É R T E S l T Ő J E. SALAMIN LE8, állatui Fl)reáltanoda ELSÖ ÉVI. Szerkeszté 1875\6. SOPRON királyi igazgató. NYO~JATOTT J\EICHARD ADOLFNÁL.

Átírás

1 áatui F)reátanoda ELSÖ ÉVI É R T E S T Ő J E. 1875\6. Szerkeszté SALAMIN LE8, kiráyi igazgató SOPRON NYO~JATOTT J\EICHARD ADOLFNÁL.

2 T A R T A L O M: r. IL III. IV. v. VI. v II. \ 7Ir IX. x. XI. XII. XIIL XIV. XV. XVI..A. föreátanodai Tody-gyászünnepéy. i\ reáiskoai oktatás terve I 8761;-ben. A tanári kar és n1ü.ködésének kimutatása. Fesöbb rendeetek. Adatok a tanoda történetéhez. i\. tanoeának átvétee az áam áta. Szabad dogozati feadványok és ovasmányok..:\.z önképzö kör ügye. Tanszer gyüjte1nények szaporitása Jótékonysági rovat. Az iskoai takarékpénztár. Érettségi vizsgáat. Ipariskoa. A tanuók fevétee a jövő évben. Az ifjuság érde1nsoroza.ta. Statistikai kimutatás. ~ Cserepédányt kérünk Es wird um Tauschexempare gebetef..

3 A főreátanodai. Tody-gyász-itnnepéy. Hírét Y e vén a soproni főr1- átanodának tanártestihete T o d y F e r e n c irodaom történetünk megteremtője várata.n s m e gd ö bbentő kimuásának, azonna rennkivüi értekez etet hivott ÖHsze, meyben ehat:í.rozta, hogy az év december ha,ának 10. napján ehat tudósunk jobb étre szeaderüését még ugyanazon hónapnak 14. napjan métó gyász-emékezette üi meg. A tanártestüet e határozat vaósitása végett báromtagu bizott:::ágot váasztott, mey az ünnepéy megtartását a következőkben áapitotta meg. Az it]uság nevezett napon 9 órakor tt heybei káp taan tempomban isteni gyásztiszteeten jeen m,eg. mey után vissr.a tér a tanodába, ho Moer Ede tanár emékezetet ovas. Az eméke~etet kövesse egy akami köteménynek eszavaása vaamey VII. osztáybei tanuótól Az akarni köteménynek kószitéséve, Schosjarik K. tanár bizatot me~. Egyszersmind kéressék meg a heybei férfi daegyet, egy {ryászéneknek eőa dására. Nevezett napon a föreátan odai i~juság csakugyan részt vett, Tody Ferenc tiszteetére mondott gyászm i::;in, meynek végeztéve testüetieg a tan o dába ment vissza, ho ~Ioer Ede tanár az összegyüt kózönség és i(juság eőtt em ~ékezetet o vasot, me y ben Tody Ferencet fő eg mint a magyar irodaomtörténet megaapítóját jeemezte. Az. emékezet igy hangzott : Tisztet gyüekezet! Az események vátakozó.sa, a viszonyok küönféesége veti e a bizonyos irány fogamzó csiriját s szüi meg az egyes korszakokat. Ez események és viszonyok aakuása azonbn,n mindig az ember szeh emébő indu ki. Az em beri ~ze11em az, mey hatékony erejéve, szabad ehatározásáva, teremtő hatamáva nyú be az idő foyamába, hogy nagy hatásu tetteit bae iessze örökké forgó keretébe s muó~ágának mindcn egyes pianatát érteme nyiatkozatáva, szünteen müködéséve megjeöj e s haadásában megakaszsza. Az emberi szeem az, mey isteni szikrájáva a tudományt tudománynyá, a művészetet művész etté a viágot vi ággá teremté. Jeenkezéséve aapját, fejődéséve sarjadozását, fejettségéve virágzását adta meg ezeknek. Művetsége 1

4 magvát m{tr terrné E:zeti áapotábra hordta magáva s csak az eszméés meegitö sugarút óhajtotta, hogy gyökeret foghasson s a magasba hajthasson. - Bár merre forditsuk tekintetünket, mindenünnen az emberi 'ész nyoma, hóditmánya., győzh et en ségéne k bizonyitéka táru e é1~ k. Az idő homáyos méyében, az ókorban, derengó szürküetébeo, a középkorbao napviágos fényében az ujkorban, m!ndenütt az ész ura1na érvényesü, - de ha. ezen korokban vissza tükrözii dő é rteem vivő i t keressük, hasztaan keressük - csupán hot nevökke taákozhatunk S mi tanuskodik egykori étökrő? A rövid éet, az ideigenes L\radozás~ hot név? - Szeemök! Hü ve1ye e páott, énye köztünk jár. Értemünk, fen~éges pocára nem egyszerre emekedhetik fö. Lassu csökönyös s Inegingatbatan kit ü rés kivántatik meg ahhoz, hogy nemünk métóságát, függetenségét, hivatottságát vee eérhessük. Szenvednünk és n1unkákodnunk, néküöznünk, és iparkodnuni, edzödnünk és törekednünk ke, ba azt akarjuk, hogy értenünk foganjon és étesitsen, ha azt akarjuk hogy s ~eemünk a természet m inde n titkába behas'son s ön ünknek 0 takart rejtv~nyességét fö fedje. Nyomorra, veszéyye szembe ke szánunk, ha étünk tudatára éhredni s az ismeretek bodogító viágosságára szert tenni aka runk. A meddig esz vaani, a mi megtejtésre szoru, a mi még megmagyarázhatan, np.m nyugodhatnnk s nyugodni nem is fogunk. Taágatássa be nem érhetjük s enyészetünket csak az a meggyózödés enyhítheti, hogy egykor semmi se1n esz a mi a z en1ber szemé t be háyogozhatná. Sze em ünk vi s~ za hökkenés nékü viágosságra tör, oy viágosság a, n1ey mindent e önt~ön átrezgö fényéve. Lényünk e kiváó részét a sors kipuhatohat~n szeszéye törékeny tetembe ototta. S igaztaanok, háátanok együnk-e ir:mta? Oús kárpótást juttat e mostobaságttért. rrestünk feoszohatik, porrá váhatik. Szeemünk nem tud a megsemmi s üésről S nem csak az egyesnek; hanem az összes emberiségnek s1.eeme epusztu hatan, mi ve amaz ennek eszméit, gondoatait, érzemeit Iejezi ki s hirdeti. '' öbb szeem taákoz[u;a. 1 hasonuew ü tevékenysége bizonyos eszméket hoz ieszinre, meyek érintkezvén, egyrni.'tssa egyesüyé' és átidomuván szerte : zét ágaznak s sziárd áapoltil tömörünek Ataakitó hatásuk e nem háritató s a következmények, meyek beöe sarjadnak, majd oyanok, hogy á aános megegyezésse tötik e a kebeket, majd oyanok, hogy a társadaom uragó véemenyeit kétfeü hasitják s az een nézetű ek két táborát t{u:asz ~ják. A harc, mey a föfogás eü tőségébő keetkezik heves ehet, de oyan soha, hogy az em berek já v át aá ássa, tönkre tegye. A. j ó ügy az eszmék t.erén m indi g diadamaskodik s ha egy ideig a ferdeségek özöne bitoroja is an nak joghatóságát, eébb-utóbb rné'gis buknia ke ct jóhiszemü fouákság:tnak vagy megátakodott nézet.etérésnek. - Avagy nem tanusitja akánneyik tudomány L gy ik va11y músik korszaka, hogy esak a képteenségek harnazán keresztü r erg.. d hetett a tiszta tudás forrásához?.az eszmék küzdeme soha sem ehet úrtam,'lra az emberiségnek, - haszna evitatathatan. Az eszmék háborgásának!eroij á.sa, a győzeem kivivása után szünet á be, s azon időhatár, meyen

