NAKlap. A magyar virágkertészek mozgástere oldal. A kamara a degresszióról 4-5. oldal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NAKlap. A magyar virágkertészek mozgástere 18-19. oldal. A kamara a degresszióról 4-5. oldal"

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉS NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉLELMISZERIPAR VIDÉKFEJLESZTÉS KERTÉSZET ERDÕ-, VAD- ÉS HALGAZDASÁG A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA szeptember II. évfolyam 9. szám A magyar virágkertészek mozgástere oldal A kamara a degresszióról 4-5. oldal A visegrádiak kamarái Pápán 10. oldal Kötelezô adatszolgáltatás 15. oldal

2 2 HUNGARIKUM Pálinka Vannak szerencsétlen adottságú vidékei a világnak, ahol a különbözõ whisky-re, gin-re vagy más, burgonyából, gabonából erjesztett italokra esküsznek. Reklámok tömkelege akarja elhitetni velünk, hogy például skandináv vodkát inni mennyire finom, elegáns dolog és a filmekben a sztárok is mindenféle koktéloktól kerülnek jó hangulatba. Hát tegyék!! Mi magyarok ugyanis pontosan tudjuk, hogy savanyú a szõlõ! A hazai klímán és talajon termõ zamatos gyümölcsökbõl készült pálinkákkal ugyanis nem versenyezhetnek a szántóföldi italok, rakhatnak alá forrás- vagy fjordvizet és zárhatják bármilyen fából készült hordóba. Szerencsére ezt már egyre többen így látják, külföldön és idehaza egyaránt, és az egyre szaporodó színvonalas versenyek is azt jelzik, hogy a fõzdék hozzák a jó minõséget. A Vas megyei Vönöckön a Buti család tavaly tört be saját márkával a piacra. Jól csinálják és bíznak a jövõben. A Naklap hungarikumokat bemutató sorozatának pálinkáról szóló fejezete nem is íródhatott volna jobb helyen! Korszerű csarnok, csillogó-villogó üstök, melyek ritkán pihennek. Íme Vönöck község egyik büszkesége, a Buti Pálinkafőzde. Pedig az egész úgy kezdődött, még 1998 táján, hogy a családfő, aki a helyi TSZ autóbuszát vezette, hirtelen munkanélküli lett. Mit volt mit tenni, egy használt, régi traktorral elkezdett mezőgazdálkodni. Aztán, némi hitel segítségével, sikerült a helyi szeszfőzdét megpályázniuk őszén kezdte meg működését a pálinkafőzde. Ma már 4 régióból hozzák el főzetni cefréjüket a bérfőzetők, ezáltal jelentős mértékű forgalmat bonyolít a főzde. Buti Károly felelős vezető szerint családi összefogás nélkül mindez nem ment volna. Mitől olyan népszerűek? Elsősorban azért kedvelik főzdénket, mert megfelelő szakértelemmel, kellő odafigyeléssel főzzük mindenki alapanyagát. Kezdetben egy 418 literes üsttel kezdtük a munkát. Jelenleg összesen 5 főzőüsttel rendelkezünk, ezek között van 220, illetve 250 literes üst egyaránt. Ebből adódóan már kisebb mennyiség - egészen konkrétan - minimum 100 liter cefremennyiség lepárlását is tudjuk vállalni, ami garantáltan külön kerül főzésre, finomításra egyaránt. A pálinka minőségét egyébként 80 százalékban a cefre határozza meg. A gyümölcs nem lehet földes, rothadt, penészes, hiszen ezáltal a káros baktériumok elszaporodhatnak és befertőzik a cefrét. A lényeg az, hogy minden szem gyümölcs tisztán és a lehető legérettebb állapotban kerüljön cefrézésre. Ma néhány tízezer forintért, bárki szabadon vehet saválló anyagból készült lepárlót a boltokban, köszönhetően a házi főzés korlátait lazító új szabályoknak. Az Önök forgalma is visszaesett? A magánfőzés engedélyezését követően forgalmunk nem esett vissza, sőt növekedett azáltal, hogy az addig megadóztatott párlat mennyiségre 43 hektoliterfokra - vonatkozóan megszűntették a szeszadó beszedését, így kevesebb pénzért tudnak főzetni a bérfőzetők. Mi kisüsti technológiával dolgozunk, azaz két lepárlási szakasz követi egymást. Duplafalúak az üstjeink, víz melegíti a cefrét, még véletlenül sem kozmálhat oda. Nagyon fontos a szakértelem, illetve a megfelelő berendezés használata. Az a tapasztalatom, hogy főzetőink megelégedetten távoznak, ebből fakadóan pedig évről-évre visszajárnak hozzánk. A Buti Pálinkafőzde nem elégedett meg a bérfőzéssel, tavaly saját márkával jelentek meg a piacon. Ez megint egy jelentős váltás. Miért? Húsz éve foglalkozunk gyümölcstermesztéssel, majd belevágtunk a pálinkafőzésbe. Mindig büszkék voltunk saját pálinkáinkra, szerettünk volna nevet adni termékünknek. A döntést a család hozta meg. Buti Pálinka a négy elem esszenciája. Ez lett a név és a szlogen. A négy elem pedig, a föld, tűz, víz, levegő, a családtagokat jelöli. Feleségemmel és két lányommal közösen látjuk el a napi teendőket. Vásárokra, fesztiválokra járunk pálinkáink népszerűsítése céljából. Saját rendezvényünk idén júniusban immár negyedik alkalommal került megrendezésre gyümölcsösünkben, mely nagy sikernek örvendett. Két-két hektáron almát és szilvát, fél hektáron sárga-és őszibarackot, valamint körtét is termesztünk, illetve van olyan fajta, melyet fel kell vásárolnunk. Hagyományos fajta pálinkáink, mint például szilva, alma, körte mellé kerültek különleges, vadon termő fajták, mint például csipkebogyó, galagonya, barkóca berkenye, birs pálinka, illetve sütőtök párlat. Mikor és milyen pálinkát iszik a pálinkafőző? Ezt gyakran mosolyogva kérdezik tőlem. A minőség érdekében elengedhetetlen a kóstolás, ezen kívül amennyiben alkalom adódik, mértékkel szívesen fogyasztok. Kedvelem a hagyományos szilvát, az egy kifejezetten karakteres ízű pálinka, de nagyon finom az alma is, amely kissé lágyabb ízhatású. A vadon termők pedig egytől egyig nagyon különleges ízvilággal rendelkeznek. Nem véletlenül mondják, hogy a pálinka kis mértékben gyógyszer, hiszen kizárólag természetes alapanyagból, tiszta, érett gyümölcsből készül. A Buti Pálinka hova fejlődhet? tavaszán kezdtük el a kereskedelmi pálinkagyártást és forgalmazást. Igyekszünk egyre szélesebb körben megismertetni termékeinket, bővíteni a vevőkört, valamint folyamatosan tökéletesíteni a minőséget, illetve szélesíteni a fajtaválasztékot. Nem törekszünk feltétlenül mennyiségi termelésre, a családi jelleget nem szeretnénk elveszíteni. Jelenleg az is óriási büszkeséggel tölt el bennünket, amikor beülünk egy vendéglőbe feleségemmel és a Buti Pálinka fel van tüntetve az itallapon. A legfontosabb szempont, hogy amit tudunk és amennyit tudunk termelni, az valódi, minőségi kisüsti pálinka, illetve párlat legyen. Kádasi Bali Csaba

3 Tisztelt Olvasó! A legtöbb nemzetnek van egy olyan ünnepe, amely nem pusztán valamely történelmi dátumra emlékeztet, és nem is csak az egyházi hagyomány jelölte ki, hanem a mindenkiben mélyen lakozó összetartozás kifejezésére alkalmas. A magyarság számára ilyen augusztus 20., amikor egyszerre ünnepeljük az államalapítást és az új kenyeret is. Egyfajta nemzeti időszámítás kezdete ez: egy letelepedő nép vetni és aratni kezdett, törvényeket alkotott. Persze volt idő, amikor Szent István nevét nem említette a hivatalos propaganda, körmenetről és kenyérszentelésről meg jobb volt nem is beszélni: de még akkor sem lehetett ezt az ünnepet eltagadni, legfeljebb átnevezni tudták. Hiába. De a jeles napokat békeidőben is meg kell újítani, hogy az összetartozást kifejező más tartalmakkal, friss rituálékkal gazdagodjon. Erre kiváló lehetőség a Magyarok Kenyere program, melyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már megalakulásának évében támogatott. Idén összesen 44 állomáson vártuk a gabonát, és 130 ezer tonna búza érkezett. Természetesen ezek csak számok és mennyiségek, és azért lehet nekik örülni, mert a Böjte Csaba testvér által vezetett erdélyi gyermekotthonokban nevelkedő illetve a Kárpát-aljai Nagydobrony árvaházának lakói több élelemhez és támogatáshoz jutnak. De úgy gondolom, hogy rosszul tennénk, ha egyfajta bajnoksággá szerveznénk az akciót, hogy az önzetlenség helyére az elvárás kerüljön, a gondolatok minőségét lerontsa a mennyiség utáni hajsza. Mindez az egyik fiatal zalai gazda szavai kapcsán jutott eszembe, aki pironkodva mesélte, hogy amikor hallott az akcióról, azonnal megragadott egy zsák gabonát, és már vitte is a gyűjtőpontra, ahol bizony azt látta, hogy mások sokkal jobban kitettek magukért. Nincs miért szégyenkeznie! A program egyik értéke éppen az lehet, hogy ki-ki képessége és lehetősége szerint, de kifejezhesse, hogy részese egy népnek, egy termelési és szellemi kultúrának. A mezőgazdaságban dolgozók, a mindennapi kenyerünket megtermelő gazdák pedig ezzel is felhívhatják a figyelmet magukra. A társadalom más tagjai is vegyék észre: a szupermarketekben, boltokban vásárolt kenyér nem a valami ismeretlen, ázsiai gyárból került oda, hanem mindegyik története ott kezdődött, hogy valahol valaki vetett s majd aratott. Értékelje mindenki végre, hogy milyen fáradságos munkát végeznek a sokszor bizony lenézett, vidéken élő emberek, hogy ne jussunk el oda, hogy egyszer úgy döntsenek, hogy inkább ők is a városban akarnak, órabérért dolgozni. Mert akkor azt semmilyen politika, külföldi hitel vagy nemzetközi üzenet nem tudja már helyrehozni. A nemzeteket összetartó, mélyen élő törvények, akárcsak a mezőgazdaság törvényei, évezredesek. A magvető ember példázatát idézve: a szétszórt magok egy része az útra esik, a madarak elesége lesz, egy másik részre kárba vész. De ami a jól előkészített földbe kerül és a gazda gondoskodása kíséri, az szárba szökken és beteljesíti hivatását. A Magyarok Kenyere Program ezt az életutat járja! Kívánom, hogy egyre többen és többen ismerjék meg, csatlakozzanak hozzá és tegyék magukévá szellemiségét! Üdvözlettel: Győrffy Balázs, a NAK elnöke Tisztelt Kamarai Tagok! AKTUÁLIS 3 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember végétõl új típusú számviteli bizonylatokat rendszeresít. A Tagdíj megállapító bizonylat és a Kamat megállapító bizonylat kiállítása nem papír alapon, hanem elektronikus dokumentumként, PDF formátumban történik. Számlák helyett tehát egyéb számviteli bizonylatnak minõsülõ bizonylatot állítunk ki, mely bizonylatokat külön sorszámtartományban, szigorú számadás mellett, a NAK Tagnyilvántartó rendszerében tárolunk. Ezzel a megoldással a Kamara évente több tízmillió forint költségcsökkentést érhet el, hiszen elmaradnak mind a papír felhasználási-, mind a jelentõs postázási díjak. További elõnye ennek a megoldásnak, hogy a bizonylat így nem veszhet el, bármikor újra kinyomtatható. Tagdíj megállapító bizonylat azután készül, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megküldte a kamarai tagra vonatkozó szükséges adatokat. Ennek hiányában a tagdíjat az alapszabályban rögzített módon állapítjuk meg, és ennek alapján készül a dokumentum. A Kamat megállapító bizonylat a befizetések után felszámított késedelmi kamatot tartalmazza, mely kamat a Kamara Alapszabályában rögzítettek szerint kerül megállapításra a tagdíj befizetések függvényében. A szigorú számadású bizonylatok, a ugyfelkapu.nak.hu portálon érhetõek el. A kamarai tag a portálon egyedi azonosítójával tud belépni, ezután megismerheti, nyomon követheti díjfizetési egyenlegét, a részére kiállított dokumentumokat kinyomtathatja, illetve ha szükség van rá, az elektronikus dokumentumot egy megjelölt címre továbbíthatja is (pl. könyvelõ). Azon tagjaink, akiknek az egyenlege tartozást mutat, papír alapon is kapnak tájékoztatást az elmaradásaikról. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több hatósággal és szakmai szervezettel felvette a kapcsolatot annak érdekében, hogy az adózók minél szélesebb körben tájékozódhassanak. Azt reméljük, hogy ezzel is hozzásegítjük a tagjainkat ahhoz, hogy a kérdéseikre megnyugtató válaszokat kapjanak. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

