Fizika tantárgyi program és tanterv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fizika tantárgyi program és tanterv"

Átírás

1 L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M Fizika tantárgyi program és tanterv Készítette: V A R G A V I N C E

2 I. Kapcsolataink: - A Veszprémi Egyetem Szilikátkémia, Anyagmérnöki és Fizika Tanszékével fenntartjuk a jó kapcsolatainkat. A tanszékek vezet i, oktatói az emelt szinten fizikát tanuló diákok számára bemutatják a tanszék munkáját, s azokat a kísérleti eszközeiket, melyek szertárunkban nem találhatók meg. Egyeztetés alapján a Fizika Tanszék vezet je lehet vé teszi, hogy az OKTV II. és III. kategóriájának dönt jébe jutott tanuló(k)nak mérések elvégzését a kísérleti laboratóriumban, így is segítve a felkészülést a mérési fordulóra. - Az ELTE Kísérleti Fizikai Tanszéke minden évben kétszer továbbképzést tart, melyen mindig egy kollégánk képviseli a gimnáziumunkat, aki a tanévzáró munkaközösségi foglalkozáson számol be a halottakról. - Egy tanár minden évben részt vesz a tavaszi szünetben vagy el tte rendezett Fizika Tanári Ankéton, aki beszámol kollégáinak a tapasztalatairól. - Tehetséges tanulóink számára a 11. és 12. évfolyamban lehet vé tesszük, hogy részt vegyenek Budapesten a Radnóti Gimnáziumban hetenként tartandó olimpiai el készít szakköri foglalkozásokon. - A Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterv alapján átdolgozott (Paál Tamás által kidolgozott, három tankönyvb l álló, reál érdekl dés tanulók számára írt) tankönyvcsaládját használjuk a fizikaoktatásban. Segédtankönyvként Moór Ágnes: Középiskolai Fizikapéldatárát a középszint, emelt szint oktatásban, érettségire történ felkészülésben egyaránt használjuk. II. Képzési irányaink - A Hátrányos helyzet diákok Arany János Tehetséggondozó Programja 9. el készít évében külön képességfejleszt programot dolgoztunk ki. Ebben a fejleszt évben a tapasztalatszerzés, jelenségek megfigyelésére építünk. Újragondoljuk, rendszerezzük az általános iskolai természetismeret, fizika tananyagot. A tanulók a 10. évfolyamtól kezdve csatlakoznak a megfelel tantárgyi programunkhoz. - A nyelvi el készít évben a természetismeret tantárgy keretében rendszerezzük, összefoglaljuk a tanulók ismereteit, külön tanmenet szerint. Fontos, hogy a tanulók ebben a szakaszban minél több kísérletet, méréseket végezzenek, el re meghatározott célok, feladatok alapján. Mindezek jó alapul szolgálhatnak a kés bbi tanulmányokban az absztrakt szint megfogalmazásokhoz, általánosításokhoz. Multimédia eszközöket (videó, internet) is segítségül hívunk az ismeretszerzés színesebbé tételéhez. A diákok a tanév elvégzése után, a 10. évfolyamtól kezdve a kerettanterv szerint folytatják a fizika tanulását.

3 - A kerettanterv szerinti fizika oktatás els két évében az oktatás osztálykeretben történik. A fizika tantárgy szempontjából fontos, hogy ezekben az években a tanulók aktív közrem ködésével segítsük a tantárgy elsajátítását, figyelembe véve a diákok értelmi fejl dését. A következ évben a tanítás már csoportbontásban történik. Középszinten tanulók heti 2 órában, emelt szinten tanuló diákok pedig heti 4 órában tanulják a tantárgyat. Ebben az évben befejezzük a kerettanterv által el írt tananyagot. A gimnáziumi tanulmányok utolsó el tti évében a kerettanterv alapján befejez dik a fizika tanítása, ezért azok a tanulók, akik ezt akarják, megfelel felkészültség esetén, el re hozott érettségi vizsgát tehetnek fizikából. - A gimnáziumi oktatás utolsó évében már csak emelt szinten történik a fizika oktatása, az emelt szint érettségi követelményei alapján, heti 4 órában. Azoknak a tanulóknak, akik emelt szint érettségire készülnek, mindenképpen fakultációs képzésben kell részt venniük. Az utolsó két évben a középszint csoportokban a legnagyobb létszám 25 f, emelt szint csoportokban pedig 18 f lehet. III. Szakkörök Délutáni foglalkozásokat a kerettanterv szerinti oktatás els két évében tanulói érdekl dés alapján indítunk. Tanári irányítással érjük el, hogy minél több tehetséges tanuló vegyen részt a KÖMAL fizika feladatmegoldó pontversenyében. A mérési feladatok elvégzéséhez segítséget, eszközöket adunk diákjainknak, lehet vé tesszük mérések elvégzését a fizika szertárban. IV. Továbbhaladás és értékelés Az AJTP-n és a nyelvi el készít évfolyamon szöveges értékelést adunk, félévkor és a tanév végén. A min sítést a tanórai munka mellett az els félévben 6-8 perces kisel adás, a II. félévben 2-3 (A4-es) oldal terjedelm pályamunka tartalma, kifejtése, külalakja határozza meg. A kisel adás témaköreit a szaktanár október elején határozza meg. A beszámolók október közepét l január közepéig tanórákon történnek. Az otthon elkészítend dolgozat témaköreit a szaktanár február elején határozza meg, a beadási határid május 20. A megfelelt min sítés: közepes, a jól megfelelt: jó, a dicséretes: jeles osztályzatnak felel meg iskolaváltoztatás esetén. A többi évfolyamon hagyományos érdemjegyekkel osztályozunk, a min sítéshez a fizika tantárgy heti óraszámának legalább a kétszeresét elér érdemjegy szükséges. A tantervben megfogalmazott jelenségek, ezekhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete, az órán feldolgozott feladatok visszaadása tartozik az elégséges szinthez. Jeles év végi jegyet az a tanuló kaphat, akinek nincs hármasnál rosszabb témazáró dolgozata, s a témazáró dolgozatainak átlaga legalább 4,5. Témazáró dolgozat javítási lehet ségét (egy tanévben legfeljebb egyszer) célszer megadni azoknak a tanulóknak, akiknek a tanórai munkája ezt alátámasztja.

