. Ez a vízbázis napi 62,5 ezer m 3 kitermelését teszi lehetővé és a régióban 71 település 226 ezer lakosának közműves vízellátását biztosítja. Enviroinvest Zrt. 21

22 A két vízaknából kitermelt vízmennyiség alakulását a III. negyedév közötti időszakban a 9. sz. melléklet, a vízaknákból kiemelt víz minőségének változását pedig a 10. sz. melléklet mutatja be, az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (továbbiakban: ÉDV Zrt.) az adatszolgáltatása alapján. Az ÉDV Zrt. tájékoztatása szerint a XIV/A és XV/C jelű vízaknák teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata a évben megtörtént. A környezetvédelmi felülvizsgálat eredményei alapján tett megállapítások a következők voltak: - A karsztvízkitermelési tevékenység a környezetre kis mértékű terhelést jelent mindkét vízakna esetében. - A talajt, az élővilágot és az épített környezetet érő hatások semlegesek, a kismértékű levegőszennyezés és zajterhelés elviselhető mindkét vízaknánál. - Az XIV/A jelű vízakna esetében a felszíni vizeket érintő vízpótlás és az ember számára történő ivóvízellátás pozitív vonatkozású. - A XV/C jelű vízakna vonatkozásában megállapítható, hogy a felszíni vizeket érő terhelés megszüntethető, kezelhető. - A felszín alatti vizekre gyakorolt hatás ellenőrzött módon és mértékben valósul meg mindkét vízakna esetében. A Tatai-medencében felhagyott bányászati tevékenységet követően megindult a felszín alatti víztartó földtani közegek karsztvízzel történő feltöltődése. Az elmúlt két évtizedben a karsztvíz szintje, mintegy negyven métert emelkedett a térségben, melynek következtében nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi változásokra is fel kell készülnie. A város sérülékeny földtani környezetben elhelyezkedő vízbázisának (karsztvíz) védelme a vízellátás szempontjából stratégiailag létfontosságú, mivel a regionális ivóvízellátást biztosító karsztvíz a város szinte egyetlen megújuló természeti erőforrása. Ennek megőrzése érdekében fokozott figyelmet kell szentelni a talaj és a talajvizek védelmére is. A Helyi Építési Szabályzatáról szóló 53/2009.(XII. 18.) Kgy. számú rendelet kimondja, hogy a város közigazgatási területén a fokozottan érzékeny felszín alatti vizek védelme szempontjából a területre vonatkozó jogszabályi előírások az irányadóak. A felszín alatti vízkészlet használata a jogszabályokban meghatározott esetekben kizárólag vízjogi engedély és az illetékes hatóság nyilatkozata alapján történhet. Ezen kívül felhívja a figyelmet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelmére, a műtrágya és szerves trágya kijuttatás korlátozott végzésére. Enviroinvest Zrt. 22

23 A talajvizek, rétegvizek minősége A város területén a talaj- és rétegvizek minőségének jellemzéséhez a Péch Antal Geológiai Műszaki SZKIG mérési eredményei szolgálnak információval. Az iskola diákjai és tanári a Tatabánya fúrt és ásott kútjaiból vett vízminták minőségi adatait 1997 óta gyűjtötték egy adatbázisban. A város területén az ásott és fúrt kutakat rendszeresen, évente mintavételezték és vizsgálták, azonban a vizsgálati eredmények tájékoztató jellegűek, nem vonhatók le pontos következtetések Tatabánya területén lévő talajvízről. Ezt a kutató munkát az önkormányzat anyagilag is támogatta, azonban az iskola megszűnésével a vizsgálatok befejeződtek a korábbi években. Tatabánya város talajvizeinek vízminőségére az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által előírt felszín alatti monitoringok vizsgálati eredményeiből következtethetünk. Azokból is az adott területen mért vízminőségi jellemzőket ismerjük meg. Ezek közé tartozik a NHSZ Tatabánya Zrt. (korábban AVE Tatabánya Zrt. néven) üzemeltetésében lévő Dubnik-völgyi regionális hulladéklerakónál található felszín alatti víz monitoring rendszer. A 3 db figyelőkútból álló monitoring rendszert évente mintavételezik, majd elvégzik az előírt vízkémiai és toxicitási vizsgálatokat. Az eredményeket összefoglaló jelentés keretében, minden tárgyév végéig megküldik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek. Hatósági előírás alapján év elejéig szintén üzemelt egy kármentesítési monitoring célú, 5 db figyelőkútból álló felszín alatti víz monitoring rendszer a Tatabánya 0953/1 hrsz alatti meddőhányó (volt salakbánya) területén, illetve közvetlen környezetében (üzemeltető: Tatabánya MJV Önkormányzata). Az ÉDV Zrt. a tatabányai vízbázis (karsztvíz) megfigyelésére üzemeltet 4, illetve 2 db figyelőkutat a város területén A befogadók terhelése, szennyezése A karsztvíz-bázis védelme szempontjából meghatározó a felszín alatti, továbbá a felszíni vizek minőségét nagyban befolyásoló városi szennyvízkezelés, csatornázottság, valamint a közműves vízellátás. Az önkormányzat törekszik az elavult illetve hiányzó közműhálózatokat fejleszteni és bővíteni. A város csapadékcsatorna- és szennyvízhálózatát folyamatosan bővül, a meglévő rendszert ütemezetten felújítják. A szennyvízhálózati fejlesztések területén is a még nem csatornázott területek csatornázása elindult. Enviroinvest Zrt. 23