5 beü a harc 1 ezajott, észre vehető váa :ztó faa z ~i ru be. A kor szinezete mey a körümények szerint majd rikitóbb, majd hn,h ányabb árnyaatokat tüntetett fö, most összhangzó, iránya ;'ttt.ekinthetö s az eredmények összefogahatók. Az eszmék 1negsürüdtek, győztek s ní.nk maradtak Terj esztöit ne kutassuk, az éetben dljuk n ~ m akadunk - szeemir.g sem? Sz 1;emr'\k örökön é..mit érdeme, az a ki vaamey tudomimy korainak szeemeit nem c~a k föjegyezte, hanem tomácsota is? A ki az iritnyok eszórt akatrészeit össze gyüjti s egységbe füzi s a szeemek gondokozása -- mócja fonaán a etürt korok eszméit megvitatja, tarka áram atukat jeemzi s beőük nemzete müvetségé.nek képét eő,í.i tja? A ki e őtte meg nem járt ösvényre hág s vaamey tudomány ::t1apját megveti? - A ki uttörő vaamey tudomány meze.jén? - Az, aki irodamunk, a magyar irodaom becsét feismerte, adatait ankaeatan hévve összeszedte s történetót megirta: na.gynevü haot tunk - T o d y F e r e n c vot! Csodáatos! épen akkor szüetett, midőn nye vujitásunk harca. a eghevesebben foyt s nyevünk az irodami képesség ~ zinv o n a ára. fetörekedett ~ épen akkor épett a nyivános éette midőn később nagyhirre kapott kö tő ink s iróink di cső páy<íjok küszöbén áottak. Min!ha a végzet kedvezése őt :;zemehe vona ki, kortársai müködésének megfigyeésére, megörökitésére. ~1 ert. oy buzgaomma, kitartó tettvágygya ádotta meg, mey egyedüi fötétee a majdan e rős tehetség i gény ő munkásságának... A magyar irók serege két pártra szakadt. Az ósdiak és ujitók átak egymá<3sa Sí' e.mben. ~zek Kazinczyva éükön a nyev aesthetikai fejesztését tüzre ki céu, a fogaom egfinomabb árnyaatainak kifp.jezésére) a mondat tze rkeze egváto-atos b forduatain~k szépségére; gördüékeny foyamatasságra akarták azt ajkamassá tenni, mit küönösen idegen müvek forditást'lva gondotak eérhetönek..azok a nyevet a természet szük korátai közé szoritották s őrködtek azon, hogy semmi uj ic eg ~usze rü bee ne vegyüjön. F étették a nye v nek szüzességét. A népies, hagyományos, szoká,os, kö;.napi vot eőttük Bzent ietheten. Inkább akartak hosszadamasu,k, körüirók enni, semhogy vaami ujszót fö Yegyenek, hasznájanak, terjeszszenek. J obhau tetszett nekik a atinosság ke verék i'zo., mint a mü ve ts ég tiszta: átátszó s:;ine. Hozzájok főeg a régiebbek s kevésbbé tehetségr.sek csatakoztak. ' Kazinczyhoz az ifjabb nemzedék, tehát a jöv ő bimbója, mi a sikert iéiig U ir biztositá, s u óbb tr.jesen ki is vivta. Tuzástó nem vot 1nent az ujitók pártja s küönösen az i~jabbak eg ' sz a végetegig üzték a szócsináás, - kik közé Tody is tartozott. Ebbeni haj a. ma ma. r egyete mi éreiben m u tatkozott, midőn Révay ~ Verseghi rendszere még foyvást eentezett egymássa. Ekkor az egyetem magyar nye v tanára C "inka :F. Ré va y utódja, do eenábasa vot, ki az ujitókeen az e őadcí.sok akamáva gyakran ki kets reformaikat gunyota, neve:ségessé tette. Tody ezen annyira föindutj hogy tár ~aina.k *

6 önkészitett foyó iratokat osztogatott, meyben Ozinke ejárását s evvaás á t megtámadá. Küönben irodami eőadásai oy soványok votak, hogy métán boszankodtak rá hagatói s köztök 'rody és Bajza, irodaom történészünk egked vesebb barátja. Egy padban köze egymáswz üt e két nagyra t e rmő ifju! Lekes, m eggyőző irodami eőadást óbajtottak, s a heyett Ozinke, Pápay Sándor vékony, száraz irodamára utata. Lesujtott kedvteensógge hagyták e a tantermet, s ha már kötőink, íróink é őszóban vaó jeemzéaét nem évezhették, egaább nézdegéték az a.ntiqu ~trius kirakott kiadványainak eimapját.... 'rody mint majdnem minden iró verseéssei kezdé meg páyáját, s néhány köteményét közöte is, sőt Kazinczyhoz egész csomóva köszöntött be Kazinczy mint mindenkit ugy őt is serkentette, dicsérte s a kimutatott bib ~k javitá~áva a heyes utra terete. 'rody azonban csakhamar meggyőződött róa, hogy azok csupán.az ifju tüz pianatnyi föobbanásai. Erezte, hogy nem e térre szóitja a hivalás s hozzá fogott az irodamak tanumányozásához. A böcsészeti foyam? végeztéve, az orvosiba iratkozott be. Ez időben veszi kezdetét érdemtejes irodamárunk következménydús kettőt:i páyája. Orvosnak szánta magát s fogakozo tt az irodaommal A kinikán hagaa a bonctant, akásán szépművek tanumányozásáva, bíráásáva tet e ideje. S ez nem esett egyik vagy másik tudományánair rovására. N emsokái a enyeri az orvostudori koszorut s ir sza km unkákat; gyüjti a készüő magyar irodaoi történetének anyagát, eveez a egnevesb irókka, kötőkke. Kéri mindegyikök éetrajzát műveit. Fökeresi a Pesten tartózkodókat. Baratságot köt Kisfaudy Károyya, Vörösmartyva, Ozuczorra, kikke az estvék et 1najd a maga szobájában, majd a1. ő akásukon töti. frtekezik ve ő k az irodaom ri apotjáró, eőmozd itásá ró, fövirágoztatásáró. A :fiata szerény Bajza eső versét ő viszi Kisfaudynak s ő hozza meg a bátortaan,. habozó ifju kötöek a fó!véte örvendetes hirét. Ejár BajzúYa a Budán akó öreg Vin\ghoz, ki őket ádásáva magyar irókká avatja. S e m e ~tt szünleen dogozik, tanu, buzdit..megküdi Kazinczynak "Sokrates Erköcsi Inté soinek~' fordítását, mit Kazinczy javaó, int ő, eke s í tő ta.nácscsrl fogad. Átteszi magyar nyevre Schier,,R auber'~ tragoed i áj~lt, meyben még hemzseg a sok gormanisn1us s a ferdén akotott uj szó.... S megjeent Székey Sándor a,~szék eyek Erdéyben '~ cimü éposa, mey a pesti papn eveőben évő Ozuczort s a '.eon ín n e veősködő Vörösmartyt annyira megragadja, hogy mindkettő ugyanazon evbeu fog épos íráshoz. Ozuczor "Augsburgi csa Uj a" 1822 ben Ki ~ fa u c y.a uroritjában napviágot át. Nyevén és eőadá s án kivü, küönösen hazai t í.rgya növete. hatrls t'tt. Az. ovasók gyönyörködtek benne, he Y ütek tőe. Gyönyörük, e k~sütségök tet0- pontjára hágott, midőn Vörösmarty "Zaán futásá" -ban a mut fen8éges s a jeen gyászos hangjai érzékütek meg. A kor _hanguata hü Pn tükröződött