4 A 10. évfolyam II. félévében (május eleje) bels vizsgát tartunk, melynek felel se a munkaközösség-vezet. A vizsga min sítését az év végi jegy megállapításánál nagyobb súllyal kell figyelembe venni. A bels vizsga eredményét jeles szinten teljesítette az a tanuló, aki: - Mikola Sándor Fizika Versenyen a II. fordulóba jutott, - KÖMAL fizika pontversenyének (márciusig) edik hely közötti megoldója. V. Óraszámaink - Nyelvi el készít, AJTP heti 1 óra a természetismeret tantárgy keretében, osztályban heti 2 óra, osztályban középszinten heti 2 óra, - emelt szinten heti 4 óra, osztályban emelt szinten heti 4 óra a tantárgy óraszáma. Mellékletek: osztály kerettantervi tananyaga, - KÁOKSZI Vizsgafejleszt Központ által kiadott közép- és emelt szint érettségi vizsgakövetelmények, - szükséges tankönyvek listája.

5 FIZIKA 7-8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. "természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdekl désének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdekl dés jelentheti tanulók kés bbi természettudományos m veltségének legfontosabb alapozását. Egyszer jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthet k, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejl désen keresztül dönt hatással vannak az ember életmin ségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. A fizikaórák akkor válhatnak élményszer vé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag b séges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszer en, de a lehet legegyszer bben kell fogalmaznunk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, amelyek inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek. A fizikai fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását lehet leg mindig megfigyelésre, jelenségek bemutatására, konkrét kísérletekre alapozzuk. Ennek során gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kell gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. A kísérletek közül különösen értékesek azok, amelyeket a tanulók önmaguk végeznek el. A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszer bb összefüggésekre - egyenes és fordított arányosság - szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszer számpéldákon történ alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad, (az adatokat el re célszer en megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellen rizhet legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhet adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a számítási feladatok mellett, a tanulók tudásszintjének megfelel kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életb l ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényez k elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböz formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok,

6 sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekb l tudjon egyszer következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthet en elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szerepl fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszer kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szerepl SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböz lexikonokat, képlet- és táblázatgy jteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segít adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelel szint ismeretterjeszt könyvek, cikkek, televízió- és rádióm sorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott, szenzációs újdonságokkal, elméletekkel szemben. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és id ben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben el forduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és id ben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszer en lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkez változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben el forduló távolságok és id tartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjér l. Tájékozottság a természettudományos megismerésr l, a természettudományok fejl désér l Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jöv nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthet k a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelked magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböz szempontból és eltér módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.

7 7. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Egyszer mechanikai és h tani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata.mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhet egyszer mechanikai és h tani kísérletek összeállítása, diák-kísérletgy jtemények alapján, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában.összefüggések felismerése egyszer mechanikai és h tani kísérletekben. Egyszer mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. Út és id mérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). A tanult mechanikai és h tani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszer jelenségek magyarázata. Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján. Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgy jtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjeszt kiadványok, stb.) tanári irányítással.ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel. Témakörök A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenletesen változó mozgás A szabadesés Tartalmak Egyszer út- és id mérés. A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út- id grafikon készítése és elemzése. Az út és az id közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetid kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejt n mozgó kiskocsi)a sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon A szabadesés egyszer kísérleti vizsgálata (pl. ejt zsinórral). A szabadon es test mozgásának jellemzése. A dinamika alapjai A testek tehetetlensége és tömege Egyszer kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye.