4 4 INTERJÚ Új pályán az agrártámogatások Kicsik és nagyok új esélyei Beszélgetés Gyôrffy Balázzsal Hetek óta tart a vita az agrártámogatások átalakításáról. A nagy mezôgazdasági vállalkozások minden fórumon sérelmezik a földalapú támogatások átcsoportosítását. Számításaik szerint nem lesz lehetôségük az új uniós költségvetési ciklusban, hogy az állattenyésztésük veszteségeit a növénytermesztés jövedelmébôl pótolják. Ez az állatlétszám csökkenéséhez, állattartó telepek több ezer dolgozójának elbocsátásához vezethet. A degresszió nem egyszer indulatokat is kavaró témájáról beszélgettünk Gyôrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével, országgyûlési képviselôvel, a Mezôgazdasági Bizottság tagjával. Mi indokolta a nagy változtatást? Az elmúlt hónapokban olyan lényegi döntések születtek az Országgyűlésben, amelyek újraírják az uniós csatlakozás óta követett agrárpolitikát. Az érdemi munkában, a döntések előkészítésében a Kamara is részt vett. Nagyon sok számítást végeztünk. Alapvetően arra jutottunk, hogy a mögöttünk maradt hétéves ciklusban a társadalompolitikai célokat a régi megoldások nem segítették megvalósítani. Azt látjuk, hogy a vidék népességmegtartó ereje nem nőtt. A hazai állatállomány pedig összességében inkább csökkent, nemhogy növekedési pályára állt volna. A kis- és közepes gazdálkodók részéről a szándék és a képesség is hiányzott ahhoz, hogy az állattartásban fordulatot tudjunk elérni. Az idén kialakított stratégia véleményem szerint - megfelelő lesz a problémák orvoslására. Fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió írta elő, hogy a 150 ezer euró feletti támogatások 5 százalékát el kell vonni. Ugyanakkor azt kell látni, hogy az a megoldás, amit Magyarország választott, nem üzemméret alapján tesz különbséget a támogatások újraelosztásában a vállalkozások között. Melyek azok az ágazatok, amelyeket támogatni szeretnénk, mi szolgálja a magyar vidék boldogulását? Igazából nem az elvonás mértéke a lényeg, hanem sokkal inkább az, miként tudunk forrásokat juttatni a munkaerőigényes ágazatoknak, így a kertészetnek és az állattenyésztésnek. Említek néhány gyakorlati példát. Nézzünk egy 3 ezer hektáros gazdaságot. Ha kizárólag szántóföldi növénytermesztés tartozik a tevékenységi körébe, most elveszíti a korábbi földalapú támogatásnak durván a kétharmadát, ugyanakkor ez a zöldítési forrásokat nem érinti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ehhez hasonló gazdaságok eddig komoly jövedelmet termeltek. Versenyképességük talán ezután sem fog romlani, mert tőkeállományuk, technikai hátterük továbbra is alkalmassá teszi őket a gazdaságos termelésre. Viszont ezután nem kapnak jövedelempótló támogatást, hisz nincs is szükség a jövedelmük kiegészítésére. Nézzük a második változatot! Amikor a szóban forgó 3 ezer hektáros birtokon növénytermesztés mellett 1500 szarvasmarhát is tartanak. Elveszítik a területalapú támogatásuk jelentős részét, ugyanakkor az összes szántóföldi növénytermesztő nagygazdaságtól most elvont évi 20 milliárd forint bekerül a kettes pillérbe, a pályázható támogatások körébe. Ehhez jön még 30 milliárd forint nemzeti forrás összesen 6 éven keresztül, amelyhez főként az állattenyésztők és a kertészeti ágazat fér hozzá. Mi a garancia arra, hogy közben nem ürülnek ki a nagy állattartó telepek, amelyek nagy része a most elvonással sújtott nagygazdaságok tulajdonában van? Amennyiben tartják az állatállományukat, akkor

5 INTERJÚ 5 részesülnek többek között a nemzeti forrásból érkező állatjólléti támogatásokból. Ennek az összege a korábbi duplájára emelkedik. Ha növelik az állatok létszámát, akkor még plusz forráshoz is juthatnak. Egyik oldalról ugyan elvonják a forrást, de bekerül egy nagyobb kalapba, ahol a korábbinál sokkal több pénz áll rendelkezésre. Ez a rendszer ez volt a cél - nem gazdaságméret szerint diszkriminál, hanem tevékenységi forma alapján. Nem a nagygazdaságokat bünteti, hanem az alacsony munkaerőigényű ágazatoktól von el az esetenkénti extra profitból. Amit elveszítenek ezek a gazdaságok a földalapú támogatáson, annak milyen százalékát kapják vissza az állatjólétivel? Számoltunk. Például ha egy gazdaság 10 ezer hektáron gazdálkodik és 5 ezer nagyállat egységnyi jószágot tart, a Földművelésügyi Minisztérium számításai szerint a korábbiakhoz képest plusz forráshoz jut. A pontos számok meghatározásához meg kell várni a végrehajtási utasítások megjelenését? Így van. Akkor lehet majd forintra, fillérre számolni. Én úgy gondolom, hogy azok a cégek, amelyek nem építették le az állatállományukat, sőt fejlesztettek is az elmúlt években és a nagygazdaságok zöme így tett rövid távon nem csökkentik az állatlétszámot és nem bocsátanak el dolgozókat. Hiszen ezt szerződésben is vállalták. A kormányzat nem él vissza ezzel a kötelezettségvállalásukkal, hisz átcsoportosítja az uniós források egy részét, ehhez nemzeti forrásból is hozzátesz egy ennél lényegesen nagyobb összeget. Meggyőződésem, hogy a nagygazdaságok már csak azért sem építik majd le az állatállományukat, mivel hozzájutnak plusz forrásokhoz, csak nem az eddig megszokott formában, hanem egy másik, részben új csatornán keresztül. Ez egy új helyzetet teremt, az ember az újtól egy kicsit mindig tart. A változást kritikus szemmel nézi. Ez egy természetes emberi tulajdonság. Bármelyikünk így tenne. Egy megszokott környezetből kiszakítanak bennünket és más körülmények között kell a munkánkat végezni, ettől mindenki fél, ilyenkor mindenki a szokásosnál kritikusabb is. Egészen addig, amíg meg nem ismerjük az új pályát és ott is biztonsággal tudunk mozogni. Bőle István Esô után köpönyeg? A korán szerzôdô gazdák a legnagyobb vesztesei a csapadékos idôjárásnak Több hetet késik a napraforgó és a kukorica betakarítása a sok esõ miatt, és már az is látszik, hogy a minõséggel is lesznek bajok. Domján Gergelynek, a Kamara Szántóföldi Növénytermesztési Osztálya vezetôjének, személyesen és telefonon, nap mint nap kell válaszolnia a gazdák kérdéseire. Valóban okkal nyugtalankodnak a termelők? Három-négy hét is lehet a késlekedés. A korai kukorica nem tudott beérni, a növény felvette a vizet és nem a csövek szárítására koncentrált, jóllehet más években ilyenkor már a tárolókban volt a termés. Azt meg sem lehet becsülni, hogy a többi tengerit decemberig sikerül-e learatni. Ha nem, akkor félő, hogy fagyban-jégen kell dolgozni. A napraforgó esetében, ha lehet, még rosszabb a helyzet: sok helyen rothadásnak indultak a növények. Az biztos, hogy a szárítás roppant energiákat fog felemészteni. Tonnánként 5-10 ezer forintba biztosan belekerül. Ez azt is jelenti, hogy jóval kevesebb lesz a remélt haszon? Nem akarok senkit megrémiszteni, de annak már örülni kell, ha minimális nyereséget elkönyvelhet a gazdálkodó. Sajnos megint előre ittunk a medve bőrére. Idén már éppen csak címerezni kezdett a kukorica, mikor szinte dicshimnuszok láttak napvilágot arról, hogy milyen bő lesz a termés. A határidős piac gyorsan beszűkült, ez letörte az árakat, és gyorsan kötött szerződéseket eredményezett. Most hogy fordult a kocka, sőt például a szárítás miatt még többletköltség is keletkezik, akkor nem jutnak a gazdák a megérdemelt pénzükhöz. Nagy tanulság ez: akkor kell nyilatkozni, jósolgatni, amikor véget ért a betakarítás. De továbbmegyek: rettentő károsnak tartom a helyzetet azért is, mert a szerződéses fegyelem lazulása, amely ilyenkor törvényszerű, akár 2-3 évre is visszaveti az ebben a kérdésben elért eredményeinket. A szakemberek szerint, a magyar gabona illetve napraforgó árak a két nagy árutőzsdén Chicagoban és Párizsban dőlnek el, azért az árakat is ott számolják. Ön szerint van még ezen túl is mozgástér? Azt hiszem, hogy át kellene gondolnunk, hogy mennyiben lehet a magyar termelő érdekeit is szem előtt tartani. A külföldön szabott árak kritika nélkül ne szolgáljanak zsinórmértékül. Az itt megtermett, jó minőségű termést itthon kellene tartani. Kádasi Bali Csaba

6 6 KÜLSÔ HATÁS Rosszban a jó Mire e sorok megjelennek, addigra várhatóan talán már tisztázódik, miként is igényelték fõleg lengyel gazdálkodók túl néhány nap alatt az EU által az orosz embargó miatt veszteséget elszenvedõ zöldséggyümölcstermelõk kárpótlási keretét. A magyar gazdáknak csupán két napjuk volt bejelentkezni a kárpótlásra, így nagyon kevesen tudtak élni e lehetõséggel. A magyar kormány 3,16 milliárdos támogatási csomagot állított össze a hónap közepén. Augusztus eleje óta áll a bál Európában: az orosz embargó egyre több területen érezteti hatását, vagyis az érintett termékkörök között előbb azoknál, amelyek rövid előállítási idejűek, nehezen tartósíthatók illetve vonhatók ki a piacról. Ilyen a tej, a zöldség és a gyümölcs nagy része. Először a tejtermékek piacáról érkeztek a hírek: a vaj és a tejpor ára százalékkal esett. A tejpor tonnánkénti ára jelenleg 2400 euró, míg augusztus elején 2880 euró volt. A vaj ára 3600 euróról 3260 euróra esett. Azért ezek a termékek érdekesek, mert a tejet e két termékben lehet eltartani hosszabb ideig, vagyis a felesleges tejből ezeket készítettek. Harmadik a sajt, de az akár több hónapig is készül, mire a boltokban megjelenthet. Egyébként az EU évente ezer tonna edami típusú sajtot exportált Oroszországba. Durvul a helyzet De nagyobb a baj a zöldség - és gyümölcs piacokon. Itt az utóbbiak egy részéből lehet konzervet, lekvárt, pálinkát készíteni, zöldségből nem igazán. Becslések szerint csak az almatermelők 10 milliárdos veszteségre számítanak az idén, melynek egy része az orosz agrárexport-embargó miatt alakulhat ki. A teljes magyar mezőgazdasági- és élelmiszerkivitel milliárd forintnyi kiesésre számíthat a moszkvai döntés miatt. Ezek egy részét az intézkedés a paradicsomra, sárgarépára, káposztára, paprikára, karfiolra és brokkolira, kígyó és konzerv uborkára, gombára, almára, körtére, szilvára, bogyós gyümölcsökre, csemegeszőlőre és kivire vonatkozik kompenzálja az EU. Összesen 125 millió euró forrásra lehet pályázni szeptember eleje óta. A döntés értelmében az EU támogatja a piacról kivont árumennyiség ingyenes szétosztását, de ezen túlmenően a korlátozott mértékben támogatható célok közé tartozik, ha állatokkal etetik fel az árut, vagy biogáz üzemekben használják fel, de az is, ha be sem takarítják a termést. Az Unió az intézkedésben résztvevő termelői szervezeteknek és egyéni termelőknek támogatást fizet, amely részben kompenzálja a piacuk elvesztéséből eredő károkat. A piacról kivont és ingyenesen szétosztott termékek kedvezményezettjei lehetnek a karitatív szervezetek, az iskolák, óvodák, kórházak és büntetés végrehajtási intézmények, valamint csökkentett támogatás mellett az önkormányzatok és más társadalmi szervezetek. Az uniós intézkedésben való részvételi szándékukat a termelői szervezeteknek és a szervezetekben nem tag egyéni termelőknek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) kell bejelenteniük. Ehhez előtte megállapodást kell kötniük a piacról kivont árut fogadó intézménnyel, szervezettel. A megállapodásba a miniszteri rendeletnek megfelelően bele kell foglalni a termék átadásának és átvételének feltételeit, valamint arra való kötelezettségvállalást, hogy az átvevő szervezet a zöldséget és gyümölcsöt az arra jogosultaknak ingyenesen szétosztja, vagy más, a rendeletben meghatározott módon hasznosítja. Csakhogy a keretet néhány nap alatt túligényelték. Főként lengyel termelők, akik maguk 170 millió eurónyi kárigénnyel jelentkeztek. Hogy miként tudták ezt megtenni néhány nap alatt, az rejtély. Híresztelések szerint úgy, hogy előre tudták a feltételeket, a lengyel kormányzat segítségével jó előre elkészítették igényeiket, melyeket csak le kellett adniuk. A magyar kormányzat nem tett ilyet: szeptember 5-én, pénteken jelentette meg a vonatkozó közleményt, melyre igazából csak hétfőn és kedden tudtak jelentkezni a magyar termelők összesen 35 ezer tonna termést vontak volna ki ezek révén a hagyományos értékesítési csatornákból és 1867 hektáron tervezték, hogy nem takarítanak be támogatásért cserébe -, mert szerdán Brüsszel bejelentette, hogy felfüggeszti az igénylést, mert túligényelték a 125 millió eurós keretet. Arra, hogy mindez miként történhetett meg a magyar agrártárca nem adott választ, csak azt hangsúlyozza, hogy új források megnyitását várja az EU-tól. Az Európai Unió által biztosított eszközök a magyar Földművelésügyi Minisztérium megítélése szerint alkalmatlanok a magyar termelők problémáinak kezelésére. Ezért a költségvetésből 3,16 milliárd forintot szán arra, hogy a túltermelési válságot oldja. Ebből a tárolást, a tárolás finanszírozását, a feldolgozást és a belső fogyasztást próbálják elősegíteni, s így gondolják levezetni a feszültséget. Kibírják Nem igazán tudni, hogy az oroszok mennyit vesztenek az embargó miatt. Ugyanis az intézkedés alá vont termékkörbôl az összesen importált mennyiségnek csupán százalékát adták az uniós szállítások. Vagyis nem abszolút a hiány, máshonnan akár pótolható is a termékmennyiség. A baj az árakkal lesz: az import messzirôl jön, mivel Ázsiából, Dél- Amerikából és Afrikából kell megvenni az eddiginél drágábban. Ez, a válság miatt romló rubel, a növekvô infláció a szakértôk szerint az embargó által érintett termékkörökben akár 40 százalékos áremelkedést is okozhat az év végére. Ezt az oroszok többsége nem bírja kifizetni, vagyis egyes élelmiszerfélék akár luxussá is avanzsálhatnak. Egy kiló alma akár forintnak megfelelô árat is elérhet.