7 O i benne vissza s zengzetes nyevezete fáj ós buroknt penditett meg a magyar ekében. Mindenki érezte a jeen es mut siramasan d i cső visszá-5ságát. És rrod)'? - rrody bfinkódott, örü t és csodáta Vörösmarty ragyogó fenköt tehetségét. De nemcsak bámuta, hanem otúrt is épitett számára. A k ö tő szeemének ihettségp>, a rnü aapeszméjének mngasztossága átj{trta egész ény ~t. Nem nyughatott. y k ö tői jeenséget itthon s a kűföd i) n is ismerni ke. Zokon vette, hogy \ azinczy, aki a parányi, de buzgó törek vő tehetséget magához emete, Vörö~mar ty r ó a csiogó tehetségrő hngat s közönyt mutat iránta. Ezt nem tűrh ette, s evében erköcsieg kényszeríté a dicsérő nyiatkozásra. :Maga pedig németü és magyaru dicső í té a ángekű k öt ~)t. Igy keetkeztek "Aesthetikai eveei.".a. kötő phantasiájának üktetése érzik e munkája minden során. ~Iintha nem az érteem, a megfontoás hideg bíráata súgta vona go ndoatait Toa minde.n Yonása méy érzemet csöpögtetett e könyve minden betűj ébe..a. kritikus mintha eköcsönözte vona a k ötő i mü biráiásakor a kötő eküetét. Zaán futásának szingazdagságál szinte rá nyomta aestbetika i eveeire. A ~yön y örköd ó s gerjedeme annyira efogta, hogy a k ötő tévedésein esikott s ezeket is szépségnek tartá. Á.rpádot a jeen1 ne továbbjának nevezte ; pedig tudjuk, hogy a jeemfestés tartozik hiányai közé e münek. A cseekvény aza rendje aig hogy fe tünt nr.ki E1> é pos mindarneett oy mü, mey kitünö vonzó részetei ve bátran fö ébresztheté az o var Ó és i ró közönség rokonszenes érdekét. S Tody a benyomás e ső ingeréve fogott e nagyszerű, de ehibázott kötemény sréptani tagaásá1oz Hogy nem a szigor ki1nóetenségéve mon Jott róa itéetet, azt részben tárgyának s a beé fektetet t eszmének, részben a kor eentétes áapotának s annak ke tuajdonítani, hogy a maga nemében eső iy termékünk Yot. A szomorn jörf) sejtemei föderütek a k e b ~ ekben s a mut káp áztató képei nrmi reményt fakasztottak bennök. ''ody foyvást csűggetenü bovárkodott Föhányta a könyvtárakat; fc kutatta a régi kötőket, beéjök merüt s forgatta az é őkke együtt. Szándéka a magyar irodaom történetének megírása, mindinkább izmosodott. ~ár közeedett ntósuásá.nak pianata. Még csak egy - kettőnek néküözte éetrajzát. S 1827-ben augusztus 25-éu igy ir Kazinczy-nak : "me - a kézikönyv. n ső kötete. Fogade nyája:-;an kegycsen Mesterem és Barátom! nemcsak, de vedd egyszersmind pártfogásod aá is Gyorsan készüt munka ugyan, dc sok,_;sztendei studiumok gyüm öcse." Az e s ő, magyar irc,caom történetnek nevezhe tő könyv, német nyeven krrüt nyivánosság eé. S rniért '? mert ar, e őke ők háza hezárut az e őtt, a 111 i 111agyar vo t, s mert a szcrző küönösen őket akarta meggyőzni éetrevaóságáró és a kűfödnek rnegn1utatni, hogy nekünk is Yau számbaveetö kötőnk, irónk és iro.dam~nk b :tn j ui us n t.osó n ~pj á u europeti utjára ké irodamáru uk. Cseh-

8 6 országon Prágán keresztü, ho egy régibb kor dús mü- és irodami em ékein borongva, vissza emékezik az iyenekben szüköködö honjára, Németor&uígbn. utazik. Itt meghívja Wieand s megátogatja Goethét Schier sirhama föé hajo s megrezdü mindazoktó a merész röptü gondoatoktó s érzemektö1, meyek 'a aba ez eévüheten német kötő eméje és szivében átviámottak s egy nemzet testét fövianyozták. Berinben föovasást tart a magyar nyevrő Itt veszi eveét a würzburgi,, bajor kiráyi vhiosophisch mediziniscbe Gesescbaft"-nak d i pomájáva1, me yben az eve r ző tagjává kinevezi. Li pc~ é ben hazájábó meg arró értesítik, hogy az orvosi kar tagjává váa,sztott.a..\ megepet~s rajongó öröme az:mban Londonban várakozik reá. Az az öröm, me y nemzete kötői genit1sának eismerés ~bő, tiszteésébő eredett s meycs: k az önzet en, hon társai hirét-nevét sziyén viseö hazafiban tud megcsend üni. Az angook közt taákozott egy férfiu, ki a magyar kötők müreinek fordítására s a magyar kc}]tészet megirására váakozott. Neve Bovring vaa.. Midőn Tody Angoo:.:zágba érkezett, már szétiben kt1 zö1ték a apok az átütetett köteményeke t. A véeten mi n tegy megüni átszott irodaom-történetünk megeremtöjének a túvo országba vaó bevonuását. Bovring kiváncsi hódoássa sietett Todynk eé. Eső rend ü ango házak ajtaja készségesen nyi t meg e őtte. Hazájának tett szogá1ata ege őszö r is küfödön részesüt eismerésben. Az e tájt Londonbó ketezett evee a ba.zafias önérzet s a jö\'ő oe heyzett bizaom hangján szó. A tapasztatak haza jötte után még inkább sarkaták ki tü zött feadatána" megodására. Uj kedvve, uj e r őve karota fö munkakörét. A nehéz aka. dáyokka m egküzdő tudományos magyar akadémia étesítéséhez verejtékének nem egy gyöngyéve járut. A Kisfaudy-társaságnak, mey eeinte c~ak un ~ kák kiadásáva, dijazá;;áva eégedett meg s ma a szépirodami inté-zetek e. ö sorában tündőkik ő rakta e aapkövét. A apszerkesztés suyos terhei tő sem rettent rissza. müvészet és tudomány ápoására Bajzáva és Vörös martyva az "Athenaeumot" szerkeszté, me y j e e ~e ink fej es ztő iskoája ro t s tartama.:;ságát még- maig is aig muta föü irodami közönyeink vaameyike. Számtaan kötöt kiadott, 8rtemezett és átott e éetrajzáva. Tuajdonképeni hahatatan érdeménok métatá')ához azo nb~n csak most érünk. Arró a mür ő van szó) a m i u ö e őtte nem étezett s utána még nem tá.nadott. Amey magaba rejti a nem zet i szeem fokonkénti é r e őd ését, mü ve tségünk om bo~od ó szakai t, kötői nk, i ró ink sokszinü csoportozatát, írodarnunk összegét. S t=! Z - ~ "Magyar kötészet kézik;)nyve'' összekötve a., :\Iagyar irodaom tö rténetéve. Aakjára nézve k~t küwn önáó rnü ez, tejességére egy. n:fig abban egyed ü a kötőkpt) addig ebben a köt0kön ki v ü a prozairókat és tudósokat is tri r gyaja. Egyik a másiknak kiegészí tője. Ott a kötöket bőven jeemzi, itt rörídehben, vegyest az egyes tudományszakok képviseői ve. 1 ~50-tő magántanára évén az aesthetika és irodaomnak a buda p e~ ti egyetemen, szerves egészet képe ző föovasá,ait 1855-ben összegyüjtve sajró