8 Témakörök Er és mozgásállapot változás Er fajták Egy testre ható er k együttes hatása Er - ellener A mechanikai munka Az egyszer gépek: emel, lejt Tartalmak A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett er hatásra utal.(egyszer kísérletek). Az er mérése rugós er mér vel.az er mértékegysége, az er ábrázolása. Gravitációs er - (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelent sége. Rugóer ( a rugós er mér m ködése). Egy egyenesbe es azonos és ellentétes irányú er k összegzése, az er egyensúly fogalma Az er két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszer kísérletek) A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszer számításos feladatok a munka, er és az út kiszámítására. A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása. Az egyensúly feltétele emel kön (az egyensúly létesítéséhez szükséges er ill.er kar kiszámítása). Az egyszer gépek gyakorlati haszna. A nyomás Szilárd testek által kifejtett nyomás Nyomás a folyadékokban és gázokban Arkhimédész törvénye, a testek úszása A nyomás értelmezése egyszer kísérletek alapján, a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása. Pascal törvénye és gyakorlati alkalmazásai (pl. hidraulikus sajtó, járm vek fékberendezése, stb.). A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek. Közleked edények (egyszer kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak, vizek szennyezettsége). A légnyomás.nyomáskülönbségen alapuló eszközök. A felhajtóer kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Egyszer feladatok Arkhimédész törvényére H tan

9 Témakörök H tani alapjelenségek Tartalmak H mérséklet és mérése. A h tágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a h tágulás jelensége a hétköznapi életben. H és energia A testek felmelegítésének vizsgálata a fajh és mérése, az égésh. Energia-megmaradás termikus kölcsönhatás során. Halmazállapotok, Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. halmazállapot- A halmazállapot változások - olvadás, fagyás, párolgás, forrás, változások lecsapódás - jellemzése, hétköznapi példák. Az olvadáspont (fagyáspont), forráspont fogalma. Az olvadásh (fagyásh ), forrásh értelmezése. A halmazállapot- változás közben bekövetkez energiaváltozások kiszámítása. Munka és energia Mechanikai energia fajták energia-megmaradás Teljesítmény és hatásfok A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: h er gépek m ködésének alapjai. A magassági, a mozgási és a rugalmas energia fogalma. Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szint érzékeltetése egyszer példákon. A különböz energiafajták bemutatása egyszer példákon. A teljesítmény fogalma, kiszámítása, mértékegységváltás nélkül ill.mértékegység átváltással. A hatásfok kiszámítása. Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes egyszer jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, er, h mérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje a súly fogalmát, tudja, hogy a súlytalanság állapota nem jelenti a gravitáció hiányát. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.) Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvet jelen ségével. Értse, hogy egyszer gépekkel csak er t takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttm ködve egyszer kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.

10 8. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Egyszer elektromos- és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása Ok- okozati kapcsolatok felismerése egyszer kísérletekben. Megfigyelések nagyítóval, mikroszkóppal, távcs vel A szakszókincs b vítése, a szakkifejezések helyes használata A kísérletez készség fejlesztése: diák-kísérletgy jtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszer (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában Egyszer kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján.elektromos feszültség- és árammérés egyszer áramkörökben.az alapvet érintésvédelmi és baleset-megel zési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén.tudja mi a teend áramütéses baleset esetén.ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját.egyszer kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján.a tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszer jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör) A gyakran használt elektromos háztartási berendezések, (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása A tananyaghoz kapcsolódó kiegészít információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek, stb.) gy jtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjeszt kiadványainak segítségével.ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszint használatával, tanári irányítással. Témakörök Tartalmak Elektromos alapjelenségek, egyenáram Elektrosztatikai alapismeretek Az elektromos áram Egyszer elektromos áramkörök Ohm törvénye Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés. Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül. Az elektromos áramkör részei, egyszer áramkörök összeállítása, az áramer sség és mérése. A feszültség és mérése. Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszer kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása, a vezet k ellenállását meghatározó tényez k ) Ohm törvényével kapcsolatos egyszer feladatok megoldása.

11 Témakörök Tartalmak Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram h hatása Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény Az elektromos áram vegyi- és élettani hatása Az elektromos áram mágneses hatása Az elektromos áram h hatásának kísérleti vizsgálata. Az áram h hatásán alapuló eszközök (pl. olvadó biztosíték, izzólámpa, elektromos f t test). Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása (pl. rézszulfát elektrolízise, vízbontás). Az elektromos áram élettani hatása, baleset-megel zési szabályok. Mágneses alapjelenségek. Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata. Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (pl. elektromágnes, cseng, elektromotor, mér m szerek, telefon m ködésének megismerése). Elektromágneses indukció, Váltakozó áram Az elektromágneses indukció Váltakozó áram Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai Az elektromos energia-hálózat Az energiatakarékosság Fénytan A fény tulajdonságai Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció jelenségének bemutatása (az indukált feszültség nagyságát befolyásoló tényez k). A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai. A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramer sségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energia-ellátás. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelent sége.az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése, lyukkamera, árnyék-jelenségek.