7 KÜLSÔ HATÁS 7 Máshol nagyobb a baj Az egész Európai Unió 2013-as adatokból kiindulva csak az idén több mint 1 milliárd euró kárt szenved el az orosz embargó miatt. Tavaly 5 milliárd feletti volt az agrárexport Moszkvába. Pontosabban akkor, ha e mennyiségű agrár- és élelmiszeripari terméknek nem tud új piacot találni. Mindenki menti a menthetőt: már a harmadik körös támogatást hirdette meg Brüsszel: előbb egy 400, majd egy 125 millió eurós keretet nyitott meg, legutóbb pedig a marketingbüdzsét növelte meg 30 millió euróra, amely összesen 120 millióval gazdálkodhat. A lényeg, hogy amit az oroszok nem vesznek meg, azt itthon a 28 tagországban, illetve harmadik piacon próbálják a gazdasági szereplők értékesíteni, ha lehet, tárolni, magyarul időt nyerni. És új piacot keresni akár jót is tehet az öreg Európának, mely egyébként is egyre veszít világpiaci részesedéséből. A húsoknál nagy piaci zavar nem várható, mert Moszkva már februártól nem engedi be az európai disznót és húsát egy állati megbetegedésre hivatkozva, de ez most inkább szerencse, mert bő fél éve már más piacokra irányul e cikkek kivitele. Más a helyzet a zöldség és gyümölcs piacokkal, itt lesz hatalmas a veszteség, főként a lengyelek és a balti államok járnak rosszul, mert ők vitték e legtöbb esetben tárolhatatlan termékeket az orosz piacra. Az EU egésze az embargóval sújtott termékekből a kilenc árucsoport közül főként az állatok és állati eredetű termékek, tej és tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök a évi kereskedelmi adatokat figyelembe véve 5,3 milliárd eurós veszteséget szenvedhet el ebben az évben ebből a magyar rész millió euró, azaz milliárd forint. Tavaly ugyanis több mint 12 milliárd euró értékben szállított a 28 tagország. Ilyen szempontból azért örülhet a magyar gazdaság, hogy nem sikerült túl szorosra fűzni az oroszokkal az együttműködést. (Még sokan emlékezhetnek 1998-ra: az akkori orosz pénzügyi és gazdasági válság után négy év múlva tudott kilábalni a megrázkódtatásból a magyar élelmiszer-gazdaság.) Már csak azért is jobb így nekünk, mert a lengyelek, a balti országok nagyon nagy bajba kerültek emiatt. A lengyel élelmiszerkivitel értéke meghatározó az oroszországi piacokra, így most hatalmas a veszteség lehetősége is. Bár az előbb említett három legfontosabb árucsoportot tekintve náluk Németország, Hollandia és Dánia nagyobb károkat szenved el. De például a zöldséget és gyümölcsöt illetően a lengyelek tavaly nem kevesebb, mint 337 millió eurónyi terméket értékesítettek, Litvánia 307 és Belgium 169 milliónyit. Mire elég az uniós pénz? A számokat látva nem tűnnek túl megnyugtatónak az EU eddigi kárenyhítéssel kapcsolatos bejelentései. Ezek előbb egy 400, majd egy 125 millió eurós forrást tartalmaznak. Az utóbbi keret csak a kertészeti ágazatban érdekelt gazdálkodóknak és szervezeteiknek például a magyar tész-eknek áll rendelkezésre. Kapásból látni, hogy a szeptember első napjaiban másik 60 millió eurónyi marketingtámogatással kiegészítve sem képes az összes kárt kompenzálni. De nem is ez a cél, és nem is szabad úgy számolni, hogy az orosz piacról kitiltott termékek értéke egy az egyben veszteséget jelent. Ez egyébként is egy bevételkiesés, másrészt az árutömeg egy részét remélhetőleg minél nagyobb részét más piacokon lehet értékesíteni. Ennek egyik lehetséges helyszíne maga az EU 28 tagországa. És ez okozhatja a szélesebb értelembe vett és szélesebb kört érintő negatív hatását az orosz embargónak: olyan termelők is kárt szenvedhetnek, akik nem is szállítottak Moszkvának. Amennyiben nagy tételben, ezért nyomott áron szabadulnak meg a feleslegektől az uniós termelők, élelmiszeriparosok, azzal letörik az árakat. Nos, ezt a dömpinget akarja az EU elkerülni, s hozza raktározást támogató, vagy éppen az élelmiszersegélyekhez kapcsolódó intézkedéseit. Ugyanakkor harmadik, eddig nem bejáratott piacok felderítését is kikényszeríti az orosz válság, ami akár még jót is tehet hosszabb távon az öreg kontinensnek. De a magyar szereplőknek is. Mindezek mellett nem véletlen, hogy nagy érdeklődéssel várták az agrárminiszterek szeptember 5-i tanácskozását, amelyen viszont sok konkrét döntés nem született. Az viszont ehhez a naphoz köthető, hogy arról is határoztak, hogy figyelembe véve azt, hogy az európai agrártermékek egy részére kivetett orosz importtilalom okozta hatások nem mezőgazdasági forrásból fakadnak, az EU agrárpénzeken kívüli forrásokat is mozgósíthat a hatások mérséklése érdekében. Az ülésen részt vett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, aki szerint az uniós piaci beavatkozásnak addig kell tartania, amíg az embargó érezteti hatását. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok igényeit egyenlő módon kell elbírálni. Magyarország szorgalmazza az export támogatását, valamint a jelenleg alacsony referenciaárak felülvizsgálatát. Felvetésének sikere megkérdőjelezhető, mert maga Dacian Ciolos agrárbiztos mutatott rá, hogy az exporttámogatás nem a legjobb eszköz, mert ahelyett, hogy növelné az exportot, azok hasznát emeli meg, akik támogatás nélkül is exportálnak. Az esetleges célzott kompenzációval kapcsolatban megjegyezte, hogy ha az EU úgy dönt, hogy ilyen eszközt alkalmaz, akkor a pénzügyi erőforrásokat is fel kell mérni, és azt is, hogy ennek terheit hogyan osszák el a tagállamok egymás között. Az viszont biztató, hogy az EU Bizottsága nyomon követi a piaci folyamatokat, és további intézkedésekre is készen áll, ha a betakarításkor kiderül, hogy valamilyen termény esetén uniós intézkedésre van szükség. Oltvai György KIRÁLY-VARGA LÍVIA A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér Megyei Szervezete mély fájdalommal tudatja, hogy Király- Varga Lívia, a sárbogárdi körzet vezetô falugazdásza elhunyt. Hódmezôvásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Mezôgazdasági Fôiskolai Karán szerzett agrármérnöki oklevelet, a Szent István Egyetemen környezetgazdálkodási agrármérnöki tanulmányokat folytatott januárjától a Magyar Agrárkamara sárbogárdi ügyfélszolgálati irodáját vezette, 2014-ben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász hálózata körzetközpont vezetôjének nevezték ki. A gazdálkodók felkészült, lelkiismeretes szakembernek tartották, munkatársai közvetlen, segítôkész embernek ismerték és szerették. Halála nagy ûrt hagy maga után.

8 8 MUNKÁBAN A KAMARA Küldöttgyûlés Gödöllõn Szeptember negyedikén Gödöllõn tartotta Országos Küldöttgyûlését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A napirenden az Alapszabály módosítása szerepelt. A küldöttek egyhangú szavazással elfogadták a Kamara ingatlangazdálkodására vonatkozó, illetve a tagdíjat nem fizetõket érintõ változtatásokat. A Küldöttgyûlésen Gyõrffy Balázs elnök értékelte a NAK elmúlt másfél éves munkáját. Tisztelt Küldöttek! Tisztelt Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Amikor tavaly márciusban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alakuló küldöttgyűlésére készültünk, még sokan vitatták a kötelező kamarai tagság hasznát. Noha tudta és érezte mindenki, hogy az agrárium piacvesztését valahogy meg kell állítani, és ez csak összefogással mehet, a nyugat-európai mintára szervezett központi szervezetnek sokan inkább csak a költségeit számolgatták. Az eltelt közel másfél esztendőben világossá vált, hogy pontosan mi lehet, mi kell, hogy legyen a Kamara szerepe. Hogyan lehet ágazati érdekek szószólója a döntéshozók felé, miközben a termékláncok tagjai közötti egyeztetés terepe. Szakmai és tudományos műhelyek munkáit közkinccsé tevő fórum, illetve az agrárium jogi, gazdasági és pénzügyi folyamatait értő és közvetítő közösség. Tavaly március 28-án, a korábbi alig tízezres létszámú Magyar Agrárkamara helyébe egy országos szinten, egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület lépett. Ma háromszáz-nyolcvanezer tagért vállalunk felelősséget. Mérföldkőnek tekinthető, hogy január elsejétől a kormányhivataloktól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához került át a falugazdász-hálózat. A kormánnyal kötött együttműködési megállapodás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Egységes Gazdatámogató Rendszerében, rövidebb nevén a NEGTáR-ban fogjuk össze a tájékoztatást, a szaktanácsadást, illetve kínálunk szolgáltatásokat. A korábbi kamarai tanácsadókkal kiegészítve így a NAK jelenleg egy 670 fős, egységes hálózatot működtet, amely nemcsak olcsóbb, hanem hatékonyabb is a korábbinál. A falugazdász-hálózat első igazi erőpróbája az egységes kérelmek beadásának időszaka volt. A benyújtott 180 ezer területalapú igénylésből 134 ezret falugazdászaink készítettek el. A támogatási rendszer változásának hatására jövőre valószínűleg ez a szám megnő, így még nagyobb feladat hárul majd a falugazdászokra. A hálózat emellett számos hatósági feladatot is ellát. Ezek közül külön kiemelném, hogy immár mi végezzük az őstermelői igazolványok kiadását és érvényesítését, amely új kamarai szolgáltatásként január elsejétől ingyenes. Ezzel a tagság nagy többsége számára teljesült az a vállalásunk, miszerint a befizetett tagdíjjal legalább azonos mértékű szolgáltatást nyújtsunk. A kibocsátott kamarai kártya segítségével különböző szolgáltatások (banki szolgáltatások, üzemanyag, adótanácsadás, stb.) igényelhetők kedvezményesen. Eddig több mint egy tucat cég csatlakozott a hálózathoz, de legalább ennyi vállalattal és szolgáltatóval folynak jelenleg is a tárgyalások. Célunk, hogy versenyt generáljuk, ezért egyetlen céggel sem kötünk kizárólagosságot. Kilátásba került az is, hogy akár a határon túli magyar gazdálkodók is bekapcsolódhatnának a rendszerbe, így ők is részesülhetnének a kedvezményekben. Elindult az ingyenes jogsegély-szolgálatunk, amelynek keretében tagjaink jogi tanácsadást kaphatnak. A magyar agrárium nagy kihívása a fekete- és szürkegazdaság, illetve a tisztességtelen piaci magatartás elleni harc. Éppen ezért a Kamaránál elkezdődött egy Üzleti Etikai Kódex kidolgozása. A NAK küldöttgyűlése április végén fogadta el az ennek részét képező Üzleti Etikai Szabályzatot. Ezzel az alapvető piaci etikai szabályok törvényerőre emelkedtek, legnagyobb haszna, hogy erősödik a bizalom, amely minden sikeres üzlet alapja. Célkitűzésünk, hogy a szabályzat a kamarai tagok számára önként vállalt szakmai-üzleti etikai norma legyen, alkalmazása elősegítse az üzleti bizalmon és a kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolatok fejlődését. Azzal, hogy május elsejéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem került sor, jelentős mennyiségű, előre nem tervezett feladat hárult a Kamarára. Ettől az időponttól átmenetileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnökségei látják el a helyi földbizottságok funkcióját. A törvény hatályba lépése óta mintegy föld adásvételi szerződése került a Kamara megyei elnökségei elé állásfoglalás kialakítása céljából. Vannak olyan megyék, ahol a megyei elnökségeknek hetente kell ülésezniük annak érdekében, hogy a szigorú eljárási határidőket tartani lehessen.