9 aá rendezé s a,~magyar kötészet kézikönyve" eim aatt kiadá, mey terjed koráig azaz Kisfaudy S~ndorig.,, A magyar n e mz~ ti irodaom története" néhány kiadásban meg eű zte ama müvét, bev ~~gzettségében azonban csak ben ment át hirtokuukba, s ez a egrégibb időkt/h az 1848-ig évig kiszé esü. Ha vissza képzejük: 1nagunkat azon id őszakba, meyben 'fody a magyar irodaom történet megirásához fogott, eheteten, hogy észre ne vegyük mindazon jeenségeket művében megtestesüve, meyek azt oy annyira mozgamassá, vátozatossá tevék. A poitiket és kötéizet e váhatan u öekezett s a~ rajta hagyta a csók eáruó pirját. A viszonyok: megrázkódtató benyomása, a társadaom ked ves vagy keemeten tüneméuye, a evertség és föépüés., a kétségbeesés és biztatás. a remegés és izgatotteág, a reménykedés és csaódás, a buzditás és megféemés egy-egy köteményben hangzott vissza. A k ö tők ó hajtottak, jósotak, remétek, a nép megdöbhent, föocsúdott és kétkedett..a z eébb töprengő s most biztató kötőnek nem mert hinni. A csüggedést nem váthatá fö egy hamar a magához térés. A egszembeszököbb érzemek huámtor1ata boritotta e a kedéye'ket. A nyomasztó e.vegó annyira efojtotta a éekzetet, hogy üde szeőjének beszívására efuadt. - Tody szintén e behatások aatt áott, csakhogy az)nfeü még foytonos érintkezésben is: a hanguat kifejezői ve, a kötőkke és irók ka. Amit ök éreztek, érezte ő is. Amit ök sejtettek, sejtette ő is. A barátság, a szeméyi közvetenség oy szorosan füzte hozzújok, hogy keb ők eghakabb dobbaná::;át is meg3rthette. S fön akadhatunk azon, ba ö kötő barátainak intentióit, gondoatait, műveit mint erekyéket örz S, veők mint szeritségge bánt s arany keretbe fogata? Ezen megnem ütközhetünk Minden érzés. mey e korszak kötói termékeiben kinyomódott, saját szivében is megrezdüt egykor s a visszaemékezés édes-bús percébeu anná inkább e1ágyitotta. Innen van az, hogy nem kritikai efoguatans{tgga hozott itéetet egyes kötőkrő és műveikrő. Az érzeem annyira eárasztotta irodamunk történet~ nek megakot{\ sakor, hogy könyei megovasztották a kritika fagyos kérgét. A semmibő vaamit étrehozni természet föötti. A széthánytba, szerte ziátha rendet egységet fuvani határos vee. Vaamey nemzet köt ői bő a korok eszméinek ánczoatát összeiieszteni a kötők és nép egymásra hatásának mozzanatait, kifürkészni, egyesiteni s beőők a nemzet szeemét, az ertvut időknek huámzatos ingadozását majd assúbb, majd rohamos átaah.it{\ ~át fényes tükörben eénk varázsoni, - oy ehatározás tette, mey - egyedü áva utánozhatarr, pótohatan! Utánozhatan mive az útódoknak nem nyiik akaom többé összegyüjteni azt, amit egy fáradhatan eme már összegyüjtöti; pótobatan, mert ó átaa birjuk csak a nemzet egmagasztosabb kincsét s néküe a haadás ösvényén egördirheten rögökbe ütköznénk. - 'rody irodami történetéve oy.ajándékot nyujtott nemzetének, mey ffiint gyémánt, csiámát sohasem fogja e ve~zteni. Bee van vésve fejódésünk minden egyes szaka, mutunk minden nev e~e te::; szeemhőse1 jeenünk mü vetségét 7

10 eőmo z dította értemi rugó.ia, s j övőnk kecsegtető biztosítéka. Ha müve ema rad, taán még ma sem t~ j é kozód h atnánk szeemünk munkákodása terén, s még ma sem i sme rn ők tejesen szeemi éetünk phásisait. Tody 1805-ben sziietett. Öt évve k ésőbb mint Vörösmarty és Ozuczor, egy évve késő bb mint Bajza s nem sokka k~sőbb mint irodamun k s közéetönk egnagyobb férfirti. Akkor ét minón mindezek hazájuk hirének erneésén bazgó kodtak s a egd i csőbb cénak tokintették: önnönmaguk s mások miveését. Ha most szét nézünk, egyikét sem taájuk az éők között. Az utosó; ki őket túéte s nem rég követte, kinek sírba szátakor koporsójuk föuec utoszor nyikorgott - T o d y F e r e n c vot! - Ennek eovasása után Dein József VII. oszt. tanuó eszavata Schosjárik 1{. tanár készitette akami köteményét, mire a heybei férfi daegyet a Monár J. tanár szövegezte gyászéneket adta eő. A nagy tudásunk, de föeg irodaom-történészünk pótohatatan veszteségét áhitatos kegyeette s gyászos emékezette megünnepevón, eoszotun\( a súyos benyomás fájdahuas érzetével

11 n. A reáiskoai oktatás terve ben. I. Történeem. Cé. a) A görögök és 1 ó maiak történetének ismerete, amennyiben az a modern éet aakuására befoyt. b) A modern törtéuet azon korszakainak ismerete, meyekbő 9 müvet népek jeen áása m egérth ető. c) Ismerete hazánk múr e ő d ése történetének, a társadami viszonyok és a törvényhozás kü önös tek i n te tb e véteé ve. A tör-ténemi oktatás ten'e : ~ ~ ~ I osztáy 2 óra. a) Magyar történet IV. Béáig. (A honszerzés. A kereszténység Magyarországban. Keresztes hadak. A tatárjárás.) b) A nye v i oktajássa kapcsoatosan, ovasmányokban nyujtandó : görög mythos és bösmonda a) Magyar történet a mohácsi vész1g. (Az Anjouk kora. A török háborúk. Hunyadiak kora. A mobácsi vész.) b) A nyevi oktatássa kapcsoatban: görög történetek a perzsa háborúk befejezéseig. 9 a) n1agyar történet a Habsburg-ház urakodása aatt. b) A nyevi oktatássa kapcsoatban: görög történetek P erikes korátó N agy-sándorig. IV. osztáy 4 óra. Ó-kori türténet áttekintése, Róma történetének tüzetes tárgyaása Augustus csaádjának urakodásáig. V. osztáy 3 óra. A kereszténység történetei Amerika föfedezéseig. (A kereszténység eredete és terjedése Oonstantinusig. A népek nagy vándorása és az annak foytán aakut uj áamok történ ete a magyar áam aakuúsaig. Az izam eredete és terjedése. A pápaság urama és a kereszes hadjáratok. A középkori viszonyok bomása.)

12 10 ~ ~ ~ ~- VJ. osztáy 3 óra. Középkor új k0r IL J ózsef koráig. 1 V J. osztáy 3 óra. A egujabb kor története. (Az amerikai szabads í gb arc. A francia forradaom s Na po eon kora..az ujabb forradamak és az ujabb ::Lami aakuások) VIII. osztáy 3 óra. :Magyarország pragmatikai története. II. Nyev és irodaom. 1. M a g y a r n y e v és i r o d a o m. Cé : a) A nyevtan öntudatos és aapos ismerde -és azon képesség, hogy a tanu ó oy tárgyakró, meyek tapasztaatának és tanumányainak körébe esnek, viágosan, Bzn.batosan és stiaris ügyességge szóani és írni tudjon. b) Irodn.mi mü v ek o vasá.sáo és a széptani aapfogamak fejtegetésén, meg a müfajok eméietén aapuó ismere te a magyar. irodaom fejődésének. A magyar nyeni oktatás Prve: L osztáy 5 óra EgyszerU mondat ~ mondatrészek; fő- és meékmondat megküönböztetése, - Mondattani aapon tejes an.k tan) tekintette a hangtani módosuásokra. Szóképzés ; az éő képzök. E1b eszó 1ő prózai és kötői ovasn1ányok. (L. a történeem i oktatás ten-ét.) Hetenkin t egy -egy irilsbejj do]gozat.. osz á \- 5 órn,.., J oszt~l\' 4 óra.., Ö.. szotnt mondat szerkezet (subordinatio, coor dinatio) poriod us.) :Th1óc1- és idő tan. Határozók tana r:.szete..-rn. - -.Szókúpzés. Az o ra mán y okban eő fordu ó synonymi1.k magyarázata, ús egybeáit(tsa. Ovasmányok, mint az eső osztáyban. Hetenkint egy-ogy inísbei dogozat i A nyevtan rendszeres áttekin tó:3e (hangtan) ~.Liaktan, moncattan.) - :Magyar prozódia. Az o!vasmúnyokmn e őforduó tropusok,. figurák magyar(tzata. O v a~ máo yo k, mint az eő bbi.:oszi.lyokban. HetenkiHt egy-egy iráshei dogozat.