12 Témakörök A fény visszaver dése A fénytörés A fehér fény színeire bontása Tartalmak A fényvisszaver dés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaver dés törvénye. A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata. A sík-és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. Domború- és homorú-lencsék alkalmazási lehet ségei (pl. egyszer nagyító, vetít, fényképez gép, emberi szem, szemüveg, mikroszkóp, távcs ). A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése, a testek színe. Továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megel zési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszer elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelent ségét és megvalósításának lehet ségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint Legyen tisztában a szem m ködésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvet tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjeszt könyvei, folyóiratai között.

13 FIZIKA évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás els dleges célja a gimnáziumban az általános m veltséghez tartozó korszer fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséb l, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszer ségek felismerésére. A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszer természettudományos m veltség a sokszín egyetemes emberi kultúra kiemelked en fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a m szaki tudományokat és teszik lehet vé a technikai fejl dést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életmin ségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehet ségeket kínál, felel sséggel is jár. Az emberiség jöv je dönt en függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felel ssége és kötelessége. A középiskolában a ismeretszerzés dönt en induktív módon történik A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejl désével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekb l kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdekl dést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szer gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében dönt lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A diákok érdekl dése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdekl dést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemz k, tényez k megkülönböztetésében.

14 Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelel használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszer bb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszer bb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehet ségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehet ségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltet programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvet jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes fizikai ismereteinek b vítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböz lexikonokat, képlet- és táblázatgy jteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelel szint természettudományi ismeretterjeszt kiadványok, m sorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában el forduló szenzációhajhász, megalapozatlan híradásokat a tudományos érték információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthet k tudományos érték nek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböz laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló b vítésre gazdag lehet séget kínál a számítógépes világháló. Az Internet-en tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjeszt anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók mint a fizika tanulását segít segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történ információkeresés lehet ségét és technikáját. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és id ben A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböz megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és

15 mesterséges környezetben el forduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szint tájékozottsága az anyag részecsketermészetér l. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböz érvényességi és hatókör törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekr l. Tudjon egyszer kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszer bb kísérleti és mér eszközök balesetmentes használatában. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és id ben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszer en lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkez változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésr l, a természettudomány fejl désér l Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejl dése nem pusztán ismereteink mennyiségi b vülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszer ségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. A tanulóknak a megismert egyszer példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvet ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelent ség fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelent sebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejl désre gyakorolt hatását.

16 9. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása.egyszer mechanikai mér eszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése.a mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban.mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszer módszerekkel (sajátkészítés videofelvételek értékelése, fénykapus érzékel vel felszerelt személyi számítógép alkalmazása mér eszközként, stb.) Egyszer mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellen rzése.a tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történ alátámasztásaa tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl.közlekedésben, sportban, ). Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, kísérletgy jtemények, ismeretterjeszt folyóiratok, tehetséggondozó szakanyagok, folyóiratok) Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint.a tananyaghoz kapcsolódó kiegészít anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján. Témakörök A testek haladó mozgása Tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletes körmozgás Mozgások szuperpozíciója Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése.út- id grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.egymásra mer leges két egyenletes mozgás összegz dése.a sebesség mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata.a sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség.a gyorsulás fogalma.az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása.a négyzetes úttörvény.szabadesés.a szabadon es test mozgásának kísérleti vizsgálata.a nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata.a körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemz kkel.a gyorsulás mint vektormennyiség. Függ leges- és vízszintes hajítás.

17 Témakörök DINAMIKA A tehetetlenség törvénye. Newton II. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Tartalmak A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvet szerepe a dinamikában.az inerciarendszer. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata.az er és a tömeg értelmezése, mértékegysége.kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. A kölcsönhatásban fellép er k vizsgálata. Er törvények Nehézségi er.kényszerer k.súrlódás, közegellenállás.rugóer. Er k együttes hatása A lendületmegmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Egyetemes tömegvonzás A munka értelmezése Mechanikai energiafajták A mechanikai energia-megmaradás törvénye. A teljesítmény és hatásfok Az er hatások függetlensége.az er k vektoriális összegzése, er k egyensúlya.forgatónyomatékok egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák.mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása:newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó er felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó.a heliocentrikus világkép.bolygómozgás: Kepler-törvények.A mesterséges égitestek mozgása.a földi gravitáció és a súly. Munka, energia A munka kiszámítása különböz esetekben:állandó er és irányába mutató elmozdulás,állandó er és szöget bezáró elmozdulás,lineárisan változó er / rugóer / munkája. Mozgási energia,magassági energia, rugalmas energia.munkatétel és alkalmazása egyszer feladatokban. A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre.a mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszer feladatokban. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon.

18 A továbbhaladás feltételei Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, er, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszer grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni). Legyen képes egyszer mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvet összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszer ségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgy jteményb l kiválasztani, a formulákat értelmezni. Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhet.