9 MUNKÁBAN A KAMARA 9 Ebben a munkában véleményezőként az illetékes TAB-ok is részt vesznek. Az országban jelenleg TAB működik, ezek összességében települést fednek le. A Kamara a döntéshozatali munkában is jelen volt és hallatta a szavát. Kivételes lehetőség, hogy a következő uniós ciklusra való felkészülésben a Kamara már tevékenyen részt tudott venni. A kormányzat támogatta azt a Kamara által megfogalmazott javaslatot, hogy a Vidékfejlesztési Program céljainak meghatározásakor az élelmiszeriparra, a kertészetre, az állattenyésztésre és az öntözésre fektessünk hangsúlyt. Mind a négy általunk megjelölt terület munkaerő-igényes ágazat, így a támogatásoknak köszönhetően javulhat a vidék népességmegtartó ereje, és a gazdasági teljesítménye is. Az eltelt másfél év történéseit áttekintve úgy érzem, a kezdeteket övező negatív hangok lassan elhalkulnak, ami nem jelenti azt, hogy kényelmesen hátradőlhetnénk a székünkben. A közeljövő tervei között szerepel egy uniós forrásból működő szaktanácsadói hálózat létrehozása, amely az innovációkat, agrotechnológiai újításokat juttatja el a gazdákhoz, a hazai agrárium teljesítőképességének fokozása érdekében. A 670 fős falugazdász-hálózat feladata az adminisztratív, működéshez szükséges információk átadása. Például abban tudnak segíteni, hogy mit kell tenni a területalapú támogatás elnyerése érdekében, ugyanakkor a hogyan termeljek kérdésre a szaktanácsadók adnak választ. Elhatároztuk egy biztosítási alkuszcég létrehozását is. Ezzel arra ösztönözzük majd a biztosítókat, hogy speciálisan nekünk szóló, olcsóbb ajánlatokkal álljanak elő. Rövidesen megkezdi működését a növényvédelmi előrejelző rendszerünk. Ennek, a XXI. századi szolgáltatásnak a révén innovatív eszközökkel, interneten vagy egy okostelefonos alkalmazáson keresztül előre felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy éppen milyen károsítók megjelenésére kell felkészülniük. Ezáltal csökkenhet a növényvédőszer- használat, és sok felesleges védekezés elhagyható lesz. A rendszer kiépítésében szorosan együttműködünk a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával. Fontos a termésbiztonság növelése. A gazdáknak a túl sok, és a túl kevés csapadék egyformán káros, amire a megoldást a vízkormányzás jelenti. Jelen pillanatban azonban mindössze százezer hektárt öntözünk, ami uniós viszonylatban tragikusan kevés. A falugazdász-hálózatunk felmérte az igényeket, és az eredmények alapján megállapítható, hogy legalább ötszázezer hektáron lenne szükség az öntözésre. Amikor feltesszük a kérdést a tagok felé, hogy melyik terület az, ahol többet várnak, akkor rendre a termékek piacra jutását segítő tevékenység, a marketing kerül előtérbe. Sajnos sokszor találkozom olyan kritikai hangokkal, amelyek szerint a területért jelenleg felelős Agrármarketing Centrum tevékenysége nem kielégítő. A NAK vezetése szerint számos érv szól amellett, hogy mindezt, mint állami feladatot, a Kamara vegye át a jövőben. Tavaly 200, idén várhatóan 500 belföldi rendezvényen vettünk/veszünk részt, illetve szakmai fórumokat tartunk, tanácsadást nyújtunk, helyi termelőket, termékeket mutatunk be kiadványainkban. Sajnos a külföldi imázsépítés tekintetében szintén eljutnak hozzánk az AMC munkáját kísérő negatív visszhangok. A NAK ugyanakkor kiemelten fontosnak tartja a gazdasági kapcsolatok élénkítését a közép-kelet-európai államokkal, különös tekintettel a Kárpát-medencei régió országaival. Ebben jelentős szerepet játszik a Visegrádi Országok Agrárkamaráinak Együttműködése (V4), illetve a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma. A közel két tucat szervezetet tömörítő Fórum tavaly májusban alakult azzal a céllal, hogy Magyarország és a határon túli magyarlakta területek agráriuma több szálon kötődjön egymáshoz, a gazdaságfejlesztés és vidékfejlesztés feladataira közös megoldások szülessenek. Ma az agrárium előtt álló legfontosabb kihívás az integráció kialakítása és a piac megszervezése. A kormányzat deklarálta a kis- és közepes vállalakozások erősítését. A mozaikszerű gazdasági szerkezetből adódó piaci problémákat viszont kezelni kell, máskülönben nem lesz versenyképes a magyar gazda. Ki kell alakítani az összefogásokat, és ebben a munkában a Kamarának fontos szerepe lesz. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ma már megkérdőjelezhetetlenül a gazdálkodók, a vidéken élők és az élelmiszeripar első számú ernyőszervezete. Arra kell törekednünk, hogy továbbra is a teljes agrárágazatot képviseljük, átfogó gazdaságfejlesztési célokat fogalmazzunk meg, és felelősen bánva a rendelkezésünkre álló forrásokkal olyan szolgáltató Kamarát építsünk ki, amely a tagság számára értelmezhető, közvetlen hasznot nyújt. Számtalan feladat áll ellőttünk, az ezek végrehajtásához szükséges akarat és szakértelem azonban mind együtt vannak ahhoz, hogy ezek megvalósítása előtt ne lehessen akadály. A közös együttműködés sikerében bízva, kívánok jó munkát!

10 10 MUNKÁBAN A KAMARA A visegrádiak kamarái Pápán A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara, a Lengyelországi Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa és a Cseh Köztársaság Agrárkamarája képviselôi vettek részt a Visegrádi Csoport országai agrárkamaráinak 54. ülésén, amelyet Pápán, az Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeumban tartottak szeptember 11-én és 12-én. Az idei kedvező időjárásnak köszönhetően, hasonlóan számos más európai országhoz, rekord mennyiségű termék van a piacon, ám az embargó következtében a zöldség- és gyümölcsárak kétharmadukra estek, és jelentős készletek halmozódtak fel. Ezt a helyzetet fokozza, hogy még mindig komoly hatást gyakorolnak piacaikra a sertés ASF intézkedések. Magyar részről Győrffy Balázs, a NAK elnöke kétségét fejezte ki az embargó elleni intézkedések eredményességét illetően. Kérdéses, mint fogalmazott, hogy a probléma tényleges megoldásához közelebb visznek-e ezek az intézkedések. A gazdasági kár, amit az Unió magának, a termelőinknek okozott, az egészen kézzelfogható, ám az uniós szankciós intézkedések megfelelő eredményessége nem látszik. Mivel főleg a kelet-európai, azon belül is a V4 országok piacain hasonlóan lesújtó és kritikus a helyzet, ezért a kamarák képviselői egyetértettek abban, hogy Az ülés első napján Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, Pápa volt polgármestere és Áldozó Tamás jelenlegi városvezető mutatta be a város széleskörű agrár- és élelmiszeripari kötödését, kiemelve a jelentős kultúrtörténeti hagyományokat. Az ülés második napján Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette a magyar vidékfejlesztési prioritásokat, tervezett intézkedéseket. Magyar kezdeményezésre került napirendre a vadgazdálkodás szabályozása országainkban, azon belül is a vadak által okozott kártétel. Fontos, hogy Magyarországon olyan új szabályozás születhessen, amely figyelembe veszi a gazdálkodók érdekeit, pontosan behatárolja a felelősségvállalás kereteit, és meghatározza a kárenyhítés módozatait. Ennek érdekében a NAK kidolgozza, más országok jó gyakorlatának megismerésével, azokat a szakmai szempontokat, amelyek megalapozhatnak egy új törvényt. A két nap során agrárkamaráink képviselői megvitatták országaink aktuális agrárpiaci helyzetét, különös tekintettel az orosz importkorlátozásokra, ami komoly piaci feszültséget okozott. Ezek hatása ugyan eltérő mértékben, de mind közvetlenül, mind közvetetten meghatározó módon érzékelhető a V4 országok mezőgazdaságában és élelmiszeriparában. A lengyel agrárkamara, mint az első vonalban érintett, a mostani helyzetet rendkívülinek tartja, mert a korábbi gyakorlattal ellentétben, nem látszik az importkorlátozás vége, és hogy annak összességében milyen tényleges következményei lesznek. megfelelő közösségi szintű intézkedéseket kell hozni a termelők védelmében. Elégtelenek ugyanis azok a források, amelyeket a Bizottság felajánlott a gazdálkodók kárának kompenzálására. Abban az esetben, amikor a Bizottság nem kellő körültekintéssel hozza meg döntését, vállalja az Unió egésze a felelősséget, és ne terhelődjön annak minden következménye egyedül az agráriumra. Ezen szempontok figyelembevételével a négy ország kommünikét adott ki, amelyet a legnagyobb európai gazdaszervezet, a COPA elnökségéhez is eljuttattak. Laczkó András

11 INTERJÚ 11 Rendszerváltás következhet a szövetkezetek világában Hazánkban csak korlátozottan tudják élvezni az összefogás elônyeit a szövetkezetek, pedig az önkéntesség, a közös beszerzések, az összehangolt mûködés és értékesítés a világon mindenütt biztos megélhetést jelent a vállalkozóknak. E rendszer felépítését kísérli meg most a Hangya Szövetkezet közölte lapunkkal Patay Vilmos, a szövetkezeti együttmûködés elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szövetkezeti integrációs és agrárgazdasági szolgáltató osztály vezetôje. Egyre erősebb szervezetként lép fel az utóbbi időben a Hangya Szövetkezet, ami korábban nem volt jellemző. Minek köszönhető ez a változás? Amikor 2010-ben országgyűlési képviselő lettem, személyes közreműködésemet ajánlottam fel a miniszterelnöknek, illetve a kormánynak abban, hogy létrehozzuk a gazdák együttműködési rendszerét. Ez a nagyon fontos piaci szervező erő ugyanis a mai napig hiányzik a hazai piacról. Akkor azonban szembesülnöm kellett azzal, hogy a tervezett együttműködési rendszer kialakításának igen sok akadálya van. A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év, ennyi idő alatt a tudatos gazdálkodók nem építhették volna ki saját együttműködési rendszereiket? Lehetséges, de a sztereotípiák nagyon erősek, s az emberek nyilván inkább ezek alapján hozták meg döntéseiket. Annyiban ellentmondanék, hogy a jövőben bízó gazdák jelentős része az újonnan alakult termelői csoportokban (tcs), Termelői Értékesítő Szövetkezetekbe (TÉSZ) történt belépésükkel is megégették magukat, vagyis nem csak a múltból hozott előítéletek akadályozták a piac szerves fejlődését. A termelői csoportok, a TÉSZ-ek, és az egyes termékek beszerzését, értékesítését és szolgáltatást végző gazdasági szervezetek, az úgynevezett BÉSZ-ek uniós csatlakozásunk után komoly támogatásban kaptak. Pont annak érdekében, hogy kialakuljon olyan termelői összefogás, ami a piacon való érdekérvényesítésre teszi képessé őket. Magyarországon azonban sokan a támogatást gondolták fontosnak és nem az ezzel elérhető összefogás adta előnyöket. Képviselőként éppen ezért kezdeményeztem egy új szövetkezeti törvény létrehozását. Ez sajnos az előző kormányzati ciklusban idő hiányában elmaradt. Ebben az új jogszabályban ami remélhetőleg ismét az Országgyűlés elé fog kerülni, egy ösztönző környezet kialakításával szerettünk volna segíteni az új típusú szövetkezések megerősödését. A problémák között sorolta, hogy hiányzott a tájékoztatás, az oktatás, nem volt jó a törvényi háttér, s a sztereotípiák is hátráltatták a szövetkezetek kialakulását. A gazdák szerintem mégiscsak azt nézték mindig, mi az előnye és mi a hátránya annak, ha belépnek az ilyen szervezetbe. Önök mit tudnak ígérni a gazdálkodói együttműködéseknek? A Hangya tavalyi közgyűlésén úgy döntött, hogy országos szintű másodlagos szövetkezetet hoz létre, lényegében egy üzleti központot. Mindezt annak érdekében, hogy megszervezze a Magyarországon működő mintegy háromszáz európai uniós támogatásban is részesülő termelői csoport és a körülbelül kétszáz rajtuk kívül működő termelői együttműködés országos szintű együttes fellépési lehetőségét. Idén április másodikán harminc taggal megalakult a Hangya Coop Mezőgazdasági Holding Szövetkezet. Ennek fő küldetése, hogy az összefogó gazdák szervezeteinek közös beszerzési igényeit együtt jelenítse meg. A tervek szerint a szervezet alkalmassá válik arra, hogy segítségünkkel a termelők csökkenthetik kiadásaikat és növelhetik bevételeiket. Tehát azok a termelők, akik már valamely együttműködési rendszer tagjai, akár automatikusan is profitálhatnak ezen új szerveződés előnyeiből? Lényegében igen, ha az egyes termelői csoportok saját közgyűlésükön döntést hoznak arról, hogy belépnek a Holdingba, s jegyeznek részjegyeket. Nem egy új kereskedelmi vállalkozást hozunk létre, csak azt szeretnénk elérni, hogy a hazánkban jelenleg működő termelői szervezetek számára az általuk megfogalmazott igények figyelembe vételével megszervezzük a közös beszerzést és értékesítést. Ezzel igyekeznek a gazdáknál tartani az ágazatban elérhető nyereséget? Azon túl, hogy a mezőgazdaság árukibocsátása jelenleg nem éri el a rendszerváltás előtti szintet, a mezőgazdaságban elérhető hozzáadott érték előállítás aránya is jelentősen csökkent. A termékpályán képződő profitnak a gazdák alig tíz százalékát kapják, holott ők vállalják a termékpályán belül a legnagyobb kockázatot. Ezen változtatni kell. A termékpályát rövidíteni kell és közvetlen kapcsolatot kell kialakítani a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy pontosan tudjuk milyen mennyiségre, minőségre, milyen választékra, s termékekre van szükség. Országosan szervezett fellépéssel saját szervezetünk fogja tudni mindezt az információt biztosítani a tagoknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mindebben milyen szerepet vállal? A Kamara mi magunk, a termelők vagyunk, benne a szövetkezeti keretekben együttműködést vállaló gazdák. Ha a föld oldaláról közelítjük meg a kérdést, úgy elmondható, hogy a valamivel kevesebb mint 180 ezer területalapú támogatáshoz jutó gazdából közel ötvenezer termelő működik együtt valamilyen értékesítési szervezetben. Ez azt jelenti, hogy egy jelentős bázisa van az elrugaszkodásnak. A NAK szövetkezeti integrációs és agrárgazdasági szolgáltató osztályát saját magam vezetem. A Kamara tehát egyértelműen részese mindannak a változásnak, amit a Hangya most útjára indított. Dénes Zoltán