13 ~ V. oszb'dy 4 órtt V. osztáy 4 óra. VI. osztáy 3 óra. A. stius áha'mos törv ;ny ei (viágosság~ zabatosság, szépség, hangzatossi\g, é{ nkség, nttozatosság stb,) j a k ö tői éi:i prúzat st i us küönbségei (tekintette a közéetijen e őfordn ó főbb ügyiratnkra is.) - Verstan..M egfeeű o Vttsmt'tuyok, részben ó-kori kassikusok forcitúsaibó (k ötő i : ]yrikus kötemények, romúncúk, ban.dúk.) Két hetenkint, egy-egy irásbei dogo za t A kompozició átaunos törvényei (ebeszéés, 1eir{ts, C.rtckezé. stb.) ifegfe e ő o vasmáuyok (kötői : dráma, p. Shakespeare Corioimnsa, tekin ette a drámai kompozici ó saj átsitgaira.) K~t hetenkint, egy egy irásbei dogozat. Rhetorikc, A prózai mí.fnjo \ eméete Megfeeö ovasókönyv, tekint8tte a reformáció és a ne1nzeti harcok korabei irodaomra is. - Rendszeres magán ovasm!íny. Havonkint egy-egy irásbei dogozat. f V I. osztáy 3 óra ~ Poetika. A kötői müfajok eméete..m egfe h!ő ovasókönyv, tekintette az magyar irodaom fejőc és(~ r e. ~ Rendszeres ovasmány. iavonkint egy~egy irásbei dogozat. ujabb maga n ' ~ ~ V. osztáy 3 óra. 2 órtt. a).ma.gyar iodaom:.a. magyar irodaom fej ő déséne'k áttekintése. - RendszerBs magán ovasmány. Havonkint egy-egy irásbei dogozat. 3 óra. b) Phiosophia: Psychoogia eemei (bevezetésú) ; ogika. - ~. O. 2. N é m e t 11 y e v é s i r o d cl o m. é : a) Biztos nyevtani ismereten aapuó megér té~e a~ ujabb német irodaom kjvi.tú>b kassziku JUÜ\einek. b) Azon képe~ség, 1ogy il ~m uó vaamey, az oktatá körébő vett tárgyró német nyeven heyesen és szabatosan írni és szóói tudjon.

14 t 2.A német nyevi oktatás terve: ~ ~ Egyszerü mondat, mondatrészek. - - Decinatw I. osztáy és motio ; a conjugatióbó a szeméyragozás és az 4 óra. igeaakok megküönböztetése idő- és módje zők aapján. - Szótaimá.s, főeg tárgyi csoportokban. II. osztáy 3 óra. Fő- és meékmondatok. A határozók tana részetesen. Tejes conjugatio. S7.óképzés eemei, főeg szótanuás etymoogikus csoportokban. III. osztáy 3 óra. IV. osztáy 3 óra. Az összetett mondatszerkezet. -- Időtan, - Az aaktan és szóképzéstan kiegészítése az ovasmány aapján, - Az ovasmányokban eőíordu ó sajátos német kifejezések, synonymák kiemeése és egybeái tás a. A német grammatika rfndszeres áttekintése. A. sajátos német verstan eemei. Szóásmódok, synonymák, tropusok foytatóagos magyarázása. A négy asóbb osztáyban, míg a grammatikai oktatás foy, a magyar ovasókönyvve tartamiag rokon s tárgyiag kiegészítő ohasókönyv hasznaandó. Mind a négy osztáyban hetenkint egy-egy irásbei feadat. V. VI. osztáy 3, 2 óra.. VII. osztáy 2 óra. Vii. osztáy _2 óra. A nyevtani ismeretek ébrentartása meett nagyobb prózai munkáatok és megfee ő kötői müvek ovasandók, tekintette a magyar nyevi stíistikai és rhetorikai oktatásra. Két hetenkint, egy-egy irásbei dogozat. Kötői és prózai ovasókönyv, főeg Göthe és Schier müveibö, tekintette a magyar nyevi poetikai oktatásra. Havonkint egy-egy irásbei dogozat. Prózai ovasókönyv, fő eg a német tudományos stius megismertetésére, tekintette a reáiskoai tanumányok körére. Havonkint egy egy irásbei dogozat.

15 3. F r a n c i a n y e J v és i r o d a o m. Cé: a) Biztos nyevtani ismereten aapuó megértése az ujabb francia irodaom kasszikus müveinek. b) Azon képesség, hogy a tanuó vrtamey, az oktatás kör é bő vett. tárgyró szóó magyar szöveget hibátanu franciára forditani tudjon, és <'L francia nyev szóbei hasznáatában j:n tn.ss8.got tanusítson. A francia ngetji oktatásnak term3: ~ ,-----~ I L osztá y u orn.. 'J ' Egyszerü mondat, mondatrészek - :\Iondattan aapján az aaktan eemei, jeesen : az ige :Zeméyragozása, az idő - és módjeziík megküönböztetése; a főn év és artikuus aakjai; a meékné\7 nemi vátozása. - OvasmánY : k,önnyebb uép1es ebeszéések (mesék), történ0miek. - ~zó t anu ás tárgy i csoportokban. Hetenkin t egy-egy irásbe i dogozat ' III. osztáy 3 óra. A bővített, az összetett és összevont mondati a határozók tana. -- -Aaktan foytatása : igeragozás, az ovasmányokb f,n eőforduó úgynevezett rendbagyő igék. - - Szóképzés eemei, föe~ szótanuás etymoogikus csoportokban. Ovasmány, irásbei dogozat mint a m ege őző osztáyban. 13 IV. osztny 3 óra V. osztáy 3 óra. VI. VII. osztáy 2-2 óra A függö mondat; mód- és id őtan. - A ajctan befejezése; szóképzés tüzetesen. - Synonymák és gaicism us ok. OvaRmány, irásbei dogozat, mint a m egeőző osztáyokban. A rendszeres nyevtan befejezése (aaktan és mondattan). - 1 Ovasmány, tekintette a n1agyar nyevi oktatás eméeti részére, vaamint a történeti oktatás tárgyára. Két hetenkint, egy-egy irásbei dogozat. A rendszeres nyevtan befejezése (aaktan és mondattan). Két hetenkint, egy-egy irásbei dog0zat.

16 14 ~ ~ ~-- VIi. osztáy 2 óra. A rendszeres n y e v t tn befejezé:;,e (an,ktan v ~ mondattan). Havonkint egy-egy irásbei dogozat. Födrajz. Cé: A föd térmészeti és ib11ami viszonyainak aapos ismerete küönö.~ tekíntette hazánkra. A födrajzi oktatás terve: ~ ~ ~ I. osztáy ~óra. ) Magyararszúg és a Födközi tengert környező országok (nev. :BJurópu. háron1 ddi fészigetének, Eitázsia és ~frika észak i partjának) természeti és áami vi szonyai (anaytikus modorban). 2) A eginkább eőforduó közeteknek (ta! ajnemeknek ) és a egfetünűbb p hys. tüneményeknek, rneyek a föd feszinének aakját vátoztatják, szem!éeti módon vaó ünnertetése, kiváó tekintette a hazai viszonyokra. IL osztáy 2 óra. ) Európa többi része; a födrész áttekintése. 2) A meteoroogia és kimatoogia egeemibb részei, tekintette hazánkra és födrészünkre. III. osztáy ~óra. ) Afrika és Ázsia azon része, meyek az eső osztáyban nem tárgyatattak. 2) A mathematikai födrajz eemei (a föd aakja, nagysága, feüetének természeti feosztása a födségek és tengerek jeemzése. A föd moí.-gása, födövek, égaj.)

17 ~- 15 IV. osztáy 2 óra. Amerika és.a asziráia födrajza (természeti és ethnographiai viszonyai), tekintette a fefödözések és gyarmatositások történetére JS. J V. osztáy 2 óra. Európa áamainak poitikai födrajza, o yar-ausztriai monarchia kivéteéve. L a ma V L osztáy 2 óra. Magyar au~ár i ai monarcbia födrajza ' ~ VII. osztáy ~óra... BJgyetemes összehasonító födrajz. A fö természeti viszonyainak reneiszores tárgyaása, mindig tekintette hazánk hason ó viszonyaira \\ VIII. osztáy 2 óra. Összehasonító födrajz, a föd term észeti és poitikai viszonyai kiváó tekintette hazánkra. IV. Természetrajz. Cé:.Az érdekesebb áat- é~ növénycsa portoknak szem éésan és összehasonításan aapuó rendszeres ismerete. A fontosabb ásványok és közetek tuajdonságainak, úgy szint8 födünk kérge akatrészeinek és. időszakonkinti fejödésének ismerete, kiváó tekintette hazai viszonyainkra. Az emberi physioogia eemei.