19 10. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Az ideális gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként.a általános érvény fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehet legegyszer bb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázh mérsékleti skála bevezetése kapcsán.az állapotjelz k, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-v diagramon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján.makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható er tér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az er tér jellemzése fizikai mennyiségekkel.analógia felismerése eltér tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulomb-törvény).Az anyagok csoportosítása elektromos vezet képességük alapján (vezet k, félvezet k, szigetel k). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megel zés, energiatakarékosság).elektromos technikai eszközök m ködésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján.az elektromos energia-ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése (pl. az elektromos kölcsönhatás és az ionos kémiai kötés, a termokémiai alapfogalmak és a termodinamika I. f tételének kapcsolódása, a reakciókinetikai alapfogalmak és a kinetikus gázmodell összekapcsolása, a tiszta és szennyezett félvezet k kémiai kötéseinek és elektromos vezetésének kapcsolata).kiegészít anyagok gy jtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával. Témakörök H TAN Tartalmak H tani alapjelenségek H tágulás.h mérséklet-mérés. Gázok állapotváltozásai Az anyag atomos szerkezete Molekuláris h elmélet Állapotjelz k (h mérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).boyle- Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle h mérsékleti skála.az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete.izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-v diagramon. Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro - törvény) új szempontú rendszerezése.az atomok, molekulák mérete. Az "ideális gáz" és modellje.makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).a gáz bels energiája.

20 A h tan I. f tétele A bels energia fogalmának általánosítása.a bels energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel.az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása I. f tétel.termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajh je.gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. f tétel alapján, a gázok A h tan II. f tétele Halmazállapotváltozások Elektrosztatika fajh je. A folyamatok iránya.h mérsékletváltozások vizsgálata spontán h tani folyamatok során. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése.a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban.halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadásh, párolgásh. Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Kondenzátorok A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezet k, szigetel k.töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térer sség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, er vonalak.a feszültség és potenciál fogalma.vezet k viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). A kapacitás fogalma.a kondenzátor (az elektromos mez ) energiája. Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése.ohm-törvény.vezet k ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elemi töltés Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezet kben. Egyenáramú Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos hálózatok kapcsolása.áramer sség és feszültség mérése, m szerek kapcsolása, méréshatárok.egyenáramú áramforrás galvánelem. Elektromos Az elektromos teljesítmény fogalma.fogyasztók teljesítménye. teljesítmény Elektromágneses indukció A mágneses tér Lorentz-er Mozgási indukció A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer.a mágneses tér jellemzése.a mágneses indukció vektor fogalma, er vonalak.áramok mágneses tere ( hosszú egyenes vezet, tekercs).a Föld mágnessége. Árammal átjárt vezet k mágneses térben.vezet k kölcsönhatása.az egyenáramú motor m ködésének elve.mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-er fogalma.kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása.lenz-törvény.váltakozó feszültség kísérleti el állítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramer sség fogalma és mérése.a hálózati elektromos energia el állítása.

21 Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása.önindukció.önindukciós jelenségek a mindennapi életben.az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája.a transzformátor m ködésének alapelve.a transzformátor gyakorlati alkalmazásai. A továbbhaladáshoz szükséges feltételek Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit az energia megmaradás általánosítása (I. f tétel), a spontán természeti folyamatok inreverzibilitása (II. f tétel) a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszer példákkal illusztrálni. A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult h tani jelenségeket. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekb l arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezet. Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezet ket, szigetel ket. Tudjon biztonságosan áramer sséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszer áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink m ködésének fizikai alapjait. Tudja, hogyan történik az elektromos energia el állítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával történ takarékosság szükségszer ségér l és lehet ségeir l.

22 11. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal, vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszer konkrét esetekre.kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemz i között.a fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése.a fizikai valóság különböz szempontú megközelítése az anyag részecske- és hullámtulajdonsága.fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejl désében.számítógépes szimulációs és szemléltet programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez.hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése.érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán).a tudomány és áltudomány közti különbségtétel.a sajtóban megjelen fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése.kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kapcsolatteremtés, szintézis-keresés a gimnáziumi fizika tananyag különböz jelenségei, fogalmai törvényszer ségei között.kitekintés az aktuális kutatások irányába az rkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjeszt Internet-anyagok felhasználásával) Témakörök Rezgések, hullámok Tartalmak Mechanikai rezgés A harmonikus rezg mozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása.a rezgést jellemz mennyiségek.newton II törvényének alkalmazása a rugón lév testre. A rezgésid kiszámítása.a rezgés energiája, energia-megmaradás.a rezgést befolyásoló küls hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).a fonálinga kísérleti vizsgálata. Mechanikai hullámok A hullám mint a közegben terjed rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemz mennyiségek: hullámhossz, periódusid, terjedési sebesség.hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban.hullámok visszaver dése és törése, elhajlás, interferencia.állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). A hang hullámtulajdonságai A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében.a hang terjedése közegben.a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hanger sség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz.doppler jelenség.