12 12 MUNKÁBAN A KAMARA Tagi kedvezmények A NAK tevékenysége, szolgáltatásai Az alábbiakban összefoglaljuk tagjaink számára azokat a területeket, amelyeken a Kamarához fordulhatnak segítségért, tanácsadásért. Tájékoztatás A kormányzathoz és a hatóságokhoz: eljuttatjuk az agráriummal kapcsolatos információkat, hogy döntéseiket megfelelően alátámasztva hozhassák meg, és részt veszünk a jogszabály-alkotási folyamatban is. Alapvető cél, hogy a tagok számára kiszámítható szabályozási környezet alakuljon ki, a tervezhető üzletmenet megalapozására. A tagok számára: a tevékenységüket érintő legújabb gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, az agrártámogatások rendszerének alakulásáról, vagy általában a működési és finanszírozási lehetőségekről nyújtunk tájékoztatást. Tagjaink az aktualitásokról 650 fős falugazdász hálózatunkon, valamint megyei szakterületi referenseinken keresztül tájékozódhatnak. Ezen felül olvashatják nak.hu honlapunkat, havonta megjelenő kiadványunkat, részt vehetnek a kiállításokkal, vásárokkal egyidejűleg megszervezett előadásainkon, kerekasztal-beszélgetéseinken, esetleg saját szervezésű tematikus rendezvénysorozatainkon is. FIGYELEM! Szeptembertől a következő témákban indítunk rendezvénysorozatot: 20 helyszínen az élelmiszerjelölésekről és támogatásokról, 3 helyszínen az állati melléktermékek kezeléséről és hasznosításáról, valamint számtalan helyszínen a megújult támogatási rendszerről. A különböző területek közti kommunikáció segítése: termelőket, integrátorokat, felvásárolókat, feldolgozókat stb. ültetünk egy asztalhoz, hogy érdekeiket egyeztethessék azért, hogy egy mindannyiuk számára elfogadható piaci helyzet alakulhasson ki. Megtettük már ezt a gabonatermelők, malom- és sütőipari cégek összevont tanácskozásával, illetve a közelmúltban a tejtermelők és tejfeldolgozók esetében is. Közfeladatok Szakképzési feladatok: kidolgozzuk a követelményrendszert, nyilvántartjuk és ellenőrizzük a gyakorlati képzőhelyeket, részt veszünk az oktatók képzésében, mestervizsgákhoz tananyagokat állítunk össze, mestervizsgát, szintvizsgákat és tanulmányi versenyeket szervezünk. Mindezekkel támogatjuk, hogy az iskolákból kikerülők megfelelő gyakorlati tudás birtokában tudják megállni a helyüket majd a munka világában is. Állandó Választott Bíróság működtetése: a tagok jogvitáinak gyors és szakszerű kezelésére 26 tagú bíróságot bíztunk meg. Okiratok kiállítása: földműves, földhasználati, üzemi gyakorlat, telekadómentesség igazolásokat, őstermelői igazolványt, és származási bizonyítványt állítunk ki. Egyes ellenőrzési feladatokban való részvétel: gázolaj jövedékiadó-visszatérítéshez, agrárkár felméréshez, kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó ellenőrzésekben veszünk részt. Egyéb közfeladatok: országos termésbecslést végzünk, továbbá segítjük a gazdálkodókat az egységes kérelmek beadásában, ellátjuk a földbizottsági feladatokat. Várhatóan a földhasználati sorsolások lebonyolítása is kamarai feladat lesz. Kamarai Kártya: egyes szolgáltatások igénybevételekor meghatározott kedvezményekre (a partnereknél gyorsított ügyintézés, százalékos árkedvezmények stb.) jogosítja a kártyafelhasználó tagjainkat. Már több mint 20 elfogadóhelyen lehet kedvezményeket érvényesíteni. MOL-NAK kártya: üzemanyag-kedvezményre jogosítja fel tagjainkat a MOL országos hálózatának töltőállomásain. Piacra jutás segítése: tagjaink számára megjelenést biztosítunk a kiállításokon, vásárokon. Termékeiket bemutathatják a kamarai standon, de akár saját standot is bérelhetnek kedvezményes áron. Folyamatban van a termelői piacok feltérképezése is, amelynek végső célja a kistermelők és családi gazdálkodók tájékoztatása a piacos értékesítési lehetőségekről. Komplexebb jogi ügyek: jogi problémákkal küzdő tagjaink az ingyenes szóbeli tanácsadáson alapuló jogsegélyszolgálatunkon túl, konkrét ügyeik megoldására is felkérhetik hálózatunk jogászait. A szerződéskötésre kedvezményes áron nyílik lehetőség. Tudta-e, hogy a 2014-ben legalább 1800 csoportos tájékoztatást tartanak tagjaink számára a falugazdászok az aktuális támogatási lehetőségekről? körülbelül 63 ezer őstermelői igazolványt állítottunk ki, és közel ennyit módosítottunk, 46 ezer darabot pedig bevontunk? a beadott 180 ezer egységes kérelemből, 134 ezer kérelmet falugazdászaink készítettek el? földbizottsági feladataink ellátása során hetente több 100 ügyben kell döntést hoznunk? Ingyenes szolgáltatások Kamarai Piacfigyelő: elektronikus kiadványunk, amely ágazatonként tematikusan rendszerezve nyújtja a legfrissebb piaci és szakmai információkat. Üzleti partnerek összehozása: belföldön a referensek által végzett élelmiszeripari gazdaságfejlesztési felmérés révén az élelmiszeripari cégekkel történő kapcsolatfelvételt segítjük. A külkereskedelemben egyre nagyobb tapasztalattal rendelkezünk a külföldről érkező megkeresések eligazításában. Kiemelt fontossággal kezeljük a Kárpát-medencén belüli kapcsolatok élénkítését. Kiállítások, vásárok szervezése: tájékoztató előadássorozatainkon túl igyekszünk a tagok piacra jutását segítő rendezvényeket is szervezni. Közreműködünk például az irodaházakba kihelyezett Mozgó Piacok szervezésében. Dolgoztunk az augusztusban 4 alkalommal megrendezett, budapesti KorZoo megvalósításában, ahol a városi emberek, kisgyerekes családok számára hoztuk közelebb a mezőgazdaság világát. Fontosnak tartjuk ugyanis a termelők és a fogyasztók minél több csatornán keresztül való találkozását, a fogyasztói szemléletformálást.

13 MUNKÁBAN A KAMARA 13 Kiadványkészítés: gyakorlati témában ismeretterjesztő füzeteket, termelőket bemutató kiadványokat, az elméleti tudás bővítésére pedig könyveket jelentetünk meg. Jogsegélyszolgálat: tagjaink számára szóbeli tanácsadással jogi segítséget adunk. Finanszírozás: tárgyalásokat folytatunk bankokkal a tagok számára kedvező kondíciókkal rendelkező termékek kidolgozásáról. Biztosítások: biztosító társaságokkal tartanak az egyeztetések a tagok számára kedvező, speciális termékek kidolgozásáról. Hamarosan indítjuk online felületünket, amelyen keresztül elérhetővé tesszük a fentiek eredményeképp létrejövő legújabb biztosítási lehetőségeket. ÚJDONSÁG! Agrometeorológiai és növényvédelmi előrejelző rendszer: együttműködésben a Növényorvosi Kamarával, idén szeptemberben beindítjuk előrejelző rendszerünket, amely lehetővé teszi, hogy tagjaink napi szinten tájékozódhassanak a várható időjárási változásokról, a különböző kártevők és növénybetegségek terjedésének veszélyeiről, a szükséges védekezés mikéntjéről. Térítéses szolgáltatások Egyes szolgáltatásainkat - a felmerülő többletköltségek miatt - kizárólag fizetős formában tudjuk nyújtani, de tagjaink számára ezek kedvezményes áron érhetők el. A szervezést a NAK nonprofit Kft-je végzi. Személyre szabott tanácsadás: egyéni megkeresésre piaci elemzéseket, tanulmányokat, termésbecslést készítünk, adott esetben szaktanácsadást adunk. Utóbbit támogatott formában is. Képzések: ÚMVP kötelező (pl.: AKG/NATURA 2000 kifizetések), ÚMVP támogatott (pl.: Alkalmazott számítástechnika; 80 órás növényvédelmi tanfolyam; Méhész OKJ), valamint önköltséges (pl.: A biokertészkedés alapfogásai; Gyógy- és fűszernövény termesztési ismeretek; Bioállattartás) képzéseket szervezünk. FIGYELEM! Szeptembertől támogatott formában az ország több helyszínén is indítjuk ajánlott képzésünket Az integrált növény- és talajvédelmi ismeretek címmel, valamint Aranykalászos gazda OKJ tanfolyamunkat. Tanulmányutak: a pályázati lehetőségektől függően tanulmányutakat is szervezünk. Idén például Franciaországba, Dániába és Németországba tudtuk kivinni tagjainkat. Tápanyag-gazdálkodási terv készítés: a Kamara és korábbi megyei Kft-i már 2006 óta nyújtják ezt a szolgáltatást, idei évtől kizárólag a Pro Planta nevű szoftver adatbázisára támaszkodva. Tudta-e, hogy Állandó Választott Bíróságunkat bármikor felkeresheti, ha jogvitát szeretne gyorsan és hatékonyan rendezni? Sőt, szerződéseiben is kikötheti, hogy vitás ügyekben e testületnek van hatásköre dönteni? jogászsegélyszolgálatunk 74 jogász eddig több mint 200 esetben adott tanácsot? ha tisztességtelen piaci magatartást tapasztal, bátran fordulhat Etikai Bizottságunkhoz? idén 31 képzést indítottunk, 14 helyszínen? tavaly mintegy 15 ezer hektárra készítettünk tápanyag-gazdálkodási tervet? Reszkető Tímea Bábolna 2014 Nem fogadta kegyeibe az idôjárás az idei, immáron 29. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat: szervezőknek, kiállítóknak, látogatóknak egyaránt meg kellett küzdeniük a szinte szakadatlan esőzéssel. Az ország leghosszabb múltra visszatekintő mezőgazdasági kiállításán 26 ezer négyzetméteren 160 cég mutatkozott be. A NAK közel 50 négyzetméteres önálló standdal jelent meg a rendezvényen, ahol kihelyezett falugazdász-ügyfélszolgálat fogadta a gazdálkodókat. A Kamara emellett öt faházban biztosított ingyenes kiállítási és árusítási lehetőséget helyi kistermelőknek. A NAK Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága gazdafórumot is rendezett. Balogh Zoltán, a NAK megyei elnöke a köztestület tevékenységéről és a kamarai szolgáltatásokról tájékoztatta a közel száz érdeklődőt. A cél az, hogy a Kamara vidékformáló erővé váljon mondta, az ehhez szükséges háttér kialakítása azonban komoly erőfeszítéseket igényel. A megye minden településén megalakultak a Kamara tagságának közvetlen képviseleti fórumaiként működő agrárgazdasági bizottságok, amelyek egyúttal a termőföld adás-vételi szerződésekkel kapcsolatos megalapozott megyei elnökségi véleménynyilvánítást is segítik. A Komárom-Esztergom megyei elnökség május elseje óta több mint 180 ilyen szerződést véleményezett, ezek 70 %-a zártkerti ingatlan volt. Balogh Zoltán, aki a NAK Országos Etikai Bizottságának elnöki posztját is betölti, kiemelten foglalkozott az ingyenes jogsegélyszolgálattal, illetve arra biztatta a tagságot, hogy a vitás ügyek rendezéséhez vegyék igénybe a Kamara jószolgálati közvetítését. Komárom-Esztergom megyében két mezőgazdasági profilú középiskola is működik, a Kamara szakmai felügyelete mellett 56 gazdálkodó szervezet segíti a tanulók gyakorlati képzését. Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a Közös Agrárpolitika (KAP) változásait ismertette előadásában. A jelenlegi, átmeneti évet követően több ponton módosul az uniós szabályozás, számos új, kötelező és önkéntesen alkalmazható elemmel bővül a rendszer. Előbbiek közül a zöldítést és a fiatal gazdálkodóknak nyújtott támogatást, utóbbiak esetében pedig a termeléshez kötött, valamint a kisgazdaságok egyszerűsített támogatását emelte ki. Katics Zsuzsanna, a Komárom-Esztergom megyei Földhivatal megbízott vezetője részletesen ismertette a termőföld adás-vétel folyamatát. Előadásában kiemelte: a NAK által kidolgozott eljárásrend minden részletet aprólékosan szabályoz, így megbízhatóan működik a rendszer. Győrffy Balázs, a NAK elnöke beszámolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Egységes Gazdatámogató Rendszerének (NEGTáR) kiépítéséről, a falugazdászhálózat működéséről, és annak feladatiról. Részletesen ismertette a Kamara további szolgáltatásait, így például a Kamarai Kártya előnyeit. A közeljövőben a NAK előtt álló feladatok közül kiemelte a névjegyzéki szaktanácsadók október elsejével történő átvételét, a növényvédelmi előrejelző rendszer indítását, valamint egy biztosítási alkuszcég létrehozását. Győrffy Balázs hangsúlyozta: a NAK legfontosabb feladata, hogy öszszefogja a magyar vidéket, és minden lehetséges eszközzel segítse tagjait versenyképességük növelésében. Konrád Szilárd