18 - - osztáy 3 óra. A tn mészetrajzi oktatá.<; en'e : A téi féévben á a t t a n; e céra az emősök sorábó. oyan áatok tárgyaandók tüzetesen, hogy közöttük minden rend taájon képviseőt A tüzetesen eirt áatokka rokonokat azokka együtt röviden meg. ke ismertetni. A nyári Jéévben növénytan.. Egyes é ő növény pédányok megismertetése áta :'a növények aak- tana és a tenninoogia begyakorotatik. II. osztáy 1 2 óra. Téi féévben az. á a t t a n b ó a fönnjezett szempontbó több. madár, ha, h ü ö, ízáat, puhány,. féreg és sugáráat tárgyaandó. A nyári féév eején 1nég néhány. növényt, utóbb pedig 'néhány fontosabb rovart ke megismertetni. - (A tá'gyaandó növények éő pédányokban mutattatnak be, az áatok közü pedig csak azok tárgyaandók, meyek vagy természetes péd~nyokban, vagy egaább 1s jó áb-. rákban megmutathatók.) V. osztáy 2 óra. N ö v é n y t a n; a növények rendszeres Ismertetése bonc- és éettani aapon, küönös tekintette akamazá~ukra, e tp.rjedésükre. VI. osztáy 3 óra. Á a t t a n ; az áatok rendszeres áttekintése, bonc- és éettani aapon, küönös figyeemme az emberhez vaó viszonyaikra, vaamint eterjedésükre. VII osztáy Rendszeres ás v á n y- és köz e t t a n; g e o 3 óra. o g i a eemei; az utóbbiküönös tekintette a magyar birodaomra és a szomszéd terüetekre. ' VIII. osztáy 2 óra. Rendszeres á t v á n y- és kö z e t t a n, tekintette a magyar birodaomra és a szomszéd terüetekre.

19 17 V. Physika. Cé: A természati tünem f~ny e k kis6retek aapján feismerhető, és az eemi mathematika segedeméve formu<ízható törvényeinek ismerete, kü önösen tekintetbe véve a kiváóbb kosmikus tüneményeket is. A ptysikai oktatás ter~e: ~ ~ I ft. osztáy 4 óra. A természettani aapfogamak ismertetése ut.án a meeg hatása, - aapanyagu a vizet és eveg ő t hasznáva. A nap mint hő- és fényforrás A fény visszaverődésének és törésének aaptörvényei Víz és evegő akatrészei. Oxydatio. Deejesség, viamosság : TY. osztáy 2 óra. A testek mozgása. Az erők, azok súyegyene. Munka. Hang. (Mind csa{ szeméet és kiséret aapján.) VU. osztáy 4 óra. Kiséreti t erm~szettan, a tünemények törvényeit ehető eg mathematikai formuába fogava. Erőműtan Hangtan. Fénytan.. VIII. oszt:iy 4 óra. Deejes::>ég, viamosság, htitan, fénytan. VI. Vegytan. Cé : A eemeknek és azon érdekesebb vegyeknek beható ismertetése. meyck a természetben e őfordun ak, Va[!.y a közéetben fontosságga bírnak. 3

20 !O V. osztáy. 5 óra. VI. osztáy 5 óra. VII. osztáy 4 óra.,. a) A tizes egész számnak átaoí.nos aak;:-:--r számok oszthatóságára vonatkozó téteek és szabáyok. A szám,ok té n yező ikre vaó föbontásának egyszerübb esetei. A egnagyobb közös osztó és a egkisebb közös többes. A törtek. Az arányok és arányatok aapos tárgyaása és e1eknek akamazása a sz 1mtanban. A hatványok és gyökök. Az eső és másodfokú egyenetek egy L meretenne. b) Síkmértan rends zere~en; még pedig az e!yenes vonau idomok egybevágósága, terüetök kiszámítására és hasonóságukra vonatkozó téteek, és ezze kapcsoatban akamas heyen a nem egyenközű átmetszökre vonatkozó aaptéteek. A ki1reméet egészen a szabáyos sokszögű odaok megbatározásáig, mindenütt a megfee ő szp-rkesztések ke ő begyakorásáva. (Akamas heyen megint a hasoo Jósági pontok-, sarkok- és sarkpontokra vonatkozó aaptéteek tárgyaan dók.) a) A ánctörtek. A ogarithmusok. Az eső és másodfokú egyenetek két és több ismeretenne Az esőfokú határozatan egyenetek megfejtése egész számokban. A kitevőeg es egyenetek. A számtani és mártani haadványok és az utóbbiaknak a k n mazába karnat-kamatszámitásra, ide értve az évi jára dékok kiszámitását is. b) A körbe irt és körüirt jdomok a szabáyos sokszqgek és odaaiknak meghatározása szprkeszté.s és számítás áta. A kor kerüete és terüetének kiszámítása ; az ívhosszak meghatározása. A síkháromszögtan. A tömörmértanbó keö bevezetés után a szögetes testek (hasáb, gua, hasábd ~d) fe üe te és köbtartamának kiszámoása. a) Kapcsoástan. Newton kéttagú tantéte egészszámu és tört kitevökre. A végteen sorok és az összehajóságuk megitéésére szogáó egyszeröbb i~ mertetö jeek. A magasabb rendü '"'zámtani haadványok és a regua fas i. b) A tömör mértanbó a gömböyü teste.k, kiváó tekintette a7. ep:yszerü forgási testekre (egyenes körbenger ~s kúp, gömbded, gömb.) A göm b háromszögmértan és akamazása a tömörmértanban (szabáyos sokapuak.)

21 19 ~ = ~~ I. o~ztáy 4 óra osztáy 3 óra. A megnevezett egész és a törtszám, mint mérésnek eredménye, pédákka föviágosítva. Az evont szám. A négy aapmü vee t nevezett s nem nevezett egész számokka. A számok oszthatóságára vonatkozó ismertető jeek, a közös osztó és osztandó. A számoási müveetek közönséges és tizedes törtekkel A közönséges törtnek átvátoztatása tizedes törtté és megfordítva. A méterrendszer aapos ismertetére és a mértékekné e őforduó átszámitások A szilmojási e őny ök és rövidítések. Az egyenes és megforditott ar~myosság fogamának m~gáctpitása után a kettős tétenek akamazása oy feadatokn«u, meyek n,z úgynevrzett egyszerű bármasszabáy szeriut.negfejtbetők. A száztóinak fogama és ennek akamazása a gyakoratban. A m~rtani aradyok és arúnyato kra vonatkozó egeemiebb téte teek megismertetése és az egyszerű bá1mas-szabáy mint ennek akamazása I osztáy 3 óra. A k e ttős téte akamazá~a oy foadatok megfejtésére, meyek az úgynevezett összetett bármasszabáyhoz tartoznak. Az egyszerű kamatszámitás. Az oasz praktika. Határidöszámoás. Az összetett arányok és az összetett hármas-szabáy, mint ennek akamazása. Az arányos oszt(ts és az eegyitési szabáy V. O::izt,Uy B óra. A ánc-szabáy. /1. egfontosabb küfödi pénznenek megismertetése és átszámitása. A vatók eszámitoása. A nevezetesebb érté!rpapirok vaódi értéköknek árfo yamuk a.htpján történhetó meghatározása. - Az arithmetika foytonos gy&koratára ezentú 1nind az ageb ra~ é:5 geometriai, mind a physikai oktatásban tekintette ke enni. A betüszámhtnl ó a négy ajapmüveet {ttaános egész számokka. _1-\.z ebő fokú úgynevezett számegyenetek ~gy i::;meretenue. 3*