24 A közötti időszakot vizsgálva a következők állapíthatók meg: - Tatabánya város területén a csapadékcsatorna törzshálózat hossza 117 km, amelyből 95 km zárt, 22 km nyílt rendszerű. - A felszíni, befogadóként működő vízfolyások hossza 20,57 km. - A tatabányai szennyvízgyűjtő hálózat hossza 224,4 km ( én), mely 100%- ban elválasztó rendszerű. - A közműves fejlesztések eredményeként csökkent a szennyvízgyűjtő hálózattal ellátott területen lévő, de nem bekapcsolt lakások száma (ÉDV Zrt., 11. melléklet) A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9. (1) bekezdése értelmében a kibocsátó köteles a keletkezett szenny- vagy használt vizet az engedélyben előírt kibocsátási határértékre megtisztítani vagy megtisztíttatni, ezáltal ma már csak kezelt/tisztított szennyvizek kerülhetnek a vízfolyásokba. Vízfelhasználás, szennyvíz keletkezése A Tatabánya térségi ivóvízrendszer (ÉDV Zrt.) biztosítja Tatabánya és Vértesszőlős ivóvízellátását. A tatai regionális körzet ellátása a Tatabányáról érkező karsztvízzel, valamint a szintén karsztra telepített helyi vízbázisok, mint az Angol-parki és fényesi kutak által termelt ivóvízzel jó minőségben biztosítható. Az ivóvízhálózat kiépítése teljes körű, így a város és környékére eljut az egészséges ivóvíz. Az oroszlányi körzet is zömében Tatabányáról kap karsztvizet, de szükség szerint a helyi kutak is hasznosíthatók. Tatabányán a közműves fejlesztés mellett az elmúlt évek adatai szerint az ivóvíz ellátottság aránya nem változott, a város csatornázottsága fokozatosan nőtt. Az ÉDV Zrt. adatszolgáltatása alapján a 11. mellékletben bemutatjuk az ivóvízvezeték-hálózatba illetve a szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulását a közötti időszakban. Fokozatosan nő a bekötések száma, ennek elősegítésére törekszik az önkormányzat is, mely a hálózati csatlakozásra vonatkozó közműfejlesztési díjat év óta nem emelte, ezzel is támogatva a lakosság szennyvízgyűjtő hálózatra való csatlakozását. A közműves vízellátás és csatornázottság területi növelése mellett azonban csökkent a vízfelhasználás, ezáltal a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége is csökkent (12. melléklet). Valószínűleg ez a vízdíjak és a lakosság jövedelmi viszonyainak alakulásával hozható összefüggésbe. Tatabánya városban a csatornázatlan területek közé tarozik a Kertváros néhány utca szakasza, a régi Cementgyár területe és a VI-os telep egy része, azonban már több kiviteli terv is elkészült, és ezek közül már néhány engedéllyel rendelkezik. Enviroinvest Zrt. 24