14 14 MUNKÁBAN A KAMARA KorZoo Budapest Piac a parkban Aki a helyben termett és feldolgozott, egészséges, jó minôségû élelmiszert szeretne vásárolni, annak szerencsére nem kell már sokat keresgélnie: egyre-másra nyílnak országszerte a termelôi piacok. Egy fôvárosi kezdeményezés, a Mozgó Piac, amelyrôl már beszámoltunk ( július-augusztus), pedig már az irodaházakba is elviszi a portékát. Na de ki látott már piacot a vurstliban? Például mindazok, akik az augusztusi négy vasárnap valamelyikén ellátogattak a városligeti Holnemvolt Parkba, a NAK és a Mozgó Piac közös rendezvényére. Minden vasárnap idejöttünk, hogy újabb rekordot csináljak kukoricamorzsolásban. A múltkor hazavittem néhány csövet, és otthon versenyeztünk. Mindig én voltam a legjobb! mesélte lelkendezve a tízéves Benedek, a KorZoo Budapest egyik törzsvendége. Számára, sok száz társához hasonlóan, nem ért véget a csodák sora, amikor kilépett a az Elvarázsolt Kastély kapuján. A volt Vidámpark területén létesült Holnemvolt Parkban ugyanis termelői piac és ehhez kötődő látványosságok várták az arra sétálókat. Ezek az alkalmak abban is eltértek a Mozgó Piac korábbi állomásaitól, hogy míg az irodaházak aulái mindössze öt-hat asztal számára nyújtottak elegendő helyet, a KorZoo Budapesten alkalmanként tizenöt-húsz termelő is árulhatott. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a megnyitón azt emelte ki, hogy az ilyen kezdeményezések különösen azoknak a termelőknek tartogatnak lehetőségeket, akik minőségi és egyedi termékeiket más helyszínen nem tudnák kiemelten keresetté tenni. Nem hiányzott innen semmi, amit egy hétvégi piaci látogatás alkalmával a kosarunkba tennénk - húskészítmények sokasága, tejtermékek és gyümölcsök, házi készítésű szörpök sorakoztak az asztalokon. Az ínyenc vásárlók fűszeres mézeket és lekvárokat, különböző ízesítésű chiliket kóstolhattak, míg az édesszájúakra különleges díszítésű mézeskalácsok vártak. Kátai-Urbán József ostyasütő az ország egyetlen rozsból készült tallérját kínálta, és mint mondta, hétről hétre egyre többet tudott eladni belőle. Juhászok fóruma A hazai juhágazat az elmúlt években érdemben nem tudott elmozdulni a holtpontról. Az anyaállomány elöregedett, az utánpótlás még az elhullást sem tudja fedezni, a legelőterületeket inkább szárzúzzák, mintsem legeltetnék. A Mazák István NAK alosztályvezető által összehívott fórumon elhangzott: a termeléshez kötött támogatások folytatását, és az összegek várható emelkedését jó iránynak gondolják a tenyésztők. A húsmarha ágazat támogatását ugyanakkor túlzónak nevezték, és ha ez az aránytalanság a jövőben is fennmarad, nem lesz sokkal több juh és juhtenyésztő az országban. Zászlós Tibor mezőgazdaságért felelős kamarai alelnök szerint szükség van a szakmai szervezetek és a Kamara közös munkájára, hogy a gazdálkodást hátráltató, életszerűtlen jogszabályokat kiszűrjük, és valódi segítséget jelentő támogatási konstrukciók kerüljenek a döntéshozók elé. Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők ügyvezető igazgatója kijelentette, hogy amíg A vásárlók, a termelőktől kapott igazolás birtokában, megpörgethették a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szerencsekerekét, ahol értékes ajándék volt a nyeremény. Míg a felnőttek a sajtkészítés fortélyairól láttak bemutatót, a kisebbekre interaktív bábelőadás várt, illetve az Állatkerti Állatmentő Alapítvány által mentett állatokkal ismerkedhettek. Volt itt sün, drótozott páncélzatú teknős, árvízből mentett törött lábú gólya. A NAK négy zsák kukoricát ajánlott föl az Budapest Zoo részére, cserébe jelképesen örökbe adták az állatkert egyik vaddisznócsaládját. A gyerekek által lemorzsolt kukorica nem veszett kárba, a vadmalacok örömmel fogadták a kisebbek által felkínált eleséget. És aki nemcsak vásárolt a piacon, hanem főzési tanácsokra is áhítozott, az a híres séf, Buday Péter bemutatóját kísérte figyelemmel. A hozzávalók egytől-egyig a termelők pultjairól kerültek a sztárszakács asztalára, és percek alatt elkészült ételek sikerét üres tálak sora jelezte. A háziasszonyok megtudhatták, hogy ha a tök mellé cukkinit is aprítanak a főzelékbe, minden gyerek szeretni fogja. A régebbi gyümölcsök, kis mézzel és citrommal összeturmixolva, remekül keverhetők a natúr joghurtba. Ha pedig a mézet karamellizáljuk, majd megforgatjuk benne a felaprított barackot, almát, szilvát, máris kész a gyors és egyszerű ebéd utáni desszert. Kádasi Bali Csaba - Taigiszer Mónika a juhtenyésztők többsége nem veszi figyelembe a piac igényeit, az MJKSz tenyésztési tanácsait, és egyszerre több fajtájú kost használ, addig mind az értékesítés során, mind az ellenőrzésekkor problémáik adódhatnak. Ezt a véleményt erősítette meg egy hozzászóló felvásárló is, aki szerint a piac által elvárt súlykategóriáknak nem minden fajta és keresztezési konstrukció felel meg. A hazai juhtenyésztő és juhászképzés szükségességét dr. Kukovics Sándor és dr. Póti Péter is hangsúlyozta. A debreceni, a szegedi, valamint a kaposvári egyetemeken indított, gyakorlati alapú juhtenyésztő képzések hozhatnak áttörést, hiszen utoljára ilyen kurzus a 80-as évek második felében indult. Takács Attila

15 DOKUMENTUM 15 Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Kötelezô adatszolgáltatások A gazdálkodási év elteltével szeptember 1-tôl három fontos elektronikus formában teljesíthetô adatszolgáltatást kell teljesíteniük a gazdálkodóknak. Az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) részt vevő gazdálkodóknak szeptember 1. és november 30. között kell beküldeniük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé az előző, 2013/14-es gazdálkodási év Gazdálkodási naplójának (web-gn) egyes adatait. Az adatszolgáltatást csak elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül tehetik meg az érintettek. A nyomtatvány, a kitöltési útmutató, valamint a kitöltéséhez szükséges Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK), valamint az ez évben alkalmazandó elektronikus adatlap a NÉBIH honlapjáról tölthető le. Az egyes célprogram-csoportokhoz (szántó, ültetvény, gyep, nádas) kapcsolódóan más-más adatlapokat kell beadni, ezek adattartalma idén sem változott, természetesen a Permetezési Napló adatai frissültek. Az adatszolgáltatásnak szántóföldi és ültetvényes célprogramoknál a 2013/2014-es évre készített tápanyag-gazdálkodási terv is részét képezi, emellett a tavalyhoz hasonlóan a növényvédőszeres kezeléseket is rögzíteni kell a web-gn-be. A web-gn benyújtásának elmulasztása ugyan alacsonyabb mértékű szankcióval jár, mint a korábbi években, de így is 15 %-kal csökkenhet az adott évi kifizetés. Amennyiben a gazdálkodó szántóföldi vagy ültetvényes célprogramban vesz részt, és ezért tápanyag-gazdálkodási terv benyújtására is kötelezett, további 15 %-os levonással kell számolnia, ha az adatszolgáltatásnak nem tesz eleget. Ötezer gazdálkodó számára megküldött levél alapján a fentiekben ismertetett módon a NÉBIH honlapján elérhető permetezési napló elektronikus letöltésével és az adatok berögzítésével szintén adatot kell szolgáltatni. Fentieken túl az idei évtől a szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakban zajló Nitrát adatszolgáltatást a gazdálkodók csak elektronikus formában nyújthatják be ügyfélkapun keresztül. Kit érint ez a kötelezettség? Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet nitrát rendelet alapján: 1. Az ország egész területén háztartás igényeit meghaladó mértékben állattartást folytatók. Magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó állattartás: vegyes állattartás esetében 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan felett. Ezen termelőknek a 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet szerinti KÜJ, KTJ számok is szükségesek. 2. Mindenki, aki állattartással nem foglakozik, de a mezőgazdasági tevékenysége során nitrát érzékeny területen gazdálkodik (az egyes állattartó telepeken kívül nitrát érzékeny területek a 43/2007.(VI.1.) FVM rendelet szerinti nitrát érzékeny blokkok, belterület, kivéve, ha a felszín alatti víz nitrát tartalma nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és állattartás folytatható; bányatavak 300 méteres parti sávja;) Nagylétszámú állattartó telepnek számít az, amely telepen az elhelyezhető állatok száma (férőhely) állatfajonként az alábbi: - harminc ló; - ötven szarvasmarha; - kétszáz juh, kecske; - száz sertés; - kettőezer broiler baromfi; - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, viziszárnyasok, pulyka stb.); - ötven strucc; - ötven anyanyúl; - 50 prémesállat - elhelyezése lehetséges. Forrás: MVH-FÖMI Kiemeljük, hogy a fenti területeken túl nitrátérzékeny területnek számítanak az alábbi méretet elérô nagylétszámú állattartó telepek által elfoglalt egység is függetlenül attól, hogy milyen területen helyezkednek el. Az elektronikus adatszolgáltatás benyújtásához ingyenes segítséget nyújtanak a Kamara falugazdászai. Sztahura Erzsébet

16 16 HITELGARANCIA Egyedi biztosítási formák Az új KAP idôszakában számos, beruházáshoz kapcsolódó forrás áll az agrárvállalkozások rendelkezésére. A sikeres pályázatokhoz szakértelemre, kiszámítható mûködésre, tervezhetô piaci környezetre van szükség, azonban a termelôknek fel kell készülniük a váratlan helyzetekre is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara novemberben biztosítási szolgáltatással bôvíti a szolgáltatási palettáját. Egyre több szolgáltató és kereskedő céggel állapodik meg a NAK arról, hogy a tagságnak különböző kedvezményeket nyújtson. A mezőgazdasági termelési és feldolgozóipari tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó lehetőségek mellett igény van arra is, hogy mérséklődjön a kiszolgáltatottság a bankokkal és a biztosító társaságokkal szemben. A NAK elsősorban a szántóföldi és kertészeti ágazatokban, az állattenyésztésben, illetve az élelmiszeriparban jellemző optimális biztosítási termékeket kívánja a tagság számára kamarai kedvezményekkel kiegészítve elérhetővé tenni. A biztosítók nyitottak az együttműködésre, mert felismerték a leendő fogyasztói csoport méretéből és a jól beazonosítható veszélyközösségből eredő előnyöket. A közösen kialakított biztosítási konstrukciókat (díjkedvezmény, egyedi záradék, egyedi szolgáltatási csomag) kizárólag a oldalról, csak a kamarai tagsággal rendelkező ügyfelek érhetik el, és vehetik ingyenesen igénybe. A díjkalkuláció, a szerződéskötés, a csoportos biztosítási konstrukciókba való belépés, egyszerűen és átlátható módon, elsősorban internetes felületen és támogatással történik. A mezőgazdasági vállalkozásokat érintő és elérhető biztosítási termékkörben közel ötven módozat koncentráltan, egy helyen, tematikusan fog megjelenni. A honlapot és a felületet igyekszünk olyan ügyfélbarát módon kialakítani, hogy a gazdálkodók önállóan is sikeresen eligazodjanak a szükséges információkban és a szerződéskötéskor. Az induláskor tervezett biztosítási termékek: Mezőgazdasági növénybiztosítások (A,B,C díjtámogatott és egyedi módozatok) Gépbiztosítás, géptörés biztosítás KGFB kedvezmények a mezőgazdasági vontató, lassú jármű és munkagépekre Mezőgazdasági vagyonbiztosítások Felelősségbiztosítások (szakképzési felelősség, vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása) A Kamara honlapjáról induló biztosítási szakmai oldalakon elérhető információk mellett a tagok a NAK szakembereitől és a falugazdászoktól személyesen is kérhetnek majd felvilágosítást. A termékek jellemzőit, a kárrendezési lehetőségeket gazdanapokon, a gazdálkodási információs hálózat konzultációin keresztül és kiadványokban fogjuk ismertetni. Kiemelt célunk a biztosítási ismeretterjesztés is, ezért arra is lesz mód, hogy a kárrendező kollégák bemutassanak több, a valóságban megtörtént esetet. Terveink között szerepel, hogy a kamarai honlapon egy biztosítási szakértő válaszol rovat keretében a felmerülő kérdésekre, sajátos problémákra válaszokat kaphatnak az érdeklődők. Bízunk benne, hogy a folyamatos párbeszéd elősegíti, hogy a biztosítók a termékfejlesztés során figyelembe veszik az agrárium sajátos igényeit. A kamarai biztosítások sikere azt eredményezheti, hogy a biztosítási szolgáltatások elfogadottsága nő a tagság körében, felgyorsul a kárrendezés és fogynak a vitás esetek. Az is kívánatos, hogy jelenjenek meg olyan új konstrukciók, amelyek azokra a kockázatokra is kiterjednek, melyekre eddig nem szerződtek a hazai biztosító társaságok. Bokros Katalin A mezôgazdaság jelene és jövôje Tusványoson A 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen jelen volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, mely a Kárpát-medencei magyar gazdáknak nyújtandó segítségről, a mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről folytatott beszélgetést a Wekerle-Mikó sátorban, Győrffy Balázs elnökkel, Papp Gergely főigazgató-helyettessel, Tánczos Barna szenátorral, a mezőgazdasági bizottság elnökével és Mezei Dávid helyettes államtitkárral. A beszélgetésbe bekapcsolódott Böjte Csaba testvér, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke is, aki Tusványoson kijelentette: annak a gyermeknek, aki a mindennapokban állatot gondoz, még a tanulmányi eredménye is javul. Nyírő Gizella