22 !O V. osztáy. 5 óra. VI. osztáy 5 óra. VII. osztáy 4 óra. a).a tizes egész számnak áta!r.nos a!ak;71 számok oszthatóságára vonatkozó téteek és szabáyok. A számok t é nyezőikre vaó föbontásának egyszerübb esetei. A egnagyobb közös osztó és a egkisebb közös többes. A törtek. Az arányok és arányatok aapos tárgyaása és e1eknek akamazása a sz 1mtanban. A hatványok és gyökök. Az eső és másodfokú egyenetek egy L meretenne. b) Síkmértan rends zere~en; még pedig az ef!yenes vonau idomok egybevágósága, terüetök kiszámítására és hasonóságukra vonatkozó téteek, és ezze kapcsoátban akamas heyen a nem egyenközü átmetszőkre vonatkozó aaptéteek. A kiireméet egészen a szabáyos sokszögü oraok megbatározásáig, mindenütt a megfee ő szp-rkesztések keő begyakorásáva. (Akamas heyen megint a hason Jósági pontok-, sarkok- és sarkpontokra vonatkozó aaptéteek tárgya1andók.) a) A ánctörtek. A ogarithmusok. Az e ső és másodfokú egyenetek két és több ismeretenne Az esőfokú határozatan egyenetek megfejtése egész számokban. A kitevő eges egyenetek. A számtani és mártani haadványok és az utóbbiaknak aknmazása kamat-kamatszámitásra, ide értve az évi járadékok kiszámitását is. b) A. körbe irt és körüirt idomok a szabá y o sokszögek és odaaiknak meghatározása szprkeszté.') és számitás áta. A kor kerüete és terüetének kiszámítása ; az ívhossr.ak meghatározása. A síkháromszögtan. A tömörmértanbó keő bevezetés után a szögetes testek (hasáb, gua, hasáb d~d) fe üe te és köbtartamának kiszámoása. a) Kapcsoástan. Newton kéttagú tantéte egészszámu és tört kitevökre. A végteen sorok és az összehajóságuk megitéésére szogáó egyszerübb i::; mertetö jeek. A magasabb rendü "zámtani haadványak és a regua fas i. b) A tömör mértanbó a gömböyü testek, kiváó tekintette az e!yszerü forgási testekre (egyenes körbenger és kúp, gömbded, gömb.) A gömbháromszögmértan és akamazása a tömörmértanban (szabáyos sokapuak.).

23 -P r V I. osztáy 4 óra. a) Newton kéttagú tantéte egés1.számu és tört kitevőkr e. A végteen sorok és az összehaj ó. ág uk mr,gitéésére szo gáó rgyszerübb i smertető jeek. A magasabb rend ü számtani ha adványok és a regua fas i. b) A tömör mértanbó a gömb 'Hyü te, tek, kiváó tekintette az egyszerü forgási t e~ tckr e (egye ne.::; körbenger és kúp, göm b de d, gömb.) A gömb hú.roms :~ ögmé r a n és akamazása a tömörmértanban (szabáyos sokapuak.) c) az agebra akamazása számos mértani feadatok megfejtésére; az ee mzö síkmértan a ap~ vonaai. VIII. Uértan és mértani rajz. Cé : A ~ zerkesztő síkmértan és vetüettan aapfeadványainak b i zjos i ~ m crete, s ezeknek akamazása árny- és távati szerk eszésekre, vaam i o t. müipari t(lrgyak beyes ábrázoására. A mértani rajz. tanitásának terve: -r ~~ ~ 1. 0 ' ZI á y 4 óra. Síkaaktan gyakorati és rajú mérések aapji~n..a Losszmérték és szögmérö ismertetése és akamazása. A négy aapmtí. vee t hosszakra és szögekre akamazva. Merr'íeges és egyenköz ü vonaak rajzo ása..az eaybevág ósá(j' és hasonósáo raj'zi úton raó o ~ n. megmagyarázása. A terüetmérték ismertetése. Sík ábrák terü eteinek kii'zámítása. - Egy:--zerú mértaui diszítménye k szabad kézze vaó raj zo ása. f(. osztáy 3 úra. Téraaktan. A vona ok és síkok térbei és Y i szonyagos heyzete. Szögeték s egyszeröbb síkapu s görbei:tpu testek ismertetése, apjaik, csúcsaik és ée ik össze.. zámáása s kü ö nb ö z ő heyzeteiknek eirása a táj ékozási fo gamak segéyéve. A Kristáytan ki Yáóbb ajakjainak ismertetése. A testek össze hasonitttsa nao-yságra és aakra nézve, köbtartnmuk kiszám itá8a. Sík ábrák és testek szabad kézze va o távati rajzoása, sodrouy é ~ faminiák után. Barna festékke vaó árnyékoás. o '

24 22 ~ ~ ~ Eemi ábrázoástan. Az ábrázo~s mértani evének ki ejtése és bővitése testek és sug<í.rzutok <köz rn. os:otáy ponti, egyenk ö zű) egymásra viszonyit ísa áta Egyszerű testek táv ati és orthogoná1 is ábrázoása. Eő: 2-óra. készités az úbrazoó mértanra s a födrajzi mappák 111 egér.tésére ) ~~ -~~~~ '-"'~ Sterkesztő síkmértan. Szögek és egyenközii vo naok sze.rkesztése. Három-, négy- és sokszögek szerkesztése adott fetéte ekből Egyenes és görbe vonaú IV. oszt<'ly ábrák emásoása, kisebbítése és na.gyobbitása, e 2 óra. cébó hasonó háromszögek, ar;'myos vonaok s átós m érves s z ő k szerkesztése; terüetek átaakitctsa s osztása. A födmérés egyszeriíbb téteei ke/) heyen b eszövendők. A heyszínrajz eemei V. osztáy ~óra. A körre vonatkozó egfontosabb szerkesztések ; a kúpszeetek, kerekények, kör e fejtő s Arcbimedesfée csigavona. vr. osztáy 3 óra. Tömörmértan. (E ő készüet az ábrázoó mértanra.) Derékszögű Yetüettan. A pont és az egyenes vona d erék szögű vetüetei. Az egyenes vona és a sík nyomai. Síkidomok forgatása. Egyenes vonajok és síkok hajásszögei. A pont, egyenes vona és a sík egymást ó Yaó távol1. VII. osztáy 2 óra. Sík és görbe.apú testek (hasáb, heng8r, gúa, kúp-forgási test). ábrázoása, síkuknt vaó metszései, érintő síkjai és athatásai V. osztáy 2 óra. Á r n y ék t a n. A po1yederek, henger, kúp és forgási feü etek saját és vetett árnyékai. Fénypont,, fényvonal Távattan eemei (a tába és a szem; a iőpont és a távosági po11tok. Az egyenes vona tábai átmetszése és iránypon tja. A sík tábai ámetszése és irányvonaa. rrávati ép ték ek), akamazva műipari tárgy,~k. 4\Jpíz;o J ~sár~.

25 - :> > s..." ~ c.) (]) o N ce o... ;;... N,... - t> ~ C: c:d c w c <:..)..,... ~ r-o Osztáyor..." s::: :... C) Q (]) :... <) C> cn <:..) (!.) ~h >-.,... ~o :o ~ :- -b J) :o :o E e'c ~ ~ ~ 8 CQ z """" 1- {) r. ~ ü II I IV , C>... Q) ca ca - N,.!: rr> N - <)...-" 2~ ~ w e (]) ~..c ~ :;; ~ ~ ~ ~ 8 -- ~ o - - i ~ 4 ~ ce N. ~ ce CJ '.. z N..!:4 ca Osszes óra- <) ~ r-o t': q 8 ~ ce ~ ~,..s:::2 ' o,. H o <) w <) -.:t: N... (.!) (JJ \ 'i szám ~5 (27) 26 (28) (30) (32).. v vr v n VIII. 3 3 ~ 2 2 2! Osszcs óra sz(tn... - ü ' 30 (32) 30 (32) 30 (32) 31 (32) 20 2( ~ ~

26 24 Szabáyzat a reáiskoákban tartandó érettségi vizsgáatról... A nyocadik osztáyt, tehát az egész tanfoyam ot, hármey reáiskoában végzett azon ifjak, kik az utosó év tanumányaibó is sikerre tettek osztáy vizsgáatot, s vaamey főtanodában akarják tanumányaikat foytatni, vagy bármikor oy vizsgá.atot tenni, meybez a reáiskoai tejes t :t n foyam végzettsége ki vántatik, köteesek érettségi vizsgáatot tenni. 2.. Az érettségi vizsgáat céja: meggy é5 ződést szerezni arró, vajjon n vizsgáatra jeentkezők birnak-e a fötanodai oktatáshoz sztkséges értemi képességge és érettségge, mey nem an~yira az ~gyes tantéteek tudásában, u1 int ez ismertek oynemti b i ras á ban á, mey a jeötet a tantárgyak heyes föfogárára, s azokró szabatos gondokozásta képesiti. 3.. Az érettségi' vizsgáatot az iető középtanodai tanfetgyeö vagy nkadáyoztatása esetében más, a közoktatásügyi minister áta erre föhataazott szakférfiu enökete, s ugyancsak a közoktatásügyi minister áta ki jeöt, még egaább egy vizsgáó biztos közremúködése meett mindcn uyoc osztáyu nyivános reáiskoa tanártestüete tartja a maga saját intézetében. 4.. Magán intézetek vagy nyi vánassági jogga nem hiró tanodák a.v it. osztáy növeudékeit az étettsé~i vizsgáat etétee végett a közok tatásü g-y i minister áta meghatározandó reáiskoába tarto'f.nak utasitani. 5.. Nyivános reáiskoában végzett tanuó csak azon intézetben teheti e HZ érettségi vizsgáatot, a meyben a VIII. osztáyt végezte. 6.. Az érettségi vízsgáatok rninden tanév végén tartatna~ ; ezen időn ki v ti csak a közoktatásügyi miuister kiön engedéyéve, és az iető tanfe ügyeő áta meghatározandó idöben. 7.. Az érettségi vizsgáat két részbő á : a) irásbei és b) az azt követő szóbei vizsgáatból 8.. Az irásbei vizsgáatra három dogozat ké~zitend ő : a) egy magyar nyevu ; b) egy ford i tás németre vagy franciára ; c) egy mathematikai. Ezen vizsgáat céja : ~.fötiiutetni, hogy a tanu ók vaamey tudományos kérdés. föött minö tájékozottságga s önáó i'áyi képzettségge bh nak. 9.. Az irásbei vi~sgáatok a tanév kiencedik havának eső betében tartatnak meg.

27 10. E végbó az igazgató a tanároktó jó eeve az iráshei vizsgáatra kitüzött doguzat0k mindegyikére téteeket és pedig egy-egy tárgybó Iegaá\1b négyet kér. Eteket az érettségi vizsgá a~ra jeentkezök név&oráva, a tanfeigyewnek hivataosan meg~ Udi. A tanfe ü gyeőnek hatéimában á, a föterjesztett téteeket módosítani vagy ujakka heyettesíteni. A kijeöt téteeket a tanfeugyeö a maga idejében az iete') tanodának pecsét aatt megküdi, s eg~ utta kijeenti, mikor f gja a vizsgáat szóbei réezét megtarta ni. vizsgáatot Egy tauteremben egy8zerre egföebb i5 tanuó tehet irásbei 12.. Az irásbei vizsgáatok napján a vizs ~áat megkezdése eött fé J. óráva a vizsgáandó ifjuság, a VIII osztáy tanúrai s az igazgató a kijeöt terembe gyünek, ott a tanfeügyeőnek a tárgyra vonatkozö evee nyivánosan föuontatik, föovastatik s a kidogozandó föadat az ifjuság áta föjegye'..tetik. Az ifjuság azután az eenőrködő tan~írok kiséretében a kittzött dogozó termekbe vonu VIiuden iy tererr ben a VIII. osztáy egy tanára őrködik 8 a türténtekrö pontos jegyzőkönyvet vezet. 14. Minden egyes dogozatra egy nap engedtetik 5 a vizsgáat egy foytában, de öt órán á tovább nem tart b at. 15. A matbematikai dogazatná a ogarithrnusi tábák hasznáata meg van engedve; a többi dogozatná semminemti segédkönyvet nem azabad hasznáni Ha az eenőrködő tanár csemp és ~etet vesz észre, a vétkest a terembó kiutasítja s az egész es~m é nyt jegyzők önyv be veszi A ki dogozatát bevégezte, az tisztázatb:m a fogamazattai együtt átadja az őrködő tanárnak, ki az átvéte idejét a dogozatra jegyzi. A tanuó elután a termet ehagyni kötees. 18. Az irásbei dogozatokat az iető szak tanara átvizegája, a hibákat aávonja, 8 az egészrő saját indokot itéetét a dogazat aá irja. A dogozatok ezután a VIII. os~táy többi ta11árai közt is k öröztetvén, az igazgató azokat a "/. meéket tábázatos ivve együtt, meynek az iető tárgyra vonatkozó két eső rovata kitötendö, egkésőbb hét nappa az utosó irásbei vizsgáat után, a vizsgáatokró szóó j egyző könyvek kiséretéhen a tanfeügye őnek hivatao~an ekiidi, a ki azokat a közoktatásügyi minister áta kijeöt vizsgáó-biztossa közi A kinek irásbei vizsgáata eégteen votáná fogva nem SIkerüt, vagy a kire csempészet bizonyut, az szóuei vizsgáatra nem bocsáttatik A szóbei vizsgáatot a tanfeügyeő enökete aatt tartandó értekezet eőzi i:neg, meyben 1) az irásbei vizsgáatok eredménye vé5 ege~eu megáapittatik, 2) a tanfeugyeö, a k özoktatásiigyi ruinister áta kijeöt viz--gáó-biztossa egyetértöeg meghatározza a tudománykört, meyb ő a 4 25

28 26 vizsgáat minden egyes tansz8kban tartandó, megáapitja a sorrendet av. egye~ tantárgyakra _neh ve, s az időt, mey minden egyes tantárgybó a vizsgáatra fordítandó. ~.. A szóbei vizsgáa t tárgyai : a) magy:u és német nyev, vagy aho a magyar nem tannyev a tannye v, és a magyar; b) a történeem ; c) a ro ennyiségtan ; d) a természettan ; e) a vegytan ; f) a természetrajz g) a födrajz Egy napon egyszerre 15 tanuóná többet viz ~gú ni nem ehet; kiknek egyittes viz~gáatára keő fébeszaki tássa 8-9 óra fordita n d A szóbei vizsgáaton az iető s7.ak tanúra, s t közoktatás~yi minister áta kiieöt yizsgáó biztosok vizsgáinak, a tanfeüg ycö jeeuétében, kinek szintén jogában á a vizsgáandókhoz kérdéseket iuézni A szóbei vi~sgáat nyivánosan tartandó, s arra a tanoda egész tanári testthete kötees megjeenni A szóbei vizsgáat befejezése után a tanfe ügye ő enökete meett uj bó értekezet tartatik, meyen az egész tanári testüet jeen van: döntő szóva csupán a V. osztáy tanárai, és a közo ktatási miniszter áta kijeöt vizsgáó biztosok bir~ a k, de tanácskozó sz;tva minden tanárnak va u. 2o.. Ezen az értekezeten sorban minden eg-yes vizsgátra 11ézve meghatároztatik eőször az iető vizsgáó szaktanár inditványa foytá n az eredmény, meyet mindcn egyes vizsgáati tárgyhan tanusított, ~ ennek aapján azután az: vajjon a föta nocai oktatásra érettnek nyivánitandó v::~gy sem? Egyenő számu eenkező véemények esetében a tanfeügyeő szaya dönt Az írásbei, úgymint a szóbei vi:;,sgáat eredményének mcsbiráására átaában zsinórmérték i. szogának azo n követemények, mcyeket a tejes reá ta nod a feadata szerint a tan u ó k irányában támasztani ehet, úgy, hogy vaamint a vizsgáa tn á, úgy szinte a vizrgáati eredmény megbíráásáná is ne annyira a: utosó tanfoyam tautargyainak tart::dma, mint inkább azon átaános mlí.vetség és k épzettség vétessék szemügyre, meyet az összes oktatás eredményezett A 20-ik -ban emitett értekez etrü, a szqbei vizsgáat egész foyamáró s a 25-ik. szerint tartandó értekezetr/51 a tanárok egyike, kit a tanfeügyeő evve megbíz, foytatóagos jcgyz(í k<>u yvet vezet, mcybeo a. 20. és 25-ik -uan meghatározott pontokon kivü föjegyeztetik minccg yik kérdés, ru oy a szóbei vizsgáat akamáva az egyes tau u ó~\. hoz m indegyik vizsgáati tárgy b o intéztetett, s az erre adqtt fe eette k iérdcme t tan jegy, meyet a vizsgáó szaktanar tartozik sajátkezüeg a jegyz ő könyvbe jegyezni E t~nj.egy fokoza.tai: ki t ün ő, jees, jó, eégséges, eégteen.