23 Elektromágneses hullámok Hullámoptika Modern fizika A fény kett s természete Az elektron kett s természete Atommodellek Magfizika Az atommag szerkezete Az elektromágneses jelenségek rendszerezése.változó elektromos tér mágneses tere.elektromágneses rezgések egyszer rezg körben.az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése.az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben.a fény, mint elektromágneses hullám. A fény tulajdonságainak vizsgálata.a fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).visszaver dés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaver dés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény).a fehér fény színekre bontása, színkeverés.elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció.hullámhossz-mérés.a fénysebesség mint határsebesség. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása.a fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete.fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron mint részecske.elektroninterferencia, elektronhullám.gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp. A modellek kísérleti alapjai, el remutató sajátságai és hibái.thomson féle atommodell.rutherford-modell (az atommag).bohr-modell: diszkrét energiaszintek.vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése.kvantummechanikai atommodell. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése.tömegdefektus. A radioaktivitás Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése.aktivitás fogalma, id beli változása.radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai.a természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. Maghasadás A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényez.atombomba, atomer m.az atomenergia felhasználásának el nyei és kockázata. Magfúzió A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése.a hidrogénbomba. Csillagászat Csillagfejl dés A csillagok születése, fejl dése és pusztulása.kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák, Kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása.hubble-törvény. srobbanás elmélet. rkutatás A világ r megismerése, a kutatás irányai.

24 A továbbhaladás feltételei Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. Ismerje a legegyszer bb optikai eszközök m ködését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcs ). Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet. Ismerje az atomelmélet fejl désében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemz it, a természetes és mesterséges rádioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás). Ismerje a magátalakulások f bb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehet ségeir l. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának el nyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereir l. Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböz típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal. A gimnázium utolsó osztályában a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszer természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhet ség, áttekinthet ség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott m szaki tudományok területén is érvényesek.

25 Az oktatáshoz felhasznált tankönyvek, példatárak: 7. osztály MS-2607 Dr.Halász-Bonifertné dr.: Fizika 7. MS-2201 Bonifert Domonkosné dr.: Fizika feladatgy jtemény éveseknek 8. osztály MS-2611 Dr.Halász-Bonifertné dr.: Fizika 8. MS-2201 Bonifert Domonkosné dr.: Fizika feladatgy jtemény éveseknek 9. osztály NT dr. Paál Tamás: Fizika 9. évfolyam (reál érdekl.gimn.) CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár 10. osztály NT dr. Paál Tamás: Fizika a gimnáziumok 10. évf. számára CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár 11. osztály NT dr. Paál Tamás: Fizika a gimnáziumok 11. évf. számára CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9-11. évfolyam 674 FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban

Részletesebben

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes

Részletesebben

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a

Részletesebben

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.

Részletesebben

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV 9. osztály I. Testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás; átlagsebesség, pillanatnyi sebesség 3. Gyorsulás 4. Szabadesés, szabadon eső test

Részletesebben

FIZIKA 7 8. évfolyam

FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított,,környezetismeret, ill.,,természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ... Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

Fizika 7. 8. évfolyam

Fizika 7. 8. évfolyam Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10

Részletesebben

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9 10. évfolyam B változat 1121 FIZIKA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket,

Részletesebben

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános mőveltség részét jelentı alapvetı fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklıdésének felkeltése a természeti

Részletesebben

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

FIZIKA TANTERV. 7 8. évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése

FIZIKA TANTERV. 7 8. évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése FIZIKA TANTERV 7 8. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

FIZIKA HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (7 8. évfolyam) A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya

FIZIKA HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (7 8. évfolyam) A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya 1. oldal FIZIKA HELYI SZAKTÁRGYI TANTERV (7 8. évfolyam) 2007 A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel,

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 339 CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. A fizikai szemléletmód megalapozása. Annak

Részletesebben

TANMENET Fizika 7. évfolyam

TANMENET Fizika 7. évfolyam TANMENET Fizika 7. évfolyam az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NT-11715 raktári számú tankönyvéhez a kerettanterv B) változata szerint Heti 2 óra, évi 72 óra A tananyag feldolgozása során kiemelt figyelmet

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

FIZIKA GIMNÁZIUM. 9 11. évfolyam

FIZIKA GIMNÁZIUM. 9 11. évfolyam FIZIKA GIMNÁZIUM 9 11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek

Részletesebben

FIZIKA. 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a középiskolában az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) 11. évfolyam Az emelt szintű érettségi előkészítő első évében az alapoktatásból kimaradt, de az emelt szintű érettségi követelmények

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő) 12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai

Részletesebben

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal

Részletesebben

Fizika és természetismeret tantárgyi program

Fizika és természetismeret tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Fizika és természetismeret tantárgyi program 2010. A tantárgyi program részei Általános bevezető...1 Természetismeret tantárgy...6 Fizika