17 INTERJÚ 17 Banki forrás alapítványi támogatással Kiknek nyújt segítséget az önök szervezete?- kérdeztük Herczegh Andrást, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezetô igazgatóját. Az alapítvány célja készfizető kezesség nyújtása elsősorban a mezőgazdasági területen működő mikro-, kis- és középvállalkozóknak. Kezességvállalásunk elősegíti mindazok finanszírozását, akik nem rendelkeznek elegendő fedezettel, így hitelezésük kockázatos a hitelintézetek számára. A kezesség révén kedvezőbb kondíciókat, hosszabb futamidőt is el lehet érni a bankoknál, takarékszövetkezeteknél. Az agrárvállalkozások, különösen a családi gazdálkodók, őstermelők speciális kockázati értékelést igényelnek. Évek óta kiemelt figyelmet fordítunk erre, a bankok által gyakran nehezen kezelhető gazdálkodói körre, hiszen jelenleg is ügyfeleink 86%-át a mikroválllalkozások teszik ki. Mindemellett fontos partnereinknek tekintjük a nagyobb agrárcégeket is. Hogyan igényelhető az alapítvány kezessége? 150 hitelintézeti partneren keresztül érhető el a kezesség országszerte. Az ügyfél a hitelintézethez nyújtja be finanszírozási igényét, az ügyintézést a bank végzi, ezért a vállalkozás közvetlenül nincs kapcsolatban az alapítvánnyal. A vállalkozás kedvezőbb feltételek elérése érdekében jelezheti a hitelintézetnél, hogy igénybe kívánja venni az AVHGA készfizető kezességét. Mik a tapasztalataik? Egyre több vállalkozás ismeri fel a kezességvállalás előnyeit. Ennek köszönhetően kimagasló eredményt értünk el 2013-ban: a kiadott kezességek száma meghaladta az 5100-at, a kezességgel biztosított hitelösszeg pedig a 103 milliárd forintot. Aktivitásunk több mint másfélszeresére nőtt az elmúlt három évben, a hitelpiacon tapasztalható negatív tendenciák ellenére. Büszkék vagyunk arra, hogy a többi ágazattal szemben a mezőgazdasági hitelállomány növekedni tudott, és ez az alapítvány saját sikere is. Milyen változásokat hozott a hitelezésben a Növekedési Hitelprogram? Nagy segítséget jelent az agrárfinanszírozásban az MNB Növekedési Hitelprogramja, hiszen a vállalkozások a korábbinál jóval alacsonyabb költséggel tudnak kölcsönhöz jutni. A hitelprogram első és második szakaszában is komoly aktivitást mutattak az agrárvállalkozások. Az NHP első szakaszában az ágazatok között kb. 14%-ot, míg a második szakaszban kb. 34%-ot, összesen mintegy 200 milliárd forintot tesz ki az agrárium részesedése, amelyből az alapítvány is rendkívül sok ügyletet garantált. Mi adhat további lendületet az agrárium finanszírozásának? Reményeink szerint további lendületet fog adni a beruházásoknak az új Vidékfejlesztési Program, hiszen ennek keretében hét évre összesen kb milliárd forint fog a vállalkozások rendelkezésére állni. A vissza nem térítendő támogatás önmagában nem elegendő, hiszen az agrárvállalkozások döntő többsége is igénybe vesz kiegészítő hitelfinanszírozást a fejlesztések megvalósítására. Jól értem, hogy kiegészíti egymást a hitel és a vissza nem térítendő támogatás? Ez így van. Ugyanakkor a források korábbiaknál eredményesebb felhasználása érdekében fontosnak tartjuk a különböző támogatási és pénzügyi eszközök jobb összehangolását. A vissza nem térítendő támogatást elnyert projektek sok esetben azért nem valósulnak meg, mert a vállalkozásnak nincs elegendő önrésze, a bankok pedig nem adnak számára hitelt. Ez az uniós pénzek felhasználása szempontjából is káros, hiszen érdekünk az, hogy valamennyi forrást felhasználjuk. Az ÚMVP 2006-os tervezésekor sajnos az akkori kormányzatnak nem sikerült kialakítani a különböző támogatások optimális kombinálásának feltételeit. Jó esélyt látunk arra, hogy a most induló Vidékfejlesztési Programban ezt sikerül korrigálni. Van más eszköz is az alapítvány kezében, amivel támogatni tudja a vállalkozásokat? Alapvető célunk, hogy minél több vidéki vállalkozó hitelhez jutását segítsük. Ennek érdekében igyekszünk speciális finanszírozási konstrukciókat kialakítani a partner pénzügyi intézményekkel. Közvetlenül a kezességi díj csökkentésével tudjuk támogatni a vállalkozásokat. Az AVHGA mint alapítványi formában működő vállalkozás, több előnnyel is rendelkezik, ilyen például, hogy amennyiben a mezőgazdaságban különösen szigorú uniós szabályok állami támogatás igénybevételét már nem teszik lehetővé, az alapítvány nyújthat alapítványi támogatást. Ezt állami szervezet nem tehetné meg től felvállaltuk, hogy minden állami közreműködés nélkül, kizárólag saját kockázatunkra segítjük azon gazdálkodók hitelfelvételét, akik az uniós szabályok miatt már nem, vagy csak nagyon magas díjon jutnának kezességhez. Ez a lehetőség a NAK tagjai számára elérhető a március 19-én kötött stratégiai megállapodás alapján.

18 18 HELYZETELEMZÉS Az integráció és a magyar díszkertészet Szokás volt régen, hogy a piaci bevásárlás után, a zöldség, a gyümölcs illetve a hús mellé mindig egy-egy csokor virág is került a háziasszony kosarába. Ma már ritkább a jelenség, de szerencsére más, újabb divatok, mint például a kertkultúra fejlôdése továbbra is fenntartja dísznövények iránti érdeklôdést. Jó a klímánk, vannak szakembereink, van kereslet is, és mégis: a hazai termelés nem fedezi az itthoni keresletet sem, külföldön pedig romlanak a hazai dísznövény-termelés értékesítési pozíciói. Ennek okairól a a legilletékesebbeket kérdezte. Van, ahol már csípi a hajnali dér a balkonon nevelt virágokat. A fáradhatatlan muskátlik ugyan még most is bimbókat hajtanak, de már az ősz susog a kertek alatt. A virágkertészek most végre mehetnek üdülni, gondolhatnánk, ám az üvegházakban legfeljebb szusszanásnyi időt hagy a munka. A Komárom-Esztergom megyei Császáron működő Csuta Kertészetben is elkezdődött a kétnyári növények, például árvácska, százszorszép, őszi viola ültetése. Igazi családi gazdaság ez, a nagyszülők a hatvanas években még két melegházi ablakkal kezdték, mert a köves-homokos talajon a dísznövény kertészkedésben láttak fantáziát. Bejött. A mai vállalkozás, a 6000 négyzetméternyi fóliával és a hat állandó alkalmazottal a közepes kertészetek sorába tartozik, és immár a harmadik generációt képviselő unoka is beállt a sorba, illetve a sorok közé. Csuta Sándor 1981-ben lett önálló vállalkozó. A hőskorban még olajkályhával és úgynevezett meleg talppal fűtöttek. Ez utóbbi egy ősi biotechnológia: a marhatrágyát jó vastagon bevillázták, föld került rá, a szerves anyag bomlásával pedig hő termelődött. A módszer ma is működne, bár nem mutatna jól a korszerű fóliasátrak alatt és a hatóságok sem tapsolnának hozzá. Egyébként meg: hol találni olyan embert, aki egész nap vasvillát forgatna? Így is a munkaerőre költött összeg viszi el az önköltség harmadát. Számoljunk tovább! Például vegyük a népszerű primulát. Milyen költségeket kell számolni, mire eladható a növény? A 110 forint nettó áron előállított növény költségének következő harmadát energiára kell szánni mondja Csuta Sándor. Körülbelül 5-6 forintot költünk tőzegre, 24 forint a palánta ára, a maradékot a szállításra, a gépek és eszközök pótlására, különféle hatósági díjakra fordítjuk. A vevő fizeti a 27 %-os ÁFÁ-t. Már amikor. Az úgynevezett őstermelők ugyanis sokszor számlát sem állítanak ki, lehetetlen velük versenyezni. Az idézőjelben emlegetett őstermelők olyan sokan vannak, hogy komolyan megzavarják a piacot? Becslésem szerint a piac 50%-a jelenleg a feketegazdaságban működik. Mert ki az őstermelő? Az én felfogásom szerint az, akinek ha a kertjében három kosár krumpli terem, akkor egyet megeszik, egyet meg szétoszt a rokonoknak. A harmadikkal mit csináljon? Na, azt kiviszi a piacra. Ezzel szemben nap mint nap találkozom a nagybanin olyan őstermelővel, aki teherautóról árulja a holland cserepes rózsát! Az is gyakori, hogy egy család maga termel ugyan, de nem mint vállalkozás, hanem az unokától a nagymamáig mindenki őstermelői igazolványt vált ki. Az is, aki már régóta egy városi panelban lakik. Az őstermelői virág előállítása éves szinten 250 ezer forintig adómentes, és ezek a háztáji gazdálkodók, papíron és idézőjelben, sose érik el ezt az összeghatárt. Többet ártanak nekünk, mint a hollandok, akik szintén óriási konkurencia. Hollandia nagy kertészeti hagyományokkal rendelkezik. Ezen felül mit tudnak jobban? Hát ott sem 27% az áfa! Ezen kívül a hollandok felismerték, hogy micsoda tudás van a birtokukban. Amikor 20 éve ott jártam, a régi favázas üvegház nem volt ritkaság. Az akkori vendéglátóm mesélte, hogy állami program indult a korszerűsítésre: 15 évre kaptak kölcsönt, 5 év türelmi idővel, de mire az öt év lejár, már szinte az egész beruházás megtermelte az árát. Nem csoda, hogy uralják az európai piacot. A Csuta Kertészet teherautói egyébként rendszeresen járnak Pestre a nagybani piacra, de mint mondták, inkább

19 HELYZETELEMZÉS 19 csak a jelenlét kedvéért. A kiszállított növények fele rendszeresen visszajön, a be- és kicsomagolás sok időt és energiát kíván. Ezért inkább a kéttucatnyi stabil vevőre építenek, de azok is okoznak néha álmatlan éjszakákat. A parképítő cégek például gyakran az utolsó pillanatban adják le az igényüket, az áruházi beszállítói piacon pedig hiába szállítanak jó minőséget, ha a konkurencia akár csak 10 forinttal is aláígér, akár több éves kapcsolat is egy pillanat alatt veszélybe kerülhet. Apropó minőség. Csutáéknál fő szabály, és ezt is mondják a csomagolást végző asszonyoknak, hogy amit nem vinnél haza, azt magad se tedd az áruk közé. Sajnos nem mindenki gondolja így. Néhány éve hat kertész fogott össze, hogy egy román cégnek közösen szállítsanak. A hatból öt úgy gondolta, hogy a csábító áruminta mutogatása után jó lesz a selejtet végül a konténerbe pakolni. Rosszul számoltak, mert végül egyedül a Császárról küldött növények maradtak talpon, azóta is gyümölcsöző a kapcsolat. De hogy él meg mégis a sok tilosban járó, az adózási trükkökkel operáló, silányabb növényeket termelő kertész? Erre a kérdésre már dr. Orlóci László, a NAK Díszkertész Alosztályának tagja, a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke válaszolt, aki szerint a fekete- és szürkegazdaság aránya közelebb áll a hetven százalékhoz, mint az ötvenhez és ennek a számtalan nyitva álló kiskapu az oka. Úgy látszik, az ál-őstermelők és a magas áfa kettős szorításából kellene valahogy a szakmának kikecmeregnie. Az őstermelők száma ebben az ágazatban már-már fojtogatóan sok. Külföldön nincs is ilyen fogalom! Annak idején nálunk is egyfajta szociális kategóriaként indult, hogy mondjuk egy kisnyugdíjas néni árulhassa néha a kertjében nőtt virágait. Ehelyett mára valóságos belső adóparadicsom lett belőle. Legalább azt korlátozni kellene, hogy csak azon településen vagy annak körzetében árulhasson az őstermelő ahol él, és ne a nagybanin, mondjuk az import orchideát. Ha igen, akkor váltson rendes vállalkozási engedélyt, lépjen be az áfa körbe. A másik kihívás a magas, 27%-os áfa egyrészt szintén a feketegazdaságnak kedvez, ugyanis nemcsak a vágóállatok és tej járják meg papíron Szlovákiát! Öt százalékos áfa esetén már tisztulna a piac: a vállalkozó embereket vesz fel, azok költenek, az állam járulékot kap utánuk. A díszkertészet a megfelelő termékszerkezettel képes a jövedelmező gazdálkodásra, jelentős költségvetési bevételeket generálhat. Nem fél, hogy ezt a megállapítást sokan megmosolyogják? Nincs a köztudatban, de a kertészet az egyik legintenzívebb ágazat. 100 hektáron termett gabona jövedelmezősége egyenlő értékű 1000 négyzetméter üvegházéval. Másfelől közelítve, az egy négyzetméterre jutó munkaerő és a termelt érték aránya itt a legmagasabb. Ez egyszerű számtan. Ráadásul az Európai Unió a dísznövényeket a nem szabályozott termékek közé sorolja, ami lehetőséget ad a szinte korlátlan termelés- és piacbővítésre. Az ide irányított beruházások többszörös hasznot hajtanának. Még a hollandokat is meg lehetne szorongatni? Legalább Európa keleti felében? Nekünk a régióban nincs igazi versenytársunk. Magyarország éghajlata kiválóan alkalmas a dísznövény termesztésre, az ágazatnak jelentős piaca van, elsősorban a tőlünk keletre fekvő országokban. Ezeken kívül egy magyar kertészeti munkás szakértelme, ma még, messze magasabb, mint mondjuk egy töröké. Nálunk a kertészeti kultúra mélyen gyökerezik. Igaz, az esélyek folyamatosan csökkennek: a hollandok komplett üvegházakat és technológiát kezdtek el telepíteni a déli országokba. Ami még hiányzik nálunk, és ez komoly hátrány, az integráció hiánya. A kertészek többnyire csak versenytársat látnak egymásban, kevéssé működnek együtt. Ráadásul nincsenek az ágazat minőségbiztosítását jelentő szabályok és szabványok. Ezek aztán oda vezetnek, hogy nincs megfelelő árualap. Például, ha itthon vásárolni szeretne valaki mondjuk 2000 darab gömbakácot egy bevezető úthoz, hát nem találnánk az országban 200 egyformát! A belső piacon is van még hova fejlődni? Hogyan lehetne rávenni a magyarokat arra, hogy több dísznövény palántát, faiskolai csemetét vagy vágott virágot vásároljanak? Lehet-e minta például a Magyarország Tortája program? Hadd válaszoljak két példával. Az Egyesült Államokban egy újfajta hortenziát akartak divatba hozni. A reklámjára ráköltöttek 1 millió dollárt, mire már abban az évben 1 millió tövet tudtak belőle eladni. A hazai történet pedig az, hogy amikor évekkel ezelőtt az egyik napi valóságshow díszletében feltűnt egy kontyvirág, a kertészek nem tudtak eleget rendelni belőle. Ne felejtsük el az alaptételt: dísznövényt akkor is veszünk, ha nincs szükségünk rá. Igen, költeni kellene a marketingre, annál is inkább, mert a termelés nem fedezi a hazai keresletet. Hozzuk divatba például a muskátlit! Fényigényes, ezért mi tudjuk gazdaságosan nagy tömegben előállítani. Az ugyanis elég érdekes lenne, hogy itthon reklámozunk egy növényt, amit aztán a hollandok is dömpingáron ide tudnak hozni. A szakma képviselői szerint melyek a legsürgetőbb feladatok? Említettem már azokat az okokat, amelyek a dísznövényesek egy részét a fekete- illetve a szürkegazdaságba vezetik. Ezeket sürgősen orvosolni kellene, már csak azért is, mert az ágazat fejlődésének alapját jelentő integráció útjában áll. Rendet kell tenni szabályozás és az ellenőrzés területén is, sokszor érezzük azt, hogy a hatóság egyfelől felesleges vizsgálatokat ír elől, a másik oldalon meg nem szűri ki az ügyeskedéseket. Reformra szorul az oktatás és a tananyag a szakiskolától az egyetemig. Minden tevékenységnél végzettséget igazoló papírokat kérnek, csak dísznövényes lehet bárkiből. Sőt mesterképzésben sem kaptunk még helyet. Sok a megoldásra váró feladat, de nem tétlenkedtünk. Márciusban letettük az asztalra a Magyar Díszkertészet Ágazati Stratégia című dokumentumot, amely a kibontakozás alapköve lehet. A közelmúltban pedig létrejöhet egy tárcaközi bizottság is, amely a dísznövény-ágazat kormányzati szintű fóruma lehetne. Most már elmondhatjuk, hogy van honnan elindulni. Kádasi Bali Csaba