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

FIZIKA 7-8. évfolyam

FIZIKA 7-8. évfolyam FIZIKA 7-8. évfolyam 2 FIZIKA 7-8. évfolyam A tanterv A NAT Ember a természetben műveltségterület 7-8. évfolyamok követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

Teleki Sámuel Általános. Iskola. (Érd, Törökbálinti út 1.) Fizika osztály. Helyi tanterv NAT Átdolgozta:

Teleki Sámuel Általános. Iskola. (Érd, Törökbálinti út 1.) Fizika osztály. Helyi tanterv NAT Átdolgozta: Teleki Sámuel Általános Iskola (Érd, Törökbálinti út 1.) Fizika 6-7-8. osztály Helyi tanterv NAT 3 2007. Átdolgozta: Ádámné Nagy Györgyi Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb

Részletesebben

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján.

FIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. FIZIKA tantárgy helyi programja Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. 2013 Alapóraszámú FIZIKA helyi tanterv a szakközépiskolák számára

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

Tanmenet Fizika 8. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 2 óra 2. félév: 1 óra

Tanmenet Fizika 8. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 2 óra 2. félév: 1 óra Tanmenet Fizika 8. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 2 óra 2. félév: 1 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11815 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam

FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam FIZIKAI ALAPISMERETEK 6. évfolyam Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított környezetismeret, illetve természetismeret integrált tantárgyak anyagára épül, azok szerves folytatása.

Részletesebben

FIZIKA. 7-11. évfolyam. Célok és feladatok. 7-8. évfolyam

FIZIKA. 7-11. évfolyam. Célok és feladatok. 7-8. évfolyam FIZIKA 7-11. évfolyam 7-8. évfolyam Célok és feladatok A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. Ennek révén a tanuló képessé válik arra, hogy a természet leírásának

Részletesebben

FIZIKA 7 8. évfolyam

FIZIKA 7 8. évfolyam FIZIKA 7 8. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam óraszám: heti 1,5 évi 55,5 heti 1,5 évi 55,5 A fizika tanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika tanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE I. Kapcsolataink: - A Veszprémi Egyetem Szilikátkémia, Anyagmérnöki és Fizika Tanszékével fenntartjuk

Részletesebben

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!

Részletesebben

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN

9. évfolyam I. MOZGÁSTAN 9. évfolyam I. MOZGÁSTAN Mozgástani alapfogalmak: A mozgás hely szerinti jellemzése Hely, hosszúság és idő mérése. A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer. A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika

Részletesebben

Követelmény fizikából Általános iskola

Követelmény fizikából Általános iskola Követelmény fizikából Általános iskola 7. osztály Bevezetés Megfigyelés, kísérlet mérés A testek mozgása Nyugalom és mozgás Az út és az idő mérése,jele,mértékegysége. Átváltások. A sebesség fogalma, jele,

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I.

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I. Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz I. 1. C. B 3. B 4. C 5. B 6. A 7. D 8. D 9. A 10. C 11. C 1. A 13. C 14. B 15. B 16. B 17. D 18. B 19. C 0. B I. RÉSZ Összesen 0 pont 1 1. téma

Részletesebben

FIZIKA. 7-11. évfolyam. 7-8. évfolyam Célok és feladatok

FIZIKA. 7-11. évfolyam. 7-8. évfolyam Célok és feladatok FIZIKA 7-11. évfolyam 7-8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. "természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül,

Részletesebben

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. FIZIKA Évfolyam: 7-8.

HELYI TANTÁRGYI RENDSZER. FIZIKA Évfolyam: 7-8. EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) Évfolyam: 7-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Fizika 2 1,5 Éves óraszám 72 54 Célok és feladatok A tanulók érdeklődésének felkeltése a természet,

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja Javaslatok a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Az Oktatási Minisztérium által

Részletesebben

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga

Részletesebben

Fizika. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló művészeti osztály tanterve

Fizika. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló művészeti osztály tanterve Fizika Nyelvi előkészítő évfolyammal induló művészeti osztály tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám - 2,5 3 - - Éves óraszám - 92 111 - - A fizika kerettanterv és a Nemzeti

Részletesebben

Fizika. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok tanterve

Fizika. Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok tanterve Fizika Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám - 2 2 2 - Éves

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:

Részletesebben

FIZIKA évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya

FIZIKA évfolyam. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya FIZIKA Óratervi táblázat a hatévfolyamos osztályok számára: Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11. 12. Heti óraszám 2 2 2 2 2 - Éves óraszám 74 74 74 74 74-7 11. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK, KÍSÉRLETEK 2018. Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium 1) A dinamika alaptörvényei Newton-törvények példákkal. A testek tömegének értelmezése. Kísérletek:

Részletesebben

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő

Részletesebben

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM

ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 ÚJGENERÁCIÓS FIZIKATANKÖNYV 7. ÉVFOLYAM Készítették: A tananyagfejlesztők 2015.

Részletesebben

Érettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak

Érettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak Érettségi témakörök fizikából -2016 őszi vizsgaidőszak 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Mikola-cső segítségével igazolja, hogy a buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Két különböző hajlásszög

Részletesebben

Fizika Évfolyam

Fizika Évfolyam Fizika 7-8. Évfolyam A 7 8. évfolyamokon fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani, anyagszerkezeti jelenségekkel és

Részletesebben

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszintű fizika érettségi vizsga

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan TANMENET FIZIKA 7. osztály Mechanika, Hőtan MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2003 Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai szaktanár

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!)

FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) KRK Szilády Áron Református Gimnázium FIZIKA középszintű érettségi témakörök 2016/2017-es tanév (nem tételsor!) 1. Egyenes vonalú mozgások. a. A kinematika alapfogalmai: pálya, út, elmozdulás. b. Az egyenes

Részletesebben

Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás

Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások Mérje meg a Mikola csőben lévő buborék sebességét, két különböző alátámasztás esetén! Több mérést végezzen! Milyen mozgást végez a buborék? Milyen

Részletesebben

TIZEDIKES FIZIKA TANTERV ( 2OO8. június) 1. FIZIKA TANTÁRGY

TIZEDIKES FIZIKA TANTERV ( 2OO8. június) 1. FIZIKA TANTÁRGY TIZEDIKES FIZIKA TANTERV ( 2OO8. június) 1. FIZIKA TANTÁRGY 2.Célok és feladatok: A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető fizikai ismeretek kialakítása,

Részletesebben

FIZIKA (emelt) Tanterv óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. munkaközösség-vezető. Ellenőrizte: Csajági Sándor

FIZIKA (emelt) Tanterv óraszámokra. Érvényes: 2013/2014 tanévtől. munkaközösség-vezető. Ellenőrizte: Csajági Sándor FIZIKA (emelt) Tanterv 0 0 2-2 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte: Csajági Sándor közismereti igazgatóhelyettes Érvényes: 2013/2014 tanévtől 2013. A Fizika 2-3 - 2 2,

Részletesebben

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 FIZIKA GIMNÁZIUM 1 FIZIKA GIMNÁZIUM Általános tantervű osztály 2-2 - 3-0 +2 +2 Emelt szintű idegen nyelvi osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Reál orientált osztály

Részletesebben

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

A mechanikai alaptörvények ismerete

A mechanikai alaptörvények ismerete A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

FIZIKA HELYI TANTERV 6. OSZTÁLY EGER, MALOMÁROK UTCA 1. TEL/FAX:

FIZIKA HELYI TANTERV 6. OSZTÁLY EGER, MALOMÁROK UTCA 1. TEL/FAX: EGRI BALASSI BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA 3300 EGER, MALOMÁROK UTCA 1. TEL/FAX: 06-36-412 464 E-mail: balassi@balassi-eger.sulinet.hu FIZIKA HELYI TANTERV 6. OSZTÁLY Készült: a központi Kerettanterv alapján:

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

FIZIKA. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése

FIZIKA. A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése FIZIKA A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A szakközépiskolai fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetıséget teremt, ajánlásokat fogalmaz

Részletesebben

1. Cartesius-búvár. 1. tétel

1. Cartesius-búvár. 1. tétel 1. tétel 1. Cartesius-búvár Feladat: A rendelkezésre álló eszközök segítségével készítsen el egy Cartesius-búvárt! A búvár vízben való mozgásával mutassa be az úszás, a lebegés és az elmerülés jelenségét!

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam A gimnáziumi fizika tantárgy óraterve FIZIKA A GIMNÁZIUM 10 11. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Évfolyamok óraszáma 10.évfolyam 11.évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 10.évfolyam

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag

Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag Fizika érettségi 2017. Szóbeli tételek kísérletei és a kísérleti eszközök képei 1. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika BEVEZETÉS TANMENET Óra Tananyag Tevékenység, megjegyzések I. Mechanikai rezgések és hullámok 1. Bevezetés Emlékeztet : A fejezet feldolgozásához

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.

Részletesebben

TANANYAGBEOSZTÁS. Kompetencia alapú fizika 8. osztály. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán

TANANYAGBEOSZTÁS. Kompetencia alapú fizika 8. osztály. A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TANANYAGBEOSZTÁS TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008-0149 A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán Implementáló pedagógus: Nagy Gusztávné Implementációs terület: Kompetencia alapú fizika

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV A Természet nagy könyve csak azok el tt áll nyitva, akik ismerik a nyelvet, amelyen írva van: a matematika nyelvét. Galileo Galilei Zalaszentgrót, 2013.

Részletesebben

FIZIKA évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13 1. A TÖLTÉS ÉS ELEKTROMOS TERE... 15 1.1. Az elektromos töltés... 15 1.2. Az elektromos térer sség... 16 1.3. A feszültség... 18 1.4. A potenciál és a potenciálfüggvény...

Részletesebben