20 20 MUNKÁBAN A KAMARA Indul a sertés áfa monitoring második üteme Az elsô negyedévben végzett vizsgálat azt mérte fel, hogy az élô és félsertés áfá-jának 27%-ról 5%-ra csökkentését hogyan fogadták az ágazat szereplôi, vannak-e az intézkedésnek azonnali hatásai, és mit várnak tôle tagjaink. Sikerült-e elérni a tenyésztési kedv erősödését, a sertésállomány növekedését, a hazai alapanyagból történő húsfeldolgozás és a sertés termékpálya versenyképességének javulását, valamint a feketegazdaság visszaszorulását? Az ágazat szereplői közül jó néhányan voltak, akik nem sok reményt fűztek az intézkedéshez, de jóval többen voltak, akik kifejezetten pozitív várakozással tekintettek a jövőre. Mostanra már ismert, hogy az egyik napról a másikra áfa-visszaigénylővé vált sertéstartóknak finanszírozási gondokat okozott, hogy csak 75 nap után kapják meg az összeget. Ez egyértelműen amiatt van így, hogy a takarmány kimaradt az intézkedési körből. Tudjuk azt is, hogy az áfa csalásban érdekeltek a darabolt sertéshúsok piacán tevékenykednek, és azt is, hogy a számla nélküli, vagy részben számla nélküli értékesítés továbbra is jelen van a húskereskedelemben. De már látható az is, hogy nőtt az állatszám, több hazai tenyésztésből származó sertés kerül vágásra, feldolgozásra és értékesítésre, mint korábban. Egyes szereplők eltűntek a piacról, más vállalkozások viszont bővítik a tevékenységüket. Ezek pedig egyértelműen a piac tisztulásának a jelei. A most folyó második körös felmérés éppen arra szolgál, hogy a széleskörű adatgyűjtésnek köszönhetően hiteles képet alkothassunk a jelenlegi helyzetről. Bízunk abban, hogy részben a felmérésből származó, megbízható adatoknak köszönhetően - a kormányzat fontolóra veszi az áfacsökkentés kiterjesztését a sertés termékpálya szélesebb körére. Vadász Sándor Gazdag Gazda Roadshow Szeptember 2-án indult a mezőgazdasági szereplők számára rendezett országos, négy állomásos konferencia. A Gazdag Gazda Roadshow névre keresztelt rendezvénysorozaton szakértő előadók adták át tudásukat a résztvevőknek Hajdúböszörményben, Szegeden, Györkönyben és Budapesten. A konferencia sorozatot a Magro.hu mezőgazdasági piactér szervezte, azért, hogy új, modern, és azonnal használható tudást adjon át a gazdáknak. A marketing ma már nem a pesti ember huncutsága hangzott el Németh Istvántól, a Magro.hu ügyvezetőjétől, aki a mezőgazdasági kereskedelem fortélyairól és az agrárvilágban alkalmazandó marketingről beszélt. Ma már nem elég termelni és tenyészteni, haladni kell a korral, és alkalmazni a modern marketingeszközöket, mert nem mindegy, hogy mit, milyen mennyiségben és főleg, hogy mennyiért tudunk eladni. Ma már elengedhetetlen, hogy aktívan jelen legyünk az interneten. Érdemes egy informatív honlapot készíteni, használni az AdWords adta lehetőségeket, építeni az üzleti kapcsolatokat. A gazdák nyitottak voltak a többi előadásra is. Sokat jegyzeteltek, és nagyon jól tették, hogy sokat is kérdeztek. Nagy érdeklődéssel fogadták az új pályázati lehetőségekről, az ártárgyalási technikákról és a felnőtt agrárképzésekről szóló előadásokat. A megszerzett tudás mellett kapcsolatépítésre is sikeresen használták a roadshow-t. Voltak, akik a nap végén, a konzultációs részben találtak megfelelő üzleti partnert. Folytatása jövőre következik! Bone Timea LEGYEN ÖN IS PIACVEZETŐ! HIRDESSEN AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMÚ HAVILAPJÁBAN! A, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lapja évente 11 alkalommal jelenik meg, 300 ezer példányban. Az újságot valamennyi aktív kamarai tag postaládájába kézbesíti a Magyar Posta. A a magyar agrárium közigazgatási és oktatási intézményei illetve a határon túli gazdaszervezetek számára is elérhető. Elektronikus formátumban, további 80 ezer címre, hírlevélként is megérkezik, illetve korlátozás nélkül, szabadon letölthető a Kamara honlapjáról. A kötelező kamarai tagságnak köszönhetően, a magyar agrárium valamennyi egyéni és társas, termelői és kereskedelmi vállalkozása az újság célcsoportjának tekinthető. Terjedelem: 24 oldal / Méret: 235 x 310 / Papír: 45g/m / Szín: 4x4. Hirdetési méretek: 1/4-1/1. Lehetőség van PR cikk és behúzás megrendelésére is. A megrendelt többszöri megjelenés esetén mérséklődnek a hirdetési díjak. Kamarai tagok és a Kamarai Kártya szolgáltatói további kedvezményeket kapnak! További információ: NAK Marketing, PR és Kommunikációs Igazgatóság Fekete Zsanett igazgató Mobil: Répási Norbert csoportvezető Mobil:

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN A háztáji és konyhakerti gazdálkodást segítő kamarai rendszer Karcag, 2013. november 15. Az előadás felépítése 1. NAK - tevékenységek, szolgáltatások 2. Vidékfejlesztési területek

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatás igénybevételéről I. Jogszabályi alap

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés 1. Oroszország számokban 2. Oroszország mezőgazdasága 3. Oroszország és a WTO 4. Orosz magyar mezőgazdasági kapcsolatok 5. Hivatalos látogatások Magyarországról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában

Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Az ágazat helyzete, tendenciák a gyümölcslé, gyümölcsital és ásványvízfogyasztás alakulásában Bikfalvi Istvánné Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége Zöldség és gyümölcslevek

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban NEMZETI AGÁRGAZDASÁGI KAMARA Jogszabály-változások a szaktanácsadásban SZÉKELY ERIKA Székesfehérvár, 2014. november 27. Tájékoztatás, tanácsadás, szaktanácsadás Agrár-tanácsadás Térítésmentes tanácsadás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből

ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből ÚMVP előrehaladás szakmai szemszögből NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK GYAKORLATIASAN, A GAZDÁLKODÓK RÉSZÉRE! Bozsér Levente Stratégiai és Szolgáltatásfejlesztési Igazgatóság Vizi Veronika Mezőgazdasági Igazgatóság

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek

I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 79/2014. (V. 15.) számú KÖZLEMÉNYE A 2014. évi mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ IDEIGLENES, RENDKÍVÜLI VÁLSÁGKEZELÉSI INTÉZKEDÉS

AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ IDEIGLENES, RENDKÍVÜLI VÁLSÁGKEZELÉSI INTÉZKEDÉS AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ az elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetekben nem tag termelők részére az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes, rendkívüli támogatási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Fiatal Gazda Pályázat 2015.

Fiatal Gazda Pályázat 2015. Műszerteszt Kft. www.muszerteszt.hu A 2014-2020-as mezőgazdasági pályázati rendszer nagy nyertesei kétség kívül a fiatal mezőgazdasági termelők lesznek. Ilyen jellegű pályázat eddig 2008-ban, 2009-ben,

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett

Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett Fiatal mezőgazdasági termelő - 67/2007 FVM rendelet támogatási jogszabály alapján - Miklósik Ivett Bemutatkozás Mezőgazdasággal már kiskoromban megismerkedtem, édesapám agronómus volt egy TSZ-ben Középiskola

Részletesebben

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK. gazdálkodói kézikönyv

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK. gazdálkodói kézikönyv KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK gazdálkodói kézikönyv 2016 ELŐSZÓ Tisztelt Gazdálkodó! A Közös Agrárpolitika (KAP) reformja következtében 2015-től jelentősen átalakult a közvetlen támogatások rendszere. A változások

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN. Agriculture and Rural Development in Europe

Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN. Agriculture and Rural Development in Europe Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél May 2010./2010. május 29. szám A hírlevél támogatója: AGRIBUSINESS BUSINESS

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

2012. november 29-30.

2012. november 29-30. 2012. november 29-30. A NAKVI, mint a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés aktív segítője Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet 1994-ben

Részletesebben

Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz

Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia: környezeti igazságosság és energia demokrácia 1. Lakosok bevonásával fut a program (pl. állampolgári ill. közösségi tulajdon)

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. augusztus

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. augusztus NAV tájékoztató szálláshely szolgáltatók részére A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót tett közé az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység és a falusi szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésével

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

ÁFA TANÁCSADÁS. ARKCONSULTING Kft.

ÁFA TANÁCSADÁS. ARKCONSULTING Kft. ÁFA TANÁCSADÁS Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó 2014 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ A hozzáadottértékadó az egyik legfontosabb adónem, mely az összes EUtagállamban, illetve a világ számos országában

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 7-i ülésére Tárgy: A kárpátaljai Dercen megsegítéséről szóló döntés meghozatala Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Ikt. sz.: MGB/2-3/2015. EL-1/2015. sz. ülés (EL-4/2014-2018. sz. ülés)

Jegyzőkönyv. Ikt. sz.: MGB/2-3/2015. EL-1/2015. sz. ülés (EL-4/2014-2018. sz. ülés) Ikt. sz.: MGB/2-3/2015. EL-1/2015. sz. ülés (EL-4/2014-2018. sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Ellenőrző albizottságának 2015. január 20-án, kedden, 10 óra 00 perckor az Országgyűlés

Részletesebben

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozói pályázati lehetőségek Zalaszentgrót, 2015. május 21. Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995. január 9-én

Részletesebben

VI. CSÁKBERÉNYI PÁLINKAVERSENY 2015

VI. CSÁKBERÉNYI PÁLINKAVERSENY 2015 A verseny célja: a pálinka kulturált fogyasztásának népszerűsítése, a versenyen résztvevő pálinkák megmérettetése, a minőség javítása, a bérfőzetők saját eredményeinek közlésén keresztül, a pálinkával

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

A pálinka mint hungarikum

A pálinka mint hungarikum A pálinka mint hungarikum 2010.06.01. Vidékfejlesztési Minisztérium Gyaraky Zoltán főosztályvezető Egy kis pálinka történelem Magyarországon a XIV. században aqua vitae reginae Hungariae A XV. században

Részletesebben

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS

A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Vidékfejlesztési Konferencia, Kecskemét 2015. szeptember 29. A VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS A FINANSZÍROZÁS Dr. Sebestyén Róbert, igazgató www.mfb.hu MFB Zrt. Minden jog fenntartva 2014. 2015. május

Részletesebben

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek

A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek A húsmarha-ágazatot érintő kormányzati intézkedések, támogatási lehetőségek Dr. Vásáry Miklós Földművelésügyi Minisztérium, Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. december 3. Helyzetkép Megnevezés

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Magyar Autóklub 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 8. (képviseli: Dr. Kovács Zoltán főtitkár, adószám: 19621140-2-41, bankszámlaszám: OTP Bank Rt. 11702036-20100308)

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben